Szlovák állampolgárok magyarországi munkavállalása, ennek okai és jellemzői a magyar-szlovák határmenti régiókban OFA 5341/59 kutatás
Indikátor
Kérdéscsoport
A szlovák állampolgárságú munkavállalók objektív munkaerőpiaci helyzete
Foglalkoztatottság Képzettségi szint Jövedelem szint Béren kívüli juttatások
A
Megbecsültség Vélt munkaerőpiaci előnyök és hátrányok Munkához jutási esélyek
szlovák állampolgárságú munkavállalók szubjektív munkaerőpiaci helyzete
A foglalkoztatás formái
Tipikus és atipikus foglalkoztatási formák Munkaerő-kölcsönzés szerepe, nagysága Munkakör, szektor, munkarend
Munkavállalói ráfordítások
Ingázás hatása a családi kapcsolatokra Anyagi költségek és időráfordítások Kompetencia áldozatok Munkavállalói motiváció
Területi egyenlőtlenségek
A szlovák állampolgárok magyarországi célterületei A kibocsátó település gazdasági és demográfiai helyzete Célterület gazdasági helyzete
Munkáltatói motivációk
Anyagi jellegű előnyök Nem anyagi jellegű előnyök Hátrányok
Módszertan •
Szakirodalmi forrásfeltárás
•
Meglévő statisztikák másodelemzése: • Szlovák Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálás • KSH mnkaerőfelvétel (2006-2007) • UPSVAR, ÁFSZ és EURES idősoros adati
•
Munkáltatói survey (n=300)
•
Munkavállalói survey (n=600)
•
Célzott interjúk (munkavállalók-10 szakértők-20)
•
Adatfelvétel ideje 2008 szeptember-október
Mintavétel • • •
• •
azon felnőtt szlovák állampolgárok körében végeztük, akik jelenleg is Magyarországon dolgoznak vagy az elmúlt egy éven belül volt magyarországi munkahelyük. Magyar nyelven beszélők Többlépcsős rétegzett minta: 5 kerület 46 járást a magyar lakosság aránya alapján rétegekbe soroltuk Rétegenként véletlen mintát vettünk a járásokból A mintába került járásokban a konkrét mintavételi pontok (településeket) számánál (hacsak nem önreprezentáló településről volt szó, vagyis olyan település, amely egyedül alkot egy-egy rétegcsoportot) minimum korlátot határoztunk meg a réteg nagyságától függően. A nagyobb rétegekben érthetően több mintavételi pontot definiáltunk. Hólabdás felkeresés, 120 felvidéki településen, ez csökkenti a láncminták sajátos összekapcsolódásából fakadó torzulási lehetőségeket. Önreprezentáló súlyok
A populáció és a minta megoszlása a dél-szlovákiai kerületekben népesség megoszlása
minta megoszlása
5,3 5,2
Pozsony
37,9 38
Nyitra 25,2 24,9
Nagyszombat 15 14,3
Besztercebánya
16,5 17,7
Kassa 0
10
20
30
40
50
forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2001, Echo Survey 2007
Mintavétel • • •
•
• • • •
Legalább egy főt foglalkoztató magyarországi cégek körében KSH GSZR, 2007. október 1. alapján Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér-megye, Pest megye , Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Heves megye, Veszprém megye és Budapest leválogatása GFO kód (gazdasági forma osztályozási rendszere) alapján specifikációk, pl. GFO 200-as kódok kizárása, tipikusan a GFO 200-299 között kódú jogi formában működő vállalkozások nem rendelkeznek alkalmazottal. 10 ezres véletlen alapmintát vettünk Rétegzett véletlen minta (EU konform létszámkategória, a terület megoszlás és a szervezeti forma szerint) 300 főcím, 300 pótcím Előtorzítás Budapest és Pest megye rovására Az előtorzításból illetve válaszmegtagadásokból eredő eltéréseket a kérdezés után aztán a szakasz és a létszámkategória szerinti többszempontú matematikai súlyozással korrigáltuk. Az így kapott végső, súlyozott vállalati minta reprezentatív lett a vizsgált szakaszokon működő, alkalmazottal rendelkező vállalkozásokra nézve és kellő számosságban tartalmaz elemeket a központi régión kívüli területekről is .
