Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2009.(XII.29.) Önk. rendelettel módosított 2/2009.(II.24.) rendelete az állattartás helyi szabályairól (egységes szerkezetben) Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések 1. §. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. § (1) E rendelet területi hatálya az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartási tevékenységre terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik a tulajdonukban (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állatot tartanak. 3. §. (1)
E rendelet alkalmazásában a) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a saját szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb 3 napig történő, átmeneti tartása. b) Állattartó (ebtartó): aki az állat (eb) tulajdonosa, illetve aki az állatot (ebet) gondozza, felügyeli. c) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény. d) Nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske, futómadár (emu, strucc). e) Kis haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl. f) Prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény. g) Haszonállat: a továbbiakban a d)–f) pont alattiak. h) Saját szükségletnek megfelelő mértékű állattartás: -nagy haszonállat: 5 db tenyészállat és annak szaporulata 2 hónapos korig (sertés esetében 1 db lehet tenyészállat); 1
j)
i) j) k)
(2)
-kis haszonállat: 30 db Kis létszámú állattartás mértéke: -nagy haszonállat: 20 db; (sertés esetében 2 db lehet tenyészállat) -kis haszonállat: 200 db Nagyüzemi állattartás mértéke: - nagy haszonállat: 20 db felett - kis haszonállat: 200 db felett Kedvtelésből tartott állat: eb, macska, egyéb díszállat (díszmadár, díszhal), kistestű rágcsáló, melynek tartása nem jövedelemszerzés céljából történik. Egyéb állat: Magyarországon nem honos állat, lapos mellű futómadarak, prémes állat. Közös udvarú porta: olyan családi házas ingatlan, amelyen egynél több önálló lakás található és közös tulajdonban lévő udvar tartozik hozzá.
Az ebek jellege szempontjából megkülönböztetendők: a) nagytestű ebek: az FCI (Fédération Cynologique Internationale) által nagy testű fajtának elismert kutyák, így különösen bernáthegyi, németjuhász, doberman, snauzer fajták és azok keverékei. b) vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. c) jelzőeb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, ennek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. d) őrző-védő eb: az az eb, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrzővédő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. e) vadász eb: az a munkavizsgával rendelkező eb, amely vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkező vadász tulajdonában van. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4. §
(1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani, úgy hogy az állat más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények létesítése, megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az állattartásra szolgáló épületben az állattartást csak az épületre vonatkozó használatbavételi vagy fennmaradási engedély alapján lehet megkezdeni illetve meglévő állattartás esetén ezen engedélyeket be kell szerezni. Az engedélyeket a rendelet hatálybalépést követő 1 hónapon belül kell beszerezni.
2
5. § (1) Haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, állatok tartására szolgáló megfelelő építményekben szabad. Semmiféle haszonállat nem tartható kertben illetve kert céljára szolgáló területen. (2) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, egészségügyi kártevők (légy, patkány, mezei pocok stb) rendszeres irtásáról. (3) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (4) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján – a felmerülő költségek megtérítése ellenében – az állat elszállításáról az önkormányzat gyepmester közreműködésével gondoskodik. (5) Az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni tilos. 6. § (1) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (2) Állatot közterületen legeltetni tilos, közös udvarba, kertbe vagy gyümölcsösbe kiengedni, ott legeltetni, csak a tulajdontárs és a bérlő hozzájárulásával szabad. III. fejezet Az állatok tartása és elhelyezése 7.§ Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a) lakóterület: kertvárosias (Lke) és falusias (Lfa) b) vegyes terület: településközponti vegyes (Vta) és központi vegyes (Vka) c) üdülőterület: üdülőházas és hétvégi házas d) külterület: általános (Má) és kertes (Mzk). Az a)-d) pontban felsorolt területek lehatárolását Pilismarót Község Településszerkezeti és Szabályozási Terve alapján e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 8. § (1) Lakóterületen lévő 600 m2-t meg nem haladó területű családi házas, valamint a hasonló teleknagyságú közös udvarú portákon lakásonként kizárólag kis haszonállat tartható. A tartható kishaszonállat maximuma 30 db. (2) Lakóterületen lévő 600 m2-t meghaladó területű családi házas, valamint a hasonló teleknagyságú közös udvarú portákon lakásonként tartható 3
