Köszöntő. Tartalom. øtinfo július augusztus 1. Köszöntõ. Kedves Olvasók!

Köszöntõ

Köszöntő

Tartalom

Kedves Olvasók! Ahogy azt az évek során Önök is tapasztalták, a nyári lapszám (július– augusztus) egy bővebb terjedelmű, több témakört felölelő rendhagyó szám. Reméljük, hogy a nyári szabadság alatt mindenki megtalálja a folyóiratban a számára érdekes témákat, mellyel hozzájárulhatunk az Önök kikapcsolódásához és tájékoztatásához! Elsőként emelem ki a 2013 júniusában 44. alkalommal megrendezett Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kongresszusát, mely rendezvénynek Eger városa adott otthont. „Hűen a város szellemiségéhez az esemény innovatív, lendületes és egyben a hely történelmével átitatott volt. A rendezők 100 évvel ezelőtt viselt ápolói egyenruhában fogadták a vendégeket.” – tudhatjuk meg Gál Nikolettől. A beszámolót az Aktuális hírek között találják, ahol mind a szervezők, mind a résztvevők szemszögéből is betekintést nyerhetünk az egészségügyi szakdolgozók egyik legnagyobb és legrangosabb rendezvényébe.

Egészségügyi Szakdolgozók XLIV. Országos Konferenciája

2

Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban

4

„Sok bába közt elvész a gyermek” 8 Újra tanulnak, ápolók lesznek

10

Képzésindítás Szentgotthárdon 11 Demens betegek ellátásának kihívásai

12

Demencia szűrés összesített eredményei

13

Humánerőforrás menedzsment továbbképzési program

16

QR-kód

18

A GYEMSZI által szervezett szakképzések közül újabb tanulói csoportok indultak az ország különböző vidékén, – többek között – Nyíregyházán 20 fő gyakorló ápoló és 53 fő ápoló kezdte meg képzési idejét, valamint Szentgotthárdon pszichiátriai és geriátriai szakápoló szakon indítottunk kihelyezett képzéseket.

Jelentős megtakarítást eredményez a kórházaknak az országos gyógyszerközbeszerzés első eljárása

18

„Sok bába közt elvész a gyermek” – alapszintű újraélesztés ismerete? Az újraélesztésről, a spontán keringés és légzés pótlásáról, a visszafordíthatatlan szervkárosodások kialakulásának megakadályozásáról és az egészségügyi szakdolgozók gyermek alapszintű újraélesztéssel (PBLS) kapcsolatos ismereteinek felméréséről olvashatunk Pápai Tibor (MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum – centrumvezető ápoló, SE ETK Oxiológia és Sürgősségi Ellátás Tanszék – adjunktus) és Nagy Gábor (MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum – BSc Ápoló) tanulmányában.

Jelentős változások az egészségügyben

19

Az egészségügyi infokommunikációról, a humánerőforrás menedzsment továbbképzési programjáról, valamint az egészségügyben jelenlévő készségalapú kompetenciákról és a munkahelyi kommunikációról érdekes cikkeket találnak a Beszámoló és az Egészségügyi Szolgáltatást Támogató rovatban, mely témákat és programokat a GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság Kollégái ismertetnek Önökkel. Kellemes időtöltést kívánunk minden kedves Olvasónknak! Az øTInfo szerkesztősége

Mintegy 3,7 milliárd forintos támogatással indul az alapellátás megújítása négy hátrányos helyzetű kistérségben 19 Szakmai konzultáció a gyógymasszőrök tevékenységéről

21

Diagnózis Kínából

23

Migránsok és a magyar egészségügy – VI. rész

24

EmpNURS – Konferencia Oslo-ban

27

Tájékoztató a „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” kutatási projekt adatfelvételi szakaszáról 28 EVIDENCE FOR NEW MENTORSHIP MODELL TRAINING 29 Pályázat

øTInfo 2013. július – augusztus

32

1

Aktuális hírek

Egészségügyi Szakdolgozók XLIV. Országos Konferenciája Eger 2013. június 27–29. A rendezvény mottója: „Történelmi alapokon a Jövő Egészségéért” Szervezői szemmel, nagyon röviden… Több mint hatszáz szakdolgozó érkezett az egészségügyi szakdolgozók három napos legnagyobb országos rendezvényére. A résztvevőket 100 évvel ezelőtt viselt ápolói egyenruhában fogadták a szervezők. A rendezvény egészét Eger történelmi szellemisége hatotta át.

hű öltözetek, gálaműsor, színházi előadás, tombola, tűzijáték, történelmi és hagyományos ételek felvonultatása egri borokkal gazdagítva. A jó hangulatot sikerült a zárásig megőrizni, a búcsú percei vidámak és egyben meghatóak voltak. Terenyeiné Sebők Katalin, mb. ápolási igazgató, Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet

Résztvevői szemmel…

A kongresszus jövő felé tekintő tudományos programján 80 előadás hangzott el és 11 poszter került kiállításra. A 14 szekcióban a betegellátó rendszer szinte minden szegmense képviseltette magát. A széles témaválasztás lehetőségének köszönhetően előadások szóltak többek között például az egészségügyi ellátás változásairól, a kliensorientált ápolásról, a szakképzésben bevezetett újdonságokról, ápolásfejlesztésről, baleset megelőzés – betegbiztonságról. A konferenciát Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár nyitotta meg, és részt vett a konferencián Bagosi Gabriella, akit ez évben neveztek ki országos vezető ápolóvá. A plenáris ülésen Dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója adott tájékoztatást az egészségügyi reform végrehajtásáról, Rauh Edit, a GYEMSZI EFF mb. főigazgató-helyettese a képzés és továbbképzés fejlesztéséről tartott előadást. Dr. Balogh Zoltán MESZK elnök informálta a szakdolgozókat a bérrendezésről, majd meghallgattuk az Ápolási Szakmai Kollégium éves beszámolóját Mészáros Magdolna elnök Asszonytól. Az eseményen a kongresszusi vándorkönyvet Dr. Török Krisztina főigazgató vette át, mely a GYEMSZI számára a következő kongresszus rendezési jogát is jelenti. A szakmai program mellett színvonalas és szórakoztató kulturális program várta meglepetésként a résztvevőket. Ilyen volt például az egri vár elfoglalása, a kor-

2

2013 júniusában 44. alkalommal került megrendezésre az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kongresszusa. A rendezvénynek Eger városa adott otthont. Hűen a város szellemiségéhez az esemény innovatív, lendületes és egyben a hely történelmével átitatott volt. A rendezők 100 évvel ezelőtt viselt ápolói egyenruhában fogadták a vendégeket. A három nap lehetőséget adott a szakdolgozóknak, hogy magas színvonalú, széles ismereteket felölelő előadásokon vegyenek részt. Multidiszciplináris volta miatt minden résztvevő megtalálhatta a számára megfelelő programot. A párhuzamosan folyó szekciók előadásai egy téma köré csoportosultak, melyeken belül a prezentációk különböző területről és aspektusból világították meg az érintett egészségügyi területet. A teljesség igénye nélkül néhány témakör pl. „ Életmód

és mentálhigiéné”, „Ápolásfejlesztés”, „A betegségek felismerése, vizsgálata”. Az első nap ünnepélyes megnyitóval kezdődött, ahol az egészségügyet és a várost képviselő prominens személyek köszöntötték a résztvevőket. Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, Dr. Török Krisztina GYEMSZI főigazgató, Bagosi Gabriella országos vezető ápoló, Habis László Eger megyei jogú város polgármestere, Dr. Fűtő László Markhot Ferenc Oktató-

ø TInfo 2013. július – augusztus

Aktuális hírek kórház és Rendelőintézet főigazgatója és Terenyeiné Sebők Katalin a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet mb. ápolási igazgatója szólalt fel a kongresszus megnyitásának alkalmából. Ezek után sor került a MESZK szakmai díjainak átadására, mellyel a díjazott szakdolgozók kiemelkedő és áldozatos munkáját ismerték el. A hagyományt nem megszakítva került sor a Kongresszusi Vándorkönyv átadására, melyet idén Dr. Török Krisztina főigazgató vett át a GYEMSZI képviseletében. Így 2014-ben a soron következő XLV. jubileumi kongresszust a GYEMSZI szervezi. A köszöntők és díjkiosztás után plenáris üléssel folytatódott a szakmai nap. Az ülésen előadást tartott Dr. Török Krisztina a Semmelweis terv végrehajtásáról, Rauh Edit GYEMSZI EFF mb. főigazgató-helyettes a képzés- és továbbképzés fejlesztés a humánerőforrás

ápolás klinikai vonatkozásai (sebellátás, fájdalomcsillapítás)”, „Az ápolás klinikai vonatkozásai (neurológiai, belgyógyászati esetek)”, „A betegségek felismerése, vizsgálata”, „Az ápolás klinikai vonatkozásai (kardiológia, bőrgyógyászat)”, „Aktualitások az ellátásban” voltak.

Ahogyan látható a tematika szerint mind a beteg, mind a szakdolgozó oldaláról készültek prezentációk. Lépést tartva a technika, a módszerek és trendek fejlődésével – melyek pozitív irányba mozdítják az egészségügyet – a minden szakterületet érintő előadásokban az egyre magas szintű ellátásra törekvés volt hangsúlyos. A poszterbemutató szintén az egészségügy különböző szegmenseit érintő tárgykörben várta az érdeklődőket. Az itt felmerülő témák közül néhány pl. „Intenzív ápolók adaptációja a technikai robbanáshoz”, „A beteg beteg marad, vagy ügyfélként meggyógyul”, „Kígyómarás első ellátása”, „WII–habilitáció sclerosis multiplexkrízis kezeléséről, Dr. Balogh Zoltán a kötelező béreme- ben”, „Fizikoterápia ókortól napjainkig”, „Esetalapú szollésről, majd végezetül Mészáros Magdolna az Ápolási gáltatási elszámolási rendszer bevezetése”. Szakmai Kollégium elnöke tartott éves beszámolót, VöA tudományos nap végén exkluzív vacsora várta rösmarty Attila az Ápolási Szakmai Kollégium tagja pe- a kongresszus résztvevőit lehetőséget biztosítva a kidig az erőszakmentes kórházról beszélt. A plenáris ülés után a kikapcsolódásé volt a főszerep, biztosítva a rekreációt a kongresszuson résztvevők számára. Az esti program a Regélő Fehér Táltos Dobcsapat kíséretében az egri vár „elfoglalása” volt, ahol az egri Gárdonyi Géza Színház előadásában az Egri csillagok musicalből hallhattak részletet a vendégek. Az est további részében lant zene kíséretében korhű ételek fogyasztására nyílt lehetőség és megtekinthető volt a vár földalatti erődrendszere. Ezen kívül az egri vár történetéről szóló kiállítást nézhették meg a szabadon választható programokra jelentkezők. A második illetve a harmadik napon kerültek bemutatásra a szakmai prezentációk a már fent említett témakörökben. A szakmailag elismert és felkészült előadóktól színes, színvonalas bemutatókat hallhattunk. kapcsolódásra és szórakozásra. Az esti fogadáson neA második nap fő témakörei „Életmód – mentálhigi- ves előadóművészek léptek fel. Az egész estét átölelő éné”, „Betegelégedettség – Életminőség”, „Ápolásfej- zene és az est zárásaként tombola biztosította a jó hanlesztés”, „A szakdolgozók képzése és betegoktatás”, „Az gulatot. A tombola során sok értékes ajándék került ki-


3

Aktuális hírek megvalósításához. A célok nemcsak helyi szinten, szakdolgozói szinten fogalmazódtak meg, hanem központi, minisztériumi szinten is. Az eddig elért eredmények is a haladás irányába mutatnak, köszönhetően olyan szakembereknek, akik mernek újszerűen gondolkodni és nem félnek a változástól. A kongresszus zárásaként felszólalt Dr. Balogh Zoltán és Terenyeiné Sebők Katalin megköszönve a rész-

osztásra, melyek közül az egri borvidék kiváló boraiból is kaphattak kóstolót a résztvevők. A záró nap alkalmával szintén párhuzamosan folyó szekciók keretében újabb érdekes, tanulságos előadásokat lehetett hallani. A témakörök „Balesetmegelőzés – Betegbiztonság”, „Fizioterápia – rehabilitáció”, „Az ápolás klinikai vonatkozásai (Sürgősségi ellátás)”, „Az ápolás klinikai vonatkozásai (Hospice ellátás)” voltak. Szembetűnő, hogy az egészségügyi ellátás minden területére kiterjedően készültek a bemutatók, figyelemmel a kevésbé ismert, de rohamosan fejlődő szakterületekre is. Az előadások után lehetőség volt arra, hogy a hallgatóság kérdést vagy hozzászólást intézzen az előadóhoz. Összefoglalva a három nap alatt páratlan és egyedülálló előadók bizonyították elhivatottságukat és szakértelmüket az egészségügy iránt. A nagy számú érdeklődés – több mint 600 résztvevő – is azt bizonyítja, hogy a szakdolgozók számára fontos a fejlődés, az öszszefogás egy új, egységes, erős egészségügyi rendszer

vételt, az előadók értékes prezentációit és nem utolsó sorban a szervezők áldozatos munkáját. A résztvevők nevében köszönöm, hogy a szervezők figyelme mindenre kiterjedt, hiszen nem csupán a helyszínek impozáns jellegével, hanem a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás területén is törekedtek arra, hogy egy szeletnyi ízelítőt kapjunk Eger sokszínűségéből és vendégszeretetéből. Gál Nikolett, GYEMSZI EFF

Ápoló szakmacsoport

Járóbeteg szakellátás az EU tagországokban Szervezeti formák és finanszírozás – V. rész Néhány országról részletesebben Németország … folytatás Németországban a magasabb szintű egészségügyi ellátás biztosítása céljából 2012-től az ellátási struktúra átalakításáról szóló törvény megnyitotta a kórházakat az ambuláns orvosi ellátás továbbfejlesztése érdekében, ami együtt jár az ún. speciális ambuláns szakorvosi ellátási szint kialakításával. A speciális szakorvosi ambuláns-ellátást mind a kórházak, mind a magasan képzett szerződéses orvosok nyújt-

4

hatják. A kórházak ilyen jellegű ellátást csak szakorvosi beutalásra nyújthatnak, és csak abban az esetben, ha kooperációs szerződést kötöttek az önálló praxissal rendelkező orvossal. Az új ambuláns ellátási szinten a ritka vagy súlyos lefolyású betegségek, mint a rák, HIV/AIDS, mukoviszcidózis vagy sclerosis multiplex ellátása zajlik. A szolgáltatás nyújtásának egyedüli feltétele a Közös Szövetségi Tanács által meghatározandó minőségi követelményeknek való megfelelés. A koncepció megvalósulásához szükséges a tartományok és önkormányzatok nagyobb fokú bevonása az ellátástervezésbe. Az új modell különösképpen a differenciált, szektorokon átívelő ellátás fejlesztésének és követelményeinek igyekszik megfelelni. Célja az ambuláns sürgősségi ellátás, a kórházak, valamint az önálló orvosi praxisok kooperációs lehetőségeinek további javítása. Az új ellátási szint szolgáltatásainak finanszírozása egyedi szolgáltatások szerinti fix árakon és mennyiségi korlátozás nélkül történik. Az ezzel



