49-es forradalom és szabadságharc

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám: Számonkérés: Előfeltétel: Tantárgyfelelős: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc TRM2110 2. 2 0+2 G Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerjék meg a hallgatók a forradalom és szabadságharc kibontakozásának, valamint menetének összetevőit, főbb szakaszait, azoknak a jellemzőit. Rendszerezett tudás birtokában képesek legyenek a friss szakirodalom önálló tanulmányozására. 2. A tantárgyi program: Az 1848-as márciusi forradalom elhelyezése az európai forradalmak között, a magyar és a többi európai forradalom közötti hasonlóság és különbség bemutatása. Az áprilisi törvények értelmezése, a Batthyánykormány tevékenységének jellemzése. Az önvédelmi harc szakaszainak, szereplőinek ábrázolása. A Habsburg-birodalom újjászervezésének alternatívái, a Bach-rendszer jellemzése. Az önkényuralmi rendszer válságának belső és külső okai, az emigráció tevékenysége, a kiegyezés. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi és házi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli vagy szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 1. Magyarország története 1848–1890. Főszerk.: Kovács Endre. Budapest, 1979. 2. Gergely András: A magyar polgári alkotmányos államrendszer1848-ban. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk.: Pölöskei Ferenc–Ránki György. Bp., 1981. 3. A magyar országgyűlés 1848–1849-ben. Szerk.: Szabad György. Budapest, 1998. 4. Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Budapest, 1987. 5. Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986.

TANTÁRGYLEÍRÁS


Magyarország a dualizmus korában TRM2120 1. 2 0+2 G Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerjék meg a hallgatók a kiegyezéshez vezető folyamat főbb összetevőit, a dualista berendezkedés lényegi elemeit és a kibontakozott gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés jellemzőit. 2. A tantárgyi program: A kiegyezés haszonélvezői és kárvallottjai: a) a magyar és az osztrák politikai elit viszonya a kiegyezéshez –a magyar és az osztrák parlamenti pártok programja, b) a nemzetiségek helyzete Ausztriában és Magyarországon (horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény, a dualizmus kori magyar kormányok nemzetiségi politikája, 1895. évi budapesti nemzetiségi kongresszus). A polgárosodás haszonélvezői és kárvallottjai: a) zsidó asszimiláció, antiszemitizmus, cionizmus, b) agrárius mozgalom, c) a parasztság differenciálódása, tömeges polgárosodásának akadályai – kivándorlás. A munkásság helyzete a XIX–XX. század fordulóján – az állami szociálpolitika kezdetei. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi és házi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli vagy szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 1. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, 1996. 2. Galantai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Budapest, 1985. 3. Magyarok a Kárpát-medencében. Szerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 1988. 4. Boros Zsuzsanna–Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon: Budapest, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS


A dualizmus válsága 1. TRM1130 1. 2 1+0 K Dr. Zsoldos Ildikó, főiskolai adjunktus

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak. A hallgatókkal tudatni kell, hogy a válság öt fő területen jelentkezett. Egyrészt kiéleződtek a közjogi ellentétek a magyar és az osztrák érdekszövetségben bekövetkezett változások miatt, de nem volt egyetértés a magyar uralkodó réteget alkotó nagybirtokos és nagytőkés csoportok, azaz az agráriusok és a merkantilisták között sem. A válság harmadik fő területéül a társadalom demokratikus átalakításáért küzdő mozgalmak megerősödése jelölhető meg. Végül a dualizmus válságához hozzájárult még a nemzetiségi mozgalmak megerősödésén túl a nagyhatalmi erőviszonyoknak a Monarchia számára kedvezőtlen átrendeződése. A hallgatók ismerjék meg a válságperiódus kormányait és azok intézkedéseit, továbbá kapjanak képet ezen időszak pártviszonyairól és országgyűlési képviselőválasztásairól, különös tekintettel a korszak kuriózumának tekinthető 1905-ös választásokra, hiszen ennek eredménye 1906 áprilisáig elhúzódó kormányzati válságot idézett elő. 2. A tantárgyi program: A dualizmus válságának okai. A válságperiódus kormányai. Pártviszonyok és országgyűlési képviselőválasztások a dualizmus válságának idején, különös tekintettel az 1905-ös választásokra. Az 1905-1906. évi kormányzati válság. Magyarország részvétele az I. világháborúban. 3. Évközi ellenőrzés módja: Kollokvium. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Vizsgajegy. 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 1. Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem 1790-1918. Korona Kiadó, Bp., 1998. Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története 1890-1918. I-II. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. 2. Pölöskei Ferenc – Gergely Jenő – Izsák Lajos (szerk.): 20. századi magyar történelem Korona Kiadó, Bp., 1997. 3. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 4. Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Gondolat, Bp., 1975. 5. Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon 1867-1944. Korona Kiadó, Bp., 1999. 6. Dolmányos István: A koalíció az 1905-1906. évi kormányzati válság idején Akadémiai Kiadó, Bp., 1976. 7. Kozári Monika: A dualista rendszer (1867-1918). Pannonica Kiadó, Bp., 2005.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

Anglia története (1485-1783) TRM1140 2 2 0+1 G Dr. Aszalós Éva főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerjék meg a hallgatók a kora újkori angol történelem legfontosabb tényeit, folyamatait, nyíljon lehetőségük a korábban tanultak alkalmazására, elmélyítésére. 2. Tantárgyi program: A Tudor-kor Angliájának gazdasága, politikai és kormányzati rendszere. Az anglikán államegyház létrejötte. Az angol diplomácia alapelvei, Anglia kapcsolatai a kontinens államaival. Angol-spanyol vetélkedés I. Erzsébet alatt. Az angol gyarmatosítás kezdetei. Politikai-hatalmi válság a Stuartok uralkodása alatt. Az angol polgári forradalom államhatalmi következményei. A protektorátus válsága, a Stuart-restauráció. A dicsőséges forradalom. A Bill of Rights, a kabinetrendszer kiépülése. a toryk és whigek politikája, a parlamentáris rendszer kialakulása. Az amerikai függetlenségi háború hatása az angol belpolitikára. Az USA alkotmánya és a Bill of Rights összehasonlító elemzése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Kiadó, Budapest, 2000. Szántó György Tibor: Anglia története. Akkord Kiadó. Budapest, 2003. Paul Kennedy: a nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Osiris Kiadó. Budapest, 2001. Pierre Chaunu: Felvilágosodás. Osiris Kiadó. Budapest, 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve:

Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

Újkori egyetemes történelem (Nyugat-Európa, Amerika) TRM1150 2 2 2+0 K prof. dr. habil Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az ún. hosszú 19. század nyugat-európai és amerikai történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. 2. Tantárgyi program: A krími háború és az európai hatalmak. Az 1860-as évek diplomáciája. A német egység létrejötte és hatása az európai erőviszonyokra. Az olasz egység megteremtése. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása. A német gazdaság és társadalom átalakulása a XIX. század utolsó harmadában. A szövetségi politika kezdetei. A XIX. század végi gazdaság jellemzői. Az I. világháború előzményei, szövetségi rendszerek. 1914-15 háborús és diplomáciai eseményei. 1916-17 háborús és diplomáciai eseményei. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi, házi dolgozat és a félév végén kollokvium 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: Degler, C.N.: Az élő múlt. Milyen erők formálták Amerika mai képét? Budapest, 1993. Diederiks (szerk.): Nyugat-Európa gazdaság- és társadalomtörténete, Budapest, 1995. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. História Kiadó. Budapest,1997. Francois Furet: A francia forradalom története 1770-1815. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. Hobsbawm, E.: A forradalmak kora. Budapest, 1964.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve:

Újkori egyetemes történelem 1. Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám: Számonkérés: Előfeltétel: Tantárgyfelelős: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

TRM2160 2. 2 0+2 G Prof. dr. Czövek István, tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy elsajátításának célja: Mélyüljenek el a hallgatók az újkori egyetemes történelem főbb folyamataiban, nyíljon lehetőségük a korábban tanultak alkalmazására, rendszerezésére. 2. A tantárgyi program: A francia forradalom és a Napóleoni háborúk Európát egy franciaellenes blokkba sodorta, amelynek két fontos tartópillére volt. Egyfelől Anglia másfelől Oroszország. Ez utóbbi gazdasági, politikai elmaradottsága ellenére jelentős területi valamint embertartaléka miatt, autokratikus politikai rendszerével sikeresen harcolt a szárazföldön Napóleon ellen. Az orosz birodalmat ez a katonai eredményesség juttatta kedvező pozícióba az 1814-15-ös bécsi tárgyalásokon, amely elvezette Európát a stabilizációhoz. Az Európai egyensúly 1853-ig tartott, amikor is Oroszország már nem tudta felvenni a harcot a gazdaságilag jóval előtte járó Angliával és Franciaországgal. Létrejön a tömbpolitika iránti igény, amely már a nemzeti piacon szerveződő nemzetállamok szövetsége lesz. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi és házi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli vagy szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 1. Berend T. Iván – Ránki György: Európa gazdasága a 19. században 1780-1914. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987. 2. Czövek István: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Nyíregyháza, 1996. 3. Davies, Norman: Európa története. Osiris Kiadó. Budapest, 2000. 4. Diószegi István: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Budapest, 1967. 5. Ecsedy Ildikó: A világtörténelem nagy alakjai. Kínai császárok és alattvalók. Budapest, 1992.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve:

Újkori egyetemes történelem 2. Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám: Számonkérés: Előfeltétel: Tantárgyfelelős: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

TRM2170 1. 2 0+2 G Prof. dr. Czövek István, tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy elsajátításának célja: Mélyüljenek el a hallgatók az újkori egyetemes történelem főbb folyamataiban, nyíljon lehetőségük a korábban tanultak alkalmazására, rendszerezésére. 2. A tantárgyi program: A kurzus a XVIII. század végi Poroszország politikai, gazdasági viszonyainak bemutatásával kezdődik központban Hohenzollern-házzal. 1830-as évekre a Stein, Haldenberg által megalkotott reformok, éreztették hatásukat, s ezt kiegészítették az 1850-es, 60-as évek törekvései elsősorban Schlezwig és Holstein irányába. I. Vilmos uralkodása Bismarck politikai irányvonalának kitejesedésével jellemezhető, a váltás 1878-ban a trónra kerülő II. Vilmossal kezdődik, aki Németországot a központi hatalmi szövetség megerősítéséhez vezette. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi és házi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli vagy szóbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 1. Diederiks (szerk.): Nyugat-Európa gazdaság- és társadalomtörténete, Bp. 1995. 2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest, 1997, História Kiadó. 3. A. J. P. Taylor: Bismarck: a férfi és az államférfi. Scolar Kiadó. Budapest, 1999. 4. Németh István: Németország története: egységtől az egységig (1871-1990). Aula. Budapest, 2004. 5. Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Németország története. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.


Magyarország külpolitikája (1918-1990) TRM1170 1 2 2+0 K Dr. Vinnai Győző főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a „rövid” XX. század végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. 2. Tantárgyi program: A magyar külpolitika Trianon után. Az 1920-as évek mozgástere. Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években. Nemzetközi erőviszonyok és a magyar külpolitika az 1930-as években. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Diplomáciánk a második világháború idején. Sajátos magyar-német kapcsolatok. A második világháborút lezáró párizsi béke elemzése. Külpolitika az ún. ötvenes években. Nemzetközi kapcsolataink az 1956-os forradalom idején. Külpolitika az 1960-70-es években. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 20. századi magyar történelem. Szerk.: Gergely-Izsák-Pölöskei. Budapest, 1997. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 1995.


Urartu története és kultúrája TRM2210 1 2 0+2 G Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismerkedjenek az ókori kelet egyik kevéssé ismert államával, Urartuval, az urartui kultúrával, annak hurri és anatóliai gyökereivel. 2. Tantárgyi program: A Kr.e. II/I. évezred fordulója az ókori keleten, az urartui állam kialakulása. Urartu és az újasszír birodalom, II. Sarru-kín 8. hadjárata. Urartu topográfiája, erődök, modern feltárások: Tuspa, Karmir-blur, Bastam, Erebuni, Ayanis, stb. Az urartui történelem főbb forrásai: I. Argisti és II. Sarduri krónikái. Az urartui vallás forrásai: A Meher-Kapisi-felirat, az ayanisi templomfelirat. Urartu kultúrájának hurri gyökerei.

3. Évközi tanulmányi követelmények: Beszámolók, referátumok, az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A beszámolók, referátumok és az aktív órai részvétel alapján gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: A beszámolók alapossága, a lényegkiemelés, az összefüggések meglátása és érzékeltetése alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Könyvtár. [A könyvtárban nem megtalálható idegen nyelvű szakirodalom fénymásolatait magam bocsátom a hallgatók rendelkezésére - BA] 7. Irodalom: Çevik, Nevzat: Urartu kaya mezarlari ve ölü gömne gelenekleri. Ankara, 2000. Çilingiroğlu, Altan A. / Salvini, Mirjo (szerk.): Ayanis I. Ten Years' Excavation at Rusahinili Eiduru-kai 1989-1998. Róma, 2001. Mayer, Walter: Sargons Feldzug gegen Urartu – 714 v.Chr. Eine militärhistorische Würdigung = Mitteilungen der Deutschen Orientgesellschaft 112, 1980 pp.13-33 Payne, Margaret R.: Urartu çiviyazili belgeler kataloğu. Istanbul, 2006. Salvini, Mirjo: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt, 1995. Zimansky, Paul: Ancient Ararat. A Handbook of Urartian Studies. New York, 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja

A kereszténység a Római Birodalomban TRM2220 1 2 0+2 G Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus azt a szellemi és társadalmi átalakulást mutatja be, amely a kereszténység elterjedésével meghatározta az európai történelmet. Az írott források és a tárgyi emlékek tanulmányozásával áttekinti a kereszténység kialakulását, elterjedését, az őskeresztény közösségeket, a keresztényüldözésekről szóló forrásokat, valamint a constantinusi fordulat utáni keresztény egyház és állam viszonyának változásait. 2. Tantárgyi program: A kereszténység kialakulása és tanai. Az Újszövetségen kívüli híradások Jézusról és a keresztényekről. A korai közösségek, az egyházszervezet kialakulása. Keresztényüldöző császárok. Diocletianus valláspolitikája. A constantinusi fordulat. A niceai zsinat jelentősége és hatása. Nagy Theodosius valláspolitikája és rendeletei. A nyugati egyház kiemelkedő gondolkodói: a milánói Szent Ambrus és a hippói Szent Ágoston szerepe a keresztény tanítások kiformálódásában és terjesztésében. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Zárthelyi dolgozat, a félév végén gyakorlati jegy 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A szakirodalom és az olvasott források alapján zárthelyi dolgozat 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999 Brown, Peter: Szent Ágoston élete, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Tallár, Ferenc: Kereszténység és az európai tradíció, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Borhy, László: Római történelem szöveggyűjtemény, Osiris Kiadó, 1998 Szent Ágoston: A keresztény tanításról, Paulus Hungarus-Kairosz Kiadó, é.

n.


Nemzeti mozgalmak a XIX. században TRM2230 2 2 2+0 K Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A XIX. század történetét két rendezői elv befolyásolta: a modernizáció, valamint a nacionalizmus. Ez utóbbi Európa történetére nemcsak szellemiségében, hanem érzelmileg is komoly hatást fejtett ki. A hallgatóval tudatni kell, a nacionalizmus eszmerendszerének felhasználásával egy sor olyan állam jött létre, amely az európai politikai struktúrát teljesen átalakította. A német egység létrejöttével Európa közepén egy olyan szárazföldi, részben tengeri nagyhatalom jött létre, amelyet a világpolitika jelentősebb kérdéseiben megkerülni nem lehetett. A hallgatókkal tudatosítani kell: a nemzetiségi kérdésnek nemcsak nagy birodalmak kialakításánál jut fontos szerep, hanem olyan évszázados birodalmak lerombolásában is, mint a Habsburg és a török birodalmak megszüntetése. 2. Tantárgyi program: A keleti kérdés, a görög függetlenségi harc. A harmincas évek nemzeti mozgalmai. A krími konfliktus és az olasz egységmozgalom. A német birodalom létrejötte. A balkáni nemzetállamok megalakulása. A török és a Habsburg birodalom megszűnése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Zárthelyi és házi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939. Budapest, Historia, 1994. Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás 18141945. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. Niederhauser Emil: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Budapest, 1977. Kiss Aladár: Olaszország története 1748-1968. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, Bessenyei György, Könyvkiadó, 2005.

11

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tanszék kódja:

A XIX. század diplomáciája TRM2240 2 2 0+2 G Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hosszú 19. század történetét két nagyon fontos rendezői elv határozta meg: egyfelől a nacionalizmus, másik oldalról a modernizáció. Mindkét elv hátterében nyomon követhető a diplomáciai mozgástér. A századot a hatalmi politika alapján nagyjából két részre lehet osztani. 1856-ig Európában mindenképpen a szent szövetségi politika dominál, amelynek két jól kitapintható pólusa van: keleten Oroszország, nyugaton pedig Anglia. A cári birodalom a krími háborúig számos konferencián, kongresszuson, kétoldalú megállapodásokon biztosította nagyhatalmi befolyását. 1856-tól egyre inkább a tömbpolitika érvényesül, amelynek fontos kezdő állomása 1879, amikoris létrehozták a kettős szövetséget. A vázoltak alapján a hallgatókat meg kell ismertetni a kongresszusi Európa diplomáciai mozgásrendszerével, utalni kell a kiemelkedő diplomaták tevékenységeire. 1856 utáni nemzetállamok létrejöttével új államközi struktúra jött létre, amelynek diplomáciai hátterére fel kell hívni a hallgatók figyelmét. A hallgatók szöveges források alapján legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására. Egy választott témában tudjanak rövid előadást tartani, amelyben szekunder forrásokat is alkalmaznak. 2. Tantárgyi program: A kongresszusi Európa, Oroszország nagyhatalmi fölényének realizálódása. A Szent Szövetség megújítása, Münchengrätz. Anglia és Oroszország rivalizálása a keleti kérdés kapcsán. A krími háború és diplomáciai következményei. A szövetségi rendszerek kialakulása. A francia-orosz közeledés. Az I. világháború előtti diplomáciai állapotok. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939. Budapest, Historia, 1994. Horváth Jenő: Történelmi tanulmányok. A Szent Szövetségtől a Népszövetségig. A modern világ története 1815-1820. Budapest, 1935. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás 18141945. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, Bessenyei György Könyvkiadó, 2005.

12


Totalitárius eszmék TRM1250 3 2 0+2 G Dr. Reszler Gábor főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges jobb- és baloldali politikai ideológiák és mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totalitárius eszmék gyökereit, változásuk, módosulásuk körülményeit a maga összetettségében lássák. 2. Tantárgyi program: Az első világháború politikai hatása, a polgári állam válsága. A szélsőjobboldali és szélsőbaloldali politikai mozgalmak eszmei gyökerei, ideológiáik kialakulása, formálódása. A bolsevik forradalom-felfogás, az 1917es válság értelmezése, hatalomátvétel és berendezkedés Szovjet-Oroszországban. A sztálini hatalmi rendszer ideológiája, a hatalomgyakorlás intézményi háttere. A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei. A totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete, Mussolini elgondolása az „új civilizációról”. Hitler ideológiájának eszmei előzményei: szociál-darwinizmus, antiszemitizmus. A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban. Ideológia és propaganda a Harmadik Birodalomban. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Ormos Mária: Nácizmus - fasizmus. Budapest, 1987. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993. Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987. Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk.: Ormos Mária. Budapest, 1997. Béládi-Krausz: Sztálin. Budapest, é. n.

