54

> A Tisza-tó és környéke

vízi par adic som poroszlón Lépésről lépésre / 40 Felfedező vízi túrák / 46 A Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény / 54

A mezőkövesdi Hadas / 58 Ezt is érdemes megnézni! / 62

Vízi

pa r a d i c s o m

Lépésről lépésre

Poroszló a Tisza-tó vadvízi világának szárazföldi központja. Kikötőjében csónakba, hajóra szállhatunk a vízi paradicsom zárt világának felderítésére. A település azonban egy olyan körútnak is kiindulópontja lehet, amely hagyományőrző kis falvakon vezet keresztül, a Matyó-vidéket, majd a Hevesi Füvespusztákat érintve tér vissza.

A Füzesabony felől érkező 33-as út a Fő úton szeli keresztül Poroszlót. Látnivalót már rögtön a község elején bal kéz felől nyíló Kastély utcában találunk: itt áll a falu egykori legnagyobb földbirtokos famíliájának, a Graefl családnak hajdani kastélya. Az épületet pár éve felújították, kastélyszállót alakítottak ki benne.

40


Poroszlón

A Fő úton tovább haladva, a település központjában két templom magasodik. Mindössze négy év eltéréssel épültek: a református templom 1793-ban, míg a katolikus templom 1797-ben. Innen tovább, Tiszafüred irányában a jobb oldalon, régi, zsúpfedeles parasztházban kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény.

Lépésről A Fő út mellett több helyen is tarka színfolt az a kirakodóvásár, ahol a kosárfonók termékeit kínálják. A Tisza-tó kapujaként is emlegetett Poroszlóhoz tartozik a tó területének több mint fele. Innen indulhatunk a Hortobágyi Nemzeti Park (➤ 13) Tisza-tavi bemutató területén található Madárrezervátumhoz (➤ 48), amely

lépésre

a Világörökség része, és innen indul a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény (➤ 54). Innen vezet a legrövidebb út a kormorántelepekhez (➤ 53) és a környék legjobb horgászhelyeihez. A poroszlói part mentén három kikötő is épült: a Csicsman, a Delfin és a Fűzfa (➤ 131) kikötők, ahol csónakok bérelhetők, túravezetők fogadhatók a túrákhoz Ezt is érdemes megnézni! 3. Szentistváni Matyó Tájház 4. Erdőtelki arborétum 5. Sakkmúzeum 6. A mezőkövesdi gépmúzeum 7. Zsóry Gyógy- és Strandfürdő

Ezt látni kell! 1. Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény 2. Hadas

7 2

6

3

4

1

5

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

41

Vízi

pa r a d i c s o m

és a horgászathoz (➤ 124). Csendes szabad strandját (➤ 145) a családdal érkezők különösen kedvelik. Poroszlót elhagyva – Borsodivánka érintésével – Négyes felé fordulunk, így utunk következő állomására, Tiszavalkra érkezünk, amelynek lakói egykor gyékényfonással (➤ 22) foglalkoztak. A Tisza e vadregényes részét a vízi sportok lehetőségéért és a horgászzsákmányokért keresik fel. A faluból egy alsóbbrendű úton indulunk Szentistván és a „Matyóföld” felé. A településre érve érdemes meglátogatni a barokk stílusú katolikus templomot, amely szentélyének freskója Szent István király koronázási palástjának hímzését örökíti

Hevesi Füves Puszták

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet a szikes, vagy elszikesedő élőhelyeket védi a Füzesabony, Poroszló, Kisköre és Jászapáti által határolt vidéken, több mint 8000 hektáron. A szikes területek nem alkalmasak növénytermesztésre, általában csak legelőként hasznosíthatók. Amiért mégis igen értékes területeknek számítanak: az európai kontinensen nemigen találhatók ezekhez hasonló sós szikesek, amelyek rend42


Poroszlón

meg. A Rákóczi útra kanyarodva érünk a Matyó Tájházhoz (➤ 62), amelyben nemcsak a népi kultúra emlékeit őrzik, de ez a helyszíne a minden évben megtartott Három napos matyó lakodalmas egy napon (➤ 31) elnevezésű rendezvénynek. Szentistvántól 8 kilométerre fekszik a „Matyóföld” fővárosa, Mezőkövesd. A várost átszelő Mátyás király úton jutunk el a Szent László térre – a városnéző sétát innen érdemes kezdeni. Ingyenes és fizető parkolóhelyet egyaránt találunk itt. A téren a Szent László katolikus templom előtt Szent Imre herceg szobra fogadja a látogatót. Nem messze tőle áll a tér jellegzetes épülete, az egykori Korona

kívül értékes madárvilágnak biztosítanak táplálkozó és fészkelő helyet. Az Alföld két legizgalmasabb pusztai madara, a túzok és az ugartyúk talált itt menedéket. A nedves réteken haris, bíbic, piroslábú cankó, a mocsaras, vízjárta területeken szürke gém, vörösgém, nagykócsag és bölömbika fészkel. A pusztákon rendszeresen költ a fogoly és a fürj. A kisebb erdőfoltokban kék és vörös vércse, szalakóta, a löszös részeken gyurgyalag fészkel. A füves puszták szikes és szikesedő területeinek jellegzetes növényei az ecsetpázsit, a veresnadrág csenkesz, a sóvirág, a bárányparéj, a varjúháj, a szarvaskerep, a réti peremizs, a bárányüröm, a sziki üröm és a sziki őszirózsa. Virágaik tavasztól őszig, a vöröstől a liláig, különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A Hervesi Füves Puszták területe szabadon látogatható.

Szálló, amely ma a népi élet emlékeit bemutató Matyó Múzeumnak ad otthont. Szemben, a tér másik oldalán látható a Summások szobra, amely a régi mezőgazdasági idénymunkát vállaló mezőkövesdieknek állít emléket. A közelében emelkedő obeliszket az 1848-49-es szabadságharc százéves évfordulójára állították. A Szent László tér mögött nyílik Mezőkövesd legpatinásabb városrésze, a Hadas (➤ 58). A girbe-gurba utcákon álló régi házak jó részében kézműves műhelyek működnek, de népi mesterségeket bemutató kiállítások is láthatók itt. A Hadas végén találjuk a technikatörténeti ritkaságokat bemutató Mezőgazdasági Gépmúzeumot (➤ 62), majd innen az Eötvös utcán térhetünk vissza a séta kiindulópontjához. Mielőtt magunk mögött hagynánk Mezőkövesdet és a „Matyóföldet”, érdemes még egy megállót tervezni a várostól nem messze, a 3-as út mellett tawww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Matyóföld jellegzetessége a színpompás hímzés

Télen, a jégen Telente a jég vonzza a kirándulókat a tópartra. A jégre azonban csak körültekintően, a szabályok betartásával szabad rámenni!