1

25958

60689

71726

114062

18383

63546

117612

53399

137442

58218

0

központi városok

sűrűn lakott körzetek

normál körzetek

vidéki körzetek

központi városok

normál övezetek

vidéki területek

vidéki városok

vidéki körzetek

Ruhr vidék

20440

25196

19639

25778

22154

11017

23195

23298

20840

13177

2

Szemész

34591

48592

44650

62036

46649

21008

48046

44367

37406

24469

3

Sebész

24396

31876

23148

44868

31071

9574

34388

33541

30563

12276

4

Nőgyógyász

10686

13697

10930

14701

12525

6711

13589

12236

11222

6916

5

Fül-orrgégész

7

8

51742

42167

40046

20812

24460

23192

17221

14188

25334

37794

28859

42129

34822

16419

35736

4. Egyéb régió

60026

35586

3. Vidéki régiók

55894

41069

16996

19986

26505

20489

27809

20399

12860

2. típusba tartozó régiók

35403

33790

28605

16884

1. típusba tartozó régiók

6

Bőrgyógyász

31373

46384

30339

47439

28883

11909

40767

34947

30212

12864

9

Ideggyógyász

22578

31398

20313

34214

26358

13009

30575

26854

22693

13242

10

Ortopéd orvos

8743

23106

10338

16615

8389

3203

15692

10139

8129

2577

11

Pszichoterapeuta

Forrás: – Közös Szövetségi Bizottság: Bedarfsplanungs-Richtlinie: http://www.g-ba.de/informationen/richtlinien/4/ – Pénztári orvosok Szövetségi Egyesülete: http://www.kbv.de – Deutsches Ärzteblatt: http://www.aerzteblatt.de/archiv/118121 – Juristischer informationsdienst: Vergütung ambulanter Krankenhausleitungen: http://dejure.org/gesetze/SGB_V/120.html

Aneszteziológus

Területi besorolás

Szakorvosi ellátásban Gyermek résztvevő orvos belgyógyász

51392

136058

60678

156813

82413

24333

67265

83643

61890

25533

12

Radiológus

37215

55159

43026

69695

52604

26017

53812

49536

49814

26641

13

Urológus

Ambuláns szakorvosi arányszámok (orvosonkénti lakosok) területek szerint az aktuálisan még érvényes kapacitás tervezésben

2134

1474

1490

1629

1659

1565

1752

1767

1872

1585

14

Háziorvos


5

Ápoló szakmacsoport kapcsolatos irányelveket a Közös Szövetségi Tanács 2012 végéig kell, hogy meghatározza. Az ambuláns szektor díjazásának alapjául szolgáló jegyzék az elszámolható szolgáltatások egységes jegyzéke (Einheitliche Bewertungsmaßstab vagy EBM), amely minden nyújtható szolgáltatást (egyedi szolgáltatások, átalánydíjak, amit a szerződéses orvosok vagy pszichoterapeuták a kötelező biztosítás terhére elszámolhatnak) és az azért járó pontértéket (német pontrendszer) tartalmazza. Az elszámolható szolgáltatások egységes jegyzékét a Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesülete és a Betegpénztárak Csúcsszervei közösen határozzák meg. Az összdíjazás a pénztári orvosok egyesületeinél a lakóhely szerinti betegpénztári tagok és családtagjaik után járó morbiditás alapú részből és az egyedi szolgáltatáskért járó részből tevődik össze. Németországban a betegek által fizetendő vizitdíj mértéke az ambuláns ellátásban jelenleg 10 euró/ negyedév az első konzultáció vagy beutaló nélküli orvosfelkeresés esetén. A gyógykezelést kiegészítő kezelések (masszázs, fürdőkezelések, fizioterápia) esetén a betegek hozzájárulása 10 százalékos és előírt kezelésenként 10 euró. 2013-tól a vizitdíj megszűnik. Kapacitás tervezés a német járóbeteg szakellátásban Németországban az orvosszükséglet megállapítására vonatkozó irányelveket a Közös Szövetségi Bizottság dolgozza ki. Az irányelvek alapján a pénztári orvosok egyesületei, a biztosítók szövetségei közös együttműködésben elkészítik a szerződéses orvosok által nyújtott ellátás biztosításához szükséges tervet. A jelenleg még érvényes tervezésben a következő szakmai csoportok részére határoztak meg régiónként arányszámokat: aneszteziológus, szemész, sebész, nőgyógyász, fül-orr-gégész, bőrgyógyász, szakorvosi ellátásban résztvevő belgyógyász, gyermekorvos, ideggyógyász, ortopéd orvos, pszichoterapeuta, radiológus, urológus, háziorvos. Az ellátási struktúra átalakításáról szóló 2012. évi törvény a lakosság területeken átívelő ambuláns orvosi ellátásának biztosítás céljából egy új, rugalmasabb szükséglettervezést határozott meg, amivel a törvényhozó az egyre növekvő orvoshiányra és a demográfiai változásokra kívánt reagálni. A kapacitástervezés új irányelveit 2013. január 1-ig a Szövetségi Közös Bizottság dolgozza ki, majd a régiók azt saját arculatuk szerint tovább finomíthatják. A tervezés alapjául egy a Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesülete által előterjesztett koncepció szolgál, amit a Közös Szövetségi Bizottság a betegpénztárak képviselőivel, a Pénztári Orvosok Szövetségi Egyesületével, a Német Kórháztársasággal, a tartományokkal és a betegek képviselőivel vitat meg.

6

Az új tervezés kiindulópontjául a következők szolgálnak: – a szövetségi szinten egységes tervezés a biztosítottak számára lakóhelytől és szociális státuszuktól függetlenül azonosan jó hozzáférést kell, hogy biztosítson az ambuláns orvosi ellátáshoz, – az önálló praxissal bíró orvosoknak és pszichoterapeutáknak nagyobb tervezési biztonsága legyen, – a szükséglet tervezés rendszere legyen egyszerűbb és rugalmasabb, – az ellátási adatokat (morbiditás, korösszetétel) nagyobb mértékben vegyék figyelembe, – a lehető legnagyobb regionális mozgástér biztosítása a helyi problémákra történő optimálisabb reagálás érdekében. Az új tervezés központi elemei: A szükséglet csoportok átszervezése A jelenleg még érvényes tervezés 14 orvoscsoportot különböztet meg. Az 1000 főnél kisebb orvoscsoportok nem kerültek be a tervezésbe és jelenleg bárhol letelepedhetnek. Az új javaslat szerint minden szakirány, tehát a kisebbek is (radiológus, patológus, labor orvos) bekerülnek a tervezésbe. 21 csoport kerül kialakításra, amelyhez az összes orvos és pszichoterapeuta tartozik. Az egyes szakirányok tervezésének finomítása (pl. belgyógyászat) regionális szinten történik. A tervezési területek átszervezése Németország jelenleg 395 tervezési területe van osztva. Ezek a területek általában a járásoknak és a járási jogú városoknak felelnek meg. A járások azonban a háziorvosi terület tervezése szempontjából gyakran túl nagyok, a szakorvosi tervezés szempontjából túl kicsik. Az új koncepció szerint a területek nem igazodnának a városok és önkormányzatok határaihoz, hanem az egyes szakmacsoportoknak megfelelően eltérőek lesznek. A tervezési terület nagysága a specializáltság foka és a betegek általi igénybevétel gyakorisága szerint alakulna. Alapvető szabály lesz, hogy minél specializáltabb egy ellátási terület, annál nagyobb lesz a tervezési terület. E koncepció négy területet határoz meg, amelyek a következő ellátási szintekhez igazodnak: – lakóhely közeli háziorvosi ellátás: a háziorvosi ellátás tervezése kistérségi szinten valósul meg. A jelenlegi 395 helyett 4000 tervezési területet hoznak létre, amelyek a helyi önkormányzatokhoz igazodnának. A szükségletek figyelembe vétele mellett regionális szinten dönthetnének az egyes területek további tagolásáról vagy azok összevonásáról.


Ápoló szakmacsoport – lakóhely közeli szakellátás: az új koncepcióban a szakorvosi ellátási tervezése a járásokhoz és járási jogú városokhoz igazodik. A tervezés során figyelembe kell venni, hogy az agglomerációs terülteken az ingázó lakosság gyakran a környező településekről is igénybe veszi a szakorvosi ellátást. – speciális szakterületek I. és II. (nukleáris medicina, patológia) tervezése szempontjából 96 területet vesznek figyelembe (ami megegyezik a pénztári orvosok egyesületeinek regionális felosztásával). Az új tervezés szerint a demográfiai változásokat is figyelembe kell majd venni a szükséges orvosok számának meghatározása során (ez 2011-től részben már megtörtént, az idősebb lakosok magasabb ellátási szükséglete egy demográfiai faktor révén épül be az arányszám kalkulációjába. Pl. ha adott régióban a 60 év felettiek aránya sokkal magasabb, mint más területeken, több szemész stb. alapíthat praxist.) Az arányszámok meghatározása olyan adott nap mért adatok szerint történik, amikor az ellátás megfelelőként definiálható. Svédország Svédországban a járóbeteg-szakellátás a kórházak járóbeteg rendelésein keresztül történik. A kórházak többsége a megyei tanácsok tulajdonában van. Öszszesen hat magánkórház van Svédországban, amelyek közül három nonprofit alapon működik, és Stockholm megyei tanácsával szerződéses viszonyban áll (minden évben egy meghatározott számú beteget látnak el, akik ellátását a megyei tanács finanszírozza). A három profitorientált kórház működését teljes mértékben a megyei tanácsok finanszírozzák, szerződéses alapon. A megyei tanácsok felelősek az egészségügyi ellátás megszervezéséért és finanszírozásáért saját területükön belül. A megyei tanácsok maguk döntenek az ellátók finanszírozásának módjáról, ezért a finanszírozási módszerek megyénként eltérőek lehetnek. A kórházak esetében a szolgáltatásvásárló szervezetek a kórházi szolgáltatókkal megtárgyalják a finanszírozási és tevékenységi szerződéseket, amelyek gyakran fix prospektív esetalapú finanszírozáson (DRG) alapulnak, melyet esetlegesen kiegészítenek ár- vagy volumenplafonnal és minőségi komponensekkel. A DRG-k és egyéb osztályozási rendszerek alkalmazása megyei tanácsonként eltérő. A járóbeteg-ellátásban 30 százalék a DRG finanszírozás aránya, de a betegek 80 százaléka esetében alkalmazzák a DRG-t egyéb célokra (elemzési célból, az eset-összetétel kalkulálására). Néhány megyei tanács bevezette a teljesítmény alapú díjazás egyes elemeit is. A szakellátásban van co-payment, amelynek mértékét az egyes megyei tanácsok határozzák meg. 2011-ben a szakorvosi konzultáció díja 230 és 320 svéd korona között mozgott (25–35 euró). A co-paymentre vonatkozóan éves plafont is megállapítottak: egy beteg


egy éven belül legfeljebb 1100 svéd koronát (122 euró) fizethet egészségügyi ellátásért. A legtöbb megyében a 20 év alattiak mentesülnek a co-payment fizetéstől. Kapacitás tervezés a szlovák járóbeteg szakellátásban Szlovákiában az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak minimális hálózata az 571/2004. sz. kormányrendelet szerint az ország egyes megyéi területén elérhető szolgáltatók minimális irányszámát jelenti, amely a járóbeteg-ellátásban az egészségügyi gyakorlatot folytató, az adott szakterületen működő dolgozók állásainak (orvosi, ápolónő) minimális száma, heti munkaidőre átszámítva. Egy orvosi munkahely (állás): az adott szakterületen működő orvos munkaidőalapjából heti 40 óra, veszélyeztetett munkahely esetén heti 38 óra. Egy ápolónői munkahely (állás): az adott szakterületen működő ápolónő munkaidőalapjából heti 40 óra, veszélyeztetett munkahely esetén heti 38 óra. A minimális hálózat szabályozását egy 2008 végén kiadott új kormányrendelet (640/2008 Z. z.) módosította, amely 2009-ben lépett érvénybe. Az ambuláns nőgyógyászok és fogorvosok számát járásonként, a többi ambuláns szakorvosét megyénként határozták meg. GYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály Forrás: http://www.eski.hu/new3/kutatas/zip_doc/ 2013/Jarobeteg_szakellatas_EU.pdf

A 6. Magyar Preventív Fogászati Konferencia és a 10. Preventív Fogászati Világkongresszus keretében

Preventív Fogászati Konferencia egészségügyi szakdolgozók számára. Novotel Budapest City, Budapest

2013. október 12. Egészségügyi szakdolgozók számára akkreditált rendezvény Szakmacsoportok: 1. felnőtt ápolás és gondozás 2. gyermek ápolás és gondozás 7. fogászati ellátás 12. védőnői ellátás Minősített szabadon választható tanfolyam – akkreditálás folyamatban. Jelentkezés és információ: www.convention.hu Szakmai információ: [email protected]

7


„Sok bába közt elvész a gyermek” Alapszintű újraélesztés ismerete? „Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már addig is tudott.” (Paulo Coelho) A hirtelen halál mindig megrázó, a tehetetlenség, a visszafordíthatatlanság érzése mindenkit megvisel. Így van ez a hozzátartozókkal, az idegenekkel, de bátran mondhatjuk, nem kivétel ez alól az egészségügyi szakdolgozó sem, legyen az orvos, ápoló, vagy aszszisztens. A légzés–keringés alapvető életjelenségek, leállásának következtében a szervek sejtjei nem jutnak elegendő oxigénhez, energiához, így a szervezetben rendkívül rapidan működészavarok indulnak el. Ha kellő időben nem avatkozunk be, maradandó sejtkárosodások alakulnak ki, ami a beteg súlyos önellátási deficitéhez, legrosszabb esetben a halálához vezet. Az újraélesztés a spontán keringés és légzés pótlására, a visszafordíthatatlan szervkárosodások kialakulásának megakadályozására irányuló tevékenység. Fontos hangsúlyozni, hogy a sürgősségi betegellátás területén nincs olyan állapot, amelynél a másodpercek múlásának olyan döntő jelentősége lenne a kimenetelre, mint az újraélesztés. Minden újraélesztés nélküli perc 7–10%-al csökkenti a beteg túlélésének esélyét, ezért ezekben az esetekben legfontosabb a keringés nélküli idő csökkentése! A mielőbbi, 3–5 percen belül elkezdett és jól kivitelezett, korai, eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés a beteg számára akár 49–75%-os túlélést biztosíthat! Az újraélesztés összetett, többfokozatú folyamat kezdve az eszköz nélküli, alapfokú újraélesztéssel, (Basic Life Support BLS) egy majd két vagy több segélynyújtóval, folytatva eszközös alapfokú újraélesztéssel (BLSX maszkkal-ballonnal, automata defibrillátor – AED alkalmazásával) a szakképzett sürgősségi team (Mentőszolgálat) megérkezéséig, akik végzettségük és felszereltségük alapján eszközös, magas szintű újraélesztést (Advanced Life Support ALS) folytatnak. Az újraélesztés sikere, a spontán légzés-keringés helyreállása nem jelenti a resuscitatio végét, sokkal inkább egy újabb szakasz kezdetét, melynek színtere az intenzív osztály. A postresustitatiós intenzív terápia (Prolonged Life Support PLS) során cardiovascularis, haemodinamikai stabilizálásra, ismételt keringésmegállás, szervkárosodások megelőzésére, valamint cerebroprotektiv eljárások, mint például kontrollált hypothermia megvalósítására törekszünk. A sikeres újraélesztés érdekében egységes nemzetközi nyelvezet – újraélesztési algoritmus haszná-

