4T – TROUGH THEATRE TO TALENTS SZÜKSÉGLETFELMÉRŐ KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE I. KÉRDŐÍV BEMUTATÁSA: 1. SZERKEZET - 4 részből áll 1. ALAPADATOK – felméri az átlag életkort, a szakmában töltött évek átlagát, a szakmát tanulók/szakmában dolgozók arányát; a fogyatékkal élőkkel való művészeti nevelésben való részvétel arányát; a szervezeti működés keretét (intézmény, egyesület stb.) 2. FORRÁSBIZTOSÍTÁS – felméri a szervezetben dolgozó gazdasági szakemberek számát, a munkájukkal való elégedettséget, javasolt fejlesztési/tréning elemeket a hatékonyabb gazdasági munka érdekében, a forráshiány szintjeit (infrastruktúra, humán erőforrás stb.) 3. INTÉZMÉNY SZERVEZETI MŰKÖDÉSE – felméri az intézményen belül vezetővel/kollégákkal való együttműködés minőségét, munkamegosztás arányosságát, szakmai munka minőségét, egyéni szakmai munka támogatottságát, fejlesztési irányait, infrastruktúra minőségét. 4. SAJÁT SZAKMAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE – felméri az egyén szakmai munkájáról való véleményét képzettség, kompetenciák (szociális és személyes kompetencia), motiváció és elhivatottság szempontjából, az egyén képzési igényeit. - minden rész végén reflexiót kér egy hazai/nemzetközi network támogatottságával kapcsolatban 2. TERVEZETT INDIKÁTOROK A) ALAPADATOKRA VONATKOZÓAN:
•
Van-e jelentős különbség a pályán lévő, illetve a pályára készülő szakemberek network iránti érdekeltségében?
•
A megkérdezettek milyen arányban dolgoznak művészeti irányú nevelési/képzési módszerekkel?
•
Magyarországon mely célcsoportok és mely korcsoportok esetében jellemzőbb a művészeti nevelés, mint módszer/képzés jelenléte?
•
Magyarországon melyik művészeti ág jelenik meg inkább a fogyatékkal élő személyek oktatásában, képzésében? („fehér foltok” feltérképezése)
•
Magyarországon terápiás vagy artisztikus céllal működik inkább a művészeti irányú nevelés-képzés a fogyatékkal élő személyekkel?
•
pl.: vak, Down-szindróma több, de siket kevés
•
Melyik kor/célcsoportra fordítódik nagyobb, kevesebb figyelem?
•
pl.: vak, Down-szindróma több, de siket kevés
•
A művészeti nevelés terén még nem aktív szakembereknek mely művészeti ág terén és mely kor/célcsoportra fókuszálva lenne képzési igénye?
•
pl.: vak, általános iskolás, drámapedagógia
•
Ki milyen tudással gazdagíthatja egy jövőbeli szakmai network közös tudását?
•
Milyen jelentős eltérések/hasonlóságok vannak magyar és nemzetközi vonalon a fenti kérdésekben?
B) FORRÁSBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓAN: •
Magyarországon mennyire jellemző a gazdasági szakemberek jelenléte?
•
Ha nincsen, akkor van-e igény a jelenlétükre?
•
Milyen területek lettek inkább megjelölve, mint fejlesztendő kompetenciaterületek a megkérdezettek szervezetének/intézményének gazdasági szakemberének munkája terén? (képzésszükséglet területének meghatározása)
•
Milyen jelentős eltérések/hasonlóságok vannak magyar és nemzetközi vonalon a fenti kérdésekben?
C) SZERVEZET/INTÉZMÉNY SZAKMAI MŰKÖDÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSÉRE VONATKOZÓAN: •
A Magyarországon működő (megkérdezett) szervezetek, intézmények szakembereinek hány százaléka elégedett a munka arányos leosztásával a szervezete/intézménye keretein belül?
•
A Magyarországon működő (megkérdezett) szervezetek, intézmények szakemberei mennyire elégedettek saját/kollégáik/teljes szervezet dolgozóinak együttműködésével?
