Szarvas Város Önkormányzata képviselő-testületének a 27/2014. (XII.19.) önkormányzati rendeletével, a 12/2010. (IX.24.) önkormányzati rendeletével, a 19/2008. (VII. 24.) rendeletével és a 23/2009. (VIII. 28.) rendeletével módosított, 19/2006. (V.19.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról -egységes szerkezetSzarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. 16. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontja értelmében, figyelemmel a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásaira, megalkotja rendeletét Szarvas Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) és egyúttal jóváhagyja a szabályozási tervet a város igazgatási területére és elrendeli együttes alkalmazásukat.
I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szarvas Város (a továbbiakban: a város) igazgatási területére. (2)1 A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet 1. mellékletét képező szabályozási tervlapok, a 2., 3., 4., 5., 6. mellékletek és a 7. mellékletet képező szabályozási tervlap szerint szabad. 2. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek az építési övezet határai és építési övezeti előírások, a szabályozási vonalak, (a közlekedési övezeten belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek úttengelyek, szabályozási szélességek stb.) (3) Irányadó szabályozási elemek - a szabályozási tervlapon ajánlás jellegű irányadó szabályozási elemek, az irányadó telekhatárok. (4) A kötelező szabályozási elemek módosítása, a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és a szabályozási terv módosításával együtt végezhető. A módosítás belterületen legalább a tömb egészére, külterületen az érintett területen a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet. 1
Módosította a 27/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Hatályos: 2014. december 19.
(5) Az irányadó szabályozási elemek pontosítására a telekalakítási tervben kerül sor.
II. fejezet RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 3. § A város területén a szabályozási terv a rendeltetési (területfelhasználási), egységeken: építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő) övezeteket, a beépítésre nem szánt területeken övezeteket jelöl ki. Területfelhasználási egységek 4. § A szabályozási terv a város igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt beépítésre nem szánt területekbe sorolja. 5. § (1) A szabályozási terv a város igazgatási területén a beépítésre szánt területen a) lakó (L), ezen belül: nagyvárosi (Ln), kisvárosi (Lk), kertvárosi (Lke), falusias (Lf) b) vegyes (V), ezen belül: településközpont vegyes: (Vt), központi vegyes (Vk) c) gazdasági (G), ezen belül: kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), ipari (Gip), egyéb ipari (Ge) d) üdülő (Ü), ezen belül: üdülőházas (Üü), hétvégi házas (Üh) e) különleges (K): ezen belül: különleges célú szabadtéri sport (Kke), különleges intézményi (Ki), különleges bányászati (Kb) (2) a beépítésre nem szánt területen a) közlekedési és közmű (K): ezen belül: általános közlekedési és közmű (Köü), vasúti közlekedési és közmű (Kvö), közlekedési (Kö) b) zöld: (Z), közpark (Kp), közkert (Zkk) c) erdő: (E) ezen belül: védelmi (Ev), egészségügyi-szociális-turisztikai (Ee), gazdasági (Eg) d) 2mezőgazdasági (M) ezen belül: általános mezőgazdasági (Ma), mezőgazdasági tanyás (Ma-1, Ma-2), kertes mezőgazdasági (Mkk), Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk), védő rendeltetésű mezőgazdasági kertes (Mvk), mezőgazdasági különleges (Mk) e) vízgazdálkodási (Vg) területfelhasználási egységeket határol le. Beépítésre szánt terület 2
Módosította: a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 1.§-a 28.
Hatályos: 2009. augusztus hó
6. § Nagyvárosias lakóterület (Ln) (1) A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 11. § (2)-(3)-(4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.
7. § Kisvárosias lakóterület (Lk) (1) A terület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 12. § (2)-(3)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 8. § Kertvárosias lakóterület (Lke) (1) A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes több önálló rendeltetési egységet magába foglaló legfeljebb két lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 13. § (2) bekezdése szerinti helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület, és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület, valamint az OTÉK 13.§ (3) bekezdése szerinti helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el. 9.§ Falusias lakóterület (Lf) (1) A falusias lakóterület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt épületek közül az alábbiak helyezhetők el: legfeljebb kétlakásos lakóépület, mezőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény. 10. § Településközpont vegyes terület (Vt) (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciót nem zavarják. (2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.
11. § Központi vegyes terület (Vk) (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. Az épületben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át. 12.§ Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz) (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület. (2) A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 13.§ Zavaró hatású ipari terület (Gip) (1) A terület elsősorban környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari telephelyek, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 20. § (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) 1A védőtávolságot igénylő létesítmények esetében a szabályozási terven jelölt védelmi rendeltetésű erdőt, valamint a háromszintes növénytelepítést a telek beépítésével egyidejűleg kell megvalósítani. 14. § Egyéb ipari terület (Ge) (1) A terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok, géptelepek, terményraktárak elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 20.§.(4)-(5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, továbbá 10 000 négyzetméter épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató épületek. 15.§ Üdülőházas terület (Üü) (1) A terület üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTEK 22. § (l)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az üdülőépületek padlószint magassága a természetes terepfelülethez képest +0,15 m és + 0,80 m között változhat. 1
Kiegészítette a 19/2008. (VII. 24.) önkormányzati rendelet 1.§-a
Hatályos: 2008. augusztus hó 08.
16. § Hétvégi házas terület (Üh) (1) A terület legfeljebb egy üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület üdülési rendeltetésével összhangban vannak, és az üdülési használatot szolgálják, valamint sportépítmények. (3) 1A Nagyfoki-holtág környezetében lévő területek üdülőépülettel történő beépítése, csak a részleges közművesítettséggel ellátott ingatlanok esetében engedélyezhető. A Nagyfoki-holtág melletti telkeken az épületek padlószintje a terepcsatlakozástól mért + 0,15 és + 0,80 m között változhat. Az épületek szimmetrikus magastetővel, nád vagy cserépfedéssel alakíthatók ki. Közműpótló berendezés csak az út felőli harmadban helyezhető el. A telkeken az állattartás nem megengedett. A telkek 200 négyzetméterén a biológiai aktivitást kétszintes (gyep és 40 db cserje/l50 m2) vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa /150m2 növényzettel kell pótolni. 17.§ Különleges célú szabadtéri, sport terület (Kke) (1) A területen elsősorban olyan közösségi nagy kiterjedésű sport, szabadidős, létesítmények, többfunkciós rendezvényközpont létesítményei helyezhetők el, melyek különlegességük miatt más területen (OTÉK 10-23. §) nem helyezhető el. (2) A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (3) A területen a 10 000 m2 bruttó hasznos szintterületet meghaladó építménynagyság elhelyezése esetén, környezeti hatásvizsgálat készítendő. 18. § Különleges intézményi terület (Ki) (1) A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (3) Temető telkén belül a szabályozási tervlapon jelölt legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. 19. § Különleges bányászati terület (Kb) (1) A terület a nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek területe. (2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.
1
Kiegészítette a 23/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 2.§-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
Az építési övezetekre vonatkozó részletes előírások 20. § (1) A szabályozási terv a város beépítésre szánt területén l-es (nagyvárosi- rekonstrukciós) 2-es (polgárvárosi) 3-as (mezővárosi) 4-es (korszerű-családiházas) 5-ös (kertvárosi) 6-os (falusias) 7-es (egyéb) karakterű építési övezeteket határol le. (2) Építési övezeteket csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.
21.§ (1) Az építési övezeteken belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt, kialakult szabályozási kategóriába sorolt területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit részletesebb szabályozási terv hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások megtartásával a városképi szempontok érvényesítésével a 2. sz. melléklet figyelembevételével kell meghatározni. (2) Az építési övezeteken belül kijelölt és védett területeken a telekalakítási és építési engedélyezési eljárások során az értékvédelem fokozott érvényesítése érdekében a) Műemléki jelentőségű telkek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. b) Helyi értékvédelmi területen, a városközponti területen a városi főépítész előzetes állásfoglalásának figyelembevételével kell dönteni. 22. § (1) 1A 20.§ (1) bekezdésében felsorolt övezeteken belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt, nem kialakult (tervezett) területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a beépítés és a zöldfelületek mértékét a szabályozási terven feltüntetett kódszámok és a 2. sz. melléklet alapján kell meghatározni. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítése nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható de sem a beépítettség, sem az épületek szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. 1
Módosította a 23/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a
Hatályos 2009. augusztus 28-tól
b) Ha a telek jelenlegi telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi épület elhelyezése, valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. e) Ha a telken a meglévő épület elhelyezkedése nem felel meg az előkertre vonatkozó előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását. l-es nagyvárosi (rekonstrukciós) karakterű építési övezetek 23. § (1) Az övezetekbe általában telepszerűen beépített, ill. beépülő, legalább 1100 m2 teleknagyságú területek tartoznak. (2) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (3) Az övezetek területén építési telket kialakítani, azon új építményt elhelyezni a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján szabad. Az előírásokat lakótelepek esetén a szabályozási tervlapon lehatárolt telektömbre kell értelmezni, mely telektömbbe a lakóépületekhez használat szempontjából tartozó közkertek, kiszolgáló utak és parkoló felületek tartoznak. (4) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén a járművek elhelyezését telken belül, kell kielégíteni, ha erre vonatkozó önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik. (5) Az övezetbe eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetve a szintterület növelést, új telek kialakítását engedélyezni csak részletes szabályozási terv alapján szabad. (6) Az övezetben nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék, csatornapótló műtárgy. 2-es kisvárosias (polgárvárosi) karakterű építési övezetek 24.§ (1) Az övezetekbe a városközpont területén lévő a polgári életformát leginkább tükröző, több helyen védett épületekkel beépített, lakótelkei tartoznak. (2) Az övezetek területén: a) újonnan az utcavonalon legalább 4,50 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további épület oldalhatáron állóan kivételes esetben szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága a telekre előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg;
b) az építményeket zártsorú, kialakult területen ezen kívül oldalhatáron álló, beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni. c) ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, nem kialakult (tervezett) területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, az utca felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el; kialakult területekbe sorolt építési telkeken az előkert létesítésének szabályait a jelen rendelet 22. § (2) tartalmazza. d) 1Nem kialakult (tervezett) és kialakult területbe sorolt építési telken az utcavonalra tervezett és utcára néző szállásjellegű épület helyiségeinek padlószint-magassága, ha a területre készült szabályozás másként nem írja elő, legalább +0,30 m legyen, és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció kerüljön kialakításra, a bruttó szintterület legalább 50%-án. e) A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 2/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral. (3) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. (5) Új építés, bővítés és rendeltetési mód megváltoztatása esetén az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű-elhelyezési igényt telken belül kell megoldani. (6) Az övezetbe nem helyezhető el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék, csatornapótló műtárgy. 3-as kisvárosias (mezővárosi) karakterű építési övezetek 25. § (1)Az övezetekbe általában a városközponthoz csatlakozó lakótömbök utcavonalas 111. előkertes zártsorú ill. oldalhatáron álló (hosszúházas) beépítésű lakótelkei tartoznak. (2)Az övezetek területén a) újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon építendő földszintesnél ill. 3,5 m építmény-magasságnál magasabb további épület oldalhatáron állóan, kivételesen szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. b) magas tetős, utcavonallal párhuzamos tetőgerincű - zártsorú a környezeti adottságok által indokolt esetben oldalhatáron álló, kivételesen szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el. c) a b) alattiak szerint telepített építmények esetén utcavonalon javasolt a tömör téglakerítés (gépkocsi-behajtó és személybejárat biztosításával). d) ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, -nem kialakult területekbe sorolt telkeken előkert újonnan nem létesíthető, -kialakult területekbe sorolt telkeken az előkert létesítésének szabályait a 22.§ (2) bekezdése tartalmazza. (3) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítésének módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. 1
Módosította a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
(5) Az OTÉK 42. § (2) bekezdésében felsorolt jármű-elhelyezési igényt telken belül kell megoldani. (6) Az övezetbe nem helyezhető el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék, csatornapótló műtárgy. 4-es (kisvárosias korszerű) karakterű építési övezetek 26. § (1)Az övezetekbe a Szentesi út bevezető szakasza melletti előkertes csoportos beépítésű lakótelkek tartoznak. (2)Az övezetek területén a) újonnan 5 m előkert elhagyásával legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon építendő további épület csak szabadon vagy oldalhatáron állóan helyezhető el, és építménymagassága legfeljebb az előírt alsóérték, ill. 4,5 m lehet; b) telkenként önálló magastetős épületek zártsorú beépítéssel csoportosan helyezhetők el, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 22. § (2) bekezdése tartalmazza. (3)A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (4)A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. (5)A telken el nem helyezhető gépjárművekre vonatkozó előírásokat, a mindenkor hatályos önkormányzati parkoló rendelet tartalmazza. (6)Az övezetbe nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék, csatornapótló műtárgy. 5-ös (kertvárosi) karakterű építési övezetek 27. § (1)Az övezetekbe a déli lakóterület oldalhatáron álló utcavonalas és előkertes, a Maczó-lapos és Mangol-zug szabadon álló előkertes, a Liba-lapos előkertes ikres beépítésű lakótelkei tartoznak. (2)Az övezet területén a) újonnan az utcavonalon, ill. az előkert elhagyásával legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el oldalhatáron álló, szabadon álló, és ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. b) 1építményeket telepíteni - ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik- nem kialakult területbe sorolt építési telkeken utcavonalon, vagy 5 m előkert elhagyásával lehet. A kialakult területek építési telkein az előkert létesítésének szabályait a 22.§ (2) tartalmazza. (3) A telek beépítésének feltétele legalább a részleges közművesítettség kiépülése. (4) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. (5) Utcavonalon áttört, oldalhatáron áttört vagy tömör kerítést kell létesíteni. 1
Módosította a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 5. §-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
(6) Az OTÉK 42. § (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. (7) Az övezetbe nem helyezhető el: árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi rendelet másként nem rendelkezik. 6-os (falusias) karakterű építési övezetek 28. § (1) Az övezetbe a XIX. sz. és a XX. sz. elején kialakult nagy telkes, oldalhatáron álló, utcavonalas hosszúházas beépítésű területek tartoznak. (2) Újonnan az utcavonalon <6,00 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A további főépület építménymagassága nem lehet több 5,50 m-nél. (3) Az övezet telkein hagyományosan kialakult beépítés, az utcavonalas és oldalhatáron álló beépítés. Jellegzetes épületei a népi lakóház utcára merőleges gerinccel falazott ill. díszes fűrészelt tagozattal szegett deszkaoromzattal, az utca felé lekontyolt nádtetővel, kétablakos utcai homlokzattal, és a homlokzatba vágott kiskapuval. (4) Újonnan, csak utcavonalas, oldalhatáron álló beépítésű, utcára merőleges gerincű, magastetős épületek építhetők a hagyományos utcakép megtartásával. (5) A telek beépítésének feltétele legalább a részleges közművesítettség kiépülése. (6) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. (7) Az OTÉK 42.§ (2)-(4) bekezdésében felsorolt jármű elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. (8) Az övezetbe nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, árnyékszék - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi rendelet másként nem rendelkezik. 7-es (egyéb) karakterű építési övezet 29. § (1)Az övezetekbe az előzőekbe nem besorolható, általában telepszerűen beépített nagy telkeket magába foglaló gazdasági területek tartoznak. (2)A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (3)Az övezet területén új építményt elhelyezni a 2. sz. melléklet alapján szabad azzal az eltéréssel, hogy építménymagassági előírásnál csak a felső értéket kell alkalmazni. (4) A telken el nem helyezhető gépjárművekre vonatkozó előírásokat, a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet tartalmazza. (5) 1Az övezet területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken az egységes építészeti megjelenés biztosítása érdekében építést engedélyezni csak a városi főépítész véleményének figyelembevételével szabad. A beépítési tervben M=l:500 léptékű alaptérképen ábrázolni kell az építési helyeket, amelyen belül az egyes építmények elhelyezhetők, az építési hely beépíthetőségének mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, az út- és közműlétesítményeket, a gépjármű tárolók helyét és a zöldfelületeket. Továbbá jelölni kell a meghatározó helyeken a burkolatok szintmagasságát. 1
Módosította a 12/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2010. szeptember hó 24.