8

landó. Az újraélesztési algoritmus jellemzője a korszerűség, az ismétlések folyamatos frissítése, megfelelően alátámasztott konszenzus, egyszerű, könnyű megjegyezhetőség, és az univerzalizmus. Ezen elvárások által teszi közzé ötévente a Nemzetközi Reanimációs Egyeztető Bizottság (ILCOR) a különböző életkori csoportokhoz (csecsemő, kisgyermek, felnőtt) adaptált különböző szintű újraélesztési algoritmusait. A csecsemők és gyermekek eltérő anatómiai (pl. testméretek, testarányok) és élettani (pl. légzésszám, pulzusszám) sajátosságokkal rendelkeznek a felnőttekhez képest, ezért az újraélesztés algoritmusa is módosul a felnőtthöz képest. Legutóbb 2010. októberben adták ki az Európai Resuscitatios Társaság (ERC) újraélesztési irányelveit, melyet hazánkban a Magyar Resuscitatios Társaság 2011. évi ajánlásával alkalmazunk jelenleg is. Az ajánlásokat – kompetencia szintjének megfelelően – valamennyi egészségügyi dolgozónak részletesen ismerni és készség szinten alkalmazni kell. Tapasztalataink szerint az egészségügyi szakdolgozók többségének újraélesztéssel kapcsolatos ismeretei és képességei hiányosak, a beavatkozással kapcsolatos kompetenciáikat nem ismerik vagy bizonytalanok azokban. A hazai közép- és felsőfokú egészségügyi szakképzések kimeneti követelményeinek ismerete alapján deklarálható az a tény, hogy az OKJ szintű mentőápoló, sürgősségi ápoló, intenzív betegellátó és a főiskolai szintű mentőtiszt képzéseken kívül egyik végzettséggel sem bocsájtunk ki a képzőintézményekből olyan szakembereket, akik megfelelő sürgősségi szemlélettel és képességgel rendelkeznek. Az egészségügyi szakdolgozók jelentős része nem tudja a rendkívüli sürgősségi helyzeteket ideje korán felismerni és nem tud azonnal adaptálódni azokhoz. Egy hirtelen fellépő egészségkárosodás, baleset gyakran stressz és pánik választ vált ki belőlük, ezért nem képesek a kompetenciájuknak megfelelő ellátást nyújtani a sérültnek, betegnek. Tapasztalataink szerint lényegesen rosszabbak a válaszreakciók azokban az esetekben, amikor kisgyermek az áldozata egy rendkívüli eseménynek vagy balesetnek. Ennek oka többek közt a képzési struktúrában keresendő, bár ma már valamennyi egészségügyi alapképzésben, főleg a képzés elején beépítésre került az elsősegélynyújtás, azonban a képző intézmények financiális okokból, csökkentett óraszámban, nagy csoportokban végzik az oktatást és a képzés befejeztével már a szinten tartás az érintett alkalmazott és munkahelyének motivációjától függ. Kiemelt jelentőséggel kell kezelni a csecsemők és kisgyermekek újraélesztési (Pediatric Basic Life Support PBLS) ismereteinek oktatását, a képességek fejlesztését és szinten tartását, tekintettel, hogy a fen-


Ápoló szakmacsoport tiekben felsorolt képzésekben, arányaiban nagyobb hangsúlyt kap a felnőtt újraélesztési algoritmus oktatása és gyakoroltatása a gyermek újraélesztés képességével szemben. Feltételezésünk szerint a gyermek újraélesztés algoritmusának ismerete és alkalmazásának képessége lényegesen rosszabb mutatókkal jellemezhető az egészségügyi szakdolgozók körében a felnőtt újraélesztés ismeretének és képességének

tos konkrét ismeretekre, a záró része a képzés/továbbképzés iránti igény felmérésére, ezzel kapcsolatos észrevételekre irányult. Az eredmények tükrében elengedhetetlennek tartjuk az ok-okozati összefüggések magyarázatával a jelenleg érvényes PBLS algoritmus ismertetését, majd a kutatás jelenlegi eredményeinek közzétételét. Eddigi eredményeink arra motiválnak, hogy a felmé-

mutatóival szemben. Fentiekben vázolt feltételezésünket támasztja alá az a tény is, hogy a nemzeti erőforrás miniszter 63/2011. (XI. 29.) az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló rendeletében a szakmacsoportos továbbképzésekbe kötelező elemként a felnőtt újraélesztés került beépítésre, még azokban a szakmacsoportokban is (védőnő, csecsemő és gyermekápoló), ahol kiemelt jelentőéggel kellene a csecsemő és kisgyermekek újraélesztésének képességére koncentrálni.

rést a lehető legszélesebb körben elvégezzük, majd az eredmények függvényében javaslatokat tegyünk az esetleges hiányosságok javítására, melyekről a folyóirat következő számaiban olvashatnak. Pápai Tibor, MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum – centrumvezető ápoló, SE ETK Oxiológia és Sürgősségi Ellátás Tanszék, adjunktus Nagy Gábor, MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum – BSc Ápoló

Csecsemő újraélesztésének menete Ezen empíriák alapján célként fogalmaztuk meg az egészségügyi szakdolgozók alapszintű gyermek újraélesztéssel (PBLS) kapcsolatos ismereteinek felmérését, majd a kutatás eredményei által meghatározni, hogy az egészségügyi szakdolgozók milyen szintű naprakész ismeretekkel rendelkeznek a jelenleg érvényes ajánlással kapcsolatban. A vizsgálat során törekszünk választ keresni arra a problémára, hogy a kollégák képzése és továbbképzése mennyire tér ki ez irányú ismeretek és képességek elsajátítására, illetve a téma kapcsán meglévő ismereteik bővítésére. Célunk megismerni a szakdolgozók képzés iránti igényét és a témakörrel kapcsolatos konstruktív javaslatait. Elsőként egy pilot study felmérés keretén belül 200 különböző végzettségű egészségügyi szakdolgozó körében végeztünk egy önkéntességen és anonimitáson alapuló kvantitatív kérdőíves felmérést. A kérdések 3 fő irányvonal mentén kerültek feltevésre. A kérdőív első része az újraélesztéssel kapcsolatos előképzettségre, második része a PBLS-sel kapcsola-


A folytatást az øTInfo következő számában olvashatják! Irodalomjegyzék 1. A Magyar Resuscitatiós Társaság ad hoc BLS‐ munkacsoportja: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi felnőtt alapszintű újraélesztési (BLS), valamint a külső (fél)automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelve. 2. A Magyar Resuscitatiós Társaság ad hoc munkacsoportja: A Magyar Resuscitatiós Társaság 2011. évi irányelve a gyermek újraélesztésről. 3. Pápai Tibor: Elsősegélynyújtás Műszaki Kiadó, Budapest 2013. 4. Pápai Tibor: Az egészségügyi szakdolgozók újraélesztési ismeretei 2007-ben Ápolásügy, 2007. 21. évf. 4. szám. 8-11p 5. Pápai Tibor: Az egészségügyi intézményekben hirtelen kialakuló keringés megállások, állapotromlások ellátásának rendszere, annak ápolói kompetenciái Nővér, 2011. 24. évf. 4. 6. Nagy Gábor, Pápai Tibor: A gyermek sürgősségi ellátás ápolói szintű triage tevékenységének specialitásai és kompetenciái, Nővér, 2012. 25. évf. 2. szám

9

Szakképzés

Újra tanulnak, ápolók lesznek

luk mindössze 10 százalékos a fluktuáció, de ezen is lehet javítani.

Az átszervezéskor, átalakuláskor is azt hangsúlyoztam, nem szabad lemondanunk egyetlen emberről sem az egészségügyben. A tanulás teremti meg annak a lehetőségét, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek is szakképzett munkavállalóként az egészségügyben dolgozhassanak és a betegágy mellett maradva fontos, team-tagként gyógyító feladatot lássanak el – mondta el Rauh Edit, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezet-

Az „újra tanulók” uniós finanszírozású projekt keretében 20-an OKJ gyakorló ápoló, 53-an pedig OKJ ápoló képzettséget szereznek majd. A gyakorló ápolók 2014 májusában, az ápolók 2015 februárjában fejezik be tanulmányaikat. Az előbbire 5,7, az utóbbira 25,1 millió forint fordítható. Büszke vagyok arra, hogy az elméleti és gyakorlati képzést elsősorban a saját szakoktatóink, szakdolgozóink és orvosaink tartják – mondta Mangol Csilla és köszönetét fejezte ki az Sz–Sz–B Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ vezetésének és munkatársainak, akik a kezdetektől segítő partnerek voltak abban, hogy a pályázat sikeres legyen. Szakképzetlen munkavállalóinknak lehetőséget adunk, hogy felzárkózzanak, szakképzettséget szerezzenek. Kórházainkban így a magasan képzett ápolókkal tovább növelhetjük a betegellátás színvonalát, foglalkoztatóként pedig a versenyképességünket

fejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság (GYEMSZI EFF) vezetője. A főigazgatóság feladata, hogy a hazai egészségügyi képzéseket, szak- és továbbképzéseket fejlessze, az ágazatban jelentkező humánerőforrás gondokra megoldásokat kínáljon. Ennek nagyon fontos része a szakképzés, mely piacképes tudást, mobilitást és szakmai előmeneteli lehetőséget is ad a résztvevőknek – hangsúlyozta Rauh Edit. A nyíregyházi látogatás apropóját az adta, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház (SZSZBMK) két intézményének 73 munkatársa vehet részt OKJ-s képzésben, melyet – szólt egy másik aspektusról is a főigazgató. A hallaz Európai Unió 100 százalékban támogat (ápolók, gatókkal tanulmányi szerződést kötnek, a képzéseket gyakorló ápolók). A nyíregyházi Jósa András Okta- munkaidőben tartják meg. tó Kórházat és a nagykállói Sántha Kálmán Szakkórházat érintő 30 millió forintos program részleteit Móricz Istvánné, az SZSZBMK ápolási igazgatója az SZSZBMK főigazgatója ismertette. Mangol Csil- elmondta: a több mint 2800 szakdolgozójukból ella elmondta: megyénk rendelkezik a második leg- enyésző azoknak a száma, akik nem rendelkeznek rosszabb foglalkoztatási mutatóval az országban. szakképzettséggel. Országos összehasonlításban is Ahhoz, hogy ez javulhasson szükség van a szakkép- kiemelkedően magas a felsőfokú és egyetemi végzettségre. Stratégiánk alappillére a humánerőforrás zettségű dolgozók aránya – mondta az ápolási igazfejlesztése és megtartó erőnk növelése – említette gató. a főigazgató, kiemelve: míg országosan 15, addig náForrás: Kelet Magyarország

10


Szakképzés

Képzésindítás Szentgotthárdon A Társadalmi Megújulás Operatív Program „Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében” című TÁMOP-6.2.2.A-11/1 közbeszerzési pályázat nyerteseként indult pszichiátriai és geriátriai szakápoló képzésünk – 15-15 fővel – a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonában Szentgotthárdon, 2013. július 4-én. Az 54 723 01 0001 54 12 OKJ számú pszichiátriai szakápoló szakmai képzés célja az ápolói szakképesítést megszerzett szakemberek felkészítése a pszichiátriai szakellátásban végzendő feladatokra. A program során a képzésben résztvevő azokat a szakmai-, mód-

az idős beteget és családját a krónikus betegségben, a terminális állapotban. A geriátriai szakápolók részt vesznek az idősember rehabilitációjában, megszervezik az idősember napi tevékenységét, közreműködnek a foglalkozásterápiákban, egészségfejlesztést folytatnak, az idősekkel végzett ápolási, gondozási és szociális munka összetett és komplex szakmai tevékenységét vállalva. Mindkét szakképzés úgynevezett kihelyezett képzés formájában valósul meg hazánk délnyugati részén, a Rába és a Lapincs völgyében, a három határ találkozásánál fekvő szubalpesi klímájú, közel 10.000 lakosú kisvárosban, Szentgotthárdon.

szer- és társas kompetenciákat sajátítja el, amelyek birtokában a pszichiátriai szakellátás gyakorlatában alkalmazhatja a megszerzett szakmai ismereteit, készségeit és képességeit. Az 54 723 01 0001 54 05 OKJ számú geriátriai szakápoló szakmai képzés során az ápolási folyamatnak megfelelő, holisztikus ápolási/gondozási szemlélet kerül előtérbe, az ember szomatikus, pszichés és szociokulturális egységének figyelembevételével, támogatva

A képzésindító napon elsőként a szentgotthárdi intézmény vezetője, Dr. Kapócs Gábor főigazgató, majd a GYEMSZI EFF mb. főigazgató-helyettese, Rauh Edit köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően került sor a felnőttképzési szerződések aláírására, a tanulmányi könyvek kitöltésére, a baleset- és tűzvédelmi oktatásra, valamint egyéb adminisztrációra. Ezen túlmenően a képzésben résztvevők megismerkedtek a képzés programjával, az egyes modulok követelményeivel, a képzés során teljesítendő feladatokkal. Ridegné Cseke Irén, GYEMSZI EFF


11

Beszámolók

Demens betegek ellátásának kihívásai Beszámoló a Konferenciáról 2013. június 13-án Sopronban rendezték meg a „Demens betegek ellátásának kihívásai. Egészségügyi, szociális és társadalmi feladatok” című Konferenciát. A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre. Mindezeken ke-

tékben a demenciával. A betegség jellemzőinek ismeretében kijelenthető, hogy a közeljövőben helyzetük romlása várható. Az adatok jelzik, hogy nemcsak helyi, hanem országos szinten is foglalkozni kell az idős lakosság egészségének megőrzésével, a demencia társadalmi, egészségügyi és szociális hatásaival. Elértük, minden ember óhajtott vágyát a hosszabbodó életkort, de nem vagyunk felkészülve a helyzet kezelésére. A Balfi úti Idősek Otthonában 2002-ben végzett felméréskor a lakók 35%-a minősült demens betegnek, 2012-ben a vizsgálat alapján a lakók 61,5%-a érintett demenciával, mely azt is jelzi, hogy 10 év alatt a mindennapi tevékenységek ellátása területén a rászorultság és ápolási és gondozási szükséglet óriási mértékben növekedett. A kutatás értékelése csak városi rendezvénynek indult, de a téma a Magyar Ápolás Egyesület érdeklődését is felkeltette, így Konferenciánk egyben az Magyar Ápolási Egyesület Szakmai Kongresszusa is lett. A megjelent vendégek száma 350 fő körüli volt. A Konferencia harmadik fontos témájává vált a város, de talán az ország legrégebbi idősgondozó intézményének, a 140 éves Balfi úti Idősek Otthonának a köszöntése is.

resztül a szociális és társas kapcsolatokra. Ha a demenciát időben diagnosztizálják, sok mindent tehetünk azért, hogy a beteg megbirkózzon a problémákkal és életminősége javuljon.

