ól, 5 oldalban ’56-r i Békéscsabán ja m ra g ro p v é k az emlé
Í
K
Bevezető
Miután a második világháború befejeződött, a meggyötört magyarság reményteljesen állt egy új, egy humánusabb világ ábrándképe előtt. A kép, mely előttünk lebegett, csak illúziónak bizonyult. Néhány év leforgása alatt a sztálini Szovjetunió alárendeltjévé váltunk. 1945től a fokozatosan leereszkedő vasfüggöny mögött találtuk magunkat. Egészen a század végéig az országban jelen lévő Vörös Hadsereg alakulatai szimbolizálták a magyar társadalom kiszolgáltatottságát. 1945 után egy olyan, keletről ránk szakadt kihívás kerített be bennünket, melynek éppen az emberről, egyéniségről vallott nézetei voltak az emberi természettel, érzésekkel ellentétesek. A korlátokat nehéz felismerni, még inkább beismerni. Itt vesztett nagyot a legújabb kor modernizációs kísérlete. És a korlát legtöbb esetben az ember maga, közérzetével. Tökéletesen beleillett a kommunizmus a
„történelemformáló” eszmék sorába. Új embert és új emberi reakciókat, új gondolkodásmódot és új értékrendet, új társadalmi szerepköröket és új közösségi kapcsolatokat, tehát új lelki alkatokat, a bizalom új formáit teremtette meg. A nemzet közössége és eszméje ellen koncepciós pert kellett indítani. A szabadság kivívása, az 1990-hez vezető út milyen társadalmi-lélektani mozgatórugókat használt fel? Mennyiben foszladozott a magyar társadalom ellenállóerejének szövete? Elsiklott felettünk a hajunkba kapva néha, vagy átszántott rajtunk – közösségen, családon, egyénen?
Tudod-e?
• Már 1944 októberében létrejött a Magyar Kommunista Párt békéscsabai csoportja. • Békéscsabán 1948-ban csak az evangélikus egyháztól 29 iskolát vettek el (államosítottak). • Az István malom államosítása 1948-ban történt. • A jaminai szegényparasztok alapították az első termelőszövetkezetet 1948-ban Békéscsabán.
1945 • Befejeződik a II. világháború, Budapest és az ország jelentős része romokban. • Jóvátétel fizetése címén megindul a magyar gazdaság alárendelése a Szovjetuniónak. Minden, ami mozgatható, visznek. • A Vörös Hadsereggel együtt érkeznek Moszkva helytartói (moszkoviták), akik a formálódó Magyar Kommunista Párt vezetését fogják jelenteni. • Forgatókönyvszerűen megindul az ország szovjetizációja, az orosz vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetésével. Első lépésként a szovjet katonai jelenlétet felszabadításként definiálják. • A Kisgazdapárt megnyeri a választásokat, de szovjet nyomásra koalí1945
1946
A magyar szovjet
„A gondolkodás végső hitele nem a gondolatban van, valahol mélyebben: a közérzetben.” (Németh László)
ciós kormány alakul. A belügyi tárcát megkapják a kommunisták. Szerveződik az Államvédelmi Hatóság elődje, mint a párt ökle (központja az Andrássy út 60.). 1946 • Az egypártrendszer kialakításának forgatókönyve tovább íródik. Szalámitaktikának nevezzük az ellenzéki pártok, az egyházak, az egész civil szféra felszeletelését. Többek között a politikailag és/vagy osztályszempontból megbízhatatlanokat ún. B-listákra teszik, így „tisztítják” meg a közigazgatást. 1947 • Koholt vádak alapján ún. koncepciós perek indulnak. A Magyar Közös1947
