Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés
5. Melléklet
Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére
ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. ● BME VKKT ● VTK Innosystem ● ARCADIS
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés
Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u. 30-32.
TERÜLETI PROGNÓZISOK (2015) A TISZA FOLYÓ KISKÖRE FELETTI MAGYARORSZÁGI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉRE
Készült az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. megbízásából 2006 augusztus 2
VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail:
[email protected]
Területi prognózisok (2015) a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területére
Témafelelős:
Sárdi Anna (Tervezői szám: TR-1 01-1821/01)
Tervezők:
Vaszócsik Vilja Páhy Anna dr. Vécsei Pál Schneller Krisztián
Munkatársak:
Staub Ferenc
Minőségügyi megbízott:
Huszár Mária
Irodavezető:
Göncz Annamária
Vezérigazgató:
Csanádi Ágnes
Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő – szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a VÁTI Kht.-t illetik. BUDAPEST, 2006. AUGUSZTUS HÓ
3
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 6 I. DEMOGRÁFIA................................................................................................................................................. 7 I.1. A NÉPESEDÉSI VISZONYOK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2005 KÖZÖTT .................................................................. 7 I.2.A NÉPESEDÉSI VISZONYOK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2005 ÉS 2015 KÖZÖTT ..................................................... 9 II. AGRÁRGAZDASÁG .................................................................................................................................... 12 II.1. HELYZETÉRTÉKELÉS.................................................................................................................................. 12 II.1.1. A Tervezési terület elhelyezkedése .................................................................................................... 12 II.1.2. Felszínborítás mezőgazdasági központú jellemzése.......................................................................... 12 II.1.3 Táji adottságok mezőgazdaság központú jellemzése.......................................................................... 13 II.2. AZ AGRÁRIUM JÖVŐKÉPE .......................................................................................................................... 15 II.2.1. Az európai agrárpolitika fő célkitűzései és azok változásai.............................................................. 15 II.2.2 Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának hatása Magyarországra ........................................... 16 II.2.3 A természet- és tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság szerepe és jövője a vizsgált térségben ... 16 II.2.4 Az intenzív mezőgazdálkodás jövője a térségben............................................................................... 22 II.2.5 Az erdőgazdálkodás jövője ................................................................................................................ 24 II.2.6. A térség jövőképe a fejlesztési programok tükrében ......................................................................... 24 III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT......................................................................................................................... 26 III.1. LEVEGŐ .................................................................................................................................................... 26 III.1.1. Kibocsátási jellemzők ...................................................................................................................... 26 III.1.2. Légszennyezettségi jellemzők........................................................................................................... 27 III.2. VÍZ ........................................................................................................................................................... 28 III.2.1. Felszíni vizek terhelése .................................................................................................................... 28 III.2.2. A felszíni vizek minősége ................................................................................................................. 28 III.2.3. Felszín alatti vizek ........................................................................................................................... 30 III.3. TALAJ ...................................................................................................................................................... 31 III.4. TERMÉSZETVÉDELEM .............................................................................................................................. 31 III.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ...................................................................................................................... 31 III.5.1.Keletkezett hulladék mennyisége ...................................................................................................... 31 III.5.2.Regionális hulladékkezelés:.............................................................................................................. 32 IV. TERÜLETI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK ÉS AZOK PROGNÓZISA ................................................ 36 IV.1. KÜLSŐ FELTÉTELRENDSZER .................................................................................................................... 36 VI.1.1. A 2007-13 programozási időszakra vonatkozó uniós támogatási alapok ........................................ 37 VI.2. HAZAI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK ............................................................................................................. 39 VI.3. A TERVEZÉSI TERÜLET JELLEMZÉSE........................................................................................................ 41 IV.4.. FEJLESZTÉSI FORRÁS ALLOKÁCIÓ .......................................................................................................... 44 IV.4.1. Hazai és uniós támogatások 2002-2006 között................................................................................ 44 IV.4.2. Uniós projektek (2004-2006) ........................................................................................................... 49 IV.4.3. Hazai támogatási célok.................................................................................................................... 54 V. TERÜLETFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ........................................................................................... 58 V.1. ORSZÁGOS PROGRAMOK............................................................................................................................ 58 V.1.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) ....................................................................................... 58 V.1.2. Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési stratégia .......................................................................................... 62 V.2. VIZSGÁLATI TÉRSÉGRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ................................................................ 65 V.2.1. Területfejlesztési egységek Magyarországon .................................................................................... 65 V.2.2. Térséget érintő fejlesztési dokumentumok......................................................................................... 65 III.2.3. Ipari, vállalkozásfejlesztési elképzelések ......................................................................................... 66 III.2.4. Agrár- vidékfejlesztési elképzelések................................................................................................. 69 III.2.5. Turizmusfejlesztési elképzelések ...................................................................................................... 72 III.2.6. Közlekedésfejlesztési elképzelések ................................................................................................... 75 III.2.7. Infrastruktúra fejlesztési elképzelések ............................................................................................. 77 VI. A TERVEZÉSI TERÜLET TÁVLATI FEJLŐDÉSÉNEK PROGNÓZISA .......................................... 81 VII. VÍZHASZNÁLAT SZEMPONTÚ TELEPÜLÉS-TÍPUSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE………………….82
4
ÁBRAJEGYZÉK
A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő területi prognózisok készítése 2015-ig A Tisza észak-kelet magyarországi területének 2005 és2015 közötti időszakra prognosztizált népesedési dinamikája A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő felszínborítás A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő szántóterületek besorolása a zónarendszer kategóriáiba A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő a természetkímélő mezőgazdaság célterületeinek (ÉTT és Natura 2000 területek) és a kiváló adottságú szántóterületek övezetének elhelyezkedése A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő természetvédelmi területek A Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőterületét érintő egy főre jutó fejlesztési források Kistérségek turisztikai lehetőségei
5
BEVEZETÉS Jelen munka az ÖKO Zrt megbízásából készült azzal a céllal, hogy a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtőjének területére területi prognózist (2015) adjon a generál feladatban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási terv mintaprojekt megvalósításához. A mintaterület két régiót (Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi Régiók), 5 megyét (JászNagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar) és 35 kistérséget érint, 643 településre terjed ki, amely területen az ország népességének közel 15%-a él. A vizsgált területre elsősorban a vízhasználatok alakulására ható legfontosabb tényezők (demográfia, gazdaságfejlődés, ezen belül kiemelten a mezőgazdaság) kerültek feldolgozásra, de említésre kerültek az e folyamatokat befolyásoló tendenciák is (külső feltételrendszerek, területfejlesztési tendenciák stb.). A munka nagymértékben támaszkodott a rendelkezésre álló (uniós, régiós, megyei és kistérségi) fejlesztési dokumentumokra, a folyamatok előrevetítését segítő tudományos munkákra és tanulmányokra, valamint a területre rendelkezésre álló, a VÁTI-ban készült területrendezési tervekre (OTrT, Tisza mente területrendezési tanulmányterve). A feladat része volt vízhasználat szempontú településtípusok meghatározását elősegítő besorolási módszertan kidolgozása azzal a céllal, hogy a későbbiek során az ország egész területére alkalmazható szempontrendszer álljon rendelkezésre.
6
I. DEMOGRÁFIA I.1. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között A Tisza vizsgált vízgyűjtő területén 2006. január 1.-én Magyarország népességének 14,72 százaléka lakott. Ez az arány lényegében megegyezik az 1990. évivel, tehát a térség népességfogyásának az üteme az országos tendenciával azonos volt. Az ország más térségeitől azonban összetevőit illetően eltérően alakultak a népesedési viszonyok. A vízgyűjtő terület népességfogyásának ütemét az országosnál lényeges kedvezőbb élveszületési hajlandóság ellenére a jelentős vándorlási veszteség felgyorsította, míg az ország más térségeinek migrációs nyeresége a számottevő természetes veszteséget mintegy 50 százalékban még kompenzálta. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)
Élve- születés
Halálozás
Vándorlási különbözet
Tényleges szaporodás ill. fogyás (-)
1990. I.1 és 2005. XII. 31. között, az 1990. évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza északkelet magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen
-2,5
19,1
21,6
-1,3
-3,8
-5,9
15,9
21,8
2,4
-3,5
-5,4
16,4
21,8
1,9
-3,5
1990 után különösen gyors volt a népességvesztés üteme a térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban, a Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeiben, a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben, illetve más megközelítésben az Észak-Borsodi, a Sajó- és Hernád-völgyi, a Hegyközi, a Bodrogközi, a Nagykunsági mezőgazdasági tájkörzetben. Előbbiekben részletezett település- és térség kategóriákban 1990 után több mint az országos átlagot kétszeresen felülmúló volt a népesség csökkenése. Ugyanakkor a vízgyűjtő területen fekvő 1000 és 10000 fő közötti lakosú települések, Hajdú-Bihar megyei települések, Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége még jellemzően növekedett. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének 1990 utáni – az ország más térségeitől lényegesen eltérő - népesedési tendenciáit főként a 2001 után érvényesülő folyamatok idézték elő, ugyanis a kilencvenes években a térség népességének fogyása még lényegesen szerényebb volt, mint az ország más térségeiben. Részben az élve-születések csökkenése következtében fokozódott - s az országos negatív trendhez közelített - a természetes veszteség, s különösen jelentős hatása volt annak, hogy a kilencvenes évek szolid vándorlási nyereségével szemben közel két százalékos migrációs veszteséget szenvedett el a térség. Ezzel szemben a vízgyűjtő területen kívüli országrészben a természetes fogyás lényegében a kilencvenes éveknek megfelelő ütemben folytatódott, és még viszonylag
7
szerény mértékű (a kilencvenes évek mintegy harmadával megegyező) migrációs nyereség is fékezte a tényleges népességvesztés ütemét. Természetes szaporodás, Élve- születés ill. fogyás (-)
Halálozás
Vándorlási különbözet
Tényleges szaporodás ill. fogyás (-)
1990. I.1 és 2001. I. 1. között, az 1990. évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen
-1,1
13,9
15,1
0,4
-0,7
-4,0
11,4
15,4
2,1
-1,9
-3,6
11,8
15,4
1,9
-1,7
Halálozás
Vándorlási különbözet
Tényleges szaporodás ill. fogyás (-)
Természetes szaporodás, Élve- születés ill. fogyás (-)
2001. I.1 és 2005. XII. 31. között, az 1990. évi népesség százalékában Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen
-1,3
5,2
6,6
-1,8
-3,1
-1,9
4,6
6,5
0,3
-1,6
-1,9
4,7
6,5
0,0
-1,9
Előbbi folyamatok hatására (azonos időintervallumra vetítve) a Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének népességvesztése 2001 és 2006 között már közel kétszer gyorsabb volt, mint a megelőző évtizedben, illetve mint azonos időszakban az ország más térségeiben. A kilencvenes évekhez képest 2001 után - elsősorban a migrációs veszteség fokozódása következtében - különösen a vízgyűjtő területen lévő megyei jogú városok, 10000 és 20000 fő közötti lakosú kisvárosok, Észak-alföldi régiós települések, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, JászNagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések, illetve a Karcagi, a Csengeri, az Edelényi, a Sárospataki, az Abaúj-Hegyközi, a Mátészalkai kistérségek népességcsökkenése fokozódott, miközben kedvező irányú fordulat – tehát a megelőző évtizednél dinamikusabb népességnövekedés - a 2001 után dinamikusabb bevándorlás következtében csak az Encsi kistérségben következett be. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területén lakó népesség korösszetétele 2005-ben a mérséklődő – de, még 2001 után is az országos átlagot felülmúló - szülési hajlandóság nyomán az ország más részeinél még kedvezőbben alakult, bár a fokozódó - az országos ütemtől ugyan némileg elmaradó - elöregedés következtében napjainkban az időskorúak száma már felülmúlja a gyermekkorúak számát. Az országos átlagtól elmaradó elöregedésben a térség és általában az elmaradottabb térségek lakosságának viszonylag rövidebb élettartama, átlagot meghaladó halandósági gyakorisága is szerepet játszott.
8
0 -14 éves állandó népesség aránya %
Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe Nem a Tisza észak- kelet magyarországi vízgyűjtő területe Magyarország összesen
60 - X éves állandó népesség aránya %
Öregedési mutató %
0- 14 éves 60 - X éves Öregedési korú korú mutató állandó állandó népesség népesség arányának arányának
2001
2005
2001
2005
2001
2005
18,7
17,6
18,5
18,9
98,8
107,6
15,8
14,9
20,4
21,3
129,0 142,5
-0,9
0,9
13,5
16,3
15,3
20,1
20,9
123,8 136,5
-0,9
0,8
12,8
százalékpontos változása 2001 és 2005 között -1,2 0,4 8,8
A népesség 2001 utáni elöregedése különösen a térség korábban még demográfiailag dinamikusabb településeiben, térségkategóriáiban vált jellemzővé. Így különösen erőteljessé vált a vízgyűjtő terület városainak, 10000 főnél több lakosú településeinek, a Jász-NagykunSzolnok megyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeknek, a Tokaji, a Karcagi, a Kazincbarcikai, a Miskolci, a Sátoraljaújhelyi, az Egri, a Nyíregyházai és a Tiszaújvárosi statisztikai kistérségek településeinek demográfiai hanyatlása. I.2.A népesedési viszonyok várható alakulása 2005 és 2015 között A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének népesedési prognózisa a dr. Rédei Mária és dr. Hablicsek László által (a VÁTI Stratégia Irodája számára 2005-ben megrendelt és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozását célzó) az ország kistérségeire és azokon belül népességnagyság-kategóriákra készített népesség előrebecslés elveire, hipotéziseire és eredményeire támaszkodva, azok számítási eredményeinek településsoros dezaggregálásával és időbeli eltolásával készült. A hivatkozott - és dr. Rédei Mária hozzájárulásával - felhasznált háttérmunka kistérségek-, és azon belül népességnagyság-kategóriák szerinti népesség-előreszámítása az ENSZ un. alkotóelem eljárására építve készült el a 2002 és 2007, a 2007 és 2014, továbbá a 2014 és 2021 közötti periódusokra. A prognózis a 2001. évi népességből indult ki, a 2001 és 2005 közötti időszakra vonatkozóan a termékenységi hipotézisek alapján becsülte a termékenységi arányszámokat, a halandósági hipotézisek alapján a születési évjáratos elhalálozási arányszámokat, a belföldi vándorlási hipotézisek alapján az állandó- és ideiglenes elvándorlási arányszámokat, valamint a népesség számának, a belső vándorlási arányszámoknak és az elhalálozási arányszámoknak az egyenlegével a külső vándorlási egyenlegeket. A kiindulási alapot képező népességprognózis feltételezte, hogy a kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, a belföldi vándorlási tendenciákat illetően pedig, hogy fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, s általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre. A prognózis alapvetően tehát a természetes népmozgalmi tendenciák várható alakulása által meghatározottan készült. A Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területének településsoros prognózisa már a 2006. január 1. – i állandó népességből indult ki. A mintaterület településeinek kistérségek és
9
azon belül népesség-nagyságkategóriák szerinti rendezését követően a hivatkozott alapprognózis kistérségekre és azokon belül népesség-nagyságkategóriákra rendelkezésre álló dinamikus indexeinek felhasználásával, a 2006.I.hó 1.- i települési lakónépesség számok indexálásával képződtek 2010-re, 2015-re illetve 2024-re vonatkozóan a prognosztizált lakónépesség számok. Majd ezt követően a településsoros népesség-előreszámítás eredményeinek aggregálásával történt a vízgyűjtő terület egészére, kistérségeire, főbb település- és térség kategóriáira vonatkozóan prognosztizált népességszámok, illetve népesedési dinamika meghatározása. Lakónépe sség száma az év végén 2005 Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő 1483274 területe Nem a Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő 8593307 területe Magyarország összesen 10076581
Prognosztizált népesség szám
Prognosztizált tényleges szaporodás ill. fogyás
2010
2015
2024
2005 2010
2010 2015
2015 2024
2005 2015
1460234
1427922
1406314
-1,6
-2,2
-1,5
-3,7
8529810
8421649
8294411
-0,7
-1,3
-1,5
-2,0
9990044
9849571
9700725
-0,9
-1,4
-1,5
-2,3
Az előreszámítás szerint 2005 és 2015 között országosan mintegy 2,3 százalékkal, a vízgyűjtő területen pedig mintegy 3,7 százalékkal ( 55352 fővel ) csökken a népesség száma. A 2001 és 2005 közötti periódushoz képest előbbi tendenciák mind országosan, mind pedig a mintatérségre vonatkozóan a népesség fogyásának mintegy 40 százalékos ütemlassulását jelzik. A vízgyűjtő területen azonban a megelőző periódushoz képest 2005 és 2015 között a népesedés differenciált mintáinak kialakulása várható. A korábbi népességgyarapodáshoz képest várhatóan lényegesen fokozódik Hajdúhadháza kistérségének népességnövekedési üteme, a Kisvárdai kistérségében pedig a korábbi népességvesztéshez képest gyarapodás várható. Előbbiektől eltérően a 2001 és 2005 közötti időszakban még gyarapodó Encsi és Polgári kistérségekben 2007 után már a népességvesztés válhat az uralkodó tendenciává, az Egri, a Nyíregyházai, és a Mezőkövesdi kistérségben pedig lényegesen fokozódik a népességfogyás üteme. A megyei jogú városok, a 10000 és 20000 fő közötti lakosú települések, a törpefalvak, a JászNagykun-Szolnok megyei települések, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, a Nagykállói, a Szerencsi, a Vásárosnaményi, a Tiszaújvárosi, az Ibrány-Nagyhalászi, a Karcagi kistérségi települések népességvesztése valószínűleg lényegesen nagyobb mértékben mérséklődik majd, mint például a középfalvaké, vagy a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Nyírbátori kistérségeké. A népesség prognózis szerint 2007 után a népesség növekedése különösen és Hajdúhadházi-, a Baktalórántházai, a Kisvárdai, és a Szikszói kistérségben várható, az átlagnál lényegesen
10
mérsékeltebb ütemű népességvesztés pedig a Nagykállói, az Ibrány-Nagyhalászi, a Szerencsi, a Tiszaújvárosi, a Hevesi, az Encsi kistérségekben. Ugyanakkor az általános trendet lényegesen felülmúló népességcsökkenés várható a vízgyűjtő területen lévő 20000 és 50000 fő közötti lakosú városokban, összességében Borsod-AbaújZemplén megyei településekben, valamint a Sátoraljaújhelyi, az Ózdi, a Mezőkövesdi és a Tokaji kistérségekben. A vizsgálat alátámasztó adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
11
II. AGRÁRGAZDASÁG II.1. Helyzetértékelés II.1.1. A Tervezési terület elhelyezkedése A vizsgált terület Magyarország északkeleti részén található. Magába foglalja Borsod-AbaújZemplén megye teljes területét, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagy részeit, valamint HajdúBihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye kisebb részét, összesen 35 kistérséget érintve. A tervezési terület 9 középtájjal van átfedésben, amelyek a következők: AggtelekRudabányai-hegyvidék, Bükkvidék, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Közép-Tiszavidék, Nyírség, Tokaj-Zempléni-hegyvidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, Észak-magyarországi medencék. II.1.2. Felszínborítás mezőgazdasági központú jellemzése A tervezési terület felszínborítási jellemzői a FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázisának adatai alapján kerültek kiértékelésre. A felszínborítási adatbázis részben a Landsat TM felvételek, részben a SPOT 4 és az IRS felvételek feldolgozásával készült. A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Az egyes felszínborítási kategóriákat öt főcsoportba sorolták be: mesterséges felszínek, mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, vizenyős területek és felszíni vizek. A munka céljaira tekintettel az értékelésnél bizonyos kategóriák összevonásra kerületek. Az összevonásokat követően a tervezési területen a következő felszínborítási kategóriák álltak elő: 1. sz. táblázat: A tervezési terület felszínborítási jellemzői Területfelhasználás jellege*
Terület (ha)
Beépített terület Kistáblás szántóföld Nagytáblás szántóföld Állandó növényi kultúra (szőlő és gyümölcs ültetvények) Intenzív legelő Természetes gyep Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Mezőgazdasági terület jelentős természetes formációkkal Természetes erdő nem vizenyős területen Természetes erdő vizenyős területen Erdő ültetvény Vágásterület Szárazföldi mocsár Folyóvíz Mesterséges tó, víztározó
77229 264426 484138 53271 96056 106513 24407 21796 211476 22544 98294 38837 19505 11433
5 17 31 3 6 7 2 1 14 1 6 2 1 1
9724
1
*(a táblázatba azok a felszínborítási kategóriák kerültek be, amelyek területe eléri a tervezési terület min. 1%-át)
12
A felszínborítási kategória országos arány (%)
Aránya (%)
5 15 37 2 4 6 1 1 9,2 2 8 2 1 1 0,3
A vizsgált térségben a szántóterületek aránya (48%) valamivel kisebb, mint az országos érték (52%), amely a nagytáblás szántók kisebb arányának (31%) köszönhető. A kistáblás szántók az összterület 17%-át foglalják el, valamelyest meghaladva az országos értéket (15%). A kistáblás szántóföldek főként a térség gyengébb agráralkalmassági jellemzőkkel rendelkező tájain (pl.: Nyírség, Felső-Tiszavidék) találhatók. A nagytáblás szántók ezzel szemben a növénytermesztés szempontjából kedvezőbb adottságú tájakon (Hajdúság, Közép-Tiszavidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság) helyezkednek el. Az állandó növényi kultúrák (elsősorban szőlő- és gyümölcsültetvények) a tervezési terület 3%-án találhatók. Ez az érték szintén magasabb az országos mutatónál (2%). Nagyobb összefüggő szőlőültetvények a Zempléni-hegység déli és délkeleti lejtőin (Tokaj-hegyaljai borvidék), valamint a Bükk déli és délnyugati lankáin (Egri és Bükkaljai borvidék) találhatók. Gyümölcsültetvények szórtan helyezkednek el, de főként a Nyírségben és a Tisza mentén fordulnak elő. A természetes gyepek - amelyek aránya szintén magasabb az országos értéknél –elsősorban a szikes területeken helyezkednek el. Nagyobb összefüggő foltot a Borsodi mezőség területén, valamint a Hortobágyon képeznek. Az intenzív legelők szórtan helyezkednek el, többnyire vízhatás alatt keletkezett öntés és réti talajokon jellemzőek. A tervezési területen a természetes erdők aránya 15 %, amelyek elsősorban hegyvidékeken (Bükkvidék, Aggtelek-Rudabányai, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) találhatók. Az erdő ültevények a Nyírségben és a Tisza mentén fordulnak elő. II.1.3 Táji adottságok mezőgazdaság központú jellemzése Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék A mészkőhegységet főként rendzina talajok borítják, de fiatal nyers öntéstalajok is jelentős területet foglalnak el (Bódva-völgy). A középtájon igen magas az erózióveszélyes területek aránya. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék területén a szántóterületek arány igen alacsony, mivel a tájat elsősorban erdőterületek borítják. Sem a domborzati sem pedig a talajtani adottságok nem kedveznek a szántóföldi növénytermesztésnek. A szántóföldi művelésre relatíve alkalmas, a folyóvölgyekben elhelyezkedő mezőgazdasági területeken őszi búzát, tavaszi árpát és zabot termesztenek. Bükkvidék A hegység magasabb területein rendzina és nem podzolos barna erdőtalaj típusok fordulnak elő a leggyakrabban. Ezeken a területeken főképp erdőgazdálkodást folytatnak. Az Alföld felöli lejtőkön barnaföldek és a szántóföldi termesztésre alkalmas csernozjom barna erdőtalajok jelennek meg. A Bükkalja jó termőterülete a repcének cukorrépának és a vörösherének. A déli lejtőkön nagyobb összefüggő szőlőterületek is találhatók. Felső- Tiszavidék A táj jellegzetes talajai a réti, az öntés és a fiatal nyers öntés, amelyek többnyire savanyúak és erősen kötöttek. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600-650 mm. A szántóföldi művelést
13
jelentősen nehezíti a magas (2-3m-es) talajvízszint és a talajok kötöttsége is. A FelsőTiszavidéken komoly hagyománya van a gyümölcstermesztésnek (alma, meggy, szilva) Hajdúság A mezorégiót a löszön kialakult, a szántóföldi növénytermesztés szempontjából kiváló adottságú mezőségi (csernozjom) talajok borítják. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm. A Hajdúság középtáján szinte valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető. A tervezési terület a Hajdúság középtájával viszonylag kis területen fed át. Közép- Tiszavidék A Közép- Tiszavidék az ország aszálykárokkal leginkább sújtott vidéke. A táj területén nagy jelentősége van a csapadék hatékony kihasználására irányuló agrotechnikáknak. Az aszály mellett a vízbőség (belvíz) is nehezíti a mezőgazdasági termelést. A táj tervezési térségbe eső részén nagy arányban fordulnak elő a szántóföldi termesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú szikes talajok és erősen kötött réti talajok. Ezeken jelentős természetes gyepterületek találhatók. A kedvező adottságú mezőségi talajok viszonylag kis területen helyezkednek el, és bár kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, de a kevés csapadék miatt a termelési kockázat mégis magas lehet. A kockázatokat csökkentheti a helyesen végzett öntözés. Nyírség A Nyírség területének domborzatát a buckák és a semlyékek változása jellemzi. Főként a szántóföldi növénytermesztés szempontjából gyenge adottságú savanyú homoktalajok és kovárványos barna erdőtalajok borítják. Ebből kifolyólag elsősorban a savanyú kémhatást tűrő növényfajok (rozs, burgonya, csillagfürt, szöszösbükköny) termeszthetők. A táj mezőgazdasági hasznosításában fontos szerepet tölt be a gyümölcstermesztés (elsősorban alma). A térségben gondot okoz a szél általi talajpusztulás: a defláció. Mind a művelési ág, mind pedig a művelési mód megválasztásánál törekedni kell a talajvédő technológiák (pl.: zöldtrágyázás) alkalmazására. Tokaj-Zempléni-hegyvidék A főképp vulkáni eredetű alapkőzeten elsősorban savanyú erdőtalajok (agyagbemosódásos barna erdőtalaj) alakultak ki. A magasabb területeket bükk- és tölgyerdők borítják, a déli és a keleti lankákon szőlőtermő terület (Tokaj-hegyaljai borvidék) található. Észak-alföldi Hordalékkúp - síkság Felszíne enyhén hullámos, enyhe lejtésű folyóvölgyekkel tagolt. Mérsékelten meleg, száraz tájtípus. A csapadék évi mennyisége 550-570 mm. A táj hegyvidékekhez közel eső részén jelentős területet foglalnak el a szántóföldi művelés szempontjából kedvező csernozjom jellegű barna erdőtalajok. A tájhasználatban a szántóföldi termelés a meghatározó. Jó eredmények érhetők el a búza, a kukorica és a cukorrépa termesztésben is. Kedvező adottságaival különösképp a Hevesi-sík emelkedik ki. A hegyvidékektől távolabb eső déli területeket közepes adottságú réti talajok borítják. Ennek ellenére itt is a nagytáblás szántóföldi művelés a jellemző.
14
Észak-magyarországi medencék A talajok közül elsősorban a savanyú kémhatású agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók a táj területén, de a folyóvölgyekben öntéstalajok is előfordulnak. Az évi csapadékösszeg 600-650 mm. A középtájon igen jelentős az erózió veszélye. A Borsodi – dombság völgyeiben főleg tavaszi növényeket termesztenek a gyakori elöntések miatt. A Hernád-völgy réti öntés és réti talajain jó eredménnyel termeszthető a cukorrépa, a burgonya, rostlen, a kender és a borsó. Összefoglaló Összefoglalásként elmondható, hogy a szántóföldi termelésre elsősorban az Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság, a Közép-Tiszavidék és a Hajdúság csernozjom talajai alkalmasak, ezek azonban viszonylag kis területet borítanak. A fennmaradó területeken a szántóföldi növénytermesztés szempontjából közepes és gyenge adottságú környezetileg pedig érzékeny területek találhatók. Ennek ellenére ezeken is jelentős a szántó művelési ág aránya, aminek következtében magasabb a környezet műtrágya és növényvédőszer terhelése. A Nyírség savanyú homoktalajain a szántóföldi növényeknek csak egy szűk kis csoportja termeszthető. A homoktalajok hasznosításában a gyepnövényeknek és a gyümölcsösöknek van (illetve lehetne) jelentős szerepe. A Nyírségben a defláció elleni védelem miatt is fontos az adottságokhoz igazodó tájhasználat. A Felső-Tiszavidék talajok savanyú kémhatása és a magas talajvízszint nehezíti a szántóföldi termesztést. Itt főként kistáblás szántókat találhatók. A hegyvidéki területek (Bükkvidék, Aggtelek-Rudabányai-, és Tokaj-Zempléni-hegyvidék) magasabb fekvésű részein az erdőgazdálkodásé a meghatározó szerep, az alacsonyabb lejtőkön szőlőtermesztést folytatnak. II.2. Az Agrárium jövőképe II.2.1. Az európai agrárpolitika fő célkitűzései és azok változásai Az európai agrárpolitika célkitűzései a második világháborút követően jelentős változáson mentek keresztül. Az első időszakban (1960-1980) az ártámogatások, a beruházások és a modernizáció ösztönzése játszották a fő szerepet. Kiemelt célja a családi gazdaságok megélhetésének biztosítása és a lakosság élelmiszerellátása volt. A mennyiséghez kötött támogatáspolitika azonban túltermelést, birtokkoncentrációt és elvándorlást eredményezett. Emellett környezeti problémák is jelentkeztek (pl.: a talajok és a vizek elszennyezését, a diverzitás csökkenését). A második időszakban (1980-1990) a korábbi célok megváltoztak. Megjelentek a termelést csökkentő intézkedések, valamint a vidék komplex fejlesztését célzó támogatások. A harmadik időszakban (1990-től napjainkig) a legfontosabb célkitűzések közé tartozott (illetve tartozik ma is) a vidéki népesség helyben tartása, a mezőgazdasági terület nem élelmiszer-termelési célú egyéb hasznosításainak támogatása. A korszak egyik legfontosabb dokumentuma a KAP reform intézkedéseként kibocsátott „2078/92 EU tanácsi rendelet a tájfenntartás és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő mezőgazdasági termeléstámogatásáról”. Kialakult a többfunkciós európai agrármodell, amelynek lényege a következő:
15
„A többfunkciós európai agrármodellnek megfelelően a mezőgazdaság tehát egyrészt minőségi árut előállító termelési ágazat, másrészt „nem importálható”, helyben keletkező környezeti (természeti) és szociális közjavakat előállító, társadalmi szolgáltató ágazat. E két fő feladatkörnek, a mezőgazdaság „két pillérének” az egymáshoz viszonyított aránya, súlya, szerepe a különböző adottságú térségekben azonban természetesen nem azonos, így e kétféle teljesítményért, előállított értékért kapott fizetség jellege és mértéke is eltérő. Az első, árutermelési teljesítményt alapvetően a piaci áruértékesítésből származó jövedelmek honorálják, míg a második környezeti (természeti) és szociális szolgáltató teljesítményét a társadalomnak közpénzekből biztosított állami kifizetések formájában kell a parasztságtól megvásárolnia.” „A Közös Agrár- és Vidékpolitika „két lábra állításának” zajló folyamata a támogatások oldaláról úgy jelenik meg, hogy csökkennek a termeléshez (kvótákhoz, mennyiségekhez), az első pillérhez kötődő támogatások, és az így felszabaduló források fokozatosan átkerülnek a második – agrár-környezeti és vidékfejlesztési – pillérhez kapcsolódó gazdálkodási rendszerek mentén nyújtott kifizetésekre.” (Ángyán J.) II.2.2 Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikájának hatása Magyarországra A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérének magyarországi bevezetését és elterjesztését szolgálta a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), amelynek intézkedései a következők voltak: — — — — —
agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált gazdálkodási célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élőhely-hasznosítási célprogram,
Magyarország 2004-ben történő Európai Uniós csatlakozását követően az NAKP beépült a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe (NVT). Az NVT intézkedéseit az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegéből (az EMOGA-ot 2007-től az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap váltja fel) finanszírozták. Az NAKP fő elemei részben bekerültek az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedései közé. A 20072013 közötti időszak újabb változást hoz az agrártámogatások szerkezetében. 2007-től a fenntartható, multifunkcionális mező- és erdőgazdasági rendszereket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv II. intézkedéscsoportja (A környezet és a vidék állapotának javítása) fogja támogatni.
