Bevezetés .................................................................................................................... 2 1.
Hitelek és devizahitelek szabályozása hazánkban ......................................... 4
2.
A hazai lakossági devizahitelek piacának bemutatása ................................ 11 2.1.
A devizapiac meghatározása...................................................................... 11
2.1.1.
3.
4.
A devizapiac, mint a világ leglikvidebb piaca ................................... 12
2.2.
Devizanemek ............................................................................................. 13
2.3.
A devizahitelezés kialakulásának okai ...................................................... 13
2.4.
A jelenlegi devizapiaci helyzet .................................................................. 15
Az OTP Bank tevékenységének, és hitel tevékenyégének ismertetése ....... 19 3.1.
Rövid cégismertető .................................................................................... 19
3.2.
A bank szervezeti felépítése ...................................................................... 21
3.3.
Az OTP Bank hiteltevékenysége ............................................................... 25
3.4.
Az OTP Bank Nyrt. hiteltermékei ............................................................. 26
3.4.1.
Lakáshitel ........................................................................................... 26
3.4.2.
Szabad felhasználású hitelek .............................................................. 27
3.5.
A KHR rendszer ........................................................................................ 28
3.6.
A Transact rendszer ................................................................................... 29
A devizahitelek kockázatainak vizsgálata az OTP Bank hitelkínálata
alapján ..................................................................................................................... 30 4.1.
Árfolyam- és kamatkockázat ..................................................................... 30
4.2.
Euró alapú jelzáloghitel 0 %-os kezelési költséggel ................................. 32
4.2.1. 4.3.
A hitel főbb jellemzői ......................................................................... 32
Árfolyamváltozások bemutatása................................................................ 42
5.
Összefoglaló javaslatok ................................................................................... 46
6.
Riassunto .......................................................................................................... 48
7.
Irodalomjegyzék .............................................................................................. 49
8.
Ábrajegyzék ..................................................................................................... 51 1
Bevezetés Hitel, devizahitel, árfolyamingadozás, kockázat. Számos fogalom, amelyekről mindenki tudja, hogy fontosak lehetnek, de valójában csak kevesen vannak tisztában a fogalmak tényleges jelentésével. Pedig a hitelpiaci folyamatok alakulása az elmúlt években életünk fontos beszédtémájává, részévé vált. A hitel, devizahitel és azok kockázatai miatt, valamint a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a hiteltartozások értéke és száma az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az elmúlt évek reformjai illetve a tervezett változtatások miatt is a téma rendkívül aktuális. Választásom éppen ezért esett a devizahitelek kockázataira. Szakdolgozatom témája a devizahitelek kockázatainak elemzése az OTP Bank hitelkínálatán keresztül. Elsőként a hitelek illetve a devizahitelekkel kapcsolatos hazai jogszabályok bemutatását szeretném megtenni. A következő fejezetben megadom a devizapiacot meghatározó jellemzőket. Ismertetem a devizapiac jellegzetességeit, és a hazai devizahitelek állományáról is írok. Az 3. fejezetben az általam választott bank hiteltevékenységét mutatom be. A bank tevékenységének, felépítésének bemutatása akár egy önálló dolgozat témáját is adhatná. Éppen ezért a teljesség igénye nélkül a bemutatást néhány fő sarokpont köré kívánom felépíteni, amelyek nemcsak az OTP Bank, hanem a hazánkban működő bankok által alkalmazott gyakorlatra is jellemzőek. Igyekeztem olyan aspektusok szerinti bemutatást végezni, amelyek a hitelek témakörhöz, a hitelnyújtáshoz kapcsolódik. Ismertetem a bank hitelkínálatát, és azoknak a hiteleknek a fajtáit, amelyek devizában is felvehetőek. A devizahitelek kockázataink elemzését Magyarország piacvezető bankjánál, az OTP Bank gyakorlatán keresztül vizsgálom. Egy általam kiválasztott hitelkonstrukció alapján veszem számításba a hitelköltségeket, és a hitel kockázatát. Az árfolyam- és kamatkockázatot 2003-2009 közötti árfolyamokkal vizsgálom. Erre az időszakra vonatkozóan tettem meg a különböző alapkamatok szintjének a vizsgálatát. 2
Végezetül megpróbálok javaslatot tenni arra, hogy a devizában felvett hitelek élénkítik-e a gazdaságot, van-e jogosultságuk, vagy éppen különböző nehézségek elé állítják mind az államot, mind a hitelfelvevőket. Megpróbálok arra is javaslatot tenni, hogy hogyan lehetne elkerülni, azt, hogy a hitelfelvevő fizetésképtelenné váljon.
3
1. Hitelek és devizahitelek szabályozása hazánkban A következő fejezet a magyar törvényi szabályozást mutatja be, amely a devizahitelekre vonatkozik. Az első és egyik legfontosabb a téma szempontjából a 2001. évi LVIII tv. amely mintegy folyamatelindító is lehet a devizahitelezés szempontjából. A 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről alkot törtvényt figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire. A törvény rendelkezik az árfolyamokról is. A 11. § (1) kimondja, hogy az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.1 Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.2 Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.3 A Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal együtt 2001. május 4-én, a forint euróhoz rögzített középárfolyamához igazítva az ingadozási sávot ± 2,25 %-ról ± 15 %-ra emelte. A forint árfolyamsávjának kiszélesítését követte a devizaműveletek korlátozásainak feloldása, a devizaliberalizáció. Váratlanul érte a hazai pénz- és tőkepiac szereplőit az a radikális és gyors devizaliberalizáció, amelyet a jegybankkal egyetértésben a kormány meglépett, de úgy vélték a szakemberek, hogy ez a lépés a hazai gazdaság felpezsdülését vonja maga után. A devizaműveletek liberalizációja, a devizakorlátozások feloldása igen kedvezően hatott a lakosság és a vállalatok különböző pénzpiaci műveleteire. Különösen a hitelre várók körében aratott nagy sikert, a kölcsönök kamatszintje jóval kedvezőbb 1
2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. § (1) 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. § (2) 3 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 11. § (3) 2
4
volt külföldön. A devizaliberalizáció, ha nem is közvetlenül, de közvetve a devizahitelezésre is hatással volt. A devizaalapú lakáshitelezés beindulása azonban 2004-ben történt. A következő összefoglaló táblázat a forint euróhoz rögzített középárfolyamához mért ingadozási sávok változását foglalja össze.
1992. július 1. 1994. június 1. 1994. augusztus 5. 1994. december 22. 2001. május 4. 2008. február 26-tól
± 0,3% ± 0,5% ± 1,25% ± 2,25% ± 15,00%
1. ábra A forint euróhoz rögzített középárfolyamához tartozó ingadozási sávok Forrás: MNB Saját szerkesztés
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a Magyar Köztársaság Kormányával egyetértésben határozza meg forint euróhoz rögzített középárfolyamának és az ehhez tartozó ingadozási sávnak a mértékét. 2008-ban közös határozat született az ingadozási sáv eltörléséről. A sáv eltörlését követően a devizahitelezés újabb nagy lendületet vett. Ezért volt szükség ezeknek a szabályozására. A jelenleg hatályban lévő devizahitelekkel kapcsolatos törvények mindenre igyekszenek kitérni. A magyar kormány rendeletet alkotott a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról, melynek célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, továbbá mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat, ezáltal is erősítve a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását. Az új rendeletek értelmében például a pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztő-részlete az ügyfél hitelezhetőségi limitjét nem haladja meg. Ezt a limitet a bank belső szabályzatában rögzítetteknek megfelelően kell meghatározni. Euro hitel esetében a havi 5
törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80%ánál, más devizahitel esetén pedig a 60%-ánál. A banki piacokon az elmúlt év legfontosabb fejleménye, hogy ismét előtérbe kerültek a forint alapú hitelek, miközben a devizahitelek terén az euró átvette a svájci frank domináns szerepét. Jelenleg Magyarországon a devizahitellel kapcsolatosan jelenleg hatályban lévő jogszabályok a következők: ¾ 2009. évi XLVIII. tv. a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról ¾ 2009. évi IV. tv. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről ¾ 2009. évi CLXII. tv a fogyasztónak nyújtott hitelről ¾ 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ¾ 275/2010 kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről ¾ 154/2009 kormányrendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól ¾ 136/2009 kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról ¾ 361/2009 kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról A hitelezési tevékenységre, hitelnyújtásra vonatkozó törvények szigorú előírásokat tartalmaznak. A hitel nyújtó intézményekre ugyanúgy szigorú szabályok vonatkoznak. A törvények részletes ismertetése nélkül csak a legújabb a devizahitelezéssel kapcsolatos törvényeket mutatnám be néhány szóban, a teljesség igénye nélkül. A törvények, illetve az ide kapcsolódó kormányrendeletek évszámából látszik, hogy az új szabályozások a válságkezeléssel kapcsolatosak. Néhány szóban mutatnám be a fent említett törvényeket és rendeleteket.