(6) Az övezetbe nem helyezhetők el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék. Építési övezetekre vonatkozó általános előírások 30. § (1)1Lakótelkeken a terepszint alatti építmények alapterülete, a telekre vonatkozó beépítési százalék szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese lehet. (2)A beépítettség mértéke azonban nem haladhatja meg az övezetre előírt értéket. (3)A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető az OTÉK 25. §-a alapján. Ez esetben a használatba vételi engedély csak a telepítést követően adható ki. Telken belüli közlekedési felület (parkoló, út) gyepes burkolata nem vehető figyelembe a zöldfelületi követelmények teljesítése során. (4)Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság - részletesebb terv hiányában az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl. a) Az építési telken elhelyezhető építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be, ha a benyúlás a közterületen lévő növényzetet nem károsítja és ha szabályozási terv másként nem intézkedik. 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK 40.§ (1) bekezdés a), b) pontjainak előírásait kell alkalmazni. b) A közterület fölé nyúló építménykiugrás legalább 14 m közterületi szabályozási szélesség esetén engedélyezhető. (5)Az 1-2-3-as karakterű építési övezetekben az épületeken elhelyezett reklámok, információs táblák nagysága, illetve az épületek homlokzatán a reklámfestések kiterjedése legfeljebb 2,50 m2 felületű lehet, de azok felülete összességében nem haladhatja meg az érintett (rendeltetési egységhez tartozó) homlokzat tömör felületének 10%-át, ha részletes szabályozási terv, illetve egyéb (védelemre vonatkozó) jogszabály másként nem rendelkezik. (6)Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben foglaltakon túlmenően ugyancsak építési engedély alapján végezhetők közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése. (7)Városközpont területén óriás reklámtábla nem helyezhető el. Reklámtábla elhelyezhető kandelláberen l m2-nél kisebb felülettel, illetve mozgatható reklámtábla esetén a mindenkor hatályos közterületről szóló rendelet szerint. 31. § (1)A 2-3-4-es karakterű építési övezetekbe eső telkeken a) zártsorú beépítés esetén az épület mélysége az utcai telekhatárra merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet, b) a második önálló nem melléképület építése valamint meglévő bővítése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési övezetre előírt alsó értéket nem éri el. (2)A 6-os karakterű építési övezetben a nem zártsorúan álló épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha részletes szabályozási terv eltérően nem rendelkezik legfeljebb 30 m lehet. 1
Módosította 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 6.§-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, részletes szabályozási terv, illetőleg ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. (3)Az építési engedélykérelemhez benyújtandó terveken ábrázolni kell a meglévő utcai fasorokat és zöldfelületeket, lombkorona nagyság feltüntetésével, valamint az épület tervezett használatával kapcsolatos közterületen történő változtatásokat. (4)Az 1-2-3-4-5-6-7 karakterű építési övezetekben az építési engedély kérelméhez - a tervezett építmény környezeti illeszkedésének igazolásához - a szomszédos épületek, a környező utcaszakaszok fotóját csatolni kell. (Közbenső utcaszakaszon 2-2 szomszédos ingatlanra, saroktelek esetében 3-3 szomszédos ingatlanra kiterjedően.) (5)1Épület tetőterében egy önálló építményszint létesíthető. 32. § (1)Főút közlekedési célú közterületéről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók. A gyűjtőutak közlekedési célú közterületéről az utcai sorfák védelme érdekében, új kapubejáró csak a meglévő fák védőtávolságán kívül létesíthető. (5. melléklet) (2)2 (3)Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, az építési telken kialakítandó oldal-és hátsókert legkisebb szélességét, 111. mélységét az OTÉK 35., 36. §-ai előírásainak megfelelően kell meghatározni. (4)Melléképületek legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a főépülethez igazodó tetőformával és magastető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagassággal épülhetnek. (5)3Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, és a szükséges védőtávolságok is megtarthatók, kialakult 40 métert meg nem haladó telekmélységnél, a hátsó telekhatáron melléképület a kialakult telekhasználatnak megfelelően elhelyezhető. Beépítésre nem szánt területek 33. § Általános közlekedési és közműövezet (Köü) (1)A vasúti közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület. (2)A területen a közforgalmú vasút, építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) -(2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (3)A közutak és közterületek elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az 5. számú melléklet tartalmazza. A szabályozási szélességek egyedi méretezés alapján készültek. (Építési terület fogalmát az Étv. 2.§ 7. pontja tartalmazza, kialakításuk az Étv.2.§ 1. pontjának figyelembevételével történhet.) (4)A szabályozási szélességen belül, az utat kísérő sorfák számára területet kell biztosítani, vendéglátóipari-előkert kialakítása a városi főépítész állásfoglalásának figyelembevételével történhet.
1
Módosította a 12/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályon kívül helyezte a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 17.§ (2) bekezdése 3 Módosította a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 7.§-a 2
Hatályos: 2010. szeptember hó 24. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
33/A. §1 Közlekedési és közmű terület (M44) (Köu-0) (1) A területen az M44-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos építmények, valamint az általános érvényű jogszabályban foglalt építmények és épületek helyezhetők el. (2) A zöldfelületek minimális legkisebb mértéke 25%, melybe a vízelvezető rendszerek rézsűi is beleszámítanak. 34. § Vasúti közlekedési és közműövezet (Köv) (1)A területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó - OTÉK 26. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti közlekedési építmények helyezhetők el. (2)Az elhelyezhető épületek által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület a telekterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. 35.§ Közlekedési övezet (Kö) (1)A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. (2)A területen csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. autóbusz-pályaudvar) területe, nagykapacitású közterületi parkolók, sorgarázsok területei tartoznak. 36.§ Zöldterület, Közpark, közkert övezet (Z,Kp, Zkk) (1)Közpark és közkert céljára kijelölt terület min. 75%-át zöldterülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül rekreációs célú felszíni víztározók, dísztavak, medencék létesíthetők. (2)Kialakításuk az OTÉK 27. § (l)-(3) valamint (5) bekezdése szerint történhet. a) Zöldterületen kertészeti engedélyterv alapján elhelyezhetőek a pihenést, testedzést szolgáló létesítmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér (stb.) b) köztéri szobrok, c) szórakozást vendéglátást szolgáló létesítmények ideiglenes jelleggel legfeljebb 3 napig, a zöldfelület károsodása nélkül, annak helyreállítási kötelezettségével, d) nyilvános illemhely, e) a zöldterületet kiszolgáló közműhálózat. (3)A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető épületek legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. (4)Zöldterületen nem helyezhető el: a) gépkocsi várakozóhely, mélygarázs, b) hirdető berendezés, tábla, plakát sem önállóan, sem utcabútoron, köztéri szobron és növényzeten, valamint egyéb olyan létesítmény, amely a növényzet maradandó károsodásával jár. 1
Beiktatta a 27/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Hatályos 2014. december 19.
37. § Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev) (1)Védelmi rendeltetésű erdőövezet az ökológiai hálózat fejlesztése, a természet, árvíz, talaj és településkép érdekében telepített erdőket foglalja magában. A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. (2)A területen épület nem helyezhető el. 38. § Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) (1)A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2)A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el. (3)Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t, kivéve a kilátó építményeket, melyek magasságát és elhelyezését egyedileg az adottságok figyelembevételével kell az építési hatóságnak meghatároznia. (4)Az erdőterület igénybevétele ill. rendeltetésének megváltoztatása csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehetséges. (3.függelék) 39. § Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg) (1)Az övezetbe a 37.§ és a 38.§-ba nem sorolt erdők tartoznak. (2)A 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3)Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. 40. § Általános mezőgazdasági övezet (Ma) (1)Az övezetbe a nem beépíthető mezőgazdasági, jellemzően szántóföldi művelésű területek tartoznak (2)Az övezetbe az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények, valamint növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 méteres gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor helyezhető el. (3)Kiváló termőhelyi adottságú területek a jelenlegi belterülethez kapcsolódóan beépítésre szánt területté, csak a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással, és kereskedelemmel, összefüggő céllal minősíthetők át. (4)A területeken talajvédelmi szempontból a szántóterületek között, fasorok telepítése javasolt.
41. § Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma1) (1)A területbe a jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak. (2)Új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű és közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában. (3)A területen lévő földrészleteken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, és a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. (4)A mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 15.000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. (5)A birtokközpont kialakítására vonatkozó további előírásokat az OTÉK 29.§ (6)-(7)-(8) bekezdése tartalmazza. A birtokközpont kijelölésekor a földhivatal földvédelmi, földhasználati véleményét be kell szerezni. (6)Gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni csak 6000 m2-t meghaladó telekterület esetén szabad. (7)A telken a tájra jellemző, tájképet nem zavaró, ill. abban beilleszkedő tanyák a) szabadon állóan, b) önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és kontyolás nélküli magas tetővel, c) egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és kontyolás nélküli magas tetővel telepíthetők, egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki. 42. § Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma2) (1) A területbe a volt tanyacsoportok területei tartoznak. (2) A területen lévő telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. (3) Új építményt elhelyezni az alábbi telekterület nagysága esetén szabad: a) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. b) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000m2, egyéb művelési ág esetén 6000m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. c) Új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű ill. közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában. d) A területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni, utcavonalas vagy legalább 10 méter előkert biztosításával. e) A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet, f) Egyéb építmények 7,5 m magassággal telepíthetők. g) Új telek kialakítása esetén - a telekszélesség min. 30 m lehet.
42/A. §1 Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma3) (1) Az övezetben az OTÉK 29.§. előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy lakóépület építése esetén gondoskodni kell a fokozott hanggátlásról, továbbá az építési engedélyezési eljárásban a gyorsforgalmi út kezelőjét be kell vonni. 43. § Kertes mezőgazdasági övezet (Mkk) (1)A területbe a volt zártkertek és a szőlő-gyümölcsös területek tartoznak. (2)A területen lévő telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a tárolás építményei helyezhetők el. (3)A telken építményt elhelyezni az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a) 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. b) 1500 m2-t meghaladó telekterület esetén a tároló épület bruttó területe max. 45 m2 lehet. (4) A telken elhelyezhető építményt: a) szabadon állóan, b) az utcai telekhatártól minimum 10,00 méter előkert, és minimum 10,0 méter hátsókert elhagyásával, c) szimmetrikus, kontyolás nélküli magastetővel, melynek anyaga cserép vagy nádfedés lehet, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal telepíthető. 44.§2 Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk) (1)A terület a kialakult tanyasorok családi önellátó, illetve kisárú termelő gazdaságainak övezete. (2)A területen lévő telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, ül. a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. (3)Új tanya építése engedélyezhető, ha a tanyatelek nagysága 3000 m2 szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén, egyéb művelési ág esetén 6000 m2. (4)Telken belül tanyaudvart kell kialakítani- a tervezett igénybevételnek megfelelő nagyságban -a földhivatal által adott földvédelmi engedélyt követően - melyet a művelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar beépítettsége max. 40% lehet, de a telek 3%-os beépítettségét nem haladhatja meg. (5)A területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni. Különálló lakóépület magassága legfeljebb 4,5 m lehet, egyéb építmények 7,5 m magassággal telepíthetők. (6)Kialakult állapot esetén (igazolhatóan már tanyaépülettel beépített ingatlannál) az egyes építmények a tanyaudvar beépítésének 20%-áig bővíthetők, amennyiben a beépítettség a 3%ot nem haladja meg.
1 2
Beiktatta a 27/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet Módosította a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 8. §-a
Hatályos 2014. december 19. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
45.§ Védőrendeltetésű mezőgazdasági kertes övezet (Mvk) (1) Az övezetbe főleg a Körösök menti kertek, és a városkörüli kertes mezőgazdasági területek tartoznak. (2) A területen kertműveléshez szükséges gazdasági épület helyezhető el, max. 3%-os beépítettséggel, a kertterület 75%-ának gyümölcsfákkal való betelepítése mellett. (3) A szennyvíztisztító védőtávolságán belül hulladék udvar kialakítható. 46. § Különleges mezőgazdasági övezet (Mk) (1) Az övezetbe a nem beépíthető jellemzően intenzív művelésű mezőgazdasági területek tartoznak, rizsföldek területei, országos és helyi védettségű természetvédelmi területek, régészeti lelőhelyek. (2) Az övezet beépítetlen területein mezőgazdasági müvelés folytatható, de épület, építmény nem helyezhető el. (3) A védett területek övezetében a meglévő természetes, illetve természetközeli művelési ágakat fenn kell tartani, külön figyelemmel az 57. §-ban foglaltakra. Művelési ág változások csak extenzív módban történhetnek. 47. § (1) Valamennyi mezőgazdasági övezetben (a védett területeket, kiskertes övezeteket, halastavakat, rizsföldeket kivéve) a földrészleteket érintő szélvédő erdősáv és a tervezett fasorok telepítése szakági tervek alapján engedélyezhető. (2) A különleges mezőgazdasági övezetet kivéve valamennyi mezőgazdasági és erdőövezetben kialakítható szénhidrogén kitermeléshez szükséges telek, ill. gyorsforgalmi út építéséhez anyagnyerő bányatelek. (3) A nyersanyag-kitermeléshez kialakított telkeken a) csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el, b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az épületek építménymagassága -a fúróberendezések építményét kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. (4) Kitermelés befejezésekor a felhagyott szénhidrogén ill. anyagnyerő telkén a bányászatot felváltó területhasználat - az érintett területegységre készítendő tájrehabilitációs és tájrendezési terv alapján - a bányaengedély jogosultjának a rekultivációra vonatkozó kötelezettsége szerint végrehajtott rehabilitáció után végezhető. (5) A különleges mezőgazdasági övezet és a mezőgazdasági kiskertes övezetet kivéve valamennyi mezőgazdasági övezetben kialakíthatók az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése alapján birtokközpontok. (6) Mezőgazdasági övezetben szélerőmű, ill. szélerőműpark, akkor telepíthető, ha a telepítést környezeti és örökségvédelmi hatásvizsgálat igazolta. 48. § Vízgazdálkodási övezet (Vg) (1) A területbe a) a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), medre és parti sávja, b) a természetes (holtágak), mesterséges tavak, halastavak, és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei, állóvizek medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, d) a vízbeszerzési területek, és védő területeik, e) a védvonalak területei, hullámterek, vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
III. FEJEZET EGYÉB ELŐÍRÁSOK Környezetvédelem Általános Környezetvédelmi előírások 49. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti - jelen rendelettel előírt környezetvédelmi övezetre vonatkozó - kibocsátási határértéket. (2) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, ill. ártalmatlanítása biztosított. (3) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló hatályos helyi rendelet, a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (4) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott. (5) A kommunális szilárd és folyékony hulladék telephelyen belüli-környezet veszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtése törvényben meghatározott feltételekkel végezhető. (3.függelék) (6) Veszélyes hulladék gyűjtése az üzemek, intézmények területén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének létesítéséről szóló rendelet figyelembevételével történhet. (3. függelék) 50. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, az üzemeltető, a tulajdonos köteles gondoskodni. (2) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. (3) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról, és a kijelölt telepekre szállításáról. (4)1Felszíni vizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet, vagy állat-tartás hulladékait tartalmazó vizet nem szabad bevezetni, meglevőket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni. (5)A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig közműpótló berendezés alkalmazásával ártalmatlanítható. Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, 1
Módosította a 23/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 9. §-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a kormányrendeletben megállapított határértékeknek. A szennyvíz elhelyezés módját a talaj és talajvízviszonyok részletes vizsgálata alapján egyedileg kell eldönteni. A termőföld védelme érdekében a 250,0 m2-t meghaladó alapterületű építési tevékenységet megelőzően a termőtalaj felső 20-30 cm-es rétegét a telken belül kell deponálni. (3.függelék) (6)Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módón igazolnia kell, hogy -amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott- az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével érvényes megállapodása van a rákötésre. (3.függelék) (7)Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális és egyéb hulladéktól elkülönítve kell deponálni és elszállítani. Zaj elleni védelem 51. § (1)A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt határértékeket. (2)Az előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a tervezőnek nyilatkoznia kell. Határérték (LTH)tevékenységtől az LAM megítélési szintre (dB), az építési munka (3) Üzemi létesítményekben folytatott származó zajhaterhelési határértékei a időtartama zajtól védendő területeken: 1 hónap v. 1 hónap f. 1 évnél 1 hónap v. 1 hónap f; 1 évnél kevesebb 1 évig több kevesebb 1 évig több Határérték (LTH) az LHM megítélési szintre (dB) Zajtól védendő terület nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig
Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület Lakóterület (kisvárosi, kertvárosi, falusias) Lakóterület (nagyvárosi) Gazdasági terület, és különleges terület
nappal 6-22 óráig 40
éjjel 22-6 óráig 35
50 55 60
40 45 50
(4) Iparterületen a maximálisan megengedett zajkibocsátási határérték az MSZ-13-111-85 sz. szerint, nappal és éjjel egyaránt 70 dB (5) Az építési munkától származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken: Zajtól védendő terület Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület védett természeti terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) Gazdasági terület és különleges terület
60
55 50
45
40 35
65
60 55
50
45 40
70
65 60
55
50 45
70
70 65
55
55 50
(6)Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése az erről szóló rendeletben foglaltak követelmények szerint történhet. (S.függelék) (7)Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zaj kibocsátási határérték megállapítását kell kérni. (8)Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során zajméréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
(9)1 Levegőtisztaság-védelem 52. § (1)Szarvas város területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni. (3.függelék) (2)Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából a város területére - az ökológiailag sérülékeny területek kivételével, az általános országos előírásokat kell irányadónak tekinteni. (3.függelék) (3)Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél a vonatkozó rendelet előírásait be kell tartani. (3.függelék) (4)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (5)Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az elsőfokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg. Létesítmények tervezésekor a védőövezetekre vonatkozó előírást is figyelembe kell venni. (3.függelék) (6)Az avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri és háztartási kazánban történő égetése tilos. (7)A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni. Helyi értékvédelem 53. § (1)Helyi értékvédelemi terület a városközpont összefüggő része, ahol az épített és természetes környezet, valamint a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel. (2)Műemléki környezetnek minősülnek a Kulturális Örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján védetté nyilvánított műemlékek, vagy a műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok. (3.sz. melléklet)
1
Hatályon kívül helyezte: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 17. § (2) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
(3)Helyi egyedi védelemben részesülnek azok az épületek, épületrészek, épülethomlokzatok, építmények, melyek a város történetiségét, az itt élők tárgyi kultúráját a jövő számára is meghatározó módon őrzik. Ezek a város építészeti arculatára jellemző, városképileg fontos eklektikus, klasszicista épületek, valamint a népi építészet elemeit hordozó utcaképben harmonikusan megjelenő lakóházak. (4.sz. melléklet) (4)A helyi értékvédelem feladatait, a védettség keletkezésének, fenntartásának és esetleges megszűnésének részletes szabályait külön rendelet tartalmazza. Helyi egyedi védelem 54. § (1)Helyi egyedi védelem alá helyezett építmény eredeti külső megjelenését, az elkészített értékvizsgálatban foglaltaktól függően: a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit; b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben; c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását; d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit kell megőrizni, illetve helyreállítani. (2)Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az objektum egészére, vagy lehatárolható -az átalakított részt is magában foglaló- részegységére kiterjedő felújítás során azt a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú elemek felhasználásával kell helyreállítani. (3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén egyéb közterületről látható homlokzatán, elő- vagy oldalkertjében, vagy a kerítésen reklámtábla, óriásplakát nem helyezhető el. (4) Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton az épület építésével együtt kiképzett helyen helyezhető el reklámtábla, vagy konzolos reklámfelirat. Helyi értékvédelmi terület 55. § (1)A helyi értékvédelmi területhatárral jelzett településszerkezeten belül meg kell őrizni a hagyományosan kialakult: a) telekosztás jellemző méretét és formáját b) beépítési szélességet c) jellemző beépítési módot d) keresztmetszeti elrendezést, amennyiben ezt a használati követelmények lehetővé teszik e) épületszélességet, és a bejáratok helyét. (2)Az építménymagasságok a meghatározott beépítési karakterre még jellemző építménymagasságig növelhetőek utcaképi igazolással.
