4. fejezet: Egyenl tlenség és szegénység Magyarországi helyzet A 45 el tti id szakról nincsenek pontos adatok. A szocialista korszakban, amikor hivatalosan is tagadták a szegénység létét, létezett szegénység. Alapfogalmak Társadalmi egyenl tlenség: az egyének, családok, és a különböz társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Egyenl ség: Megkülönböztethet a pozíciók egyenl sége (a társadalom minden tagjának foglalkozásától, iskolai végzettségét l, stb. függetlenül egyenl a jövedelme + az élethelyzete), és a pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenl sége (a társadalom minden tagjának egyenl esélye van arra, hogy a magasabb jövedelmet és más privilégiumokat biztosító pozíciókba bejusson) Igazságosság: Az a társadalom, vagy jövedelem elosztás, stb., amelyet a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana egy olyan kiinduló helyzetben, amikor még nem tudja, hogy kedvez bb, vagy kedvez tlenebb pozíciót fog elfoglalni a társadalomban. Méltányosság: Az a társadalmi berendezkedés, jövedelemelosztás, stb., ahol minden állampolgár akkora javadalmazásban részesül, amely arányos a társadalomnak nyújtott szolgálatával.
A szegénység A szegénység fogalmát a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére, és inkább az alacsony jövedelem és az ebb l adódó egyéb hátrányok megjelölésére szokták használni. Depriváció: megfosztottság, hátrányos helyzet (nélkülöz olyat, ami a többség rendelkezésére áll, és kívánatos, elérend minimum). Többszörösen hátrányos helyzet: egynél több hátrány. Abszolút szegénység: az egyén vagy a család a létminimum alatt él. Relatív szegénység: az egyén vagy család er sen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Háztartáspanel-felvétel: ugyanazokat a személyeket és háztartásokat évr l évre felkeresik, és vizsgálják. Szegénységi küszöb: Az a jövedelemszint, amelynél kisebb jövedelm eket szegénynek tekintjük. Ez lehet a létminimum, de meghatározható például az átlagjövedelem bizonyos %-ában. Létminimum: a szegénységi küszöb egy módja. Ha súlyozzák a családtagokat, akkor ekvivalencia-skáláról beszélünk. Létminimum: Az az összeg, amely egy embernek szükséges ahhoz, hogy alapvet szükségleteit minimális szinten ki tudja elégíteni. Kiszámítása: összeállítanak egy, a tápanyagszükségletet fedez , lehet legolcsóbb étrendet és ennek árához hozzáadják az egyéb szükségletek fedezésének becsült költségeit. Jövedelmi deciliseloszlás
Elméletek 1. Az egyenl tlenségek szükségszer ek, kívánatosak • Elitista álláspont: az elit az átlagnál tehetségesebb, intelligensebb, stb., ezért magasabb jövedelmeket érdemelnek. • Libertariánus álláspont: minden állami beavatkozás sérti a gazdagok szabadságjogait. • Funkcionalista szociológiai iskola: a fennálló jövedelemeloszlás azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára. A mérsékelt egyenl tlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenl ek Akik erre az álláspontra helyezkednek, azokat Amerikában liberálisnak, Európában szociáldemokratáknak nevezik. Az igazságos társadalom két f elve: • a társadalom minden tagjának egyenl joga van az alapvet szabadságjogokhoz • a társadalmi egyenl tlenségeket úgy kell elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák 1. Teljes egyenl ség = egalitárius álláspont Marx és Engels szerint a kommunista társadalomban a teljes egyenl ség megvalósul. A szocializmusban ezt sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tartották, ehelyett a munka szerinti elosztást hirdették.
Az egyenl tlenség és a szegénység okai Ezek különböz irányzatok: 1. Biológiai adottságok: nem lehet bizonyítani, hogy az intelligencia szintjét valóban dönt en az öröklött génállomány határozza meg. 2. A gazdasági társadalmi rendszer jellege és m ködése. 3. veltség és iskolai végzettség. 4. A csonka családok válnak szegénnyé. 5. A szegény rétegbe tartozóknak egy egészen különös viselkedési norma és értékrendszere, vagyis kultúrája van. Ez megakadályozza ket abban, hogy a szegénységb l kiemelkedjenek, viszont az ezzel járó terheket könnyebben elviselik. 6. Különféle demográfiai események (Özvegyülés, válás, az átlagosnál több gyermek születése).
Szegénység fejl országokban A fejl országok a GDP nagy részét költik élelmiszerre, a népesség eltartására, így beruházásra, a gazdaság fejlesztésére keveset tudnak fordítani. A szegény népesség száma és aránya Dél-Ázsiában, azon belül Indiában a legmagasabb. Alig kisebb a szegények aránya a Szaharától délre fekv ún. Fekete-Afrikában.
Szegénység a fejlett országokban Harrington 1963-ban mutatott rá arra, hogy Amerikában a népesség jelent s része szegény. A szegénység ellen küzdött Kennedy és Johnson. 1960-tól rendszeresen kiszámítják a létminimum alatt él k számát. Svédországban a hosszú szociáldemokrata kormányzás tudatos politikája következtében a jövedelmi egyenl tlenség a fejlett t kés országok között a legkisebb. Általában a fejlett országokban relatív szegénységi küszöböt használnak. Szociális szegénység: a megkérdezettek megmondják, hogy mekkora az a jövedelem, amib l még éppen ki lehet jönni. Az így kiszámított létminimum magasabb a hivatalosnál. Minden fejlett országban 5 és 20 % közötti szegénységet mutatnak ki. Kik a szegények: • munkanélküliek • egy szül él a gyermekeivel • gyakori az egyedül él id s n k között • etnikai kisebbség • bevándorlók • vendégmunkások Kétharmad – társadalom: a társadalom kétharmada jómódú, de egy leszakadó egyharmad rész tartósan és reménytelenül szegény marad. A szegénység nagyobb része nem tartós.
A szegénység alakulása: 1. 1978-ig a reálbér n tt, utána csökkent. 2. Az egy f re jutó reáljövedelem 1978-tól kevésbé n , 90-t l csökken. 3. tt a lakosság jövedelemkiegészít tevékenysége. 4. A mez gazdasági kistermelésben a szegények, a nem mez gazdasági gazdaságban a jobb anyagi helyzet ek vettek részt, ez széthúzta a jövedelem-különbségeket. 5. 1978-tól növekv az infláció. 6. 1962-t l 82-ig csökkent a jövedelem-egyenl tlenség, ezért csökkent a szegénység, de 1982-t l ismét n a létminimum alatt él k száma. A szegénység összetételének változásai 1. Korábban a szegénység a falvakban koncentrálódott, 87-re n tt a városi szegénység. 2. A 60-as évek elején a mez gazdasági fizikai foglalkozásúak között több volt a szegény, mint a szakképzetlen munkások között. 1987-re megfordul ez a különbség. 3. Az 1960-as években több a szegény nyugdíjas, 1987-t l ez már nem jellemz . 4. A szegénység áttev dött az id sekr l a gyermekekre. A szegénység 95-ig megn tt. Két közvetlen oka az infláció és a munkanélküliség. 1996-ban a népességnek több mint egyharmada szegény. A középrétegek is lecsúsznak.
A szegények típusai 1. A hagyományos szegénység: szakképzetlen munkások és a mez gazdasági fizikai munkások. 2. “Új” szegénység: a rendszerváltás óta munkanélküliek. 3. Demográfiai szegénység: a nyugdíjak reálértékét bizonyos fokig sikerült megvédeni az inflációtól, a nyugdíjasokat nem fenyegeti a munkanélküliség és az id sebb korú alacsony nyugdíjúak kihalnak, ezért kevesebb a szegények között az id sek aránya. A szegénység áttev dött a gyermekekre. 4. Az etnikai szegénység: A roma etnikumhoz tartozó népességnek az átlagosnál jóval nagyobb része szegény.
Jóléti állam és jóléti programok Titmuss modelljei: 1. reziduális modell: csak az kap támogatást, akik képtelenek a piacon megfelel jövedelemhez jutni. Pl. USA 2. teljesítmény modell: a támogatásokat a korábbi járulék befizetésekhez kötik. Pl. Németország. 3. Intézményes modell: alanyi jogon adott támogatások, pl. Svédország G. Esping-Andersen modelljei: 1. liberális modell: rászorultsági elven alapul 2. konzervatív modell: veszélyeztet körülmények esetén támogat. 3. Szociáldemokrata modell: célja az egyenl ség, a támogatást állampolgári jogon nyújtja.
A jóléti állam problémái: A jóléti állam ellenz i szerint a támogatások megterhelést jelentenek a gazdaságnak, és csökkentik az egyén munkateljesítményének növelésére való hajlandóságát. Jóléti állam hívei szerint a nagy tömegnél széls séges szegénység sok közvetett költségeket jelent a társadalomnak. A jóléti állam további kiépítését gátolta: 1. véget ért a II. világháborút követ fellendülési korszak + 1973-ban olajválság. 2. Megn tt a munkanélküliség (többlet megterhelés a jóléti rendszernek) 3. Öreged népesség: kevesebb állampolgár járulékaiból kell növekv számú állampolgár juttatásait kifizetni. A magyar jóléti rendszer programjai: nyugdíj, családi támogatás, táppénz, munkanélküli segély, szociális segély, ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás, lakástámogatás. Szükség van a jóléti rendszer reformjára. 5. fejezet: Társadalmi szerkezet és rétegz dés Alapfogalmak Társadalmi szerkezet: A társadalmon belüli különböz pozíciók közötti viszonyok. Státusz: A társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. A státuszok betölt i meghatározott szerepek szerint viselkednek és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak el az ket betöltök számára. Szerep: Valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. Társadalmi rétegz dés: Különböz ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely) alapján definiált társadalmi kategóriák, helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, e rétegek hierarchikus sorrendje különböz dimenziókban. Társadalmi osztály: A termel eszközök tulajdona, vagy annak hiánya alapján megkülönböztetett társadalmi kategória. Marx szerint 3 osztály van: • Termel eszközöket nem birtokló munkások • Csak saját maguk foglalkoztatásához elegend termel eszközzel rendelkez kispolgárok • kések, akik bérmunkásokat foglalkoztatnak Társadalmi réteg: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága, stb. alapján hasonló helyzetben lév k csoportja. Státuszcsoport: Az egyéneknek, vagy családoknak az a csoportja, amelynek tagjai Kolossi Tamás által megkülönböztetett 7 dimenzióban együttvéve hasonlóan helyezkednek el, tehát hasonló az anyagi színvonaluk, fogyasztásuk, életmódjuk, lakásuk, lakókörnyezetük, munkájuk és a hatalmi pozíciójuk. Elit: A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezked , kis létszámú, az uralkodó osztálynál kisebb csoport.
Vizsgálati módszerek • Survey-módszer • Önbesorolás • Presztízsvizsgálat (vagy 3-5 fokozatú skálán értékelik a foglalkozásokat, vagy sorba rendezik, és a sorszámokat átlagolják). Ált. a presztízsrangsor állandó, mert a foglalkozások fontossága nem változik.
Társadalmi-gazdasági státusz: A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján kiszámított, a presztízshez hasonló pontszám.
Elméletek Harmóniaelmélet: az együttm ködés jellemz , a konfliktus kivételes és diszfunkcionális jelenség. Konzervatívok. Davis és Moore szerint a társadalomban különféle funkciókat kell ellátni, amelyek eltér fontosságúak, és eltér képesség, ismeret szükséges hozzájuk. Ahhoz, hogy a legmegfelel bb emberek kerüljenek a fontosabb funkciókba, ket jobban meg kell becsülni, jobban meg kell fizetni. A jövedelemkülönbségek tehát funkcionálisak, indokoltak = amerikai strukturalista-funkcionalista irányzat. Konfliktuselmélet: a konfliktus viszi el re a társadalmi fejl dést, tehát ez jellemzi a társadalmat. Radikálisok. Marx és Engels osztályharc-elmélete. Pareto szerint a régi és új elit harcol egymással Csereelmélet: a társadalom tagjai egymással cserélnek. Kényszerelmélet: a társadalmat a hatalommal rendelkez k által alkalmazott kényszer jellemzi. G. Lenski szerint a különbségek alapja a hatalmi különbség, vagyis az er szak alkalmazásának lehet sége. De a társadalom m ködéséhez kell a legitimitás, ezért a hatalmon lev k a jövedelem egy részét átengedik a hatalom nélkülieknek.
A társadalmi szerkezet dimenziói, okai 1. Marx és Engels szerint a termel eszközökhöz való viszony. 2. Max Weber szerint: • Gazdasági dimenzió (termel eszközökhöz való viszony + munkaer piaci helyzet) – gazdasági osztály • Hatalom (a politikai hatalom nem feltétlenül függ össze a ketulajdonnal) • Rend (megbecsültség, el kel életmód, életvitel) Három osztályt különböztet meg: • Birtok szerinti osztály • Jövedelem szerinti osztály • Társadalmi osztály: ezen belül könny a társadalmi helyváltoztatás, mobilitás, szokásos a házasságkötés, nehéz átlépni a határait. 3. Geiger szerint több dimenzió is van. Osztály helyett jobb a réteg fogalom használata. Egyik réteg jobb, másik rosszabb helyzetben van. Életmód, életkörülmények, gondolkodásmód, stb. is meghatározó. A középréteg jelent ssége megn . 4. Ossowski nemcsak a termel eszköz tulajdonát, hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi. 5. Lenski szerint hétféle osztályrendszer él egymás mellett: 1. politikaihatalmi, 2. vagyoni-t ketulajdoni, 3. foglalkozási (meghatározó), 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti, 7. Életkori 6. Bourdieu szerint 3 féle töke van: pénztöke, kulturális töke (m veltség) és szociális töke (kapcsolatok). Ezek konvertálhatóak.
Hatalomelméletek Mills: egy sz k hatalmi elit uralkodik az USA-ban Dahrendorf: a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán Gyilasz: újosztály-elmélet: a szocialista és kapitalista ugyanolyan osztálytársadalom, csak a szocializmusban az állam és a pártbürokrácia a termel eszközök tényleges tulajdonosa, és ezáltal az uralkodó osztály.
Társadalmi helyzet és társadalmi mili Hradil nevéhez f dik mindkét fogalom. A társadalmi helyzet megkülönböztet több elitet, a normálkeres ket aszerint, hogy a munkanélküliség mennyire fenyegeti ket. A társadalmi mili els sorban életmód, kultúra, és az értékek által meghatározott társadalmi csoportok, pl. magas szint konzervatív, hagyományos munkás, stb.