II.2.3 A természet- és tájfenntartó, értékmegőrző mezőgazdaság szerepe és jövője a vizsgált térségben A fenntartható fejlődés fontos eleme a fenntartható vagy értékfenntartó mezőgazdálkodás. Az értékfenntartó gazdálkodás az árutermelő funkció mellett magában foglalja a természeti és tájképi értékek megőrzését, a környezeti elemek és termőhelyi alapok védelmét, valamint a vidéki népesség megélhetésének elősegítését is (2. pillérhez kapcsolódó társadalmi szolgáltató szerepek). A többfunkciós mezőgazdaság egyes feladatainak fontosságát a terület adottságai
16
határozzák meg. Azokon a területeken, ahol a környezeti érzékenység mutatói alacsonyak, ugyanakkor a mezőgazdasági alkalmassági jellemzők kedvezőek, a (áru) termelő funkciók az elsődlegesek. A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt. Azokon a területeken, amelyek környezetileg érzékenyek vagy természetvédelmi szempontból értékesek, a mezőgazdaság olyan funkciói kerülnek előtérbe, mint a környezet minősége, a tájjelleg, a sokszínűség (diverzitás) megőrzése, a gazdálkodók megélhetésének és életszínvonalának biztosítása, a társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. Az 1998-ban a Szent István Egyetem (SZIE) Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében elkészült „háromkategóriás földhasználati zónarendszer” a területek agráralkalmasságát és környezetérzékenységét vetette össze, majd ez alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolta. A zónarendszer készítőinek szándéka szerint az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. Az NAKP és az NVT programjai és intézkedései nem kapcsolódtak a zónarendszer kategóriáihoz. Ennek ellenére a zónarendszer alkalmasak a második pillér területi kiterjedésének becslésére. A zónarendszer alapján elsősorban a művelési ág (szántó→ gyep, szántóerdő, szántó →vizes élőhely) és művelési mód (intenzív →extenzív) változásának szükségességét értékelhetjük. A második pilléres mezőgazdaság kiterjedésének értékelésénél figyelembe kell venni a II. intézkedéscsoport konkrét területekhez kapcsolódó programjait (Natura 2000 hálózat, Érzékeny Természeti Területek) is. A tájhasználat-váltás prognózisa A művelési ág (esetleg mód) váltásának szükségességét az extenzív szántóterületek nagysága alapján lehet értékelni. Az extenzív kategóriába azok a területek tartoznak ahol az agráralkalmassági mutatók alacsonyak, a környezet érzékenysége vagy értékessége (természetvédelmi értékek) kiemelkedő. A táji adottságok leírásánál meg lett említve, hogy a gyenge agráralkalmasságú területek aránya viszonylag magas a térségben, amelyet a zónaelemzések is megerősítenek. A vizsgált térség szántóinak ugyanis 56%-a az extenzív zónába tartozik, emellett további 4% védelmi terület is található. A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani. A vizsgált vízgyűjtő térségben a zónaelemzés alapján tehát a szántóterületek 60 százaléka kerülhet ki az intenzív szántóföldi termelésből. Ez nagyobbrészt művelési ág-váltással kisebb részt pedig extenzifikációval valósulhat meg. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat: A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében Kistérség Abaúj-Hegyközi Baktalórántházi Balmazújvárosi*** Bélapátfalvi Bodrogközi Csengeri Edelényi Egri
Intenzív Védelmi Védelmi Extenzív Intenzív (%) Extenzív (%) (ha) (ha) (%) (ha) 1074,4 7,4 12261,6 85,0 1096,4 7,6 0,0 16407,2 73,7 5869,2 26,3 159,7 2,5 3047,8 46,8 3300,4 50,7 326,5 12,0 2375,7 87,3 18,4 0,7 0,0 10508,8 41,9 14552,8 58,1 15,5 0,1 17173,7 99,3 99,8 0,6 4528,9 20,5 17133,8 77,5 457,5 2,1 197,8 1,8 3681,8 32,6 7411,2 65,6
17
Encsi Fehérgyarmati Füzesabonyi* Hajdúhadházi*** Hevesi* Ibrány-Nagyhalászi Karcagi*** Kazincbarcikai Kisvárdai Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Nagykállói Nyírbátori* Nyíregyházi* Ózdi Polgári** Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszafüredi* Tiszaújvárosi Tiszavasvári** Tokaji Vásárosnaményi Összesen
1179,2 5895,6 18,7 3,0 31,2 0,0 35,7 1599,9 36,9 67,5 843,6 621,3 174,8 0,0 2825,2 0,0 482,1 0,0 462,2 1994,5 76,5 401,0 700,8 156,8 606,3 148,5 5204,2 29868,3
5,2 18501,6 15,2 32986,0 0,1 9092,5 0,1 4310,3 0,1 13516,2 0,0 21097,9 0,5 172,3 20,4 6134,7 0,1 17150,4 0,2 31929,3 4,6 6419,7 1,7 6463,0 0,4 14975,0 0,0 22563,7 10,3 22440,6 0,0 14775,7 6,5 6592,0 0,0 9629,1 2,7 8034,6 34,1 3804,4 0,3 9117,5 2,2 13077,3 2,2 5756,5 1,0 3698,2 3,2 6808,8 1,9 4395,0 19,0 21359,7 4,0 417392,2
81,7 2972,2 13,1 84,8 13,7 0,0 33,5 18048,9 66,5 98,2 76,9 1,8 35,4 24639,0 64,5 63,7 12036,1 36,3 2,2 7618,0 97,3 78,2 108,3 1,4 55,7 13606,5 44,2 81,8 7040,4 18,0 34,8 11182,7 60,6 17,7 29439,3 80,6 38,3 23914,5 61,2 67,3 10981,6 32,7 81,4 2292,1 8,3 52,4 13432,3 47,6 89,4 297,1 4,0 84,2 1805,2 15,8 47,3 8487,4 50,0 65,0 53,2 0,9 31,9 19403,3 67,9 70,7 5017,1 27,1 18,1 25417,9 79,7 23,6 11824,4 75,4 35,4 11801,6 61,4 56,9 3173,9 41,1 78,0 806,8 2,9 56,0 298296,0 40,00984727
Szintén a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében kistérségi szintű ajánlásokat tettek a konverziók irányára vonatkozóan (OECD szempontok szerinti rurális térségek differenciált elemzése Magyarország településrendszerének vizsgálata keretében). Meghatározták, hogy az összes szántóterület hány százalékát lenne szükséges gyepesíteni vagy erdősíteni, illetve extenzívebb gazdálkodási módokkal hasznosítani. (3. sz. táblázat) Mivel a tanulmány 1998-ban készült ezért a javaslat az akkori kistérség határokhoz igazodik. Ennek ellenére jól látszik, hogy az erdősítésre javasolt területek aránya elsősorban a hegy és dombvidéki tájakkal átfedő kistérségeknél, valamint a Felső-Tiszavidéken (Fehérgyarmati kistérség) jelentős. A gyepesítésre javasolt területek aránya főként a Nyírség középtáján elhelyezkedő kistérségek (Nyíregyházi, Nyírbátori Nagykállói) esetében magas. A tanulmány szerint a közepes termőhelyi adottságú: a réti és az öntés talajok egy részén fennmaradhat a szántóföldi termesztés, de ezeken külterjesebb gazdálkodási rendszerek alkalmazását javasolják (pl.: Csengeri kistérség) 3. sz táblázat: A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás kistérségenként
Név
Miskolci Edelényi
Erdősítésre Gyepesítésre javasolt javasolt terület (az terület (az összes összes szántó %szántó %ában) ában) 8 11 38 12
Szántóföldi extenzifikáció (az összes szántó %ában 8 3
18
Encsi 35 20 Kazincbarcikai 30 9 Mezőkövesdi 6 5 Ózdi 18 13 Sárospataki 18 12 Sátoraljaújhelyi 14 9 Szerencsi 12 12 Szikszói 22 22 Mezőcsáti 6 4 Balmazújvárosi 6 13 Polgári 19 21 Egri 5 5 Hevesi 6 6 Füzesabonyi 7 5 Pétervásárai 2 3 Csengeri 5 26 Fehérgyarmati 61 19 Kisvárdai 6 26 Mátészalkai 15 35 Nagykállói 5 42 Nyírbátori 25 25 Nyíregyházi 5 23 Tiszavasvári 6 5 Karcagi 2 7 Kunhegyesi 4 2 Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
5 3 6 5 8 11 11 14 8 6 16 8 11 13 10 46 5 11 14 15 6 7 8 2 4
A művelési ág változtatásának jövőbeni megvalósulása, annak gyorsasága nagyban függ a második pillérhez kapcsolódó támogatások arányától (Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia 2. tengelye) és szerkezetétől. A természetkímélő (a természetvédelemmel együttműködő) mezőgazdaság elterjedésének prognózisa A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak. Ezek a következők: — Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések — Érzékeny Természeti Területek célprogramjai — Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT) Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések: Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata. Ennek jogi kereteit két irányelv határozza meg: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. A hazai jogszabályi kereteit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet határozza meg, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre
19
választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. A Natura 2000 területeken, található birtokokon 2007-től (mező- és erdőgazdasági) a természetmegőrzést elősegítő előírásokat (ezek jelenleg kidolgozás alatt állnak) kell betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak. A feladatvállalás a Natura 2000 területek esetében kötelező. A vizsgált térség 28% átfedésben van a Natura 2000 madárvédelmi, 14% a Natura 2000 természetmegőrzési területekkel. Ezeken, a területeken 2007-től a természetvédelem céljait is figyelembe vevő gazdálkodás fog megvalósulni. (4. sz. táblázat) 4. sz táblázat: A Natura 2000 hálózat kiterjedése
Kistérség Abaúj-Hegyközi Baktalórántházi Balmazújvárosi*** Bélapátfalvi Bodrogközi Csengeri Edelényi Egri Encsi Fehérgyarmati Füzesabonyi* Hajdúhadházi*** Hevesi* Ibrány-Nagyhalászi Karcagi*** Kazincbarcikai Kisvárdai Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Nagykállói Nyírbátori* Nyíregyházi* Ózdi Polgári** Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszafüredi* Tiszaújvárosi Tiszavasvári** Tokaji Vásárosnaményi
Aránya az Aránya az Natura 2000 Natura 2000 összterülethez összterülethez madárvédelmi természetmegőrzési viszonyítva viszonyítva területek területek (ha) (%) (%) 8421,6 19,1 36849,1 83,6 1374,8 3,0 0,0 0,0 3293,3 31,4 3920,2 37,4 5516,9 21,2 8862,4 34,1 3164,8 7,9 2440,6 6,1 346,4 1,4 2429,2 9,9 19873,0 26,9 15056,1 20,4 4903,7 11,4 8693,5 20,1 1494,0 3,3 7237,2 16,2 10288,4 14,7 25172,5 35,9 9706,3 21,8 29431,5 66,2 1449,6 15,0 0,0 0,0 5889,7 11,0 34171,2 63,5 4054,3 7,8 3963,3 7,6 4791,6 31,2 4690,8 30,6 8801,3 17,5 16978,0 33,7 5101,5 8,7 2423,6 4,1 1071,3 1,7 0,0 0,0 13412,4 35,4 20620,9 54,4 11224,7 16,5 29662,8 43,7 14854,9 14,8 29572,9 29,4 838,5 1,6 0,0 0,0 3319,0 5,5 0,0 0,0 797,4 1,6 0,0 0,0 7117,0 12,9 8836,8 16,1 7470,9 36,0 5896,3 28,4 6925,5 14,5 26391,5 55,4 6468,8 20,7 28804,8 92,2 2071,5 4,2 15802,9 31,7 479,6 1,6 5132,6 17,1 12864,4 24,7 11709,1 22,5 2703,5 10,5 2512,7 9,8 9467,8 27,7 7356,8 21,5 5706,7 22,3 18543,5 72,5 19434,7 34,3 24478,5 43,2
20
Összesen
224699,6
14,3
437641,3
27,9
* A kistérség nagy része a tervezési terület része **A kistérség mintegy fele esik a tervezési területbe ***A kistérség töredéke esik a tervezési területbe
Érzékeny Természeti Területek célprogramjai Az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) fogalmát a 1996. évi LIII. törvény határozza meg: „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek felsorolását a 2/2002 (I.23) KöM-FVM rendelet tartalmazza. A kijelölt területek töredékén, az úgynevezett ÉTT mintaterületeken, az NAKP keretében megkezdődött, majd az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseivel folytatódott a természetkímélő (mező)gazdálkodási módok ösztönzése. Az ÉTT programokban való részvétel nem kötelező. A gazdálkodókat pénzügyi eszközökkel kívánják a célprogramba való belépésre rábírni. 2007-től az ÉTT program az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések részeként fog folytatódni, feltételrendszere várhatóan szigorodni fog. Területi kiterjedésének növekedése és az átállt területek nagysága azonban nagyban függ a célprogramra szánt pénzügyi forrásoktól. A kívánatos természetesen az lenne, hogy a 2002-es rendelettel kijelölt területek egészéről lehessen pályázni. A vizsgált térség 53 % -a esik valamelyik ÉTT kategóriába. Távlatilag ezeken a területeken a mezőgazdaság és a természetvédelem együttműködése kell hogy megvalósuljon. Az ÉTT program feltételrendszere elősegíti a természetes élőhelyek védelmét és bővítését, a biotóphálózat kiterjedését, valamint kijutatott műtrágya és növényvédő szerek mennyiségének csökkentését. (5. sz. táblázat) 5. sz. táblázat: Az ÉTT hálózat kiterjedése Kistérség Abaúj-Hegyközi Baktalórántházi Balmazújvárosi*** Bélapátfalvi Bodrogközi Csengeri Edelényi Egri Encsi Fehérgyarmati Füzesabonyi* Hajdúhadházi*** Hevesi* Ibrány-Nagyhalászi Karcagi***
Aránya az Igen fontos ÉTT összterülethez (ha) viszonyítva (%) 0,0 0,0 0,0 0,0 10471,3 100,0 5653,6 21,7 40000,2 100 12870,5 52,2 44451,3 60,1 8081,9 18,7 11545,7 25,8 70132,6 99,9 20772,2 46,8 0,0 0,0 38614,2 71,8 0,0 0,0 9934,1 64,7
21
Fontos ÉTT (ha) 43034,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18425,7 0,0 30354,6 0,0 0,0 7818,0 0,0 0,0 0,0
Aránya az összterülethez viszonyítva (%) 97,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24,9 0,0 67,8 0,0 0,0 81,0 0,0 0,0 0,0
Kazincbarcikai Kisvárdai Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Nagykállói Nyírbátori* Nyíregyházi* Ózdi Polgári** Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszafüredi* Tiszaújvárosi Tiszavasvári** Tokaji Vásárosnaményi Összesen
12668,1 15292,2 14812,0 21870,6 23255,5 13494,0 0,0 0,0 0,0 14437,9 20655,4 23301,4 0,0 63,4 3333,2 19013,7 378,6 13117,8 4517,0 52568,7 525306,9
25,1 26,0 23,7 57,7 34,2 13,4 0,0 0,0 0,0 26,3 99,6 48,9 0,0 0,1 11,1 36,6 1,5 38,4 17,7 92,8 33,4
14959,4 0,0 14615,5 0,0 0,0 11498,3 0,0 39196,2 0,0 7347,2 38383,3 21532,8 27771,8 17302,3 14196,4 0,0 0,0 0,0 6526,0 0,0 312962,5
29,7 0,0 23,4 0,0 0,0 11,4 0,0 65,3 0,0 13,4 185,0 45,2 88,9 34,7 47,3 0,0 0,0 0,0 25,5 0,0 20,0
* A kistérség nagy része a tervezési terület része **A kistérség mintegy fele esik a tervezési területbe ***A kistérség töredéke esik a tervezési területbe
Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (KAT, LFA) A KAT területek újbóli lehatárolása folyamatban van. A KAT területek várhatóan a szántóföldi növénytermesztés szempontjából alkalmatlan vagy igen gyenge termőképességű termőterületeket foglalják majd magukban. II.2.4 Az intenzív mezőgazdálkodás jövője a térségben Azokon a területeken, ahol a környezeti érzékenység mutatói alacsonyak, de a mezőgazdasági alkalmassági jellemzők kedvezőek (intenzív zóna), az első pillérhez kapcsolódó (áru) termelő funkciók válnak elsődlegessé. Az árutermelő mezőgazdaság versenyképességének növelését 2004-2006 között az Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programja (AVOP) segítette elő. Az erdészeti – és mezőgazdasági ágazat versenyképességét 2007-2013 között a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia 1. tengelyének intézkedései támogatják. A vizsgált térségben az összes szántóterület mindössze 40%-a esik intenzív zónába. Ráadásul ennek mintegy 10% átfedésben van Natura 2000 madárvédelmi területekkel. A belterjes (intenzív) mezőgazdasági térségben a termelő funkciók hosszú távú fenntartása szükséges, mivel ezek a versenyképes árú- és takarmánynövény termelés elsődleges szinterei. Az árutermelés hosszú távú fenntartása azonban megkívánja a termőhelyi alapok kiemelt védelmét, a talajdegradációt megelőző technológiák alkalmazását, az ésszerű növényvédő szer és műtrágya használatot, valamint a minőségi termelés követelményeinek betartását.
22
Az intenzív mezőgazdasági térségbe tartozó területeket lehetőség szerint meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés számára, kerülni kell a termelésből történő területkivételt. A vizsgált térségben az intenzív zónába tartozó területek nagy arányban az Észak-Alföldi hordalékkúpsíkságon, a Hajdúságban és a Közép-Tiszavidéken fordulnak elő. Ezeken elsősorban nagytáblás szántóföldeket találunk, ahol főként őszi búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek. Kiváló adottságú szántóterületek övezete Az övezet — agroökológiai adottságait tekintve — a legkiválóbb minőségű és termőképességű, árutermelésre legalkalmasabb szántóföldi területeket foglalja magába, amelyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig a legkevésbé érzékenyek. Az övezet kijelölése a már említett „Magyarország földhasználati zónarendszere” c. kutatási anyagnak felhasználásával történt. Az OTrT-ben kijelölt kiváló adottságú szántóterületek a tervezési terület alig több mint2 %- át borítják. Az OTrT külön szabályt nem mond ki az övezetre, azonban nemzeti érdek, hogy ezek a területek ne kerüljenek kivonásra (beépítésre), és mezőgazdasági termelésben maradjanak. Meg kell jegyezni, azonban hogy a tervezési területen a kiváló adottságú szántók jelentős része átfedésben van a Natura 2000 és az ÉTT hálózattal. Ez úgy lehetséges, hogy az övezet talajadottságai kiválóak, de egyben fontos madár élőhelyek is találhatók területén. Ennek az az oka, hogy a madárvédelmi területek pontos felmérését a zónarendszer lehatárolását követően végezték el. A kiváló adottságú szántóterület lehatárolása az OTrT felülvizsgálata során módosításra kerül. Az energianövények termesztésének lehetőségei Európai Unió 2001/77/EK direktívája értelmében 2010-re a teljes energiafelhasználásból a megújuló energiaforrásoknak 12%-ban kell részesedniük. A célul kitűzött részarány elérése érdekében az EU különböző támogatási alapokat hozott létre. A 2003/30/EC irányelve szerint 2005 végéig az eladott üzemanyag 2%-ának, 2010 végére pedig 5,75%-ának bioüzemanyagnak kell lenni. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tervei szerint Magyarországon az elkövetkező néhány évben a bioetanol termelése elérheti az évi 600-800 ezer tonnát. Ez azt jelenti, hogy körülbelül félmillió hektáron szükséges bioetanol kinyerése céljából búzát, kukoricát, cukorrépát stb. termeszteni. Mivel a bioüzemanyagok (bioetanol és a biodizel) előállítására elsősorban szántóföldi növények (cukorrépa, burgonya, búza kukorica, napraforgó, repce) szolgálnak, ezért termesztésük elsősorban az intenzív zónában valósulhat meg. Az extenzív területeken a biomassza alapanyagok közül a szarvasi energiafű, illetve az „energia erdőültetvények” (fűz, akác, bálványfa stb. jöhetnek számításba. Az „energianövények” termesztése viszont ellentétes lehet az ÉTT, illetve a Natura 2000 programok feltételrendszereivel. A térségben Kazincbarcikán történtek jelentős beruházások a széntüzelésű erőmű biomassza tüzelésre történő átalakítására.
23
II.2.5 Az erdőgazdálkodás jövője Nemzeti Erdőtelepítési Program 1997-ben készült el, amelynek kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. A Nemzeti Erdőtelepítési Programban további célként szerepel, hogy az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2035-ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2003-ban elkészült a Nemzeti Erdőprogram, amelyet a Kormány 2004-ben határozattal elfogadott. Az erdőtelepítési program keretszámaihoz konkrét területi javaslatok csak a SZIE korábban említett anyagában találhatók. II.2.6. A térség jövőképe a fejlesztési programok tükrében A tervezési terület kistérségeire készült helyzetértékelések és programok alapján a következő jövőkép áll elő: A hegy- és dombvidéki területeken, valamint a Felső-Tiszavidéken növekszik az erőterületek aránya és az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás súlya. Bizonytalan az új erdők elsődleges rendeltetése, valamint fafaj-összetétele. A fafaj összetétel és a művelés jellege jelentős mértékben függ az erdő-környezetgazdálkodási programokra szánt pénzügyi keret nagyságától. A Natura 2000 erdőterületeken várhatóan a természetkímélő gazdálkodási módok terjednek el. A történelmi borvidékeken elsősorban a borászathoz kapcsolódó idegenforgalmi (pl. borút, pincefelújítás), kisebb részt borászati technológiai fejlesztéseket hajtanak végre. A gyümölcsültetvények és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipari fejlesztések főként Nyírégben várhatóak, de a Felső-Tiszavidéken (szilva) és a hegyvidéki tájakon is vannak gyümölcstermesztés fejlesztésére vonatkozó programpontok, illetve projektek. A Nyírségben a fajtaszerkezet igen szegényes, mivel döntően a jonatán fajtát termesztik. Vannak azonban biztató jelek, amelyek a faj- és fajtaszerkezet bővülését vetítik előre. A szántóföldek estében a térségi programok nagy hangsúlyt helyeznek a környezet- és természetkímélő, értékmegőrző mezőgazdálkodási rendszerek elterjesztésére. Szinte valamennyi program és több projekt is az ökológiai mezőgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódik. Mind a szántóföldi, mind pedig a kertészeti növények esetében nagy szerepe lehet a tájfajták, ritka növényfajták nagyobb területen történő termesztésének. Ez egyfelől a minőségi termelést mozdíthatja előre, másfelől a környezet terhelését csökkentheti azáltal, hogy jóval kevesebb növényvédő szert kell felhasználni termesztésük során. A Felső-Tiszavidéken meghatározó szerepe lehet a szilva tájfajták termesztésének. A hungarikumnak számító szatmári szilvából előállított termékek a párizsi élelmiszeripari kiállításon nagydíjat nyertek. Az ártereken szintén lehetőség nyílik tájfajták (pl.: dió vagy szilva) extenzív termesztésére és sajátos helyi termékek előállítására. Kisaron egyedülálló úgynevezett ártéri dzsungelgyümölcsös található benne számos ősi fajta (nemtudom szilva, batul alma stb.). A domb- és hegyvidékeken is jó példákat találunk a fajtamegőrzésre (pl. az Aggteleki karszt területén néhány haos alma és körte ültetvényt alakítottak ki fajtamegőrzés céljából). A történelmi borvidékek esetében is fontos szerepe van a fajtaválasztásnak. A Tokaj-Hegyaljai
24
borvidéken például a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály és a Zéta fajtát ajánlják. VÁTI Kht. által készített a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT) kapcsolódó komplex kistérségi programjaiban szintén a második pilléres mezőgazdaság kap jelentős szerepet a gyenge adottságú és természetileg értékes területeken (pl. FelsőTiszavidék), A VTT program részeként a fejlesztési és rendezési munkák komoly lehetőséget látnak az ártéri tájgazdálkodási rendszerek kialakításában, amelyek területileg főként a mély és alacsony árterekhez kapcsolódnának, elsősorban az árapasztó tározók területén belül. Ártéri tájgazdálkodás lehetőségeinek kutatásával a bodrogközi Bokartisz Kht foglakozik. Kutatásaik során feltárták, hogy az egyes ártéri szintek esetében milyen tájhasználat szükséges és azokból milyen haszonvételek származnak. A mezőgazdaság árutermelői funkciói a kedvező adottságú területeken (pl. Hajdúság) fennmaradnak. Az energianövények termesztésével a térségi programok közül kevés foglalkozik. Az öntözés elsősorban a viszonylag kis területen termesztett kertészeti növényeik (elsősorban zöldségnövények) esetében lehet gazdaságos. A jövőben várhatóan a víztakarékos öntözési módok (mikroöntözés) terjednek el. A szántóföldi kultúrák esetében a vízmegőrzést elősegítő talajművelési rendszerek alkalmazása valószínűsíthető. Az állattenyésztés esetében a piaci viszonyok és az agrárpolitikai szándékok nehezen becsülhetők. Jobb esetben az állatlétszám stagnálni fog. Várható viszont az állattartó épületek korszerűsítése (nagyobb férőhely, kisebb állatsűrűség, természetes megvilágítás, higiénés viszonyok javítása, trágyakezelés korszerűsítése), azaz az állatjóléti intézkedések gyakorlati megvalósulása. A Nyírségben, a Felső-Tiszavidéken és dombvidékeken, ha a társadalmi és gazdasági feltételek rendelkezésre állnak, a külterjes legeltetésre alapozott állattartás terjedhet el. A legeltető állattartásnak igen fontos tájfenntartó szerepe lenne, különösképpen, ha azzal számolunk, hogy a térségben jelentős növekszik a gyepterületek aránya. A külterjes állattartásban fontos szerepe lehet az őshonos állatfajtáknak (pl. magyar szürke- vagy magyar tarka marha). Gyakran a Nemzeti Park Igazgatóságok karolják fel az őshonos fajták tenyésztését és tartását. Ilyen például az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett jósvafői hucul ménes és kanca telep. A hegyvidéki gyepek fenntartásában fontos szerepe lehet a kecsketartásnak, a sziki gyepek esetében pedig a juhtartás játszhat kiemelkedő szerepet.
