43. ÉS ISKOLAI ÉVEKRŐL

MAROSVÁSÁRHELYI TANKERÜLET GYULAFEHÉRVÁRI

RÓM. KAT. EGYHÁZMEG

INTERNÁTUS.

A CSIKSOMLYÓI RÓMAI KATOLIKUS „ M A J L Á T H " LICEUM ÉS TANÍTÓKÉPZŐ-INTÉZET

ÉVKÖNYVE AZ 1940/41., 1941/42., 1942/43. ÉS 1943|44. ISKOLAI ÉVEKRŐL.

LXXXIII. LXXXIV., LXXXV ÉS LXXXVI. ÉVFOLYAM. SZERKESZTETTE:

Dr. RAJKA GÉZA IGAZGATÓ.

ISKOLAFENNTARTÓ: A GYULAFEHÉRVÁRI RÓM. KAT. P Ü S P Ö K S É G .

NYOMATOTT V Á K Á R L. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN, CSIKSZEREDA, 1944.

A. Piz intézet múltja a magyar tanítóképzés fejlődésének tükrében.10 Összeállította: Dr. RAJKA GÉZA igazgató. 1. rész.

Az alapítástól a jubileumig. 1S58—1908. 1. A magyar tanítóképzés útja a Ratio Educationistól az Organisatiosentwurfig. 1777—1S56. A történelem legnagyobb tanító szervezete: az Egyház 1777—1819. volt az első, amely a népoktatás hasznos és szükséges voltát felismerve a maga plébániai és kolostori iskoláiban, nálunk már Szent István óta, foglalkozott is azzal. Példájára a reformáció után az iskolaügy felkarolását a protestáns lelkipásztorok is kötelességüknek ismerték. A 18. század felvilágosodásának hatása alatt Mária Terézia kormánya is érezte azt a kötelességét, hogy a ^köztársaság*, vagyis az ország jólétén munkálkodjék. Mivel pedig az 1777-ben kiadott első, állami iskolaszervező rendeletünk: a Ratio Educationw szerint is, a közjólét egyik fő előmozdítója a jól rendezett tanügy, ezt a »politicumot«, közügyet is állami felügyelet és irányítás alá kellett vonni. Épen ezért, ha a Ratio az iskolákat tovább is az egyházak kezén hagyja, népiskolai vonalon elsőnek állítja be a kir. tanfelügyelőket, akik az állam által kijelölt egységes kereteknek megfelelően átszervezett iskolák működését ellenőrizzék. E nemzeti (helyesebben nemzetiségi oktatási nyelvvel biró) iskolákat (schola vernacula), azaz a népiskolákat a tanterv 3 osztályosokká teszi és a 3 osztályt a falusi (triviális) iskolákban egy, a mezővárosokban már két, míg a nagyobb városokban három külön tanító vezetése alá rendeli. Azonban a Ratio szerkesztői is érezték, hogy ennek az egységesített iskolaszervezetnek a tartalmát és értékét a tanítók oktató és nevelő munkája fogja megadni. Tudva, hogy a hajdani plébános- és lelkipásztor tanítók mellett és helyett már régóta mind több világi rektorra (fő-) és ludimagisterre (segédtanító) volt szükség, a Ratio — nálunk elsőnek — a tanítóképzés módját is 0 Boldogult SchnelUr professzor pedagógiai rendszere szerint a tanítóképző növendékei, koruknál fogva, a történeti éniség állapotában vannak. A tanári testület tehát szorosabban akarja hozzá kapcsolni foglalkozásukhoz és munkahelyükhöz a tanulókat, midőn a jelen — különben nem sok újat tartalmazó — történeti áttekintés révén a magyar tanítóképzés és a somlyói képző múltját mintegy át szeretné életni velük. Azonkívül, úgy hisszük, jövendő élethivatásuk számára igazi tanító személyiségekké is könnyebben válnak a növendékek, ha e lapok forgatása által is beleélik magukat a hazai tanítóképzés és népoktatás történeti fejlődésébe.

