49. évfolyam, szám 920 Ft

49. évfolyam, 2006. 11-12. szám

920 Ft

TARTALOM TECHNIKA KRÓNIKA

Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk! Megjelenik havonta Fôszerkesztô: Dr. Wellek Margit Szerkesztôbizottság elnöke: Dr. Horváth Péter Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Csapodi Csaba, Dr. Csapody Miklós, Dr. Cseh Béla, Dr. Ginsztler János, Dr. Kovács Árpád, Dr. Kováts Balázs, Dr. Lôw Miklós, Dr. Michelberger Pál, Dr. Pakucs János, Dr. Pécsi Mária, Sipos László Kiadja: TECHNIKA Alapítvány A szerkesztôség címe: 1027 Budapest II., Fô u. 68. Telefon: 225-3105, 06 20 222 9601 Fax: 201-6457 E-mail: [email protected] Felelôs kiadó: Dr. Pungor Ernô Nyomda: Innovaprint Kft., HU-ISSN 0040-1110 Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága 1008. Budapest Orczy tér 1. Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõknél, e-mailen: [email protected] faxon: 303-3440 További információ: 06 80/444444. Vidéken a postáknál és a kézbesítôknél. Külföldi elôfizetés: hírlap-elôfizetési irodában (HELIR) Budapest VIII. Orczy tér 1. levélcím: HELIR 1900 Budapest. Fax: 303-34-40. Elôfizethetô továbbá közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a TECHNIKA Alapítvány OKHB-Rt. 1040216621628113-00000000 pénzforgalmi jelzô-számra. Külföldieknek elôfizethetô: Technika Alapítvány Kereskedelmi Bank Rt., Handelsbank AG., Commercialbank, 1051 Budapest, Arany J. u. 24. SWIFT Nr. 202-622 OKHB HU/HB. Hirdetéseket felvesz: TECHNIKA Szerkesztôség. Tel.: 06-1-201-2480, 06-30-242-3770, [email protected] Terjesztés: Tel./Fax: 201-6246 [email protected] A szerkesztôség kéziratokat nem ôriz meg és nem küld vissza.

Környezeti rehabilitáció a Dunaferrnél BMF: Egyetemi Tudásközpont Szakmai világverseny Csökkenõ lakásépítési kedv Energiabiztonsági konferencia Budapesten

2 2 2 3 3

INNOVÁCIÓ A Solvo példája

4

GÉPIPAR Információ- és adatkezelés Állandó áramellátás A Borsodi-csapat Vízszintes megmunkáló központok

5 6 8 10

ÛRKUTATÁS Az ûrkutatás a Földnek ad válaszokat Ûrnap, 2006 Miskolci fémhab a nemzetközi ûrállomáson

11 11 12

INFOKOM Könnyebb dönteni Az IFS A biztonság tanúsítása Globális üzletmenet Közvetlenség 360º-os munkatér A szolgáltatások hálózata Tolvajbiztos, felhasználóbarát Parancsoljon egy géptermet! Harmincéves az internet Terjeszkedik az EQNet IBM Blue Gene V3x a király Kiváló hangminõség Bõvít az Interoute Multimédiás hologram Honlapkészítés öt lépésben Fénymásoló kukoricából Audio-vizuális kiállítás

13 13 14 15 16 16 17 19 20 21 22 23 24 25 25 26 26 27 27

MINÕSÉGÜGY Régiós szerepkörben Termékbiztonság az Európai Unióban

28 29

ROBOTIKA Isaac2 rugalmasan jár

31

TECHNIKATÖRTÉNET A Leonardo múzeum

32

ÉLELMISZER Biokarácsony

34

EXPO Az örléstõl a gyógyszerekig

36

KÖRNYEZET Hajóút, energia, szakmaiság

37

ATOMENERGIA A jövõ atomerõmûvei Tervszerû kárelhárítás

38 39

HÍREK

40

REJTVÉNY

44 2006/11-12

1

TECHNIKA KRÓNIKA

Szakmai világverseny A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) – az oktatási miniszter döntése nyomán – kezdeményezte Magyarország tagságát a Szakmák Világversenyét 50 éve megrendezõ WorldSkills nemzetközi szervezetben, amelynek eredményeként idén május 10-én hazánkat teljes jogú tagként vették fel a szervezetbe. Az október 30–31. között megtartott gödöllõi nemzeti szakasz az elsõ lépés volt azon az úton, melynek eredményeként Magyarország számára lehetõvé vált, hogy 2007. november 14–21. között részt vegyen a Japánban megrendezendõ szakmai világversenyen. Bartus Zsolt, az NSZI K+F fõigazgató-helyettese, a WorldSkills program hazai vezetõje a rangos megmérettetésen való részvétel fontosságát hangsúlyozva, leszögezte: kamarai adatok szerint napjainkban a szakemberhiány eléri az 50 000 fõt, s ha ez a tendencia folytatódik, 2012-ben 300 000 képzett szakember hiányzik majd a hazai gazdaságból. Az NSZI felhívására, a hazai válogató versenyt a Cisco, a Festo és a Legrand cégek támogatták. Így lehetõvé vált, hogy a hálózati informatikában 67 indulóval, a mechatronikában 28 résztvevõvel, a villanyszerelési kategóriában pedig 19 versenyzõvel megrendezzék a hazai válogatóversenyt.

2

2006/11-12

BMF: Egyetemi Tudásközpont

Környezeti rehabilitáció a Dunaferrnél

Megalakult a Budapesti Mûszaki Fõiskola (BMF) Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpontja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Pázmány Péter programjának támogatásával. Az Egyetemi Tudásközpont 2005-tõl 2008-ig nyert támogatást kutatás-fejlesztési és oktatási programjára, melynek középpontjában az úgynevezett ITS rendszerekkel (Intelligent Transportation System, Intelligens Közlekedési Rendszerek) kapcsolatos hazai tudásbázis megalapozása áll. A Tudásközpont a BMF önálló kutatásszervezési és kutatásmenedzselési egysége, amely a fõiskola nemzetközileg is jegyzett kutató közösségeire építve, az ipari partnerekkel együttmûködve, magas szellemi hozzáadott értéket képviselõ kutatás-fejlesztési projekteket szervez és valósít meg. Tevékenységét a vállalati partnerekkel közösen, külsõ források igénybevételével végzi, gondoskodva a megszerzett tudás visszacsatolásáról az oktatásba.

Közel egymilliárd forintos ráfordítással történetének legjelentõsebb környezeti rehabilitációs programját valósítja meg a Dunaferr. Az EU Regionális Fejlesztési Alapjától megpályázott forrásból a kohászati nagyvállalat kokszolójának területén keletkezett talaj- és talajvízszennyezés kármentesítését végzik el 2008. szeptember 30-ig. Az egymilliárdos EUtámogatás jelentõségét mutatja, hogy ilyen kármentesítésre idehaza évente csak 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre a KiOP pályázati keretben. A megtisztítandó terült elõkészítése, az objektumok elbontása, a szállítási feladatok elvégzése a Dunaferr tennivalója lesz, a szennyezõ anyagokat a Corax-Bioner ZRt. távolítja el: egy részüket kiviszik a gyárból és külön telepeken tisztítják, a maradék talajt és talajvizet biotechnológiai eljárásokkal ártalmatlanítják, általában benzollal táplálkozó baktériumok hatalmas mennyiségének segítségével. A pályázati anyag elkészítése igen jelentõs munkának bizonyult. Mûszaki dokumentációt, ezen belül tényfeltárást, mûszaki beavatkozási tervet, megvalósíthatósági tanulmányt kellett benyújtania a Dunaferrnek. A megvalósítandó talajkármentesítések közül a kokszolói az egyik legjelentõsebb a Dunai Vasmû területén. A bevezetendõ új gyártási technológiák egyik célja szintén a környezet megkímélése.

A Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozásának fõ szempontja, hogy az adott szakterületen az intézmény földrajzi környezetében legyen megfelelõ ipari háttér, illetve a tudásközpont gazdasági partnerei között jelenjenek meg a központ K+F tevékenységét ösztönzõ iparvállalatok, amelyek alkalmazói lehetnek a megszületõ kutatási eredményeknek. A BMF által vezetett konzorcium ipari partnerei a Knorr-Bremse Vasúti Jármûrendszerek Hungária Kft., a Ramsys ZRt. és az SDA Stúdió Kft. A konzorcium külsõ támogató partnerei az Inventure Autóelektronikai Kutató és Fejlesztõ Kft., a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt., valamint a Budapesti Közlekedési ZRt. A Tudásközpont költségvetése a teljes idõtartamra összesen 524 millió forint, amelybõl 300 millió forintot az NKTH biztosít, a további 224 millió forint a konzorcium által vállalt önrész.

A Tudásközpont alapító tanácskozása a fõiskolán

KRÓNIKA TECHNIKA

Energiabiztonsági konferencia Budapesten Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kezdeményezésére november 14-én Budapesten 13 ország és az Európai Bizottság részvételével Regionális Energetikai Miniszteri Találkozót tartottak. A szakpolitikusok áttekintették többek között az energiabiztonságot növelõ földgázvezetékek fejlesztésének és uniós finanszírozásának a kérdését, az Európai Unió energiapolitikáját, valamint az európai energiaszolgáltatási hatóság felállításának a lehetõségét. Kóka János kiemelte, hogy a kelet-közép-európai régió kezdeményezésére november 23-án az Unió a bizottsági miniszteri ülés napi-

rendjére tûzte a budapesti tanácskozás résztvevõi által elfogadott négypontos közös nyilatkozatot. A nyilatkozat szükségesnek minõsíti technológiai és forrás oldalon az energetikai diverzifikációt, az energiahatékonyság fokozását, az energiaforrásokról és technológiákról való konzultációt, továbbá erõs koordinációt szorgalmaz a nemzeti átviteli kapacitások tekintetében, hogy a november 4-ei uniós áramkimaradáshoz hasonló esetek elkerüléséért a tagországok kisegítsék egymás nemzeti kapacitását. Kóka János szorgalmazta, hogy az Unió a meglévõ szabadságjogok mellé sorolja a szabad energiaellátás lehetõségét is.

Csökkenõ lakásépítési kedv A mintegy 100 ezer hazai építõipari szervezet 2006 elsõ félévében 1,7 százalékkal kisebb teljesítményt produkálhatott, összehasonlító árakon, mint 2005 hasonló idõszakában, és 13,8 százalékkal kevesebb új lakásra adhattak ki használatbavételi engedélyt. Különösen a fõvárosban esett vissza a lakásépítés: egyötödével kevesebb lakás épült Budapesten, mint 2005 elsõ félévében. A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent. A szakértõi intézetek prognózisa szerint az elkövetkezendõ években a kormányzati reformintézkedések keresletvisszafogó hatása miatt a lakásépítés hul-

lámzóan alakul. Idén az elsõ félévben 1870 ezer m² lakóépület építésére adtak ki engedélyt, ami 16 százalékos csökkenést jelent.

TECHNIKA INNOVÁCIÓ

Jókor jó helyen a biotechnológiában

A Solvo példája Az, hogy a Solvo Biotechnológiai ZRt. kivásárolta tulajdonosát, több mint üzleti hír. Jelzi, hogy Magyarországon is saját lábra tud állni, sõt prosperálni is képes egy biotechnológiai KKV, egészen a világ élvonaláig is.

M

éltán keltett a gazdasági életben feltûnést november elején, hogy a szegedi Solvo Biotechnológiai ZRt. alapítói, vezetõsége és alkalmazottai megvásárolták egyetlen intézményi befektetõjük, a holland FastVentures teljes tulajdonrészét. Így a cég 75 százaléka „solvosoké” lett. Mint a cég alapítója és elnök-vezérigazgatója, ifj. Duda Ernõ elmondotta: miután a Solvo három éve nyereségesen mûködik, új lehetõségek merültek fel elõttük. A Solvo sikeressége lehet, hogy nem tipikus ma nálunk, de lehetséges - és ebben van talán a jelentõsége. Amikor a biológus családban felnõtt, de az egyetemrõl kimaradt ifj. Duda Ernõ 1999-ben 20 millió forinttal és egy 3×3 méteres laborban megalapította cégét, még nálunk nemigen harangoztak naphosszat a biotechnológiáról. Jellemzõ, hogy az ígéretes vállalkozást hamarosan el is adta, hogy egyetlen kutatójával így kockázati tõkéhez jusson. Szegeden „jókor volt jó helyen”, hiszen a biológia hazai központjában sem szakemberben, sem vállalkozó kedvben nem volt hiány: az ottani alapkutatási eredmények feszítõerõvel hatottak a termékkutatásra és az értékesítésre. A Solvo a következõt csinálta: elõször eladta a tudást a gyógyszergyáraknak, majd a hasznot visszaforgatva diagnosztikai kutatásokba kezdett, és ezt gyógyszerkutatásba fektette. Kiépítette kapcsolatát a világ 20

4

2006/11-12

legnagyobb gyógyszergyárával és az 5 legnagyobb biotechnológiai céggel. Egyetlen évben, 2005-ben árbevételét megnégyszerezte, és egy termékéért, az ABC transzporter fehérjékkel kapcsolatos tesztrendszer kifejlesztéséért és értékesítéséért ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat. Nemzetközileg is felfigyeltek a gyorsan fejlõdõ Solvóra. A Deloitte&Touche nemzetközi könyvvizsgáló cég két egymást követõ évben is a leggyorsabban prosperáló közép- és kelet-európai technológiai kisvállalatok közé sorolta. Szintén világhírû szabadalmuk a daganatos betegek optimális gyógyszerterápiájára egy diagnosztikai termék az eddigi több mint egy tucat szabadalmuk között. A Solvo „felfedezése” határainkon túl azzal is magyarázható, hogy a világon a biotechnológiai cégeknek csupán 5 százaléka él meg a bevételeibõl, s a Solvo e kis hányadban van. Abban viszont a most 50 fõvel dolgozó cégünk tipikus, hogy manapság a legtöbb biotechnológiai centrum új diagnosztikai rendszerek kidolgozását kutatja a nagyon precíz, egyénre szabott diagnózisok felállításához, meg új gyógyszereket kutat. Ide kapcsolhatók témailag a fermentációs technológiák, a nagyértékû vegyületek, gyógyszerek termelése baktériumokkal, gombákkal, növényi és állati sejtekkel, míg a harmadik biotechnológiai terület

a növényekhez kötõdõ csúcstechnológiák, a GM növények támogatott-vitatott vidéke. A kérdés most már csak az, hogy a Solvo jó választása (nemzetközi trend, közeli alapkutatás, kockázatoktól nem idegenkedõ vezetés) követhetõ példa-e ma Magyarországon? Ma mindenütt a fejlett gazdaságok húzóágazata a biotechnológia, fej fej mellett az informatikával. Magyarországon is ki kell aknázni nagyon nagy szellemi, gyógyszergyártási és mezõgazdasági lehetõségeinket a biotechnológiai ipar megteremtéséhez. Franciaországban e célból megindított Biomediterranea program már óriási exportpiacokat is célba vett. Nálunk a meginduláshoz, itt-ott a folytatáshoz egy hasonló, Biomagyarország programot kezdeményeznek új kutatási lehetõségek, az alap-egyetemi-felhasználói kutatókat és az ipart összekötõ hálózatok megteremtésével. Ebbõl a szempontból jó kezdeményezés volt az INNOSTART és a Magyar Biotechnológiai Szövetség (elnöke ifj. Duda Ernõ) által megalakított Biotech Üzleti Angyal Klub, amelynek elsõ ülésén 25 ismert és elismert nagybefektetõ ismerkedett a biotechnológiai cégek tevékenységével, termékeivel. K. F.

GÉPIPAR TECHNIKA

Statisztikai folyamatszabályozó rendszerek

Információ- és adatkezelés A statisztikai folyamat szabályozó (SPC) rend szerek mûködésének alapja a gyártott termé kek vizsgálatakor kelet kezõ adatok gyûjtése, rendszerezése és feldol gozása. Valójában az SPC rendszer összes – közvet lenül vagy közvetve érintett szereplõje ugyanazokkal az adatokkal találkozik, a különb ség az adatok feldolgozásá nak módjában és mélységé ben, azaz a közvetíteni kívánt információban van.

L

ényeges annak definiálása, hogy melyek azok az információk, amelyek szükségesek lehetnek az egyes felhasználói szintek számára. Ezeknek a meghatározott információknak bármely idõpontban, bármely tetszõleges idõszakra vonatkozóan elérhetõknek és megjeleníthetõknek kell lenniük. A megfelelõ adatok „elõkeresése”, az egyes számítások és kiértékelések elvégzése, a jelentések összeállítása, az eredmények grafikus megjelenítése korszerû szoftverek alkalmazása nélkül szinte lehetetlen feladat. Az adatok visszakereshetõségének biztosításához egy megfelelõen felépített adatbázisra van szükség, amely a gyûjtött adatok relációs tárolását teszi lehetõvé. Ehhez az adatbázisnak pontosan le kell írnia az adott gyártó- és gyártmánykör-

nyezetet, valamint a gyártási folyamatokat is. Annak az idõszaknak, amelyre vonatkozóan a felhasználó a kiértékeléseket és jelentéseket elkészítheti, idõben beállítható hosszúságúnak és elhelyezkedésûnek kell lennie, de alapvetõen fontos, hogy lehetõséget adjunk standard idõszakok – például utolsó év, negyedév, hónap, hét – kiválasztására is. A közvetlenül a gyártásban dolgozó munkatársak (operátorok) feladata az adatbevitelen túl a folyamat közvetlen felügyelete, illetve szükség esetén a beavatkozások elvégzése. Ezt a felügyeletet az operátor a szabályozókártyák folyamatos figyelésével tudja ellátni. Ebben a feladatában a program által kiértékelt szabályozókártyák automatikus megjelenítésével támogathatjuk, azon feltüntetve a fontosabb adatokat - mint például a folyamatképességi indexeket -, megjelölve az elõforduló szabályozatlanságokat, beavatkozásra okot adó eseteket. Az operátornak a feladata elvégzéséhez más kimeneti információra nincs szüksége, így felesleges õt további kiértékelési eredményekkel terhelni. Ha az információáramlást másik irányból vizsgáljuk, egyértelmû, hogy egy SPC rendszerben – az automatikus adatátvitel kivételével – az operátor az egyetlen személy, aki a feldolgozandó adatokat beviheti és rögzítheti, tehát ezen a szinten kell biztosítani az összes szükséges adat begyûjtését. Ezek lehetnek a vizsgálati – mérési és minõsítési –

eredményeken túl az egyes minták különbözõ szempontok szerinti elkülöníthetõségét segítõ adatok, például a gyártási tételazonosító, vagy legalább ilyen fontos az elvégzett beavatkozások rögzítése. A gyûjtött adatok utólagos kiértékelése már egy magasabb szintû szakember feladata. A munkájának két célja van: meggyõzõdni a folyamatok megfelelõségérõl, ellenõrizni, hogy az operátor az elõírtak szerint végzi-e a munkáját, elvégzett-e minden szükséges beavatkozást, valamint különbözõ szempontok szerinti kiértékeléseket készítve szakértõ szemmel megvizsgálni, hogy milyen módon lehet a folyamatokat javítani. Ezek közül az operátor felügyeletét megfelelõ információtechnológiai eszközök alkalmazásával automatikussá tehetjük. Amikor egy folyamatban szabályozatlanság bekövetkezése esetén nem történik beavatkozás – helyesbítés –, így a szabályozatlanság tartóssá válik, akkor errõl valamilyen úton, például e-mailben értesíthetünk egy illetékes, az adott gyártási területért felelõs szakembert. A mérnöki szintû elemzések vonatkozhatnak többek között a folyamat eloszlás típusára, képességére és szabályozottságára, az elõforduló szabályozatlanságokra, az elvégzett beavatkozásokra és e két utóbbi gyakoriságára. Lehetõséget kell biztosítani a hozzáértõ szakemberek számára a beállítások széleskörû módosítására, de – ahol csak lehetséges – a felhasználót alapértelmezett beállításokkal célszerû támogatni.