A Konferenciát köszöntötte: – Dr. Varga Gábor, a GYEMSZI Észak-dunántúli Térségi Igazgatója – Dr. Fodor Tamás polgármester, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Sopronban 2002-ben megvizsgáltuk a 65 év feletti, saját otthonukban élők és a bentlakásos intézetben élők demencia érintettségét, melynek eredményére reagálva, megelőzésként kidolgoztuk a demencia hálózatfejlesztési programot, de sajnos ez akkor nem került megvalósításra. A probléma súlyossága azonban azóta sem engedett nyugodni, ezért 10 évvel később 2012 szeptemberében megismételtük a 65 év feletti lakosság demencia szűrését azonos, nemzetközileg elfogadott tesztekkel, és kiegészítettük a felmérést az idősek általános életkörülményeiről, általános egészségi állapotáról szóló kérdőívvel is. Sopronban 2002-ben a 65 éves és annál idősebbek száma 7381 fő volt, 2012-ben 9264 fő, ami 25,5%-os növekedést mutat 10 év alatt. Az elvégzett tesztek alapján 2002-ben az idős lakosság 17%-a, 2012-ben 28%-a érintett valamilyen mér-

12

Elnökség délelött: Dr. Sütő Teréz, az Idősek Európai Háza Alapítvány elnöke Dr. Szilágyiné Dr. Fodor Zsuzsanna, Sopron Egészségügyéért Alapítvány elnöke Dr. Amberger Erzsébet Sopron Egészségügyéért Alapítvány Kuratóriumi tag


Beszámolók A Konferencia előadásai az alábbiak voltak: – A Soproni Idősek Otthona 140 éves múltja, jelene és jövője. Sipőcz Katalin intézetvezető, Soproni Szociális Intézmény Idősek Otthona – Összehasonlító demencia vizsgálat értékelése, Sopron-Mátészalka. Dr. Fábián Gergely, Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar Dékánja, szociológus. – Életminőség az élet alkonyán. Dr. Majercsik Eszter Ph.D. geriáter, osztályvezető főorvos, Szent Margit Kórház – Sopron város 65 év feletti lakosai körében végzett szociológiai, egészségi állapot és demencia szűrés eredménye. Dr. Sütő Teréz, idősügyi és szociálpolitikai szakértő, Idősek Európai Háza Alapítvány elnöke Elnökség délután: Tengerdi Antal, a Soproni Szociális Intézmény igazgatója Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület Elnöke Témák: – Soproni Idősek Otthona lakóinak megváltozott ellátási szükséglete. Bodáné Gyürü Vanda egyetemi okleveles ápoló, Soproni Szociális Int. Idősek Otthona – Pszichiátria osztályokon kezelt demens betegek ápolási nehézségei. Miklós Mónika diplomás ápoló, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Psychiátria – Demens ellátottak foglalkoztatása a Soproni Szociális Intézmény Idősek Otthonában. Lenti Alexandra foglalkoztató – mentálhigiénés szakember – Intézményi infekciókontroll a szociális területen. Morvai Júlia higiénés szaktanácsadó, Hartmann Rico Konzultáció a Demecia Stratégia indokairól, alapelveiről: Utolsó napirendi pontként kiosztásra került a Demencia Stratégia tervezete, kérve, hogy a jelenlévők és mindazok, akik tenni akarnak az ügyért elektronikusan is juttassák el javaslataikat! Várjuk! Délután fakultatív programként szerepelt a Soproni Szociális Intézmény Idősek Otthona megtekintése, amire több mint 60 szakember jelentkezett és ismerte meg a jubiláló 140 éves idősotthonban folyó szakmai munkát. A Konferencia 2. napján, június 14-én 120 vendég tanulmányútra utazott Bécsbe, ahol 2 idősotthonban az ausztriai idősellátás specialitásait ismerhette meg. Dr. Sütő Teréz, idősügyi és szociálpolitikai szakértő, Idősek Európai Háza Alapítvány elnöke


Demencia szűrés összesített eredményei A felmérés körülményei Sopron városában 2002 szeptemberében megtörtént a 65 éven felüli lakosok felmérése, melynek eredményeként az otthon élő idősek 17%-a, a bentlakásos intézményben élők 35%-a minősült demencia specifikus ellátást igénylőnek, mely akkor is meglepetést okozott. Az akkor kidolgozott Hálózati Gerontológiai ellátó rendszer megszervezése lekerült a Közgyűlés napirendjéről. Azt tapasztaltam, hogy egyre több család küzd a szeretett hozzátartozó időskori leépülésének különböző terheivel, 2 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy keresek segítőket, hogy megismételjük a 65 év felettiek demencia szűrését. Nemcsak a 10 évvel ezelőtti soproni helyzethez történő összehasonlítás érdekelt, hanem a más földrajzi, gazdasági, szociális környezetben élő 65 éven felüli lakosság összehasonlítása is, melyből levont következtetések egy hosszú távú idősgondozási koncepció alapját is jelenthetnék. 2012-ben, amely az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás éve volt az Európai Unióban, Magyarország két városában, Sopronban és Mátészalkán szeptember hónapban felmértük a 65 éves, illetve annál idősebb generációk körében a demencia megjelenését, elterjedtségét és jellemzőit, de szociológiai és egészségi állapot felméréssel is kiegészítettük. Mind Sopron, mind Mátészalka városában 200–200 fő került véletlenszerűen kiválasztásra a normál idős populáció köréből, így mérhetővé vált a demencia gyakorisága is. Sopron városában a vizsgálatot kiegészítette egy 39 fő felmérését tartalmazó kutatás, amely a Balfi úti bentlakásos intézményben élő időseket külön szűrte, hogy a 2002-ben már lebonyolított hasonló létszámú vizsgálatot össze tudjuk hasonlítani. A felmérésre mindkét városban a nemzetközileg elfogadott, Folstein-féle Mini Mental State validált magyar változatát, az Órarajz tesztet és a Katz-féle mindennapi tevékenységek elvégzését mérő kérdőív módosított európai verzióját használtuk. Marc Berthel profeszszor a Strassbourgi Gerontológiai és Geriátriai Intézet igazgatója is megerősített bennünket, hogy ma is ezek a legmegbízhatóbb mérőeszközök. (2002-ben is ezeket a módszereket használtuk!) Sopronban nem tudtunk támogatást szerezni a felméréshez, de sikerült lelkesítenem a város szociális és egészségügyi szakemberei közül 30 önkéntes aktív és

13

Beszámolók nyugdíjas segítőt, akik felkeresték lakásukon az egyéneket, akik rendszerezték a felmérőlapokat. A mátészalkai felméréshez kidolgozott számítógépes programot és a munkatársak segítségét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Módszertani Központ igazgatója, Cserbán Józsefné ajánlotta fel. A felmérés kiértékelését a Sopron Egészségügyéért Alapítvány anyagi támogatása tette lehetővé. A 29 oldalas tanulmányból készült e rövid összefoglaló:

1. A soproni és mátészalkai eredmények összevetése Az MMSE teszt eredményei esetében van szignifikáns eltérés a két város esetében. A különbség lényege, hogy míg Sopron városában összességében 28%-os a demencia kockázata, addig Mátészalkán ez az arány 18%. (1. ábra)

1. ábra: MMSE teszt eredményei Sopron és Mátészalka időseinek körében (%), (N = 385; P = 0,05)

Míg Sopronban 1% a súlyos fokú demencia aránya, addig Mátészalkán nem találtunk ilyen idős embert. Az órarajz teszt esetében nem volt kimutatható hasonló szignifikáns eltérés. Szignifikáns eltérés tapasztalható azonban a Katz index esetében, amely Mátészalka városában mutat kedvezőbb értéket: Sopron: 5,5. Mátészalka: 5,7. (F = 9,360; P < 0,05)

Az eredmények hátterében elsősorban az életkori megoszlás különbségei állhatnak, Sopron városa „öregebb”, mint Mátészalka. (2. ábra) Sopron város idősei átlagosan 76 évesek, Mátészalkán az átlagéletkor 73 év. Más háttérváltozók, így pl. a nemi megoszlás, az iskolai végzettség tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést a két város között, kivéve a jövedelmeket, amelyek jóval alacsonyabbak Mátészalkán, mint Sopronban, emiatt tételezhető fel, hogy a háttérben, a kutatásban mért mutatók közül, az életkor nevezhető befolyásoló tényezőnek. A viszonylag magasabb soproni jövedelem mellett mégis rendszeres pénzzavarral küzd a megkérdezettek 15,9%-a, alkalmankénti pénzzavarral 41,5%. Tény, hogy Sopronban a megélhetés jóval drágább, nemcsak a nyugdíjasoknak! Azon kérdésre, hogy mely kiadástípusokra nem jutott pénz 36,4% a kultúrát, szórakozást jelölte, 28,7% a ruházkodást, 16,4% a rezsiköltséget, 13,3% a felírt gyógyszerek kiváltását, 12,4% az élelmezést jelölte meg. A megkérdezettek közül mégis viszonylag kevesen részesültek a vizsgált időszakban – 2010. és 2011. évben – valamilyen támogatásban, segélyben. Lakásfenntartási támogatásban 4,1%, ápolási díjban 1%, átmeneti segélyben 2,6%, temetési segélyben 0,5%, közgyógyellátásban 6,5% részesült. Megdöbbentő válaszokkal is találkoztak a kérdezőbiztosok (Nyugdíjas pedagógus, aki 10 éve nem ivott kakaót, mert nem jut rá, nem tudja kiváltani a szemüvegét, pedig most lenne ideje olvasni stb. Először a rezsit kell kifizetnie, mert nem akarja, hogy kiköltöztessék, inkább nem eszik! ) A kutatás egyik fontos eredménye, amit mindannyian izgalommal vártunk, hogy számos gazdasági-társadalmi változó (nemi hovatartozás, gazdasági-jövedelmi helyzet stb.) nem mutat szignifikáns hatást a felmértek egészségi állapotára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a betegség „nem válogat”, bármely társadalmi csoport tagját elérheti, nincsenek igazán társadalmi „védőfaktorok”.

2. Sopron 2002–2012

2. ábra: Életkori megoszlás Sopron és Mátészalka időseinek körében (%), (N = 392; P < 0,05)

14

A kutatás keretében, a korábbi, 2002-es szűréshez hasonlóan sor került 39 fő, bentlakásos intézetben élő idős ember vizsgálatára is. (3. ábra) Az adatokból jól látható, hogy a bentlakásos idősek esetében jóval magasabb a demenciában szenvedők aránya, összesen 61,5%, szemben a normál idős populációban mért 28%-kal. Különösen magasnak tekinthető a súlyos fokú demenciában szenvedők aránya.


Beszámolók A két teszt eredményei azonban arra utalnak, hogy a bentlakásos intézményben élők esetében 60%-os aránnyal kell számolni.

tást a felmértek egészségi állapotára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a betegség „nem válogat”, bármely társadalmi csoport tagját elérheti, nincsenek igazán társadalmi „védőfaktorok”.

A Katz index esetében az összesített érték átlaga 3,9, ami nagyfokú dependenciára és gondozási szükségletre utal. Az egyes tevékenységi formákat érdemes külön is megvizsgálni. Az adatok alapján elmondható, hogy a bentlakásos intézményben lakók esetében a dependencia nagyobb fokú, mint a normál idős minta esetében tapasztaltak, gyakorlatilag minden egyes hétköznapi tevékenység esetében. Amennyiben az adatokat a 2002-es vizsgálattal vetjük össze, egyértelmű változás tapasztalható. Általános demográfiai változás Sopron városában az idős generációk létszámának és arányának növekedése. Míg 2002-ben a 65 éves, illetve annál idősebbek száma a városban 7381 fő volt, addig 2012-ben már 9264 fő. A növekedés aránya az elmúlt tíz évben 25,5%os volt. Változatlan demográfiai mutatók mellett várható, hogy az elkövetkező 10 évben, 2022-re a legidősebbek aránya megközelíti a 20%-ot, azaz szinte minden ötödik városlakó a 65 éves, vagy annál idősebb generáció tagja lesz.

Összegzés 1. Az idősek aránya Sopronban 2002-ben 13.5% volt, 2012-ben pedig 16%. A demencia kockázata ebben a generációban 2002ben 17% volt, 1828 főt érintett, 2012-ben, 28%-ot, 2593 főt. A növekedés aránya 10 év alatt közel 42%. 2. A betegség jellemzőinek ismeretében kijelenthető, hogy a közeljövőben helyzetük romlása várható. 3. Jelentős eltérés figyelhető meg a normál idős populáció, azaz az otthonában élő idős népesség, illetve a bentlakásos intézetben élők között. A bentlakásos intézményben élők körében 2002ben 35%-os, 2012-ben 61,5%-os a demenciával érintettek aránya. Magasabb lett a közepes, vagy súlyos fokú demenciában szenvedők aránya, amely a mindennapi gondozási tevékenységet, ápolási szükségletet jelentősen növeli. 4. A soproni, illetve mátészalkai minta közötti leglényegesebb eltérés, hogy Sopron városában magasabb a demenciával küzdők aránya, a különbség 10%-os (Sopron: 28%; Mátészalka: 18%), tekintve, hogy Sopronban a 75 év felettiek aránya 45,8%, míg Mátészalkán 29,6%. 5. A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a gazdasági-társadalmi különbség nem mutat szignifikáns ha-


3. ábra: Demenciával küzdők aránya az MMSE teszt eredményei alapján (%)

6. Szignifikáns hatást az életkor gyakorol, abban az értelemben, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb a demencia kockázata. 7. Bizonyos fokig az iskolázottság jelent egyfajta védelmet, hiszen az alapfokú végzettséggel rendelkező idősek körében gyakoribb a demensek aránya, mint az érettségizettek, illetve a diplomások csoportjaiban. Vélhetően egyfajta védőfaktorként jelenik meg az, ha valaki hosszú időn keresztül szellemi munkát végzett. 8. A két városban valamilyen fokú demenciában szenvedők közül jelenleg 11,2% él valamilyen bentlakásos intézményben. Ez is jelzi, hogy a demens betegek otthoni ellátása nem megoldott. Elértük minden ember óhajtott vágyát, a hosszabbodó életkort, de a méltóságban megélt időskor még sokak számára nem biztosított.

Javaslatok a tennivalókra Városi Demencia Stratégia kidolgozása. Összehangolt szociális- és egészségügyi ellátás az idősek számára: – 50 év felettiek 5 évenkénti szűrése, megelőző gyógymódok, technikák, – Járásonként memóriaközpont kialakítása, – Nappali kórház és mobil konzultáció megszervezése, – Minél további otthoni ellátás segítésére Nappali és Átmeneti Otthon létesítése speciális demens gondozással (Idősek Klubjaiban zavaró a súlyos demens beteg jelenléte), – Ápolási díj normativvá tétele a demens beteget ellátók számára – Nemcsak közvetlen hozzátartozóknak!

15

Beszámolók – Hozzátartozók felkészítése szakemberek bevoná- rekkel, a munkaidő-szervezéssel és a szervezeti kultúrásával az idős szűlők megváltozott (dependencia val. A továbbképzési program kiemelt figyelmet fordít miatti) magatartásának kezelésére, elfogadására. a külső és belső kommunikáció – azon belül hangsúlyo– A bentlakásos intézetek tárgyi és személyi feltéte- zottan a kríziskommunikáció – területére. Szakképzett leinek hozzáigazítása a növekvő ápolási gondozá- trénerek közreműködésével kerül megvitatásra a hálapénz kérdésköre; az átalakuló betegutak vagy a beteg si szükséglethez. Dr. Sütő Teréz, idősügyi és szociálpolitikai szakértő, – egészségügyi szakdolgozó közötti viszony problémái. A SE EMK oktatási komplexumában megtartott 5 Idősek Európai Háza Alapítvány elnöke napos, 40 tanórás, a résztvevők számára térítésmentes továbbképzési program először 2012 júniusában, az első körben konszolidált egészségügyi szolgáltató intézmények ápolásvezetői számára került meghirdetésre. A képzés 2012 októberében folytatódott a második körben konszolidált városi egészségügyi szolgáltató intézmények ápolásvezetőinek részvételével. A két progA Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és ramon közel 100 vezető egészségügyi szakdolgozó Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőfor- (ápolási igazgatók, vezető főnővérek) vett részt. 2013rás Fejlesztési Főigazgatósága (továbbiakban: GYEMSZI ban a sikerre való tekintettel a továbbképzési program a középvezető ápolók, vezető asszisztensek számára is elérhetővé vált. Így 2013 májusában 43 fő, majd júniusban 52 fő vett részt a képzésen, ami ebben az évben is közel 100 fő szakdolgozót jelent. A résztvevők a továbbképzés végén minden esetben írásbeli vizsga keretében adtak számot megszerzett tudásukról. A továbbképzési program elvégzését igazoló oklevelet 2013 májusában Dr. Török Krisztina (GYEMSZI főigazgató) és Dr. Gaál Péter (SE EMK igazgató), 2013 júniusában pedig Bagosi Gabriella (GYEMSZI országos vezető ápoló) és Dr. Gaál Péter (SE EMK igazgató) adták át. A továbbképzés lebonyolítása minden tekintetben sikeresnek mondható. A résztvevők visszajelzéseik alapján maximálisra értékelték a témafelvetést, valaEFF) és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Mene- mint az előadók felkészültségét és előadásmódját. dzserképző Központjának (továbbiakban: SE EMK) közös szervezésben immár második éve sikeresen rendezi meg a „Humánerőforrás menedzsment” c. ágazati pontszerző szakdolgozói továbbképzési programját. A minősített továbbképzési program kiemelt célja az egészségügyi intézmények vezetőinek és középvezetőinek körében a humánerőforrás menedzsment tevékenységek fejlesztése, különös tekintettel a folyamatban lévő ágazati struktúraváltásra. A továbbképzési program kiemelten foglalkozik a magyar egészségügyi rendszer átalakításának céljával, módszertanával és lépéseivel (pl. Semmelweis Terv; új intézményrendszer; az átalakuló intézményi hatáskörök stb.). Az általános egészségpolitikai cél- és intézményrendszer mellett szóba kerülnek olyan speciális intézményi menedzsment-kérdések is, mint az egészségügyi A Semmelweis Tervben foglalt céloknak megfelelőbeszerzések átalakuló modellje, az intézményi mini- en a GYEMSZI EFF a jövőben is képzésekkel, továbbképmumfeltételek vagy a betegellátás és betegút-szerve- zésekkel kívánja támogatni az egészségügyi szakdolzés kapcsolata. Több előadás is foglalkozik az emberei gozók belső és külső kommunikációjának fejlesztését, erőforrás menedzsment általános és speciális ágazati valamint a menedzsment ismeretek bővítését. vonatkozásaival: így a motivációs és ösztönzési rendszeGyetvai Györgyi, GYEMSZI EFF

