Narancssárga forradalom

Rémai Dániel REDOAAB.ELTE Szemináriumi dolgozat Esemény és struktúra TT112-1/1 Oktató: Kövér György 2008-2009 őszi félév

Narancssárga forradalom Az ukrán narancssárga forradalom eseményei és hatásai

Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 2 Bevezetés .................................................................................................................................... 3 Mit tekinthetünk forradalomnak Koselleck szerint? .................................................................. 3 A forradalom, mint kifejezés és fogalom ............................................................................... 3 A forradalom, mint szó és jelentés fejlődésének története 1789 előtt .................................... 4 A forradalom nyolc alapvetően megváltozott jellemzője 1789 után ...................................... 5 A narancssárga forradalom......................................................................................................... 7 Ukrajna a rendszerváltás és 2004 között ................................................................................ 7 Az ukrán belpolitika és a 2004-es elnökválasztási kamány eseményeinek rövid áttekintése 7 A narancssárga forradalom eseményei ................................................................................. 10 A narancssárga-forradalom okozta társadalmi és politikai változások .................................... 14 Koselleck újkori forradalom kritériumai és a narancssárga forradalom .................................. 15 Összegzés ................................................................................................................................. 17 Melléklet ............................................................................................................................... 17

2   

Bevezetés Dolgozatomban a 2004-es ukrán elnökválasztás kapcsán kirobbant eseménysort és annak következményeit vizsgálnám. Az előzmények és az események ismertetése után azt vizsgálnám, hogy használható-e a forradalom szó az ukrán történésekre. Ebben Reinhart Koselleck egy, a forradalmakról írt tanulmányát1 hívnám segítségül. Koselleck forradalomról alkotott elképzelését a dolgozat elején ismertetem. Az események felvázolása után ezek hatásait venném számba. Pontosabban azt, hogy milyen hatással voltak ezek az ukrán társadalomra, az ukrán nép gondolkodására és a politikai affinitására emellett a belpolitikai és gazdasági helyzetre, valamint érintőlegesen Ukrajna külpolitikai orientációjára.

Mit tekinthetünk forradalomnak Koselleck szerint? Reinhart Koselleck A forradalom újkori fogalmának történeti kritériumai1 címmel írt egy értekezést a ’forradalom’ kifejezés fejlődéséről, értelmezési kereteiről a különböző történeti korokban illetve arról, hogy a XX. században második felében milyen kritériumok teljesülése kapcsán tekinthető egy eseménysor forradalomnak. Illetve beszélhetünk-e még manapság forradalmakról? Koselleck szerint a ’forradalom’ szó széles körben elterjedt és emellett aktívan kapcsolódik a modern politikai szókincshez. Szerinte ez nem is definíció, hanem már-már jelszó, mivel egyáltalán nincsenek körülhatárolva keretei. A forradalom egyszerre jelenti a hirtelen, gyors változásokat és a lassú lefolyású, mindennapokat is mélyen átható változásokat.

A forradalom, mint kifejezés és fogalom A forradalom szó megjelenik a gazdaságban (pl.: második ipari forradalom), a világforradalmi ideológiákban (pl.: proletárforradalom) és számos más alternatíva kapcsán. A fenti néhány példával Koselleck azt akarja érzékeltetni, hogy a forradalom szónak milyen                                                              1

Koselleck, Reinhart: A forradalom újkori fogalmának történeti kritériumai in Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő, a történeti idők szemantikája, Budapest, 2003, Atlantisz

3   

sokféle értelmezési kerete van. A forradalom jelenthet tudományos vagy társadalmi fejlődést is. A kettő létezhet együtt, de akár ki is zárhatja egymást. A forradalom rugalmas fogalom, de geológiai, kulturális és politikai tényezőktől függően számos eltérést mutat. Bizonyos nézőpontból, mintha a forradalom szóban egy forradalmi erő lakozna, amely következtében már maga a szóhasználat magával ragadó. Koselleck szerint át kell fogalmaznunk, azt a kérdést, hogy mi forradalmasítható ebben a világban? Azt átfogalmazás módja a következő lenne „van-e bármi a világon, ami ne volna forradalmasítható?”2 Ezáltal meglátjuk, hogy a forradalom valami modern jelenséget takar. A forradalom fogalma az újkor szülötte.

A forradalom, mint szó és jelentés fejlődésének története 1789 előtt A forradalom szó (revolutio) egészen az ókortól a francia forradalomig alapvetően fizikai fogalom volt, amely a csillagok keringésére vonatkozott. Azonban már az ókori tudósok (Arisztotelész, Polübiosz) fogalomrendszerében megjelenik egy második jelentés is, amely az államformák körforgását jelenti. A forradalom másik jelentésének értelmezése abból az elméletei vélekedésből indult ki, hogy a lehetséges emberi együttélési formák száma véges. A fizikai fogalom során felmerült téziseket alkalmazták a politikai forradalom fogalmának esetében is. Például, hogy az események a résztvevők feje felett zajlanak, de a résztvevők alá vannak rendelve a forradalom törvényszerűségeinek. A forradalommal kapcsolatos másodlagos kérdésként jelent meg az 1900-as évek előtt, hogy egy-egy aktor mely ponton akarja letelepíteni a forradalom körforgását, azaz milyen típusú államforma kialakítását preferálná. Az 1700-as évek előtt a polgárháború és a forradalom kifejezések nem fedték le, de nem is zárták ki egymást teljesen. A polgárború fogalmának átalakulása során (amelyben az állammal ellenes fogalommá vált) egyre inkább eltávolodott a forradalom fogalmától. A forradalom szó kezdte átvenni a jelölését a hosszas politikai történéseknek és a váratlan fordulatoknak. Azonban nem zárták ki, hogy ezek ne legyenek polgárháborús mozzanatokkal tarkítva.