ség-összeesküvésben való részvétel gyanújával kihallgatják Kovács Bélát. Az Andrássy út 60-ból távozóban, az utcán letartóztatják, majd a Szovjetunióba deportálják. • Lezajlik a csalásról elhíresült ún. kékcédulás (segítségükkel egy személy többször is szavaz) választások. 1948 • Létrejön a Magyar Dolgozók Pártja, az „ötvenes éveknek” nevezett sztálini Magyarország tömegpártja, amelyet egy szűk vezetés fog irányítani. • A bányák és üzemek államosítása után megindul az egyházi iskolák elvétele. • Rákosi Mátyás pártfőtitkár meghirdeti a szövetkezetesítést, a paraszti földtulajdon megszüntetését. Kulákoknak 1948
nevezik az ellenálló gazdákat, ellenük negatív propagandahadjáratot indítanak, emelik adóikat és beszolgáltatási kötelezettségüket (meghatározott termény kötelező beadása). Az elkövetett fizikai atrocitások a mindennapok részeivé válnak. 1949 • Mindszenty József hercegprímást életfogytig tartó fegyházra ítélik. A római katolikus egyházzal kapcsolatban levágják a szalámi egyik legnagyobb szeletét. • A korábbi belügyminiszter Rajk Lászlót és több társát kivégzik. A párton belüli ellenségkeresés is megindul. • Bevezetik az új alkotmányt. • Sztálin 70. születésnapját ünnepli Magyarország. 1949
1950
„Oroszország most olyan, mint az éhes farkas a nyáj között…” (Winston Churchill, 1944)
O
S I
3
C Í
E R
E R
S Z O
C
M
T J E
M
V
R Á
2
Mit jelentett az „ötvenes évek”? Sokak számára nélkülözést, félelmet, csendet. Ordító csendet. Szabadságjogainkat eltiporták, el kellett felejteni a bizalom szó jelentését, félő volt, hogy szomszédunk feljelent, besúg a hatóságoknak. Mindent, ami volt, be kellett szolgáltatni, néhol még a padlást is lesöpörték. Aki elfeledkezett magáról és egy dühödt, őszinte pillanatában kritizálni merte a regnáló sztálinista-kommunista rezsimet, könnyen fizikai erőszakkal tarkított elhurcolásnak, válogatott kínzásoknak, elzárásnak lett a részese. A hírhedt éjszakai fekete autó és a hajnali csengetések riadalmat keltettek az álomba merült vagy éppenséggel az álmatlanul szorongó emberekben. A lelki pótlékot, a lelki megújulást, a vallási élményt is a Párt és annak felső vezetése szolgáltatta. A magyarországi egyházakat kifosztották, vezetőiket elhallgattatták. Az irgalom, a kegyelem és az üdvözülés jutalma is Rákosi Mátyás és szektája akaratától függött. Az ellenség keresése párton kívül és belül, a gondolkodó, kételkedő ember átnevelése és ellehetetlenítése volt a legfőbb áldozat a kommunizmus oltárán. A rendszer falta az emberanyagot. Aki nem tett eleget feljelentési kötelezettségének, az reakciós lett, kulák lett, imperialista lett, egyszóval a kommunizmus építésének „kútmérgezője” lett. A terror állandósult légkörében folyamatosan csökken az ember szabadságérzete és előbb-utóbb a szabadságigénye is. Ez utóbbira mondtak nagyon hangos NEM-et az országban 1956-ban. Nemet
mondtak a családok szétaprózódására, a barátságok elszürkítésére, a kollegialitás megszüntetésére! Mert a rendszer egyik legfőbb jelszava, az „Éberség!”, ezt jelentette. Mindenhol az ellenséget szimatolni, kivetkőzni emberségünkből, nem bízni senkiben! Nemet mondtak továbbá életformák kiirtására, a falusi-paraszti világ bemocskolására, az ésszerűtlen, szolgalelkű nehéziparosításra, az éhínségre és jegyrendszerre, az ÁVH-s pribékekre! Nemet mondtak az internálásra, a megbélyegzésre, a becsület sárba tiprására! Nemet mondtak a múlt megerőszakolására, az ünnepek, jelképek, szimbólumok átfestésére, a menedék szerepét betöltő történelmi emlékezet elfelejtetésére! Nemet mondtak gyerekeik élhetetlen jövőképére!