6
2009. évi XLVIII. tv. a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szól. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. tv kimondja, hogy a gazdasági lehetőségekkel összhangban, a gazdasági válság hatásainak tompítása és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheinek mérséklése érdekében az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia. A törvény rendelkezik arról, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel adott feltételek megfelelő természetes személy részére.4 A 2009.évi CLXII. tv rendelkezései a fogyasztónak nyújtott hitelre vonatkoznak. A törvény olyan fogalmak pontos meghatározását adja meg, mint a hitelkamat, hitelszerződés, referencia-kamatláb vagy a THM. Kitér a hitelszerződést megelőző tájékoztatásra, a hitelképesség vizsgálatára, valamint a hitelszerződés formai és tartalmi követelményeire, illetve a hiteltúllépésre. 1996. évi CXII. tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkezik. Ezen belül meghatározza a devizában nyújtott hitel és pénzkölcsön feltételeit is. Rendelkezik a központi hitelinformációs rendszerről. Ezért említem meg jelen fejezetben. A
275/2010
kormányrendelet
a
szerződésekben
előírt
kamat
egyoldalú
módosításának feltételeiről rendelkezik. Kimondja, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja.5 A kormányrendelet kimondja azt is, hogy a kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a rendelet által
4 5
2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességéről 275/2010 1. § (1) kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről
7
meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.6 154/2009. kormányrendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól rendelkezik. A 136/2009 kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról rendelkezik. A rendelet többek között arról is rendelkezik, hogy az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nagykorú
személynek,
ha
lakáscélú
kölcsönszerződéséből
eredő
fizetési
kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett.7 A 361/2009 kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról, mely megfogalmazza a körültekintő gazdasági hitelezés általános követelményeit. A devizahitel szabályozással kapcsolatban itt szeretném megemlíteni a Rogán Antal és Kósa Lajos képviselők által kidolgozott nyolcpontos javaslatcsomagot. A devizahitelt birtoklók érdekében előterjesztett javaslat újszerű elemet is tartalmaz, a már oly sokszor említett egyéb válságkezelő intézkedések mellett. Az újszerű elem nem más, minthogy a bank nem követelhet többet adósától, mint a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant. Ez nem egyedülálló kezdeményezés lenne, hiszen az amerikai és a német gyakorlat is így működik. A Magyar Bankszövetség nem támogatja az elképzelést. A Szövetség elnöke szerint tervezett új szabályozás ellehetetleníti a jelzálog intézményét Magyarországon. A banki érdekvédő azt is előrevetítette, hogy a bankok nagy veszteségeket szenvedhetnek el.8 6
275/2010 1. § (3) kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről 136/2009 1. § (1) kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról 8 http://www.fn.hu/penzugy/20100913/europakonform_rogan_javaslata/ 7
8
A javaslat a következő pontokra terjed ki: 9 Az ügyfél számára hátrányos esetekben tiltanák meg az egyoldalú szerződésmódosítást. 9 A lakáshitelek esetén az önkényes kamatemelést azért kívánják megtiltani, mert a bankok nem egy esetben jelentősen és önkényesen módosítják a kamataikat. 9 A középárfolyam kötelező alkalmazását szintén előírnák a devizahiteleknél, de az még egyeztetés kérdése, hogy a bankok saját vagy a nemzeti bank által alkalmazott középárfolyamait írnák elő. 9 Több pénzintézet is tiltja vagy magas költség megfizetése mellett teszi csak lehetővé, az előtörlesztést. Azért akarják előírni az ügyfél kérésére az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. 9 Ugyancsak kérelemre biztosítani kellene, hogy automatikusan öt évvel meghosszabbítható legyen a törlesztési idő, így lehetővé válna a törlesztőrészletek mérséklése. 9 A "tiszta lappal indulás jogának" megteremtését is lehetővé tenné a javaslat, amely szerint az adóssal szembeni követelés "a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg". Ma ugyanis előfordulhat, hogy több a hitel az adott ingatlanon, mint annak az értéke, ezért a kockázatot közösen kellene viselnie a banknak és az ügyfélnek. 9 Tartós
fizetésképtelenség
esetén
megtiltanák
minden
büntetőkamat,
késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását 9 Az igazságosság jegyében ezek az intézkedések "nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére". Ezek a javaslatok, egyelőre nem törvényjavaslatok, de folyamatosan dolgozzák ki őket, konzultációt folytatva a lakáshitelesek egyesületeivel, szervezeteivel és a bankokkal.
9
A javaslat néhány jól megfogalmazott pontja ellenére sem kínál átfogó megoldást a problémás adósok, és a bedőlt hitelek okozta összetett és nagyon is sürgető problémára. A devizahitel szabályozásáról, meglétéről a vélemények nagyon eltérnek. Sokak szerint csak pontos szigorú és érthető szabályozás mellett működhetne a devizahitelezés. Vannak olyan vélemények is melyek szerint a devizahiteleket forinthitelre kell átváltani, és a devizahitelezést meg kellene szüntetni. Mások a devizahiteleket euróra váltását támogatják, ami támogatná az újabb euróalapú termékek megjelenését.
10
2. A hazai lakossági devizahitelek piacának bemutatása
2.1. A devizapiac meghatározása Mielőtt a devizahitelek lakossági piacát mutatnám be, szeretném magát a devizapiacot ismertetni, annak alapjait és fogalmát. A devizapiac a legegyszerűbb definíció szerint az a hely, ahol a világ összes devizaváltást igénylő szereplője egymásra talál. Azt is mondhatnánk, hogy a devizapiac a világ legfontosabb piaca, melynek közvetve vagy közvetlenül mindenki a szereplője, és az ezen a piacon lejátszódó mozgások senkit nem hagynak érintetlenül. A devizapiac talán az egyetlen piac, ahol a kereskedés az egyes időzónákon keresztül a nap 24 órájában zajlik, követve a világ országaiban található pénzügyi központok nyitva tartását. A folyamatos piacnak köszönhetően a devizapiac nem okozhat olyan (a részvényvagy határidős piacon nem ritka) meglepetést, hogy a nyitó és az előző napi záróár között akar több százalék eltérés is lehet. Az internet fejlődésével a devizapiacok meg nagyobb folytonosságot kaptak, a szereplők folyamatos növekedésével pedig egyre közelebb kerültek az üzletelni kívánó felek, ami a költségek további csökkenését eredményezte. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a devizapiac a világ legfejlettebb, legátláthatóbb, legolcsóbb és egyben leglikvidebb OTC piaca. A változások tempója egyre gyorsabb a pénzügyi szolgáltatások iparágában. A figyelem középpontjában a jövedelmezőség javítása, a tulajdonosi érték növelése, a globalizáció, a technológia és a piacok egyre nagyobb kifinomultsága áll. Mindez azt jelenti, hogy egy olyan egy olyan korszakban vagyunk, ahol a vezetőknek egyre inkább versengő piacokon kell értékes szolgáltatásokat kell nyújtani az ügyfeleknek A piaci kihívásokra gyorsan kell válaszolni, míg kiváló minőségű ügyfélszolgálatot, erős vezetést kell fenntartani a szervezeten belül. A devizapiac hatásait akkor is érezzük, ha nem rendelkezünk devizával, elég, ha benzint tankolunk az autóba, vagy külföldről érkező árut vásárolunk. A devizák egymás közötti mozgása megjelenik a hétköznapjainkban. A globalizáció, a
11
nemzetközi kereskedelem bővülése, a külföldi munkavállalás még inkább elősegítette, hogy a devizapiacok részévé váljanak a hétköznapjainknak. A devizapiacok legnagyobb szereplői a kereskedelmi bankok, nem véletlenül nevezik a devizapiacot bankközi devizapiacnak. A pénzintézetek üzletkötéseinek célja a saját devizakockázatuk kezelése mellett ügyfeleik kiszolgálása, illetve nem utolsósorban a saját számlás kereskedés, mely a piaci forgalomnak akár a jelentős részét is adhatja.
2.1.1. A devizapiac, mint a világ leglikvidebb piaca A devizapiac a világ legnagyobb forgalmú piaca, mind a tranzakciók számát, mind a tranzakciók értekét tekintve. Pontos méretére vonatkozólag leginkább csak becslések vannak, mivel a kereskedés nem központi helyen történik, mint például a részvények esetében a tőzsdéken, ahol egyszerűen lemérhető egy kereskedési nap forgalma. Mindezek ellenére a BIS (Bank for International Settlements, Nemzetközi Fizetések Bankja) jelentésében szereplő forgalmi adatokat mérvadónak tekintik a piacon. A BIS háromévente teszi közzé a devizapiac méretére vonatkozó adatait, a legfrissebb, 2007 áprilisában közzétett jelentése szerint a devizapiac napi átlagos forgalma 2007- ben 3200 milliárd USD volt, ami több mint 70%-os növekedésnek felel meg a korábbi jelentésében szereplő forgalomhoz képest.9 A felmérések szerint 2008-ban a piac további 40%-al bővült, míg az elmúlt 10 év során a devizapiac meghétszerezte forgalmat. A devizapiac méretet jól szemlélteti, ha forgalmat a tőzsdék forgalmához viszonyítjuk. A devizák közül csak az euróban lebonyolított napi forgalom a New Yorki-tőzsde (NYSE) napi forgalmának több mint ötszöröse, pedig az euró a devizapiac napi összforgalmát tekintve csak a második helyen van a dollár után.
9
Forrás: Bank for International Settlements http://www.bis.org/publ/rpfx07.htm
12
2.2. Devizanemek Valamennyi ország rendelkezik saját devizával. A világ devizapiacának meghatározó forgalmát ugyanakkor, csupán néhány deviza adja. A Bank of England által készített elemzés, kiválóan szemlélteti a devizapárok megoszlását a napi forgalomban.
Devizapárok megoszlása a napi forgalomban 1%
1%
3%
3%
GBP/JPY
3%
19%
NZD/USD
4% 4% 6%
EUR/CHF USD/CAD EUR/JPY EUR/GBP USD/CHF
13%
AUD/USD USD/JPY
32%
GBP/USD 13%
EUR/USD Other
2. ábra Devizapárok megoszlása a napi forgalomban Forrás: Bank of England Sajár szerkesztés
A diagram jól mutatja, hogy a piac legfontosabb devizája az EUR és az USD. Az EUR/USD piaci részesedése 32 % jóval több mint például a GBP/USD 13-os aránya. Azt is láthatjuk, hogy a HUF a devizapiacon nem túl meghatározó.