                                                             2

 Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő, a történeti idők szemantikája, Budapest, 2003, Atlantisz – 77.p.

 

4   

A forradalommal fogalmának fejlődése az 1700-as évek közepétől, a felvilágosodás kibontakozásával indult meg. Ennek a fejlődésnek egyik első eleme volt, hogy a forradalmat egybekapcsolták a társadalmi emancipációval. Az 1700-as évek közepén Louis Sébastien Mercier a következőket mondta: Tout est revolution dans ce monde [Ebben a világban minden forradalom]3. A fogalom jelentése innentől mindenre és mindenkire kiterjedt. Bekerült a mindennapok körforgásába. Emellett ellentétpárjává vált a polgárháborúnak. Megjelent a forradalom előtt a jótékony jelző (Wieland – 1788). A forradalom vérnélküli, de interaktív fogalma felmagasztosult. A nagy ideák mögött azonban továbbra is megjelentek a forradalmak kiszámíthatatlanságával kapcsolatos fenntartások, „amely előre látták a polgárháború borzalmait a tündöklő forradalom álarca mögött.” (pl.: „Vajon milyen utat vesz a forradalom? Ki tudja.”4 – Diderot).

A forradalom nyolc alapvetően megváltozott jellemzője 1789 után 1. A francia forradalommal a forradalom szó elvesztette eredeti jelentését és gyűjtőnévvé vált. Elszakad természeti gyökereitől és metahistorikus fogalommá válik. „Ettől a

pillanattól

kezdődően

a

forradalom

folyamata

és

a

forradalom

tudta

[…]

5

szétválaszthatatlanul összefonódik” . A metahistorikus háttér lesz a forradalom jelenkori fogalmának alapja. 2. Felgyorsul a történeti idő, az események gyors alakulása része lesz az emberek mindennapi életének (pl.: nagymértékű technológiai fejlődés, gyors kormányváltások). 3. A francia forradalom előtt az volt a kérdés, hogy a rendi államot véres vagy békés úton kell-e átalakítani? A francia forradalom után sok esetben a reform és a revolúció lehetősége egy irányba mutatott, lehetségessé vált egy átmeneti megvalósítás. 4. A francia forradalom kapcsán felmerült az a gondolat, hogy ehhez fogható megmozdulás és esemény még nem történt az emberiség ismert történetében. Megváltozott a perspektíva és a tapasztalás a korábbi forradalmakkal kapcsolatban. Ettől kezdve a haladási

                                                              3  4  5

 Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő, a történeti idők szemantikája, Budapest, 2003, Atlantisz – 83.p.  Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő, a történeti idők szemantikája, Budapest, 2003, Atlantisz – 85.p.  Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő, a történeti idők szemantikája, Budapest, 2003, Atlantisz – 86.p.

 

5   

irányról nem volt értelme vitatkozni, csak a folyamatok lejátszódásának sebességéről. Az evolúció és a revolúció fogalma ez által mosódik egybe a XIX. század végén. 5. Mi vezet a politikai forradalomtól a társadalmi forradalomig? Minden politikai forradalom rendelkezik társadalmi vonulatokkal. Az új gondolat, hogy a forradalmak célja minden ember társadalmi emancipációja. Babeuf írta, hogy a francia forradalom akkor fog véget érni, ha eltörlik a rabszolgaságot és a kizsákmányolást. A XIX. században az ipari munka széles körű elterjedése kapcsán megszaporodtak a Babeufé- hoz hasonló elgondolások. Marx megfogalmazza a forradalom politikai és társadalmi kettősségét („Minden forradalom felbomlasztja a régi társadalmat: ennyiben társadalmi. Minden forradalom megdönti a régi hatalmat: ennyiben politikai.”6). A kulcskérdés, hogy mennyiben esik egybe a társadalmi és politikai forradalom illetve, hogy mennyiben vannak rászorulva egymásra. 6. Minden újkori forradalom térbeni távlatokat tekintve világforradalmat tűz ki célul maga elé. Időszemléletében pedig a folytonosságra törekszik (1830-as években megjelenik a permanens forradalom elmélete). 7. A XIX. században jelenik meg a hivatásos forradalmár fogalma, aki beavatottnak érzi magát a forradalom eseményibe és azok alakítását saját feladatának tartja. Azonban forradalmat nem lehet csinálni, a forradalmár csak annyit tud tenni, hogy korábban felismeri a forradalom törvényszerűségeiből következő eseményeket, minthogy azok bekövetkeztek volna. 8. A forradalom legitimitása a metahistorikus gyökerekből ered. A forradalomnak önmaga fenntartása érdekében szüksége van arra, hogy folyamatosan ellenségeket kreáljon magának. Koselleck óva int mindenkit attól, hogy a fent említett pontok alapján próbálja megállapítani egy eseménysorról, annak forradalmi mértékét. Azonban mégis szükségesnek érzem az ideológia áttekintést a forradalmakkal kapcsolatban, mielőtt egy eseménysorral kapcsolatban bármilyen véleményt is megfogalmaznék. Ennek egyik oka, hogyha Koselleck tematikája nem is alkalmazható egy az egyben a forradalmi jellegű eseménysorok beazonosítására az emberben mégis kialakít egy egészséges mércét, hogy objektíven tudjon szemlélni egy-egy forradalmat, annak eseményeit és következményeit. Másik oka, hogy                                                              6

 Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő, a történeti idők szemantikája, Budapest, 2003, Atlantisz – 89.p.

 

6   

érdekes kísérleti lehetőségként jelenik meg a fenti nyolc pontban megfogalmazott szempontok alapján vizsgálni egy eseménysort.

A narancssárga forradalom Ukrajna a rendszerváltás és 2004 között Ukrajna a többi kelet- és közép-európai országhoz hasonlóan élte meg a Szovjetunió összeomlását. Az 1990-es évek szinte végig a privatizációval, rendcsinálással és a politikai irányvonalak stabilizálódásával teltek. Ukrajna és Oroszország közvetlen szomszédsága az 1990-es évek eleje óta rányomja bélyegét az ukrán külpolitikai lépéseket és irányokat. Ukrajnában a SZU szétesése utáni „átmenti” időszakot alapvetően Leonyid Kucsma személye és politikája határozta meg. Kucsma az ország második elnöke volt két cikluson keresztül (1994-2005). Kucsma politikája lavírozást jelentett a nyugati hatalmak és Moszkva között. Igyekezett fenntartani és biztosítani Ukrajna függetlenségét mindkét blokktól és ezáltal többször került összetűzésbe mind a nyugati nagyhatalmakkal (USA, NATO, EU) és Moszkvával is. Ezek ellenére alapvetően oroszbarátként szokták emlegetni politikáját. A nagy Garantáló már elnöksége elején gazdasági együttműködést kötött Moszkvával és Ukrajna e kapcsolatait egészen 2005-ig fenn is tartotta. Kucsma stabilizálta Ukrajna gazdaságát és számos reformot vezetett be. Elnökségének utolsó éveiben egyre többször támadták politikája kétes politikai bűncselekményekben való részvétele miatt (pl.: Georgiy Gongadze ellenzéki politikus eltűnése). 7

Az ukrán belpolitika és a 2004-es elnökválasztási kampány eseményeinek rövid áttekintése8 A 2003-as év szeptembere elhozta Kucsma számára elnökségének egyik legnépszerűtlenebb időszakát. 2003. szeptember 19-én Kucsma aláírt egy közös gazdasági                                                              7

Forrás: Wikipedia Szabad Enciklopédia - en.wikipedia.org Keresési szó: Leonid Kuchma. Mentés időpontja: 2008.11.19. 8 Forrás: Index hírportál – www.index.hu – Ukrajna dosszié 2003. 09-2005.04.  http://index.hu/24ora/?s=ukrajna&tol=2003-09-01&ig=2005-04-11&rovat=osszes&szerzo=Szerz%C5%91 Mentés időpontja: 2008.12.01.

7   

térségről szóló egyezményt 4 FÁK tagországgal. Erre reagálva az ellenzéki Ukrán Néppárt aláírásgyűjtést kezdeményezett Kucsma ellen, amelyhez csatlakozott a Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk párt mellett számos más párt is. A 2003-as év végén és a 2004-es év elején számos miniszter mondott le vagy menesztették. Ezen személy távozásának fő okai a gazdasági és reformelképzelésekben tapasztalható nézeteltérések voltak a vezető párt személyeivel szemben. 2003-as év végén Leonyid Kucsmának nem sikerült megszavaztatnia az ukrán parlamenttel azt az alkotmánymódosítást, hogy harmadszor is indulhasson a választásokon. Maga helyett miniszterelnökét Viktor Janukovicsot jelölte meg utódjául.

Az ellenzék jelöltje a Mi

Ukrajnánk párt vezetője, Viktor Juscsenko lett. Viktor Janukovics9 belorusz származású politikus. 1968 és 1970 között rablásért ült börtönben, már maga ez a tény is komoly aggályokat vetett fel jelöltsége ellen. Politikai és gazdasági karrierje a hátországának számító Donyeck megyében kezdődött. Többször vádoltak kritikusai tudatlansággal és azzal, hogy a donyecki bűnszövetség tagja, de az utóbbit nem sikerült bizonyítani. Megválasztása esetén erőteljesen oroszbarát politika volt várható tőle, emellett programjában főleg a szociális intézkedések javítását irányozta elő. Viktor Juscsenko10 közgazdaságtant tanult, majd a szovjet állami bankban dolgozott, 1997-től

pedig

az

Ukrán

Nemzeti

Bank

elnöke.