•
Mennyire érzi támogatottnak magát a megkérdezett szakember az intézményen, szervezeten belül?
•
Mennyire jellemző Magyarországon, hogy támogatni tudják az intézmények/szervezetek az egyén (megkérdezett) szakmai kezdeményezéseit, képzési igényeit?
•
A Magyarországon működő (megkérdezett) szervezetek, intézmények szakemberei mennyire elégedettek saját/kollégáik/teljes szervezet munkájának minőségével?
•
Az oktatási/képzési folyamat területén mutatható ki leginkább fejlesztési igény? (infrastruktúra, szakmai támogatás, szakmai törekvések)
•
Milyen jelentős eltérések/hasonlóságok vannak magyar és nemzetközi vonalon a fenti kérdésekben?
D) MEGKÉRDEZETT SZEMÉLY SAJÁT SZAKMAI MUNKÁJÁRA VONATKOZÓAN: •
Mennyire jellemző, hogy megfelelő kihívást jelent a megkérdezettek számára a saját szakmai munkájuk?
•
Mennyire jellemző, hogy elégedettek a megkérdezettek saját szakmai munkájukkal? (önértékelés hiánya esetleg)
•
Milyen képzési igényt fogalmaznak általánosan a megkérdezettek? (lehetséges képzési irányok meghatározása)
•
Milyen jelentős eltérések/hasonlóságok vannak magyar és nemzetközi vonalon a fenti kérdésekben?
E) A 4 RÉSZTERÜLET KOMPLEX VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN: •
Vannak-e komplex fejlesztési/támogatást igénylő területek?
•
pl.: speciális egyéni igények (színpad technika), képzés (pályázatírói), együttműködési igény (nemzetközi – több országgal)
•
A különböző működési keretek közül melyekre jellemző gazdasági szakemberek hiánya?
•
Melyik működési keretre jellemzőbb a gyengébb forrásbiztosítás?
•
Van-e összefüggés a gazdasági szakember hiány és az intézményi/szervezeti, vagy egyéni szakmai működés minőségének megítélése között?
II. EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE: II/A. NEMZETKÖZI SZINTEN: 1. ALAPADATOK ÉRTÉKELÉSE: Kitöltők száma: 15 Neme: csak nő Átlag életkor: 40 év Iskolai végzettség: egyetemi Jelenlegi munkahelye: Arte e Salute Onlus / Mus.e Teatro del cocomero / Academy of Fine Arts / Association of Special Education Beosztása: alkalmazottak, egyesületi tagok, 1 tanuló Évek száma a fogyatékkal élőkkel való foglalkozással töltött időt tekintve: átlagosan 5 év. 99% végzi a tevékenységet szakmaszerűen, legtöbbjük intézményi keretek között végzi ezt a munkát. 50% értelmileg sérült/tanulási problémákkal küzdő, 50% lelki és magatartásproblémával diagnosztizáltak célcsoportjával foglalkozik. Egy intézmény kivételével (általános iskola felső tagozat) mindegyik felnőtt korosztállyal foglalkozik. 99% foglalkozik fogyatékkal élők művészeti nevelésével. Megjelölt célterület(ek) a művészeti nevelés területén továbbképzési igények szempontjából: -
ének-zene
-
vizuális nevelés
Azok között a szakemberek között, akik foglalkoznak fogyatékkal élők művészeti nevelésével 50-50% arány tapasztalható a csak terápiás célokkal/alkalmanként, illetve a művészeti irányultságú célcsoporttal rendszeresen foglalkozókat tekintve. A művészeti nevelés részterületeit tekintve egy kivétellel színházi/drámapedagógiai módszerekkel dolgoznak a megkérdezettek, míg egyikük elsősorban a vizuális nevelés/képzőművészet területére fókuszál. A szakmai munkájuk során elsősorban helyi közösségi (saját lakóhelyen belül) és nemzetközi szintű (bi-, és multilaterális egyaránt) együttműködések terén szereztek tapasztalatot. Továbbá a jövőben elsősorban a nemzetközi, többpartneres, illetve regionális (saját országon belüli) együttműködések terén szereznének szívesen nagyobb tapasztalatot. Egy hazai és/vagy nemzetközi network (szakmai hálózat) megítélése - a vezetett célcsoportok művészeti jövőjére nézve és a megkérdezettek saját szakmai fejlődésére egyaránt nagyon pozitív volt.