25
III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT1 III.1. Levegő Jelenleg hazánk Európa közepes mértékben szennyezett területi közé tartozik. A hazai terhelés jelentős hányadát az országhatáron túlról érkező szennyezések, valamint itthon - a jelentős szennyezéssel járó iparágak visszaszorulásával - a sűrűn lakott települések határain belül és a nagy forgalmú utak közvetlen közelében lévő szennyezések adják. A környezetvédelmi intézkedések hatására a szennyezett területek kiterjedése csökkent, az ország nagy részén a levegő megfelelő minőségű, a természetvédelmi területeink levegője pedig kifogástalan. III.1.1. Kibocsátási jellemzők A kén-dioxid kibocsátás az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, amely a fűtéskorszerűsítési (földgáz) programnak és a gépjárművekben felhasznált gázolajban mérhető kéntartalom csökkenésének köszönhető. A vizsgált terület levegőminőségére pozitívan hatott a Mátrai erőmű korszerűsítése, amellyel csökkent a transzmissziós hatás, valamint további kén-dioxid emisszió csökkenés várható a Borsodi Erőműben megvalósult biomassza tüzelésnek köszönhetően. A 2002. évi kibocsátás országos területi megoszlás alapján Komárom-Esztergom megye után így is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb (55-100 kt/év), jelentős a kibocsátás Heves megyében is (28-55 kt/év), az Északalföldi területeket viszont jó eredmények jellemzik (0-14 kt/év). A nitrogén-dioxidok szennyezésének mértékét elsősorban a közlekedés határozza meg, ennek megfelelően az elmúlt években a kibocsátás országosan változatlan volt, mivel a gépjárművek korszerűsítésének szennyezéscsökkentő hatását ellensúlyozta a növekvő gépjárműállomány. A jövőben ennek megfelelően további kismértékű emelkedés várható, amely elsősorban a főközlekedési folyosók mentén érezteti hatását. A 2002. évi kibocsátás országos területi megoszlás alapján Pest megye után Borsod-Abaúj-Zemplén megye a második helyen áll (1020 kt/év), jelentős a kibocsátás Heves megyében is (8-10 kt/év), az Észak-alföldi területeket közepes kibocsátás jellemzi (4-8 kt/év). Szilárdanyag (por) szennyezés az elmúlt években a hőerőművek és ipari létesítményekben alkalmazott hatékonyabb porleválasztó berendezéseknek köszönhetően csökkent. Manapság az ipar, a lakosság és a közlekedés a legnagyobb kibocsátó, de természetes forrásokból (talajerózió) is jelentős szilárdanyag kerül a levegőbe. A 2002. évi kibocsátás országos területi megoszlás alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a második helyen áll (8-10 kt/év), Heves megye és az Észak-alföldi területek a harmadik kategóriába sorolhatók (6-8 kt/év). A szén-monoxid szennyezés is jól érzékelhetően csökkent a 90-es évektől, amely a gépjárművek és az ipari tüzelésből származó emisszió csökkenésének tulajdonítható. A 2002. évi kibocsátás a vizsgált területen szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (30-60 kt/év), Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 20-30 kt/év a kibocsátás, míg Hajdú-Bihar megyében csupán 16-20 kt/év. A szén-dioxid nem minősül légszennyező anyagnak, de üvegházhatása miatt 1985-től mérik a kibocsátást. Magyarországon a rendszerváltáskor megszűnő nehézipar jóvoltából a 1
Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Hazánk környezeti állapota. 2005, Budapest. 26
kibocsátása jelentősen csökkent. A 2002. évi szén-dioxid kibocsátás Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a Pest megye után a második legmagasabb az országban (4400-7000 kt/év), az Észak-alföldi területeket viszont közepes eredmények jellemzik (1200-2400 kt/év). Az Európai szennyezőanyag regiszter alapján a vizsgálati terület fő levegő szennyezőanyag kibocsátói: • Borsod-Abaúj- Zemplén megyében: AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Hőerőmű, AES Borsodi Hőerőmű (Kazicbarcika), Borsodchem Rt. (Kazicbarcika), AES Tisza Erőmű Kft. (Tiszaújváros), Mol Rt. Tiszai Finomító (Tiszaújváros), TVK Rt. - Olefingyár (Tiszaújváros), DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt. (Miskolc), Holcim Hungária Cementipari Rt. Hejőcsabai telephely, ÓAM Ózdi Acélművek Kft. (Ózd), Szerencsi Cukorgyár Rt.(Szerencs) • Hajdú-Bihar megyében: Nagév Ipari-, Kereskedelmi- És Szolgáltató Kft. (Tiszacsege) • Szabolcs-SZatmár-Bereg megyében: Bogdány Petrol Kft.(Nyírbogdány), ICN Rt. (Tiszavasvári), Nyíregyházi Erőmű Kft III.1.2. Légszennyezettségi jellemzők A vizsgálati területen 4/2002. (X. 7.) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló KvVM rendelet alapján 2 szennyezési agglomerációra: Sajó völgye2, Debrecen környéke3, és két kijelölt városra: Eger, Nyíregyháza jellemző, hogy „a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik”. Ezeken a területegységeken a légszennyezettségi minősítés alapján megállapítható, hogy a kén-dioxid koncentráció 1991-től csökkent, minden területegységen a domináns szennyezőanyag a nitrogén-dioxid, a legtöbb helyen az ülepedő és a szálló por határérték túllépés a legjellemzőbb. Az országos manuális mérőhálózat adatai alapján a vizsgálati térségben 2001-ben határérték túllépést mértek: • ülepedő por estében: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Sajószentpéter, Hajdúszoboszló, Eger, Nyíregyháza, Mátészalka, Rakamaz • Szálló por esetében: Miskolc, Oszlár, Nyíregyháza • Nitrogén-dioxid esetében: Sajószentpéter, Eger, Nyíregyháza, Mátészalka • Ólom esetében: Nyíregyháza 5 évi (1999-2003) átlag alapján nitrogén-dioxid határértéket megközelítő koncentrációt mértek Nyíregyházán. Az országos automata mérőhálózat 1999-2003 közötti éves átlag adatai alapján megállapítható: • kén-dioxid, szén-monoxid, ózon koncentráció mindenhol határérték alatti volt, • nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok értéke határérték közeli volt Miskolcon 2
Alacska, Bánhorvát, Berente, Borsodbóta, Hejőbába, Kazincbarcika, Királd, Kistokaj, Kondó, Tiszaújváros, Mályi, Miskolc, Muhi, Nagycsécs, Nemesbikk, Nyékládháza, Ónod, Oszlár, Ózd, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sajóörs, Sajópálfala, Sajópetri, Sajópüspöki, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajószöged, Sajóvámos, Szakáld, SZirmabesnyő, Tiszapalkonya, Uppony, Mucsony, Boldva, Arnód, Felsőzsolca, Alsózsolca, Sajólád 3 Debercen, Polgár 27
•
a szálló porszennyezés Miskolcon meghaladta a tűréshatárt, Egerben határérték közeli volt.
III.2. Víz III.2.1. Felszíni vizek terhelése Vízfolyásainkba szennyező anyagok külföldről, a hazai diffúz szennyezésből (légköri kiülepedésből, mezőgazdasági növényi tápanyag és peszticid felhasználásából, csatornázatlan települések lakossági szennyvízszikkasztásából, szennyezett felszín alatti vízkészlet beáramlásából) valamint a vízfolyásokba történő pontszerű szenny- és használtvíz bevezetéséből (települési szennyvíztisztítóból, ipari kibocsátásokból) kerülnek. A felszíni vizeket 2003-ban összesen 967 millió m3 szennyvíz terhelte, amelynek 27,9 %-a a Tisza vízgyűjtő vízfolyásaiba került. A felszíni vizekbe vezetett szennyvizek mennyisége 1999 és 2001 között 12,5 %-kal csökkent, 2001-2003 között 1,8 %-kal nőtt. A felszíni vizekbe vezetett szennyvíz 71 %-a települési, 26%-a ipari, 3%-a mezőgazdasági eredetű. A vizsgálati területen 2003-ban 2000 lakosegyenérték feletti kommunális szennyvízkibocsátás volt: Fehérgyarmat, Mátészalka, Vásárosnamény, Záhony, Kisvárda, Nyíregyháza, Ibrány, Tokaj, Tiszavasvári, Tiszaújváros, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Encs, Szikszó, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Ózd, Eger, Mezőkövesd, Tiszafüred, Tiszacsege, Hajdúböszörmény településeken. Az Európai szennyezőanyag regiszter alapján a vizsgálati terület fő szennyvízkibocsátói: Borsodchem Rt. (Kazicbarcika), ÉMK Kft. (Sajóbábony), ICN Rt. (Tiszavasvári) 2003-ban a felszíni vizekbe vezetett szennyvíz 28 %-át nem tisztították, a tisztítási fokozat megyénként eltérő. A vizsgált 5 megye közül a mechanikailag és biológiailag is teljesen tisztított szennyvizek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (közel 90%os), míg Heves megyében ez az arány alig éri el az 50 %-ot. A tisztítatlanul elvezett szennyvíz Hajdú-Bihar és Heves megyében nem jellemző és mennyisége a többi megyében sem jelentős. A felszíni vizeket terhelő 10 tonna/év-nél nagyobb szerves anyag kibocsátási ipari szennyezők 2003-ban Kazincbarcikán, Sajóbábonyban, Tiszaújvárosban, Nyíregyházán és Tiszavasváriban működtek. III.2.2. A felszíni vizek minősége A vizsgálati területen mért vízminőségi adatok alapján a felszíni vizek minősége (2003) Tisza (Tiszabecs-Kisköre): • Oxigénháztartás alapján a belépő határszelvénytől Tiszaújvárosig szennyezett víz (IV.), Tiszafüredig tűrhető vízminőségű víz (III.), az alatt jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás alapján a belépő határszelvénynél jó vízminőségű víz, a Szamos torkolat után közel Tiszabercelig szennyezett víz (IV.), majd tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján Tizsabecstől a Szamos torkolatáig és Záhonytól Tiszapalkonyáig tűrhető vízminőségű víz (III.), Vásárosnaménytől Záhonyig és Tiszapalkonyától Tiszafüredig szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható.
28
• •
Mikroszennyezők alapján a belépő szelvénytől szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható, majd Tokajnál, később Tiszafürednél III,., II. kategóriára javul a minősége. Egyéb jellemzők alapján a belépő szelvénytől tűrhető vízminőségű víz (III.), Tiszaújváros alatt jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható.
Túr: • Oxigénháztartás szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Mikroszennyezők alapján erősen szennyezett víz (V.) kategóriába sorolható. • Egyéb jellemzők alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Szamos mind az öt paraméter alapján szennyezett víz (IV), mikrobiológiai paraméterei alapján néhol erősen szennyezett víz (V.) kategóriába sorolható Kraszna: • Oxigénháztartás alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás alapján erősen szennyezett víz (V.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Mikroszennyezők alapján a tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Egyéb jellemzők alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Bodrog: • Oxigénháztartás alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Mikroszennyezők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Egyéb jellemzők alapján kiváló víz (I.) kategóriába sorolható. Hernád: • Oxigénháztartás alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Mikroszennyezők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Egyéb jellemzők alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. Bódva: • Oxigénháztartás alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján a belépő szelvénynél erősen szennyezett (V.), majd szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Mikroszennyezők alapján a belépő szelvénynél szennyezett víz (IV.), majd tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. • Egyéb jellemzők alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható. Sajó: • Oxigénháztartás alapján jó minőségű víz (II.) kategóriába sorolható.
29
• • • •
Tápanyagháztartás alapján tűrhető vízminőségű víz (III.), majd Kazincbarcikától szennyezett víz (IV.), Miskolcnál kis ideig erősen szennyezett víz (V.) kategóriába sorolható. Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Mikroszennyezők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.), majd Kazincbarcikától kis ideig szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. Egyéb jellemzők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható.
Eger patak: • Oxigénháztartás alapján tűrhető vízminőségű víz (III.), majd Eger alatt szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Tápanyagháztartás szennyezett víz (IV.), Eger alatt erősen szennyezett víz (V.) kategóriába sorolható. • Mikrobiológiai paraméterek alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Mikroszennyezők alapján szennyezett víz (IV.) kategóriába sorolható. • Egyéb jellemzők alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. Keleti-főcsatorna a mikroszennyezők alapján jó minőségű víz, a többi négy komponens alapján tűrhető vízminőségű víz (III.) kategóriába sorolható. A Kiskörei tározó vízének minősége mind a négy medencében (tiszavalki, poroszlói, sarudi és abádszalóki) közel azonos volt, a mikrobiológiai vizsgálatok nem jeleztek nagyobb szennyezettséget. III.2.3. Felszín alatti vizek Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrások, ivóvizünk több mint 97 %-a felszín alatti vizekből származik. A felszín alatti vizeket kisebb mértékben ipari és öntözési célokra is használják. Hazánkban a geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak, így hévízfeltárásra az ország területének mintegy háromnegyedén van lehetőség. A vizsgálati területen termálvíznyerés elsősorban az Eger és Miskolc környéki termálkarsztvíz tározókból, illetve számos Észak-Alföldi Régió hévízkútjaiból lehetséges. A felszín alatti víz természetes minőségét elsősorban a kőzet határozza meg, de különösen a felszín közelében az emberi tevékenységből származó szennyezések jelentősen megváltoztathatják. Az emberi eredetű szennyezések közül legáltalánosabb a nitrát, amely szennyvízszikkasztásból, mezőgazdasági tevékenységből származhat, ipari és intenzív mezőgazdasági termelésbe vont területeken egyéb szennyezőanyagok is megjelenhetnek. A felszíni eredetű szennyezésekre a jó víz-utánpótlódású, jó vízvezető-képességű és sekély víztartók a legérzékenyebbek. A karsztterületeken szinte akadálytalanul terjedhetnek a szennyeződések a karsztvízszintig, ilyen területeken az oldalirányú vízmozgás és a szennyezések terjedése is gyors. A medenceterületek kavicsos rétegeiben a karszthoz hasonlóan igen gyorsan, a homokos képződményekben lassabban, míg az iszapos, agyagos rétegekben alig terjednek a szennyeződések. A vizsgálati területen felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny az Aggteleki és Bükki hegység, valamint a Tisza mente. A többi terület döntően az érzékeny kategóriába sorolható. A fokozottan érzékeny területek és az érzékeny területek jelentős része egyúttal nitrátérzékeny terület is.
30
III.3. Talaj A talajok szennyezőanyag terhelését az ipari, a mezőgazdasági, a kommunális környezethasználatok, a légköri ülepedés, valamint a közlekedés okozzák. Hazánkban a mezőgazdasági terület nagysága 1992-99 között nem változott, 2002-ig kis mértékű csökkenés volt tapasztalható, 2002-ben a mezőgazdasági terület az ország földterületének mintegy 83,1 %-át tette ki. Mindemellett csökkent a szántóterületek nagysága, és 1992-es értékhez képest 2002-ben 66% volt a növényvédőszerek alkalmazása. Ezek a tények a mezőgazdasági eredetű talajszennyezés csökkenését támasztják alá, ugyanakkor az elmúlt harminc évben a termeléssel elvont tápelem-mennyiséghez képest többszörös műtrágya hatóanyag terhelés érte a talajokat. A vizsgálati területen lévő talajok fizikai állapot szempontjából igen kedvezőtlenek. A hegyvidéki területeken a savanyú kémhatás, a felszínközeli tömör kőzet és az erózió csökkenti a termőképességet. A Tisza jobb partja mentén szélsőségesen nehéz mechanikai összetételű talajok terülnek el (pl: Bodrogköz, Borsodi mezőség), a Szamos-Kraszna köz, Bereg területén szintén a nehéz mechanikai összetétel és a savanyú kémhatás, elszórtan a láposodás jellemző. A nyírségi, hajdúsági részeken ezzel szemben a szélsőségesen könnyű mechanikai összetétel, míg délebbre a Tisza bal partja mentén fekvő területeken a szikesedés jellemző. A talaj kémiai állapotának jellemzője a nitrát-tartalom nagysága, illetve a toxikus nehézfémek előfordulása, ez a vizsgálati területen jelentősen változó, elsősorban a növénytermesztés és állattenyésztés lokális szennyezésétől függően. III.4. Természetvédelem A vizsgálati területet természetvédelmi értékekben rendkívül gazdag 3 nemzeti park és 8 tájvédelmi körzet érinti. (Aggteleki Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti park; a Szatmár-Beregi, Zempléni, Lázbérci, Tokaj-Bodrogzug, Hevesi-Füves puszták, Borsodi-Mezőség, Kesznyéteni és Hajdúsági Erdős Puszták Tájvédelmi Körzet) (Térkép) Az országos természetvédelmi területeken kívül az UNESCO által nemzetközi jelentőségű bioszféra rezervátum az Aggteleki és a Hortobágyi Bioszféra Rezervátum. Ezen kívül nemzetközi jelentőségűek a védett vizes élőhelyek, a Baradla, Bodrogzug, Hortobágyi Nemzeti Park Ramsari területek. A 275/2004. (X. 8.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló Korm. Rendelet alapján számos Natura 2000 terület került kijelölésre, és az ökológiai hálózat egyes övezetei is különböző védelmi korlátozásokat jelentenek a területrendezési terveken. III.5. Hulladékgazdálkodás III.5.1.Keletkezett hulladék mennyisége A hulladék mennyisége országos szinten 2001-től 2003. év végéig 5,3 %-kal csökkent, 2003-ban összesen 35,22 millió tonna volt. A csökkenést alapvetően a veszélyes hulladékok mennyiségének csökkenése volt. A vizsgálati területen a legtöbb veszélyes hulladék mennyisége 2000-ig Borsod-AbaújZemplén megyében volt (1998-ban elérte a 810 259 tonnát), azonban az erőművek technológiai fejlesztésének köszönhetően ma már nem kiemelkedő a keletkező mennyiség.
31
Az érintett öt megye 2003. évi összehasonlítása alapján a legtöbb veszélyes hulladék Heves megyében keletkezett (94 245 t), ezt követi Hajdú-Bihar megye 85 409 tonnával, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye (49 577 t), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (41 696 t), végül Jász-Nagykun-Szolnok megye ahol csupán 40 180 tonna keletkezett. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb veszélyes hulladékot a feldolgozóipar termeli. A legtöbb hulladékot termelő szakágazatok és a legnagyobb hulladéktermelő: • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Műanyag-alapanyag gyártás; Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártás; Húsfeldolgozás, -tartósítás; Kőolaj-feldolgozás Borsodchem Rt (15 197 tonna) • Heves megyében: Műanyag-alapanyag gyártás; Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártás; Húsfeldolgozás, -tartósítás; Kőolaj-feldolgozás Hunviron Energia és Környezetgazdálkodási Kft (40 510 tonna) • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Baromfihús feldolgozás, -tartósítás; Kőolajfeldolgozás; Gyógyszerkészítmény gyártás; Húsáru-nagykereskedelem Hajdúsági Baromfitermelő és Értékesítő Rt (6 157 tonna) • Hajdú-Bihar megyében: Hulladékgyűjtés, -kezelés; Gyógyszerkészítmény gyártás; Csapágy, erőátviteli elem gyártás; Vasúti szállítás; Atev Fehérjefeldolgozó Rt (22 248 tonna) • Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Hús-, baromfihús-készítmény gyártás; Akkumulátor, szárazelem gyártása; Fém visszanyerése hulladékból; Baromfihús feldolgozás, -tartósítás; Szatev Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt (5 882 tonna) 4 III.5.2.Regionális hulladékkezelés: A regionális hulladékkezelő rendszerek kiépítése 2000 óta az Európai Uniós források felhasználásával fokozott ütemben folynak. ISPA megvalósult projektek: • Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program (2000) Lerakó: Debreceni, Hajdúböszörményi • Miskolc regionális hulladékgazdálkodási program (2000) Lerakó: Hejópapi (35 település érintett) • Sajó-Bódva-völgyi regionális hulladékgazdálkodási rendszer (2001) Lerakó: Sajókazai (mintegy 100 település érintett) • Tisza-tavi regionális hulladékgazdálkodási rendszer (2001) Lerakó: Tiszafüredi (42 település érintett) 2004-ben az Európai Bizottsághoz benyújtott Kohéziós Alap projektek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítása: A projekt célkitűzése, hogy megoldást kínáljon 240 település – 592 299 lakos – háztartási hulladékának kezelésére az uniós és a hazai szabályozásnak megfelelően. Tervezett regionális hulladéklerakók: Kisvárda, Nagyecsed, Nyíregyháza.
4
http://geo.kvvm.hu/hir/ A 102/1996 (VII. 12.) kormányrendelet alapján a veszélyes hulladékokra jelentett hulladékkezelési adatok alapján. 32
Előkészítés alatt álló Kohéziós Alap projektek: Heves Megye szilárd hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítása: Átfogó hulladékgazdálkodási rendszer valósul meg 104 településen, mely magában foglalja a válogató hulladékgyűjtést, komposztálást, az inert hulladék feldolgozását, a hulladék hasznosítását, valamint az elavult lerakók felszámolását. A rendszer végpontja Hejőpapiban kerül kialakításra, ez a helyszín lehetőséget teremt a borsodi hulladékgazdálkodási rendszerrel történő együttműködésre, melynek a későbbiekben legfontosabb eleme lehet, egy közös regionális égetőmű megvalósítása. A projekt teljes költsége: 63 millió euró. Szelektív hulladékgyűjtés: A települési hulladékot szelektíven gyűjtő települések száma évről évre nő. Az Ökopannon Kht adatszolgáltatása alapján a vizsgálati területen az alábbi településeken érhetők el a szelektív hulladékgyűjtő-szigetek: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Alsóregmec, Ároktő, Aszaló, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldva, Borsodgeszt, Borsodszirák, Bózsva, Bükkábrány, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Csincse, Csobaj, Egerlövő, Erdőbénye, Erdőhorváti, Felsőregmec, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Gelej, Girincs, Györgytarló, Háromhuta, Harsány, Hejce, Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Hercegkút, Hollóháza, Igrici, Kenézlő, Kesznyéten, Kiscsécs, Kisgyőr, Kishuta, Kistokaj, Komlóska, Kovácsvágás, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőnyárád, Mezőzombor, Mikóháza, Miskolc, Mogyoróska, Nagyhuta, Nemesbikk, Nyíri, Olaszliszka, Ónod, Oszlár, Pálháza, Prügy, Pusztafalu, Regéc, Répáshuta, Sajóhidvég, Sajóörös, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószöged, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sima, Szegi, Szegilong, Szerencs, Taktabáj, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tibolddaróc, Tiszabábolna, Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszatarján, Tiszavalk, Tokaj, Tolcsva, Vágáshuta, Vajdácska, Vámosújfalu, Vatta, Vilyvitány, Viss, Zalkod Heves megyében: Átány, Eger, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kerecsend, Kömlő, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána Hajdú-Bihar megyében: nincs a tervezési területen ilyen település Jász-Nagykun-Szolnok megyében: nincs a tervezési területen ilyen település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Ajak, Balkány, Balsa, Berkesz, Besenyőd, Beszterec, Biri, Bököny, Buj, Császló, Csenger, Demecser, Dombrád, Fehérgyarmat, Garbolc, Gávavencsellő, Gégény, Geszteréd, Ibrány, Kállósemjén, Kálmánháza, Kántorjánosi, Kék, Kékcse, Kemecse, Kishódos, Kótaj, Levelek, Magy, Mátészalka, Méhtelek, Nagyhalász, Nagyhódos, Napkor, Nyírbogdány, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírgelse, Nyíribrony, Nyírmihálydi, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Ófehértó, Őr, Pap, Paszab, Rakamaz, Ramocsaháza, Rohod, Sényő, Szakoly, Szamostatárfalva, Székely, Szorgalmatos, Tímár, Tiszabercel, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszarád, Tiszavasvári, Újdombrád, Újfehértó A vizsgálati területtel érintett megyékben a hulladékkeletkezés a következő képen alakult:5 (A részletes adatokat a 2.melléklet tartalmazza.) Borsod-Abaúj-Zemplén megye: A veszélyes hulladékok mennyisége 1996-tól 1998-ig folyamatosan növekedett, 1998-ban elérte a 810 259 tonnát, azóta folyamatos csökkenés tapasztalható, 2003-ban már csak 5
http://geo.kvvm.hu/hir/ A 102/1996 (VII. 12.) kormányrendelet alapján a veszélyes hulladékokra jelentett hulladékkezelési adatok alapján. 33
49 577 tonna keletkezett. Nemzetgazdasági ág szerint a legnagyobb hulladéktermelő a feldolgozóipar (41 562 tonna), ezt követi a Közösségi, Személyi szolgáltatás (2523 tonna), Villamosenergia-, gáz- hő- és vízellátás (1 936 tonna), Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdőgazdálkodás (1 486 tonna). A megyében 1000 tonna felett termelő szakágazatok: Műanyag-alapanyag gyártás; Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártás; Húsfeldolgozás, tartósítás; Kőolaj-feldolgozás; Hulladékgyűjtés, -kezelés; Szerves vegyi alapanyag gyártás; Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártás; Villamosenergia termelés. A megyében legnagyobb hulladéktermelő a Borsodchem Rt (Kazincbarcika–15 197 tonna), a Borsi Húsipari Termelő és Szolgáltató Rt (Miskolc-5 120 tonna) és az Oam Ózdi Acélművek Kft (Ózd-3 752 tonna). Heves megye: A veszélyes hulladékok mennyisége 1996-tól 2002-ig 40 és 60 ezer tonna körül ingadozott, 2003-ban elérte a 94 245 tonnát. Nemzetgazdasági ág szerint a legnagyobb hulladéktermelő a Közösségi, Személyi szolgáltatás (40 976 tonna), ezt követi a Villamosenergia-, gáz-. hőés vízellátás (17 763 tonna), feldolgozóipar (13 763 tonna). A megyében 1000 tonna felett termelő szakágazatok: Műanyag-alapanyag gyártás; Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártás; Húsfeldolgozás, -tartósítás; Kőolaj-feldolgozás; Hulladékgyűjtés, -kezelés; Szerves vegyi alapanyag gyártás; Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártás; Villamosenergia termelés. A megyében legnagyobb hulladéktermelő a Hunviron Energia és Környezetgazdálkodási Kft (40 510 tonna), a Bécem Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt (Bélapátfalva-10 123 tonna) és a Falcotrade Húsipari és Kereskedelmi Rt. (Gyöngyös-9 247 tonna). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A veszélyes hulladékok mennyisége 1996-tól 2000-ig 50 és 90 ezer tonna körül ingadozott, 2000-től folyamatos csökkenés tapasztalható 2003-ban elérte a 41 696 tonnát. Nemzetgazdasági ág szerint a legnagyobb hulladéktermelő a feldolgozóipar (30 613 tonna), ezt követi a Kereskedelem, Járműjavítás (3 981 tonna), Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (2 647 tonna). A megyében 1000 tonna felett termelő szakágazatok: Baromfihús feldolgozás, -tartósítás; Kőolaj-feldolgozás; Gyógyszerkészítmény gyártás; Húsárunagykereskedelem; Ingatlanforgalmazás; Margarin gyártás; Gyógyszeralapanyag gyártás; Sertéstenyésztés. A megyében legnagyobb hulladéktermelő a Hajdúsági Baromfitermelő és Értékesítő Rt (6 157 tonna), a MOL Magyar olaj és Gázipari Rt (5 728 tonna) és a Icn Magyarország Rt. (4 687 tonna). Hajdú-Bihar megye: A veszélyes hulladékok mennyisége 1996-tól 2000-ig 40 és 50 ezer tonna körül ingadozott, 2000-től növekedés tapasztalható 2003-ban elérte a 85 409 tonnát. Nemzetgazdasági ág szerint a legnagyobb hulladéktermelő a feldolgozóipar (37 498 tonna), ezt követi a Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (25 406 tonna), Szállítás, raktározás, posta, távközlés (6 963 tonna). A megyében 1000 tonna felett termelő szakágazatok: Hulladékgyűjtés, -kezelés; Gyógyszerkészítmény gyártás; Csapágy, erőátviteli elem gyártás; Vasúti szállítás; Húsfeldolgozás, -tartósítás; Víztermelés, -kezelés, -elosztás; Sertéstenyésztés; Baromfihús feldolgozás, -tartósítás; Baromfitenyésztés; Vegyes gazdálkodás; Kőolaj-feldolgozás; Gőz-, melegvízellátás; Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás; Általános közigazgatás. A megyében legnagyobb hulladéktermelő a Atev Fehérjefeldolgozó Rt (22 248 tonnaDebrecen), a Teva gyógyszergyár Rt (15 813 tonna-Debrecen) és a Magyar Államvasutak Rt. (6 446 tonna).
34
Jász-Nagykun-Szolnok megye: A veszélyes hulladékok mennyisége 1996-tól 2003-ig kis mértékű ingadozással 30 és 50 ezer tonna körül volt. Nemzetgazdasági ág szerint a legnagyobb hulladéktermelő a feldolgozóipar (27 122 tonna), ezt követi a Kereskedelem, járműjavítás (3 660 tonna), Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (3 076 tonna). A megyében 1000 tonna felett termelő szakágazatok: Hús-, baromfihús-készítmény gyártás; Akkumulátor, szárazelem gyártása; Fém visszanyerése hulladékból; Baromfihús feldolgozás, -tartósítás; Húsfeldolgozás, -tartósítása; Hulladékgyűjtés, -kezelés; Szervetlen vegyi alapanyag gyártása; Húsáru-nagykereskedelem; Vasúti szállítás. A megyében legnagyobb hulladéktermelő a Szatev Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt (5 882 tonna), a Jász- Plasztik Kft. (3 943 tonna) és a Magyar Netta Környezetvédő és Hulladékhasznosító Kht. (6 446 tonna).