> Jégen tartózkodni csak akkor szabad, ha kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog!

> Sportolásra a legalább 18 cm vastagságú jég alkalmas!

> Éjszaka tilos a szabadvizek jegén tar-

tózkodni, és járművel sem szabad rajta közlekedni!

> Aki a jégen léket vág, köteles a jégmen-

tessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni!

> Ha beszakadt a jég, kérjen segítséget! Ne

kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert az életét kockáztatja, illetve további beszakadásokat idézhet elő! 43

Vízi

pa r a d i c s o m

lálható Zsóry-fürdőnél (➤ 64), amelynek kénes vize gyógyhatású. Utunk következő célpontja a 3-as útról balra letérő 71-esen megközelíthető Füzesabony. A kisváros vasúti csomópont. Eklektikus stílusú vasútállomása – amelyben a régészeti anyagokat bemutató helytörténeti kiállítás is helyet kapott – 1893-ban készült Pfaff Ferenc vasúti

Hevesi szőttes

A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékeiben őrzi a régi szőttesek világát – a szövés mai mesterei a régi min44


Poroszlón

mérnök tervei alapján. (Az ő nevéhez fűződnek a fiumei, a zágrábi és a miskolci állomásépületek tervei is.) A várost a 33-as úton hagyjuk el, majd nem messze, Dormándon jobbra, a 31-es útra, Tenk felé kanyarodunk. A községbe érve érdemes Erdőtelek felé egy kis kitérőt tenni , hogy megnézzük a Buttler-kastélyt és az azt övező arborétumot (➤ 63). Onnan visszatérve és utunkat folytatva a 31-es úton, Hevesre érkezünk. A környék jó termőföldjeinek köszönhetően nagyobb birtokok alakultak ki, ez lehetett az oka annak, hogy a XIX. században Heves megyének ezen a vidékén épült a legtöbb, közel húsz nemesi kúria és kastély. A település napjainkban a mézédes hevesi dinnyéről, és a szőtteséről híres.A város határa a Hevesi Füves Puszták (➤ 42) tájvédelmi körzetéhez tartozik. Heves központjában, a Hősök terén áll a XV. századi alapokra épült római katolikus templom, amelynek rokokó stílusú

ták továbbfejlesztésével készítik a kelméket. Itt minden darab kézzel készül, gyakran a nagymamáktól örökölt, százéves szövőszékeken szövik a kelméket. A hagyományos anyagok és minták felhasználásával, a mai kor igényeinek megfelelő lakástextileket, ruhákat és ruhadíszeket, ajándéktárgyakat állítanak elő. A szövetkezetben népi iparművészek alkotnak, közülük többen elnyerték a Népművészet mestere címet. Munkáikból rendszeresen rendeznek kiállításokat és divatbemutatókat.

Lépésről szószéke különösen szép. Ugyancsak a téren található a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény épülete, és Kő Pál szobrászművész állandó kiállítása: a kőtárat a szomszédos Gyermekkönyvtár udvarán alakították ki. A teret övező Hunyadi utcaelején található a harminchat országból közel húszezer sakkal kapcsolatos emléket őrző Sakkmúzeum (➤ 63). A Hősök teréről nyíló Kossuth utcában áll a klasszicista stílusban épült Radichkúria, amelyben a Hevesi Háziipari Szövetkezet működik. A szőttesek (➤ 44) itt ma is kézzel készülnek. Hevesből tovább indulva Átány felé fordulunk, majd Kömlő érintésével érkezünk Tiszanánára. A központból öt kilométeres utat kell megtenni a Tisza Dinnyésháti Álompartjáig, ahol szabadstrand (➤ 134) és kikötő (➤ 132) is található. A következő állomás Sarud, ahol a faluban még sok régi utcatornácos lakóház maradt

Óhalászi legenda

A Tisza középső szakaszán, a folyó közepén volt egykor egy sziget, amelyen falu állt egészen az 1878-as nagy árvízig – ez volt Óhalász. Amikor a víz a falu elöntésével www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

lépésre

Sarudi utcatornácos népi lakóház

fenn. A közeli strandot (➤ 135) elsősorban a gyermekes családok látogatják, kikötőjéből (➤ 132) horgásztúrák indulnak. Sarudról kis kitérővel juthatunk el Újlőrincfalvára, ahol a faluközpontban Életfa emlékeztet máig az óhalászi legendára. Innen térünk vissza túránk kiindulópontjára, Poroszlóra.

fenyegetett, a falu lakói Lőrinc püspök rábeszélésére kitelepültek a partra. Így jött létre Újlőrincfalva. A sziget a víztározó kialakításakor a Tisza-tó része lett. Most a Sarudiöbölben látható egy kis része, amelyen máig fellelhető a hajdani temető egy-két síremléke és az erdészház romjai. Újlőrincfalván, 1994-ben, az óhalásziak kitelepítésének 116. évfordulójára emelték a fából faragott Életfa-szobrot, Huber András és Varga Géza szobrászművészek alkotását. 45

Vízi

pa r a d i c s o m

Poroszlón

Felfedező vízi túrák A Tisza-tó gazdag élővilága, a nádasok, a keskeny csatornák fölé sátrat vonó fák, bokrok, a nyílt vizek virágszőnyegei, a kicsinyeiket vezető vízimadarak látványa elvarázsolja a tóhoz érkezőket. A természet titkai leginkább egy jól szervezett csónaktúra alkalmával tárulnak föl a kíváncsiskodók előtt. A lehetőségek közül ajánlunk néhányat.