2. FORRÁSBIZTOSÍTÁS ÉRTÉKELÉSE: Minimum egy gazdasági szakemberrel minden megkérdezett intézmény rendelkezik, de van, ahol 5 fő dolgozik ezen a területen. Itt tapasztalható nagyobb létszámra való igény (10 főt tartanának ideálisnak). A gazdasági szakemberek munkájával való elégedettségi szint igen magas, a kommunikációs és/vagy az együttműködési készséget azonban minden intézményben megjelölték a hatékonyság növelésének feltételeként. Az intézmény működési szintjén pedig a szakmai programok (továbbképzése, konferenciák), illetve a humán erőforrás terén jelöltek meg fejlesztési igényt. Egy nemzetközi szakmai network e megjelölt fejlesztési célok támogató attitűdjével minden megkérdezett egyetértett. 3. INTÉZMÉNY SZERVEZETI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE: Intézményen belül a munkamegosztást arányosnak a megkérdezettek 60% -a találta megfelelőnek, míg 40 %-a nem túlságosan értett egyet az állítással. A szakmai munkájukról való visszajelzést tekintve ugyanez az arány volt megfigyelhető. A kollégákkal való együttműködés terén viszont 100%-os, a vezetővel való együttműködés terén már valamivel gyengébb – 80%-os elégedettség tapasztalható. A konfliktuskezelés terén és a kollégákkal való együttműködés egyértelműen pozitív visszajelzéseket adtak a megkérdezettek. Az egyéni szakmai kezdeményezések támogatásával és az ehhez szorosan kapcsolódó egyéni képzési igények intézményi szintű támogatottsággal kapcsolatban még azok a szakemberek is, akik teljes mértékben elégedettek voltak a vezetői munkával, kevésbé pozitív válaszokat adtak. Az intézményben folyó szakmai munka egészét tekintve nagyobb arányú a negatív válasz, mint a pozitív. Az oktatási infrastruktúraszükségleteket tekintve a módszertani segédanyagok, illetve a szemléltető eszközök fejlesztésével kapcsolatosan merült fel a fejlesztés hiánya, azonban az IKT és egyéb oktatási eszközök, illetve az egyéni speciális igények terén már megfelelőnek találták a fejlesztési folyamatokat. Az oktatási folyamatokkal kapcsolatos elégedettségmérés nyomán a megkérdezettek legkevésbé a képzések finanszírozásával (3,25-ös átlag egy 1 = kiváló/3 = van, de nem fordítanak rá megfelelő figyelmet/5 = nem megfelelő skálán), majd a hospitálás és a szakmai programokon (mindkettő 2,75) való részvételi szándékkal elégedettek. Jó eredmények születtek azonban (átlagosan 2,00 = megfelelő) a műhelymunka, esetmegbeszélések, egyéni konzultációk, a kutatások és az intézményen belüli és azon kívüli oktatási folyamatok támogatása, illetve az intézményen belüli együttműködés és a publikálási lehetőség mérésekor. Egy nemzetközi szakmai network e megjelölt fejlesztési célok támogató attitűdjével minden megkérdezett egyetértett.