13


A modernizácó eredményei és problémái Magyarországon a dualizmus korában TRM2260 3 2 0+2 G Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismertetése a dualizmus korában végbement gazdasági, társadalmi és kulturális változások eredményeivel, az átalakulás során jelentkezett problémákkal, azok okaival, és a megoldásukra tett sikeres vagy sikertelen kísérletekkel. A hallgatók legyenek képesek arra, hogy önállóan tudjanak feladatokat megoldani szöveges források, képek, térképek, sematikus ábrák alapján, legyenek képesek térképvázlatokat, ábrákat, diagramokat, feladatsorokat maguk is készíteni. A választott téma prezentációja során legyenek képesek az események közötti összefüggést, az ok-okozati kapcsolatot bemutatni, különbséget tenni a lényeges és lényegtelen események között, választékosan, világosan, a szakterminológiát használva kifejezni magukat. 2. Tantárgyi program: A gazdasági modernizáció (a mezőgazdaság kapitalizálódása, az iparosodás, az infrastruktúra fejlődése), a gazdaság különböző ágai közötti kölcsönhatás bemutatása; a társadalom polgárosodása: a modernizáció haszonélvezői, illetve kárvallottjai; oktatás és kultúrpolitika—a kor műveltségeszménye. A modernizáció területi különbségei. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat, 15 perces prezentáció egy választott témából 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Estók János: Magyarország története 1849–1914. Bp., 1999. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Bp., 1982. Magyarország társadalomtörténete I–II. A reformkortól az I. világháborúig. Szöveggyűjtemény. Szerk. Kövér György. Beluszky Pál: Egy félsiker hét stációja (avagy a modernizáció regionális különbségei a századelő Magyarországán). In: Dövényi Z. (Szerk.) Alföld és nagyvilág. Bp., 2000.

14


A zsidóság a dualizmus kori Magyarországon TRM2270 3 2 0+2 G Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató legyen képes információk gyűjtésére és következtetések levonására forrásokból, statisztikai táblázatokból, diagramokból, kronológiákból. Legyen képes statisztikai adatsorok, diagramok, sematikus ábrák, térképek, térképvázlatok alapján szöveges elemzést készíteni, beszédvázlat alapján gondolatait választékosan kifejezni, a szakterminológiát használva, az ok-okozati összefüggéseket bemutatni. 2. Tantárgyi program: A zsidó népesség száma, területi elhelyezkedése, mobilitásának okai, szerepe a gazdasági modernizációban, a zsidó társadalom szerkezete, az asszimiláció eredményei és problémái, az antiszemitizmus okai, képviselői, hatása. A zsidóság szerepe a magyar kulturális, tudományos, művészeti életben. A magyar zsidóság életmódjának jellemzői. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526–1945. Bp., 1992. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., 2001. Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság. Bp., 2000. Varga László: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Bp., 2005. Vitányi Iván: Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon. Bp., 2003. Karádi Viktor: Zsidóság, polgárosodás, asszimiláció. Bp., 1997. Hutai Emese: Zsidók és magyarok – zsidókérdés Magyarországon 1867–1918 között. Bp., 2005. Hanák Péter: A másokról alkotott kép. In: A Kert és a Műhely. Bp., 1988. 101–111.

15


Parlamentarizmus Magyarországon (1867-1918)

TRM1280 3 2 0+2 G Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Hazánkban az 1848-as április törvények után már nem rendi, hanem polgári politizálódásról, polgári parlamentarizmusról beszélhetünk. A forradalom és szabadságharc másfél esztendeje után csaknem két évtizedes szünet következett, ahol a politikai rendszer 1848 áprilisában átalakított elemei általában nem, bizonyos rövid időszakokban pedig csak korlátozottan működtek. A történet csak 1867-tel folytatódhatott hosszútávon, bizonyos fokig új körülmények között. A tantárgy célja: a hallgatók megismertetése a dualizmus korában működő állami struktúrával, a korszak országgyűlési képviselő-választásainak törvényi feltételeivel, mechanizmusával, a pártrendszer frontvonalaival, a pártprogramokkal. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Legyenek képesek egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét. 2. Tantárgyi program: A dualista államszervezet. Országgyűlési képviselő-választások a dualizmus korában. A választójog és választási eljárás, pártséma, a dualizmus kori pártok sajátosságai és programjai, parlamenti és parlamenten kívüli pártok, választási visszaélések, választási bíráskodás. A dualizmus korának kormányai. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Zárthelyi dolgozat, húsz perces prezentáció egy választott témából. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon 1867-1944. Bp., Korona Kiadó, 1999. Kozári Monika: A dualista rendszer. Bp., 2005. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Bp., 1988. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Bp., 1996. 19. századi magyar történelem 1790-1918. Szerk.: Gergely András. Bp., Korona Kiadó, 1998. Ruszoly József: A választási bíráskodás Magyarországon 1848-1948. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980.


A történelemtanítás pedagógiai, pszichológiai vonatkozásai TRM1300 2 2 2+0 K Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagógia és a pszichológia kutatási eredményeinek alkalmazása a történelemtanításban, különös tekintettel azokra a specifikumokra, amelyek elősegítik a történelmi ismeretek elsajátításának folyamatát. 2. Tantárgyi program: A történelemtanítás cél-, feladat és követelményrendszere. A nevelései, oktatási, képzési célrendszer a társadalmi elvárások tükrében. A történelmi fogalmak, a történelmi ismeretszerzés folyamata, fázisai. A történelmi ismeretek jellemzői. A történelemtanítás alapelvei. A tanár gondolkodásfejlesztő munkájának és a tanuló gondolkodásának jelemző hibái, iletve ezek kiküszöbölése. A tanulók gondolkodási szintjei, az egyes szintekhez igazított szakdidaktikai modellek kialakítása. Motiválási lehetőségek a történelemórán. A történelemtanításban alkalmazható korszerű munkaformák, módszerek, eszközök, kooperatív történelemtanulási technikák. A differenciálás szükségessége és lehetősége a történelemtanításban. Tehetséggondozás, felzárkóztatás – a nívócsoportok helye a tanítási gyakorlatban. Az ellenőrzés, értékelés, osztályzás pedagógiája és pszichológiája a történelemoktatásban. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadásokon való aktív részvétel, a kiadott irodalom tanulmányozása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: Szóbeli feladat, melyben a hallgató az adott témáról önállóan beszámol, külön kiemelve az egyes elemek közötti összefüggéseket, elemezve a funkciókat és a gyakorlati megvalósíthatóságot. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I-II. (A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI). Bp. 2006 F. Dárdai Ágnes: A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái. Bp. 2002 Katona András: Az élőszó szerepe a történelemtanításban = Módszertani lapok. Történelem 1994/2 Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000 Katona András – Sallai József: A történelem tanítása (Tantárgy-pedagógiai összefoglaló). Bp. 2002 Katona András - Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Bp. 2002 Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Bp. 1981 Katona – Ládi – Széplaki – Szombatiné (szerk.): A tanári mesterség gyakorlata (Tanárképzés és tudomány). Bp. 2003 Knausz Imre: Évszámokon innen és túl… Megújuló történelemtanítás. Bp. 2001 Sávoly Mária: A történelmi idő- és térbeli egység néhány aktuális vonatkozása a történelemoktatásban = Történelemmetodikai műhelytanulmányok (Szerk.: V. Molnár László). Bp.