A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az ember életesélyeit (milyen valószín séggel jut magas jövedelemhez, szerez magas iskolai végzettséget, jut börtönbe, stb.) A társadalmi helyzet meghatározza, hogy az egyén kikkel barátkozik, házasodik, életmódot, mit olvas, milyen sportot z, hol tölti a szabadságát, a politikai preferenciákat, stb. Marx szerint van magának való osztály (nem harcol kollektívan érdekei érvényesítéséért) és magáért való osztály.
A társadalmi kategóriák száma 1. Kett (dichotóm modell):
Marx és Engels – osztályharc Pareto – elitek
harca 2. 5-10: érdekkonfliktusok vannak 3. Nagyszámú kategória: atomizálódott társadalom, sok kis csoport verseng egymással. A modellek presztízscsoportokon alapulnak Általánosan használt modell: • Vezet k és értelmiségiek Technikusok és irodai foglalkozásúak • Önálló kisiparosok, keresked k • A szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi, félig fizikai foglalkozásúak (jegykezel ) • Szakmunkások • Szakképzetlen munkások • Parasztok
Nemzetközi tendenciák • a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya • a harmadik szektorban, a szolgáltatások területén dolgozók aránya • Növekszik a munkásosztály differenciálása (szakképzettek és szakképzetlenek közötti távolság) • Sok helyen kialakulóban van egy új szegény réteg (tartós munkanélküliek, betegek, rokkantak, etnikum, vendégmunkások) • A gazdasági szervezetek méretei n nek, tovább bürokratizálódnak. az állam bürokratikus apparátusa is. Ezzel szemben n a kis gazdasági egységek száma. • Nem t nik el a kispolgárság. • Növekszik a nyugdíjból él k száma.
Az osztályok elhalása, változása A munkásosztály Nyugat-Európában és Észak-Amerikában elpolgárosodott, de a gondolkodásmódban megmaradtak munkásoknak. Hogy elhalnak-e osztályok, vagy megmaradnak, nem d lt el a vitában.
Magyarországi helyzet 1945 el tt • az ország lakosságának fele a mez gazdaságból élt, mert az iparosodás kezdeti szakaszban volt • a középosztály kicsi volt (1/5) • a legszegényebbek a mez gazdasági munkások, a mez gazdasági cselédek és a kisbirtokos parasztok voltak • igen nagy volt a jövedelemegyenl tlenség (a bányászok, kohászok jobban kerestek) A két világháború között Kett s társadalom jellemz : - történelmi-nemzeti (rendies) pl. egyházak, arisztokrácia államhivatalnoko k, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság - modern polgári, pl. kapitalista vállalkozók, polgári származású arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek, munkásság, 1945 után: Két osztály és egy réteg: munkásosztály (állami tulajdonon keresztül részesül a termel eszközb l) és termel szövetkezeti parasztság (szövetkezeti tulajdonon keresztül), ill. az értelmiségi-szellemi réteg. “Maradék” kategóriák: kulákok, kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság. Ez a modell nem alkalmas 1960-tól a társadalom vizsgálatára. Ferge Zsuzsa ezért kidolgozott egy másik modellt = munkajelleg-csoportok • Vezet és értelmiségi • Középszint szellemi • Irodai • Szakmunkás • Betanított munkás • Segédmunkás • Mez gazdasági fizikai, vagyis paraszt • Nyugdíjas Ezt alkalmazva kiderült, hogy - Magyarországon jelent s a jövedelemkülönbség - A szellemi kategórián belül és a munkásságon belül is nagyok az eltérések - A hierarchikus sorrend hasonló a Nyugaton megfigyelthez. Az egyes dimenziókban megállapítható társadalmi egyenl tlenségek nagyobbak voltak, mint a jövedelmi különbségek, minél inkább haladunk az anyagi jelleg dimenzióktól a nem anyagi, kulturális jelleg ek felé, annál nagyobbak ezek a különbségek. A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus m ködött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette, a hátrányos helyzet ek hátrányait pedig növelte. A gazdasági fejl déssel párhuzamosan n a szellemi foglalkozásúak, a vezet k, az értelmiségiek, a munkások, a szakmunkások aránya.
Kolosi Tamás 7 dimenzió szerint csoportosította a családokat (fogyasztás, kultúra-életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás) 1. Elit családok 2. Városias fels réteg (csak a lakáshelyzete rosszabb az elitnél) 3. Falusias fels réteg (lakókörnyezete rosszabb az elitnél) 4. Fogyasztói magatartású középréteg ( fogyasztása eléri az elit szintjét, de anyagi és érdekérvényesítési helyzete átlag alatti) 5. Városias jómódú munkások (anyagi, lakás, lakókörnyezet kedvez , fogyasztás és m vel dés elmaradott) 6. Rossz anyagi helyzet középcsoport (anyagi színvonal és fogyasztás átlag alatti) 7. Falusias középcsoport (lakás, lakáskörnyezet elmaradott) 8. Érdekérvényesít alsó csoport ( ált. hátrányos, kivéve: érdekérvényesítés) 9. Jó anyagi helyzet falusias alsó csoport (háztáji munkával magasabb jövedelem, de általában elmaradottak) 10. Városias alsó csoport (csak a lakókörnyezet kedvez ) 11. Enyhén deprivált csoport (fogyasztásuk jobb, a többi dimenzió kedvez tlen) 12. Deprivált csoport (minden dimenzió tekintetében elmaradottak)
A társadalomszerkezet befolyásolása • Politikával, er szakkal (pl. szocialista társadalom létrehozása, Kuba, stb.) • Szociálpolitikával • Adópolitikával • Kis- és középvállalkozások támogatásával • Állami alkalmazottak bérén keresztül • Oktatáspolitikával 6. fejezet: Város és falu Alapfogalmak Város: Az a település, amelynek az adott id pontban városi, államigazgatási rangja, pozíciója van. Saját lakossága és a környez falvak számára ellát bizonyos központi funkciókat, magasabb szint iskolák, egészségügyi intézmények és m vel dési intézmények találhatók benne. A város lakossága heterogén, az emberi kapcsolatok személytelenek, a szomszédság, a család szerepe meggyengül, ezért gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a deviáns viselkedés. Falu: Az a település, amelynek a rangja községi. A falut a társadalmi kapcsolatok szorosabb volta, hagyományosabb gondolkodás, a társadalmi normákhoz való nagyobb fokú alkalmazkodás, és a nyugodtabb életmód jellemzi. Agglomeráció: azok a községek, kisebb városok, amelyeknek a lakosság szoros és mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal (pl. ingázók). Tanya: a falvak és városok zárt beépítés részén kívül fekv , egyedül álló vagy csak kevés lakóépületb l álló települések és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek. Külterületi lakott hely: tanya, a belterületeken kívül fekv lakott helyek, pl. bakterház, üdülök, stb.
Urbanizáció, szegregáció, slum, invázió, szukcesszió, filtráció Urbanizáció: A városi népesség növekedése (városodás), vagy a települések városias jellegének er södése (városiasodás). Szuburbanizáció: A városi népesség egyik, többnyire jobb módú része elhagyja a város központi részeit, és a városkörnyéki kertes, családi házas övezetbe költözik. Szegregáció: A településeken, els sorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböz társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. A szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és kisebbségi etnikumhoz tartozó népesség lakta városrész leromlik.
jelent sen sokat termelnek, és ugyan néhol fogy a számuk, a DunaTisza közén és máshol fejl dnek, fenn fognak maradni. • A településhálózat hiányos, vannak városhiányos részek. A f város kiemelkedik. 1950-t l kezdik meg a vidéki nagyvárosok fejlesztése, hogy Budapestet ellensúlyozzák. Ezenkívül még 106 középfokú központ várossá fejlesztését irányozták el , de a kiválasztás sem volt mindig szerencsés, így ez nem nagyon sikerült. • 1980-ban cél a községek népességmegtartó erejének fokozása. De mivel erre nem volt pénz, n ttek a hátrányok. • 1990 után a települések önállósága megn tt, de emiatt magukra vannak utalva. • A községekben a szegények aránya nagyobb, mint a városokban, és különösen Budapesten. • A községekben az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi arány, és a munkanélküliség hosszabb ideig is tart. Vizsgálati módszerek • A lelki problémák a községekben gyakoribbak. • A települések népességszám szerinti kategorizálása. • A megyék közötti jövedelmi különbségek 1960 óta kissé csökkentek. • A városokat két vagy több kategóriára osztjuk fel (pl. megyei Budapest vezet, utána jön a központi régió, azután az északnyugativárosok: Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Gy r). dunántúli és a déli régió, a keleti-északkeleti régió elmarad. A Megyeszékhelyeket elkülöníthetjük. nyugati határszélhez közeli területek relatív jövedelmi helyzete • Regionális vizsgálatnál 19 megyét és Budapestet különítjük el. javult. • Nagyobb régiókat is elkülöníthetünk: Dunántúl, Alföld, Északi- • Budapest és a körülötte lev megyék el nyösebb helyzet ek középhegység. (centrum), mint a központtól távol fekv megyék (periféria). • Gazdasági fejlettség alapján is csoportosíthatunk: Budapest, a • Az ÉNY-i országrész fejlettebb a K-DK-inél. A nyugat-európai város körüli központi megyék, északnyugat-dunántúli megyék, hatások ugyanis ket el bb érték el. déli megyék, északkeleti megyék. • Budapest kerületei igen eltér helyzetet mutatnak. A budai kerületek nagy rész a legjobb társadalmi helyzet rétegek lakóhelye. Az V. kerület az üzleti központ, de ma már nem a privilegizált réteg lakik itt. A VII. és VIII. kerületben a legelterjedtebb a szegénység. A szegregáció megfigyelhet a f úthoz való távolság esetén ill. egyegy lakóházon belül is. Elméletek Kétféle lakáshozjutási lehet ség: magántulajdonban lev A modern urbanizáció ciklikus: lakások vásárlása, építése 1. Városrobbanás (n a városok népessége) 2. Relatív dekoncentráció (városnövekedés csökken, fejl dnek az állami lakáskiutalás el városok, a falvak között elválnak a fejl dök és a hanyatlók) Ez alapján vannak új és régi állami bérlakásban él k (mindketten a 3. Dezurbanizáció (n a falusi népesség száma, aránya) reálisnál alacsonyabb lakbért fizetnek), új családi házakban és régi Magyarország jelenleg a második szakaszban van. családi házakban, parasztházakban él k. A legjobb módú rétegek kaphatnak inkább állami bérlakást, míg a szegények kénytelenek öner l építkezni. (A lakásokat a társadalmilag hasznosabb Az életmódbeli különbségek emberek kapták meg.) • A lakótelepeken a középrétegek laknak, nem a rászorult szegények. Város A lakókFalu ált. elégedetlenek a lakásukkal, nincsenek személyes kapcsolatok – sokan el akarnak költözni. “társadalom”, személytelen cserekapcsolatok, szerz dések szabályozzák az életet “közösség”, személyes kapcsolatok • A rendszerváltás után az állami tulajdonban lév lakásokat olcsón kifinomultság, változatosság, szabadság, tolerancia etnocentrizmus eladták a lakóknak. A szegények nemteljes tudták megvásárolnirészt a vesz az emberi kapcsolatok elszemélytelenednek, közömbösek, csömör, a lakók z emberi kapcsolatokban a lakók személyiségükkel lakásukat. Az önkormányzatok nem emelték fel a lakbéreket a piaci személyiségüknek csak egy részével vesznek részt az emberi kapcsolatokban ár színvonalára, hogy aanómia szegényebbek is ki tudják fizetni.a deviáns viselkedé nagyobb fokú az elidegenedés, az anómia, a deviáns viselkedés és a dezorganizáció elidegenedés, nem jellemz . Kevesebb • A lakásépítés csökkent, az épül lakások nagy része családi ház.
Slum: A leromlott fizikai állapotú és szegények által lakott városrész angol neve. Invázió: Valamely társadalmi réteg, vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe, vagy városrészbe. A korábban szokásos tevékenységek mellé újabb tevékenységfajták települnek. Szukcesszió: Valamilyen újfajta lakosság kiszorítja a település, vagy városrész régebbi lakosságát, azaz az újfajta lakosság tömegesen költözik be, a régi lakosság viszont elköltözik. A gazdasági tevékenység összetétele megváltozik, kicserél dik. Filtráció: Az adott lakások egyre szegényebb személyek, családok lakóhelyeivé válnak. A lakók fokozatosan jobb lakásokhoz jutnak, tehát a lakáskategóriák között fölfelé mozognak. A lakások egyre alacsonyabb társadalmi helyzet családok otthonává válnak, tehát lefelé mozognak.
Városökológiai elméletek A koncentrikus körök elmélete (Park és Burgess) • A városközpont az üzleti övezet (áruházak, bankok, szállodák, szórakoztató intézmények, stb.) • Átmeneti övezet (leromló bérházak, szegények laknak itt. Az üzleti negyed közelében lev bérházakat nem éri meg restaurálni, mert úgyis megveszik, hiszen terjeszkedik az üzleti övezet) • Harmadik gy : jobb helyzet munkások élnek bérházakban • Negyedik övezet: munkások családi házai • Ötödik övezet: új bérházak • Nagyváros körül van az ingázók lakásainak az övezete = családiházas külvárosi terület, szuburbia Másik elmélet szerint vannak ipari, kereskedelmi és lakóterületi szektorok. Ezek kialakulásában a f közlekedési utak játszanak szerepet. A jó leveg és a domborzat is befolyásoló. Harmadik elmélet szerint a nagyvároson belül több városmag van, ezek köré szervez dnek a városrészek. Megkülönböztethetünk egy-egy országon belül centrumot, perifériát és félperifériát.
Nemzetközi tendenciák • Urbanizáció 1960-ig, utána elindult a szuburbanizáció. Az utolsó 1015 évben új tendencia jelent meg: n tt a nagyvárosok körüli falusias területek népessége, sokan kiköltöznek a városból. 1980-tól ismét urbanizáció jellemz Észak-Amerikában, sok nyugat-európai országban, Japánban, de a növekedés üteme lassabb. Egyesek szerint a Kondratyev-ciklussal párhuzamos a városnövekedés is. • A fejl országokban a városodás folytatódik. A falusi szegénység elöl sokan a városokba menekülnek, hátha kapnak alkalmi munkát. A világ 20 legnagyobb népesség városából 17 fejl országban van. A világ 5 legnagyobb népesség városa: Mexikóváros, Sao Paulo, Tokió, Kalkutta, Bombay. • Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban. Pl. USA. Stockholmban és Párizsban sikerült ezt megszüntetni tudatos városépítési politikával. • A volt szocialista országokban sok az 50-100 éves leromlott lakóház, amit nem újítottak fel. • Nem bizonyított a nagyvárosban él k kapcsolatainak elszemélytelenedése. • A hanyatló falvakban és a kisvárosokban magas a lelki problémák gyakoriság.