2006/11-12

5

TECHNIKA GÉPIPAR

A következõ jelentési szint azoknak szól, akik felé el kell számolnunk a gyártófolyamataink, ezáltal a gyártott termékeink megfelelõségérõl. Ebbe a körbe tartoznak a cégen belül a felsõbb szintû vezetõk, de természetesen a termékeink vevõi is. Ezen a szinten rövid, csak a lényeges információkat kiemelõ jelentésekre van szükség. A gyorsabb áttekintést elõsegítendõ célszerû az egyes eredményeket azok megfelelõsége szerint, jól látható módon megjelölni. Kedvezõ, ha az egyes jelentések azokat a mutatókat tartalmazzák, amelyeket az adott cég vezetése, illetve vevõköre elvár és értelmezni tud, ilyenek például a folyamatképességi – Cp és Cpk – indexek. Egyre inkább elterjed a Six Sigma módszer alkalmazása, amelyben a hagyományos folyamatképességi indexek helyett ppm és Z értékek segítségével fejezik ki a folyamat képességét és szabályozottságát. A fentiektõl valamelyest elkülönülnek az olyan eseti dokumentumok, mint a gép-, illetve folyamatképesség vizsgálati lapok, vagy egy adott tétel kiszállításakor nyomtatandó terméktanúsítvány. Látható, hogy egy SPC rendszerben milyen fontos és sokrétû feladat az adatok összegyûjtése, feldolgozása és a kiértékelési eredmények megjelenítése. Ehhez nyújt megfelelõ segítséget a – 2006-ban Magyar Termék Nagydíjat nyert – HNS SPC program. A program lehetõvé teszi a bonyolult matematikai – statisztikai módszerek egyszerû gyakorlati alkalmazását. Segítségével komplex – mérõ, adatgyûjtõ, elemzõ és kiértékelõ – folyamatszabályozó rendszer építhetõ ki. HNS Mûszaki Fejlesztõ Kft. Web: www.hns.eu E-mail: [email protected] Tel: (96) 506-930

6

2006/11-12

Minden eshetõségre készen

Állandó áramellátás SZÜNETMENTES ÁRAMELLÁTÁS: A RITTAL AZ IT FOLYAMATOS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSÁT INNOVATÍV UPS-TECHNOLÓGIÁVAL BIZTOSÍTJA A legtöbb esetben az érzékeny IT-alkalmazásoknak tartósan üzemelniük kell. Egy hosszabb ideig tartó áramkimaradás különösen nagy veszteségeket okozhat. Az áramellátás meghibásodás elleni védelme az IT-rendszer biztonságának alapvetõ eleme. Hogyan biztosíthatom minden esetben a rendszereim által igényelt teljesítményt? – így hangzik a központi kérdés. Az alábbiakban olyan lehetõségeket mutatunk be, melyek használatával biztonságos és szünetmentes üzemeltetés garantálható a számítóközpontban. A modern technológiák, így például az UPS-rendszerek biztosítják ehhez a lehetõ legnagyobb rendelkezésre állást. MODULOS UPS: HATÉKONY ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLÕ A rendszerösszeomlások 47%-a nem a tartós

áramkimaradásra vezethetõ vissza, hanem a másodperc tizedrészének nagyságrendjébe tartozó feszültségingadozásokra. Az ilyen jellegû károk ellen megbízható védelmet nyújtanak az IEC 62040-3 VFI (feszültségés frekvenciafüggetlen) osztályba sorolt berendezések. Ezzel a technikával, amelyet tisztán online technikának is neveznek, kiszûrhetõk a fõleg a hálózatban keletkezõ üzemzavarok: védelmet biztosít a feszültségcsúcsok, a villámok hatásai, a frekvenciaingadozások, a feszültséglöketek és –torzulások, valamint a felharmonikusok ellen is. Online üzemben egy egyenirányító, amely a telepet is tölti, egyenfeszültséget hoz létre a hálózati áramból. A mögéje kapcsolt váltóirányító (inverter) a hálózattól teljesen független, tökéletesen csatolásmentesített szinuszos váltakozó feszültséget állít elõ, amellyel a számítóközpont – szünetmentes tápegység használatával – mûködtethetõ. Az áramellá-

GÉPIPAR TECHNIKA

tás gyakorlatilag szünetmentes, mivel az elektronikus mellékág révén az átkapcsolási idõ lecsökken a milliszekundum tartományába. AZ

ÁRAMELLÁTÁS A KARBANTAR-

TÁSI MUNKÁLATOK ALATT IS ZA-

Ha a számítóközpontban el szeretné kerülni az összes hibahelyet („single point of failure”), decentralizált párhuzamos architektúrát (DPA) kell kiépítenie az UPS-technika számára. A modulok saját kezelõpanellel, valamint saját CPU-val, tápmodullal, akkumulátorral és áthidalási funkcióval rendelkeznek. Ez a komplett kialakítás elsõsorban karbantartásbarát plug & play felállítást tesz lehetõvé,

VARTALAN

"

mivel a modulok cseréjéhez sehol sem kell beleavatkozni a teljes UPS-hálózat mûködésmódjába. A Rittal energiaelosztó modulja (PSM) biztonságos, háromfázisú betáplálást tesz lehetõvé a rackben, és felügyelt redundáns áramellátásról is gondoskodik. Az úgynevezett energiaelosztó rackben (PDR) az így biztosított áramelosztásnak és a max. 250 A-es fölérendelt leosztásnak köszönhetõen olyan átfogó áramellátási elv áll rendelkezésre, amelyben az összes komponens összeillik. A késõbbiekben a szokásos karbantartást és bõvítést a saját személyzet hajthatja végre, mivel a modulok a VDE és az EN szabvány szerint érintésvédelemmel vannak ellátva. Egyébként az UPS-rendszerekre is érvényes, hogy a modulos megoldások méretezhetõk és egyszerûen karbantarthatók. Ezeknek a rendszereknek a használatával megtakaríthatók a beruházási és a folyó üzemeltetési költségek, és ezáltal csökkenthetõ a fenntartási összköltség (TCO). Ezt a kérdést érdemes közelebbrõl is megvizsgálni! A szükséges redundancia a különbözõ modulos

Megrendelõ Horváth István, a Dunaferr Dunai Vasmû Rt. volt elnökvezérigazgatója idézi fel a gyáróriás élén eltöltött éveit, az üzem fejlesztésének állomásait, majd felmentésének történetét.

Megrendelem az Idõkerék – Horváth István visszaemlékezései címû könyvet 2990.- áron, mely összeget postai utánvéttel számla ellenében egyenlítem ki Kérjük borítékba helyezve a Technika Alapítvány, 1027 Fõ u. 68. címre elküldeni vagy faxon feladni a 06-1-201-6457-es számon

rendszereknél jóval többe kerülhet. A mindenkori igények rugalmas kielégítése érdekében célszerû a javasolt megoldásokat olyan szempontból megvizsgálni, hogy mekkora ráfordítással biztosítják a cél elérését. Példa: 110 kVA teljes csatlakoztatási teljesítményre van szükség. A szokásos UPS-berendezések egyszerûen megkétszerezik a szükségletet: Ilyenkor két, egyenként 120 kVA-es UPS-blokkból tevõdnek össze. Ezáltal is teljesül az n+1 formula, a felületét tekintve, vagyis az összteljesítmény a 240 kVA révén több mint a kétszerese a ténylegesen biztosítandó teljesítménynek. Ez azonban kialakítható egy harmadával kevesebb költségráfordítást igénylõ megoldással is: Ha visszaáll egyenként 40 kVA teljesítményû UPS-modulok használatára, ahogyan azt a Rittal javasolja, akkor a szükséges feladat teljesítéséhez négy ilyen modul is elegendõ. Három modul biztosítja a szükséges 120 kVA-t, a negyedik pedig tartalékként szolgál, és kritikus helyzetben lép mûködésbe. Ezzel a megoldással csak 160 kVA-es UPS-teljesítmény szükséges.

"

Megrendelõ Megrendelem a Technika Mûszaki Szemle havilapot.............példányban a 2007-es évre. Éves elõfizetõi díj 8000 Ft+áfa, melyet számla ellenében 10 munkanapon belül kiegyenlítem/kiegyenlítjük. E megrendelõ lap visszaküldésével a kiadóhoz vállalom/vállaljuk a fizetési kötelezettséget. Egyéni megrendelés esetén: Megrendelõ neve: ........................................................................ Postázási címe: ............................................................................ Vállalkozás esetén: Megrendelõ neve.: ........................................................................ Postázási címe: ............................................................................ Számlázási címe: .......................................................................... Bankszámlaszám: ........................................................................ Adószám: ...................................................................................... E-mail:............................................................................................ Kapcsolattartó neve: .................................................................... Kérjük borítékba helyezve a Technika Alapítvány, 1027 Fõ u. 68. címre elküldeni vagy faxon feladni a 06-1-201-6457-es számon

2006/11-12

7

TECHNIKA GÉPIPAR

Negyedszázad a gépalkatrész-gyártásban

A Borsodi-csapat Huszonöt éves a Borsodi Mû hely, amelynek neve nem csak Gyõrben, de az ország ban is ma már összefonódott az egyedi gépalkatrész-g gyár tással és mérõeszközgyártás sal, s ezen keresztül mint be szállítónak, a legfejlettebb technikát igénylõ híres nagy üzemekével.

ütés- és mérettûréssel, és rengeteg fajta szövõgépalkatrész, ezekhez még több gép beszerzése vezette tovább a vállalkozást a rendszerváltásig. Ekkor ütött be a baj: a textilágazatra rászakadt az ázsiai termékdömping, a textilgyárak bezártak, a Borsodi Mûhely megrendelés nélkül maradt, új úton kellett továbbhaladnia.

A választás ekkor esett az egyedi gépalkatrészgyártásra és a mérõeszközgyártásra, ami olyan nagy felkészültséget és precizitást igényelt, ami jellemzõ volt a Borsodi Mûhelyre. Megjelentek náluk a CNC-vezérlésû szerszámgépek, amelyeket már az irodából lehetett programozni, új vezetési, szervezési módszereket vezettek be, új, minõségirányítást alkal-

A

z emberi fantázia, akarat és tudásvágy diadalaként jegyezhetõ Borsodi László vállalkozó sikere, amit cége fennállásának, a Borsodi Mûhely 25. jubileumán mindannyian átérezhetünk. Hiszen a gyõri ipari parkban Borsodiék a hazai gépgyártás jó híréért, fennmaradásáért tették a legtöbbet, s azt csak hitték, hogy cégük létéért hozzák áldozataikat. Borsodi László 1981-ben, 33 éves korában lett esztergályos kisiparos, miután NDK-beli több éves munkavégzése ellenére a tszüzemágban valaki nem engedte, hogy gépen dolgozzon. Még garázsnak sem nevezhetõ mûhelyébe érkezett az elsõ megrendelése: pneumatikus szövõgépek ollóit kellett szállítania a sopronkõhidai fegyházban dolgozóknak. A váratlan megrendelés teljesítéséhez, az ollók csiszolásához csak egy tejszeparáló akadt, az edzéshez meg kis hõkezelõ kemencét kapott kölcsönbe. Az elsõ gépe egy használt minieszterga volt, s a továbbiakban is csupán kimustrált gépeken kellett nagypontosságú alkatrészeket esztergálnia. Ám a ménfõcsanaki vállalkozás – hitvese nagy-nagy odaadásával – lassan beindult. Ipari porszívókhoz lapos szíjtárcsás kerekek kétszázados

8

2006/11-12

A Borsodi Mûhely gyõr-ménfõcsanaki telephelye 1981-2002 között

GÉPIPAR TECHNIKA

A cégnél minden feltétel adott a legkorszerûbb fémmegmunkáláshoz

maztak, a dolgozók száma 75-re, a telephelyeké 3-ra bõvült. Mindez annak volt köszönhetõ, hogy olyan profilra álltak át, amely más vállalkozásoknak nem tetszett, ugyanakkor amiben nagyon magas a hozzáadott érték és azt a vevõ hajlandó is megfizetni. A Borsodi nem csak az autógyártásba, hanem a gyõri egyetem regionális jármûipari tudásközpontjának létrehozásába is bekapcsolódott. Borsodi László hosszú tanulóévei, továbbképzései révén mindig is szívén viselte munkatársai szakképzését, kollégái ma is tanítanak az egyetemen, ami ma elég, holnap kevés lesz – mondja. A Borsodi Mûhelyben ma a legmodernebb csúcstechnológia van jelen, s a legjobban õk tudják megmondani, milyen gyakorlati tudásra van szükség. A tudásközpont létrehozásához a Borsodi Mûhely 240 millió forinttal járult hozzá, ebbõl a gépbeszerzések 215 millió forintot tesznek ki. Már beszereztek egy nálunk még ismeretlen 8-orsós esztergálómaró CNC-megmunkáló központot, késõbb egy keménymag megmunkálására alkalmas gépet helyeznek üzembe hõkezelt alkat-

részek megmunkálásához, vizsgálósort vásárolnak felületi repedések kimutatására – ugyanis ez kötelezõ a tervbe vett repülõgépipari alkatrészek gyártásához. A fejlõdés nem áll meg. Hõkezelõ üzem, valamint a hozzá kapcsolódó mérõlabor a repülõgép-alkatrész gyártáshoz, ezenkívül gépsorok drága karbantartásának ésszerûsítését, olcsóbbá tételét is felvállalják komplex szolgáltatásként. Még az idén üzembe helyeznek egy 5D-s megmunkálásra alkalmas eszközt, amelyet a meglévõ megmunkálóközpontokra lehet felszerelni, munkába áll egy olyan plazmahegesztõ, amilyen jelenleg nem található a

régióban. Egyébként is, a Borsodi Mûhely 25 éves története – amirõl díszes albumot is kiadtak Gyõrben – a technológia szüntelen fejlesztésének a története volt. Egyben egy család története is, hiszen Borsodi családi vállalkozásként nõtt nagyra, a szorosan összetartozók összefogásából és a maguk köré kiépített egységes csapat megfelelési akaratából. „Csak együtt, egy csapatként lehet megfelelni a piac mind magasabb elvárásainak”, mondogatja a vállalkozást nem csupán pénzkeresetnek, hanem életformának tartó cégvezetõ, Borsodi László. Komornik Ferenc

A cég hosszútávú piaci biztonsága érdekében a repülõgépipart választotta

2006/11-12

9

TECHNIKA GÉPIPAR

Vízszintes megmunkáló központok

A

Vmx64-40T vízszintes megmunkáló központ a milánói Hurco S.r.l. (Kft.) megújult gépcsaládját képviselik. A megmunkáló központot alapos technikai elemzéssel tervezték. Az elkészítésénél alkalmazott erõteljes vasszerkezetek szilárdságot és rezgésmentességet kölcsönöznek a központnak a megmunkálás ideje alatt, így mûködését nagy pontosság jellemzi. A vágófejek munkatávolsága az X tengelyen 1 625 mm, az Y-nál 860 mm, a Z-nél pedig 760 mm; gyorsaságuk eléri a 18 m/percet (X és Y) és a 13,5 m/percet a Z-nél, miközben a munkatál 1 675 X 890 mm-es méretekkel rendelkezik. A

10

2006/11-12

vágófejek nagy precíziós lineáris vezérlésûek. A mozgást digitális vezérlésû „brushless” típusú motorok végzik. A motor maximális ereje 18 kW, miközben a forgási sebesség percenként 10 000 fordulatra növekszik. A megmunkálási területre bõséges hûtõfolyadékot fecskendez egy berendezés a szerszámnak a munkafolyamat alatti optimális hõmérsékleten tartására. A szerszámcsere a dob alakú, 40 megállóval ellátott szerszámtartóból kettõs karral 3 másodperc alatt történik. A szerszámok kezelése randomrendszerû. A munkaterület felülrõl is zárt, így a munkafolyamat alatt felszabaduló fémforgácstól, illetve

a hûtõfolyadéktól egyaránt megvédi a dolgozót. A fémforgácsot és a hûtõfolyadékot egy automata eltávolító rendszer üríti ki. A szerszámok tisztítását automatikus mosással kivitelezik két pisztolyszerû szerkezettel, amelyek közül az egyik vízzel, a másik pedig sûrített levegõvel éri el a munkaterületen lévõ eldugott vájatokat is. A vállalat által kidolgozott legújabb és régebbi megmunkáló központokra jellemzõ, hogy digitális UltiMax 4 ellenõrzõ rendszerrel ellátottak, amelyeket teljes egészében nagyon könnyen elsajátítható PC-vezérléssel üzemeltetnek. B. S.

ÛRKUTATÁS TECHNIKA A

VILÁGBAN AZ ÛRKUTATÁS A MAI TUDOMÁNY EGYIK LEGFONTOSABB TERÜLETE, MIVEL NEMCSAK AZ ALAP-

S O R O Z A T

ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁST FOGLALJA MAGÁBAN, HANEM IDETARTOZIK MÉG AZ ÛRKUTATÁSHOZ SZÜKSÉGES TECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE, GYÁRTÁSA, ALKALMAZÁSA IS.

MAGYARORSZÁG ELSÔSORBAN AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI TÉMÁK KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSÉBEN, GYÁRTÁSÁBAN ÉS AZ ALKALMAZÁSI FELADATOKBAN VÁLLAL SZEREPET. HOGY MILYEN TERÜLETEN, KIK ÉS MIN DOLGOZNAK? – ENNEK MEGISMERTETÉSÉHEZ SZERETNÉNK HOZZÁJÁRULNI A MAGYAR ÛRKUTATÁSI IRODA SEGÍTSÉGÉVEL .

Az ûrkutatás a Földnek ad válaszokat Interjú Kovács Kálmánnal, a Környezet- és Vízügyi Minisztérium államtitkárával Ma még sokan úgy gondolják, hogy a kis Magyarország nak aligha kellene ûrkutatással foglal koznia, azt hagyjuk a nagyobb, gazda gabb államokra. Pedig az ûrkutatás megannyi eredmé nyét a polgári életben is él vezhetjük, ezért érdekünk, hogy hozzájáruljunk e terület fejlesztéséhez. Errõl beszél gettünk Kovács Kálmánnal, a Környezet- és Vízügyi Minisz térium államtitkárával, a Ma gyar Ûrkutatási Tanács elnö kével.

É

n nemcsak ûrkutatásról, inkább ûrtevékenységrõl beszélnék, hiszen a kutatást, az ismeretlen felfedezését ma már szervesen kiegészíti az eredmények alkalmazása, hasznosítása. Már napi életünk része ez, csak gondoljuk a távközlési mûholdak felhasználására, vagy a távérzékelésnek a mezõgazdasági adatok felmérésében, de még a talajszennyezõdések felderítésében is játszott nagy szerepére, nem beszélve az idõjárási mûholdakról, amelyeknek a felvételei el-

maradhatatlan képei az esti tévézésnek. Az ûrkutatás és tevékenység olyan eszközöket adott mindennapi használatunkba, mint a teflon, a számítógép, fejlesztette a robottechnikát, az elektronikát, hogy csak néhány példát mondjak. Ezért jelentõsége a földi élet szempontjából is nagy.

Ûrnap, 2006 Ma globális méretû folyamatok zajlanak, ezért Magyarország számára stratégiai kérdés az ûrkutatásban való részvétel. A kérdés csak az, hogy hazánk mit tud hozzátenni a világ történéseihez – mindezt Kovács Kálmán, a Magyar Ûrkutatási Tanács (MÛT) elnöke hangsúlyozta a Magyar Ûrkutatási Iroda (MÛI) és a Magyar Asztronautikai Társaság közös szervezésében november 9-én megtartott Ûrnapon elhangzott megnyitójában. Kovács Kálmán továbbá kiemelte, hogy az európai önálló stratégia kiépítésében szintén központi szerepet kap az ûrtevékenység. Az ûrkutatás Európai Unión belüli finanszírozásában

– Ha túlnézünk a praktikus elõnyökön, az ûrkísérletek milyen tudományos problémák megoldását segíthetik elõ, végül is járnak-e valamiféle tudományos elõnnyel? – Az ûrhajókon elvégezhetõ különféle kísérletek egészen új jelenségek megfigyelését is lehetõvé teszik, abban a közegben, mikrogravitációs körülmények között újszerû anyagokat hozhatunk létre, az élettani kísérletek jelentõsen segíthetik a földi körülmények között is a humán gyógyászatot. Ez változások álltak be. A 7. Keretprogramban az ûrkutatásra szánt pénzügyi források 85 százalékát a helymeghatározásra vonatkozó kutatások teszik ki. Magyarországon a pályázati források 50 százaléka a környezetvédelmi ügyekhez kapcsolódó ipari tevékenységekhez kötõdik – jelentette ki a MÛT államtitkári rangba besorolt elnöke, aki üdvözölte, hogy 2006. januárjától az ûrkutatás a környezetvédelmi tárca keretén belül mûködik. A magyar ûrtevékenységet sikeresnek ítélték meg az Ûrnap hozzászólói. Ugyanis az ország által az elmúlt évben befizetett 5,55 millió eurónak a 93 százalékát kitevõ 5,16 millió eurót sikerült pályázati formában visszanyerni. b. s.

