541. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914 június hó 12-én, pénteken, S z á s z K á r o l y elnöklete alatt.
T á r g y a i : Elnöki előterjesztések. — Pop Cs. István sürgős interpellációjának bejelentése.— A polgári perrend tartásról (1911:1. t.-cz.) életbeléptetésének meghatározásáról, az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés beczikkelyezéséről, a becsület védelméről és a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló törvényjavasla tokról szóló igazságügyi bizottsági jelentések beadása. — A vármegyei alkalmazottak kinevezéséről, a vármegyei alkalmazottak lényegesebb személyi ás szolgálati viszonyairól, továbbá a vármegyei közigaz gatásról szóló törvényjavaslatok beterjesztése. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének meg állapítása. — Pop Cs. István interpelláoziója és a belügyminister válasza a gyulafehérvári népgyűlés feloszlatása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.
A kormány részéről jelen vannak: gr. Jenő, István, Sándor János, Balogh kovich Béla. (Az
ülés kezdődik
d. e. 10
óra 45
Tisza Jan
pereskor.)
Szász Károly elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szőj ka Kál mán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pál Alfréd jegyző ur, az azok ellen felszóla lókat pedig Rudnyánszky György jegyző ur. Bemutatom a t. háznak özvegy Kossuth Ferenezné levelét, melyben férje elhunyta alkalmából a képvselőház részvétéért őszinte köszönetét fe jezi ki. Tudomásul vétetik. Bemutatom a t. háznak Csernoch János bibornok herczegprimás levelét, melyben a képviselő háznak bibornokká avatása alkalmából történt megemlékezéséért hálás köszönetét fejezi ki. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. háznak, hogy Vargha Gyula és Tabakovits Miklós országgyűlési képviselő urak választása óta 30 nap eltelt, s a királyi Kúriától vett értesitések szerint a választások ellen kérvényt nem a d t a k be. Minthogy a választások ellen panasz vagy ki fogás nem tétetett, Vargha Gyula és Tabakovits Miklós országgyűlési képviselő urak a házszabályok 114. §-a alapján a végleg igazolt képviselők jegy zékébe i k t a t t a t n a k . (Éljenzés.) Jelentem a t. háznak, hogy a ministerelnök ur értesítette a képviselőházat az Urnapi ünnepély
alkalmából f. hó 11-én a budavári koronázó temp lomban t a r t o t t ünnepi istentiszteletről és kör menetről. A ministerelnök ur ezen értesítését hírlapok utján hoztam a t. ház tagjainak tudomására. Tudomásul szolgál. Bemutatom a t. háznak Sopron, Győr, Fe jér, Liptó és Nógrád vármegyék közönségeinek feliratait a katonai beszállásolási törvény módosí tása tárgyában ; Zombor sz. királyi város közönségének felira t á t a borfogyasztási adó eltörlése ügyében ; Torda-Aranyos vármegye közönségének fel iratát Torda városra nézve egy külön választó kerület alakítása i r á n t ; Bereg vármegye közönségének feliratát a Ti szának és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1884. évi X I V . t.-cz. 15. §-ának és a vizjogról szóló 1885. évi X X I I I . t.-cz. 110. §-ának novelláris utón leendő megváltoztatása tárgyában ; több nagybányai polgárnak Földes Béla or szággyűlési képviselő,ur által ellenjegyzett kérvé nyét helyzetük javítása érdekében. A feliratok és kérvény a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel vé gett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy Pop Cs. István képviselő ur a gyulafehérvári népgyűlés feloszlatása tárgyában sürgős interpelláczió előterjesztésére kért tőlem engedélyt. En a képviselő urnak az engedélyt megadtam és ehhez képest ő ma, a leg közelebbi ülés napirendjének megállapítása után fogja sürgős interpelláezióját előterjeszteni. (He lyeslés.)
5 í í . országos
ülés 1914 június
Hajós Kálmán, az igazságügyi bizottság elő adója kivan jelentést tenni. Hajós Kálmán előadó: T. képviselőház! Van szerencsém a polgári perrendtartásról szóló 19X1. évi I. t.-cz. életbeléptetésének meghatározá sáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó igazság ügyi bizottsági jelentést (írem. 1056, 1065) be mutatni. Kérem azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitüzetni. Elnök : Az igazságügyi bizottság beterjesz tett jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és annak idején napirendre fog kitüzetni. Heinrich Antal, az igazságügyi bizottság elő adója kivan jelentést tenni. Heinrich Antal előadó: T. ház ! Van szeren csém bejelenteni, hogy a képviselőház igazság ügyi bizottsága az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a köl csönös végrehajtási jogsegély szabályozása tár gyában kötött szerződés 75. beczikkelyezésécől (írom. 1057, 1066) valamint a becsület védelméről szóló törvényjavaslatokat (írom. 1059, 1067) le tárgyalta és azokra vonatkozó jelentéseit elké szítette. Van szerencsém a két jelentést azzal a kérelemmel bemutatni, hogy azoknak kinyomatása, a t. ház tagjai közt való szétosztása és napi rendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: Az igazságügyi bizottságnak két rendbeli jelentése ki fog nyomatni, szét fog osz tatni és napirendretüzése iránt a ház annak ide jén fog intézkedni. Jakabffy Elemér, az igazságügyi bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Jakabffy Elemér előadó: T. képviselőház! Az igazságügyi bizottság megbízásából bátorko dom a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló, 1058. számú törvényjavaslatra vonatkozó igazság ügyi bizottsági jelentést (írom. 1058, 1068) tisz telettel beterjeszteni. Kérem a t. házat, hogy annak kinyomatása, szétosztása és annak idején napi rendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak inején napirendre fog kitü zetni. A belügyminiszter kur iván szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Sándor János belügyminister: T. ház! Van szerencsém a vármegyei alkalmazottak kinevezé séről, a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, továbbá a vármegyei közigazgatásról szóló törvény javaslatokat (írom. 1062, 1063, 1064) benyújtani. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék e törvénytavaslatokat kinyomatni, szétosztatni és a házszabályok 191. §-a értelmében együttes elő zetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigaz gatási és pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Élénk éljenzés és helyeslés.) Elnök: A belügyminister ur által bemutatott háromrendbeli törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és együttes előzetes tárgyalás és
l'J-éii,
pénteken.
461
jelentéstétel végett a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz utasittatik. T. képviselőház ! Miután mai ülésünk napi rendje a további teendők iránti intézkedés, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk I) Tisztelettel javaslom a háznak, hogy leg közelebbi ülését folyó hó 16-án kedden délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki elsősorban az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e mun kákra nyújtandó segélyekről szóló törvényjavas latnak, másodszor a kereskedelemügyi minister jelentésének a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1914. évi munkatervéről, harmadszor az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912. évi VII. t.-cz. első és második §-ának kiegészítéséről szóló törvényjavas latnak, negyedszer a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. t.-cz. életbe]ejtésének meghatározásáról szóló törvényjavaslatnak, ötödször az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikke lyezéséről szóló törvényjavaslatnak, végül hatod szor a becsület védelméről szóló törvényjavaslatnak tárgyalását. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájá rulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik Pop Cs. István képviselő ur interpellácziója a gyulafehérvári népgyűlés fel oszlatása tárgyában. Pop Cs. István : T. képviselőház ! Alsó-Fehér vármegye román intelligencziája népgyűlést hivott össze 1914 május 31-ére Gyulafehérvárra. Ezen népgyűlés a ministeri rendeletnek megfelelően be lett jelentve az illetékes rendőrkapitánynak, aki azt tudomásul vette. 1914 május 31-én délután 3 órakor a gyűlés megtartása zárt udvarban meg is kezdetett. Az odasereglett körülbelül 8000 főnyi hallgatóság a legnagyobb figyelemmel és a legnagyobb rendben és csendben hallgatta a szó nokokat. Beszélt az elnök, Teculescu görög keleti román főesperes, aki megnyitotta az ülést; utána dr. Mihályi Tivadar és dr. Vajda Sándor országgyűlési képviselők beszédeit a nép a leg nagyobb figyelemmel hallgatta végig. Ezután fel szólalt dr. Vlád Aurél volt országgyűlési képviselő. Ezen szónoknak beszéde közben megjelent Roska József, Gyulafehérvár rendezett tanácsú városnak kapitánya, ahhoz az asztalhoz közeledvén, amely nél az elnökség foglalt helyet, kérdést intézett, hogy ki itt az elnök. Mikor Teculescu görög-keleti főesperes je lentkezett, akkor a következő szavakat intézte hozzá : A csendőröktől azon értesítést kaptam, hogy itten izgató beszédeket mondanak ; figyel meztetem az urakat, hogy ilyen beszédektől tar tózkodjanak, mert különben feloszlatom a nép gyűlést. Erre az elnök azt mondotta : főkapitány ur, parancsoljon, tessék megjelölni, hogy ki mi-
462
542. országos ülés 191b június 12-én, pénteken.