Magyarországi helyzet • 1995-ben a népesség 18,8%-a lakott Budapesten 44 %-a városban 37,2 %-a községekben • Ha a városiasodottságot vizsgálnánk, Magyarország meglehet sen elmaradott képet mutatna. Eddig ilyen vizsgálat nem volt. • 1990 óta a városodás üteme er sen lelassult, Budapest népessége kissé csökkent. Kevés új lakás épül. Nem feltétlenül kívánatos, hogy a városokban lakó népesség aránya növekedjen (slum, nyomornegyedek, deviáns viselkedés stb. miatt) • Cél: minden lakos számára elérhet ek legyenek a városi élet által nyújtott el nyök, hozzáférhet ek legyenek a városi funkciók. • A szocialista országokban a városfejl dés késleltetve ment végbe. Az ipar ui. háttérbe szorította az infrastruktúrát. A meglév városok is sok tekintetben falusiasak maradtak. • 1945 után sok tanyát építettek. Egy ideig úgy gondolták, hogy a tanyák nem fejleszthet k, nem nyújthatnak korszer életkörülményeket az ott él k számára. A tanyák azonban 1990 óta
Területfejlesztési politika • A települések fejl dését kormányzati és helyi államigazgatási döntésekkel lehet befolyásolni. • A költözködés megtiltása nem hatékony. Jobbak a gazdaságpolitikai eszközök. Még jobb a fejlesztési források elosztása. A kormányzati szinten elosztott er forrásokat lehet leg az elmaradott területek fejlesztésére kell fordítani. • Kell tudatos várospolitika, nem szabad hagyni a várost spontán fejl dni, mert ez pl. nyomornegyedek kialakulásához vezethet. Megoldás lehet új lakótelepek építése, vagy a leromlott házak teljes átépítése. De vizsgálatok kimutatták, hogy a lakók ezekben idegenül érzik magukat. Jobb a leromlott városrészek fokozatos restaurációja. Ez ugyan költséges, de a városrészek leromlásából és a szegregációból származó közvetett költségek (b nözés) sokkal magasabbak.
Lakáspolitika • A magántulajdonban lev családi házak és társasházak építésének ösztönzése el nyös hitelekkel. • Magántulajdonban lev nagy bérházak építésének el segítése. • Minimális állami és önkormányzati lakásállomány és új lakásépítés fenntartása, alacsony lakbér lakások juttatása a rászorultaknak. 7. fejezet: Társadalmi mobilitás és vándorlás Alapfogalmak Társadalmi mobilitás: Az egyén, vagy család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegb l a másikba. Ez tulajdonképpen a társadalmi hierarchiában történ fölfelé vagy lefelé mozgás (vertikális). Elvben lehet horizontális mobilitásról is beszélni. Els sorban a foglalkozás alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgást tekintjük társadalmi mobilitásnak. A kulturális felemelkedés csatornája sz kebb, mint a foglalkozási kategóriák szerinti mobilitásé, és éppen a m veltség határozza meg a leger sebben a státuszmobilitást. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás: A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor a gyermek feln ttkori társadalmi pozíciója eltér szülei társadalmi pozíciójától. Nemzedéken belüli (intragenerációs) mobilitás: A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor az egyén foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Házassági mobilitás: A férj és a feleség más-más társadalmi rétegbe tartozik. Az egyén a házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. Nyitott és zárt társadalom: Nyitott az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenl tlensége csekély, könny átlépni egyik társadalmi rétegb l a másikba. Zárt társadalom esetén az esélyegyenl tlenségek nagyok, az egyik rétegb l a másikba való átlépés nehéz. Vándorlás (migráció): olyan lakóhely-változtatás, amely településhatár átlépésével jár. Állandó népesség: adott településen állandó lakóhellyel rendelkezik. Lakónépesség: az állandó lakóhellyel rendelkez k száma + ideiglenesen bejelentett népesség – az állandó lakóhellyel rendelkez k közül azok, akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. Állandó vándorlás: állandó lakhely megváltozik. Ideiglenes vándorlás: új ideiglenes lakóhelyre költözés. Ingázás: Az egyén lakóhelye és munkahelye más-más település területén fekszik. A lakóhely és a munkahely közötti utazás, az ingázás naponta, vagy ritkábban történik. Nemzetközi vándorlás: Országhatárokat átlép lakóhelyváltozás. Ezt az államok engedélyhez kötik. A letelepedési és a munkavállalási engedély még nem jelenti az állampolgárság megadását. Vándorlási egyenleg: Az odavándorlás és elvándorlás különbsége belföldi vándorlás esetén, nemzetközi vándorlásban pedig a bevándorlás és kivándorlás különbsége.
Vizsgálati módszerek ISA-paradigma: a Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) dolgozta ki ezt a módszert az 1950-es években. Ez egy elméleti és módszertani megközelítés. El ször összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. Ezekben 5-10 nagyobb osztályt, réteget különböztetnek meg. Az egyik tengelyen az elért, a másikon a származási kategóriákat mutatják ki. A táblázat minden egyes cellájába azoknak a száma kerül, akik a megfelel társadalmi kategóriából indultak és a megfelel kategóriába érkeztek. Az ilyen táblázatokat aztán vízszintesen és függ legesen százalékolják. Ha a százalékos arányok azt fejezik ki, hogy egy-egy társadalmi kategóriákból származók közül hányan kerülnek a különféle társadalmi kategóriákba, kilépési mobilitási arányszámokról beszélünk. Amikor pedig a százalékos arányok azt fejezik ki, hogy az egy-egy kategóriába tartozók hogyan oszlanak meg származás szerint, akkor belépési mobilitási arányszámokról beszélünk. Az ilyen mobilitási táblázatból ki lehet számítani az összes mobilak arányát, vagyis azoknak a százalékos arányát, akik a táblázatban a nagy átlón kívüli cellákban helyezkednek el. Strukturális mobilitás: azoknak az aránya, akik szükségképpen mobilak voltak a származási és az elért társadalmi helyzetek megoszlása közötti eltérés miatt. A strukturális mobilitást úgy számítjuk ki, hogy a két széleloszlást egymásból kivonjuk, és a különbséget összegét vesszük. Az összes mobilitás és a strukturális mobilitás különbsége a cirkuláris mobilitás. Stratifikációs paradigma, útelemzés: 50-100, vagy még ennél is több kis foglalkozási réteget különböztet meg. Egy 100 fokú skálán minden ilyen kis rétegnek meghatározott skálapontszámot adnak, amelynek alapja egy presztízs skála, vagy a társadalmi-gazdasági státusz-skála. Mobilitásnak tekintjük ebben az esetben az elmozdulást ezen a skálán fölfelé, vagy lefelé. Az útmodellek kifejezik, hogy különböz tényez k, amelyeket az egyéni mobilitást meghatározó oknak tekinthetjük, hogyan befolyásolhatják az egyén által elért társadalmi pozíciót, iskolai végzettségét, stb. Loglineáris paradigma: Összehasonlító elemzésekre alkalmas. Megmutatja, hogy két ország, vagy id szak mobilitási arányszámainak különbségeit csupán az eltér strukturális adottságok okozzák-e, vagy pedig a származás és az elért helyzet közötti kapcsolat er ssége is különbözik. Az esély-hányadosok értéke nem függ a táblázat széleloszlásaitól. Ezek az elemzések többnyire azt mutatták ki, hogy a fejlett országok nyitottsága között nincs nagy különbség, és az adott országban történeti korszakonként sem nagyon változik a társadalom nyitottsága. Az elért társadalmi-foglalkozási pozíció els sorban az iskolai végzettségt l függ. Az apa, vagy a szülök társadalmi helyzete els sorban az összeírt iskolai végzettségén keresztül befolyásolja az összeírt foglalkozási pozícióját. A bels vándorlás: A bels állandó és ideiglenes vándorlástól a bejelentkezések és kijelentkezések alapján folyamatosan gy jtenek adatokat és évente közzéteszik ezeket. Az odavándorlók illetve elvándorlók számát a település összes népességéhez viszonyítják és ezrelékben adják meg. Ez az odavándorlási és elvándorlási arányszám. A kett különbsége a vándorlási egyenleg, amely megmutatja, hogy egy adott település népessége adott évben hány ezrelékkel n tt, vagy csökkent a bels vándorlás következtében. A nemzetközi vándorlás mértéke világszerte és különösképpen a fejlett országokban, er sen megn tt. Nincsenek pontos adatok, mert igen jelent s az illegális vándormozgalom, és a nagy turista forgalom. Magyarországon a szocializmus idején a határátlépéskor statisztikai adatlapot kellett kitölteni. Akik nem tértek vissza külföldr l, azokat disszidáltaknak nevezik. 1990 óta nincs ilyen statisztika. Elméletek A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra: A kasztrendszer társadalmakban nem volt átlépési lehet ség az egyik kasztból a másikba. A rabszolga rendszerben is mérsékelt volt a mobilitás, bár a rabszolgákat tulajdonosaik felszabadíthatták, így azok a szabad osztályokba léphettek át. A rendi társadalomban viszonylag gyakran adtak magasabb rendi státuszt a társadalom egyes tagjainak, a másik csatorna a papság volt. A szocializmus ideológusai a mobilitási esélyek egyenl ségét hirdették. Egyes korszakokban a t kés, vagy kulák származás egyenesen hátrányt jelentett a privilegizált társadalmi pozíciók elérésében. A strukturális tényez k hatása a mobilitásra: A gazdaságilag nem fejl társadalmakban a társadalmi-foglalkozási struktúra változatlan marad, ezért nincs lehet ség új pozíciókba történ bejutásra. A lefelé irányuló mobilitás gyakoribb volt, mint a fölemelkedés. Az iparosodás megindulása után a mobilitás felfelé irányult. Az “amerikai álom”: elterjedt az a mítosz, hogy Amerikában kell szorgalommal bárki nagy karriert csinálhat. Ez vonzotta a bevándorlókat. Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban: Itt egyre nagyobb szerephez jut a tudás, a m veltség, ez pedig kevésbé örökíthet át a családon belül, mint a vagyon. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom, annál sikeresebb az országok versenyében. Környezet és öröklés: Mobilitás a szociális társadalmakban: A szocialista átalakulás után ténylegesen megn tt a mobilitás. Ennek oka a meggyorsult iparosítás volt. A mobilitás társadalmi hatásai: Marx szerint a mobilitás stabilizálja a társadalmi rendszert. Ezért nem tartották kívánatosnak a társadalmi nyitottság növekedését. Max Weber szerint társadalmi osztályon belül az egyéni és nemzedékek közötti mozgás könny és gyakori, kívülr l bejutni, vagy az osztályból kikerülni viszonylag nehéz és ritka. Mobilitás és társadalmi egyenl tlenség: Az egyenl tlenség lehet pozíciók közötti különbség, illetve pozíciókba való bejutás esélyeinek különbsége. (Ez a mobilitási arányszámokban jut kifejezésre.) A hozzárendelés elve azt jelenti, hogy a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai (nem, rszín, osztályhoz tartozás) jelölik ki a társadalmi pozícióját, a teljesítmény elv viszont azt jelenti, hogy mindenkinek az egyéni teljesítményét l függ, milyen társadalmi pozícióba kerül. Meritokrácia: Olyan elképzelt társadalom, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a társadalmi származásától, hanem tehetségét l, szorgalmától és teljesítményét l függ. Az ember, mint vándorló lény: Az ember rendkívüli módon vándorlásra kész él lény. A nemzetközi vándorlások hozzátartoznak az emberiség történetéhez. McNeil amerikai történész szerint a gazdasági és kulturális fejlettségnek az adott korszakban legmagasabb szintjén álló népességek sok esetben nem voltak képesek a népesség egyszer reprodukcióját biztosítani, ezért beáramló tömegek pótolták a hiányt. Az slakosság és a bevándorlók részben külön etnikumként éltek együtt, részben fokozatosan összekeveredtek. A keveredés következtében pedig új népességek, társadalmak, kultúrák alakultak ki. A bels vándorlás átmenetének elmélete: A premodern társadalmakban a vándorlás csekély és cirkulációs jelleg . A korai átmeneti társadalomban megn a falvakból a városokba és a gyéren lakott határterületekre irányuló vándorlás.