2.3. A devizahitelezés kialakulásának okai A devizahitelezés felfutásainak okaival számos hazai és nemzetközi írás foglalkozik. A devizahitelezés egyik szükséges feltétele a szabad tőkeáramlás, ami az európai integrációs folyamatok során fokozatosan kiteljesedett. A devizahitelezés egyik fő okaként az irodalom a belföldi és a külföldi kamatok különbözetét említi. Mivel a fedezett kamatparitás a gyakorlatban rövidtávon nem feltétlenül érvényesül,
13
a nominális kamatkülönbözet szerepet játszik a háztartások hitelfelvételi döntésében. Hazánkban a kamatkülönbözet kialakulásához a laza fiskális politika, illetve a magas államadósság járult hozzá az országkockázati prémium megnövelésével. A felzárkózási folyamattal együtt járó magasabb infláció szintén emelte a belföldi nominális kamatlábat, így a nominális kamatkülönbözetet is. Csajbók (2009) kutatási eredményei szerint ugyanakkor más tényezők is fontos szerepet játszottak a devizahitelezés kialakulásában. A tanulmány empirikus bizonyítékkal szolgál arra, hogy ha a lakosság számára hazai valutában hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitel is rendelkezésre áll, akkor az csökkenti a devizában történő eladósodást. Ehhez a bankoknak hosszú lejáratú, belföldi valutában denominált forrásokkal kell rendelkezniük, amihez kiszámítható és számottevő hosszú távú belföldi megtakarítások kellenek. Fiskális ösztönzők nélkül nem voltak életképesek a forintalapú jelzáloglevelek és ennek megfelelően a fix kamatozású forinthitelek, ami ugyanakkor segítette a devizahitelezés elterjedését. A 2008-ig szűk árfolyamsáv miatti stabil árfolyam Magyarországon ugyancsak hozzájárulhatott a devizahitelek felfutásához. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank már 2008 előtt is rendszeresen a lebegő árfolyamrendszer bevezetése mellett érvelt. Végül számos elemzés érvelt amellett, hogy az anyabankok régiós terjeszkedése, a túlzott likviditásbőség és a bankok kockázatalapú versenye kínálati oldalról ugyancsak ösztönözte a devizahitelek felépülését. A hazai bankok üzletpolitikája
az
elmúlt
évtizedben
arra
épült,
hogy
egyre
nagyobb
kockázatvállalás (kockázatosabb termékek és ügyfelek) árán több ügyfelet tudtak szerezni.
14
A devizahitelezés kialakulásának okait a következő ábra mutatja.
Magas államadósság Relatíve magas kockázati prémium
Magas infláció
Magas nominális forintkamatok
Stabil forintárfolyam
Devizahitel állományának gyors növekedése
Globálisan laza monetáris kondíciók, olcsó likviditás, anyabankok régiós terjeszkedése
Magas külső adósságállomány
Laza fiskális politika
A hazai bankok kockázatalapú versenye
3. ábra A devizahitelezés kialakulásának okai Forrás: Hitelintézeti Szemle Saját szerkesztés
A narancssárga színnel jelölt stabil forintárfolyam, valamint a magas nominális forintkamatok a devizahitelezés keresleti tényezői, míg a barackszínnel jelölt téglalapok a devizahitelezés kínálati tényezőit jelentik.
2.4. A jelenlegi devizapiaci helyzet A devizahitelezést előidéző, ösztönző tényezők a 2008. októberi pénzügyi válságot követően jelentősen mérséklődtek Magyarországon. A gazdasági recesszió következtében
már
romlott
a
lakosság
jövedelemvárakozása,
a
bankok
mérlegalkalmazkodásával párhuzamban szűkült a globális likviditás és ezen keresztül drágábbá vált a külföldi források refinanszírozása, valamint beszűkült a forrásszerzés. A meredek portfolióromlás következtében megszűnt a kockázatalapú verseny. Az infláció csökkenése és a költségvetési megszorító intézkedések miatt a forint- és devizakamatok közötti kamatkülönbözet is szűkült. A devizahitelezés 15
visszaszorítását ugyancsak támogatta a 2010 márciusától hatályos, a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet, valamint az augusztusban életbe lépő devizaalapú jelzáloghitelezés betiltásáról szóló törvény. Az új kibocsátáson belül a devizális szerkezet gyorsan megváltozott, és ma már a forinthitelezés a domináns. A devizahitel-állomány devizális szerkezetére azonban a forinthitelek térnyerése az új hitelezésen belül csak kevéssé hat, hiszen az új kibocsátás eközben a korábbi mérték harmadára-, negyedére esett vissza. Az átlagosan 15 év hátralévő lejárattal rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt a fennálló devizahitel-állomány csak igen lassú ütemben épülhet le. Közelítő becsléseink alapján új devizahitelkihelyezések hiányában 5 év alatt épülne le a jelenlegi állomány 30-35 százaléka. A GDP-arányos devizahitel-állomány új folyósítás nélkül, 4 százalékos gazdasági növekedés mellett 5 év alatt 24 százalékról 13 százalékra csökkenne. Minél nagyobb tehát a gazdasági növekedés, annál gyorsabban ki lehet nőni a devizahitelezés problémáját. A válság hatására a hiteligény csökkent, és a hitelképesség romlott. A kihelyezett hitelállomány csökkent, mert a hitelezési standardok szigorodtak, a jelenlegi lakossági hitelezési feltételek szigorúbbak, mint az előző öt év átlagos szintje volt.10 A kihelyezett hitelállomány csökkenésének további oka, hogy a lakosság hitelképessége csökkent, a kamatok és a díjak emelkedtek. Ha a devizahitelezés jövőbeli alakulásáról van szó, a szakértők véleményei eltérőek. Ugyanakkor néhány főbb irányvonalban egyetértenek, mely szerint szorosabb lesz a monitoring, a fedezeti követelmények is szigorodni fognak, és várhatóan a hiteldíjak is magasabbak lesznek.
10
KPMG felmérése a hitelezésről
16
A jelenlegi hitel állományát és a hitelszerződések számát a következő összefoglaló táblázat mutatja.
Teljes hitelállomány ebből: jelzáloghitel ebből: lakáshitel
Szerződések száma (ezer Állomány Mrd Ft. darab) Forint Deviza Összesen Forint Deviza Összesen 3333 7266 10599 2800 5600 8400 1667 5474 7141 300 1000 1300 1527 3089 4616 295 550 845
4. ábra a háztartások hitelállománya és ügyletszáma 2010-ben Forrás: Balás Tamás–Nagy Márton: A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása Saját szerkesztés
A devizahitelek magas aránya a devizahitelezés térhódításának köszönhető. Ennek okai több tényezőre vezethetők vissza a múltban A lakossági adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése, a devizaárfolyamok tartós elmozdulása, a középkelet-európai banki kihelyezések eddigi rendkívül gyors gyarapodása, valamint a hazai gazdasági növekedés fenyegető tartósan alacsony szintje jellemzi a piacot. A háztartási hitelezés folyamatosan csökken, a lassan leépülő devizahitelállomány azonban továbbra is kiemelt kockázat. a hazai bankoknál a háztartások fogyasztási és lakáscélú hiteleinek tranzakciói folyamatos és egyenletesen csökkenést mutattak. Az új banki hitelezésen belül szeptemberig fokozatosan nőtt a forinthitelek aránya, az év végére pedig szinte teljesen megszűnhet a devizahitelezés. az új folyósításon belül ugyan már 2009-ben megfigyelhető volt a forinthitelek arányának növekedése, ekkor az átrendeződés annak volt köszönhető, hogy az újonnan kibocsátott devizahitelek jelentősen csökkentek, miközben az új forinthitelek korábbi szintjükön maradtak. 2009 végétől azonban a bankok is egyre kedvezőbb forinthiteltermékeket
vezettek
be
a
piacra,
így
2010-ben
a
forintalapú
jelzáloghitelek teljeshiteldíj-mutatója (THM) átlagosan mindössze 2 százalékponttal haladta meg a devizaalapúakét. Ennek köszönhetően 2010-ben már maguk az új
17
szerződésű forinthitelek is növekedésnek indultak, és erre a folyamatra erősített rá a körültekintő hitelezésről szóló szabályozás. A legfrissebb hiteladatok (2011. január) szerint a háztartások devizahitel-állománya 5470 Mrd forintot tett ki.11
11
http://www.mfor.hu/cikkek/81661.html
18
3. Az OTP Bank tevékenységének, és hitel tevékenyégének ismertetése 3.1. Rövid cégismertető Az OTP Bank a magyar hitelintézeti rendszer legnagyobb, és egyben minden részpiac meghatározó szereplője, az OTP Bankcsoport legjelentősebb tagja. 1949. március 1-én jött létre az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, a mai OTP Bank jogelődje. A kezdetben lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozó pénzintézet tevékenységi köre fokozatosan kibővült. Az 1980-as évek végétől megkezdte a vállalatok számára is a pénzügyi szolgáltatások nyújtását. A Bank 1990-ben részvénytársasággá alakult, ezt követően pedig a hitelintézet által végzett nem banki tevékenységeket leválasztották, létrejöttek a leányvállalatok és a Bank zászlóshajójává vált egy teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankcsoportnak, amely az univerzális bankszolgáltatásokon kívül többek között jelzálogbanki,
lakástakarékpénztári,
faktoring-,
lízing-,
alapkezelési,
nyugdíjpénztári és egészségpénztári szolgáltatásokat is kínál. A legnagyobb haza hitelintézet a kilencvenes évek közepén jelentős változáson ment át. A versenyképesség növekedését a legkorszerűbb integrált számítástechnikai rendszer kiépítése segítette, amely megteremtette a lehetőségét a minőségi termék- és szolgáltatásfejlesztésnek, az értékesítési csatornák bővítésének és a hatékony bankműködésnek. Az OTP Bank privatizációja 1999-ben fejeződött be, a részvények magyar és külföldi intézményi befektetők, illetve magánszemélyek tulajdonában vannak. A részvényeket 1995-ben vezették be a Budapesti Részvénytőzsdére, de a bank jelen van a luxemburgi, valamint a londoni tőzsdén is. A globalizációs kihívásokra adott válasz az OTP Bank esetében sem maradt el. Ennek egyik jele az organikus fejlődés mellett a Bank külföldi terjeszkedése. A bankcsoport 2007 eleji egységes arculati megújulását a csoport dinamikus bővülése és multinacionális jellege indokolta. Az OTP Csoport napjainkban mintegy 12, 2 millió ügyfél pénzügyi igényeire ad magas színvonalon megoldást több mint 1500 bankfiókjában, a legmodernebb
19
elektronikus csatornákon, valamint ügynökökön keresztül. Az OTP márkanév ismertsége és értéke évek óta töretlenül magas. A pénzintézet mindazonáltal jelentős hangsúlyt fektet az ügyfélkiszolgálás színvonalának folyamatos javítására, a
termék,
szolgáltatás
és
csatorna
paletta
folyamatos
fejlesztésére,
továbbszélesítésére. Ennek köszönhető, hogy az OTP Bank hosszú idő óta a magyar bank- valamint hitelintézeti rendszer legnagyobb és valamennyi részpiac domináns szereplője. Ezt a számok is bizonyítják. Az OTP ügyfeleinek száma 2009-ben csaknem 4,6 millió fő volt, melyből a lakossági ügyfelek száma 4,4 millió fő. A Bank emellett az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik: országszerte 382 fiók kínálja a szolgáltatások széles palettáját. Emellett az információs technológia térhódításával egyre népszerűbbé váltak az elektronikus csatornák is. Az OTPdirekt szerződések száma
2009
decemberében
megközelítette
a
1,8
milliót.
