50ETI-BEN. Köszöntő. Tartalom. øtinfo július augusztus 1. Köszöntõ

50

ÉV AZ ETI-BEN

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom

Kedves Olvasók! Nyár közepén az iskolák bezárnak, a tanulók és a tanárok szabadságukat töltik, hiszen a nyár sokak számára a pihenést jelenti. A GYEMSZI ETI Főigazgatóságon is végéhez ért a képzések jelentős része, frissen végzett egészségügyi szakembereink előtt kitárult a kapu, hogy megszerzett tudásukat a mindennapi életben is alkalmazzák. A bizonyítványosztásokról és a most záruló szakképzésekről összefoglalót olvashatnak az Ápolói és a Műtéti szakmacsoportnak helyet adó rovatban. Az ETI 50. évfordulójának alkalmából indított cikksorozat következő állomásán Dr. Ulbing Istvánról beszélgetünk, aki 1975–1986 között vezette az Intézetet. Az ETI ezen időszakáról azok a munkatársak beszélgetnek, akik emlékezetében élénken él ez a korszak, és maga a főigazgató Dr. Ulbing István. Emellett az „elbeszélők” – Marosán Miklósné, Pethőné Haraszthy Zsuzsanna, Dr. Tóth Károlyné és Várszegi Magdolna – munkásságába is betekintést nyerhetnek az olvasók, hiszen a Főigazgató úr mellett Ők is részesei voltak az ETI-ben folyó szakmai élet változásainak. A továbbiakban a szakképzés területén megjelent újdonságokról adunk hírt, az új Országos Képzési Jegyzékről és a 2012/2013. évi tanév rendjéről, valamint a GYEMSZI ETI Főigazgatóság és az SE-EMK közreműködésével megszervezett Humánerőforrás menedzsment képzésről számol be nekünk kollégánk, Szabó Tamás. A XV. Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferenciáról – melyet a 2011/12-es tanévben a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye rendezett meg – szóló cikksorozatunk a végéhez ért. Az áprilisi számban beszámoltunk a konferencia céljáról, annak fordulóiról, végeredményéről és nyerteseiről. Majd azt tűztük ki célul, hogy bemutatjuk a dobogósok (I–III. helyezett) pályamunkáit, melyek nemcsak tanulóink számára, de a szakmai élet minden résztvevője számára is tanulságosak lehetnek. A sort végül a Kézen fogva a csodák kapujában c. munkával zárjuk, amellyel Olasz Nóra, Szeri Judit és Tóth Zsóka a III. helyezettnek járó díjat vehette át. Jelen lapszámunkban egy nagyszabású történelmi áttekintést is olvashatnak a röntgensugár felfedezésétől a képalkotó diagnosztikai asszisztensi szakképzés megjelenésének időpontjával bezárólag.

Beszélgetés Dr. Ulbing Istvánról

2

Megújuló szakképzés

8

Tájékoztatás a 2012/2013. évi tanév rendjéről

9

Humánerőforrás menedzsment képzés

10

Gyakran Ismételt Kérdések

11

FELHÍVÁS

11

A röntgensugár felfedezésétől a képalkotó diagnosztikai asszisztensi szakképzésig

14

Kirepültek az első fecskék

18

Projekt találkozó – 2get1care

19

Kézen fogva a csodák kapujában

20

A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon – IV.

22

Fito-kolloidok a gyógyításban

24

A kristálygyógyászat gyakorlata

25

„Országos Alternatív Mozgás és Masszőr Továbbképzés”

25

Beszámoló

28

Endoszkópos szakasszisztens szakmai vizsga

29

Könyvajánló

30

Keep Infants Out of Sun and Heat, Experts Warn

31

Pályázatok

32

Kellemes pihenést és időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége

øTInfo 2012. július–augusztus

1

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

Beszélgetés Dr. Ulbing Istvánról Már nincs közöttünk az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézetének főigazgatója, Dr. Ulbing István, aki 1975-1986 között vezette az Intézetet. Ezért az Intézet ezen időszakáról azok a munkatársak beszélgetnek, akik emlékezetében élénken él ez a korszak, és maga a főigazgató Dr. Ulbing István.

Az ULBING. Mi magunk most a száraz történelemkutatás helyett inkább a legendát elevenítjük fel, és arról beszélgetünk, amiről azok a meglett, ötven éves falak is beszámolnának, ha tehetnék. Az úton, mely végül, talán a könyvtár előtt kinn csicsergő koratavasz miatt kicsit girbegurba, ide-oda befordulós lett, négyen kísértek el: Marosán Miklósné, Pethőné Haraszthy Zsuzsanna, Dr. Tóth Károlyné és Várszegi Magdolna.

Emlékezés

Nagyon nehéz úgy indítani egy beszélgetést, hogy magáról a „témáról” a kérdezőnek nincs, mert nem is lehet saját élménye. Történeteket, apró kis tudásmor-

Dr. Ulbing Istvánról nagyon keveset tudunk, nem volt közlékeny ember. Ami biztos: egyedüli gyermekként Budapesten élt a szüleivel. A gimnáziumot és az orvosi egyetemet is itt végezte, majd Balassagyarmatra került, ahol 18 évig belgyógyászként dolgozott feleségével együtt, aki tüdőgyógyász volt. Két gyermekük született. A belgyógyászaton kívül több szakvizsgája volt – például igazságügyi orvos-szakértőként is dolgozott; nagyon büszke volt az archivált, rendszerezett szakértői anyagaira. A helyi (balassagyarmati) egészségügyi szakközépiskolában tanított – és nagyon jól tanított! A Budapestre került orvoskollégái mesélték később (akik az ETI-ben tanítottak), hogy a kórházak külön keresték „a Pista” volt tanítványait, mert nagyon jó szakembereket nevelt. Mind a munkatársaitól, mind a tanítványaitól azt követelte meg, hogy „használják az agyukat”, gondolkodva dolgozzanak. Orvosként mindig a betegek érdekeit tartotta mindenekfelett fontosnak, ebben nem volt hajlandó semmilyen kompromisszumra, még akkor sem, ha ezért a kollégái megorroltak rá. Felettébb igényes volt a munkájában, és az igényességet elvárta, megkövetelte a környezetétől is. Mind szakmailag, mind általános műveltségben, mind beszéd- és viselkedéskultúrában többet várt el az egészségügyben dolgozóktól már akkor is, amikor nem volt divat „viselkedni”. Az Intézetet 1975. január 1-jétől vezette 1986. június 15-ig. A továbbiakban belgyógyászként élt és dolgozott 2010 áprilisáig. Írta: Tóth Károlyné Minden 50 évesnek megvannak a maga legendái, ízes történetei, melyeket csak ő ismer, és amiket – próbálkozhat az illető, ahogyan csak szusszal bírja – ugyanúgy előadni senki más nem képes. Az ETI is efféle beszédes kedvű, adomázós véndiákká érett, és az ő „kútfőjében is lapul” jó néhány saját, már-már mitikus hős. Ők azok, akik annakidején talán maguk sem gondolták, hogy egyszer majd hérosszá lesznek – az egyik közülük Dr. Ulbing István (1932–2010).

2

Dr. Ulbing István

zsákat sikerült ugyan felcsipegetni, de a kérdező számára ismeretlen területen járunk. Mégis: mi az, ami Dr. Ulbing Istvánról Önöknek elsőre az eszükbe jut? – Kezdjük azzal, hogy borzasztó igényes volt, annyira, de annyira igényes… a mai világban az ilyen ember ritka. – Nekem így hirtelen egy mondása ugrik be, és ezt gyakran ismételgette: hogy őt nem érdekli, ha késünk – de persze érdekelte azért – nem bánja, ha a Duna partján ülünk és gondoljuk ki a dolgokat, neki az eredmény számít, annak meg kell lennie. – Voltak érdekes próbálkozásai. Emlékeztek arra, amikor be akarta vezetni azt, hogy kettőtől négyig mindenki dolgozzon magában, ne zavarja a másikat, ne szaladgáljunk, ne akkor akarjunk épp egyeztetni? Szerinte kellett az a kis idő, az a két óra arra, hogy a tennivalókat nyugodtan, magunkban, csendben végiggondoljuk. – Sajnos nem sikerült a kezdeményezés… – Hát persze, mert akkoriban nyakig voltunk munkával. Aminek látszott is az eredménye. Az bizonyára

ø TInfo 2012. július–augusztus

Aktuális hírek mindenkinek mond valamit, hogy úgy hirdettek meg állásokat, hogy keresnek ugyan munkatársakat – de az ETI-ben végzettek előnyben részesülnek. – Annyira biztos gyakorlati tudással és ismeretanyaggal „származtak el” tőlünk a diákjaink, hogy azt nem lehetett nem előnyben részesíteni: nagyon, nagyon szerették az „ETI-seket”. – Nem is volt könnyű a képzés… – Hát igen: az volt ebben a nagyon jó, hogy országos intézetek, rangos betegellátó helyek szakemberei tudtak összefogni egy adott cél – a szakdolgozók színvonalas képzése – érdekében. Nekünk a szervezőmunkában az volt talán a „művészet”, hogy a szakmában olykor ellenérdekelt feleket, ha úgy tetszik, egy adott cél érdekében összehangoljuk… Ahogy ezt az Ulbing mondta annak idején: szakmai kérdésekben lehet vitatkozni, de abban, hogy mit tanítsunk, mi legyen a követelmény, meg kell egyezni, tanítani csak egyfélét lehet! És akkor elmondom, hogy sok helyen úgy van, hogy ül a vizsgabizottság, valaki vizsgázik, kap egy kérdést a bizottságból, a válaszra az egyik bólogat, a másik helytelenítően csóválja a fejét, a harmadik kirohan, mert az bizony nem úgy van szerinte. Tehát a képzést, a szakemberek „véleményét” a követelmények érdekében össze kellett hangolni, ami Ulbing igazgató úr idejében is nagyon jól működött. – Valljuk be: voltak, akik, urambocsá’, nagyon nem értettek egyet bizonyos szakmai kérdésekben, viszont ez a képzésen sose látszott, soha. Mindenki tudta, hogy a másik mit gondol… – …tudtak és akartak együtt dolgozni. Pontosan. Mi lehetett ennek az oka? – Megegyeztek a szakmai célban. Például a bölcsődei szakgondozó képzésben, ott, abban a szituációban maga a gyermek és az ő megfelelő szintű gondozása volt a szakmai cél. A gondozott gyermek állt a középpontban. Olyan módszertani bölcsődéket alakítottak ki ebben az időszakban, melyek végül bázisává lettek az oktatásnak. Az elveket pedig továbbvitték, a saját gondozónő-rendszert, ami nagyon jó és újszerű dolog volt. Ennek lényege, hogy egy kisgyermekre ne sok „arctalan” gondozónő vigyázzon, hanem maximum kettő, a „saját” gondozónők. Akik itt tanultak, azok például a gyakorlati képzés idején nem is gondozhatták a bölcsődében a gyermeket, hanem megfigyelési szempontokat kaptak velük kapcsolatban, és le kellett írniuk, hogy mit tapasztaltak. – Azt hiszem, ez azért is jó módszer volt, mert elmélyítette a képzésben résztvevők szakmai látásmódját: a gyermeket, plusz a gyermeknek a gondozónővel való kapcsolatát kellett megfigyelni, értékelni, és leszűrni a tanulságokat. Borzasztó érdekes dolog – mert én ugyan nem vagyok gondozónő, csak kicsit belekukucskáltam mindig, és ezalatt sokat tanultam. Például a gyakorlati vizsgán különbö-


50

ÉV AZ ETI-BEN

ző játékokat raktak ki a vizsgázó elé, és meg kellett mondania, hogy melyik játék melyik korosztálynak való, melyiknek nem jó, ha nem jó, akkor miért nem jó, mire lesz jó… nem mindegy annak a gyermeknek, hogy miképp tud a játéktevékenysége során fejlődni. Ezen túl a gondozottak táplálásától kezdve a mozgásfejlődésükön keresztül az értelmi-érzelmi fejlődésükig mindennel megismertettük a tanulót. Egyfajta

látásmódot kapott, ami nem csak arra adott választ, hogy hogyan csinálja – miképp fektesse, altassa a gyermeket – hanem megérttette a „miérteket” is. – Abban a bizonyos Ulbing-korszakban arról szólt az életünk, hogy mit tanítsunk. Aztán jött a szakképzési törvény, minekutána már arról (is) szólt az oktatás, hogy a végzett szakembernek milyen jogosítványai lesznek, pontosan mit fog csinálni, és ehhez neki mit kell tudnia. Kicsit a foglalkoztatás szempontját vették előtérbe, ami érdekes változásokat hozott. Térjünk vissza a Főigazgató úrra: ha jól tudom, volt neki egy bizonyos beceneve, talán gúnyneve. – (nevetés) Igen, volt. Mindenki Napóleonnak hívta… Azt gondoltuk, külsőleg és belsőleg is egyaránt illik rá a név. Mindig fehér köpenyben járt, még talán a kezét is úgy tartotta, ahogy az egy Napóleontól elvárható. Nehéz természetű embernek tartottuk. Jó szakembernek számított? – Annak. Végtelenül okos ember volt. – Egyetértek. Ha olykor, hébe-hóba félelemkeltő volt, tudtuk, hogy a betegek akkor is feltétel nélkül imádták. Visszajártak hozzá a páciensek, ő pedig szeretett gyógyítani, vagy még inkább: gyógyítani szeretett a legjobban. – Volt egy orvosi szoba az ETI-ben – emlékeztek? – és ha valamelyikünk vagy egy tanuló rosszul lett… hát, látni kellett volna az Ulbingot. Kivirult, szinte mosolygott, és rohant, hogy kicsit orvos lehessen. – Nagyon reálisan gondolkodott, néha még a „kötelező” udvariasságot is mellőzte. Például, amikor Czim-

3

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

rák Anna után megbízott az Oktatási Osztály vezetésével – emlékezik vissza Dr. Tóth Károlyné –, azzal kezdte: na, vállalja el, mert hát nem maga a tökéletes jelölt, de nem tudok jobbat! – Voltaképp nagyon megsértődhettem volna, de nagyon megdicsérve is érezhettem magam: mindenesetre éreztem én, hogy ez egy rendkívül reálisan gondolkodó ember, aki tudja nagyon jól, hogy most egyszerre ugrunk a mélyvízbe, de lesz, ami lesz. És jól kijött Ulbing főigazgató úrral? – Már hogy egymással, vagy a vízből? A vízből is, egymással is. – Egymással annyiban volt nehéz – ahogy azt korábban is említettük – hogy nagyon nehéz természetű ember volt. Nem volt rosszindulatú, messze nem számított annak, de nem akarta, hogy látszódjon, hogy nem az. – Magabiztos ember volt, és mint vezetőnek nagyon jó elképzelései voltak, de utálta a konfliktusokat. Ő „kiosztotta” az embereket, de nem mindig várt választ. Amit elmondott, azt nem „vitaanyagnak” szánta, ha ez így érthető. – Viszont felettébb következetes is volt, és ez nagyon nagy előnyévé vált. Minden embert emberként kezelt. Laikus és naiv kérdés jön: mekkora volt a férfiak aránya az ETI-ben akkortájt? – Ő volt tán egyedül. Illetve volt a portás … és a Bandi. (nevetés) – Volt egy pár. Vagy pont egy pár. – A hetvenes években az ETI-ben ötvenen voltunk körülbelül, pontosabban negyvenegynéhányan. Nagyon jól leképeztük azt – most hogy így visszagondolok –, hogy az egészségügy mennyire, de mennyire női szakma Magyarországon. – A Főigazgató úrral nagyon aktív kapcsolatban álltunk, mert egyetlen részleg volt, az Oktatási Osztály, plusz volt egy Gondnokság. Akkoriban így épült fel az ETI. – És a Tanulmányi Osztály? – Ha emlékszel, nagyon hamar beleolvadt az Oktatási Osztályba. – Ebből következett, hogy egy idő után egy kollegának nem csupán egy-két szakja volt, aminek gondját kellett viselni, az oktatásszervezői feladatokat ellátni, hanem minimum négy-öt. Ez azt jelentette – ezt egyszer külön megszámoltuk – hogy egy-egy napon potenciálisan 100-150 ember (képzésben résztvevő) gondja-baja nyomta egy-egy ETI-s munkatárs vállát. Ez nagyon intenzív és nagyon komoly munkát jelentett. – Országos hatáskörű intézet lévén, nagyon nagy volt a kereslet a kórházak részéről a másodfokú szakosító képzésekre (szakápoló és szakasszisztensi képzések) és az alsófokú képzésekre (pl. segédápoló, boncmester) is. Ezekről szakonként fél napot lehetne beszélni… az egészségügyben akkoriban expan-

4

zív fejlesztés ment végbe; egyre nőttek az ágyszámok, kórházak és bölcsődék épültek, ami azt eredményezte, hogy híja lett a szakképzett munkaerőnek is. Nem volt elég szakember. Ez egyúttal olyan korszak is volt, amikor az egészségügy továbbtanulási lehetőséget tudott biztosítani. – Ulbing főigazgató úr volt az, aki ekkortájt kezdte a minőségügyi alapok kidolgozását az Intézetben. Mennyiségi és minőségi kritériumokat kellett kidolgozni, amit azután a szakszervezet is megvitatott és elfogadott. Annyi mindenről szólt ez, például hány napot dolgozott valaki, mennyi iratot „termelt”, milyen elintézetlen ügyei vannak. Milyen vezető volt Dr. Ulbing István? – Végül is kimondhatjuk: nehéz természetű ember volt, ahogy az előzőekben is jeleztük. Kicsit megelőzte a korát, nehezen tudta magát elfogadtatni (talán nem is nagyon akarta), nem volt kenyere a kompromisszum. Viszont nagyon tisztelte a szakmai tudást a kollégáiban, igényes volt velük szemben. Megtanított minket figyelmesen dolgozni, megtanította azt, hogy akarjunk mi is egyre jobbak lenni. Megpróbálta elfogadtatni velünk – és ez végül is sikerült neki – hogy a munkánk az Intézetben a betegellátást szolgálja, és rajtunk is múlik, hogy milyen szakemberek kerülnek a betegek/páciensek mellé. Azt akarta, hogy az „ellátó team” minden tagja szakmailag és emberileg is egyenrangú legyen; a szakdolgozók, legyenek büszkék a tudásukra, emberségükre! A beszélgetést vezette és a riportot összeállította: Adamik Zsolt Szerkesztette: Tóth Károlyné

A továbbiakban betekintést nyerhetünk az Interjúalanyok, a „nagy öregek” – Marosán Miklósné, Pethőné Haraszthy Zsuzsanna, Dr. Tóth Károlyné és Várszegi Magdolna – munkásságába és az ETI-ben eltöltött éveibe egy-egy rövid életrajzi leírás segítségével.

