5. Fejezet. A brüsszeli diktatúra érvényesülése Európában

5. Fejezet

A brüsszeli diktatúra érvényesülése Európában

5. Fejezet

A brüsszeli diktatúra érvényesülése Európában Ahogy azt a 3. fejezetben már bemutattuk, az olaj- és gyógyszerkartell által kitalált brüsszeli EU nagy mértékben Arno Sölter a náci „Nemzeti Gazdasági Rend és Nagytérségi Gazdaság Központi Kutató Intézetének” vezetőjének 1941-ben publikált tervein alapult. Így talán az sem meglepő, hogy a brüsszeli diktatúra stratégiája közvetlenül visszavezethető a nácik tevékenységére, ahogy 1933ban elfogadtatták a német parlamenttel a kartell felhatalmazó törvényét.

Egy európai felügyelő-állam létrehozása A Kartell egyik legfontosabb célkitűzése volt az 1930-as és ’40-es években, hogy Európát egy totalitárius társadalommá változtassák, melyben a náci rezsim összes ellenségét ki tudják iktatni. Ennek elérése érdekében a nácik a lakosság széleskörű megfigyelésébe kezd- A náci titkosszolgálat (Gestapo) főtek. Ezen feladat elsődleges végre- hadiszállása Berlinben. A brüsszeli hajtói Németországban a Sicher- diktatúra stratégiájának alapjai közheitsdienst (Biztonsági Szolgálat) vetlenül visszavezethetők a nácik és a Geheime Staatspolizei (rövi- tevékenységére, ahogy 1933-ban elfogadtatták a német parlamenttel a den Gestapo, Titkos Államrendőr- kartell felhatalmazó törvényét. ség) voltak. Mivel akkoriban a lehallgatási módszerek még nem voltak annyira kifinomultak, ezért ezek a szervezetek nagy mértékben függtek az informátorok és a hétköznapi emberek besúgói tevékenységétől.

206


A brüsszeli EU-ban a modern 21. századi technológia segítségével sokkal könnyebb megvalósítani az európai felügyelő-államot. Az emberek (mobil)telefonos, emailen keresztüli és internetes kommunikációjának megfigyelése, és a high-tech megfigyelőeszközök növekvő elterjedtsége a Kartell számára elérhető közelségbe hozta az általuk régóta áhított totalitárius társadalom elérését.

A polgárok magánbeszélgetéseinek, -levelezéseinek megőrzése A 2006-ban elfogadott Adatmegőrzési Irányelv a brüsszeli EU mind a 27 tagállamában kötelezi a telekommunikációs cégeket az összes kommunikációs forgalom rögzítésére és megőrzésére minimum 6 hónapig, maximum 2 évig. Ennek értelmében a szolgáltatók el kell tárolják ügyfeleik telefonhívásainak, SMS-einek, email- és internetforgalmának adatait, illetve ezeket a kormányzati szervek rendelkezésére kell bocsátani. És ha ez még nem lenne elég, 2010 júniusában bejelentették, hogy az Európai Parlament több mint 300 képviselője támogatja azt a tervet, hogy egy még szigorúbb adatmegőrzési irányelvet vezessenek be. Ez lehetővé tenné az internetes keresőknek, hogy maximum 2 évig eltároljanak adatokat az esetleges hatósági vizsgálatok számára. Bár e könyv írásakor az EP-képviselők „írásbeli nyilatkozatának” nincsen azonnali hatása vagy jogi ereje, de ez mégis egy erős jele annak, hogy Európa totalitárius társadalommá változtatása felé vezető útján a brüsszeli EU nem fog fennakadni olyan „csekélységen”, mint az emberi jogok. 2010-ben Tiziano Motti (bal oldalon) olasz és Anna Záborská (jobb oldalon) szlovák EP-képviselőknek sikerült beadványukhoz több mint 300 képviselőtársuk támogatását megszerezni, melyben az internetes keresőket kötelezni akarták, hogy az adatokat max. 2 évig megőrizzék és a hatóságok rendelkezésére bocsássák.