2006/11-12

11

TECHNIKA ÛRKUTATÁS

utóbbival kapcsolatos hazai eredményekre éppen az Önök lapja is felhívta a figyelmet. De a világûr megfigyelése is fontos a földi élet megannyi titkának a megfejtésében, általa nagyban fejlõdik a fizika tudománya. – Mi jellemzi a magyar részvételünket az ûrtevékenységben, a kutatásban. Számolnak velünk? – Igen korán, már a 60-as évektõl részt vettek hazai kutatóink ebben a munkában, azóta valóban nagy kutatási programokba kapcsolódhattunk be. Ez a terület igen költségigényes, a világ leggazdagabb országa sem tudja egymaga fejleszteni, ugyanakkor jól jön ide más országok tudása, humánerõforrása. Így tehát a magyar kutatóknak bõven jutott és jut terep a világ ûrkutatásában. Sõt, ma már arról is beszélhetünk, hogy kezd profit-orientált kapcsolatunk kialakulni az ûriparral. – Ezt azt jelenti, hogy csökkenhet az állami támogatás az ûrkutatásnak? – A hazai kutatáshoz az állam évente 500 millió Ft-ot biztosít, de ami ebbõl magára a kutatási pályázatokra költhetõ, az 150 millió Ft, 300 millió Ft az európai ûrszervezet, az ESA tagdíjára megy, ami persze a programjaiban való részvételnél visszapályázható, a csekély maradék az Ûrkutatási Iroda és a Tanács fenntartására fordítódik. Ezzel szemben például a távközlésben, a navigációban a gazdaság szereplõi ennek többszörösét költik kutatásra. – A hazai ûrkutatás fõ irányait a Magyar Ûrkutatási Tanács jelöli ki. Milyen feladatok állnak ezek szerint a hazai kutatóink elõtt? – Napirenden van teljes jogú taggá válásunk az ESA-ban. Ez további elõnyökkel és nagyobb kötelezettségekkel jár. Erre a tagságra a magyar ûrkutatási közösség felkészült és már ma egyenrangú partnere a tagországoknak. Aktívan kívánunk bekapcsolódni a távérzékelés-

12

2006/11-12

be, az ûrfizikai kísérletekbe, az anyagvizsgálatokba, a speciális mérõeszköz-gyártásba. Természetesen az ûrkutatást fel kívánjuk használni a környezet- és természetvédelemben is, annál is inkább, mivel az EU 7. Kutatási Keretprogramjában túlsúlyt képeznek a távérzékelés, a környezetbiztonság és védelem kérdései. Emellett Európa „saját lábra akar állni” a globális helymeghatározás kérdésében, amikor az EU és az Európai Ûrügynökség közös vállalkozásaként létrehozza a világon az elsõ kimondottan polgári célra tervezett rádiónavigációs és helymeghatározási rendszert, az úgynevezett Galileo programmal, amitõl jelentõs gazdasági haszon és nagyobb függetlenség várható az amerikai GPSrendszertõl. Pontossága 2 méter alatt lesz az eddigi öt-tíz méterrel szemben. A mûholdas navigációs rendszer nagyobb elterjedése nálunk lehetõséget ad a mi gyorsabb felzárkózásunkhoz a nyugat-európai körülményekhez, a kooperáció, beszállítások növeléséhez a telekommunikációs iparágakba.

– E terv megvalósításához elégséges-e a hazai kutatói hálózat, van-e ennek a területnek vonzása a fiatalokra, akik általában nem nagyon törekednek mûszaki pályákra? – A magyarok ûrkutatási tevékenységét magas szellemi igényûnek tartják, ami kiváló alkalmazói képességgel párosul, egyszóval majdnem a legjobbnak tartják ezen a téren a magyar kreativitást. Gárdánk egészében fiatal, mert az ifjúság körében a terület kihívásait és eredményeit látva jó az ûrkutatás megítélése, amiben segítségükre van a megváltozott alaptanterv, a budapesti Jövõ Háza érdeklõdést felkeltõ tevékenysége, olyan kezdeményezések, mint például az ûratlasz kiadása magyarul. Témáink egyre nagyobb helyet kapnak a középiskolai tanulmányi versenyeken, az egyetemi diákköri konferenciákon is. A valaha titokzatos, eltitkolt ûrtevékenység ma teljesen hétköznapi elfoglaltsággá vált. De csak így adhat válaszokat kérdéseinkre. Wellek Margit

Miskolci fémhab a nemzetközi ûrállomáson Az ûrkutatásba bekapcsolódott miskolci Admatis Kft.-nél vízen is lebegõ fémhabot kísérleteztek ki, amelynek tesztelésére a nemzetközi ûrállomáson nyílik majd lehetõség. Az Admatis egy speciális habgenerátor segítségével állította elõ az alakos fémhabot, a világon egyedülálló generátort az ûrben csökkentett hõmérsékleten vizsgálják meg. A fejlesztés bejelentésénél Both Elõd, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója ismertette, hogy az Európai Ûrügynökség pályázatára érkezett 32 pályázat közül 9 magyar volt, és az ûrkísér-

letbe bevonható fizikai tárgyak között 4 származott hazánkból. Ezek között van a miskolci munka, amelyet – ritka módon – egy vállalkozás végzett el. A Bárczy Pál professzor vezette Admatis habosító központja (UMFA) egy többzónás, precíz hõmérsékletszabályzású, kétoldalt nyitott kemencébõl, másrészt egy univerzális mintatartóból, amelyben külön szabályozható a hab alatti és feletti nyomás és atmoszféra is, harmadrészt a kemence körül lévõ vizsgálóberendezésekbõl áll. K.F.

INFOKOM TECHNIKA

Microsoft Office integráció az IFS Applications legújabb verzióihoz

Könnyebb dönteni Az IFS legújabb termékfej lesztési programjának kereté ben az új Microsoft Office 2007 csomaggal elérhetõ megoldásokat fejleszt. A program eredményeként a jövõ év elején piacra kerülõ megoldásban, az IFS Appli cations és a Microsoft Office egyesíteni fogja a biztonsá gos és hatékony információ hozzáférést a könnyû kezel hetõséggel és rugalmasság gal, ezzel is segítve az info munkásokat.

A

fejlesztési együttmûködés eredményeképpen új IFS komponensek Office termékekkel való integrációja történik meg a kritikus üzleti információkra vonatkozóan. A népszerû Microsoft Office termékek az IFS Applications integrált vállalatirányítási rendszer egyfajta felületeként fognak funkcionálni. A Microsoft Office csomagból az IFS Applications-be való biztonságos és nyomon követhetõ adatátvitel révén az intelligens asztal olyan Office üzleti alkalmazássá válik, mely magas szintû felhasználói élményt nyújt, ugyanakkor a vállalat számára egységes rendszerként kezelhetõ. A webszolgáltatások, valamint a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) alkalmazásával az IFS és a Microsoft folytatja együttmûködését a Microsoft Office 2007 termékkel való integráció bõvítése révén létrejövõ üzleti érték kiaknázásában.

„Az Office régóta kedvelt eszköze az infomunkásoknak, mely a Microsoft Office 2007 révén erõteljes üzleti intelligencia eszközzé válhat. A SOA-képességgel, mely az IFS Applications-nek és a Microsoft Office-nak egyaránt sajátja, teljes körû Office élményt tudunk nyújtani az infomunkásoknak. Ez a kritikus üzleti adatokat biztonságosan kezelõ integrált vállalatirányítási rendszerünk, az IFS Applications struktúrált folyamataival való teljes körû interakcióval párosul”- mondta Pär Åkerblom, az IFS Desktop Intelligence nevû projektjének vezetõje. „Az IFS-sel való együttmûködésünk jól illeszkedik infomunkás

Az IFS Az IFS-t 1983-ban alapították, jelenleg 2 600 alkalmazottal rendelkezik világszerte. Az IFS volt a komponens alapú ERP szoftverek úttörõje, mely most az IFS Applications rendszerben a hetedik generációnál tart. Az IFS komponens architektúrája olyan megoldást nyújt, mely által a rendszer egyszerûbben bevezethetõ, üzemeltethetõ és frissíthetõ. Az IFS Applications 54 országban, 20 nyelven (köztük magyarul) érhetõ el. Az IFS több mint 500 000 felhasználóval rendelkezik hét fõ ipari szegmensben: repülésiés hadiipar, jármûipar, hightech, gyártóipar, feldolgozóipar, építõipar, szolgáltatás- és létesítmény menedzsment, közmûés telekommunikációs szektor.

stratégiánkhoz és bizonyítéka a Microsoft Office nyújtotta felhasználói élmény ERP-folyamatok integrációjával való bõvítésében rejlõ lehetõségeknek. Egy mindkét oldallal jól együttmûködõ intelligens asztal létrehozásával lehetõvé tesszük az infomunkásoknak, hogy gyorsabban hozzák meg döntéseiket, valamint növeljék hatékonyságukat” mondta Ulf Avrin a Microsoft EMEA független szoftverszállítókkal foglalkozó stratégiai igazgatója. Számos közös megoldás szerepel a tervek között, az elsõ MS Excel alapú 2007 elején lesz elérhetõ. Ezek után a fejlesztés a Microsoft Office lehetõségeinek további támogatására és kiaknázására fog irányulni. Ismeretes, hogy a Microsoft 2006. november 28-án jelentette be, hogy az üzleti felhasználók számára e naptól elérhetõ a Windows Vista operációs rendszer, a 2007-es Microsoft Office rendszer és az Exchange Server 2007. Az új termékek az azonnali kommunikáció, az egyre nagyobb mennyiségû információk és a gyors és folyamatos változás korában hivatottak segíteni a vállalatok munkáját és sikerességét. Az ERP-piacot vezetõ SAP AG és a Microsoft Corp. is nemrég mutatták be közös Duet™ szoftverüket, amellyel az SAP üzleti folyamatai és adatai elérhetõk a Microsoft® Office alkalmazásokból. A két vállalat 2007 nyarára tervezi a Duet 1.5 változat kibocsátását, amely támogatni fogja a Microsoft Office 2007 és a német szállító megoldásainak együttmûködését.

2006/11-12

13

TECHNIKA INFOKOM

A biztonság tanúsítása

A

z informatikai termékek biztonsági követelményeinek tapasztalatait felhasználva az Európai Unió – az Egyesült Államok és Kanada támogatásával – kidolgozta a Common Criteria-t (továbbiakban: CC), azaz a Közös Követelményrendszer dokumentumtervezetét. Az egységes nemzetközi szabványosítás irányába tett erõfeszítések felhasználásával, megpróbálta a korábbi ajánlások különbözõségeit összhangba hozni, amely 1996-ban megtörtént. A megjelent egységes követelményrendszer képezte az alapját az Európai Unió további munkájának, valamint ezt követõen az ISO (International Organization for Standardization – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) és az IEC (International Electrotechnical Commission – Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) további szabványosítási tevékenységének. 1998-ban jelent meg a Common Criteria 2.0., amely az informatikai biztonsági követelményeket meghatározó nemzetközi szabvány lett, ISO/IEC 15408 megnevezéssel. Hazánkban való alkalmazására irányuló munka 1997-ben kezdõdött meg, majd az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) 16. számú ajánlásaként kiadásra került. Az ISO/IEC 15408 szabvány felépítése 1. rész: Bevezetés és általános modell: ismerteti az informatikai termékek és rendszerek biztonsági értékelésénél használt általános fogalmakat, elveket és az ehhez kapcsolódó értékelés általános modelljét. Bemutatja az informatikai biztonsági célok meghatározását, az informatikai biztonsági követelmények kiválasztását és meghatározását, valamint a specifikációk megírásának irányvonalait. 2. rész: A biztonság funkcionális követelményei: A funkcionális

14

2006/11-12

komponensek halmazát határozza meg, a vizsgált termékkel szemben támasztott funkcionális követelmények szabványos kifejezésére. Ismerteti a funkcionális komponensek, családok és osztályok csoportjait. 3. rész: A biztonság garanciális követelményei: Az értékeléshez kapcsolódó garanciaszinteket mutatja be, amelyek a vizsgált rendszerek garanciamértéknek az alapját jelentik. Meghatározza a védelmi profilokra és a biztonsági rendszertervekre vonatkozóan az értékelés alapvetõ kritériumait. A szabvány követelményei: • Biztonsági átvilágítás, • Kommunikáció, • Kriptográfiai támogatás, • Felhasználói adatvédelem, • Azonosítás, hitelesítés, • Biztonságirányítás, • Titoktartás, • Az értékelés tárgyának biztonsági funkcióihoz (TSF) kapcsolódó védelem, • Erõforrás-felhasználás, • Az értékelés tárgyához (TOE) való hozzáférés, • Bizalmi útvonal/csatornák. A fenti funkcionális biztonsági követelményekhez megfelelõ garanciaosztályok kerülnek meghatározásra. Az értékelés feladata: A szabvány meghatároz egy olyan közös kritériumrendszert, amely alapján különbözõ informatikai termékek vagy rendszerek biztonsági szintje összemérhetõ, egységes mérési elvek és összehasonlítható mérési eredmények alapján. A független biztonságértékelések eredményeit teszi összehasonlíthatóvá, az informatikai termékek és rendszerek biztonsági funkcióira, valamint a javasolt (végrehajtott) intézkedéseket, követelményeket ismerteti. A tanúsított termék elõnye: A szabvány alapján történõ vizsgá-

lat, értékelés alapján egyértelmûen és pontosan meg lehet állapítani, hogy a vizsgált informatikai termék megfelel-e a vele szemben támasztott biztonsági követelményeknek. Ez a végfelhasználókat egyértelmûen segíti a döntéshozatalban, abban, hogy a kiválasztott rendszer biztonságos azon a szakterületen, ahol alkalmazni kívánja, továbbá egyértelmûen dokumentálja, hogy milyen felmerülõ biztonsági kockázatokkal kell számolni a termék használata során. Emellett fontos szerepet játszik az olyan technikák támogatásában, kiválasztásában, amelyekkel a végfelhasználók a szervezeti igényeiknek megfelelõ informatikai biztonsági követelményeket kielégítik, mivel a létrehozásának alapvetõ célja az volt, hogy az értékelés kielégítse a végfelhasználók igényeit. A szabvány a fejlesztõket is támogatja, mivel a termékeik vagy a rendszereik tervezése és létrehozása során egyértelmûen megállapítható, hogy megfelelõen felkészültek és megvalósították a szükséges (intézkedéseket) értékeléseket, valamint a teljesítendõ biztonsági követelményeket megfelelõen határozták meg. Minden érintett fél alapvetõ érdeke, hogy növeljék az informatikai termék vagy rendszer biztonsága iránti bizalmat, egy független fél általi biztonsági értékelést. A tanúsítási folyamat az értékelés eredményeinek független vizsgálata, ami a végsõ tanúsítvány megszerzéséhez vezet. A tanúsítvány általában nyilvánosan hozzáférhetõ. Jelenleg Magyarországon a CERTOP Termék- és Rendszertanúsító Ház Kft. az elsõ független tanúsító szervezet, amely akkreditált keretek között végzi ezen tevékenységét. Király Zoltán CERTOP Termék- és Rendszertanúsító Ház Kft. fejlesztési igazgató

INFOKOM TECHNIKA

Oracle: Új E-business Suite

Globális üzletmenet

A

z Oracle elõzetes bemutatót tartott az Oracle EBusiness Suite legújabb, 12es verziójáról, amelynek központjában az üzletmenet globális kezelése áll. Az újítások átfogó gondolkodásmódot és munkaszervezést biztosítanak a hatékonyabb döntéshozatalhoz és a versenyképesség növeléséhez. A közeljövõben megjelenõ 12-es verzió megújult, korszerû felhasználói felülettel és több ezer ágazatközi funkcióval rendelkezik, amelyek a vállalatirányítási rendszertõl kezdve az ügyfélkapcsolat-kezelésen át egészen a szállítóilánc-kezelésig számtalan területet ölelnek át. Az ügyfelek, szállítók, az üzleti partnerek és a vállalat mûködésének egységes, áttekintõ megjelenítése révén megalapozottabb döntések hozhatók. Az új verzió a döntéshozatalt olyan lehetõségekkel teszi hatékonyabbá, amelyekkel több régióra és szervezeti osztályra épülõ rendszerek információi is begyûjthetõk. A tervezett funkciók között az alábbiakat jelentette be az Oracle: Oracle Profitability Manager, amellyel a felhasználók részletesebb nyereségességi elemzéseket és kimutatásokat végezhetnek bármilyen mérõszámra vonatkozóan, beleértve a termékeket, az értékesítési csatornákat és a piaci szegmenseket, sõt akár az egyes ügyfelek szintjét is. Az Oracle Strategic Network Optimization segítségével a felhasználók folyamatosan kiértékelhetik a vállalat globális szállítói láncát befolyásoló döntések költség- és bevételvonzatát. Az Oracle Projects Portfolio Analysis a szcenárió analízis módszerével teszi lehetõvé nemzetkö-

A teljes üzletmenet megjelenítésével könnyebb döntéseket hozni

zi projektek kiválasztását, finanszírozását és rangsorolását. – FOKOSok cégnek kell szembesülnie olyan összetett problémával, amit a többi részlegbõl álló vállalati szervezet mûködtetése jelent, mivel ezek számos üzemeltetési egységbõl vagy nemzetközi régióból állnak. Az EBusiness Suite 12 olyan új funkciót is tartalmaz, amely több üzleti egységre kiterjedõ folyamatok kezelését teszi lehetõvé. Az Oracle Pénzügyi Alkalmazások egyik tervezett funkciója például egyetlen tranzakcióval több számviteli bejegyzés létrehozását teszi lehetõvé a helyi és a vállalati szintû GAAP szerinti számításokhoz. Így a multinacionális cégek egyetlen adattárból egyszerûbben konszolidálhatják üzleti adataikat és készíthetik el kimutatásaikat. Emellett az Oracle Compensation Workbench a tervek szerint azt is biztosítja, hogy a munkavállalók valamennyi javadalmazási formái egyetlen helyen GLOBÁLIS

jeleníthetõk meg az alkalmazottak földrajzi elhelyezkedésétõl és szervezeti helyétõl függetlenül

MUNKAVÉGZÉS

ZÓDÓ VERSENYKÉPESÉG

ÁTFOGÓ

IRÁNYÍTÁS A KÖLTSÉGEK

CSÖKKENTÉSE ÉS A TELJESÍTMÉNY

Korábban jelentõs idõt és erõfeszítést emésztett fel a különbözõ mûködési egységekre vagy fölrajzi területekre kiterjedõ alkalmazások bevezetése, illetve felügyelete. Az Oracle EBusiness Suite 12. verziója jelentõsen egyszerûbbé, egyszersmind olcsóbbá teszi az új alkalmazások bevezetését, felügyeletét és bõvítését. A tervekben a következõ kulcsterületek szerepelnek: A hatósági és törvényi elõírások betartása – Az E-Business Suite 12 egységes környezetet biztosít a számviteli üzleti szabályok felülvizsgálatához és auditálásához. Ezáltal a felhasználók globális szinten felügyelhetik a megfelelõséget az üzleti szabályok egy központi adattárának segítségével. Egyszerûbb kezelhetõség – Az új verzió a korábbi változatok és az

FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN

2006/11-12

15

TECHNIKA

INFOKOM

újonnan beszerzett termékek legjobban bevált gyakorlatát felhasználva egyszerû kezelhetõséget biztosít. Globális alkalmazásfelügyelet Az E-Business Suite 12 tartalmazza az Oracle Enterprise Manager 10g-be elõzetesen már beépített felügyeleti funkciókat, így az ügyfelek maximálisan kihasználhatják meglévõ vállalati alkalmazásaik képességeit. Átfogó integrációs lehetõségek – Az E-Business Suite 12 a korábbiaknál is fejlettebb támogatást biztosít az Oracle alkalmazások és más gyártók alkalmazásainak együttmûködéséhez. Az új verzióban egy olyan webszolgáltatási adattár is helyet kapott, amely katalogizálja az Oracle E-Business Suite alkalmazásegyüttesben található több száz szolgáltatást. ÁGAZATSPECIFIKUS FOLYAMATOK Az Oracle tovább szélesítette a támogatott adaptálható, ágazatspecifikus üzleti folyamatok körét. Az Oracle E-Business Suite 12 tervezett funkciói közé tartoznak az alábbiak: Kommunikáció – Az Oracle Order Management támogatást biztosít az ügyfélszolgálatok folyamatos karbantartásához, beleértve a szolgáltatások újrakonfigurálását, frissítését, szûkítését, felfüggesztését, újraindítását vagy lezárását. Magas színvonalú technológia, kiváló gyártásminõség – A japán és kínai hatósági és törvényi elõírások betartása érdekében az Oracle Financial Management támogatja a díj alapú Shikyu és Golden Tax rendszereket. Az Oracle Shop Floor Management támogatja a tömeges és sorozatszám alapján ellenõrzött összeszerelési mûveleteket, illetve az értékesítési rendelésfoglalásokat a tömegtermelést végzõ vállalatok esetében. Emellett a gyártáskivitelezési rendszerek (MES) funkcióit is segíti a támogató tevékenységet ellátó, diszkrét rendszerû gyártást végzõ vállalatoknál.

16

2006/11-12

ERP-be integrált weboldal

Közvetlenség

A

z elsõsorban közepes méretû gyártó és kereskedõ vállalatokra fókuszáló proALPHA a nemrégen megrendezett müncheni Systemsen jelentette be ugyancsak proALPHA néven forgalmazott ERP megoldásának új modulját, mely a publikus weboldalakkal kapcsolatos teendõket integrálja a vállalatirányítási rendszerbe. A hatékony online kommunikáció alapfeltételei, hogy a tartalmat képezõ hírek, dokumentációk, árlisták és dinamikus szolgáltatások rendszeresen és a lehetõ legrövidebb idõn belül frissüljenek. Míg a hagyományos tartalommenedzsment rendszerekben a weboldallal kapcsolatos feladatokat egyetlen csoport - többnyire a marketing osztály égisze alatt - végzi, addig a proALPHA új modulja az információt elõállító osztályok és személyek napi rutinjába integrálja a tartalomfejlesztését.