4. SAJÁT SZAKMAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE: A megkérdezettek 100%-a úgy találta, az intézményben végzendő szakmai munka megfelelő kihívást jelent számára, az oktatói-nevelői munkához szükséges kompetenciák terén szintén elégedettség tapasztalható, a képzettség terén hiányt az idegen nyelvi kompetenciák (4 = elégedetlen vagyok) esetében fogalmaztak meg. Az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális írástudás és az innovációs tevékenységek terén elégedettek a megkérdezettek saját szakmai tudásának értékelésekor. Továbbtanulási, továbbképzési igény a drámapedagógiai módszerek és az idegen nyelv tanulása terén fogalmazódott meg. Egy nemzetközi szakmai network e megjelölt fejlesztési célok támogató attitűdjével minden megkérdezett egyetértett. Egy szakmai network kapcsán a több munkalehetőség teremtése lett speciális elvárásként megjelölve. II/B. HAZAI SZINTEN: 1. ALAPADATOK ÉRTÉKELÉSE: Kitöltők száma: 28 Neme: 12 férfi/ 16 nő Átlag életkor: 40 év Iskolai végzettség: főiskolai Jelenlegi munkahelye: Vakok Általános Iskolája, Felhőjárók Drámacsoport, Vakrepülés Színjátszó Társulat, Ruttkai Éva Színház, Korinta Alapítvány, Tui-Nazar Utazási Iroda Beosztása: legtöbbjük tanító a Vakok Általános Iskolájában, de vannak pályázati szakreferensek, illetve ifjúságvédelmi szakemberek is köztük más intézményekből, egyesületekből. Évek száma a fogyatékkal élőkkel való foglalkozással töltött időt tekintve: átlagosan 11 év. Legtöbbjük intézményi keretek között végzi ezt a munkát, de vannak jelen alapítványi, egyesületi és polgármesteri hivatalban dolgozók is. 50% végzi, 48% végzi és tanulja a szakmát, illetve 2% csak most tanulja a szakmát. 70% látássérültekkel és vakokkal, 10% lelki és magatartásproblémával diagnosztizáltak célcsoportjával, 10% mozgáskorlátozottakkal és 10% halmozottan sérültekkel foglalkozik. Egy polgármesteri hivatal kivételével (felnőtt korosztállyal) mindegyik intézmény óvodás, illetve általános iskolai (alsó és felső) korosztállyal foglalkozik. 50% foglalkozik fogyatékkal élők művészeti nevelésével. Megjelölt célterület(ek) a művészeti nevelés területén továbbképzési igények szempontjából: -
színház / drámapedagógiai módszerek
-
mozgás, tánc / táncpedagógiai módszerek
-
komplex / összművészeti pedagógiai módszerek
-
képzőművészet / vizuális nevelés módszerei
-
ének-zene / ének-zene pedagógiai módszerek
Azok között a szakemberek között, akik foglalkoznak fogyatékkal élők művészeti nevelésével 50-50% arány tapasztalható a csak terápiás célokkal/alkalmanként, illetve a művészeti irányultságú célcsoporttal rendszeresen foglalkozókat tekintve. A művészeti nevelés részterületeit tekintve elsősorban színházi/drámapedagógiai módszerekkel dolgoznak a megkérdezettek, míg egyikük elsősorban a vizuális nevelés/képzőművészet területére, illetve egy másik csoport ének-zene / ének-zene pedagógiai módszerekre fókuszál. A szakmai munkájuk során elsősorban helyi közösségi (saját lakóhelyen belül) és intézményen belüli együttműködések terén szereztek tapasztalatot, vagy ezen a téren sem. Továbbá a jövőben elsősorban a nemzetközi, többpartneres, illetve országos szintű együttműködések terén szereznének szívesen nagyobb tapasztalatot. Egy hazai és/vagy nemzetközi network (szakmai hálózat) megítélése - a vezetett célcsoportok művészeti jövőjére nézve és a megkérdezettek saját szakmai fejlődésére egyaránt nagyon pozitív volt. 2. FORRÁSBIZTOSÍTÁS ÉRTÉKELÉSE: Minimum egy gazdasági szakemberrel minden megkérdezett intézmény rendelkezik, de az utazási iroda és az egyesületi forma mellett nem jelöltek meg ezen a téren szakembert. Minden intézményben, mely már rendelkezik (minimum1 de van ahol 20 fő) gazdasági szakemberrel legalább kétszer annyi szakemberigény tapasztalható. Ahol nem rendelkeznek gazdasági felelőssel, ott minimum 1 és maximum 3 főt tartanának ideálisnak a munkavégzés hatékonysága szempontjából. A gazdasági szakemberek munkájával való elégedettségi szint nem túl magas (3,22), és a szaktudás, illetve a felelősségvállalás kivételével minden kompetenciaterület fejlesztési igénye (kommunikációs, információszerzés és feldolgozás, együttműködés, pályázatírás) megjelent a hatékonyság növelésének feltételeként. Az intézmény működési szintjén pedig a leginkább a szakmai programok (továbbképzése, konferenciák, belső képzések), illetve a humán erőforrás és az infrastruktúra terén jelöltek meg fejlesztési igényt. Egy nemzetközi szakmai network e megjelölt fejlesztési célok támogató attitűdjével minden megkérdezett egyetértett. 