207

5. Fejezet

Emberek bizalmas személyes adatainak megőrzése 2010 elején kitudódott, hogy egy óriási Európát behálózó számítógépes rendszeren nagy mennyiségű bizalmas személyes adatot tárolnak, melyekhez több mint 500000 terminálról hozzá lehet férni. Ez a Schengeni Információs Rendszer (SIS) számos különböző személyes adatot tárol a „diszkrét megfigyelés alatt álló személyekről”, így például nevet, születési dátumot és helyet, nemzetiséget, fizikai jellemzőket és még más adatokat is. Ezt a rendszert 1985-ben az úgynevezett Schengeni Megállapodás alapján hozták létre, mely az európai szuperállam létrehozásának fontos lépéseként eltörölte az EU belső országhatárain az ellenőrzést. A SIS-ben minden egyes nemzetnek saját része van, melyhez a technikai támogatást Strasbourgból, Franciaországból nyújtják.

Egy egész Európát behálózó óriási számítógépes rendszeren nagy mennyiségű bizalmas személyes adatot tárolnak, melyekhez több mint 500000 terminálról hozzá lehet férni.

E könyv írásának idején egy továbfejlesztett SIS-en dolgoznak, az ún. SIS2-n, melyet 2013 elejére akarnak működésbe állítani, hogy a rendszer képes legyen az eddigi 31 millió helyett 70 millió „figyelmeztetést” kezelni. Mindeközben az Európai Bizottság egy hivatalos munkadokumentuma egy még nagyobb adatbázist tervez, mely rendszert „tesztelni kell, hogy biztosítható legyen a 100 millió figyelmeztetésnyi kapacitás”.

208


Az „abnormális viselkedés” figyelése A brüsszeli EU szintén több millió eurót költ „orwelli” számítástechnikai rendszerek fejlesztésére, melyek feladata CCTV-képek megvizsgálása és az interneten „abnormális viselkedés” keresése. A „Project Indect” program keretében számítógépes szoftvereket fejlesztenek, melyekkel megfigyelhetik és feldolgozhatják az interneten, vitafórumokon, fájlszervereken, peer-to-peer hálózatokon, sőt akár a privát számítógépeken található információkat. Az Open Europe átláthatóságot vizsgáló független kutatócsoport úgy véli, A brüsszeli EU több millió hogy a Project Indect által gyűjtött in- eurót költ „orwelli” számítástechnikai rendszerek fejformációkat felhasználhatja a Euro- lesztésére, melyek feladata pean Joint Situation Centre (SitCen) is, CCTV-képek megvizsgálása egy kevéssé ismert szervezet, mely és az interneten „abnormámegfigyelők szerint gyakorlatilag egy lis viselkedés” keresése. jövőbeli EU-titkosszolgálat előfutára. A SitCen része az úgynevezett „European External Action Service”nek, melyet az Európai Bizottság külügyi főképviselője és elnökhelyettese Catherine Ashton vezet, aki korábban többek között a gyógyszerszabadalmakkal foglalkozott. A SitCenről már most is tudni lehet, hogy létrehozott egy csoportot európai fővárosokból származó titkosügynökökből. A nyomozással és büntetőeljárásokkal foglalkozó programok anynyira gyorsan szaporodnak a brüsszeli EU-ban, hogy Stephen Booth, az Open Europe egy elemzője szerint mára már 17 bűnüldöző rendszer és adatbázis létezik vagy van fejlesztés alatt, és ezekből 6-ban van szükség személyes adatok gyűjtésére vagy tárolására az egész EU területéről.

209

5. Fejezet

A „szélsőséges üzeneteket” terjesztők megfigyelése 2010 júniusában napvilágot láttak dokumentumok a brüsszeli EU egy tömeges megfigyelési projektjéről, melyet azért hoztak létre, hogy információt gyűjtsön olyan emberekről és csoportokról, melyek – szerintük – „szélsőséges üzeneteket” terjesztenek. A Statewatch – egy polgári szabadságjogokkal foglalkozó szervezet – információi szerint, a dokumentumokban megnevezett célpontok között antiglobalizációs és nacionalista csoportok tagjai is szerepelnek. A dokumentumban vázolt különböző megfigyelési módokkal szerzett információk között tároltak adatok a megfigyelt személy barátairól, családjáról, szomszédairól is, valamint az illető internetes szokásairól, pszichológiai vonásairól, vallásáról, szocioökonómiai státuszáról is, sőt még politikai témákhoz kapcsolódó „szóbeli megjegyzéseiről” is, melyekhez valószínűleg telefonos lehallgatással jutottak hozzá.