4

megállapítja. Persze a németeknél már régebben felállított tanitószemináriumok (Lehrersemínar), vagy legalább is az ezek előiskoláját képező praeparandiák meghonosítása mind szellemileg, mind anyagilag igen merész, ugrásszerű kezdeményezés lett volna. Ezért a Ratio — osztrák mintára — megelégszik annak elrendelésével, hogy elsősorban a tankerületek székhelyeinek városi iskoláit norma-iskolák gyanánt kell megszervezni, vagyis ezekben a 3, sok helyütt pláne 4 osztályos minta-népiskolákban a tanítói pályára készülök kiképzésével is foglalkozni kell. E kiképzés, mely pár hónapig, de legfeljebb félévig tartott, abban állott, hogy a tanítójelölteket igyekeztek megerősíteni a népiskolai tananyag ismeretében, de egyben alkalmat adtak nekik arra is, hogy állandó megfigyeléssel és gyakorlással a tanítás módszerét és mesterfogásait is elsajátítsák. Azonban az első, Pozsonyban szervezett ^szabályos tanoda« mellett hosszú ideig csak 12 ilyen tanítóképző-népiskola működött széles e hazában (az Erdélyi Nagyfejedelemségben egy sem.) Az innen kikerült, képesített tanítók közül a nép széles rétegei számára édes-kevés jutott. És itt nemcsak a képesítettek csekély száma játszott közre, hanem az is, hogy a falusi iskolák bedőléssel fenyegettek és hogy sok olyan földesúr, aki „többet törődött az agarak oktatásával, mint jobbágyai eszének kicsiszolásával", a tanítónak valóságos éhbért fizetett. Ezért panaszolhatja még a Ratio 60 éves jubileumának évében, 1837-ben is egy kortárs, hogy »sok faluban tanító sincs és ha van, katekizmuson és olvashatatlan iráson kivül egyebet nem tud*. Nem csoda, hiszen leginkább kiszolgált katonák (obsitosok) és a foglalkozásukat megúnt mesteremberek mentek tanítóknak, mint az a „varga éspedig némety ki nyelvünket csak töré-mará anélkül, hogy érthető lett volna.11 A valamivel értelmesebb tanító »oldalas (mellék-) foglalkozásként* vagy az uraság pajtabirája, vagy a falu jegyzője volt és »a birónál a falu számadásával és a boros kancsóval vesződöttmíg a gyermekek hétszámra nem láttak iskolát. A protestánsok a képzett tanítókat azzal pótolták, hogy olyan nagyobb deákokat küldtek a rektoriákra, kiket szegénységük tanulmányaik félbeszakítására kényszerített De sok jót ezek se művelhettek, ha — reájuk gondolva — ezt kérdezheti az említett kortárs: »Mit tanulhat az ép és teljes számú ifjúsága a helységnek neveletlen, erkölcstelen és tapasztalatlan ifjonctól ?« Tudományt bizonyára nem, legfeljebb durvaságot, mert amint ezt egy másik kortársnál olvassuk: ra tanítási időnek fele vesszőzés-és botozásban telt el" Hogy kövessék a Példabeszédek Könyvének intelmét. »Ki a vesszőt kiméli, fiát gyűlöli, mert ez űzi ki szivéből a bambaságot, ez ad neki bölcseséget.* Felső-eöri Pyrker László, a cisztercitából lett egyház1819—1848. fejedelem 1819-ben szepesi egyházmegyéjében egyházi vizsgálatot tartván »több falusi iskolákban maga is oly tanítókra talált, kiknek inkább tanulni, mint tanítani kellett volna ! Neveié szive fájdalmát némely (kántor-) tanítóknak az éneklésben és orgonálásban fület, szivet sértő járatlanságok, kik ugyanazon ének- s orgonával fojták el a szivek búzgóságát, mellyel különben az ájtatosságot leghathatósabban emelni lehetne.* De amig »a haza mindenese* Fáy András 1816-ban megelégedett annak megállapításával, hogy „egy nevelőket formáló iskola nem volna alábbvaló institutum akármely ispotálynál,« addig Pyrker a tettek mezejére lépett és 1819-ben Szepeshelyen, 1828-ban pedig érseki székhelyén: Egerben megalapította a régi Magyarország első két, önálló tanítóképzőjét, praeparandiáját, az előbbit tót, az utóbbit magyar oktatási nyelvvel. A Pyrker-féle, a király ő szent felsége által is megerősített tanítóképzők már 2 évfolyammal birtak, melyekbe általában a nagyobb deák- (VI.), vagy a bölcselkedő iskola (VIII. gimn.) elvégzése után iratkozhattak be a növendékek. Kiképzésükben a gyakorlat mellett már az elméletnek is helyet bizto-