lyen beszédet mondott és azonnal intézkedni tését tudomásul veszi, ha a gyűlés czéljai nem fogunk. Alig mondta ki ezen szavakat, mikor törvényellenesek, és megtartása a köz- és vagyon magából kikelve közeledett a főkapitány háta biztonságot, a közrendet előreláthatólag nem ve mögé Roska Miklós, akkor polgármester-helyettes, szélyezteti. A rendőrhatóság minden nyilvános és a nagy tömeghez és az asztalhoz odakiáltotta : gyűlésen kiküldöttje által képviselteti magát. A leg a csendőrhadnagy arról értesített, hogy itt izgató fontosabb pedig ez : a kiküldött köteles az ülés beszédeket mondanak, és felszólitotta, hogy osz lefolyását figyelemmel kisérni, az alkotmány, tör lassa fel ezt a népgyűlést, mert különben ő fogja vény, vagy közrend ellen irányuló izgatás vagy feloszlatni. Erre a népgyűlést azonnal fel is osz rendzavarás esetén az elnököt azok megakadályozá latta, a csendőrök azonnal akczióba is léptek, sára, szükség esetében a gyűlés feloszlatására fel ugy hogy még arra sem volt idő, hogy figyelmez hívni és "ha a felhívásnak nem volna meg a kivánt tessük a népet: mi történt; még azt sem várta sikere, a gyűlést feloszlottnak nyilvánítani, végső be, hogy legalább felvilágositsuk, hogy a rendőr esetben azt karhatalom igénybevételével felosz kapitány abban a pillanatban adta ki az utasitást, latni. hogy ne tartsanak izgató beszédeket, mert külön Tehát azt a minimális jogot, amelyet a minisben feloszlatja a gyűlést. Anélkül, hogy bármilyen ter ur ezen rendeletben a gyülekezési jog tekinteté felvilágosításra reflektált volna, eltávozott és a ben meghagyott, garantálja a belügyminister ur csendőrök azonnal működésbe léptek. rendelete az által, hogy a rendezett tanácsú váro T. képviselőház ! Nagyon természetes, hogy én sokban a rendőrhatóságot jelöli ki azon hatóságnak, ezt az ügyet szóvá akartam tenni a képviselőház amelynek a gyűlés bejelentendő. Ez hivatott ezt ban azonnal és abban a reményben voltam, hogy tudomásul venni vagy nem, ez hivatott magát ki rendes interpellácziós najxm sikerülni fog ezt, küldött által képviseltetni és a kiküldött az az orgá amikor nagyon természetesen kimerítően felszólal num, amely nyilatkozik arra nézve, hogy történt-e hattam volna, házszabályadta jogomnál fogva. a jogrendnek olyan megzavarása, amely vagy a Azonban megelőzött Desbordes Ernő igen t. kép szómegvonást vagy a gyűlés feloszlatását in viselőtársam, aki interpellácziót intézett és né"m volválja. annyira az interpelláe.zió, mint a belügyminister A hatóságok hatásköre tehát itt határozottan, ur felszólalása késztet engem arra, hogy a legelső félreismerést kizáró módon meg van állapítva. Ha ülést felhasználva, kérjem a ház igen t. elnökségét, tóság a rendőrség, ennek feje vagy kiküldöttje. hogy az engedélyt adja meg, mint ahogy azt meg Mi történt itt ? A rendőrkapitány, aki nem volt is kaptam. jelen és akit az ottani intelligenczia, mert korrektül Mielőtt azonban interpelláczióm tényálladé- tud románul, meg is kért, hogy jelenjen meg, azt kára átmegyek, bátor vagyok a belügyminiser ur mondta, hogy nem jelenik meg, mert meg van 430/1913. eln. sz. a. kiadott rendeletének egyes győződve, hogy az ottani románság rendszerető intézkedéseit ismertetni, hogy azokat applikálva és tudja kötelességét, hanem mással képviseltette arra. az eljárásra, amelyet ellenünk Gyulafehér magát. Ez a rendőrkapitány, aki nem volt jelen, váron elkövettek, megállapíthassuk, miszerint sem megjelenik a tárgyalás egjdk stádiumában és azt alakilag, sem anyagilag annak a polgármesternek mondja, hogy miután tudomására jutott, hogy a beavatkozása nem volt jogos. Nagyon természe izgató beszédek tartattak, az elnök intézkedjék, tes, hogy maga a belügyminister ur is hangsúlyozza hogy az ilyesmit ne folytassák, mert különben rendeletében, hogy a gyülekezési jog a polgári feloszlatja a gyűlést. szabadságjogok egyik legkiválóbbja, és hogy ezek Azt hiszem, hogy ezt a pontot, az ügynek nek a rendelkezéseknek czélzatuk az, hogy poli ezen stádiumát le kell szögezni, ennek a szem tikai jogainak gyakorlása mindenki részére biztosit- pontjából kell eldönteni, hogy jogosan járt-e el tassék ; azt is hangoztatja, hogy figyelmezteti a az a polgármesterhelyettes vagy nem. Ezt a bel közigazgatási hatóságokat és közegeket, hogy a ügyminister ur megállapíthatta már a múlt ülés polgári szabadságjogok védelmében akkor jár ben is, amikor szives volt Desbordes Ernő kép nak el, amikor ezen jogok akadálytalan gyakor viselő ur interpellácziójára felelni, mert a ren lását biztosítják. deletet ő maga bocsátotta ki, a rendeletről tudo T. képviselőház ! Nem bocsátkozom annak mása volt a belügyminister urnak, és ezen ren bírálatába, hogy igaza van-e a belügyminiszter delet értelmében a polgármesterhelyettes nem birt urnak, amikor azt állítja, hogy ez a rendelet biz hatáskörrel beavatkozni ebbe. A polgármester tosítja és garantálja is e szabadságjogokat; én már helyettes ur ilyen brüszken járt el, nem hederitve kifejtettem ezen parlamentben, hogy épen a mini kérésünkre, hogy legalább egy perczig álljon meg, mumra redukálja a gyülekezési jogot. Czélom csak felvilágosítjuk, és esetleg akkor ragaszkodjék a az, hogy megmutassam, hogy ezen minimumra feloszlatáshoz; hiába kértük, engedjen legalább redukált gyülekezési jog sem respektáltatik, hanem annyi időt, hogy mi a népet felvilágositsuk és igen sok helyen a legbrutálisabb módon kiforgat- hazaküldjük. Ezen eljárásával nemcsak a hivatali hatalommal való visszaélésnek a vétségét, hanem tatik. T. képviselőház ! Mit mond ez a rendelet ? egyúttal a 472. §-ban megjelölt büntetett követte el. Azt mondja, hogy a rendőrhatóságnak kell a gyű T. képviselőház! Alkotmányos országban a lést bejelenteni. A rendőrhatóság a gyűlés bejelen gyülekezési jog sarkpontja az alkotmánynak.
547. országos
ülés 19íí június
Alkotmányról abban az országban, ahol a gyüle kezési jog nem respektáltatik, egyáltalában be szélni sem lehet; népgyülésekre megy gróf Tisza István is hiveket szerezni, odamegy a belügyminister ur is, odamegy minden politikus ; ez az a fórum, ez az a terrénum, ahol lezajlik az alkot mányos élet. Azért minden állam igyekszik tör vényekkel vagy j>edig törvényes erővel biró jog szokásokkal garantálni ezen jogot. Látjuk a szüfrazsetteknek mindenkit meg botránkoztató magatartását és ennek daczára az angol rendőrhatóságok részéről a legnagyobb kí méletet, a legnagyobb figyelmet fejtik ki ezen jog nak fentartása érdekében. (Közbeszólások a kö zépen.) Én általános igazságokat mondok. Amit előbb emiitettem, az csak példa, de ha engem va laki meg tud czáfolni ebben a házban azt illetőleg, hogy gyülekezési jog nélkül alkotmányos életet C3ak elképzelni is lehet, az ám jöjjön és nyilt hom lokkal jelentse ezt ki. Gr. Pongrácz János : De nem izgatók számára ! Pop Cs. István : Helyes, nem izgatók számára. De méltóztassék akkor . ; . Gr. Pongrácz János : Én nem is engedném meg ! Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Pop Cs. István : T. képviselőház ! Nálunk ez a jog kormányrendelettel van statuálva. Maga a belügyminister ur azt mondja, hogy ő utasította az alsóbbrendű hatóságokat ezen jogok respektá lására és ő maga megjelöli azokat a hatóságokat, amelyek az eljárásra illetékesek, arra hatáskörrel bírnak. Most mégis ezen rendelet ellenére megálla píthatjuk, hogy két illetéktelen hatóság is bele avatkozott az ügybe. Az egyik a csendőrség, a másik a polgármester-helyettes. Pedig nagyon természetesen sem a rendőr kapitány, sem a polgármesterhelyettes ur, sem az a esendőrhadnagy ur, a kik beavatkoztak, nem voltak jelen azon a gyűlésen, ahol a beszédek tar tattak és mikor a fokozatos felelősség megálla pításáról volt szó, akkor az egyik azt jelentette ki, hogy engem a csendőrség értesített; mikor pe dig a csendőrhadnagyot kérdeztük, az azt felelte, hogy : kérem, én nem értek oláhul, nekem egy le gény mondotta, hogy ott izgatnak. És igy tovább. Hát, bocsánatot kérek, ezt a jogot, azt hiszem, nem lehet arra devalválni, hogy egy csendőrlegény állapítsa meg, hogy mely beszéd tartalmaz izgató kifejezéseket és ő legyen birája a beszéd tartal mának.