Marosán Miklósné – Katalin 1978-ban kezdte pályafutását az ETI-ben. Az egészségügyi szakközépiskola után – ahol általános asszisztensi és csecsemő- és gyermekgondozói szakképesítést szerzett – rövid ideig egy bölcsődében dolgozott, majd a Chinoin Gyógyszergyárban helyezkedett el, mint könyvtáros, később, mint laboratóriumi asszisztens. Az ETI-ben először az irattárat bízták a gondjaira: direkt jó lesz oda – mondták akkor – mert, az egészségügyi végzettségnek hála, nyilván érti majd, hogy „miről szólnak a dolgok”. A tanulmányi osztály akkori vezetője, Párkányi Károlyné ezt különben is megkövetelte – nem véletlen tehát, hogy amikor az osztályon megüresedett egy szakoktatói hely, Katit egy belső pályáztatás után


Aktuális hírek azonnal átvették. Valójában az irattár csak egy röpke állomás volt ETI-s életében. A szíve a szakma okítása felé húzta, végül sikeresen „megnyerte” a bölcsődei szakgondozó szakot. Katit legszebb emlékei – a sok egyéb mellett – a „bizonyos” 210-es szobához kötik, mely, mint mondja, a legjobb hangulatú iroda volt az ETI-ben. Hiszen ott „történtek a dolgok”. Ott készültek fel az oktatás előtt és pihentek a szünetben az előadók, ott estek meg a kávézások, és ezen ajtó mögött kapott helyet a mindennapi problémamegoldás is – lehetett az gondozási, nevelési, szakápolási vagy műtői, laboros vagy éppen magánjellegű probléma. Az ETI-vel 1985-ben ideiglenesen szakított. Ennek a szakításnak az eredménye, hogy még közelebb került a szakmához. A Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézetében helyezkedett el, ahol előbb ügyintézőként, majd főnővérként és csoportpedagógusként dolgozott. A csecsemőotthonban eltöltött néhány év után a Kaláka Otthonban folytatta munkáját otthonvezetőként. Itt különböző fogyatékossággal (értelmi és testi) élő, enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült fiatalok – 16-30 év közötti fiatal felnőttek – önálló életre felkészülését/felkészítését segítette, ami egyben az oktatásukat, nevelésüket is jelentette (tanulás segítése, munkába állás, ügyintézések, vásárlás, főzés, mosás, takarítás és a mindennapi élet megszervezése). Mindkettő „olyan megterhelő munka volt szellemileg és érzelmileg egyaránt, amiben – úgy gondol-

50

ÉV AZ ETI-BEN

tam – nem lehet egy életet ledolgozni; ahhoz túlságosan is nehéz.” A kitérő nem bizonyult túl rövidnek, 11 év volt összesen. A baráti és szakmai beszélgetések, látogatások után 1997-ben végül újra az ETI lett Kati számára a mai napig tartó munkahely. Az utóbbi néhány évben az oktatásszervezés helyett inkább a szakmai vizsgák szervezése és koordinálása tette ki mindennapjait, valamint a mindenkori oktatásért felelős vezető helyetteseként egészen 2012 nyaráig – a nyugdíjba vonulásáig – dolgozott az ETI-ben.

Pethőné Haraszthy Zsuzsanna Nagyon ragaszkodik a „Makarenkóhoz”: a szomszédos Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, majd

Pethőné Haraszthy Zsuzsanna

Marosán Miklósné


a Jahn Ferenc gyermekápoló-képzőbe, valamint Zsupán Katalin szárnyai alá került. Az 1-es számú Honvédkórház Újszülött Osztályán helyezkedett el, majd később felvette a kapcsolatot volt osztályfőnökével, aki akkor már az ETI-ben dolgozott: így jutott el végül az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézetébe. 1978 tavaszán Zsupán Katalin kérésére – miszerint szükség lenne egy gyermekápolóra az ETI-ben – „bejöttem az elbeszélgetésre – nem is nagyon emlékszem, hogy mi volt, hogy volt, de tény, hogy április 1-jétől már itt dolgoztam.” Először mindenfélét csinált – „még én sem voltam igazából tisztában azzal, hogy mi dolog ez az oktatás” – mindenkinek segített, majd később „az akkori főigazgató, az Ulbing” úgy döntött, vegye át és a továbbiakban lássa el ő az intenzív betegellátó szakasszisztens és az újszülött-koraszülött intenzív szakasszisztens szakok oktatásszervezői feladatait. Nyakába zúdult közben a bölcsődei szakgondozó képzés szervezése is, mely éppen akkor indult. Így vágott neki, három friss, ropogós és nagyon nehéz szakkal az ETI-s éveinek.

5

50

ÉV AZ ETI-BEN

Aktuális hírek

„Annyira kedvesen fogadott mindenki az Intézetben, hogy az fantasztikus”, mondja Zsuzsa. „Ez volt az az év, ugye az 1978-as tanév, amikor bevezették az új csökkentett óraszámú tantervet és ebbe a zűrzavaros időszakba csöppentem bele.” „Furcsa volt a közeg, mely körülvett, a felnőttek és a velük való foglalkozás ugyanis nagyon távol álltak tőlem, hiszen gyermekápolóként érkeztem ide.” Amikor először kellett évfolyam-tájékoztatót tartania a legnagyobb tanteremben, alig bírt megszólalni a sokaság előtt: az egyetlen gondolata az volt, hogy úristen, itt neki most meg kell szólalnia. De – teszi hozzá – a hangja végül csak öt percig reszketett. Ráadásul Ulbing főigazgató úr ragaszkodott ahhoz, hogy munkatársainak el kell végezni azt a szakot, amelyiknek a szervezői feladatait ellátja. Remegve, félelemmel telve, de sikeresen elvégezte az intenzív szakaszszisztensi képzést. 1980-ban már ketten jelentkeztek a főiskolára: ő és a frissiben fogant apróság. A szülés után várta vissza az ETI. Régi szakjait visszakapta, plusz bővült a repertoárja a mikrobiológiai szakkal. Hárman voltak egy szobában – „a Kati, a Magda, meg én” – és ők vitték a hátukon az egész másodfokú szakosítót. 1988. január 1-jén jött vissza az újabb GYES-ről, és nem is tágított egészen 1994. szeptember 1-ig, amikor 16 év után a SOTE Transzplantációs Klinikájára ment szakoktatónak. Később azonban kiderült számára, hogy ez a feladat és ő nem találtak egymásra, így „hűtlen lett az egészségügyhöz”. Persze, mikor ezt kimondta, a többiek csak nevettek.

Dr. Tóth Károlyné – Magda Dr. Tóth Károlyné biológia és kémia szakos tanárként végzett – „ami nem baj”. A probléma abból fakadt, hogy – mint mondja – abban az időben sok tanár ke-

Dr. Tóth Károlyné

6

rült ki az egyetemről, és nem kapott középiskolai tanári állást. Fájó, de Magdát végül ennek a közjátéknak köszönheti az ETI, no meg azoknak a bizonyos utaknak, melyek, mint mondják, kifürkészhetetlenek. Mindenesetre tanárként nem tudott elhelyezkedni, így a rövid ideig tartó – GYES-sel megszakított – mezőgazdasági kutatóintézeti munkát „egyéni egzisztenciális gondok és a korlátozott szakmai lehetőségek miatt” végül az egészségüggyel cserélte fel. Az ETI pedig éppen formálódott, gyúródott, forrt is tán kicsit. 1975-ben indult a nevezetes újjászervezés, melynek során a kicsit új szemlélettel új emberek próbáltak megbirkózni, köztük 1976 szeptemberétől Magda is, aki – mindegy, hogy miféle mázlinak köszönhetően – az évfolyamvezető szakoktatói munkakörbe cs öppent bele. Az ETI előtt akkoriban olyasfajta munkák és feladatok álltak, melyeket Magda akkor még felmérni sem tudott: „kezdetben – mint mondja – a klinikai laboratóriumi és a mikrobiológiai laboratóriumi ún. másodfokú szakasszisztensi szakokat vezettem, és kezdtem megismerkedni az egészségügyi szakképzés mindig változó rendszerével. Mert a rendszer örökösen változik. Mindenesetre Magda, mint valami vállban némileg szűk, de puha kabátot, úgy vette magára az akkor még valamelyest idegen munkakört. „Itt mindenki egészségügyi végzettséggel, egészségügyi gyakorlattal rendelkezett, én pedig kezdetben még a fogalmakat sem értettem pontosan, mert ami nem biokémia volt, az felőlem óhéber is lehetett volna.” Azután három hónapot, három nagyon jó hónapot Dr. Vajda Dezsőné mellett töltött, aki végzett laborasszisztensként nagyon sok mindenre megtanította, és bevezette az egészségügyi szakképzés rendszerébe is. Magda nagyon élvezte, hogy az ETI-ben akárhová nyúlt, mindig valami újba „tenyerelt”, bármerre fordult, új dolgokat tanult meg. Csodálta és tisztelte a hallgatókat, akik – nem mindig fiatal – felnőttként a tudásért jöttek, a miérteket akarták megismerni – szerette azt a szoros kapcsolatot, ami a munkájából kifolyólag egybekötötte őket. Magda szépen lassan elsajátította, megismerte a munkaköröket. 1978-tól az Oktatási Osztály vezetésével bízták meg. Az oktatásszervezési, szakpedagógiai jellegű tevékenységen túl közreműködött intézményirányítási, személyzeti és munkaügyi feladatokban, tervezési és jelentési munkákban és sok egyéb másban is. Az Intézet alakuló nemzetközi kapcsolataiban is jelentős szerepet vállalt. 1996 februárjától – mint már a főigazgató helyettese – más feladatok mellett az Oktatási Osztály, majd a Továbbképzési és Nyilvántartási Osztály


Aktuális hírek működését irányította: ekkoriban kezdték a távoktatást és a moduláris szakképzést megalapozni az ETI-ben. Észre sem vette talán, de lepergett 25 év. 2000-ben úgy gondolta, lassan eljön az ideje a nyugdíjas éveknek. A főigazgató-helyettesi feladatokat átadva minőségügyi referensként tevékenykedett még további 7 évig. Ebben a munkakörben élvezte, hogy új eredményeket érhetett el ismét: 2002-ben az ETI ISO szerint minősített intézménnyé vált. A minőségügyi szemlélet már Ulbing főigazgató úr idején megalapozásra került az Intézetben. Azt felújítva, „új ruhába öltöztetve”, további fejlesztésekkel kiegészítve jelenleg is működőképes rendszert alakítottak ki Magda és munkatársai. Ami vonzó volt benne, azt már az édesanyjától megtanulta: a rendet nem csinálni, hanem tartani kell! A mai napig szívesen segít az Intézetben, ha szükség van az „öregekre”. Vallja: fortyogjon a rendszer, olvadjon egybe és szét, ahogy csak akar, de jó benne lenni.

50

ÉV AZ ETI-BEN

csecsemő, azt kiabáltam, hogy jöjjön már valaki, ennek a gyereknek valami baja van…” A további gyermekosztályos létéről – lévén, hogy rövid ideig tartott – legendák nem szólnak – köszönhetően a józan vezetőknek; gyorsan egy belgyógyászati

Várszegi Magda

Várszegi Magda

Várszegi Magda 1976. január 16. és 2006 júniusa között volt az ETI oszlopos tagja. Ez kemény 30 év, és bizony még a felmondási ideje alatt is dolgozott.

osztályon találta magát. Ott derült ki penicillin allergiája, aminek köszönhetően alig egy évet tudott dolgozni; azt mondták, el kell mennie az egészségügyből emiatt. Nem hagyta el a pályát.

1976-tól a műtős-, rövid megszakítással az aneszteziológiai szakasszisztensek, később pedig a műtőssegédek, a röntgen-műtős szakasszisztensek, majd még később az endoszkópos szakasszisztensek képzését szervezte-vezette. A szervezés mellett tanított, tanterveket és jegyzeteket írt, illetve tartalmilag szerkesztett, valamint továbbképzési programokat állított öszsze, koordinálta és felügyelte a kihelyezett képzéseket. Munkája során országosan elismert szakemberekkel (orvosokkal, szakasszisztensekkel, vezető ápolókkal) dolgozott együtt. Mint említettük, a képzések mellet továbbképzéseket is szervezett és felügyelt: a szakasszisztensi továbbképzéseket – Budapest mellett – nagy megyei kórházakban kihelyezve is szerveztek. Magdát fiatalon a magyar-történelem szak érdekelte, de egy barátnője hívására 1959-től 1961-ig az OTKIban (Orvostovábbképző Intézet) folyó ápolóképzést választotta, így lett Magdából literátor-történész helyett ÁPOLÓNŐ. „Ennek a képzésnek az volt az egyetlen hátulütője, hogy – mivel a minisztérium finanszírozta a képzést (az oktatást, a kollégiumi szállást, mindent) – a végzés után két évig ott kellett dolgoznunk, ahová ők irányítottak. Beosztottak egy csecsemő- és gyermekosztályra, engem, akit már a gyakorlaton el akart tanácsolni az osztályvezető főorvos asszony, mert mikor sírt egy


1965-től már műtősasszisztensi oklevéllel rendelkezett és műtősasszisztensként dolgozott. Az OTKI-ban, Littmann professzor műtőjében később vezető műtősnőként dolgozott a szívsebészeten – ami kemény munka volt, de megszerették és ő is megszerette ezt a szakmát. Alig akarták elengedni, mikor kikérte őt az ETI, ahol végül is folytathatta tanult mesterségét, csak persze másként. Az oktatáshoz-oktatásszervezéshez kapcsolódóan már az ETI dolgozójaként végezte el az Egészségügyi Főiskola szakoktatói szakát is. A nyugdíjas – munkával töltött – 10 év változatos, új feladatokat hozott számára: bár az igazi, nagy szakok elkerültek tőle, de indult – a szakma akkori igényének megfelelően – az egynapos sebészeti továbbképzés, ahol újra meg kellett szervezni a jegyzetírást, az előadók felkérését, majd a szak meghirdetését és a továbbképzés lebonyolítását. Aztán további két szak indítását és bonyolítását szervezte, ami az oktatásszervezői és a gyakorlatvezetői új OKJ-s képzések voltak. Közben – mint tapasztalt oktatásszervező – folyamatosan foglalkozott az új munkatársakkal, azok ETI-beli kezdő lépéseit segítette. Végül 2006-ban hagyta abba a munkát és kezdte meg a pihenést, nyugdíjas éveit. Írta: Adamik Zsolt Szerkesztette: Tóth Károlyné

7

50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés

Megújuló szakképzés Megjelent az új OKJ A Magyar Közlöny 2012. évi 88. számában megjelent az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet. A rendeletben számos újdonságot fedezhetünk fel, melyek összhangban vannak a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény OKJ tartalmára vonatkozó előírásaival. Az OKJ átalakítás legfontosabb jellemzői a képzési struktúra, a szakképesítések és a képzési idő változása. Egyszerűbb és átláthatóbb lett az OKJ szerkezete. Az egészségügyi szakmacsoportban összesen 58 szakképesítés található (az OKJ táblázat megtekinthető a www.etiped.hu weboldalon). A korábbi OKJ-hez viszonyítva a csökkenést az egyes szakképesítések öszszevonása illetve átalakítása eredményezte a szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően. A szakképesítések körének megnevezése nem külön oszloponként szerepel, és megszűnt a szakképesítés-elágazás lehetősége, ami azt eredményezte, hogy eltűntek a gyűjtőmegnevezésű szakképesítések (pl: általános ápoló, masszőr stb.). Módosult az OKJ táblázat felépítése is. A rendelet 1. mellékletében két táblázat található (külön kerültek feltüntetésre a részszakképesítések) valamint a korábban megszokott összetartozást tükröző táblázat helyett abc szerinti sorrendben szerepelnek a szakképesítések. Az eddigi 15 számjegyből álló azonosító szám ezentúl hét számjegyből áll (pl. ápoló szakképesítés OKJ száma: 55 723 01). Az új azonosítóból ugyan nem olvasható ki a szakképesítések egymáshoz való viszonya/kapcsolódása – ezen információk a Szakmai és vizsgakövetelményekben lesznek fellelhetőek –, de továbbra is információt szolgáltat a szakképesítés szintjéről, típusáról, képzési területéről. A szintek is új értelmezést nyertek. Az új kétjegyű szintkódok hasonlítanak a korábbi jelölésrendszerhez, de a második számjegy immár az adott szakképesítés adott szinten belüli helyére és típusára (szakképesítés, szakképesítés-ráépülés, részszakképesítés) is utal. Az új OKJ nem tartalmazza a felsőfokú szakképesítéseket, ez az egészségügyi szakmacsoportnál a diagnosztikai technológus két elágazásának kikerülését eredményezte. A felsőfokú szakképesítések illetve szakképzések a továbbiakban teljes egészében a felsőoktatási intézmények illetékességi körébe tartoznak.