1950 • Beindul az első ötéves népgazdasági terv, az ideológiai alapú, szolgalelkű tervgazdálkodás. Magyarország „a vas és acél országa”. Növekedik a mezőgazdaságból a tőke és a munkaerő kivonása, az emberek termelőszövetkezetekbe (TSZ) kényszerítésével. • Megkezdődik a recski kényszermunkatábor építése. Megbélyegzett parasztok, munkások, értelmiségiek, katonatisztek, hivatalnokok kerülnek ide. Gyakorlatilag bárki, aki „gyanús” volt. Borzalmas munkakörülmények és brutális őrök jellemezték a tábor mindennapjait. • Állami ünneppé nyilvánítják november 7-ét, a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” évfordulóját.
1953 • Meghal Sztálin Moszkvában. Hruscsov lesz még ezévben az SZKP KB első titkára. • Rákosi Mátyás vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal Moszkvában. A szovjet vezetés elítéli Rákosi módszereit. Megalakul Nagy Imre kormánya. Meghirdetik az új gazdaságpolitikát és a törvényesség helyreállítását. • Munkásfelkelés Kelet-Berlinben és az NDK más városaiban a Szovjetunió ellen.
1950
1951
1951 • Több termékre, így a kenyérre és a húsra is bevezetik a jegyrendszert. • Több tízezer „kizsákmányolónak” bélyegzett embert telepítenek ki a fővárosból. Falvakban jelölnek ki számukra kényszerlakhelyet. 1952 • Országos munkaverseny-mozgalom kezdődik Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából. Országszerte ünnepségeket tartanak. Irodalmi és művészeti alkotások készülnek „Sztálin legjobb magyar tanítványáról”. A személyi kultusz csúcsa. • A nagy „padlássöprés” éve. A vetőmagokat is elviszik a magángazdálkodó parasztoktól. 1952
Tudod-e?
• A csabai téglagyárakat és a Tevan Nyomdát 1949-ben államosították. • Békéscsaba 1950-ben lett megyeszékhely, amikor is a mai Szabadság téren látható 101-es gyalogezred szobrát ledöntötték, majd 1956-ban kiásták és újra felállították. • Az ötvenes évek első felében súlyos kuláküldözések szabdalták Békés megye parasztságát. • 1952-ben épült a békéscsabai pártház, és a Megyei Könyvtár, az utóbbi az ország első szabadpolcos kölcsönzőhelyeként. • 1954-ben épült a Békés Megyei Jókai Színház.
1954 • A labdarúgó világbajnokság genfi döntőjében a magyar válogatott 3:2-es vereséget szenved az NSZK válogatottjától. A csalódás utcai zavargásokat vált 1953
ki a fővárosban. A terror évei alatt a magyar sportsikerek adtak valamiféle reményt a magyar társadalomnak, többek között az „aranycsapat”. 1955 • Nagy Imrét kizárják a pártból, felmentik a miniszterelnöki tisztéből. • Megszületik a Varsói Szerződés, a szovjet blokk tagállamainak katonai tömbje. • Az osztrák államszerződés aláírásával Ausztria független, demokratikus, semleges állammá válik. • Magyarországot felveszik az ENSZ tagállamai közé.