Humánerőforrás menedzsment továbbképzési program

16


Beszámolók

Mozgásba lendült az egészségügyi infokommunikáció az eHealth hazai eredményei és lehetőségei Beszámoló az IME Infokommunikációs Konferenciáról 2013. május 29-én az IME Az egészségügyi vezetők szaklapja és a Larix Kiadó Kft. szervezésében került megrendezésre a XI. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia. A hazai egészségügyi informatikai szakma éves seregszemléjének számító kongresszus fenti alcíme találóan utalt az ágazat jelenlegi helyzetében kiemelkedő szerepet kapó eHealth szakmai kihívásaira. A konferencia előadásai nemcsak az egészségügyi ellátó intézmények menedzsmentjének, gazdasági és informatikai vezetőinek szóltak, hanem az egészségpolitikával foglalkozó összes szakembernek, akik érintettek lehetnek az egészségügyben jelenleg folyó változások kapcsán. Az idei Infokommunikációs Konferencia programjában mindazok az aktuális témák szerepeltek, amelyek 2013-ban az egészségügyi informatikához kapcsolódnak, illetve azzal foglalkoznak. A mintegy 32 előadás blokkokba csoportosítva, valamint egy kerekasztal beszélgetés keretében hangzott el. A rendezvény kiemelt célja volt, hogy plenáris előadások keretében bemutassa az ágazati stratégia és az európai uniós pályázati projektek folyamatban lévő rendszerfejlesztéseinek helyzetét. Két párhuzamos szekcióban részletes ismertetést kaphattunk arról, hogy hogyan segítheti az infokommunikációs technológiák alkalmazása a jelen helyzetben feltornyosuló problémák gyakorlati megoldását. A konferencia áttekintést adott a legújabb eHealth kutatás-fejlesztési irányokról, az otthoni monitorozásban, az AAL és az európai uniós TeleHealth projektekben elért eredmények hasznosításáról, valamint az új mobiltechnológiai és internetes lehetőségek kiaknázását biztosító fejlesztések infokommunikációs lehetőségeiről. A plenáris ülések közel 20 előadása az ágazati infokommunikációs fejlesztésekkel, az infokommunikációs technológiák gyakorlati alkalmazásával, valamint a kórházi informatikával foglalkozott. A szekció-előadások három blokkjának fókuszában a kutatás, a fejlesztés, az innováció, valamint egy IT klaszter egészségügyi innovációs projektjeinek a bemutatása állt. Minden előadást élénk vita követett.


Az „Ágazati infokommunikációs fejlesztések” című blokkban többek között a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet munkatársai tartottak előadásokat, olyan témákról, mint az ágazati operatív programok stratégiai áttekintése, a Humánerőforrás Monitoring projekt bemutatása, vagy az országos kapacitástérkép („Katéter Mónika”), illetve az elektronikus közhiteles nyilvántartások és az ágazati portál. A témakörön belül hallhattunk még a hazai eHealth megoldásokról és a kapcsolódó fejlesztések jövőképéről, az egészségügyi infrastruktúrális stratégia célkitűzéseiről, továbbá a központi, intézményközi adatáramlást biztosító informatikai rendszerek fejlesztéséről, országos egységes központi megoldások bevezetéséről, továbbá az Országos Egészségpénztár informatikai projektjéről, valamint a fejlesztések architekturális modelljéről. A „Kórházi informatika” témái között szerepelt az elektronikus beutalási rendszerek jövője a progresz-

szivitás minden szintjén, beleértve az alapellátást is. Ezzel olyan kérdésekre keresve a választ, mint, a hogyan szüntessük meg a „tumultust” a kórházakban, és a hogyan kerüljük el az ún. teljesítmény volumen korlát (TVK) túllépést egyszerű eszközökkel. Konkrét példákon keresztül ismerhettük meg az informatikai eszközök alkalmazását az egészségügyi marketing és kontrolling területén, valamint az eHealth nemzetközi tapasztalatait. A konferenciaprogram a „TeleSCOPE project visioning event” alcímet viselő kerekasztal megbeszéléssel zárult. Az eszmecsere fókuszában a távegészségügyi szolgáltatások kodifikációs és finanszírozási kérdései, a személyes egészségügyi ellátás problémái, valamint a K + F + I projektek hosszútávú fenntarthatóságának nehézségei álltak. Emberi Erőforrás Fejlesztési és Módszertani Főosztály, GYEMSZI EFF

17

Pár szóban

QR-kód Kedves Olvasóink! Előző lapszámunkban egy furcsának tűnő, de talán sokak számára már ismert szimbólummal találkozhattak kiadványunk hátoldalán. Ez az úgynevezett QR-kód. A kétdimenziós vonalkódot kamerával rendelkező okostelefonnal vagy tablet-tel tudjuk „beszkennelni”, majd a dekódolást követően eljutunk egy weboldalra, anélkül, hogy a billentyűzetet használnánk. A fenti kód Olvasóinkat a Főigazgatóság honlapjának ETInfo menüpontjába navigálja el, ahol további információkat olvashatnak kiadványunkról és böngészhetnek korábbi számaink között.

Röviden a QR-kódról QR, Quick Response azaz „gyors válasz”. 1960 óta használ az árukereskedelem vonalkódot. 1994-ben Masahiro Hara, a japán DENSO cég mérnöke vezette be az új, 2D-s vonalkódot, amely már több adatot képes hordozni elődjénél, mely 20 alfanumerikus karakter tárolására volt csak alkalmas. A vizuális elem szélein látható három határozott négyzet a helyzetazonosításra, pozicionálásra szolgál, ezzel lehetővé téve, hogy gyorsan, messzebbről, 360°-os szögben is olvasható legyen. Masahiro Hara és a DENSO a mérnöki teljesítmény mellett az ingyenes felhasználhatósággal tette lehetővé a technológia elterjedését és sikerét. Az okoseszköz kameráján kívül előfordulhat, hogy egy dekódoló alkalmazására [app] is szükségünk lehet, melyekhez az alábbi linkeken juthatunk hozzá. Android rendszerű telefon, tablet esetén: https:// play.google.com Az Apple webáruháza: http://store.apple.com Az alkalmazások közötti keresésnél a „barcode, scanner, qr, reader” kulcsszavak lehetnek hasznunkra és sok, azonos funkciójú program közül választhatunk. A QR-kód felhasználási területe igen széleskörű: reklámhordozó, névjegy, elektronikus jegy, tetoválás, kreatív designelem például plakátokon, ipar, áruk kibővített információhordozója, művészeti alkotás, GPS-koordináta, e-mail/szöveg/SMS/telefonszám, weboldalunk ETInfo menüpontjára mutató internetes hivatkozás. QR-kódot pedig a http://goqr.me weboldalon készíthetünk magunknak.

18

Jelentős megtakarítást eredményez a kórházaknak az országos gyógyszerközbeszerzés első eljárása A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) által kiírt első nyílt beszerzési eljárásának köszönhetően – 11 hatóanyag tekintetében – a nagykereskedelmi árhoz képest közel 1,5 milliárd forint árelőnnyel tudják a kórházak a gyógyszereket beszerezni a jövőben. Emellett az eddigi beszerzések legelőnyösebb árához képest is közel 200 millió forintos megtakarítás valósul meg ezen gyógyszereknél. A mostani sikeres központi közbeszerzés előnyeiből a kisebb kórházak is részesülnek, azok, amelyek az eddigi egyedi beszerzéseknél nem tudták kihasználni egy nagyobb forgalom árelőnyét. Az érintett 11 hatóanyag – injekciós gyógyszerformái – az egyes daganatos betegségek, fertőzések, vérképzési – szív- és érrendszeri betegségek eredményes kezelését segítik a jövőben. A jelen eljárásban nem eredményes hatóanyagok más – már kiírt és kiírandó – közbeszerzési eljárásokban szerepelnek. A szállítási szerződések előreláthatólag 2013. szeptember 1-el lépnek életbe, időtartamuk egy évre szól. Az abban foglaltak közbeszerzésileg biztosítható legkedvezőbb fizetési határidőt (60 napot), szállítási, illetve ártartási garanciát jelentenek a kórházaknak, emellett megfelelő fizetési és felhasználási biztosítékot adnak a beszállítóknak is. Ez utóbbit segíti, hogy a GYEMSZI ez év április 1-től az úgynevezett Kórházi Patikai Adatszolgáltatás jelentőprogramján keresztül heti rendszerességgel tudja követni az egyes kórházak gyógyszerbeszerzéseit. Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet és az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) tovább folytatja a kórházak fenntarthatóságával és hatékonyságával foglalkozó stratégiai munkát az egységes gyógyszerközbeszerzés terén. A GYEMSZI (központi beszerző) és az OGYTT (szakmai előkészítő) komoly előkészítő munkája eredményeként jelenleg már folyamatban van további két gyógyszerbeszerzési eljárás (24 hatóanyag tekintetében), amelyek részvételi határideje a hetekben zárul. Emellett a nyár folyamán kiírásra kerül további két országos közbeszerzési eljárás is 22 hatóanyag tekintetében. Remélhetően ezek is a jelen közbeszerzéshez hasonló sikerrel járnak, segítve ezzel a kiszámítható és takarékos kórházi gyógyszerellátást. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság


Pár szóban

Jelentős változások az egészségügyben Elfogadta a parlament az újabb egészségügyi salátatörvényt, mely egyebek mellett megteremti az ágazatban folytatódó béremelés alapját, valamint a patikaalap és az országos implantátum regiszter létrehozásának, a gyermekápolási táppénz kiterjesztésének, továbbá a még gazdasági társaságként működő fekvőbeteg ellátó intézmények állami kezelésbe vételének a biztosítékát is. 2013-ban tovább folytatja a szaktárca az egészségügyi dolgozók béremelését. Az összesen mintegy 30 milliárd forintos keretből jelentősebb arányban részesülnek idén azok, akik tavaly kevesebbet kaptak. A diplomás szakdolgozók bérfejlesztése így az egyéb diplomásoknak megfelelő mértékre egészül ki, az egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészek pedig az orvosokéval megegyező mértékű emelést kapnak. Emellett a szakorvosok is további béremelésben részesülnek. Annak érdekében, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés, az országgyűlés megszavazta a Patika Hitelprogramot is. A program közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelését hivatott elősegíteni. Meggyőződésünk szerint csak így garantálható a magyar lakosság magas színvonalú, és biztonságos gyógyszerellátása. Változik a gyermekápolási táppénz szabályozása is. Ennek értelmében a szülőt gyermekápolási táppénz illeti meg a gyermek kórházi ápolásának ideje alatt is, így lehetővé válik, hogy a beteg gyermek mellett a kezelés alatt végig ott legyen családja is. A korábban hatályos szabályozás szerint ebben az esetben a szülőnek szabadságot kellett kérnie munkáltatójától, ha szeretett volna ott lenni gyermeke mellett a kórházi ellátás során. Az implantátumokkal együttélő betegek további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából az egészségügyi ágazati vezetés bevezeti a központi implantátum regisztert és a kapcsolódó adatkezelési szabályokat. Emellett a parlament szavazott arról is, hogy bővül az egyedi méltányosságból igénybe vehető gyógyászati segédeszközök köre. A rendeletcsomag lehetővé teszi azt is, hogy a nagy számban egyedi méltányosságban kért gyógyászati segédeszközök esetén egyszerűbbé váljon az új támogatási csoport nyitása egyszerűsítve ez-


zel a betegek hozzáférését az ellátásukhoz legmegfelelőbb gyógyszerekhez. Végül a parlament szavazott a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló uniós irányelv magyarországi átültetéséhez szükséges rendelkezésekről. Ennek eredményeként a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók számára megteremtődik annak a lehetősége, hogy uniós betegeket fogadjanak. Az uniós betegek által befizetett térítési díj a szolgáltató saját bevételének fog minősülni javítva ezzel a betegellátás színvonalát. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Mintegy 3,7 milliárd forintos támogatással indul az alapellátás megújítása négy hátrányos helyzetű kistérségben A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében mintegy 3,7 milliárd forint összértékű Alapellátás-fejlesztési Modellprogram indul négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi

mikrorégióban: Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében. Ez képezi a hazai alapellátási rendszer fejlesztésének az egyik pillérét. A MOM Kulturális Központban megrendezett ünnepélyes megnyitón Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete, a társágazatok vezetői, az együttműködésben résztvevő konzorciumi partnerek, szakmai és civil szervezetek, döntéshozók, egészségpolitikusok, valamint a program során megalakult négy praxisközösség dolgozói jelenlétében mutatták be a programot.