35
IV. TERÜLETI FEJLŐDÉSI FOLYAMATOK ÉS AZOK PROGNÓZISA IV.1. Külső feltételrendszer A gyorsuló ütemű globalizációs folyamatok következményeként megnövekedett az erőforrásokért, piacokért folyó verseny jelentősége, amelyben egyre csökkenő szerep jut a nemzethatároknak, a nemzetállamokban való gondolkodásnak. E nemzetközi verseny a városok, települések között zajlik, amelyek hely-specifikus termékeiket, egyediségüket próbálják eladni több célcsoportnak, vagyis a magas státuszú, kvalifikált népesség, a vállalkozások, turisták megszerzéséért küzdenek. A népesség vonzása és megtartása, vagyis a versenyképesség szempontjából fontos tényezők a vállalkozások vonzása, klaszterek jelenléte, együttműködési foka, fejlettsége, a közlekedési kapcsolatok minősége, de ugyanúgy jelentős tényező lehet a városi életminőség, vagy a kulturális-szellemi értékek bőséges kínálata. Az infokommunikációs technológiák növekvő ütemű terjedése ellentmondásosan hathat a településhálózat fejlődésére. Egyfelől a gyors IKT fejlődés lehetőséget teremt a periférikus helyzetű települések számára a gazdasági vérkeringésbe történő bekapcsolódásra, a távmunkán, a napi ingázások csökkentésén és a helyi kisvállalkozások értékesítési piacainak kiszélesedésén keresztül. Vagyis az IKT fejlődés átformálhatja a településhálózatot és a kapcsolati rendszereket. Másrészt a nagy hozzáadott értéket képviselő gazdasági ágazatok, a mind jelentősebben fejlődő tudásgazdaság a központokba, nagyvárosokba koncentrálódik a képzett munkaerő és informatikai infrastruktúra felülreprezentáltsága miatt. Azonban az új innovációk mindig a fejlett nagyvárosokban jelentkeznek először, és az iparág rendkívül gyors fejlődése következtében mire az új technológiák eljutnak a kisebb városokba, településekbe, addigra újabb technológiák jelennek meg, újra versenyelőnyt teremtve a pólusokban.6 A hagyományosan hierarchikus településszerkezet helyett világszerte egyre több helyen alakulnak ki horizontális nagyvárosi régiók, amelyekben a szuburbanizáció, illetve posztszuburbanizáció társadalmi szegregációval fenyeget. A városok funkcionális és területi terjeszkedése, települések összenövése területhasználati konfliktusokat okoz a zöldfelületek csökkenésével és a zsúfoltság növekedésével, továbbá a megnövekedett (főleg személygépkocsi) közlekedési igényekkel és hulladékelhelyezési, egyéb műszaki és humán infrastrukturális kapacitás-bővítési problémákkal együtt folyamatos fejlesztési kényszerhelyzetet teremt. A kistelepülések, a vidék versenyképességét ebben a rendszerben a specializált keresletet kielégítő egyedi kínálat megteremtése biztosíthatja a multikultúrára és tömegtermelésre, – forgalomra épülő-építő pólusokkal szemben. A közösségi településfejlesztési politika a kiegyensúlyozott policentrikus településhálózat kialakítására törekszik, ezen belül is kifejezetten (a lakosság 80%-át tömörítő) európai városokra koncentrál, és külön politikai keretben kezeli a vidékfejlesztés témakörét. •
6
Az Európai Területfejlesztés Perspektívái dokumentum (ESDP) azzal a céllal született, hogy a 2000. év utáni területfejlesztési politika új célkitűzéseit megfogalmazza, annak alapelveit értelmezze, egyben eligazítást adjon az EU számára, de Európa keleti felének is a fejlesztési és támogatási célok meghatározásához. A dokumentum három fő célkitűzéscsoportot határozott meg: o A kiegyensúlyozottabb és többközpontú városrendszerek kialakítása, új kapcsolatok megteremtése a város és vidék között. Dinamikus településrendszer, Külső trendek 2005. (VÁTI altervezői anyag)
36
•
o Az infrastruktúrához és az ismeretekhez, információkhoz való hozzáférés biztosítása a térségek számára. o A természeti és kulturális örökség fokozott védelme, kezelése és fejlesztése. Az első célkitűzésnél az alábbi politikai céloknak kell érvényesülniük: o A városok közötti kooperációk erősítése. o A dinamikus és versenyképes városok kialakítása. A jövőben megnő a kapuvárosok szerepe. E központok az európai gazdasági tér új kommunikációs pontjait jelentik, hiszen rajtuk keresztül történik az érintkezés más földrészekkel, de más gazdasági, politikai és kultúrát megtestesítő rendszerekkel is (pl. EU határvárosai). Emellett a (kis)városok lesznek egy-egy periférikus vagy hanyatló régió megújításának terei, mozgatórugói. Akkor lesznek képesek ezeket a funkciókat betölteni, ha a tőke számára vonzóvá válnak, gazdasági szerkezetük nem egy-egy ágazattól függ és kellő színvonalú szolgáltatásokat képesek felsorakoztatni. o A városi élettér és életminőség javítása. o Város és vidék közötti új partnerség kialakítása. o A városfejlesztés nem feledkezhet meg a vidéki térségekről, hiszen a város csak térségével együtt létezhet, azok együttes megújítása válik szükségessé. A vidéki térségek gazdasági diverzifikációját szorgalmazzák, különösen az agrártérségekben, ennek iránya éppen a fokozott verseny hatására a helyi termék kifejlesztése, azok értékesítési rendszerének kialakítása. Emellett a kiegészítő vagy kapcsolódó tevékenységek (erdőgazdálkodás, turizmus stb.) fejlesztése, s maguk a városok kínálhatnak ehhez hátteret, így szolgáltatásokat vagy éppen a színesebb kínálatot (például kulturális elemek).7
VI.1.1. A 2007-13 programozási időszakra vonatkozó uniós támogatási alapok8 2007-től tartó programozási időszakra az uniós támogatási rendszer három (megnevezésében is új) célterületet határoz meg. Az első célterület a „Konvergencia” célterület, ahol azon régiókat támogatják, amelyek egy főre jutó GDP-je nem haladja meg a közösségi átlag 75%át. A második célterület a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célterület, amely az összes többi, nem Konvergencia célterülethez tartozó régiót támogatja (fejlett régiók). A harmadik célterület az „Európai területi együttműködés”, amely lényegében a jelenlegi INTERREG közösségi kezdeményezéseket (határokon átnyúló programok) takarja. 2007-től több változás is várható a kohéziós politika és annak támogathatósági területeiben, amely közvetetten érintik a településrendszer és a városok támogathatóságát is. Nem beszélnek külön településekről, csak városi dimenziót, ún. „városi problémák kérdéskört” vizsgálnak, illetve ennek kiegészítéseként „vidéki körzeteket”. 2007-től a Kohéziós Alapból a transz-európai közlekedési hálózatokat, valamint a transzeurópai hálózaton kívüli vasúti, folyami és tengeri közlekedést, az intermodális közlekedési hálózatot, valamint ezek együttműködési lehetőségeit kívánja az EU elsősorban támogatni. A tiszta városi tömegközlekedés is a támogatandó prioritások között szerepel. A településfejlesztést szolgáló támogatások 7 8
A városhálózat és a régiók formálódása, Rechnitzer János, Magyar Tudomány, 2004/9 Dinamikus településrendszer, Külső trendek 2005 (VÁTI altervezői anyag)
37
Az ERFA 2006-tól olyan integrált stratégiák kialakítását támogatja, amelyek a városi agglomerációt érintő gazdasági, környezeti, társadalmi problémák nagyfokú koncentrációját segítik leküzdeni. Ez az átfogó cél a következő intézkedéseket foglalja magában: - fizikai környezet rehabilitációja; - barnamezős területek rehabilitációja; - vállalkozások elősegítése; - helyi foglalkoztatás elősegítése; - a változó demográfiai szerkezetet is figyelembe vevő szolgáltatások nyújtása; - környezetvédelem, történelmi és kulturális örökség védelme. A tagállamok saját hatáskörükben meghatározhatják, hogyan kívánják kezelni a városi kérdéseket: nemzeti programként vagy a regionális programok részeként. A Bizottság szintén kiemelten kezeli a hanyatló városi körzetek támogatását, ezért az ERFA a programok 10%-áig támogathat képzéshez, foglalkoztatáshoz, társadalmi integrációhoz kapcsolódó intézkedéseket. Ugyanakkor az összes pénzügyi forrás egy részét együttműködési hálózatokra, tapasztalatcserére kell fordítani, ahol a partnerek egyes városok is lehetnek. Az Urban közösségi kezdeményezés a válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni. A program olyan városi fejlesztési stratégiákat támogat, amelyet a helyi irányítók dolgoznak ki szociális partnerek, privát szervezetek, lakossági csoportok, egyéb partnerségek bevonásával. Az Urban program projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák. • • • •
új technológiák terén képzések szervezése, autómentes területek kialakítása közszolgáltatások fejlesztését taglaló tanulmányok készítése közterületek felújítása
Az Európai Unióban nincs önálló közösségi politikaként működő falupolitika. A falu inkább csak mint egy térség, általában egy felzárkóztatásra szoruló térség része vagy mint egy városhoz tartozó körzet része jelenik meg, sok más szempont, például a környezetminőség vagy az agrárgazdaság mellé emelve. A falu mint probléma-, illetve fejlesztéspolitikai témakör leginkább a vidékfejlesztésen belül jelenik meg. Itt is érvényes azonban az a mellérendelés, hogy a falufejlesztés csupán egyike a lehetséges vidékfejlesztési intézkedéseknek, illetve a vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében eleve az agrárgazdaság fejlesztése mellé van rendelve. A KAP folyamatosan napirenden lévő reformja során jellemző trend azonban, hogy a KAP második pillérét képező vidékfejlesztés szerepe folyamatosan nő az agrárpolitikához képest. Mivel a további reformtervek a vidékfejlesztést tovább kívánják erősíteni, jövőbeli hangsúlyos szerepe is előrevetíthető, mely a falufejlesztés szempontjából kedvező. Két fontos trend rajzolódik ki: - a falufejlesztést tartalmazó vidékfejlesztési pillér folyamatos erősödése a KAP-on belül, ami egyértelműen kedvező a falufejlesztés szempontjából, - a KAP-hoz rendelt vidékfejlesztés erősödő elkülönülése a regionális politikától (a Strukturális Alapoktól és programrendszerüktől), ami e szakpolitikák és programok településszinten érvényesíthető komplementaritását teheti nehezebbé. Az egyik ilyen, a faluval, falufejlesztéssel kapcsolatban lévő vidékfejlesztési program a LEADER Közösségi Kezdeményezés, mely 1991 óta része az EU támogatáspolitikájának, jelenleg LEADER+ programként. A LEADER (jelentése: „Akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztéséért”) a térségi alapon szerveződő helyi akciócsoportok integrált
38
fejlesztési programjának megvalósítására irányul; lényegében egy olyan fejlesztési módszer, amellyel a helyi partnerek közösen alakíthatják térségük jövőjét. A 2007-2013-as programidőszakban Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap [EMVA] nem lesz strukturális alap. A vidékfejlesztés kikerül a strukturális politikából. Nemzeti Fejlesztési Tervtől független, annak részét nem képező nemzeti stratégiai terv (Nemzeti Agrárvidékfejlesztési Stratégia) készül, (majd operatív program) melynek finanszírozási forrása az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap. A 2007-2013 közötti időszakra szabályozására vonatkozó új rendelet tervezete összességében négy prioritás-tengelyt jelöl meg: 1. prioritás-tengely: a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 2. prioritás-tengely: föld kezelés (land management) 3. prioritás-tengely: a vidéki gazdaság diverzifikálása és a vidéki területeken élők életminőségének javítása. 4. prioritás-tengely: LEADER. VI.2. Hazai fejlődési folyamatok A mai hazai térszerkezetben hosszú távú determinációk lelhetők fel. Az országot fejlettség szempontjából kettéválasztó Békéscsaba-Balassagyarmat (BB) tengelytől keletre döntően stagnáló, lemaradó térségek helyezkednek el, néhány szigetszerűen kiemelkedő, általában megyeszékhely által fémjelzett kistérségtől eltekintve (Eger dinamikusan fejlődő és Miskolc, Nyíregyháza fejlődő)9. A jelenleg az országos jövedelmi átlag alatti, hagyományosan elmaradott térségekben továbbra is valószínű a hátrányos helyzet fennmaradása, amely többnyire társadalmi tényezőkön és történelmileg meghatározott strukturális adottságokon alapul. Hazánkban a növekedés és az innováció terjedése a városból a falura nem volt olyan organikus és folyamatos, mint Európa nyugati felében. A város-vidék sikertelen integrációjának az egyik legfontosabb oka a kisvárosok10 elégtelen fejlesztési és vonzási potenciálja. A kisvárosok száma és sűrűsége, fejlettségi szintje alacsonyabb, mint a nyugateurópai országokban. Az egyre erősebben ható globalizációs folyamatoknak és az innováció terjedésének köszönhetően a nagyvárosok további erősödése, funkcióik bővülése, és ennek következtében az egymás közötti verseny kiéleződése várható. A tradicionális középvárosok és a nyolcvanas évek közepéig alapított kisvárosok helyzetének stabilizálása vetíthető előre, kistérségi, jobb esetben mezoregionális szerepköreik szélesedésével. A speciális helyzetű városok körének bővülésével kell számolni, így az üdülő, az agglomerációs és – már érzékelhető – új jelenségként a határmenti városok számának növekedésével. A kisvárosok élénkülése azokban a régiókban lehet számottevő, ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei adottak, s ezáltal képesek bekapcsolódni a nagyvárosok gazdasága által egyre határozottabban formált regionális hálózatokba. Ahol a nagyváros nem képes a hálózat formálását erősíteni, saját szerkezetének átrendezésével és stabilizálásával lesz elfoglalva. Ezekben a régiókban a kisvárosok tovább stagnálnak majd, az intézményeik és szolgáltatásaik csendes leépülése mellett. Vélhetően a további városalapításra, mint közigazgatási és politikai gesztusra, szükség lesz a jövőben is. Az ország városhiányos térségeiben ezek az újabb egységek csak 9
Faluvégi Albert: A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában, MTA, KTK Műhelytanulmányok, 2004/5
10
A kisebb központok fogalma nem azonos a városok méretével. A kisebb térségek központjaira utal, melyek naponta elfogadható utazási időn belül elérhetőek. A különböző elérhetőségi és utazási lehetőségeket figyelembe véve e térségek mérete országonként eltérő lehet. 39
kis térségekre fognak hatni – vagy már hatnak jelenleg is -, és döntően nem befolyásolják a hálózat egészének fejlődését. A verseny és az európai hálózatokba való minél teljesebb betagozódás a nagyvárosokra, pólusokra lesz jellemző, a jövőben ezek lesznek a hálózat formálói, s egyben a regionális struktúrák alakítói. A város a regionális folyamatok alakítója, gyújtópontja. Míg a kilencvenes évek elején a tradicionális centrumfunkciók, azaz többségében a közszolgáltatásokhoz kötődő intézmények (oktatás, egészségügy, kultúra, igazságügy, közigazgatás) befolyásolták alapvetően a városhálózatot és annak tagozódását, addig a kilencvenes évek végére már az üzleti és gazdasági szolgáltatások, mint piaci tényezők kerültek előtérbe. A kilencvenes években városi rangot kapott települések többsége számottevően nem járult hozzá az egész hálózat modernizációjának emeléséhez, sőt annak színvonalát lényegében rontotta. A várossá válás kritériumai az intézményi infrastruktúrához, a mennyiségi jellemzőkhöz kötődnek, nem pedig a modernizációs elemek jelenlétéhez. A leszakadók csoportjában nagyobb számban találhatók a kilencvenes években (Tiszántúl az elmúlt 20-30 évben) alapított centrumok. Történtek elmozdulások a piaci intézmények és szolgáltatások, s a gazdasági bázis fejlesztésében, azonban ennek üteme elmaradt a hálózat egészének átrendeződésétől, így a lemaradásuk látványos, kitapintható. Ennek a városkörnek a többsége agrártérségben vagy ipari válságtérségben található, így nem képesek sem energiát felszívni, sem pedig kibocsátani a térségüknek. A hálózat egyértelmű nyertesei, a sikeres városok – ugyan eltérő ütemben és időben – a nagyvárosok lettek, ahol kialakult és stabilizálódott a piacgazdaság új intézményrendszere, s ezzel térségi hatásuk új, alapvetően a fogyasztásra építő dimenziót kapott, s egyben koncentrálták a humán erőforrásokat. 11 Az egyik legfontosabb jellemző, amely a települések infokommunikációs fejlettségét befolyásolja: a városok mérete, valamint azzal ok-okozati viszonyban lévő – a történelmi fejlődés során létrejött – központi funkciók, szerepek. Az ország hagyományos centrumtelepülései – megyeszékhelyek, megyei jogú városok, regionális központok -, amelyek hosszú évtizedek óta a társadalmi-gazdasági fejlődés gócpontjai voltak, az infokommunikációs technológia fejlettségének szemszögéből is kiemelkednek az ország térszerkezetéből. Ezekben a városokban koncentrálódik az infokommunikációs szektorhoz kapcsolódó vállalkozások nagy része (feldolgozóipari és szolgáltató cégek egyaránt), a rendelkezésre álló kommunikációs infrastruktúra (mind a hagyományos, mind a legmodernebb internet alapú) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások jóval meghaladják a kisés közepes méretű városokban elérhetőket. Jelentős még az előnyük az informatikai képzés területén is. Közülük külön csoportot alkotnak a tradicionális regionális központok (Debrecen, Szeged, Pécs és talán Miskolc), a különleges pozíciójukat erősíti egyetemi, tudományos kutatásban betöltött szerepük, illetve azok intézményei. A legtöbb – mintegy 100 – kis- és középméretű város nem mutat jelentősebb aktivitást az infokommunikációs szektor fogadásában, esetükben sokkal inkább az alacsony, jóval az országos átlag alatti ellátottság figyelhető meg. Jelentős számú (58) város került a fejlődésben elmaradott, leszakadó minősített csoportba, ami kifejezetten az északkelet-magyarországi térségben koncentrálódott.
11
Rechnitzer János, Schmahó Melinda: A humánerőforrások regionális sajátosságai az átmenetben, Településhálózat www.econ.core.hu/kiadvány/ktibook.html
40
A térségek jövedelemtermelő képességének tradicionálisan nagy különbségeiben a közlekedési infrastruktúra fejlődése jelenthet elmozdulást (a gyorsforgalmi utak átadását követően 2-3 évvel érezhetővé kezd válni a gazdaságélénkítő hatás, kb. 30 km-es sávban). Azonban a lassan kialakuló új színvonal további növeléséhez további effektusok is szükségesek. A humánerőforrás fejlettsége meghatározó tényezője lesz a gazdasági szereplők idetelepülésének, a térség tőkevonzó képességének, és ezáltal a megfelelő színvonalú munkahelyek létrehozásának, jövedelmi színvonal emelkedésének, majd a szolgáltatások további fejlődésének. Vagyis a távlati közlekedésfejlesztések az elmaradott térségekben is csak fejlettebb centrumok relatív pozícióját erősíti tovább, és csak olyan mértékben húzzák magukkal vidékeik fejlődését, amilyen erősségű vonzásuk van saját környezetükre. További fejlődést generáló tényezővé válhatnak az ország észak-keleti perifériáin, az EU bővülést követően, a román autópálya építések beindításának, a határmenti területek határon átnyúló sokrétű (gazdasági, környezeti, kulturális stb.) együttműködései élénkítésének, és a szovjet utódállamokkal való gazdasági kapcsolatok javulásának. VI.3. A tervezési terület jellemzése A vizsgálati térség, a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területe, 5 megyét12 (2 régiót: Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi) érint, 35 kistérséggel van átfedésben, 643 települést foglal magában. Lakónépességének száma 2005 év végén 1 475 000 fő volt, amelynek 57%-a a területen fekvő 56 városban lakott. A városok közül 3 ötvenezer fő fölötti lakosú nagyváros, megyeszékhely, 16 város 10-50 ezer fő közötti népességű, a fennmaradó 37 város lakossága nem éri el a 10 ezer főt. Az utóbbi kategóriába tartozók közül 14-ben a lakónépesség 5 ezer fő alatti, amelyekből 12 a rendszerváltás után kapott városi rangot. A Trianon óta a tervezési területen a határmentiség mind a mai napig elmaradottságot jelent, mivel ezek a területek kevésbé integrálódtak az ország gazdasági életébe, alig tudtak bekapcsolódni a területi munkamegosztásba. Egyikeként az ország legelmaradottabb térségeinek, ezt a külső perifériát a megyeközpontok gyenge vonzása, fejletlen infrastrukturális állapotok, rossz elérhetőség, nagy volumenű munkanélküliség, a cigány lakosság magas aránya és kedvezőtlen természeti adottságok (gyenge termőképességű talajok, ár- és belvízveszély) egyaránt sújtják. A határon kívül rekedt városi központok (hegylábi kereskedő és vásárvárosok) elvesztése miatt piaci, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolataik megszakadtak. Súlyosan érintette a térséget a rendszerváltás következményeként a külgazdasági orientáció megváltozása, a keleti piac fizetésképtelenné válása miatt a fő gazdasági profilját jelentő nehézipar, illetve mezőgazdasági termékek felvevőpiacának elvesztése. A válság elhúzódásához járult még hozzá, hogy a válságágazatokban és az összezsugorodó építőiparban először az ingázó, alacsony szakképzettségű munkásokat bocsátották el, s a fővárosból kitelepített kis vidéki ipartelepeket zárták be. Alapvető térszerkezeti problémája a térségnek, hogy az országos térszerkezeti tengelyeken kívül, az egyéb vonalak ritkák, vagy fejletlenek, illetve szűk az áteresztőképességük. Ebből adódóan az Alföld északkeleti részének az országon belül csak a fővárossal megfelelő a kapcsolata. Igen gyenge az összeköttetés a Dél-Alfölddel (a felújított 47-es út teremt kapcsolatot) és a dunántúli régiókkal, mely utóbbi területekkel a kapcsolat kizárólag csak 12
Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar
41
Budapesten keresztül biztosítható. Térszerkezet szempontjából a térségben igen fontos lenne a sokat vitatott déli autópálya megvalósítása és a tervek szerint az országhatárt a térségben elérő M3-as mielőbbi befejezése. A határmenti sávot érintő jelentős térszerkezeti vonalak kivétel nélkül a külföldi kapcsolatokat erősítik, a határszél településeinek egymás közötti összeköttetései továbbra is igen gyengék (többségében négyszámjegyű mellékutak és vasúti mellékvonalak találhatók itt). A hatrámenti területekről igen időigényes megközelíteni a megyeszékhelyeket. A Debrecentől keletre eső határszél települései 35-40 perc között érhetők el. A szabolcsi szakaszon a Szatmári-sík településeinek elérése meghaladja a 90 percet, sőt egyes határszéli települések esetében (pl. Kishódos, Nagyhódos, Méhtelek, Marosliget, Garbolc) nem érhetők el két órán belül. A szatmári és a beregi határszél településeinek elzártságát fokozza, hogy a Szamoson és a Tiszán kevés az átkelési lehetőség. A Tiszán csak Vásárosnaménynál, míg a Szamoson Csengernél és Tunyogmatolcsnál lehet hídon átkelni. Ezen kívül jelenleg a Tiszán két helyen (Aranyosapáti-Tiszaadony, Tiszamogyorós-Lónya: pontonhíd), a Szamoson pedig három helyen (Olcsva-Olcsvaapáti, Szamosszeg-Panyola, Szamossályinál) autókompok segítik az átkelést. Az északkel-alföldi határszél településeinek jó része (szintén a Trianon miatt egymástól elszakított párhuzamos fővonalakat összekötő mellékvonalak elmaradt megépítése) vasút nélkül maradt. Az egyéb helyekről a megyeszékhely ilyen elérhetősége nem csak a távolság függvénye, hanem a vasútvonalak minőségétől is függ. A határszéli településeknél a megyeszékhely eléréséhez legalább egy átszállásra is szükség van. A szomszédos területekkel való kapcsolattartást nehezíti a határátkelőhelyek alacsony száma, és áteresztőképessége, különösen a román szakaszon. Az ukrán szakaszon 5 van, de a hosszabb román szakaszon mindössze három. Most terveznek egyet Létavértesnél.13 A Felső-Tisza menti periférikus öblözetek: Az országba belépő Tiszát közrefogó aprófalvas beregi és szabolcsi területek minden szempontból hátrányos jellemzőkkel írhatók körül. Városi központjaik (Vásárosnamény és Fehérgyarmat) karakteresen kiemelkednek a környező települési térből, de 9000 fős népességük korlátozta szűkös funkcióköreikkel képtelenek a környék kis és aprófalvai felé közvetítőként, megfelelő ellátó-központként fellépni. A folyót északi irányba kényszerítő Tiszahát nemcsak a térképen szemlélve kelt félszigetszerű hatást, hanem több vizsgált vonatkozásban is (népsűrűség, vitalitási index, munkanélküliség, jövedelem, lakáskomfort) környezeténél relatíve kedvezőbb értékeket mutató településcsoportot képez. Mindez elsősorban a 18000 lakost számláló Kisvárda és részben Záhony környékére igaz. A Záhony – Tokaj közti folyószakasz, bár természet-földrajzilag hasonló területeket választ el (Bodrogköz és Rétköz), társadalmi-gazdasági vonatkozásban mégis különböző jellemzőkkel bír a két oldal. Bodrogköz egy leszakadó, hátrányos helyzetű perifériát jelenít meg, amely városi központjaihoz (Sátoraljaújhely, Sárospatak) csak nehezen kapcsolódik. A Rétköz szintén periférikus helyzetű, hisz a főbb közlekedési pályák elkerülik, továbbá a magas roma arány is negatív irányba mozdítja, azonban a progresszivitást képviselő városok 13
Dancs László: Keleti kapu és elszigeteltség, Az elzártság kérdése és a határon átnyúló kapcsolatok esélyei az északkeletalföldi határ mentén, Tér és társadalom, XIV.évf. 2000/2-3
42
(mindenekelőtt Nyíregyháza, de részben Kisvárda is), valamint a közlekedési pályák, és az általuk felfűzött népesebb, kedvezőbb mutatókkal rendelkező községek elhelyezkedése területileg kedvezőbb helyzetet teremt. Ennek köszönhetően térszerkezetileg kevésbé elzárt, sőt – e mellett – a differenciáltabb településállománya is kedvezőbb fejlődési, felzárkózási alapot jelent. A környezetétől meglehetősen határozottan elváló problematikus terület közel 100 km hosszú: nagyjából Polgártól a Szolnokkal északról határos községekig tart. E zóna kialakulásában a Tisza hatása is szerepet játszik: a hidak hiányából eredő elzártság, elválasztó hatás és a folyószabályozásból eredő ökológiai károsodások, illetve az árvízveszély jelentősebb korlát, mint amekkora előnyöket a folyómenti turizmusból, vagy a hagyományos ártéri gazdálkodásból, a halászatból, a hajózásból, vagy akár ipari vízként való hasznosításából adódóan kínálni tud a Tisza. A Balmazújvárosi, Mezőcsáti kistérségekben a városi funkciók fejletlenek, s térszervező erejük gyenge (de ez sok esetben van így). A jelenség oka leggyakrabban egy közeli centrum árnyékoló hatása, amelynek vonzáskörzetébe tartozik a legtöbb tényezőt tekintve maga a centrum is, máshol a kistérséghatár teljesen önkényes, diszfunkcionális meghúzása az ok (Balmazújváros), esetleg történelmi funkcióáthelyeződés ment végbe a központ és valamely szomszédja között (Mezőcsát). A térszerkezetileg kedvező elhelyezkedésű Tokaj – Tiszaújváros területi egység: A Tokaj – Rakamaz településpár, - bár lakosságuk alig tesz ki 5000 főt – mint jelentős közúti és vasúti átkelőhely, legtöbb mutató tekintetében kitűnik környezetéből. Azonban az átkelőhely hatása éppúgy pusztán pontszerű, mint ahogy a Tokaj-hegy magányosan beékelődik a Bodrogköz és a Taktaköz gyéren lakott, egykor vízjárta területei közé. A következő Tisza-híd a Szabolcsi térség és Budapest között teremti meg a közúti kapcsolatot. Tiszaújváros a maga 18000 fős lakosságával, és jelentős ipari potenciáljával, a Szolnok feletti Tisza szakasz legnagyobb és egyben leginkább prosperáló városa. Ennek ellenére a vonzáskörébe tartozó – döntően kisméretű – települések igen ellentmondásos jellemzőkel rendelkeznek. Jól elhatárolható egy, a várossal szervesen együttélő, szűk településgyűrű, valamint a város előnyeit passzív módon kihasználni igyekvő tágabb településcsoport. E két településcsoport a roma lakosság számaránya tekintetében karakteresen válik el egymástól. A fenti két átkelő közti folyószakasz a relatíve kedvezőbb térszerkezeti helyzete (Miskolc – Nyíregyháza, Tokaj – Tiszaújváros közötti fekvés) ellenére is a legtöbb mutató tekintetében csak gyenge értékekkel rendelkezik. Különösen igaz ez a Tisza jobb partját kísérő kisfalvakra, de a bal part népesebb községei esetében sem változik alapvetően a helyzet, bár ott a településcsoport központját képező 14000 fős Tiszavasvári ezt indokolhatná. Azonban a folyóparti községektől nemcsak közlekedésileg független, de az adatok szerint tágabb értelemben is önálló életet él. Ez a megállapítás igen sok Tisza menti, relatíve fejlettebb, fejlődőképesebb kisvárosra fennáll. A félreeső Közép-Tisza mente: Tiszaújvárostól majdnem Szolnokig húzódó terület ismét eltérő egységet képez. Forgalmi feltártsága a területnek igen gyenge. Egyetlen főút, amely a területet átszeli, Debrecen és Füzesabony között teremt kapcsolatot. A folyóval párhuzamos közlekedési lehetőségeket jót jellemzi, hogy például a jobb parton még mellékúton sem lehet a folyóparti településeket végigkövetni. Ugyancsak beszédes tény, hogy a 14000 lakosú Tiszafüred képviseli a Közép-Tiszavidék több mint 50 km-es folyószakaszának egyetlen