1996 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás tegnap és ma = Történelemmetodikai műhelytanulmányok (Szerk.: V. Molnár László). Bp. 1996


Kompetencia alapú történelemtanítás TRM1305 3 2 0+2 G Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Tudatosítani a hallgatókban: azért tanítjuk a történelmet, hogy a társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlen ismereteket, kompetenciákat kialakítsuk, fejlesszük a tanulókban. 2. Tantárgyi program: Olyan feladatsorok összeállítása, elemzése, értékelése, amelyekkel az alábbi kompetenciákat fejleszteni tudjuk: Történelmi tér- és időérzékelés. A nevelés kérdései a történelemtanításban. A történelmi megismerés. Az ismeretek alkalmazása, megszilárdítása, ellenőrzése és értékelése. A metodikai hagyomány és korszerűség. A történelemtanítás szervezeti és munkaformái, eszközei és módszerei. Az iskolai tankönyvek, tantárgyi segédanyagok, kézikönyvek. A történelemtanár tanórán kívüli tevékenysége: felkészülés a tanításra, szakkör, kirándulás, tantárgyi verseny vezetése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Az órai munka alapján házi feladatként olyan feladatsorokat terveznek a hallgatók, amelyekkel a 2. pontban olvasható kompetencia-területeket fejleszteni lehet. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A félév során az önálló munkák értékelése félévközi jeggyel, majd félév végén ezek figyelembe vételével gyakorlati jeggyel. 5. Az értékelés módszere:írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I-II. (A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI). Bp. 2006 F. Dárdai Ágnes: A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái. Bp. 2002 Katona András: Az élőszó szerepe a történelemtanításban = Módszertani lapok. Történelem 1994/2 Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000 Katona András – Sallai József: A történelem tanítása (Tantárgy-pedagógiai összefoglaló). Bp. 2002 Katona András - Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Bp. 2002 Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Bp. 1981 Katona – Ládi – Széplaki – Szombatiné (szerk.): A tanári mesterség gyakorlata (Tanárképzés és tudomány). Bp. 2003 Knausz Imre: Évszámokon innen és túl… Megújuló történelemtanítás. Bp. 2001 Sávoly Mária: A történelmi idő- és térbeli egység néhány aktuális vonatkozása a történelemoktatásban = Történelemmetodikai műhelytanulmányok (Szerk.: V. Molnár László). Bp. 1996 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás tegnap és ma = Történelemmetodikai műhelytanulmányok (Szerk.: V. Molnár László). Bp. 1996


Történelemszemlélet kialakításának módszerei TRM1310 2 2 2+0 K Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megmutatni, hogy egyes történelmi korszakok között és azokon belül hogyan épülnek egymásra a különböző gondolati, fogalmi alrendszerek; hogyan lehet alkalmazni a történelem tanításában a fokozatosságot, továbbá a 5. osztálytól a 12. osztályig hogyan lehet ezeket közvetíteni a tanulóknak. 2. Tantárgyi program: A történelem alrendszerei (gazdaságtörténet, eszmetörténet, stb.) általában, ill. a rendszerek tipusai. A történelmi események közötti összefüggés. Magyarázatok a történelemben, a történelem mozgatórugói (az egyén szerepe? Létezik-e “történelmi szükségszerűség”?) 3. Évközi tanulmányi követelmények: az előadásokon való aktív részvétel, a kiadott irodalmak tanulmányozása 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Carr, E. H.: Mi a történelem? Bp. 1993. Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000. Katona András / Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Bp. 2002.


Multimédia felhasználása a történelemtanításban TRM1320 3 2 0+2 G Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató ismerkedjen meg a történelmi fogalmak, fogalmi rendszerek kialakítását megalapozó tapasztalatszerzés eszközeivel, a történelem tanítását támogató technológiával. 2. Tantárgyi program: Szemléltetés régen és ma: ábrák, modellek, manipulatív tevékenység, számítógép, internet, korszerű oktatástechnológiai eszközök alkalmazása különböző korosztályoknál. A szemléltetés módszerei és lehetőségei különböző történelmi korszakok és alrendszerek (gazdaságtörténet, eszmetörténet, stb.) esetében. Az internet lehetőségei a tanulás támogatásában különböző korosztályok esetében. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Kiselőadás tartása a kijelölt irodalomból, esettanulmányok bemutatása. Egy önálló projekt bemutatása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: Szóbeli felelet, előre kiadott tematika alapján, az évközi eredmények beszámításával. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000. Katona András / Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Bp. 2002.

TANTÁRGYLEÍRÁS Integrált szakmódszertan TRM1350 4 1 0+2 G

Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: A tantárgyfelelős tanszék kódja:

Prof. Dr. habil Czövek István CSc TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Adjon ismereteket a történelemről, mint az ember és társadalom tantervi programját felölelő iskolai tantárgyról, tanításának múltjáról, céljáról, feladatairól, közvetítse azt az elméleti és gyakorlati felkészültséget, amely alkalmassá tesz e tantárgy tantervi követelményeinek az iskolai elsajátítására. 2. Tantárgyi program: A történelemtanítás módszertanának (pedagógiájának) fogalma, tárgya, feladatai, helye a tudományok rendszerében. A történelem, mint iskolai tantárgy. A történelem, mint tudomány: határai, kapcsolatrendszere más szellem- és társadalomtudományokkal. A magyarországi történelemtanítás múltja. A történelemtanítás tantervi programja. Didaktikai alapelvek a történelemtanításban. A történelmi megismerés. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000. Katona András / Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Bp. 2002.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Óraszám: Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tanszék kódja:

Iskolai tanítási gyakorlat TRM9000 3 vagy 4 3 Heti 3 óra csoportos iskolai gyakorlat Félévi 15 egyéni tanítási óra G TRM1300, TRM1310 Dr. Szabó G. Ferenc, főiskolai tanár NS

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. 2. Tantárgyi program: A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév során a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. A csoportnapokon a tantárgy módszertanosa képviseli a felsőoktatási intézményt. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. A szakvezetőnek ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg sokféle órát tartson a hallgató. (Új ismeret szerzése, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés stb.) Az osztályzás alapja az óratervezet minősége és a tanítási tevékenység. (Szakmai ismeretek, módszerek, munkaformák, tanári attitűdök stb.) Az iskolai gyakorlatokat az egyik szakból általános iskolában (5-8. osztály), a másik szakból középiskolában (9-12. osztály) kell teljesíteni. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet kell írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a beadott munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell készülni az óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási gyakorlatra óratervezetet kell a hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a szakvezetővel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, „minta óratervezetek”, „óraelemzési szempontok”, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Az adott tantárgy szakmódszertani jegyzetei, tankönyvei, tanári kézikönyvei. Katona András – Sallai József: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Budapest, 2002. Knausz Imre: Történelem és oktatás. FPI. Budapest, 1998. Új törekvések a történelemtanításban. Szerk.: Molnár László, V. Budapest, 1993. TANTÁRGYLEÍRÁS