19

Pár szóban A Semmelweis Terv az alapellátást az ellátórendszer kulcselemének tekinti, melyet prioritásként kell kezelni, és „ösztönözni szükséges a helyi területi és szolgáltatói együttműködés elmélyítését a praxisközösségek, kistérségi alapellátási központok kialakítása, illetve a védőnői hálózat, valamint az otthoni szakápolást, hospice ellátást és szociális gondozást végző önkormányzati, civil és egyházi szervezetek munkájának szorosabb integrációja irányában.” E központi egészségpolitikai koncepcióval összhangban, egy éves előkészítést követően indult el

a Népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, melynek általános célja, hogy praxisközösségek kialakításával, valamint az alapellátás prevenciós szolgáltatásainak bővítésével hozzájáruljon a lakosság egészségi állapotának javításához, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolásához, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, ezen belül is a roma lakosságra. A program keretében 14 észak- és kelet-magyarországi település, összesen 24 háziorvosi praxisa állt össze négy praxisközösséggé a humánerőforrás hatékonyabb hasznosítása és a szolgáltatások optimális szervezése érdekében. A praxisközösségek háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok partneri együttműködésén alapulnak, melyek – a program által biztosított támogatás révén – kiegészülnek különböző kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakemberekkel: dietetikussal, gyógytornásszal, egészségpszichológussal, népegészségügyi szakemberrel, praxisközösségi nővérrel. A program céljaival összhangban, a körzeti és iskolai védőnők is praxisközösségek tagjaivá válnak, és a korábbinál szorosabb kapcsolat alakul ki a térségben dolgozó iskolaorvosokkal. A helyi lakosság jobb elérését, eredményesebb bevonását segéd egészségőrök segítik a programban, akik a háziorvosok és a kisebbségi önkormányzatok közreműködésével kerültek kiválasztásra. A segéd egészségőrök speciális, OKJ szintű képzést kapnak, ami későbbi szakmai életútjukhoz is segítséget nyújt. A háziorvosok eredményes munkáját segítik egészség-

20

fejlesztéssel és népegészségüggyel foglalkozó szakemberek is. Tevékenységük nyomán a háziorvosi ellátás mellett aktív prevenciós tevékenység valósul meg, kiegészülve helyi közösségi programokkal, szolgáltatásokkal, köztük egyéni és csoportos életmód tanácsadással. A program azon túl, hogy a lakosság egészségi állapotának javítását célozza, jelentős szerepet tölt be a munkahelyteremtésben is, hiszen 76 fő számára biztosít új munkahelyet, a többletmunka díjazásával pedig további, mintegy 80 egészségügyi dolgozó megélhetését segíti. A projekt hozzájárul az alapellátásban dolgozók képzésének, továbbképzésének átalakításához, oktatási tananyagok kidolgozásához is, a hatékonyabb és biztonságosabb alapellátás megvalósítása érdekében. A modellprogram keretein belül fontos szerep hárul a megfelelő és hatékony infokommunikációs technológiai megoldások kidolgozására, amelyek segítik a praxisközösségek adminisztratív (pl. jelentéstétel, esetmenedzsment, betegút-elemzés) funkcióit, biztosítják az egészségi állapot monitorozást, a meglévő, illetve felmerülő kockázati tényezők kiszűrését. Az alapellátási modell az egységes informatikai rendszerrel együtt teremti meg a betegellátás közönség felé nyitó újraszervezésének és optimalizálásának kereteit. Az új szolgáltatások várhatóan 2013 szeptemberétől válnak elérhetővé a helyi lakosság számára az érintett négy térségben. Júliusban a praxisközösség új szereplői alkalmazásba kerülnek, amit a dolgozók továbbképzése követ, ezzel párhuzamosan zajlik a helyi infrastruktúra kiépítése is. A program tapasztalatai mentén a szakemberek népegészségügyi és egészségpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára, elősegítve ezzel a magyar alapellátás-fejlesztés folyamatát. Háttérinformációk az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramról A program központi célkitűzései: – Az alapellátás és a népegészségügyi szolgáltatások összekapcsolása, minőségének, eredményességének javítása – Praxisközösségek létrehozása a hatékony, biztonságos, a megelőzést és a gyógyítást egyaránt szolgáló alapellátás megvalósítása érdekében – Az alapellátáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének javítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, ezen belül is a roma lakosságra – Az alapellátásban elérhető szolgáltatások bővítése, új, egészségfejlesztést, megelőzést támogató szolgáltatások bevezetése, a krónikus betegségek szövődményeinek kialakulását csökkentő háziorvosi gondozás és a rehabilitációs tevékenység javítása


Pár szóban – Új szakemberek, segítők bevonása az alapellátásba – A lakosság egészségi állapotának fejlesztése, felmérése, az egyéni kockázati tényezőkhöz illeszkedő egészségfejlesztés, szükség esetén gondozásba vétel – Az egyének és közösségek egészségtudatos magatartásának a kialakítása és támogatása – A minőségi alapellátást támogató informatikai alkalmazások, az alapellátási jelentések adatszolgáltatását és feldolgozását segítő IT alkalmazások fejlesztése és bevezetése; felhasználóbarát adatkezelő, adatelemző, döntéstámogató és betegkövető rendszer (virtuális ellátó központ) létrehozása – Epidemiológiai kutatások és elemzések elvégzése – Alapellátási, családorvosi képzés és továbbképzés fejlesztése, megújítása A program kidolgozásában részt vevő konzorciumi partnerek: – Debreceni Egyetem – Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet – Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete – Magyar Védőnők Egyesülete – Országos Alapellátási Intézet – Országos Egészségbiztosítási Pénztár – Pécsi Tudományegyetem – Semmelweis Egyetem – Szegedi Tudományegyetem A programban részt vevő települések: – Borsodnádasdi Praxisközösség: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Járdánháza – Berettyóújfalui Praxisközösség: Berettyóújfalu, Hencida, Komádi, Mezőpeterd – Hevesi Praxisközösség: Átány, Heves, Kömlő, Tiszanána – Jászapáti Praxisközösség: Jászapáti, Jászkisér

A Svájci hozzájárulás A Svájci Hozzájárulás révén a svájci kormány viszsza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt Magyarország részére, melynek célja a gazdasági és társadal-

mi egyenlőtlenségek Európai Unión belüli csökkentése. A Svájci-Magyar Együttműködési Programból Magyarország több mint 130 millió svájci frank, azaz (folyó áron) körülbelül 31 milliárd forint támogatásban részesül. A hozzájárulás segítségével közel negyven projekt és a pályázati alapokon keresztül, több mint száz kisprojekt valósul meg. Az együttműködés egyik kulcsfontosságú területe az egészségügy, amelyhez a rendelkezésre álló pénzügyi keret a teljes program keretének 10%-a, azaz 13 millió svájci frank (ami folyó áron 3,1 milliárd forint). TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Svájci-Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Programiroda (Országos Alapellátási Intézet) Telefon: 06 1 239-0473, Fax: 06 1 450-1774 E-mail: [email protected] Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Természetgyógyászati szakmacsoport

Szakmai konzultáció a gyógymasszőrök tevékenységéről 2013. június 21-én került megrendezésre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: BKIK) Gyógy- és Alternatív Masszázs Szakmai Osztálya által szervezett szakmai konzultáció, melynek a BKIK székháza adott otthont. A meghívott résztvevők között szerepelt Kökény Márta és Boldogné Csurik Magdolna az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviseletében. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamará-


tól Márton Mártonné és Dr. Horváth Csilla volt jelen a konzultáción, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóságot (GYEMSZI EFF) Mester Tamás Gáborné képviselte. A szakmai konzultáción részt vett Dr. Hernádi Júlia a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezető-helyettese, a BKIK részéről pedig Galiotti Gábor, Bakonyiné Prenker Hedvig, Dr. Szántai Tibor és Kiss Zsuzsanna érkezett az egyeztetésre.

21

Természetgyógyászati szakmacsoport A szakmai konzultáció legfontosabb célja az volt, hogy rávilágítson arra az országosan jelentkező problémára, miszerint a gyógymasszőr végzettségű szakdolgozókat az ún. „okleveles masszőr” képesítésű frissítő masszázst folytatókkal azonosítják. A szakmai konzultációt Galiotti Gábor nyitotta meg, majd a működési engedély minimumfeltételei,

és megtévesztő lehet a laikusok számára. Az oklevél, a bizonyítvány és a tanúsítvány más-más szintű képzettséget takar. Oklevél, mint okmány felsőoktatási végzettséget tanúsít. Bizonyítványt hivatalosan a közoktatásban, szakképzésben résztvevők és az állam által elismert szakképesítést szerzettek kaphatnak. A tanúsítvány tulajdonképpen egy olyan igazoló okirat, amelyet bármilyen OKJ-n kívüli tanfolyamot, tréninget végző kaphat. Galiotti Gábor felvetette a kézmosás helyettesíthetőségének kérdését a kezelőhelyiségben, miszerint már léteznek olyan modern kézfertőtlenítő szerek és eljárások, amelyek kiváltják a folyó víz alatt történő hagyományos kézmosást.

a szakfelügyeleti ellenőrzés szempontjai és a különböző masszázs hirdetések és oktatások valós tartalmának felülvizsgálata témájú napirendi pontok mentén haladt a megbeszélés. Boldogné Csurik Magdolna megerősítette, hogy a frissítő masszázs, és a gyógymasszás között alapvető különbség többek között a szakmacsoportba történő besorolás. A gyógymasszázs egészségügyi tevékenységnek minősül, végzése állam által elismert szakképesítéshez kötött. A gyógymasszőr szakmai végzettséget szerzetteket az EEKH (Egészségügyi Engedélyezési Közigazgatási Hivatal) alapnyilvántartásba veszi, majd regisztrálniuk kell a működési nyilvántartásba. Mindemellett kötelező számukra a MESZK tagság is. A gyógymasszőrök működési engedélyét az ÁNTSZ adja ki a minimumfeltételeknek való megfelelés esetén. Galiotti Gábor elmondta, hogy a 40 órás frissítő masszázst oktató képzőhelyek tanfolyamaira sok a jelentkező, sokan oktatnak gyorstalpaló formában, és „termelik” a frissítő masszőröket. Ennek következménye a konkurencia megjelenése, azonban a szakmai színvonal nem mérhető össze a gyógymasszőrök tudásával. Márton Mártonné véleménye szerint a nagyon jól hangzó reklámokkal tévesztik meg a tanulni vágyókat. Mester Tamás Gáborné elmondta, hogy az „okleveles masszőr” megnevezés ilyen formában helytelen

22

Boldogné Csurik Magdolna válaszában elmondta, hogy az 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelet (Magyar Közlöny 64. szám) módosította az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendeletet, melynek értelmében a kezelőhelyiségben a kézmosó létesítése kötelező. A mobil gyógymasszázsra természetesen ugyanezen rendelet vonatkozik. A konzultáció során szóba került még a takarítási rend, amely közegészségügyi hatáskör, valamint a kötelező szakmai program összeállítása az ÁNTSZ felé, melyet a 96/2003. kormányrendelet ír elő, illetve a kötelező dokumentáció vezetése a megjelent betegekről.

Végül szó esett még a „kreditpontok”-ról, valamint a kötelező és szabadon választott továbbképzésekről. Mester Tamás Gáborné tájékoztatásul jelezte, hogy a szakdolgozók továbbképzési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges továbbképzési pontok összesítését 2012. január 1-jétől a GYEMSZI EFF Továbbképzési és Szervezési Főosztálya végzi, és elektronikus úton továbbítja az EEKH felé. Mester Tamás Gáborné, GYEMSZI EFF


Migráció

Diagnózis Kínából Hagyományos kínai orvoslás és kulturális beilleszkedés Magyarországon Az ősi kínai hagyományok és filozófiák nagy érdeklődésre tartanak számot hazánkban, de vajon mennyire nyitottak a magyarok arra, hogy gyógyteákkal és tűszúrásokkal gyógyítsák őket? Dr. Yu professzor már húsz éve praktizál hazánkban, az itt megszokott nyugati orvoslástól teljesen eltérő ősi kínai szaktudással és szemlélettel. A 90-es évek elején, Magyarországon még nem volt széles körben ismert a hagyományos kínai orvoslás, alig volt egy-két kínai orvos az országban. Yu doktor szinte „szűz földre” érkezett, ahol az elsők között kezdett hagyományos kínai orvoslással praktizálni. A professzor a mai napig nagy szerepet játszik hazánkban a hagyományos kínai gyógyászat megismertetésében, meghonosításában, és a szakmai elfogadtatásában. Két magánrendelője van, tanít a SOTE-n, a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületének Elnöke, MOTESZ tanácstag és a HKO Világszövetségének tiszteletbeli tanácstagja. „Európában Magyarország a hazám” Yu professzor, amikor először járt Magyarországon, még nem sejtette, hogy végleg itt fog letelepedni, csak eljött körülnézni. Több országba is hívták, járt Angliában, Németországban, utazgatott Európa szerte, de egyik országban sem érezte magát olyan jól, mint Magyarországon. A kínai szemlélethez hűen pedig, mely szerint a lelki béke, a nyugalom sokkal fontosabb az anyagi sikernél, úgy döntött, hogy itt marad, annak ellenére, hogy Nyugat-Európában már sokkal elterjedtebb és bejáratottabb volt a kínai orvoslás, mint itt. „Ahhoz, hogy boldog legyen az ember, fontos, hogy jól érezze magát, mondja Yu professzor. Idegen országba jöttem, de Magyarországon megtaláltam az európai otthonomat. Olyan szívélyesen fogadtak itt az emberek, amit sehol máshol nem tapasztaltam. A többi országban csak egy külföldi voltam, de itt kedvesen, mosolygósan fogadtak mindenhol. A SOTE-n egyszer az egyik professzor azt mondta nekem, hogy van egy elmélet, mely szerint a kínai és a magyar rokon nép. Érdekes, de valahol ezt a szívemben én is így érzem. Szeretek itt lenni, és valóban sok a hasonlóság a két nép között. A mély kötődés kialakulásához az is nagyban hozzájárult, hogy az idős házaspár, akiknél először albérletben laktam, nagyon kedvesek voltak velem. Nem is vendégként, hanem családtagként bántak velem. Igazi pótszülőkre leltem bennük, szóval, ez is hozzájárult ahhoz, hogy otthon éreztem magam Magyarországon.”


Az egyik páciens hozta a másikat Yu professzor békés, keleti emberre jellemző nyugodtsággal fogott neki magánpraxisa beindításának. Lépésről lépésre, türelmesen haladt előre, és bízott a több ezer éves múlttal rendelkező szaktudásában. Az engedélyek beszerzése után meg is nyitotta az első rendelőjét. „Az emberek nagyon nyitottak voltak, már a 90-es évek elején is igényelték a másfajta gyógyítást. Érdeklődtek az ősi módszerek iránt, és bíztak a kínai orvoslásban. Nem idegenkedtek az akupunktúra tűszúrásaitól sem.” Az eredményei hatására fokozatosan elterjedt a kínai doktor híre, a páciensek pedig tovább ajánlották őt az ismerőseiknek, barátaiknak. A szak-

mai elfogadás egy hosszabb folyamat volt, de az idő és a sok-sok bizonyíték, és pozitív eredmény végül sok orvos hozzáállását változtatta meg. „Az orvosok között a mai napig változó, hogy hogyan viszonyulnak a kínai orvosláshoz. Van, aki még idegenkedik tőle, elzárkózik az alternatív gyógymódok elől, de van olyan is, aki a betegeinek akupunktúra kezelést javasol. Sőt, vannak már orvos pácienseink is.” Csak 12 kínai orvos kapott engedélyt Pár év alatt beindult a kis magánpraxis, Yu professzor természetgyógyász rendelőjét egyre többen megismerték. 1997-ben azonban az új egészségügyi törvény nagy akadályt gördített a kínai orvosok tevékenysége elé. Kimondta ugyanis, hogy csak az végezhet akupunktúrás kezelést, akinek nyugati orvoslásból is van diplomája. Ekkor sok kínai professzor elhagyta az országot és

23

Migráció továbbmentek Kanadába, Amerikába, de tizenketten maradni akartak, és a minisztériumhoz fordultak. Közösen benyújtottak egy kérelmet, csatolták a diplomájukat, a betegek köszönőleveleit, az elért eredmények dokumentációit. A komoly átvizsgálást és ellenőrzést követően végül, ők tizenketten meg is kapták a névre szóló engedélyt a praxis folytatására, azzal a megszorítással, hogy csak magyar orvossal együtt dolgozhatnak. Ez a rendelet a mai napig él, Dr. Yu professzor klinikáján is vannak magyar kollégák, akik mind az európai, mind a hagyományos kínai orvoslásban jártasak.

teret és szemléletet akkor is alkalmazom, ha nyugati orvosként praktizálok. Mindkét orvoslásnak megvannak a kompetencia-határai. Ezeket figyelembe véve, akár együtt is szép eredményeket lehet elérni. ” Fazakas Virág Forrás: 21-23, Befogadó Egészségügy II., SIMIGRA, 2012.