8

Az alábbi táblázatban az egészségügyi szakmacsoportban fellelhető szinteket (az OKJ szám első 2 számjegye) tüntettük fel: Szint

Meghatározás

ISCED szint

31

alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

3

32

alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

3

52

felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

4

53

felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül

4

54

emeltszintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg (felsőoktatási tanulmányokba kötelezően beszámítandó)

5

55

emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül (felsőoktatási tanulmányokba kötelezően beszámítandó)

5

A szakképesítés tanulmányi területe 3 számjegyből áll (az OKJ szám 3-5. számjegye). A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint került kialakításra. A két számjegyből álló sorszám (az OKJ szám 6-7. számjegye) az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítéseket jelzi. A harmadik oszlopban a szakmacsoporton belüli hovatartozást olvashatjuk ki a táblázatból (1. Egészségügy). A negyedik oszlopban feltüntetésre kerültek az egyes szakképesítések szakközépiskolai ágazati besorolásai is, melyek a 3. mellékletben olvashatók részletesen. Az ágazati besorolás megadása azért is informatív, mert az új képzési struktúrában a szakközépiskolai szakmai érettségi végzettség egyben az adott ágazat-


Szakképzés hoz illeszkedő meghatározott munkakör betöltésére is jogosít, amely egyéb képesítés híján, illetve a gimnáziumi érettségihez viszonyítva előnyt jelenthet a munkaerő-piacon. A szakközépiskolai ágazatok megadása a szakmacsoporttól való egyértelmű elkülönítés céljából római számokkal történt. Az „ágazati érettségi bizonyítvány” szakképesítés megszerzését nem tanúsítja, csak a megjelölt munkakör ellátásához szükséges ismeretek megszerzését igazolja. Az új OKJ hatálybalépésének időpontja 2012. szeptember 1-je, de az átmeneti rendelkezések biztosítják a megváltozott szakképesítés-szakképzés struktúra bevezetésére való felkészülés, a fokozatos átállás lehetőségét. Ennek érdekében az iskolai rendszerű képzések esetén – a szakképzési törvénnyel összhangban – 2012 szeptemberében indíthatók a korábbi, 2012. augusztus 31-én hatályos OKJ szerinti képzések, továbbá indíthatók az új OKJ szerint azon képzések, amelyek szakmai és vizsgakövetelményei, valamint kerettantervei (kerettantervi ajánlásai) kiadásra kerültek. Az iskolarendszeren kívüli képzés esetén az új OKJ szerinti képzések bevezetésének tervezett időpontja egységesen 2013. január 1. Az egyes szakképesítések képzési idejénél már nem maximális, hanem adott, a képzés során kötelezően alkalmazandó időintervallum jelenik meg. Az óraszámok egy szélesebb intervallumban kerültek meghatározásra. Ezen időkeretek segítik a minőségi képzés biztosítását, ugyanakkor lehetőséget adnak a képzést folytató intézmény sajátosságaihoz valamint a szakmaspecifikumhoz igazodó eltérésekre is. További új elemként került meghatározásra a hetedik oszlopban, hogy az egyes szakképesítéseket milyen munkarendben lehet oktatni. Vannak olyan szakképesítések, melyek oktatása csak iskolai rendszerben oktathatók, vannak olyanok, melyek csak tanfolyami képzési formában oktathatók és olyanok is, melyekre iskolai rendszerben és tanfolyami formában is folytatható szakképzések. Eltérően az előző OKJ-tól a FEOR számot már nem tartalmazza a rendelet, ez várhatóan a Szakmai és vizsgakövetelményekben fog megjelenni. Kivezetésre/tartalmi beépítésre került szakképesítések: körzeti-közösségi szakápoló, szemészeti szakasszisztens, egészségügyi menedzser, egészségügyi operátor, egészségügyi laboráns, humángenetikai szakasszisztens, CT, MRI szakasszisztens, intervenciós szakaszszisztens, szonográfus szakasszisztens, műtőtechnikus. Összevonásra került szakképesítések: pszichiátria szakápoló + gyógyfoglalkoztató (új: pszichiátriai szakápoló és gyógyfoglalkoztató), egészségügyi kártevőirtó-fertőtlenítő + egészségőr-fertőtlenítő + egészségügyi kártevőirtó szakmunkás (új: egészségügyi kártevőírtó és fertőtlenítő), radiográfus + nukleáris me-


50

ÉV AZ ETI-BEN

dicina szakasszisztens + sugárterápiás szakasszisztens (új: képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens), gyógymasszőr és sportmasszőr (új: gyógy- és sportmasszőr), műtőssegéd + gipszmester (műtőssegéd-gipszmester), Új elnevezést kapott: diabetológiai szakápoló (új: diabetológiai szakápoló és edukátor), geriátriai szakápoló (új: geriátriai és krónikus beteg szakápoló), rehabilitációs tevékenység terapeuta (új: ergoterapeuta), orvosi laboratóriumi technikai asszisztens (új: klinikai laboratóriumi asszisztens), hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens (új: immunhisztokémiai, hisztokémiai és molekuláris biológiai szakasszisztens). Szétválasztás történt: felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (új: két külön szakképesítés felnőtt intenzív szakápoló, és a második aneszteziológiai szakasszisztens), gyermek aneszteziológiai-intenzív szakápoló (új: gyermek intenzív szakápoló). Az új Országos Képzési Jegyzéknek megfelelően készülnek az új Szakmai és vizsgakövetelmények, melyek kiadására a közeljövőben fog sor kerülni. György Annamária, Szakképzés Fejlesztési Főosztály, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Tájékoztatás a 2012/2013. évi tanév rendjéről A következő tanév megfelelő előkészítéséhez nyújt segítséget az emberi erőforrások minisztere 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelete, mely a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatályba lépéséhez igazodva 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A 2012/2013. tanév rendjéről szóló rendelet meghatározza: – a tanítási év kezdő és befejező napját, – a tanítási napok számát, – a tanítási szünetek idejét, – az érettségi és a szakmai vizsgák idejét, – az EMMI által meghirdetett és támogatott tanulmányi versenyeket, – az országos mérés, értékelés, hatósági ellenőrzés téziseit. A 2012/2013. tanév első tanítási napja 2012. szeptember 3. (hétfő), az utolsó tanítási nap pedig 2013. június 14. (péntek). A felnőttképzésben az első és utolsó napot az igazgató határozza meg, a tanítási év első és utolsó hetének keretében.

9

50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés

A tanítási napok száma száznyolcvankettő nap (182 nap), kivéve: – nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolák és szakiskolák, – nem nappali munkarendű felnőttoktatás. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolák és szakiskolák esetében száznyolcvanegy nap (181 nap) van meghatározva. A nem nappali

munkarendű felnőttoktatásban pedig tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket.

I. Új elemek a szabályozásban Az új elemek is összhangban vannak a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szabályzóival. A tanítási szünetek időtartamának meghatározásakor minden esetben a nemzeti köznevelésről szóló törvény 30.§ (4) által elrendelt minimálisan hat egybefüggő naptári nap biztosított. A tervezett ellenőrzésekkel kapcsolatos új elem, hogy 2013. március 1. és 2013. május 31. között hatósági ellenőrzés keretében kell megvizsgálni a 2012. január 1-jétől a megyei intézményfenntartó központok fenntartásába került közoktatási intézményekben a tanügyi nyilvántartásokra alapozva az intézmények jogszerű működésének feltételeit. A vizsgálatot az Oktatási Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával.

II. Főbb dátumok a szakképzésben Őszi szünet: 2012. október 29 – 2012. november 4. Téli szünet: 2012. december 27 – 2013. január 2. Tavaszi szünet: 2013. március 28 – 2013. április 2.

10

Szakmai vizsgaidőpontok, vizsganapok: – 2012. október 8-12. (írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység) – 2013. február 4-8. (írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység) – 2013. május 13-17. (írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység) Szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységek 2012 októberében, 2013. február-március és 2013. május-júniusi hónapokban szervezhetőek. Amennyiben a képzésben résztvevő szakmai vizsgát és érettségi vizsgát is tesz, és az azonos napra eső vizsganapok nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt 2013. május 30-án pótnap kérhető, melyről a szakképesítésért felelős minisztert (EMMI miniszter) és a szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt (GYEMSZI ETI Főigazgatóság) egyidejűleg értesíteni szükséges. A 2012. évi szakmai vizsga időpontjai honlapunkon is megtalálhatóak a www.etiped.hu/vizsgaszervezési dokumentumok menüpont alatt. A 2012/2013. évi írásbeli vizsgarészek, az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységek szakképesítésenként meghatározott vizsgaidőpontját, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésért felelős miniszter közleményben fogja megjelentetni. A közlemény megjelenését követően honlapunkon is elérhetővé válnak az időpontok. György Annamária, Szakképzés Fejlesztési Főosztály, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Humánerőforrás menedzsment képzés A GYEMSZI ETI Főigazgatóság és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ szervezésében 2012. június – júliusban került megrendezésre a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóság (a továbbiakban GYEMSZI ETI Főigazgatóság) valamint a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (a továbbiakban SE-EMK) közös szervezésében „Humánerőforrás menedzsment” címen tartott ágazati szakdolgozói továbbképzési program. A Menedzserképző Kútvölgyi úti oktatási komplexumában megtartott 5 napos, 40 tanórás, a résztvevők számára térítés-


50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés mentes továbbképzési program kifejezetten az első körben konszolidált egészségügyi szolgáltató intézmények ápolásvezetői számára került meghirdetésre, és végül közel 50 vezető egészségügyi szakdolgozó (ápolási igazgatók, vezető főnővérek) valamint a GYEMSZI ETI Főigazgatóság néhány munkatársa vett részt rajta. A továbbképzési program kiemelt célja a vezető ápolók humánerőforrás menedzsment tevékenységének fejlesztése volt, különös tekintettel a jelenleg is zajló ágazati struktúraváltás folyamatára.

2012-ben folytatódni fog immáron a második körben konszolidált városi egészségügyi szolgáltató intézmények ápolási vezetőinek részvételével. A programot a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja minősítésre benyújtotta az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Bizottsághoz. A bizottság szabadon választott képzési programként 20 pontra értékelte. Szabó Tamás, Módszertani Főosztály, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

A továbbképzési programot Rauh Edit főigazgató-helyettes asszony nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a GYEMSZI ETI Főigazgatóság kiemelt célja a konszolidált egészségügyi intézményi kör számára nélkülözhetetlen szakmai módszertani segítség és háttértudás nyújtása, valamint reményének adott hangot, hogy egy sorozat első állomásánál vagyunk. A továbbképzési program érintette a magyar egészségügyi rendszer átalakítását (Semmelweis Terv; a megváltozott intézményrendszer; átalakuló intézményi hatáskörök). Az általános egészségpolitikai cél- és intézményrendszer mellett szóba kerültek olyan speciális intézményi menedzsment-kérdések is, mint az egészségügyi beszerzések átalakuló modellje, intézményi minimumfeltételek vagy a betegellátás és betegút-szervezés kapcsolata. Több előadás is foglalkozott az emberei erőforrás menedzsment általános és speciális ágazati vonatkozásaival: így a motivációs és ösztönzési rendszerekkel, a munkaidő-szervezéssel, szervezeti kultúrával vagy a kapcsolódó informatikai ismeretekkel. Az előadásokhoz nagyon sok hozzászólás érkezett a résztvevőktől, és rendkívül tanulságos volt hallani, hogy a sokszor egyedinek gondolt jelenségek, anomáliák mögött olyan általános tendenciák húzódnak, amelyek azonosítása és egységes rendszerben történő hatékony kezelése nagyban segítheti az ágazat problémakezelő képességét. A továbbképzési program kiemelt figyelmet fordított a külső és belső kommunikáció – azon belül hangsúlyozottan a kríziskommunikáció – területére. Szakképzett trénerek közreműködésével kerültek olyan fajsúlyos kérdések megvitatásra, mint a hálapénz; az átalakuló betegutak; vagy a beteg – egészségügyi szakdolgozó viszony. Általában jellemző volt az egész továbbképző programra, hogy az előadók igyekeztek minél jobban bevonni a hallgatóságot, ezáltal egy nagyon karakteres interaktív jelleget adva az egész továbbképzésnek.

FELHÍVÁS

A továbbképzési program résztvevői a megszerzett tudásukról egy írásbeli vizsga keretében adhattak számot az utolsó napon. A továbbképzési program elvégzéséért járó oklevelet Dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója és Dr. Gaál Péter, az SE-EMK igazgatója adta át. Főigazgató Asszony jelezte, hogy a képzés még


A GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Igazgatói tájékoztató napot szervez A tájékoztató napon az egészségügyi szakképzést érintő jogszabályi változásokról, kapcsolódó fejlesztésekről és aktualitásokról lesz szó. Időpontja: 2012. szeptember 20. Helyszíne: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest V., Arany János utca 6-8. VIII. emelet Nagyterem Részvételi díj: térítésmentes A jelentkezéssel és a rendezvényen való részvétellel kapcsolatos további információk a honlapunkon a www.etiped.hu>Rendezvények menüpontban augusztus végétől megtalálhatók. Kérjük, látogasson el honlapunkra!

Várjuk jelentkezését! Információk: Hetényi Györgyi E-mail: [email protected] Tel.: 06-1/429-4097/139 mellék

Gyakran Ismételt Kérdések Az alábbiakban a Szakmai és Pedagógiai Szolgáltatási Osztály munkatársai a szakképzés szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdésköreinek kifejtése során azon tevékenységeket, válaszokat szedték össze, melyekkel segítséget kívánnak nyújtani a szakmai képzés- és vizsgaszervezők részére. Reméljük rövid, vázlatos összefoglalónkat hasznosan tudják használni a szakképzésben és vizsgaszervezésben érintettek. Terveink között szerepel ezen rovat folytatása, melynek során a szakképzés új keretei, a megújuló szakképzési rendszerből adódó változások miatt aktuálisnak tartunk. Kérjük, kísérjék figyelemmel további számainkat is!

11

50

ÉV AZ ETI-BEN

Szakképzés

1. A szakmai vizsgák bejelentésének időpontjai – a szakmai vizsgák írásbeli és interaktív vizsgafeladatainak igényléséhez Iskolai rendszerű képzést lezáró szakmai vizsga esetén: – Február – márciusi vizsgaidőszakban december 15-ét követő 15 napon belül. – Május – júniusi vizsgaidőszakban február 15-ét követő 15 napon belül. – Októberi vizsgaidőszakban augusztus 31-ét követő 15 napon belül. Iskolarendszeren kívüli képzést lezáró szakmai vizsga esetén: – A vizsga megkezdését megelőzően legalább 30 nappal. A fentiekben megjelölt határidőn túli bejelentések esetében nem áll módunkban a vizsgabejelentés befogadása sem iskolai rendszerű sem iskolarendszeren kívüli vizsgáknál. 2. A vizsgabejelentés folyamata A vizsgaszervező a határidők szem előtt tartásával megküldi a Szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentést az egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában szakképesítésenként – az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak, – a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának, – és a GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának. A szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentések 1-1 eredeti példányát postán kérjük a fenti szervezetekhez eljuttatni! Vizsgabejelentés dokumentuma letölthető Word formátumban: http://www.eekh.hu weboldalról. 3. A vizsgabejelentés módosítása Az egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában vizsgaidőpont és/vagy létszám módosítását kérhetik a vizsgaszervezők a Szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés módosításának megküldésével – az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak, – a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának, – és a GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának. A szakmai vizsga előkészítés módosításáról szóló jelentések 1-1 eredeti példányát – a módosítás dátumának pontos jelölésével – postán kérjük a fenti szervezetekhez eljuttatni! Fontos! A vizsgaidőpontok és a létszám módosítását a szakmai vizsga első napját megelőző harmadik hétig beérkező módosított jelentések alapján tudjuk figyelembe venni.