A nyers, elõtorzított vállalati minta réteg szerinti eloszlása nyugati szakasz
középsõ szakasz
keleti szakasz
50 40 30
40 36 29 25
31
25
30
27
28
20
17 13
12
10 0
mikrovállalkozás
kisvállalkozás
középvállalat
nagyvállalat forrás: Echo Survey 2007
A súlyozott vállalati minta réteg szerinti megoszlása nyugati szakasz 60
középsõ szakasz
keleti szakasz
55,1
50 40 30 20
12,7
14,7 7,8
10 0
3,3 mikrovállalkozás
3,5
kisvállalkozás
0,7
1
0,6
középvállalat
0,1
0,3
0,2
nagyvállalat forrás: Echo Survey 2007
Interjú típusa
Szervezet
Foglalkozása
Település
Szakértői
Automotive Playback Modules Hungary Ltd.
HR Generalist
Győr
Szakértői
Montávia Kft.
HR felelős
Komárom
Szakértői
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Elnök
Miskolc
Szakértői
Komáromi multinacionális cég
Toborzási csoportvezető
Komárom
Szakértői
Szlovák-magyar Kereskedelmi Kamara
Elnök
Salgótarján
Szakértői
Komáromi Önkormányzat
Polgármester
Komárom
Szakértői
Balassagyarmati Önkormányzat
Polgármester
Balassagyarmat
Szakértői
Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Munkatárs
Budapest
Szakértői
Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Elnök
Eger
Szakértői
Magyar Suzuki Zrt.
Személyzeti osztályvezető helyettes
Esztergom
Szakértői
MTA Kisebbségkutató Intézet
Kutató
Budapest
Szakértői
Nyugat-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
Osztályvezető
Győr
Szakértői
Miskolci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat
Elnök
Miskolc
Szakértői
Heves megyei Önkormányzat
Irodavezető
Eger
Szakértői
Heves megyei Önkormányzat
Jogász
Eger
Szakértői
Esztergomi Munkaügyi Központ
kirendeltségvezető
Esztergom
Szakértői
Pro Professione Alapítvány
Ügyvezető
Budapest
Szakértői
Timken Ceske
Régió igazgató
Budapest
Szakértői
Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Elnök
Székesfehérvár
Szakértői
Fejér Megyei Hírlap
Gazdasági rovatvezető
Székesfehérvár
2 Munkavállalói
Magyar Suzuki Zrt.
Operátor
Esztergom
2 Munkavállalói
Hankook Zrt.
Operátor
Dunaújváros
2 Munkavállalói
Philips Components
Mérnök
Győr
2 Munkavállalói
Alcoa-Köfém Zrt.
Beszerző és operátor
Székesfehérvár
Munkavállalói
Sanmina Hungary
Bérszámfejtő
Székesfehérvár
Munkavállalói
Polgármesteri hivatal
Referens
Komárom
Munkaerőpiaci migránsok nemi összetétele (2001)
Az ingázás időtartama és a napi ingázók aránya az összes munkaerőpiaci ingázó arányában (2001)
A külföldön munkát vállaló állampolgárok számának alakulása 200 175,5 158,1 150 125,4 103,6 100
78,4 64,1
50
0
69,3
49,3
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007/1.név
forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal - Munkaerõ Felvétel
Szlovák munkavállalók Magyarországon az LFS (VZPS) becslése alapján, adott év utolsó negyedéves adatai alapján ezer főben kifejezve
25,00 20,00 Total
15,00
Men 10,00
Women
5,00 0,00 2003
2004
2005
2006
Szlovák munkavállalók Magyarországon az LFS (VZPS) becslése alapján 2007/2 negyedéves adatai alapján ezer főben kifejezve kerületenként
Érvényes engedélyek és regisztrációk számának alakulása a szlovák munkavállalók részére (1996-2007) engedély
20
regisztráció 16,659
17,278
15,106
15 11,728
10 7,003 5,686
5 2,856
0
0,428
0,425
0,469
1996
1997
1998
1,788
0,972 1999
2000
2001
2,759
2002
2003 2004 ápr. 2004
2005
2006 2007.szept.
forrás: ÁFSZ
Szlovák állampolgárságú munkavállalók aránya a külföldi munkavállalók közül (2004-2007) 30 24
25 20 15
25.8
25.8
17.8 12.5
10 5 0 2004 ápr.
2004 dec.
2005 dec.
2006.dec.
2007.szept.
A szlovák állampolgárok munkához jutási esélyei Magyarországon a magyar állampolgárokhoz képest a szlovák munkavállalók szerint a válaszoló végzettsége mentén 100%
1
4
20
18
80%
60%
45
53
3 27
46
40%
20%
0%
26
15
8
10
alapfokú
középfokú
20 4 felsõfokú
sokkal rosszabb egy kicsit rosszabb ugyanolyan egy kicsit jobb sokkal jobb
A szlovák államp. munkavállalók magyar munkához jutási esélyeinek megítélése a magyarokhoz képest mérleg indexen az egyes szlovák alcsoportokban férfiak
3
nõk
4
18-29 éves
1
30-44 éves
2
45 év felett
11
Pozsonyi kerület
9
Nyitrai kerület
14
Nagyszombati kerület
-4
Besztercebányai k.