Új árlista készült a kereskedelmi osztályon? A vállalatirányítási rendszeren belül maga a kereskedõ teheti ezt elérhetõvé a weboldalon keresztül. Módosult egy technikai dokumentáció? A változtatást végzõ mérnök egyetlen klikkeléssel szinkronizálja a weboldallal. Az új proALPHA modul CMS (content management system), DMS (document management systems) és B2B funkciókat lát el. A vállalati weboldal szoros kapcsolata a vállalatirányítási rendszerrel nem csupán azt jelenti, hogy az információk gyorsabban tehetõk online elérhetõvé. A tartalommenedzsment csoport, mint interfész, kiiktatásával maga az ügyfélmenedzsment lesz közvetlenebb, hiszen az új modul által a weboldalon minden termék- és ügyfélinformáció elérhetõ, ami egy igen erõs B2C vagy B2B portál építését teszi lehetõvé.

360º-os munkatér A BEA Systems hamarosan megjelenteti BEA WorkSpace 360º elnevezésû termékcsaládját, mely a szolgáltatásorientált architektúrák kialakításához és mûködtetéséhez egységes munkateret biztosít valamennyi szereplõ számára. Segítségével az elemzõk, tervezõk, fejlesztõk és üzemeltetõk új típusú együttmûködése valósítható meg adta hírül az Alerant Zrt., a BEAtermékek magyarországi disztribútora. A BEA 2007-ben piacra kerülõ termékcsaládja együttmûködõ környezetet biztosít majd teljes SOA szervezeti egységek számára, ahol az üzleti és informatikai szakemberek saját szempontrendsze-

rük szerint dolgozhatnak. A csoportszempontok figyelembe vételén túl, a BEA WorkSpace 360º lehetõvé teszi, hogy a szervezeti egységek közösen oldják meg a problémákat, valamint biztosítja a valós idejû update-eket az aktuális igényeknek megfelelõen. A munkatér átfogó SOA-életciklus menedzsmentet biztosít, ahol minden szereplõ elérheti a számára szükséges információt, és megfelelõ rálátást kap arra, hogy tevékenysége hogyan hat más területekre, illetve az architektúra és a folyamatok egészére. Ez a teljes körû, 360º-os látásmód biztosítja a vállalatok számára, hogy átlépjenek a szervezeti korlátokon.

INFOKOM TECHNIKA

Internet: Web 2.0, a forradalmian új generáció

A szolgáltatások hálózata Napjainkban új forradalom zajlik az interneten, amelyet a nagy guruk már elõre láttak. Miután a ’90-e es években a vi lágháló úttörõi megteremtet ték a klasszikus értelemben vett internetet, a 3. évezred az e-kkereskedelem diadalmene te jegyében köszöntött be, s a szélessávú hozzáférés után kialakult a nagy internetes cé gek hegemóniája.

E

z azonban nem volt elég, mert a mai fiatal korosztály sem maradt tétlen. Így érkeztünk el a Web 2.0-hoz, ami a „hálózatok hálózataként” meghatározható internetet az új tartalmak forradalmával bõvíti. A mai forradalom eddig nem a technológiaváltás mezsgyéjén zajlik. A Web 2.0 kínálta lehetõségek feltérképezésével még világszerte a szakmai konferenciák foglalkoznak, ám lényege egyszerûen megragadható. Az internet a Web 2.0 révén a „hálózatok hálózatából” a „szolgáltatások hálózatává” válik. Ez a folyamat természetesen nem magától meg végbe, hanem a felhasználók a hajtómotorjai. Bármelyikünk jelentkezhet egy új szolgáltatással, amelyet a web-közösség rendelkezésére bocsát. Ha sokan látogatják a honlapunkat és igénybe veszik az új szolgáltatást, hamar jelentkezik egy nagy internetes cég, hogy egy zsák pénzért megvásárolja az új ötletet. A régi és az új internetes forradalomnak egy közös pontja azért mégis van: mindkettõ a net õshazájának számító USA-beli Szilikon Völgybõl indult el világhódító útjára. Steven Chen (29) a Web 2.0 egyik tervezõje, ma milliárdos

Jawed Karim (27) az új internetes szogáltatás megalapozója

KORLÁTLAN SZOLGÁLTATÁSHÁLÓ A Web 2. 0 teljesen átformálja a világháló arculatát. Az általa kínált lehetõségek illusztrálásához elég, ha egy októberi római konferencia tananyagából idézünk. Képzeljük el, hogy egy ajtógyártó vállalat a termékkatalógusát árlistástól együtt felteszi az internetre. Szintén könnyen elképzelhetõ az is, hogy a lakásépítésre szakosodott többi vállalat ugyanazt teszi, mert létérdeke termékeinek a fogyasztókkal történõ megismertetése. Ez eddig a hagyományos internet, a „hálózatok hálózata”. Ezen a ponton következik be a jelenlegi internetes forradalom azzal, hogy megjelenik egy új szolgáltató a piacon, aki az összes elõbbiekben említett szakmai információhalmazt a web „virtuális testére” szabott, úgynevezett szolgáltatásorientált architektúrával (SOA – Service Oriented Architecture) fogyaszthatóvá teszi a számunkra. Elég egy olyan grafikai szoftver, amellyel a saját ízlése szerint minden érdeklõdõ szörfözõ megtervezheti a lakását a szakma által kínált termékekbõl.

2006/11-12

17

TECHNIKA INFOKOM

Mark Zuckerberg (22) a Facebook kitalálója

Nagyon fontos, hogy a fogyasztó a tervezés pillanatában érvényes anyagárakat is kézhez kapja. Az új szolgáltató által biztosított lehetõség a Web 2.0, a „szolgáltatások hálózata.”

NAGYLEXIKON HELYETT WIKIPÉDIA Az ezredfordulón bekövetkezett tõzsdei összeomlás óta már nem elég a Szilikon Völgyben sem egy jó üzleti terv ahhoz, hogy a kockázati tõke korlátlanul ára-

Jimmy Wales (40) a Wikipedia internetes enciklopédia megalapítója

18

2006/11-12

moljon az új gazdaságba. Ma csak a Web 2. 0-s modell szerint nagy látogatottságot felmutató internetes vállalatokra hull a dolláresõ. Mivel a Britannica Nagylexikon már fent van a hálón, a szörfözõk által szerkesztett Wikipédia vonzza a látogatókat. Hasonlóképpen az egy évtizedes múltjával már õshüllõnek számító Expedia virtuális utazási irodát a tulajdonosai arra a Farecast.com-ra változtatták, amelynek szoftverei a szörfözõ igényeire méretezett kedvezményes szállodai és repülõgépjegyárakkal szolgálnak. Így folytathatjuk a végtelenségig a sort, mert a Web 2.0 már meghódította az internet csúcsain trónoló cégeket. A Web 2.0-ra építõ új vállalatok ifjú és középkorú innovátorainak a kezében a mitológiai Mídász királyhoz hasonlóan minden arannyá válik. A hosszú sort a 29 éves Tom Anderson nyitotta, aki a 2003-ban létrehozott Myspace honlapját 2005-ben Ruppert Murdochnak értékesítette potom 580 millió dollárért. Persze, vannak olyanok is, akik még kivárnak, felkorbácsolva az árat. Ilyen Rich Barton, aki a Zillow nevû honlapjával minden egyes amerikai ház értékbecslését elvégezte a Microsoft mûholdas felvételei, a Yahoo! ingatlan-ügynökségei, valamint a Google hirdetései alapján. Jimmy Wales, a non-profit Wikipédia kidolgozója viszont nem várt semmit, hanem beindította a Wikia nevû szolgáltatását, így szedve ki tekintélyes pénzt abból, hogy 1 500 internetes közösség számára 40 nyelven kínál szoftvereket. Nem akart úgy járni, mint Jonathan Abrams, aki 2003-ban visszautasította a Friendster közösségi honlapjáért kínált 30 millió dollárt érõ Google-értékpapírokat, amelyek viszont ma már 1 milliárd dollárt érnek. Békés Sándor

INFOKOM TECHNIKA

Smau 2006: GNE multifunkcionális kártya-nyomtatók

Tolvajbiztos, felhasználóbarát

E

lõrehaladott biztonsági rendszerrel, egyszerû kezelhetõséggel, jó minõséggel, valamint multifunkcionalitással jellemezhetõ néhány szóban az azonosító kártya-nyomtatók új generációja. A mai kor szintjén álló nyomtatókat jól példázza a közelmúltban Bolognában alapított Global Network Engineering S. r. l. (GNE) által csúcstechnológiával kifejlesztett, egy presszógépnél nem nagyobb Datacard SP 75-ös modell, amelyet a milánói Smau 2006 kiállításon mutattak be. Ez a nyomtató alkalmas a kormányzati szervek, high-tech cégek, valamint más, biztonsággal foglalkozó szervezetek igényeire szabott azonosító-kártyák gazdaságos és gyors elõállítására. Az SP 75-ös nyomtatót – a mai legbiztonságosabb – DuraGard „virtuel edge-to-edge” szabvány szerinti, gyorsan cserélhetõ kazettába elhelyezett hengerelõ panellel látták el, ami lehetõvé teszi, hogy a kártyák mindkét oldalára szöveget, illetve biztonsági kódokat felvigyenek. A tervezõk a biztonsági mellett további más szoftvereket is alkalmaztak, amivel nemcsak a helykihasználást, hanem a nyomtató funkcióinak a gyors váltását is elõsegítik. Ezért a betáplált papírra és a máshol elõállított kártyára is képes a különbözõ használatra tervezett biztonsági kódokat felvinni. Az azonosító kártyák sora – hagyományos belépõkártyák és smart cardok – elõállítható az új fejlesztésû nyomtatóval. A mágneses mezõk és vonalkódok szintén felvihetõk a kártyákra.

A gép biztonságos mûködését a Kensington-modell szerinti csatlakozó is garantálja, ami a nem szabályos kezelést érzékelve – például a nyomtató ellopása esetén – megszakítja az SP 75-ös mûködését. Ezt a biztonságot még csak növeli, ha egy PC-munkaállomáshoz is csatlakoztatják a nyomtatót, mert a szabályostól eltérõ megszakítási mód használhatatlanná teszi illetéktelenek kezében az SP 75-öst. Ez lényeges óvintézkedés, ami gátolja a fontos belépõkártyák nyomtatására alkalmas nyomtató elrablóit. A nyomtatót irányító szoftver és a funkciók rugalmas váltása olyan kártyák kialakítását is segíti, amelyeknek csak az egyik oldalát hengerelik, illetve amelyeknek mindkét oldalára ugyanazt, vagy más szöveget, illetve jelet laminálnak. Az említettek mellett a

Datacard új modelljénél nagy hangsúlyt fektettek az elektronikus aláírás kódolási módszereinek a felvitelére. A kártyatulajdonosok színes fotóinak, illetve a kártya egészére felvitt képeknek a megjelenítését az „Advanced Imaging” technológia támogatja. Az SP 75 óránként 170 azonosító-kártyát nyomtat. Közvetlen Ethernet 10-T és kétirányú USBcsatlakozással rendelkezik. Operációs rendszerét a Windows 2000-hez és az XP-hez alkalmazott nyomtató funkció, illetve az Ethernet révén a Windows NT 4.0 támogatja. A simább munkavégzést belsõ megvilágítású LCD-kijelzõ, hang- és képüzenetek, automatikus anyagellátás, gyors festéktekercs-csere, valamint további felhasználóbarát mûveletek biztosítják. B.S.

2006/11-12

19

TECHNIKA INFOKOM

Parancsoljon egy géptermet! géptermet A SzámHEAD Kft. a 2007-e es évtõl új, komplex géptermi szolgáltatással kíván megje lenni a hazai informatikai pia con. A konstrukció lehetõsé get biztosít a nagy számító gépparkkal rendelkezõ hazai és nemzetközi cégeknek szá mítástechnikai infrastruktúrá juk költséghatékony fejleszté sére és magas szintû számí tógéptermi rendelkezésre ál lás megvalósítására akár ki szervezés útján is.

20

2006/11-12

A

komplex géptermi szolgáltatás magában foglalja a gépterem kialakítását – akár a megrendelõ saját telephelyérõl, akár a SzámHEAD Kft. által biztosított külsõ helyszínrõl legyen is szó – a belsõépítészeti megoldások, a szünetmentes elektromos hálózat, a hûtési rendszer, a folyamatosan üzemelõ megfigyelõ és hibakeresõ rendszer és az informatikai hálózat megvalósítását is beleértve. Az így felépített infrastruktúra lehetõséget ad a folyamatos mûködés biztosítására valamint a szintén folyamatos felügyelet ellátására is. A magas szintû mûszaki tartalom mellé kedvezõ finanszírozás is társul. A hosszú távra bérelt gépterem több különbözõ konstrukció elõnyeit egyesíti. Finanszírozási szempontból kedvezõ, hogy egy ilyen nagy költségû beruházás nem terheli a társaság mérlegét, ugyanakkor a kiszámítható hosszútávú finanszírozás jó hatással van a költségek tervezhetõségére. Ugyanakkor nem kell számolni a közös géptermek használatából eredõ hátrányokkal, hiszen a teljesen elkülönített területen csak a megrendelõ által igényelt infrastruktúra helyezkedik

el maximális mértékben a megrendelõ igényeihez igazítva. A SzámHEAD Kft. a gépteremépítést mindazoknak a cégeknek ajánlja, ahol kiemelten fontos az üzembiztonság, a folyamatosan felügyelt mûködés. A többszörös redundanciával megtervezett elektromos hálózat és hûtési rendszer kedvezõ körülményeket biztosít, ugyanakkor a SzámHEAD Kft. által kifejlesztett felügyeleti rendszer azonnali riasztást ad a nem megfelelõ üzemállapot bekövetkeztekor. Ilyen esetben lehetõséget biztosítunk azonnali beavatkozásra, illetve szerzõdött partnereink azonnal elkezdik a hibák kijavítását a folyamatos mûködés fenntartása mellett. SzámHEAD Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 95.D Telefon/Fax: 204-4228 E-mail: [email protected]

INFOKOM TECHNIKA

Harmincéves az internet

N

em gördülhet le úgy a függöny a 2006-os év felett, hogy ne emlékezzünk meg egy nem köztudott, ám tényszerûen bizonyított jelentõs évfordulóról. Ugyanis éppen 30 éve annak, hogy a világhírû bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) Média Laboratóriumának a megalapítója, Charles Negroponte 1976-ban az USAban elkezdte az akkor még igencsak zárt számítógépes hálózaton való munkát. Az alábbiakban a jelentõs évforduló kapcsán felelevenítjük a „Net” évtizedes vajúdásának, majd látszólag villámgyors születésének a legfõbb állomásait, gyarapítva az internet-kultúrához kötõdõ aranybetûs évfordulók számát. JÓSLATA A KOMPUTERAz internet közeljövõbeli megalkotásának az ötlete elõször a sci-fi irodalom ’60-as évekbeli kiemelkedõ alakjának számító Arthur C. Clarke – a nálunk is többször vetített, „Ûrodüsszea” címû Stanley Kubrik-filmsorozat

CLARKE AGYRÓL

Arthur C. Clark

regényváltozatának a megalkotója – 1963-ban „Dial for Frankenstein” címmel megjelent rövid írásában vetõdött fel. Az írásban Clarke szinte látnoki jóslatot tett, miszerint nincs messze már a pillanat, amikor a világ minden számítógépét telefonkapcsolat köti össze. Clarke szerint az így létrehozott globális mesterséges agy addig elképzelhetetlen hatalommal fog rendelkezni. INFORMATIKAI VÉDELMI FEGYVER Az óriási népszerûségnek örvendõ internet ma valóban a világ legnagyobb számítógépes hálózata. A világháló számítógépes hálózatát temérdek közepes és nagy tárkapacitású PC alkotja, amelyeket földi telefonhálózatok, optikai szálak, vagy mûholdak is összeköthetnek. Ilyen értelemben nem árt leszögezni, hogy az internet nem egy hálózat, hanem inkább a hálózatok hálózata, amelyen az információcsere akadálymentesen zajlik. Még 1968-at írtak, amikor a már említett Charles Negroponte

Az Internet alapítói és Charles Negroponte

a MIT-en létrehozta az emberkomputer interfészen megalkotható innovációk sorát kutató Architecture Machine Group-ot. Fontos leszögezni, hogy a ’60-as években gyökerezõ internet létrehozását nem az akkori békemozgalmak – így a Beatles-együttes zenéje és a hippik felvonulásai –, vagy az eszmék és ismeretek demokratikus áramlásának a mai gyakorlata inspirálta. A fõ ok Marco Lisi neves római internetkutató szerint a hidegháborúban keresendõ. Az elsõ szovjet mûhold, a Szputnyik fellövésére válaszként az USA honvédelmi mi-

Egy régi távközlési kísérlet

2006/11-12

21

TECHNIKA INFOKOM

nisztériuma nyomban megalapította az ARPA (Advanced Research Projects Agency) kutatási ügynökséget, amely egy nukleáris támadás elhárítása esetén szerette volna az állami hivatalok közötti zavartalan kommunikációt biztosítani. A kutatók olyan számítógépes és kommunikációs hálózatok kialakításán dolgoztak, amelyek egy esetleges atomtámadás után is értekezhettek egymással. A Pentagon 1969-ben kezdte meg a gyakorlati kísérleteket négy akkori szupergyors komputer összekapcsolásával. Ez volt az Arpanet, amelyet mindenki a világháló õsének tekint. Az Arpanet megoldotta a fõleg katonai jellegû bizalmas dokumentumok zárt láncú forgalmát. ARPANET HELYETT INTERNET Az Arpanetet évtizedekig tartó fejlesztések követték. Az új kommunikációs formával kapcsolatban 1983-ban fordult elõ elõször az internet megnevezés. A gyakorlatban azonban a már említett Charles Negroponte 1975ben elkezdte az internetes munkát. Ekkor meg is jelent a „Products and Services for Computer Networks” címû írása, amelyben már a mai internetes hálózathoz hasonlót vázolt fel. Negroponte számos interjújában kijelentette, hogy 1975ben még csak egyedül kísérletezett a hálózatba kapcsolt számítógépekkel. Mûve megjelenése után egy évvel, 1976-ban kutatói csapatot is kapott, így szélesebb körben dolgozhatott a számítógépes hálón. Ezért gyakorlatilag ez az év tekinthetõ a világháló születési dátumának. Az internet elsõ gyakorlati vizsgája viszont a név említése nélkül zajlott. Az 1991-es Öbölháború tévés közvetítése még a televízió hegemóniáját hirdette, azonban a szakemberek szerint az amerikai hadseregnek azért oko-

22

2006/11-12

Terjeszkedik az EQNet

Tim Berners-Lee

zott sok fejtörést az iraki haderõ IT-hálózatának a lerombolása, mert azt – micsoda véletlen! – éppen az internet-technológiára építették! TIM BERNERS-LEE ÉS A WWW A grafikus lehetõségekre legjobban építõ internet-szolgáltatásként ismert World Wide Web (a népszerû w.w.w.) azért terjedt el világméretekben, mert a látványos megjelenésen túl minden különálló szolgáltatást integrált és megteremtette a dokumentumok közötti kapcsolatot. A www volt a legalkalmasabb a PC-hálózaton történõ szörfözésre és a honlapokkal elválasztott önálló szövegszerkezetek létrehozására. A forradalmi innováció nem az USA-ban, hanem a CERN (Európai Részecske Fizikai Laboratórium) genfi székházában következett be. A fizikusok Tim Berners-Lee, az Oxfordban diplomázott fiatal konzulens vezetésével 1989 óta kísérleteztek a kutatók egymás közötti kommunikációjának a megkönnyítéséért. Az angol mérnök sikerrel járt és a CERN 1992-ben jelentette be a világnak a fizikusok által használt szöveg-, kép- és hangforrások egységes kezelését biztosító WWW-platform megszületését. A különbözõ típusú, helyileg szétszórt információkat egységesen kezelõ, pofonegyszerûen elsajátítható globális rendszer aztán 1993-ban indult el ma is tartó világhódító útjára. Békés Sándor

Az EQNet Zrt. vezetõsége bejelentette, hogy a cég felvásárolta az Inter.net Magyarország Kft. internetes üzletágát, annak 5 000 felhasználójával együtt. A hazai internetpiacon ez az elsõ jelentõs konszolidációs lépés a kis és közepes méretû szolgáltatók körében. Ezzel a lépéssel az EQNet felzárkózik a közepes méretû vállalatok közé. A cég jövõre 600 millió forintos árbevétellel számol, és 2010-re szeretné elérni a tõzsdei bevezetéshez és a banki hitelek megkapásához egyaránt elégséges 2 milliárd forintos forgalmat. Graur Tamás, az EQNet vezérigazgatója elmondta, hogy további százmilliós nagyságrendû cégfelvásárlást tûztek ki célul. Ugyanakkor megerõsítik a lakossági piacon is a jelenlétüket. A vállalat a legtöbb szolgáltatáshoz szükséges mûszaki megoldást a nagy szolgáltatóktól veszi igénybe. A közeljövõben a telefon- és internetszolgáltatás összekapcsolását és az IPTV bevezetését tervezik. B. S.

INFOKOM TECHNIKA

A világbajnok szuperkomputer

IBM Blue Gene A világ szuperkomputereit rangsoroló „Top 500 Super computer Sites” szerint az IBM Blue Gene/L komputercsalád ja a földkerekség jelenlegi legerõsebb megaszámítógé pe. A rangsor elsõ tíz helye zettje közül hat az IBM-rrend szerek kidolgozóit dicséri.