Régészeti lelőhelyek védelme 56. § (1)1A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a hatályos jogszabályt, mivel ezek ex-lege védettek. (2)2A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a hatályos jogszabály szerint régészeti érdekű területek, ahonnan a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. (3)3A régészeti lelőhelyek (l.függelék) területén az építési engedélyezési eljárások során az illetékes szakhatóságot szakhatóságként be kell vonni. (4)A régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv feltünteti, (l. függelék) Táj- és természetvédelem 57. § (1) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken bármilyen gazdasági tevékenység folytatása, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. (3 függelék) (2) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek védőövezetében művelési ág-változtatás, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével történhet. (3 függelék) (3) A helyi védelem elemei védett fák és fasorok helyi jelentőségű védelemre javasolt természeti értékek, védelemre javasolt egyedi táji értékek. (2. függelék) (4) A kunhalom telkén bármilyen gazdasági tevékenység, építmények elhelyezése csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. Szarvas város közigazgatási területe Fontos Érzékeny Természeti Területek kategóriába tartozik (5) A területeken nem létesíthető új, külszíni bánya, távközlési magas építmény, környezetszennyező (hulladéklerakó, szennyvíziszap és hígtrágya tározó) létesítmény. (6)Szarvas város különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területeit a 6.sz. melléklet tartalmazza. (7)4A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványterv készítése szükséges. (8)5A tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokat kell alkalmazni a közművezetékek és járulékos közműépítmények építésénél - a város igazgatási területén. 58.§ (1) A védett területeken és védőövezeteiben a védett természeti területet veszélyeztető, vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi és környezetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint folytatható. (2) A védett területen új épület és építmény, illetve ezek bővítése, csak a természetvédelmi célokkal összhangban vagy azok érdekében, a természeti értékek és a tájképi adottságok 1
Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 10.§ (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 10.§ (2) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus hó 28. 3 Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 10.§ (3) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus hó 28. 4 Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 11.§-a Hatályos: 2009. augusztus hó 28. 5 Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 11.§-a Hatályos: 2009. augusztus hó 28. 2
veszélyeztetése nélkül létesíthető. (3)A károsodott, degradálódott természeti területek helyreállítását, rekonstrukcióját a terület tulajdonosának biztosítani kell. (4)A védett területek védőövezetében a meglévő természetes, illetve természetközeli művelési ágakat fenn kell tartani, illetve művelési ág változtatások, csak extenzív módban történhetnek. (5)Védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése védelmi. Őshonos állomány tarvágása tilos, új erdő telepítése csak őshonos fafajokból lehetséges. Természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelés, duzzasztása tilos. (6)A gyepfelületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, és a nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltörés tilos. Építési telekalakítási tilalmak, védőterületek 59.§ A szabályozási terv a város területén építési és telekalakítási tilalmi és építési munkát korlátozó területeket jelöl. (1)A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a fővédvonali töltések, a másodrendű védtöltés és a városi töltés lábától 10-10 m, a fakadóvizes területeknél az árvízvédelmi töltés lábától 20,0- 50,0 m építési és telekalakítási tilalmi terület. (2)Védőterület védősáv határával jelölt területek: a vasút védőterülete; közművek védősávja; a közút védőterülete; árvízvédelmi töltések védőterülete; szennyvíztisztító telep védőterülete. (3)A vasút védőterületén - a szabályozási tervlapon jelölt részén - építmény csak az OTÉK 36.§ (7) bekezdésében valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10.§-ában előírtak figyelembevételével helyezhető el. (4)A közművek védősávjában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén építmény a közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el. (5)Az országos közutak szabályozási tervlapon jelölt részén az alábbi védőterületet kell biztosítani: -országos főút külterületi szakaszán 44.sz. főút, 44.sz főút elkerülő szakaszán, és a 443. sz. utaknál, az úttengelytől számított 100-100 m, -további alsóbbrendű utak külterületi szakaszán 440l.j. út Szentes -Szarvasa 4404. j. út Szarvas -Orosháza, a 4631 j. út Szarvas - Mezőtúr utaknál, úttengelytől számított 50-50 m. (6)Országos közút építési területe és védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36.§ (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42. §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el. 60. § (1)Temető telkén belül a szabályozási terven jelölt legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. (2)A fásított védőterület legalább két fasor telepítését jelenti. (3)Az árvízvédelmi védőterületen belül a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén -védelmi intézkedések biztosítása érdekében - épület elhelyezése, illetve fásítás nem engedélyezhető. (4)A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási területén szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem engedélyezhető. (5)1Szarvas város Önkormányzata, a mindenkor hatályos építésügyi előírások idevonatkozó 1
Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 12.§-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
rendelkezéseiben rögzítetteknek megfelelően szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval, amelyben rögzítik, hogy a cél megvalósítója milyen feladatokat és költségeket vállal át az önkormányzattól. (6)1A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmány képezi. (7)2A településrendezési szerződéssel érintett ingatlanokra építéshatósági engedély a településrendezési szerződésben előírt kötelezettségek teljesítése figyelembevételével adható. (8)3Az elővásárlási joggal érintett telkeken közcélú intézmények létesítésének biztosítására az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. (9)4Az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló jogerős határozat tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (10) 5Az építési telken belüli kötelező zöldfelülettel terhelt, nem közterületi (9612., és 9613. hrsz-ú) és közterületi (2073., és 2074. hrsz-ú) zöldfelületek beültetéséről, és a háromszintes növénytelepítés kötelezettségéről, a 9612., és 9613. hrsz-ú telkeken megvalósított első építmény használatbavételéig az építtetőnek kell gondoskodni. A növénytelepítések külön kertészeti terv alapján végezhetők. Közlekedési létesítmények 61. § (1)A közutak számára a szabályozási tervlapon, meghatározott alábbi építési területet kell biztosítani. gyorsforgalmi utaknál autópálya, autóút 60m, főutak esetén 40m, helyi gyűjtőutak esetén 22m. (2)A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. § előírása, és a mindenkor hatályos Szarvas város közterület használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el. (3)A gépjármű elhelyezési igényről, illetve a telken kívül elhelyezhető gépjármű várakozóhelyek építéséről és megváltásáról Szarvas város Önkormányzatának mindenkor hatályos gépjármű várakozóhelyek építéséről és megváltásáról szóló rendelete intézkedik. (4)A 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó kapacitású, újonnan létesítendő parkoló felületet fásítani kell. A fásítás mértéke haladja meg a négy várakozóhelyenkénti legalább 1 fa mértéket. (5)Részletes szabályozási terv a (2) és (4) bekezdésben előírtakat szigoríthatja. Közművek általános előírásai 62. § (1)A közműhálózatok és közműlétesítmények körébe a) az ivóvízellátás, b) a szennyvízelvezetés, c) a csapadékvíz-elvezetés, d) a földgázellátás, e) a távközlés, 1
Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 3 Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 4 Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 5 Kiegészítette: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 2
12.§-a 12.§-a 12.§-a 12.§-a 12.§-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
f) a villamos energia ellátás és g) a kábel TV h) termálvízre alapozott hőszolgáltatás tartozik. (2)Létesítményeit a közmű üzemeltető telkén belül vagy közterületen a burkolat alatt, a burkolatot kísérő fáktól, fasortól számított 1,5 m-en túl kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 számú szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (3)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek egyidejűleg szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (4)Utak alatt bármely közmű építését a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. (5)Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (6)A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű tulajdonosa, üzemeltetője köteles eltávolítani. Közművek ágazatonkénti előírásai Ivóvízellátás, oltóvízhálózat 63. § (1)Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése, vagy a meglévő épület a fentiekben felsorolt célra történő átalakítása az ÁNTSZ által is elfogadott, egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető. (2)Az oltóvíz biztosítására, a táplálást végző kutak, tározók, vezetékek felmérésére, a hálózatépítésre terv készítése szükséges. (3. függelék) Szennyvízelvezetés 64. § (1)1A városi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300,0 méter, a szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Hármas-Körös. (2)2Felszíni vízbe az iparterületekről ipari eredetű tisztított szennyvíz csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által hatósági határozatban előírt határértékek betartása mellett, megfelelő kezelés után vezethető be. (3)A talaj és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető, a meglévő árnyékszékek egyidejű megszüntetésével. Ár-, és belvízvédelem 65.§ (1)Fakadóvízzel veszélyeztetett helyek a Hármas Körös árvízvédelmi töltésének lábától mért 20-50 m-es védősávok. (2)A Hármas Körös árvízvédelmi töltésének lábától számítva, annak mindkét oldalán 10-10 m védősáv biztosítandó. Az árvízvédelmi földmű és a fal mentén, a hullámtéren, a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyag- és munkagödröt nyitni 1 2
Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 12.§-a Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 13.§-a
Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
részletes talajfeltárás és szivárgás vizsgálat alapján a vízügyi hatóság előírásainak betartásával lehetséges. Huzamos felszínrombolás, földbányászás tilos. (3)A másodrendű védtöltés, valamint az önkormányzati kezelésű városi körtöltés védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0-10,0 m. (4)A szabályozási lapon jelölt belvízcsatornák két oldalán 3,0-3,0 m-es parti sávot -kezelő sávot- beépítés-mentesen kell megtartani. (5)Újonnan beépítésre kerülő területeken a komplex csapadékvíz elvezető rendszer tervét el kell készíteni. A csapadékvíz elvezető árok burkolt vagy zárt kialakítású lehet. Villamos-energia ellátás 66.§ (1)A védősávon belül építmény elhelyezése a szakhatóságok és közmű üzemeltetők hozzájárulásával engedélyezhető. (2)Városképvédelmi szempontból a közép- és kisfeszültségű, hálózatokat helyi értékvédelmi területeken belül földbe fektetve kell építeni. Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni a közvilágítási lámpatestekkel együtt. (3)1Az elektromos légvezetékek védőtávolságait a mindenkor hatályos szakági jogszabályok határozzák meg. Földgázellátás, szénhidrogén kitermelés 67.§ (1)2Gázelosztó vezetékek védőtávolságait a mindenkor hatályos szakági jogszabályok határozzák meg. (2)Középnyomású földgázellátási területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell elhelyezni. (3)A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. (4)3 Termálvíz, távhőellátás 68. § (1)A termál kutak védőtávolsága 10,0 m. (2)A meglevő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell helyezni. Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad vezetni.
1
Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 14.§-a Módosította: Szarvasi Önkormányzat: 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 15.§-a 3 Hatályon kívül helyezte: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII. 28.) rendeletének 17.§ (2) bekezdése 2
Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
Hírközlés 69. § Városképvédelmi szempontból a távközlési hálózatokat az értékvédelmi övezeteken belül, valamint új építésű területeken földbe fektetve, alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. Zöldfelületek 70. § (1)Zöldterületeken meglévő közművezeték felújítása csak táj- és kertépítészeti szakági munkarésszel együtt engedélyezhető. (2)Közlekedési területen belül meglévő, illetve tervezett út menti zöldsávokat, fék telepítésére szánt területként kell kezelni. Meglévő közmű vezeték felújítása, illetve új közmű telepítése, csak a fék törzsétől mért 1,5 m-es, (gázvezeték esetében 2,0 m-es) védőtávolságon kívül végezhető. A közmű építése során, a védőtálságon kívül nem vágható el a fa 10 cm-nél nagyobb gyökere. (3)Út menti zöldsávban, a meglévő és tervezett fasorok védelme érdekében, új légkábelnyomvonal nem jelölhető ki. (4)Meglévő légkábel alá csak kis lombkoronájú fa telepíthető.1 (5)Út menti zöldsávban közművek, utak, járdák, kerékpárutak építése, felújítása csak, kert- és táj építési szakági munkarésszel együtt engedélyezhetők. (7) Közkertekben, közparkokban csak kertépítészeti engedélyterv alapján végezhető: új úthálózat kialakítása, meglévő játszótéri felszerelési tárgyak cseréje, parkokat kiszolgáló, közműhálózat kiépítése, új medence, ivókút stb., létesítése. (8)Szabályozási terven jelölt lakótelepi közkertek mérete nem csökkenthető. (9)A közterületen, közparkban, közkertben, és út menti sorfák esetében, a kivágott, illetve megsemmisült fát, pótolni kell. (10) Beépítésre szánt területen csak olyan növény telepíthető, amely a szomszédos ingatlant nem korlátozza, állagát nem rontja. (11) A zöldfelületek öntözését lehetőleg a felszíni vizek alkalmazásával kell megoldani. (12) 2A minimális zöldfelületi fedettségbe beszámíthatók a telken belüli védelmi rendeltetésű erdők és a háromszintes növénytelepítés területei. IV. FEJEZET FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 71.§3 A rendelet alkalmazása tekintetében: (1)Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0 x 2,0m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt. (2)Beépítési mód: Az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadon álló, az oldalhatáron álló, az ikres, a zártsorú beépítési mód. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra) (3)Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a 1
Hatályon kívül helyezte: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 17.§ (2) bekezdése Módosította: Szarvasi Önkormányzat 19/2008. (VII.24.) rendeletének 2.§-a 3 Módosította: Szarvasi Önkormányzat 23/2009. (VIII.28.) rendeletének 16.§-a 2
Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2008. augusztus hó 08. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része. (4)Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része. (5)Építési övezet: A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben a rendeltetési és építési övezet összevonásával keletkező olyan terület, ahol az építési és a rendeltetési előírások minden telekre azonosak. A szabályozási tervlapon használt jel pl. Lk 312452, ahol a betűjel a rendeltetési, a számok a szabályzatban megfogalmazott építési előírásokra vonatkoznak. (6)Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet kötelezően kell elhelyezni. (7)Értékvédelmi terület: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy: -a települési értékvédelemre, vagy -a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. (8) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. (9) Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala. (10) Kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, amelyek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. (11) Közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat. (12) Közművesítés, részleges ha legalább: -a közüzemi villamosenergia-ellátás, -a közüzemi ivóvízellátás, -a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá -a csapadékvíz elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. (13) Közművesítés, teljes ha: -a közüzemi villamosenergia-ellátás, -a közüzemi ivóvízellátás, -a közműves szennyvízelvezetés és -a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel történik. (14) Különleges terület: Az OTÉK által használt területfelhasználási kategória-csoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.: a nagykiterjedésű sportlétesítmények, a hulladéklerakók, stb. területei. (15) Melléképületek: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási egységek előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, azokhoz csatlakozóan vagy különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek "H" magassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. (Ilyenek például a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tárolásra alkalmas kiegészítő helyiségek pl. tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, tároló.) (16) Nem kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, melyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet
tartalmaz, mint a kialakult területen. (17) Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. (18) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonal érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni. (19) Szabadon álló beépítési mód: Két típusát különbözteti meg a rendelet: szabadon álló - általános szabadon álló - telepszerű (20) Szabadon álló - általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak szabadon álló építési helyen belül helyezkednek el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az: -vagy elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, -vagy hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határos. (21) 1Szabadon álló - telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során az építési helyen belüli épület-elhelyezést a Városi Főépítész állásfoglalásának megfelelően kell kialakítani. (22) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben rögzíthetők, vagy csak rajzilag. Az előírásokat a HÉSZ, tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap. (23) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. (24) Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. (25) Szállásjellegű építmény: Azon építmények csoportja, melyeknél meghatározó a lakó-, ill. szálló funkció. Ilyenek a lakóépületek, üdülőszállók, szállodák, motelek, panziók stb. (26) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított albetéttel elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki. (27) Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. (28) Védőterület: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. V. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 72. § (1) A rendelet mellékletei: 1. számú melléklet: Szarvas város igazgatási területére vonatkozó l:10.000-es és 1: 4000-es szabályozási terv2 2. számú melléklet: Szarvas város építési övezeteinek táblázata3 1
Módosította a 12/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelet 3.§ Módosította: a 23/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 1. melléklete 3 Módosította a 23/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 2. melléklete 2
Hatályos: 2010. szeptember hó 24. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28.