12

4. A Szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés című nyomtatvány kitöltése A vizsgacsoportonként (maximum 35 fő) összeállított jelentésnek tartalmaznia kell: – a jogszabály (szakmai és vizsgakövetelmény) megjelölését, amely szerint a képzést indították és a vizsgát előkészítették, – a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, ráépülő szakképesítés illetve részszakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését, FEOR számát, – a vizsgázók számát és a csomagok számát (megjelölését az írásbeli vizsgatevékenység során alkalmazott csoportbontás függvényében kérjük elvégezni), – a szakmai vizsga, illetve vizsgarészek, vizsgatevékenységek helyét és kezdő időpontját (nap, óra, perc), – az iskolai rendszerű szakképzés esetén a képző intézménynek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. § (3) bekezdése szerint az egyedi azonosítóját, – iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a vizsgáztatásra jogot adó jogszabály megnevezését, – iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén – ha a vizsgázó szervezett képzésben vett részt – a képzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi helyét, a tanúsítvány számát és érvényességi idejét, – a szakmai vizsga nyelvét. 5. Vizsgacsoport kialakítása – a vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a közoktatási törvényben előírt szakközépiskolai és a szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamán meghatározott maximális osztálylétszámot, jelenleg a 35 főt (ez iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai vizsgák esetén is érvényes); – iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő vizsgacsoport esetén, ha a csoportlétszám nem éri el a 10 főt, akkor a szakképesítésért felelős miniszter adhat engedélyt a vizsgaszervezésre – a vizsgaszervező kezdeményezésére – a csoportok kialakításánál – az adott körülmények között – a vizsgázók egyéni igényeit is figyelembe kell venni. 6. Az egyes vizsgarészek időpontja Az írásbeli vizsgarész (az írásbeli és interaktív vizsgatevékenység) országosan egységes vizsgaidőpontjait a szakképesítésért felelős miniszter, míg a gyakorlati és szóbeli vizsgarész (a gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenység) időpontját a vizsgaszervező intézmény határozza meg. A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alapján szervezett szakmai vizsga esetén az írásbeli és a szóbeli vizsgarész


Szakképzés között legalább 7 napnak, míg a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján szervezett szakmai vizsga esetén az írásbeli, interaktív vizsgatevékenység és az utolsó vizsgatevékenység között legalább 3 napnak kell eltelnie. Így van módja a vizsgabizottság elnökének megtekinteni a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat, az írásbeli tételek megoldását, valamint a szóbeli tételek jegyzékét is. Fontos! Az aktuális vizsganaptár elérhető honlapunkon: www.etiped.hu/vizsgaszervezési dokumentumok. 7. Kis létszámú vizsga bejelentése Iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők szakmai vizsgája esetén a 10 fő alatti létszám engedélyezéséhez szükséges a szakképesítésért felelős minisztérium (EMMI) írásbeli engedélye, amelyet a vizsgabejelentéssel együtt kérünk megküldeni postai úton: – az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak, – a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának, – és a GYEMSZI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának. 8. Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatok biztosítása A szakmai vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges feladatközlőlap, segédanyag, javításiértékelési útmutató (együtt: feladatlap), elkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszter magyar nyelven gondoskodik. Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatlapokat/feladatokat a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában/adathordozón a szakképesítésért felelős miniszter a vizsgaszervező rendelkezésére bocsájtja. A vizsgaszervező a feladatlapokat/adathordozókat a csomagolásán feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. 9. Írásbeli/interaktív feladatlapok átvétele – „Futárnap” A vizsganaptárban feltüntetett futárnapi időpontban az alábbi dokumentumok meglétekor tudjuk átadni az igényelt feladatlap-csomagokat: – kitöltött megbízólevél (kizárólag a GYEMSZI ETI Főigazgatóság formanyomtatványa használható fel, melynek elérési útvonala: www.etiped.hu/ vizsgaszervezési dokumentumok) Fontos! A megbízólevélnek összhangban kell lennie az előzetesen megküldött, Szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentésben szereplő létszámmal- db/csomagszámmal – azonosításra szolgáló igazolvány


50

ÉV AZ ETI-BEN

Fontos! Az azonosításra szolgáló igazolványnak érvényességén túl egyeznie kell a megbízólevélben szereplő azonosítóval is! – befizetésről szóló igazolás másolata (iskolarendszeren kívüli képzés esetében) Fontos! Iskolarendszeren kívüli képzés esetében befizetett összegnek egyeznie kell az igényelt mennyiségért fizetendő összeggel. – aláírt titoktartási nyilatkozat – aláírt felhasználói engedély 10. Sajátos nevelési igényű vizsgázók A vizsgaszabályzatok speciális körülményeket írnak elő a sajátos nevelési igényű vizsgázók számára. Ennek megfelelően a vizsgafeladatot a vizsgázó a Szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottól eltérő vizsgatevékenységgel is teljesítheti. Feltétele: vizsgázó a vizsgára való jelentkezéskor kérelmet nyújt be a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez és csatolja a kapcsolódó igazolásokat. A kérelem indokoltságát a vizsgabizottság megvizsgálja, és elnöki döntéssel határozzák meg a vizsgatevékenységet illetve a vizsgán alkalmazható segédeszközt. Lehetőség van: – az írásbeli, interaktív vagy szóbeli vizsgatevékenység helyett az írásbeli és interaktív követelményeknek szóbeli teljesítésére, • Lebonyolítás: két szóbeli feladatlapot kell a vizsgázónak húzni, melyekre a szóbeli vizsgatevékenység teljesítésére meghatározott módon kell válaszolni. A két feladat végrehajtása között 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, de a termet nem hagyhatja el. – a szóbeli követelményeknek írásban vagy interaktív módon történő letételére, • Lebonyolítás: a feladatlap kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár jelenlétében készíti el dolgozatát. A vizsgázó vagy – kérés esetén – a vizsgabizottság munkáját segítő tanár az írásbeli munkát felolvassa. A feladat megoldására a szakmai és vizsgakövetelményben a szóbeli feladat elkészítésére meghatározott idő kétszeresét kell biztosítani. – az írásbeli vizsgatevékenység időtartamának meghosszabbítására A vizsgázónak a vizsgakövetelményeket – szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján – állapotának megfelelő módon kell, a Szakmai és vizsgakövetelményben előírtak szerint teljesíteni. Halláskárosodott vizsgázó kérelemére a szóbeli vizsgatevékenység teljesítésére a vizsgaszervező jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. Összeállították: Szakmai és Pedagógiai Szolgáltatási Osztály munkatársai, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

13

50

ÉV AZ ETI-BEN

Képi diagnosztikai szakmacsoport

A röntgensugár felfedezésétől a képalkotó diagnosztikai asszisztensi szakképzésig A XIX. század végétől a technika robjutott az asszisztensek egyre nagyobb banásszerű fejlődése az orvostudomány létszámban történő oktatása. 1949-ben számára is új lehetőségeket nyitott meg. az Egészségügyi Dolgozók SzakszerveA betegségek elleni küzdelem olyan hazetének Röntgen Szakcsoportja felügyetékonyságot ért el, amelyekről évszázaletével, az Országos Röntgen- és Sudokon keresztül az emberiség csak álgárfizikai Intézet (továbbiakban: ORSI) modhatott. Az álmok beteljesülésében szakmai irányítása mellett indult képzés. nagy szerepet játszott a Wilhelm Conrad Az Orvos- Egészségügyi SzakszerveRöntgen által felfedezett „X”-sugár, mely zet Radiológus Szakcsoportjának 1949. nélkül ma már elképzelhetetlen a korévi ankétján Hajdú Imre előadásában szerű differenciál diagnózisok felállítása. beszámolt arról, hogy hazánkban végre Az Eötvös Lóránd által készített röntmegindult a szervezett és programozott genfelvételek alapján, Magyarországon Wilhelm Conrad Röntgen röntgenasszisztens képzés. először Dollinger Gyula végzett műtéA szakképesítés megnevezése: „okleti beavatkozást. Az első, kifejezetten röntgenvizsgála- veles röntgenasszisztens” (3.034/17/1949. (IX.30.) N.M. tokat szolgáló laboratóriumot Kiss Károly fizikus 1896 számú rendelet a röntgenasszisztensek szakképesítéséről). A tanfolyam időtartama a rendelet értelmében 1 év (10 hónap). A jelentkezés feltétele 18-30 év életkor, a röntgenasszisztens hivatásra testileg és szellemileg alkalmas személy. „ A 8.§. rögzíti: (1) A tanfolyamra való felvétel kérdésében háromtagú bizottság határoz. A bizottság tagjai az egészségügyi miniszternek és az Orvos-Egészségügyi Szakszervezetnek egy-egy kiküldöttje, valamint a tanfolyam vezetője.”

Röntgen laboratórium

februárjában hozta létre a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem üvegtechnikai műhelyében. A magyar klinikai radiológia első éveiben minden röntgenlaboratórium maga képezte saját munkatársait. A legkorábbi iskolai rendszerű tanfolyamon való képzésről 1917-ből van írásos adatunk, melynek szervezője Egressy Zoltán volt. Ezt több másik röntgenasszisztens és sötétkamrai tanfolyam követte. Ennek alapján megállapítható, hogy hazánkban a röntgensugár felfedezése után viszonylag korán megkezdődtek az államilag elismert képzések. Maga a röntgenasszisztens fogalom az 1940-es évek elején jelent meg a Magyar Röntgen Közlönyben „röntgen laboráns” megjelöléssel. Az első röntgenasszisztensi tankönyvet 1943-ban adták ki, amelyet Dr. Jóna István jegyzett. A II. világháború nagyszámú sérültjeinek ellátásában nagy szerepet kaptak a röntgenológiai vizsgálatok. Ennek hatására a háborút követően kiemelt szerephez

14

1954-ig a tanfolyam elvégzését nem kötötték iskolai végzettséghez, ennek következtében igen inhomogén volt a röntgenasszisztensek előképzettsége, mely később komoly problémákhoz vezetett. Ennek következtében válhatott később a képzésbe lépés előfeltételévé az érettségi bizonyítvány megléte. 1959-ben a képzési idő 10 hónapról 2 évre emelkedett, ezzel egyidejűleg az oktatás és a vizsgarendszer egységesítése is megtörtént. Az 1964-68 közötti években a sorozatos, nem hivatalos tematikaváltoztatás és oktatói nézeteltérések


50

ÉV AZ ETI-BEN

Képi diagnosztikai szakmacsoport okozta gondokat megszüntetendő felkérés alapján, az ORSI Tanácsadó Testülete 1968-ban készített tematika felhasználásával újult meg az oktatás. 1972-től az egészségügyi szakközépiskolát végzettek számára a röntgenasszisztensi szakképzés ideje 10 hónap lett [Az egészségügyi miniszter 8/1972. (Eü.

Képzés típusa

Szakképesítés megnevezése Röntgen asszisztens

Alapképzés

Képzési Képzés Képzési idő szintje forma* 2 év

60

n.a.

Képi diagnosztikai asszisztens

2,5 év 3.500 óra

61

n.a.

Izotóp asszisztens

2,5 év 3.500 óra

61

n.a.

n.a.

61

n.a.

n.a.

61

n.a.

n.a.

61

n.a.

Izotóp laboratóriumi asszisztens Röntgen-műtős Szakosító szakasszisztens képzés Radiofarmakológiai szakasszisztens

*Iskolai rendszerű (IB), iskolarendszeren kívüli (IK) szakképzés

Az OKJ megjelenését követően 1994-ben a képalkotó szakok területén (is) elkezdődött az érdemi fejlesztés. A nagy reform első lépése az alapképzés megújítása volt, a képzési óraszám megemelésével és a szakmai elvárásoknak megfelelő új tantárgyak bevezetésével, a kor követelményeinek megfelelően. K. 5.) Eü M számú utasítása az új típusú egészségügyi szakközépiskolát végzettek szakmai képesítéséről és szakosításáról]. 1975-ben az 1972-es utasítás módosítása révén a röntgenasszisztensi képzés idejét 10 hónapról 20 hónapra emelték [Az egészségügyi miniszter 9/1975. (Eü. K. 5.) Eü M számú utasítása az új típusú egészségügyi szakközépiskolát végzettek szakmai képesítéséről és szakosításáról szóló 8/1972. (Eü. K. 5.) Eü M számú utasítás módosításáról]. 1975-től az egészségügyi szakközépiskolákban érettségizett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséggel rendelkező munkavállalóknak lehetőségük volt gyakorló izotóp laboratóriumi asszisztensi munkakört is betölteni, továbbá munka melletti képzés keretében 10 hónap alatt szakképesítést szerezni [2. számú melléklet a 11/1975. (Eü. K. 6.) Eü M számú utasításhoz]. Az egészségügyi miniszter 12/1976. (IX. 9.) Eü M számú rendelete lehetőséget adott a 45. évüket be nem töltött röntgenasszisztensek számára 1 éves képzési idő alatt röntgen-műtős szakasszisztens másodfokú szakosító képesítés megszerzésére. 1980-ban, majd 1985-ben került sor a röntgenaszszisztensi tanterv újabb módosítására. A módosítás az 1968-as tantervhez képest lényeges változást nem mutatott. 1993-ban jelent meg az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely az államilag elismert szakképzéseket tartalmazta (7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről). Az OKJ-ban a képalkotó diagnosztikai szakképesítések is megjelentek, és néhány helyen átfedést is tartalmaztak:


Ezt követően az újabb törekvések folyományaként, a különböző szakmai grémiumok közbenjárására, a képalkotó diagnosztikai szakképzés sok átfedéssel szétaprózódott. Olyan szakképesítések kerültek kialakításra és kerültek be az Országos Képzési Jegyzékbe, melyekre az asszisztenciában a szolgáltatóknál egyáltalán nem, vagy csak minimálisan mutatkozott önálló munkakörként igény. Képzés típusa Alapképzés

Egészségügyi szakasszisztens (a tevékenység megjelölésével)

Szakképesítés megnevezése

Képzési Képzés Képzési idő szintje forma*

Röntgenasszisztens

2 év

52

IB, IK

Képi diagnosztikai asszisztens

2,5 év

54

IB, IK

Izotópasszisztens

2 év

52

IB. IK

Röntgen-műtős szakasszisztens

1.400 óra

54

IK

Általános és vascularis ultrahangdiagnosztikai szakaszszisztens

1.400 óra

54

IK

Szülészeti-nőgyógyászati ultrahangdiagnosztiai szakasszisztens

1.400 óra

54

IK

Radiofarmakológiai szakasszisztens

1.400 óra

54

IK

2,5 év

54

IB

Akkreditált Képi diagnosztikai felsőfokú és intervenciós szakasszisztens képzés


15

50

ÉV AZ ETI-BEN

Képi diagnosztikai szakmacsoport

A szakképzésre jelentkezés feltételei: – Alapképzés: érettségi vizsga – Szakasszisztensi képzés: érettségi vizsga + röntgenasszisztensi/képi diagnosztikai asszisztens végzettség – az ultrahangos képzéseknél egyéb egészségügyi végzettség is elfogadott – Akkreditált felsőfokú szakképzés: érettségi vizsga és sikeres felvételi vizsga A korábban 2 éves képzési idő alatt végzett röntgenasszisztensek számára a HÍD program keretében – beszámítással – lehetővé tették a szakképző intézmények a felzárkózást, és a képi diagnosztikai asszisztens szakképesítés megszerzését 1 év képzési idő alatt. Ennek jelentősége a szakmai ismeretek bővítésén túl, a közalkalmazottak besorolásánál volt, mert az 54 szintű szakképesítéssel rendelkezőt a munkáltató az „E” fizetési osztályba sorolhatta. A szakképzési rendszer anomáliái szükségessé tették egy új képzési rendszer kialakítását, ezért 2006. első felében elfogadásra került az új OKJ [1/2006 (II.17.) OM rendelet az OKJ-ról]. Az új képzési struktúra kialakítása lehetővé tette a moduláris képzési rendszer bevezetését, melyben a szakképzések új kapcsolatrendszerének köszönhetően megvalósíthatóvá vált a szakképzések közötti átjárhatóság. Mivel a moduláris képzési rendszerben egy-egy modul több képzési programban is felhasználható, valamint a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése eredményeképpen megkönnyíti a képzésből korábban kiszorult emberek bevonását a képzésbe, csökkenti a lemorzsolódást és elősegíti a szakképesítés megszerzését. A képalkotó diagnosztika esetében az új rendszer bevezetése során érződött a törekvés a szétaprózottság csökkentésére. A nukleáris medicina és az ultraszonográfiás szakok összevonásra kerültek. Hosszú évek hiánypótlásaként felkerült a képzési palettára a sugárterápiás szakasszisztens képzés is, valamint további újdonságként a CT, MRI szakasszisztens szakképzés. A fentieknek megfelelően a képalkotó diagnosztikai szakok képzési struktúrája a következő módon alakult:

16

Képzés típusa Alapképzés

Ráépülő szakképesítés


Képzési Képzés Képzési idő szintje forma* 2 év 2.000 óra

52

IB, IK

CT, MRI szakasszisztens

800 óra

54

IK

Intervenciós szakasszisztens

800 óra

54

IK

Nukleáris medicina 800 óra szakasszisztens

54

IK

Sugárterápiás szakasszisztens

800 óra

54

IK

Szonográfus szakasszisztens

800 óra

54

IK

2,5 év

55

IB

Radiográfus

AkkrediKépi diagnosztikai tált felsőés intervenciós fokú szakasszisztens képzés


Az új, moduláris szakképzések technikai okok miatt csak 2008. második felében indulhattak el. A szakképzésre jelentkezés feltételei: – Alapképzés: érettségi vizsga – Ráépülő szakképesítés: érettségi vizsga + az 52 725 04 1000 00 00 azonosító számú radiográfus szakképesítés vagy 5.2 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés vagy ennek megfelelő, OKJ előtti, államilag elismert szakképesítés kompetenciaméréssel az 52 725 04 1000 00 00 azonosító számú radiográfus szakképesítés követelménymoduljaiból. A moduláris rendszerben történő képzés előnyei mellett a szakmai vizsgázás/vizsgáztatás nagyon megterhelő volt minden résztvevő számára. Radiográfus szakon a kezdeti időkben 7 vizsgarészből 18 vizsgatevékenység volt, melyet a Szakmai és vizsgakövetelmények módosításával 7 vizsgarészben, a vizsgatevékenységek számát 13-ban, majd 10-ben határozták meg. Egyes szakok szakképzésben történő oktatása megosztotta a különböző szakmai grémiumok véleményét, mivel többen úgy vélték, hogy a képalkotó képzés néhány területének szakmailag a felsőoktatásban lenne a helye. További aggályokat vetett fel a szakmai képzés színvonalát illetően az alacsony mértékű óraszámok kialakítása, illetve az, hogy a képzési idő meghatározásánál az OKJ-ban csak a maximális óraszámokat határozták meg, a minimális óraszámok rögzítése nélkül. Így néhány képzőintézmény, kirívóan alacsony óraszámmal hirdette képzéseit és szinte minden kontroll nélkül vitte szakmai vizsgára a képzésben résztvevőket. Ezen felvetések megoldására való törekvést tükrözi a Kormány 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, melyben a képalkotó diagnosztikai szakképzés az alábbiak szerint alakul:


50

ÉV AZ ETI-BEN

Képi diagnosztikai szakmacsoport Képzés típusa


Képzési Képzés idő szintje

A képzés munkarendje*

A Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi oktató kórház Képi Diagnosztikai – Intervenciós Intézete

valamint a

Gyakorló képi diagnosztikai, Alapnukleáris medicina képzés és sugárterápiás asszisztens

2 év 1.4001.700 óra

52

N, E, TK

Képi diagnosztikai, Ráépülő nukleáris medicina szakkéés sugárterápiás pesítés asszisztens

0,5 év 360440 óra

54

N, E, TK

meghívja Önt a

*N: Iskolai rendszerű (nappali és esti képzés), TK: iskolarendszeren kívüli (tanfolyami képzés) szakképzés

Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületének XVII. kongresszusára, amely egyben fennállásának

A fenti szakokra vonatkozó jelentkezési, képzési és vizsgáztatási feltételek a hamarosan megjelenő Szakmai és vizsgakövetelményekben lesznek olvashatóak. Remélhetően a változtatások a szakképzés minőségének javítását és az érintettek érdekeit szolgálják. Felhasznált irodalom: 1. Szerk.: Dr. Fornet Béla–Dr. Vargha Gyula–Dr. Vadon Gábor: A magyar radiológia 100 éves története. Budapest, Medicina, 1996. 2. Dr. Kovács Lászlóné–Lukovich Katalin–Maléta Andrea: Mozaikok a magyar radiológus asszisztensek történetéből. Budapest, MRAE, 2002. 3. https://www.nive.hu/index.php?option=com_con-tent& view=article&id=297:orszagos-kepzesi-jegyzek&catid =13:szakkepzesi-dokumentumok

Maléta Andrea, humánpolitikai elemző, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

a 20. évfordulóját is ünnepelni hivatott.