1954
1955
O R R A
F
1956 őszén az önbecsülést felemelő történelmi hagyomány, ifjúsági elszántság és korfuvallat hatására a jól ismert közép-európai „Szabadság” jelszava kapaszkodott a felszínre: tizenkét pont, lyukas zászló, szobordöntés – Molotov-koktél formájában. Az 1956. október 23-án meginduló tüntetés, a gyűlölt Sztálin-szobor ledöntése két héten át zajló és a mai napig élesen a magyarság tudatába vágó mitológiává, a Vörös Hadsereg országunkban állomásozó, majd 1956. november 4-én bevonuló egységei elleni hősies szabadságharccá változott. 1956-ban Magyarország világvisszhangot vívott ki Európában – újra. Egy emberibb, élhetőbb élet kialakítása, kivívása zajlott ezen az őszön. A magyar forradalom központja a főváros és a vidék együtt küzdött egymást kiegészítve, egymást segítve. A „Viharsaroktól” a Kisalföldig ledöntötték a szovjet rendszert propagáló emlékműveket, feltörték a pártirodákat, lefegyverezték az ÁVH helyi alakulatait, a sztálini kommunizmus magyar változatának talán legjobban gyűlölt szüleményét, az erőszak és a megfélemlítés végrehajtóit. Régi utcatáblákat átkereszteltek, kimondták az orosz nyelv fakultatív tanulását. A fővárosban küzdő több ezer forradalmár számára kenyérszállítk mányokat indítottak a vidéki településekről. A novemberi szovjet interi k z Rus a! venció hírére munkászászlóaljakat szerveztek. A Forgószél hadművelet haz T-54-es tankjaival géppisztolyos és Molotov-koktélos fiatal munkások és egyetemisták vették fel a harcot. A túlerő a forradalmat leverte, de a forradalom eszméje nem bukott el. Elbukni így nem bukás. 1956 után, ha suttogva is vagy ki nem mondva, de a forradalom hősei és Nagy Imre, a vértanú miniszterelnök tovább élt az emberek emlékezetében. Az 1956-os őszi események a Szovjetunió Kommunista Pártját is meglepték. Meglepetten állt az események előtt a korszak másik főszereplője, az Amerikai
1956 • Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov elítéli a személyi kultuszt, és a sztálini évek törvénytelenségeit. Megindul a politikai lavina Kelet-Európában. • A lengyelországi Poznanban mintegy több ezer munkás vonul az utcára, az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. • Megindul a normalizálódás a Szovjetunió és a korábban kiátkozott Jugoszlávia között. Rajk László pere terítékre kerül. • Rákosi Mátyás „egészségi állapotára” hivatkozva lemond első titkári funkciójáról, utóda Gerő Ernő. Rákosi végleg elhagyja az országot, a Szovjetunióban kap menedéket 1956
február
április
Egyesült Államok is. A magyar forradalmárok bíztak az USA-ban, bíztak a Szabad Európa Rádió frekvenciáin sugárzott nyilatkozatokban. A demokraták és a republikánusok egymást túllicitáló antikommunizmusa, a Szuezi-csatorna államosítása körül kialakuló nemzetközi bonyodalom fontosabb volt annál, hogy ne kelljen beavatkozni a magyar ügybe és egy esetleges összeütközésbe keveredni a másik dinoszaurusszal, a Szovjetunióval. A vasfüggöny keleti felének ura pedig nem engedélyezhette a magyar különvéleményt. Birodalom volt, világhatalom volt. Tudod-e?
• 1956 októberében a Balassi Művelődési Házban tartották a forradalom előtti vitaestet. • Az utcai megmozdulások október 26-án kezdődtek Békéscsabán. Másnap jött létre a Forradalmi Tanács Fekete Pál tanár vezetésével. • Azért, hogy a szovjet vezetés ne tudjon újabb csapategységeket szállítani, október 27-én felszedték a forradalom harcosai a vasúti síneket Békéscsabán. • Október 31-én sugározta a békéscsabai Szabadság Rádió Féja Géza író kiáltványát. • Jól jellemzi a békéscsabai hangulatot, hogy november elején a Jókai utca és a Szarvasi út sarkán a lakosság egy csoportja kövekkel kívánta megállítani a bevonuló harckocsikat. • Miután a párt nem nyugodott bele a vereségébe, megpróbálta szétverni a Forradalmi Bizottságot. A katonai puccs esetleges győzelme sortüzeket eredményezett volna több ezer ember halálát okozva. • 1956. november 4-én nehézfegyverzetű egységek támadták meg Békéscsabát. Fekete Pál a tankok előtt ment túszként az akkori Sztálin úton (ma Andrássy út), hogy megmentse a várost.