3. számú melléklet: Szarvas város Országosan védett épületeinek listája1 4. számú melléklet: Szarvas város Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek értékvizsgálata 5. számú melléklet: Szarvas város közlekedési területei, út-minta keresztszelvényei2 6. számú melléklet: Szarvas város különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területei (2) A rendelet függelékei: 1. számú függelék: Szarvas város régészeti azonosított lelőhelyei 2. számú függelék: Szarvas város helyi védelemre javasolt természeti és egyedi táji értékei 3. számú függelék: Hivatkozott jogszabályok jegyzéke 73.§ (1)3Jelen rendelet 2006. június hó 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. (2)4E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelést szolgálja. Szarvas, 2006. május hó.
Babák Mihály polgármester
Dr. Melis János jegyző
Záradék: A helyi rendelet egységes szerkezetbe foglalása 2014. december 19. napján megtörtént.
Szarvas, 2014. december 19. Dr. Melis János jegyző
1
Módosította a 23/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 3. melléklete Módosította a 23/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 4. melléklete 3 Módosította a 15/2009. (VI.19.) önkormányzati rendelet 1.§ b) pontja 4 Beiktatta a 15/2009. (VI.19.) önkormányzati rendelet 1. § a) pontja 2
Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. augusztus hó 28. Hatályos: 2009. június hó 22. Hatályos: 2009. június hó 22.
1. sz. melléklet
SZARVAS SZABÁLYOZÁSI TERV JELMAGYARÁZATA
1. TERÜLETI JELLEGŐ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
2. VONALAS ÉS PONTJELLEGŐ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
Közlekedési célú közterület (kötelezı szab. elem) 22
intézmény
Helyi értékvédelmi terület határa
he
Különleges intézményi terület (kötelezı szab. elem)
6
Védıterületek ( országos érvényő jogszabályok szerint ) Mőemlék épület telke (országos érvényő jogszabályok szerint)
SZ
Szennyvízátemelı helye
Tr
Transzformátor helye Gáznyomásszabályozó helye
G
Helyileg védett épület telke
Villamos alállomás
Va
Vasúti közlekedési terület (kötelezı szab. elem)
Adó-, vevıtorony
Építési hely
Védıterületek határa (Országos jelentıségő jogszabályok szerint)
300 m
Építési övezeteket, övezeteket elválasztó határvonal 2. VONALAS ÉS PONTJELLEGŐ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Tervezett szabályozási vonal Kerékpárút
Tt
Védett természeti terület határa
N
Nemzeti Park határa Helyi jelentıségő védett természeti jellegő terület határa
ht Ök
Gyalogút
Ök
Ökológiai folyosó
14
Ök
P
Fontosabb szintbeli közúti csomópont
Közigazgatási határ
Különszintő csomópont
Meglévı belterületi határ
Fasor
Beépítésre szánt terület határa
3 szintes növénytelepítés
Megszőntetı jel
Jelentıs szintbeli gépjármőparkoló területének határa és jele
Irányadó telekhatár
Rekultiválandó terület határa
Fakadóvizek által veszélyeztetett terület határa
v
E
Védıterületet igénylı meglévı elektromos távvezeték
Építési tilalom területének határa
GKN
Védıterületet igénylı meglévı és tervezett olajvezeték
Bányaterület határa
G
Védıterületet igénylı meglévı és tervezett gázvezeték
Elıvásárlási joggal terhelt terület határa
Mőemléki környezet határa
ü
ü
ü
ü
ü
ü
ü
ü
ü
ü
Beültetési kötelezettség határa
2. sz. melléklet
SZARVAS SZABÁLYOZÁSI TERV JELMAGYARÁZATA
3. SZÖVEGES SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Építési övezetek ( beépítésre szánt területen) jelmagyarázata:
Telepszerő beépítés Szabadonálló beépítés Oldalhatáron álló beépítés Ikres beépítés Zártsorú beépítés, (hézagosan zártsorú) Adottságoktól függıen az építési hatóság határozza meg
Ln……a negyedik szám azt jelzi, hogy az építési övezetben mennyi a megengedett legkisebb építési telek nagysága
K4 43
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 0.
180 m2 320 m2 405 m2 500 m2 560 m2 720 m2 880 m2 1000 m2 Adottságtól függıen az építési hatóság határozza meg.
T 84 H 5
H 20
Beépítési módhoz tartozó Legkisebb telekszélesség (m) min.
Legkisebb teleknagyság (m2)
1. 2. 3. 4. 5. 0.
1.
2.
3.
4.
5.
0
Legkisebb telekmélység (m)
Ln……A harmadik szám azt jelzi, hogy az építési övezetben milyen beépítési mód alkalmazandó.
Általános közlekedési és közmő terület Közlekedési terület Vasúti közlekedési és közmőterület Zöldterület, közterületen Védelmi rendeltetéső erdıterület Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetéső erdıterület Gazdasági rendeltetéső erdıterület Általános mezıgazdasági terület Kertes mezıgazdasági terület Mezıgazdasági városkörnyéki tanyás terület Védı rendeltetéső mezıgazdasági kertterület Mezıgazdasági tanyás terület Mezıgazdasági tanyás terület Mezıgazdasági különleges terület Vízgazdálkodási terület Helyi védettségő kunhalom Régészeti pontok Védelemre javasolt egyedi tájérték Helyi védettségő természeti terület Helyi védelemre javasolt kunhalom Helyi védelemre javasolt természeti terület
Adottságoktól függı
Kialakult Nem kialakult (tervezett) Kialakult védett
Köu Kö Köv Z-Kp-Zkk Ev Ee Eg Ma Mkk Ma-vk Mvk Ma1 Ma2 Mk Vg
Zártsorú
0. 1. 0.*
A beépítésre nem szánt területek jelmagyarázata:
Ikres
Ln……A második szám azt jelzi, hogy az építési övezet milyen szabályozási kategóriába tartozik (kötelezı szabályozási elem)
1. < 3,5 m 2. 3,50-4,5 m 3. 4,50-5,50 m 4. < 6,00 m 5. 6,00-9,50 m 6. 9,50-12,50 m 7. 14,0-15,50 m 0. Adottságtól függıen az építési hatóság határozza meg.
Oldahatáron álló
Nagyvárosias ( rekonstrukciós) Kisvárosias polgárvárosi Kisvárosias mezıvárosi Kisvárosias korszerő beépítéső Kertvárosi Falusias Egyéb
Ln......A hatodik szám jelzi, az építési övezetben megengedett építménymagasság értékét
Szabadon álló
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Megj.: Ha a telek saroktelek, a beépítettség 10 %-kal Lk, Vt, Vk övezet esetén 20%-kal növelhetı, de íg sem haladhatja meg az OTÉK 25. §-ában elıírt értéket.
Szabadon álló telepszerő
Ln……Az elsı szám azt jelzi, hogy az építési övezet melyik építészeti karakterbe tartozik (kötelezı szabályozási elem)
1. max. 5% - 80% 2. max. 10% - 75% 3. 20% - 65% 4. 30% - 55% 4* 30% - 40% 5. 40% - 45% 6. 50% - 35% 7. 60% - 25% 8. 80% - 10%
1.
-
-
-
-
6
6
30
180
2.
-
-
-
-
8
8
40
320
3.
-
-
-
-
9
9
45
405
4.
-
-
14
9
9
9
35
500
5.
-
16
14
14
12
9
35
560
6.
16
16
14
14
12
12
45
720
7.
22
18
16
-
12
12
40
880
8.
25
20
16
-
12
12
40
1000
0.
20
14
12
12
6
6
-
Adottságoktól függı
Beépítési mód kódjele
-Ln Nagyvárosi (nagy laksőrőségő) lakóövezet -Lk Kisvárosias ( közepes beépítéső ) lakóövezet -Lke Kertvárosias (alacsony beépítéső ) lakóövezet -Fl Falusias lakóterület ( laza beépítéső) lakóövezet -Vt Településközpont vegyes övezet -Vk Központi vegyes övezet -Gksz Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezet -Gip Ipari gazdasági övezet -Ge Egyéb ipari övezet -Üü Üdülıházas üdülıövezet -Üh Hétvégi házas övezet -Kke Különleges célú szabadtéri sport övezet -Ki Különleges intézményi övezet
Ln...... Az ötödik szám azt jelenti, hogy az építési övezetben mennyi a megengedett legnagyobb beépítettség, ill. az elıírt legkissebb zöldterületi fedettség
Telekméret kódjele
Ln……a betők azt jelentik, hogy az építési övezet, melyik ( kötelezı szabályozási elem ) rendeltetési övezetbe tartozik
Szarvas város Országosan védett épületek jegyzéke: Megnevezés
Műemléki Törzsszám
Ady Endre u. 1/1. (2301. hrsz.)
Szárazmalom
820
Anna-liget (01294/3. hrsz.)
Bolza-Csáky-kastély
10851
Damjanich u. 73. (4459. hrsz.)
népi lakóház
11021
Kálvin János u. 1. (2349. hrsz.)
szlovák tájház
8604
Kossuth u. 2. (2017. hrsz.)
ev. granárium
822
Kossuth u. 5. (2042. hrsz)
volt ev. kántortanítói lak
823
Kossuth u. 15. (2037. hrsz.)
polgárház
824
Kossuth u. 16. (2024. hrsz.)
polgárház
825
Szabadság u. (2072. hrsz.)
r.k. templom
821
Szabadság u. 2. (1. hrsz.)
Bolza-kastély
827
Szabadság u. 28. (2056. hrsz.)
Mitrovszky-kastély
828
Vajda P. u. 1. (2044. hrsz.)
volt tanintézet (ma Múzeum)
832
Vajda P. u. 2.
Evangélikus Ótemplom
831
Vajda P. u. 5. (2014. hrsz.)
volt parókia épülete
Vajda P. u. 90. (1340. hrsz.)
Tessedik major-villa
833
Temető (2773. hrsz.)
rk. Temetőkápolna, Bolza-sírkápolna
829
Temető (2773. hrsz.)
Tessedik Sámuel síremléke
830
4. melléklet a 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelethez
Szarvas város Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek jegyzéke 1.
Eötvös L. u. 44. 2231.hrsz. volt polgárház, ma gyógyszertár épülete. -épült az 1900-as évek elején, eklektikus stílusban, szépen formált saroképület, gazdag homlokzati díszítéssel, korintusi oszlopokkal keretezett sarokbejárattal.
2.
Kossuth L. u. 22. 2027hrsz. Polgárház. -épült az 1800-as évek körül, klasszicista stílusban, három osztatú, nagyméretű kapubejáróval. Az eredeti homlokzati lizénák tagozatai, valamint az ablakkeretek könyöklői hiányoznak, melyeket restaurálni kell.
3.
Kossuth L. u. 24. 2028hrsz. Polgárház. -épült 1850 körül, klasszicista stílusban. Az utcai homlokzat hat ablakos, kapubejáróval. Az ablakok kanelurázott lizénával keretezettek, illetve megosztottak.
4.
Szabadság u. 1-3. 5301.hrsz Mezőgazdasági Főiskola kollégiuma. -épült 1927-ben gazdasági iskola céljára Nászai Miklós tervei alapján a magyar szecesszió utolsó letisztult példánya.
5.
Kossuth L. u. 12. 2022hrsz. Polgárház. -épült 1880 körül, klasszicista stílusban, három osztatú nagy kapubejáróval. Az építészeti tagozatok és a lábazat a tatarozás során sematizálódtak.
6.
Szabadság út 32. 2069hrsz. Árpád Szálló és Étterem. -épült 1896-ban a milleneumi ünnepségek alkalmából, Gábor József tervei szerint. Homlokzata erősen tagolt. A századvégi eklektikus stílus jegyeit viseli magán.
7.
Szabadság út 36. 2395/2-2396hrsz. Lengyel Palota. -épült 1895-ben Ribárszky Pál tervei alapján. A századforduló eklektikus építészetének országos szinten is kiváló példája.
8.
Szabadság út 68. 3452hrsz. Evangélikus templom (új). -épült 1896-97-ben a millenniumi ünnepségek idején. Tervezte: Francsek Imre. Neoromán és gótikus elemek alkalmazásával épült, eklektikus nyerstégla épület. Belsejében a protestáns templomoknál szokatlan gazdag díszítést találunk.
9.
Vajda P. út 14. 9hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal -klasszicista jegyeket mutató épület.
10.
Árpád út 2. 5014hrsz. Volt mozi épülete. -épült az 1910-es években, szecessziós stílusban. Az épület helyreállításakor durván sematizálták az eredeti motívumokat.
11.
Árpád út 2. 5016hrsz. Irodaház. -épült az 1900-as években eklektikus stílusban. Egyemeletes stílusban. Egyemeletes épület, öt ablaktengellyel, a közép rizalit felett timpanonnal. Fontos szerepet tölt be a Főtér keleti oldalának lezárásában.
12.
Arany János u. 17. 1907hrsz. Népi lakóház. -telekhatárra épült parasztház, falazott oromzattal, nádtetős, az utca felé lekontyolva.
13.
Arany János u. 18. 1864hrsz. Népi lakóház. -telekhatárra épült parasztház, deszka oromzattal. Az épület nádtetős, az utca felé lekontyolt. A homlokzata a helyi típust követi az utcára nyíló két ablakkal és a homlokzatba vágott kapuval.
14.
Arany János u. 19. 1906hrsz. Népi lakóház. -telekhatárra épült parasztház, falazott oromzattal. Az épület nádtetős, utca felé lekontyolt. Az oromfal díszes fűrészelt tagozattal szegett. Homlokzata a helyi típust követi. A hagyományos utcakép egy darabját idézi.
15.
Arany János u. 20. 1856hrsz. Népi lakóház. -telekhatárra épült parasztház, deszka oromzattal, nádtetővel, az utca felé lekontyolva. Az oromfal díszes, fűrészelt tagozattal szegett. A homlokzata a helyi típust követi. A hagyományos utcakép egy darabját idézi.
16.
Benka Gyula u. 31. 1601.hrsz. Népi lakóház. -földszintes nádtetős parasztház. A kialakult fűrészfogas beépítéssel szemben szokatlan módon az utcával párhuzamosan elhelyezett épület.
17.