43
városát. Tiszafüred esetében még a Füzesabonyt Debrecennel összekötő 33.sz. főút sem gyakorolt fejlesztő hatást. A terület belső periféria jellegű, összefüggő depressziós terület. Különösen a gyér népsűrűség, a tetemes elvándorlási arány, a magas munkanélküliség, az alacsony személygépkocsi-ellátottság, de az egy főre jutó alacsony nettó jövedelem értéke, illetve a lakásállomány alacsony komfortossága alapján is jól körülhatárolható a terület. Meglepő, hogy a Tisza-tó komoly idegenforgalmi potenciálja ellenére sem képes befolyásolni a terület periféria jellegét.14 Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részein – a tagolt domb- és hegyvidéki adottságoknak megfelelően – az apró- és törpefalvas településszerkezet jellemző. A megye településeinek 60 %-át az 1000 fő alatti települések adják. Legfontosabb közlekedési tengelye az Alföld északi peremén vezető M3 autópálya, és a vele párhuzamosan húzódó 3.sz. főút és vasúti fővonal. A főváros irányú kapcsolatot biztosító tengelyre merőlegesen észak-déli irányban, a természetes folyó- és patakvölgyek mentén húzódnak a fontos közlekedési útvonalak, nagyobb városvonulatok (pl. a Sajó-völgyben 6 város). Ezzel szemben a megye északi, határmenti területe városhiányos, itt a külső kapcsolatrendszereket is korlátozó tényezőként jelentkeznek a természetföldrajzi elemek.15 A térszerkezetben világosan kirajzolódik a legszembetűnőbb változás, a középhegység térségébe települt északkelet-délnyugati nehézipari tengely összeomlása. Az északi megyék kohászata mára teljesen visszafejlődött. Az iparágak közül ebben a zónában egyedül a vegyipar tért magához a piacgazdaság átmeneti traumájából. A térség sok iparvárosa ma csak vegetál, Ózd kistérsége a lemaradók között van, ugyanakkor Kazincbarcika térsége már a felzárkózók körébe tartozik.16 IV.4.. Fejlesztési forrás allokáció Jelen tanulmányban sor került az EU csatlakozást követő első időszakra eső (2004-06) támogatások felhasználásának elemzésére abból a célból, hogy kirajzolódjon azoknak a térségeknek a köre, amelyek aktív szerepet játszanak a fejlesztési források felhasználásában. Feltételezéseink szerint az eddigi vállalkozói aktivitás nagy valószínűséggel előrevetíthető a következő ciklusra is. Számítani lehet továbbá arra is, hogy a régiókon, megyéken és kistérségeken belüli támogatások forráselosztásának centrum és környéke közötti aránya a későbbiekben sem változik jelentősen, fennmaradnak a pályázati aktivitásbeli és érdekartikulációs különbségek. Változást, arány eltolódást e téren a gyorsforgalmi úthálózatfejlesztések által érintett kistérségek tőke-abszorpciós képességének növekedése hozhat. IV.4.1. Hazai és uniós támogatások 2002-2006 között A támogatási források eloszlása az uniós csatlakozást követően megváltozott, míg előtte a hazai támogatások, 2005-2006 évben már az európai uniós költségvetési források játszottak döntő szerepet. A vizsgálati területen összesen 412 310 millió forint fejlesztési beruházást végeztek el az elmúlt közel 5 év alatt. Ezen az összegen két régió, 35 kistérség és több mint 600 település osztozott. A települések közötti forrásmegoszlás összehasonlításához a fejlesztési forrásokat a 14
Kiss János Péter-Lőcsei Hajnalka: Kistérségtípusok a Tisza mentén, A VÁTI felkérésére végzett, hasonló című kutatás alapján készült tanulmány (Témavezető: Nemes Nagy József) 2005 15 Tervezési-statisztikai régiók átfogó közúthálózat-fejlesztési koncepciója, Észak-magyarországi régió, összefoglaló (UKIG) 2001 16 Faluvégi Albert: A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában, MTA, KTK Műhelytanulmányok, 2004/5
44
lakónépességhez viszonyítva vizsgáltuk, aminek alapján egy-egy lakosra átlag 279 ezer forint fejlesztési befektetés jutott. Településenként ez az összeg 0 és 8 877 ezer forint között szóródott. A vizsgálati térség településeire jutó forrásallokációt a 3. melléklet tartalmazza. Az Észak-Magyarországi régióba jutó fejlesztési pénzek 56 %-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, míg mindössze 22%-a Heves megyébe került. A régió kistérségei közötti forrásért folyó harc győztese a Miskolci kistérség, a források 15%-ával. A második legtöbb forrást kapó Eger csak 7%-ot tudhat magáénak, 6%-ot pedig a Bodrogközi, és a Szerencsi kistérség. A többi 15 kistérség a régióba jutó források 5 % alatti támogatáshoz jutott csak hozzá. Az Abaúj-Hegyközi, Mezőcsáti, Szikszói és Bélapátfalvai kistérségek a régiós forrásoknak csupán 1-1%-át nyerte meg. A régióban kiemelkedően magas fejlesztési befektetés (2 millió Ft/fő feletti) jutott Jósvafő, Cigánd, Becskeháza, Kenézlő, Demjén, Tállya, Győrgytarló, Parasznya, Füzér és Telkibánya településekre, amely általában egy-egy nagytérségi hatású infrastrukturális, illetve környezetvédelmi projektnek köszönhető. Nyolc kistelepülés (Bükkmogyorós, Gadna, Gagyapáti, Hernádszentandrás, Kondó, Imola, Tornakápolna és Tornanádaska) az elmúlt években nem tudott fejlesztési forrásokat allokálni. Az egy főre jutó fejlesztési pénzek alapján már nem kiemelkedő Miskolc szerepe (242 e Ft/fő), Eger (296 eFt/fő) megelőzi a régióközpontot. A kistérségeken belüli forrásmegoszlás alapján a régió legkiegyenlítettebben fejlődő kistérsége a Sárospataki kistérség, ahol a települések többsége (68%-a) 200 eFt/fő beruházási forrást nyert el. Ezzel szemben a Kazincbarcikai kistérség 31 települése közül mindössze 5 település szerzett átlag feletti fejlesztési forrást. Az Észak-Alföldi Régióban a megyék közötti megoszlás kevésbé szélsőséges, bár SzabolcsSzatmár-Bereg megye a befektetések 39%-át, Jász-Nagykun-Szolnok megye ennél 13%-kal kevesebb fejlesztést valósított meg. A vizsgálattal érintett régiós kistérségek közül a legsikeresebb a Nyíregyházi kistérség, ahol a régiós források 9%-a került befektetésre. A többi kistérség 2-4%-os forrást tudhat magáénak, kivéve a Csengeri és Polgári kistérségeket, amelyek csupán a régiós fejleszti pénzek 1%-át szerezték meg. A régióban kiemelkedően magas összegű (2 millió Ft/fő feletti) fejlesztés jutott a Berkesz, Székely és Zajta településekre, valamint 1millió Ft/fő feletti fejlesztési beruházás valósult meg Hetefejércse, Tiszataberek, Kölcse, Beszterce, Magosliget, Fülesd, Nyírgelse, Nyírbogdány és Ura településeken. A régióban Kishódos település az elmúlt években nem tudott fejlesztési pénzeket allokálni, míg Kispalád, Tiszarád és Balsa 10 e Ft/fő fejlesztési pénzhez jutott. A vizsgálattal érintett kistérségek, illetve részkistérségek közül a legkiegyenlítettebb fejlődés a Tiszafüredi kistérség érintett részén történt, ahol 6 település közül öt 200 eFt/fő feletti forrást hívott le az elmúlt években. Ezzel szemben a Kisvárdai kistérségben a települések mindössze 22 %-a jutott 200 eFt/fő feletti fejlesztési forráshoz. Kistérségek közötti területi forrásmegosztás
Régióra jutó összes beruházás ÉszakMagyarország
Megyére jutó összes beruházás Kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén Abaúj-Hegyközi 207 033 mFt
45
Kistérségbe jutó beruházás Kistérségbe jutó összes megyére vetítve beruházás mFt %
Kistérségbe jutó beruházás régióra vetítve %
5 156 2%
1%
374 790 mFT
Heves 80 497 mFt
Észak-Alföld 439190 mFt
Szabolcs-Szatmár-Bereg 166 119 mFt
Hajdú-Bihar 150 749 mFt
Jász-Nagykun-Szolnok 122 320 mFt
Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Szerencsi Szikszói Sárospataki Sátoraljaújhelyi Tiszaújvárosi Tokaji Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Hevesi Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati IbrányNagyhalászi
23814 9418 10846 9125 2424 14430 56055 9526 22105 3551 14884 9710 6246 9745 2 161 25800 7130 7779 12941 6413 12163 18196
Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Balmazújvárosi Hajdúhadházi Polgári Karcagi Tiszafüredi
12923 13314 11159 15 852 39506 14564 9089 8454 15873 4704 12472 7979
46
12%
6%
5%
3%
5%
3%
4%
2%
1%
1%
7%
4%
27%
15%
5%
3%
11%
6%
2%
1%
7%
4%
5%
3%
3%
2%
5%
3%
3%
1%
32%
7%
9%
2%
10%
2%
8%
3%
4%
1%
7%
3%
11%
4%
8%
3%
8%
3%
7%
3%
10%
4%
24%
9%
9%
3%
5%
2%
6%
2%
11%
4%
3%
1%
10%
3%
7%
2%
Régión belüli területi forrásmegosztás Régióba jutó összes Régióba jutó beruházás összes támogatás mFt mFt
ÉszakMagyarország
374 790
Régióba jutó beruházások Összes Összes Legtöbb támogatást támogatásból támogatásból támogatása nyert megye mFt % % Borsod-Abaúj-Zemplén 103 789 56% 184 814 49%
Észak-Alföld
439 190
210 502
Régió
48% Szabolcs-SzatmárBereg
Legkevesebb Összes Összes támogatást nyert támogatásból támogatásból megye mFt % Heves 39 934 22%
39% Jász-NagykunSzolnok
82 617
26% 54 815
Megyén belüli területi forrásmegosztás
Megye Borsod-AbaújZemplén Heves JászNagykunSzolnok SzabolcsSzatmárBereg Hajdú-Bihar
Megyébe jutó összes beruházás mFt
Megyébe jutó összes támogatás mFt
207 033
103 789
80 497
39 936
122 320
Megyébe jutó beruházások támogatása %
50%
Legtöbb támogatást nyert kistérség Miskolci
50% Egri 45%
Összes Összes támogatásból támogatásból mFt % 33% 34 636 36% 14 392
Legkevesebb Összes Összes támogatást nyert támogatásból támogatásból kistérség mFt % 1% Mezőcsáti 1 286 2% Bélapátfalvai 885
42%
6%
Szolnoki
54 815
23 018
166 119 150 749
82 617 73 071
Törökszentmiklósi
3 453
25%
50% Nyíregyházai
20 592
48% Debreceni
29 539
47
Csengeri 40% Polgári
3% 2 649 2 782
4%
A kistérségek között a forrásallokáció 2002-2006-ban az alábbi módon alakult (a támogatott projektek összes költsége alapján): 5 milliárd forint alatt Bélapátfalvai (2 160 mFt) Mezőcsáti (2 424 mFt) Szikszói (3 550 mFt) Polgári mFt)
10 milliárd forint alatt Abaúj-Hegyközi (5 156 mFt), Tiszaújvárosi (6 248 mFt) Csengeri (6 413 mFt)
15 milliárd forint alatt Encsi (10 851 mFt) Nagykálló (11 158 mFt) Fehérgyarmati (12 165 mFt)
(4 702 Füzesabonyi (7 129 mFt) Hevesi (7 779 mFt) Tiszafüredi (7 978 mFt) Balmazújvárosi (8 454 mFt) Vásárosnaményi (9 092 mFt) Kazincbarcikai (9 125 mFt) Edelényi (9 415 mFt) Ózdi (9 526 mFt) Sátoraljaújhelyi (9 706 mFt) Tokaji (9 747 mFt)
Karcagi (12 471 mFt) Kisvárdai (12 918 mFt) Baktalórántházai (12 941 mFt) Mátészalkai (13 314 mFt) Mezőkövesdi (14 430 mFt) Tiszavasvári (14 565 mFt) Sárospataki (14 884 mFt)
20 milliárd forint alatt Nyírbátori (15 852 mFt) Hajdúhadházi (15 871 mFt) IbrányNagyhalászi (18 195 mFt)
20 milliárd forint felett Szerencsi (22 108 mFt) Bodrogközi (23 813 mFt) Egri (25 801 mFt) Nyíregyházai (39 506 mFt) Miskolci (56 053 mFt)
A vizsgálati terület által érintett öt megyében a fejlesztési beruházások 30-40 % körüli összeg jutott a megyeszékhelyek kistérségeinek: a Miskolciban 50 milliárd forint feletti összeg, a Nyíregyházaiban 40 milliárd körüli összeg, míg az Egri kistérségben csupán 26 milliárd forintnyi beruházás valósult meg. A legsikertelenebb kistérségek a megyékre jutó fejlesztési támogatások 5%-nál alacsonyabb összeget kaptak. A legtöbb kistérség 5-15 milliárd forint körüli fejlesztéshez jutott. A legkevesebb fejlesztési beruházás (5 milliárd alatti) a Bélapátfalvai, Mezőcsáti, Szikszói és Polgári kistérségbe jutott. Kiemelkedően nagy fejlesztési pénzek jutottak a Szerencsi kistérségbe (elsősorban hazai gazdaságfejlesztési célból) és a Bodrogközi kistérségbe, ahol azonban a források döntő részét - közel 17 milliárdot - a „Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program” Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretén belül elkészült állami nagyberuházás kötötte le. Sikeres kistérségnek mondható a Nyírbátori, a Hajdúhadházi és az Ibrány-Nagyhalászi kistérség, 15 milliárd forint feletti forrásallokációval.
48
IV.4.2. Uniós projektek (2004-2006) A vizsgálati terület kistérségeiben az uniós támogatásokhoz kapcsolódóan a legtöbb fejlesztési beruházás a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében valósult meg, míg a legnagyobb beruházási költséget az Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program keretében fektették be. A Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program elsősorban nagy állami beruházásokat támogatott, ezért keretében a második legnagyobb beruházási költség mellett, a legkevesebb projekt valósult meg. A Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében kicsit több mint 23 milliárd forint beruházási költség mellett a projektek mindössze 5 %-a valósult meg, és ezeken kevés kistérség osztozott. A Regionális Operatív Programok beruházásai mindegyik kistérséget érintették, de sok helyen csupán egy projekt valósult meg. Az I Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult (ROP, KIOP, GVOP) projektek listáját a 3. melléklet tartalmazza.
Uniós támogatások (2002-2006)
Költségek (m Ft)
50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 KIOP
AVOP
HEFOP
ROP
programok
Uniós támogatott projektek KIOP 1% AVOP 41%
GVOP 43%
Phare ROP HEFOP 3% 7% 5%
49
Phare
GVOP
Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program: A beruházások a Baktalórántházi, Ibrány-Nagyhalászi (4. sz. főút elkerülő szakasz), Bodrogközi (Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program), Egri, Mezőkövesdi, Tokaji (hulladékkezelés), Hevesi (az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése), Kazincbarcikai (környezeti kármentesítés- Borsodchem Rt), Miskolci (ivóvízminőség javítás, 37 sz. főút fejlesztés, zajmérés) és Sátoraljaújhely (ivóvízminőség javítás, 37.sz főút elkerülő szakasz) kistérségekben valósultak meg. Agrár és Vidékfejlesztés Operatív Program17: Az összes kistérséget érintően indultak projektek, a legtöbb Nyíregyházai, Miskolci, Mátészalkai, Ibrány-Nagyhalászi és Nyírbátori kistérségben valósult meg, minden kistérségben 2-3 milliárd forint értékben. A legkevesebb projekt a többnyire mezőgazdaságból élő Bélapátfalvai, Tokaji, Mezőcsáti kistérségben, illetve az iparosodott Tiszaújvárosi és Ózdi kistérségben indult el. Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program18: 23 kistérségben indultak el a fejlesztések, kiemelkedően nagyszámú és nagy összegű beruházás valósult meg a három megyeszékhely kistérségében: Miskolci (23 db, 10 369 mFt), Nyíregyházi (20 db, 6 429 mFt) Egri (12 db, 3 438 mFt). Regionális Operatív Program: Az operatív program keretében turisztika, óvoda- és iskolafelújítás, képzés, foglalkoztatás, útfelújítás, városrehabilitáció céllal indultak projektek, a vizsgált terület – Kazincbarcikai kivétellel – minden kistérségében. A legtöbb projekt szintén a Miskolci kistérségben valósult meg, amelyet az Encsi, Szerencsi, Tokaji, Edelényi és Nyíregyházai kistérség követett. A beruházási költségeket figyelembe véve a legtöbb beruházás a Tokaji, majd a Miskolci, Egri, Tiszavasvári és Tiszafüredi kistérségben valósult meg. Számos kistérségben csupán egy projekt indult el az elmúlt két évben, ezek közül a legkevesebb beruházási költség a Tiszaújvárosi, Abaúj-Hegyközi valamint a Sárospataki és Csengeri kistérségbe jutott. Gazdasági Versenyképesség Operatív program19: Ezen program esetében is a három megyeszékhely kistérsége (Miskolci, Egri, Nyíregyházai) volt a legsikeresebb pályázó. Nagyszámú projekt (29-32) valósult meg a Mátészalkai, Tiszaújvárosi, Kazincbarcikai és 17
A projektek az alábbi területeket érintették: A mezőgazdasági beruházások támogatása, A halászati ágazat strukturális támogatása, Fiatal gazdálkodók induló támogatása, Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása, A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése, Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése, LEADER+ 18 A projektek az alábbi területeket érintették: Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban, A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, Az oktatási és képzési infrastruktúra feljeszése, A felnőttképzés rendszerének fejlesztése, A munkahelyteremtést és a vállakozói készségek fejlesztését elősegítő képzések, A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése, A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése, Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése, Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása, A társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben, A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése, A munkanélküliség megelőzése és kezelése 19 A projektek az alábbi területeket érintették: Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése, Ipari infrastruktúra fejlesztése, Kis- és középvállalkozások műszaki - technológiai hátterének fejlesztése, Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban, Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása, Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása, Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése, E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése, A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése 50
Kisvárdai kistérségben. A beruházási költségek alapján a megyeszékhelyeken kívül említést érdemel még a Mezőkövesdi, Kazincbarcikai, Sátoraljaújhelyi és Hevesi kistérség. Az egyetlen, amely nem nyert ilyen típusú támogatást a Bodrogközi kistérség volt. 100 millió forint alatti beruházási összeg jutott a Mezőcsáti, Bélapátfalvi, Szikszói, Tokaji, Csengeri, Abaúj-Hegyközi kistérségekbe. Phare program: A Phare előcsatlakozási program 16 kistérséget érintett, ezek közül szintén a Miskolci és az Egri kistérség volt a legsikeresebb mind projektszám, mind beruházási költség tekintetében. Következtetések: • A legnagyobb Unió által támogatott fejlesztési beruházások a Miskolci, Bodrogközi, Egri és Nyíregyházi kistérségben valósultak meg. • A legsikeresebb a térségben a Miskolci kistérség, amely a legtöbb beruházási költséget és a legtöbb megvalósult projektek tudhatja magának minden téren. A kistérségen belül a legtöbb költség a humán erőforrás fejlesztésre jutott, amely előrevetíti a kistérség jövőbeni versenyelőnyének megtartását is. • Az Egri és a Nyíregyházi kistérség szintén jelentős beruházási költséget tudhat magáénak. Az Egri kistérségben elsősorban a gazdaságfejlesztési, míg a Nyíregyházi a humán erőforrás fejlesztési projektek jelentősek. • A második legtöbb forrást birtokló Bodrogközi kistérség, ahol azonban ez az összeg egyetlen nagy, árvízvédelmet szolgáló beruházást takar. Valójában a többi projekt elsősorban az agár és vidékfejlesztés közül kerül ki, gazdaság és humán projekt nem volt a térségben. • A legkevesebb unió által támogatott beruházás a Mezőcsáti, Csengeri és Bélapátfalvai kistérségben valósult meg. • A Mezőcsáti és Csengeri kistérségben elsősorban Agrár és Vidékfejlesztési operatív programon belüli projektek valósultak meg. A regionális, illetve a gazdasági versenyképesség operatív program keretében összesen 1-3 projekt indult el 300 millió forint alatti beruházás összeggel. Más típusú fejlesztés nem valósult meg. • A Bélapátfalvai kistérségben nagyon kevés projekt indult el, és az amúgy is alacsony beruházási összeg 83 %-át egyetlen projekt a Szilvásváradon létrehozott turisztikai centrum kötötte le.
51
Kistérségben jutó unió által támogatott beruházások 2002-2006 Kistérség Abaúj-Hegyközi Baktalórántházi Balmazújvárosi Bodrogközi Bélapátfalvai Csengeri Edelényi Egri Encsi Fehérgyarmati Füzesabonyi Hajdúhadházi Hevesi Ibrány-Nagyhalászi Karcagi Kazincbarcikai Kisvárdai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Ózdi Polgári Szerencsi Szikszói Sárospataki Sátoraljaújhelyi Tiszafüredi Tiszaújvárosi
Összesen mFt
KIOP db 1 533 4 386 2 418 18 095 991 977 2 015 16 219 1 977 3 051 3 253 2 158 3 648 9 234 3 060 2 213 3 059 663 6 900 34 294 3 606 2 851 5 446 13 860 2 360 2 471 3 741 1 663 2 639 5 598 3 315 1 184
mFT
1
2 271
1
16 975
2
740
1 2
264 3 979
1
451
1 3
2
70 7 586
2 972
AVOP db 23 29 19 15 3 16 28 34 19 31 24 23 35 38 25 10 29 10 29 48 44 29 38 52 9 11 36 11 27 17 28 8
mFT 1 173 1 592 1 034 889 43 810 726 2 241 662 1 656 2 114 1 166 1 616 3 858 1 835 261 1 832 379 2 223 3 611 2 461 1 582 3 446 2 307 219 614 2 169 436 1 900 494 1 138 432
HEFOP db 4 3
52
mFT 176 48
1 12 2 1
15 3 438 30 886
3
228
1 2
20 199
6 23 3 2 1 20 8
184 10 369 340 146 96 6 429 521
1 1 3 2 2 2
25 81 131 65 58 74
ROP db 1 1 5 1 1 1 7 6 10 4 3 1 3 4 2
mFT 95 217 1 164 193 825 147 781 2 546 1 018 331 273 163 717 1 273 475
4 2 2 20 2 2 3 7 4 2 8 4 1 5 5 1
472 280 689 3 569 259 758 1 068 1 369 1 118 1 149 1 246 614 147 671 1 946 31
Phare db 2
mFT 65
1 3
38 118
2 15 5
24 1 427 224
1
50
1
14
2 22
350 1 833
2
61
1 2 1 4
179 511 142 77
GVOP db 4 10 11
mFT 24 306 172
2 3 16 69 7 12 9 27 12 4 17 29 29 3 21 229 32 13 20 187 29 15 16 3 13 17 7 30
5 20 469 5 827 43 178 816 601 1 037 104 551 1 501 755 4 3 384 7 326 546 365 836 3 755 441 708 122 21 319 1 319 173 647
Kistérség Tiszavasvári Tokaji Vásárosnaményi Összesen
Összesen mFt 5 864 5 619 2 409 182 770
KIOP db
mFT
1
498
15
35 806
AVOP db 30 8 32 868
mFT 3 401 606 1 407 43 772
HEFOP db 3
106
53
mFT 99
23 658
ROP db 6 7 4 139
mFT 2 277 3 968 781 22 384
Phare db
mFT 3
522
67
5 635
GVOP db 8 3 8 915
mFT 87 25 221 32 708
IV.4.3. Hazai támogatási célok A támogatási célok közül a legtöbb, 100 milliárd körüli beruházás, a gazdaságfejlesztésre jutott, ami a megvalósult projektek 64 %-át jelenti. 66 milliárd forint beruházási költséggel több, mint 2000 „műszaki infrastruktúra fejlesztés” realizálódott. A harmadik legtöbb beruházási összeg (37 milliárd) a környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra támogatására jutott. A legkevesebb projekt és beruházási költség a kulturális örökség védelme keretében valósult meg. Hazai támogatások költsége célok szerint (20022005) 120 000 100 000
mFt
80 000 60 000 40 000
cél kategóriák
Hazai támogatott projektek száma célok szerint (2002-2005) Emberi erőforrások fejlesztése 3% Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra 2%
Egyéb, nem Humán infrastruktúra besorolható 4% Kulturális örökség 8% védelme 0% Települési életminőség 3%
Tervezés 4% Műszaki infrastruktúra 12%
Gazdaságfejlesztés 64%
54
Egyéb, nem besorolható
Emberi erőforrások fejlesztése
Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra
Tervezés
Műszaki infrastruktúra
Gazdaságfejlesztés
Települési életminőség
Kulturális örökség védelme
0
Humán infrastruktúra
20 000
Humán Infrastruktúra: A legtöbb projekt és beruházási összeg a Miskolci kistérségben (1 898 mFt) valósult meg, közel kétszer annyi, mint a beruházási összeg alapján második Nyíregyházi (831 mFT), illetve a harmadik Egri (699 mFt) kistérségben. Sok projekt (több mint 35) indult el a Fehérgyarmati, Tiszafüredi, Ózdi és Sárospataki kistérségben, valamint nagyarányú beruházás (500 mFt feletti) volt a Vásárosnaményi, Mátészalkai, Ózdi és Kisvárdai kistérségben. A legkevesebb támogatást a Bélapátfalvai kistérség kapta. Kulturális örökség védelme: A harmincöt kistérség közül huszonnégyben valósult meg ilyen típusú beruházás. A projektek száma alapján a Miskolci, Kazincbarcikai és Edelényi kistérségben, míg a beruházási költségek nagysága alapján a Nyíregyházi, Miskolci és Abaúj-Hegyközi kistérség volt a legaktívabb támogatásszerző. Települési életminőség: A legtöbb támogatott projekt, elsősorban a kitűzött támogatási cél miatt, itt nem a megyeszékhelyeknél, hanem a hátrányosabb helyzetű kistérségeknél jelent meg: Mátészalkai, Nyírbátori, Baktalórántházi, Ibrány-Nagyhalászi, Nagykállói kistérség. A legkevesebb beruházás a Polgári, Egri és Mezőcsáti kistérségbe jutott. Gazdaságfejlesztés: A legtöbb projekt itt is a három megyeszékhely kistérségében (Miskolci, Egri, Nyíregyházai) valósult meg, ám a legmagasabb beruházási költség a Szerencsi, Sárospataki és Egri kistérségbe jutott. A legkevésbé aktív kistérség a Polgári, Balmazújvárosi, Bodrogközi, Mezőcsáti és Bélapátfalvai kistérség volt. Alacsony beruházási összeg jutott a Bélapátfalvai, Tiszavasvári, Polgári, Szikszói és Mezőcsáti kistérségekbe. Műszaki infrastruktúra: A legtöbb beruházás a Nyíregyházi, a Szerencsi és a Miskolci kistérségben valósult meg. A legkevesebb műszaki infrastruktúra fejlesztés a Csengeri, Baktalórántházi, Szikszói és Mezőcsáti kistérségben valósult meg. Tervezés: Minden kistérség kapott tervezési támogatást és az egyes kistérségre jutó összegek eloszlása itt a legkiegyenlítettebb. A három kiemelkedő legnagyobb a Hajdúhadházi, Szerencsi és Encsi kistérségbe, míg a kiemelkedően legkevesebb összeg a Mezőcsáti, Szikszói, Bodrogközi, Bélapátfalvai és Csengeri kistérségbe jutott. Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra: Csengeri és Mezőcsáti kistérségben 2002-2005 között nem valósult meg ilyen típusú hazai forrásból támogatott projekt. A legtöbb beruházás a Nyíregyházi, a Miskolci és a Sárospataki kistérségben realizálódott Emberi erőforrások fejlesztése: A legtöbb beruházás a Nyíregyházi, Baktalórántházi Nyírbátori és Miskolci kistérségben valósult meg. A legkevesebb projekt, illetve beruházási összeg a Bélapátfalvai, Mezőcsáti, Mezőkövesdi és Polgári kistréségbe jutott. Következtetések: • A legtöbb hazai forrásból támogatott beruházás a Nyíregyházi, Miskolci, Szerencsi, Hajdúhadházi és Sárospataki kistérségben valósult meg. • A legkevesebb hazai forrásból támogatott beruházás a Bélapátfalvai, Mezőcsáti, Polgári és Abaúj-Hegyközi kistérségben valósult meg. • A hazai támogatások felhasználásában legsikeresebb a Nyíregyházi kistérség, amely a legtöbb beruházási költséget, illetve a Miskolci kistérség amely a legtöbb megvalósult projektet tudhatja magának.
55
•
•
Sikeresnek mondható még: a Szerencsi kistérség, amely számos gazdaságfejlesztési, műszaki infrastruktúra és tervezési beruházást tudhat magáénak, a Sárospataki kistérség a gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi, környezetvédelmi infrastruktúra és humán infrastruktúra beruházásaival, az Egri kistérségben a humán infrastruktúra, a gazdaságfejlesztés területén valósult meg jelentős beruházás, Baktalórántházai és Nyírbátori kistérség a települési életminőség és az emberi erőforrás fejlesztés területén valósított meg fejlesztéseket. Legkevésbé aktív kistérségek a Mezőcsáti, a Bélapátfalvai, a Csengeri, a Polgári és a Bodrogközi kistérség volt, amelyek mind beruházási összegben, mind projektszámban számos célterületen elmaradtak az átlagtól.