1. túra: Tiszafüred – X. öblítőcsatorna – Tisza 430-436 folyamkilométer – IX. öblítőcsatorna – Nyárád-ér – Eger patak – Poroszló, csónakkikötők (21 km)

46

Tiszafüred kikötőiből a Füredi-holtág és a X-es öblítőcsatorna érintésével érünk az élő Tiszára. Folyással szembe fordulunk, és elindulunk Tiszabábolna felé. Érdemes a partközelben maradni, így több látnivalóban lehet részünk. A szakadó partokon becsúszott, vízből felmeredő fák mellett visz az út, amelyek sok madár számára jelentenek pihenőhelyet. A meredek partfalban partifecske és gyurgyalag fészkel, míg a sekély partoldalban áldozatára leső szürke gémet és nagykócsagot láthatunk. Gyönyörű látvány a folyópartot szegélyező fűz és nyár > A Tisza-tó és környéke

Felfed e ző

ligeterdők, a fákra felkúszó vadszőlő és süntök pedig palástba burkolja a fákat. Ősszel még színpompásabb ez a látvány. Az élő folyóról a IX-es öblítőcsatornába kanyarodunk – itt a zsilip környékén jégmadarak élnek. A meder errefelé több helyen kiszélesedik és örvénylő részek keletkeznek, az átlagos 3-3,5 méter helyett pedig itt akár 8-9 méter is lehet a víz mélysége. A partszegélyt kísérő növények között felfedezhetjük például a régen reuma ellen használt nyílfüvet, a vízen nagy foltokban www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

vízi túrák

úszó békaszőlő levelein sávos szitakötők napoznak. Az öblítőcsatorna végén balra fordulva térünk rá a Nyárádérre, amelynek partját nádasok és füzek nőtték be. A nádasok előtt vízitök él, és gyakran láthatunk erre csibéit vezető vízityúkot. A bal parton több helyen kitekintés nyílik a sekélyvizes, sulymos területre, ahol táplálkozó nagykócsagok és szürke gémek figyelhetők meg. A jobb parton magasodik egy madármegfigyelő torony, amelynél érdemes megállni és kis pihenőt tartani. Tovább haladva elérjük az Eger patak és a Nyárád-ér torkolatát, ahol védett gyilkos csomorikák élnek. Az Eger patak régi medrét követve haladhatunk tovább, hogy táplálkozó sirályokat, búbos vöcsköket, fattyú szerkőket, a kiálló száraz fákon pihenő, szárítkozó kárókatonákat figyelhessünk meg. Innen már csak pár száz méterre van a helyiek által „százlábúnak” nevezett híd, amely alatt áthaladva a Poroszlói-medencébe jutunk, és hamarosan elérjük a poroszlói csónakkikötők valamelyikét.

2. túra: Tiszafüred – X. öblítőcsatorna – Aponyháti-öblítőcsatorna – Nagymorotva – Szartos-holtág – Eger patak – Poroszló, csónakkikötők (17 km) Tiszafüredről indulva az élő Tiszáig az útvonal megegyezik az 1-es túraútvonallal.

47

Vízi

pa r a d i c s o m

A Tiszán azonban nem jobbra, a folyással szembe fordulunk, hanem balra, folyásirányba. Közel egy kilométer után a jobb parton találunk egy bejáratot, az Aponyháti-öblítőcsatornához, amit a zsilipkapun átjutva közelíthetünk meg. A szűk, kanyargós folyosó elején gyékényes között visz az út, majd erdős részhez érünk. Vízinövények színesítik az utat: békatutaj, rucaöröm, békabuzogány, békakorsó, tavi lórum, ebszőlőcsucsor, néhány tündérrózsa. A fák közé érve fölénk borul az erdő – olyan érzés ez, mintha trópusi tájon haladnánk. Kiérve a patkó alakú Nagymorotvára, egy régi holtágra jutunk, amelynek végein elmocsarasodó területek találhatók. Mindent elborít itt a sulyom és az üveglevelű békaszőlő. Egy keskeny kis csatornán keresztül jutunk ki a Szartos-holtág északkeleti

Madárrezervátum

A Tisza-tó területe 12 700 hektár, amelyből 7012,4 hektár a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi kezelésében van. A védett terület két, egymástól jól elkülöníthető részre osztható: az északi, szigorúan 48


Poroszlón

végéhez, ahol sárga tündérfátyol foltokkal tarkított sulyommező tárul elénk. Ebben a növénytengerben jól látható egy kis vízi ösvény, amely az Eger patakig visz. Amíg eljutunk odáig, a Fásér erdőben kárókatona, szürke gém, bakcsó, kis kócsag költőhelyét fedezhetjük fel. A telephez kétszáz méternél közelebb menni tilos, de távcsővel így is felejthetetlen élményt nyújtanak a fiókáikat etető madarak. Nyíltvizes terület és a gémfüzes erdő maradványa következik: benne küszvágó csér költ, de dankasirályok, ezüstsirályok és kormoránok kedvelt pihenő helye is. Az Eger patakot elérve az út az 1-es túra útvonalához csatlakozik, és együtt halad Poroszlóig. Ezt a túrát csak kézi erővel hajtott vízi járművel lehet megtenni.

védett terület a Tiszavalki-medencében lévő Tisza-tavi Madárrezervátum, a déli, a Poroszlói-medencére vonatkozó természetvédelmi előírások kevésbé szigorúak. Mindkét terület a nemzetközi jelentőségű vizes területeket és a vízimadarak élőhelyeit védő Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik, hiszen olyan vízi életközösség alakult itt ki, amely a vízi madarak számára rendkívül jó táplálkozó- és fészkelő helyet jelent. Ősszel, a vonulási időszakban pedig fontos pihenőhelyként szolgál a madarak több ezres tömegének. A területen értékes, védett vízi növénytársulások is kialakultak.