5

sítottak, mert — amint azt az egri képző szervezetet ismertető egykori irás mondja - - »noha egy kitanult és serény iskolamester oldala mellett csupán példából és tapasztalatból is megtanulhatja a tanítás mesterségét a célra törekvő, ügyes növendék, mindazáltal sokkal tökéletesebb iskolamester válik belőle, ha tapasztalása a helyes tanítás szabályainak (ismeretével vagyon összekapcsolva.« Ennélfogva a tanári testület 2 tagja közül az áldozópap a tanítás és nevelés szabályaira, tehát pedagógiai ismeretekre is tanította a növendékeket amellett, hogy »a keresztény hittudományt, az ó- és újtestamentumi történeteket, az értelmes olvasást, a szép- és helyesírást, a számvetés szabályait, a különféle levelek felvetését (fogalmazását) és az énekeseket illető egyházi szertartásokat* is átvette velük. A másik tanár, egyebekben »a székesegyház hangász karzatának igazgatója, az orgonahangoztatás és a deák versezetü (gregorián) ének szabályait ismertette a növendékekkel. Ennek segéllésére és felügyelete alatt a város énekese (kántor) a szentmisékhez, processiókhoz és temetésekhez tartozó magyar (tehát nép-) énekekben és litániákban tanította a növendékeket, a másodéveseket azonkívül naponkint a karzaton (kórus) és temetéseken oldala mellett egymásután sorban gyakorolta.« A tanítási gyakorlatok céljára mindkét Pyrker alapította képző mellé osztatlan gyakorló népiskolát szerveztek. A 4 félév leteltével aztán azok a növendékek, akik, »mind a tanulásban, mind az orgonaverésben szerzett ügyességüknek a közvizsgálaton kielégítő jeleit adták, jóváhagyó bizonyságlevéllel (oklevél) szálltak ki az intézet kebeléből* és lettek minden bizonnyal „tárogatói a köznép csinosodásának.,k A tanárok fizetése (Egerben az áldozópap évi 500, a hangászmester 190 cs a cantor civicus 50 váltóforintot kapott), valamint az a körülmény, hogy több képzőst, akárcsak a papnövendékeket, teljesen ingyen tartottak a bennlakásban, a Pyrker-féle képzők fenntartására külön alap létesítését tette szükségessé, hogy a költségeket ennek kamataiból fedezzék. Erre az alapra az (hsek a saját, több ezer forintos adományán kivid a papságtól, a megyektol és néhány megértő világi ártól Szepeshelyen 19.000, Egerben pedig közel 29.000 váltóforintot gyűjtött. A Pyrker alapította képzők hasznosságáról V. Ferdinánd királynak, »a haza atyjának is jó és kellemes tudomása volt.« A sikeres kezdeményezésen felbuzdulva más egyházmegyék (Pécs, Esztergom, stb.) is siettek felállítani a maguk önálló praeparandáját, magyarul «falusi iskolamester nevelő intézetét«, a protestánsok pedig gimnáziumaikhoz kapcsolva szerveznek tanítóképző tanfolyamokat (Nagykőrös, Nagyenyed, stb). Végül aztán az ország rendei sürgető óhajtásának eleget téve a negyvenes évek folyamán a budai m. kir. Helytartótanács is létesít öt kir kat. (tehát állami) tanítóképzőt, melyek az 1845-ben megjelent Systema Scholaram értelmében szintén 2 évfolyammal működtek. Ezek a praeparandiák ugyan még mindig a normális iskolákhoz vannak kapcsolva, azonban a Pyrker-féle képzők mintájára módszertant, magyar nyelvet és úrbéri szabályokat is tanítanak bennük. Világos, hogy ez a tanszékek szaporításával járt. Mivel Egerben Magyarország történetét és az egészségtant is felveszik a képző tantárgyai közé, ez még a jól megalapozott hitvallásos tanítóképzők anyagi egyensúlyát is felborulással fenyegette. A szabadságharc balsikere után a magyar közoktatásügy 1849—1856. is a bécsi központi kormány irányítása alá került. 1849-ben jelent meg gr. Thuh miniszter röviden ()rganisationsentwurf-mk nevezett iskolaszervező rendelete, melyet 18őő-ben a magyarországi népiskolákra s a veiül kapcsolatos tanítóképzőkre is kiterjesztettek. Az új szervezet azoktól, akik a most már csak 2 tipusu: fo- és al-elemi (osztott és osztatlan nép-) iskolák fő-, vagy segédtanítói hivatalára készültek,