• Rajk László és társai újratemetése a Kerepesi temetőben. • Megalakul a szegedi MEFESZ. Az egyetemi ifjúság országosan szerveződik és mozgolódik. 1956. október 23 .–november 4. • A budapesti egyetemisták békés tüntetése fegyveres felkelésbe csap át. Nagy Imre lesz a miniszterelnök. • A főváros különböző pontjain harcok dúlnak a felkelők és az ÁVH, illetve a szovjet alakulatok között. Felkelő központok alakulnak ki, többek között a Kilián-laktanya, a Széna-tér vagy a Corvin-köz. • A Parlament előtti tömegre tüzet nyitnak a karhatalmisták – Kossuth téri vérfürdő. A harc áttevődik a nagyobb vidéki városokra is. május
A tabu
„…De az evés után következik az emésztés.” (Winston Churchill, 1944)
július
• Bejelentikl az ÁVH megszűnését, szerveződni kezd a Nemzetőrség. • A Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületének ostroma. • Feloszlik az MDP, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Újjáalakulnak a koalíciós pártok. • A kormány deklarálja Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. • Kádár Jánosnak nyoma vész. Megegyezik a szovjet vezetéssel a forradalom leverésében. • A szovjet csapatok megtámadják Budapestet. Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül. • Kádár János vezetésével Szolnokon megalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. szeptember
okt. 23. nov. 4.
1957
„Míg mi az udvaron hócsatáztunk, az utcán 2-3-ig néma sztrájk volt. Aki az utcán volt az Kádárra szavazott. Ez idő alatt az utcán egy lélek sem volt.” (Csics Gyula, 1956. november 23.)
Ami a forradalmi ősz után következett, az a lassan finomodó közátnevelés rablóhadjárata volt. Lopni mindig egy kicsit egyéniségből, jellemből, önmegvalósításból, szolidaritásból, igazságérzetből. 1956 végén a megaláztatás és a pártállamnak való kiszolgáltatottság folytatódott. Rögtönítélő bíróságok, szovjet tanácsadók elismerő mosolya, pufajkások büntető puskatusa és akasztófa következett. Akik végül amnesztiát kaptak, hogy érezzék a hatalom humanizmusát, azokat évekig megfigyelték, osztályellenségnek minősítették, generációkra megbélyegezték. Az értelmiségi így lett fizikai munkás. A megbélyegzettek gyerekeinek tanulmányi előmenetelét így lehetetlenítették el. A disszidáltak rokonait így figyelték meg. A rendszer szülötte és áldozata a volt ÁVH-s tiszt, akiből most sebtében politikai nyomozó lett, és a beszervezett, aki munkatársairól, hozzátartozóiról írt titkos jelentéseket. A bizalom ember és ember között, egyén és közösség között, társadalom és párt között ugyanolyan deficittel küzdött, mint a forradalom előtt. Ebben különbözik leginkább a népi demokrácia a polgár világától. Évtizedeken keresztül az őszi események tabunak számítottak. A helytartónak bizonyítania szükségeltetett a birodalom felé, személyi hatalmát bebetonoznia és közösségével elfogadtatnia. De mindennek feltételéért az erő nyelvét kölcsönözte. A megtorlás az önbecsülésen és az öntudaton torolt leginkább. Valamivel több, mint egy évtizeddel a II. világháború befejezése után Budapest egyes részei újra romokban álltak, a légoltalmi pincéket újra felnyitották, a vidéki városokban és falvakban is az elhurcolásoktól és letartóztatásoktól rettegtek sokan a folytatódó terror falkáival szemben. A Kádár-rendszer születési hibáját ki kellett radírozni az emberek tudatából. A vezető, ahogy megkötötte a maga alkuját közösségével, úgy atomizálódott a társadalom és vált egyre alkalmatlanabbá