Felfed e ző

3. túra: Tiszafüred – Kis-Tisza – Poroszló (9 km) Tiszafüred kikötőiből indulva a Füredi-holtágat a VIII-as öblítőcsatornán hagyjuk el. A kezdeti szakaszon, a zsilip után érdekes növények – úszó- és hinaras békaszőlő, nyílfű, békatutaj, békakorsó – figyelhetők meg. A parti erdőből több helyen mézgás éger magasodik a meder fölé –erről a fáról azt tartja a néphit, hogy soha nem csap bele a villám. Az eredeti medret elérve összeszűkül az út, lombsátor borul fölénk. Ha csendben haladunk, az ártéri erdő ezernyi énekes madarának hangjában gyönyörködhetünk, hiszen él itt fülemüle, barátposzáta, széncinege, erdei pinty, feketerigó. A parti kidőlt fák gyökerei közt jégmadár költ. Ezen a szakaszon 1,5 kilométert haladunk, míg elérjük a Gólyaorr nevű kanyarulatot, ahol gyékényes és nádas szegélyezi a partot. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

vízi túrák

Néhol többhektáros növényszőnyeg fedi a vizet

Ezt is Jó tudni! A Tisza-tavi Madárrezervátum egész területén tilos a sátorozás, a tűzgyújtás, a növényzet irtása. Ezen túlmenő korlátozások a Tiszavalki-medencében:

> február 1-től június 15-ig tilos a belépés > egész évben tiltott a belépés a Hordód és a Háromág nevű területekre

> robbanómotoros vízi járművel közle-

kedni egész évben tilos, kivéve az élő Tiszát, a IX-es öblítőcsatornát Tiszavalkig, valamint a kijelölt túraútvonalat a Poroszlói-medencében:

> legfeljebb 4 kW teljesítményű belsőégésű motorral hajtott kishajó és csónak közlekedhet. Belsőégésű motoros csónakkal behajtani tilos: Óhalászi-holtág, Porong-tava, Ispán-tava, Hód, Gaznyilas, Partos-fenék.

49

Vízi

pa r a d i c s o m

A partszegélyben tündérrózsa, sárga vízitök, úszó-, hinaras- és üveglevelű békaszőlő látható foltokban. Az öblökben megrekedt uszadékfákon megtelepedett növények között tavasszal találunk mocsári nőszirmot, mocsári nefelejcset, nyár végén pedig tiszaparti margitvirágot. Gyakran találkozni erre fiókáit vezető szárcsával, vízityúkkal, szürke gémmel, nagykócsaggal és vörös gémmel.

Madárvonulás

Az őszi és téli madárvonulás a Tisza-tó egyik csodálatos jelensége: költöző madarak ezrei repülnek át ebben az időszakban a tó fölött és szállnak le táplálékot keresni. A tavaszi vonulási csúcs idején, február második felében, negyedmillió madarat is számláltak már. Kora tavasszal a víz még sekély, iszapos területek alakulnak ki, amelyet a parti madarak kedvelnek. Az őszi vonuláskor a tározó még feltöltött állapotban van, ekkor elsősorban az éjszakázó réce- és lúdcsapatok látogatják. A vízszint csökkentése általában a vonulási időszak második felére esik, ebben az időszakban a nagykócsagok és a szürke gémek keresik fel nagy számban ezt a területet. 50


Poroszlón

Poroszló előtt a jobb parton madármegfigyelő toronyhoz érünk – érdemes itt kikötni és a magasból is körültekinteni a vidéken. Innen már csak néhány száz méter a KisTisza és az Eger patak torkolata, ahonnan már láthatók a poroszlói kikötők.

4. túra: Poroszló – Kis-Tisza – Sarud (11 km) Ez a túra a 3. túraútvonal folytatásának is tekinthető: Poroszlóról vezet tovább Sarudra. Először facsoportok mellett haladunk: a fák kiváló pihenőhelyet kínálnak a kormoránnak, a barna rétihéjának, a kabasólyomnak. A mederből több helyen keskeny kijárat nyílik a Poroszlói-öbölbe. Érdemes ezeken egy-egy kitérőt tenni, mert ezeken a sekélyvizes területeken táplálkozó szürke gémeket, vörös gémeket, nagy kócsagokat, búbos vöcsköket, fattyú szerkőket, dankasirályokat, ezüst sirályokat, míg a mélyebb részeken halászó kormoránokat, alkalmanként halászsast láthatunk. A növények közül megfigyelhetjük a békatutajt, a békakorsót és a békalencse fajokat, a rucaörömöt, a fehér tündérrózsát, a vízitököt, a virágkákát, valamint az ebszőlőcsucsort. Tavasszal a mocsári nőszirmot, a nyíltabb vízfelületeken sok hínárfajt láthatunk. A túra végén Sarudon kötünk ki.

5. túra: Tiszafüred – VIII. öblítőcsatorna – élő Tisza – VI. öblítőcsatorna – Szilas-fok – Csapói HoltTisza – Poroszló (12 km) Tiszafüredről indulva a VIII-as öblítőcsatornán jutunk ki a Tiszára, ahol folyás-

Felfed e ző

vízi túrák

A természet értékeit felfedező túrákra minden kikötőből indulhatunk

irányba fordulva mintegy 4,5 kilométert haladunk. Tiszafüred-örvényt elhagyva a VI-os öblítőcsatornát jobb felé találjuk. A zsilipnél jégmadarakat, a víz fölé hajló fűzfák ágain bakcsókat láthatunk. Néhány száz méter evezés után, jobbra egy kis mellékágba érünk, amit magunk mögött hagyva tuskókkal tarkított sulyommezőn keresztül vezet az út. A tuskókon gyakran láthatunk gémféléket, szárítkozó kormoránt, a terület ősszel több réce- és lúdfaj kedvelt tartózkodási helye. A csapást követve elérjük a Szilas-fokot, majd a Csapói-holtágon haladunk tovább. Nagyon szép tündérfátyolos, közönséges rencés, sulymos, tündérrózsás mező alakult itt ki. A kiálló faágakon szerkők, sirályok pihennek, némelyiken küszvágó csér fészkel. Itt találjuk a tározó legszebb szerkőtelepét – ezek a madarak ugyanis a tündérrózsa www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Csónakok és tartozékok A vízen járókat ugyanúgy ellenőrzi a rendőrség, azaz a vízirendészet, mint az úton az autósokat. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, melyek a csónak kötelező felszerelései, mert azokat bármikor számon kérhetik az ellenőrzés során. A kajak, a kenu, valamint a 2,5 méternél rövidebb csónak kötelező felszerelései: > mentőmellényből annyi, ahányan a csónakban tartózkodnak > evező > legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz > kikötésre alkalmas, legalább 5 méter hosszú kötél vagy lánc > kézi jelzőlámpa > a csónak üzembentartójának nevét és címét tartalmazó tábla a csónaktestre rögzítve 51

Vízi

pa r a d i c s o m

levelein, vagy a sulyomra rakott fészkekben költenek. A holtág nyíltvizes részein gyakran szemünk elé kerül a fiókáit vezető, vagy a fáradt apróságokat a hátán szállító búbos vöcsök. A nyár második felében ezen a tájon Ezt is Jó tudni!