A brüsszeli EU információt gyűjt azokról az emberekről, akik – szerintük – „szélsőséges üzeneteket” terjesztenek. Ennek a Big Brother-szerű titkos megfigyelésnek a célpontjai között antiglobalizációs és nacionalista csoportok tagjai is szerepelnek.

Ezen dokumentumok alapján ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy ezentúl a brüsszeli EU bárkit, aki aktívan és nyíltan ellenzi, hogy vállalati érdekek vegyék át az Európa feleti uralmat, megfigyelés alá vehet szélsőséges üzenetek terjesztése miatt. Azonban talán még ennél is zavaróbb, hogy úgy tűnik, hogy az elkövetkező években a brüsszeli EU a petíciókat támogató európai polgárok politikai irányultságát is rögzíteni fogja.

210


A polgárok politikai meggyőződésének megfigyelése Az ún. „Európai Polgári Kezdeményezés” (European Citizens’ Initiative, ECI) az Európai Parlament jóváhagyásával jött létre 2010 decemberében, és úgy népszerűsítették mint a „az EU politikájának alakításában való népi részvétel új formája”. Bár az ECI a diktatórikus és tömegesen ellenzett Lisszaboni Szerződés hatálya alá tartozik, mégis egy demokratikus felépítményként próbálja meg beállítani a brüsszeli EU-t, melyben az európai polgároknak joga van felhívást intézni az Európai Bizottsághoz, hogy az az érdekükben politikai kezdeményezéseket terjesszen elő. Azonban a jól hangzó politikai retorika ellenére az igazság egészen más. Ahelyett, hogy lehetővé tenné a pol- A brüsszeli EU szándéka az ún. „Európai Polgári Kezdeményegári indítványoknak, hogy felülvizs- zés” felállításával az volt, hogy gáltassák a diktatórikus brüsszeli létrehozzon magának egy titkos szerződéseket, egy az ECI-hez bea- eszközt, mellyel megfigyelheti és dott petíció számára csak arra van le- rögzítheti az európai polgárok politikai meggyőződését. hetőség, hogy „az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség”. Más szóval, minden olyan polgári indítványt el fognak utasítani, mely ellenzi a a brüsszeli szerződések bármely elemét vagy amely a brüsszeli EU „értékei” ellen lép fel (amiket maga a brüsszeli EU határozott meg). De ez még nem minden. Ahhoz, hogy a polgárok aláírásait elfogadja a brüsszeli EU, az ECI kimondottan nehézkes bürokratikus szabályokat ír elő az aláírásgyűjtésre vonatkozóan. Olyannyira,

211

5. Fejezet

hogy az európai kampánycsoportok máris jelezték, hogy ilyen feltételekkel nagyon nehéz lesz formailag megfelelő indítványt benyújtani. Azonban az ECI legalattomosabb előírása az, hogy nem enged a brüsszeli EU elvárásaiból, ezért minden aláírás mellett ott kell álljon a teljes név, teljes lakcím, a születés ideje és helye, az állampolgárság és a személyigazolvány száma (a megkövetelt adatok kis mértékben eltérhetnek a különböző tagállamokban). Ezáltal a „nyilvánosság részvétele az Európai Unió politikájának alakításában” elvtől igen csak távol állnak, és inkább úgy tűnik, hogy a brüszszeli EU igazi szándéka az ECI felállításával az volt, hogy alkosson magának egy titkos eszközt, mellyel megfigyelheti és rögzítheti az európai polgárok politikai meggyőződését.

Beszélgetések megfigyelése egyes európai városokban

Néhány európai városban már létezik olyan megfigyelő rendszer, mely rejtett mikrofonok segítségével figyeli a nyilvános helyen elhangzó beszélgetéseket. Amszterdamban például 20 mikrofont helyeztek el a központi pályaudvaron.