56
A kistérségbe jutó hazai forrásból támogatott beruházások 2002-2005 Kistérség
Összesen
Humán infrastruktúra
mFT Abaúj-Hegyközi Baktalórántházi Balmazújvárosi Bodrogközi Bélapátfalvai Csengeri Edelényi Egri Encsi Fehérgyarmati Füzesabonyi Hajdúhadházi Hevesi Ibrány-Nagyhalászi Karcagi Kazincbarcikai Kisvárdai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Ózdi Polgári Szerencsi Szikszói Sárospataki Sátoraljaújhelyi Tiszafüredi Tiszaújvárosi Tiszavasvári Tokaji Vásárosnaményi Összesen
3 625 8 556 6 036 5 717 1 172 5 408 7 203 9 582 8 873 9 113 3 819 13 714 4 130 8 963 9 412 6 912 9 859 1 760 7 530 21 758 9 709 8 306 10 407 25 648 7 167 2 233 18 366 1 888 12 246 4 110 4 664 5 064 8 700 4 125 6 683 282 458
db 22 24 8 8 1 2 33 20 23 40 6 13 3 18 10 31 27 6 23 60 21 9 16 25 39 17 32 24 35 18 41 22 14 11 22 724
mFT 70 276 82 34 1 81 243 699 122 331 83 190 90 288 131 179 515 117 256 1 898 554 379 435 831 535 215 475 164 209 315 457 183 221 76 555 1 1290
Kulturális védelme
örökség
db
Települési életminőség
mFT
3
43
2 1 1
5 11 6
7 1 2 2
22 2 7 5
1
2
2
6
8 2
29 3
2 12 3
13 99 34
3 4 4
15 244 6
4 3
20 17
7 1 2
35 2 5
2
25 79
db 12 20 7 11 9 8 31 2 27 30 29 4 21 14 13 15 25 6 15 16 21 6 11 14 31 2 17 18 12 13 26 7 9 6 16
656
524
mFT 94 806 92 127 62 155 467 27 248 222 399 370 171 701 372 163 404 46 293 419 2 000 660 921 541 494 14 360 202 106 181 275 127 176 64 153 11 912
Gazdaságfejlesztés db 167 234 75 78 87 176 158 1 236 128 339 296 133 213 250 177 302 517 86 302 2 076 366 319 216 1 011 298 51 345 126 320 255 196 181 147 140 396 11 397
57
mFT 1 566 2 869 1 318 1 260 393 4 197 2 538 6 146 2 907 4 376 1 925 3 572 1 707 3 752 2 152 1 433 4 975 987 4 319 6 001 4 966 5 165 4 326 4 996 3 129 673 9 625 798 6 781 1 837 2 210 2 526 668 2 293 4 616 113 002
Műszaki infrastruktúra db 66 38 7 25 33 7 92 154 83 31 52 25 38 32 36 117 93 11 71 399 30 34 16 194 67 14 82 34 79 77 32 37 36 40 18 2 200
mFT 728 285 3 101 2 070 606 200 1 690 1 751 1 242 1 197 569 3 441 1 292 1 778 3 029 4 008 2 711 541 1 906 4 522 640 1 151 1 697 9 459 1 353 895 4 740 307 1 681 549 686 1 078 4 211 632 497 66 243
Tervezés db 18 24 11 7 10 9 27 14 20 46 22 21 29 16 9 16 37 6 8 32 27 11 29 24 27 6 18 11 11 22 32 10 8 12 28 658
mFT 221 476 580 21 40 70 382 150 1 014 534 470 2 581 435 170 241 394 283 10 193 497 346 483 466 185 339 313 1 327 15 123 118 450 849 105 460 227 14 568
Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra db mFT 5 720 1 1 469 6 392 16 1 847 6 46 16 15 9 6 6 17 13 2 5 12 17
1 049 191 2 946 1 342 94 2 946 92 1 270 3 156 481 740
6 16 4 1 3 17 6 7 6 9 9 13 7 2 7 6 7 278
476 3 454 527 1 33 5 616 378 42 917 225 3 185 366 113 10 3 075 476 153 37 828
Emberi erőforrások fejlesztése db mFT 11 137 23 2 320 16 463 5 338 2 18 10 681 34 772 18 377 17 324 30 1 010 6 276 11 518 14 341 13 962 8 289 6 143 8 173 2 48 6 53 97 2 302 16 439 11 429 22 2 313 51 3 311 19 928 4 79 20 900 14 144 13 144 18 354 15 430 8 284 5 188 7 119 18 324 578 21 931
Egyéb, nem besorolható db 5 95 5 9
mFT 46 55 3 9
23 8 7 17 71 2 137 3 36 6 6 90 7 4 17 153 62 234 128 3 3 3 12 6 3 15 5 35 1 183 1 394
24 40 239 63 96 3 94 2 36 42 82 55 11 21 2 566 203 38 201 465 5 2 2 16 17 355 41 2 56 5 133 5 028
V. TERÜLETFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK V.1. Országos programok A vizsgálati terület gazdasági, demográfiai, környezetgazdálkodási prognózisának készítésekor a területre vándorló fejlesztési pénzek sorsát, és a jövőben várható elosztásukat kell figyelembe venni. A várható fejlesztéseket egyrészt a meghatározó gazdasági fejlődési irányok, másrészt az ország számára hozzáférhető terület- és vidékfejlesztési források felhasználása határozza meg, amelyek döntően az Európai Unió kohéziós politikájának keretében válnak hozzáférhetővé. Az Európai Unió kohéziós politikája Magyarország részére az Európai Unió Strukturális Alapjából és Kohéziós Alapjából előirányzott 22,4 milliárd euró fejlesztési forrást irányzott elő. E fejlesztési pénzek felhasználásának módját a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret más néven Új Magyarország Fejlesztési Terv határozza meg. V.1.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK)20 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az Országgyűlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célokra épül. Ezeket az elemeket a kohéziós politika feltételrendszerét meghatározó rendeletek, a közösségi prioritásokat tartalmazó Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG), az Európai Tanács göteborgi értekezletén megfogalmazott Fenntartható Fejlődés Stratégiája, valamint a megújított lisszaboni stratégiához kapcsolódó Nemzeti Akcióprogramunk egészítik ki. A fejlesztési terv összhangban van a párhuzamosan készülő Nemzeti Agrárvidékfejlesztési Stratégiával is. Magyarország fejlesztéspolitikájának távlati céljait, prioritásait és a célok elérésének eszközeit az Országgyűlés által 2005 decemberében elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fogalmazza meg. Eszerint 2020-ra Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa lesz, ahol emelkedik az emberek életszínvonala és javul életminőségük, vagyis ahol több és jobb a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb az élet. A fejlesztési terv felépítése A fejlesztési terv két átfogó célt, a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést, határoz meg, amelyeket a program minden elemének teljesíteni kell. Ezen kívül figyelmet fordít a fenntarthatóság és kohézió, mint horizontális politikák érvényesítésére. A célok megvalósítását a „gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés és államreform” tematikus és területi prioritások hivatottak teljesíteni. A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat. 20
Forrás: A Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv Foglalkoztatás és növekedés – 20072013 (második olvasat) 58
Prioritások Gazdaságfejlesztés országos dimenziói: A prioritáson belüli 3 beavatkozási csoport: az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének javítása, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A vállalkozói szektor fejlődése érdekében, horizontális intézkedésként, minden prioritási tengelyhez kapcsolódóan elengedhetetlen a korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése és a vállalati humán erőforrás és szervezet fejlesztése. Mind emellett kiemelt szempont a gazdaság versenyképességének javításában a területi egyenlőtlenségek felszámolása és a térségek versenyképességének növelése is. Gazdaságfejlesztés térségi dimenziói: Az érintett Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi Régió beletartoznak a négy legfejletlenebb régiók közé, amelyek a program alapján előnyt élveznek az állami beruházás-ösztönzés, az üzleti környezet fejlesztése, és a kkv-k hálózatosodásának elősegítése során. Ugyanakkor a határ menti területeken kiemelten kezelendőnek tekinti a határon átnyúló kezdeményezéseket. A vizsgált területre döntően jellemző falusi térségek (agrártérségek, jelentős roma népességű térségek, tanyás térségek) esetében is kiemelt támogatás javasolt az innovációt a kkv-k felé közvetítő intézményeknek és a helyi foglalkoztatást biztosító vállalkozásoknak. Miskolc, mint egyetemmel rendelkező város jelenik meg, ahol az innováció erősítését, az innovatív klaszterek fejlesztését, valamint a tudásalapú helyi gazdaság és a vállalkozások fejlesztését ösztönzi a program, amellyel egy jól definiált iparág vagy üzletág nemzetközi versenyképességének megerősítése érhető el. Ezen kívül a két érintett régióban javasolt a nagy-vállalatok betelepülésének ösztönzése, az innováció- és tudástranszfer erősítése, valamint a vállalkozások hálózatosodása. Ennek eléréséhez javítani szükséges a tőkevonzó képességet, valamint szükséges a válságiparágak szerkezetátalakítása. Közlekedésfejlesztés országos dimenziói: A prioritáson belüli 4 beavatkozási csoport: az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, a térségi elérhetőség javítása, a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A közlekedés fejlesztésénél ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit, ennek megfelelően a terv a környezetbarát közlekedési módokat preferálja. Az ország gazdaságföldrajzi adottságainak megfelelően - területén jelentős európai folyosók metszik egymást - fontos cél az ebből eredő szállítási, logisztikai lehetőségek hatékony kiaknázása. Társadalmi megújulás országos dimenziói: Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: a foglalkoztathatóság javítása, az alkalmazkodóképesség javítása, az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése, az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés, az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében, a társadalmi részvétel és befogadás, a humán infrastruktúra fejlesztése.
59
Környezeti és energetikai fejlesztés országos dimenziói: A prioritáson belüli 2 beavatkozási csoport: környezeti fejlesztések (egészséges és tiszta települések, a környezet-biztonság növelése, vízvédelem, a természeti értékek megőrzése, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése); környezetbarát energetikai fejlesztések. Környezeti és energetikai fejlesztés térségi dimenziói: A vizsgált térség jelentős része úgynevezett környezeti szempontból veszélyeztetett térség, ahol a program a komplex táj- és környezetrehabilitáció, a víz- és tájgazdálkodás, illetve az ár- és belvízvédelem érdekében integrált, ágazatközi fejlesztések és rehabilitációs programok kidolgozását és végrehajtását preferálja. A környezeti infrastruktúrával ellátatlan térségekben kiemelt célként jelenik meg a vízbázisvédelem szempontjait figyelembe vevő, korszerű hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerek és a kapcsolódó infrastrukturális ellátórendszerek kiépítése, valamint az e rendszerekhez tartozó új, innovatív környezetvédelmi technológiák elterjesztése. Az alföldi területeken ivóvíz-minőségjavító programokat kell végrehajtani. Az aprófalvas térségekben (pl: Szatmár-Bereg, Zemplén, Aggtelek) kiemelten támogatott a megújuló erőforrásokra alapozott, egyedi megoldású infrastruktúra kiépítése, valamint a táji adottságokhoz igazodó, környezetbarát gazdálkodási módok elterjesztése. Területfejlesztés országos dimenziói: A kiegyensúlyozott területi fejlődést a következők szolgálják: regionális központok megerősítése, fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése és együttműködő és versenyképes városhálózat kialakítása; megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése; az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása; a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése. Területfejlesztés térségi dimenziói: A vizsgálati területen található fejlesztési pólus Miskolc, ezen kívül az érintett Hajdú-Bihar megyei településekre jelentős hatást gyakorolhat a debreceni fejlesztési pólus is. A fejlesztési pólusok funkciója, hogy a fejlődést közvetítsék, kisugárzó erejüknél fogva generálják, a régió- és országhatárokat is átlépő hatóterületeik fejlődését gyorsítsák, és képesek legyenek régiójuk számára megtartani a legképzettebb munkaerőt is. Ennek megfelelően Miskolcot „Technopolis” a nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák fejlesztési pólusaként, míg Debrecent „a tudás iparosítása” a gyógyszeripar és agrárinnováció fejlesztési pólusaként definiálja a terv. A vizsgálati terület döntően vidékies térségekből áll, amelyek fejlesztése az egyes ágazati és regionális fejlesztések összehangolását, valamint az agrár-vidékfejlesztésen átívelő, integrált beavatkozásokat igényel, ennek megfelelően a beavatkozások egy része az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból valósulhat meg. A vidékies térségekben javasolt fejlesztési elképzelések: • a gazdasági diverzifikáció, a közvetlenül nem az agráriumhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztés; • a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken (pl: Szatmár-Bereg, Zemplén, Aggtelek) a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a térségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén;
60
• •
az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése a nagyarányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmi-gazdasági integrálása a munkaerő mobilizálásával, a szociális fejlesztések koncentrálásával, a cigányság hagyományainak, értékeinek befogadásával.
A vizsgálati terület 35 kistérsége a megyeszékhelyek kistérségein kívül, gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térség, ahol a program a lakosság, különösen a képzett csoportok helyben tartása, a foglalkoztatás bővítése, a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek javítása és a közszolgáltatások jobb elérhetősége érdekében javasol beavatkozásokat. A program 3 országosan kiemelt komplex programot nevez meg, ahol a szerves egységet alkotó térségek, tájak stratégiai fejlesztését és problémáinak kezelését nemzeti szintű koordinációval, illetve a statisztikai régiók összefogásával, tehát az operatív programok közötti koordinációval kell megoldani. Ilyen országosan kiemelt térség a Tisza is. Államreform: Két területen tervezett a beavatkozás: a közigazgatás megújítása, a közszolgáltatások korszerűsítése. Az államreform megvalósítását szolgáló fejlesztések egyben a nagy elosztórendszerek reformját is szolgálják. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6 prioritásának érvényesülését az operatív programok biztosítják, melyek közötti kapcsolatot az alábbi táblázat mutatja. Prioritások 1. A gazdaság fejlesztése
Operatív program Gazdaságfejlesztési OP
Közlekedésfejlesztési OP Emberi Erőforrások Fejlesztése OP Humán Infrastruktúra OP 4. Környezet- és energiafejlesztés Környezet- és Energiafejlesztési OP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program, 5. Területfejlesztés Közép-dunántúli Regionális Operatív Program, Dél-dunántúli Regionális Operatív Program, Észak-magyarországi Regionális Operatív Program, 2. A közlekedés fejlesztése 3. A társadalom megújulása
Észak-alföldi Regionális Operatív Program, Dél-alföldi Regionális Operatív Program, Közép-magyarországi Regionális Operatív Program,
6. Államreform
Európai Területi Együttműködések OP-k Közigazgatás Megújítása OP Közszolgáltatások Korszerűsítése OP
61
Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés
V.1.2. Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési stratégia21 A Közösségi Agrárpolitika (KAP) 2003. júniusi és 2004. áprilisi reformja alapján a következő tervezési időszakban (2007-2013) kiemelt fontosságú a gazdasági, társadalmi és környezeti problémák egységes kezelése, az agrárgazdaság – versenyképességben, a vidék- és tájfenntartásban, a környezetvédelemben, a kulturális, természeti örökségek megőrzésében megnyilvánuló – multifunkcionális szerepének erősítése. Az agrár-vidékfejlesztés 2007-2013 közötti megvalósításának közösségi támogatását – hangsúlyozva a terület komplexitását és fontosságát – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap teremti meg a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) alapján. Az agrár-vidékfejlesztés ezen kívül a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT II.) szereplő komplex programokhoz való kapcsolódása révén a Kohéziós és Strukturális Alapok által támogatott intézkedésekre is támaszkodik. Magyarország Agrár-vidékfejlesztési Stratégiája egy hosszabb időtávú folyamat része, melyek lényeges sarokpontjai, prioritásai először az Európai Unió Tanácsa 1999. június 21-i 1268/1999/EK Rendelete alapján kidolgozott „Magyarország SAPARD terve 20002006” tervezési dokumentumban kerültek meghatározásra. A SAPARD Terv általános stratégiája három prioritásra épült, ezek: • az agrárgazdaság versenyképességének növelése, • a környezetvédelem szempontjainak előtérbe helyezése, • a vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése. Az ország 2004. évi EU csatlakozása előtt a vidékfejlesztési intézkedések alkalmazására újabb tervezési dokumentumok készültek a Tanács 1257/1999/EK Rendeletére és az 1260/1999 EK Rendeletére tekintettel (Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program AVOP, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - NVT), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) támogatásával. Ezek a tervezési dokumentumok továbbvitték a SAPARD célokat, prioritásokat, fő célkitűzésként a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban megfogalmazták: 1. A mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítását, 2. A mezőgazdaság környezetbarát fejlesztését, a földhasználat racionalizálását, 3. A vidék felzárkóztatásának elősegítését Az említett vidékfejlesztési dokumentumok készítésekor is nyilvánvaló volt, hogy a fejlesztési források nem lesznek elegendőek a célok 2006-ig történő maradéktalan teljesítéséhez, de más operatív programokkal összehangolva érezhetően javítják az agrárgazdaság és a vidék helyzetét. Ezek a célok a 2007-2013 közötti időszakban stratégiai célként továbbra is érvényesek, hiszen az 1698/2005/EK rendelet 9. cikkének megfelelően az Európai Unió Tanácsa által kidolgozott Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatás, konkrétan annak 3. fejezetében kifejtett vidékfejlesztési prioritásokkal teljes mértékben összhangban vannak.
21
Forrás: Földművelésügyi És Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Stratégia 2007-2013 1/5. Változat Budapest, 2005. December 20. 62
Az említett iránymutatás szerint az EU vidékfejlesztési prioritásai: • A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása • A környezet és a vidék állapotának javítása • Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése • A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében A magyarországi agrár-vidékfejlesztés prioritásai és a prioritások részesedése a pénzügyi forrásokból – nem végleges álláspont szerint – a következő tervidőszakra vonatkozóan stratégiai célcsoportok szerint, de nem az EMVA tengelyenkénti besorolását követve az alábbiak: 1. A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban (30-35%) 2. A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével (40-45%) 3. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása (25-30%) 4. Helyi közösségek fejlesztése (2-5%) Agrár-vidékfejlesztés prioritásai, célkitűzései az EMVA tengelyek mentén I. tengely: A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Az I. tengely intézkedései hozzájárulnak a mezőgazdaság és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához. Arra serkentik a gazdálkodókat, hogy a fogyasztói kereslet által generált piaci jelzéseknek igyekezzenek megfelelni. Az alkalmazott környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti normák erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása prioritás specifikus céljai: • az ismeretszerzés támogatása és az emberi erőforrás minőségének javítása, • a fizikai erőforrások szerkezetátalakítása és fejlesztése valamint az innováció elősegítése, • a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítása. II. tengely: A vidék és a környezet fejlesztése A fenntartható gazdálkodás alapelve a tájhoz, a környezethez, annak adottságaihoz és korlátaihoz illeszkedő földhasználati rendszer alkalmazása. Ez a környezet mező- és erdőgazdasági termelési alkalmasságának, érzékenységének, az ökológiai adottságoknak és a gazdálkodási hagyományoknak megfelelő, eltérő intenzitású gazdálkodás ösztönzésével és megvalósításával érhető el. A kiemelt természeti értékek védelme ez által a megfelelő mezőgazdasági földhasználat és erdőgazdálkodási módszer megválasztásán keresztül tovább erősíthető. A terület természeti értékeinek, a táj adottságainak megfelelően kell meghatározni a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát, kompenzálva a mező - és erdőgazdaság természeti értékek védelemében vállalt kötelezettségeit. A prioritás hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, a környezetbarát termelési eljárások, valamint a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez, ezen keresztül a vidéki térségek hosszú távú, egészséges fejlődéséhez. A vidék és környezet fejlesztése prioritás specifikus céljai: • Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása • Erdészeti földterületek fenntartható használata 63
III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése A III. tengely keretén belül megvalósítandó intézkedések elsősorban a „A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása” és a „A helyi közösségek fejlesztése” prioritások megvalósulását szolgálják. A III. tengely célstruktúrája logikus és szerves folytatása az AVOP III. prioritása céljainak, ezzel biztosítva a vidéki térségek fejlesztését szolgáló támogatáspolitika folytonosságát. A célstruktúra ugyanakkor igazodik a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz, illetve az AVOP értékelése során szerzett tapasztalatok által módosult. Specifikus célok: • A vidéki gazdasági potenciál erősödése, vállalkozásfejlesztés, • Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése • Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővül_ vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és információbázis. IV. tengely: LEADER Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése. A IV. tengely megvalósítása főként a III. tengely specifikus céljainak teljesülését szolgálja, ezért a két tengely specifikus céljai azonosak. A megfelelő minőségű helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének és hatékony megvalósításának alapvető feltétele a térség részletes feltárása, a helyi szereplők folyamatos, naprakész tájékoztatása, képzése. Ennek megfelelően a tengelyen belüli két fő elem egyensúlyának, illetve a felkészítés fontosságának megfelelő súllyal történő kezelése elengedhetetlen (figyelembe véve a tevékenység relatíve alacsony fajlagos költségeit). A térségek között létrejövő közös projektek jelentős mértékben segíthetik a helyes működési gyakorlat kialakítását, az újszerű megoldások elterjedését ezért szerepeltetése fontos, ugyanakkor a megvalósítás korábbi tagállami tapasztalatai alapján a tengelyen belüli pénzügyi súlya alacsonyabb.
64
V.2. Vizsgálati térségre vonatkozó fejlesztési programok V.2.1. Területfejlesztési egységek Magyarországon22 Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülése során, illetve a megkívánt területi információs szolgáltatás kialakításához a nagyrégiók - NUTS II. egységek kialakítása nélkülözhetetlen volt. A tervezési-statisztikai régió fogalmát a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben definiálta, az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési Határozat II. fejezetének 5.2 pontja rögzítette, miszerint Magyarország területét 7 területi-statisztikai régióra osztotta. Ez a hét területi-statisztikai régió az Európai Unió ötfokozatú területbeosztásának második szintje (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS 2). A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCII. törvény 6. §-a a területi beosztásnak megfelelően elrendelte a regionális fejlesztési tanácsok létrehozását. A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, más közös fejlesztési feladatokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezésistatisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el, működéséhez a kormányzati hozzájárulás pénzügyi fedezetét a költségvetési törvényben kell biztosítani, feladatainak ellátásában együttműködik a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, továbbá a területi gazdasági kamarákkal. A megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanácsok működnek, amelyek részt vesznek a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, valamint információkat biztosítanak a terület tervek készítéséhez. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) szerint a kistérség területfejlesztésistatisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztésistatisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.
V.2.2. Térséget érintő fejlesztési dokumentumok A fentieknek megfelelően az országos programok elhatározásait, a fejlesztési források koordinációját és kézhez juttatását a régiós, megyei és kistérségi fejlesztési tervek és operatív programok biztosítják. A vizsgált térségre jövőbeni fejlesztési elképzeléseinek ismertetése érdekében feldolgozásra kerültek a rendelkezésre álló fejlesztési programok. 22
Forrás: www.oth.hu 65
A felhasznált dokumentumok listáját a 4. melléklet tartalmazza. Az összehasonlító elemzés lehetőségének biztosítása érdekében a feldolgozás táblázatos formában készült. (a táblázatokat a 5. melléklet tartalmazza) A vizsgálati területtel érintett két régió fejlesztési programja a 2007-13-as időszakra az Országos Területfejlesztési Hivatal koordinálásában és az NSRK céljait szolgálva jelenleg is tervezés alatt áll, feldolgozásának alapja a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum volt. Az érintett megyék fejlesztési koncepciói közül 3 került feldolgozásra, mivel SzabolcsSzatmár-Bereg megye koncepciója jelenleg még csak vizsgálati fázisban érhető el, illetve Heves megye csak 1999 előtti koncepcióval rendelkezik. Az feldolgozott kistérségi fejlesztési dokumentumok elsősorban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium koordinációjában készültek, 2004-ben felülvizsgált agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok, illetve az elmúlt két évben, az uniós források térségi befogadásának elősegítését szolgáló a többcélú kistérségi társulások által koordinált területfejlesztési koncepciók és programok. Az érintett 35 kistérség közül 23 rendelkezett ilyen típusú dokumentumokkal. A feldolgozott dokumentumok alapján a területfejlesztési elképzelésekről – a vízgyűjtőkre gyakorolt lehetséges várható hatások kiemelésével – az ipari vállalkozások, a turizmus, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a környezet- és természetvédelem témakörökben készült elemzés. III.2.3. Ipari, vállalkozásfejlesztési elképzelések Logisztika Az Észak-Magyarországi régióban elsősorban nemzetközi irányú logisztikafejlesztési célterületként Mezőkövesd/Mezőkeresztes repülőtér és környezete valamint Tornyosnémeti, mint határmenti logisztikai központ jelenik meg. A terv további logisztikai bázisok hálózatos kialakítását javasolja a közlekedési csomópontok közelében lévő ipari parkok területén, amelyet az észak-dél irányú közlekedési folyosók mentén intermodális csomópontok egészítenének ki (Hatvan, Miskolc, Hernád-völgye). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztési tervben szintén kiemelt helyet foglal el a logisztikai lehetőségek fejlesztése, amely elképzelés számos kistérségben - Miskolci, az Ózdi, Szerencsi, Tiszaújvárosi - megfogalmazódik. Logisztikafejlesztési elképzelés Heves megyében a Füzesabonyi kistérségben jelenik meg. Az Észak-Alföldi régiós programban elsősorban kistérségi jelentőségű logisztikai létesítmények bővítése, fejlesztése tervezett. A Hajdú-Bihar megyei fejlesztési terv logisztikai központfejlesztést a tervezési területen Polgárban javasol. A kistérségi tervekben Baktalórántházai, Csengeri, Tiszavasvári, Vásárosnaményi logisztikaiközpont fejlesztés jelenik meg, a Mátészalkai kistérség a szomszédos területekkel összehangolt logisztikai kapcsolat kiépítését képzeli el. A Kisvárdai kistérségi programban a Záhonyi határátkelőre alapozva nagyobb volumenű logisztikai beruházásokat, vámszabad területeket terveznek. Az érintett Szolnok megyei Karcagi és Tiszafüredi kistérségekben szintén a logisztikai potenciál fejlesztését irányozta elő a megyei terv.
66
Ipari parkok, vállalkozói övezetek A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tervben két vállalkozási övezet: Zempléni Vállalkozási övezet és Ózd-Putnok- Észak-Heves Vállalkozási övezet fejlesztése jelenik meg. Az ipari tevékenységet koncentrálja a megyében tervezett 7 ipari park (Diósgyőri Ipari Park, Ózdi Ipari Park, Tiszaújvárosi Ipari Park, Borsodchem Ipari Park, Kazincbarcikai Ipari Park, Sajóbábonyi Vegyipari Park, Sátoraljaújhelyi Ipari Park) kialakítása, folyamatos fejlesztése. A megyei elképzelésekkel összhangban ipari parkok fejlesztését tervezi a Kazincbarcikai (Borsodchem, Nagybarca-gépműhely), az Ózdi (Ózdi Ipari Park, Arló, Hangony iparterület), Sátoraljaújhelyi (Sátoraljaújhelyi Ipari Park, Zempléni Vállalkozásfejlesztési Övezet) kistérség. Ipari centrum kialakítását tervezi Szerencs, kisebb telephelyfejlesztéseket a Sárospataki kistérség. Heves megye érintett kistérségeiben szintén megjelenik az ipari park-fejlesztési elképzelés, azonban kevésbé koncentráltan, mint a régió másik érintett megyéjében. Egerben és a szomszédos Felsőtárkányban az ipari park szolgáltatásainak bővítése tervezett, Füzesabonyi kistérségben ipari területek fejlesztése és vállalkozási övezetek kijelölése Aldebrő, Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét, Füzesabony, Poroszló, Kál, Kompolt, Kápolna településeken, míg a Hevesi kistérség területén szintén kisebb iparterületek kialakítása előirányzott. Észak-Alföldi Régió fejlesztési tervében elsősorban a helyi jelentőségű vállalatokat segítő, kistérségi jelentőségű ipari területek fejlesztése jelenik meg. Ez az elképzelés körvonalazódik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségi programjaiban is: Baktalórántházán Agroipari Park, Csengeri Agrárinnovációs Központ, Fehérgyarmati Ipari Park, Mátészalkai Ipari Park, Tiszavasvári és Tiszalöki Ipari Park, Vásárosnaményi Ipari Park. A Nagykállói kistérségben a már meglévő ipari területek továbbfejlesztését, Nyíregyházi kistérségben vállalkozói mini-parkok, a falvakban kisebb vállalkozási területek kialakítását tervezik. A Hajdú-Bihar megyei fejlesztési terv ipari parkok, üzleti szolgáltató területek fejlesztését javasolja a regionális pólusokban és alközpontjaikban, valamint a jelentős vonzáskörzettel rendelkező dinamizálható térségi központokban, emellett barnamezős ipari területek rehabilitációját irányozza elő. A Szolnok megyei Tiszafüredi kistérségben elsősorban a fejlett technológiájú ipar térségbe csábítását célzó ipari park és vállalkozási övezet fejlesztés várható. Nehézipar Az Észak-Magyarországi régió fejlesztési irányai egyrészt a gépipar, mechatronika és vegyipari klaszterek kialakulását ösztönzik az Eger-Mezőkövesd-Miskolc, Kazincbarcika-Tiszaújváros, térségekben. Ezen kívül a gépipar fejlesztését tervezik a Mezőkövesdi, az elektronikai ipar erősítését pedig az Ózdi kistérségben. Az ásványvagyon kiaknázására az Edelényi kistérségben a bányászat erősítése várható. Az Észak-Magyarországi régió iparfejlesztésének másik iránya a környezetvédelmi ipar erősítése, amely a hulladékfeldolgozást, illetve a környezetvédelmi berendezések, elsősorban gépipari gyártását jelenti, ez utóbbi folyamatos innovációt igényel. Ez a típusú környezetipar elsődlegesen a barnamezős területeken (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok, Sajószentpéter, Edelény), illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek gazdasági központjaiban indokolt. A környezetvédelmi ipar fejlesztése megjelenik az Észak-Alföldi régiós programban, a Hajdú-Bihar megyei fejlesztési tervben, illetve a Tiszafüredi kistérség fejlesztési elképezései között. 67
Könnyűipar Könnyűipari fejlesztések körvonalazódtak a Szikszó, Fehérgyarmat és IbrányNagyhalászi kistérségi programokban. A Tokaji borvidék kistérségeiben (Sárospataki, Szerencsi) a borászati beszállító háttéripar megerősítése szükséges. Ezen fejlesztések mellett az Észak-Alföldi Régió az egészségipar, illetve a kulturáliskreatív ipar fejlesztését irányozta elő. A hagyományosan vidéki, aprófalvas térségekben a kistérségi programok külön javaslatot fogalmaznak meg a hagyományos kézműves és kisipari tevékenységek fejlesztésére, amely elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok foglakoztatás megoldását, illetve a turisztika számára értékesíthető termékek előállítását szolgálja (Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Egri, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségek). Energiaipar Az Észak-Magyarországi Régió elsősorban a megújuló energiaforrásokra épülő ipar megtelepítését szorgalmazza, amely szándék visszaköszön a Bodrogközi fejlesztési tervben. Ezen kívül hasonló elképzelés bukkan fel a Hajdú-Bihar megyei és a Baktalórántházai fejlesztési elképzelésekben is. Élelmiszer-, feldolgozóipar Az érintett két régiós programban nem jelenik meg kiemelten a feldolgozóipar támogatása, többnyire csupán általános vállalkozásfejlesztési javaslatok fogalmazódnak meg, illetve a nemzeti vidékfejlesztés hatáskörében javasolják támogatni azokat. A 35 vizsgált kistérség közül 26 vidékfejlesztési térség23 kategóriába sorolható. A megyei fejlesztéseknél a Hajdú-Bihar megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tervben jelenik meg az agrártermékek feldolgozásának korszerűsítése, fejlesztése. A kistérségekben – többek között a vidékfejlesztési programok túlsúlyának köszönhetően – szinte mindenhol hangsúlyosan jelenik meg a termékek helyi hozzáadott értékének növelése, a mezőgazdasági termékfeldolgozás. Ennek érdekében a fejlesztési elképzelések között számos helyen szerepel a speciális, táji vagy bio termékek előállítása, helyi feldolgozó üzemek létesítése, a feldolgozás, csomagolás, tárolás minőségi fejlesztése. (Bodrogközi, Edelényi, Kazincbarcikai (erdei, vadászati termékek), Hevesi, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Kisvárdai, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségek) A Kazincbarcikai, Hevesi, Baktalórántázai kistérség elképzelései között megjelenik a nem élelmiszer célú mezőgazdasági termék (elsősorban biodízel, bioetanol) feldolgozás. Az érintett területen az ország két borvidéke is megtalálható, ezekben a kistérségekben (Sárospataki, Szerencsi, Tokaji, Egri) különös hangsúly került a szőlészet, borászat fejlesztésére.