Benka Gyula u. 33. 1602hrsz. Népi lakóház. -földszintes nádtetős, parasztház, deszka oromzattal. Az oromzati deszkázat osztópárkányként meghosszabbítva. A tető az utca felé lekontyolt. Utcai homlokzata a korán kialakult kétablakos, homlokzatba vágott kiskapus típus.
18.
Benka Gyula u. 37. 1603hrsz. Népi lakóház. -földszintes nádtetős parasztház, sík pala burkolatú oromzattal. A nádtető az utca felé lekontyolt. Az utca homlokzata a helyi típusnak megfelelő kétablakos, homlokzatba vágott kapuval. Az épület szerkezet magfelelő, felújításra szorul a nádtető, és vissza kell állítani a deszkaburkolatot.
19.
Béke út-Bem J. út sarok 2298hrsz. Transzformátor épület. -falazott transzformátor torony, Magyarországon is ritka példája az ilyen típusú ipari műemlék. Feltétlen védendő, a többi még Szarvason lévő tarfó toronnyal együtt. Tessedik-Deák sarok, Arany J.-Hunyadi sarok és Hunydi-Vasút út sarok. Teljes felújításra szorul, megvizsgálandó, hogy üzembe helyezésével kiválthaó-e a mellette lévő előregyártott betonoszlop.
20.
Bolza Pál sétány 2. 4hrsz. Emeletes lakóház. -épült az 1920-as években, eklektikus stílusban. Fontos városképi jelentőségű épület az Ó-templom mellett.
21.
Damjanich u. 66. 4380/1hrsz. Népi lakóház. -utcára kétablakos, deszka oromzatos parasztház, nádtetővel, az utca felé lekontyolva. A hozzácsatolt faszerkezetű tornác későbbi. Megfontolandó a mellette lévő iskolához való csatolása, bekapcsolva a szemléltető oktatásba.
22.
Deák F. u. 1. 2057hrsz. Bíróság épülete. -épült 1901-1903-ban Wagner Gyula tervei szerint, eklektikus stílusban. Az épület fontos városképi elem a Deák Ferenc utca és a Kossuth u. sarkán.
23.
Deák F. u. 2. 2055/1-2055/2hrsz. Földhivatal épülete. -az 1900-as években épült, eklektikus stílusban. Különösen szép a Deák Ferenc utca és Szabadság út sarokfordulója. Városképileg fontos épület.
24.
Deák F. u. 4. 2034.hrsz. Ügyvédi irodák. -1910körül épült földszintes, egyszerű megjelenésű lakóház. Utcaképi szempontból fontos.
25.
Deák F. u. 6. 2033/1hrsz. Lakóház -többször átalakított eklektikus, az utcakép szempontjából fontos épület.
26.
Deák F. u. 8. 2031hrsz. Lakóház. -1910 körül épült eklektikus stílusban. Visszafogott „klasszicizáló” elemeivel, szépen megoldott sarokfordulóval a Deák Ferenc utca és a Kossuth Lajos utca sarkának fontos városképi eleme.
27.
Deák F. u. 40. 1803/2hrsz. Lakóház, alapítványi iskola. -épült az 1900-as évek elején, eklektikus stílusban. A vegyes tégla-vakolat burkolatú épületek egy különleges egyedi példája Szarvason. A szokásos megoldás a vakolat, párkány, ablakkert és lábazat téglaburkolatos mezőkkel. Itt a párkány a homlokzati lizénák, ablakkeretek és a lábazat készült téglából.
28.
Erzsébet liget 5320/1hrsz. „Oktogon” fapavilon -a múlt század fordulóján a parkokba épített pavilonok egyik szép példája, többször átalakított és átfestett.
29.
Főtér 2. 5024/1hrsz. Általános iskola, volt árvaház -épült 1925-1928-ban eklektikus stílusban. Az épület a főtér felé szimmetrikus felépítésű. Az árpád utcára átforduló tömegével a térnek és az Árpád út sarkának fontos városképi eleme.
30.
Kossuth L. u. 4. 2018hrsz. Polgárház. -a múlt század fordulóján épült polgárház, az un. Haviár-ház. A szarvasi eklektikus polgárházaknak egyik legszebb példája. Kilenc ablaktengellyel és nagyméretű kapubejáróval épült. Fontos városképi épület.
31.
Kossuth L u. 14. 2018hrsz. Polgárház. -az 1900-as évek elején épült. Az épület hatablakos, díszes kapubejáróval. Arányaiban, tagozataiban, díszítésében kitűnő mester keze munkáját dicséri.
32.
Kossuth L. u. 17. 2036. Evangélikus általános iskola. -épült az 1900-as évek elején, eklektikus stílusban, kapuja fölött copf stíluselemekkel. A koronázó párkány felett a bejárati kapu tengelyében ballusztrált sorral közrezárt óra található.
33.
Kossuth L. u. 18. 2025hrsz. Polgárház. -épült az 1900-as évek elején. Hétablakos épület, nagyméretű íves záródású kapubehajtóval. A korabeli szarvasi eklektikus építészet kiváló példája.
34.
Kossuth L. u. 23. 2070/6hrsz. Városi Fürdő. -épült 1903-ban Popják György építőmester tervei szerint. Szimmetrikus homlokzatú, eklektikus stílusú épület. A szépen tagolt homlokzatból kiemelkedik a gazdagon díszített bejárat. Felette kétoldali baluszter sorral a fürdő felirat.
35.
Kossuth L. u. 32. 2085hrsz. Polgárház+kovácsoltvas kapuval. -egykori Belopotoczky-ház, épület az 1920-as években. A polgárházak egyik különleges típusa. Az épület mellett gyönyörű kovácsoltvas kapuval. Formavilága az ART-DECO-t idézi, ami szokatlan Szarvason.
36.
Kossuth L. u. 46. 2092/1hrsz. Polgárház, ma üzletház. -az 1900-as években épült. Igényes polgárház, téglaburkolattal, gazdag vakolatdíszekkel és nagyméretű kapubehajtóval. Üzletté történő alakításakor nem a stílusnak megfelelő nyílászárókat alkalmaztak. Fontos városképi szerepe van a Kossuth tér lezárásában.
37.
Kossuth L. u. 56-58. 2098hrsz. Emeletes iskolaépület. -az 1900-as években épült, szolid visszafogott, klasszicista elemeket felhesználó eklektikus épület.
38.
Kossuth L. u. 54. 2097hrsz. Katolikus paplak. -épült az 1800-as években, klasszicista stílusban. Az épület lábazatának rekonstrukciója szükséges-
39.
Kossuth L. u. 106. 3428hrsz. Polgárház. -épült az 1910-es években, eklektikus stílusban. A kevés homloktornácos házak egyik szép példája. A tornác belső oldalán gazdagon díszített ajtóval és ablakokkal.
40.
Klucsjár u. 24. 1954hrsz. Földszintes polgárház. -az 1900-as években épült, klasszicista elemeket felhasználó eklektikus stílusú épület. Szimmetrikus, kilenc ablaktengelyes homlokzat. A kapubejáró az épület mellett van.
41.
Klucsjár u. 32. 1958hrsz. Polgárház. -az 1900-as évek elején épült, eklektikus stílusban. Hat ablaktengelyes, gazdagon díszített tégla, illetve vakolat architectúrával. Külön érték a szecessziós oldalkapu. A vaskapu a tiszta szecesszió egyetlen példája Szarvason.
42.
Madách u. 10. 1638hrsz. Népi lakóház. -deszka oromzatos kétablakos parasztház. Az épület nádtetős, az utca felé lekontyolt. Homlokzata megmenthető az utcaképnek.
43.
Madács út 14. 1640hrsz. Nép lakóház. -a szarvasi parasztház egyik típusa, falazott oromzattal, osztópárkánnyal. Az épület féltetős, utca felé lekontyolt. Utcaképi jelentőségű.
44.
Szabadság út 4. 2043hrsz. Óvónőképző Intézet. -épült 1906-ban Baungarten Sándor tervei szerint, eklektikus stílusban. A Szabadság út és a Vajda Péter út sarkán fontos városképi jelentőségű épület.
45.
Szabadság út 11. 5047hrsz. Szakorvosi rendelő. -épült az 1900-as években, egyszerű formaképzéssel. Jó arányú eklektikus épület. A múlt század fordulóján Szarvason épült épületek léptékét és arányát képviseli.
46.
Szabadság út 14. 2047hrsz. Polgárház, fogászati centrum. -épült az 1800-as évek végén, klasszicista jegyekkel. Többször átépült, felújításra szorul, az építészeti részleteket és kapubejárókat rekonstruálni kell.
47.
Szabadság út 18. 2050hrsz. Polgárház, ma üzletház. -épült az 1910-es években, eklektikus stílusban. Homlokzata jelentősen átépült, utcaképi jelentőségű.
48.
Szabadság út 20. 2051hrsz. Polgárház-vendéglátó egység. -épült az 1900-as években, eklektikus stílusban. Gazdagon díszített párkánnyal ajtó és ablakkeretezéssel, szépen tagolt bejárati kapuval.
49.
Szabadság út 23. 5039hrsz. Polgárház, ma gyógyszertár. -a múlt század fordulóján épült polgárház. Hat ablakos, nagykapubehajtós, klasszicista elemekkel gazdagon díszített eklektikus épület.
50.
Szabadság út 32. 2069hrsz. Árpád szállóhoz csatlakozó üzletsor. -épült a múlt század fordulóján. Az épület összeköti az Árpád Szállót és a Fürdő épületét. Városképileg fontos. Felújításra szorul, célszerű lenne a földszinti architectúra formavilágát figyelembe vevő emeletráépítés, magastetővel.
51.
Szabadság út 46. 2402hrsz. Kereskedelmi egység. -a múlt századfordulóján épült, eklektikus polgárház. Nagymértékben átépített. Városképileg fontos. Felújítandó, felújításnál törekedni kell az eredeti formavilág maximális visszaállítására.
52.
Szabadság út 48. 2404hrsz. Polgárház-söröző-épült a múlt századfordulóján. Nagyon szép példája a vegyes és a vakolt architectúrának.
53.
Szabadsár út 70. 3452hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal. -épült az 1900-as években, valószínűleg a mellette álló templom tervezője Francsek Imre tervei szerint eklektikus stílusban. A vegyes tégla és a vakolat kombinációjának szép példája.
54.
Vajda P. u. 18. 29hrsz. Polgárház, ma diákotthon. -az 1900-as évek elején épült, eklektikus polgárház. Az eredet homlokzati tagozatokat sematizálták. Utcaképi jelentőségű. Megfelelő, de a következő tatarozás alkalmával törekedni kell az eredeti homlokzati tagozatok visszaállítására.
55.
Vajda P. u. 22. 33hrsz. Polgárház (Bajcsy Zs. E.) -az 1900-as elején épült polgárház, eklektikus stílusban. Bajcsy Zsilinszky Endre
szülőháza. Teljes felújításra szorul, melynek során meg kell szüntetni az esőcsatornák levezetésének jelenlegi módját. 56.
Vasút u. 10. 1891hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal. -épült 1870 táján, klasszicista stílusú, utcakép jelentőségű épület.
57.
Vasút u. 26. 1989hrsz. Polgárház. -épült az 1900-as évek elején, eklektikus stílusban. Hatablakos szimmetrikus homlokzatú épület.
A Szarvasi Önkorányzatának mód. 19/2006. (V.19.) sz. rendelete 5.számú melléklete Közlekedési területek, út-minta keresztszelvények Országos közúthálózat Főúthálózat elemei:
Meglévő: 44.számú főút Kecskemét-Gyula 443.számú főút Szarvas-Gyomaendrőd Tervezett: 44.számú főút elkerülő szakasza (M44) Új főút a 4404.jelű út felhasználásával Szarvas-Orosháza, valamint Szarvas-Mezőtúr
Alsóbbrendű úthálózat elemei: Meglévő: 4401.jelű Szarvas-Szentes összekötő út 4404.jelű Szarvas-Orosháza összekötő út 4631.jelű Szarvas-Mezőtúr összekötő út 4641.jelű Szarvas-Mezőberény összekötő út 46351.jelű Állomáshoz vezető út Településen belüli gyűjtőutak: Alkotmány utca Arany János utca Bajcsy-Zsilinszky utca Benka Gyula utca Béke utca Deák Ferenc utca Dózsa György utca Hunyadi utca Jókai Mór utca Juhász Gyula utca Liszt Ferenc utca Malom utca Martinovics utca Móra Ferenc utca Munkás utca Petőfi Sándor utca Rákóczi Ferenc utca Strand utca Széchenyi utca Tessedik Sámuel utca Vajda Péter utca Vasút utca Vágóhíd utca Zalka Máté utca Déli elkerülő út Ipartelep utca
Kerékpárutak:
Országos kerékpárút törzshálózat része a Körösök mente kerékpárút Térségi jelentőségű kerékpárút: Országhatár-Battonya-Orosháza-(kiágazás Szarvasig)-Szeged Dunaföldvár-Szentes-Szarvas-Gyomaendrőd-Nagyszalonta
6. melléklet 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelethez
Szarvas város különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területei (1)
(2)
Országos jelentőségű védett természeti területek Körös-Maros-Nemzeti Park Körös Ártér Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület (121004/43) Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi terület (8/1991.(IV.26.) KTM rend.) Védett természeti területek védőövezete Szarvasi Arborétum Szarvas 6,48 ha Békésszentandrás 156,792 ha
(3) Helyi jelentőségű védett természeti értékek Anna liget Kacsa-tó, békakonty és kígyónyelv élőhelye Bolza kastély belső parkja Erzsébet liget 13,0 ha Tessedik akácfája Védett fák és fasorok (17/2002. (VIII. 16.) Önkormányzati rendelet alapján Brigád utca Kossuth tér Könyvtár udvara Dózsa Gy utca Szabadság utca Kazinczy utca Csordajárás HAKI híd Anna liget Nyúl zúg Tanya II. (4) Ex lege védett területek, kunhalmok: Ex lege védett Hrsz. Területnagyság Kunhalmok neve 1. Balcuó-halom 0709-ből 0,3 ha* 2. Czibula-halom 0668-ból és 0670/7-ből 0,2 ha* 3. Fityó-halom 8063-ból és 8041/2-ből 1,0 ha* 4. Gyilkos-halom 0363-ból 1,0 ha* 5. Strázsa-halom 3564/1-ből 1,5 ha* 6. Szappanos-halom 0631/1-ből 1,0 ha* 7. Podani tanya 0569/1 0,5 ha* 8. Füzeshalom 0556 0,6 ha* 9. Királysági kettős halom 01047 0,2 ha* 10. Káka kettős halom 01047 2,0 ha* 11. Décsi halom 0561/5 1,1 ha* *= A 13/1995./IV.19/ számú Önkormányzati Rendelet alapján helyi védett
(5) Ökológiai folyosó Meglévő a Szarvasi-Holt-Körös Szarvas 16,6 ha-on, valamint Szarvasi-Holt-Körös Békésszentandrás 14,4 ha-on (6) Megszakított ökológiai folyosó Káka 291,97 ha
4 4/1
075 4/2 3
075
(07 55 )
1
III.8
4/1 075
III.1 5 III.1 8
/2 III. 14
út III/7
6/1 1
3
/10
6/3
075
0756
075
(07 82/7 )
0 79
/3
/3
/3
07
4
79
/3
1
/3
0
b b
07 (081 78/2 0/2) c
k áro
07
b
79
/2
Ma1 07
08 18
79
Köu
Má
79
/
0823/1
E
ltés )
1 tö 5
c
d
út
08
08
25
/2
Sz 23
/9
OPTIMUNKA
4
3
Közlekedési és közmű terület - M44
BETÉTI
Köu0
Ma1
c b a
c
TÁRSASÁG
5600 BÉKÉSCSABA FELSŐ-KÖRÖS SOR 9/C.
Közlekedési és közmű terület
Készült az állami alapadatok felhasználásával
ud
Köu Település:
Törzsszám:
44
a
Általános mezőgazdasági terület
út
/9
b
OM-14-06
S Z A R V A S
0344/92
Má
Dátum:
0344/80
1
03 44
/8
2
03
44
/8
c
1
Tervtípus:
b
0344/80
47 0777/44 E 2 03
0344/62
Mezőgazdasági terület (tanyás övezet)
Ma1
Szabályozási terv
2014.12. Méretarány:
1:10 000
Terv:
M44 ÉS KÖRNYEZETE
0344/62
48
3 út0
03 13
Mezőgazdasági terület - 3
Ev
a
0344/41
Köu
File: Szarvas M44-01.lbk
Ma3
0344/90
Vezetőtervező
Csaba Márton
Tervező munkatársa
Csaba Zsolt
TT-1 04-0024
ud
0825/3
c b
a
b
08
34
ár ok Gyep (L)
a
csa t.