Egy hang : Nem ugy volt! Pop Cs. István : Bocsánatot kérek, amit én mondok, azt közvetlen tapasztalásból mondom és én még ebben a házban nem hazudtam soha. T. képviselőház ! Ha az eljárás tekintetében elfogulatlanul birálják az urak ezt az ügyet, akkor beigazoltnak kell venniök, hogy ott abban a nép gyűlésben egy előkelő idegen volt, a polgármester helyettes ur, a kinek semmi intézkedési joga nem lehetett, annál kevésbbé lehetett intézkedési joga akkor, amikor már a rendőrkapitány kimondotta a maga verdiktjét.
í2-én,
pinteken.
463
Ami azonban engem leginkább indított arrahogy felszólaljak, az összefüggésben van azokkal a jelentésekkel, melyeket a belügyminister ur jó nak látott itt felolvasni és amely jelentések nagy jában és lényegükben nem felelnek meg a való ságnak. (Zaj és mozgás.) A belügyminister ur többek között dr. Vlád Aurélnak a következő szavakat imputálja (ol vassa) : »Véreim, testvéreim ! Eddig magyarok nak kellett lennünk, de nemsokára jönni fog a megszabadító, akkor megszabadultok a magyar ságtól. (Felkiáltások jobbjelől: Gyalázat !) Vigyáz zatok testvérek, tartsatok össze : nekünk félni nem kell; mi vagyunk többségben ; ha összeszámítjá tok a tótokat, a szászokat, a zsidókat, a szerbeket és magyarokat, a románok akkor is felülmúlják őket; mi fogunk győzni! A magyar nyelvet nem ismerjük, nekünk ez idegen nyelv, nekünk csak románul kell beszélnünk. Az kell, hogy legyen itt a hivatalos nyelv : a román.!« T. képviselőház ! Dr. Mihályi Tivadar a lapok tudósítói előtt nyilatkozott ebben az ügyben és becsületszavára kijelentette, hogy ez a jelentés nem felel meg a valóságnak. Dr. Maniu Gyula volt országos képviselő, aki tárgyalásokat folytatott a ministerelnök úrral, szintén becsületszavára jelen tette ezt ki. És én is kijelentem itt e házban becsületszavamra, magamra vállalva minden konzekvencziát, hogy egyetlen egy szó sem hangzott el abból, ami itt Vlád Aurélnak imputáltatik. Hiszen, t. képviselőház, ha ezek a szavak elhangzottak volna, akkor a belügyminister urnak azonnal kötelessége lett volna intézkedni, és nem hangzottak el, kötelessége lett volna azonnal felvilágosítani a házat, de azt a vádat ránk szá radni hagyni egy perczig sem volt joga. Ilyesmi nem hangzott el, ezek a szavak egyáltalában semmi formában elő nem fordultak, ezt becsület szavammal erősítem meg, ha ezer denuncziáns is mondja az ellenkezőjét. Ezt én azért mondhatom, mert közvetlenül mellette voltam mint következő szónok, akinek első kötelessége volt vigyázni. De aki ismeri ezt az embert, az tudja, hogy ő az állam megbontására irányuló ilyen kijelentéseket nem tehetett, sohasem tett és annyira oktalan és buta ott senki sem volt, hogy ilyeneket tegyen. Nem annyira a választói törvényről beszélt ő, amelyet tendencziózusnak nevezett, mint inkább megbélyegezte a választókerületeknek arrondálását és kimutatta a minister urnak adataiból azt, hogy nemcsak olyan megyékben, ahol a népesség szám arányánál fogva van többségben a románság, hanem olyan megyékben is, ahol a választók több sége is román, ahol 60% román van és a többiek a magyarokkal, szászokkal és zsidókkal együt tesen nem tesznek ki . . .
Gr. Pongrácz János: Mégis csak volt va lami ! (Mozgás és derültség.) Pop Cs. István: Azt mondottam, hogy ott ahol a románok 60%-ot képviselnek, a minister urnak kijelentései szerint is kellene, hogy a vá lasztókerületek többsége minket illessen meg és
464
5*i. országos ülés 191i janim 12-én, pénteken.
ezt az eljárást hasonlította össze azzal a girbe görbe udvarral, amelybe mi összegyömöszölve voltunk és azt mondotta, hogy olyan gonosz az, mint amilyen czikczakos ez az udvar és e tekin tetben használt elitélő szavakat, de abból, amit itt felolvastam, egyetlenegy kifejezést sem hasz nált. Ilyen körülmények között kérdem, helyes volt-e az az eljárás, hogy egy polgármesterhelyet tes a rendőrkapitány intézkedését figyelembe sem véve, onnan távolról csak igy beszélgetve nekirontson a nagyvilágnak és mint egy óriási nagyhatalom, a népgyűlést feloszlassa % (Zaj.) Gr. Pongrácz János: Mindenesetre volt oka rá ! Pop Cs. István : Bocsánatot kérek, ha a t. képviselő ur beszélné el azokat a tényeket, ame lyeket észlelt a saját népgyűlésen, ahol jelen volt, akkor én nem engedném meg magamnak azt, hogy kétségbevonjam előadásának korrektségét. (Mozgás jobbjelöl.) Gr. Pongrácz János : Én a korrektségét nem vonom kétségbe, csak azt állítom, hogy minden esetre volt oka rá. Pop Cs. István: Elmondottam, hogy mit történt. Gr. Pongrácz János: E7 az ön felfogása, amaz az én felfogásom! Pop Cs. István ." Van egy felfogás, amely felet tünk áll, s ez abban a ministeri rendeletben nyilvá nul meg, amely megjelöli azokat a hatóságokat, amelyeknek joguk van a beavatkozásra és az intéz kedésre. Épen azért voltam bátor felszólalni, hogy megállajjitsuk azt, hogy joga van-e mindenkinek, joga van-e a tanácsosnak, joga van-e a csendőrőrmesternek, a csendőrlegénynek, az utczai haj dúnak ? ! Ezt akarom tudni, mert elvégre e tekin tetben valamire szükség van minden országban, hogy vagy a törvények, vagy a rendeletek képezzék az eljárás normáit. Én nem tudhatom, hogy itt milyen megnyilatkozások lesznek és csak a tör vényből olvashatom ki, hogy melyik az a hatóság, amely intézkedésre jogosult. (Mozgás a jobboldalon.) A mélyen t. belügyminister ur szíves volt arról beszélni, hogy mennyire szivén viseli ő, hogy a béke meglegyen és mennyire elitéli azokat az eljá rásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a szegény ség miatt különben is felzúdult népet fel akarják izgatni. Bocsánatot kérek, én abban a meggyőző désben vagyok, hogy politikai jogoknak gyakor lása még nem izgatás, és hogy minden állampol gárnak kötelessége élni azon joggal, amelyet az alkotmány neki megad. Kende Péter (közbeszól). Pop Cs. István : Éri nem mehetek olyan térre, t. képviselő urak, amelyhez nekem semmi közöm sincs. T. képviselőház ! Ennek ellenében csak azt kívánom az igen t. belügyminister ur figyelmébe ajánlani, hogy mi ezt a népet azért szoktuk össze hívni, hogy kioktassuk jogairól. . . (Felkiáltások : Aha!) B. Podmaniczky Endre: Ez az igazi!