Időpont: 2012. október 11-13. Helyszín: City Hotel, Miskolc Csabai kapu 6. A kongresszus fő témái: – Intervenciós radiológia, – Cardiovascularis képalkotás, – Sugárvédelem és minőségbiztosítás a radiológiában és terápiában, – Sugárterápia, – Funkcionális képalkotás, – Diagnosztikai képalkotás (RTG, CT, MR, UH), – Egyéb

További információ: www.mrae.hu

GYEMSZI ETI Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtára 1085 Budapest, Horánszky utca 15., Tel.: 06-1/429-4097/145 E-mail: [email protected]; http://www.eti.hu/eti/tovabbi_szolgaltatasaink/konyvtar

Nyitva tartás: Hétfő – Csütörtök: 9-15; Péntek: 9-12 A könyvtár nyilvános szakkönyvtár, szolgáltatásait valamennyi beiratkozott, illetve napi jegyet váltó olvasó igénybe veheti. A könyvtár fő gyűjtőköre: az ápolás, ápolásügy, egészségtudomány, valamint az egyes alternatív gyógymódokkal és terápiákkal kapcsolatos irodalom: kézikönyvek, szakkönyvek, jegyzetek, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok. A könyvtár gyűjti és archiválja az egészségügyi szakképzés és továbbképzés tanterveit és oktatási programjait. Ezekből tájékoztatást nyújt, illetve másolatszolgáltatást biztosít. Az intézetben folyó képzések legkiválóbb szakdolgozatainak megtekintésére is van lehetőség.   

 kölcsönzés  helyben használat (könyvek, folyóiratok)  informatikaterem-használat

A könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás személyesen,  telefonon, e-mailben  online katalógus  irodalomkutatás

 számítógépes adatbázisok  könyvtárközi kölcsönzés  fénymásolás  másolatmegrendelés

FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04


17

50

ÉV AZ ETI-BEN

Ápolói szakmacsoport

Kirepültek az első fecskék 2012. július 5-én az ünnep emelkedett hangulata hatotta át a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetének Horánszky utcai épületét. A súlyos személyi hiányokkal küzdő gyermek anesz-

teziológia és intenzív terápia nélkülözhetetlen lánc-, vagy inkább gyöngyszemeit, a bizonyítványukat átvevő szakápolókat ünnepeltük ezen a csodálatos napon. Hosszú évek után 2010-ben ugyanis ismét elindult a GYEMSZI ETI Főigazgatóságon új köntösbe öltözve ez a képzési forma, amely a gyermek aneszteziológiai és intenzív terápiás betegellátó osztályokon immár létfontosságú igényként kiáltott megoldásért. A képzés a jogszabályoknak megfelelően moduláris formában történt. Az alábbi modulok teljesítése volt a cél a közel másfél éves képzés során: modul száma

modul megnevezése

2335-06 Általános és regionális anesztézia 2405-06 Gyermek klinikai aneszteziológia, intenzív terápia 2409-06 Beavatkozások, intenzív ellátások 2378-06 Transzfuziológia 2482-06 Gyermek intenzív szakápolás

Az oktatást neves, több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező orvosok és szakápolók végezték. Külön említést érdemel a képzésben új elemként megjelenő általános és regionális anesztézia modul jelentős részét felvállaló Dr. Praefort László. A szervezés emberpróbáló feladatainak megoldása, a tanulók ügyes-bajos dolgainak rendezése, a képzés zavartalansága és gördülékenysége Barczi Erika, Tegez Ferencné és Kerti Emese oktatásszervezők érdeme volt. Nem kis áldozatot követelt a havonként 5 napi ciklusokban történt oktatás sem a „diákok”, sem az őket

18

nélkülöző családjaik, munkahelyeik, munkatársaik részéről. Megható volt érezni és látni azt a tudásvágyat és kitartást, amivel az osztály csaknem minden kurzuson hiánytalanul vett részt, és szakmai érdeklődésük meszsze túlhaladt a hivatalos és kötelező óraszámokon. Előadóink mélyen átérezve a szakma fontosságát, elkötelezetten adták át tudásukat, tapasztalataikat, személyes lelkesedésük és hivatástudatuk példaértékű útravalóként szolgált a hallgatóknak. Felejthetetlen élményekkel gazdagodhattak az Országos Mentőszolgálat és a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat jóvoltából, amikor izgalmas napokat élhettek át, és helyszíni életmentést tanulhattak a gyermek rohamkocsin töltött szakmai napokon. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza készséggel fogadta a diákokat gyakorlati oktatásra, és „éles” helyszínként szolgált a gyakorlati vizsga számára is. Összességében elmondhatjuk, hogy a budapesti és a fővároson túli aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályok nagyban hozzájárultak nemcsak a vizsgára, hanem az életre való sikeres felkészítéshez egyaránt. Köszönjük a segítséget! Nem kis megpróbáltatás volt a vizsgarend sem! Az átfogó írásbeli tételek kidolgozására kapott rövid idő nagy koncentrálást tett szükségessé a tanulók számára. Az utána következett röpke hétvége legfeljebb a tananyag átlapozására lehetett elegendő, hiszen azután három napi folyamatos vizsgázás következett. Velük együtt a vizsgabizottságot is megizzasztotta mind a kánikula, mind a számonkérés idő- és figyelemigényes terhe, nem kevésbé a felelősségteljes értékelés. Talán így még nagyobb az értéke, hogy valamennyien sikeres vizsgát tettek! Legyen számukra vigasz, hogy ők az úttörők, ők taposták ki a járatlan utat az utánuk következők számára, ők az első fecskék! A vizsgabizottság elnöki teendőit Aranyosi Gáborné látta el, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát Cziegler Mária képviselte, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértői feladatokat pedig Dr. Praefort László, Kemenesiné Lakatos Eszter és jómagam végeztük. Az ünnepélyes bizonyítványosztáson a végzősöket elsőként üdvözlő Kovács Tünde főosztályvezető aszszony, a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Szakképzés Szervezési Főosztály vezetője őszinte elismerését fejezte ki a diákoknak azért a helytállásért, amivel sikeresen vették mindezeket az akadályokat. Aranyosi Gáborné, a vizsgabizottság elnöke, és Kerti Emese, az osztály „anyukája” meleg kézfogás és gratuláció kíséretében adták át a bizonyítványokat, amit az Egészségügyi Szakképzésért Alapítvány kuratórium elnökének, Vasasné Juhász Évának kedves meglepeté-


Ápolói szakmacsoport se követett. A 30 végzős diákból ugyanis a 90% fölötti eredményt teljesített 8 hallgató az Alapítvány elismerő emléklapjában és könyvjutalomban részesült. Nevezetesen: Balogh Lászlóné, Füleki Angéla Judit, Holló Annamária, Móricz Katalin, Neuhauser Szilvia, Sipaki Bettina, Vincze Viola, Viszt Krisztina. Végül a képzés szakmai felelőse néhány szeretetteljes szóval, és pogácsás kis batyuval útjukra bocsátotta a diákokat. Kedves Végzőseink! Kívánjuk, hogy a megszerzett tudáson és bizonyítványon túl vigyék magukkal az elmúlt

50

ÉV AZ ETI-BEN

másfél év alatt összetartó csapattá kovácsolódott osztály szellemiségét: a szeretetteljes, egymásra figyelő, segítő, önzetlen magatartást valósítsák meg munkahelyükön is! Szeretetük, lelkesedésük és elkötelezettségük szakmájuk és betegeik iránt szárnyaljon töretlenül tovább! Legyen erejük, egészségük, boldog személyes életük és hátterük az örömök és sikerek közös átéléséhez, és a fájdalmak, veszteségek feldolgozásához akkor is, amikor a könnyeket nem lehet elkerülni. Dr. Mikos Borbála, a gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló képzés szakértője

Rehabilitációs szakmacsoport

Projekt találkozó – 2get1care 2012. májusban újabb személyes találkozóra került sor a 2get1care projekt életében. Ez alkalommal az osztrák partnerek látták vendégül a Németországból, Csehországból és Magyarországról érkező vendégeket. A 9 fős munkacsoport tovább folytatta a több, mint egy éve megkezdett munkát az élethoszszig tartó tanulás és interprofesszionalitás jegyében, négy egészségügyi szakképesítés ECVET1-konform tananyagának kifejlesztésében. A fizioterápia, ergoterápia, idősgondozás és logopédia tananyagterületei mellet egy továbbképzési program kifejlesztése is megkezdődött, mely az új típusú képzésben oktató tanárok felkészítését segíti. A közös gondolkodásban a projekt állandó tagjain kívül meghívott szakértők is részt vettek, akik segítették a tananyagok ECVET-komformitásának kialakítását, illetve a kompetenciaorientált mérésekkel kapcsolatos kérdések megvitatását. A projekt német vezetői beszámoltak a római két napos nemzetközi konferenciáról, ahol bemutatták a projekt eddig elkészült termékeit, és előre mutattak a csapat előtt álló további feladtok irányába. Az elmúlt másfél év munkája a németországi ÉszakRajna-Vesztfália tartományban kezdődött meg a projekt során kifejlesztett tananyagok kipróbálásával. A képzéssel kapcsolatos jogszabályok és oktatási ajánlások tanulmányozását követően a tananyag-egységek kialakítására és tanulmányi kimenetek hozzárendelésére került sor. A végleges anyagok kidolgozásában jelentős szerepe volt a korábbi, Budapesten megtartott projekt értekezletnek. A négy szakképesítés oktatási programja és a tanárok továbbképzési programja ez év elején elnyerte végleges formáját. A tananyagok kipróbálása el is kezdődött Németországban, így a jelenlegi tapasztalatok szolgáltatnak majd alapot a projekt termékeinek to-

vábbfejlesztéséhez, tökéletesítéséhez. A bécsi találkozón a tananyagegységekhez rendelhető vizsgaformák meghatározása volt a legfőbb feladat, mely kompetenciaorientált jellegéből adódóan nagy kihívást jelentett a résztvevőknek. A találkozó során több alkalommal is órákon át tartott a diskurzus a lehetőségekről, követelményekről, összevontan mérhető tananyagegységekről, a méréssel kapcsolatos nehézségekről. A képzés során szükséges visszacsatolás időpontjának és formájának eldöntése is sok kérdést vetett fel, melynek nyomán dinamikus párbeszéd bontakozott ki a résztvevők között. A meghívott szakértők előadása rávilágított, hogy vannak pontatlanságok az egyes ECVET2-hez kapcsolódó fogalmak értelmezését és alkalmazását illetően, hisz nehéz megtalálni minden részvevőnek a saját anyanyelvében, illetve a projekt hivatalos nyelvében. A németben is nehéz megtalálni ugyanazokat a kifejezéseket, melyek lefedik az Európai Parlament és Tanács1 ajánlásában megjelent angol fogalmakat. A találkozó utolsó napján a négy szakképesítés közös tananyagtartalmának, az úgynevezett „Kerncurrikulum”nak az átvizsgálása zajlott a vizsgáztatás szempontjait szem előtt tartva. A projekt aktuális finanszírozási és disszeminációs követelményeinek megbeszélését követően a résztvevők megállapodtak abban, hogy a következő találkozóra 2012 decemberében Prágában kerül majd sor. Bizonyára a tél kezdetén kellemes emlékként idézik majd fel a tagok a Bécsben átélt napsütéses órákat, a vezetett városnézést és a jellegzetes cukrászsüteményeket, mellyel a vendéglátók kedveskedtek a projektpartnereknek a megbeszélések alatt. Szkrajcsics Dóra szakmai vezető, GYEMSZI ETI Főigazgatóság; Nagy Éva projektvezető, GYEMSZI-UPI

1 European Credit System for Vocational Education and Training 2 Az Európai Parlament és Tanács Ajánlása az Európai szakoktatási és képzési kreditrendszer létrehozásáról (2009/C 155/02)


19

50

ÉV AZ ETI-BEN

Beszámolók

Kedves Olvasók! Az ETInfo áprilisi számában beszámoltunk a 2012. április 3-4-én megrendezésre került XV. Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferenciáról, melynek a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye adott otthont.

A továbbiakban a XV. Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencián III. helyezést elért pályaművel ismerkedhetnek meg. A dolgozatot készítették: Olasz Nóra, Szeri Judit, Tóth Zsóka 14. Ápoló szakos tanulók; Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola, Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézménye; Felkészítő tanárok: Csibi Az øTInfo szerkesztősége Gáborné, Fodor János

Kézen fogva a csodák kapujában Mivel fiatal lányok vagyunk, nagyon érdekel minket a gyermekvállalás témaköre, hisz tudjuk, hogy hamar elszaladnak az évek, és egyszer csak aktuálissá válik majd számunkra is ez a kérdés. De mi történik olyan-

A Diákkonferencián I., II. és III. helyezést elért tanulók a felkészítő tanáraikkal

kor, ha a megfelelő idő elérkezésével nem születik meg a várva várt gyermek? Ezen dilemmák miatt választottuk ezt a témakört dolgozatunk megírásához. Meddőség fogalma: Meddőségen azt értjük, ha a fogamzás, teherbe esés a rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális élet ellenére 1, de maximum 2 éven belül nem következik be, illetve ha a bekövetkezett terhesség rendszeresen spontán vetéléssel szűnik meg. A meddőségnek két típusa: – Elsődleges, primér meddőség, ha: korábban nem volt terhesség. Ez a meddő párok kb. 40 %-ára jellemző. – A másodlagos meddőség, ha: volt korábbi terhesség, annak kimenetelétől függetlenül, ez a meddő párok kb. 60 %-a jellemző. A férfi terméketlenség okai a következők: Gyenge spermium motilitás; alacsony spermiumszám, morfológiai elégtelenségek, a herefunkció zavara miatti spermiumhiány, közösülési képtelenség és impotencia. A spermiumok állapotát nagymértékben befolyásolják a következő tényezők: magasabb életkor,

20

hosszas önmegtartoztatás, állandó magas testhőmérséklet, gyulladásos megbetegedések, a külső környezet hatásai, némely gyógyszer mellékhatása, valamint a dohányzás és alkohol fogyasztás. A női terméketlenség okai a következők: Hormonális zavarok, a petevezetékek sérülése, vagy elzáródása, az endometriózis, azaz méh nyálkahártyájának túlburjánzása. Mikor érdemes segítségért fordulni? Meddőségi kivizsgálást 12 hónap sikertelenség esetén ajánlott végezni, azonban ez az idő az életkor előrehaladtával csökkenthető. Ilyen esetek például ha: – 1 éve védekezés nélkül nem sikerül a terhesség létrejötte. – Többször is sikerült a teherbe esés, de legalább kétszer vetéléssel végződött a terhesség. – A próbálkozások ellenére nincs tüszőérés és tüszőrepedés. – A menstruációk szabálytalanok, ritkábban jelentkeznek, vagy nincs menstuáció. – A menstruációk erősek, alvadékosak. – Fokozott alhasi fájdalmat érez és fájdalmas együttléteket észlel. A meddőségi kivizsgálás során a pár mindkét tagját ki kell vizsgálni, hiszen a kiváltó okok feltárása során 40%-ban találunk női okot, szintén 40%-ban férfi okot és 20%-ban a pár mindkét tagjánál van olyan eltérés, mely a meddőség okának tekintendő. Milyen lehetőségek vannak abban az esetben, ha természetes úton nem születhet a párnak gyermeke? Az egyik leggyakoribb lehetőség az örökbefogadás. Az örökbefogadás feltételei: – örökbefogadó nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében alkalmas a gyermek örökbefogadására, – nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését, vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, – örökbe adni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadás típusai: 1. A titkos örökbefogadás: amikor az örökbefogadó és a vérszerinti szülők nem ismerik egymás személyét.