1999-ben

Kucsma

kinevezte

miniszterelnöknek, amely időszakában nagy fellendülés kezdődött az ukrán gazdaságban. Kritikusai ezt az akkor általánosnak mondható világgazdasági konjunktúrának tulajdonították. Konfliktusba keveredett a szén- és földgázipart irányító gazdasági csoportokkal és 2001-ben lemondott. 2002-ben megnyerte ugyan a választásokat, de nem sikerült kormányt alakítania. Megválasztásától az európai integráció felgyorsítása volt várható. A választási kampány a két jelölt és hívei között a nyár folyamán egyre inkább eldurvult. Az indulatok az október végi választások előtt hágtak a tetőfokra. Szeptember végén Janukovicsot egyik beszéde közben ellenzékiek dobolták meg tojással. Az október végére kiírt választások előtti napokat a nemzetközi, köztük a magyar sajtó is hidegháborús állapotokhoz hasonlónak nevezte.                                                              9

 Forrás: Wikipedia Szabad Enciklopédia - en.wikipedia.org Keresési szó: Viktor Yanukovych. Mentés időpontja: 2008.11.19.

 

10

 Forrás: Wikipedia Szabad Enciklopédia - en.wikipedia.org Keresési szó: Viktor Yuschenko. Mentés időpontja: 2008.11.19. 

8   

A választások első fordulóját 2004. október 31-én tartották meg Ukrajnában. Az ellenzék még a választások napján többrendbeli csalást jelentett be, főleg azokból a megyékben, amelyek Janukovics hátországát képezték. A kormány elrendelte a Központi Választási Bizottság és az elnöki hivatal rendfenntartók általi védelmét. A belügyminiszter, Bilokony felhívta az emberek figyelmét egy Tv adásban, „hogy aki nem kíván kellemetlen helyzetbe kerülni, jobb, ha otthon ül.”11 A választások estéjén számos téves információ lepte el a sajtót a Kijevben folyó rendbontásokkal kapcsolatban. Ukrajna más részein azonban volt precedens törvénysértésekre, amelyek főleg a helyi választókerületi központok és azok alkalmazottai ellen irányultak a választásokat követ napokban. November 1-én a nemzetközi felügyelő küldöttség hivatalos sajtóközleményben jelentette ki, hogy a választások nem feleltek meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és más európai szervezetek választási normáinak. Ezzel egy időben azt is kijelentették, hogy a kampány és a választás időszakában a kormány nem tette lehetővé a szavazók szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. 2004. november 5-én bejelentették, hogy 97,67%-os feldolgozottságnál Janukovics a szavazatok 39,88%-át szerezte meg, míg Juscsenko nem sokkal lemaradva 39,22%-ot szerzett. Pár nappal ezt követően, azonban kiderült (2004.11.10.), hogy mégiscsak Juscsenko nyerte az első fordulót (39,87%), bár mindössze fél százalékkel Janukovics előtt (39,37%). A második forduló időpontját november 21-ére tűzték ki. Juscsenko az első és a második forduló közötti időszakban folytatta a vádaskodást a csalások miatt és azzal fenyegetőzött, hogy veresége esetén az utcára hívja híveit. Janukovics és Juscsenko kampánya közötti nagy különbség a két forduló között abban állt, hogy míg Janukovics birtokolta a média jelentős részét, addig Juscsenko főleg utcai megmozdulásokkal és nyílt téren tartott beszédeivel hívta fel magára a választók figyelmét. A világ több vezető szervezete és nagyhatalma is tiszta választások lebonyolítására hívta fel az ukrán vezetés figyelmét és ellenkező esetben számos szankciót helyeztek kilátásba. A választások kapcsán nagyon nehéz volt latolgatni az esélyeket, mivel nem lehetett pontosan tudni, hogy az első forduló alkalmával ténylegesen melyik jelölt mennyi szavazatot szerzett, valamint bizonytalan azoknak a száma is, akiket Janukovics még maga mögé tud

                                                             11

Forrás: Index Hírportál – www.index.hu Cikk címe: Az ukrán ellenzék biztos saját győzelmében http://index.hu/politika/kulfold/ukran1031/ Mentés időpontja : 2008. 12.01.

9   

állítani. A független elemzők szerint a bizonytalanok dönthetik el a választást, de nem tudták megjósolni melyik fél javára. A második forduló után az exit poll felmérések ellenzéki győzelmet jeleztek, ennek ellenére november 21-én mindkét jelölt bejelentette győzelmét. Juscsenko kampányfőnöke, Olekszandr Zincsenko szerint, annak ellenére, hogy az ellenzéki politikus nyert, „ezt a győzelmet meg kell védeni”.12 November 21-én (vasárnap) este egyre többen gyűltek össze Kijevben, a Függetlenség téren, hogy meghallgassák Viktor Juscsenko beszédét. A második forduló alkalmával is számos csalást jelentettek mind az ellenzék, mind pedig a kormánypárt részéről. Komolyabb zavargásokra november 21-én nem került sor. A választásokkal kapcsolatban

Ukrajna

számos

részéről

jelentettek

törvénysértéseket

és

erőszakos

cselekményeket mindkét párt emberei.