A

z IBM már 2004 végén elkezdte egy 512 csatlakozási ponttal rendelkezõ Blue Gene/L prototípus kidolgozását, ezzel meghatározva a szupererõsségû komputerek fejlõdési irányát. Az elkészült prototípus hatszor gyorsabb riválisainál, 15ször kevesebb energiát használ és tízszer kisebb méretû a vetélytársak komputereinél. A Blue Gene/L szédületes képességeit jelzi, hogy az adatokat 1 terabit/mp sebességgel dolgozza fel, ami egyenlõ 10 000 meteoro-

lógiai mûhold által továbbított információmennyiséggel. Szédületes a ki- és bemeneteli pontok (úgynevezett nodok) száma, ami eléri a 65 536-ot. Egy modulra két nodot helyeztek el, és egy rack-re 32X16 modul került. A rack-ek száma már idénre elérte a 64-et. A legerõsebb komputer által elfoglalt hely a kapacitásához mérten fölöttébb kicsi, alig éri el egy fél teniszpálya nagyságát kitevõ 230 négyzetmétert. Az egyre gigantikusabb méreteket öltõ Blue Gene projektnek alapvetõen kettõs célja van. Egyrészt a tudományos kutatási szimulációknál, másrészt a nagy skálázhatóságú komputerrendszerek grafikus megjelenítési képességeinél szeretné elérni a mûvészi szintet. A számítási gyorsaság lenyûgözõ, ugyanis a Blue Gene egész kapacitása 360 teraflopot tesz ki.

Az elõzõ adatot jól tükrözi, hogy 1 teraflop (floting point operation/sec) 10 a 12-en lebegõpontos mûvelet/másodperc sebességet jelent. A még érzékletesebb illusztráció végett megjegyezzük, hogy a 2005-ben már elkészült Blue Gene/L prototípus 1,4 teraflop számítási sebességgel rendelkezett, ami egyenlõ azzal, hogy egy számítógépen másodpercenként egy számítást végzünk 47 532 éven át. A Blue Gene egész memóriája 16 és 32 terabyte értékek között mozog. A számítógépes rendszer teljes ereje 15 MW-ot tesz ki, és a 700 MHz-re hangolt Blue Gene/L kidolgozása 100 millió dollárba került, ami még a felét sem éri el a jóval kisebb kapacitású komputeres rendszerek elõállítási költségeinek. Jelenleg a csatasorba állított Blue Gene szuperkomputer-rendszerek száma 19-rõl 24-re emelkedett. A rendszerek összeszerelése az USA-beli Lawrence Livermore National Laboratory-ban történik. A szuperkomputer-rendszer az eServer Blue Gene Solution néven szélessávra optimalizálva került ki a közelmúltban a piacra. Az IBM kutatói partnereivel jelenleg HPV (High Performance Computing)alkalmazások egész sorát fejleszti ki, hogy a rendszer többek között megfeleljen az élettudományok, a kvantumkémia, a csillagászati és ûrkutatás, valamint a klímajelenségek modellezésére is. (békés)

2006/11-12

23

TECHNIKA INFOKOM

Motorola a tökéletes mobilitásért

V3x a király A Motorola neve ma már egyet jelent a mobil és széles sávú innovációval. Ez új pro jektekben és legjobbnak ítélt termékekben nyilvánul meg.

A

Motorola, amelynek tavalyi forgalma a világban elérte a 36,8 milliárd dollárt, tökéletes mobilitásnak nevezett filozófiájával azt a célt szolgálja, hogy lehetõleg mindenütt a világban az emberek a lehetõ legegyszerûbben kapcsolódhassanak a mobil és a szélessávú technikához. – mondotta el november 9-i sajtótájékoztatóján Suga János, a Motorola Kft ügyvezetõ igazgatója, aki a vállalat eredményeirõl is beszámolt. A Motorola eddig Magyarországon 2-2,5 millió mobil készüléket adott el, ami mutatja termékeik népszerûségét. A Motorola azonban nem csak készülékeket akar forgalmazni, hanem növelni kívánja termékei használa-

24

tának a gazdasági, technikai feltételeit is. Így nagyszabású projekteket indított például a nagy hatótávolságú távközlés-technika fejlesztésérére Wymax projekt-névvel, a Semops projektje a mobillal történõ fizetési

MOTORAZR V3

rendszerek elterjesztését szolgálja, amiben a Motorola egy EU-program koordinátora is. Ma már a Motorola a szélessávú technika, az IP-televíziózás terén fejt ki jelentõs innovációs tevékenységet, míg a kábeltelevíziózási technikában abszolút világelsõ – ismertette az ügyvezetõ. A Camopy nevû projektje Földünk elhagyatott területeinek távközlésbe való bekapcsolását hivatott szolgálni, tehát, hogy lehetõleg mindenütt tért hódíthasson a mobiltelefon és az internet. A sajtótájékoztatón természetesen elbüszkélkedtek a Motorola új készülékeivel is, amelyek között a Motorola V3x 2006 legjobb 3G-s MOTOKRZR K1

2006/11-12

MOTORIZR Z3

mobilkészüléke címet is elnyerte. Ezt a barcelonai 3GSM Világkongresszuson jelentették be. A kagylóformájú készülék 99 milliméter hosszú, 53 milliméter széles, 19,6 milliméter vastag és 125 gramm tömegû. Immár UMTS hálózatokon is használható, képátlója nagyméretû, 2,2 colos, színes kijelzõ, 2 megapixeles felbontású képszenzorra épülõ beépített fényképezõgép, MP3, AAC WMA WMV, illetve MPEG4 állományok lejátszása szinte elengedhetetlen ennél a gyõztes mobilnál. Szó esett a tájékoztatón az USAban bemutatott MOTOKRZR K1-rõl és a MOTORIZR Z3-ról, amelyekkel a Motorola a vékony és tartalmas mobilok új kombinációját hozta létre. Az új formák még több tudást testesítenek meg, s elkötelezettek a formatervezés iránt. Ugyancsak három új, szélessávú kommunikációra alkalmas készülékkel jelentkeznek most, a MOTORAZR V6MAXX és a MOTORAZRV3XX lehetõvé teszi a nagy sebességû hozzáférést az internetes tartalmakhoz, elõsegíti az innovatív szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint az éteren keresztül történõ videó-letöltést, a mobiljátékokat, valamint videók, képek küldését is. Beszámoltak arról is, hogy a MOTOROLA a RED MOTORAZR V3 készülékei eladása után készülékenként 17 dollárt fizet be az AIDS, a malária és a tuberkolózis elleni harcot támogató RED-mozgalom alapjába. W.M.

INFOKOM TECHNIKA

USRobotics készülékek

Kiváló hangminõség

A

z USRobotics két Skype USB telefonnal jelent meg a távközlési eszközök piacán. A legújabb, a 9601 és a 9602 USB Internet telefonja, melyekkel a Skype-telefonálás – internetes telefonálás – biztosított. Az USRobotics, mely a Platinum Equity csoporthoz tartozó vállalat, már öt olyan terméket kínál, amelyeket a népszerû internetes kommunikációs alkalmazással együtt történõ használatra terveztek. Az egyre növekvõ igény miatt is folyamatosan növeli a Skype termékei számát. A cég elkötelezettsége, hogy a Skype felhasználók számára könnyen használható, megbízható telefonokat kínáljon az otthoni és az üzleti internet telefon-felhasználók számára. Mind az USR9601 USB Internet telefon és a 9602 Mini telefon probléma nélkül integrálódik a Skype technológiához, és a rendelkezésre álló USB porthoz, csatlakoztatható a Skype közösséggel való egyszerû hangkommunikáció céljából, ahol a felhasználók száma világszerte már meghaladja a 113 milliót. A USRobotics legújabb Skype telefonjai jelentõs technológiai fejlesztések eredményei, melyekkel a visszhang és az alacsonyabb minõségû internetes hívások által keletkezett “alagútszerû” hang is kiküszöbölhetõ. Az integrált billentyûzet mind a két telefonnál lehetõvé teszi, hogy a felhasználók gyorstárcsázással indítsanak hívásokat más Skype felhasználók felé, vagy hogy a SkypesOut használatával felhívjanak bármilyen számot. A telefonok az internetes telefonálást olyan egyszerûvé és kényelmessé teszik, mint amilyen a hagyományos telefonálás, és egyedi lehetõségeket

nyújtanak az új és a régi felhasználók számára egyaránt. Az USR9601 USB internetes telefonnak fényes, nagy felbontású, kék háttérfénnyel rendelkezõ LCD képernyõje van, amely kényelmes hozzáférést biztosít a kontakt- és hívásinformációkhoz, és támogatja a Skype hívóazonosító megjelenítését. Az USR9602 USB internetes mini telefon az elérhetõ árú fejhallgatók alternatívája. Mind a két készülék megbízható, kiváló hangminõséggel rendelkezik. Az instalálás után a készülékek nagyon jól mûködnek, együtt a Skype programmal, mivel az USB segítségével csatlakozik az internetre mindegyik készülék, ezért a hangkártya beállításait nem módosítja, mint önálló hangeszköz csatlakozik a számítógéphez. A konferencia készülékük is kiváló, mely nagyon jó minõségû, a visszhang csökkentés jó, ha magasra veszem a hangerõt, akkor is tökéletes hangminõséget produkál. Az USB Mini 9602-es készülék tökéletes hangminõséggel, jó installációs

programmal, jó integrálással a Skype programhoz. A gombok jó tapintásúak, a beszélgetés kényelmes, az érthetõség tökéletes. Mind a két készülékkel a vásárló világszerte könnyen kommunikálhat bármely Skype-felhasználóval. A jól felszerelt LCDkijelzõvel elérhetõ a hívásállapot, támogatott a hívófél-azonosítás, és a csatlakozó felületen keresztül hívásokat kezdhet a Skype telefonkönyvbõl, vagy a SkypeOut elõfizetõi szolgáltatás alapján a világ bármely részére. Magyarországon az RRC Hungary Kft. forgalmazza. Érdeklõdni lehet a 06-1-236-9025-ös telefonszámon. Wellek Margit

Bõvít az Interoute Az Európa legfejlettebb új generációs adat- és hanghálózatának a tulajdonosaként ismert Interoute-tal térségünkben együttmûködõ Ciena Corp. bejelentette, hogy tovább bõvíti kelet-európai új generációs hálózatát. Ezzel lehetõség nyílik arra, hogy az Interoute nagy sávszélességû összeköttetéseket és extra szolgáltatásokat kínáljon ügyfeleinek pán-európai távközlési hálózatán keresztül. Az Interoute egyébként új optikai technológia telepítését jelentette be, amellyel megnöveli teljes pán-európai hálózatának a kapacitását, nagymér-

tékben lecsökkentve a nagy sávszélességû szolgáltatások kiépítési határidejét. A cég 22 millió eurót meghaladó összeget fektet be a sávszélesség jelentõs nagyságú növelésébe; Nyugat-Európában az Infiniera DTN digitális optikai hálózatát, Kelet-Európában pedig a Ciena CoreStream Agility-jét alkalmazza. A vállalat három hónapon belül az egész telepítés befejezését tervezi. A jelenlegi fejlesztés keretében az Interoute hálózati kapacitása 800 GB/s-ra nõ, és az új technológia telepítését hetente 1 500 km hosszúságban valósítja meg.

2006/11-12

25

TECHNIKA INFOKOM

Smau 2006: Holotron filmek 3D-s megjelenitése

Multimédiás hologram

A

z Olasz Holografikus Iskola képviselõibõl és szoftverfejlesztõkbõl állt össze az a csapat, amelyik a milánói Holotron S.r.l. vállalatnál élethû 3D-s felvételekkel az alkalmazások egész sorát mutatta be a milánói Smau 2006 vásáron. A multimédiás csúcstechnológia eme gyöngyszeme hihetetlennek tûnõ 3D-s animációkban ölt testet. A technológia lényege, hogy az eredeti filmfelvételeket a Holotron csapata egy saját fejlesztésû szoftver segítségével konvertálta át háromdimenzióssá. A felvételek 3D-s megjelenítésére a szakemberek három módszert is alkalmaznak. Egyrészt a filmezett jeleneteket már kiindulásból a holografikus iskolában megtanult technológiával – figyelembe véve a szem pupillái által látható paramétereket – 3D-s grafikával látják el. A másik módszerrel a

26

2006/11-12

valóságos felvételek szolgáltatta alapra 3D-s grafikával ellátott képrekonstrukciót vetítenek – ilyen a tájból kirepülõ léghajó, vagy a virtuális futballpálya –, a harmadikkal pedig a reális felvételeket teljes egészében 3D-s grafikával teszik élõvé. Holoscreen néven háromdimenziós vetítésekre alkalmas képernyõket is kifejlesztettek a vállalatnál. A forradalmi újításnak számító nagy felbontású képernyõt kristályalapra vitték fel, és a fénytörés technológiáját bevetve, a képernyõt nappal is fényessé tették. A Holoscreen 3D által a légtérbe vetített felvételek valósághûek, ha 120 fokos teljes

látószögbõl nézik. A 3D-s képeket és filmeket várhatóan – többek között – reklámozásra, az orvosi diagnosztikában jobb képi megjelenítésre, az épület-makettek plasztikus ábrázolására, valamint didaktikus célokra fogják használni. B.S.

Honlapkészítés öt lépésben A Smau egyik abszolút újdonságaként mutatta be a világpiacon – így Magyarországon is – már több éve jelen lévõ, multimédiás szoftvereket elõállító Incomedia olasz vállalat a WebSite X5 szoftverét. Ez a szoftver az elsõ olyan eszköz, amellyel könnyen és áttekinthetõen bárki a megadott öt lépésben létrehozhatja és közzéteheti saját internetes honlapját. Az Incomedia illetékesei rámutattak: az új fejlesztés nem igényli az online-munkát, és nem is egyfajta HTML-programozói nyelv, vagy kiadvány, amellyel saját web-oldalainknak a modelljét megszerkesztjük. A WebSite X5 egyfajta kalauz, amelynek az öt lépésében foglaltakat kell kitölteni ahhoz, hogy az ötlettõl a megvalósításig kivitelezzük egy – mobiltelefonról, smartphone-ról és PDA-ról is kezelhetõ – mûködõképes internetes honlap elkészítését, amelyet közzé is teszünk

a világhálón. Az új szoftver minden technikai problémát megold. Egyrészt vezeti az amatõr honlapkészítõt, másrészt az összes eszközt is a kezébe adja, hogy azt kivitelezze, amit eltervezett. A folyamat elsõ lépéseként a szoftver – az általa kért információk megadása után – létrehozza azt a kulcsszót, amellyel a nagy keresõprogramok pontosan megjelölik a honlapot. Ezután a szoftver vezeti a készítõt, akinek meg kell jelölnie az internetes oldalak és az ábrák – így a képek, grafikonok, hang- és képelemek, videó felvételek, táblázatok, e-mail-fiókok – helyét, valamint az adatbeemelési modult. Ezt követõen már csak az értéknövelt szolgáltatások kialakítása van hátra, amelyek keretébe tartoznak az egyes kiemelt felvételek, animációk, az esetleges többnyelvû változatok létrehozása.

INFOKOM TECHNIKA

Elõször Budapesten

Audio-vizuális kiállítás A brüsszeli székhelyû Audiovisual Creativ Fair (ACF) rendezte meg Budapesten, november 21-23. között az elsõ magyarországi kiállítását, konferenciáját és vásárát Közép-Európai Audio Vizuális Kreatív Vásár címen, az Europa Congress Centerben. A kiállításon több mint 50 kiállító cég mutatta be a 130 ismert márkának a legújabb audiovizuális berendezéseit és szolgáltatásait. A vásárral egyidõben konferencia zajlott az audiovizuális technológiákról, fejlõdési irányokról. Az ACF rendezi az európai audiovizuális szektor, a gyártók, az

A zaj DJ már 14 éve szolgálja ki a DJ-k, szórakozóhelyek igényeit

importõrök, a kereskedõk, a szervizesek, a fejlesztõk a fényipar, a speciális effektekkel foglalkozó, tehát ezen a területen mûködõ cégeknek a bemutatkozását, kiállítását, vásárát. Idén került sor az elsõ magyarországi rendezvényükre. A Panasonic hordozható DVD lejátszója

A DVDPRO-kamera az üzletekben is megtalálható

Fénymásoló kukoricából A Ricoh kukorica-alapú mûanyagokat használ fel legújabb termékeihez. Az egyelõre csak Japánban kapható két fénymásoló gép alkatrészeihez a Mitsui Chemicals-al együttmûködve azért alkalmaz növényi-alapú mûanyagokat, hogy ezzel is tehermentesítse a kõolaj alapú mûanyagok gyártásával járó környezetet. A kukoricából, burgonyából vagy cukornádból készült mûanyagok fõ alkotó eleme a tejsav, amelyet e növények keményítõjének erjesztésével állítanak elõ. Az egyik ilyen Ricoh-gép növény-alapú mûanyagtartalma eléri az 50 százalékot, biztositva a megkívánt hõ-és ütésállóságot, illetve formálhatóságot.

2006/11-12

27

TECHNIKA MINÔSÉGÜGY

TÜV Rheinland InterCert létesítménytechnikai konferenciája

Régiós szerepkörben A TÜV Rheinland InterCert Ti hanyban október 3-4 4-é én rende zett létesítménytechnikai konfe renciája témájában a legrango sabb szakmai összejövetelnek tartható. A nemzetközi részvé telû tanácskozásról, majd a cég tevékenységérõl beszél gettünk Dr. Czitán Gábor kö zép- és kelet-e európai vezér igazgatóval. – Hogyan foglalná össze létesítménytechnikai konferenciájuk témáit, jelentõségét? – Októberben rendeztük meg immár a 12. létesítménytechnikai konferenciánkat, amely, mint az eddigiek, nemzetközi résztvevõket, elõadókat is idevonzott. Ezúttal sem véletlenül, hiszen a téma egy ma igen aktuális gondolatkör volt, a technológiai megfelelõség gondolatköre. Mit jelent ez? Korunkban a globális, nagy beruházásokhoz különbözõ országokban, más-más normatívák, szabványok alapján gyártott berendezéseket küldenek a beszállítók. A technológiai megfelelõsséggel mi azt vizsgáljuk, hogy az eltérõ körülmények között készült berendezésekkel mûködni fog-e az új létesítmény. Hogy ez megítélhetõ legyen, ahhoz ismerni kell a legújabb mûszaki szabályzókat, irányokat. Ez utóbbiakról beszéltünk a konferencián. Kiemelhetném például Ladányi Péter elõadását, amelynek címe Berendezések és létesítmények élettartamának komplex megközelítése az EU kutatási eredményeinek felhasználásával. Emellett kitértünk az épüle-

28

2006/11-12

tek, létesítmények minõségi kérdéseire, az energiahatékonyság és életciklusok terén lévõ szolgáltatásokra. Voltak konkrét hazai témák is, például ismertették a nagynyomású gõzkazán felújítását a TVK Olefin-l üzemében, a BorsodChem új MDI üzem biztonsági elveit, a Mátrai Erõmû fejlesztéseit. A mintegy 150 jelenlévõ hazai cégvezetõ, résztvevõ elõtt nagy érdeklõdést váltott ki az elõadás a Nemzeti Fejlesztési Terv iparpolitikai vonatkozásairól, hiszen ezek közelrõl érintik a konferencián is részt vett ipari vezetõket, szakembereket. Sokat adtak azok a beszélgetések a külföldi elõadókkal, amelyeket például a német erõmûvek karbantartásának új stratégiájáról folytathattak, ami felért egy alapos tapasztalatcserével a hazai erõmûvesek számára. Nem túlzás, a TÜV Rheinland létesítménytechnikai konferenciája témájában a legrangosabb szakmai találkozó ma itt Magyarországon, talán ezért is vállalhatta a védnökségét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára, Egyed Géza úr. – Vállalatuk tavaly vette át a Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézetet (MEEI) és a Mûszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézetet (MBVTI). Hogyan válnak valóra az átvételükkel kapcsolatos elképzeléseik? – Mi a MEEI és az MBVTI átvételekor jelentõs forgalomnövekedést, létszámnövelést ígértünk. Ez utóbbit, a 20 százalékos létszámnövelést megvalósítottuk, a forgalmat pedig majdnem megdupláztuk. Persze ez a jó eredmény még mindig kevés ahhoz, hogy nyereségessé váljon az MEEI, de nem is így terveztük, a veszteség viszont a számí-

tottnál kisebb. Az MBVTI-nél tervszerûen haladunk. Ami kiemelhetõ, hogy ezen két vállalat integrációja a TÜV Rheinland csoportba jól sikerült, pedig ez az integráció szakmai, ügyviteli és szakember-integrációt jelentett. Vagyis az MEEI, az MBVTI szakemberei megismerhették a TÜV Rheinland munkamódszerét, IT-eszközeit, amelyekkel dolgozunk, ezek használatára kiképzést kaptak és jogosultságot, s most már a piacon úgy dolgoznak, mint a régi TÜV-ös kollégák. Az ügyvitelben bevezettük az SAP könyvelési és vállalatirányítási rendszert, rácsatlakoztak a TÜV Rheinland vállalatcsoport információs hálózatára igen rövid idõ alatt. Ehhez csak az MEEI épületében 4 kilométer kábelt kellett kihúzni, a különbözõ telephelyek egy telefonközpontra vannak rákapcsolva, minden dolgozónak levelezési rendszere van, s ami a fõ, mindezt saját informatikusaink, szakembereink hozták létre. Ugyanakkor sikerült átmentenünk e két cég vállalati kultúráját, arra építettük rá a TÜV Rheinland rendszereit, filozófiáját, misszióját.