Pop Cs. István : . . . kioktassuk kötelességeiről. (Mozgás.) Az a nép jön akkor is, amikor mindenki ellene van, az a nép megjelenik. És miért ? Mert valószínűleg minket t a r t . . . Gr. Pongrácz János: Prófétáknak, üdvözítők nek ! Pop Cs. István : . . . jogai, aspirácziói letétemé nyeseinek. (Mozgás.) Jön az a nép azért, mert tő lünk olyan szavakat nem hallott, amelyekkel az államrend ellen izgattunk volna. (Élénk ellent mondások.) László Mihály : Bukarest! Pop Cs. István: Ha nem szabad Vlád Aurélnak azokat a szavakat mondania, amelyeket én fel olvastam, akkor nem szabad sem hatóságnak, sem hatósági közegnek, sem senkinek ezt a bünanyagot koholnia (Mozgás.), hogy ezáltal egy népnek vagy a nép vezetőinek jó hírnevét aláássák. (Zaj.) T. képviselőház ! Ha ilyen ügyekben ez tör ténik és a legszigorúbb vizsgálat folytattatik, külö nösen akkor kellett volna a belügyminister urnak figyelemmel lennie arra, hogy ez kitérj észt essék azon körülményre : hogyan történhetett az, hogy az ott volt rendőralkapitány, aki jelen volt a szó nok mellett, egyetlenegy intő szót sem intézett az elnökhöz, egyetlenegy elhangzott kifejezést sem talált az államrcnd ellen irányulónak ? Fel kel lett hogy keltse a figyelmét az : hogyan lehetséges, hogy olyan elemek, olyan hatóságok oszlassák fel a népgyűlést, amelyek maguk kijelentették, hogy nem hallották, mi történt, akik akkor jöttek oda, iramban ? Ilyen körülmények között, azt hiszem, hogy nem a gyülekezési jognak tiszteletben tartásáról és garancziájáról volt szó, hanem ezen jog leg brutálisabb megtámadásáról, amelyet elsősorban a belügyminister hivatott megvédeni, és pedig a legerőteljesebben, ha azt akarja, hogy a jogrend őrének tartsuk. Hiszen ha izgató beszédek mondat nak, kérdem a t. házat, mikor és mely körülmé nyek között kerülte el valaha a büntetőjog sújtó karját közülünk bárki is, ha izgató szavakat hasz nált l Én nem akarok bővebben nyilatkozni erről az eseményről, hanem kérve kérem a mélyen t. belügyminister urat, hogy legalább azt védje meg, amit ő alkotott (Mozgás.), legalább annak a rendeletnek, körrendeletnek a szigorú betartása felett őrködjék, amelyet ő adott ki és amelyről azt mondotta, hogy ez a polgári szabadságjogok nak garantálása végett történt. Hát, t. belügyminister ur, azt mondják, hogy mi azt a népet, amely annyira el van keseredve, amely kivándorol és amelyet mi vissza szeretnénk tartani ebben a hazában, hogy mi ezt a népet izgatjuk és mindinkább elkeserítjük. Legyen meg győződve, — férfi beszél, nem agitátor (Mozgás.) — hogy szomorúbb és elkeseredettebb arczokat még nem láttam, mint amikor a csendőrség — amelynek kiáltottuk, hogy legyenek figyelemmel ide vagyunk szorítva egy girbe-görbe udvarba, ' legyenek kímélettel és várják meg, amig a nép
5kl. országos
ülés llfíí
szépen -innen eltávozik — taszigálta, inzultálta ezeket, sőt mi több, egyes csoportokat, amint hallom, egészen a város végéig kísért és a polgár mester ur azt mondta volna, hogy : Csak ki-ki ezekkel a:z oláhokkal innen az én városomból. (Mozgás és ellentmondás.) Ha a belügyminister ur ott lett volna s látta volna azokat az arozokat és látta volna bizonyos elemeknek, akik ott vannak Gyulafehérvárott, a kárörömét, hogy hogyan vezetnek ki onnan ben nünket, akkor azt hiszem, a belügyminister ur jogérzete is felháborodott volna. T. ház ! Nem szaporítom a szót, hanem fel olvasom az interpe'lácziómat, (Halljuk! Hall juk !) előzőleg azonban ismertetem a büntetőtör vénykönyvnek idevonatkozó szakaszait. A 475. §. azt mondja (olvassa): »A hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő azon közhivatal nok, aki hivatali hatalmával visszaél avégett, hogy valakit jogtalanul valaminek eltűrésére vagy elhagyására kényszerítsem* A polgármester-helyettes hatáskörével, hiva tali hatalmával visszaélve, kényszeritett minket, hogy egy rendőrhatóság által engedélyezett népgyülésről távozzunk. A 472. §. psdig azt mondja (olvassa) : »A hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal bünte tendő azon közhivatalnok, aki a fegyveres erőt jogos indok nélkül alkalmazza, vagy beavatko zásra felhívja.« Ez az ur az előkelő idegen volt ott, aki felszó lította a fegyveres erőt, hogy tisztítsa meg az udvart akár karhatalom alkalmazásával. Ezen cselekményei megállapítják a büntető törvénykönyv már idézett szakaszaiba ütköző bűn cselekményt és ezért interpellácziómban is kérni fogom az eljárás megindítását erre nézve, de-egy úttal kérni fogom azok ellen is az eljárás megindí tását, akik az általam idézett és a minister ur által elmondott bünanyagot tartalmazó hamis jelen téseket terjesztik és ezáltal a minister urat vagy a hatóságokat oly eljárásra indítják, amely az ille tőre, a kit hamisan vádoltak, súlyos következ ményekkel jár. . T. képviselőház ! Interpelláczióm tartalma a következő : (Halljuk ! Halljuk !) Interpelláczió a belügyminister úrhoz : 1. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy alsófehérvármegyei választópolgárok által Gyulafehérvárra folyó évi május hó 31-ik napjára népgyűlés hivatott össze és azt az illetékes hatóság tudomásul vette ? 2. Van-e tudomása arról a belügyminister ur nak, hogy ezen népgyűlést, amelyen körülbelül 8000 főnyi hallgatóság vett részt, Roska Miklós gyulafehérvári polgármester-helyettes, jelenleg ugyanott polgármester, a 430/1913. B. M. eln. körrendelet lábbal tiprásáväl (Mozgás.) hatáskör nélkül feloszlatta, és a csendőrséget a nép ssétkergetesére utasította : KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXIV. KÖTET.
június
12-én,
pénteken.
465
3. Van-e tudomása a belügyminister urnak, hogy a fenti rendelet 7. pontja értelmében a rend őrhatóság által kiküldött jogosult az elnököt a gyűlés feloszlatására felhívni és csak ha e felhívás nak nem volna sikere, jogosult a kiküldött a gyű lést feloszlottnak nyilvánítani ? 4. Van-e tudomása a belügyminister urnak arról, hogy Roska Miklós polgármester-helyettes azon kijelentéssel oszlatta fel a népgyűlést, mert őt erre a csendőrhadnagy felszólította és jiedig olyan hozzáadással, hogy amennyiben ő, t. i. a polgármester-helyettes nem oszlatja fel ezt a nép gyűlést, akkor maga a csendőrhadnagy fogja azt feloszlatni ? 5. Joga volt-e Roska Miklós polgármester helyettesnek a népgyűlést feloszlatni, daczára an nak, hogy a rendőrség feje ezt nem kívánta, és jogos volt-e olyan utasításokat adni a csendőrség nek, mely a békés népj indokatlan bántalmazására vezetett ? 6. Van-e tudomása arról a belügyminister urnak, hogy a szónokok beszéde alatt Dergán Béla kirendelt alkapitányt a fenti ministeri körrende letben körvonalozott joga és kötelessége alapján semmi intő szót sem intézett a népgyűlés elnö kéhez ? 7. Joga van-e a csendőrhadnagynak vagy a csendőrség bármely tagjának akkor, mikor a rendőrhatóság képviselője jelen van a népgyűlésen, annak feloszlatását olyan fenyegetéssel követelni, hogy amennyiben a követelésnek elég nem tétet nék, maga a csendőrség fogja feloszlatni a nép gyűlést ? 8. Joga van-e a csendőrségnek a népgyűlés szónokainak beszédeit felülbírálni és szuverén módon izgatást megállapítani és ennek alapján a népgyűlést feloszlatni ? 9. Hajlandó-e a belügyminister ur a leg szigorúbb vizsgálatot elrendelni annak megálla- • pitására, hogy ki küldötte a jelentést dr. Vlád Aurél beszédéről, ki hamisította meg azt és hogy a népgyűlés feloszlatása nem előzetesen meg állapított terv volt-e ? 10. Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a fenti körrendeletben a minimumra szorított gyülekezési jog az illetékes hatóságok részéről tiszteletben tartassék ? 11. Hajlandó-e a minister ur Roska Miklós gyulafehérvári polgármester ellen a fegyelmi el járást, nemkülönben a csendőrség ellen is az el járást folyamatba venni ? 12. Hajlandó-e a minister ur a kir. ügyész séget utasítani, hogy Roska Miklós ellen a Btkv, 475. §-ába ütköző hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége és a Btkv. 472. §-ába ütköző hivatalos hatalommal való visszaélés büntette miatt a bűnvádi eljárást folyamatba tegye ? Elnök : Az interpelláczió kiadatik a belügy minister urnak. A belügyminister ur kivan nyilatkozni. (Hall juk ! Halljuk!) 59
466
541. országos ülés 19ík junitís 12-én, pénteken.