a
0832/2
b
a c
08
35
29 08
0825/1
0832/3
ár
b
0832/1 a
va ar
út
/3
08 24
a
k
b
(08 14
0854 áro
08
b
33
Gy ep (L)
b
Kákai tábla
Eg
0344/89
Különleges mezőgazdasági övezet
Mk
Vízgazdálkodási terület
Vg
Különleges terület (bánya)
Kb
04-0199
0304/6
a
út
Köu
csa
0843/8
csa torn a
Köu
/1
5
36
t.0
Gy ep (L)
003 3
c
b
44
44 0344/96 /9 5
b
0777/24
6 081
9 08 0 08 b
85
csa
c
08 12
a torn
/1 64 08
c
22
d
b
a rn ato cs
0970/3
csa torn a
ud
a
Ma3
0344/13 a
6
csa torn a
csa torn
57 0t. 8
4/2
08 6
4/3
csa
4/4
08 6
Köu
a
71 csa torn a
7
d
/9
c
47
kö zl. út
08
08
08
a torn sa ki c afo ák s-K gö Dö
a
082 7
082 6
0823/2
d
0960/20
07
2 9/
24
Ma1
Köu0
Ma3
b
Köu
ba
ű cs
44
b
0777/43
Ma1
Köu
a Cs
03 03 03
b
0806/2
0874
b
/
29
7
a
0777 /42
Köu 07
s
0777/39
0777/40
b
9 77
rva
0777/41
2 /3 79 0777/37 07
a
3
a
csa torn a
11 08
9 77
Gazdasági erdőterület
P.H.
a
tölté s
Gyep (L)
áro k
07 62 /7
5
Ev
út
s út
7 07
3 9/
0777/38
0777/36
-
08 (0 08 10 80 07 /1 8/1 /1 )
7
a
0813
Köu a
a(z) 27/2014. (XII.19.) számú önkormányzati rendelettel Ez a tervlap a fenti rendelet 7. melléklete
út
út ár
ár
0779/44
/1) 80
/1 81 07 és tölt
07 81 (0c78 s /3 0/ ú3) t
08 (0807/2 08 08/2 10 ) /2
08
cs
/3 05 08
07
7
Má
áro k
II.21 5
4/5
c
0804/2
0856
0843/7
a rn ato cs
07 62 /5
út a torn csa
/1 05 05
/2cs
cs
08
(07
és tölt
ár
0 (08 tö8lt0és1 /2 080tö2/2ú)t ár 0lté3s /2 és
és
tölt
tölt
ár ár út
08 (0 0 03 80 80 /3 2/3 1/3 )
/3
0777/34
csa torn a
tölté s
k
3
-
út
078 2/9
1 2/1 078 2/1 0
078 és tölt ár
08 (0801/1 08 02/1 03 ) út /1
cs
/1 99 /2cs 99 07 cs
/3 99 07
/3 08 00
0
9 77
és tölt
Má
Köu
áro k
0843/9
0960/12
67
E
08
(01 01 9)
0960/2
08 a 58
áro k
áro k áro k
út
b
áro
08 6
k áro
08 76 62 08 út
b
08 6
(08
61
)
csa torn a
07 62 /6 8 ú t
-
78 4)
b rna
07
9
6
a
b
08 69
0960/13
07 62 /4
076
. III/6
0 III.1
III/5 .
III.4
/1.
III.4
.
075 4/1 6
(07 56 /20ú t)
075 4/2 rna(0 csa to
83 07 út
tö s út c
a
(07 07 96tö/2ú 97c lté)st /2sato tö
b cs ú t
/3) 97 (07 /3 96
út
/1) 87 (08
30
/26 86 08
0960/14
0960/15
0960/16
0960/17
Má
076
075 4/1 3 075 4/1 2
4 2/1 075
075 (07 2/1 53) 5 út
3 2/1 6 2/1 075 . III.3
-
08 91 /6
(08
cs0888 ú(0 t 88 /5 08 7/2) 88 (0c 88s /4 ú7/t 3)
.
09
II.2
úté s sáro k
0ú 8 té0 08 6ro9/4 s9á8 k6 85/5 /3 c
075
2/1 075 -
089 1/5
1/2 089
089 1/3
089 1/4
08 91 /8
2
2/6 075
0 1/1
089 áro k
út
/5) (08 87
b
/4ú)t
/1 96 08
08 08885/7 8/2
08 08 85/6c 96 s /2 cs úté 08sárok 88 /1
a
cs
/1 01 09 cs
/2
01
09
(0 95 8/ 08 25) 80 /4
cs
ú) csta 08 torn 8 tö 0/3 a
/24
08 (095 8
tö 80/1
07
c úté s sáro
k
09 0 09 5/1 03 /1
) 4/1 (0úc9ts090 0 0á9r4/25)(/2 03 09 /2 0
87
cs cs
ár
út
0 02 01
075 2 075 /7 2 075 /8 2/9
út
08 92 /5 út Gy90 ep / 2 (L)
08 áro k
/15 89 08
zet ék zve Gá
út
) 15 (09
30 /10 58 09 /12 58
ék et ez zv Gá csatorna
rna ato /1)
cs
99
11
é(0ri án
Bo gd
01 20 0/6 01 20 0/5 01 20 0/4 01 0 1 200/ 3 19 9/2
0/7
0/9
0/8
20
20
01
01
20
01 20 0/1 5
01 20 0/1 6
01 20 0/1 7
09
01 20 0/4 8
01 20 0/ 01 20 31 0/3 01 01 0 20 20 0 01 /74 01 0/29 20 20 0/ 0/2 8 01 71 01 20 20 0 0 01 /68 01 /73 20 20 0 0 01 /70 01 /65 20 20 0/6 01 0/67 2 01 20 20 0/6 0/5 4 01 9 20 01 0 20 01 /61 0/5 20 6 0 01 01 /58 20 20 0/5 0/5 3 5 01 01 20 20 0/5 0/5 2 0
áro k
II.18
t csa 47 09
Gázvezeték
55 09
01 20 01 0/ 20 0/9 99 01 7 20 0 0/9 12 01 4 00/ 20 93 0/9 6 01 20 0/9 2
01 20 01 0/7 20 5 0/7 01 2 01 200/ 20 69 0/6 01 6 20 01 0/6 20 3 0/6 0 01 20 0/5 7 01 20 0/5 4 01 20 0/5 1 01 20 0/4 9
01 20 0/1 4
01 20 0/1 3 01 20 0/1 2
01
20 01
01 20 0/3 01 9 20 0/3 8 01 20 0/3 01 7 20 0/3 01 6 20 0/3 5 01 20 0/9 01 20 8 0/9 5 01 20 0/9 1
07 62 /3
. 8/1 II.1 9 8/2 II.1 9 7. II.19
6. II.19
5.
II.19
II.20
4.
-
3
zet ék zve
II.14
út .
45
43
II.1
09 . 46 II.1
01 20 0/1 1 01 20 0/1 0
0/1 10
01 20 0/1 17
01 20 0/4 1
20 3 01 /2 20 0/1 18
01 01 2 01 03/3 20 0/1 cs 19
01 20 0/1 11
01193/2 csat.
01 20 3 01 /4 20 0/1 20
csat.
01193/1
csat.
01191/1 01191/2 csat. csat.
01191/3
01192/1
01189/5
01190/3 csat. 0119 csat. 0/2
II.19
alm lcz óh Ba
Gá
4.
II.1 10 /2.
csa torn a
4 20 01 csat.
01190/1
01189/1
tö tö
.
97 08
. 78 II.1
8.
1.
09 1/1. 08 /2
rna i cs ato
II.14
09 42 /16 09 42 /17
ors z.k öz l.ú t
53 II.3
csa torn a
6 20 01 csatorna
01187/1 csat. 01187/3 csat. 011 87/2 csat.
tö tö
tö ár
ár 01185/3 csatorn csat. a
csatorna
01182/3 út
01184/3 ár
ár
0.
II.15
3. 0.
II.1 4
II.12
8. II.1 1
3/1
orsz .köz l.út
csa t. út
01182/2cs 0118 tö 2/1 tö tö 01184/2útár ár 01185/2 csat.cs. 0118 csat. 01185/1 4/1 csatorn a
01186/3
ék zet zve Gá
II.18
út út
8/4. II.10
01253/ 2 tölt és
01 22 5
s drá tan a torn csa
012 0286 09/1 /7
01 14 2/ 4
II.18
8/3.
II.10
4 27 01
út 0185
01 01 94/ 94 90 /8 9
zen éss Bék a torn csa
09/2 012 -
II.35 6
ors z.k öz l.ú t
cs .tö
20 7 0 1 /1 16 7
01 L4
01 16 6/1 ) (L ep Gy
03 14
/3
8
3 9/
Védelmi erdőterület
út
cs ato rn a
79
Ma3
082 1 59 08
0 /2 1 71 /2 07 71 /22 07 71 12 07 71/ 3 07 /1 71 07
0877/1
Vg
2 /1 69 07
/3
Ma3
0817/3
Ev
Köu csa torn a
5 /1 71 07
79
0777/35
csa torn a
08 53
4 /1 71 07
0877/2
8 /1 69 07
Köu0 07
1
ár
Köu
Má
4 /2 71 07
/4
Ma3
40
csa torn a
Má
6 /1 71 07
Má
2 /2 69 07
9 77
0777/33
E2
9/
a Sz
158
Köu
Köu
0779/43
2
0
0 07795/6 95 /7
0860
7 /1 69 07
5 /4 79 07
07
Ma3
0777/31
Ev
7/32
0795/5
tölté s tölt és csa torn a
Köu
0877/3
0960/18 01196/9
7
4 9/
7 07
0
/2
Gyep (L) a
07
a
082 0
69 09
ud
a
ár
ud
01159/12
0779/48
b
0877/4
Má
7 /2 69 07
b
Má
40% 1 000
1
0886/2
Má
0798/2
SZ 6,0
Ma1
0777/16
08 19
Má
0 /4 71 1 07 /4 71 2 07 /4 71 07
0795/3
Gksz
/2
b
0877/5
0779/46
0779/49
t
0344/50
c
b
ud
0795/4
6 /2 69 07
0795/2
ud
4 /2 69 07
ék
Ma3
07
08 11 /4
Köu
Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület 0773/19
E2
zet
0 07 9 782/1 2/3 (07 7 cs 91 /3)ú
Ma3
Köu
(0 77 4)
ELFOGADVA
.
zve
a
0782/16
a
0811/2
Építmény magasság maximum (m)
68/1
/20
5 /2 69 07
Köu
0773/18
7/30 0777/29
III.2
087 8
86
08 86 /25
na
Köu
077
077
0817/2
Köu
út
3 /1 77 07 4 /1 77 07
ud
0779/20
major
01159/18
h
Telek terület minimum (m2)
0775/2
a
Ma3
g
Beépítési %
0771/23
2
ud
79
Má
08
Gá
a
0886/15 08 8 08 6/24 86 /23 08 8 08 6/22 86 /21
) út
0811/5
f
01178/2
ud
Ma3
Ma3
/3
3
72 07
Kb
Gksz
07
(0 8 77/8 )
/1
Má
Köu
1/2
0811/6
a
c
0804/5
csa t.
ár
6 01159/
0806/4
d
ud
2 01170/ 5 01159/
7 01159/
8 01159/
ud
21
01159/20
3 4/2 16 01
01159/
út
Kákahalom
01196/10
07 9 2/2(07 cs 9
71
0777/2
) 7/25 ) 77 7 6(0 77/2 7/2 (0777/20877 7 0
c
b
0779/50
Cs
s
a ab
c
d sű
rna ato cs
b
Ezt a tervet az OPTIMUNKA Bt. készítette, szerzői jogvédelem alatt áll. ArchiCAD munkák:
0303/1 d
f
c
Gyep (L)
02
árok
ud
0806/3
03
5 16 01
01178/1 01159/11
9/10 0115 ud
Köu
0779/47
út
0806/5
Ma3
c
0117 7
Köu0
0804/4
/3
5
07 71 /3 7
0759
0795/1
35
01164/22
cs a torn a
0779/1
II.2 65 .
Ma3
Köu
b
Ma3
b
a 3 /2 22 79 9/ 07 077
a
Ma3
0782/15
cs
71
)
76 (07
özút
N
0798/4
0800/2
/1)
0804/3
07
40% 4 000
0777/15
Ev
k áro
01181
a
4
.k orsz
Ma3
83
E
Köu
Ma3
791
/3
SZ 4,5
út
Köu
8/3
01198/2
a
2/1 (0
/3
71
Gip-1
út
077
30 84
079
Területfelhasználás jele Beépítési mód
Ma1
Ma3
Köu
0877/6
Ma3
Ma3
71
07 71 /3 6
0775/1
0758/11
5
Vg
Ma3
94
08 8 08 6/9 86 /10
08
Köu
0782/8
9/2
/35
Ma1
ud
0800/1
0798/3 /1
Köu 0758/21
077
86
Ma3
Vg
Köu
a
0758/6
0779/28
Ma3
0886/8
08
07
Ma3
0886/31
Köu
0877/7
Köu
Ma3
6/ 0 7 1) 9 7
0760/3
0886/40
Köu
Ma1
07
Balczóhalmi csator
ud
b
3.
Ma1 0758/22
Ma3
0798/5
Köu
a
árok
2
14 6/ 19 01
Gyep (L)
b
út
01175/2
01161/34 01161/33
c
ud
0886/38
(0960/7)
13 6/ 19 01
E
foki
79
Ma3
0889/25 008889 88 /2 /3cs6
0886/30
ud
0883/2
csatorna
12 6/ 19 01 11 6/ 19 01
01161/4 árok 0
ud
6
01162
0117
01161/
major
ud
(L) b Gyep
árok
5/4
01163
ud
ud
5/3
ud
út
0117
út
32 01161/
a
01161/39
) /7 96 11 (0
a
0117
E
11 01161/
12 01161/ 13 01161/ 14 01161/
út
ud
01161/28 38 01161/
d
áka
(0
0889/24
Köu0
0756/34 III.2 0
b
ud
0886/37
08 08386/3 6/5 4ár
a
01196/16
L2
) (01174
Dö
-K gös
08 85 /4cs 088 4
cs a rn ato cs
Ma3
rn sato
0889/3
a
b
Tervezett szabályozási vonal
Építési övezet jele
árok
/3
15 6/ 19 01
01164/21
a
Ev
01196/1
d
0958/18 0958/15
5/3
0782/5
Köu
Má
a
0886/39
0886/33
ud
0782/13
0793/5
b
0886/32
0881
82 08
ud
ud
07
0758/20
árok út árok
út
0958/22
ud
0956/5
01196/17
Köu
E2
0958/11
0958/23088
0958/21
II.23 0
07
Köu
.köz
ud ud
ud 1/37 01161/7 0116 01161/18 ud ud 01161/23 ud 01161/8 ud ud 01161/17 ud ud 01161/9 01161/24 01161/16 01161/25 ud ud ud 01161/10 ud 01161/15 ud 01161/26 ud ud ud 01161/27 ud
01164/11
5 13 01
59
0902/9 08 85 /1 (08 0902/10 36 /4) 0 88 5/2
Köu0
0958/14
út
ud
01161/22
rna ato cs
09
/8
a
ud
b
ud
3
III.1 9 ud
8/2
udud
Köu b
Köu Má
b
c
3
ud
01161/20 01161/36 01161/21 ud Sz.k.
01161/
01164/13
c
2 13 01
Ma3
út
a
út
1/45 0116 01161/ 6 01161/
01161/19 ud 01164/12
01128/1
0956/23
06
0958/20
0958/16
csatorna
01164/2
ud
rna ato cs
0956/26
01198/1
(01164/4)
ud
a rn ato cs
/
09
a
III.1 2
0782/4
Ma1
Má
Köu
a
0756/3b
orsz
21 6/ 19 01
01173/7
01164/3
ud
b
9 12 01
56
/19
a
0956/22
0
16 út
b
ud
09
20
Má
a
01164/14
0956/25
111
19 6/ 19 01
ud
8 4/ 16 01 a
Vg
20 6/ 19 01
30
01
Gyep (L)
(01 19 7/3 )
0956/24
csatorna
Ma3
Köu
b
01164/15
Ma3
ud
0958/13
0958/17
Köu
b
18 6/ 19 01
v.á.
Ma3
01173/6
01164/20 a
01196/23
Köu
0956/21
58
0782/3
b
0886/29
ud II.25 0.
077
Mk
Ma3
Ma3
Köu
a
9
09
f b
0758/26
6/2
b
b
0790
0793/2
Köu
07 5 6/2 4
a
b
csatorn a
a
a
0793/4
Kákai tábla 0889/18
ud
075
út
0769/23
0756/13
árok
01173/5
Köu
b
01196/24
Köu
1 6/
Ma3
b
II.1 87
II.24 9
70
0758/19
árok
(0 11 64 /7 )
csat.
d
Köu
Gy.