MINÔSÉGÜGY TECHNIKA

– Cégüknek mind jelentõsebb a részvétele Kelet-Európában a létesítménytechnikai szolgáltatások terén. Meg lehet ítélni az idei eredményeiket? – Ami a közép-kelet-európai viszonylatunkat illeti: itt a forgalomnövekedés összességében mintegy 40 százalék lesz, a szakembereink száma pedig 25 százalékkal növekedett az idén. Akkreditációinkat, kijelöléseink számát az idén szintén tovább bõvítettük. Szeptemberben a TGL, a német akkreditáló további öt évre meghosszabbította a rendszertanúsításra vonatkozó akkreditációs jogunkat. Tehát régiós szerepvállalásunk jelentõs. – Milyen terveik vannak a jövõre, szolgáltatásaik esetleg tovább bõvíthetõk idehaza és a régió piacán? – Nekünk is vannak elképzeléseink, és velünk is vannak tervei az anyacégnek. A megnövekedett piacunkhoz a TÜV Rheinland InterCert kapacitásai már szûkösek, a jövõ évben jelentõsen bõvítenünk kell szakember-állományunkat. De munkát ad még Kölnbõl a KeletEurópát kiszolgáló IT-központ idetelepítése Budapestre, a szintén a piacbõvüléssel kapcsolatos decentralizáció során, vagyis az összes kelet-európai vállalatunk informatikai problémáit, fejlesztéseit Budapestrõl oldjuk meg. Bõvül Budapest szerepe a közép-keleteurópai TÜV Rheinland vállalatok irányításában is: az eddigi gazdasági vezetésen, az éves tervek és stratégiai célkitûzések megadásán túl innen végezzük a jövõben a teljes kontrolling-tevékenységet és a vállalatok revízióját is. Pozícióink erõsödése egy nemzetközi vállalatcsoportban egyaránt megnöveli szakemberszükségletünket és a magyar szaktudás elismertségét – ami nekem szubjektíven mindig is szívügyem volt - de vállalatunk növekvõ gazdasági súlya, jövedelemtermelõ képessége sem lehet mellékes a hazai nemzetgazdaságnak. Wellek Margit

Dr. Czitán Gábor – Dr. Gutassy Attila – Ralf Wilde

Termékbiztonság az Európai Unióban A tanúsítványtól a CE jelölésig

K

orunk szédítõ kínálatában és harsány reklámözönében kiemelkedõen fontos szempont lett a termékek megbízhatósága, jó minõsége. Az Európai Unió gondosan szabályozott belsõ piaca nagy súlyt helyez a megfelelõségértékelés, a termékbiztonság és a termékfelelõsség követelményeire. A fogyasztók érdekeinek védelmére vizsgáló, ellenõrzõ, tanúsító szervek kiterjedt hálózata ügyel. A szakértõ szerzõk ezt az igen széles és összetett témát dolgozzák fel. A termékbiztonsággal összefüggõ jogszabályok, szabványok és egyéb elõírások ismerete mindenekelõtt a kínálati oldal, a tervezõk, gyártók és értékesítõk számára fontos. De a jogok és kötelezettségek sûrûjében a kereslet képviselõinek, a felhasználóknak, üzemeltetõknek és a vásárlók legszélesebb körének is el kell igazodnia. Az elõírásokkal való összhangot, a megfelelõséget sokféle módon jelzik. A piac szereplõinek ismerniük kell a tanúsítványok, bizonyítványok, a minõséggel kapcsolatos nyilatkozatok és jelölések módját, formáit és megbízhatóságukat. Csak így lehet kiszûrni a bizonytalan, kétes terméket és szolgáltatást. A könyv fontos, bonyolult és folyamatosan fejlõdõ területen, a termékbiztonság gazdag szakmai világában igazítja el a gyártókat,

forgalmazókat, hatóságokat és felhasználókat. Külön érdeme, hogy az európai és az amerikai eljárásokon túl kitekintést nyújt a dinamikusan fejlõdõ távol-keleti térség – Japán és Kína – sajátosságaira is. A színvonalas mûvet jó szívvel ajánlom minden érintett és érdeklõdõ figyelmébe. Budapest, 2006. augusztusa Dr. Balázs Péter egyetemi tanár, Magyarország korábbi EU-biztosa Fõbb témakörök: az EU jog- és szabványrendszere, vizsgálat, audit, ellenõrzés, tanúsítás, akkreditálás, kijelölés, bejelentés, CE jelölés, termékfelelõsség, piacfelügyelet, áttekintés a magyarországi, belgiumi, bulgáriai, csehországi, egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli, finnországi, franciaországi, görögországi, japán, kínai, lengyelországi, litvániai, németországi, norvégiai, portugáliai, romániai, svédországi, szlovákiai gyakorlatról, aktuális jogszabályok és szabványok jegyzéke, kislexikon Kiadja: TÜV Rheinland Akadémia Megjelent: 2006. október Terjedelem: 208 oldal Fogyasztói ár: 2730 Ft + postaköltség Megrendelhetõ a 461-1248-as telefonszámon.

2006/11-12

29

ROBOTIKA TECHNIKA

Mesterséges intelligenciájú humanoidok

Isaac2 rugalmasan jár „Az intelligens idegen lények már köztünk vannak” – figyelmeztetett Ben Quick, az amerikai sci-fi film fõhõse évtizedekkel ezelõtt. A mai robotika által alkalmazott csúcstechnológiát látva, ez az állítás csak részben igaz. Valóban vannak már a világon mesterséges intelligenciával rendelkezõ lények, de ezek nem a Marsról jöttek, és nem is ellenségesek az emberrel szemben. Inkább a mára kiemelkedõ fejlettséget elért robotika vívmányait szaporítják azok az intelligens humánrobotok, amelyek a fejlesztésüknél alkalmazott csúcstechnológiának köszönhetõen járnak, látnak, érzékelnek, és a veszélyes mûveleteknél való bevethetõségük mellett mozgássérült emberi testrészek protéziseiként is mûködhetnek. A korszerû robotikát jól példázza az olaszországi Torinói Mûszaki Egyetemen kifejlesztett Isaac2 – becenevén I2 – humanoid robot, amelynek a megteremtéséhez a bemutatása során lapunkat a csúcsrobotika világába elkalauzoló Dario Trimarchi, az I2 elektronikai projektfelelõse szerint több modern kutatási ágazat összehangolásán túl ingyenes munkaórák ezreire is szükség volt. ÉLENJÁRÓ K+F A ROBOTIKÁBAN A humánrobotikai K+F világa fölöttébb zárt, és leginkább csak a kutatók által ismert. Nem csoda tehát, hogy az IT-cégek, az elektronikai vállalatok és a gépipari mamutkonszernek is szívesen áldoznak az egyetemi kutatási projektekre, mert így megismerkedhetnek a kutatás irányaival és mindennapjaival. A mai humánrobotika az embert mintázó robotok egyensúlyozó és motorikus képességeinek a javítását, illetve a

sérült testrészek helyettesítését szolgáló technológiákon munkálkodik. A szenzorok kiemelt helyen szerepelnek a terepen való tájékozódást és a lábmozgatást érintõ kutatásoknál. A robot testének egyensúlyban tartását és a testrészek fordíthatóságát bonyolult matematikai számításokon alapuló ízületként funkcionáló teleszkópok és a mesterséges látást, illetve tájékozódást koordináló kamerák és szoftverek biztosítják. Az informatika kulcsszerepe optimalizálja a robotok terepellenõrzõ és mozgássegítõ döntési mechanizmusát. A megfelelõ hardvertervezés nemcsak a testrészek mozgását hangolja össze, de az anyagköltségek csökkentésére is alkalmas.

Az anyagtudományok eredményeit fõként a robottest és a testrészek megtervezésénél használják fel. Az egyre könnyebb súlyú kompozit anyagok mellett alaposan tanulmányozzák a fém- és a kompozitrészek közötti kölcsönhatást is. Az elektronika a gyors mozgást elõsegítõ modern brushlessmotorok tervezésénél, illetve a reakciókészséget növelõ szerkezetek kiépítésénél nyer fontosságot. Az egyre kisebb méretû szerkezetek a mai kutatások szerint a tetemes ITköltségeket jelentõsen mérséklik. Az új fejlesztésû robotok az ûrkutatásban, a szennyezett területek felderítésénél, szélsõséges idõjárási jelenségek vizsgálatánál, illetve az ember számára más életveszélyes küldetéseknél állíthatók csatasorba. Az emberi testrészek pótlására alkalmas protézisek kidolgozása a humánrobot-testrészek csúcsra járatott fejlesztésével a legvirágzóbb iparág lehet. ISAAC-2 –

AZ ÚJGENERÁCIÓS HU-

MÁNROBOT A fentebb említett kuta-

tási irányokat ötvözi a Torinói Mûszaki Egyetem Automatizálási és Informatikai Tanszékén Giuseppe Menga professzor és ifjú kutatói csapata által idén az Isaac-2 (I2) projekt keretében kifejlesztett újgenerációs humanoid robotja. A 2002-ben indult projekt vadonatúj darabjaként a közelmúltbeli milánói Smau ICT vásáron bemutatott robot az ûrkutatásra is hangolt ergaltechnológiával készült, könnyebb az elõdénél, így 90 cm-es magassága mellett már csak 12 kilót nyom. Az új prototípusról kiderült, az I-2 a járás képességével együtt a karját, a fejét és a lábát is összehangoltan képes mozgatni. Jelentõs a lábát érintõ innováció, mert ezzel a lábemelésen és futballozáson túl a boka kifordí-

2006/11-12

31

TECHNIKA TECHNIKATÖRTÉNET

tására is alkalmassá tették. Ez nagy perspektívákat jelent a protézis-fejlesztéseknél. Másik kiemelkedõ tulajdonsága a szenzor-fejlesztések miatt fokozott egyensúlymegtartó képességében rejlik. Ezt a kutatók a láb szénszálas bevonatával és a testhajlatokon kívül a robot talpa alá beépített nyomás- és helyérzékelõ szenzorokkal érték el. Az említett fejlesztéseknek köszönhetõen az alumínium és cinkbevonatú – részelemeiben titánium- és mûanyagszerkezetû – kétlábú robot akkor is megtartja az egyensúlyát, ha fel akarják borítani. Az I-2 a fejénél beépített USB webkamera jóvoltából alkalmas a környezõ terepen való jó tájékozódásra is. Ezen túl az új szoftverfejlesztések már a látásra és különféle tárgyak felismerésére is feljogosítják. Az új irányítószoftvert egyelõre a NASA által évente megrendezett RoboCup nevû, kétlábú humanoid robotok számára tervezett futball világbajnokságra hangolták. A Linux operációs rendszer alkalmazásait a valós idõben lezajló eseményekre történõ azonnali reagálásra tovább bõvítették. A robot talpára nyolc darab – a lábmozgást rugalmassá tevõ – szenzort szereltek kiterjedés-változtató speciális membránlemezekre. Dario Trimarchi elmondta, hogy a rendezvény a világ legjelentõsebb humánrobot-fejlesztéseinek a seregszemléje a robotkultúrát népszerûsíteni hivatott futball mezében. A nagy kutatómûhelyek általában meg is jelennek az eseményen, ahol robotjaiknak a valós élethez történõ alkalmazkodása kitûnõen lemérhetõ. Ha a lábmozgást könnyítõ szenzorok beválnak, ez új utat nyit a protéziskészítésnél is. Az Isaac-2 robot szigorúan vett anyagköltsége 6 000 eurót tett ki, ám a huszonéves fiatalokból álló kutatói csapat lelkesedése ennél jóval nagyobb méretû. Az új robot kifejlesztését a cégek szponzorálása mellett a 100 000 eurót meghaladó ingyenes munka tette csak lehetõvé. Békés Sándor

32

2006/11-12

Jövõformáló tudománytörténeti eszköztár

A Leonardo múze

M

agyarországon már tíz éve foglalkoznak egy mûszaki-technikai múzeum létrehozásának a gondolatával. Az igaz, hogy van külön közlekedési múzeumunk, meg a Jövõ Háza is megépült, ám sem egyik, sem a másik nem pótol egy olyan intézményt, mint amilyet a milánói Leonardo da Vinci Tudomány- és Technológiatörténeti Múzeum jelent Olaszországnak és Európának. Magyarországon is akad olyan kimagasló technikai zseni, akire az ország büszke, így méltó lenne arra is, hogy róla elnevezzenek egy hasonló múzeumot. Névadónak itt van például Kandó Kálmán, aki – hogy Olaszországnál maradjunk – 1902 szeptemberében az Alpok egyik lejtõjén elkészült Valtellina vasút világelsõ villamos tehermozdonyának a feltalálója volt. A Leonardo-múzeumot egyébként a közelmúltban rangos európai díjjal jutalmazták. Ebben a díjban benne foglaltatik annak az elismerése is, hogy a múzeumban

a tudomány- és technológiatörténet nem öncél, hanem a tudományra nevelés és a jövõformálás hatékony eszköze. LEONARDO

ÉS

A

LOMBARDIAI

A múzeum létrehozásának a gondolata az 1950-es évek elején vetõdött fel. Megalapítása 1953. február 15-én történt, amikor a Guido Ucelli di Nemi vezette lombardiai iparmágnások egy csoportja – széleskörû politikai konszenzus talaján – egy, Milánó fõteréhez közel esõ, 1500-ban épült kolostort jelölt ki IPARMÁGNÁSOK

TECHNIKATÖRTÉNET TECHNIKA

Milánóban

um a Tudomány- és Technológiatörténeti Múzeum színhelyéül. A múzeum 1975-tõl közintézményi formában üzemelt, azonban 2000-ben magánjogi alapítvánnyá változtatták, amelynek a társtulajdonosai között minisztériumok, közintézmények és milánói egyetemek egyaránt helyet kaptak. A múzeum szíve-lelke a Leonardo da Vinci Galéria, amellyel az utókor akart hódolni a reneszánsz egyetemes géniusza elõtt. Leonardo alakját ma is mitikus tisztelet övezi, hiszen az emberiség történetében rajta kívül nem volt még egy személyiség, aki tevékenységében hasonlóan magas szinten ötvözni tudta volna a mûvészeti alkotást a tudományos és technikai innovációval. Így nem véletlen, hogy a Leonardo által feltalált, illetve megálmodott összes gépet, fegyvert (a 33 csövû gépfegyvert, a nyolccsövû ágyút, az ernyõ alakú harckocsit), illetve közlekedési (propeller-meghajtású hajót) és építészeti innovációkat (a jövõlátó ház-együtteseket), már a múzeum nyitásakor megépítették és kiállították. A géniusz innovációit 6 000 fóliából álló gyûjteménybõl rekonstruálhatták. Leonardo mûvein kívül az óragyártás és a zeneeszközök történetét is megismerhetik a látogatók a Galériában. MONUMENTÁLIS

TECHNOLÓGIA-

A 40 000 négyzetméteres területen felvonultatott – 10 000 tárgyból álló – nagyszabású tudomány- és technológiatörténeti tárlat a Neander-völgy õsemberének eszközeitõl a közlekedésen és a távközlésen át egészen a tudomány új határait képviselõ genetikáig, bioTÖRTÉNETI

TÁRLAT

technológiáig és robotikáig mindent felvonultat. Az anyagtörténeti részleg a kõeszközöktõl a papíron és a fémmegmunkáláson, illetve a mûanyagon át a nanotechnológiáig húzódó palettán jeleníti meg az emberiség tudományostechnológiai fejlõdéstörténetét. A 6 000 éves idõívet átfogó közlekedéstörténeti pavilonok nagy attrakciót jelentenek. Repertoárjukban a keréktõl a motorizált szállításig minden elõfordul. A földi, vasúti, légi és hajózási részlegek különleges népszerûségnek örvendenek. A vasúti kollekció egy 1800-as évekbeli rekonstruált állomáson ad ízelítõt száz év technológiájából. Az 1885-ös évet például a ló által húzott villamos képviseli, de érdekes a Milánó környékét a 20. század elején 130 km/h órás sebességgel átszelõ gõzmozdony is. Az 1900-as évek elejérõl származó villanymotorkollekciótól a mai szupervonatokig nagy technológiai változásokról számol be a kiállítás. A közlekedési eszközök gyûjteményét a közelmúltban kiegészítette az 1967-ben épített S-506 modellû olasz Enrico Toti hadi tengeralattjáró, amelyet több mint 30 év szolgálat után nagy ünnepség keretében vittek Milánó városán keresztül a múzeumba. INTERAKTÍV

DIDAKTIKAI LABORA-

A Leonardo-múzeum tevékenységének a többségét ma már az ifjúság tudományos-tech-

TÓRIUMOK

nológiai nevelését célzó eszközök biztosítása teszi ki. A kiállított tárgyakat, vagy azok élethû mását felvonultató 16 darab úgynevezett „i.lab” – interaktív laboratórium – hozza közel kézzelfogható didaktikai eszközökkel a fiatalokhoz a megtekintett tárgyakat. Élõ bemutatókon biztosítják a nyolcévesnél nagyobb gyerekeknek a laboratóriumi foglalkozást. Jó példa erre, hogy a diákok a mûanyaggyártástól a közlekedésen át a nanotechnológiáig minden technológiával megismerkednek. Nagy élmény például Magellán zászlóshajóján a kapitányi teendõkkel és a csillagászattal foglalkozni, de hasonlóan élvezetes az energetikai interaktív laborban a természetes energiák után a napelem-gyártás rejtélyeit kutatni. Az említett foglalkozások célcsoportját a 9–18 éves fiatalok képezik, akiket fogékonnyá tesznek a tudomány és a technológia iránt. A folyó iskolai évben például Milánó 47 iskoláját vonták be az EST néven futó tudomány- és technológiai nevelési projektbe. Jelenleg az oktatók négynapos turnusokban történõ kiképzése folyik, de a múzeum szakemberei a diákokkal a robotikai, a távközlési és a biotechnológiai interaktív laboratóriumokban vizsgáltatják meg például a bõr sejtszerkezetét, DNS-azonosítást végeztetnek, vagy alkotó elemeibõl felépíttetnek egy robotot. A tevékenységek felsorolása sokáig tartana, csakúgy, mintha a Leonardo-múzeum honlapján virtuális felfedezõútra kelnénk. Pedig a múzeumi kategóriában négy év óta Webes Oscar Díjat elnyert honlapon tett virtuális kirándulást választja évente 2,6 millió látogató, akiknek 70 százaléka az internet segítségével külföldrõl járja be az olasz B2B világában a leginnovatívabb 50 vállalat listájára felvett Leonardo-múzeumot. Békés Sándor

2006/11-12

33

TECHNIKA ÉLELMISZER

Egészséges ételek az ünnepi asztalon

Biokarácsony Nagy készülõdés elõzi meg a karácsonyt, amelynek a for gatagában évek óta egyre fontosabb kérdés lett sokak számára, hogy milyen minõ ségû ételek kerülnek az ünne pi asztalra. A hal, a húsfélesé gek és a bejgli csak a fonto sabb kellékei az ünnepi étke zésnek, de az sem elhanya golható, hogy milyen körettel kerülnek felszolgálásra a fõ ételek.

A

z alábbiakban az egészségkímélõ biogazdálkodásból származó ételekbõl összeállított karácsonyi menü fõbb ételeit igyekszünk bemutatni. Az ünnepi ételek öko-verziójának bemutatásában Wéber György vezetõ hazai biokereskedõ segítségével kalauzoljuk el olvasóinkat, igyekezve megválaszolni a bioételek és a hagyományos élelmiszerek közötti különbséget illetõen lapunk felé érkezõ kérdések sokaságát is.

ÍZES BIOHALAK Magyarországon jelenleg már kielégítõnek mondható a biohallal való ellátottság. Fõleg a 2000. évtõl borult virágba a biohal-termelés, amelyre Hortobágyon és Kaposvár mellett is jó példák idézhetõk. Az egyik vezetõ halgazdaság mintegy 60 hektáron mûködik, és fõleg biopontyot, biobusát és bio ragadozó halakat termel a Biokontroll Hungária Kht. ellenõrzése mellett. A vízminõség folyamatos ellenõrzése, a bio-takarmány kizárólagos használata, illetve a különbözõ kemikáliák vízbe jutásának a kizárása garantálja a hal vegyszer- és mûtrágya detergens-mentességét. A biotermelési módszerek kutatását a vezetõ hazai agrártudományi egyetemekkel közösen végezték. A biotermékekre vonatkozó speciális minõségi paraméterek betartásával zsírban szegény, életmentõ vitaminokban gazdag, mellékízmentes, finom halakhoz juthat hozzá a magyar fogyasztó, amelyek teljes mértékben megfelelnek az uniós és a hazai szabványelõírásoknak.