Sándor János beliigyminister: T. ház) (Hall juk ! Halljuk !) Méltóztassanak megengedni, hogy Pop Csicsó képviselő urnak hozzám intézett interpellácziójára azonnal válaszolhassak. (Hall juk ! Halljuk !) E válasz alkalmával legyen szabad utalnom arra a válaszra, melyet pár nappal ezelőtt Desbordes Ernő képviselőtársamnak ugyanezen ügy ben elhangzott interpelláczióra megadtam. Már akkor bátor voltam arra utalni, hogy ennek az ügynek két része van. Az egyik része maga a nép gyűlés engedélyezésének és feloszlatásának ügye hatósági szempontból, t. i. hogy helyesen jártak-e el a hatóságok a gyűlés engedélyezésénél és fel oszlatásánál ; a másik azután az elhangzott be szédekre vonatkozik, melyek az okot szolgáltat ták a gyűlés feloszlatására. (Igaz ! ügy van!.) Ami az elsőt illeti, maga az interpelláló kép viselő ur is elismeri azt. hogy amikor ők a gyűlést bejelentették, a bejelentés tudomásul vétetett, ők a gyűlésre felvonulhattak, azt megtarthatták, ott beszédek elhangzottak és mindaddig, mig az inkri minált beszédre sor nem került, a hatóság velük szemben semmi néven nevezendő megszorító intéz kedéseket nem tett. (Igaz ! ügy van !) Bocsánatot kérek, a konkrét esetben sem lettek ők jogaikban sértve és korlátozva, nem jogosult tehát az inter pelláló képviselő urnak az a vádja, hogy a belügy ministernek szóban forgó rendelete a minimumra redukálta a gyülekezési jogot. (Igaz ! Úgy van !) En azt a rendeletet azért adtam ki, hogy a ható ságok és felek mindenütt az országban tudják, hogy mihez tartsák magukat és milyen formalitásokat kell betartaniuk, (Helyeslés.) hogy a gyűléseket szabadon megtarthassák és véleményüket tt sza badon nyilváníthassák. (Helyeslés.) E tekintetben nem teszek különbséget sem osztály, sem nemzeti ség szempontjából (Elénk helyeslés.) s amint a múlt alkalommal hivat óztam rá, ezúttal is hivatkoz-hatom arra, hogy százával és ezrével tartják azóta országszerte a nyilvános gyűléseket (Igaz! ügy van !) és sehol eddig lényegesebb panasz nem me rült fel. Az megeshetik, hogy valahol egy hatósági közeg talán nem egészen helyesen értelmezett vala mit, de ebben a tekintetben nyitva áll a jogorvoslat útja és én minden olyan ügyet, amely elém kerül, elfogulatlanul és tárgyilagosan bírálok meg. (Élénk helyeslés.) így fogom ezt tenni, mint a múltkor is kijelentettem, a jelen esetben is. Általánosságban még azt vagyok bátor meg jegyezni, hogy volt alkalmam erről az ügyről olyan ellenzéki férfiakkal is beszélni, kik nap-nap után tartanak gyűléseket itt a fővárosban, azokon ugyancsak nem kormánybarát politikát hangoztat nak és nekik a gyülekezési jog érvényben levő sza bályozása ellen észrevételük nincs, sőt azt tartják, hogy emellett jól megélhetnek. A konkrét esetre visszatérve, maga az inter pelláló képviselő ur is elismeri, hogy a gyűlést engedélyezték, azt ők megtartották, de azt inkri minálja, hogy nem a jelenlevő hatósági közeg, ha
nem a polgármester oszlatta fel a gyűlést, még psdig állítólag a csendőrök nyilatkozata alapján. A képvi selő ur egyúttal kétségbevonja azoknak a jelenté seknek valóságát, amelyeket hozzám felterjesz tettek. Bátor vagyok arra utalni, hogy azokat a hi vatalos jelentéseket olvastam fel, amelyek hoz zám beérkeztek. Az eseményeket illetőleg nem tettem hozzájuk semmit, nem vettem el belőlük semmit és ne vegye rossz néven a képviselő ur, bármilyen önérzetes kijelentéseket tesz ő maga vagy a gyűlésen jelenvolt többi érdekelt, mind addig, amíg az ellenkezője bizonyítva nincs, én köteles vagyok a hatóság jelentésének hitelt adni, és ha hozzám kérdést intéznek, azt kell felelnem, amit nekem a hatóság közegei jelentettek. (Helyes lés.) Az illető hatóságokat felelősség terheli azért, hogy az igazat mondják, és ebben a tekintetben, amint később rámutatok, lesz módunk és alkal munk megállapítani azt, hogy mennyiben feleltek meg a jelentések adatai a valóságnak. (Helyeslés.) A képviselő ur azt kérdi tőlem, hajlandó vagyok-e fegyelmi eljárást elrendelni. Bocsánatot kérek, már a múltkori válaszomban kijelentettem, hogy az érdekeltek panaszt adtak be Alsó-Eehér vármegye alispánjához, akitől azt a jelentést kap tam, hogy ő a panaszt hivatalos eljárás tárgyává tette ; a vizsgálat folyik és ez a vizsgálat lesz hivatva megállapítani, hogy helytelenül jártak-e el a hatósági közegek. Én tehát nem járnék el helyesen, ha belenyúlnék az illetékes hatóságok eljárásába vagy arról idő előtt nyilatkoznám. Be kell várni a vizsgálat eredményét. (Helyeslés.) Ha azonban az eljárásban lehettek is hibák, akkor sem ez a lényeg, hanem az, hogy agyülésen történtek-e olyan kijelentések, amelyek feljogosí tották a hatóságot a gyűlés feloszlatására, (Igaz ! ügy van!) Ebben a tekintetben a képviselő ur egyéni becsületszavával kívánta bizonyítani, hogy ilyen kijelentések nem történtek. Csakhogy a kép viselő ur csupán ama nyilatkozatok egy részét mondotta el, amelyekre múltkori válaszomban ki jelentettem, hogy azok a csendőrség jelentéséből vétettek, de nem méltóztatott nyilatkozni ama kifejezéseket illetőleg, amelyekről azt mondottam, hogy a polgármester jelentéséből valók s amelyek Popescu Antal városi hivatalnok jegyzetei alap ján vétettek fel a polgármester jelentésébe, tehát, ha jól sejtem, román eredetű, románul minden esetre tudó tisztviselőnek, a gyűlésen jelenlevő tisztviselőnek hivatalos feljegyzése alapján. Engedelmet kérek, e tekintetben vagyok bátor utalni az ott elhangzott eredeti román kifejezé sekre. (Olvassa) : »Sázsokura, gunyüzés, purkária disznóság, miselic, gazemberség, és tikelie, galád ság ahogy csinálták. Reánk románokra nézve ennél nagyobb gyalázatosságot és szemtelenséget nem is csinálhattak volna.« (Mozgás.) Bocsánatot kérek, törvénynyel és törvény erejével bi-ró hatósági rendelettel szemben hasz náltattak, a jelentés szerint, ezek a kifejezések. És erre azt mondja a t. képviselő ur, hogy ezek
54i. országos ülés Í91Í jnnius Í2-én, pénteken. a kifejezések nem a törvény és a hatósági rende letre, hanem a zig-zugos udvarra vonatkoztak. (Derültség és mozgás.) Hát hogyan lehet egy zigzugos udvarra mondani, hogy »gazember«, »disznóság«, »gyalázatosság« és »3zemtslenség« ? Már pedig én a hatósági jelentésből veszem ezeket a kifeje zéseket, amelyekre hivatkozom. Az elrendelt vizsgálat lesz tehát hivatva meg állapítani azt, hogy ezek a kifejezések tényleg elhangzottak-e ott és alkalmasak voltak-e arra, hogy abban a miliőben és beállitásban az ott jelenlávő egyszerű falusi népet felizgassák. (Elénk helyeslés.) Mert az interpelláló t. képviselő ur maga is meglehetős erősen elitélő szavakat han goztatott a tekintetben, hogyha Vlád Aurél azokat a kifejezéseket tényleg használta volna. Hát állapítsuk meg, hogy használtattak-e ezek a ki fejezések, vagy nem ?. Ha nem, akkor nem volt helyes és jogos a hatósági eljárás, de hogyha el mondattak, akkor ime már maga t. képviselő ur Ítélte el az illetők eljárását. (Igaz! Ugy van!) Már pedig én mindaddig, amig az ellenkezője be bizonyítva nincs, nem tudom elhinni, hogy eskü alatt álló hatósági közegek ilyeneket merjenek állitani ministerükkel szemben, akkor, hogyha ott egyáltalában semmi sem történt. (Igaz ! Úgy van!) Azt mondja továbbá a t. képviselő ur, hogy a rendőrkapitány, akinek román neve van és aki románul tud, nem tartotta szükségesnek, hogy arra a gyűlésre elmenjen, mert teljesen megbízott a ro mánság ottani vezetőiben és ezek eljárásában. Bocsánatot kérek, aki ez ellen panaszra indult, az annak az állítólagos román eredetű, románul tudó édesapának a fia, aki az ő iskolájában, az ő család jában, az ő nézetei mellett nőtt fel. Első tekintetre tehát nagyon nehéz elhinni, hogy a fiu az apja fel fogásával egészen ellenkezőképen járjon el. És hogy e tekintetben még egy bizonyítékét hozhas sak fel, nem tudom elhinni azt, hogy azt az em bert, aki ilyen helytelenül és alaptalanul járt volna el akkor, pár nappal utóbb az intelligens város pol gársága egyhangúlag polgármesterré válassza meg. Annak a városnak igen nagy, intelligens román lakossága is van, ez a román lakosság bizonyára tiltakozott volna az ellen és bizonyos, hogyha azt látták volna, hogy olyan helytelenül és igazságtala nul jártak el és hogy olyan valótlan jelentéseket tettek, akkor bizonyára meggondolták volna, hogy ezt az embert polgármesternek megtegyék, (filénk helye lés.) Ezek szerint magára az ügy lényegére nézve nemcsak azt kell felderíteni, hogy helyesen jártak-e el a hatósági közegek, hanem fel kell deríteni ne künk magunknak azt is, hogy valódi jelentés téte tett-e és elhangzottak-e a szóbanforgó kijelentések, amelyek dr. Vlád Aurélnek tulajdoníttattak. Meg kell ezt állapitanunk két okból. Először, hogy a hatósági eljárást illetőleg levonhassuk a következ tetéseket, másodszor, hogy ez esetben dr. Vlád Auréllal szemben alkalmazthatjuk-e, azt amit maga a képviselő ur mondott. Hogy ez tisztázód-