-
A kés i átmeneti társadalomban csökken a falvakból a városokba, és a határterületekre irányuló vándorlás, de er södik a cirkulációs (oda- el) vándorlás. A fejlett ipari társadalomban csökken a falvakból a városokba irányuló vándorlás, n a városok közötti cirkulációs vándorlás. A posztindusztriális társadalomban csökken a cirkulációs vándorlás. Feltételezik, hogy a közlekedés tökéletesedésével együtt n ni fog az ingázás. A vándorlások mindig szelektívek, vagyis a vándorlók nem és életkor szerinti összetétele nem egyezik meg sem a kibocsátó, sem a befogadó ország vagy terület népességével. Ez súlyos társadalmi problémákat okozhat. Fölévándorlás: a bevándorló népesség az új lakóhely társadalmának kedvez bb helyzet rétegeibe kerül, vagy oda emelkedik fel. Alávándorlás: a bevándorlók az új lakóhely társadalmának a legalacsonyabb szintjére kerülnek. /pl.: vendégmunkások/ Nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete: A demográfiai átmenet második és harmadik szakaszában, amikor a születési arányszám magasabb a halálozásénál, a népesség gyorsan szaporodik, er s kivándorlás jellemz . A negyedik szakaszban, amikor a két arányszám kiegyenlít dik, illetve az ötödik szakaszban, amikor a népesség fogyni kezd, er s bevándorlás jellemz . Nemzetközi tendenciák • A társadalmi mobilitás korszakonként ingadozik. Lipset vizsgálata szerint a társadalmi mobilitás minden fejlett, iparosodott társadalomban kb. egyforma, tehát ezt a társadalmi rendszer és a nemzeti sajátosságok nem befolyásolják lényegesen. A társadalmi mobilitás nagyrészt strukturális tényez kt l függ. A kapitalista és szocialista országokban nagyjából hasonlóak a mobilitási viszonyok. • “FJH” tétel: A mobilitási esélyek relatív egyenl tlenségei minden fejlett országban és minden korszakban nagyjából azonosak. • Minél fejlettebb a társadalom, annál nyitottabb. A gazdasági fejl dés ugyanis megköveteli, hogy a társadalom tagjai ne származásuk, hanem képességeik és munkateljesítményük alapján nyerjék el pozíciójukat. • Az iskolai végzettség hatása az egyén társadalmi pozíciójára igen er s. A szül i család társadalmi helyzetének hatása nem gyengül, hanem közvetve a gyermekek iskolai végzettségén keresztül érvényesül. • A bels vándorlás növekszik és kiegyenlítettebbé válik. Mozgatóer k: munkahely szerzés és kellemes lakóhelyi környezet. Ahogyan az életszínvonal emelkedésével a lakáshoz jutás és lakáscsere egyre kisebb probléma, úgy n a lakosság vándorlási hajlandósága. • Nemzetközi vándorlás: A vendégmunkások bevándorlását 1970 óta korlátozzák. Ezért gyakori az illegális bevándorlás és a menekültek beáramlása. Magyarországi helyzet • A mobilitás volumene a szocialista iparosodás id szakában n tt meg. Volumene a rendszerváltozás után sem változott. • Magyarországon a szocialista átalakulás után els sorban a strukturális mobilitás növekedett meg, a cirkuláris viszonylag keveset változott. • 1945 után a legnagyobb a munkás- és parasztcsaládok gyermekeinek aránya az általános és középiskolai tanárok között, valamint az agrárértelmiségben. Legkisebb az írók, m vészek, társadalomtudósok, jogászok és orvosok rétegeiben. A fiatalabb nemzedékben csökkent az értelmiségen belül a munkás- és különösen a parasztszármazásúak aránya. Ennek okai, hogy a nemzedéknek nagyobb része származik szellemi foglalkozású családokból, illetve az értelmiségnek számszer növekedése is lelassult. Ez fékezte a munkáscsaládok gyermekeinek beáramlását. • A szakmunkások között többségben vannak a férfiak. A szakmunkások fiainak közel fele maga is szakmunkás lesz, k alkotják a magyar munkásság nagy szaktudású és er s hagyományokkal rendelkez magját. A betanított munkások és a segédmunkások közel fele mez gazdasági családokból származik. • A rendszerváltás után az értelmiségen belül csökken a nem értelmiségi származásúak aránya, a szakmunkásságon belül n a többgenerációs munkások aránya, a parasztságban pedig csökken a paraszt származásúak aránya és n a munkásszármazásúaké. E változások abba az irányba hatnak, hogy az értelmiség és a munkásság jobban elkülönül majd egymástól, mint a szocialista korszakban. A parasztság viszont közeledik a munkásrétegekhez. • 1945 után a magyar társadalom nyitottabbá válik, de a társadalmi származás hatása még mindig lényeges. • Mobilitási esélyek egyenl tlensége hazánkban hasonló, mint a nyugati kapitalista országokban. • Gyakori a parasztságból a munkásságba irányuló mobilitás. • Visszatér mobilitás: értelmiségi származásúak nem jutottak be az egyetemekre, évekig munkásként dolgoztak, majd a sikeres felvételi és a diploma megszerzése után maguk is értelmiségiek lettek. • A rendszerváltozás-kori elitcsere is egyfajta mobilitás. • 1981-t l 89-ig n tt a hatalmi elitben az értelmiségi és szellemi származásúak, valamint a fels fokú végzettség ek aránya. Aki a társadalmi hierarchia csúcsáról származik az többnyire ott is marad. Aki pedig a társadalom alsóbb rétegeihez tartozott, az nagyrészt nem tudott onnan kitörni = a társadalmi reprodukció vastörvénye. A vándorlás • A bels vándorlás 1957-ig n tt, aztán csökkent. Az utolsó két és fél évtizedben hazánkban lényegesen csökkent a bels vándorlás, bár az utolsó években az állandó vándorlás kissé újra n tt. • Korábban els sorban a községekb l a f városba irányult a vándorlás, majd a községekb l a városokba. 1995-ben ez megfordult. Az észak-keleti elmaradott megyékb l való elvándorlás ma is folytatódik. • Az ingázók száma n , gyakoribb a férfiak illetve a szakképzetlen munkások rétegében. • A bels vándorlás volumene valószín leg szinten marad, de nem feltétlenül irányul a falvakból a városok felé. Ha a városok és falvak életkörülményei közötti különbségek mérsékl dnek, a munkahelyek kínálata kiegyenlítettebbé válik, és ha javulnak a közlekedési viszonyok, akkor lehetséges, hogy megáll a falvak elnéptelenedése. • Ha az ország régiói közötti egyenl tlenség ismét megn , akkor az elmaradott régiók lakossága ismét a fejl régiókba fog költözni. • Nemzetközi vándorlás: alakulása függ a szomszédos és közeli országok gazdasági és politikai helyzetét l és Magyarország bevándorlási politikájától.
Társadalompolitika
•
Jó, ha a mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek, de ezeket nagyon nehéz befolyásolni. Az adminisztratív eszközök nem hatékonyak. • Jobb megoldás, a különböz régiók illetve a városok és községek iskolai ellátottságának az iskolák min ségi színvonalának kiegyenlítése, az oktatás támogatása, különféle mellékutak nyitva tartása. Tandíj bevezetése csökkenti a mobilitást. • Az egyirányú tömeges vándorlást a fejlettségi különbségek hosszú távú csökkentésével lehet mérsékelni. A kétirányú, tehát csere jelleg vándorlás visszafogása értelmetlen. • Valószín leg nemsokára az összes fejlett ország kénytelen lesz nemzetközi vándorlási politikáját liberalizálni. • A bevándorlás gyakran kifejezetten hasznos az adott országnak, mivel többnyire fiatal feln ttek vándorolnak be, és sokan közülük olyan munkakörökben helyezkednek el, ahol a helyi lakosság nem kíván munkát vállalni. Azonban a különböz kultúrájú emberek együttélése problematikus lehet. 8. fejezet: Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás Alapfogalmak Demográfia: a népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány. Malthus elmélete → korlátozták az európai népességek a születéseket, így a katasztrófák elmaradtak. Magyarországon 1982 óta folyamatosan csökken a népesség. Az egészség szociológiája foglalkozik a halálozásokkal szorosan összefügg egészségi állapottal és az egészséget befolyásoló társadalmi tényez kkel. Az orvosi szociológia az orvos-beteg kapcsolattal és az egészségügyi ellátás ködésével foglalkozik. A pszichiátriai szociológia a mentális betegségek okait vizsgálja. Termékenység: a szül képes korban lev n i népességre vagy annak egy részére jutó születések száma. Halandóság = a halálozások korcsoportonkénti valószín sége = a halandósági tábla mutatói = a születéskor várható élettartam (ezeket értjük alatta) Reprodukció = a népesség újratermel dése = a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul. Morbiditás = a betegségek el fordulásának gyakorisága. Kétféle mutatója van: • Incidenciamutató: kifejezi, hogy hányan betegednek meg • Pervalenciamutató: hányan vannak beteg állapotban. Egészséges az, akinek az életm ködései az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalom elvárásainak képes megfelelni.
Módszerek • Népszámlálások (1784-87, 1851, 1857, 1870 óta tízévente) • Népmozgalmi statisztikák (születések, halálozások nyilvántartása) • Kérd íves módszer Mutatószámok Nyers élveszületési arányszám:
évi születések száma
évközi népesség Általános termékenységi arányszám:
évi születések száma
15-49 éves n k száma Korspecifikus termékenységi arányszámok: korcsoportba tartozó
adott
adott korcsoportba tartozó n k száma Teljes termékenységi arányszám: a korspecifikus termékenységi arányszámok összege 15-50 évig (ennyi gyereket szülnének) Bruttó vagy nyers reprodukciós együttható: teljes termékenységi arányszám csak lányszületések figyelembevételével. (ennyi lánygyerek születne) Nettó vagy tiszta reprodukciós együttható: bruttó mutató csökkentve a 014 éves csecsem - és gyermekhaladósággal és a 15-49 éves korú n k halandóságával. Magyarországon ez kb. 2-2,5%-kal kisebb a bruttó mutatónál. A reprodukció ténylegesen attól függ, hogy egy n i nemzedék ( születési kohorsz) hány gyereket szül. Pontosabb adat a kohorsz termékenységi és reprodukciós együtthatója. Ehhez nagyon pontos statisztika kell több évtizedre visszamen leg. Nyers halálozási arányszám:
adott évi halálozások száma
évközi népesség száma Korspecifikus halálozási arányszám: meghaltak száma
egy-egy
korcsoporton
belül
korcsoport létszáma Ált. a 2 nemre külön számolják. A születéskor várható élettartamot a halandósági tábla segítségével határozzák meg. Az adott koréves halálozási adatokat az adott életkort
megél k számához viszonyítják. Külön számolják mindkét nemre. Halálozási arányszámokat számítanak halálokok szerint. Csecsem halandósági arányszám: meghaltak száma
az
összes
1
éven
aluli az
összes újszülöttek száma (adott évben) Természetes szaporodási arányszám: nyers élveszületések – nyers halálozási arányszám. A tényleges szaporodási arányszám figyelembe veszi a vándorlásokat is. Elméletek Malthus elmélete: A népesség mértani haladvány szerint n , míg a népesség ellátásához szükséges fogyasztási javak csak számtani haladvány szerint. Amikor a kett közötti különbség nagyon nagy lesz, tehát a népesség száma és a fogyasztási javak száma elválik egymástól, különböz “fékek” lépnek életbe, mint pl.: háború, járványok, természeti katasztrófák, stb. A demográfiai átmenet elmélete: A halandóság hosszú távú javulását és az azt követ termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. 5 egymást követ fázisa van: 1. A halálozási és születési arányszám is igen magas. 2. A halandóság javulni kezd, a népesség gyorsan n . 3. A halálozási arányszám tovább csökken, de csökken a születési arányszám is. A népesség növekedése továbbra is gyors. 4. A halálozási arányszám csökkenése megáll, a születési arányszám tovább csökken, ezért a népesség növekedése lelassul. 5. Mindkét arányszám egy alacsony szinten stabilizálódik, a népesség növekedése megáll. A halandóság javulását a fejl déssel, a születések csökkenését a városiasodással, az életszínvonal és az iskolai végzettség emelkedésével, a modern gondolkodásmóddal magyarázták. De ez nem tökéletes, ui. mindenhol más ok miatt indult meg az arányszám csökkenése. Pl. a fejl országokban. A demográfiai átmenet mára minden fejlett országban végbement. A termékenység elmélete: A. Sauvy nevéhez f dik (francia demográfus és közgazdász). Szerinte a házaspárok anyagi helyzetükt l, jöv beli jövedelmük alakulásától és a társadalmi közhangulattól (pl. gyerekellenes-e vagy sem) függ en döntenek a gyerekvállalásról. A termékenység közgazdaságtani elmélete: G. Becker szerint a házaspár úgy dönt a gyerekvállalásról, mint a hosszú távú beruházásról. A hasznokat, örömöket és a költségeket és a jövedelmét mérlegeli. A gazdasági fejl déssel ugyan n a jövedelem, de n nek a költségek is, ezért lehet, hogy kevesebb gyereket vállalnak. Az anya lekötöttsége keresetkiesést okoz. A gyerekek száma és min sége között helyettesítési viszony áll fenn: kevés, de jobban iskolázott gyermek jobb, mint több, de kevésbé iskolázott. R. A. Easterlin szerint a házaspárok elképzelései, igényei, preferenciái a gyerekkel kapcsolatban nemzedékr l nemzedékre változnak. A fiatalok a gyerekkori életszínvonalat meg akarják tartani. A termékenység szociológiai elmélete: A családok nem kalkuláció alapján döntenek, hanem követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket a társadalmi környezetükben elfogadnak. A gazdasági prosperitás, a kedvez jöv felfelé, a tartós depresszió és a pesszimista jöv kép lefelé módosítja a társadalom által ideálisnak tartott gyerekszámot. Egyesek szerint a n k karrierambíciója, egyenjogúságra törekvése is csökkenti a gyerekszámot. Halandósággal kapcsolatos elméletek: Feltételezik, hogy a közegészségügyi viszonyok javulása és az életszínvonal emelkedése játssza a f szerepet. Az orvostudomány fejl désének egészen a XX. századig kis hatása volt. A szociológia a megbetegedésben és a halálozásban szerepet játszó közvetlen és közvetett társadalmi tényez ket hangsúlyozza, nem tagadva a biológiai adottságok szerepét sem. A társadalmi tényez k típusai: • Egészségkárosító tényez lehet természeti adottság (éghajlat) vagy a környezetszennyezés eredménye. • Életmód károsító elemei (cigi, ital, kábítószer, kevés mozgás) • Életmódot és körülményeket nem tudják javítani az emberek (éhezés, szegényes táplálkozás, egészségtelen lakás)
Nemzetközi tendenciák A világ népessége igen gyorsan n . Lassan elérjük a maximumot. A népesség növekedése kb. 10 000 évvel ezel tt, a mez gazdaság megindulása idején, és a XVIII. században indult meg. 1994-ben a föld népessége kb. 5,6 milliárd f . Halandóság: a letelepedés során a járványok növelték, a XVIII. századtól csökken a betegségek visszaszorulásával. A XX. század közepét l a fejl országokban is csökken. Az AIDS figyelmeztet jel: lehetnek még váratlan tendenciák. A halandóság leginkább társadalmi okoktól függ. Társadalmi osztályonként és rétegenként eltér . Termékenység: még a fejl országokban sem 12 körüli (ennyire képes egy n ). Okok: sokan nem házasok, megözvegyülnek, születéskorlátozási módszerek alkalmazása (abortusz, hosszú szoptatás). A születéskorlátozás el ször Franciaországban terjedt el, Magyarországon 1890 körül. Mélypont az 1929-33-as válság idején. Ma Izlandon és Írországban magasabb a gyermekszám az egyszer reprodukciót. Ma a családok kevesebb gyereket kívánnak, mint 25-35 évvel ezel tt. Magyarországi helyzet A honfoglaláskor kb. 400 ezer magyar élt itt, 1200 körül 2 millió, 1500-ban 3,5-4 millió. 1949-ben 9,2 millió. Sok a háborús veszteség. 1980-ban 10,7 millió f , utána folyamatos csökkenés jellemz . A halandóság javult 1960-ig, 1966-ban csúcsértéket mértek, azóta a növekedés lassul. Ma a férfiak várható életkora az 1920 évi szinten áll. Míg a feln tthalandóság romlott, a csecsem halandóság javult, de még így is viszonylag magas. Oka: gyakori a koraszülés. A halandóság romlása inkább a férfiakat érinti, f leg a középkorúakat. Ennek okai: infarktus, agyvérzés, májzsugorodás, tüd rák, öngyilkosság, stb. A májzsugorodás 5-szörösére, a tüd rák 2-szeresére n tt. A n k helyzetét a szívkoszorúér-betegségek, a májzsugorodás, az eml - és vastagbélrák, és az öngyilkosság rontja. A rossz egészségi állapot és a korai halál els sorban a fizikai foglalkozásúaknál jellemz . Budapest kerületeiben a halandósági eltérés igen nagy. A magas vérnyomás, az alkoholizmus, a dohányzás, a gyakori öngyilkosság jellemz hazánkban. Ennek okai: 1. Nem megfelel táplálkozás: sok kalória, sok szénhidrát, zsír, kevés zöldség, gyümölcs. 2. Munkahelyi egészségi ártalmak: zaj, por, életveszély, rezgés, vegyi anyag, h , stb. 3. Lakókörnyezeti ártalmak: szennyezett leveg , stb. 4. Hosszú munkával töltött id , hajszolt munkavégzés: f leg a hátrányos helyzet eknél. Ennek oka a reálbérek csökkenése.