Európa kulturális alapjai TRM2300 2 2 0+2 G Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy bemutassa a modern Európa antik gyökereit, hogy megismertesse a hallgatókat a görög-római kultúra, a klasszikus műveltség és a kereszténység örökségével, hogy jobban megértsék az európai kultúra jelen helyzetét és problémáit. A tárgy remélhetőleg hozzájárul a felelős, gondolkodó, állampolgári attitűd kialakításához is, valamint a történeti fogalmak jelentésváltozásainak ismeretéhez és értelmezéséhez (pl. a demokrácia fogalma). 2. Tantárgyi program: A félév folyamán a következő fogalmak antik gyökereit vizsgáljuk a szakirodalom és görög-római források alapján: Demokrácia. Emberközpontúság. Szabadság. Kereszténység. Az athéni demokrácia és intézményrendszere. Filozófiai viták az ideális államformákról. "Az embernél nincs csodálatosabb". A görög irodalom, művészet emberközpontúsága. A szabad akarat és a szabadság mint érték. Keresztény értelmezések a szabadságról és a történelemről. Az állampolgári erények a görögöknél, a rómaiaknál és a kereszténység szerint. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Helmuth Von Glasenapp: A kereszténység in Az öt világvallás, Gondolat, Budapest, 1987. 241-369. old. Ritoók Zsigmond: "Az embernél nincs csodálatosabb", in Német György- Ritoók ZsigmondSarkady János- Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 405-451. old. Németh György: A periklési "aranykor" politikai modellje, in Német György- Ritoók ZsigmondSarkady János- Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 349-357. old.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:

Etruszkológia TRM2310 1 2 0+2 G Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy komplex ismereteket tanít az ókori Itália Róma előtti történelmére vonatkozóan, amelyben az etruszkok fejlett városi civilizációt hoztak létre, valamint bemutatja Róma történetét is az ún. etruszk periódusban. Megismerteti a hallgatókat ezzel a multidiszciplináris tudományággal, hogy hogyan alkotnak egységet és egészítik ki egymást a történészek, filológusok, nyelvészek, régészek módszerei és eredményei a nemzetközi és magyar kutatásban. Remélhetőleg a kurzus hozzájárul az etruszkokkal kapcsolatos mesés elképzelések felszámolásához, kitekintést nyújtva a tudományosan nem elfogadott elméletekre (pl. etruszkmagyar rokonság teóriái). 2. Tantárgyi program: Az etruszkokkal kapcsolatos kutatások történeti áttekintése. Az etruszkológia helyzete ma. Nyelvek és etnikumok a Róma előtti Itáliában. A villanova kultúra. Irott források az etruszkokról. Az ún. etruszk eredet problémája. Az etruszk nyelv.(a pyrgi aranylemezek, a zágrábi múmiatekercs, a capuai agyagtábla és más feliratok). Temetkezés (Tarquinia, Vulci, Caere necropolisai és ásatásai). Az etruszk urbanizáció és anyagi forrásai a fémek. Társadalmi struktúra és vallás. Az etruszk képzőművészet. Róma és az etruszkok (a királyság kora, a Tarquinius dinasztia). 3. Évközi tanulmányi követelmények: Zárthelyi dolgozat, a félév végén gyakorlati jegy 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A szakirodalom és az olvasott források alapján zárthelyi dolgozat 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Pallottino, Massimo: Az etruszkok, Budapest, 1980, Gondolat Könyvkiadó Szilágyi János György: Az etruszkok világa, Budapest, 1989, Szépművészeti Múzeum Havas László: Itália őstörténete és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989 Pintér László: Az etruszk nyelv, Szentendre, 1996, Limes füzetek Boitani, F.- Cataldi, M. - Pasquinucci, M.- Torelli, M.- Coarelli, F. : Le città etrusche, Verona, 1973, Arnoldo Mondadori Editore

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:

Hurri és urartui szövegolvasás TRM2320 1 2 0+2 G Dr. Buhály Attila főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja az ókori kelet története egyik népcsoportjának, a hurri nyelvű etnikum(ok)nak a tanulmányozása. A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a hurrik szerepével az ókori kelet történetében, kultúrájában, megismerkednek a főbb hurri és annak egyik dialektusa, az urartui nyelvű forráscsoportokkal. 2. Tantárgyi program: A hurri nyelv dialektikus tagozódása. Főbb nyelvjárás- és forrástípusok. Szinkrón és diakrón nyelvemlékek Szövegolvasás; a szóba jöhető nagyobb szövegemlékek: A Mittani-levél; A Boğazköy-i hurri-hettita bilingvis; Az ún. „óhurri” dialektus: az Adal-šen- és a Tiž-adal-felirat. Az urartui dialektus: a Meher Kapısı-felirat, I. Argišti és II. Sarduri krónikái, stb. 3. Évközi tanulmányi követelmények: Zárthelyi dolgozat, a félév végén gyakorlati jegy 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Fordításkészítés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom* Arutjunjan, Nikolaj V. 2001: Korpus urartskich klinoobraznych nadpisej. Jereván Chačikian, Margarita L. 1985: Churritskij i urartskij jazyki. Jereván D’jakonov, Igor M. 1963: Urartskie pis'ma i dokumenty. Moszkva / Leningrád D’jakonov, Igor M. 1971: Hurrisch und Urartäisch. München (Münchener Studien zur Sprachwissenschaft, Beiheft 6) Melikišvili, Georgi A. 1971: Die urartäische Sprache. Róma (Studia Pohl 7) Salvini, Mirjo 1995: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt Wegner, Ilse 2000: Hurritisch. Eine Einführung. Wiesbaden Wilhelm, Gernot 1982: Grundzüge der Geschichte und Kultur der Hurriter. Darmstadt Zimansky, Paul E. 1998: Ancient Ararat. A Handbook of Urartian Studies. New York

* Megjegyzés: az irodalomjegyzékben felsorolt művek a tantárgyfelelős tulajdonában megtalálhatók.