Migránsok és a magyar egészségügy – VI. rész

„Nézd meg, ami kívül van, és megérted, Kutatási zárótanulmány ami belül van…” Dr. Yu professzor kollégája, Dr. Borodi Judit belgyógyász, 1994 óta dolgozik kínai orvosokkal együtt, és A tanulmány a Panta Rhei Társadalomkutató a többi orvoshoz hasonlóan az elején ő is megdöbbent Bt. EIA/2011/1.3.6 számú, „Migránsok és a magyar a kínai orvosok módszerein. „Hihetetlen volt látni és taegészségügy” című projektjében készült. pasztalni a kínai orvosok munkáját. Első látásra az emA projekt az Európai Unió Európai Integrációs ber azt mondta, a saját képzései, a saját tanulmányai Alapjának támogatásával valósult meg. alapján, hogy ez ki van zárva, ez nem létezik, hogy ezek a tünetek így megoldhatók legyenek, és bizony sokszor A fejlett országok polgárainak kétharmada rendelkekellett megélje ezeket a dolgokat, hogy igenis működik.” A kínai diagnózis szintén egy nagyon különleges do- zik magánbiztosítással és alig több, mint egyharmaduk log. A kínai orvosok egészen másképp diagnosztizálnak, magyar TB kártyával. Magas a magánbiztosítással renmint ahogy a nyugati orvosok. Nem használnak semmi- delkezők aránya az ukránokat kivéve a volt Szovjetunió lyen elektromos eszközt. Méreg drága műszerek nélkül, utódállamaiból érkezettek körében. A Szaharán túli afelsősorban a pulzusból és nyelvvizsgálattal mérik fel rikaiak körében átlagnál alacsonyabb az OEP kártyával a beteg állapotát. „Egy kínai orvos pulzusból még azt és magasabb a magánbiztosítással rendelkezők aránya. is meg tudja mondani, hogy valaki terhes-e, vagy nem, Kevéssé jellemző a magánbiztosítás az Ázsiából jöttekre, meséli Dr. Borodi Judit. Sőt, még a baba nemét is. Több a vietnamiak és mongolok közül pedig egynek sem volt. Foglalkozási csoportok szerint lényegesen eltérnek olyan eset is volt, hogy az ultrahang mást diagnosztizált, mint Yu professzor, és végül mindig neki volt igaza. Egy az adatok. kínai orvos műszerek nélkül is pontos diagnózist tud fel1. tábla: Milyen biztosítása van? (%) állítani, ezt azonban nem könnyű megtanulni.” A két világ találkozása A két különböző orvoslás, bár teljesen eltérő módszerekkel gyógyít, mégis jól megférnek egymás mellett, kiegészítik egymást. „A kínai orvoslás elsősorban a szervezet öngyógyító erejét aktivizálja és az egyensúly helyreállításán dolgozik, mondja Yu professzor. Bizonyos esetekben azonban a nyugati orvos szaktudására van szükség. Mindkét módszer egy eszköz, az a lényeg, hogy megtaláljuk, hogy mikor melyiket kell alkalmazni, melyik használ.” A doktornő szintén azt vallja, hogy mindkét orvoslásnak megvan a helye a gyógyításban. Magánrendelőjében belgyógyászként dolgozik, ahol szintén alkalmazza az ősi kínai szemléletet. „A kínai orvoslás egy több ezer éves tudás, az emberiség számára egy nagy kincs. Sokkal összetettebb rendszer, ahol az életmód is nagy hangsúlyt kap. Egy szelíd gyógymód, ami mellékhatásoktól mentes, hiszen gyógyszerek és kemikáliák helyett kizárólag gyógynövényeket és gyógyteákat alkalmaznak. A filozófiai hát-

24

Foglalkozás Segéd-és betanított munkás Szakmunkás Adminisztratív, középfokú ügyintéző Értelmiségi, vezetőállású

Nincs semmilyen

TB kártyája van csak

Más (is)

Összesen

29

63

8

100

12

78

10

100

6

85

9

100

17

57

26

100

A biztosítás hiánya a szomszédos országokból érkező szakképzetlen fizikai dolgozók körében számottevő. Az értelmiségiek és vezetőállásúak körében viszont a magánbiztosítással rendelkezők aránya magas, egyharmad. Az adminisztratív munkát végzők, középszintű ügyintézők körében 85%, a szakmunkások esetében 83% a csak OEP kártyával rendelkezők aránya (a teljes magyar biztosítási arány 94 illetve 92% e két csoportnál).


Migráció A válaszok alapján nincs semmiféle biztosítása az 2. tábla: Biztosítás megléte és típusa anyagi helyzet szerint (%) alkalmi munkavállalók 60%-ának. Azoknak, akik ninNincs Tb Van más Hol csenek hivatalosan bejelentve munkahelyükön, több Összesemmikártyája biztosíhelyezsen N lyen bizmint kétharmada válaszolta, hogy nem biztosított. van csak tása (is) né el (%) tosítása A valóság ezekben az esetekben minden bizonnyal (%) (%) magát? (%) még kedvezőtlenebb annál, mint amit a válaszok jeLegszeleznek. 13 80 7 100 15 gényebb A magasan képzett külföldi munkavállalók jelentős 2 9 82 9 100 11 többsége rendelkezik a közfinanszírozott egészségügyi ellátásra jogosultsággal, mégsem veszik azt igény3 26 70 5 100 43 be. Ennek oka, hogy az ilyen ellátás színvonalát nem 4 37 54 9 100 65 tartják kielégítőnek, számos kellemetlen tapasztalatuk 5 14 64 22 100 143 származik abból, hogy TAJ számukat az ellenőrzés so6 11 67 22 100 76 rán inaktívnak igazolja vissza az ellenőrzési rendszer, 7 11 68 21 100 72 ilyen esetben az egészségügyi szolgáltató kéri, hogy a munkáltató igazolja a dolgozója lakcímét. E kérdést 8 7 37 56 100 41 a tanulmány később részletesen tárgyalja. 9 – 25 75 100 8 Tanulságosak a munkahely ágazata szerinti adatok: Leggaz40 20 40 100 5 A mezőgazdaságban dolgozó 12 válaszadóból dagabb a többség (7) azt mondta, hogy nincs semmilyen bizHasonló a kép, ha az anyagi helyzet önbesorolásátosítása. Feltűnő, hogy az oktatásban dolgozók egyharnak átlagos értékeit a biztosítás megléte szerint nézzük. mada is így válaszolt. A biztosítás hiánya az eddigiekkel összhangban gyakoribb a községekben élőknél (37%). Elsősorban 3. tábla: Anyagi helyzet önértékelése a biztosítás megléte és tíazoknál fordul elő, akik rövidebb időt töltöttek Magyar- pusa szerint (pontátlag 10 fokú skálán) országon. A nem bejelentett munkát végzők csaknem Milyen biztosítása van? Átlag N háromnegyede, az alkalmi munkát végzők 60%-a válaNincs semmilyen 4,8 79 szolta azt, hogy nincs egészségbiztosítása. Tb kártyája van csak 5,1 297 A helyzetet súlyosbítja az, hogy a biztosítással nem Van más biztosítás (is) 6,2 105 rendelkezőknek a válaszok alapján az átlagosnál roszszabb az egészségi állapota. Ez összefügg a hazai társadalombiztosítás jelenlegi Saját anyagi helyzetüket a közepesnél rosszabbnak szabályzórendszerével is. A fél évnél rövidebb ideje itt (4,8) értékelték azok, akiknek nincs biztosításuk, 6,2-re, tartózkodók körében – a szabályzórendszerrel is össze- akiknek magánbiztosításuk (is) van. Egyszerűen megfüggésben – kirívóan alacsony a TB kártyával rendelke- fogalmazva: a biztosítás hiánya szegénység (esetleg luzők (50%) és magas a csak magánbiztosítást kötöttek xus), a magánbiztosítás pedig a gazdagság jele. (37%) aránya. Egy ösztöndíjas szerb-magyar állampolgár például Külföldiekre vonatkozó biztosítási rendszer a következő csapdahelyzettel találta magát szemben: „mivel ösztöndíjas munkát végzek, a munkáltató nem fi- Jelenlegi jogi szabályozás, az Országos Egészségzet utánam járulékokat, így magamnak kellene fizetnem biztosítási Pénztárral köthető biztosítások Külföldi állampolgárok ideiglenesen, illetve ála TB járulékot, havi 6300 Ft-t a NAV-nak. Ezzel nem is lenne gond, de van egy kitétel a szabályzatban, hogy ahhoz, landó jelleggel, életvitelszerűen tartózkodhatnak hogy biztosított lehessek 1 éves magyarországi állandó Magyarországon. Az állandó tartózkodás esetében, bejelentett lakcím szükséges. Csak februártól van bejelen- a külföldi állampolgár Magyarországra helyezte át – tett lakcímem (előtte a kollégium tartózkodási címként munkavállalási, tanulási célból, nyugdíjasként, esetlett jelölve) nem fizethetem magam után a járulékokat, leg menekült, menedékes vagy befogadott jogcímen így biztosításom se lehet. A NAV-tól az OEP-hez küldtek, – lakóhelyét. Fontos jogszabályi kritérium, hogy, az egészségahol mondták, hogy egyedül úgy lehetek Magyarországon biztosított, ha egészségügyi biztosításra megállapo- ügyi ellátásokra egyes jogviszonyok esetén csak a tárdást kötök az OEP-pel és havonta ennek megfelelően fize- sadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek jogosultak. tek, ami nagyon drága.” Társadalombiztosítási szempontból külföldinek miA biztosítási jogviszony megléte és típusa összefügg a migráns anyagi helyzetével is. Ezt szemlélteti nősül minden a természetes személy, akit nem kell belföldinek tekinteni. a következő tábla:


25

Migráció Belföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból): – a Magyarország területén a lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár; – a bevándorolt, vagy letelepedett jogállású személy; – a menekültként elismert személy; – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország terü-

letén gyakorolja, és itt a jogszabálynak (1992. évi LXVI. törvénynek) megfelelő bejelentett lakóhelylyel rendelkezik. Ide tartoznak az:  Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárok amennyiben rendelkeznek EGT tartózkodási engedéllyel, regisztrációs igazolással,  EGT állampolgárokat kísérő családtagjai (amenynyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási kártyával, regisztrációs igazolással,)  a magyar állampolgárt kísérő nem magyar állampolgárságú családtagjai, amennyiben rendelkeznek tartózkodási kártyával  a magyar állampolgár vagy – magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező – EGT állampolgárságú személy eltartottjai, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban élő személyek, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar/ EGT állampolgár személyesen gondoskodik, ha a magyar idegenrendészeti hatóság a családtagként beutazást és tartózkodást engedélyezte

26

 Az EGT tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező, de nem EGT tagállam állampolgárai, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, – hontalan. Ideiglenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok Viszonosság, illetve egyezmények alapján az egyezményekben részes államok egymás állampolgárai részére külföldi tartózkodásuk idejére kölcsönösen, különböző egészségügyi ellátási jogosultságokat biztosítanak. Az egyezményes országokból érkező, Magyarországon nem biztosított külföldi állampolgárok (különböző elszámolási módok alapján az egészségbiztosítás terhére) az itt tartózkodásuk alatt feltétlenül szükséges mértékben, heveny megbetegedés illetve sürgős szükség esetén, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek ellátásai, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében a beteg állapotának stabilizálása céljából a magyar biztosítottakkal azonos fizetési feltételek mellett jogosultak egészségügyi ellátásra. Ez az ellátás magában foglalja az alap ellátást, a járóbeteg-ellátást, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást is, nem foglalja azonban magába a megelőző ellátásokat. Az ellátások igénybevétele során a sürgős szükség, mint elhatároló tényező fontos szerepet játszik, ezért az egészségügyi törvény definiálja, hogy mely állapot tekinthető sürgős szükségnek. Sürgős szükségnek minősül az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Állandó jelleggel Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, ha utána a munkáltató az egészségbiztosítási ellátásokra jogot keletkeztető közterhet fizet. 2007. április 1-jével a Magyarországon munkát vállaló külföldiek vonatkozásában az eltartott közeli hozzátartozói, mint ellátásra jogosultságot keletkeztető státusz megszűnt, ezért ezt követően a Magyarországon biztosított külföldiek egyéb jogcímen ellátásra nem jogosult közeli hozzátartozói a megyei (fővárosi) kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kötött megállapodás alapján válhatnak egészségügyi ellátásra jogosulttá. Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter A tanulmány folytatását az øTInfo következő számában olvashatják!


Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport

EmpNURS – Konferencia Oslo-ban A GYEMSZI az Egész életen át tartó tanulás programban megvalósításra kerülő, EmpNURS nemzetközi pályázat (Projektazonosító szám: 510111-LLP-12010-1-FI-ERASMUS-ECUE) keretében jelentős európai uniós támogatást nyert el három éve.

rében is bemutassuk az új EmpNURSE Mentor programot, amelyet Európában először vezettek be. Öt héten át tesztelték, az „egy mentor – egy hallgató” pilot teszt kimeneti céljait klinikai környezetben.

A projekt kezdési dátuma: 2010. október 1., a projekt befejezési dátuma: 2013. szeptember 30. A projekteredmények disszeminációs munkájában, a Finn EmpNURS projektben a nemzetközi és hazai eredményekről való tájékoztatás, a nemzetközi terjesztési feladatok és konferenciákon való részvétel előírásként szerepel. 2012. évben, a GYEMSZI részt vett a négy ország: Csehország, Románia, Litvánia, Magyarország által végzett új mentorprogram kutatási-fejlesztési feladataiban. Az „EDEN Annual Conference 2013, Oslo” megnevezésű konferenciát 2013. június 12–15. között rendezték

A GYEMSZI képviseletében, az EmpNURS projekt vezetője: Dr. Szögedi Ildikó Ph.D első szerzőként előadást tartott „EVIDENCE FOR NEW MENTORSHIP MODELL TRAINING – HOW IMPROVES THE EFFICIENCY OF OUTPUT GOALS” IN HEALTHCARE EDUCATION címmel,

meg Norvégiában: „A tanulás öröm – a tanulási tapasztalat javítása, a tanulási folyamat javításának minősége” volt az üzenete az osloi konferenciának. A konferencia választott témaköreiben magas színvonalú nemzetközi kutatási eredmények bizonyították a kiscsoportos oktatás és tanulási forma előnyeit. A 4 napos konferencián, 44 országból, 400 résztvevő érkezett: 94 előadás, 24 workshop, 25 poszter került bemutatásra. Különleges élményt jelentettek a proaktív előadások, az ún. „cross-kontinens’ ICT” élő párbeszéd az amerikai Sir Ken Robinson, és Sugata Mitra, angol professzor között. Az EDEN európai konferenciára kiutazásnak az volt a célja, hogy nemzetközi oktatásfejlesztő kutatók kö-


27

Egészségügyi szolgáltatásokat támogató szakmacsoport a poszterszekcióban is részt vett, valamint bemutatásra kerültek az EmpNURS projekt magyarországi pilot teszt eredményei is. Összehasonlítva a hagyományos és az új mentori modelltanulási módszereket, több magyar BSc ápoló hallgató úgy gondolta, hogy ez a módszer hatékonyabb volt és szignifikánsan fejlődött a problémamegoldó és kommunikációs készségük. A hallgatók és mentoraik nézetei azt tükrözik, hogy jelentősen hozzájárultak véleményeikkel, aktivitásukkal (r = 0,77; p < 0,01) a magyar pilot teszt kimeneti céljainak sikeréhez. A pilot teszt nemzetközi eredményeit a négy országban elvégzett vizsgálatok alapján a magyar eredmények objektíven támasztották alá. Dr. Szögedi Ildikó Ph.D, GYEMSZI UPI

it, akik nagy segítségünkre voltak az adatfelvétel sikeres megvalósításában. A két hónapig tartó adatfelvételi szakasz az előzetes várakozásokhoz képest jóval jelentősebb érdeklődést és rendkívül magas számú szakdolgozói kérdőívet eredményezett. Az adatfelvétel eredményeként 3.190 beosztott és 775 vezető szakdolgozó által kitöltött – s így a kutatási célokra felhasználható – kérdőívet kaptunk, amely több mint a 3,5-szerese az eredetileg kívánt kvantitatív mennyiségnek. A kutatásban közreműködött 49 intézmény által prezentált közel 34.000 A kérdőívet kitöltő beosztott és vezető szakdolgozók létszáma 3500 3.190