23
vidékfejlesztési térségek: amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, továbbá a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta. (64/2004 a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet) 68
A gyümölcsfeldolgozás fejlesztése a hagyományosan gyümölcstermelő vidékek (Edelényi-bogyós, csonthéjas, Szerencsi, Egri, Hevesi, Mátészalkai-szilva, Nagykállóialma) gazdaságának fellendítését szolgálják. Ugyanakkor az állattartó területeken (Kazincbarcika - tej, Baktalórántházai, Mátészalkai- mangalica, Nagykálló - gyapjú,tej, juhsajt) az állati termékek feldolgozása kap hangsúlyt a fejlesztésekben. A nagyobb arányú erdőterülettel rendelkező kistérségben, mint az Edelényi, Egri, Baktalórántházai a fafeldolgozás fejlesztési szándéka körvonalazódik. Innováció A területfejlesztési programokban mindhárom szinten (régiós, megyei, kistérségi) a vállalkozás és az ipari fejlesztés egyik kulcsfontosságú területe az innováció ösztönzés. A tervekben az innovációs szolgáltatások fejlesztése, inkubátorházak létrehozása, a kis és középvállalkozások innovációs képességeinek erősítése valamint a meglévő kutató és felsőoktatási intézményekre alapozott (Eger, Miskolc) kutatásfejlesztés támogatása jelenik meg. Egyéb gazdaságfejlesztési elképzelések A fejlesztési programok minden szintjén az egyéb ipari és vállalkozásfejlesztési elképzelések az alábbi pontok mentén körvonalazódnak. Hangsúlyos szerepet kap a vállalkozások közötti együttműködések ösztönzése, a beszállítói kapcsolatok erősítése. Vidéki térségekben és ezen belül elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűekben a kis- és mikro-vállalkozások munkahelyteremtést, illetve megtartást szolgáló beruházásainak támogatása a cél, valamint az erős, versenyképes, nagy mobilitással rendelkező kis- és középvállalkozások segítése. A versenyképesség megtartását szolgálja a szakmai, oktatási programok elindítása, illetve a folyamatos technológia-, tevékenység- és termékfejlesztés ösztönzése. Mindezen célok elérésének egyik kulcseszközeként fogalmazódik meg a térségi gazdaságfejlesztési szervezetek létrehozása, üzleti környezet és infrastruktúra fejlesztése, amelynek keretein belül a kis és középvállalkozások számára könnyen hozzáférhető eszköz és információs szolgáltatások alakulnak ki. Ezen kívül a határmenti kistérségek fejlesztési programjaiban megjelenik a szlovák és ukrán partnerekkel a gazdasági együttműködések fejlesztése. III.2.4. Agrár- vidékfejlesztési elképzelések A régiós programok elsődlegesen az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és az ESZA (Európai Szociális Alap) felhasználására készültek, így az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) által finanszírozott tevékenységek csak érintőlegesen jelennek meg. A megyei és kistérségi tervek ezzel szemben a komplexitás szellemében számos agrár- és vidékfejlesztési elképzelést tartalmaznak. Szántóföldi gazdálkodás A vizsgált területen az agrárgazdaságok többsége a szántóföldi gabonatermelésre helyezi a hangsúlyt. A fejlesztési elképzelések között ennek a gabonatermesztési túlsúlynak a kompenzálására és a piaci igényekhez történő alkalmazkodás érdekében jelenik meg a „növényfejlesztés diverzifikációja”. A gabonanövények helyett javasolt növényfajták termőhelyenként változóak. Az állattenyésztés jelenlétére építő 69
kistérségekben (pl: Edelényi) a takarmánytermesztés, a többi kistérségben elsősorban az ipari növények, a vetőmag szaporítás, aprómag termesztés, fűszer- és gyógynövények termesztése (Encsi, Szerencsi, Szikszói, Fehérgyarmati kistérségek), non-food (energia) ültetvények kialakítása (Baktalórántházi kistérség) szerepel a fejlesztési elképzelések között. Mindezek mellett általános célkitűzés a szántóföldi növénytermesztésben a környezeti feltételeknek megfelelő termelési módszerek bevezetése, illetve a versenyképesség stabilizálása. Az intenzív szántóföldi gazdálkodáshoz kapcsolódóan megjelenik az öntözésfejlesztés igénye elsősorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (meliorált területek, BorsodZempléni-sík öntözése) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei (megyei öntözésfejlesztési program) programokban. Ökológiai gazdálkodás, tájgazdálkodás A programokban a Közösségi Agrárpolitika (KAP) reform alapján jelentős hangsúllyal szerepel a földhasználat racionalizálása, a környezeti és természeti értékek védelmét szolgáló agrár-környezetgazdálkodás. A fejlesztési elképzelésekben az intenzív szántóművelésre kevésbé alkalmas területeken a helyi adottságokra építő gazdálkodási szerkezet kialakítására helyeződik az agrárfejlesztés súlypontja. A síkvidéki, döntően a Tisza régi árterületén fekvő kistérségekben – mint a Bodrogközi, Mezőcsáti, Sárospataki, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi - a vízpótláson alapuló ártéri tájgazdálkodás kialakítása jelenik meg, ahol elsősorban az árasztási szintekhez igazodó mozaikos tájszerkezet elérése a cél. A hegy- és dombvidéki területeken – Edelényi, Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Szikszói, Encsi - a gyógy és fűszernövény termesztés, az erdőhöz kötődő alternatív gazdálkodási formák (pl.: erdei termények gyűjtése) és a talajvédelmet szolgáló gazdálkodás támogatását javasolják a programok. A kistérségek szinte mindegyike ösztönzi a biotermelést és a tájjellegű minőségi termékek előállítását. A védett és az érzékeny természeti területeken az extenzív, diverzifikált természet- és tájvédelmet szolgáló gazdálkodási módok elterjesztése kívánatos. A hegyvidéki és aprófalvas területeken ugyanakkor a helyi lakosság megélhetésének biztosítása érdekében elsősorban szociális földprogramok fenntartásával az extenzív, elsősorban önellátó termelés támogatását tűzte ki célul az Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Szikszói kistérségi és a Hajdú-Bihar megyei fejlesztési program. Állattartás Mind a Tisza menti ártéren elhelyezkedő kistérségek (Nagykállói, Szerencsi, Bodrogközi, Baktalórántházai, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi, Mezőcsáti, Tiszaújvárosi, Füzesabonyi, Hevesi), mind a hegyvidéki kistérségek (Edelényi, Szikszói, Kazincbarcikai, Miskolci kistérség Észak-bükki területei, Ózdi) elsősorban a rét- és legelőgazdálkodásra alapozott extenzív állattartást kívánják fejleszteni. Az állattenyésztést elsősorban hagyományos fajtákkal (húshasznú szarvasmarha, juh, kecske, mangalica, sportló), azokból minőségi termékek előállításával körvonalazzák a fejlesztési programok. A városellátó jellegre, a tej- és húsipari feldolgozó kapacitásokra alapozott intenzív állattenyésztés fejlesztése (tejelő tehenészet, sertés hizlalás, baromfi nevelés, 70
tojástermelés) a Miskolci, az Egri és a Nyíregyházai kistérség fejlesztési programjaiban jelenik meg. Ugyanakkor az intenzív állattartó telepek technológiai korszerűsítése felbukkan a Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai kistérségi és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlesztések között. Az Edelényi és Nyíregyházai kistérség fejlesztési programokban a hagyományos állattenyésztés mellett új jellegű (kecske, vágónyúl, egyéb kisállattenyésztés fejlesztése) tevékenységek bevezetését tervezik. Halászat A halastavak kialakítása, tógazdálkodás fejlesztése megjelenik a Mezőcsáti, Tiszavasvári, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Tiszafüredi kistérségekben és Jász-NagykunSzolnok megyében. Az extenzív halászat, halgazdálkodás fejlesztése Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi kistérségekben valamint az ártéri tájgazdálkodás részeként a Bodrogközi, Mezőcsáti, Sárospataki, Hevesi, és Tiszafüredi programokban körvonalazódik. Gyümölcs-, zöldségtermesztés A gyümölcstermesztés fejlesztésén belül fajtarekonstrukciót, piaci igényekhez alkalmazkodó fajtaválasztás, ültetvényterületek növelését és a feldolgozás-értékesítés erősítését irányozzák elő a kistérségi programok, elsősorban a vizsgálati területen jelentős számban előforduló, ma is jellemzően gyümölcstermő térségekben: Edelényi (bogyós- és csonthéjas), Sátoraljaújhelyi, Mátészalkai, Szerencsi, Hevesi, Baktalórántházai, Vásárosnaményi, Sárospataki (alma, körte), Kisvárdai (alma), Nagykállói, (alma), Nyírbátori (alma, meggy), Tiszafüredi, Fehérgyarmati (alma, szilva, körte, dió, som, meggy), Nyíregyházai (meggy, piros és fekete ribiszke ill. fekete berkenye, bodza) kistérségekben. A városellátó, intenzívebb gyümölcs és zöldségtermelés fejlesztése jelenik meg a Mezőcsáti, Encsi (Hernád-völgy), Kazincbarcikai, Miskolci kistérségek és JászNagykun-Szolnok megye tervei között. A szántóföldi zöldségtermesztés volumenének növelését irányozta elő az IbrányNagyhalászi, Sárospataki, Egri, Mátészalkai és a Tiszafüredi kistérség, ez utóbbi elsősorban a termálvíz felhasználáson alapuló üvegházi termelést helyezte előtérbe. Szőlőtermesztés A területen található két legfontosabb borvidéken lévő Sárospataki, Szerencsi, Tokaji (Tokaji borvidék) valamint az Egri kistérségben a szőlőterületekre alapozva a szőlő és bortermesztés fejlesztése, meglévő termelők integrációja áll az argárfejlesztések élén. Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás A vizsgálati terület minden érintett kistérsége tervezi meglévő erdőterületeinek felújítását, az erdőterületek növelését, a környezetkímélő erdőgazdálkodási rendszerek kialakítását, élőhelyvédelmi erdőprogramok elindítását. Ugyancsak preferált feladat a vadászat és a vadgazdálkodás fejlesztése.
71
E mellett a Kazincbarcikai, Ózdi, Sárospataki, Nyírbátori kistérségek, valamint HajdúBihar megye tervei között szerepel az energiaültetvények létesítésének ösztönzése. Egyéb típusú fejlesztések A kistérségek egységesen megfogalmazott, agráriumhoz kapcsolódó fejlesztései között szerepel termelői, értékesítési szervezetek létrehozása, a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése, a mezőgazdasági üzemek technológiai korszerűsítése, agrármarketing, termékfejlesztés, minőségbiztosító rendszerek kialakítása. III.2.5. Turizmusfejlesztési elképzelések A vizsgált térség 3 régiót, 5 megyét és 35 kistérséget érint. A kistérségek turisztikai adottságai igen különbözőek. A legfontosabb fejlesztési irányok, amelyek szinte minden kistérséget érintenek, a következők: o A különböző turizmusformákhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése o Komplex turisztikai programok, programcsomagok kialakítása o Infrastrukturális fejlesztések o A meglévő turisztikai vonzerők fenntartható fejlesztése o Kerékpáros turizmus feltételeinek megteremtése, illetve fejlesztése! A kistérségek turisztikai lehetőségeit összefoglaló táblázat alapján a következőket mondhatjuk el. Bizonyos kistérségek kiemelkednek a többi közül, hiszen a központi településük nagysága, központi szerepe, történelme, hagyományai révén igen kedvező adottságokkal rendelkeznek. Ezekben a kistérségekben szinte valamennyi vizsgált turizmusforma megtalálható, magas színvonalon élvezhető. E területek mindenképp rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy komplex turisztikai programokat, programcsomagokat hozzanak létre. Turisztikai lehetőségek alapján Nem kiemelkedők: Baktalórántházi, Csengeri, Hajdúhadházi, Ibrány-Nagyhalászi, Karcagi. Közepes adottságúak: Abaúj-Hegyközi, Balmazújvárosi, Bélapátfalvai, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Kisvárdai, Mátészalkai, Mezőcsáti, Nagykállói, Nyírbátori, Ózdi, Polgári, Szerencsi, Szikszói, Tiszavasvári. Széles körű adottságokkal rendelkezők: Egri, Fehérgyarmati, Füzesabonyi, Hevesi, Mezőkövesdi, Miskolci, Nyíregyházi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tiszafüredi, Tiszaújvárosi, Tokaji, Vásárosnaményi. Turisztikai lehetőségek húzóágazatok szerint Egészségturizmus: Gyógy és termálvíz tekintetében is igen kedvezőek a lehetőségek. Az egészségturizmus szempontjából a legkiemelkedőbb kistérségek az Egri, Kisvárdai, Mátészalkai, Mezőkövesdi, Miskolci, Nagykállói, Nyírbátori, Nyíregyházi, Polgári, Sárospataki, Tiszafüredi.
72
Kulturális turizmus: A vizsgált térség igen gazdag kulturális adottságokkal rendelkezik. Mind a természeti, mind az épített értékek tekintetében. A világörökség helyszínek és a hagyományos népművészeti attrakciók is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kulturális- és az örökségturizmus szilárd alapokon álljon. A kulturális turizmus szempontjából a legfontosabb kistérségek az Egri, Fehérgyarmati, Mezőkövesdi, Miskolci, Nyírbátori, Nyíregyházi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji, Vásárosnaményi. Falusi turizmus: a falusi turizmus szempontjából a vizsgált térségben közel hasonló adottságokkal rendelkező kistérségek találhatók. A Sátoraljaújhelyi kistérség a legkiemelkedőbb. Hivatásturizmus: a megyeszékhelyek, jelentős városok rendelkeznek megfelelő adottságokkal a hivatásturizmushoz pl. Eger, Miskolc, Sárospatak, Tiszaújváros, Tokaj. Ennek megfelelően ezekben a kistérségekben jelentős a hivatásturizmus. Bor- és gasztronómia: a térségben négy történelmi borvidék található. A legkiemelkedőbb kistérségek az Abaúj-Hegyközi, Egri, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji. Üdülőturizmus: az üdülőturizmus legjelentősebb területe a Tiszafüredi kistérség. Aktív turizmus: minden kistérség rendelkezik valamilyen adottságokkal az aktív turizmus számára, mivel összefoglaló definícióról van szó. A legkiemelkedőbbek a Bélapátfalvi, Bodrogközi, Egri, Fehérgyarmati, Füzesabonyi, Miskolci, Nyíregyházi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Tiszaújvárosi, Tiszafüredi, Tokaji és Vásárosnaményi. Lovas turizmus: a lovas turizmus számára igen sok, gyakran csak kevéssé ismert, terület található a vizsgált térségben. A szilvásváradi nagy hagyományokkal rendelkező lovarda országos jelentőségű a Bélapátfalvai kistérségben. Vízi turizmus: a Tisza, a Tisza-tó és a Bodrog a legismertebb területei a vízi turizmusnak. A Bodrogközi, Fehérgyarmati, Füzesabonyi, Nyíregyházi, Tiszafüredi és Vásárosnaményi kistérségben a legjelentősebb a vízi turizmus szerepe. Ökoturizmus: a kistérségek többsége rendelkezik megfelelő területtel, területekkel az ökoturizmus számára. A vizsgált térség igen gazdag védett területekben, Tájvédelmi Körzetekben, Nemzeti Parkokban. Fejlesztési elképzelések Gyógy-termálvíz, Egészség-turizmus területén: Az Észak-Magyarországi régió hat településén fürdőfejlesztés – Mezőkövesd, Eger, Egerszalók, Noszvaj, Bogács, Miskolc (barlangfürdő). A gyógyturizmust kiegészítő szolgáltatások fejlesztése, wellness kínálat erősítése. Észak-Alföldi régióban Abádszalók, Tiszafüred településeken fürdőfejlesztés, valamint az egészségturizmus feltételeinek megteremtése, ill. fejlesztése, komplex turisztikai, egészségmegőrző- és fenntartó termékek kialakítása, speciális gyógyászati tevékenységet végző gyógyfürdők kialakítása, ill. létesítményeinek fejlesztése, egységes turisztikai arculat kialakítása, gyógy- és élménycentrumok kialakítása Falusi turizmus: Az Észak-Magyarországi régióban a fejlesztési célként jelenik meg a falusi turizmust kiszolgáló mezőgazdasági és kézműipari háttér megteremtése, a falusi 73
vendégfogadó-hálózat kiépítése, programok, rendezvények szervezése, szolgáltatások minőségének javítása, farmturizmus; kerékpárút-hálózat kiépítés, fejlesztés, a falusi turizmus összekapcsolása a hagyományőrzéssel és az örökségturizmussal. Az ÉszakAlföldi régióban szintén a falusi turizmus minőségi feltételeinek kialakítását, a falusi turizmus összekapcsolását a hagyományőrzéssel (Örökség-turizmus), bokortanyák hagyományaira épülő turisztikai kínálat-fejlesztését, és termékfejlesztést (vendégasztal kialakítása, minőség-ellenőrzés megteremtése) tűztek ki célul a fejlesztési programok.. Vízi-turizmus: Észak-Magyarországi régióban a Tisza, Tisza-tó, Bodrog, Bodrogköz, Sajó, Hernád térségében a vízi és horgász-turizmushoz kapcsolódó egyéb fejlesztéseket pl. infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Az Észak-Alföldön a Tisza, Szamos, Öreg-Túr, Tisza-tó vízi turisztikai fejlesztését szeretnék elérni, a következő intézkedésekkel – Felső-Tisza vidék turisztikai célú hasznosítása, infrastrukturális feltételeinek fejlesztése (pl. kikötők, szálláshelyek, táborozó helyek, kempingek, vízisportok, szabad strandok.), Komplex vízi turisztikai programok, programcsomagok kialakítása., Tiszai szabad strandok fejlesztése, Tiszaparti üdülőkörzet kialakítása. Horgász- és csónakázótavak kialakítása. Horgászturizmus feltételeinek megteremtése, ill. fejlesztése, Tisza-tavi hajózás fejlesztése, hajókikötők létesítése. Aktív turizmus: Az Észak-Magyarországi programokban cél az aktív turizmushoz kapcsolódó – Szolgáltatások fejlesztése, kerékpárutak, lovastúra útvonalak, lovardák, komplex turisztikai kínálat, programcsomag kialakítása, vadász-turizmus feltételeinek megteremtése, ill. fejlesztése, téli sport turizmus feltételeinek megteremtése, ill. fejlesztése, természetjáró turizmus feltételeinek megteremtése, ill. fejlesztése. Az ÉszakAlföldi régióban aktív turizmus fejlesztése Abádszalók, Tiszafüred környékén, ezen belül – kerékpárút, fejlesztés a Tisza töltésen, kerékpáros turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, lovas turizmus fejlesztése. (túravezetők, oktatók), vadász turizmus feltételeinek megteremtése, szabadidő centrumok, rekreációs és sportközpontok kialakítása, fejlesztése, turisztikai attrakciókat összekapcsoló kerékpárutak tervezése, komplex programcsomagok kialakítása (pl. horgász-vadászlovas). Kulturális turizmus: Az Észak-Magyarorsazági régióban Miskolc és környéke, mint kiemelt idegenforgalmi hely és bázis (Lillafüred, Tapolca, Bükk, Szeleta) valamint Tokaj-Hegyalja, Tokaj fejlesztési célterületek lettek meghatározva. Ezen belül cél a szolgáltatások fejlesztése, konferencia termek, rendezvény helyszínek, kulturális rendezvények kialakítása, várak, kastélyok turisztikai funkciókkal való bővítése, borturisztikai programcsomagok kialakítása. (Bor+gasztronómia+méhészet), kulturálistörténelmi turisztikai programcsomag kialakítása, műemlékvédelem alatt álló épületek feltérképezése, műszaki állapot-felmérés, idegenforgalmi fejlesztése. Észak-Alföldi régióban cél rangos kulturális-, művészeti rendezvények szervezése, konferencia-üzletiés rendezvény-turizmus feltételeinek javítása, műemlék-turizmus, örökségturizmus fejlesztése, hagyományőrző fesztiválok, versenyek, falunapok megrendezése. Ökoturizmus: Észak-Magyarországi régióban a fejlesztés célterületei a világörökség helyszínek, védett területek, Bodrogköz, Taktaköz, holtágak. Észak-Alföldön a fejlesztés célterületei Hortobágy, Tisza, Körös, Zagyva, Tarna, Hortobágy és Berettyó, Tisza-tó. Mindkét régió fejlesztési célja a térségi turisztikai vonzerők, termékek és tematikus hálózatok fenntartható fejlesztése, természetvédelmi tanösvények, erdei iskolák létrehozása.
74
III.2.6. Közlekedésfejlesztési elképzelések Közúti közlekedés Általános cél a régiók, megyék és a kistérségek számára is a tágabb földrajzi környezetükhöz csatlakozás érdekében a gyorsforgalmi-, illetve a főúthálózat fejlesztése. Ezen belül az utak továbbépítése, főutak esetében négysávossá fejlesztése, a települések körüli elkerülő szakaszok megépítése, illetve a határátkelők fejlesztése fogalmazódik meg célként, az alábbi utak esetében: • M3 autópálya, M30-as autópálya megépítése Miskolc és az országhatár között (Szikszói kistérség) • M3,M49 kiépítése (Mátészalkai kistérség) • 26. 27. sz. főút helyett településeket elkerülő M30-Kassa-Pozsony gyorsforgalmi út (Edelényi kistérség) 26.sz. főút fejlesztése (Miskolc-Sajószentpéter), • M3-as autópályára rávezető Ózd-Eger-Füzesabony útvonal korszerűsítése (Ózdi kistérség), Eger-M3-as közötti gyorsforgalmi út megépítése (Egri kistérség), EgerFüzesabony-M3 gyorsforgalmi út megépítése (Füzesabonyi kistérség) • Kassa-Nagyvárad főút, • 37. sz. (Felsőzsolca-Tarcal), főútvonal kialakítása (Encs-Abaújszántó-Mád-37. sz. főút), Sárospatakot, Sátoraljaújhelyet elkerülő tehermentesítő út megépítése. • A 37-es és 38-as utakat összekötő (egyben a veszélyeztetett településeket elkerülő) út és ehhez tartozó új Tisza-híd építése (Tokaji kistérség) • Gyöngyös – Kisköre út főúttá fejlesztése (Hevesi kistérség) • Vásárosnamény –Kisvárda út főúttá fejlesztése (Vásárosnaményi kistérség) • Főutak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése A közútfejlesztések másik súlypontja a mellékúthálózat (három és ötszámjegyű közutak) fejlesztésére tevődik, ahol az összekötő és térségi feltáróutak építése, útnyomvonal-vezetés optimalizálása, utak felújítása, balesetmentessé tétele, zajcsökkentő technikai megoldások építése, bekötő utak korszerűsítése jelenik meg. A térségi kapcsolatok javítására számos Tisza-híd építését javasolják a fejlesztési tervek: •
Kenézlő-Balsa közötti Tisza-híd újjáépítése (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
•
Kiskörei közúti híd építése (Hevesi kistérség, Tiszafüredi kistérség, JászNagykun-Szolnok megye) Tisza-híd építése Tiszakóród és Mezővári között és Szamos-híd építése a Fehérgyarmat és Vásárosnamény közötti folyószakaszon (Fehérgyarmati kistérség) Tisza-híd építése Lónyánál (Vásárosnaményi kistérség)
• •
A szomszédos országok felé irányuló közúti kapcsolatok érdekében számos határátkelő fejlesztését, illetve kishatár átkelők létesítését javasolják a programok: • Bánrévei határátkelő korszerűsítése (Ózdi kistérség) • Közúti, vasúti határátkelők fejlesztése (Tornanádaska - Torna közötti vasút – Edelényi kistérség) • Csengeri közúti teherforgalmi határátkelő fejlesztése (Csengeri kistérség) • Közúti kishatár átkelők újra megnyitása Ukrajna felé, vasúti határátkelők újra megnyitása Románia felé (Fehérgyarmati kistérség) 75
• •
Térségi jelentőségű határátkelők létesítése (Bodrogközi kistérség) A román, ukrán szakaszon a meglévő határátkelők schengeni követelményeknek megfelelő átalakítása-fejlesztése
A fejlesztési programok többségében megjelenik a belterületi, önkormányzati kezelésben lévő utak fejújítása, járdák kiépítése. Valamint a gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági utak portalanított úttá fejlesztése. Vasúti közlekedés A fejlesztési programokban megjelenik a vasúti fővonalak korszerűsítése és a mellékvonalak fejlesztése, korszerűsítése: • • • •
A Tokaj-Miskolc-Budapest vonal megyei pályaszakasz műszaki állapotának megtartása, (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) A Miskolc-Bánréve-Ózd és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely fővonalak villamosítása a hiányzó szakaszokon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Sárospatak, Sátoraljaújhely) Felsőzsolca-Hidasnémeti vonal rehabilitációja (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Debrecen-Nagyvárad vasútvonal rehabilitációja (Hajdú-Bihar megye)
Vasúti határátkelőhelyek informatikai rendszerének fejlesztése, a kapcsolódó vasúti infrastruktúra állagmegóvása, létesítmények fenntartás, járműpark korszerűsítése. Légi közlekedés A vizsgálati területen az alábbi repülőtér fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg: • A II-III-as besorolású mezőkövesdi repülőtér fejlesztési, hasznosítási programjának kidolgozása • a légi közlekedésben meglévő infrastruktúra fejlesztése és jobb kihasználása (Sárospatak, Miskolc) • Fehérgyarmati reptér fejlesztése Hajózás A térség vízi közlekedésének fejlesztésében elsősorban az alábbi feladatok fogalmazódtak meg: • a Tisza jogi státuszának rendezése, • a folyók magyarországi szakaszainak egységes digitális felmérése, egységes kitűzési terv és hajózási térkép kiadása az állandó kitűzést igénylő szakaszok feltüntetésével, • Bodrogra 600 tonnás teherbírású hajók forgalmának biztosítása, • megvalósíthatósági tanulmány a Dombrád - Záhony közötti, illetve tovább a Vásárosnaményig terjedő Tisza szakaszra, • hajózási akadályok folyamatos követése a fenntartási munkák hozzárendelésével (a folyószabályozási létesítmények állagmegóvásához, a kialakult mederviszonyok stabilizálásához, az üzemeltetéshez, a mederállapot folyamatos felméréséhez a fenntartási- és szakigazgatási feltételek biztosítása). Ezen kívül javasolt a vízi (Tisza, Bodrog) közlekedést szolgáló, meglévő infrastruktúra fejlesztése és jobb kihasználása, vízparti infrastruktúra kiépítése, fejlesztése, kikötők 76
rekonstrukciója, fejlesztése, új kishajó-kikötők létesítése, kishajó kikötő hálózat és kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások fejlesztése (Abádszalók, Tiszafüred). Tömegközlekedés A tömegközlekedés fejlesztése szintén számos fejlesztési tervben megfogalmazódik, amelyen belül elsősorban a helyi tömegközlekedés irányítás-technológiai rendszerének és utasforgalmi infrastruktúrájának fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának javítása, a regionális közlekedési szövetségek keretein belül a különböző tömegközlekedési ágak menetrendjének és utas szállítási feltételeinek összehangolása, valamint a kistelepülések közösségi közlekedési elérhetőségének javítására alternatív megoldások megvalósítása intézkedések javasoltak. Kerékpáros közlekedés A javasolt kerékpárút-hálózat kialakítása egyrészről a településeket összekötő és a balesetmentés közlekedést biztosító kerékpárutak építését, másrészről a turisztikai célú kerékpárutak megvalósítását szolgálja. Ez utóbbiak elsősorban a Tisza és mellékfolyói, illetve a hegyvidéken az erdei területeken vezetett utak mentén jelennek meg.