a) saját szükségletre nevelt maximum 2 db nagy haszonállat, valamint ezek szaporulatai maximum 2 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig. b) kis haszonállatból maximum 30 db. (2) Vegyes területen lévő ingatlanokon: a) állattartási épületeket elhelyezni, haszonállatokat tartani nem lehet. b) haszonállatokat és kedvtelésből tartott állatokat tenyészteni nem lehet. (3) Üdülőterület hétvégi házas övezetében a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett a haszonállatok közül kizárólag ló tartható. A tartható lóállomány egyedszáma a 20 db-ot nem haladhatja meg. (4) Üdülőterület üdülőházas övezetben való állattartásra a (2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni. (5) A külterületi általános övezetben nagy haszonállatból 20 db (ebből tenyészállat max. 5 db lehet) kis haszonállatból 200 darab tartható a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak figyelembe vételével. (6) A külterületi kertes övezetben való állattartásra a (2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni. 9.§ A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén és ezek telekhatárától mért 50 méteres körzetén belül tilos haszonállatot tartani és ebtenyészetet létesíteni és működtetni. 10.§ (1) Állatok elhelyezésére szolgáló épületet létesíteni, átalakítani, csak építési engedéllyel lehet. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. (3) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, és az állatok tartása esetén a tulajdonosnak, állattartás céljára szolgáló udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni. (4) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. (5) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (6) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget. (7) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. 11. § (1) Belterületen és külterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentesen, fedéllel kell ellátni, amelyet állandó jelleggel fedett állapotban kell tartani, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. 4
(2) A hígtrágyát zárt szivárgásmentes csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (3) A hígtrágya és a kommunális szennyvíz azonos helyre gyűjtése tilos. (4) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (5) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. IV. fejezet Az állattartás különös szabályai Az ebtartás szabályai 12. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a falszomszéd, a közös udvaros szomszéd nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. (2) Ebet közös udvarban, közös tulajdonú ingatlanon a tulajdonosok, bérlőtársak, szomszédok írásbeli hozzájárulásával szabad tartani. 13. § (1) Lakóterületen ingatlanonként (kivéve a közös udvarú portákat) 2 eb, valamint 2 macska illetve ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig, illetőleg az anyától való elválasztásukig tartható. (2) Közös udvarú portákon – lakásonként – 1 eb, 1 macska valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig, illetőleg az anyától való elválasztásukig tartható. (3) Vegyes területen és üdülőterületen az egyes ingatlanokon 1 eb, valamint 2 macska és ezek szaporulatai 3 hónapos korukig illetőleg az anyától való elválasztásukig tartható. 14.§ (1) Az ebet közterületen illetve a közös udvarú porta közös használatú udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni. (2) A közterületen vagy a közös udvarú portán az eb által okozott ürüléket az ebtartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Közterületen való tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és használni. 15. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, a kerítéstől számított minimum 1 méter távolságot szabadon kell tartani. (3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
5
(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (5) Harapós, támadó eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni. 16. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló őrző-védő eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, b) élelmiszerboltba vagy más kereskedelmi tevékenységet folytató üzletbe, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) a temető területére, f) a játszótér területére. (2) Élelmiszer, vegyesbolt, egészségügyi- és oktatási intézmények előtt, illetve azok bejáratától számított 10 méteres sugarú körben - a vakvezető, jelző és a vadász eb kivételével - ebet kikötni nem lehet. 17. § (1) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: Minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően évenként.12 (2) Az ebek veszettség elleni védőoltásának helyét és idejét a helyben szokásos módon a jegyző teszi közzé. 18.§ (1) Az ebek biztonságos egyedi azonosítását a mikrochipes megjelölés jelenti. Az elektronikus azonosító rendszer (mikrochip, transzponder) a 19.§ (1) bekezdésben meghatározott, rögzített és elektronikusan tárolt adatok ebhez való kapcsolására szolgál. (2) Minden 2009. január 1.-e után született eb tartós egyedi azonosíthatóságát az eb tulajdonosa/tartója az eb 3 hónapos életkorának betöltése után, legkésőbb az eb 6 hónapos életkorának eléréséig köteles saját költségére mikrochip behelyezésével biztosítani. (3) A 2009. január 1.-e előtt született eb tartós egyedi azonosíthatóságát az állat tulajdonosa/tartója köteles legkésőbb az eb 2009. évben esedékessé váló veszettség elleni védőoltásának beadásáig, illetve a beadásakor saját költségére mikrochip behelyezésével biztosítani. (4) Amennyiben az ebet más okból (tenyésztői szervezet előírása miatt, egységes európai állatútlevél kiváltása miatt, vagy egyéb okból) mikrochip behelyezésével korábban egyedileg 1 2
Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról” szóló 41/1997 (V.28.) FM rendelet 213. § (4) bekezdés a) pontja Módosította a 18/2009.(XII.29.) Önk. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2010. január 1.