5.
Kevés szabadid : fentiek következménye. Inkább tévénézés mozgás, sport helyett. 6. Nem mennek sokan üdülni: nem tudjuk a fáradtságot kipihenni. 7. A magyar lakosság jelent s részének lelki egészségi állapota is problematikus. Gyakori a neurózis, depresszió. Ezek oka valószín leg a társadalmi rendszer, a szocializmus sajátosságai, és az egészségügyi ellátás rossz m ködése. Az egészségügyi helyzet okai: 1. Az egészségügyre fordított kiadások aránya Magyarországon igen alacsony (3-3,5%), a fejlett országokban kb. 10%. A maradékelv alapján részesülnek a költségvetésb l, más érdekek jobban érvényesülnek. 2. Az egészségügyi intézmények nem érdekeltek abban, és nincsenek rákényszerítve arra, hogy hatékonyan gazdálkodjanak (tovább benntartják a beteget, mert az ápolási napok után kapják a pénzt). 3. A körzeti orvosok hajlamosak arra, hogy a szakrendel kbe irányítsák betegeik egy részét. Az ambuláns szakrendel k inkább kórházba utalják a beteget. Ok: túlterheltség, ami fokozatosan felfelé tolódik. A gyógyítás elembertelenedik. 4. Alacsony orvosi fizetések. Hálapénz elfogadható. 5. Ápolón k és középszint személyzet hiánya. Ok: alacsony jövedelem. Mindenki elégedetlen, kiszolgáltatott. A gazdagabbak jobb ellátást kaptak (kapcsolatok révén). A termékenység: Országosan 1890 óta csökken. Az 1930-as évekt l kezdve nem érjük el az egyszer reprodukciót sem. Az egyszer reprodukcióhoz 2,1-2,2 termékenységi arányszám kellene, ami 10-15%-kal magasabb termékenységet jelent. A házaspárok rendszerint 2 gyereket terveznek. Az 1965-ben alkalmazott népesedéspolitika (családi pótlék emelése, gyes bevezetése) hozzájárult a csökkenés megfékezéséhez. Társadalompolitika Meg kell indítani a javulást. Ehhez az eszközök: 1. El kell segíteni az egészséges életmódot. 2. Szemléletváltás kéne: az egészséget tartsuk fontosabbnak. 3. Környezetvédelem, munkahelyi higiéné 4. Több kiadást kéne fordítani az egészségügyre. 5. Az egészségügyi kiadások racionális felhasználása. 6. Az egészségügyi ellátást a lakosság szükségleteihez kell igazítani. A népesség elöregszik. Kevesebb embernek kell többet eltartania. Támogatni kell a gyermekes családokat. 9. fejezet: Kiemelt demográfiai csoportok: n k, id sek, fiatalok és gyermekek Alapfogalmak Id skor határa: 60 év felett öreg, 70 év felett “id s öreg” (nyugdíjkorhatár országonként eltér ). Vannak aktív id sek, nyugdíjasok is, ket meg kéne különböztetni. A fiatalkor alsó határa 17-18 év (sok helyen a nemi érettséget veszik alapul). A fiatalkor fels határa 30 év (mert 18 évesen kevesen alapítanak családot és dolgoznak) A csecsem ket és a gyermekeket együtt vizsgáljuk. Módszerek • Népszámlálások • Szociológiai adatfelvételek (1980-as években ifjúságkutatás, 1960-as években a nyugdíjasok vizsgálata.
Elméletek A nemek közötti különbségek okai: az egyik elmélet szerint biológiai, genetikai okok vannak, a másik szerint a pszichológiai és szociológiai eltérések fontosabbak. Sex: angolul a genetikailag meghatározott nem, gender: a n és férfi pszichológiai-szociológiai különbségei. Megkülönböztetjük a nemi szerepeket és a nemi identitást. Nemi szerepek: azok a társadalmi szerepek, tevékenységek, magatartások, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. Nemi identitás: az egyén melyik nemhez tartozónak érzi magát. A genetikai különbségek oka: a 23. kromoszómapár n knél XX, férfiaknál XY. A gyerek neme attól függ, hogy a hím ivarsejtb l az X vagy az Y kromoszóma egyesül-e a n i ivarsejtb l származó X kromoszómából. A pszichológiai-szociológiai különbségek a társadalmi környezet hatására alakulnak ki. Eltér a nevelés. A fiúk agresszívebbek, a lányok több érzelmet mutatnak ki. Mead vizsgált olyan törzset, ahol a két nemet ugyanúgy nevelték, és ott a két nem egyformán férfiasan/n iesen viselkedett. A nemek közötti munkamegosztás: A funkcionalista iskola szerint a nemek közötti különbségek azért fordulnak el , mert a neme közötti munkamegosztás és s szerepek ebb l fakadó eltérései el nyösek a társadalmak számára. A férfi alkalmasabb vadászatra, csak a n k tudnak gyereket szülni. T. Parsons és R. Bales szerint minden családban kell egy instrumentális (megélhetést biztosító) ember, és egy expresszív (érzelmi) ember. A modern gazdaságban már nem kell nagy fizikai er , ezért a nemek közötti munkamegosztás sokkal kevésbé szükségszer . A konfliktuselméleti irányzat a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt. A férfiak dominanciája, a n k elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenl tlenségi viszonya. Ez okozta a feminista mozgalmakat. Az egyén életciklusának szakaszai: 1. Csecsem kor – 1 éves korig 2. Gyermekkor – 1-t l kb. 12 éves korig 3. Serdül kor - 12-t l 14-16 éves korig 4. Ifjúság – 14-16-tól a tanulmányok befejezéséig 5. Feln ttkor – a nyugdíjkorhatárig 6. Id skor – a nyugdíjkorhatár felett Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserül kor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az id skort 2 szakaszra: az els ben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában van, a másodikban nem. Átmeneti rítusok: ünnepélyes ceremóniák, amelyek az egyes szakaszokat elválasztják (érettségi bankett, diplomaosztás). A feln ttkor el tti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása: Az egyes életszakaszok jobban elkülönülnek és a feln ttkor el tti és utáni életszakaszok meg is hosszabbodnak a fejlett társadalmakban. Korábban a gyerekek korán dolgoztak. A feln ttkorral járó lehet ségek hiánya fiatalkori elégedetlenséget okozhat. A korai nyugdíjazás az aktív id seknek gond. Régen fokozatosan és kés bb váltak ki az id sek a munkából.
Nemzetközi tendenciák
A n k hátrányai a világ különböz országaiban: Angliában az elmúlt 150 évben a férfiak a házimunka, a keres munka (férfiaknak nagyobb bér), a fizikai er szak, a szexuális kapcsolatok és a kulturális intézmények területén nyomták el és zsákmányolták ki a n ket Walby szerint. A keres munkavállalás és a n k részvétele a munkában csökkenti az egyenl tlenségeket. A szolgáltatási szektor kiterjedése a n knek kedvez. Az egyenl tlenség oka lehet az adott társadalom kultúrája, a vallás (az isten férfi vagy n ). A n k részvétele a politikában igen alacsony = közéleti patriarchátus. A skandináv országokban jobban érvényesülnek a n i jogok, a mohamedán országokban er s a férfiuralom. A nyugdíjrendszer problémái: a népesség öregedése jellemz . Az eddig alkalmazott nyugdíjrendszer lényege: az aktív népesség által befizetett nyugdíjjárulékból fizetik a nyugdíjakat. Ez a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer. Most kevesebben fizetik több ember nyugdíját. Általában az id sek életszínvonala nem romlott. A nagyon id sek elhelyezése otthonokban nem megoldott, a családok látják el, ez többletmunka, teher. Magyarországon nagyon alacsony a nyugdíjkorhatár, viszont sokan nyugdíjasként is dolgoznak. Az ifjúság problémái: II. világháború után kedvez a helyzetük. 1968-ban diáklázadások: hátrányos helyzet a növekv infláció, az 1973-as olajárrobbanás, a növekv munkanélküliség, stb. miatt. Sok fiatal munkanélküli, kevés bér, inkább kés bb vállaltak gyereket. Eltávolodtak a feln ttekt l, saját szubkultúrájuk alakult ki, élesedtek a nemzedékek közötti konfliktusok. Yuppie: felfelé törekv értelmiségi, fels fokú végzettség , a reklám, bankok, marketing, jog és a szolgáltatások területén dolgoznak. Gyors karrier, sok munka, jómódjukat mutogatják, nem házasodnak, ált. gyermektelenek. A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban: ez általános tendencia Magyarországi helyzet k: szocialista korszakban majdnem teljes kör foglalkoztatás, ez a rendszerváltás után csökkent. A munkanélküliség a férfiaknál nagyobb. A foglalkoztatás-csökkenés nem sújtotta jobban a n ket. A n k között több a szellemi, többségben vannak a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, kisebbségben az épít iparban, a közlekedésben, a mez gazdaságban és az iparban. Kevés a szakmunkás és a vezet , több a betanított munkás. Kevés bányász, kohász, k ves, mérnök és járm vezet , sok óvón , tanító, tanár, gyógyszerész, számviteli foglalkozású és pénztáros. Ált. azonos férfi és n orvos és egyetemista van. F leg n k végzik a háztartási munkát, ezért többet dolgoznak. A társadalom létfeltételeinek megteremtése és reprodukciója a ket jobban terheli. A n k halandósága ennek ellenére kedvez bb: átlagosan 9 évvel tovább élnek (jobb az alkalmazkodóképességük). Id sek: arányuk n , kb. 20%. Ok: javul a halandóság, n az átlagos élettartam, és alacsony a születésszám. A nyugdíjrendszer felborulhat. A szegényebb id s nyugdíjasok meghalnak, és helyükbe lépnek a magasabb nyugdíjjal rendelkez k. A nyugdíjakat nem emelik automatikusan az inflációval, ezért reálértékük csökkent. Azonban kis részük szegény csak. Probléma az elmagányosodás, f leg özvegy n k esetében. A n k nyugdíja ált. alacsonyabb. Fiatalok: 1970-es évekt l csökkent a fels fokú végzettség ek aránya. A fels fokú oktatásban részt vev k száma stagnált, mert az intézmények korlátozott számú hallgatót vehetnek fel. Ennek az oka: ha túl sok az a fels fokú végzettség , aki nem talál munkát, akkor nagy lesz az elégedetlenség. Viszont jelenleg az alacsony végzettek nem nagyon találnak munkát. Ha a fiatal nem képes ugyanazt a végzettséget megszerezni, amit a szülei, akkor kisebb jövedelemre, perspektívára számíthat, elégedetlen lesz. 1980-as évekt l n tt a diákok száma. 1996-ban már kevesebben jelentkeztek egyetemre, f iskolára. Ok lehet: tandíj, rosszabb helyzet ek a családok. Manapság kevesebb a szellemi foglalkozású, mint régebben. A fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. A diplomások között n a n k aránya. Többen végeztek f iskolát, mint egyetemet, mert az egyetemen képzettek száma nem n tt, a f iskolák kiterjedtek. A f iskolai diploma kisebb érték . A rendszerváltás után a közgazdászdiplomások esélyei javultak. A munkanélküliség a 15-19 évesek között különösen magas, de magas a 20-24 évesek között is, ezen belül az alacsonyabb végzettség ek között. Mivel az életkorral együtt emelkedik az átlagos jövedelem, a fiatalok hátrányban vannak. Pályakezdéskor az alacsonyabb végzettség szakmák jobban fizetnek, de a nyugdíj el tti kereset kedvez tlen (pedig ez határozza meg a nyugdíj összegét). A pályakezdéskor a magasabb végzettség ek és szakképzettség ek el nye viszonylag csekély, a halmozott életkeresetük (mivel tovább tanulnak) hosszú évekig alacsonyabb a szakképzetlen munkásokénál és a mez gazdasági fizikaiakénál. Legf bb probléma a lakáshoz jutás. Egyre nagyobb szerepet kap a szül kt l kapott segítség. Posztadoleszcencia Magyarországon: sok fiatal feln tt (néha a házasságkötés és a gyermekek születése után is) a szül knél él. Németországban hamarabb leszakadnak. Bár ott magasabbak a lakbérek, de ki tudják fizetni szül i segítséggel. Ott többen rendszeresen segítik a gyereküket, nálunk gyakoribb az egyszeri támogatás. Gyermekek: sok a szegény közöttük. A családi pótlék elmarad a gyerek költsége és a létminimum mögött is. Minél több gyermek van a családban, annál rosszabb a család jövedelmi helyzete. A gyermekek között n a szegények aránya, f leg 1990 óta. A volt szocialista országokban a gyerekek a rendszerváltás legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Társadalompolitika A n k hátrányainak mérséklési lehet ségei: a lányok iskolai végzettségének emelése a fiúkéhoz hasonló szintre már megtörtént nálunk. Azonban míg a középfokú végzettség ek közül a fiúk inkább szakmunkások lesznek, a lányok között sok a betanított munkás. A fizetésbeli és el rejutási egyenl séget nehéz megteremteni, viszont segíthet az óvodai ellátás, a részmunkaid s foglalkoztatás és a háztartási robotgépek. A magyar nyugdíjrendszer problémái: túl alacsony a nyugdíjkorhatár, (60 és 55 év) és a nyugdíj nincs indexálva (nem n az inflációval párhuzamosan), ezért elértéktelenedhet. Megoldás: emelik a befizetend járulékot, csökkentik a nyugdíjakat, áttérünk a t kefedezeti nyugdíjrendszerre. Ez azt jelenti, hogy a befizetett járulékokból egyszerre kéne t kefedezetet teremteni és a folyó nyugdíjakat kifizetni. A szociális otthonok színvonala rossz, a beteges öregek ellátása nem megoldott. Támogatni kéne az id seket gondozó családokat. Családpolitika: eddig volt családi pótlék, gyermekgondozási díj (2 évig jár, a korábbi fizetés meghatározott százaléka), gyermekgondozási segély (3 évig, fix összeg, szülési szabadság (teljes fizetést megkapta), gyermeknevelési támogatás (kis jövedelm eknek vagy 3-nál több gyerekeseknek a legkisebb 8 éves koráig). A családi pótlék reálértéke egyre csökkent, 1996-tól jövedelmi helyzethez kötik. Megsz nt a