3000

2.817

2500 2000

beosztott szakdolgozók

1500

Tájékoztató a „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” kutatási projekt adatfelvételi szakaszáról Az øTInfo 2013. februári számában már beszámoltunk a GYEMSZI Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság (továbbiakban: GYEMSZI EFF), Emberi Erőforrás Fejlesztési és Módszertani Főosztályának irányításával megvalósuló „Párbeszéd és kompetenciák az egészségügyben” elnevezésű kutatási projekt részleteiről. Az intézményvezetés hozzájárulásával 49 konszolidált fekvőbeteg egészségügyi intézményt vontunk be a kutatásba, melynek adatfelvételi szakaszára 2013. április 15. és június 17. között került sor. Jelenleg az adatok szakmai és statisztikai értékelése zajlik. Terveink szerint 2013 őszi hónapjaira készül el a kutatás eredményeit és tanulságait összegző hivatalos záró tanulmány. A kutatási tervben eredeti célkitűzésünk 1300 db online és anonim egészségügyi szakdolgozói kérdőív felvétele volt. Ez 1000 beosztott szakdolgozó és mintegy 300 vezető szakdolgozó részletes véleményét jelentette az egészségügyben kívánatos és a valóságban tapasztalt készségalapú kompetenciákról, valamint az intézményi szervezeti kultúra meghatározó kérdéseiről. Az anonimitás biztosítása mellett a fentieken kívül igyekeztünk minél szélesebb képet kapni a munkahelyi kommunikációról, a nemi és életkori megoszlásról, és az ágazatban eltöltött időről is. Az adatfelvétel érdekében a kutatás helyi-intézményi szintű koordinációjának segítésére közvetlenül bevontuk az érintett intézmények ápolásvezető kollégá-

28

1000 500

vezető szakdolgozók

757 686

775

252

0 2013. április

2013. május

2013. június

fős szakdolgozói létszám esetében a 3.965 kitöltött kérdőív 11,6%-os mintavételt jelent, amely számarány – a hasonló tematikájú és technikájú hazai ágazati felmérések tükrében –, kiugróan magas eredménynek tekinthető. Ezáltal elmondhatjuk, hogy a Semmelweis Terv keretében meghatározott új területi egészségszervezési rendszer mind a nyolc területi egysége megfelelő mértékben jelent meg, biztosítva az országos lefedettséget. Ezúton köszönjük meg az ápolásvezető kollegák közreműködését és a szakdolgozók aktivitását, mellyel nagymértékben hozzájárultak a kutatási projekt eredményes és sikeres megvalósításához. Végezetül kiemelést érdemelnek azon konszolidált egészségügyi intézmények, melyek a teljes szakdolgozói létszámukhoz képest rendkívül magas kitöltési arányt produkáltak: Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest; Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest; Szent Imre Kórház, Budapest; Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét; Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár; Markhot Ferenc Kórház, Eger; valamint Vaszary Kolos Kórház, Esztergom. A felsorolt intézmények szakdolgozóinak külön köszönjük a kutatáshoz nyújtott segítséget! Bízunk benne, hogy az adatok feldolgozása, elemzése révén sok olyan ismeretet és tapasztalatot szerzünk, amelyek elősegítik az intézmények szervezeti kultúrájának emelését illetve a GYEMSZI EFF keretében folytatott emberi erőforrás fejlesztési tevékenységet. Szabó Tamás, GYEMSZI EFF


Idegennyelvû cikkek

EVIDENCE FOR NEW MENTORSHIP MODELL TRAINING HOW IMPROVES THE EFFICIENCY OF OUTPUT GOALS IN HEALTHCARE EDUCATION EmpNURS project number: 510111-LLP-1-2010-1-FI-ERASMUS-ECUE Ildikó Szögedi, Éva Nagy National Institute for Qualityand Organizational Development in Healthcare and Medicines (GYEMSZI), of Budapest, Miklós Zrínyi, Teva Hungary Ltd., Hungary, Mikko Saarikoski, University of Turku, Finnland, Tony Warn, University of Salford, England, United Kingdom, István Csollák, Semmelweis – University Hospital of Miskolc, Judit Horváth, National University of Public Service of Budapest. INTRODUCTION The EmpNURS is an international project and it is aimed at benefiting nurse educators, student and qualified nurses. The thematic field of the project is in advancing empowerment of nurses and the operational focus is in Mentorship programmes and their delivery and enactment in the clinical environment. The Action model of the project is based on previous work by members of the project team (Saarikoski et al., 2008; Warne et al., 2010). Mentorship training courses are developed and then implemented in four moderately new member states within the European Union. Each Mentorship course is specifically geared to the cultural, professional and organizational needs of the participating partners. The anticipated project outcomes were: improved supervision skills of qualified nurses; a homogeneous range of Mentorship models which are adapted to specific nursing education needs in participating country; enhanced integration of education and practice organizations and promote congruity of European nurse education. EmpNURS (01.10.2010 – 30.09.2013) of Lifelong Learning Programme (LLP) is carried out by 11 partner organisations from Czech Republic, Finland, Hungary, Lithuania, Romania, the Netherlands and United Kingdom BACKGROUND The study’s theoretical background reflects a range of factors that contribute to students learning in the clinical placements. The development of these factors has been discussed elsewhere (Saarikoski et al., 2008, 2009). The Clinical Learning Environment, Supervision and Nurse Teacher (CLES + T) evaluation scale provides the operational framework for the study. The CLES+T scale is based on the content analysis of the results arising from a number of empirical studies (n = 87), audit instruments (n = 6) and systematic literature reviews (n = 5) published between 1980 and 2006 (Fig. 1). Pedagog-


ical atmosphere relates to the psychosocial climate of the ward. From the viewpoint of students, the most important feature of a good learning environment is their sense of ontological security. This is achieved in an envi-

ronment, in which the atmosphere is fair and where students learn to solve problems in a culture that tolerates faults and mistakes as part of the learning process (Neville and French, 1991; Dunn and Hansford,1997; Warne and McAndrew,2008). In such ontologically secure working environments the students can also influence and improve the professional development of qualified nurses as new learning opportunities are developed (Wilson-Barnett et al.,1995;Saarikoski,2002).There is considerable evidence that a one-to-one relationship is of prime importance to the students learning and professional development in clinical practice (Campbell et al., 1994; Crawford et al., 2000; Allan et al., 2008). Confidential supervision sessions are considered important, because they enable the student to talk about their own experiences and feelings (Shatkin,1995; Saarikoski,2003). More traditional models for student supervision were often predicated upon group supervisory approaches. Contemporary models emphasise individualised supervisory approaches. The mentoring role of staff nurses has become increasingly central to these clinical supervision processes (Lewin,2007). (Figure 1.) AIMS Why is there a need for knowledge change? The goal of lifelong learning is defined as the ongoing

29

Idegennyelvû cikkek

Figure 1. T. Warne et al. / Nurse Education Today 30 (2010) 809–815

development of skills, and interdisciplinary competencies (such as digital literacy, intelligent learning, e-learning and Problem Based learning, Simulation Based Learning, Mobile learning, New Mentorship Modell). as well as the development of problem solving skills, communication skills, social and life coaching skills. The aim of our research was to explore what type of skills are being developed by different learn-

ing methods that could be useful for the future career. An impact evaluation of the EmpNURS project was undertaken using both quantitative and qualitative methods, as well as an ongoing critical evaluation and support in the development of the mentorship programme. In particular the evaluation assessed the increased cooperation between health care services and

Descriptive Statistics Course indicators

N

Minimum

Maximum

Mean

Std. Deviation

understand mentor role

11

4,25

5,00

4,6818

,31802

clearly defined outcomes

11

4,50

5,00

4,8182

,19656

methods relevant for learning

11

4,50

5,00

4,7273

,20780

able to contribute to course

11

4,50

5,00

4,8409

,20226

was listened to

11

4,50

5,00

4,8636

,17189

time enough for discussion

11

4,75

5,00

4,9318

,11677

content relevant for purpose

11

4,25

5,00

4,6818

,22613

undertake personal study

11

4,33

5,00

4,5758

,26208

helpful peers on study group

11

4,25

5,00

4,7727

,26112

contribution by teachers

11

5,00

5,00

5,0000

,00000

personal benefit of course

11

4,50

5,00

4,9318

,16167

Table 1. Results of the BSc nurses pilot test

30


Idegennyelvû cikkek education, and the impact upon the professional empowerment of nurses especially in joining Higher Education Institutions (HEI) and hospital organizations. The EmpNURS sought to create permanent interchange of shared beliefs and development in nursing education support system. METHODS PHU – GYEMSZI EmpNURS consortium partners used both retrospective and prospective comparative analytical approach. Data on final EmpNURS pilot study, collected from new MENTORSHIP MODELL or traditionally trained students, and on teaching process, were obtained for a pilot sample of a total of 11 Hungarian BSc nurses. The data collection took between 01 /03 /2012 – 01 /06 /2012, in two major locations in and outside of Budapest. The data analysis was done by using SPSS 20.0. Descriptive analysis, correlations and repeated measures ANOVA were performed to analyze data. Significance was set at 5%. Research methods: case study, focus group, evaluation questionnaires (from student mentors, student nurses, ward managers), Target population: (involved in 5 weeks pilot course – 1 week theory – 5 days; 4 weeks practice): Student mentors, BSc. Student nurses, Ward managers. Research questions: There were a set of qualitative and quantitative questions explored. 1. What kind of relationship is being formed within the process of information creation between the visual and verbal aspects? 2. How will our students use the opportunity of interactivity? RESULTS – QUANTITATIVE GYEMSZI EmpNURS PILOT RESULTS in Budapest, Hungary Over the four days of repeated assessments, participants gave higher scores on all study measures related to performance indicators. The average score of the four days were calculated for each individual indicator. Since performance was assessed on a 1 to 5 point Likert scale (1 indicating disagreement, 5 indicating strong agreement), greater scores indicated better course evaluations. The course evaluation over the four days of assessment obtained very high average scores on all dimensions including course methods and contribution of students and mentors. (Table 1.) Repeated measures ANOVA was performed to analyze within subject differences over the four days of assessment across all performance indicators.


No individual differences were found over the four days. That is, respondents evaluated course quality and contribution very high from the first day on and maintained their assessment over the four days on an equal scale. Furthermore, we found significant correlations (Spearman rho) among certain assessment indicators. The more study participant felt their contributions were listened to, the more they saw their contributions valuable to the study process (r = 0,77; p < 0,01). The more their views had been listened to, the more they found their study peers helpful (r = 0,81; p < 0,01) and saw their teachers’ contributions professional (r = 0,48; p < 0,05). Finally, the more participants evaluated their individual contributions valuable to the study group, the more they saw their study peers helpful (r = 0,59; p < 0,05). CONCLUSIONS The purpose of this EmpNURS own pilot Hungarian research was to evaluate whether new Mentorship modell teaching methods were superior over traditional ways of learning. Compared to their traditional and the new Mentorship modell learning methods, more Hungarian students thought that this method was more efficient in developing problem solving, and communication skills. Moreover, students also found that making verbal contributions and being listened to are critical to their learning process and promotes their engagement in the study process. References 1. Ildikó Szögedi, Miklós Zrínyi, József Betlehem, Adrienn Siket Újváriné, Helga Tóth (2010) Training nurses for CPR: Support for the problem-based approach, European Journal of Cardiovascular Nursing Volume 9, Issue 1, Pages 50-56 IF 2010: 1,348 – accepted for publication 28.09.2009. 2. Ildiko Szogedi1, Teresa Campos2, Armando Romanos3, Peter Donnelly4, David Riley5, Miguel CasteloBranco6 (2011) „SIMBASE – Simulation Based Learning and how it Develops the Efficiency of Healthcare Centers by Using the ICT Method of a European Project”, International Conference „ICT for Language Learning” 4th edition Florence, Italy 20-21 October 2011. 3. Dolmans, D. (2003) ‘ The effectiveness of PBL the debate continues: Some concerns about the BEME movement’, Med. Educ., 37, pp. 1129-1130. 4. Polglase, R. F., Parish, D. C., Buckley, R. L., Smith, R. W., Joiner, T. A. (1989) Problem-based ACLS instruction: a model approach for undergraduate emergency medical education. Annals of Emergency Medicine 1989; 18: pp. 997-1000.

31

Pályázatfigyelő

Pályázat Az „Év vese híre” pályázati felhívás Kiíró: Magyar Nephrologiai Alapítvány Határidő: 2013. október 1. Érvényes: 2013. október 1. Tárgymutató: cikkírás, Az „Év vese híre” Pályázhat: bármely természetes vagy nevében más természetes vagy jogi személy Olyan média megjelenéseket keresnek, amelyek felhívják a figyelmet a vese védelmére, a vesék összetett és létfontosságú szerepére, a vesebetegségek megelőzésének fontosságára. Kiíró: a Magyar Nephrologiai Alapítvány Lebonyolító: A Magyar Nephrologiai Alapítvány Nemzeti Vese Programja megbízásából a Transzplantációs Alapítvány A pályázat célja és tárgya: A pályázat célja, hogy a kiírás eredményeként olyan média megjelenések szülessenek, amelyek felhívják a magyar társadalom figyelmét a vese védelmére, a vesék összetett és létfontosságú szerepére, a vesebetegségek megelőzésének fontosságára. A pályázat jellege: A kiírás nyilvános média pályázat. A nyilvánosság megteremtése érdekében a Magyar Nephrologiai Alapítvány – MTI hírben közzéteszi a pályázati felhívását – A Nemzeti Vese Program honlapján – http://www. vesebetegseg.hu – közzéteszi a pályázati felhívást

A jelentkezés feltételei: – A pályázó a pályamunka benyújtásával felelősséget vállal azért, hogy a pályamunka a saját szerzői műve, továbbá vállalja a felelősséget, hogy az általa benyújtott pályamű nem sérti más szerzői, felhasználói, illetve személyiségi jogát. – Csak az a pályázat számít érvényesnek, amely a meghirdetett határidőn belül beérkezik. – A pályázó elfogadja, hogy a kiíró csak a bíráló bizottság által elbírált nyertes pályázatot díjazza, a többi pályázatot benyújtók részére pályadíjat nem biztosít. – A pályázók a pályázat benyújtásával elfogadják a pályázati kiírás feltételeit és a bíráló bizottság döntését. A bíráló bizottság döntésével kapcsolatban reklamációra nincs lehetőség. A pályázat menete: – A pályázati kiírás megtalálható a http://www.vesebetegseg.hu honlap „Vese Világnap” menüpontjában. A pályázat időrendje: A pályázatra jelölt média megjelenés beadási határideje 2013. október 1. A Nemzeti Vese Program a pályázat eredményét a Szervdonációs és Transzplantációs Európa Napon hirdeti ki 2013. október 12-én. További információk, kérdések és letölthető anyagok: http://www.vesebetegseg.hu

ø TInfo A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság folyóirata Főszerkesztő: Rauh Edit  Felelős szerkesztő és kiadványmenedzser: Zsuponyó Diána Szerkeszti: az ø TInfo Szerkesztőbizottsága; tagjai: Dr. Abay-Nemes Orsolya, Csurgó Katalin, Holczinger Istvánné, Honfi Irén, Dr. Pappné Vig Ágnes, Rauh Edit, Ridegné Cseke Irén A szerkesztőség címe: 1085 Budapest, Horánszky u. 15.  Tel.: 06-1/429-4097/154  Fax: 06-1/338-3944 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel, előfizetéssel, reklamációval kapcsolatos ügyintézés: Zsuponyó Diána, Tel.: 06-1/4294097/154. Előfizethető az ø TInfo-ban és a honlapunkon (www.eti.hu) megtalálható megrendelőlapon. Megjelenik: havonta  Előfizetési díj: 0 Ft (12 szám)  Csomagolási és postaköltség 2500 Ft/év. Felelős kiadó: Rauh Edit mb. főigazgató-helyettes Alapító főszerkesztő: Vízvári László ISSN 1586-3549 Nyomta: Duna-Mix Kft. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0816-04 • FAT akkreditációs lajstromszám: AL-0372 • Tanúsítva MSZ EN ISO 9001 : 2009 szerint

32


Köszöntő. Tartalom. øtinfo július augusztus 1. Köszöntõ. Kedves Olvasók!

Recommend Documents