Az öko-gazdálkodást folytató Aranyponty Halászati Rt. vizein

34

2006.7-8

Biolisztbõl is készülhet egészségesebb bejgli

TERMÉSZETES HÚSKÉSZÍTMÉNYEK Az itthoni õshonos állatfajtákból – mangalica, szürkemarha, juh – biogazdálkodással elõállított húskészítmények szintén homlokegyenest különböznek az intenzív állattartásból származó társaiktól. Wéber György kiemelte, hogy a biohúsok elõállítása két létfontosságú szempontból különbözik a hagyományostól. Az egyik az állatok táplálékára, a másik az állattartás körülményeire vonatkozik. A biohúsok mentesek a konvencionálisan elõállított húsoknál tapasztalt hormonkezeléstõl, a bizonytalan eredetû takarmányoktól, illetve a gyógyítás mellett a növekedést is elõsegítõ antibiotikumoktól. A teljesség igénye nélkül említett hízásserkentõkkel táplált állatok húsában szermaradékok maradnak, amelyek a vérben is kimutathatók. A biokörülmények között tartott állatok húsa vitaminokban gazdag és finomsága hûen tükrözi a tartás és vágás – például a szürkemarha lelövése a stressz-keltõ taglózás helyett – körülményeit. BÜKKFAFÜST ÉS SZERECSENDIÓ Az európai biohúsok között is különálló magas minõséget képviselnek például a németországi bajor gazdák ökogazdaságaiból származó

ÉLELMISZER TECHNIKA

úgynevezett Chiemgauerkészítmények. A hagyományostól eltérõ módszereik külön tanulmányt érdemelnének, de leginkább abban különböznek, hogy már a környeztük is mentes az intenzív mezõgazdaság által elõidézett nitrogén- és foszfátszennyezéstõl, illetve a növényvédõ szerek és gyomirtók szermaradványaitól. Az említett ökohúsokat – kolbász, virsli, natúrsonka, - szalámi, - hús – elõállító vállalat hosszasan tanulmányozta az ükapák által alkalmazott természetes állattartási technikákat, és kiküszöbölte az intenzív húskészítésben még – a szakértõk által bizonyítottan – rákkeltõ jellege mellett sem teljesen helyettesíthetõ, s az úgynevezett „kolbászmérgezés” megelõzésére alkalmazott nitrites pácolási eljárásokat. Az érlelõ-kamrákban nemes penésszel 5–8 hónapig érlelt szalámik és a húsok kézi módszerekkel, nitrit-, foszfát-, kötõanyag-, ízfokozó- és tartósítószer-mentesen történõ ökológiai feldolgozása, a bükkfafüstön való tartósítás, vagy a szerecsendió alkalmazása csak jelzésszerûen ad ízelítõt Európa élenjáró bio húskészítményeibõl. Ezek a termékek mentesek a mûtrágyától, a növényvédõ szerektõl, az antibiotikus takarmányadaléktól, a génmanipulációtól, valamint a tömegtartás és szállítás hátrányaitól. Itt jegyezzük meg, hogy a biotermékek ellenõrzése igen szigorú keretek között történik. A hagyományos, szúrópróba-szerû ellenõrzéstõl eltérõen a Biokontroll a magyarországi ökogazdaságokat évente egyszer mindenképpen ellenõrzi, és évente több olyan gazdát zár ki a biotermesztõk körébõl, akiknél vegyszerhasználatot fedeznek fel, vagy akik például az állattartók körébõl nem tudják a tartás mértékének megfelelõ biotakarmány vásárlását számlákkal igazolni.

Biohús feldolgozás egy bajor gazdaságban

ZAMATOS BIO BEJGLI Napjainkban erõteljesen növekedett a kereslet a bio bejglik iránt. Ez nem is csoda, hiszen az ellenõrzött termelésbõl származó bio lisztek, illetve a bio mák – ez a helyzet a fûszernövények egész skálájával is – nemcsak finom, hanem fölöttébb egészséges is egyben. Nagyon fontos a bio búzaliszt felhasználása, mert a mai kutatások szerint a szeléntartalma 300 százalékkal nagyobb az intenzív gazdaságból származó lisztekénél. A bioételek csúcsszintjét képviselik a teljes kiõrlésû tönkölybúzalisztbõl készült bejglik, mert a lisztben az emberére nagyon hasonlító aminósav-tartalom van. A teljes kiõrlésû lisztek önmagukban magasabb rostanyag-tartalommal rendelkeznek a fehér liszteknél. A bio tönkölylisztek mentesek a levegõsítõktõl és kelésgyorsítóktól, illetve a ma hasonló célra felhasználható több mint százféle adaléktól.

A biomákra, a dióra és a fûszerekre viszont mindaz vonatkozik, amit az állati táplálékok kapcsán említettünk a növényvédõ szerekrõl. A talajban az intenzív gazdálkodással megölik a talajbaktériumokat, valamint a vitaminoknak és ásványoknak a növénybe kerüléséért felelõs más élõlényeket. Ezért jóval magasabb a biofûszerek és –gyümölcsök vitamintartalma. A németországi Ökomonitoring csoport négy évig végzett átfogó vizsgálatai kimutatták: a konvencionális ipari mezõgazdasági termékekben átlagosan 0,4 mg/kg növényvédõszermaradékot találtak, míg az ellenõrzött biotermékeknél ez az arány csak 0,003 mg/kg volt. A megvizsgált mintegy 400 biotermék 60 százaléka vegyianyag-mentes volt, de a fennmaradó 40 százalékban is fõleg csak az ökogazdálkodásban engedélyezett anyagokat találtak. A 2007. évtõl a magyarországi biogazdálkodás fellendülésével számolnak a szakemberek. Ennek az oka, hogy az Európai Unió útmutatásainak megfelelõen itthon is fokozottabb támogatást kapnak a biogazdák. Az Unióban kiemelt támogatási terület lett a biogazdálkodás, amely nemcsak az egészségre gyakorol jótékony hatást, hanem csökkenti a hagyományos mezõgazdaság által okozott környezeti károk felszámolására fordítandó adók mennyiségét is. Békés Sándor

2006/11-12

35

TECHNIKA EXPO

Nürnbergi vásárok márciusban

Az örléstõl a gyógyszerekig A nagyhagyományú kiállitáso kon kívül ezúttal igen jelentõs tudományos, mûszaki konfe renciák is szerepelnek a Nürnbergi Vásárközpont jövõ márciusi programjában. Errõl tartottak sajtótájékoztatót Po zsonyban a vásárváros kép viselõi.

A

nürnbergi vásárváros jövõ márciusi programja, mind a kiállításokon, mind pedig a mellettük rendezett nemzetközi konferenciákon ismét számos érdekes technológiába enged betekintést, így ezek ismerõinek jelentõs kapcsolatépítési és üzleti lehetõségeket ígér. A mechanikus gyártástechnológiáknak szentelt hagyományos POWTECH-kiállítás március 27-29. között várja a különbözõ iparágak képviselõit, hiszen az építõipartól kezdve, ahol az alapanyagoknak, ásványi anyagoknak a kinyeréstõl a feldolgozásig számos mechanikus eljárásra van szükségük ahhoz, hogy tulajdonságaikat kimutathassák, a vegyészeten át, ahol a por-granulátum és ömlesztett áru tehnológiai folyamatok jelentõs szerepet játszanak, egészen az élelmiszeriparig (örlés, keverési eljárások) sok helyütt mechanikus technológiákban születnek a késztermékek. Mint három évtizede, a POWTECH ismét áttekinti a mehanikus technológiák felhasználását a kerámia, üvegipar, faipar, a szállítás, fémmegmunkálás területén, de egy igen idõszerû témát is felvetnek, ez a robbanásveszélyes porok biztonságos kezelése. Ugyanis az ipari körülmények között feldolgozott por 80

36

2006/11-12

százaléka robbanásveszélyes. Így e témában a megelõzõ és konstruktív robbanásvédelem új technikáiról is szó lesz. Hasonló témákat tûz napirendre a POWTECH társ-konferenciája, a PARTEC 2007. A Részecsketechnikai Kongresszus nemzetközi szinten vitatja meg a ma széles körben, számos iparágban használt részecsketechnológia kérdéseit. A téma fontosságát mutatja,

meg a szokásos, bár most gazdagabb árubemutatóval, hanem napirendre tûz egy ma sokakat foglalkoztató problémát, a gyógyszerhamisítások ügyét is. A világ gyógyszeriparának évente 17 milliárd euró veszteséget okoznak a hamisított gyógyszerek, nem számítva az egészségkárosítás emberi és anyagi következményeit. Az egyik pavilonban a szakemberek bemutatják, hogyan lehet meg-

hogy a mindennapi élet számtalan termékét részecsketechnológiákkal dolgozzák fel, állítják elõ. A kongresszus mintegy 500 résztvevõre számit, akik teljeskörû áttekintést kapnak, illetve adnak a legújabb kutatási eredményekrõl is. A POWTECH-el egyidõben rendezett kongresszus idején a gyógyszerészet, az élelmiszeripar és a kozmetikai ágazat képviselõi is találkozhatnak a TechnoPharm 2007-kiállításon, ahol a szívcseppektõl a készleveseken át az ajakrúzsig terjedõ termékpaletta gyártására szolgáló berendezéseket lehet majd látni. A 300 kiállítót vonzó vásár azonban nem elégszik

akadályozni ezeket a szélhámosságokat. A védekezésre szolgálnak ma már a gyógyszerek különleges megjelölései, az RFID-chipek, a másodlagos csomagolások. Ez utóbbiról a TechnoPharm keretében megrendezendõ Life Science Folyamattechnológiák Európai Kongresszusán is szó esik majd, amelyen a korszerû gyógyszercsomagolási eljárásokon kívül elõadásokat tartanak a sterilizálási technika, a folyamatelemzési technológia, a szenzortechnika témakörében a világ minden részébõl érkezõ szakemberek. Szabó Ágnes

KÖRNYEZET TECHNIKA

Hajóút, energia, szakmaiság

A

z erõmûvi területen komoly lehetõséget látunk egy szivattyús tározós erõmû létesítésére. A magyarországi villamos energia rendszer szabályozhatósága szempontjából egyre fontosabbá válik egy rugalmas kapacitás létrehozása, ennek fényében megkezdtük egy ilyen jellegû beruházás mûszaki és üzleti elõkészítését – olvashattuk a Magyar Villamos Mûvek (MVM) tevékenységérõl szóló legújabb igazgatósági jelentésben. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kapacitás létrehozását a csúcsidõben igényelt többletenergia szolgáltatásán kívül, a megújuló, s fõleg a szélenergia fokozott felhasználása is szükségessé teszi, de a „felaprózódott” áramtermelés szintén destabilizálhatja az energiarendszert, amelynek elkerülésére ma még nem rendelkezik az ország elégséges tartalékkapacitással. Önként adódik a képzettársítás: ilyen csúcsrajáratásra készült a BõsNagymaros projekt dunakiliti tározója, a nagymarosi gátra pedig azért lett volna szükség, hogy a csúcsrajáratás szünetében „alul” is legyen víz a Dunában. De lám, az idõ újból napirendre tûz régi kérdéseket, amelyek megoldását remélhetõleg nem fogja zavarni az ország „bõsi” komplexuma. Mi is volt ez a komplexum? A Dunát a múltban Vaskapunál szabályozták azzal a céllal, hogy biztosítsák a hajózást. Akkor jelentõs holtágakat is lecsapoltak, ezért és egyéb szabályozások miatt jelentõsen megemelkedett a Duna szintje, magasítani kellett a töltéseket, régen nem veszélyezett területek is víz alá kerültek árvízkor. Az elsõ világháború elõtt a magyar fo-

lyók felsõ szakaszán épített vízierõmûvek mind az elcsatolt területekre estek, így a két világháború között már felvetõdött egy dunai vízlépcsõ terve. A szakmai kihívást az jelentette, hogy míg Ausztriában a Duna 100 kilométerenként 50 métert esik, Magyarországon egész végig ugyanennyit. A Duna egész szélességében épített duzzasztógát viszont csak néhány métert emel a folyón. Ezért vált szükségessé egy keskenyebb oldalcsatorna, amelyben a vizet annyira felemelik, hogy onnan leesve áramot tud termelni. Ez az oldalcsatorna szlovák oldalon lett megépítve 20 kilométer hosszan, ezt táplálja a dunakiliti tározó, amely 2/3 részben szlovák területen van. Viszont az alsó duzzasztásra szánták a nagymarosi gátat, amely kiinduló pontjává vált a közös szlovákmagyar beruházás ma is ismert kálváriájának. Érdemes talán felidézni a beruházás sorsát. A terv már 1953-ban is felmerült, akkor azzal tették félre, hogy Gerõ Ernõ legfõbb gazdasági vezetõ elutasította, hogy szlovák oldalon fusson az üzemcsatorna. 1975-ben a tervet elfogadják, 1977-ben a két ország megköti a szerzõdést. A politika oldaláról a két ország összefogása a múlt sebeinek begyógyítása miatt indokolható volt, s ugyancsak helyeselhetõ lett egy tiszta energiaforrás preferálása – mint ahogy kicsivel késõbb az emissziót nem kibocsátó atomerõmû létesítése is. Mai visszaemlékezések szerint a vízlépcsõ építését nem annyira a felvetõdõ környezeti problémák kérdõjelezték meg, mint inkább e problémák fel-

vetésének az elnyomása, a megvitatástól való elzárkózása a kormányzatnak. A merev ellenállás eszkalálta tiltakozásig a vízlépcsõügyet. 1981-ben a kormány lassított a beruházáson, de egy újabb olajárrobbanás után folytatódott az építkezés, ami után már politikai üggyé vált Nagymaros. Mint ismeretes, 1992. május 25-én felmondtuk az államközi szerzõdést, a szlovák fél a Duna egyoldalú elterelésével beindította a gabcikovói erõmûvet. Valószínû nem keltett feltûnést, hogy idén március 15. alkalmából Széchenyi-díjjal tüntetett ki a köztársasági elnök egy idõs akadémikust, aki díjának pénzösszegét a budapesti Szent Ferenc kórháznak adományozta. Dr. Mosonyi Emil nem tudta átvenni a díját, a Bõs-Nagymarosi rendszer tervezõje helyett Kerényi A. Ödön vette át. Nem véletlenül, 1990-ben a magyar és a szlovák kormány az õ javaslatára mondott le a bõsi vízierõmû csúcsrajáratásáról, aki akkor a magyar villamos energia rendszer iparági fõmérnöke volt. Az állami díjas mérnök a Mosonyi-kitüntetés átvétele alkalmából levéllel kereste meg a köztársasági elnököt, amelyben szóvá tette, hogy a nagymarosi beruházás politikaindíttatású, egyoldalú leállítása sok milliárdos kárt okozó tévedés volt, kérte, segítse elõ ebben a kérdésben a kellõ tisztázást. Mára a Duna hullámaihoz hasonlóan lecsillapodtak a bõsi vihar hullámai is, a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását azonban rengeteg félreértés akadályozza. A Duna mégis ott van, hajóknak utat, embereknek energiát kínál. Végre a szakmára kellene bízni, hogy tudományos szakmaisággal kezdjünk vele valamit. Ebben talán már az egykori ellenzõk is egyetértenek. Komornik Ferenc

2006/11-12

37

TECHNIKA ATOMENERGIA

A jövõ atomerõmûvei

H

a a világon napjainkban rendelkezésre álló atomerõmûvekkel akarnánk kielégíteni a jövõ felfokozott energiaigényeit, akkor megnövekedne egy nagy nukleáris baleset lehetõsége, vagyis a következõ évtizedekben elõfordulhatna egy – a csernobilihoz hasonló méretû – atomerõmû-baleset. Ezért kell átállni a jövõben a mainál még biztonságosabb atomerõmûvek építésére. Ennek a fontosságával az atomenergetika teljes mértékben tisztában van, ugyanis nem a nukleáris energia ellenzõi, hanem a biztonságos erõmûvek tervezésére törekvõ szakemberek fedezték fel az említett ténymegállapítást. Mindezekrõl, illetve a világon folyó újgenerációs reaktorfejlesztésekrõl legutóbb Szatmáry Zoltán professzor, a jövendõ reaktormérnökök képzését irányító egyetemi tanár és nemzetközi hírû magyar reaktortudós értekezett a Magyar

38

2006/11-12

Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete által szervezett Nukleáris Újságíró Szakosztály ülésén. Szatmáry Zoltán kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések sorában az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók körültekintõ alkalmazása, illetve a gépjármûvek okozta káros kibocsátás csökkentése olyan fejlesztéseket irányoz elõ, amelyek a nukleáris energia fokozott alkalmazását igénylik. Ám mindezeket az intézkedéseket nem lehet megvalósítani a mai atomerõmûvek által biztosított keretben. Jelenleg ugyanis a zónaolvadási gyakoriság a Rasmussen-számítás szerint 10 a mínusz ötödiken/év/reaktor, ami azt jelenti, hogy a világon ma mûködõ 400 reaktorban 90 százalékos valószínûséggel nem következik be 2030-ig a csernobilihoz hasonló súlyos baleset. A problémát az okozza, hogy ha a nukleá-

ris energia fokozott alkalmazásával a jelenlegi reaktorokból a mainál tízszer több épülne, akkor egy súlyos erõmûvi baleset valószínûsége a jelenlegi 90 százalékról 63 százalékra csökkenne. Az elõzõ okfejtésbõl a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az erõmûveknél a 10 a mínusz hatodikon/év/reaktor zónaolvadási valószínûség lenne kívánatos – különös tekintettel arra, hogy 4 500 órát kell üzemelnie egy erõmûnek évente a gazdaságos kihasználás biztosításáért. A mai új irányzatok két reaktorépítési forgatókönyvre épülnek. Egyik a meglévõ erõmûvek továbbfejlesztésére építõ evolúciós irányzat, a másik viszont a teljesen új alapokon nyugvó, 4. generációs (Generation IV) innovatív reaktorok alkalmazását tûzi ki célul. A 4. generációs erõmûvek koncepcióját az USA fejlesztette ki 2002ben széles körû nemzetközi együttmûködésben. A revolúciós erõmûvek hat modellje közül négy a villamos áram mellett hidrogént is fog termelni. Ezekben a fejlett reaktorokban a zónaolvadás valószínûsége a 10 a mínusz hatodikon/év/reaktor, és biztonságos mivoltuk mellett eleget tesznek a környezetre gyakorolt károsanyagcsökkentés szempontjának is. Itt jegyezzük meg, hogy a Szatmáry professzor által elmondottak alátámasztják a nemzetközi sajtó azon elõrejelzéseit, miszerint 2007 a hidrogén éve lesz az USA-ban. Amerikában fontos energiapolitikai szempont a szuperhõmérsékleten mûködõ újgenerációs erõmûvek 2010-ig történõ kifejlesztése, mert a hidrogén-energetikára való átállással kicsit jóvá akarják tenni, hogy az USA nem írta alá a káros környezeti kibocsátások visszaszorítását elõirányzó kiotói szerzõdést. T. Békés Sándor

ATOMENERGIA TECHNIKA

Válasz egy zöldpárti EP-képviselõnek

Tervszerû kárelhárítás

A

Paksi Atomerõmûben tervszerûen halad a 2003-ban megsérûlt fûtõelemek eltávolítása, amely október 15-én kezdõdött és ettõl kezdve három hónapig tart. A cél a sérült fûtõelemdarabok speciális tárolótokokba, a szilárd radioaktiv hulladékok tárolótartályokba helyezése, az ezeket tartalmazó 2. blokki 1-es számú akna mentesítése, ott a normál üzemi állapot visszaállítása. A minden fázisában hatóságilag engedélyezett munka elején a munkaplatformot behelyezték az aknába és megkezdõdhetett az eltávolítás, melynek során már lezárták az elsõ 11 tárolótokot és kiterjedt sugárvédelmi mérések közepette átszállították õket az u.n. pihentetõ medencébe. Ezután következett a munka második szakasza, a további törmelékanyag eltávolítása, a nagyobb kazettadarabok kiemelése. Az eddigi tapasztalatok igazolták az elõkészítés megfelelõségét, a munkálatok helyszínén, a leengedett munkaplatformon a legkisebb a munkát végzõket ért dózisteljesítmény az erõmû sugárveszélyes munkahelyei közül. Az eltávolítással kapcsolatban Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója nyílt levélben válaszolt Rebecca Harms-nak, az EP német zöldpárti képviselõjének, aki egy sajtóközleményében azt állította, hogy Pakson 2003-ban a csernobili katasztrófa óta a legsúlyosabb nukleáris baleset történt, és súlyos kérdõjelek vannak a helyreállítással kapcsolatban. Aszódi Attila tisztázza válaszában, hogy a nemzetközi besorolás szerint a Paksi Atomerõmûben nem baleset, hanem INES-3-as fokozatú súlyos üzemzavar történt és éppen egy

Németországban gyártott és német mérnökök által üzemeltetett tisztítóberendezés súlyos konstrukciós hibájából, ami arra utal, hogy a Németországban tapasztalható szélsõséges antinukleáris hozzáállás a mindig is híres és magas szinvonalú német nukleáris kompetencia rovására mehet. Ami a kárelhárítás biztonságát illeti, Magyaroszágon nukleáris biztonsági kérdésekben a törvény szerint nem politikusok, hanem a kompetens, megfelelõ személyzettel és eszközökkel rendelkezõ nukleáris biztonsági hatóság az illetékes, amely biztonságosnak találta a tervezett lépéseket. Errõl egyébként márciusban az erõmû vezérigazgatója az EP strasbourgi épületében adott tájékoztatást, amelyen Rebecca Harms is jelen volt, de akkor a mostani sajtóközleményében szereplõ kérdéseket nem fogalmazta meg. – írta válaszában Aszódi Attila. – Ha meg akarjuk õrizni az Európai Unió

versenyképességét, az emberek jólétét, szükség van a biztonságos, olcsó és klímabarát villamosenergia termelési módokra, mint amilyen az atomenergetika is. Észre kell venni, hogy az atomenergetika-ellenes politika káros és téves. – szögezi le Aszódi Attila, aki felhívta a német fiatalokat is, hogy a magyar fiatalokhoz hasonlóan tekintsék perspektivikusnak a nukleáris szakmát és tanuljanak nukleáris technológiát. – komornik –

Épülhet az ITER Hat ország és az Európai Unió november 21-én Párizsban megállapodást irtak alá egy 10 milliárd értékû kísérleti fúziós atomreaktor létrehozásáról A jelenlegi irányított láncreakciójú atomreaktoroktól elvileg különbözõ fuziós reaktorban a könnyû atommagok nehezebb atommagokká történõ egyesülésével óriási energia szabadul fel, ehhez pedig lézeres mikrorobbantással vagy mágneses térrel hoznák létre a 100 millió fokos hõmérsékletet. Ezen, a Napban lejátszódó energiatermelést utánzó elven megvalósítható a legbiztonságosabb atomenergia-elõállí-

tás, hasadó hulladékanyagok nélkül. Az ITER-nek nevezett reaktor 10 év alatt készülhet el, de ezután még néhány évtized telhet el addig, amig az ilyen atomerõmûvek szolgálatba állhatnak. Jelenleg 5 magyar kutató dolgozik az ITER projekten, résztvesznek a fúziós reaktorok üzemanyag-utánpótlásának biztosítására szolgáló trícium-szaporító kazetták tervezésében, valamint az atommagok egyesüléséhez szükséges fúziós plazma mérésére szolgáló 4 diagnosztikai eszköz tervezésében és megvalósításában.