A
telefonos
ügyfélszolgáltatást igénylő ügyfelek körében az OTP Bank a piac mintegy 25%-át szolgálja ki, az Interneten bankolók esetében piaci részesedése 35% körüli, míg a mobiltelefonos szolgáltatást igénylő ügyfelei a piac 43%-át jelentik. A Bank által kibocsátott bankkártyák száma pedig megközelítette a 4 millió darabot. Az 1.987 ATM-ből álló hálózatban, 2009-ben 72,9 millió darab készpénzfelvételi tranzakció valósult meg összesen 2.397 milliárd forint értékben. Vagyona, ügyfeleinek száma és a nyújtott szolgáltatások száma alapján Magyarország piacvezető bankjának számít.
20
A következő diagram az OTP Csoport piaci részesedését mutatja 2009-ben.
5. ábra Az OTP Csoport piaci részesedése a hitelintézeti rendszerben
Forrás: www.otpbank.hu Saját szerkesztés MatLab programban
A diagramról könnyen leolvasható, hogy az OTP piacvezető a hitelintézeti rendszerben. Előnye az önkormányzati hitelek számát tekintve a legnagyobb, 43,3 % a piaci részesedése, míg legkisebb piaci részaránya a vállalkozói hiteleknél tapasztalható. Jelentős a piaci részarány a lakás- és jelzáloghitelek, valamint a fogyasztási hitelek területén is. Előbbinél 26,1 % utóbbinál a részesedés 31,4 %. 3.2. A bank szervezeti felépítése Az
OTP
Csoport
megfontolásokból
univerzális számos
pénzügyi
leányvállalat
szolgáltatásait bevonásával
üzleti nyújtja.
és Míg
jogi a
Magyarországon hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját
21
alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket - például autófinanszírozás, befektetési alapok - a bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. Míg
az
OTP
Csoport
eredményességét
a
leányvállalatok
eredményei
nagymértékben befolyásolják, addig az OTP Bank Nyrt eredményes működése a szervezeti egységek összehangolt, átlátható működésétől függ. Az OTP Bank Nyrt. kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hazai és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő magas színvonalú társaságirányítási rendszer kialakítását és fenntartását. A hatékony és eredményes működéshez a megbízható vezetési rendszer, a precíz pénzügyi tervezés, a menedzsment és a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok
biztosítanak
stabil
alapokat.
Ennek
érdekében
a
Bank
társaságirányítási gyakorlatát folyamatosan felülvizsgálja és fejleszti. A társaságirányítási gyakorlat, hogy a stratégiai célok megvalósuljanak. A rendszer egyszerre hivatott biztosítani az ügyfelek bizalmát és elégedettségét, a részvényesi érték növekedését, valamint a társadalomnak felelős magatartást. A célokhoz igazított irányítási struktúra figyelembe veszi a tevékenység sajátosságait is, de mivel a Bank tevékenysége jogi rendelkezések által jelentős mértékben szabályozott, ezért az egyes részlegek tevékenységének és működésének is szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Az OTP Bank szervezeti ábráját a következő diagram mutatja.
22
OTP Csoport.
OTP Bank Nyrt.
Közgyűlés
Felügyelő Bizottság
Igazgatóság
Elnökvezérigazgató Marketing Igazgatóság
Retail Divízió
Ingatlan, Kisvállalkozási és Agrár Divízió
Állandó Bizottságok
Kereskedelmi Banki divízió
Elnök-vezérigazgatói
Titkárság
Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió
Stratégiai és Pénzügyi Divízió
IT és Banküzemi Divízió
Törzskari Divízió
Humánerőforrás Gazdálkodási Igazgatóság
Jogi Igazgatóság
Társasági Titkárság
Ellenőrzési Igazgatóság
Compliance Önálló Főosztály
Bankbiztonsági Igazgatóság
23
Kommunikációs Önálló Főosztály
12
6. ábra Az OTP Bank Nyrt. szervezeti ábrája Forrás: www.otpbank.hu Saját szerkesztés
Az egyes belső kontroll funkcióknak (kockázatkezelés, belső ellenőrzési rendszer) is szigorú követelményeknek kell megfelelnie, és eredményességüket nem csak a belső társaságirányítási rendszerben, hanem a külső hatósági felügyelet előtt is igazolniuk kell. Mindezek biztosítják a tudatos, teljes körű és ellenőrzött kockázatkezelési
tevékenységet,
valamint
a
megbízható
és
felügyelt
adatszolgáltatást. A hiteltevékenység, hitelnyújtás elengedhetetlen feltétele a hatékonyan működő belső ellenőrzési rendszer. A belső kontrollok rendszerének működése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően banki és bankcsoporti szinten is biztosított. A belső kontroll rendszer a felelős irányítás mellett a belső védelmi vonalak meghatározó alappillére, melyek elősegítik a prudens, megbízható és hatékony a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működést. Az általam vizsgált devizahitel-kockázat szempontjából a legfontosabb a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió így ennek a divíziónak a feladatáról szeretnék néhány szót szólni. A hitelezéssel, kockázatvállalással kapcsolatos bankés csoportszintű tevékenységek átfogó felügyelete és koordinációja tartozik a Divízió hatáskörébe. Ezen belül is a kockázatkezelési stratégia és irányelvek kidolgozása, a szabályzatok előzetes jóváhagyása, igazgatóság elé terjesztése, a limitrendszerek kialakítása, a hitelbírálati és kockázatvállalási folyamatokat támogató rendszerek fejlesztése és működtetése (minősítés, fedezetnyilvántartás- és értékelés, portfolióelemzés) döntés nagyhitelek engedélyezéséről. A társaságnál a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió valamint a Stratégiai és Pénzügyi Divízió gyakorolja a funkcionális kontrollt a bankcsoporti kockázatkezelési stratégia irányelvei, módszertana, infrastruktúrája felett. Cél, a csoportszintű, egyértelműen meghatározott, szabványosított a Bázeli és Felügyeleti
12
A szaggatott vonal testületi, illetve jogszabályon alapuló irányítást jelent.
24
elvárásoknak megfelelő hitel-, ország-, partner-, piaci és működési kockázatkezelési rendszer kialakítása. A bank kockázatkezelési rendszere magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését és elemzését, a szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek nyomon követését.
3.3. Az OTP Bank hiteltevékenysége Mint arról a korábbiakban már szó volt, az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg a Magyarországon hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják. Ezen tevékenységek közé tartozik a hitelnyújtás is, a lakossági, vállalati és önkormányzati szektor számára. A hitelintézeti rendszer egészét tekintve a bank piaci részaránya a hiteleket illetően két piaci szegmensben jelentős. A lakásés jelzáloghitelek, valamint a fogyasztási hitelek területén is jelentős előnnyel bír versenytársaihoz képest. Előbbinél 26,1 % utóbbinál a részesedése 31,4 %. Ezek a részarányok arról tanúskodnak, hogy a bank különösen nagy hangsúlyt fektet a hitelezési tevékenységére. A hiteltevékenységgel kapcsolatos valamennyi részletet szigorú jogszabályok határozzák meg. Ezen felül a bank hitelügyleteit az általános üzletszabályzat szabályozza, amely kimondja, hogy az OTP Bank Nyrt. hitelműveletet hitelszerződés vagy hitelügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. A hitelügyletek körében az OTP Bank Nyrt. ¾ Hitelszerződés alapján meghatározott ideig hitelkeretet tart az üzletfél rendelkezésére ¾ Folyószámlakölcsönt nyújt ¾ Bankkölcsönt folyósít ¾ Bankgaranciát nyújt ¾ Bankkezességet vállal ¾ Lakossági kölcsönt nyújt 25
¾ Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárol ¾ Váltót, csekket, vagy egyéb kötelezvényt leszámítol ¾ Követeléseket vásárol meg ¾ Pénzügyi lízingügyleteket bonyolít Ezekre a hitelügyletekre vonatkozó általános szabályokat, az OTP Bank Nyrt. külön üzletági üzletszabályai tartalmazzák. A különböző üzletági szabályzatok ismertetésére nem térnék ki, hiszen ez akár egy másik dolgozat témája lehetne.