III.2.7. Infrastruktúra fejlesztési elképzelések Szennyvízkezelés A szennyvízkezelésre megfogalmazott megoldások két csoportba oszthatók, egyrészt a 2000 lakosegyenérték feletti települések, vagy szennyvíz-agglomerációk esetében a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, a bekötött lakások számának növelése, a szennyvíztisztító telepek biológiai tápanyag eltávolítási fokozattal való felszerelése; másrészt a 2000 lakosegyenérték alatti és a szennyvízkezelési agglomeráción kívüli települések esetében a természet közeli szennyvíztisztítás és közműpótló berendezések, egyedi szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés és szennyvízelhelyezés fejlesztése, valamint a folyékony kommunális hulladékok kezelése. A fejlesztési programokban az alábbi beruházások kerültek megnevezésre, ám ezek korántsem fedik le a jövőben várható összes szennyvízberuházást a térségben: • Miskolc város csatornahálózatának bővítése • Pitypalatty-völgy településeinek szennyvíz-elvezetése (Parasznya, Radostyán stb.) • Tokaji tisztítómű bővítése és a környező települések rácsatlakozása • Szendrő, Szuhogy, Martonyi, Meszes települések csatlakozása a Szuha-völgyi regionális rendszerhez • Tisza-tó környéki települések szennyvízelvezetése • Encs és térségének szennyvízelvezetése • Jósvafő és térsége szennyvízelvezetése • Tiszaújváros környéki települések szennyvízelvezetése • Edelény szennyvízcsatorna hálózat felújítása • Szendrő szennyvízhálózat kiépítése • szennyvíztelep létesítése Arlón • az ózdi szennyvíztisztító korszerűsítése 77
• • • • •
• • •
közművesítés: szennyvíz beruházás (Hercegkút, Makkoshotyka, Bodrogolaszi, Sárazsadány, Olaszliszka, Vámosújfalu, Tolcsva, Komlóska, Erdőhorváti, Viss, Kenézlő, Zalkod, Györgytarló) Kenézlő szennyvízhálózat kiépítése Kapacitásbővítés szükséges az egerszalóki hőforrás beruházás miatt Kerecsend hálózat kiépítés Szennyvíz beruházások, csatornázás, szennyvíztisztítás megvalósítása (Tarnaszentmária, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Kál, Nagyút, Dormánd, Mezőtárkány, Mezőszemere, Egerfarmos, Szihalom, Verpelét III-IV ág) Tiszalök szennyvízhálózatának korszerűsítése Tiszavasvári és Szorgalmatos teljes szennyvízhálózatának kiépítése Napkor szennyvíztisztító kapacitás és szennyvízhálózat bővítés
Hulladékkezelés A vizsgált területen az elmúlt években döntően megoldódott a hulladékgyűjtés, és számos az európai uniós normáknak megfelelő regionális hulladéklerakó is létesült. Ezért a fejlesztési tervek elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés volumenének növelését, recycling rendszerek bevezetését24, a keletkező különböző típusú veszélyes hulladékok tárolására, gyűjtésére, illetve megsemmisítésére vonatkozó koncepciók elkészítését, a szerves hulladékok gyűjtését, komposztálását tűzték ki célul. Ivóvíz A fejlesztések között szerepel az ivóvíz minőségének javítása azokban a térségekben, ahol az ivóvíz különböző szennyező, egészségre ártalmas anyagokkal terhelt (vas, mangán, ammónia, bakteriális szennyezés), a jelenleg üzemelő sérülékeny vízbázisok védelme és a stratégiai ivóvízbázisok biztonságba helyezési munkálatai, valamint az ivóvíz kutak, ivóvízhálózatok felújítása, szükséges bővítése. Energetika A fejlesztési programok a jövőben is tartalmazzák a hagyományos energetikai hálózatok folyamatos fejlesztését, mint a gázhálózatba, illetve a földgázhálózatba bekapcsolt háztartások számának növelését, az urbanizált településeken a távhőszolgáltatás fejlesztését, a villamosenergia-hálózat korszerűsítését, az energiaellátás megbízhatóságának javítását. Ezek mellett fontos feladatként jelölik meg az épületek energiahatékonyságának növelését, az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítését. E fejlesztések mellett számos programban megjelennek az alternatív energiaforrások használatára irányuló fejlesztések. Az agrárgazdaság jelentős súlyának köszönhetően, elsősorban a biomassza, biogáz komplex térségi vagy települési közösségi rendszerekben való hasznosítását helyezi előtérbe a Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Füzesabonyi, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nyíregyházai, Tiszavasvári, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségi, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 24
háztartási hulladék (csomagoló anyagok) begyűjtése, a hulladék fajtánkénti válogatása, a válogatott hulladékok további felhasználásra történő előkészítése, elhasznált háztartási eszközök, tartós fogyasztási cikkek begyűjtése, elhasznált eszközök szétszerelése, hasznosítása, hasznosításra való előkészítése, szerves (zöld) hulladékok begyűjtése és komposztálása, hulladékfeldolgozás (részleges), veszélyes hulladékok begyűjtése, hulladékok ártalmatlanítása (esetleges hulladék maradvány deponálása) 78
fejlesztési terv. Az adottságoknak megfelelően a geotermikus energiarendszer kiépítését és a közintézmények fűtésére, melegvíz ellátására alkalmas termálvíz készlet hasznosítását javasolja a Hajdú-Bihar megyei, és a Baktalórántházai kistérségi fejlesztési terv. Ár- és belvízvédelem A vizsgálati területen lévő folyók árvízvédelmi fővédvonalainak folyamatos karbantartása és fejlesztése szükséges. E mellett a Tisza mentén tervezett Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése árvízvédelmi koncepció 3 árapasztó tározó építését (Cigándi, Hanyi-Tiszasülyi és a Szamos–Krasznaközi), valamint a Tisza hullámterének rendezését javasolta. A belvízvédelmi intézkedések két részből állnak: egyrészt a belterületi csapadékvíz kezelésének megoldásából, másrészt a külterületen keletkező belvíz kezeléséből. Előbbihez a településeken csapadék vízelvezető árokrendszer, illetve adott esetben záportározó kialakítása szükséges. Utóbbinál számos fejlesztési terv a meglévő rendszerek tisztítását, a hiányzó műtárgyak pótlását, illetve megépítését, a szivattyútelepek rekonstrukcióját javasolja a külterületi belvíz elvezetésére (pl: Füzesabonyi, Fehérgyarmati, Egri, Szerencsi, Kazincbarcikai kistérség, Borsod-AbaújZemplén, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Ugyanakkor az agár-környezetgazdálkodási támogatások megjelenésével a szántóföldi szárazgazdálkodással szemben egyre inkább előtérbe kerül a víz jelenlétéhez alkalmazkodó ártéri tájgazdálkodás igénye, amelyhez a belvízelvezetés helyett a víz helyben tartását szolgáló vízkományzó rendszerek kiépítése javasolt (pl.: Bodrogközi, Vásárosnaményi, Mezőcsáti, Mátészalkai, Hevesi, Tiszafüredi kistérség). Környezeti kármentesítés, környezetvédelem A fejlesztési elképzelések között szereplő környezeti kármentesítési programok elsősorban a szennyezett iparterületek helyreállítására (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, pl.: Ózdi salak depóniák, Fehérgyarmati), a bezárt hulladéklerakók rekultiválására, az illegális szemétlerakók felszámolására (Bodrogköz, Sárospatak, Szerencs, Egri, Füzesabonyi, Fehérgyarmati), a tájsebek felmérésére és tájrehabilitációs programok elindítására (Füzesabonyi) vonatkoznak. Környezetvédelmi intézkedések közül elsősorban a vízvédelmi fejlesztések (határon átnyúló vízminőség–védelmi együttműködések, természetes vizek, vízbázisok megőrzése, védelme) kerülnek előtérbe a Fehérgyarmati, a Mátészalkai, Tiszavasvári és Vásárosnaményi kistérségi tervben. A levegő és tájvédelmi intézkedésként számos kistérségben (Sárospataki, Mátészalkai, Nyíregyházai, Tiszafüredi, Hevesi) megjelenik a településvédő és mezővédő erdősávrendszerek fejlesztési elképzelése. Az Edelényi kistérségben határon átnyúló környezetvédelmi fejlesztések, a Szerencsi és Tokaji kistérségben a közlekedési, szállítási terhelés hatásainak csökkentése, a Szikszói kistérségben a cigánytelepek környezeti ártalmainak megszüntetése, az Egri és a Fehérgyarmati kistérségben pedig az ipari eredetű talaj-, víz- és levegő szennyezések elleni védelem biztosítása, szennyezések csökkentése kerül a környezetvédelmi fejlesztések előterébe. Természetvédelem 79
A fejlesztési elképzelések között jó néhány kistérségben megjelentek a meglévő természeti, táji értékek fenntartására, a helyi védett területek növelésére, a természeti értékek oktatási-nevelési célú bemutatására vonatkozó tevékenységek. Ezen kívül megjelenik a tájrehabilitációs tevékenységek ösztönzése (vizes élőhelyek, mocsarak, holtmedrek vízpótlása, fenntartása, természetközeli élőhelyek kialakítása, fenntartása). Konkrét javaslatok a természetvédelmi területek bővítésére: • Helyi védettségű területek kialakítása az Arlói és a Hangonyi-tó térségében, valamint a Hangony-patak záportározójában (Ózdi kistérség) • A Berk-erdő természetvédelmi területen. Kerecsend tanösvények kialakítása. (Egri kistérség) • Bereg-Szatmár NATÚRPARK létrehozása (Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi kistérség) • Ecsedi-láp részbeni rehabilitációs programja (Mátészalkai kistérség) Épített környezet védelme A fejlesztési tervekben számos elképzelés fogalmazódik meg az épített környezet védelmére. A városokban elsősorban a városrész rehabilitáció, városrész újjáépítése (pl. ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja), a falvakban falufelújítás címszó alatt. Ezek az elképzelések egyrészt a településkép javítását, a közintézmények felújítását, közösségi terek kialakítását, a zöldfelületek növelését és a helyi építészeti örökség megújítását, bemutatását szolgálják. Ezekkel az intézkedésekkel a fejlesztési tervek egyrészt a lakosok életkörülményeinek javítását, másrészt a település turisztikai potenciáljának növelését kívánják elérni.
80
VI. A TERVEZÉSI TERÜLET TÁVLATI FEJLŐDÉSÉNEK PROGNÓZISA Az eddigi vizsgálatok alapján az alábbi jövőkép-elemek fogalmazhatók meg: Népesség-változás területén: • 2017-re népességgyarapodás várható (dinamika szerinti sorrendben): a Hajdúhadházi, Baktalórántházai, a Kisvárdai és a Szikszói kistérségekben, az átlagosnál lényegesen mérsékeltebb ütemű népességvesztés a Nagykállóiban, Ibrány-Nagyhalásziban, Szerencsiben, Tiszaújvárosiban, Hevesiben és Encsiben. Az átlagost jelentősen meghaladó népesség erózió prognosztizálható összességében Borsog-Abaúj-Zemplén megye településein, ezen belül a Sátoraljaújhelyi, Ózdi, Mezőkövesdi és Tokaji kistérségekben. Gazdasági téren: • A hegy- és dombvidéki területeken, valamint a Felső-Tiszavidéken növekszik az erdőterületek aránya és az erdőgazdálkodás, fafeldolgozás súlya (Edelényi, Egri és Baktalórántházai kistérségekben). A Natura 2000 területeken várhatóan a természetkímélő gazdálkodási módok terjednek el. • A történelmi borvidékeken elsősorban idegenforgalmi célú, kisebb részben technológiai fejlesztések várhatók (Sárospataki, Szerencsi, Tokaji, Egri kistérségekben). • A gyümölcsültetvények fejlesztése elsősorban a Nyírségben (hozzá kapcsolódó feldolgozóiparral együtt) várható, de vannak ilyen projektek a Felső-Tiszavidéken és a hegyvidéki tájakon is. A gyümölcsfeldolgozás fejlesztése a hagyományosan gyümölcstermelő vidékek (Edelényi-bogyós, csonthéjas, Szerencsi, Egri, Hevesi, Mátészalkai-szilva, Nagykállói-alma) gazdaságának fellendítését szolgálják majd. • A szántóföldi növénytermesztésben a környezet- és természetkímélő gazdálkodás elterjedése várható, továbbá előtérbe kerül a minőségi termelés, a tájfajták extenzív termesztése, ami mezőgazdaságból eredő környezetterhelések csökkentése irányába hat. A mezőgazdaság árutermelő funkciói a kedvező adottságú területeken maradnak fenn (pl. Hajdúság). • Az elkövetkezendő időszakban jellemző változást hoz az energia-ültetvények elterjedése, amely elsősorban a Baktalórántházi kistérségben várható, és a nem élelmiszer célú termékek feldolgozása (elsősorban biodízel, bioetanol) a Kazincbarcikai, Hevesi és Baktalórántházi kistérségek elképzelései között jelenik meg. • Az intenzív szántóföldi gazdálkodáshoz kapcsolódóan megjelenik az öntözésfejlesztés igénye elsősorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (meliorált területek, Borsod-Zempléni-sík öntözése) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei (megyei öntözésfejlesztési program) programokban. • Az állattenyésztés esetében a piaci viszonyok és az agrárpolitikai szándékok nehezen becsülhetők. Jobb esetben az állatlétszám stagnálni fog. Várható viszont az állattartó épületek korszerűsítése (nagyobb férőhely, kisebb állatsűrűség, természetes megvilágítás, higiénés viszonyok javítása, trágyakezelés korszerűsítése), azaz az állatjóléti intézkedések gyakorlati megvalósulása. • A Nyírségben, a Felső-Tiszavidéken és dombvidékeken, ha a társadalmi és gazdasági feltételek rendelkezésre állnak, a külterjes legeltetésre alapozott állattartás terjedhet el. A legeltető állattartásnak igen fontos a tájfenntartó szerepe, különösképpen, ha azzal számolunk, hogy a térségben jelentős növekszik a gyepterületek aránya. A külterjes állattartásban szerepe lehet az őshonos állatfajtáknak (pl. magyar szürke- vagy magyar tarka marha). Gyakran a Nemzeti Park Igazgatóságok karolják fel az őshonos fajták tenyésztését és tartását. Ilyen például az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett jósvafői hucul 81
• •
•
• • •
ménes és kanca telep. A hegyvidéki gyepek fenntartásában fontos szerepe lehet a kecsketartásnak, a sziki gyepek esetében pedig a juhtartás játszhat kiemelkedő szerepet. Az állattartó területeken (Kazincbarcika - tej, Baktalórántházai, Mátészalkaimangalica, Nagykálló - gyapjú, tej, juhsajt) az állati termékek feldolgozása kap hangsúlyt a fejlesztésekben. A kistérségekben – többek között a vidékfejlesztési programok túlsúlyának köszönhetően – szinte mindenhol hangsúlyosan jelenik meg a termékek helyi hozzáadott értékének növelése, a mezőgazdasági termékfeldolgozás. Ennek érdekében a fejlesztési elképzelések között számos helyen szerepel a speciális, táji vagy bio termékek előállítása, helyi feldolgozó üzemek létesítése, a feldolgozás, csomagolás, tárolás minőségi fejlesztése. (Bodrogközi, Edelényi, Kazincbarcikai (erdei, vadászati termékek), Hevesi, Fehérgyarmati, IbrányNagyhalászi, Kisvárdai, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségek) A nehézipar fejlődése a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térségben várható (EgerMezőkövesd-Miskolc, Kazincbarcika-Tiszaújváros), ugyanígy itt lesz jellemző a környezetvédelmi ipar elterjedése is (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok, Sajószentpéter, Edelény), de ez utóbbi megjelenik az Észak-Alföldi Régió programjában is. A megújuló energiaforrásokra épülő ipar megtelepedése várható a Hajdú-Bihar megyei, valamint a Baktalórántházi és Bodrogközi kistérségek fejlesztési elképzeléseiben. Könnyűipari fejlesztések várhatók a Szikszói, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Sárospataki, Szerencsi kistérségekben. A turizmushoz kapcsolódóan az aprófalvas, illetve vidéki térségekben a hagyományos kézműves és kisipari tevékenységek elterjedése várható (Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Egri, Hevesi, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Vásárosnaményi, Tiszafüredi kistérségekben).
A népesedési tendenciákon, valamint a konkrét fejlesztési elképzeléseken túlmenően döntően befolyásolják a térségek fejlődési irányát az egyéb térszerkezeti elemek, illetve potenciálok. A mai hazai térszerkezeten belül hosszú távú determinációk hatnak, amelyek az ország egyik legelmaradottabb térségének felzárkózását (a relatív pozíciók megváltozását) csak kisebb egységek tekintetében teszik lehetővé. A ma is fellelhető szigetszerűen kiemelkedő (általában a megyeszékhelyek által fémjelzett) fejlődő térségek további fejlődése várható (Eger- dinamikusan fejlődő, Miskolc, Nyíregyháza – fejlődő). Az egyéb térségekben változást hozhat az M3-as autópálya/gyorsforgalmi út várható kiépülése 2015-ig, ami számos kistérség fejlődésére lehet dinamizáló hatású, annak függvényében, hogy milyen színvonalon állnak rendelkezésre a kiugráshoz, elmozduláshoz szükséges elemek. Egyes prognózisok szerint25 a kistérségek 2012 évi komplex fejlettségének mutatója alapján (az elérhetőség javulásával) a vizsgált területünkön „dinamikusan fejlődő” lesz Eger térsége, a „fejlődő” körbe kerül Tiszaújváros térsége (és a Miskolci is megtartja ezt a pozícióját), de a leglátványosabb bővülés a „felzárkózó” kistérségek kategóriájában következik be. Ebbe a csoportba lépnek - a már itt található Kazincbarcikai és Kisvárdai kistérségek mellé – a Sárospataki, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Tiszavasvári és Vásárosnaményi kistérségek. További előrelépés mutatkozik abban, hogy számos ma lemaradó térségnek sikerül megkapaszkodnia, és ezzel átkerülnie a 25
Faluvégi Albert: A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában, MTA, KTK, Műhelytanulmányok, 2004/5 82
„stagnálók csoportjába” (Encsi, Ózdi, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Balmazújvárosi, Baktalórántházai, Csengeri). A „lemaradó” térségek száma jelentősen csökken a vizsgált területen, és csupán 3 kistérség marad ebben a kategóriában (Edelényi, Hevesi és Tiszafüredi). Romlik a Bélapátfalvai kistérség helyzete, amelyik a „stagnálók” közül a „lemaradók” csoportjába kerül. A fejlődési esélyek becsléséhez hozzásegít a 2004-2006-os ciklus forrásallokációinak vizsgálata, amely betekintést nyújt a vállalkozói-pályázói aktivitás, valamint az érdekartikulációs képesség jelenlegi helyzetébe. E szerint a legkevésbé aktív kistérségek a Mezőcsáti, Bélapátfalvai, Csengeri, Polgári és Bodrogközi voltak. A legtöbb fejlesztési beruházás a Nyíregyházi, Miskolci, Szerencsi, Hajdúhadházi és Sárospataki kistérségben valósult meg, és említésre méltó sikereket értek el még az Egri, Baktalórántházai és Nyírbátori kistérség. Változás várható a további EU bővítések kapcsán is, a határmenti térségek fejlődésében azáltal, hogy helyreállíthatók lesznek megszakított közlekedési, kulturális, gazdasági és nem utolsó sorban településhálózati (centrumok és vonzásterületeik) kapcsolatok, de ennek időtávja túlnyúlik a jelenlegi vizsgálati időszakon.
83
VII. Vízhasználat szempontú település-típusok meghatározásának módszere
A vízhasználatot befolyásoló tipizálás alapjai az alábbi szempontok figyelembe vételével, pontozásával készültek: • Népesség-változási index (a demográfiai prognózis alapján) o Erősen csökkenő 1 o Csökkenő 2 o Stagnáló 3 o Növekvő 4 • Településkategóriák (népesség-nagyság alapján) o 1000 fő alatti aprófalvak 1 o 1000-5000 fő közötti települések 2 o 5000-10000 fő közötti települések 3 o 10000-50000 fő közötti városok 4 o 50000 fő fölötti nagyvárosok 5 • Kistérségek fejlődésének alakulása (Faluvégi Albert: A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában, MTA, KTK, Műhelytanulmányok alapján összevetve a kistérségek jelenlegi fejlettségi kategóriáit - országos viszonylatban - a 2012-re prognosztizálttal), alapul véve, hogy a kistérség fejlettsége determinálja a hozzá tartozó települések fejlettségét is. o Romlik 1 o Stagnál 2 o Javul 3 • Agrár-meghatározottság (a földhasználati zónarendszer felhasználásával)26 o Erdő 1 o Extenzív-védelmi 2 o Intenzív 3 • Ágazati dominancia (a település fő értéktermelője, gazdasági funkciója alapján – a fejlesztési dokumentumok felhasználásával) o Agrár dominanciájú 1 o Speciális (turizmus, határátkelők) 2 o Vegyes gazdaságú (ipari-agrár) 3 o Ipari dominanciájú 4 • Az elmúlt időszakban az egy főre jutó fejlesztési beruházások nagysága alapján o 0-100 ezer Ft/fő között 1 o 100-200 ezer Ft/fő között 2 o 200-500 ezer Ft/fő között 3 o 500 ezer Ft/fő felett 4
26
A vizsgált terület, az agrárium jellege alpján erdő, extenzív-védelmi mezőgazdasági, intenzív mezőgazdasági kategóriákba lett besorolva. Az erdőgazdálkodási területek a Corine Land Cover adatbázisa alapján került lehatárolásra. Az intenzív mezőgazdasági területekbe az ültetvények és azok a szántók lettek besorolva, amelyek a növénytermesztés szempontjából kedvező adottságúak, környezetileg pedig kevésbé érzékenyek. Az extenzív-védelmi mezőgazdasági területekbe a gyepek és a természetileg értékes vagy környezetileg érzékeny, gyenge adottságú szántók kerültek be. A települések tipizálása során azt vizsgáltuk, hogy az adott településen a fenti kategóriák milyen arányban fordulnak elő. Az egyes települések besorolása mindig a legnagyobb részarányt képviselő kategória alapján történt. 84
A településeknek a fenti kategóriákba sorolása által kialakult csoportok határozták meg a 17 településtípust: o Erdei környezetben fekvő, veszélyeztetett aprófalu, csökkenő népességgel (47 db) o Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, lecsúszás veszéllyel (11 db) o Erdei környezetben fekvő, 1000 fő feletti népességű település, csökkenő népességgel, megkapaszkodási lehetőséggel (6db) o Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, lemaradó vagy stagnáló térségekben (119 db) o Döntően önellátásra berendezkedő aprófalvak, fejlődő piaci környezetben (56 db) o Extenzív környezetben lévő aprófalvak, megindult fejlődéssel (41 db) o Extenzív agrármeghatározottságú település, stagnáló vagy lemaradó környezetben (66 db) o Extenzív agrármeghatározottságú település, fejlődő környezetben (86 db) o Intenzív agrármeghatározottságú település (49 db) o Falusi és ökoturizmus meglévő potenciális bázisai (49 db) o Turisztikai funkciójú település (41 db) o Nagy többlet forgalmú turisztikai funkciójú település (3db) o Vegyes funkciójú periférikus, lecsúszó település (20 db) o Vegyes funkciójú település, fejlődési lehetőségekkel (14 db) o Vegyes funkciójú város, fejlődő tendenciával (3 db) o Ipari település megrekedt fejlődéssel (13 db) o Folyamatosan fejlődő iparváros (19 db) A folyamat leírása: A különböző szempontokat a vizsgálat célja szerint rendeztük sorba. Első helyen a településtípus szerepel, mivel az agrárdominancia a tervezési területen a legnagyobb összefüggő térséget alkotja (beleértve az erdei környezetben fekvő településeket is, amelyeket egy későbbi lépésben választunk szét). A többi, úgymond ágazati dominancia már szinte pontszerűen jelentkezik (kivételt képeznek talán a nagyobb ipari térségek, zónák), minden esetre valamilyen szempontból eltérő a vízigényük. o Az agrártérségekben jelentkezik egy – a későbbi oszlopban definiált – földhasználati jellemző, de a mezőgazdasági (áru)termelésen túl, főleg ebben a térségben tipikus az önellátásra való termelés, az országos átlagot meghaladó gazdálkodási aktivitás, főleg a nagyarányú munkanélküliség, bizonytalan egzisztenciális helyzet miatt, de tradícióból is. o Az ipari térségekben, amelyek azért döntően (a következő oszlopban) a (nagyobb) városokkal mutatnak korrelációt, az ipari vízigény jelentősége hangsúlyos, sok esetben a lakosságit is közelíti, illetve meghaladhatja azt (feltételezésünk szerint). o A speciális funkcióból az idegenforgalom az, amelyikhez konkrét vízhasználatok kötődhetnek, méghozzá időszakosan. Ennek nagyságát nehéz megbecsülni, de a szezonális, illetve hétvégi forgalom helyenként meghaladhatja a lakónépesség nagyságrendjét. Igaz, hogy ehhez érdemes lenne például a hétvégi házak jelenlétét is vizsgálni az egyes településeken, de erre vonatkozóan csak nagyon régi és töredékes országos vizsgálatok állnak rendelkezésre (Országos Üdülőterületi Terv, VÁTI). A határátkelőhely is időszakosan jelentkező vízigénye miatt került ebbe a kategóriába.
85
o Az elsődlegesen agrár- vagy erdőgazdálkodási meghatározottság mellett pontszerűen, döntően a központokban kisebb ipari, feldolgozó kapacitások is megjelennek, ezeket neveztük vegyes funkciójú településeknek. Ezek tulajdonsága, hogy az agrárszerepükből eredő vízigényükön túlmenően, itt jelentkezhetnek élelmiszer feldolgozó ipari magas vízigények is, vagy egyéb ipari vízfogyasztások. Az agrártípus különálló formája az erdőgazdálkodási térség, ahol vízigényes földművelés csak korlátozott területeken folyik, és a feldolgozóipar lehet egyrészt fafeldolgozás, másrészt állattartáshoz kapcsolódó élelmiszer feldolgozás (húsfeldolgozó, tejüzem, hűtőház). Az extenzív-védelmi, illetve intenzív kategóriák nem csak a vegyszerhasználatban jelentenek különbséget, hanem vízigény tekintetében is. Ezen belül az extenzív gazdálkodáshoz illeszkedő ártéri tájgazdálkodás, amelynek a térségben vannak elindítói, gazdaságos vízhasználatra épülnek (a folyó áradási vízfeleslegét vízkormányzással juttatják a célterületre, és ott területhasználati elemekkel – pl. erdősítéssel – segítik elő a tartalékolást), hozzájárulnak a vízháztartás javításához. A különböző település nagyságokhoz nem csak népesség rendelhető hozzá, hanem egyes kategóriákhoz tartozó intézményi, infrastrukturális, kereskedelmi stb. ellátottság is, egy bizonyos nagyságrend felett pedig jelentős ipari kapacitások. A településnagyságok életmódbeli különbségeket is magukban hordoznak (nagy- vagy kisvárosi, falusi életforma stb.), fejlettségbeli és így vízigényben is megmutatkozó differenciákkal. A továbbiakban a vízigényeket alakító fejlődési pályák prognózisát céloztuk meg, amelyek azt segítenek eldönteni, hogy egy adott településnek milyen lehetőségei vannak az elkövetkezendő ciklusban a relatív „konstans” adottságaik (mint determináció) kiaknázására, javítására, vagyis milyen irányban változhat a jelenlegi vízigényük. Az elmúlt időszakban (2004-06) egy főre jutó fejlesztési beruházásoknak, némileg spekulatív módon történő figyelembe vétele azt a célt szolgálja, hogy mennyire felkészült egy adott település az eu-s csatlakozást követően kiterjedő pályázatos vállalkozási formára, milyen a vállalkozói aktivitás. Elárulhatja azt is, főleg a kisebb településeken, hogy vannak-e „lobbiszemélyek”, akik a település fejlődése érdekében koncepcióval rendelkeznek, állandóan figyelemmel kísérik a lehetőségeket, és minden alkalmat felhasználnak arra, hogy fejlesztési forrásokhoz jussanak. Hosszú évek tapasztalata, hogy egy-egy periférikus területen óriási különbségek vannak szomszédos falvak között, az úgy nevezett „kovász embereknek” köszönhetően. Természetesen igyekeztünk kiszűrni azokat a helyzeteket, amikor az egy főre eső fejlesztési pénzek egy központi nagyberuházás kapcsán kerültek egy adott térségbe (pl. VTT tározó a Bodrogközbe). Feltételezésünk azonban, hogy az első, igen rövid, támogatási időszak egyben az új rendszer bevezetésének tanulási ideje is volt, ezért került ennyire hátra a szétválogatás szempontjai között. A kistérségek fejlődése a már említett tanulmány segítségével került kategorizálásra, amelynek egyik fontos szempontja a távlati megközelíthetőségi lehetőségek (elérhetőség) változása volt az országban, a tervezett közlekedési beruházások figyelembe vételével. Ennek a szempontnak a bizonytalansági faktora is eléggé magas, és ugyan egy eddig feltáratlan térségről van szó, a prognosztizált besorolás relatív fejlettséget jelent csupán, ami számos további, előre nem látható tényezőtől is függ: pl. ukrán-román autópálya fejlesztések iránya, a kistérségi központok abszorpciós képessége és ezeknek a környezetükkel való együttműködési szintje. Mégis figyelembe 86
kellett vennünk ezt a hatást is, mivel az elérhetőségben és feltáratlanságban, relatív olcsó munkaerőben rejlő piaci lehetőségek a külső gazdasági szereplők számára vonzóak. A távlati népesség változás az apró falvak lehetséges funkcióváltozása miatt érdekes (üdülőfalu), valamint meghatározó lehet a környezet fejlődési iránya is. Valószínűsíthető, hogy egy fejlődő környezetben lévő aprófalu önellátásra berendezkedett népessége, nagyobb lehetőséget kap a piacra való termelésre, mint egy gyenge központtal rendelkező kistérségben.
87