3. INTÉZMÉNY SZERVEZETI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE: Intézményen belül a munkamegosztással elégedetlennek bizonyultak a megkérdezettek (3,00 átlag = csak kis mértékben értek egyet az állítással, hogy arányos a munkavégzés az intézményen belül). A szakmai munkájukról való visszajelzést tekintve már sokkal jobb átlag (2,55) volt megfigyelhető. A kollégákkal való együttműködés terén viszont 100%-os, a vezetővel való együttműködés terén már valamivel gyengébb – 80%-os elégedettség tapasztalható. A konfliktuskezelés (1,77) terén egyértelműen pozitív visszajelzéseket adtak a megkérdezettek. Az egyéni szakmai kezdeményezések támogatásával és az ehhez szorosan kapcsolódó egyéni képzési igények intézményi szintű támogatottsággal kapcsolatban még azok a
szakemberek is, akik teljes mértékben elégedettek voltak a vezetői munkával, kevésbé pozitív válaszokat adtak. Az intézményben folyó szakmai munka egészét tekintve nagyobb arányú a pozitív válasz, mint a negatív (1,44 átlag). Az oktatási infrastruktúraszükségleteket tekintve az egyéni speciális igények, illetve a szemléltető eszközök fejlesztésével kapcsolatosan merült fel a fejlesztés legnagyobb hiánya, azonban az IKT és egyéb oktatási eszközök, illetve az módszertani segédanyagok terén már megfelelőbbnek találták a felszereltséget, de több helyen hiányosnak jellemezték, illetve a fejlesztéssel itt is elégedetlenek. Az oktatási folyamatokkal kapcsolatos elégedettségmérés nyomán a megkérdezettek legkevésbé a szakmai programokon való részvétel (3,25-ös átlag) és a kutatások (3,87-ös átlag) és a képzések (3,12) finanszírozásával elégedettek. Jobb eredmények (átlagosan 3,00) születtek mégsem fordítanak megfelelő figyelmet az intézményen belüli együttműködés támogatására és az intézményen kívüli projektek megvalósítására. A műhelymunka, az esetmegbeszélések, az egyéni konzultációk és az intézményen belüli projektek és a publikálási lehetőség támogatását megfelelőnek ítélték. Egy nemzetközi szakmai network e megjelölt fejlesztési célok támogató attitűdjével minden megkérdezett egyetértett. 4. SAJÁT SZAKMAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE: A megkérdezettek 100%-a úgy találta, az intézményben végzendő szakmai munka megfelelő kihívást jelent számára, az oktatói-nevelői munkához szükséges kompetenciák terén szintén elégedettség tapasztalható, kivéve a kreativitást, a kommunikációs és a konfliktuskezelő készségeket, ahol magasabb mint 2,5-ös átlag született, azaz „a nem tudom megítélni” válaszok és az „elégedetlen vagyok” válaszok száma magasabb, mint a „megfelelőnek tartom” válaszoké. A képzettség terén hiányt az idegen nyelvi kompetenciák (3,3 = elégedetlen vagyok/nem tudom megítélni) volt tapasztalható. Az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális írástudás és az innovációs tevékenységek terén elégedettek a megkérdezettek saját szakmai tudásának értékelésekor. Továbbtanulási, továbbképzési igény a drámapedagógiai módszerek és az idegen nyelv tanulása, a pszichológia és a komplex művészetterápia terén fogalmazódott meg. Egy nemzetközi szakmai network e megjelölt fejlesztési célok támogató attitűdjével minden megkérdezett egyetértett. Egy szakmai network kapcsán az anyagi források felkutatása, képzési lehetőségek összegyűjtése, rendszerezése, és az újdonságok megismertetése előadásokon, tanfolyamokon lett speciális elvárásként megjelölve. III. KÖVETKEZTETÉSEK: Az alábbi elemzés egy hazai szakemberekből álló kontrollcsoportjának válaszait elemzi a fent (I/2.) megadott indikátorok mentén külön a hazait, majd a hazai eredményeket összehasonlítja a nemzetközi kontrollcsoport eredményeivel. A kitöltők száma, mivel egy kontrollcsoportról van szó, ahhoz elegendő, hogy a jelenlegi eredmények alapján a kérdőívet továbbfejlesszük a kijött hibák alapján, illetve az itt kapott eredmények alapján a kitöltők körének kiterjesztését Az Én Belső Szín-Házam projektben résztvevőkön túlra feltétlenül megtegyük. A) ALAPADATOKRA VONATKOZÓAN:
•
A pályán lévő, illetve a pályára készülő szakemberek network iránti érdekeltségében nem találtunk különbséget, egyaránt nyitottak rá.