gyermekgondozási díj. A családi támogatások rendszerét meg kell reformálni. 11. fejezet: Család Alapfogalmak Társadalmi intézmények: A normák és értékek valamilyen egymással összefügg tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszere, amelyek a társadalmi életet szervezik oly módon, hogy a társadalom tagjai a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. (Család, oktatási rendszer, gazdasági rendszer, kormányzat, stb.) Csoport: Az egyének olyan együttese, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze. Kiscsoport: olyan csoport, amelynek a tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerik, és szoros kapcsolatban vannak. Formális csoport: Olyan csoport, amelyet szervezeti szabályok definiálnak. (vállalati osztály) Informális csoport: nem formális szabályok, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös érdekek és azok képviselete definiálja, tartja össze. Els dleges csoport: olyan kis csoport, amelyben a csoporttagok teljes személyiségükkel részt vesznek. A kapcsolatok sokoldalúak, érzelmileg színezettek. Itt megy végbe a gyermekek szocializációja, személyiségük fejl dése. Az els dleges csoportok többi tagjától kapott pozitív visszajelzések, szeret elfogadás és elismerés szükséges ahhoz, hogy az egyénben saját magáról reális énkép alakuljon ki. (Család, rokonság, barátok) Család: Együtt él kis csoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi kapcsolat köti össze. A statisztika csak a szül ket és gyermekeiket számítja a családhoz. Három családtípust különböztet meg: házaspárt, a házaspárt gyermekkel, és egy szül t gyermekkel. (=családmag, vagy nukleáris család) Háztartás Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó együttfogyasztó emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai, vagy rokonok. A háztartás típusok lehetnek: 1. Nukleáris családi háztartás: Olyan háztartás, amelyben csak egyetlen család van, vagy nukleáris család tagjai (és esetleg háztartási alkalmazottak) élnek. 2. Kiterjesztett családi háztartás Olyan háztartás, amelyben egy családmagon kívül családmaghoz nem tartozó rokon, vagy rokonok élnek. 3. Több családmagból álló háztartás: Olyan háztartás, amelyben egynél több családmag él együtt. Több, sajátos típusa van: • szülök egyetlen házas gyermekkel • házas szülök több házas gyermekükkel (nagycsalád) • házas testvérek együttéléssel A kiterjesztett és a több családos típust összetett háztartásnak nevezzük. 4. Olyan háztartások, amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz. Pl. két egyedülálló unokatestvér. 5. Egyszemélyes háztartás A háztartáshoz tartozhatnak a szolgák, gazdasági vagy háztartási cselédek és más lakók. Házasságkötés: az a cselekmény, amelyen feln ttek házastársi – családi kapcsolatot létesítenek egymás között. A házasság maga a kapcsolat. Szociológiai értelemben házasság az együttélés is. Monogám házasság: egy férfi és egy n együttélése. Poligám házasság: egy férfinek vagy n nek több házastársa van. Poligínia: egy férfinek több felesége van. Poliandria: egy n nek több férje van. Csoportházasság: több férfi és több n él együtt közösen házas kapcsolatban. Incestus: a vérrokonok tiltott házassága, illetve a vérrokonok között tiltott szexuális kapcsolat. Endogámia: csoporton belüli házasságkötés. Exogámia: csoporton kívülivel kötött házasság Homogámia: egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten, etnikumon belüli házasság-kötés. Heterogámia: a v legény és a menyasszony más-más osztály, stb. tagja. Válás: a házasság felbontása, illetve a két házastárs különválása. Családi állapot lehet: hajadon, házas, elvált, özvegy Módszerek • Népmozgalmi statisztika • Nyers házasságkötési és válási arányszám: a házasságkötés és válás számát osztják az összes népességszámmal. • Korspecifikus házasságkötési és válási arányszám: korcsoportonként adják meg az 1000 házas családi állapotra jutó válások számát, illetve a nem házasok számára jutó házasságok számát. • Népszámlálás: Elméletek A családfejl dés evolucionista elmélete: a fejl dés els szakaszaiban csoportházasság létezett, ezután a többnej ség, majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia vált általánossá. Antropológiai vizsgálatok ezt megcáfolták. Kimutatták, hogy a monogámia a leggyakoribb házasságtípus az emberiség történetében, de gyakran el fordul poligínia is. (Ez a fejlettség alacsonyabb szintjén gyakoribb volt) A háztartások történeti változásai Európában: Le Play szerint a többcsaládos háztartásból a nukleáris típusba haladunk. Parsons szerint a családmagra korlátozó háztartás mozgékonyabb, ezért jobban megfelelnek a társadalmi követelményeknek. Családi funkció: A család 5 funkcióját szokás megkülönböztetni: termelés, fogyasztás, demográfiai reprodukció, a gyermekek szocializációja és a feln ttek pszichés védelme. A modern társadalomban eluralkodnak a célirányos kapcsolatok, ugyanakkor az embernek szüksége van érzelmekre, intimitásra, amelyet csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg. Meger södött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága, viszont csökkent a család termelési és fogyasztási funkciója. A szerelem és a szexualitás történelmi változásai: A hagyományos társadalomban az érzelmek alárendelt szerepet játszottak a párkapcsolatokban. Az 1700-as évek második felében indult meg NyugatEurópában az els szexuális forradalom. Az 1960-as években újabb szexuális forradalom ment végbe, vagyis általánossá váltak a házasság el tti szexuális kapcsolatok, amelyek változatlanul intenzív érzelmekkel kapcsolódtak össze. Háború a család körül: Három tábor létezik: 1. A kritikus tábor: a kritikus tábor szerint a család a n k elnyomásának és a gyermekek személyiség fejl dése eltorzításának intézménye. Szerintük a nemek közötti kapcsolatok lényege a harc, az anyaság = rabszolgaság. Szerintük kívánatos lenne a család elt nése a társadalomból. 2. A neotradicionalista ellenzi a családok felbomlását. Ellenzik az abortuszt is. 3. Szakmai tábor szerint a családok problémája súlyos és meg kell ket oldani.
A család, tehát a társadalom számára fontos intézmény, az államnak el kell fogadnia, hogy többféle családforma létezhet. Korlátozni kell az állami beavatkozást a családba. A gyermekek helyzete a családban: A reneszánsz korszakig szülök nem szerették különösen gyermekeiket, mivel sok csecsem és kisgyermek meghalt, és a nagyon szeretett gyermek sorozatos elvesztése nagy érzelmi terhet jelentett volna. A XVIII században csökken a csecsem és gyermekhalandóság, ezért kialakul a gyermekkor, egy külön életszakasz. Korábban a gyermekeket hamar feln ttként kezelték, ma a kisgyerek iskolába jár és játékokat kap. A modern korban a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott. A feln ttek és id s szüleik közötti kapcsolat: Sok esetben eléggé intenzív marad. (a szülök sokáig támogatják gyermekeiket). Nemzetközi tendenciák 1. Az els házasságkötés átlagos életkora Ny-Európában magasabb volt mint K-Európában. Ez az un. Ny-Európai kés i házasságkötési minta. Ez azzal függött össze, hogy az írott jog, vagy a szokásjog azt írta el , hogy fiatal feln tt férfi akkor köthet házasságot, ha önálló gazdasággal, vagy keresetforrással rendelkezik. Keleten a szülök befogadták házas gyermekeiket. (nagycsalád) 2. Az átlagos els házasságkötési életkor a II. világháború után fiatalodott. 1960-tól az életkor ismét emelkedett. 3. Megn tt a házasságon kívül együttél k aránya. 4. tt a házasságon kívüli születések aránya. Itt két típust különböztetünk meg: fiatal egyedülálló n k szülnek gyereket, mert nem tör dnek a fogamzásgátlással, vagy nem tudnak róla, hogy ez szükséges. A másik típus a házasságszer en együttél párok tudatosan tervezett gyermekei, pl. Skandináviában. 5. tt a válási arányszám. Sokan újraházasodnak. 6. az egy szül és gyermek/ek/ típusú háztartások aránya. 7. Megn tt az egyszemélyes háztartásban él k aránya (özvegy n k, az elváltak nem házasodnak újra). 8. Csökken a családok átlagos gyerekszáma. Egyesek szerint ezek a tendenciák ciklikusak, mások szerint visszafordíthatatlanok. Egyesek szerint a tendenciák okai az értékváltozások. Más szerint az anómia elterjedése növeli a válásokat. A társadalom tagjainak már nem a nagy többsége járja végig a következ életpálya szakaszokat. 1. gyermekkor 2. fiatalkor 3. munkavállalás, családalapítás 4. gyermekes családban szül 5. a gyermekek elköltözése után id sebb házaspár 6. özvegység Más életszakaszok is el fordulhatnak, illetve megváltozik az életszakaszok sorrendje. A posztmodern családra jellemz , hogy az egyén szabadon választhat a különböz családformák között. (Pluralizálódás) Magyarországi helyzet Háztartás nagyság és háztartástípusok: 1960 óta vannak adatok, amelyek szerint a háztartások nagysága, taglétszáma csökkent. A fiatal házasok sokszor élnek valamelyik fél szüleivel, illetve gyakori, hogy a megözvegyült szül egyik házas gyermekéhez költözik. A háztartás nagyság csökkenésének oka még, hogy csökkent a gyerekek száma. Az átlagos háztartás nagyság valamivel nagyobb Magyarországon, mint Ny-Európában és Amerikában. Házasságkötés: a fejlett országokhoz képest közepes szint . A n k házasságkötésének életkora alacsony (1995-ben 22,2 év). A férfiaké 25 év, a férjek és feleségek közötti átlagos korkülönbség 2,8 év. A Ny-Európai tendenciától eltér en, ahol a házasságkötés el tti együttélés gyakori, Magyarországon els sorban elvált és özvegy n k élnek élettárssal. Válás: A házasságok kb. 46 %-a bomlik fel. Valószín leg sok olyan házaspár van, amelynek tagjai külön élnek, de jogilag nem váltak el. A válások növekedésének oka, hogy kevesebb kötelék tartja össze a házasságot, és könnyebb a válás. Mivel n tt az átlagos életkor, a hosszabb id alatt valószín bb volt a válás, mint korábban. A házasságon kívüli születés: Az utóbbi években er sen n , de még mindig sokkal alacsonyabb, mint egyes észak-európai országokban. Általában az alacsonyabb iskolai végzettség ek között fordul el . A családok életciklusának változásai: Egy 20-25 éves korban házasságot köt pár akár 40-45 évig is együtt élhet, szemben a néhány száz évvel ezel tti 20-30 évig tartó házasságokkal. Általában a házasság els öt évében születnek meg a gyerekek. Mivel a férfiak átlagosan 9 évvel korábban halnak meg, és 3 évvel id sebbek feleségüknél, a n k átlagosan 12 évi özvegy életre számíthatnak. A házastársak kiválasztása: Az érzelmek fontos szerepet játszanak. Régen a gazdálkodó családok m ködéséhez mindig kellett egy-egy feln tt férfi és . Ma már egy egyedülálló feln tt is képes megélni. A heterogámia els sorban azokban a rétegekben nagy, ahol lényeges a férfi többlet ( szakmunkás férfiak ), vagy n többlet, egyszer szellemi foglalkozású n k. Csökkent a homogámia a mez gazdasági fizikaiak között és n tt az értelmiségiek között. A család funkcióinak változása: Korábban a termelés túlnyomó része családi keretben történik, ma túlnyomó részt családon kívül folyik. Jelent s azonban a háztáji gazdálkodás, a házilag végzett lakásépítés, barkácsmunka. A család szerepe a gyerek szocializációjában: n tt. A régebben a nevelésben részt vev más társadalmi intézmények (távoli rokonság, szomszédok, ifjúsági egyesületek) szerepe gyengült. Ahol a család nem tud a helyükre lépni, ott sokszor az utca negatív szocializáló hatása érvényesül. A család szocializációs szerepének hiánya deviáns viselkedéshez vezethet, ez az állami gondozásban vett gyermekeknél kimutatható. A család az egyén számára biztos szeret és megbecsül hátteret nyújt, ezáltal segít a feszültségek és a kudarcok elviselésében. A család gondozza az id s embereket és betegeket is. A családra vonatkozó társadalmi normák: Többnyire hagyományos értékeket és normákat tartják fontosnak. A legpozitívabban értékelik a házastárssal és gyermekkel él családformát. A gyermekes szülök nagy többsége szerint a gyermekeseknek jobb az életük, mint a gyermekteleneknek. A megkérdezettek több mint a fele szerint jobb az élete a dolgozó n nek, mint a nem dolgozónak. Társadalompolitika A család funkcióit az állami intézmények nem kívánják és nem is képesek átvenni. Jellemz a házas n k majdnem teljeskör foglalkoztatása, habár ez nehézséget okoz a család ellátásában. Egy intézmény sem képes azonban jelenleg a családdal egyenérték , vagy azt megközelít ellátást nyújtani a gyermekek és az id s emberek számára. Problémás a fiatal házaspárok lakáshoz jutása. A családok életszínvonalát er sen differenciálja az eltartott gyerekek száma. 12 fejezet: Oktatás Alapfogalmak Oktatás: a társadalomban feln ttkorban betöltend szerepekhez szükséges ismeretek átadása a gyerekeknek és a fiataloknak. Funkciói: Az ismeretek
átadása, a nevelés vagy személyiségfejlesztés, és a társadalmi integráció. A hagyományos társadalmakban f képpen a család, rokonság és a helyi közösség keretében történt az oktatás, a modern társadalmakban egyre inkább az iskolákban. Nevelés: a viselkedési normák megtanítása, a mögöttük álló értékek átadása, a személyiség fejlesztése. Emberi beruházás: Azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának a termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termel eszközökt l függetlenül növelik. Pl.: oktatás, egészségügy.
Módszerek • Iskolai végzettségi arányszámok: a legegyszer bb mutatók kifejezik, hogy mekkora rész ért el különböz iskolai szinteket. A megfelel végzettség ek arányát célszer az olyan életkorú népességhez viszonyítani, amely ezt a végzettséget elérhette. • Beiskolázási arányszámok: kimutatják, hogy a megfelel életkorban lév k mekkora %-os aránya jár óvodába, általános iskolába, középiskolába, fels fokú iskolába. Az adott iskola nappali oktatásban részt vev k számát osztják az ezen iskolába járók szokásos életkori csoportjainak (a szokásos életkorban lev népesség) létszámával. Gond, hogy ezek csak a nappali tagozaton tanulókat veszik figyelembe. Szokás az oklevéllel, diplomával rendelkez k számát a megfelel korú népességéhez viszonyítani. Ugyanis az intézetben tanulás még nem jelenti, hogy a tanuló a végzettséget meg is szerzi.