3.4. Az OTP Bank Nyrt. hiteltermékei A termékpaletta a hiteleket tekintve is igen széles. A lakáscélú hiteleken át áruvásárlási vagy akár szolgáltatási gyorskölcsönt is igényelhetünk. Ebben a részben kicsit részletesebben, a teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a bank által kínált hiteleket, kölcsönöket.
3.4.1. Lakáshitel A lakáscélú hitelek változatos formáit kínálja a bank az ügyfeleknek, figyelembe véve azt, hogy az ügyfél milyen célra szeretné azt felvenni. Az említett hiteleken belül új és használt lakásvásárlásra, építkezésre, felújításra, korszerűsítésre, bővítésre kínál opciókat. Továbbá olyan speciális helyzetekre is megoldást kínál, mint a meglévő lakáshitel kedvezőbbre való lecserélése. A lakáshitelek között különbséget tudunk tenni a forint- és devizahitelek között. A forinthitelek között az OTP alaptermékeket, mint az OTP Jelzálogbank ZRT (továbbiakban JZB) támogatott forint lakáshitel új lakás vásárlására, építésére, alacsony törlesztésű termékeket, mint például a JZB támogatott forint lakáshitel új lakás vásárlására, építésére alacsony törlesztéssel tartja számon. A forinthitelek palettát szélesítik az OTP Előhitel termékek és az Életbiztosítással kombinált termékek is. 26
Lakáshitelként felvehető devizahitel is, az Alaptermékek közül a Deviza Lakáshitel Euróban 0 %-os kezelési költséggel, az alacsony törlesztésű termékek közül a Deviza Lakáshitel alacsony törlesztéssel Euróban 0 %-os kezelési költséggel. A JZB Deviza lakáshitel Euróban 0 % -os kezelési költséggel, változó kamatozással, melynek célja a Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon bejegyzett, CHF JPY USD, illetve nem OTP/ JZB banki lakáshitel esetén EUR alapú lakáshitel kiváltás.
3.4.2. Szabad felhasználású hitelek A szabad felhasználású hitelek a hitel összegének futamideje, valamint a felhasználási cél szerint választhatóak. Ha az ügyfélnek szabadon felhasználható pénzre van szüksége, és rendszeres jövedelemmel vagy ingatlanfedezettel rendelkezik, akkor részére személyi kölcsön és ingatlanfedezetű jelzáloghitel nyújtható. Választható deviza alapú személyi kölcsön is, melynek folyósítása és törlesztése forintban, míg a kölcsönösszeg nyilvántartása a futamidő végéig devizában történik. Az ingatlanfedezetű jelzáloghitel forintban és devizában is adható. Ha az ügyfélnek folyamatosan rendelkezésre álló hitelkeretre van szüksége számára az OTP Bank folyószámlahitelt kínál természetesen rendszeres jövedelem mellett. A lakossági folyószámlahitel előnye, hogy akár már a bankszámlanyitással egy időben is igénylehető, automatikusan felhasználható, egyszerűen és kényelmesen törleszthető. Amennyiben folyamatosan rendelkezésre álló hitelkeretre van szükségünk hitelkártyát is választhatunk. A hitelkártya kibocsátás az OTP egyik legjövedelmezőbb üzlete. Ha az ügyfélnek pénzre van szüksége, de nem mondana le tartós pénzlekötéseinek előnyéről, akkor számára a legjobb választás hitelfelvétel esetén a Lombard hitel, a folyószámlahitel lekötött betét fedezete mellett, vagy Személyi Kölcsön Önkéntes Nyugdíjpénztári tagoknak. A lombard hitel, mely kedvező kamat mellett igénylehető, kezes nélkül kérhető, gyorsan hozzá lehet jutni az összeghez, és bármilyen célra felhasználható forintban és devizaalapon is igénylehető.
27
Ha az ügyfél gondban van hiteltörlesztésével, és csökkenteni szeretné havi törlesztő részleteit számára a következő konstrukciók a megfelelőek. Adósvédelmi Program keretében a bank személyre szabott megoldást biztosít azon ügyfelei számára, akik megállapodást kötnek a bankkal havi törlesztési terheik mérséklésére. A bank megpróbál azon ügyfeleknek is segítséget nyújtani, akik a devizaárfolyamok jelentős növekedése miatt nehezebben fizetik a törlesztő részleteket. Az Adós Program nem jelent teljes körű megoldást a bajba jutottaknak, ugyanis fontos tudni, hogy az Adósvédelmi Program keretében felkínált átmeneti fizetési könnyítést követően a törlesztési terhek sok esetben növekedni fognak, így valóban csak egy rövidebb periódusra jelentenek áthidaló megoldást. Ebbe a kategóriába soroljuk a Tartozásrendező Kölcsönt, amelynek devizaneme forint és euró is lehet. Ez a Kölcsön lehetőséget biztosít arra, hogy a hátralékos, illetve akár felmondott folyószámlahitelnek, C-hitelnek, személyi kölcsönnek, áruhitelnek, hitelkártyának fennálló tartozását ne egy összegben, hanem hosszabb időn keresztül, akár alacsonyabb havi törlesztő részletekben fizessük vissza. Végül itt kell megemlíteni az Adósságrendező Hitelt, amellyel a rövid futamidejű magas törlesztő részletű hitelt lehet kiváltani egy alacsonyabb törlesztő részletű ingatlanfedezetű hitellel. Az OTP Bank forintban nyilvántartott Jelzálog típusú hitele adósságrendezési célra is igénybe vehető. További hitelajánlatok között tartja számon az OTP az áruvásárlási- és szolgáltatási gyorskölcsönt, a Diákhitelt, illetve autó vagy motorkerékpár vásárláshoz adott összeget. Ebben a fejezetben szeretném megemlíteni a hitelekhez kötődő a hitelbírálatoknál figyelembe vett KHR rendszert.
3.5. A KHR rendszer A hiteligénylő adatainak vizsgálatakor az egyik legfontosabb az úgynevezett BAR (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) lekérdezésre. A BAR egy olyan központi hitelinformációs rendszer (KHR), amelynek adatbázisa tartalmazza
28
mindazokat az adatokat, amelyek központi nyilvántartását a törvények előírják. A BAR fontos szerephez jut a hitelkérelmek elbírálásánál. A BAR információi pozitív és negatív minősítést is hordozhatnak. Akiről negatív minősítést tartalmaz a rendszer, a hitelkérelem nem kerül elfogadásra, amiről az ügyfeleket értesíteni kell. A KHR rendszerben történő lekérdezés után a hitel fajtájától függetlenül a kölcsönszerződés és a hiteligénylő adatait egy belső rendszerben rögzíteni kell.
3.6. A Transact rendszer A hitelszerződés és hiteligénylő adatait az úgynevezett Transact rendszerben rögzítik. A Transact rendszer az adatokat 3 nagy csoportba különíti el, a hiteligénylő személyes adatait, a hiteligénylő munkahelyi adatait, valamint a pénzügyi helyzetét vizsgálja külön. Az ügylet hiánytalan kitöltésekor az adatok automatikusan bekerülnek a belső rendszerbe illetve láthatóvá válnak a központi adatbázisban, ugyanis a hitelek bírálatával csak egy központi egység foglalkozik. A hitelelbírálás folyamatát, hogy a hitelbírálat épp melyik fázisban tart, az adott fiók is figyelemmel kísérheti a Transact rendszeren keresztül. A fióknak továbbá lehetősége van arra, hogy figyelemmel kísérje a hitelkeret monitoringját. Ebben az esetben az élő hitelkeretet a bankszámlára érkező átlagos havi jóváírások tekintetében időszakonként – támogató szoftver rendelkezésre állását követően havonta, addig pedig legalább évente egyszer a hitelkeret lejáratát megelőzőenfelül kell vizsgálni a fiókban. A felülvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a felülvizsgálat időpontjában az ügyfél részére rendelkezésre tartott a felülvizsgálatot megelőző 3 havi átlagos jóváírás forgalomnak megfelel-e.
29
4. A devizahitelek kockázatainak vizsgálata az OTP Bank hitelkínálata alapján 4.1. Árfolyam- és kamatkockázat Ahhoz, hogy a devizahitelek kockázatát vizsgálni tudjuk, elengedhetetlen néhány fogalomnak a pontos meghatározása. Erre véleményem szerint azért van szükség, mert a devizahitelekkel kapcsolatban még mindig vannak tévhitek. Míg korábban szinte csak előnyeiről hallottunk a médiában, vagy olvashattunk kedvező feltételeiről a bankok hirdetményeiben, addig mára a devizahitelhez olyan fogalmak köthetőek, mint az eladósodás, magas törlesztő részletek, vagy éppen teljes pénzügyi bizonytalanság. A devizahitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg: a magyarországi gyakorlat szerint jellemzően svájci frankban vagy euróban, de van devizahitel USA-dollárban is a japán yenről ne is beszéljünk. Megkülönböztethető a devizahitel és a deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet. Az árfolyamkockázat a deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. A THM fogalmát szeretném pontosítani ebben a részben, hiszen a THM, azaz a Teljes Hiteldíj Mutató a hitellel kapcsolatos összes költséget mutatja meg százalékos formában. A devizahitelek THM-je tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségéből eredő költséget és az egyes bankok által alkalmazott külön átváltási (konverziós) díjat is. Viszont ebben az esetben nagyon fontos megemlíteni, hogy a THM az esetleges árfolyam- és kamatváltozásról és az amiatt megváltozott törlesztő részletekről nem ad információt.