•
A megkérdezettek fele-fele arányban dolgoznak művészeti irányú nevelési/képzési módszerekkel/végez ilyen irányú tevékenységet önálló célcsoporttal. Aki nem folytat ilyen irányú tevékenységet még, a továbbképzési igényeknél megjelölte művészeti irányú módszereket, tehát a szakmai network létjogosultságát alátámasztottnak tekinthetjük.
•
Magyarországon a komplex művészetterápiás képzés, módszer képez leginkább „fehér foltot” a fogyatékkal élő személyek oktatásában, képzésében, tehát prioritást kell, hogy élvezzen a network szakmai programkeresésekor és támogatásakor, akár egy közös módszertan kidolgozása erejéig.
•
Magyarországon mind a terápiás, mind az artisztikus céllal működő művészeti irányú nevelés-képzés megtalálható a fogyatékkal élő személyek célcsoportját tekintve, tehát mindkét célcsoport igényeit figyelembe kell vennie a network-ön végzett munka során.
•
Egy jövőbeli hazai szakmai network közös tudását tekintve a különböző intézményi keretekből adódóan országos és regionális szintű együttműködések terén valósulhat meg eredményes tapasztalatcsere a szakmai munka, illetve a művészeti irányú tevékenységek tapasztalatainak megosztásán keresztül.
•
Jelentős eltérések a magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben az eddigi szakmai – elsősorban művészeti irányú tevékenységekre vonatkozó – együttműködések terén tapasztalható. Hazai viszonylatban inkább az intézményen belüli és helyi együttműködések terén van tapasztalat, míg nemzetközi szinten jellemző a nemzetközi, akár több országot érintő közös munka.
•
Jelentős hasonlóságok magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben az együttműködésekkel kapcsolatos igényben – mindkét fórumon a nemzetközi, több országgal való együttműködést jelölték meg célként, illetve a művészeti irányú tevékenységeket terápiás és artisztikus céllal használók aránya is azonos, 50-50%.
B) FORRÁSBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓAN: •
Magyarországon a gazdasági szakemberek jelenléte elsősorban az intézményi és közintézményi szervezeteken belül adott, egyesületi és vállalkozási szinten nem jellemző.
•
A jelenlétükre való igény azonban igen magas, mindenhol legalább a jelenlegi létszám kétszeresét jelölték meg hatékonyság szempontjából ideálisnak, illetve ahol nincs min. 1, de ideális esetben 3 gazdasági szakember foglalkoztatása a cél.
•
Fejlesztendő kompetenciaterületekként a megkérdezettek szervezetének/intézményének gazdasági szakemberének munkája terén a kommunikációs, információszerzés és feldolgozás, együttműködés, pályázatírással kapcsolatos készség, illetve tudásfejlesztés lenne a cél.
•
Magyarországon az intézmények működési szintjén pedig leginkább a szakmai programok (továbbképzése, konferenciák, belső képzések), illetve a humán erőforrás és az infrastruktúra terén jelöltek meg fejlesztési igényt.