Elméletek Az iskola szerepe: a szülök már nem képesek a gyermek munkavégzéséhez szükséges tudást átadni, mert az ismereteik elavultak, és nem specifikusak. Az iskola szerepe ezért egyre n . A tudás válik a gazdasági és társadalmi fejl dés f hajtóerejévé a posztindusztriális társadalomban. Szükség van folytonos képzésre, feln ttképzésre. Az emberiberuházás-iskola elmélete: a gazdasági fejl déshez szükséges, hogy minél többen minél magasabb végzettséget és szakképzettséget szerezzenek. Ezek kellenek a modern társadalmak demokratikus politikai rendszerének m ködéséhez is. Bourdieu szerint az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban, a társadalmi mobilitást csatornázzák, rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek, ezzel megvalósítják a társadalmi egyenl tlenségek újratermelését (= társadalmi reprodukció). Miller szerint “papírkórság” jellemz : bizonyos munkakörök, beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos iskolai bizonyítványokkal rendelkezni. Ez megakadályozza a hátrányos helyzet tehetségesek felemelkedését. Illich szerint az iskola a kisközösségi autonómiát ássa alá, az egyes emberek kezdeményez készségét elcsökevényesítik. A jelenlegi kötelez tanterves és vizsgáztató rendszert fel kéne váltania a saját motivációra épül tanulásnak. 1960-as években azt mondták, hogy az iskola csökkenti a mobilitási esélyeket, 1970-es évekt l azt gondolják, hogy ez nem igazán van így: az oktatás keveset tehet. Kulturális töke és nyelvi készségek: a szül i házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyan meghatározó erej , hogy egyesek szerint az iskola képtelen változtatni rajta. Ez a kulturális örökség (nyelvhasználat, könyvek, különórák, stb.) a kulturális töke. Bourdieu szerint ennek az átörökítése a pénztökéhez hasonló. Bernstein a nyelvi készségre helyezi a hangsúlyt. Az otthon elsajátított nyelvi készség ui. befolyásolja a gondolkodást, a kifejezésmódot (ezt az iskolák megkövetelik). Öröklés: Az intelligenciahányados egy másik magyarázat szerint öröklött. USA-ban kísérlet: a gyerekeket keverték (buszozás), hogy mindenki hozzáférjen a jobb iskolákba, és általános iskolai el készít programokat vezettek be. A vita a fajok közötti állítólagos örökölt intelligenciakülönbségek körül még mindig folyik. Az intelligenciateszt sem biztos, hogy jó. Az öröklést nem lehet mérni, mert már magzati korban kezd dik a környezet hatása. A meritokratikus társadalom: kívánatos. De mivel az érdem az iskolai végzettségre és az osztályzatokra egyszer södik le, kérdés, hogy tényleg a tiszta jeles tanuló lesz a legértékesebb a társadalomnak? A másfajta teljesítményeket lehetetlen objektíven mérni.
Nemzetközi tendenciák Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése: a fejlett országokban az 1950-es évekt l oktatási robbanásról beszélhetünk. A fejlett országokban az általános iskolában a beiskolázás 100%, a középfokú oktatásban 85%-nál magasabb, a fels fokú oktatásban 20-40%. Az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett országok gazdasági fejl déséhez. Az iskolai végzettség hatása az életpályára: egyre er sebbé válik. A társadalmi származás közvetetten érvényesül: az elért iskolai végzettség er sen függ a szülök társadalmi helyzetét l. Kimutatható a Funkcionális alfabetizmus: az a jelenség, hogy az egyén elvégezte ugyan az iskola néhány osztályát esetleg a 8 általánost is, mégsem képes úgy olvasni, hogy a szöveget megértse és nem képes mondatokat leírni. Az USA-ban a teszteredmények romlottak. Japán kezdi utolérni az USA-t: a japán iskolákban sokkal nagyobb a verseny, a teljesítménykényszer (és sajnos a stressz is). A tömeges iskolázás a tanár-diák kapcsolat elszemélytelenedéséhez és a színvonal romlásához vezet. 1968-as diáklázadás: a gazdaság fejl dése nem biztosította a fels fokú végzettséget igényl munkahelyek a végzettek számának azonos ütem fejl dését. Ezért a nagyobb iskolai er feszítés ellenére sem változott relatív helyük a társadalmi hierarchiában.
Magyarországi helyzet A magyar népesség iskolai végzettsége: az adatokból úgy t nik, hogy látványosan emelkedett. Az oktatás kiterjesztése azonban a beiskolázási arányszámok vizsgálata szerint lelassult, s t az 1970-es évek végén megállt. Ennek oka a numerus clausus (zárt szám): Az oktatáspolitika, amely az adott iskolába, vagy iskolatípusba felvehet tanulók számát, vagy valamilyen kritérium alapján kiválasztott hallgatók arányát meghatározza. Ezt a túlképzést l és az ez okozta állástalanságtól való félelem miatt vezették be. A rendszerváltás után az iskolák szabad kezet kaptak. A létszámok n ttek, de még mindig elmaradnak az európai átlagtól. Sok tanuló elavult szakmát tanult, megsz ntek a nagyüzemek oktatóm helyei. A GDPl oktatásra fordított kiadások aránya csökkenni kezdett. Az oktatás min sége jó. Iskolázottság és társadalmi helyzet: egyre inkább meghatározza az iskolai végzettség a társadalmi helyzetet. A vezet k között n tt a fels fokú végzettség ek aránya. Kimutatható a család társadalmi helyzetének hatását a gyermek iskolai végzettségére. A különbségek már általános iskolában nek, és az egyetemeknél ill. az azon belüli szakokon még nagyobbak. Jobb származású gyerek meg a népszer bb ágakra, egyetemre, a hátrányos származásúak alacsonyabb színvonalú iskolába jutnak be. Az oktatásból kimaradtak helyzete: akik a 8 osztályt sem tudják elvégezni (4-5%), azok felemelkedése esélytelen. Az alacsony végzettség és ezért szegény réteg valószín leg egész életében hátrányos helyzetben marad, és ezt át is örökíti az utódainak.
A kisegít iskolák: ide járnak azok, akiknek speciális oktatásra van szükségük (4-5%), mert nem tudnának megfelelni az általános iskolai követelményeknek. k rendszerint szakmát is tanulnak kés bb, nem kerülnek olyan hátrányos helyzetbe, mint akik lemorzsolódnak. Kimutatták, hogy a diákok általában tanulmányilag túl vannak terhelve, kevés a szabadidejük, ezért a változatos életmód, a széles kör tájékozódás, az elmélyedés bizonyos dolgokban er sen korlátozottak. Egyoldalú és besz kült életvitel személyiségtípusok alakulnak ki.
Társadalompolitika A fels fokú túlképzés hátrányai: • A fels fokú képzés igen drága, tehát veszteséget jelent, ha a végzettek nem tudnak diplomájuknak megfelel munkakörbe jutni. • Akik nem jutnak értelmiségi munkakörbe, elégedetlenek lesznek. Magyarország er sen elmaradt a nálunk valamivel fejlettebb országok iskolai végzettségi színvonalától. Jó lenne a tankötelezettséget 16 éves korig, a munkábaállás idejéig kitolni. Összevonhatnák a középiskolai és szakmunkás képzést, de kérdés, hogy ez nem okozza-e majd a min ség romlását? Sokan elitiskolákat hoznának létre. Ph.D. = tudósképzés: ma az egyetemek feladata, korábban az MTA-é volt. Az oktatás finanszírozási problémákkal küzd, alacsony a tanárok fizetése. Megoldás: tandíj, magánegyetemek.
14. fejezet: Állam, kormányzat, politika Alapfogalmak A politika a társadalom egyik alrendszere, ahol a döntéseket meghozzák, végrehajtását biztosítják, kikényszerítik. A hatalom megszerzésére és megtartására, az állami döntések meghozatalára való részvételre, és a döntések befolyásolására irányuló tevékenység. A politikai szociológia a törvényszer ségeket, a társadalmi hátteret, és a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal való összefüggéseket vizsgálja, leg empirikus adatgy jtéssel. Állam: Az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt földrajzi területen egyedül alkalmazhat kényszert. Kormányzat: Azok az állampolgárok, akik állami hivataluk folytán jogosultak er szakot alkalmazni a társadalomban. Hatalom: Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalmának alávetett személyt rábírja, hogy szándékainak megfelel en viselkedjék. Ez lehet kényszer , illetve legitim. A legitimnek tekintett hatalmat uralomnak nevezik. Uralom: A jogosnak, vagy legitimnek tekintett hatalom. A hatalomnak alávetettek elfogadják a hatalmat birtokló utasításait. Három típusa: 1. Tradicionális uralom: a hatalom hagyományokon alapul. 2. Karizmatikus uralom: a legitimitás alapja az uralkodó személyisége, képessége. Olykor nagy célokat értek el, máskor katasztrófát okoztak az uralkodók. 3. Racionális-legális uralom: alkotmányjogi szabályok szerint került az uralkodó uralomra, aki az érvényes jogszabályoknak megfelel en gyakorolja uralmát. Demokrácia: Olyan politikai rendszer, amelyben a társadalom tagjai békés, és intézményesített eszközökkel leválthatják azokat, akiknek a kezében a hatalom van. Demokratikus az a politikai rendszer, amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján, vagyis választások útján kerülnek hatalomra, a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák, pártok és nyomást kifejt csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket, a hatalom gyakorlása alá van vetve a társadalom egyetértésének, különféle intézményi mechanizmusokon (pl. parlament) keresztül, és a hatalmat intézményes korlátok (alkotmány, jog) között gyakorolják, amelyek védik az egyént, a kisebbségeket, a magánérdeket. Típusai: közvetett, képviseleti (népszavazás, képvisel k választása) és közvetlen. Totalitárius rendszer: Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nemcsak a politikai ellenzékiséget nem t ri, hanem a társadalom tagjainak mindennapi életébe, gondolkozásába is bele kíván avatkozni. Jellemz k: egypártrendszer, ideológia, a kommunikáció csatornáinak monopolizálása, politikai rend rség, politikai perek, stb. Autoritárius rendszer. Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely semmilyen ellenzéki politikai tevékenységet nem t r meg, de a társadalom tagjainak magánéletébe nem szól bele. Párt : Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja a politikai hatalom megszerzése és megtartása. Nyomást kifejt csoport: Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja nem a politikai hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása, saját körülhatárolt érdekeinek megfelel en. Pl. lobby. Mozgalom Olyan, viszonylag kevéssé szervezett politikai társulás, amelynek célja a társadalom alapvet nek tartott problémájának megoldása, legtöbbször a társadalom alapvet megváltoztatása. Ennek érdekében a társadalom összes tagját, vagy legalább azok többségét próbálja mozgósítani. Pl. zöldmozgalom. Az állampolgárok érdekeiket érvényesíthetik: szavazással, lobbyzással, békés tiltakozással (aláírásgy jtés, tüntetés), er szakos akciókkal (blokád, vandalizmus), terrorcselekménnyel, forradalommal. A demokrácia a békés eszközöket engedi meg. Civiltársadalom: A társadalomnak azok az autonóm szervezetei, (egyesületek, egyházak, stb.), amelyek nem függnek az államtól. Mások beleértik azt a magatartást, hogy az állampolgárok részt vesznek közügyekben, az udvariasságot, a toleranciát, a vitára való készséget, a kompromisszumkészséget, stb. Jóléti állam: Azoknak a jóléti programoknak az összessége, amelyen keresztül az állam messzemen en gondoskodik polgárainak jólétér l. A jóléti államok a II. világháború után fejl dtek ki Nyugat-Európában. Az általuk nyújtott támogatások méretei és konkrét típusai is eltér ek. Marshall szerint az állampolgároknak 3 féle joga van: 1. Polgári jogok (szabadságjogok) 2. Politikai jogok 3. Szociális jogok Jóléti programok: Ide soroljuk a nyugdíjat, a táppénzt, a baleset-biztosítást, a munkanélküliségi biztosítást, a családi támogatásokat, az ingyenes egészségügyi ellátást, esetleg az ingyenes oktatást is.
Módszerek • Survey-módszer • Közvélemény-kutatás • Helyi társadalom vizsgálatánál mélyinterjú, írásos dokumentumok elemzése Elméletek Az állam: a marxisták szerint az állam az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki, a fennálló rendszer fenntartására törekszik. Az ellentétes felfogás szerint az állam független a gazdasági uralkodó osztálytól, annak érdekeit l. Arra törekszik, hogy a többség megelégedésére kormányozzon, az érdekellentéteket kiegyenlítse, a közrendet biztosítsa, az országot megvédje.
Minél demokratikusabb a politikai rendszer, annál inkább figyelembe kell vennie az államnak a többség érdekét és kívánságait. A pluralista elmélet szerint a végs döntés sok különböz érdekcsoport közötti vitában és versenyben alakul ki. Az elitelmélet szerint egy sz k elit hozza meg a döntéseket. A jóléti állam problémája: egyre n nek a jóléti programok, és az állam ezt nem tudja finanszírozni. A nemzetállam: A nemzettudat már évszázadok óta létezik, de a XVIIXVIII. században jelent meg el ször a nemzetállam eszméje. Ez azt jelenti, hogy a nemzet minden tagja legyen egy adott nemzetállam alattvalója, és egy állam minden polgára legyen az államalkotó nemzet tagja. A nemzetállam tehát ki kívánja terjeszteni fennhatóságát, területét minden, az adott nemzet tagjának tekintett személyre, és az állam minden polgárát akár er szak árán is a nemzet tagjává akarja tenni. Az EU egy nemzetállam fölötti politikai egység. Demokrácia és gazdasági fejlettség: tendencia a demokratizálódás, de a demokrácia és a gazdasági fejlettség kapcsolata nem bizonyított. Állampolgári kultúra: az állampolgárok tájékozottak és elkötelezettek politikai kérdésekben, aktívan részt vesznek a politika vitákban, és racionálisan gondolkoznak a politikai kérdésekr l.