6
már megjelölték, úgy a tulajdonos legkésőbb az eb tárgyévben esedékessé váló veszettség elleni védőoltásának beadásakor az eb mikrochipes megjelöléséről köteles a jogosult állatorvost tájékoztatni és a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. (5) A mikrochipnek az ebekbe történő beültetését kizárólag az arra jogosult állatorvos végezheti. A regisztrálást ugyanazon eb esetében csak egyszer kell elvégezni. 19. § (1) A Polgármesteri Hivatal – e rendeletben szabályozottak szerint- a bejelentett ebekről elektronikus formában is az alábbi tartalommal nyilvántartást vezet, amit szabálysértési hatóság, vagy az erre a jogszabályok által feljogosított szervezet felhasznál: a) az ebtartó adatai (név, lakcím, személyi azonosító) b) az eb azonosítási adatai (faja, fajtája, ivara, születési éve, egyedi azonosításra szolgáló adatok, az állat testébe helyezett mikrochip azonosító száma) c) veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontja. (2) A jelen rendelet hatálya alá tartozó ebek esetében a 18.§ (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti beültetésre kerülő mikrochip megjelöléséhez kapcsolódóan az (1) bekezdésben felsorolt adatok rögzítését, kezelését, és továbbítását rendeli el. (3) A rendeletben szabályozott adatkezelési feladatokat az Adatvédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell ellátni. (4) Az adatkezelő a kezelt adatokat az Adatvédelmi Szabályzat szerint az alábbi feladatok ellátásához használja fel: a) kötelező védőoltások és szűrővizsgálatok határidőben történő elvégzésének az ellenőrzése; b) az elkóborolt ebek azonosítása és visszajuttatása az állattartó számára; c) a szabálysértő állattartók azonosítása; d) veszettség elleni védőoltás meglétének a dokumentálása, kiemelten a kutyatámadások esetét. (5) A személyes adatok kezelésében érintettek jogai, illetve azok érvényesítése a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak, valamint az Adatvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint történik. (6) A mikrochippel megjelölt állatok adatainak, valamint az ebek veszettség elleni védőoltására vonatkozó adatok nyilvántartása érdekében az Önkormányzat e rendeletben foglaltak szerint együttműködik a Magyar Állatorvosi Kamarával. 20. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy a betegégre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.3 (2) Az önkormányzat (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásáról az esztergomi gyepmester útján gondoskodik. Az állat befogásáról az illetékes hatósági állatorvost értesíti. (3) Az állat őrzéséről a befogást követő két hét elteltéig az Esztergomi Gyepmesteri Telepen a gyepmester gondoskodik. Az állattartó ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az
3
Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény tv. 43. § (1) bekezdése
7
állatot kiválthatja. A ki nem váltott ebek kiirtása a Gyepmesteri Telepet felügyelő hatósági állatorvos ellenőrzése mellett az ide vonatkozó állatvédelmi előírások betartásával történhet. Ebtenyészet 21. § (1) Ebtenyészetet kizárólag hatósági engedéllyel lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. Az engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát. Az engedélyt a polgármester adja ki. (2) Az engedélyezési eljárásban szakhatósági hozzájárulást kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól, mint szakhatóságoktól és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületnek a véleményét kell beszerezni. (3) Ebek tenyésztési céllal kizárólag a település külterületén tarthatóak. V. fejezet Szabálysértési rendelkezések 22. § (1) a) b) c) d) e)
Aki: a haszonállat tartására meghatározott védőtávolságokat nem tartja be, a haszonállatot tiltott helyen tart, a trágyagyűjtő helyét nem az előírásoknak megfelelően alakítja ki, a zárt trágyatárolót nem tartja állandó jelleggel fedett állapotban, az állatok által okozott bűzhatás csökkentéséről, megszüntetéséről nem, vagy nem rendszeres jelleggel gondoskodik, f) az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények takarításáról nem, vagy nem rendszeres jelleggel gondoskodik, g) a rendszeres rágcsáló és légyirtásról bizonyítható módon (kihelyezett szer, számla az irtószerről) nem gondoskodik, h) ebet a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló őrző-védő eb kivételével beenged, illetve bevisz vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe, élelmiszerboltba vagy más kereskedelmi tevékenységet folytató üzletbe, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, a temető területére, a játszótér területére, i) kedvtelésből tartott állattartásával mások nyugalmát zavarja, j) az ebet bekerítetlen ingatlanon szabadon tartja, felügyelet nélkül kóborolni hagyja, k) közterületen ebet póráz nélkül, illetőleg nagytestű ebet póráz és szájkosár nélkül sétáltatja, l) a felügyelete alatt álló eb által közterületen okozott szennyeződését nem távolítja el, m) eb tartós egyedi azonosíthatóságát mikrochip behelyezésével nem biztosítja szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét a „szabálysértésekről” szóló 1999. évi LXIX törvény 134. § (2) bekezdésében felsoroltak 3.000 Ft-tól 20.000-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatják.