Augustinus és kora TRM2330 1 2 0+2 G Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismertetése azokkal a gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatokkal, amelyek a Római Birodalmat jellemzik a Kr. u. 4-5. században. Augustinus különböző művein mint történeti forrásokon keresztül e korszak komplex, életszerű bemutatása, hogy a hallgatók reálisan el tudják képzelni a múltban élt emberek életét. A különböző típusú írott forrásokból származó információk összevetése és értékelése. Az ókori Róma történetével kapcsolatosan a térben történő tájékozódás fejlesztése a történeti helyszínek (Augustinus életének színhelyei) azonosításával. 2. Tantárgyi program: A félév során az ókor és a középkor határán alkotó Augustinus, hippói püspök életének és műveinek vizsgálatával korának legfontosabb társadalmi és szellemi irányzatait elemezzük a következő témák szerint: A Római Birodalom perifériájáról a centrumba kerülve (Thagaste, Karthagó, Róma, Milánó, Hippo Regius) A rétorságtól a püspökségig. A klasszikus kultúra és neveltetés szerepe egy keresztény püspök esetében. A püspök, mint a civil társadalom szereplője, az igazságtalanság üldözője, a gyengék védelmezője. Közbenjárás, egyházi menedékjog, egyházi bíráskodás. Szellemi áramlatok és eretnekségek: manicheizmus, szkepticizmus, újplatonizmus, pelagianusok és donatisták. Keresztények és pogányok. A római uralom összeomlása Afrikában. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A félév során zárthelyi dolgozat, a félév végén gyakorlati jegy 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A szakirodalom és az olvasott források alapján zárthelyi dolgozat. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Brown, Peter: Szent Ágoston élete, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Lancel, Serge: Szent Ágoston, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004. Havas László- Óbis Hajnalka- Szűcs Gábor- Ujlaky István (szerk.): Róma, Egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi, I-II. kötet. Debrecen, 1998. Aurelius Augustinus: Vallomások, Gondolat, Budapest, 1982. Szent Ágoston levelei, Attraktor, Máriabesenyő-Gödöllő. 2004.


Hollandia aranykora a 17. században TRM2340 1 2 2+0 K Dr. Aszalós Éva, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg az önálló, szuverén holland állam létrejöttének folyamatát, a 17. század nagyhatalmi erőviszonyainak és diplomáciájának összefüggéseit, továbbá Hollandia tengeri-gazdasági nagyhatalommá válásának és az 1680-as években bekövetkező hanyatlásának okait és következményeit. 2. Tantárgyi program: Németalföldi szabadságharc és Hollandia Spanyolország elleni háborúja (1566-1609, 1621-1648). Hollandia gazdasági-társadalmi struktújára az arany évszázadban. Hollandia kormányzati rendszere, a helytartók (Orániai-ház) szerepe a köztársaság irányításában. A holland-francia háborúk, Hollandia diplomáciája a 17. században. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Geoffrey Parker: The Dutch Revolt. Harmondsworth, 1977. Pieter Geyl: The Netherlands int he Seventeenth Century I. 1609-1648, II. 1648-1715, New York, Barnes, 1964. J. R. Jones: The Anglo-Dutch Wars of the Seventeenth Century. London, 1996 Jonathan J. Israel: Dutch Primacy in World Trade 1585-1740. Oxford, 1989. C. R. Boxer: The Dutch Seaborne Empire 1600-1800. London, 1965.

TANTÁRGYLEÍRÁS XIV. Lajos kora TRM2350 2 2 0+2 G


Dr. Aszalós Éva, főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg az abszolutizmus kormányzati rendszerének működését, etatista gazdaságpolitikáját XIV. Lajos uralkodása alatt, továbbá Franciaország hegemón nagyhatalmi státusza (1648-1713) alatti külpolitikáját, katonai konfliktusait, a Napkirály egyház –és valláspolitikáját. 2. Tantárgyi program: Franciaország belpolitikai és pénzügyi-gazdasági válsága a Napkirály uralkodásának I. szakaszában (16431661). A bürokratikus abszolutizmus rendszere, a taláros nemesség szerepe a kormányzásban. Franciaország nagyhatalmi politikája és katonai konfliktusai (1667-1713). A korona az hugenottákra vonatkozó rendeleti és a pápasághoz való viszony kérdése. Versailles és a klasszicista kultúra. 3. Évközi tanulmányi eredmények: A tanórákon a források és a témákhoz kapcsolódó irodalmak feldolgozása, megvitatása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: Zárthelyi dolgozatok és a tematikus feldolgozások értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat, Bp.; 1989. Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Osiris, Bp.; 2001. Papp Imre: A Napkirály. Kossuth, Bp.; 1989. Roger Price: Franciaország története. Maecenas, Bp.; 1994. Hahner Péter: A régi rend alkonya, egyetemes történet 1648-1815. Panem, Bp.; 2006. Peter Campbell: Louis XIV. (Seminar Studies in History ed. Roger Lockyer), Cambridge, 1996. Georges Duby: Franciaország története I. Osiris, Bp.; 2005.


A XIX. századi választási rendszerek TRM2360 4 2 0+2 G Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: Megismertetni a hallgatókat a XIX. századi európai nagyhatalmak választási rendszereinek kialakulásával, azok jellemzőivel. Bemutatni, hogy míg Franciaországban az Angliában népszerűvé vált parlamentarizmushoz hasonló szisztéma épült ki, addig a Német Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában a parlamenti demokrácia csak korlátozottan érvényesült. A cári Oroszországban pedig az önkényuralmi keretek eleve kizárták a parlamentarizmus kiépítésének lehetőségét, s a változás megkésetten, csak 1905-ben következett be, amikor cári ukáz rendelte el az Állami Duma összehívását. Rá kell világítani arra, hogy Európa nyugati felén a választási rendszer egyben a társadalom fejlettségi szintjének is tükre volt. A hallgatók szöveges források alapján legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására. 2. Tantárgyi program: A polgári parlamentarizmus kiépülése és működése az európai államokban. Az egyes államok törvényhozó szerveinek felépítése, megbízatási ideje, illetve a mandátumidő változása a hosszú XIX. század folyamán. A képviselőválasztások törvényi feltételei, aktív és passzív, egyenlő és egyenlőtlen (kuriális rendszer) választójog, cenzustípusok, a választások előkészítése és lebonyolítása, a mandátumigazolás mechanizmusa, a választási bíráskodás. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Mezey Barna- Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Osiris Kiadó, Bp., 2003. Charnay, Jean –Paul: Les scrutins politiques en France de 1815 à 1962. Librairie Armand Colin, Paris, 1964. Harrer Ferenc: A parlamenti választói jog terjedelme a nagyobb európai államokban. Bp., 1905. Tokody Gyula – Niederhauser Emil: Németország története. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. Winkler, Eduard: Wahlrechtsreformen und Wahlen in Triest 1905-1909. R. Oldenbourg Verlag, München, 2000. Pearce, Edward: Resisting Reform in the Lords, 1911. = History Today, 1998/6. Heller, Mihail: Az Orosz Birodalom története. Osiris Kiadó, Bp., 2000.