-5
Kassai kerület
4
-10
-5
0
5
10
15
mérleg-index pontszám -100 és +100 között
A szlovák államp. munkavállalók munkájának vélt megbecsültsége Magyarországon a válaszoló képzettsége mentén 100%
80%
8 28
7
1 11
19
60%
64 50
40%
52
20%
0%
12 alapfok
24
24
középfok
felsõfok
egyáltalán nem inkább nem inkább igen teljesen
Szubjektív munkahelyi megbecsültség index
Munkakör
Feladat
Szektor
Iskolai végzettség
Életkor
Határ szakasz
Általában a szlovák munkavállalók munkájával
Konkrétan a válaszoló munkájával
Szellemi
72
77
Fizikai
61
66
Betanított
61
64
Szakmunka
68
75
Szolgáltatás
71
78
Termelés
61
65
Alapfok
56
57
Középfok
64
69
Felsőfok
70
77
Fiatal
65
71
Középkorú
62
66
Idősödő
64
69
Nyugati
63
65
Középső
68
78
Keleti
62
70
pontszám százfokú skálán
Szlovák állampolgárok elégedettsége a magyarországi munkahelyével kerületenként 100%
3 10
5 13
7 9
6 13
4 9
80% 60% 70
49
58
47
62
40% 20%
32 17
0%
Pozsony
26
34
Nagyszombat Nyitra
25 Kassa
Besztercebánya
egyáltalán nem inkább nem inkább igen teljesen
A munkahelyi elégedettséget meghatározó objektív tényezõk magyarázó ereje 12 10 8 6 9,8 4 2 0
3,4 munkakör
4,3 2,6 feladatkör
szektor
1,7
2
fogl. forma
végzettség
2,7 jövedelem fogl.jogviszony
egyutas ANOVA elemzés, R-négyzet értékek
Hátrányos megkülönböztetés területei összes munkavállaló százalékában 18
viselkedésben
52
11
egyéb juttatásokban
45
12
elõrejutási lehetõségben
8
teljesítmény megítlésében
52 37
13
emberi megítélésében egyéb területen
77
12
bérezésben
1 0
érintettek százalékában
55
5 20
40
60
80 százalék
A szlovák államp. munkavállalók foglalkoztatásának megoszlása gazdasági szektor szerint 100% 30
80%
60%
72
82
40%
termelõ szektor szolgáltató szektor 70
20%
28
18 0%
Nyugati régió
Középsõ régió
Keleti régió
A szlovák munkavállalók foglalkoztatásának megoszlása munkakör és szektor szerint termelõ szektorban fizikai munkát végez
60%
9% 12%
szolgáltató szektorban fizikai munkát végez
termelõ szektorban szellemi munkát végez
19%
szolgáltató szektorban szellemi munkát végez
Azok aránya a szlovák államp. munkavállalók között, akik az eredeti képzettségüknek megfelelõ munkát végeznek Magyarországon is 100%
80%
60% 84%
40%
20%
0%
51%
férfi
45%
nõ
41%
középfokú felsõfokú végzettségû
50%
50%
42%
fiatal középkorú idsõsödõ
A szlovák államp. munkavállalók által Magyarországon végzett munka megoszlása a munkahely nagysága* szerint 100%
betanított vagy segéd munka
szakmai végzettséget igénylõ munka 22
80% 60%
42 68
74
40%
78 58
20% 0%
32
mikrovállalkozás
26 kisvállkozás
középvállalat
nagyvállalat
* A kategóriák az EU által alkalmazott besorolás alapján képzõdtek
Munkaerõ-kölcsönzõ cégen keresztül munkát vállalók pozicionálása (a szlovák munkavállalók 27 százaléka)
92
fizikia munkát végez
84
betanított munkás
92
termelõ szektorban dolgozik
75
nem a szakmájában van
8
szellemi munkát végez
16
szakmai munkát végez
8
szolgáltatásban dolgozik
25 49
határozott idejû szerzõdéssel
36
41
férfi
határozatlan idejû szerzõdéses van
51
64
nagyvállalatnál
szakmájában dolgozik
kkv-nál dolgozik
59
nõ
Nyugat-Szlovákiából
71
29
Kelet -Szlovákiából való
45 alatti
69
31
45 év feletti
100
80
60
40
20
0
20
40
60
80
100 százalékos arányok
A Szlovák államp. munkavállalók magyarországi célterülete Nyugat-Mo.