•
Jelentős eltérések a magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben a gazdasági szakemberek aránya/intézmény tapasztalható. Nemzetközi szinten jóval magasabb a gazdasági szakemberek száma, ennek ellenére is kétszeresét jelölik meg ideálisnak a megkérdezett szakemberek. Továbbá a megjelölt fejlesztési területekre vonatkozóan - a gazdasági szakemberek kompetenciáját tekintve jóval kevesebb elvárás fogalmazódik meg, mint hazai szinten. (csak kommunikációs és együttműködési készség)
•
Jelentős hasonlóságok magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben az intézmények működési szintjén megfogalmazott forráshiányok területeiben tapasztalható. Mindkét kontrollcsoport megjelölte a humán erőforrásra való igényt.
C) SZERVEZET/INTÉZMÉNY SZAKMAI MŰKÖDÉSÉNEK MEGÍTÉLÉSÉRE VONATKOZÓAN: •
A Magyarországon működő (megkérdezett) szervezetek, intézmények szakembereinek nagyon alacsony százaléka elégedett a munka arányos leosztásával a szervezete/intézménye keretein belül.
•
A Magyarországon működő (megkérdezett) szervezetek, intézmények szakemberei teljes mértékben elégedettek saját/kollégáik/teljes szervezet dolgozóinak együttműködésével.
•
Az egyéni szakmai kezdeményezések támogatásával és az ehhez szorosan kapcsolódó egyéni képzési igények intézményi szintű támogatottsággal kapcsolatban még azok a szakemberek is, akik teljes mértékben elégedettek voltak a vezetői munkával, kevésbé pozitív válaszokat adtak.
•
Nem jellemző Magyarországon, hogy támogatni tudják az intézmények/szervezetek az egyén (megkérdezett) szakmai kezdeményezéseit, képzési igényeit.
•
A Magyarországon működő (megkérdezett) szervezetek, intézmények szakemberei összességében mégis elégedettek saját/kollégáik/teljes szervezet munkájának minőségével.
•
Az intézmény működési szintjén pedig a leginkább a szakmai programok (továbbképzése, konferenciák, belső képzések), illetve a humán erőforrás és az infrastruktúra terén jelöltek meg fejlesztési igényt.
•
Jelentős eltérések a magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben a megjelölt fejlesztendő területekben tapasztalható intézményi működés szintjén – a nemzetközi kontrollcsoport a hospitálást is megjelölte fejlesztési célként, míg ez hazai szinten jó megítélést kapott.
•
Jelentős hasonlóságok magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben a humán erőforrás és az infrastruktúra terén mindkét csoport jelölt meg fejlesztési igényt.
D) MEGKÉRDEZETT SZEMÉLY SAJÁT SZAKMAI MUNKÁJÁRA VONATKOZÓAN: •
Jellemzően hazai szinten és nemzetközi szinten is megfelelő kihívást jelent a megkérdezettek számára a saját szakmai munkájuk.
•
Jelentős eltérések a magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben a megkérdezettek saját szakmai munkájának megítélésben tapasztalhatók. A hazai kontrollcsoport önértékelése nyomán jóval gyengébb eredmények születtek, mint a nemzetközi kontrollcsoport önértékelésében.
•
Jelentős hasonlóság a magyar és nemzetközi kontrollcsoport eredményeiben, hogy képzési igényként mindkét fél a drámapedagógia és az idegen nyelvi képzést fogalmazta meg, amely elősegíti és indokolja a nemzetközi pályázatok figyelését és a Mostar szerepét a partnerek együttműködésének támogatásában egy szakmai networkon keresztül.