> Romantikus Naplemente túrát indítanak

a Tisza-tó valamennnyi csónakkikötőjéből. A program áprilistól októberig 18 órakor kezdődik, kivéve a júliust és augusztust, amikor 19 órától. A résztvevők naplementekor szállnak csónakba, és másfél órán keresztül kirándulnak a tavon egészen sötétedésig. A csónakokat 4-5 fő részvételével indítják el.

52


Poroszlón

is megjelennek a fiatal selyemgémek, amelyek a tündérrózsa levélen állva vadásznak. Tovább haladva elérjük a Kis-Tisza torkolatát, ahol balra fordulva jutunk el Poroszlóra.

6. túra: Tiszafüred-Örvény – VI. öblítőcsatorna – Kozma-fok – Sarud (9 km) Tiszafüred-Örvényről indulva eleinte az 5. túra útvonalat követjük a VI-os öblítőcsatornáig, amelyen végighaladunk, majd a végén balra fordulva az Óhalászi-holtágat kísérő gyékényest követjük. Evezés közben láthatunk szárítkozó kormoránt, pihenő dankasirályokat, ezüst sirályokat, szerkőket. Ha erre járunk, érdemes benézni az Óhalászi-holtágba. Gyönyörű látványt

Felfed e ző nyújt a partszegélyt kísérő tündérrózsamező és a sok kiszáradt fa. A holtág észak-keleti végében 200-250 fészekből álló kárókatona-telep található. A vizek eme fekete halrablóit a múlt század elején még a kipusztulás fenyegette Magyarországon, az alföldi halastavak kiépítésével azonban bő táplálkozó területekre találtak, és napjainkra olyannyira elterjedt állományuk, hogy lekerültek a védett fajok listájáról. A holtág megtekintése után a kivezető csatorna végétől érdemes az Óhalászi-sziget (➤ 45) felé fordulni. Ha kikötünk, és kedvünk van megbirkózni a szigetet benövő vad növényzettel, rábukkanhatunk a régi település nyomaira. Tovább indulva a sziget vonalát és a morotva medrét követve jutunk el a Kozma-fokig, amelyen áthaladva a Kis-Tiszába érünk. Ha itt balra fordulunk, Sarud felé vesszük az irányt, ha pedig jobbra, akkor Poroszlóra érünk.

Zsilipelés

A zsilipeket az öblítőcsatornáknál építették ki, összesen tíz helyen a Tisza-tóban. A zsilipkapukon történő átkelés gondossá-


vízi túrák

Halászat után szárítkozó kormorán

got és óvatosságot kíván meg a csónakkal közlekedőktől, miután a műtárgyaknál jelentős vízszintkülönbségek lehetnek, ebből adódóan erős sodrás alakulhat ki. Célszerű a csónakot a zsilip közepe felé irányítani, és határozottan, de nem nagy sebességgel áthaladni. A zsilipek zárásának időpontjáról a kikötőkben, vagy a zsilipkapukon elhelyezett információs táblákról lehet tájékozódni. A kikötőket a zsilipek zárása előtt 24 órával értesítik. 53

Vízi

pa r a d i c s o m

Poroszlón

A Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény A Poroszlói-medencében a Tisza-tó egyik jelentős ökoturisztikai létesítménye található, a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény, amely végigvezet mindazokon a vizes élőhelyeken, melyeket egyébként nem láthatnánk. Az 1500 méter hosszú, a víz fölé emelt gyalogutat ismertető táblák szegélyezik, amelyek a tó vízi világát ismertetik meg a látogatókkal. A tanösvényt két madárvárta, pihenősziget, és egy megfigyelőtorony teszi változatossá.

54

A vízi sétányhoz Poroszlóról (➤ 40), a szabadstrand (➤ 135) végében létesített kikötőből indul menetrend szerint közlekedő hajó. A parttól mintegy háromszáz méterre nyíló sétányig tartó hajóút alig néhány percig tart. A tanösvény pallóúját mindkét oldalon keskenylevelű gyékény szegélyezi, közöttük foltokban itt-ott apró úszó hínárnövények, békalencse, rucaöröm, békatutaj bukkan elő. > A Tisza-tó és környéke

A T i s z a - ta v i V í z i S é tá n y

Ta n ö s v é n y

A madárvártákból virágmező látványa tárul a kirándulók elé

A sétaút „kapuját” jelentő kikötőtől alig néhány méterre nyíló út az első madárvártához vezet. Az épület ablakain kitekintve összefüggő hínármezőt láthatunk (ha június közepétől szeptember végéig járunk erre), amelyen a fattyú szerkők fészkeit fedezhetjük fel. A madárvárta falán tájékoztató táblák mutatják be az innen megfigyelhető madarakat. Az útelágazáshoz visszatérve, utunk gyékényfalak között vezet a mintegy 300 méterre fekvő Göbe-tó partján kialakított pihenőszigetig. A szárazulatot nyár elején főként nyári tőzike borítja, de megfigyelhetjük itt a mocsárrétek társulásaihoz tartozó növényeket is. Továbbsétálva utunkat közel három méter magasra nyúló nádas kíséri, amelyben időről időre felhangzik a nádi rigók, a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

és

poszáták, késő ősszel pedig a barkós cinegék hangja. Balra letérve a második madárvártához érünk, amely kis, hangulatos öblözetre nyújt betekintést: a gyékényesben megfiEzt is Jó tudni!

> A poroszlói kikötő a település köz-

pontjából a borsodivánkai elágazással majdnem szemben induló kis utcáról közelíthető meg.