Totalitarizmuselméletek: a totalitárius rendszerek hatalomra jutását el segíti: • Gazdasági válság • Tömeges munkanélküliség • Gazdasági lecsúszás • Háborús veszteség, nemzeti kudarc, megaláztatás-élmény • Megkésett modernizáció • Tömegtársadalom, elgyökértelenedés, a marginalizálódott értelmiségiek értékvesztése, nihilizmusa • Autoritárius személyiség • A szabadság és individualizmus sokaknak teher, probléma, kell, aki dönt helyette. Demokrácia és piacgazdaság: kérdés, hogy a piacgazdaság m ködéséhez kell-e a demokrácia (volt rá példa, hogy nem), ill. kell-e a demokrácia ködéséhez piacgazdaság. Kornai János szerint a totalitárius rendszer nem egyeztethet össze a piacgazdasággal. Mi alapján támogatják az emberek a pártokat: • Objektív, gazdasági érdekek, a társadalomban elfoglalt helyzet • Világnézet • Egyéni személyiség pszichológiai jellemz i Nemzetközi tendenciák A demokráciák számának változása: a demokratikus politikai rendszer országok száma n tt az elmúlt 2 évtizedben. A 2 világháború között elterjedt a diktatúra. Utána megkezd dött a demokratizálódás, pl. Portugália, Spanyolország, Görögország, Brazília, Argentína, stb. 1989-t l Kelet-Európában is. Az állampolgárok érdekl dése, részvétele a választásokon sok helyütt csökkent = politikából való kiábrándultság. A pártok támogatottsága: csökkent. Kérdés, hogy fennmarad-e a jobbközép konzervatív-liberális és a balközép szociáldemokrata kett sség. Kiábrándulás a politikából: Ciklikusság: egy korszakban a társadalom tagjai a jólétüket akarják növelni, nem foglalkoznak politikával, majd amikor kiábrándultak az anyagi javakból, a jólétb l, ismét a politika felé fordulnak, majd ha ebb l kiábrándulnak, ismét visszahúzódnak a magánéletbe. Helyi hatalmi viszonyok: a fels osztálynak van beleszólása bizonyos helyeken az önkormányzatba. A jóléti juttatások: n ttek a kiadások, ami vagy költségvetési deficithez, vagy adóemeléshez vezet. Lehet azonban, hogy az elszegényedés közvetett költségei még ennél is nagyobbak lennének. Magyarországi helyzet A piacgazdaság és a demokrácia támogatottsága: Magyarországon a jelenlegi gazdasági rendszert kedvez tlenebbül ítélték meg, mint a szocialistát. A jelenleginél kedvez bbnek ítélték az 5 év múlva várható rendszert. De nem akarnak visszatérni a totalitárius rendszerhez. Egy nem jelentéktelen kisebbség visszatérne a kommunista rendszerhez. A pártok szavazótáborának összetétele: az MDF-re értelmiségiek és parasztok, az MSZP-re a fels vezet k, az SZDSZ-re a vezet k, a Kisgazdapártra a parasztok, a FIDESZ-re az értelmiségiek és az alsóvezet k szavaztak többségben. Három osztály (értelmiségi elit, a vállalkozók, és a munkások) különül el, és három politikai pártcsoport (nemzeti-keresztény, liberális, szocialista). A politikai vélemények még nem kristályosodtak ki, sok az ingadozó szavazó. Közvélemény a jóléti juttatásokról: a szocializmus idején nagy összegeket osztottak el, de nem a leginkább rászorulók kapták, nagy volt a pazarlás. A nyugati társadalmakban meger södött a neoliberális felfogás (mindent meg kell fizetni). A juttatások finanszírozása nehézségekbe ütközik. Ezért csökkenteni kell ket, legalábbis növelésüket meg kell állítani. A vizsgálatok szerint a magyar népesség nagy része (miután megtudta, hogy a jóléti programokért mennyi adót kell fizetni) többségben nem támogatja az állam teljes kivonulását a jóléti szolgáltatások területér l, és azok piacosítását. Társadalompolitika A politikai demokrácia függ a demokratikus kultúrától és a civiltársadalom fejl dését l. A politikai rendszerváltozáshoz 6 hónap kell, a gazdaságihoz 6 év, és a demokratikus viszonyok megteremtéséhez és megszilárdításához 60 év. 17. fejezet: Deviáns viselkedés Alapfogalmak Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros. A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros. Deviáns viselkedés: normaszeg viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl. b nözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek. Módszerek Statisztikai mutatók: öngyilkossági arányszámok, ismertté vált ncselekmények és elkövet k száma, vádlottak száma, elítéltek száma, Viktimológiai felvételek: a lakosságot kérd ívvel megkérdezik, követtek-e el ellene b ncselekményt. Ez nagyobb a statisztikai adatok által kimutatottnál, mert pl. sok kisebb lopást neveznek meg. Az alkoholizmus becslési módszerei: Az orvosi definíció szerint alkoholista az, akinél már kialakult a függ ség, nem tud uralkodni ivásán (Két dolgot jelent: nem képes lemondani a mindennapi ivásról, vagy a teljes lerészegedésr l). Szociológiai értelemben alkoholista az, akinek az életében az alkohol fogyasztása súlyos problémát okoz. A legtöbb esetben a függ ség kialakulásával együtt jelentkeznek a problémák, de olykor korábban is. Epidemiológiai vizsgálat: olyan kérd íves adatfelvétel, ahol a fogyasztás mennyiségére és az alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, ebb l következtetnek az alkoholizmusra. Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban meghaltak számának 60%-át (ezt okozza kb. az alkohol) szorozza 144-gyel = a súlyos alkoholisták száma. Becsülhetjük az egy f re jutó alkoholfogyasztásból a súlyos fogyasztók számát. Epidemiológiai vizsgálatok: a kábítószer-fogyasztók számának mérésénél nagy a bizonytalanság. Az epidemiológiai felvételnél nagyobb a letagadás esélye. A mentális vagy lelki betegségek mérése is problémás. Az elmebetegség a legsz kebb fogalom, a mentális betegség tág értelm . Epidemiológiai vizsgálatnál a tünetekre kérdeznek rá.
Elméletek A deviancia funkciói és diszfunkciói: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéb l következik, hanem az adott társadalom értékítéletéb l, az elfogadott normákból (Durkheim). A b nözés társadalmi haszna, hogy az elítélésen keresztül megszilárdítja a normákat és a közösségi összetartás érzését. A teljesen konform társadalomban, ahol senki sem tér el az elfogadott normától, minden fejl dés leáll, ezért kell a deviancia. Meg kell találni egy olyan szabályozást, amely elég toleráns bizonyos mennyiség deviancia elviseléséhez, de nem engedi, hogy a deviancia dezintegrálja, felbomlassza a társadalmat. A szociológiai elméletek jellemz i: vannak biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és szociológiai elméletek. A szociológiai elméletek nem a deviáns viselkedés okait, hanem a társadalmi gyakoriságának magyarázatait kutatják, a társadalmi okokat kívánják feltárni.
Biológiai elméletek: Korábban összefüggést láttak a koponyaalkat és az áll, valamint a b nözés között. Ezt megcáfolták. Nemrég kromoszómarendellenességgel hozták kapcsolatba, de nem bizonyított. Az elmebetegségnél és az alkoholizmusnál lehetnek genetikai okok, de ez sem bizonyított. Pszichológiai elméletek: akut feszültséghelyzetre vagy az egész személyiségfejl désre helyezik a hangsúlyt. Frusztráció-agresszió elmélet. Az egyén a feszültségek szorításában belemenekül a devianciába. A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejl désben (szül -gyerek kapcsolat) keresik a deviancia okát. A pszichopata személyiségben nincsenek morális gátlások, megértés, együttérzés, hajlamosak a b nözésre, agresszióra. A szocializáció zavarai: Az egészséges személyiségfejl déshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér és baráti kapcsolatok kellenek. Ha ez hiányzik, az egyénnél személyiségfejl dési és szocializációs zavarok léphetnek fel, azaz nem tudja elviselni a feszültségeket, és ez vezet devianciához. A b nözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján: valószín , hogy a vagyon elleni b ncselekményeket elkövet k jelent s része nem mérlegeli a következményeket, a hasznokat és a költségeket. Kulturális elméletek: Szinte minden társadalomban engedélyezték egyes lelkiállapotokat befolyásoló szerek használatát. Az egyes kábítószerek és alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem min sül deviáns viselkedésnek, a másikban igen (zsidóknál elítélik a részegséget, íreknél nem). Azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedési forma, amelyek azt engedélyezik vagy hallgatólagosan elfogadják, elt rik, kevésbé korlátozzák. Chicagói iskola b nözéselmélete (differenciális asszociáció elmélet): akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba b nöz kkel, nagyobb valószín séggel válnak k maguk is b nöz vé. A deviáns viselkedés gyakoriságát befolyásolja: hozzáférési lehet ségek, a normák, és a társadalmi kontroll er s vagy gyenge volta. Anómiaelméletek: Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Ez ált. a gyors és nagy társadalmi változások miatt er södik fel. Ez okozza a deviáns viselkedések gyakoriságát. A hirtelen társadalmi változások ugyanis feszültséget teremtenek, norma- és értékzavart, válságokat okoznak (anómiás állapot). Merton szerint az anómia a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. Például a karrierhez tanulás kell. A legszegényebbek nem tudják a célt a megengedett eszközökkel megvalósítani, ezért gyakori az anómia. Elidegenedés: hatalomnélküliség, az élet értelmetlensége, az elmagányosodás, az önmagától való elidegenedés, az önértékelés elvesztése, és a normanélküliség határozza meg, okozza. A deviáns személyek a társadalmi viszonyok áldozatai, nem, vagy csak kis részben hibáztathatók viselkedésükért, megsegítésük a társadalom kötelessége. Min sítési elmélet: Az, hogy valamilyen viselkedés deviánsnak min sül-e, nem magán a viselkedésen múlik, hanem az egyes erre kijelölt intézmény válaszreakcióján. Ha valakit pl. elmebetegnek min sítenek, akkor azonosul vele, tényleg azzá válik. Nemzetközi tendenciák Öngyilkosság: a statisztika szerint 1960 óta hazánkban a legmagasabb a világon. Utánunk jön Ausztria, Svájc, Németország, Dánia, Csehszlovákia. nözés: nem lehet jól összehasonlítani a büntet jog eltérései miatt. A statisztika szerint USA-ban gyakoribb az er szakos b nözés, mint NyugatEurópában. Oroszországban és Ukrajnában meger södött a b nözés. Jellemz a szervezett b nözés: nagyméret , jól szervezett bandák hajtanak végre b ncselekményeket. Alkoholizmus: az egy f re jutó szeszesital-fogyasztás és a májzsugorodásban meghaltak aránya alapján vizsgálódtak. Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban elterjedt az alkoholizmus. Nálunk a legmagasabb a májzsugorodásban meghaltak száma. Az egy f re jutó alkoholfogyasztásban az els 10 hely valamelyikén, az égetett szeszesitalok fogyasztásában az els k vagyunk. A II. világháború után n tt minden fejlett országban az alkoholfogyasztás, 1-2 évtizede megállt. Kábítószer-fogyasztás: drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális m ködést és ítél képességet, és fogyasztását tiltják, továbbá minden olyan nem tiltott termék, amelynek fogyasztása veszélyes, és visszaéléshez vezet. Nem minden szer drogként való besorolása egyértelm (pl. marihuána). Nagy drogcsoportok: 1. Ópium és származékai (morfium, heroin) 2. Stimulánsok (kokain, amfetamin) 3. Hallucinogén szerek (LSD, hasis, marihuána) 4. Oldószerek g zei (ragasztó) 5. Orvosi vényre kapható gyógyszerek (altató, nyugtató) Lelki betegségek: nincsenek az elmebetegségr l pontos adatok. A különféle deviáns viselkedések el fordulása, id beli tendenciája, gyakorisága országonként nagyon eltér . Magyarországi helyzet Öngyilkosság: kb. minden 40. ember volt öngyilkos 1994-ben. Háromnegyedük férfi. A világranglistát vezetjük évek óta. nözés: az elítéltek száma nagymértékben függ a büntet jogtól és a bíróságok gyakorlatától. A b nök 3-e vagyon elleni. A cselekmények 510%-át külföldiek követik el. Az elítéltek többsége fiatal feln tt férfi. Alkoholizmus: nincs pontos adat. Kb. 1 millió f . Az egy f re jutó szeszfogyasztás átlagosan 10,5 liter. Az alkoholizmus rohamosan terjedt hazánkban. A feln tt férfiak között a leggyakoribb, de terjed a n k és a fiatalok körében is. A többség alkalmi, társasági fogyasztó. Az absztinensek aránya kicsi. Kábítószer-fogyasztás: 1960-as években jellemz a szipuzás, utána jöttek a drogok. Évi 25-30 ezer fiatal próbálja ki. A kábítószer-fogyasztás a hátrányos helyzet rétegekben gyakoribb. Leggyakoribb a marihuána és a nyugtatók használata. Korábban több volt a fiú fogyasztó, mára a szám kiegyenlít dött. Még nem terjed járványszer en, valószín leg nem is fog, mert nagyon sz k a fizet képes kereslet (bár b nözéssel pénzt lehet szerezni a drogra). Lelki betegségek: gyakoribb a szegények, munkanélküliek között. A neurotikusok és a depressziósok között nagyobb a n k aránya, és számuk az életkorral emelkedik. A deviáns viselkedés okai Magyarországon: Akut feszültséghelyzet: családi konfliktus, a család hiánya, szül elvesztése, a szülök szeretetlen magatartása, elmagányosodás, n zavarok kapcsolatai, munkahelyi problémák, történelmi helyzet. Érvényesülhet a példamechanizmus, a korábbi minta követése. Az öngyilkosság, mint a szorongástól való menekülés nálunk szinte h sies cselekedet, amit sok író, költ és politikus hajtott végre. Az ivás is elfogadott, s t kötelez . Az élet nagy fordulópontjait mértéktelen ivással illik megünnepelni. A dél-délkeleti megyékben a legmagasabb az öngyilkossági arány. Nálunk nincs “er szakkultúra”, ezért alacsony viszonylag a b nözés szintje. A vizsgálatok szerint 1978-90-ig n tt az anómia, az elidegenedés, 1990-t l nem n tt tovább, de még így is elég magas. Erre jelenleg nincs magyarázat. Az általános fejl désb l való kimaradás, a hanyatlás is okozhat anómiát, nemcsak a gyors változások. Az elmúlt évtizedekben, de legalább 1941 óta anómia- és elidegenedésválság jellemz . Okai lehettek a történelmi
megrázkódtatások, a háborús vereségek, a rendszerváltozások, az er ltetett iparosítás, stb. A deviáns viselkedés inkább a hátrányosabb helyzet rétegeknél jellemz . Kevéssé fejlettek a mentálhigiénés segítséget, pszichiátriai ellátást nyújtó intézmények, sok ember magára marad a problémájával. 1990 óta az öngyilkosság csökkent, a vagyon elleni b nözés tt.
Társadalompolitika A deviáns viselkedés gyakoriságának csökkenése érdekében a kulturális normák és értékek, a mindennapi élet feszültséginek területén és a szocializáció által lehet valamit tenni. Szükséges a deviáns viselkedést mutatók és a veszélyeztetettek segítése. Kellenek nevelési tanácsadók, családvédelmi központok, pszichológiai tanácsadók, egyéb egészségügyi intézmények.