Beszámolók 2. A nyílt örökbefogadás amikor a vérszerinti szülők és az örökbefogadó szülők ismerik egymást. Hipotéziseink: 1. Véleményünk szerint a családalapítás az élet természetes része kell, hogy legyen. 2. A természetes gyermekáldás problémái nagy terhet rónak a leendő kis család életére, mind lelki, mind anyagi vonatkozásban. 3. Az örökbefogadott gyermekekre hatással van a tény, hogy nem a biológiai szüleik nevelik őket. Kutatásunk: Hipotéziseink igazolására riportot készítettünk egy anyukával, aki több évi sikertelen próbálkozás után örökbefogadott párjával egy gyermeket, majd miután a kis család élete így teljessé vált, természetes úton teherbe esett és született egy közös vér szerinti gyermekük is. Most közösen nevelik mindkét gyermeket nagy nagy szeretetben. Természetesen riportalanyunkat biztosítottuk az anonimitásról. Kutatási eredményeink a következők: A riportunkban feltett kérdések és az azokra kapott válaszok a következők: 1. Hány évesek a gyerekek? Vér szerinti gyermekünk 5 éves; örökbefogadott gyermekünk 7 éves. 2. Meddig próbálkoztak családalapítással, mielőtt megtörtént az örökbefogadás? 8 évig. Sok átsírt, átbeszélgetett éjszaka van mögöttünk. Hányszor adtuk fel a reményt, majd megfogva egymás kezét kezdtünk újra küzdeni azért, hogy teljes családdá lehessünk. 3. Volt-e mesterséges megtermékenyítés? Kilencszer próbálkoztunk mesterséges megtermékenyítéssel. Ebből 5 alkalom volt államilag finanszírozott. Körülbelül. 2 millió forintba került, ami nagy terhet rótt a családra. 4. Mit mondtak az orvosok, miért nem lehet baba, és mit mondtak miután megszületett vérszerinti gyermekük? Nem tudták megmondani az orvosok az okokat. Gyermekünk születését azzal magyarázták, hogy az örökbefogadással beteljesedett az anyai vágyam. 5. Az örökbefogadási tortúra meddig tartott, miken mentek keresztül eközben? Rengeteg papírt kellett kitölteni, hivatalokat járni, közben természetesen a munkahelyünkön is helyt kellett állni. 6. A kérvény beadását követően mi történt? A jelentkezést követően pszichológiai tesztet kellett kitöltenünk és tanfolyamot kellett elvégeznünk, mely 30 órás volt. Ezután környezettanulmányt végeztek nálunk, majd megkaptuk az engedélyt. 7. Végül is az örökbefogadás melyik típusát választották?


50

ÉV AZ ETI-BEN

A nyílt örökbefogadást választottuk. 8. Lelkiekben hogyan élték meg mikor azt mondták, hogy nem lehet gyermekük? Sokk ért minket. Hirtelen széttörtek a boldog jövőnkről közösen szőtt álmaink. Néztünk egymás szemébe és a könnyeinken keresztül mindkettőnkben felmerült a kérdés: „Kibírja-e a kapcsolatunk ezt a fájdalmas hírt? Hogyan tudjuk ezt elfogadni, feldolgozni? Nagyon nehéz volt, de úgy gondolom, hogy ebből a helyzetből győztesen jöttünk ki. Kapcsolatunk megerősödött, még jobban szeretjük egymást, s mára már boldog család vagyunk. 9. Mivel örökbefogadott gyermekük mára már 7 éves, tudja-e, hogy Önök nem a vér szerinti szülei? Igen, elmondtuk neki. Leültünk együtt és elmeséltünk neki mindent. Addigra már nagyon sok kérdést tett fel nekünk, melyekre nem vagy csak nehezen tudtunk válaszolni, de becsapni nem szerettük volna. 10. Milyen reakciói voltak erre gyermeküknek? Tudatosan figyeltünk arra, hogy jó testvérek legyenek és mindig mindenben ugyanannyi szeretetet adjunk nekik, így nem viselte meg lelkileg, mára tudja, hogy anyának és apának ő a szívében született meg. Következtetéseink: Megfogalmazott hipotéziseink beigazolódtak. A házaspárok szeretnének gyermeket vállalni, életük céljának, a jövőbe vetett hit megőrzésének tekintik a gyermek születését. Sajnos sok házaspár életében ez a próbatétel meghaladja az erejüket, elhidegülnek, elválnak egymástól. De vannak akik kézen fogva, újabb és újabb reményekkel tekintenek a jövő felé. Az örökbefogadott gyermekekre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy speciális a helyzetük. Azonban a szülők, ha okosan elmondják az igazat, azzal nagyban elősegítik a családba való beilleszkedést, a szeretet hatalmával pedig le tudnak győzni minden akadályt. Javaslataink: – A társadalom adjon meg minden segítséget a leendő családoknak a gyermekvállalás megkönnyítéséhez. – Kapják meg a teljes támogatást anyagi szempontból a gyógyszerek kifizetéséhez. – Könnyítsék meg az örökbefogadás lebonyolítását. – Legyenek olyan szakemberek, akik az ilyen speciális élethelyzetekben tudjanak tanácsot adni a családoknak. Befejezésül: Dolgozatunkban szerettük volna bemutatni azoknak a családoknak az életét, ahol az élet nem csak a napos oldalát mutatja a gyermekvállalást illetően. Az anyai és apai szív csodáját láttuk, a teljes elfogadást és a határtalan szeretetet. Meghatódva mondhatjuk ki végül tehát, hogy gyermeket vállalni és felnevelni az élet legnemesebb feladata, és szülővé válni megéri minden körülmények között.

21

50

ÉV AZ ETI-BEN

Migráció

Kedves Olvasó! Az emberek vándorlásán (migrációján) belül az elvándorlás mellett kevés szót kap a bevándorlás. Ha kis mértékben is, de az egészségügyben tanulók és dolgozók között vannak, akik Magyarországon kívánnak letelepedni, dolgozni. Számos helyzet, kö-

rülmény nehezítheti a bevándorlók eredményes beilleszkedését, ezért Intézetünk nemcsak bevándorlókat segítő projektjeivel, hanem valamennyi dolgozónak szóló új rovattal kívánja segíteni a közös munkát, tanulást és tanítást. Csomai Lóránt, SIMIGRA projektmenedzser

A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon1 – IV. A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai Az EU jelenleg kialakításra kerülő irányelvei Következtetések (folytatás) Ha a 2010-es IOM jelentés alapján a migránsok integrációjának legfontosabb elemeit vesszük sorra, a mai magyarországi helyzet gyengeségeiként értékeljük a következőket – a civil részvétel szintjét a migránsok körében, – a migrációval összefüggő oktatási kérdések kezelését, – a diszkriminációellenes politikák kialakítását és gyakorlatát, – a migránsok egészségvédelmét, – a témakörről folyó társadalmi párbeszéd erősítését – a migráció ágazatközi kormányzati kezelését illetve – az ideiglenes migráció kezelését, Kutatási eredményeink alapján ideiglenes migráció a harmadik országokból érkezett külföldi munkavállalás több mint fele, hiszen a válaszok szerint ilyen nagyságrendben megvan a szándék a visszatérésre a küldő országba vagy a tovább vándorlásra. A cirkuláris migráció terjedő gyakorlat a fejlett és a szomszédos országok vonatkozásában. A cirkuláris migráció növelése Magyarországon kívánatos politikai cél lehet mind az EU-n belül, mind a harmadik országok vonatkozásában. Ide tartozik az üzleti migráció, a kiküldetés (posting). Ezekhez kötődik a transznacionalizmus hazánkban is terjedő jelensége a fejlett országból érkező magas státuszú munkavállalók, de a kínaiak, vietnamiak között is. A jövő várható fejleményei, a kontextus nagyfokú bizonytalanságát ezúttal is hangsúlyozva, kutatásunk és egyéb ismereteink alapján a következők lehetnek: – Magyarország a társadalmi-gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén lévő, kedvezőtlenebb életszínvonalú, illetve katasztrófákkal, konfliktusokkal sújtott országok polgárai számára – az uniós és a magyar kormányzati politika függvényében – továbbra is célország marad a munkavállalás szempontjából. Bár Magyarország EU-n belüli relatív versenypozíciói a kö-

vetkező évtizedben romolhatnak, a gazdasági és jogi feltételek kedvező alakulása esetén a harmadik országokból Magyarországra irányuló munkaerő-kínálat változó összetétellel, de volumenében akár bővülhet. – A migrációs kapcsolatrendszerek, hálózatok szélesedése, a kommunikáció, a közlekedés fejlődése, az elektronikus csatornákon terjedő információk halmozódása, az új technológiák egyre könnyebbé és olcsóbbá teszik a migrációt, mindezek azonban nem vagy csak alig érintik a beilleszkedést. – A magyar munkaerő-piac külföldi munkaerővel kapcsolatos igényei középtávon várhatóan nem mutatnak döntő szerkezeti változást. Harmadik országbeli munkaerőre továbbra is egyrészt a nehéz, rossz munkakörülményekkel járó illetve veszélyes, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkákhoz van szükség, főként mezőgazdasági, építőipari (ez utóbbi erősen vitatott) és egyéb szezonális jellegű tevékenységeknél, másrészt pedig a szolgáltatások területén, illetve magasan kvalifikált, speciális képzettségű vezetőkre, szakemberekre, akik a globalizáció, és a magyar munkaerőpiac hiányai miatt hézagpótló szerepet töltenek be. A szükségletet lényegesen befolyásolhatja, ha változnak a magyar munkaerő migrációs tendenciái egyes európai szakmai hiányterületeken. – A globalizáció és az európai integráció elmélyülésével összefüggésben hosszabb távon nő és differenciálódik a magasan kvalifikált külföldi munkaerő iránti igény. Új, magas képzettségű szakterületeken várható a harmadik országból származó kvalifikált munkaerő megjelenése illetve lényeges növekedése. Várhatóan közepes szakképzettséget igénylő munkakörökben is megjelennek harmadik országbeli munkavállalók. – Várhatóan már középtávon csökken az Ukrajnából és Szerbiából érkező magyar származású munkavállalók kínálata, a magyar származású kvalifikált munkaerő tartalékai a szomszéd országokban kimerülnek. Ezáltal lényegesen megváltozik az EU-n kívülről érkező munkaerő kínálat jellege, így újszerűen merülnek fel az integráció kérdései.

1 A kutatás az Európai Integrációs Alap támogatásával valósult meg. Kutatásvezető Juhász Judit. Résztvevő kutatók: Makara Péter, Makara Eszter,Gönczöl Csilla, Juhász Ágnes, Csatári Ferenc

22


Migráció – A távolabbi harmadik országokból Magyarországra érkezők migrációja növekszik és ez új munkaerő-piaci kínálatot jelent mind az EU-s polgárok által kevésbé szívesen vállalt, kiemelkedően nehéz, veszélyes és piszkos munkák vonatkozásában, mind a kvalifikált hiányszakmák területén. – Várhatóan nő a harmadik országokból érkező kisvállalkozók száma, tevékenységi körük pedig kis mértékben differenciálódik. – A harmadik országokból érkező munkavállalók (többnyire) a jövőben sem a munkaerő-piac olyan szegmenseiben találnak munkát, ahol versenytársai lennének a hazai munkanélkülieknek, egyes területeken viszont – a magyar munkaerő politika függvényében – szerepük csökkenhet. – A szezonális munka iránti igény változása a gazdasági helyzet, ezen belül is elsősorban az építőipar és a mezőgazdaság munkaerőigényének a függvénye, de a bizonytalan a harmadik országból érkező jövőbeni munkaerő-kínálat is. A gazdasági helyzet alakulása a kibocsátó harmadik országokban általában is lényegesen befolyásolja a magyarországi munkavállalási készséget (pl. Ukrajna). – A harmadik országok állampolgárainak körében a szürke és feketemunka várhatóan fokozatosan csökken, a magyar munkaerőpiac általános tendenciáival összhangban, vagy azt meghaladó mértékben. – A magyar lakosság harmadik országok munkavállalói iránti erősen negatív, de alacsony intenzitású attitűdjei a feltételezett növekedéssel és az összetétel módosulásával összefüggésben változnak, intenzívebbé válnak, irányultságuk azonban függ az integrációs politika hatékonyságától és a munkaerő-piaci helyzet alakulásától. Magyarországnak reális esélye van arra, hogy tudatos stratégiával elkerülje a Nyugat Európában tapasztalható bevándorlókkal kapcsolatos súlyos integrációs konfliktusokat, az etnikai gettósodást. A gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggő rövid és középtávú hatásokkal kapcsolatos feltételezett forgatókönyv főbb elemei a következők: – a harmadik országok állampolgárainak munkavállalását erőteljesen érintik a kedvezőtlen munkaerőpiaci feltételek; – a válság hatása a pénzügyi egyensúlyt célzó intézkedések a migránsok munkaerő-piaci helyzetére hosszú ideig kedvezőtlen lehet, különösen a válság által leginkább sújtott ágazatokban (építőipar); – a harmadik országokból érkező állampolgárok üzleti vállalkozásait kedvezőtlenül érinti a hitelfeltételek beszűkülése; – a magyar kormány foglalkoztatás bővítését célzó várható intézkedései rövidtávon nem a harmadik országokból érkező munkavállalók szélesebb körű alkalmazásának irányába hatnak.


50

ÉV AZ ETI-BEN

– a kettős állampolgárság bevezetése nem fogja lényegesen megváltoztatni a szomszéd országok állampolgárainak magyarországi munkavállalási hajlandóságát – a válság utóhatásai a harmadik országokból érkező állampolgárok munkavállalási lehetőségeinek korlátozására ösztönözhetnek rövidtávon, ám ez hosszabb távon, a növekedési időszakban kedvezőtlen hatásokkal járhat a magyar gazdaság és társadalom alkalmazkodási képességének rugalmassága szempontjából;

– a válság negatív hatásai kezelésének további időszakában illetve az új gazdasági növekedés feltételei között általában nem fognak csökkenni azok a munkaerő-piaci hiányok, amelyek az EU-n kívülről érkezők foglalkoztatását indokolják. A magyar politika a harmadik országból érkező munkavállalók kezelése és általában a migráció megítélése tekintetében előbb vagy utóbb válaszút elé kerül. Dönthet az ösztönzés és a korlátozás mellett is, mindkét irányba mutatnak tények és értékek. Megfelelő stratégia, világos elvek esetén van esély a szelektív támogatásra is. A gyanakvó, bizonytalan sodródás aligha vezet jóra, a munkaerő-piaci versenyben való lemaradással jár, és az alapvető európai értékekkel is ellentétes. Meggyőződésünk szerint hosszú távon, a gazdasági nehézségeken túljutva elkerülhetetlen, már csak demográfiai okokból is a nyitás a harmadik országból érkező bevándorlók felé. Az ország érdeke egy átfogó európai stratégiába illeszkedő, hosszú távú konstruktív migrációs politika kialakítása, amely a gazdasági és nemzetpolitikai érdekek mellett elősegíti az integrációt és érzékeny az emberi jogokra. A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai alapvetően függenek az Európai Unió jövőjének irányától, a gazdasági helyzet alakulásától és a kormányzati szándékoktól-ezek körvonalazása, mérlegelése messze túlmutat tanulmányunk keretein. De a feltárt bizonyítékok és érvek hozzájárulhatnak a magyar társadalom jobb jövője tudatosabb alakításához. Juhász Judit, Makara Péter, Makara Eszter, Panta Rhei Társadalomkutató Bt.

23

50

ÉV AZ ETI-BEN

Természetgyógyászati szakmacsoport

Fito-kolloidok a gyógyításban

betegségig –, amelyből következik az alacsony, nem megfelelő hatásfokú gyógyhatás, a kezelések elhúzódása, drágasága, káros mellékhatások stb. A testileg-lelkileg megtört emberek hiányos felvilágosítása az egészséges táplálékokról, a helyes ételtársításról és az egészséges táplálkozási szokásokról komolyan nehezíti – a modern, sokszor profitérdekelt világban – az eligazodást, így a gyógyulást is. A hiányos táplálkozás miatt a lakosság majd 90%a tápanyaghiányban szenved a felszívódási problémák miatt. Ilyenkor már hiábavaló a beteg számára a prevencióról, a megelőzés lehetőségeiről szóló felvilágosítás, mivel számára a rostokban gazdag étrend bevezetése állapotának súlyosbodását eredményezheti. A szervezet működésének fenntartásához, a gyógyító folyamatok beindításához ilyekor hatásosan hozzájárulhat a kolloid terápia. A szükséges vitaminok, ásványi- és

A kolloidokról tudjuk, hogy igen apró részecskéi a hatóanyagoknak, optimális méretük 1-10 nm (nanométer = a mm milliomod része), mely alkalmassá teszi őket a bőrön, ill. a nyálkahártyán keresztüli közvetlen felszívódásra, a vérárammal a szervezet bármely területére való eljutásra. Értéküket növeli, hogy organikus eredetűek, gyorsan és tökéletesen felszívódnak. Gyógyászati jelentőségüket indokolja, hogy a növényekben és egyéb termékekben, táplálék kiegészítőkben rejlő gyógyító anyagok hagyományosan csak hoszszadalmasan, az emésztőrendszeren áthaladva érhetik el céljukat. Rontja gyógyító hatásukat az emésztőtraktus sokféle problémája – a hiányos fogazattól a Chron-

Öregedési panaszok

Szem-látás zavarok

Ideggyengeség

Feszültség, stressz

Csont gyengeség, porckopás

Agyi keringés zavarai

Szív-érrendszeri bajok

Bőrpanaszok

Arcüregi gyulladások

Meghűlés, megfázás

Légúti panaszok

+

Energiahiány, gyengeség

Daganatos betegségek

+

Emésztési zavarok

Immungyengeség

Betegségek

Növényi kolloidok gyógyhatása

Gyógyhatású kolloid termékek Antioxidant vitaminok Calmag gyógynöv., vit., ásv.