30
A THM tartalmazza a 9 Kamatot 9 Kezelési költséget 9 Hitelbírálati díjat 9 Értékbecslési díjat 9 Lakásépítéseknél a helyszíni szemle díját 9 A hitelközvetítőnek fizetendő díjat 9 Az ingatlan- nyilvántartási eljárási díját 9 A számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, amennyiben a számla vezetését a hitelező előírja 9 Biztosítási és garancia díját, amennyiben a jelzáloghitelhez vagyonbiztosítás szükséges A THM mutató értéke nem veszi számításba a 9 a késedelmi kamatot 9 a hitel futamideje meghosszabbításának (prolongálás) költségét 9 az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik 9 a közjegyzői díjat, 9 kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díjat, függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint 9 a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen, és külön feltüntették A következőkben egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni a devizahitel kockázatait.
31
Az elemzés alapjául, egy, a napjainkban devizában felvehető hitelt választottam. Az általam választott hitel egy euró alapú jelzáloghitel 0 %-os kezelési költséggel, változó kamatozással. A hitel célja A Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon bejegyzett CHF, JPY, USD, illetve nem OTP/JZB banki ingatlanfedezetű hitel esetén EUR alapú ingatlanhitel kiváltás.
4.2. Euró alapú jelzáloghitel 0 %-os kezelési költséggel 4.2.1. A hitel főbb jellemzői: Összege: minimum 500 ezer Ft, maximum 40 millió Ft, függ az ingatlanfedezet hitelbiztosítéki értékétől, a hitel/hitelbiztosítéki érték arányától, illetve ügyfél igazolt jövedelmétől. Amennyiben rendszeres jövedelme legalább 3 hónapja az OTP Banknál vezetett lakossági bankszámlára érkezik a hitel összeg maximuma a 100 millió Ft-ot is elérheti. A hitel futamideje: minimum 6 év, maximum 25 év A hitel devizaneme: A hitel euróban vehető igénybe Kezelési költség: 0 % A
Bank
a
konstrukcióra
a
Hűség
szolgáltatás
keretében
igényelhető
kamatkedvezményt nyújt. Amennyiben az ügyfél a jövedelmét folyamatosan az OTP Bankhoz utalja, és havonta 2 sikeres csoportos megbízás teljesül a törlesztésre megjelölt
bankszámlán,
jövedelem
nagyságától
függően
50-100
bp
kamatkedvezményben is részesülhet. A hitel igénylésének általános feltételei ¾ A hitelt igényelhetik forgalomképes, per-, teher- és igénymentes, mobilizálható ingatlannal rendelkező, 18. életévüket betöltött természetes devizabelföldi, vagy rezidens devizakülföldi - személyek.
32
¾ Az igénylők a KHR-ben nem szerepelhetnek. ¾ A hiteligénylés időpontját megelőző 3 hónap időtartam alatti rendszeres jövedelem meglétének igazolása, melynek el kell érnie a mindenkori minimálbér összegét. ¾ Az adós, adóstárs vagy vele/velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló vezetékes, előfizetéses vagy kártyás mobil telefonszám megléte. ¾ A hitel törlesztése az OTP Banknál vezetett folyó-/bankszámláról történhet. ¾ Amennyiben a kért hitel/kölcsön futamideje alatt az adós betölti a 70. életévét, lehetőség van további biztosíték bevonására. További biztosíték lehet a hitel/kölcsön futamidejére és összegére szóló hitelfedezeti életbiztosítás megkötése, vagy egy olyan adóstárs bevonása, aki a futamidő végéig a 70. életévét nem tölti be. ¾ Az ingatlan fedezetet az igénylő mellett más személy is felajánlhatja.
Fedezetként elfogadható ingatlanok köre: Belterületi építési telek, családi házas ingatlan, hétvégi ház, üdülő, üdülő telek, társasházban, vagy szövetkezeti házban lévő lakás társas üdülőnél külön tulajdonban álló üdülő. A hitel biztosítéka A hitel biztosítékául a fedezetül felajánlott ingatlanra alapított, OTP Jelzálogbank Zrt. javára bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom teljes bejegyzése szolgál. A hitel összege nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározott százalékát. Per-, teher- és igénymentes, tulajdoni viszonyait illetően rendezett, olyan ingatlan fogadható el fedezetként, ahol a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének jogi akadálya nincs. Hitelbiztosítéki értékmegállapítás: a fedezetül felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékének megállapítását az OTP Jelzálogbank Zrt. végzi. Az értékelési
33
szakvélemény belső használatra készül, az ügyfél részére kérésre egy kivonat kerül kiadásra. A hitel-jelzálogfedezet aránya: területileg differenciált, a nyújtható hitel összege a hitelbiztosítéki
érték
80%-át
is
elérheti
(a
nyújtható
hitel
összegének
megállapításakor a hitelező figyelembe veszi „A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról” szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet előírásait is). Ha az igényelt hitel összege a meghatározott százalékot meghaladja, a hitel felvételéhez további ingatlan is elfogadható fedezetként. Folyósítás Folyósítás módja: egy összegben, a kiváltandó tartozás hitelszámlájára történő átutalással. A hitelszámlán nyilvántartott deviza összeget az OTP a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamán határozza meg. A hitel folyósításának általános feltételei: 9 A kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalása, (Standard Plusz, ill. Máris gyorsított
folyamat
esetén
a
banki
kölcsönszerződés
egyoldalú
tartozáselismerő okiratba foglalása). 9 Az ingatlan-nyilvántartásban az OTP Jelzálogbank Zrt. javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom teljes bejegyzése. 9 Az ingatlanra, a hitel futamidejére a biztosító által ajánlott összegről szóló – minimum a hitelösszeget és 1 éves járulékait elérő összegű – teljes körű vagyonbiztosítást kell kötni az OTP Jelzálogbankra történő engedményezés mellett. 9 Az OTP Banknál vezetett lakossági folyó-/bankszámláról a hitel törlesztésére adott megbízás. 9 A közjegyzői okiratban megjelölt egyéb folyósítási feltételek teljesítése Törlesztés Törlesztés módja: minden esetben csak OTP Banknál vezetett lakossági bankszámláról történhet havi egyenletes, devizában meghatározott részletekben. A
34
havi részlet forint összegét a bank az esedékességet megelőző napon érvényes OTP deviza eladási árfolyamon határozza meg. A törlesztési kötelezettség a folyósítást követő hónap 4-én kezdődik és minden következő hónap 4-én esedékes (amennyiben nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon). Itt mindenképpen meg kell jegyezni egy fontos dolgot. A hiteltartozás és a törlesztő részletek devizában vannak nyilvántartva. Devizaalapú hitelről lévén szó, a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, annak ellenére, hogy a fennálló hiteltartozás és a törlesztendő összegek devizában vannak meghatározva. Mivel tehát a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az ügyfél a törlesztőrészletet fizeti forintban, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. Van bank, amelyik ezért az átváltásért külön díjat is felszámol (átváltási vagy konverziós díj) A következő ábra ezt a folyamatot jól szemlélteti:
Folyósítás
Bank
Ügyfél Vételi árfolyam Eladási árfolyam
Törlesztés
7. ábra a hitelfolyósítás egyszerűsített folyamatábrája Saját szerkesztés
35
Az eladási árfolyam> a vételi árfolyam, ami költséget jelent
A vételi és eladási árfolyam különbözik, a vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. A különbség mértéke változó, de ez az ügyfél számára mindenképpen költséget jelent. Kamat, kezelési költség Az ügyleti kamat két részből áll: a referenciakamatból és a hitelező által megállapított kamatfelárból. A referenciakamat nem más, mint a három hónapos EURIBOR. Az Euribor az európai irányadó bankközi kamatlábat jelenti, a frankfurti bankközi piacokon jegyzik, és az Európai Központi Bank szabályai szerint számítják ki. A referenciakamat mértéke: Első alkalommal: A folyósítást megelőző hónap 20. napján érvényes három hónapos EURIBOR. Ezt követően az Adósok által fizetendő, soron következő törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap 20. napján érvényes három hónapos EURIBOR. Amennyiben ez a nap munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon érvényes, három hónapos EURIBOR. A referenciakamat-változás a hatálybalépését (minden hó 4-e) követő soron következő esedékességtől érvényesül a törlesztő-részletben. A referenciakamat folyamatos változása és kamatfelár esetleges változása miatt a kölcsön ügyleti kamata és törlesztő részlete havonta változhat. A kamatfelár és kezelési költség mértékét a mindenkor hatályos hirdetményben teszi közzé a Bank. A hitelezők az üzletszabályzatban részletezett okok bekövetkezése esetén jogosultak a kölcsön ügyleti kamatát egyoldalúan megváltoztatni. A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata).