1956 • Kádár János és kormánya Budapestre érkezik. Létrejön a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács a forradalom új szerveként. • Nagy Imrét Snagovba, Romániába rabolják. • Ún. pufajkás egységeket kezd el szervezni az új hatalom, a rendfenntartás és a megtorlás eszközeként. • Tüntetők elleni sortüzek a karhatalom részéről (Tatabánya, Salgótarján, Miskolc, Eger, Pécs, Gyoma, Kevermes, Gyula, Zalaegerszeg, Hódmezővásárhely, Csepel stb.) • Az MSZMP ellenforradalomnak bélyegzi az októberi felkelést. Letagadják a szabadságharcot, fasiszta csürhék őrjöngésének tulajdonítják az eseménye1956
1957
1958
5
C Í
a hidegháborús környezetben a technikai-technológiai előrelépésre, a mobilizációra, a szolidaritás és türelem közösségi érzéseire. Amíg a Szovjetunió erőt tudott mutatni a nyugati féltekének, amíg az MSZMP megfélemlítéssel és koncok dobálásával tűzoltást tudott végezni, addig pislákolt a kollektivizmus lángja. Egy évtizeddel a forradalom után lehetett „szabadabban” élni: utazni, fogyasztani, „dumálni”, de a bizalom és az önbecsülés gúzsba kötése soha nem lazult. Ugyanis a taburól hallgattak, de nem felejtették el! És a nemzedéki hév – hasonlóan 1956-hoz – növekedett. 1956 öröksége a közös fellépés erejébe vetett hitben, a társadalmi bizalomban és az összetartozás igényében öltött testet. Tudod-e?
• 1956 novemberében Békéscsabán is pufajkás egységek jönnek létre a tüntetések leverésére. • A Kazinczy utcai „kislaktanyában” végzik ki 1957 februárjában Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt. • 1957 decemberében életfogytiglani börtönbütetésre ítélik Fekete Pált, végül hét évet tölt az ország különböző börtöneiben, ebből három évet magánzárkában. Feleségét az állásából kitették, és gyermekeivel együtt a városból is elüldözték. • Békés megyében 1959-ig mintegy másfélezer embert ítéltek el politikai jellegű büntető eljárásokban. • A Sztálin úti laktanya a mai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, amelynek falán 2011. október 21-én emléktáblát avattak Lukács Mátyás tiszteletére. Ő volt az a kárpátaljai magyar származású katona a Vörös Hadseregben, akinek egysége november 4. előtt a város szélén állt. Miután nem akart részese lenni a hadműveletnek, elszökött, de elfogták. A laktanya pincéjében verték és lökték halott katonák közé. A pince a mai napig megvan.
ket. „A testvéri Szovjetunió csapatai most is megóvták Magyarországot” – hangzik a hivatalos politikai lózung. • Bevezetik a rögtönbíráskodást és elrendelik a gyülekezési tilalmat. • Az ÁVH feladatait a rendőrség veszi át. Megindul a több ezres disszidálás az országból. 1957 • Elkezdődik a Munkásőrség felállítása. • Az ausztriai magyar menekülttáborban éhségsztrájk tör ki az Egyesült Államokba való bevándorlás leállítása miatt. 1959
Á R
E R
Z L Ó Á S
Forradalom és szabadságharc
D
M
M I A L Z
D
K Á
4
1960