> A vízi sétányt 1,5-2 óra alatt lehet bejárni. > Az élővilág megfigyeléséhez érdemes távcsövet vinni, de távcső bérelhető a kikötőben is.

> A hajó és a vízi sétány babakocsival és kerekesszékkel egyaránt használható.

55

Vízi

pa r a d i c s o m

Hódok a tóban

A Tisza hatalmas ártéri területein gyakori állat volt a hód, azonban az elmúlt 100-150 év folyószabályozása nyomán elveszítette élőhelyét, de vadászata miatt is jelentősen gyérült az állomány. 2005-ben Eurázsiai hódokat telepítettek a Tisza-tóba, a 26 egyed Németországból származik. A hódtelepítés része annak a programnak, amelynek keretében a természetvédők újra meg szeretnék honosítani ezt az állatfajtát az egykori élőhelyein. A hódok számára a Tisza-tó ideális életkörülményeket biztosít: a gyakran kiáradó élő Tiszával szemben itt kevésbé szeszélyes a vízjárás, márpedig a hódok legfőbb ellensége az árvíz.

gyelhetjük a barna rétihéját és a faágakon szárítkozó káró katonákat. A következő elágazásnál balra kanyarodunk. Az út mentén itt fokozatosan csök-

56


Poroszlón

Újra élnek hódok a Tiszában

A T i s z a - ta v i V í z i S é tá n y ken a vízmélység, ennek köszönhetően számos vízinövényt láthatunk. Életteret hódított magának errefelé a sárga nőszirom, a széleslevelű gyékény, a virágkáka, a nyílfű, a hídőr, a fás szárúak közül pedig megszemlélhetjük a gyalogakácot. A vízinövény-társulások mellől hamarosan egy erdőtársuláshoz érünk, amelynek szélén megfigyelőtorony magasodik. Megéri felmászni, hiszen a magasból szétnézve magunk is meggyőződhetünk a környező életterek mozaikos elrendeződéséről. Ha egy kicsit elidőzünk, meghallhatjuk a fekete harkály jellegzetes kopácsolását, kis szerencsével pedig meg is pillanthatjuk e legnagyobb magyarországi harkályfélét. A pallóút végére érve újra hajóra szállunk, hogy visszainduljunk kiinduló állomásunkra, a poroszlói kikötőbe.


és

Ta n ö s v é n y

Gondolta volna, hogy…

… a vízi sétány pallóútja és a madárvárták 1600 darab 2,5-4 méter hosszú akácfa oszlopon állnak? Az építményekhez 600 köbméter akácfát, és 1 tonna facsavart használtak fel.

Praktikus Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény Nyitva: máj. 1–okt. 31. Hajójárat közlekedik: máj.1–jún.15. és szept. 1–okt. 31., Szo–V 10–18.30; jún. 16.–aug. 31. H–V 10-18.30 A hajójáratok minden egész órakor indulnak Poroszlóról, és minden óra 30 perckor vissza a vízi sétányról.

Pallóúton járnak a látogatók a víz felett

57

Vízi

pa r a d i c s o m

Poroszlón

A mezőkövesdi Hadas A Hadas településrész az apró telkekkel, a szabálytalanul kanyargó utcákkal, kis teresedésekkel, illetve épületeinek többségével 150-200 éve hitelesen őrzi a matyóság építészetét, az egykori életformát. Az itt berendezett műhelyekben alkotó kézművesek pedig a matyó népművészetet éltetik tovább.

58

A hadas szervezet tulajdonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családok neve volt a had. Egy udvaron, közös konyhán maradtak együtt a nemzedékek. Mezőkövesd hadas területei közül leginkább a ma Hadasnak nevezett rész őrződött meg eredetiségében. Itt több had élt együtt – egészen pontosan a nők. Ugyanis a matyók is úgynevezett kétbeltelkes településszerkezetet alakítottak ki, ennek megfelelően volt egy telek a lakóházzal, kis kerttel, ahol a nők laktak és tevékenykedtek – és volt a lakóövezeten kívül egy másik telek, az ólaskert, ahol az állatokat tartották, és ahol a férfiak laktak. A mai Hadas kapuja a város főteréről közelíthető meg. Célszerű az áruház mögötti fizetős parkolóban hagyni az autót. A látogatót Kiss Mátyás mezőkövesdi népmű> A Tisza-tó és környéke

A

mezőkövesdi

Hada s

Műhelyek

1. Bútorfestő alkotóház és hímzőház Cím: Kis Jankó Bori u. 8–10. Tel./fax: 49/500-288, 49/311-169 2. Mézeskalács ház Cím: Kis Jankó Bori u. 6. Tel.: 70/2300-138 Nyitva: ápr.15–okt.1. H–P 10–17, Szo 10–16, V 10–13 3. Népi művészetek háza, Táncpajta Cím: Kis Jankó Bori u. 5–7. Tel./fax: 49/411-686 Honlap: www.matyoegy.ini.hu Idegenvezetés indul: márc. 15–okt. 15. H–P 9, 10, 11, 13, 14, 15, máskor bejelentkezéssel

2

1

3 5 6 7

4. Kis Jankó Bori-emlékház Cím: Kis Jankó Bori u. 22. Tel./fax: 49/500-135 Nyitva: júl. 1–aug. 20. H–V 10–18; ápr. 1–jún. 30. és aug. 21–okt. 31. K–V 10–16; nov. 1–márc. 31. K–V 10–14, máskor bejelentkezéssel

4 10 8

9 Gép

5. Tulipános hímzőműhely Cím: Mogyoróköz 1. Tel.: 30/228-7119

8. Üvegcsiszoló alkotóműhely Cím: Mogyoróköz 12. Tel.: 20/986-6856

6. Játékház Cím: Mogyoróköz 4. Tel.: 70/543-2303

9. Fazekasház Cím: Kis Jankó Bori u. 38. Tel.: 49/311-595

7. Babaház Cím: Mogyoróköz 6. Tel.: 70/318-1423

10. Festőművész, szövő alkotóház Cím: Kis Jankó Bori u. 30. Tel.: 49/311-081

vész fából faragott, a hagyományos matyó formákat és motívumokat tükröző kapuja fogadja. Itt rögtön megmutatkozik a Hadas „lelke”: a népi lakóházak által kísért kanyargós kis utcák találkozásuknál kissé kiteresednek. Az első ilyen terecskénél www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

múz

eum

jobbra fordulva a Bútorfestő alkotóházat látjuk. A kéményen lévő kereszt, a nádtető, a faragott oromzat, a kerítés díszei a tipikus matyó portát jelzik kívülről – belülről pedig a hagyományos háromosztatú ház konyha, balra tisztaszoba, jobbra kamra,

59

Vízi

pa r a d i c s o m

Poroszlón Ezt is jó tudni!