A narancssárga forradalom eseményei13 November 22-én (hétfő) a nyilvánosságra hozta a végeredményt a Központi Választási Bizottság (CVK), amely alapján Janukovics a szavazatok 49,42%-át szerezte meg, míg ellenfele Juscsenko csak 46,7%-ot. Juscsenko és pártja a szavazatok újraszámlálását követelte. Emellett híveit felszólította, hogy kezdjenek általános sztrájkba és engedetlenségre szólított fel. Juscsenko hívei az ország számos területéről elindultak Kijev fele autóbuszokkal, de a rendőrség nem engedte őket beljebb a város határánál. Juscsenko fellebbezésében főleg a keleti megyékben tapasztalt visszaélésekre hivatkozott. Az ukrán ellenzéki vezér álláspontját támogatta az amerikai szenátus és az EBESZ is. Juscsenko beszédében a Függetlenségi téren való tüntetésre hívta fel támogatóit és felszólította híveit, hogy csatlakozzanak az ország minden részéből a már a téren tüntető 2000 fős tömeghez. Juscsenko kijelentett, hogy a „tüntetés még csak most kezdődik”.14 Emellett Juscsenko puccsal vádolta Janukovicsot. Az ukrán fővárosban nagy volt a rendőri készültség,                                                              12

Forrás: Index Hírportál – www.index.hu Cikk címe: Egyenlőre mégsem Juscsenko vezet http://index.hu/politika/kulfold/exitpollukr/  Mentés időpontja: 2008. 12.01.     13   Forrás: Index hírportál – www.index.hu – Ukrajna dosszié 2004. 10.25.-2005.01.30.  http://index.hu/24ora/?s=ukrajna&tol=2004-10-25&ig=2005-01-30&rovat=osszes&szerzo=Szerz%C5%91 Mentés időpontja: 2008.12.01.   14   Forrás: Index Hírportál – www.index.hu Cikk címe: Békés forradalomra készül Kijev http://index.hu/politika/kulfold/krn6794/ Mentés időpontja: 2008. 12.01.  

10   

a CVK épületét felfegyverzett harckocsik őrizték. A hétfői munkanap ellenére több ezren tüntettek a kijevi Függetlenség téren Juscsenko nevét skandálva és az ukrán Himnuszt énekelve. A tüntetőkön már nem látszott az előző esti örömmámor hangulata, de nem voltak elkeseredve. November 22-én este az ukrán ügyészség, a nemzetbiztonság és a hadsereg közös közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogyha a tüntetés sérti az alkotmányos rendet, akkor katonai beavatkozással fognak reagálni. Juscsenko hívei békés forradalomra készültek. A tüntetők száma 200 000 fő fölé emelkedett hétfő estére. A Függetlenség téren azt rebesgették, hogy a tüntetés szétverését éjfél utánra tervezik a hivatalos szervek és ebben a Donyeckből és Luganszkból ideszállított bányászok lennének a segítségükre, akik elvegyültek az ellenzéki tömegben. Az ukrán diákság ellenzéki mozgalma, a Pora sátrakat és barikádokat emel a Függetlenség tér környékén hétfő éjjel. Juscsenko szerint a tüntetés szétverése kedd éjjeli 2 óra körül várható. A tüntetők megkezdték a felkészülést az utcai harcokra, többen üres üvegeket és Molotov-koktélokat hoztak magukkal. Hétfő éjszakai nyilatkozatában Janukovics a tüntetés beszüntetéséről és az Ukrajnáért folytatott közös munkáról beszélt. Janukovics véleménye az volt, hogy el kell felejteni, ami a választásokon történt. Mindeközben Kijev mellett három másik nagyvárosban is tüntetések szerveződtek Juscsenko támogatására. Juscsenkot támogatta a kijevi diákság és néhány nagyvállalat is, akik általános sztrájkot hirdettek november 23-ra (kedd). November 23-án (kedd) már reggel 10 órakor megkezdődött a tüntetés Kijevben, amelyhez addigra vidékiek is csatlakoztak. A tüntetők élelmezését segítették a kijevi lakosok. A kedd éjszakára beharangozott oszlatás elmaradt. A tüntetők közül sokan azt nyilatkozták, hogy addig maradnak, amíg nem derül ki, hogy az ukrán parlament elfogadja-e az ellenzék által a CVK ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A Függetlenség téren kedden (11.23.) magas volt a rendőri készültség. A tüntetők beszélgettek a rendőrökkel és megköszönték, hogy nem avatkoztak be. Eközben a kormánypártot támogató vidékekről több vonat és autóbusz is elindult Kijev felé. A kormánypárt támogatói fehér karszalagot viselnek, hogy így különböztessék meg magukat az ellenzéki tüntetőktől. Mindeközben számos európai főváros ukrán nagykövetsége (Budapest, Madrid) előtt is tüntetésekbe kezdtek Juscsenko mellett. A narancssárga forradalom elnevezés alapvetően a forradalom jelvényeként funkcionáló narancssárga karszalagból ered. A Mi Ukrajnánk párt hivatalos logójának színe a narancssárga. Ez a motívum (szín) végigkísérte az egész eseménysort, különösen akkor vált 11   