8
VI. fejezet Eljárási szabályok 23. § (1) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik az állattartás korlátozható illetve megtiltható, ha: a) az állattartás e rendeletben meghatározott feltételei nem biztosíthatóak, b) az állattartó - előzetes hatósági figyelmeztetés ellenére - jelen rendeletben előírt feltételeket nem biztosítja, illetőleg a hatósági felhívásban előírtakat nem teljesíti, c) az állattartás akadályozza egyes ingatlanok megközelítését. (2) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – állattartási ügyek elsőfokon szakhatóságok (ÁNTSZ, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) bevonásával a Polgármester, másodfokon a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. (3) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás vagy megtiltás elrendelése esetén, amennyiben az állattartó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget és a végrehajtás másként nem vezet eredményre, a polgármester –az állattartó költségére- gondoskodik az állatok elhelyezéséről. VII. fejezet Záró rendelkezések 24. § (1) (2) (3)
(4)
Jelen rendelet 2009. május 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik. E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A rendelet hatályba lépésétől az állattartó az állattartást ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen folytatja, köteles azonnal megszüntetni, ha meg nem engedett mértékben és módon folytatja köteles 2009. szeptember 30.-ig megszüntetni illetve az előírt mértékre csökkenteni. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állattartás rendjéről szóló 7/2004. (VI.28.) önk. rendelet.
Pilismarót, 2009. február 24.
Benkovics László polgármester
Dr. Szabó Attila helyettesítő jegyző
9
1. számú melléklet A haszonállat elhelyezésére és az állattartó épületekre és építményekre vonatkozó szabályok
védőtávolságok (m) Melléképületek (melléképítmények pl: haszonállat ólja kifutója, ketrece, trágyatrágyalé tárolója) I. KIS HASZONÁLLAT ÁLLAT ÉS PRÉMES ÁLLAT: 1./ Saját szükségletre tartott 0-30 db-ig
lakóépülettől
ásott kúttól
fúrott kút
vízvezeték csaptól
8
10
5
-
2./ Kis létszámú állattartás 30-200 db-ig
25
10
5
-
3./ Nagyüzemi állattartás -200 db felett
50
10
5
-
az érintett szakhatóságok bevonásával egyedi elbírálás alapján
Melléképületek (melléképítmények pl: haszonállat ólja kifutója, ketrece, trágyatrágyalé tárolója) III. NAGY HASZONÁLLAT ÁLLAT:
védőtávolságok (m) lakóépülettől
ásott kúttól
fúrott kút
vízvezeték csaptól
1./ Saját szükségletre tartott -0-5 db-ig
16
15
5
3
2./ Kis létszámú állattartás -5-20 db-ig
25
15
5
3
3./ Nagyüzemi állattartás -20 db felett
50
15
5
3
az érintett szakhatóságok bevonásával egyedi elbírálás alapján
10
2. számú melléklet Pilismarót község közigazgatási területének állattartási övezetei (Pilismarót Község Szabályozási Tervében szereplő övezeteknek megfelelően) Lakóterület: kertvárosias (Lke) és falusias (Lfa) Vegyes terület: településközponti vegyes (Vta) és központi vegyes (Vka) Üdülőterület: üdülőházas és hétvégi házas Külterület: általános (Má) és kertes (Mzk).
11
3. számú melléklet A haszonállattartás egyedenkénti férőhelyigénye állatfajonként Ló: kötött Boxos: Karám: Szarvasmarha: borjú: növendék marha: tehén kötött: tehén kötetlen:
6-8 m2 8-10 m2 20< m2 1-3 m2 2,5-6 m2 5 m2 8-15 m2
Sertés: malac: hízó istállóban: kifutó: koca: Juh, kecske: istálló: kifutó:
0,3-0,5 m2 1 m2 2 m2 4 m2 2,5 m2 4 m2
Tyúk: ketrec: mélyalom: kifutó:
0,1 m2 0,2 m2 0,5 < m2
12