1958 • Hruscsov fogadja Kádárt. A megszállt országokban szovjet csapatcsökkentéseket hajtanak végre, amit Kádár visszautasít. • Kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált. Jeltelen sírba temetik őket. 1959 • Tizennyolcadik születésnapja után kivégzik Mansfeld Pétert. 1962 • Az ENSZ Közgyűlése leveszi napirendjéről a magyar kérdést. 1963 • Amnesztia az 1957-1958-ban elítéltek számára. 1961
1962
1963
SZ
7
ÁG M
E
M
ÍME R I C
AG
R
A
YAR O
6
„Mert történés sokféle van az emberek életében (…) van olyasféle emberi történet, amelyet nem csinálnak, amiről nem is beszélnek, de hallgatnak róla. Így készül az emberi világ, szóval, cselekedettel vagy nagy erejű hallgatással – nem mindig érthetően.” (Márai Sándor)
Örökség
Az 1980-as évekre, az önromboló életmód zenitjén a hallgatás kezdte átadni helyét az egyre hangosabb „Elég volt” jelszavának. A Szovjetunió lassú haláltusája – melynek következtében elveszítette a hidegháborút az USA-val szemben – és a gazdasági-társadalmi változások megadták a hátteret és a színpadot a rendszer megváltozásához. De a szereplőkben még valami ott munkált. Valami, ami elengedhetetlen volt a tömegek utcára csődüléséhez, 1989 lélektanának megértéséhez. A diktatúrákat mindig az emlékezet, a közös élmény igénye, a gyerekkortól építkező, dicsőnek vélt szülői kép kialakításának igénye dönti meg. 1956 emléke, a gyerekekben élt mítosz, a gyerekek által kimondott szülői gondolatok három évtizeden keresztül halkan korrodálták a szocializmus vasrácsait. A 20. század előttünk van érzések, meg nem tárgyalt perek formájában. Ledobtuk magunk elé és nem magunk mögé. Bukdácsolunk, kikerülgetni igyekszünk, mert zavar, mert akadály. Hajoljunk le érte!
1989 • Pozsgay Imre államminiszter kijelentette, hogy „1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés volt”. • Kivégzésének 31. évfordulóján, június 16-án újratemetik Nagy Imrét és mártírtársait. A rendszerváltás lélektani fordulópontja. 1989
1991
• Július 6-án rehabilitálják a volt miniszterelnököt és társait az ellenük 1958ban felhozott vádak alól. Ugyanezen a napon meghal Kádár János. • A később nemzeti ünneppé nyilvánított október 23-án kihirdetik az 1949es alkotmány hatálytalanítását és kikiáltják a (III.) Magyar Köztársaságot. 1991 • Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarország területét. 2001
A hatalmi-közéleti összetevőkön túli csomópontok eléréséhez bizony mélyebb, közérzületi dobbanások meghallása szükségeltetik, melyek néha sikító szirénák hangján jeleznek. Önérzet és öntudat egészségesebb fejlődéséhez az önbecsülés helyreállítása elengedhetetlen. Visszaperelni nem lehet senkitől, egy kortól sem. Újra elnyerni, megtalálni, felfedezni kell! Ha megtaláltuk kinyitni, megfejteni! A kulcs: a gyerek, az iskola! A társadalom közérzete dönti el egy vállalkozás sikerét. A közérzetet pedig a közösségi beidegződések, a komplexusok. Mindezekre kell emlékezni és emlékeztetni. A vállalkozás, maga a közösséggé szerveződés minősége ebben foglaltatik. 1957-ben az amerikai Time magazin az év emberének egy ismeretlen magyar szabadságharcost választott a forradalom tiszteletére. Amikor rápillantok, büszke vagyok. Köszönjük!