0756/12
0782/2
ud
07
0758/5
b
b
a
0760/2 0758/9
b
Gy.
út
01164/6
01 19 6/2 5
212
213
a ud b
út
Má
Mk
csatorna
01194/3
Köu0
5 09
b a
0902/11
ud
b
a
0782/14
0785/8
b
Ma3
0754/5
Övezet, építési övezet határa
ud
0756/8
0756/17
a
ud
0756/2
Köu
0793/3
c
bGyep (L)
a
a
Szabályozási terv határa 0771/19
Gy.
Gy.
0756/25
0756/21
0793/6
0886/18
Ma3
áro k
0958/3 86 II.1
Köu
0756/14
ud
7
0785/7
0788
a
0886/36
4/1
b
0785/9
csat orna
0889/17
Köu
075
ud
07 8 9
0889/22 a
0889/27
a
b
/2
Köu
Má
Ma3
Köu
0754/6
0754/15
a
0756/29
0758/4 ud
b
a
ud
b
II.26
ud
0886/17
0902/2
Ma3 út é s
0958/2
(0957/3)
a
út
k et é ez zv Gá
út
cs ato rna
b
01193/3
(01 19 7/2 )
Vg
út
b
Köu
01189/3
01195/3
01194/2
Ma3
0956/7
0900/8
/3
0958/4
/1 87 II.1
a
01192/3
2 5/ 19 01
3
)
01173/4
Köu
a
01192/2
/1
5 0/4 20
01164/26
Mk
01186/5
01189/4
56
út
Ma3
36
2
(01
c
c
01189/2
2/2c 01201/3 s 01 20 01 2/3 19 5/1 cs 01 18 cs ato8 cs rn/2
08
cs
01173/13 a
b
3
Vg
01170/
Mk
28 01164/
01186/4
20
/1
09
a
Köu
Ma3
cs
56
30
b
0785/2
0787/1
Má
Köu
a
ud
ud
ud
a
0889/23
0889/14
0754/18
b
b
0756/19 a
b
0758/8
Gy.
a
a.g.
0756/4
a
ud
tág yat tár.
08 89 /6 08 89 /5
Ma3
a
b
0754/3
II.24 8.
Ma1
a
b
ud
a
0754/7 ud
ud
86
ud
/1
út
01173/12
cs ato rna
01194/1
01201/2
Köu
Köu
08 89 /7
0902/3
87
0756/5
út
a
b
0785/3
Má
0889/21
0889/12
Köu
III.2 .
a
9.
0760/1
ud
0752/2 keré kpár út
/17 0758
0758/7
b
7 081
Köu0
01
09
/2 59 ) 09 46 ú0t / 20 (01
29 01164/ 27 01164/
01164/30
tö
a
Ma3
csatorn
ud
07
ud
0758/3
0756/7
.köz
01173/10 01173/11
ákafoki
(01200/47 )
b
0956/11
d
c
cs
cs 01 18 8/1
b
Köu
0906/7
8.
a
a.g.
0756/30
b
0754/19
b
b
a
orsz
01173/9
01164/32
37 01164/
01200/43
0956/4
a
Dögös-K
0959/1
Köu
ud
Köu
f
(0957/2) út
Mk
Ma1
0956/2
II.22
a
II.22
07
c
/16 0758
0758/2
0756/31
b
ud
a
0886/16
út
01173/8
33 01164/
3/1
01201/1
csa út torn a
töltés
c
c
ud
út
0785/5
b
0754/20
/3
JELMAGYARÁZAT :
8 0758/1
a
19 3/1
Ma3
20
Má
0956/3
(0957/1)
01164/35
/3 ö 207 cs.t 01208 012c0s t 01 9/3 66/3 /2zú z.kö rs7 011 o0 tö 012 01164/36 01 tö tö 1.tö cs 66 tö /2 34 31 01164/ 01164/
190
01164/38
zút z.kö ors
b
01172
01
(01 012 19 02/ 7/1 1 ) 01
töltés
Vg
a
Má
Ma3
k
. 50 II.1
7/4 66/4 011
ud
a
csatorna
Ma3
01200/2
Köu
Má
b
. 49 II.1
töltés
48 II.1
Mk
01169/2
Köu
Ma1
0956/10
ud
0891/7
b
b
0902/4
h g
b
01 18 6/2
c
01171/2
töltés
csatorna
a
Köu
Köu
Köu
áro
b c
0906/2
0951
a
ud
8/4
a
Má
a
0906/3
0948/12 0950/5
ok ár
Mk
l.út .köz orsz
01169/1
01166/5
b
d
08 89 /8
b
0956/9
E
a
/5
a
53 09
01171/1
csatorn
07 012
Má
ud
0954/7
a
Má
c
b
ud
b
7.
077
ud
b
a
/2
0906/4
út
b
Köu
01212/10 út
0 01 2
II.14
b
b
01183
01212/2
09 48 /6
0948/11
II.22 7.
árok
0906/5
/8
a
cs ato rna
01205
ud
00
a
b
c
Ma1
Köu
tö
(01út2 01212/11 11/2 ) (0 121 1/3)
b
09
0952/2
ud
0952/6
Má
Má ud
t zl.ú z.kö ors
ud
0954/5 a
a
út
csat. tölt. árok
II.355
b
a
ud
6 0121 Gyep (L)
tölt.
út
II.355/1
t zl.ú z.kö ors
f d
84
II.22 6.
a
a
0891/9
b a
0892/3
5/1.
a
0785/10
0954/6
a ud II.354
01217/3 b
c
csa torn a
b
b
c
08 90 /1
II.22
ud
major
0950/13
b
a b
c
b
/7
09 50 /12 áro k
ár o k
0889/16
01217/5
a
a
167
Vg
Má
d
út
4
Köu
a a ud
01214/3
01170/
Ma3
Vg
50
50
09 50 /10 09 50 /11
ud
b
0954/4
01217/4ud
Gyep (L)
b
10/3
b
út
5 út
b
Köu
01170/
a
ud
Ma1
01215
c
b
0902/5
a
ud
a b c
ud
árok
6 213) (01 2/ 21 01
01212/13
10/4
0954/3
ud
Gyep (L)
Köu
Ev
rna
0906/6
0950/9
0950/4
áro k
b
09
b
b
1) 4/ 95 (0
01212/7
01217/6
E
ud
01221
0902/6
0908/11
ato
225.
a
bb
út
0758/15
0756/28
út
2 6/ 25 01
Ma1
09 48 09 /3 48 /4
i cs
a ud
0752/11
Köu
keré ors kpá z.kö rút ud zút II.
0756/27 0754/22
út
út Szivattyúház
gátőrház
01222
01220
E2
alm
ud
0954/2
ud
töltés
óh
0948/10
b
a
. 15 II.1
Köu
012
4
01217/7
lcz
a
/5
0891/11
major
L4 út
30
0900/7
ud
ud
0752/10
0757
57
HoltKörö s
Ma3
22
Ba
ud
01212/12
01210/2
0952/3
. 14 II.1
a
01
01219
Ma3
09 42 /20
0952/5
8
0950/2
09 50 /3
09 42 /22 09 42 /19 09 42 /18
b
a
a
a
ud
09
ud
0942/6
út
012
21
rna
0950/6 ud
0892/6
ud
0902/7
07 7 8
III/21.
és tölt
01
t l.ú öz z.k or s
ato
csa torn a
09 42 /24
/1 0942/5
0952/4
0944/17
fo09k4 i9 cs
c udf
0892/2 a
0908/12
0948/5
10
ud
Kis
09 42 /25
ud
a
01223
II.1
a
b
ud
Ma3 168
012
2 II.11
01226
01258/2
30
(012 11/1 )út 012 10/1
t l.ú öz z.k ors
os-
Gyep (L)
III/23/1.
Gyep (L)
b ud
09 44 b /2
lap
a
0752/5
0893/4
III/23.
01258/1
01214/2
Ma3
09 42 09 /27 42 /26
0900/5
c b
0948/8
a
ud
0893/3 ud
07 61
0756/32
III.22
Gyep (L)
0908/13
csa torn a
0944/18
czó
ud II.204 .
Gy.
d0900/3 ud
bb
III.24
95 01
01256/1
b
c
0752/4
III.1 /1. ud
E
0754/21
ud
a
III.25
55 012
a
Köu0
út
út
Gyep (L)
Ma3
09 42 /28
a
0758/14
b
a
út
Bika zug
E
a
III.8 a 5/1
0754/9
III.1
0752/3
b
Gy.
a
a
ud ud
ud
b
III.8/2
b Gy.
II.204 /1
b
0900/4 tölté s
b
c
0893/2
69
0769/11
b
0750/4
b
út
0902/8
ud
Gy.
09 42 /29
Ma
a
a
E
0750/3
07
0767/4
0757
b
0194/7
0308/11
0942/14
50/1a 07 csatorn
a
0758/13
/2
b
01259
0908/3
09 48 /9
0942/15
01263/1
ud
a
ud
b
2
b
ud
áro k
09 08 /15 09 08 /14
Gy.
ud
ud
0898/2
0908/4
út
0749
ud
III.85
csa torn a
50
a
sz.k.
0946/7 ud
/23
094 7
09 44 /19
94
07
b
0940/6
áro
08
0893/1
(08 99 )
0946/24
09 44 /20
ud
0898/7
/21
ud
a
01266/7
a
a
b
0944/10
ud
k
109/2.
ud
Gyep (L)
E
E
c
b
k
6 012
a
tölt és
Ma3
Gyep (L)
út
ud
sz.k.
0940/22
áro
a
b
09 44 /21
b
b tölté s
094 6/2 2
46
a ud
ud
b
b
út
I.1
út
b
0284/5
ud
0944/22
a
46
a
01261
0
szív.h.
ud
01266/2
b
a
09
0942/4
26
01263/2
01 27 5/1
major ud
a.g.
a
/11
09
09
b
a
41
út
5
01266/4
ud
0940/5
0940/21
094 2/1 3
01
26
Gy
01227
01 25 4 út
4 26 01
01
0192/3
01253/1
66/1
c
N
Köu
01248
csatorna
s
3/3 26 01
ud
0193
a Gyep (L)
094 2/1 2
ud
012
0944/24 09 44 /23
0940/20
094 2/9
09 4 2
01266/6
01266/5
Gyep (L) Gyep (L)
c
árok
0908/5
0946/18 094 6/1 9 09 46 /20
0940/8
09 40 /19
094 2/1 0
árok
a
0284/7
Gyep (L)
E
0944/5
ud
b
0942/3 b
c
0192/6
Gy.
094 0 094/15 1 09 4 2/7
01250
Gy.
b
Gy.
c
/14
ud
a
ud
a
Holt-Körös
a
út
út
b E
b
h
09 4 094 2/2 2/8
út
/2 III.86
út
01267
f
0192/2
4/87 019 4/88 019 94/9 b 01 01 94 /1 0
012 28
N
E
b
d a ud
09 4 0
9 24 01
Szarvas
0185
rá Békésszentand
0192/6
b
Gyep (L)
Országos régészeti terület határa Régészeti lelőhely (sorszámmal)
123
Számítógépes Építészeti és Mérnöki Iroda
Cím: 5600 Békéscsaba Derkovits sor 16. WWW : www.pircad.hu E-mail :
[email protected]
Telefon: Telefon Telefax Mobiltel
: +36 (66) 44-22-00 : +36 (66) 52-95-00 : +36 (20) 44-69-80
1. függelék a 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelethez1
Szarvas város közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek Lelőhely száma 2. lelőhely, Káka-halom 3. lelőhely, Velei-tanya 4. lelőhely, Matyózug, Hullámtér 5. lelőhely, Motyó-zug, Liska tanya 6. lelőhely, Motyó-zug, Kalmár tanya 7. lelőhely, Szappanosi-szőlők 8. lelőhely, Szappanos 9. lelőhely, Bezinai szőlők I. 10. lelőhely, Bezinai szőlők II. 11. lelőhely, Bezinai szőlők III. 12. lelőhely, Arborétum, Filagória dombja 13. lelőhely, Arborétum, Rózsakert. 14. lelőhely, ÖKI, Konyhakert. 15. lelőhely, Krebsz-tanya 16. lelőhely, Érpart, Sonkoly-tanya 17. lelőhely, Érpart, Fullajtár-tanya 18. lelőhely, Érpart, Medvegy-és Simó-tanya 19. lelőhely, Érpart, Giricz-tanya 20. lelőhely, Érpart, Frankó-tanya 21. lelőhely, Strázsa-halom 22. lelőhely, volt községi téglagyár 23. lelőhely, Egyházföld 24. lelőhely, vol Veres-, ma Sándor tanya 25. lelőhely, Szarvas-halom 25/a lelőhely, 25/b lelőhely, 25/c lelőhely, 25/d lelőhely, 25/e lelőhely, 25/f lelőhely 25/g lelőhely, 25/h lelőhely, 25/i lelőhely 26. lelőhely, 27. lelőhely, 28. lelőhely 29. lelőhely, 30. lelőhely, 31. lelőhely, 32. lelőhely, 33. lelőhely 34. lelőhely 35. lelőhely 36. lelőhely 37. lelőhely 38. lelőhely 1
Módosította a 27/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 5. §-a
Helyrajzi száma 01200/11-17 01226; 0954/2; 0952/5 01251 01251 01251 01251 9623; 10269-10289 8624; 8628 8628; 8630 8630; 8609; 8632-33 795 795 777/1; 778 01347/2-5 02288; 0600/2, 5, 7-8 0288 7518-7529 0279/17; 0623/8-11; 0623/2, 4 7502-7519 3564/1-2; 7112-7115 0274; 0275/6-7; 0276 0623/11-12; 0626/2; 0276; 0279/2-17 0623/1,5-7 1-17;1975-1986;1988;2007-2023
0260/6-7; 0284/8-17; 0283 0215/1-2; 0213/1; 0284/17 0292/23; 0291; 0215; 0284/17; 0214; 0227/16-18 0288; 0292/15-23; 0290/1-5; 0289 0596 021; 019; 090; 022/5; 7314-7321;022/1-3; 6797/3-4; 6798-6802; 6794; 6665; 2780 022/7-8, 10 022/11-12, 19, 21-23 0660/7-9; 0651/1-2; 0659 022/23, 25 022/20 022/20-22; 094; 098/9 02235/11 Hatályos 2014. december 19.