36
A Bank a devizában nyilvántartott lakás- és jelzálog- típusú hitelek esetében a kamatot a következőképpen számítja ki. Kn = A* (1-(1+i)n-1/(1+i)t) Kn: az n-edik hónap törlesztő részletének ügyleti kamattartalma A: a havi törlesztő részlet összege i : az ügyleti kamat egy hónapra jutó része n : a törlesztő részlet sorszáma t : a futamidő hónapokban Egyszeri és a folyósítást követően, illetve rendszeresen felmerülő költségek: A díj mértéke a hitel összegétől függően eltérő lehet. Azon díjak, melyek EUR-ban kerültek megadásra, forintban kerülnek beszedésre a beszedés/megfizetés
napján
érvényes
OTP
deviza
eladási
árfolyamon
meghatározva. A díjak mértékét a bank jogosult megváltoztatni. További részletes információkat a mindenkor hatályos „Az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, valamint díj- és költségtételeiről – aktuálisan értékesített hitelek” című hirdetmény tartalmazza. Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható, a mindenkor hatályos Üzletszabályzatban található. A hitelkérelem benyújtásakor felmerülő költségek Ezen költségek megfizetése nem függ a bírálat eredményétől. A fedezetül szolgáló ingatlan hiteles tulajdoni lapjának kiváltási díja: A hitel igénybeadásakor a TakarNet rendszerből lekért tulajdoni lapért ügyintézési díjat kell fizetni, melynek mértékét a mindenkor hatályos „Az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, valamint díj- és költségtételeiről – aktuálisan
37
értékesített hitelek” című hirdetmény tartalmazza, tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: 16 EUR/ingatlan. Hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj, melynek mértékét a mindenkor hatályos „Az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, valamint díjés költségtételeiről – aktuálisan értékesített hitelek” című hirdetmény tartalmazza, tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: 30.000 Ft/ingatlan. Szerződéskötéskor fizetendő díjak A közjegyzői díj, melynek mértéke tájékoztató jellegű. A számítás alapjainak részletes szabályait a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI.26) IM rendelet tartalmazza. A közjegyzői díj mértékének megállapításakor a bank figyelembe vette a rendelet 10. paragrafus (4) bekezdésben foglaltakat is (a munkadíj negyedelése jelzálog hitelintézetek által kötött szerződések esetén). Fedezetkezelési díj, melynek mértékét a mindenkor hatályos, hirdetmény tartalmazza, tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: 12.600 Ft/fedezet/ jelzálogbejegyzés. Fizetendő a kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzése, -átjegyzése esetén. A kölcsön folyósításakor felmerülő költségek Hitelkeret beállítási jutalék, melynek mértékét a mindenkor hatályos, hirdetmény tartalmazza, tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: kb. 191 EUR. Ügyintézési díj, mely ingatlanfedezetenként fizetendő a jelzálogjog bejegyzés ellenőrzése céljából. Mértékét a mindenkor hatályos „Az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, valamint díj- és költségtételeiről – aktuálisan értékesített hitelek” című hirdetmény tartalmazza, tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: 16 EUR.
38
Egyéb a folyósítást követően, illetve rendszeresen felmerülő költségek A bankszámla-vezetés díjai az ügyfelet terhelik. A díjak mértéke függ a bankszámla típusától és az ügyfél által igénybe vett bankszámla szolgáltatásoktól, melyek mértékét a mindenkor érvényes Lakosság bankszámlák és a Folyószámlahitel díjairól szóló Hirdetmény tartalmazza. A jelenleg legalacsonyabb bankszámla havi díj: 0 Ft/ hó. A kölcsön törlesztéséhez kapcsolódó havi tranzakció díja: OTP Bank által folyósított
lakossági
hitel
törlesztésének
OTP
lakossági
számláról
való
beszedésének díja az ügyfelet terhelik. A díj mértékét a mindenkor érvényes Lakosság bankszámlák, és a Folyószámlahitel díjairól szóló Hirdetmény tartalmazza. A díj mértéke jelenleg 0 Ft. A díjmentességet a Bank a 2011. évi infláció közzétételét követő 2. hónap első napjáig biztosítja. Levelezési költség melynek mértékét a mindenkor hatályos, „Az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, valamint díj- és költségtételeiről – aktuálisan értékesített hitelek” című hirdetmény tartalmazza, tipikus fogyasztó esetén mértéke a tájékoztató készítésének időpontjában: 1,4 EUR/levél. A levelezési költség minden olyan esetben felszámításra kerül, ha a bank az ügyfél számára kamat- költség- és díjváltoztatásokról értesítő levelet küld ki. Vagyonbiztosítás díja: A kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra a hitel futamidejére, minimum a hitelösszeg és 1 éves járulékait elérő összegű, teljes körű vagyonbiztosításra, a biztosító által számított díj. Ennek becsült éves díja a biztosított kockázati körtől és az épület jellegétől függően differenciált, de átlagosan a biztosításra kerülő vagyon értékének (biztosítási összeg) 0,44-1,06 ezreléke. THM (Teljes hiteldíj mutató): Mértékét a mindenkor hatályos, „Az ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, valamint díj- és költségtételeiről – aktuálisan értékesített hitelek” című hirdetmény tartalmazza.
39
A THM érték meghatározása az aktuális általános, illetve a 83/2010. (III. 25.) „A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről’ szóló Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint került megállapításra, a feltételek változása esetén mértéke módosulhat. A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát. A THM megállapítása a következő képlet szerint történik:
Ck a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, Dl az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, m a hitelfolyósítások száma, m’ az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, tk az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, sl az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve X a THM értéke 13 A fentiekben az általam választott hiteltermék költségeit próbáltam bemutatni, a rendelkezésemre bocsátott adatok segítségével. Mivel a bank nem adott ki korábbi években kínált hiteltermékükről tájékoztatót, illetve hitelkondíciókat, ezért a rendelkezésemre álló adatok segítségével készítettem egy rövid példát, amelyben egyszerűen szeretnék rávilágítani a devizahitelek kockázataira.
13
83/2010 Kormányrendelet 1. melléklet
40
Az általam kiválasztott Euró alapú jelzáloghitel 0 %-os kezelési költséggel a Bank napjainkban igényelhető hitele. Példa. XY. felvesz euró alapú jelzáloghitelt 0 %-os kezelési költséggel. A hitelkérelmét pozitívan bírálják el, megköti a hitelszerződést, kifizeti az ehhez kapcsolódó díjakat, amelyeket a fentiekben a lehetőségek szerint részleteztem. Az ügyfél 5 M forint hitelt vesz fel 10 évre. Ha az előkalkulációkat vesszük számításba, akkor ez ügyfelünknek az első két hónapban 64287 Ft, majd a 3. hónaptól 65652 Ft havi törlesztőrészletet jelent. Ezt a 65652 Ft-ot a következőképpen kapjuk meg. Ennek egy része a tőke, amely jelen esetben devizahitelről lévén szó 95,84 Eur plusz a kamatok (Euribor és kamatfelár) 147, 6 Eur. Mivel deviza alapú hitelt vett fel az ügyfél, ezért a törlesztés és a folyósítás forintban történik, ezért a törlesztőrészletet, ami esetünkben 243,44 Eur, át kell váltani forintba. Vagyis az összeget megszorozzuk az éppen aktuális devizaeladási árfolyammal 269 EUR/HUF-tal. Így megkapjuk a 65652 Ft-ot. A probléma ott kezdődik elsősorban, ha a 1 EUR-ért nem 269 FT-ot hanem 310 Ft-ot kell fizetni. Ebben az esetben a havi törlesztőrészlet már 75466,4 Ft-ra emelkedik, amely havi szinten közel 10000 Ft-os emelkedést jelent. És ez még csak az árfolyamkockázat. Amennyiben az EUR alapkamata változik, az a törlesztőrészletekben további növekedést jelent. Ebben az esetben a 147,6 Eur díj fog emelkedni. A tartósan megemelkedett törlesztőrészletek nehéz helyzetbe hozhatják az ügyfelet, ami a hiteltörlesztések elmaradását fogja jelenteni. Erre a bank késedelmi kamatokat számol fel, ami eredményezheti az ügyfél teljes fizetésképtelenségét. Ez egy egyszerű ugyanakkor, konkrét pontos adatokkal igyekszik felhívni a figyelmet a kockázatokra. Ez is lenne a célja, hétköznapi módon bemutatni, a devizahitelekben rejlő kockázatot. Néhány ábrával szeretném szemléltetni az árfolyam- és kamatingadozásokat. Mivel a Bank nem adott ki korábbi hiteltermékre vonatkozó adatokat, ezért nem tudom megmutatni, azt, hogy egy az általam bemutatott termékhez hasonló hitel
41
törlesztőrészletei egészen pontosan hogyan növekednek az árfolyam- és kamatingadozások következtében, ugyanakkor ezekkel, a diagramokkal szemléltetni tudom az ingadozásokat, amelyek rávilágítanak a kockázatokra. Az általam választott időszak 2003.04.22 és 2009.04.22. Azért ezt az időszakot választottam, mert ezt nevezzük kritikus időszaknak a devizahitelek szempontjából, ugyanis a legnagyobb változások ekkor következtek be.
4.3. Árfolyamváltozások bemutatása A következő diagram az EUR/HUF árfolyamokat mutatja
8. ábra az EUR/HUF árfolyam változása 2003- 2009 között
A diagram jó példája annak, hogy milyen kockázatos lehet egy devizahitel esetében az árfolyamkockázat. Míg 2008. júliusában 1 EUR 230 Ft-ot ért, addig következő év januárjában ez az érték meghaladta a 310 Ft-ot. Ez a változás nagymértékben megnövelte a visszafizetendő törlesztőrészletet.
42
Az Eur mellett a hazánkban nagy népszerűségnek örvendő svájci frank hitelek törlesztőrészletei az árfolyamkockázat következtében igen szélsőségesen változtak. A CHF/HUF árfolyamok alakulását a következő ábra segítségével követhetjük nyomon.