> A mézeskalácssütés mesterfogásait lehet ellesni közös formázás, sütés, díszítés közben a Mézeskalácsházban a három nyári hónap szombatjain, délelőtt 10 és délután 3 óra között.

> Egy évben három Matyó lakodalmast tar-

tanak a Táncpajtában. Július és augusztus három szerdáján vacsorával egybekötött esten eleveníti fel a 100 éve híressé vált szokásokat a Matyó Néptáncegyüttes – a vendégek tevékeny részvételével.

Az alkotóházakban rendszeresen tartanak bemutatót

tükrözi ugyanezt. A szobákban kiállítás látható, de dolgozni is itt szokott a mester és fia. Éppen úgy, ahogy a szomszédos Hímzőházban kész munkák kaphatók, de a technikát is ellesheti a látogató. A következő a Mézeskalács ház – ami ha nem is ebből az édességből épült, de azért bőven tartanak benne különböző finomságokat, sőt, a sütés, a díszítés titkaira is fény de-

Matyóhímzés

60


rül, és akár ki is próbálható, kinek milyen ügyes a keze. Idáig eljutva jól látszik: a Hadas, bár sok benne az alkotóházként, kiállítóhelyként működő épület, valójában ma is élő településrész. A kis utcán visszafordulva eljutunk a Népi művészetek házához, ami a Matyó Népművészeti Egyesület székhelye – azonban a látogatóknak is nyújtanak szolgáltatást: az érdeklődők itt jelentkezhetnek, ha szakértő vezetésével szeretnék bejárni a Hadast. A szomszédos Táncpajta neve beszédes: ez az elsődleges színtere a néptáncfesztivál előadásainak, vagy éppen a híres matyó lakodalmasnak. Az utca túloldalán, csak néhány lépésre a Táncpajtától áll a „százrózsás”, kiváló népművész, Kis Jankó Bori egykori otthona, amely ma emlékház. Az 1850 körül épült lakóház máig őrzi a régi kertes település és hadas családszervezet nyomait, és Bori néni keze nyomát is. Az ablakban, mint szinte minden házban, ott a Máriaszobor, bent, a tisztaszobában a magasra vetett ágy,

A

mezőkövesdi

a komód, a kemence, a hosszú lóca, a falakon festett tányérok, szentképek – és fényképek Kis Jankó Boriról. Az asztalon fekvő vastag mappában pedig az általa készítet hímzésminták tanulmányozhatók. Innen a Táncpajta melletti teresedésen át sétáljunk a Mogyoró közbe, ahol egymás közelében található a Tulipános hímző műhely, a népi játékok tanításával, kézműves foglalkozások tartásával a gyerekeknek kedvező Játékház és Babaház. A következő köznél balra fordulva az Üvegcsiszoló műhelyhez érünk, ami természetesen nem népi kismesterség őrzője, ám a díszítőmotívumok többsége a matyó hagyományt idézi. Tovább sétálva gémeskút hívja fel magára a figyelmet. Néhány lépés után azonban újabb műhely következik: a fazekas. Az itt készülő termékek a kövesdiek által használt edények hagyományát őrzi – tehát az ide szállító tiszafüredi, gömöri, pásztói, gyöngyösi mesterek motívumait, formavilágát teremti újra. Ha visszasétálunk a gémeskútig, és ott jobbra fordulunk, akkor eljutunk körsétánk utolsó állomásához: a Szövő alkotóházhoz, ahol Laczkó Pető Mihály festőművész alkotásai is megtekinthetők. praktikus Cím: Mezőkövesd, Hadas Tel.: 49/411-6686 Honlap: www.matyoegy.ini.hu Nyitva: a műhelyek nyitvatartási ideje egyedi, de általában nyáron: H–Szo 10–17, máskor bejelentkezéssel A Hadas területe szabadon, és kerekesszékkel is látogatható


Hada s

Száz rózsa

A matyók olyan maradandót alkottak, hogy ami díszes, szép, gazdag volt, arra egy időben csak azt mondták: olyan, mint a matyó hímzés. Azonban a három matyó településnek – Tard, Szentistván, Mezőkövesd – különbözőek a hímzései. Tardon a szőttesmintából kialakult keresztszemes a jellemző, de a szálánvarrott is általában piros és kék színű, főként virágmotívumokat, csillagokat, madarakat, de néha emberalakot ábrázoló. A szentistváni hímzés laza szerkezetű, virágmotívumokkal ékesített. Kissé pikáns, kevert, de halvány színeket alkalmaznak. Ami matyó hímzésként él a köztudatban, az a leggazdagabb, a kövesdi változat. Ez számtalan színt és motívumot használ, de szigorú szabályok szerint készül. A sűrű, tömött minta teljesen kitölti a felületet, bokorszerűen helyezkedik el, színezése erős, telt. Legjellegzetesebb a matyó rózsa, melynek számtalan formája ismert. A leghíresebb íróasszony (mintarajzoló), Kis Jankó Bori számos változatot tervezett, ezért is hívták százrózsásnak. 61

Vízi

pa r a d i c s o m

Poroszlón

Ezt is érdemes megnézni! Szentistváni matyó tájház

Egy vályogfalú, mestergerendás, náddal fedett épületben rendezték be a szentistváni matyók életét bemutató tájházat. Az egykori lakóházban szoba, konyha és kamra található, a padozat mindenütt döngölt agyag. Az udvari

homlokzat mentén mellvéd nélküli, oszlopos tornác húzódik. A szoba szembetűnő berendezései: a fal mellett húzódó saroklóca, a két ablak közötti tükör és a fő helyen álló asztal. Ettől jobbra és balra helyezkedik el a többi bútor: az ágy, az úgynevezett „trónusos” nyoszolya, a komód és a bölcső. A sarokpad fölött sűrűn sorakozó szentképek, a sarokban feldíszített Mária-szobor látható, ami jelzi ennek a vidéknek a katolikus hagyományait.