467
hassék, dr. Vlád Aurél ellen az 1878. évi V. t.-cz. 172. §-ának 2. bekezdése szerint minősülő nemze tiség elleni gyűlöletre izgatás vétsége miatt az igazságügyminister ur a nyomozatot„ elrendelte. (Helyeslés a jobboldalon.) A bíróság előtti nyomozat rendén alkalma lesz Vlád Aurél urnak bebizonyí tania, hogy mit mondott, viszont a hatóságoknak módjukban lesz bebizonyítani a maguk részéről is, hogy mit mondott. Várjuk tehát be mindnyájan nyugalommal és higgadtan a mind két részről el rendelt vizsgálat eredményét és nem szükséges ezt egy ujabb vizsgálattal komplikálni. Hiszen van már egy vizsgálat, amely megindult Pekulescu esperesnek és Maniu Gyulának az alispánhoz be adott följelentése folytán közigazgatási utón, itt van a másik vizsgálat, amely megindul Vlád Aurél ellen bírósági utón, tehát nincs szükség arra, hogy a belügyminister is rendeljen el egy külön vizs gálatot. Ha valamit még szükségesnek látnak, akkor a büntetőtörvénykönyv illető szakaszai alapján tegyenek bünföljelentést hatosig elleni erőszak czimén vagy más jogczimen. Én kijelentem, hogy amennyiben a közigazgatási eljárás során az ügy elém kerül, elfogulatlanul és tírgyi'agosan fogok eljárni és annak fogok igazat adni, akinek igaza van. (Élénk helyeslés.) A képviselő ur azt mondotta, hogy a népet azért hívják oda, hogy kioktassák. Nem helyesen járnak el az urak, ha a népet azért hívják oda, hogy ilyen módon oktassák ki. (Helyeslés.) Nem ilyen módon kell a nejéét kioktatni. Én is ismerem azt a népet, én is tudom, hogy az a nép százado kon át békében élt a magyarsággal és békében fog élni ezentúl is, ha hagyják, (Igaz ! Ugy van !) ha politikai vagy szereplési czélokból nem izgat ják fel. (Ugy van ! Ugy van!) S amikor a politi kában kioktatták, legyenek kissé óvatosabbak abban, hogy mit mondanak annak az egyszerű falusi népnek, amely a hallottakon tovább gon dolkodik odahaza a maga hegyei között és lel kében megmarad a keserűség, a fullánk, az izga lom, amely azután néha olyan eseményeket pro vokál, amelyeket, meg vagyok győződve, maga a képviselő ur sem kivan. (El'nk helyeslés.) Ne méltóztassék rossz néven venni, ha én a múlt alkalommal utaltam rá, hogy akkor, amikor mi a párt és a kormány részéről a legméltányosab ban óhajtunk eljárni az összes nemzetiségekkel és igy a románokkal szemben is, ilyen visszhangot találunk. Alludáltam rá akkor is, most is kényte len vagyok alludálni arra, hogy ez a jelenség nem magában áll, annak nyomában keletkeznek egye bek is. Itt van a balázsfalvi eset. A balázsfalvi ér seki templom tornyán, amelyhe7 kulcsa csak a gondnoknak van, idegen nemzet zászlaja leng. A hatóságok ott is felléptek és ott is a hatóságokat vádolják, hogy brutálisak voltak, hogy helytelenül jártak el, de nem látom sehol sem az érsekség által elrendelt, sem a gimnázium igazgatósága által el rendelt vizsgálatot és nem hallom a tiltakozást az urak részéről. (Ugy van ' Ugy van !) Nem tudom 59*
468
54/. országos illés 19lí június Í2-én, péntekén.
elhinni, hogy ezt a képviselő ur helyeselné, nem Ott volt a nagyilondai gyűlés pár nappal később. tudom elhinni az illetékes egyházi hatóságokról Ezen a gyűlésen bár mérsékeltebb, de még mindig sem, de akkor azután legyen bátorságuk kilépni a olyan nyilatkozatot tettek, amelyet nem lehet nyilvánosság elé és az izgatókkal szemben meg aggodalom nélkül hallani. Ami pedig azt illeti, t* képviselő ur hogy G-yulafehérvárott olyan szomorúak mondani, hegy ez nem helyes. (Helyeslés.) Mi békés nemzetiségi politikát akarunk kö voltak az emberek, hogy ott ugy kétségbeestek a vetni, hogy megnyugtassuk a népet, hogy meg- történtek felett, erre nézve nekem ellenkező inforerősitsük a talajt azok lábai alatt, akik helyes máczióm van, mert a gyűlés után kedélyes lako mérséklettel és békés irányban vezetik a népet, mára gyűltek össze és ott, tudomásom szerint, jól de nem vagyunk hajlandók semmi szin alatt és is mulattak. (Derültség.) semmi ürügy alatt eltűrni, hogy szabadon garáz Visszatérek arra, hogy a nemzetiségekkel békét dálkodhassanak, (Helyeslés.) hogy egy idegen akarunk, őszintén, nyíltan és egyenesen, önök is állam színeit templomokban, utczákon zászlókra akarják kijelentéseik szerint; kell is akarniok, mert tűzzék ki és ezeknek ünneplésére kivonuljon a ez a kibékülés nemcsak a magyar nemzetnek lenne diákság és a papnövendékek nagy tömege, és javára, hanem ez elsősorban önökre nézve létkér azután még ők panaszkodjanak indokolatlanul a dés. Ebben az irányban azokat a momentumokat hatóság* és csendőrség ellen. keressük, amelyek bennünket egyesítenek, ne pedig A kéjjviselő ur arra méltóztatik utalni, hogy a azokat, amelyek szétválasztanak és gyűlölséget, csendőrség ott kegyetlenül, brutálisan lépett volna izgalmat keltenek a népben, amellyel békében fel. Bocsánatot kérek, sem a hozzám beérkezett éltünk és akarunk élni. hivatalos jelentésben, sem azokban az adatokban, Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat amelyek a sajtóban közöltettek, olyasmit, hogy tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) valakit sértettek, bántottak volna, nem láttam. Elnök: Kivan az interpelláló képviselő ur Az, hogy a csendőrség, amikor fellép és egy törne a szólás jogával élni ? get el akar oszlatni, előrenyomul és felszólítja a Pop Cs. István ." T. képviselőház ! Bátor va tüntetőket, hogy menjenek tovább, szabályszerű, gyok indokolni, hogy miért nem vehetem tudo helyes eljárás ; ez a csendőrség kötelessége. Azon másul a mélyen t. belügyminister ur válaszát. ban nem bántottak: és nem sértettek senkit. Nekem Mindenekelőtt egy tényt vagyok bátor megsemmi ilyenről tudomásom nincs, amennyiben állapitani, annál is inkább, mert ezen tény az én jsedig a hatósági közegek és a csendőrség túlléptek egyéni szavahihetőségem kérdésével függ össze. volna a maguk hatáskörén, ezzel szemben köteles A mélyen t. belügyminister ur azt mondotta, ségemet tudom és ilyen esetben őket felelősségre hogy én czitáltam azt, amit Vlád Aurél nem mon vonnám. dott, ellenben elhallgattam, amit mondott, sőt Azt tartom, hogy ezeket a kisebb jelentőségű annyira menteni, hogy a választói jogra vonat eseményeket ne fújjuk fel oly nagygyá, hogy ebből kozó kijelentéseire azt mondottam, hogy azok itt benn az országban és odakünn a külföldön azt arra a ezikezakos udvarra vonatkoznak. Bocsá következtessék, hogy itt nem tudom miféle nagy natot kérek, ezt helyesbitem. Ezt nem így mond izgalmak, forradalmak előjelei vannak. Egy kis tam. Azt mondottam, hogy nem annyira a vá gyűlés volt, egy kis csoportosulás volt; a gyula lasztói jogra, mint a beosztást megállapitó minis fehérvári tömeg eloszlott szép csendesen, a balázs teri rendeletre vonatkozólag gyakorolt egy igen falvi tömeget pedig a csendőrőrjárat — és ismé lesújtó kritikát és annak a rendszerét hasonlította telten leszögezem — néhány a lovak jártatásától össze az udvar czikczakosságával. Igenis, a leg visszatérő méntelepi katona oszlatta fel (Derültség.), keményebb szavakkal elitélte az arrondálást, tehát nem a huszárok patkói alatt vérzettek el talán benne volt az is, hogy a leggonoszabb intéz az emberek, hanem ott egyszerűen feloszlattak egy kedés, amely ellenünk van intézve. lármázó tömeget. Most én,mélyen t.bslügyminister ur, azon kér Én nem kívánok a t. képviselő urnak eg)^enkint déseket emelem ki, amelyek beleütköznek a bün minden pontra nézve felelni, mert hiszen megvan tetőtörvénykönyvbe, amelyek az állam egységét a felelet abban, hogy a vizsgálat folyik a köz érintik, nem pedig azokat, amelyek a belügyminis igazgatási hatóság előtt és a bírói hatóság előtt is. ter ur intézkedéseit és politikáját illetik, amelyről E vizsgálatok vannak hivatva tisztázni a tényállást lehet elitélő módon nyilatkozni, de ez semmiesetre és az illetékes hatóságok törvényeink és szabá sem azonosítható az államegységgel és a magyar lyaink szerint ítélkezni fognak. Várjuk meg mind néppel, amely ellen nem tudnak beigazolni izgakét részről az illetékes hatóságoknak hivatalos tási esetet. Mi a kormányokat kritizáljuk, a kor eljárását és akkor mondjunk az ügy felett vég mányra vonatkozó kritika pedig meg van engedve és leges bírálatot. és talán méltóztatnak tudni, hogy sokkal kímé A magam részéről erre kérem ismételten a letlenebb hangnemben szokták ezt a kritikát gya képviselő urat. És ebben a tekintetben hivatkozom korolni a magyar pártok, mint mi. arra, hogy nézzenek körül s akkor kénytelenek Vannak olyan krédések, amelyekre vonat elismerni, hogy ebben az országban nincs ugy meg kozólag teljesen osztom a belügyminister ur né nyirbálva a gyülekezési jog, hogy itt ne lehetne zetét, hogy azok vizsgálat nélkül nem állapithatók az ő nemzetiségi politikájukról szabadon beszélni. meg. Tekintettel arra, hogy most népgyűlések tar.