E) A 4 RÉSZTERÜLET KOMPLEX VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN:
•
Hazai szinten komplex támogatási igény tapasztalható az egyes intézmények/szervezetek működésének hiányosságaként megjelölt szakmai támogatás, továbbképzések támogatása – az egyének egyéni speciális képzési igényének megjelölésében (idegen nyelvi képzés, drámapedagógia, komplex művészetterápiás nevelés), illetve a nemzetközi, többpartneres együttműködések terén. Következésképpen a hazai network stratégiai tervét úgy célszerű összeállítani, hogy bizonyos időközönként akár a hálózaton belüli, a témára specializálódott szervezetek ajánlanak föl a megjelölt témákban továbbképzést a network tagjainak, akár külsős szakemberek meghívásával biztosítanak erre lehetőséget. Ajánlott a network mint jogi személy regisztrálása felnőttoktatási szervezetként, melynek segítségével az ott meghirdetett tréningek egyrészt bevételi forráshoz is juttatják őket a külső jelentkezők befizetett díjai által, másrészt a meghirdetett tréningek költségvetése lepályázható strukturális alapú (TÁMOP) és uniós forrásokból (LLP, Youth). A hálózat igényt formálna azoknak a pályázattípusoknak a bemutatására, melyek biztosítják az egyéni továbbképzéseket (Comenius, Grundtvig, Leonardo szakértői tanulmányutak és asszisztensi pályázatok, idegen nyelvi képzések). A hálózat mint jogi személy, megfelelő információk és segítség igénybevételével és a feladatok hatékony felosztásával sikerrel pályázhatna többoldalú nemzetközi partnerségekben való részvételre is. Ezekben a pályázatokban lehetőség lenne nem csak a külföldi jó gyakorlatok megismerésére, hanem olyan szakmai munkák lebonyolítására is, mint a komplex (művészetterápiás) tréninganyagok kidolgozása akár. A partnerek felkutatásában, a hasznosítható projektötletek felvázolásában, a pályázati dokumentumok összeállításában és a projektmenedzsmentben a MOSTart segítséget tud nyújtani.
•
A különböző működési keretektől nemzetközi szinten függetlenül igény van további szakemberek bevonására, hazai szinten azonban a civil szférát mélyebben érinti a probléma, mint a közintézményi, intézményi keretek között működő szervezetek életét a gazdasági szakemberhiány. Egy komplex operatív működési terv, mely kitér a jogi szervezet fenntarthatóságára is, felvázolná a gazdasági emberek felvételének és finanszírozásának a lehetőségét is. A stratégiai terv leképezhető egyesületek, alapítványok működéséhez is. Uniós projektekbe szintén beépíthető a gazdasági szakember díja. A jogi személy működését elősegítő gazdasági szakemberek segítséget és tanácsot tudnának nyújtani egyéni kérdésekben is.
•
Működési kerettől függetlenül megjelenik, mint probléma a gyengébb forrásbiztosítás, elsősorban humán erőforrás és infrastruktúra fejlesztés terén. Ajánlott tehát a network stratégiai tervében azoknak a pályázatoknak a felkutatása (elsősorban strukturális alapok pályázatai, LEADER pályázatok, munkaerő-forrás biztosítására és működtetésre kiírt pályázatok), melyek egy átgondolt hosszú távú működés során kisegíthetik a jogi szervezet anyagi forrásait. A MOSTart NKKE tagjai és külsős szakemberek segítséget tudnak ebben adni.
•
A gazdasági szakember hiány és az intézményi/szervezeti, vagy egyéni szakmai működés minőségének megítélése közötti összefüggésre utalhat az az eredmény hazai szinten, miszerint a megkérdezett szakemberek szakmai önértékelésében igen alacsony értékek jöttek ki, míg ezzel szemben ez az eredmény nemzetközi szinten sokkal pozitívabb. Gazdasági szakemberekben és a szakmai munka támogatottságában is jóval magasabb értékeket tapasztaltunk nemzetközi
szinten, mint a hazai kontrollcsoport eredményeiben. Feltételezhető, hogy a gazdasági szakemberhiány komoly terhet rak az intézmények vezetőire és szakembereire egyaránt, kevesebb idő és energia marad a szakmai munkára, amelynek következtében a szakma önértékelése és gyengébb lesz. Ennek az állításnak az alátámasztására azonban egy célirányos kutatást javaslunk, amely pontos mutatókat ad az elvégzendő munka területeire, típusára és a rá fordított idő arányaira is.