39. lelőhely 40. lelőhely 41. lelőhely 42.lelőhely 43. lelőhely 44. lelőhely 45. lelőhely 46. lelőhely 47. lelőhely 48. lelőhely 49. lelőhely 50. lelőhely 51. lelőhely 52. lelőhely 53. lelőhely 54. lelőhely 54. lelőhely 55. lelőhely 56. lelőhely 57. lelőhely 58. lelőhely 59. lelőhely 60. lelőhely 61. lelőhely 62. lelőhely 63. lelőhely 64. lelőhely 65. lelőhely 66. lelőhely 67. lelőhely 68. lelőhely 69. lelőhely 70. lelőhely 71. lelőhely 72. lelőhely 73. lelőhely 74. lelőhely 75. lelőhely 76. lelőhely 77. lelőhely 78. lelőhely 79. lelőhely 80. lelőhely 81. lelőhely 82. lelőhely 83. lelőhely 84. lelőhely
02235/15, 21 02233/11-14; 02233/5-6; 0231/1; 0230/3-4 0596 0596 0292/22-23 0301/3-4; 0294/17; 0294/22; 0300; 0301/1 0307/1; 0305; 0306; 0301/1 0535 0657/4 0712/8; 0767/13-16 0767/2,7-9 0771/7; 0709; 0664/39; 0664/26-27 0233/13-16 0233/19-21 0101/1-3; 0100 0111/1; 0187/1 0188/2 0188/2 0111/1; 0125/9; 0111/7; 0112; 0125/1-4; 0114/10 072/7; 085; 042/6; 032/4-6,8,18-19 032/8-9,18; 030/1-2 0559/3, 10-11 0559/5; 0557 0670/4,7,23-24; 0664/26 0670/40-44 0670/90; 0669; 0691/23; 0667/9 3564/1 0623/1,5-7 0623/8-10 0631/49 3584; 3580; 3582; 3577-3579; 3566; 3563 3568; 3567; 3569 5217-5220; 5216; 5210-5214; m5194-5196; 5186; 5193; 5191; 5188; 5317; 5311-53115316 0555; 0549/7 0549/7; 0555 0546/1-2 0556/2 0335/14 0158; 0159; 0160/3; 0363/6; 0163/3; 0359 026/9-11; 026/2,3,5 036/20-22; 032/8-9 0771/13-16,23-25; 0773/18 0747 0549/6-7; 0555 0549/6-7; 0555 0561/2-3,6-8 0563/11; 0562; 0561/11
85. lelőhely 86. lelőhely 87. lelőhely 88. lelőhely 89. lelőhely 90. lelőhely 91. lelőhely 92. lelőhely 93. lelőhely 94. lelőhely 95. lelőhely 96. lelőhely 97. lelőhely 98. lelőhely 99. lelőhely 100. lelőhely 101. lelőhely 102. lelőhely 103. lelőhely 104. lelőhely 105. lelőhely 106. lelőhely 107. lelőhely 108. lelőhely 109. lelőhely 110. lelőhely 111. lelőhely 112. lelőhely 113. lelőhely 114. lelőhely 115. lelőhely 116. lelőhely 117. lelőhely 118. lelőhely 119. lelőhely 120. lelőhely 121. lelőhely 122. lelőhely 123. lelőhely 124. lelőhely 125. lelőhely 126. lelőhely 127. lelőhely 128. lelőhely 129. lelőhely 130. lelőhely 131. lelőhely 132. lelőhely 133. lelőhely
0563/11 0571/4; 0572/1-2; 0574/15 0569/1; 0574/3, 6, 8-10 0561/6; 0560; 0559/7-9 3437-3439; 3449 3034 0747 0292/23; 0292/7,10 0292/23 0227/25; 0213; 0304/2-4; 0303 0227/14,18,25-26 051/18; 052; 057; 063; 065 02773-2777 0241/1-16; 0240/1 0240/4-5; 0231/1; 0233/5 7217/1-2; 7218 022/8-9; 022/5 090; 028; 0103; 089; 087/1 44-46; 48 3109; 3272 1870-1871; 1880 1964 01047-01049 01047-01049 01045/2 01196/16-17; 0960/7; 01200/11-16 01196/5-6; 0960/7; 01200/22-30 0952/3-6; 0953 01018/13-16; 0122/1; 01018/2; 01023 0839/6; 0970/7-9; 0838/2 0970/7-8; 0839/6 0574/15 1703-1706 1768 1821-1822 0561/9-10 3546; 3544/4-12 8664-8677 0747 0747; 0751; 0758/13 0747 0747 0747 8389-8416 8398-8416 8417-8426; 0748/1,6 0908/9, 0895; 0893/1; 0894; 0898/4 0367/3-8; 0368; 0369; 0364; 0344/125-130; 0345; 0346/1-3 0649
134. lelőehly 135. lelőhely 136. lelőhely 137. lelőheléy 138. lelőhely 139. lelőhely 140. lelőhely 141. lelőhely 142. lelőhely 143. lelőhely 144. lelőhely 145. lelőhely 146. lelőhely 147. lelőhely 148. lelőhely 149. lelőhely 150. lelőhely 151. lelőhely 152. lelőhely 153. lelőhely 154. lelőhely 155. lelőhely 156. lelőhely 157. lelőhely 158. lelőhely
159. lelőhely 160. lelőhely 161. lelőhely 162. lelőhely 163. lelőhely 164. lelőhely 165. lelőhely 166. lellőhely 167. lelőhely 168. lelőhely 169. lelőhely
0649 0714; 0707; 0713; 0712/9-13 0747; 0764; 0767/4 0970/8,10; 0970/1,13 0838/2; 0970/7-10 0691/35-43 0691/23 0691/23 0691/8, 23, 91 0691/91 0392; 0452; 0441-0442; 0440 0771/28-30 0773/15-17 01022/2-5 0769/21; 0768; 0767/4 0758/16-17, 19-20 0773/3, 11-13 0698/3-4 0758/20/22 0758/19-21 0758/17,19 0747; 0758/13-16 0767/5-6 0767/5-13 0758/21-22; 0776; 077/2, 4-7; 16, 19-21, 23 0777/19, 0777/20, 0777/21, 0777/5, 077762, 0777/16, 0777/25, 0777/26, 0777/28, 0777/29, 0777/30, 0777/31, 0777/32, 0777/33, 0777/34, 0777/35, 0777/36, 0777/37, 0777/38, 0777/39, 0777/40, 0777/41, 0777/42, 0777/43, 0777/44, 0777/24, 0778/2, 0778/3, 0778/5, 0779/25, 0779/26, 0779/28, 0779/29, 0779/31, 0779/32, 0779/34, 0779/36, 0779/38, 0779/43, 0779/44 0777/23 2877-2882; 2997-3005; 2907-2911; 29332938; 2939; 3022; 3033; 2994-96; 29662968; 2961-2963; 2955; 2940-2941; 2905 0399/1 0180; 0169/1-4 5330/1-2; 01315; 01316/1 0456/2; 0462; 0463/2 2072; 2075-2077; 2071 0960/21; 01018/6-10; 0960; 01018/4 0121001209; 01207, 01166/4, 01209, 01207/4, 01207/5, 01209/2, 01210, 01210/2, 01210/3, 01210/4 01212/4, 01212/5, 01212/12, 01212/13 0227/12,18
170. lelőhely 171. lelőhely 172. lelőhely 173. lelőhely 174. lelőhely 175. lelőhely 176. lelőhely 177. lelőhely 178. lelőhely 179. lelőhely 180. lelőhely 181. lelőhely 182. lelőhely 183. lelőhely 184. lelőhely 185. lelőhely 186. lelőhely 187. lelőhely 188. lelőhely 189. lelőhely 190. lelőhely
191. lelőhely 192. lelőhely 193. lelőhely 194. lelőhely 195. lelőhely 196. lelőhely 197. lelőhely 198. lelőhely 199. lelőhely 200. lelőhely 201. lelőhely 212. lelőhely 213. lelőhely
0370/2-3; 0372; 0401/3-6 0339/2 0339/1-2 0339/1; 0340; 0341/3-4 0339/1 0337/2; 0338; 0339/1 0344/28-35; 0341/4 0344/43-44 0344/68-74. 112-119 0335/4; 0399/1; 0329 01018/2,19,20 39-41; 80 4576 5040-5044 4301-4303; 4307 235-261; 266; 270; 272; 274; 277; 280; 283; 286; 893-899; 917; 140-162; 140-162; 134139 0346/1; 0345; 0344/111-121 01291; 01292; 01294/2 01273/1 01018/5-6 01169/1-2; 01171/1-2; 01173/1; 01164/19, 01164/38, 01166/5, 01169/1, 01169/2, 01170/1, 01170/5, 01171/2, 01172, 01173/1, 01173/2, 01173/8, 01173/10, 01173/11 01045/1 01045/2-3 0623/6-8 01198/1-2; 0960/17; 01200/3; 01199 0674/15-16,29; 0661; 0662/21; 0660/6,12-14 0609/37-43 2059-2060; 2064; 2080 2036 2056/1 0307/1 0307/1; 0300; 0299/3,5 01194, 01194/2, 01194/3, 01195, 01195/2, 01195/3, 01196/22, 01196/23, 01196/24 01200/23, 01200/24, 01200/25, 01200/26, 01200/27, 01200/28, 01200/29, 01200/30, 01200/31, 01200/32, 01200/33, 01200/34, 01200/35, 01200/36, 01200/37, 01200/38, 01200/65, 01200/66, 01200/69, 01200/71, 01200/72, 01200/73, 01200/74, 01200/75, 01200/91, 01200/92, 01200/93, 01200/95, 01200/96, 01200/97, 01200/98, 01200/99
2. függelék a 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelethez
Szarvas város helyi védelemre javasolt természeti és egyedi táji értékei: Szám H/1. H/4. H/5. H/9. H/12. H/14. H/20. H/21. H/22. H/23. H/38-39. H/47. H/63. H/72. H/73. H/80. H/83. H/102. H/107. H/113. H/115. H/116.
Helyi jelentőságű védelemre javasolt természeti és egyedi táji értékek megnevezése Idős kocsányos tölgycsoport* Kákafoki holtág, Bikazugi ága
H/124. H/125. H/127. H/128. H/129.
Mótyói-Bikazugi körgát Idős fehér nyár a Bohnyat-dűlőn Idős kőrisfa, Hurkás-Hegyes dűlő, Kenderföldek Kőrisfasor Legelő fűzfákkal (az egész Krava-járás gyek) Fűzfasor, Németh tanyához közel Három, idős fehárnyár példány Idős fehér nyár a békéscsabai út mellett, Ezüstszőlő szélén A Tessedik főiskola Mez. Gazd. Karának parkja Erdősáv az Arborátumal szemben Az Erzsébet ligettel szemben, spontán erdő és mocsár Kossuth tér és parkja Cipris étterem mögötti tájkert Kákafoki holtág Földsánc, (inkább hordalék hát), Érparti szőlők Kákai fasor és mezsgye Cigány-ér medre a volt Lenin Tsz. Telepén Nagyfoki holtág és partszegélye Dögös- Kákafoki csatorna (végig!) Vadgesztenye-sor Az un. Bogdán-ér valamikori medre és árterülete a hozzá tartozó Kákai gyepek Öreg kocsányos tölgy az un. Szentandrási úton a Jancsó és Lipták-tanya között elhagyott tanyaudvarban Öreg kocsányos tölgy és a magyar kőris a Meszjarik dűlőn Meszjarik dűlőn lévő tanyaudvar idős tölgye A Siratói szőlők bekötőjével szemben, az orosházi útról letérő dűlő kezdetén idős fehér nyár csoport jó cserjékkel és másodlombkoronás fákkal Ezüstszőlői gyepek és az azt kísérő idős facsoportok Nádáas a Mangolzugi csatorna végén, az endrődi határban Horvátpusztai kiserdő Gyep a Décsi-halom mellett
H/130. H/131. H/132. H/134. H/135. H/137.
Gyep és nádas a kisgát árvízi töltésbe csatlakozásnál, Halászlak felé Fehérnyaras a vasút mentén Halászlaknál Mocsaras holtmeder a Hármas-Körös és a Nagyfoki holtág között Erzsébet ilget Az óvónőképző belsőudverának teljes parkja Erdősödött, kubikgödör a hullámtérhez közel
H/120. H/121. H/122. H/123.
(2) Helyi védelemre javasolt kunhalmok Farkas halom Középhalom
Hrsz. 01266, 01268/1, 01252, 01223, 0519, 09243, 01248, 01225, 01218, 0927/2, 2071 0126. 0218+több hrsz. 0215. 0215. 0707. 5301 0791, 0793 0766. 2071 0727. 5318 0261. 0935+több hrsz. 0843. 0180-0186 0959. 4280/1, 4280/2
5320 2043 0114/3
(3)Védelemre javasolt egyedi táji értékek Szám T/2-3. T/7-8. T/16. T/17. T/25. T/26. T/27. T/28. T/29. T/30. T/32. T/34. T/35. T/36. T/37. T/40. T/41. T/42. T/43. T/44. T/45. T/46. T/48. T/49. T/50. T/51. T/52. T/53. T/54. T/55. T/56. T/57. T/60. T/61. T/62. T/64. T/65. T/66. T/67. T/68. T/69. T/70. T/71. T/74. T/75.
Védelemre javasolt egyedi táji értékek megnevezése Bikazugi majorság fái A Mótyói iskola udvarában található harangláb és kerekeskút Idős gyümölcsfasor (Kenderföldek) A Malomzugi csatorna természetes medrű és növényzetű, tájképileg is szép szakakszai** Harangláb tanyaudvaron (Ezüstszőlő) Pompás kút az ezüstszőlői iskola udvarán II. Világháborús Emlékmű Trafóház Trafóház Trafóház Vasúti tároló-rakodó épület Vasúti őrház Hősök ligete Tűzjelző Tessedik-szobor Körgát Milleniumi Emlékúttal Kacsa-tó Szivattyúház, Arborétum Fahíd Ásott mederszakasz Idős Kocsányos tölgy (helyi védett) Krepsz-tanya kertje és felújított nádas éüülete Idős szilvasor Betonoszlop Lőgát Óvóképző épülete Szarvas szobor Volt lókórház I. Világháborús emlékmű Harrucken báró szobra Árvaház Pavilozn az Erzsébet ligetben Dózs György úti óvoda Kubikgödör a vasút mentén a Krakkóban Volt Bezinai iskola Evangélikus általános iskola Egykori járásbíróság épülete Város fürdő régi épülete Volt Bárány vendéglő Egykori Nyári Színkör fapavilonja Egykori mezőgazdasági technicum épülete 1849-es emlékű Kőkereszt Volt vámház (Halász csárda) Partfal
Hrsz. 0791, 0793 01235/2 019.
3 2121 2298 1551 3543 3543 5186,4883,4883/6? 5301 037. 207, 870, 1220, 014 0290. 795 01299. 01299. 01298. 01347/1 0777, 0778, 0779 4420 4609 2043 2056\1 1803\2 2056 2071 5024 5320 2465 3109, 3110, 3111 0752/2 2041 2057 2070 50470 2069 6301 2071 2072 5319 5301
T/76. T/77. T/79. T/81. T/82. T/83. T/84. T/86. T/87. T/90. T/92. T/93. T/94. T/96. T/97. T/98. T/100. T/103. T/104. T/105. T/108. T/109110. T/111. T/114. T/117. T/118. T/119. T/138.
Lengyel-palota Egykori Hitelbank Rt. Épülete Árpád szálló Ószőlősi iskola Magtár Érparti szőlők, a XIX. században kialakult un. "szőlős sortelepülés" Érparti szőlő volt Iskola (teljesen átépítve) Kúria-kert és a Tessedik tanya Rózsási Iskola Rózsási Major Gazdasági épület Középhalmo-misszió épülete és haranglábja Kőhíd a Mongolzugi csatornán Állattartó telep Nyitott hodály Anyagnyerő gödör a Dózsa út végén Mangolzugi üdülők Kákai rizstelep központja ÖKI egykori kákai majorja Bezinai szőlők, a XIX. sz.-ban kialakult un. "szőlős sortelepülés" Volt siratói iskola épülete A Siratói iskola udvarán található harangláb és kút Siratói szőlők a XIX. sz.-ban kialakult un. "sőlős sprtelepülés" Kákai szivattyútelep Frecska mozi (tornateremként felújítva) Benka Gyula tagiskola épülete Volt Ipartestület épülete Mótyói tanyasor, a XIX. sz.-ban kialakult un. "szőlős sortelepülés"
2395 2055 2069 0626. 00601, 277-343 0294/4 1340
0954. 2780 657, 665, 676, 679, 700 01142. 01159. 8619-8679 8312
8302-8426 01221. 5016 2036
Táj- és természetvédelem (1) Országos jelentőségű védett természeti területek Körös-Maros-Nemzeti Park Körös Ártér Szarvasi Arborétum Természetvédelmi terület (121004/43) Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi terület (8/1991.(IV.26.) KTM rend.) (2) Védett természeti területek védőövezete Szarvasi Arborétum Szarvas: 6,49ha Békésszentandrás: 156,792 ha (3) Helyi jelentőségű védett természeti értékek Anna liget Kacsa-tó, békakonty és kígyónyelv élőhelye Bolza kastély belső parkja Erzsébet liget 13,0 ha Tessedik akácfája Védett fák és fasorok (17/2002. (VIII. 16.) Önkormányzati rendelet alapján Brigád utca Kossuth tér Könyvtár udvara Dózsa Gy utca Szabadság utca Kazinczy utca
Csordajárás HAKI híd Nyúl-zug Tanya II. (4) Ex lege védett területek, kunhalmok: Ex lege védett Kunhalmok neve
Hrsz.
1. Balczó-halom 0709-ből 0,3ha* 2. Csibula-halom 0668-ból és 0670/7-ből 0,2ha* 3. Fityó-halom 8063-ból és 8041/2-ből 1,0ha* 4. Gyilkos halom 0363-ból 1,0ha* 5. Strázsa-halom 3564/1-ből 1,5ha* 6. Szappanos-halom 0631/1-ből 1,0ha* 7. Podani tanya 0569/1 0,5ha* 8. Füzeshalom 0556. 0,6ha* 9. Királysági kettős halom 01047. 0,2ha* 10. Káka kettős halom 01047. 2,0ha* 11. Décsi halom 0561/5 1,1ha* *= A 13/1995./IV.19/ számú Önkormányzati Rendelet alapján helyileg védett
Területnagyság
3. függelék a 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelethez
Hivatkozott jogszabályok jegyzéke: A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. évi XX. törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény 6. A Szarvasi Önkormányzat 15/2009. (VI.19.) számú rendelete az Európai Parlament és a Tanács – belső piaci szolgáltatásokról szóló –2006/123 EK irányelve által érintett, egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról 1. 2. 3. 4.