jelentőssé, amikor Júlia Timosenko több aktivistával együtt a rohamrendőrök pajzsaira narancssárga virágokat tűzött, ezzel is hirdetve a békés átmenet igényét. Juscsenko szerda reggel (11.24) bejelentette híveinek, hogy nem kíván tárgyalni Leonyid Kucsmával és Viktor Janukoviccsal. Viszont hajlandó indulni egy tisztességesen lebonyolított, megismételt választáson, ha sikerül leváltani a parlamentnek a CVK-t. A parlament délutáni ülésén tanúsított döntésképtelensége hallatán ellenzéki tüntetők blokád alá vonták az ukrán törvényhozás épületét, de nem hatoltak be. Szerda este Juscsenko a sikertelen parlamenti szavazás után országos sztrájkra és a tüntetések folytatására szólította fel híveit. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel a parlament és az elnöki palota környékén. Miközben Juscsenko katonák 10 000-nek átállásáról szónokolt híveinek, addig Janukovics és Kucsma orosz belügyi csapatokat Kijevbe vezénylését engedélyezte. Az orosz belügyi csapatok ukrajnai bevetését a hivatalos szervek soha nem erősítették meg. A nyugodt tüntetések a csütörtöki nap folyamán is folytatódtak Kijev utcáin, csütörtökön este (11.25) azonban a tüntetők élőláncot alkottak a kormányszervek épületei körül, hogy meggátolják munkájukat. Leonyid Kucsma, Janukovics és Juscsenko eközben a litván államfő közvetítésével tárgyalóasztalhoz ült. Eközben csütörtök este a rendvédelmi szervek bejelentették, hogy átálltak a tüntetők oldalára. Több helyen az országban duplikált irányítás alakult ki, mivel az ellenzékiek és a kormánypártiak is kineveztek egy-egy vezetőt a főbb tisztségekre. November 26-án (péntek) megtörtént az első könnygázzal végzett oszlatás az egyik Észak-Ukrajnában zajló tüntetésen. A tüntetőket nem sikerült feloszlatni és az utasítást kiadó rendőrt nem sokkal az akció után őrizetbe vették. A legfelsőbb bíróság döntése alapján Janukovics beiktatását a bíróság döntéséig késleltetik. Azonban még ezen a napon Janukovics a házelnök távollétében letette az elnöki esküt. A pénteki napon a kormánypártból a szocialisták mellett a kommunista párt is kivonult. November 27-én, szombaton az ukrán parlament rendkívüli ülésén érvénytelennek nyilvánították a második forduló eredményeit. Előzménye ennek a Janukovics-JuscsenkoKucsma kerekasztal, amelyen megállapodásokat kötöttek és kijelentették, hogy semmilyen körülmények között nem akarnak erőszakot. Az ország több részén is erősödtek az erőszakos cselekményekre utaló jelek.

12   

A nemzetközi elemzők mindeközben Ukrajna kettészakadásától tartottak. Ennek az alternatívának a megjelenését a Janukovics hátországának számító Donyeck megye vezetőjének bejelentése idézte elő. Álláspontja az volt, hogyha a tüntetők nem hagyják el Kijevet kezdeményezi a déli és keleti régiók elszakadását. Ez a felvetés komoly vitákat váltott ki, mind Ukrajnában, mind a nemzetközi politikában. Miután a kormánypártnak és az ellenzéknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutnia a déli és keleti régiók elszakadási szándékai megszűntek. A választásokat követő hétvégén folytatódtak a tüntetések, amelyek nem új erőt adott a választási eredmények érvénytelenítése. November 29-én (hétfő) este Leonyid Kucsma váratlanul bejelentette, hogy támogatja az új választások kiírását. "Ha békét, megegyezést akarunk, ha demokratikus társadalmat kívánunk építeni,[..],akkor rendezzünk új választást". 15 December elsejére a parlamentbe többségbe került az ellenzék, amely még ezen a napon megszavazta Janukovics és kormányának menesztését. A parlamenti ülés utána a Függetlenség téren mondott beszédében Juscsenko további maradásra szólította fel híveit, egészen a Legfelsőbb Bíróság döntéséig. 2004. december 3-án, péntek délután meghozott döntésében az ukrán Legfelsőbb Bíróság érvénytelennek nyilvánította a 2004-es ukrajnai elnökválasztás második fordulóját. Ezt követően nem sokkal kiírták az új választások időpontját 2004. december 26-ra. Péntek délután Juscsenko Függetlenség téri nyilatkozatában biztosította és megnyugtatta híveit a helyzet javulásával és a gyökeres változással kapcsolatban. "Ukrajna ma igazi demokratikus állam. Ukrajna az igazságot, a demokráciát és a szabadságot választotta. Ez nektek köszönhető".16 Juscsenko felszólította a leköszönő államfőt, hogy menessze Viktor Janukovicsot és kormányát, mert a parlament, ugyan csak 3 fős többséggel, de megvonta tőlük a bizalmat. A decemberi hónap az ismételt kampány jegyében telt. Az élőben közvetített televíziós vitában Juscsenko jobban szerepelt, mint ellenfele. A választások előtt az ellenzék részéről elkezdtek terjedni olyan hírek, hogy oroszoktól vásárolt fegyverrel kíván Janukovics puccsot elkövetni. Azonban ennek igazolása azóta sem történt meg. A választásokat december 26-án 7                                                              15

 Forrás: Index Hírportál – www.index.hu Cikk címe: Kucsma támogatja az elnökválasztás megismétlését http://index.hu/politika/kulfold/1129kuchma/   Mentés időpontja: 2008. 12.01.   16  Forrás: Index Hírportál – www.index.hu Cikk címe: December 26-án új választás lesz Ukrajnában http://index.hu/politika/kulfold/ukr1203/   Mentés időpontja: 2008. 12.01. 