Közép-Mo.
Kelet-Mo.
100 80 60 88
40
86
59 20 0
73
61 41
Pozsony
34 12
14
Nyitra
Nagyszombat
5 Besztercebánya
24 3 Kassa százalékos megoszlás
Az átjárás közlekedési eszközének megoszlása a Szlovákiából való ingázás gyakorisága mentén 100% 80%
vállalati busz
tömegközlekedés
személyautó
egyéb módon
3 24 52
41
10
60% 40% 63
43
55
20% 0%
naponta ingázók
5
4
hetente ingázók
havonta ingázók
A munkába járásra fordított idõ a lakóhelytõl számítva naponta ingázók 140
hetente ingázók
havonta ingázók
perc
120 100 80 134
127
60
104
40 20 0
49
Pozsony
112
100
91 70
54
Nyitra
110
Nagyszombat
54
60
66
Besztercebánya
50
65
Kassa perc/út
A munkahely és lakóhely becsült távolságának átlaga naponta ingázók 250
hetente ingázók
havonta ingázók
km
200 150 236
100 131
50
94 44
0
165
161
Pozsony
43 Nyitra
121 60
95
128
114
Nagyszombat
88 41 Besztercebánya
46 Kassa
A magyaroszági munkavállalás elsõdleges oka iskolai végzettség szerint 100%
7 5
6 8
11 13
80% 36 60%
41 38
40%
20%
0%
52
alapfok
45
középfok
38
felsõfok
stabilabb munkahely jobb munkakörülmények kevés a szlovák munkahely több pénz
Főkomponens szkórok átlaga kerületenként
1. faktor Kiszámíthatóság
2. faktor Körülmények
3.faktor Kényelem
4.faktor Emberi tényező
Pozsonyi kerület
0,165
-0,280
0,339
-0,120
Nyitrai kerület
0,224
0,112
0,240
0,070
Nagyszombati kerület
-0,320
-0,009
-0,185
-0,121
Besztercebányai kerület
0,101
-0,141
-0,190
-0,237
Kassai kerület
-0,197
0,023
-0,154
0,271
A magyarországi munkavállalást meghatározó attitûdöket befolyásoló tényezõk magyarázó ereje vállalat nagysága
munkakör
szektor
végzettség
jövedelem
lakóhely
12 10 8 6
11,3 8,2
4 2 0
7,5
7,4
5,4 5,5
5 3,4 0,7
kiszámíthatóság
2
1,8
körülmények
2,3
3,1 1,5
kényelem
2,9 1,2 1,4
emberi tényezõk
egyutas ANOVA elemzés, R-négyzet értékek, csak a szignifikáns eseteket mutatva
Várható tendenciák • • •
• • •
•
Csehországban csaknem 100 ezer szlovák dolgozott, ötször annyi mint Magyarországon Magyarország pozíciója Csehországgal szemben specifikus, hosszabb a közös határszakasz, Magyarországon vonatkozásában ez a csak a déli határrész lakosait, illetve a nem túl távol eső járásokban lakókat érintik Csehországban és többé-kevésbé Lengyelországban is a szlovákok megértetik magukat, Magyarország ilyen komparatív előnnyel nem rendelkezik, így a migráns munkaerő merítési bázisa limitált és a magyar nemzetiségű kisebbségre korlátozódik 500 ezer lakos a magyar nyelvet tudja, ebből legalább 200 ezer potenciális munkavállaló, de az életkor szemszögéből ez a populáció demográfiailag öregedő és szlovák átlag feletti az öregedési mutatójuk a szlovák munkavállalók magyarországi növekedése a jövőben már nem lesz olyan átütő és idővel eléri a telítettség határát Feltételezzük tehát, hogy a közeljövőben a szlovák munkavállalók száma Magyarországon stabilizálódik, hosszabb távlatban pedig csökkenni kezdhet. Esetleg bizonyos átrendeződés történhet a régiók között, ha csökken a régiók közötti területi egyenlőtlenség. Csak idő kérdése, hogy mikor lesz mindkét országnak szüksége az ázsiai, román, ukrán stb. munkaerőre a saját munkaerőpiaci igényei kielégítése érdekében.
Köszönöm a figyelmüket! tdomokos@ echosurvey.hu 30.217.0923