Európa társadalmai a XX. században TRM2370 4 2 0+2 G Dr. Reszler Gábor főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy az európai társadalom fejlődésének XX. századi folyamatait és jellemző vonásait bemutassa a hallgatóknak. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi rétegek helyzetét, státuszát és pozícióját megismertesse. Formáljanak a hallgatók véleményt a középosztályosodott jóléti társadalomról, a nyugati és keleti régiók eltérő társadalmi vonásainak összetevőiről. 2. Tantárgyi program: Főbb témakörök: A nyugat-európai társadalom átrétegződése a két világháború között. A demográfiai folyamatok legfőbb jellemzői és összetevői. Az egyes társadalmi csoportok helyzete, státusza és pozíciója. A második világháború demográfiai és társadalmi következményei. A női emancipáció kiteljesedése. A bébi bumm. A jóléti társadalom kialakulása Nyugat-Európa országaiban az 50-es, 60-as években. A lázadó generáció időszaka, a társadalmi változások legfontosabb jellemzői az 1970-es években. A jóléti állam gondjai. A globalizáció mint kihívás, az egyes európai régiók társadalmainak válaszai. 3. Évközi tanumányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó, 1998. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, 1945-1987. Budapest, 1991. Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris Kiadó, 1995. John Stevenson: British Society 1914-1945. Pelican Social History of Britain. Gordon Wright: France in Modern Times. 4. kiadás. New York-London, 1987.


Az „aranykor”: a Monarchia hétköznapjai TRM2380 4 2 0+2 G Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismertetése a dualizmus korára vonatkozó mentalitástörténeti kutatások legújabb eredményeivel, és azoknak az oktatásban való felhasználásának lehetőségeivel. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, karikatúrákból, statisztikai táblázatokból, diagramokból. Legyenek képesek statisztikai adatsorok, diagramok, sematikus ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Egy választott témában beszédvázlat alapján rövid előadást tartani, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozódó képességüket, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az események közötti ok-okozati összefüggés felismerésének képességét. 2. Tantárgyi program: I. A természeti környezet átalakítása, hatása az ember életlehetőségeire, a környezetrombolás veszélyei. II. A dualizmus kori társadalom rétegződésének vizsgálata, az egyes rétegek mindennapi életét, gondolkodásmódját alakító tényezők bemutatása: a) Lakáskultúra (épület, berendezés, kertkultúra), b) Családi környezet (házasság, gyermeknevelési elvek, szülői minta, az ismeretszerzés formái, felkészítés a felnőtt életre) c) A szabadidő eltöltésének formái (utazás, szórakozás), d) Divat, e) Gasztronómia, f) A vallás, illetve a kor uralkodó eszméinek szerepe g) A közéletben való részvétel. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi és házi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Magyar kódex. Az Osztrák–Magyar Monarchia. Szerk. Szentpéteri József. Bp., 2000. Hogyan éltek elődeink? Szerk. Hanák Péter. Bp., 1980. Magyarország művelődéstörténete. Szerk. Kósa László. Bp., 1998. Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században. Szerk. Fazekas Rózsa–Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2000.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tanszék kódja:

A magyar külpolitika és a kisebbségi kérdés (1920-1990) TRM2390 4 2 0+2 G Dr. Vinnai Győző főiskolai docens TR

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar külpolitika fontosabb történéseit az első világháború végétől a „rövid” XX. század végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. A kisebbségi kérdés komplex elemzése: fogalmak tisztázása, a kisebbségi konfliktusok okai, a megoldás lehetőségei. Célunk, hogy fejlesszük a hallgatók témakörre vonatkozó fogalmi rendszerét, nyelvi kifejezőképességét és a lényegkiemelő képességét. 2. Tantárgyi program: A magyar külpolitika Trianon után. Az 1920-as évek mozgástere. Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as éveken. Nemzetközi erőviszonyok és a magyar külpolitikai az 1930-as években. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Diplomáciánk a második világháború idején. Sajátos magyar-német kapcsolatok. A második világháborút lezáró béke elemzése. Külpolitika az ún. ötvenes években. Nemzetközi kapcsolataink az1956-os forradalom idején. Külpolitika a Kádár-korszakban. A nemzetiségi kérdés az első világháború után: a magyar „ügy” és a Népszövetség. Kisebbségi konfliktusok Közép-Európában 1920 és 1990 között. Kitekintés: az Európai Unió kisebbségpolitikája. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 1995. George Brummer: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európa Bp., 1995. Magyarok kisebbségben és szárnyában. Szerkesztette: Romsics Ignác. Bp., 1992.

TANTÁRGYLEÍRÁS


Oroszország szláv politikája TRM2361 1 2 0+2 G Prof. dr. Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy elsajátításának célja A „hosszú” 19. század politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életét két nagyon fontos rendezői elv befolyásolta, jelesül a nacionalizmus és a modernizáció, amelyek egymásra is hatottak. Tudatosítani kell a hallgatókkal, hogy az Orosz Birodalom külpolitikai kurzusát a 19. században nagymértékben befolyásolta a határain kívül eső, más európai nagyhatalmak területén elhelyezkedő szláv népcsoportok sorsa, ahol a vérrokonságon túl jelentős volt a görög-keleti egyházi kapocs is. A cári Oroszország szláv politikájának mindig is fontos érdekterülete volt a Török Birodalom, szűkebb értelemben a Balkán a maga színes nemzetiségi térképével. A szlávok kérdésében I. Miklós a konzervatív, dinasztikus külpolitika híve volt, így határozott ellensége a szlavofilizmusnak, míg II. Sándor tett némi engedményt az Ausztria számára veszélyes eszmének. 2. A tantárgyi program: Szlavofilizmus, pánszlávizmus Az 1848-as prágai szláv kongresszus A keleti kérdés Az 1867-es moszkvai szláv kongresszus A cári Oroszország külpolitikai kurzusát alakító politikusok (Nesselrode, Meyendorf, Liven, Gorcsakov…) személyiségének, felkészültségének vizsgálata 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozat és szemináriumi dolgozat. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

7. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 1. Czövek István: I. Miklós orosz cár és a szlávok. In: Czövek István (szerk.): Tanulmánygyűjtemény Hársfalvi Péter emlékére. Nyíregyháza, Bessenyei György Könyvkiadó, 2008. 222-229. 2. Czövek István: Oroszország szláv politikája a 19. század másodok felében. In: Czövek István (szerk.): Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem köréből VII. Nyíregyháza, Bessenyei György Könyvkiadó, 2009. 99-114. 3. Gecse Géza: Bizánctól Bizáncig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007. 4. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest, Historia, 1994. 5. Czövek István: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Nyíregyháza, 1991. 6. Niederhauser Emil: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 7. Czövek István: Kelet diplomatája A. M. Gorcsakov. Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1996. 8. Czövek István: Katkov és a II. Sándori külpolitika. In: Világtörténet, 2000. tavasz-nyár

49-es forradalom és szabadságharc

Recommend Documents