+

C+Cink vit., ásv. Coll. Minerals 70 ásv.

+

+

+

+

Corplex vit., aminosavak, Q-10

+

+

Echinacea+G Bíbor kasvirág

+

E+Selenium vit., ásv.

+

+ +

+

Folacin folsav

+

+

Gingkomist vit., páfrányfenyő

+

Grapeseed szőlőmagolaj

+

Miltiple vit., ásv.

+

+ +

+

NRG. Mist carnitin + lipolsav

+

Pine-Bark fenyőkéreg

+

+

+

+

+ + +

Proflex glukozamin, kondroitin

+

Re-Leaf 4 gyógynöv. B-vit. Relax B-vit., + 8 gyógynövény Revitalizer aminosav., vit., gyógynöv

24

+

+

+

+

St. John’s Worth gyógynöv. + B12 Vitasight vit., ásv., gyógynöv.

+ +

Skin-Care gyógynöv., vit., ásv. Vitamist B12 Kobalamin

+

+

Vitamist Ex.O 10 gyógynövény Nonimist Morinda citrifolia

+ +

+ +

+ +

+

+

+ +



50

ÉV AZ ETI-BEN

egyéb organikus hatóanyagok szájon át történő közvetlen felszívódása felgyorsítja a gyógyulás folyamatát, így fontos reménysugár lehet sok reménytelen helyzetben lévő beteg számára. Napjainkban az emésztési problémák esélye sajnos egyre nő. Az ún. anyagcsere jellegű betegségek az egész civilizált világban terjedőben vannak, ma már nem csak az idős embereknél, de egyre több fiatalnál is jelentkeznek. (cukorbetegség, ízületi-, érrendszeri stb. megbetegedések). A kolloidok bevitele egyszerű. A szájba befújva a száj nyálkahártyáján keresztül felszívódnak, így 9× hatékonyabbak a tablettás gyógyszereknél. A kolloid-gyógyászat áttörést jelenthet a gyógyításban. A kolloid méretű vitaminok, ásványi elemek, gyógynövény hatóanyagok és egyéb tápanyagok magas koncentrációja számos betegségterületen – már néhány hét után – meggyorsíthatja a gyógyulás folyamatát. A szakszerű alkalmazásról kérjük természetgyógyász orvos vagy fitoterapeuta tanácsát. (lásd táblázat) Gillich István természetgyógyász oktató

A kristálygyógyászat gyakorlata A gyógyító ásványok hatása a bennük rejlő információn alapszik, ezért nevezhetjük információ-terápiának is a kristályokkal való gyógyítást. Használatuk során az ásványkristályok új információkat vehetnek fel a kezelt személyektől és betegségeket is tárolhatnak, ezért fontos a tisztításuk és energetizálásuk. Alkalmazásuk leggyakoribb formája a karkötő, nyaklánc, függők viselése, vagy a testre rögzítése éjszakára. Legegyszerűbb a kézben tartott marokkő, vagy a zsebben hordás, íróasztalra, vagy párna alá helyezés. Ismert a drágakövekből készült elixír, eszencia elfogyasztása, (vízben, alkoholban áztatás). Az ágy, illetve a test köré helyezett kristályok energetikai hatása kedvező lehet a belső energiaáramlásra. Fontos a kristályok tisztítása időnként. Drágakő masszázs után pl. rövid ideig folyó vízben tartva a köveket megtisztulnak – legegyszerűbb módon – a negatív információktól, ugyanakkor megtartják eredeti belső információs töltésüket. Energetizáló tisztító hatást biztosít a kövünk ametiszt kristály mellé helyezése éjszakára. Tisztított kövek tiszta vízbe helyezése egy órára (smaragd, hegyi kristály, ametiszt) feltölti a vizet pozitív információval, így nyerhetünk kiváló elixírt, szívet gyógyító varázsitalt. Tisztításhoz alkalmazhatjuk a félórás gőz fölé függesztést (Szent Hildegard módszere), majd beletéve a vízbe, lehűlés után kiváló tisztító, lágy bőrápoló vizet


nyerünk. Ilyen a híres ametiszt víz. A drágakővizek belső fogyasztása (1 dl naponta) összekapcsolva a kristályok külső alkalmazásával jelentősen emelheti a lokális gyógyhatást. A kristályok belső közvetlen alkalmazása – elfogyasztása, porok lenyelése – veszélyes és tilos! A kristályhasználat előtt javaslom kikérni orvos, természetgyógyász véleményét. Gillich István természetgyógyász oktató

„Országos Alternatív Mozgás és Masszőr Továbbképzés” „Zeneterápiás Napok” című Természetgyógyász szakmai továbbképzés Időpont: 2012. június 23-24. Helyszín: Hévíz Galéria Átriuma A GYEMSZI ETI Főigazgatóság Természetgyógyászati Képzési Osztályának részéről négyen vettünk részt a konferencián: Czető Ágnes, Galgóczyné Szalay Éva, Mendrey Lászlóné, Mester Tamás Gáborné. Házigazda: Lévai Borbála – természetgyógyász A kétnapos konferenciát/továbbképzést Lévai Borbála természetgyógyász a Hévíz Városi Önkormányzattal közösen szervezte, ennek köszönhetően a részvétel mindenki számára ingyenes volt. A kétnapos szakmai konferencia szombat-vasárnap került megrendezésre.

25

50

ÉV AZ ETI-BEN

Természetgyógyászati szakmacsoport Ez a mozgás több mint 10 éve ismert Magyarországon. A mozgásban nincs koreográfia, nem kell hozzá előképzettség. Kortól, nemtől függetlenül bárki elkezdheti, ha nyitott rá. A tánc lényege, hogy az ember megtanulja a befelé figyelést, és ezáltal megérti a test jelzéseit. A megismerés a mozgáson keresztül történik. A szabad mozgással oldódik a feszültség.

PROGRAMOK Soós Arnold: Világzenei hang-utazás Egzotikus világzenei hang-utazás élményében részesülhettünk Soós Arnold „hangművészetének” köszönhetően, ahol egyedi hangszereket szólaltatott meg. A fémből készült hangszerek csodálatos hang-kavalkád birodalmába varázsolt bennünket a művész. Megnyitó – Lévai Borbála természetgyógyász ünnepélyes nyitó beszédében köszöntötte a résztvevőket, előadókat. Dr. Bittó Gyula – akupresszúra oktató: „Akupreszszúra a családban” Az előadás az akupresszúra alapjait, illetve a meridiánok és akupresszúrás pontok fogalmát mutatta be

Mörk László – Alternatív mozgás és masszázsterapeuta oktató: „Milyen terápiát kell alkalmazni gerincferdülés esetén?” Mörk László ismertette a gerincferdülés okait, mértékét, stádiumait a Yumeiho elvek szerint. Bemutatta a yumeiho és a jóga mozgáselemek segítségével azokat a nyújtó gyakorlatokat, amelyek a gerincre, és a hátizmokra hatnak. A bemutató után rövid közös gyakorlás következett. Varga Endre és barátai: „Lélek érintő” relaxációs zene A hang, mint rezgésforma segít a pszichés feszültségek oldásában. A gyógyító hangok, dalok tisztítják a csakrákat, a lelket, ezáltal az ember „feltöltődik”. Varga Endre csodálatos hangvilágot tárt elénk, ahol valóban megtapaszthattuk ezt a fajta „feltöltődést”. Dr. Ozsváth Mária betegség miatt nem tudott megjelenni, előadását Lévai Borbála – szemtréner tartotta meg: „A látás és a természetes gyógymódok” Hallhattunk a szemfenék meszesedésének lehetséges okairól, az inzulin rezisztencia terjedéséről. Elsődleges téma volt a helytelen táplálkozás és életmód szerepe a látás minőségének romlásában. Életviteli tanácsokat kaptunk, valamint szó volt a látásminőség javításának elméletéről és gyakorlati megoldásairól. Lévai Borbála megtanította a résztvevőket azokra a fej, test, szemgyakorlatokra, melyek segítik a szem (látás) kondiban tartását.

dióhéjban. Az elméletet a gyakorlati bemutató, majd a közös gyakorlatsor követte.

Máté Zoltán – Alternatív mozgás és masszázsterapeuta oktató: „Alternatív mozgásterápia: Csi-kung” Máté Zoltán rövid tájékoztatót tartott az energiáról és a pótlás fontosságáról. Megkért néhány résztvevőt, hogy menjenek fel a színpadra, ahol közösen Waitankung gyakorlatokat mutattak be. Láthattuk a bevezető mozgásokat, az energia eloszlató és gyűjtő mozdulatokat és a Csi levezető-befejező gyakorlatokat.

Dr. Mikiténé Kiss Katalin: „LEMangURIA: olvassunk a csontkönyvtárból! Szabadmozgás-lélektánccal belső utakon” Dr. Mitikné Kiss Katalin bemutatta, illetve közös gyakorlással tette saját élménnyé a LEMangURIA = Szabadmozgás-Lélektánc-ot.

Palkovics István – szellemgyógyász: „Szellemi csontkovácsolás és hátgerinc regeneráció” Előadásában beszélt az emberi test felépítéséről, a gerinc mozgásairól, a gyulladások, sérülések okozta elváltozásokról. A csípősüllyedés és a lábhossz eltérésének okait tárta elénk. A manuális és szellemi csont-

26


Természetgyógyászati szakmacsoport kovácsolás lényegét, illetve eltéréseit ismerhettük meg, mely gyakorlati bemutatóval zárult. Soborné Mosolygó Liám: „Derű-Selfness terápiával az egészség útján” „A jóllét alapja a testi-lelki egyensúly, a harmónia, az egészség” ezzel a mondattal kezdte előadását Mosolygó Liám, aki Hévízen él és nevetőjógát, valamint derűselfnesst vezet. A nevetés, a mosoly gyógyító erejéről, hatásáról számolt be, melyet ő a gyakorlatban folyamatosan oktat, erre a szakterületre specializálódott.

50

ÉV AZ ETI-BEN

ja a feszültséget, nyugtat, lazít, hatására meditatív állapotba kerül az ember, és a hang így fejti ki gyógyító hatását. Dr. Varga Imre – szakgyógyszerész, AtlasProfilax vizsgázott szakember: „Az AtlasProfilax gépi vibrációs masszázs kidolgozott módszere” Előadásában elmondta az első nyakcsigolya, az atlas helyzetének fontosságát. Ennek helytelen állá-

HaLuna mu sic therapy group-együttes: Hangfürdő a négy elem jegyében A négy őselem: a Föld, a Tűz, a Víz, a Levegő – elemeit segítségül híva zenéltek a színpadon, megtapasztalhattuk a hangok csodálatos világát. Lévai Borbála is tagja a csoportnak. Sámándobolás: Tűztánc a Tűzmadár csapattal A zene, a dobok hangja, a közös éneklés, és a közös tűztánc méltó zárása volt a szombat estének. A vasárnapi program Daróczi Zoltán – Alternatív mozgás és masszázsterapeuta oktató: „A gerinc az „ÉLET FÁJA” c. előadásával indult. Daróczi Zoltán előadásában az alternatív kezelési lehetőségeket tárta elénk, amelyek a gerincoszlop multifunkcionális és energetikai állapotát harmonizálják. Az általa bemutatott mozgásformák az izmok finom nyújtását, és a mobilizációt segítik elő, ahol fontos szempont az egyensúlypont megtartása. Ezek a gyakorlatok az egészség fenntartása érdekében naponta végezhetők. Japán hanggyógyítás A rézből készült hangtálak harmonikus rezgése behatol az emberi sejtek közé, olyan ez, mintha állóvízbe beledobnak egy kavicsot. Ez a sejtmasszázs old-

Szt. Martin a GYEMSZI ETI Főigazgatóság Természetgyógyászati Képzési Osztály hölgy koszorújában

sa az egész szervezetre kiható problémákat okoz: keringési rendellenességek, aszimmetrikus ízületi kopások, tartási rendellenességek, nyaki-háti fájdalmak, fejfájások. Dr. René-C Schümperli E.M. svájci bioenergetikus által kifejlesztett AtlasProfilax eljárást mutatta be Dr. Varga Imre. A gépi vibrációs masszázs segítségével, az izmok, szalagok lazulnak, ezáltal az atlas visszatér az anatómiai-fiziológiai helyzetébe, a tünetek megszűnnek. Mörk László – Alternatív mozgás és masszázsterapeuta oktató: „A tai chi és a magyar néptánc párhuzamai” Mörk László a magyar népi kultúra képviselője és tanítója. Előadásában a keleti mozgást, a tai chi-t és magyar néptánc elemeit ötvözi. Az ember három világa: a test, a lélek, a szellem. E különleges gyógyítás célja, hogy béke, nyugalom, harmónia legyen az emberben, és az őt körülvevő természetben, mely maga az Egészség (egység). Máté Zoltán – Alternatív mozgás és masszázsterapeuta oktató: „Alternatív mozgásterápia – gerincjóga” Máté Zoltán előadását és gyakorlatait az előző nap folytatásaként mutatta be, kiemelve a gerincre ható


27

50

ÉV AZ ETI-BEN


mozgások sorrendjét, a pozicionálást, valamint a statikus kitartott elemeket. Sárosi Endre – hangmasszőr: „A zene gyógyító hatása” A hangtálak, a fémből készült hangszerek, és a dobok lélekre ható masszírozásából kaptunk ízelítőt Sárosi Endre bemutatójában. Irena Litwicka: „A köpöly használata az akupreszszúra alapjainak ismeretében” Az előadásban és a bemutatóban a köpölyözés lényegét, fajtáit, alkalmazását láthattuk. Valamint a skan-

Hangszerei: a gitár, az indiai sarod, a tampoura, tibeti éneklő edények, kínai vízi varázstál, imaharangok, csörgők, dobok. Énekhangja a szakrális hangtól a női szopránig bemutatott hangterjedelem. Jeszenszky István nem a szavak embere. Koncertje a konferencia megkoronázása volt. Az élményt elmondani, leírni nem lehet, csak átélni, és megélni… Köszönjük, hogy ott lehettünk! A fotókat készítette: Czető Ágnes, Mester Tamás Gáborné, A cikket írta: Mester Tamás Gáborné, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Beszámoló 2012. május – júniusi vizsgaidőszak Intézetünkben 2012. május 4-én és 11-én megtartott Egészségügyi és Természetgyógyászati alapmodul vizsgákra 453 fő jelentkezett. A modulvizsgákon megjelent 407 fő. A megjelentek közül 392 fő tett sikeres vizsgát, és 15 főnek volt sikertelen a modulvizsgája. Dicséretes vizsgázóink a szakmai vizsgákon 2012. május – júniusi vizsgaidőszakban: dináviai manuális köpölyözési technikák alkalmazását comb és has „nyuvasztást”, valamint a szépítő arcmaszszázs technikáját dióhéjban.

Szak

Név Farkas Tibor Frányicsné Kiss Timea

St. Martin a lélek gyógyítója Egy nagyszerű koncertet hallhattunk a délután folyamán, amely nem a beszédről szólt… csodálatos élményben részesülhettünk!

Akupresszőr

Hajdu Zsuzsanna Edit Pécsi Edina Ujváriné Lévai Nikoletta Némethné Pintér Mónika Mária

Schirilla György – Masszázs és jógaoktató: „A láthatatlan irányítja a láthatót” Előadását inkább a megélt tapasztalatok, átélések anekdotikus formája jellemezte, melyet humorral tarkítva adott át a hallgatóságnak. „Kedveseim” megszólítással mesélt, tanított, a szakmaiság magas színvonalát képviselve. A „szeretet-masszázs” lényegi elemeinek egy részét mutatta be. Jeszenszky István koncertje – „Gyógyító hangok a szív szent teréből” – zárta a továbbképzés második napját. Jeszenszky István bevezetője: „Az élet titka: amit Istentől ajándékba kapok, azt azonnal felajánlom, örömmel osztom szét, szolgálattal, együttérzéssel, alázattal. Az embernek nincs más feladata, mint a szeretet és a gyógyítás”.