Néhány európai városban már létezik olyan megfigyelő rendszer, mely rejtett mikrofonok segítségével figyeli a nyilvános helyen elhangzó beszélgetéseket, éppúgy, mint George Orwell klasszikussá vált regényében, az 1984-ben. Ezt a technológiát Sigardnak nevezik, mely az érzékelők által öszszegyűjtött információk alapján elméletileg képes felismerni az „antiszociális viselkedést”.

Adatvédelmi és polgárjogi aktivisták rámutattak arra, hogy az ilyen típusú megfigyeléssel könnyű visszaélni, hisz minden egyes polgárt mint potenciális bűnözőt kezel, így ez a rendszer jelentős lépést jelent egy totalitárius rendőrállam kiépítése felé.

212


Ráadásul a Sound Intelligence, a Sigard technológia előállításáért felelős holland cég azt is javasolta, hogy szereljék fel a rendőrautókat mikrofonokkal, melyek így a városközpontokban járőrözve figyelhetnék a „baljós jeleket”. Azonban, ahogyan majd mindjárt látni is fogjuk, nem csak a az alsóbb szinteken van veszélyben az európai polgárok adatainak védelme.

A légiutasok beszélgetéseinek rögzítése A jövőben az európai polgárokat akár légi útjuk során is megfigyelhetik. 2010-ben bejelentették, hogy a brüsszeli EU egy kísérletet indít az Egyesült Királyságban. A Reading University projektjében kamerákat, mikrofonokat, számítógépes rendszereket és más eszközöket kombinálva hallgatnak A brüsszeli EU támogatja olyan elektbele repülés közben az utasok be- ronikus berendezések kifejlesztését, szélgetéseibe, illetve követik moz- melyek lehallgatják a repülőgépek utasainak beszélgetéseit. gásukat a gépen. E programnak a finanszírozása nagy felháborodást váltott ki Európában a polgári szabadságjogokért kampányolók körében. Határozottan ellenzik hogy a brüsszeli EU megfigyelései ilyen irányban haladjanak tovább és mindezt az adófizetők pénzéből fizessék.

Kémek a levegőben Összhangban azzal a törekvéssel, hogy Európából egy totalitárius társadalmat csináljanak és a polgárokat teljeskörű megfigyelés alatt tartsák, a brüsszeli EU támogatja a pilóta nélküli járművek (Unmanned Aerial Vehicles) kereskedelmi fejlesztését is. Jelentések

213

5. Fejezet

szerint eddig legalább egy tucat pilóta nélküli repülőkkel – vagy más néven drónokkal – kapcsolatos projektet támogattak, és valószínűleg ezeket újabbak is követik majd. Különös figyelmet érdemel a lakott területeket megfigyelő drónok fejlesztése. Ez a projekt µDrones néven ismert, mely keretében relevánsnak minősített területeket figyelnek meg, többek között nyilvános helyeket és reptereket. A brüsszeli EU támogatja a pilóta nélküli járművek (Unmanned Aerial Vehicles) kereskedelmi fejlesztését, melyekkel lakott területeket akarnak megfigyelni. (Kép: Wikipédia)

Némely EU-tagállam már előkészületeket végez a lakosság drónokkal való megfigyelésének bevezetéséhez. Az Egyesült Királyságban például a Védelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium egyaránt kidolgozott átfogó drónterveket, és előkészületeket végeztek annak érdekében, hogy pilóta nélküli drónokkal tudják majd támogatni a rendőrségi intézkedéseket, illetve meg tudják figyelni a lakosságot.

„Fekete dobozt” az autókba Egy kevéssé ismert „Project Veronica” nevet viselő hároméves tanulmány tanúsága szerint a brüsszeli EU azt tervezi, hogy a repülőkhöz hasonlóan az autóknál is bevezetteti a fekete dobozok használatát. Ezek a hivatalos nevükön eseményadat-rögzítőnek (Event Data Recorder, EDR) nevezett dobozok képesek figyelemmel kísérni különböző változókat, úgymint sebesség, fékezés gyakorisága, index- és dudahasználat stb. Bár a terv támogatói azt állítják, hogy a dobozok célja az, hogy a biztosítótársaságok és a rendőrség könnyebben fel tudja tárni a balesetek okait, a valóságban, ha ezeket az adatokat összekapcsolják más követési adatokkal, például mobiltelefonokból vagy a se-