2006/11-12

39

TECHNIKA HÍREK

16. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny (2006/2007-es tanév) TALÁLD FEL MAGAD! • kik indulhatnak? - Egyénileg vagy kétfõs csapatba szervezõdve pályázhat minden 1986. október 1. és 1993. augusztus 31. között született fiatal. Egyetemisták, fõiskolások közül csak elsõévesek vehetnek részt a versenyen, akkor ha a munkájukat az egyetem, fõiskola megkezdése elõtt végezték. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is. • mit lehet nyerni? I. díj: (max. három) havi 30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig II. díj: (max. három) havi 15 000 Ft-os ösztöndíj egy évig III. díj: (max. négy) havi 8 000 Ftos ösztöndíj egy évig a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlõdésének támogatására. A legfiatalabb díjazott megkapja a Siemens Nemzeti Vállalat 100 000 Ft-os, egyösszegû Junior Ösztöndíját is. A legjobb pályamunkát beadott határontúli pályázó a Magyar Innovációs Szövetség egyösszegû, 100 000 Ft-os ösztöndíját is megkapja. Az elsõ helyezett fiatalok által kijelölt egy tanár (vagy konzulens) egyszeri 100 000 Ft-os ösztöndíjban részesül. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny 1-3. helyezettjei a felsõoktatási intézményekben 5 többletpontot kaphatnak a felvételi eljárás folyamán. A legjobb három pályázat lehetõséget kap 2007. szeptember 14-19. között Valenciában, az Európai Unió által, 37 ország részvételével rendezendõ „Fiatal Tudósok Versenyén” való részvételre, ahol további értékes pénz- és különdíjakat lehet nyerni (1500 – 5000 euró).

40

2006/11-12

• mivel lehet nevezni? - Pályázni lehet mûszaki, környezetvédelmi, természettudományi, valamint matematikai területrõl bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztõ munka eredményével. A versenyen bármilyen egyéb versenyre vagy pályázatra készített pályamunkával, ill. mûszaki alkotással is részt lehet venni (állatkísérleteket tartalmazó kutatómunka nem vehet részt a pályázaton). • Hogyan kell jelentkezni? - A kidolgozandó téma vázlatát legfeljebb 2 gépelt oldal terjedelemben, lezárt borítékban kell benyújtani 3 példányban, levélben vagy személyesen 2007. január 4én 15 óráig beérkezõen. A borítékra rá kell írni: „INNOVÁCIÓS VERSENY”. A nevezésnek tartalmaznia kell: a kiválasztott kutatási vagy fejlesztési témát, a megoldásra irányuló javaslatot, az elérendõ célt, a konkrét megvalósítás módját, továbbá: a résztvevõ(k) nevét, születési idõpontját, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nyelvismeretét; iskolájának (munkahelyének) nevét, címét és telefonszámát; azon konzulens, vagy tanár nevét, címét és telefonszámát, aki felkészítette vagy szakmai felügyelettel támogatja a pályázót. • kik döntenek? – A pályázat elfogadásáról a tudományos vagy mûszaki cél, ill. színvonal és a kidolgozhatóság figyelembevételével határoz a bírálóbizottság. A döntésrõl minden pályázó értesítést kap 2007. február 2-ig. • hogyan tovább? – Az I. fordulóban elfogadott pályázatok tudományosan megalapozott, részletes kidolgozását, ill. a fejlesztés eredményét 2007. május 3-án 15 órá-

ig beérkezõen kell beküldeni a verseny titkárságára. Csatolni lehet a bemutatást elõsegítõ saját készítésû modelleket, mûszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket. • mit értékelnek? – a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. mûszaki alkotás (vagy modell) színvonala, ill. az elkészített eszköz mûködõképessége; a projekt befejezettsége (koncepció, konklúzió) és hasznosíthatósága; az eredmények világos értelmezése. • egyéb tudnivaló? – A legjobb munkákat a pályázók a Duna TV „Heuréka, megtaláltam” c. különmûsorában személyesen mutatják be. A bemutatásra alkalmas pályamûveket kétnapos kiállításon tekinthetik meg az érdeklõdõk 2007. júniusában. A pályázatok kidolgozását vállalatok, intézmények anyagilag támogathatják. A verseny szervezõi biztosítják a nyilvánosságot a támogatások elnyerése érdekében, ill. közremûködnek az indokolt költségek megtérítésében. A Verseny támogatói: Oktatási és Kulturális Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Iparfejlesztési Közalapítvány, GE Hungary, Puskás Tivadar Közalapítvány, Magyar Telekom Nyrt., EGIS Gyógyszergyár Nyrt.. Magyar Szabadalmi Hivatal, 77 Elektronika Kft., British Council, Covent Tõke Befektetõ Zrt., Ericsson Magyarország, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Innomed Medical Rt., MKB Bank Nyrt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Siemens Nemzeti Vállalat.

HÍREK TECHNIKA

Rabszöktetés a Towerbõl zsebszámítógéppel Virtuális rabok szökésében segédkezhetnek majd a londoni Tower látogatói abban a „location-aware”, azaz helyszínbe ágyazott interaktív játékban, melyet a brit történelmi épület fenntartói és a HP október végén kezdett tesztelni. A várbörtön valódi falai közt sétáló, HP iPAQ zsebszámítógéppel és fejhallgatóval felszerelt látogatók egyes helyszíneken hang- és képfájlokba botlanak, melyek történelmi személyeket keltenek életre. A játékosok többek közt Guy Fawkes-nak és Boleyn Annának asszisztálhatnak abban, hogy kijátsszák az õrök éberségét adta hírül az InfoPark Zrt. innovációs hírlevele a HP nyomán. A HP fejlesztõi a fájlokat GPSkoordináták segítségével rendelték a Tower egyes helyszíneihez. Az eredmény a cég sajtóközleménye szerint „egy negyedik – digitális – dimenzió, amely lehetõvé teszi, hogy visszautazzunk az idõben és szabadítómûvészt játsszunk.” A Tower játék fejlesztésében a bristoli HP Labs-szel együttmûködött

az épületet fenntartó Historic Royal Palaces non-profit szerv. Ha a játék megnyílik a nagyközönség számára, a Tower látogatóit kézieszközeiken történelmi személyiségek próbálják majd rávenni, hogy segítsenek nekik kiszabadulni fogságukból. A szöktetésre azok az eszközök fognak rendelkezésre állni, amelyekkel a megelevenített alakok a valóságban is próbálkoztak: kötelek felkutatása, börtönõrök lefizetése, levelek kicsempészése és a Beefeaterek, azaz a várõrség kicselezése. A létesítményben ma is korhû öltözetben masírozó díszõrség helyzetét rádiófrekvenciás azonosítóval lehet majd követni. A szökési kísérlet kudarca esetén a segédet is virtuális tömlöcbe zárják. A HP Labs Bristol mérnökei a játékot a saját fejlesztésû HP Mediascape tartalomfejlesztõ eszközzel hozták létre. A labor weboldalán ingyenesen hozzáférhetõ alkalmazással mobil játékokat, demonstrációs multimédia-tereket és mûvészi installációkat lehet lérehozni. A

fejlesztõmûhely már több Mediascapes-re épülõ kísérleti projektben is részt vett korábban. A „Riot 1831” címû térinstalláció a 19. századi bristoli felkelés véres eseményeit élesztette újra a város fõterén elhelyezett mintegy 100 digitális fájlon keresztül. A San Franciscó-i „Scape the Hood” a történetmesélés és a helyhez kötõdõ mobiltechnológiák összekapcsolásával kísérletezett, bepillantást engedve a város helyi közösségeinek történetébe, kultúrájába és mindennapjaiba. Az új oktatási technológiákat fejlesztõ Futurelab nonprofit szervvel, a BBC-vel és a Bristoli Egyetemmel közösen elindított Savannah egy iskolaudvart virtuális szavannává változtatott, melyben a gyerekek az oroszlánkölykök túlélõharcát ismerhették meg elsõkézbõl. A BBC Festival of Nature (BBC Természeti Fesztivál) alkalmával a televízióadó a Mediascape technológia segítségével alakított ki természeti sétaútvonalakat Bristol környékén és történelmi kikötõjében.

2006/11-12

41

TECHNIKA HÍREK

Vita a csipgyártás veszélyeirõl Az Egyesült Államokban kiadott Environmental Health (Környezetvédelmi Egészségügy) egészségügyi szakfolyóiratban nemrég megjelent egy tanulmány, mely szerint az IBM félvezetõgyártó gyártelepein dolgozók közül az átlagosnál többen halnak meg rákos megbetegedésekben. A felmérés eredményeirõl eltérõ értékelések születtek: az IBM kétségbe vonja azok hitelességét, az orvostudomány és a civil szervezetek egyes képviselõi pedig elfogadják a kutatás módszertanát és további vizsgálatokat sürgetnének – összegezte az InfoPark Zrt. innovációs hírlevele a The Scientist nyomán. Az IBM 2003-ban egy bírósági felszólításra szolgáltatta ki alkalmazottainak elhalálozási adatait, miután a vállalatot Kalifornia állambeli, San José-i félvezetõgyárának két munkása följelentette. A két alkalmazott azzal vádolta a számítógépgyárat, hogy a munkájuk során olyan hatásoknak voltak kitéve, melyek rákos daganatok kifejlõdését eredményeztek szervezetükben. Az ügyészek a Boston University egyik környezetvédelmi egészségügy professzorát, Richard Clappet kérték föl az 1969 és 2001 közti idõszakot felölelõ, az IBM mintegy 34 000 dolgozójára, illetve nyugdíjazott dolgozójára kiterjedõ adatok elemzésére. Több mint 3000 elhalálozási jegyzõköny elemzése után Clapp azt állapította meg, hogy az átlagos lakossághoz képest a vállalat munkásai és

42

2006/11-12

volt munkásai nagyobb arányban haláloztak el agy-, mell-, vese- és nyirokmirigyrákban, vagy leukémiában, valamint melanoma típusú bõrrákban. Amikor Clapp a vizsgálat eredményeit publikálni akarta a Clinics in Environmental Medicine szakfolyóirat 2004. novemberi, az elektronikai iparral foglalkozó különszámában, az IBM jogászai felszólították levélben a professzort, hogy ne tegye közzé az adatokat. Miután Clapp saját ügyvédjétõl azt a felvilágosítást kapta, hogy a tanulmány közreadása nem ütközik jogszabályokba, benyújtotta azt a folyóiratnak, amely azonban elutasította. A periodikum kiadója, az Elsevier arra hivatkozott, hogy a kiadványban csak recenziók jelennek meg, önálló tanulmányok nem, holott a The Scientist szerint a múltban az utóbbira is volt példa. Az elutasítás hírére a szám szerzõinek egy része tiltakozását kifejezve visszavonta leadott kéziratát. Ezután tovább folyt a pereskedés az IBM és Clapp közt a tanulmány megjelentetési jogáért, míg végül idén márciusban New Yorkban megszületett a bírósági döntés. Az ítélet szerint a felmérésben szereplõ adatok nem minõsíthetõk bizalmasnak, és publikálásuk a köz javát szolgálná. Az IBM és az Egyesült Államok szilíciumcsip-gyártóit tömörítõ Félvezetõipari Szövetség (Semiconductor Industry Association) más felmérésekre hivatkozva amellett szállnak síkra, hogy Clapp tanulmányának következtetései hibásak, és támadják a mögötte álló tudományos módszertan legitimi-

tását. Az IBM szóvivõje a The Scientistnek kifejtette: a vállalati elhalálozási adatok, melyeket Clapp használt, egy félkész adatbázisból származnak, melyet a cég az elhunyt dolgozók hozzátartozóinak járó juttatások folyósításához használt. Elmondása szerint az adatbázis nem tartalmaz olyan információkat, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy tudományosan érvényes következtetéseket vonjunk le belõlük az IBM munkásait érintõ betegségekre. A The Scientist cikkében megszólaló Robert Harrison orvostudományi professzor (University of California, San Francisco) úgy véli, hogy Clapp tanulmánya fontos alapokat fektetett le a félvezetõgyártásban dolgozók rákos megbetegedéseinek további vizsgálatához. Harrison szerint Clapp elemzési módszertanát a tudomány rutinszerûen használja a munkahelyi vegyszerek egészségügyi kockázatának felmérésére. Például az 1970-es években egyes kutatók az elhalálozási adatok arányait tanulmányozva fedeztek fel kapcsolatot a gumiiparban használt vegyszerek és a leukémia magas aránya közt.

HÍREK TECHNIKA

Íriszen figyelhetõ hídépítés

Az interneten is nyomon kísérhetjük a földrajzi név bizottság javaslata szerint Megyeri hídnak nevezett M0-ás északi híd építését az RG Studió által kifejlesztett webkamerás rendszer segítségével, amelyrõl egyébként már írtunk a Technika Mûszaki

Szemlében. Ez az Írisz rendszer a Duna ÚJHID/Dunaújváros) építkezésénél és a Mecsextrém Park vadállatfigyelõjeként már bevált. A kamerákból és az azokhoz kacsolódó szoftverekbõl álló berendezés alkalmas építkezés, vagy bontás rögzítésére, internetes

publikálásra, természet-megfigyelésre, forgalomszámlálásra, különleges biztonság-technikai feladatok ellátására. A stúdió szerverközpontja a készülõ híd újpesti oldalán van, ahol rendelkeznek szélessávú internetkapcsolattal, ide WIFI segítségével közvetitik a megyeri oldalon felvett képeket. Ennek köszönhetõen az interneten mindkét oldal eseményei láthatók. (http:// m0hid.rgstudio.hu) A rendszerben alkalmazott webkamerák képesek ellenállni az idõjárási viszontagságoknak és a fizikai hatásoknak is. Számukra még az éjjellátás sem akadály, hiszen minden rendszert fel lehet szerelni infravörös reflektorral, amely tökéletes képet ad 150-200 méter távolságból is akár koromsötétben. Az Írisz 20x optikai zoommal rendelkezik, a kamerák az interneten keresztül is mozgathatja a megrendelõ.

DVD-lejátszó szoftver az interneten Az ipari informatika egyik zsenijének számító 33 éves francia Jerome Rota meghökkentõ innovációval rukkolt elõ a minap az interneten. Montpellier szülötte videofelvételek készítésébõl tengette az életét, amikor névtelennek számító alkotásainak tárolási nehézségeitõl vezérelve elmélyedt

a szoftverek rejtelmeiben. Kétéves munka után annyira feljavított egy Microsoft-szoftvert, hogy azonnal világhírnevet szerzett. Az általa DivX-nek elkeresztelt szoftver ugyanazt a szerepet tölti be a videók világában, mint az MP3-lejátszó a zenében. A hétpecsétes titoknak számító fejlesztés eredményét Rota feltette a saját honlapjára. Hamarosan internetezõk milliói kezdték használni a DivX-et a különbözõ mozifilmeknek az internetre való letöltésére. Jerome Rota szerint az általa kifejlesztett szoftverrel nagy mennyiségû film tömöríthetõ kis helyre. A francia zseni a DivX fejlesztését annyira tökéletesítette, hogy mára már a hagyományos DVD-lejátszók tárkapacitásának

a bõvítésénél is kitûnõen alkalmazható. A fejlesztésre felfigyelt Hollywood, ám a kalózfelvételektõl való félelem miatt elhallgatták az innovációt. Ez nem akadályozta meg Jordan Greenhallt, az USA-beli MP3 nevû honlap tulajdonosát abban, hogy a DivX-et 80 százalékban felvásárolja, majd a francia jövedelmének a tízszereséért Kaliforniába hívja Jerome Rotát a DivX nagyipari hasznosítási feltételeinek a kidolgozására.

2006/11-12

43

TECHNIKA REJTVÉNY

Elôdök, szenzációk Hazánk technikai fejlõdése bõvelkedett zseniális tudósokban, mérnökökben, ipari menedzse rekben. Az õ alkotásaik, tevékenységük gyakran még szenzációkat is szolgáltatott, amelyeknek híre ment nem csak nálunk, hanem a világban is. Itt õket szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz. A lap ban közölt kérdésekre a válaszokat kérjük levelezôlapon beküldeni a szerkesztôségbe (1027 Buda pest, Fô u. 68. Technika szerkesztôség) vagy a www.muszakiszemle.hu honlapon töltse ki. 1. A legkorábbi magyar kémikusoktól, a pénz és a nemesfémek tisztaságát ellenõrzõ „próbázóktól” modern korunk nagy vegyész egyéniségéig rajzolta meg Szabadváry Ferenc A magyar kémia mûvelõdéstörténetének szereplõit. A legkorábbi magyar kémikusok, a pénz és a nemesfémek tisztaságát ellenõrzõ

„próbázóktól” kezdve modern korunk nagy vegyész egyéniségéig a szereplõi Szabadváry Ferenc A magyar kémia mûvelõdéstörténete címû könyvének, e havi nyertesünk ajándékának. A könyv egy külön fejezetében, melynek címe Kémiai eredmények a kis országban, a 20. század elsõ felének magyar kémiai kutatásait méltatja, amelyek nem egy világraszóló új eljárást eredményeztek. - Melyik múzeumunkat vezette a vegyész végzettségû Szabadváry Ferenc?

44

2006/11-12

2. Szebellédy László (1901-1944) új elektroanalitikai módszerrel gazdagította a kémia tudományát, Somogyi Zoltánnal 1938-ban dolgozta ki a coulometriás titrálás eljárását, tõle származott a katalitikus kronometriás mikromeghatározás módszere is, ami az analitikai kémia egyik legérzékenyebb módszere.

- A 20. század elsõ felében az analitikai kémiában elõretört mûszeres kutatások milyen méretekre terjesztették ki a minõségi, mennyiségi vizsgálatok határát? 3. Zemplén Géza (1883-1956) a hazai szerves kémia iskolateremtõ nagy tudósa volt, aki szoros kapcsolatban az iparral, a gyógyszeriparral is vállalt feladatokat. Nemzetközi jelentõségû volt például a Zemplén-féle elszappanosítás, a Zemplén-féle cukorlebontás eljárása. - Milyen magas kitüntetésben részesült elsõként a kémikusok közül a háború után? 4. A szerves kémiának és a biokémiának közös termékei voltak a vitaminok, a C-vitamin kutatásában végzett eredményeiért Szent-

Györgyi Albertet (1893-1986) 1937-ben az orvosi, fiziológiai Nobel-díjjal tüntették ki. Hivatalosan a biológiai égésfolyamatok terén elért eredményeiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav katalízis területén végzett kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat, egyedüli magyar tudósként, aki hazájában dolgozva érdemelte ki a Nobel-díjat. - Melyik hazai egyetemen tette felfedezését Szentgyörgyi Albert? A 10. számban közölt rejtvény megfejtése: 1. 25oo 2. 1972 3. 220-as W 111 típus 4. Sindelfingen-Németország, Terracina-Olaszország

Nyerteseink: Jakab Tibor, Orosháza Iván Gábor, Pécs Tarnoki Emil, Debrecen