547. országos ülés 19H június 12-én, pénteken. tatnak és a munkapárt is kezdi a szervezést és más pártok is, én kérdeztem és határozott választ kér tem a belügyminister úrtól, hogy akkor,ha a rend őrség tudomásul veszi a népgyűlést és képviselteti magát, joga van-e egy idegen embernek beleavat kozni és a gyűlést feloszlatni. Azután egy nagyon sajnos jelenségre hivtam fel a figyelmét, amely minduntalan felmerül, hogy t. i. joga van-e egy csendőrnek megállapitair, hogy izgatás forog fenn akkor, amikor nagyobb intelligencziával rendelkező hatóság van jelen, mint a jelen esetben az alkapitány, aki nagyobb intelligencziával és nagyobb kompetencziával álla pítja meg, hogy mikor érte el az izgatás azt a fokot, amikor a gyűlést feloszlatni vagy a szónok tól a szót megvonni kell. Mélyen t. belügyminister ur, bocsánatot kérek, de alakilag már megvannak a bizonyítékaim arra vonatkozólag, hogy idegen ember avatkozott bele, mert a polgármesternek nem volt joga ezt tenni, és én azt akarom tudni, hogy joga van-e a rendőr kapitány feje felett intézkedni, annak az intézke déseit megváltoztatni. Nagyon természetes, hogy ezt feltétlenül tisztázni kell, mert enélkül nem tudjuk, hogy milyen hatásköre van a rendőrkapi tánynak és nem tudjuk, hogy melyek azok a ható ságok, amelyek a ministeri rendelet értelmében intézkedhetnek. Ez a lényeges, mert más idegen embernek nem szabad ott beavatkozni. A rendőrkapitány veszi tudomásul a gyűlést, ő intézkedik és még hagyján, ha lanyhán teljesíti kötelességét, de ilyenről maga a belügyminister ur sem tesz emlitést, ő sem jelzi azt, hogy meg szegte volna kötelességét. Ez a lényeg és ezt kell tisztázni, t. képviselőház. Amire én szavamat ad tam, az vonatkozott arra, amit itt a belügyminis ter ur felolvasott és én is felolvastam, A dolog egyéb részére nézve megadtam a felvilágosítást. A szónok akkor azt a belügyministeri rendeletet ostorozta, amely a kerületek beosztására vonat kozik és amely szerintünk ugy, amint kiadatott, a románság hátrányára szolgál. (Közbeszólások.) T. képviselőház ! Leczkét tartott itt az igen t. belügyminister ur és én megvallom, hogy ő ko ránál és állásánál fogva jogosult nyilatkozni. (Derültség.) Nagyon szívesen is veszszük ezt. de egyre én is kérem a mélyen t. belügyminister urat, arra, hogy ne méltóztassék minden tény kedésünket izgatásnak és szereplési viszketegnek feltüntetni, mert ez a mi kenyerünk nem éppen olyan könnyű, amilyennek talán látszik. (Zaj és ellentmondások.) Gr. Pongrácz János: De zsíros! Pop Cs. István : Méltóztatik hivatkozni a balázsfalvi esetre is. Én annak részleteit nem ismerem, azonban határozottan tudom azt, hogy ott nem romániai szinek, hanem Buda városának régi színei használtattak. (Élénk derültség. Elnök csenget.) László Mihály: Ez már visszaélés, a magyar képviselőházban ilyet mondani!
469
Pop Cs. István : Bocsánatot kérek, ugyanazok a szinek használtattak, amelyek Erdély szinei és amelyek a nagyenyedi vármegyeházán megvoltak és talán még jelenleg is megvannak, azok a szinek, amelyek Buda városának is a szinei. (Derültség cs felkiállások : Hát akkor miért vitték oda ?) Bocsá natot kérek, azok Erdély szinei is, amelyekről igen sokszor tárgyaltunk itt és amelyekre vonatkozólag ministeri nyilatkozat van, hogy bizonyos esetekben azok használhatók. (Folytonos derültség és zaj.) Okolicsányi László : Milyen szinek 1 Sárga ? Vörös 1 Pop Cs, István : Kérem, a mélyen t. kép viselő ur nincs jogosítva itt engem examinálni. (Zaj.) Tessék megengedni, hogy előterjeszthessem véleményemet. Méltóztassék érdeklődni, hogy Buda városának melyek a régi szinei (Derültség.) és hasonlítsa össze azokat az ott használt színekkel, amslyek bűnjelként valószínűleg le vannak fog lalva. Erre az esetre különben csak azt jegyzem meg, hogv az érseki helynök azonnal elrendelte a lobogók levételét és megindította az eljárást. Jelzem azt is, — én t. i. érdeklődtem a dolog iránt — hogy a népet, amely véletlenül abban az időben az utczán járkált, meg nem engedett módon szétkergették és ezért maga a községi elöljáróság is feljelentést tett. Egyébként pedig ne tekintse a belügyminister ur ezt olyan rettenetes bűncselekménynek akkor, amikor viszont tőlünk azt követeli, hogy azt a feloszlatást, amikor 8000 embert csak ugy ki dobáltak az utcára, ne vegyük sérelemnek, s a belügyminister ur szerint a nép ezt nem is vette rossz néven. Hát nagyon rossz néven vette és nagyon elkeseredett. Azt'is mondja a belügyminister ur, hogv mi izgatjuk a népet. Nagyon sajnálom, hogy ezt ép pen ő állítja, aki pedig ismeri az ilj^en politikai harczok természetét és aki tudja — ne méltóztas sék ezt rossz néven venni, — hogy bizony e tekin tetben is a magyarok voltak a mesterek. En tehát nagyon sajnálom, hogy a belügyminister ur nem adott megnyugtató választ és nem intézett intő szózatot, nem hozzánk, akik már ismerjük a bün tetőtörvénykönyv vonatkozó szakaszait, hanem azokhoz a hatóságokhoz is, hogy jegyezzék meg maguknak, milyen rendeletek vannak érvényben, szigorúan tartsák azokat meg és ne tűrjék, hogy idegen hatóságok vagy közegek beavatkozzanak a gyülekezési jog mikénti gyakorlásába. Miután a belügyminister ur válaszában semmi megnyugtatót nem találok, a választ nem veszem tudomásul. Csuzy Pál: Mi van Buda színeivel ? (De rültség.) Elnök: A belügyminister ur kivan nyilat kozni. (Halljuk ! Halljuk !) Sándor János belügyminister: T. képviselő ház ! Csak röviden kívánok az interpelláló képviselő urnak egy pár megjegyzésére válaszolni. (Halljuk! Halljuk!)