A tájházban a szentistváni hímzéssel is megismerkedhet a látogató: a mezőkövesdi matyókkal szomszédos községben többféle posztóra, vászonra és gyolcsra varrt hímzéstechnika élt. Igen koraiak a kék posztó női ujjasokra, „vizitkékre” színes gyapjúszállal és arannyal hímzett gránátalmás minták. Cím: Szentistván, Rákóczi u. 16. Tel.: 49/338-662 Nyitva: bejelentkezéssel

A mezőkövesdi gépmúzeum

A Mezőgazdasági Gépmúzeum 1979-ben jött létre, amikor Hajdu Ráfis János és felesége több évtizedes gyűjtőmunkájuk eredményét felajánlották a magyar államnak. A kiállításon a paraszti uradalmi gazdálkodásban egykor használt gépek, járművek és munkaeszközök láthatók, amelyek többsége technikatörténeti ku62


riózumnak számít. A gyűjteményben több mint 30 nagyméretű lokomobil található, a legrégibb 1899-ben készült. A gépmúzeumban kiállították a kisparaszti gazdálkodás fogatolt eszközeit: szekér, szán, borona, eke, vetőgép, sőt még egy halottaskocsi is áll a szín alatt. Továbbá igazi óriásokat láthatunk: a szalmakazalozók,

a gabonatisztító- és osztályozó, valamint cséplőgépek. Cím: Mezőkövesd, Eötvös út 32. Tel.: 49/312-820 E-mail: [email protected] Honlap: www.hermuz.hu/gepmuzeum Nyitva: K–V 9-17 Előre bejelentett csoportoknak tárlatvezetést, a több mint 100 éves motorokkal bemutatót tartanak.

Ezt

is érdemes megnézni!

Erdőtelki arborétum

Az erdőtelki Buttler-kastély körül terül el az arborétum 7 hektáros területe, amelyen több mint 700 fajta fa, cserje található. A kastélyt és a hozzá tartozó parkot 1715-ben a Buttlercsalád építtette. Az 1870-es években Buttler János tulajdona volt, akinek a neve Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből is ismerős lehet. A ma látható kertet a terület későbbi tulajdonosa, Kovács József orvos és botanikus hozta létre. Számtalan növényritkasággal találkoz-

hatunk itt: a bejáratnál krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Érdekesek a lassan növő tiszafák, ritkaságnak számít a szillevelű gumifa és a kínai selyemfenyő. Az angolparkszerűen kialakított részében mesterséges tó található. Az arborétumból nyíló kapun juthatunk ki az égerlápra. Számos védett növényfajjal megismerkedhetünk itt, köztük a mocsári nőszirommal, amely többek között a húszforintos érme hátoldalát is díszíti.

A Buttler-kastély teljes felújításra szorul, jelenleg nem látogatható. Cím: Erdőtelek, Fő út 91. Tel.: 36/496-022 Nyitva: H–P 7–16, Szo–V 10–16

Sakkmúzeum

Dobroviczky Ferenc különleges magángyűjteménye 36 országból közel 20 ezer, a sakkozással kapcsolatos emléket őriz. Dobroviczky Ferenc eredetileg az ökölvívásban jeleskedett. A II. világháborúban repülőtisztként esett szovjet

fogságba, amit súlyosan megsínylett az egészsége – ekkor fordult a sakk felé, és a szellemi sport relikviáinak szenvedélyes gyűjtője lett. Az általa berendezett kiállítás fő attrakciói természetesen a sakkkészletek: a legrégebbi közülük egy Sevillából származó, 1750-ben készült darab. A tárlatot végignézve a látogató számára kiderül: szinte nincs olyan anyag, amiből ne faragtak volna sakkfigurákat, hiszen láthatók itt amerikai ónixból, elefántcsontból, tan-


zániai ébenfából, kerámiából, és a legkülönbözőbb fémekből készült figurák. A gyűjtemény értékes darabjai a nagymesterek sakkkészletei, karórái, öngyújtói, munkakönyvei. A tárlat hangkazetta-gyűjteménye az 1960-70-es évek könnyűzenéjét, sakk tárgyú előadásokat, nagymesterek szóbeli játszmaelemzéseit őrzi. Cím: Heves, Hunyadi utca 2. Tel.: 36/346-865 Nyitva: H–V 8–16 63

Vízi

pa r a d i c s o m

Poroszlón

Zsóry Gyógy- és Strandfürdő

Szentléleki Zsóry Lajos egykori főszolgabíró 1938-ban engedélyezte, hogy mezőkövesdi birtokán kőolajkutató fúrást végezzenek – ennek nyomán tört fel a 68 fokos víz, amely jelentős mennyiségű kalciumot, magnéziumot,

64


hidrogén-karbonátot és kloridot tartalmaz. Szulfid-ion tartalma a legmagasabb Magyarország kénes gyógyvizei között. A fürdő vizét elsősorban mozgásszervi betegségben szenvedők számára ajánlják. A fürdőzőket összesen 11 nyitott és fedett, különböző hőmérsékletű medence várja. A víz kedvező hatását kiegészítik, fokozzák a fürdő gyógyászati részlegének szolgáltatásai: a súlyfürdő, a kádfürdők, a víz alatti vízsugármasszázs, az iszappakolás, a gyógy-

masszázs, a tangentoros és szénsavkádas kezelések. A fürdő nyáron nyitva tartó strandja 11 hektáros, gondozott füves területen fekszik. Legnagyobb létesítménye a kör- és hullámmedence, de csúszda és gyermekmedence is várja a látogatókat. Cím: Mezőkövesd, Napfürdő út 2. Tel.: 49/412-844, 49/500-264 Honlap: www.zsory-furdo.hu Nyitva: gyógyfürdő: H–V 8-17; strand: máj. 1–jún. 30., szept.1–30., H–V 9–18, júl. 1–aug. 30., H–V 9–19

54

Recommend Documents