9. ábra a CHF/HUF árfolyamainak alakulása 2003-2009 között A kezdetben egyenletes ingadozást követően a svájci frank és forint közötti különbség óriásira emelkedett, amely több család eladósodását okozta. A devizahitelek forinthitelekkel szembeni - a korábbi évekre jellemző nagymértékű kamatelőnye még most is jelentős, azonban ez az előny a hazai infláció csökkenésével párhuzamosan az elmúlt tíz évben egyre kisebb lett. Vagyis a forint és a deviza kamatszintek közötti különbség csökken.
43
Ha emelkedik a külföldi deviza kamatszintje, akkor emelkedik a fizetendő havi törlesztőrészlet is. Ennek az a magyarázata, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit hitelként továbbad, emiatt Önt is közvetlenül érintheti a külföldi deviza kamatszintjének változása. Nézzük meg, hogy változtak a vizsgált időszakban a kamatok.
10. ábra a HUF alapkamatának alakulása 2003 és 2009 között Az ábra jól mutatja, hogy a HUF alapkamata, milyen mértékkel változott.
44
A deviza és devizaalapú hiteleket vizsgálva az EUR-USD-CHF kamatok a következőképpen változtak.
11. ábra az EUR-USD-CHF alapkamatok alakulása 2003 és 2009 között Az ingadozás ezekben az esetekben is számottevő. Nem véletlen tehát, hogy a devizában felvett hitelek törlesztőrészletei miért emelkedtek olyan nagymértékben.
45
5. Összefoglaló javaslatok A
devizahitelek
óriási
kockázata
elsősorban
abban
rejli,
hogy
az
árfolyamkockázattal előre nem számolunk. A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztőrészlete, ha nő a kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztőrészlete azonban más okból is nőhet: ha az ügyfél a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztőrészlet ugyanis devizában van meghatározva, és azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is. A második kockázati tényező a Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ. Többször lehetett hallani, hogy például a Svájci Nemzeti Bank többször megemelte az alapkamatát. Bár e kamatemelések mértéke a forintkamatokhoz képest nem volt számottevő, de bele kell gondolnunk abba, hogy ez közvetlenül is érintheti, azokat, akik svájci frank alapú hitelt vesznek fel. Véleményem szerint az alapvető problémát az okozza, hogy a kereskedelmi bankok, mint ahogyan az OTP Bank is tette a minél nagyobb üzlet reményében többet hitelezett, mint amennyit lehetett volna, a hitelezési feltételek nem voltak elég szigorúak. Egymás után adták ki a devizahiteleket úgy, hogy nem vizsgálták meg kellőképpen a fedezetet. Az ügyfél ugyan könnyebben hitel kapott, de abba bele se gondolt, hogy ez később milyen kockázatot jelent majd számára. Ugyanakkor a tájékoztatás sem volt megfelelő. Természetesen egy devizahitel esetében szó van az árfolyam és kamatkockázatról, és ezek jövőbeni kockázatok. De ezen kockázatok esetében is, egy konkrét példa kapcsán fel lehet hívni az ügyfelek figyelmét az esetlegesen várható kockázatokról. A bankoknak óriási ebben a felelőssége. Az ügyfélreferensnek a megfelelő tájékoztatás és egy konkrét példa 46
alapján kellene bemutatnia a kockázatokat, illetve az ügyféllel közösen kellene felmérnie az ügyfél helyzetét. Például egy költségvetés elkészítésével, melyben az ügyfél számol a bevételeivel és kiadásaival. Véleményem szerint ez nem újdonság, hiszen mikor a pénzünket akarjuk befektetni, ugyanezen bevételeket és kiadásokat az ügyfélreferensekkel számításba vesszük. Ezzel párhuzamosan az ügyfélnek is érdeklődőbbnek kell lennie. Nem szabad megelégednie azzal, hogy a törlesztőrészlet, amit várhatóan fizetni fog mennyi lesz, hanem meg kell kérdeznie, hogy az az összeg miből tevődik össze. Ha az ügyfél a megnövekedett törlesztőrészletek miatt nem a szerződés szerint teljesít és ebből a banknak is kockázata keletkezik, amely nem más mint a hitelkockázat. Ezért is lenne a banknak érdeke a megfelelő pontos tájékoztatás. Nem lehet egyértelműen letenni a voksot a devizahitelek ellen, illetve mellette. Az elmúlt évek tapasztalata a mérleget ugyanakkor mindenképpen negatív irányba billenti.
Ugyanis
a
devizahitelt
felvevő
ügyfelek
borúlátóbbakká,
kockázatérzékennyé váltak. Beruházásaikat elhalasztják, hiteligényük ezzel egyidőben csökken. Eladósodás, a bankokba vetett bizalom csökkenése figyelhető meg. Véleményem szerint a devizahitel nyújtása, csak új struktúrában lehet újra sikeres. A hitelfelvételeket meg kell szigorítani, ez a bank és az ügyfél számára is kedvező lesz. Átstrukturálásra van szükség a mind a tájékoztatás, mind pedig az adósvédelem területén. Szükség van különböző előrejelzések készítésére, melyek segítenek a várható kockázatok azonosításában. Újszerű tervekre lenne szükség, amely nem a devizahitelezést élénkítené, vagy szüntetné meg, vagy megoldást próbálna keresni a válságkezelésre, hanem új alapokra helyezné a feltételrendszert, szabályozná a bank és ügyfél kötelességeit a hitelfelvétel előtt. Azt gondolom a devizahitel jelenleg akkor kedvező a fogyasztó számára, ha a fizetését devizában kapja. Hiszen a devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában történik.
47
6. Riassunto La mia tesi si tratta del rischio dei crediti. La mia banca scelta la OTP Bank Nyrt la piú grande banca in Ungheria. Nel corso del 2010 la crescita del credito bancario si cé progressivamente rafforzata, purr imanendo su valori modesti. Negli ultimi mesi la variazione congiunturale dei prestiti al settore privato cé stata caratterizzata da oscillazioni che testimoniano le incertezze con cui procede la ripresa dell’attivitá produttiva. Per essere nello stesso tempo prudenti e lungimiranti è necessario che i banchieri si avvalgano dell’intero strumentario a loro disposizione, che comprende i modelli statistici, la conoscenza delle controparti, la valutazione delle prospettive dei settori di appartenenza, il vaglio dei singoli progetti di investimento. Piuttosto che mettersi alla ricerca di un nuovo criterio di misurazione del rischio va perseguita, con tenacia, pazienza e capacità di sperimentazione l’integrazione ottimale dei criteri di misurazione e apprezzamento del rischio disponibili; tutti sono utili, nessuno, da solo, fornisce indicazioni esaustive. Sono considerazioni valide per tutti gli intermediari; pur con gradazioni diverse, banche grandi e piccole devono porsi il problema della combinazione più efficace di informazioni qualitative, dati quantitativi, analisi prospettiche. Si tratta di un’integrazione che può essere assicurata solo da risorse umane qualificate, un assetto organizzativo equilibrato e flessibile, adeguati meccanismi di governo.
48
7. Irodalomjegyzék Felhasznált jogszabályok 2009. évi XLVIII. tv. a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról 2009. évi IV. tv. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről 2009. évi CLXII. tv a fogyasztónak nyújtott hitelről 1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 275/2010 kormányrendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről 154/2009 kormányrendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól 136/2009 kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról 361/2009 kormányrendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról 2001. évi LVIII tv. A Magyar Nemzeti Bankról 83/2010 Kormányrendelet 1. melléklet
Felhasznált szakirodalom 1. Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja Panem kiadó 1998. 2. Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris kiadó 1996 3. Gyulainé Zsakó Zsófia – Jágerné Szentirmai Melinda: Banki kontrolling és belső ellenőrzés a gyakorlatban Perfekt kiadó 2006 4. A hitelkockázat kezelése Panem kiadó Budapest 1993
Felhasznált tanulmányok 1. BANAI ÁDÁM–KIRÁLY JÚLIA–NAGY MÁRTON (2010): Az aranykor vége Magyarországon. „Külföldi” és „lokális” bankok – válság előtt és válság után. Közgazdasági Szemle LVII. évf.
49
2. CSAJBÓK ATTILA–HUDECZ ANDRÁS–TAMÁSI BÁLINT: Foreign currency borrowing of households in New EU Member States 2009 3. Bethlendi András: A hazai hitelpiac empirikus vizsgálata 2009. 4. Asztalos Gábor – Golobokov Szergej- Kurali Zoltán- Wolf Zoltán: A piac, amely majdnem tökéletes Hitelintézeti Szemle 2003. 4. évf. II.szám
Internetes források Az OTP Bank Szervezeti és Működési szabályzata, Üzletszabályzatai http://cegvezetes.cegnet.hu/2001/8/devizaliberalizacio www.otpbank.hu http://www.bis.org/publ/rpfx07.htm https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso www.pszaf.hu http://www.mnb.hu/ http://www.vilaggazdasag.hu/ http://www.fn.hu/hetilap
50
8. Ábrajegyzék 1. ábra A forint euróhoz rögzített középárfolyamához tartozó ingadozási sávok 2. ábra Devizapárok megoszlása a napi forgalomban 3. ábra A devizahitelezés kialakulásának okai 4. ábra a háztartások hitelállománya és ügyletszáma 2010-ben 5 ábra Az OTP Csoport piaci részesedése a hitelintézeti rendszerben 6. ábra Az OTP Bank Nyrt. szervezeti ábrája 7. ábra a hitelfolyósítás egyszerűsített folyamatábrája 8. ábra az EUR/HUF árfolyam változása 2003- 2009 között 9. ábra a CHF/HUF árfolyamainak alakulása 2003-2009 között 10. ábra a HUF alapkamatának alakulása 2003 és 2009 között 11. ábra az EUR-USD-CHF alapkamatok alakulása 2003 és 2009 között
51