13   

pontos előnnyel Viktor Juscsenko nyerte. Janukovics megfellebbezte a döntést, de még 2004. december 31-én -

látva esélytelen helyzetét - lemondott a kormányfői pozícióról és

kijelentette, hogy nem lenne képes betölteni semmilyen posztot „ez alatt a hatalom alatt”.17 A három választási forduló közül ez zajlott a legbékésebben. 2005. január 10-én hivatalosan is beiktatták Viktor Juscsenkot, mint Ukrajna elnökét. Juscsenko hozzá is látott a kormány kinevezéséhez, amelynek élére a forradalom Jeanne d’Arc-jának titulált Júlia Timosenkot nevezte ki. Juscsenko beiktatásával a narancssárga forradalom elérte célját.

A narancssárga-forradalom okozta társadalmi és politikai változások Ukrajnát alapvetően jellemezte a rendszerváltás után az a politikai érdektelenség, amely a többi szovjet tagállamot is. Az emberek nem igényelték a szabad véleménygyakorlás és a demokráciát. Beletörődtek abba a kialakult rendszerbe, hogy a Szovjetunói felbomlása után az irányítást az oligarchák és a bűnöző klánok vezetői vették át. Ez a rendszer, ha visszaszorítottabb formájában is, de még Juscsenko elnöksége alatt is fenn áll. Az oligarchák támogatása nélkül lehetetlen hatékonyan irányítani Ukrajnát. Emellett az oligarchák szerepe nem volt teljesen megszüntethető, mivel az utolsó fordulóban az ellenzék oldalára álltak és ezzel jelentősen hozzájárultak Juscsenko esélyeinek növekedéséhez. A világon a legmegbízhatóbb korrupciókutatást végző intézet 2000-es jelentése szerint a világ második legkorruptabb állama Ukrajna volt. A volt szocialista tagállamokban elfogadottnak számít, hogy a demokrácia idején is a leköszönő elnök megnevezi utódját, aki nagyon hasonló írányvonalat képvisel, mint elődje. Ezek általában Moszkvával jó viszonyt ápoló, a moszkvai érdekekben közreműködő egyének. Juscsenko egy teljesen újfajta politikai gyakorlatot jelenített meg. Hátrányát a médiabirtoklás terén előnnyé kovácsolta azzal, hogy személyesen tudta megszólítani és irányítani az embereket. Az emberek hajlandóak voltak szavára Kijevbe vonulni. A politikai érdektelenség elsikkadt. A fiatal aktivisták és Juscsenko személye előidézte, hogy az emberek                                                              17

Forrás: Index Hírportál – www.index.hu Cikk címe: Kucsma elfogadta az ukrán kormányfő lemondását http://index.hu/politika/kulfold/0105ukraine/ Mentés időpontja: 2008. 12.01.

 

14   

érdekelté váltak a politikai kérdésekben és ez egy olyan folyamat kezdetét jelentette, amely elindította az ukrán nemzetet demokrácia kivívása felé. Kucsma és Janukovics hatalomból távozásával szabaddá volt az út Ukrajna megtisztítására. A Juscsenko által összeverbuvált széles ellenzék, amely a választások után kormányra került a későbbiekben okozott problémát Juscsenkónak, de alapvetően sikeresen tudták levezényelni a reformokat. Timosenko kormánya kitűzte célul az állami bevételek növelését, amely lehetőséget biztosít a korrupció leépítésére. Ez egyben komoly átstrukturálódást indít el a társadalomban csoportjai között. A hivatali tisztségekből származó korábbi előny és presztízs csökkenésnek indult. Az közemberek helyzete alapvetően nem sokat változott, eltekintve a nem túl gyors, de dinamikus gazdasági fejlődéstől. A korábban hirdetett szabad véleménynyilvánítás és választás jogát ténylegesen sikerült kiterjeszteni. A narancssárga forradalom a korábban stabil ukrán politikai hierarchiát alakította át igazán. A választások előtt még ellenzéki pártok népszerűsége jelentősen megnövekedett. A politikai életből kiszelektálódtak a régi, korruptnak titulált rendszer hívei és támogatói. A közemberek számára a narancssárga forradalom által elérhetővé vált egy már 14 éve alkotmány rögzített jogon járó jog, a szabad választás joga. Emellett elkezdődött egy politikai kérdésekben aktív és mozgósítható ukrán nemzet kialakulása is. Részben hasonló ez a 1789-es forradalom során tapasztalt nemzet létrejöttéhez, annyi különbséggel, hogy Ukrajnában nem a nemzet fogalma bővült és ezáltal került bele több egyén, hanem az emberek hozzáállását sikerült megváltoztatni, aktivizálni őket.