Az ’56-os Emlékév kiemelt békéscsabai programjai 2016. szeptember 19. – november 4. „Rapszódia a kivívott szabadságról” Magyar költők: a legszebb magyar, 1956-ot idéző versek Vas Istvántól Márai Sándoron át Petri Györgyig. A Békéscsabai Jókai Színház művészeinek irodalmi összeállítása a város valamennyi középiskolájában. 2016. október 6. Szabad(ság)egyetem I. Békéscsabai események – Fekete Pál, Békéscsaba díszpolgára, a Forradalmi Tanács elnökének előadása. Helyszín: Békés Megyei Könyvtár 2016. október 20. Szabad(ság)egyetem II. „Az év embere - bizalom, önismeret, 1956” – Szabó László történelemtanár előadása. Helyszín: Békés Megyei Könyvtár 2016. október 21. – december 23. “A mi forradalmunk” Szabadtéri kiállítás a Békéscsabai Médiacentrum szervezésében. Helyszín: Szent István tér
2001. február 25. • A kommunista diktatúrák áldozatainak első emléknapja Magyarországon a középfokú oktatási intézményekben. Kovács Béla kisgazda politikust 1947-ben ezen a napon hurcolták jogellenesen a Szovjetunióba. 2012. január 1. • Életbe lép az előző év áprilisában elfogadott „Magyarország Alaptörvénye”, melynek „Nemzeti hitvallásában” ol-
vasható: „Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki”. 2016 • Egy éven át tartó eseménysorozat veszi kezdetét az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Az emlékév mottója: „A magyar szabadság éve”. 2012
2016
2016. október 23. • Városi központi ünnepség A Békéscsabai Jókai Színház előadásában a békéscsabai eseményekről szóló ünnepi műsor bemutatója Fekete Pál, Mány Erzsébet életéről Helyszín: Nagy Imre tér • Az ’56-os Emlékszoba megnyitója: A Fekete Pál Gyűjteményben kialakított békéscsabai Büszekségpont átadása. Helyszín: a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Csaba utcai épületegysége • „Elnyomás és Szabadság” kiállítás A forradalmi eseményeket a XXI. század eszközeivel felidéző tárlat megnyitója. Helyszín: Munkácsy Mihály Múzeum
• Ünnepi hangverseny A békéscsabai ’56-os Emlékbizottság elismeréseinek átadása, a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar ünnepi hangversenye. Helyszín: Csabagyöngye Kulturális Központ 2016. október 23. - november 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékeit megörökítő emléktáblák felavatása. 2016. november 3. Szabad(ság)egyetem III. „Gyermekek a forradalomban: naplók 1956-ból, Bob Dent bevezetőivel.” – a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadása. Helyszín: Munkácsy Mihály Múzeum 2016. november 4. Megemlékezés a hősökről és mártírokról. Helyszín: Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzésének helye, a Kazinczy utcai volt laktanya épülete, Berényi úti sírhelyük. 2016. november 3., november 10., november 18., november 25. ’56-os estek: a kor tanúi személyes emlékeik felidézésével mutatják be a forradalom napjait, előzményeit és az embereket, családokat megnyomorító következményeit. Helyszín: Fekete Pál Gyűjtemény - ’56-os Emlékszoba 2016. november 17. Szabad(ság)egyetem IV. “Ártatlanul, jeltelen sírban” – A Kristóf-ügy Zétényi Zsolt jogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökének előadása. Helyszín: Munkácsy Mihály Múzeum Részletes információk a www.bekescsaba.hu honlapon, a tájékoztató kiadványokban, a média tematikus felületein találhatók.
„A forradalom fegyelem nélkül katasztrófa.” 1956. november 2. „Nagyon sok forradalmat tanulmányoztam a világtörténelemben, de egyik sem volt olyan igaz, tiszta, becsületes, mint a magyar 1956-ban.” 2016. július 28. Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára, a Békés Megyei Forradalmi Tanács elnöke
„Helyes és illő, hogy a szabad Magyarország saját hőseként emlékezik az ‘56-os szabadságharcosokra. Annak a napnak a résztvevői közül sokan itt vannak még közöttünk, velünk élnek, nekünk tanúskodnak. Ők értetik meg velünk, hogyan építhetjük fel azt a várost, amelyet 1956 boldog napjaiban megálmodtak. Tegyünk meg mindent azért, hogy szívvel-lélekkel teli tettrekészségük követendő példa legyen számunkra.” Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere
Kiadja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és ’56-os Emlékbizottsága Felelős kiadó: Szarvas Péter polgármester Írta, tervezte és szerkesztette: Szabó László történelemtanár Kiadványterv és tördelés: A-TEAM Reklámügynökség Kft. Készült: 1000 példányban („A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja”)