470
547. országos ülés 191* június 12-én, pénteken.
Mindenekelőtt legyen szabad ismételnem, hogy az ügy részleteibe itt, a képviselőház szine előtt nem vagyok hajlandó " belemenni (Felkiáltások : Nagyon helyes !) oly értelemben, hogy mi itt köz igazgatási vagy birói utón folyó vizsgálatokba beavatkozzunk és olyan kijelentéseket tegyünk, amelyek alkalmasak volnának azoknak a tárgya lásoknak és vizsgálatoknak menetét bármilyen irányban befolyásolni. (Helyeslés.) Bízzunk ebben a tekintetben az eljáró hatóságok tárgyilagos igazságérzetében és nyugodjunk meg abban, hogy ők fognak ebben dönteni. (Helyeslés.) Ami az általam kiadott rendelet értelmezését illeti, a képviselő ur megint azt kívánja tőlem, hogy én most hirtelen, itt, stante sessione tegyek kijelen téseket abban a tekintetben, hogy hogyan kivánom ezt a rendeletet értelmeztetni és hogy fűzzek ahhoz különböző magyarázatokat, amelyek alkalmasak legyenek arra, hogy a képviselő urak azokkal annak idején a hatóságokkal szemben érvelhessenek. (Igaz ! ügy van!) Bocsánatot kérek, ezt én magamnak és ható ságaimnak tartom fenn, s csak arról biztosithatom a képviselő urat, hogy azt a rendeletet igenis azzal a nyílt és egyenes szándékkal adtam ki, amely a rendelet indokolásában is kifejezésre jut. Ugy kivánom azt értelmeztetni, amint az ott ol vasható, és ha azt látnám, hogy a hatóságok azt helytelenül értelmezik, hogy az akár a hatóságok nál, akár a közönségnél félreértésekre adhat alkal mat, akkor nem fogok késni, hogy kellő időben, kellő helyen és módon megfelelő felvilágosittással szolgáljak. (Élénk helyeslés.) A képviselő ur válaszolt a balázsfalvi ügyben tett kijelentéseimre és azt kívánja magyarázni, hagy az a zászló Buda városának színeit viselte. Pop Cs. István : És Erdélyét !
Sándor János belügyminister: Bocsásson meg, igen komoly helyen vagyunk és sokkal komolyabb ügy ez, semhogy azt mondjuk, hogy a balázsfalvi diákság reggel félnégy órakor azért vonult ki egy más állam ünnepén 1500 fővel a székesegyházi templom elé, hogy ott Buda városának zászlóját ünnepelje. Az a zászló igenis alkalmas volt arra, hogy nemzetiségi tüntetésre adjon alkalmat, mint ilyent fogta fel az ottani közönség, a diákság, a papnö vendékek és azt a zászlót nem az ér.?eki helynök vétette le, hanem a csendőrőrmester küldött fel érte egy bádogoslegényt, az hozta le és ez a bádogos legény még szemrehányásoknak és fenyegetések nek is volt ezért kitéve. Erről különben majd még beszélünk, mert ez komolyabb jelenség, amelyet tűrnünk nem szabad, (Élénk helyeslés.) mert minél őszintébben akarjuk a békét a nemzetiségekkel és igy a románokkal is, annál nagyobb erővel kell fel lépnünk azok ellen, akik a békés törekvések idejét arra akarják kihasználni, hogy a tüntetéseket és az izgatásokat szabadon gyakorolhassák. (Igaz! Ugy van !) Bocsánatot kérek, az igenis tüntetés, ha ki tűznek egy olyan zászlót, amely talán, lehet, hogy
egy magyar város zászlójának színeit viseli, de amelyet a jelen esetben nem azért tűztek ki és ha ezt a zászlót ünnepelni kivánják és ott egy idegen uralkodóra és idegen államra hangzanak el kiáltá sok és lelkes ovácziók, az egyúttal izgatás is, külö nösen ha összekapcsolják azokkal a félszavakkal, amelyek itt-ott esnek és azokkal a kijelentésekkel, amelyeket — megengedem, tálán óvatos formában — a kormány eljárásáról vagy egyes intézkedései ről tesznek. De végre épen ez a baj, hogy az egy szerű népnél ezek összefolynak, olyan gyuanyag halmozódik fel bennök, hogy csak egy szikra kell hozzá, hogy fellobbanjon és szomorú következ ményekre vezessen. (Ugy van !) Én igenis hivatkozhatom rá koromnál, köz igazgatási szolgálatomnál és multamnál fogva, hogy együtt éltem azzal a néppel, nyelvét, szoká sait, óhajtásait, kívánságait ismerem és azokat minden alkalommal méltányolni akartam és tud tam is. En nyíltan szállok szembe azokkal a ro mánokkal, akikkel ugy a magánéletben, mint a közéletben együtt működtem, s akikkel tudtunk mindig megegyezni és együtt haladni mindaddig, amig nem jött azután valamely távoli vidékről valaki, akinek szerepléséhez kellett e nép felhasz nálása és felizgatása. (Igaz ! ügy van !) Ezt nem vagyunk hajlandók tűrni. (Élénk helyeslés.) Min dent, ami méltányos és igazságos, még abban az esetben is, ha az ott lakó magyarság körében talán némi aggodalomt keltett is, megtettünk és igyekeztünk a néjDet megnyugtatni és a mi közön ségünket is abban a tekintetben kapaczitálni, hogy ezzel tartozunk az egyenjogúságnak és a nemzetiségi békének. De ezzel szemben viszont azt a megnyugvást is meg kell adni nekik, hogy ha pedig ezt a másik oldalról nem méltányolják, s ha ezt arra használnák fel, hogy a békés, csendes nép a maga nyugalmában megzavartassék és izgattassék, ezzel szemben is lesz erőnk és bátorsá gunk éppen olyan határozottan és nyíltan fel lépni. (Élénk helyeslés és tetszés.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Kíván az interpelláló képviselő' ur nyilatkozni ?
Pop Cs. István : Igen ! Elnök : A képviselő ur a másodszori felszólalás jogával kivan élni.
Gr. Pongrácz János: Nem lehet! Elnök : D3 igen, a házszabályok értelmében lehet. (Halljuk ! Halljuk !) Pop Cs. István : T. képviselőház ! Bocsánatot kérek, a belügyminister ur is talán egy kicsit eltért a tárgytól, legyen szabad tehát nekem is eltérnem, ne hagyjunk semmi dolgot homályban. A t. bel ügyminister ur a balázsfalvi ügyre vonatkozólag fé'reértett engem, mert én azt mondottam, hogy azok a színek ma egyúttal Romániának szinei is és azt mondottam, hogy ezek Erdélynek sokkal régibb idő óta szinei, mint Romániának. Románia 50 évvel ezelőtt átvette, de nem horizontális, ha nem függőleges helyzetbe állította. És mint nekem
54Í. országos ülés Í91í június 12-én, pénteken. mondották, ott nem függőleges, hanem horizon tális helyzstbe állított olyan zászló volt, amely megvan Nagyszebenben, jíagyenyedben és a me gyéknél. Én ezt akartam mondani. Hogy milyen tendencziával történt a zászló nak kitűzése, azt majd a belügyminiszter ur fogja megállapítani. Arról biztosithatom a t* belügyminister urat, hogy mi minden alkalommal és mindenk'pen kerüljük a súrlódási pontokat és bizto sithatom a belügyminister urat, hogy mi nem adunk erre okot. Hogy ez az eset miképen történt, arra derítsen világosságot a vizsgálat, a belügyminister urnak úgyis elég hatalma van, én csak jelzem, hogy mint politikus informáczió alapján nyertem érte sülést és erre vonatkozólag az intelligenczia azt mondja, hogy nem tudja, hogyan került oda a zászló, ők is kutatják és az a gyanújuk, hogy innen Budapestről küldetett. (Mozgás és derültség.) Hogy hogyan és mikéjien, azt nem tudom. (Mozgás és derültség.) Hogy Romániából nem jött, azt megál lapították. Én nem bánom, lássuk azt, hogy ez az eset miképen történt. Ugy a t. házat, mint a bel-
ügyminister urat biztosithatom arról, hogy a román nép vezetői sohasem keresik az ütköző pontokat, sem a hatóságokkal, sem a magyarsággal olyan in cidensek által, amelyek sértenék a magvarságot. (Zaj.) Elnök : Vitának helye nem lévén, következik a határozathozatal. Folteszem a kérdést: tudo másul veszí-e a t. ház a belügyminister urnak Pop C . István képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem 1 (Igen !) A ház a választ tudomásul veszi. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének fel olvasása. Szojka Kálmán jegyző (olvassa az ülés jegyző könyvé). Elnök : Van valakinek észrevétele a jegyző könyv ellen ? (Nincs !) Ha észrevétele senkinek nincs a jegyzőkönyv hitelesíttetett és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 15 perczkor.)
U'itelesüették: Bethlen
József gr. s. le, naplóbiráló-bi;
471
Scitouszky ági tagok.
Béla s. k.,