214


bességmérő kamerákból, akkor a brüsszeli EU majdnem teljes körű információkkal rendelkezhet a polgárok mozgásáról. A Project Veronica zárójelentésében 2009-ben azt a javaslatot fogalmazták meg, hogy a brüsszeli EU-nak egy irányelvet kellene bevezetnie a baleseti adatrögzítők elterjedésének A brüsszeli EU teljes mértékben tisztában szeretne lenni a polgárok mozgásával, érdekében. Ezen adatrögzítők ezért minden autóba a repülőkéhez habevezetését több különböző sonló fekete dobozokat telepíttetnének, járműtípusok esetén is szor- melyekkel meg lehetne figyelni a közlekegalmazzák. A későbbiekben, dőket és útvonalaikat. ha ezekkel a fekete dobozokkal már megbarátkoztak az emberek, akkor a technológiát még egy szinttel tovább fejlesztenék, így például olyan adatrögzítőt javasolnának, mely már vezetés közben gyűjtené és figyelné az a adatokat.

A polgárok biometrikus katalogizálása és azonosítása 2009-ben egy müncheni székhelyű elektronikai termékeket gyártó cég, a Giesecke & Devrient leleplező sajtóközleményt adott ki, melyben azt sugallja, hogy a brüsszeli EU a polgárokat biometrikusan katalogizáló és azonosító rendszer bevezetésén dolgozik. Ennek érdekében európai kutatási együttműködést hoztak létre, melyet „Project BioP@ss”-nak neveztek el. Ez „Európa legnagyobb chipkártyás kutatási projektje”, melynek a sajtóközlemény szerint a fő célja, hogy „bevezessen egy chipkártyás elektronikus személyazonosító igazolványt, mely az egész EU területén érvényes lenne”. De ez a chipkártya nemcsak mint személyi igazolvány funkcionálna, hanem úgy tűnik, hogy „biztonságos lehetőséget nyújthat, ha kormányzati és más hivatalos szervek szolgáltatásait szeretnénk

215

5. Fejezet

igénybe venni. A BioP@ssszal rendelkezők biometrikusan hitelesített módon tudják majd magukat az interneten azonosítani.” Ha a szép szavak mögé nézünk, akkor feltűnik, hogy a projekt végső célja az, hogy az európai polgárok ezt a kártyát használják Az európai polgárok egyszer csak egy mindenhol: ha lakcímet olyan rémálomban találhatják maguváltoztatnak, ha gépjárkat, ahol a brüsszeli EU egy kattintással művet jelentenek be, ha hozzáfér a DNS-ükhöz, az ujjlenyomatukhoz és összes személyes adatukhoz. adóbevallást küldenek be, ha részt vesznek a választásokon, valamint ha kereskedelmi, banki vagy biztosítási szolgáltatást vesznek igénybe. Ennél is aggasztóbb azonban az a lehetőség, hogy az európai polgárok egyszer csak egy olyan rémálomban találhatják magukat, ahol a brüsszeli EU egy kattintással hozzáfér a DNS-ükhöz, az ujjlenyomatukhoz és összes személyes adatukhoz. Ami még rosszabb, a brüsszeli EU-ban az úgynevezett „belbiztonsági” ügyek körének kiterjesztéséről ugyanazok a cégek döntenek, amelyek profitálnak is ebből. Az Egyesült Királyságban működő Statewatch nevű polgári szabadságjogokat figyelő csoport szerint az Európai Biztonsági Kutatási Program (ESRP, European Security Research Programme) létrehozása 1,4 milliárd euróba került, és „elkészítését pontosan azokhoz a cégekhez szervezték ki, amelyek a bevezetésének a legnagyobb nyertesei is”, ilyen vállalatok többek között a védelmi cégek, mint például a Thales, a Finmeccanica, az EADS, a Saab és a Sagem Défénsé Sécurité.

216


217

5. Fejezet. A brüsszeli diktatúra érvényesülése Európában

Recommend Documents