28

Dr. Starcz Judit Fitoterapeuta

Lajtosné Girhiny Ágnes Murányi Emese Anna Palotásné Sós Katalin

Fülakupunktúrás addiktológus

Fekete Katalin Dr. Füzesi Edit Belánszki Piroska Fürjes Boglárka Gabriella Gál Veronika Hary Judit Emese

Reflexológus

Hordós Kornél Kurkó Mónika Pereszlényi Ferenc Török Zoltánné Venterné Nagy Mária


Természetgyógyászati szakmacsoport A természetgyógyászati szakmai vizsgákat 2012. május 16 – június 11. között szerveztük 7 szakon és 9 vizsgacsoportban. A szakmai vizsgákra bejelentkezettek száma 164 fő volt. A szakmai vizsgákon 142 fő volt jelen. A résztvevők közül 129 fő tett sikeres vizsgát, és 13 főnek nem sikerült teljesítenie a szakmai és vizsgakövetelményeket. A természetgyógyászati szakmai vizsgákra az intézetünkben működő Természetgyógyászati Tevékenység Gyakorlásának Kérdéseivel Foglalkozó Bizottság javaslatára az Emberi Erőforrások Minisztériuma hagyta jóvá, és jelölte ki a vizsgabizottságok elnökeit és tagjait. A természetgyógyászati modul és szakmai vizsgákat az ország minden területéről érkező vizsgázóknak

50

ÉV AZ ETI-BEN

szervezzük a 11/1997. (V. 28.) NM rendeletben foglaltaknak megfelelően. A 4 szakon 21 főnek a vizsgán nyújtott teljesítménye elismeréseként a vizsgabizottság dicséretet adott át (lásd táblázat). A modul és a szakmai vizsgák az előírásoknak megfelelően, a szakma szabályai szerint és jó hangulatban zajlottak. Gratulálunk minden sikeres vizsgázónknak! A nyárra jó pihenést és feltöltődést kívánok a tanulóknak, képzőhelyek képviselőinek és természetesen a Természetgyógyászati Képzési Osztály összes dolgozójának. Mendrey Lászlóné, Természetgyógyászati Képzési Osztály, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Műtéti szakmacsoport

Endoszkópos szakasszisztens szakmai vizsga Az Endoszkópos szakasszisztens szakmai vizsga 2012. június 11. és 15. között került megrendezésre a Magyar Honvédség Honvédkórház II. számú telephelyén, a Gastroenterológiai labor vizsgálójában. Az intézet dolgozói nagy szeretettel fogadták vizsgázóinkat. Néhány vizsgázónk a tanfolyam sikeres befejezéséhez szükséges klinikai gyakorlatot is itt töltötte, Kövérné Szvatek Andrea vezető szakasszisztens tutori segítségével, közreműködésével. Endoszkópos szakasszisztens szakon a képzés ideje alatt is már nagy érdeklődést tanúsítottak tanulóink, hogyan is lesz majd a szakmai vizsga lebonyolítása a valóságban? Már előzőleg jeleztük számukra, hogy a szakmai gyakorlati vizsga – hasonlóan a modulzáró vizsgákhoz – klinikai gyakorlóhelyen kerül megrendezésre. A szakmai vizsga ünnepélyes megnyitása a vizsgaelnök, Dr. Somlai András és Prof. Dr. Banai János osztályvezető főorvos köszöntőjével kezdődött el. A szakmai vizsga két napot vett igénybe. Az első napon írásbeli vizsgára került sor, melyre a vizsgázók nagy izgalommal készültek. Ezt követte a gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenység. A vizsgára jelentkezett 13 tanuló mindegyike sikeresen teljesítette a két követelménymodul 5 vizsgatevékenységét. A szakmai vizsga átlaga 4,82 lett, mely azt bizonyítja, hogy a vizsgázók mind elméletben, mind gyakorlatban professzionális tudásra tettek szert. A szakmai vizsga sikeres lebonyolításához nyújtott segítséget ezúton is köszönjük a szakmai vizsgá-


nak helyet adó egészségügyi intézmény dolgozóinak: Kövérné Szvatek Andrea vezető szakasszisztensnek, Prof. Dr. Banai János osztályvezető főorvosnak, és Dr. Zsigmond Ferenc főorvos úrnak. A szakmai vizsga sikeres zárása után tanulóink pozitív visszajelzése

is azt erősítette meg, hogy felkészült szakdolgozók és szakorvosok közreműködésével és segítségével a szakmai gyakorlati vizsga csak ilyen körülmények között valósítható meg. Bregócsné Struve Angéla, Szakképzés Szervezési Osztály, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

29

50

ÉV AZ ETI-BEN

Könyvajánló

Könyvajánló „Betegmegfigyelés, monitorozás” e-learning tananyag A „Betegmegfigyelés, monitorozás” című e-learning tananyag a 2010. évben lezajlott fejlesztési projekt utolsó bemutatásra kerülő tananyaga. A betegmegfigyelés az ápoló önálló funkciói közé tartozó feladat. Az e-learning tananyagban azon betegmegfigyeléssel kapcsolatos ismeretek kerültek kifejtésre, amelyek elsajátításával az ápoló kompetenciáján belül képessé válik betegmegfigyelési feladatok ellátására. A tananyag a következő tartalmakat fedi le: Betegmegfigyelés/monitorozás általános szempontjai – A fejezetrész elsajátítása után a betegmegfigyelésnek, mint önálló ápolói funkciónak az elemeit ismerheti meg a tanuló. A beteg magatartásának, tudatállapotának, viselkedésének és beszédének megfigyelése. A zavartság megnyilvánulási formáinak felismerése. A csecsemő sírásának jellegzetességei – A tanuló megismerheti az élettani és kóros tudatállapotokat és magatartásformákat, valamint, hogy a csecsemő sírásának jellegzetességeiből tudjon következtetni a lehetséges alapproblémákra. Pszichiátriai betegségek jellemző tüneteinek megfigyelése, veszélyeztetett állapotok felismerése – A fejezetrész elsajátítása után a tanuló képet kap a legfontosabb pszichiátriai betegségek csoportjairól, az azokat kísérő tünetekről. A beteg testalkatának, járásának megfigyelése – a fejezetrész az ideális testalkat antropometriai mérési lehetőségeinek bemutatására vállalkozik, az aktív és passzív mozgástípusokat elkülönítve, valamint a helyés helyzetváltoztatást segítő eszközöket mutatja be. Az érzékszervek működésének megfigyelése – A fejezetrész az érzékszerveket érintő leggyakoribb problémákat mutatja be, mint például a hallászavarok, egyensúlyérzék zavarok stb. A bőr, a hajas fejbőr állapotának és elváltozásainak megfigyelése – A bőr felépítésének rövid áttekintése mellett, a gyakoribb elemi elváltozások rövid bemutatását is olvashatjuk az adott fejezetrészben. A beteg fekvésének megfigyelése – A fejezetrész a fekvés, a fektetés alapfogalmainak tisztázása mellett a hely- és helyzetváltoztatáshoz szükséges eszközök bemutatására is vállalkozik, valamint az immobilizációs szindróma tünetegyüttes elemeit is ismerteti. A beteg alvásának megfigyelése. Gyermekkori alvásproblémák és megoldási lehetőségük – A pihenés, nyugalom szükségletével kapcsolatos alapfogalmak megismertetése, az alvás fázisainak áttekintése, valamint a leggyakoribb alvászavarok bemutatásával foglalkozik a fejezetrész. A fájdalom és típusai, jellegzetességeinek megfigyelése – A fájdalom szubjektivitásának megértése mellett a fájdalom formáinak bemutatása, a fájdalom felméré-

30

sére szolgáló objektív mérőeszközök ismertetése és a jellegzetes fájdalmak bemutatására vállalkozik a fejezetrész. Életjelek megfigyelése (hőmérséklet, pulzus, légzés, vérnyomás) – A tanulókkal a kardinális tünetek négy típusát ismerteti a fejezetrész, azoknak a definícióját, az élettani és a kóros tartományok okait igyekszik bemutatni. A szervezet oxigénellátottságának megfigyelése, pulzoximetriás vizsgálat – A légzés típusainak leírása mellett, a diffúzió és a perfúzió vizsgálatának jelentőségére, íz artériás vér oxigéntelítettségének szerepére világít rá a fejezetrész, továbbá az oxigénadagolás formáiról tanulhatnak a hallgatók. Betegmegfigyelő monitorok (EKG, pulzus, légzés, hő, szaturáció) alkalmazása. Invazív monitorizálás előkészítése, monitorok jeleinek értékelése, vészhelyzetek felismerése – a betegmegfigyelő monitorok használatának jelentőségét és alkalmazási területeit ismerteti a fejezetrész. Állapotváltozások észlelése, életveszélyes tünetek felismerése – A tanuló ebben a fejezetrészben az életveszélyes állapotokra jellemző tüneteket ismerheti meg, valamint a tudatállapotot érintő változások és keringési rendszert érintő változások közötti különbségről olvashat. Testváladékok megfigyelése (széklet, vizelet, köpet, hányadék, sebváladék, menstruációs váladék, punkciós váladék) – az emberi váladékok élettani és kóros összetevőivel, mennyiségeivel és jellemzőivel ismerkedhet meg a tanuló. A szervezet vízháztartásának megfigyelése, folyadékegyenleg vezetése. Infuzor, perfuzor jelentősége – a fejezetrész a folyadékterek megoszlásának alapjaira, a folyadékháztartás zavaraira utaló tünetekre és az ödémákat megjelenési helyére helyezi a fő hangsúlyt. Az újszülött anatómiai, élettani sajátosságai, az újszülött státuszának felmérése Apgar szerint. Fej- és haskörfogat mérésének szabályai, normál értékek, kutacsok megfigyelése – a fejezetrész a fejlődés jellegzetes szakaszait, az újszülöttellátás folyamatát, valamint a fej- és haskörfogat mérési pontjait határozza meg. Testtömeg, testarányok mérése különböző életkorokban. Újszülött, csecsemő hossz- és testtömeg-mérése. Fejlődési- és energiakvóciens számolása, növekedés monitorizálása – A testi fejlődés mérésének jelentősége: az egészséges csecsemő fejlődésének nyomon követése és az egyes betegségek tüneteinek felismerését ismerteti a fejezetrész. – Testsémát érintő fejlődési rendellenességek felismerése, újszülöttkori szűrések – a fejezetrész a különböző fejlődési rendellenességekkel ismerteti meg a tanulót. – A gyógyszeres terápia mellékhatásainak felismerése. Gyógyszermérgezések gyermekkorban – a fejezetrész elsajátítása után a hallgató képes lesz, felismeri a gyógyszermérgezések leggyakoribb tüneteit és


Könyvajánló átlátja azokat a megfigyelési feladatokat, melyek az anamnézis felvételéhez és az ellátás további megszervezéséhez szükségesek. – Allergiás reakciók felismerése, az ellátás megszervezése. – A gyermekbántalmazás tüneteinek felismerése – a tanuló megismerheti a gyermekbántalmazás lehetséges okait. Az e-learnig tananyag a könnyebb elsajátítás érdekében több tanulást segítő elemmel került kiegészítésre: – Piros színnel kiemelésre kerületek a tananyag kulcsmomentumai. Ezekre érdemes jobban odafigyelni és akár többször is elolvasni őket. – Kiegészítő információk: a mélyebb rálátást segítő ismereteket jelöli, az olvasó az itt fellelhető informáci-

50

ÉV AZ ETI-BEN

ókkal sokkal könnyebben megértheti az elsajátítandó ismereteket. – Tippek, gondolkodtató feladatok/kérdések: ahol a felhasználó ilyen jelzést lát, ott bizony érdemes egy kicsit hosszabban elidőznie. – Esetleírások, gyakorlati tudás: itt a gyakorlati tapasztalatból fakadó esetleírásokat találhatjuk. – Gyakorlatok: amelyekkel ellenőrizhetők az eddig megszerzett ismeretek. Az e-learning tananyag kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak a GYEMSZI ETI Főigazgatóság képzéseire beiratkozott hallgatók számára érhető el a www.etitav.hu oldalon keresztül. Gombai Zsuzsanna, GYEMSZI ETI Főigazgatóság

Idegennyelvû cikkek

Keep Infants Out of Sun and Heat, Experts Warn Avoid using sunscreen on babies under 6 months old and watch for signs of dehydration Because infants are so much smaller than adults and lack the ability to sweat, heat and sun exposure pose specific risks for babies, experts say. Fortunately, there are steps parents and caregivers can take to protect infants this summer, according to the U.S. Food and Drug Administration and the American Academy of Pediatrics. But one of the usual summertime recommendations, sunscreen, is not advised for children under 6 months old, they pointed out. Dr. Hari Cheryl Sachs, a pediatrician with the FDA, said parents should avoid putting sunscreen on their infants. Sachs explained that young babies’ skin is much thinner than that of adults and can absorb the active, chemical ingredients found in sunscreens more easily. She noted that because they have a relatively high surface-area to body-weight ratio, they are at greater risk for allergic reactions or inflammation from exposure to sunscreen. „The best approach is to keep infants under 6 months out of the sun, and to avoid exposure to the sun in the hours between 10 a.m. and 2 p.m., when ultraviolet (UV) rays are most intense,” Sachs said in an FDA news release. If necessary, shade can be created by an umbrella or stroller canopy, Sachs pointed out. When there are no other options available, a small amount of sunscreen with a sun-protection factor of at least 15 can be applied to small areas of exposed skin, such as the cheeks and back of the hands. Applying a small amount of sunscreen to the baby’s inner wrist first to test for sensitivity is a good idea, she noted. Sachs and the American Academy of Pediatrics (AAP) offered additional tips to ensure infants are protected from sun exposure, including:


– To prevent sunburns, dress infants in lightweight pants and shirts with long sleeves, as well as hats with brims that shade the ears and neck, advised the AAP. Sheer fabrics should be avoided because they could still result in a sunburn. – Ensure babies are well hydrated. Offer them their usual feeding of breast milk or formula, said Sachs. Use a cooler to store the liquids if they will be out in the sun for more than a few minutes. – Monitor babies for signs of sunburn or dehydration, including fussiness, redness, excessive crying and lack of urination. – If sunscreen is applied to babies, steer clear of products containing the insect repellant DEET. – Babies who become sunburned should be taken out of the sun immediately, and cold compresses should be applied to the affected areas. By Mary Elizabeth Dallas; SOURCE: U.S. Food and Drug Administration, news release, June 20, 2012

31

50

ÉV AZ ETI-BEN

Pályázatfigyelő

Pályázatok „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében” „B” komponens: „Képzés- és módszertani fejlesztés” TÁMOP-6.2.2/B/12/1 pályázat Támogatás célja: Az egész életen át tartó tanulás háttérfeltételének megteremtése, új ismeretek, kompetenciák megszerzését illetve a korábban megszerzett ismeretek további bővítését lehetővé tevő, országosan egységes és minőségi képzést biztosító korszerű tananyagtartalmak előállítása az egészségügyi ágazatban dolgozók számára, ezáltal hozzájárulva a betegellátás színvonalának növekedéséhez és a munkavégző képesség helyreállításához. A pályázat 2 ütemből áll, az I. ütemre pályázat beadása 2012. május 21-től 2012. június 22-ig lehetséges, a II. ütemre pályázat beadása 2012. szeptember 1-től 2012. november 15-ig lehetséges. Pályázók köre: közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók; orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek; az iskolai rendszerű egészségügyi szakképzésre akkreditált, iskolai rendszerű egészségügyi szakképzést folytató intézmények; szakmai kamarák; szakmai szervezetek Támogatható fejlesztési területek: I. ÜTEM: A) KOMPONENS: Támogatható fejlesztési területek a szakdolgozói területen a) Mentor ápoló képzési program kifejlesztése: Az egészségügyi intézményekben a mentor ápoló rendszer kialakítása érdekében képzési program, pedagógiai tananyagok kidolgozása, oktatás-módszertani fejlesztése. b) Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések beszámításának kidolgozása a BSc

képzésekbe, mentőtiszt BSc szakirány szerinti képzésbe és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus BsC szakirány szerinti képzésbe radiográfus és képi diagnosztikai asszisztens képzés részére c) Kompetenciabővítő licenc képzésfejlesztés: Legalább 2, legfeljebb 6 hónap időtartamú, (összesen 60120 óra) kompetenciabővítő (licenc) képzések szakmai anyagainak, képzési programjának kifejlesztése. B) KOMPONENS: támogatható fejlesztési területek a szakorvosi, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus területen Kompetenciabővítő licenc képzés-fejlesztés. Legalább 4 hónap, legfeljebb 1 év időtartamú, (400-1200 óra) kompetenciabővítő (licenc) képzések szakmai anyagainak, képzési programjának kifejlesztése. II. ÜTEM: A) KOMPONENS: Támogatható fejlesztési területek szakdolgozói területen. A 2012-ben megjelenő (új) Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések beszámítása a BSc képzésekbe, valamint képzési programok kidolgozása B) KOMPONENS: Támogatható fejlesztési területek a szakorvosi, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus területen A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló, 2012-ben módosítandó jogszabály alapján az egyes szakorvosi alap- és ráépített szakképesítések tekintetében jogszabályban szereplő curriculumlista alapján egységes képzési programok kidolgozása; és a képzés során megszerezhető ismeretekről, készségekről hatásköri lista készítése. Információ: www.ujszechenyiterv.gov.hu honlapról tölthető le.

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Főigazgatóságának folyóirata Főszerkesztő: Demeter Józsefné Felelős szerkesztő: Zsuponyó Diána  Kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága, Tagjai: Csurgó Katalin, Demeter Józsefné, Gombai Zsuzsanna, György Annamária, Honfi Irén, Kovács Tünde, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: évente 12 alkalommal  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549  Nyomta: Duna-Mix Kft. FAT akkreditációs lajstromszám: 0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint • Munkaügyi Központ nyilvántartási szám: 01-0816-04

32


50ETI-BEN. Köszöntő. Tartalom. øtinfo július augusztus 1. Köszöntõ

Recommend Documents