Koselleck újkori forradalom kritériumai és a narancssárga forradalom 1.Az, hogy a forradalom folyamata és a forradalom tudata nem szakad el egymástól, sőt akár együtt is mozog megfigyelhető a narancssárga forradalom esetében is. Az emberek értesültek róla a média által, hogy valami rendkívüli dolgot visznek véghez, amelyre korábban a nagy forradalmak idején volt példa. Emellett a főleg a nemzetközi és az ukrán sajtó is a kezdetektől forradalomként említette a tüntetéseket.

15   

2. Az idő felgyorsulását az ukrán narancssárga forradalom esetében is láthatjuk. A technikai fejlődés tette lehetővé, hogy Kijev utcáit egy-két nap leforgása alatt elárassza az ország minden tájáról érkező ellenzékiek tömege. Emellett az események is sokkal gyorsabban zajlottak, mind a nemzetközi, mind a belpolitikai porondon, mint az a modern kommunikációs eszközök nélkül lehetséges lett volna. 3. A tüntetések kezdetétől mindkét fél érdekében állt, hogy ne torkolljanak az események vérengzésbe. Juscsenko alapvetően azt a célt tűzte ki maga elé, hogy vér és erőszak nélkül a nyugati fejlődés és értékrend pályájára állítja Ukrajnát, a saját vezetése alatt. A politikai rendszer, az ellenzék tüntetőinek nagy száma és a nemzetközi nyomás miatt esélye sem volt Janukovicsnak fizikai erőszak bevetésére. 4. A forradalomcsinálók Ukrajnában nagyon is tisztában voltak azzal, hogy mit idéznek elő. Hasonló folyamat volt ez, mint az egy évvel korábban (2003) Grúziában lezajlott „rózsás forradalom”. Juscsenko a tömegek kézbentartásával tudott nyomást gyakorolni a hivatali szervekre. Utólag belátható, hogy nem taktikázott rosszul. 5. A narancssárga forradalom egyszerre volt politikai és társadalmi. Politikai, mert egy olyan rendszer megdöntésére irányult, amely választási csalásokkal emelte hatalomra magát. Társadalmi volt abból a szemszögből, hogy az ukrán nép – függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti – érdeklődni kezdett a politikai események iránt. A tüntetők célja alkotmányos jogaik elérése volt. 6. Az ukrán forradalom nem tűzött ki maga elé világméretű célokat. Az ukrán nemzet a saját céljai, saját demokratikus szabadsága érdekében folyamadott ehhez a megoldáshoz. 7. Hivatásos forradalmár szerepében említhetjük Juscsenkot és Timosenkot, de nem a kifejezés hagyományos értelmében. Ők egyszerre voltak az események irányítói – nagyobb mértékben, mint az „átlag” hivatásos forradalmár – de emellett a forradalom törvényszerűségeinek és bizonytalanságainak ők is ki voltak szolgáltatva. 8. Ukrajnában a tüntetések idején a konstans ellenségképet Viktor Janukovics testesíti meg. Azonban a tömeg szemében a két hét tüntetés alatt mindig volt olyan szervezet vagy személy, amelyeknek fenyegetése fennállt. Kezdetben a CVK, a katonaság, majd a donyecki bányászok, később az orosz belügyi alakulat.

16   

Koselleck felteszi a kérdést, hogy az USA és a Szovjetunió ellenségeskedésének megszűnésével leáldozott-e forradalmak kora? Az ukrán elnökválasztási kampány során egyértelmű volt, hogy Moszkva Janukovicsot pártolja, míg a Nyugat Juscsenkot. Az USA-t többször is megvádolták azzal, hogy a háttérből mozgatja a forradalom szálait. Sokak szerint az ukrán elnökválasztás csak egy fejezete volt az USA és Oroszország geopolitikai csatájának, amely a korábbi háborús megütközés helyett most forradalomban bontakozott ki.

Összegzés

Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a 2004-ben Ukrajnában lejátszódó narancssárga forradalom eseményeit és ennek hatását az ukrán társadalomra és politikai életre. Alapvetően szükségesnek éreztem a dolgozatom elkészítése előtt, hogy legyen egy kisebb, de átfogó ismeretem a forradalomról, mint fogalomról. Választásom ezért is esett Reinhart Koselleck cikkére. Az események alakulásának története és a különböző struktúrákban bekövetkező változások mellett érdekelt, hogy Koselleck forradalom-elmélete mennyire alkalmazható a narancssárga forradalomra. Végül annyit sikerült megállapítanom, hogy az ukrán forradalom sok tényezőjében megfelel a Koselleck által felvázolt újkori forradalom kritériumainak, de vannak elemei, amelyekben alapvetően eltér attól (pl.: világforradalmi elképzelés hiánya).

Melléklet Térkép Kijev belvárosáról a Google Earth alapján, amelyen jelölve vannak a narancssárga forradalom főbb színhelyei.

17   

18