6

csak az algimnázium (IV. oszt.) elvégzését és a 16. életév betöltését kivánja meg. Azonban az akkor behozott általános tankötelezettség következtében nagy lévén a tanítóhiány, átmenetileg még kevesebb előképzettséggel biró ifjakat is felvettek a tovább is 2 évfolyamos és azután is egy-egy foelemihez kapcsolt képzőbe. Tették ezt különösen olyanokkal, akik előzőleg valamely főtanító mellett segédkeztek s igy bizonyos pedagógiai gyakorlatra tettek szert. Hogy a tanítójelöltek számát emeljék, a bécsi kormány bennlakási ingyenes ellátással és ösztöndíjakkal is igyekezett támogatni a tanítójelölteket. Az osztrák rendszer abban is visszaesést mutat, hogy a képzők tantervét újból leegyszerűsítette, mert az u. n. általános műveltséget adó tárgyakat megint kiküszöbölve megelégedett a népiskola tananyagának és a nevelés elméletének ismeretével, az egyes tárgyak módszerének gyakorlati elsajátításával, valamint az énekben és a zenében való jártasság megszerezésével. A tannyelv a vidék lakosságának anyanyelve maradt ugyan, de megkívánták, hogy »a német nyelv tanítására hetenkint több idő fordíttassék s használatába a növendékek jól begyakoroltassanak. Ennek célját a pestvidéki iskolák inspektora abban jelölte meg, hogy idővel „még az alföldi csikós is németül tamilja az ábécétUgyanakkor Bach rendőrállama megkövetelte, hogy a tanulók csak elfogadottaknak kijelentett könyveket használjanak, még a hitvallásos képzők tanárait is a bécsi kormány nevezze ki és a vizsgákon az állami kiküldött elnököljön. Mellette az iskolafentartó egyházi hatóság képviselőjének csak a ^jogfenntartó* szerepe jutott. Ez volt az a tanügyi és politikai légkör, amelyben a csíksomlyói róm. kat. „oskola tanítóképezdeu megszületett.

Z. Bi somlyói iskolák a múltban. Már évezredek óta lelohadt az a földalatti tüz, amely a Kis- és Nagysomlyó vulkánikus kúpját kiemelte a mélyből, midőn a 14. század végefelé Sz. Ferenc szegény fiai megtelepedtek a hegy lábánál elterülő zord éghajlatú, de kies fekvésű helyen A 16. század eleje óta a Segítő Mária aranyos szobra is ott állott a Hunyadi János támogatásával épült régebbi kegytemplomban. Ez a szobor Csík és Gyergyó székelyei között oly általános tiszteletnek örvendett, hogy 1567. pünkösd szombatján is a somlyói Sztizanyához vonult hálaadásra az a fegyveres nép, mely a Hargita oldalát borító Nagyerdőn győzelmesen verte vissza az unitárius János Zsigmond fejedelem hittérítő hadait. Ezen az első ^somlyói búcsún* ünnepelték meg azt, hogy a felső Olt és Maros völgye azután is az erdélyi katolicizmus nagy erőtartaléka maradhatott. Azonban a 17. század elején a somlyói »pápás« barátok a protestáns többségűvé vált Erdélyben talán ki is haltak volna, ha Pázmány Péter gondoskodása újból be nem népesíti a klastromot. Ennek pusztulása örök kár lett volna, hiszen a század második felében innen kormányozta a szovátai Damokos Kázmér atya, mint felszentelt missziós püspök, az elárvult erdélyi egyházmegyét. Damokos volt az is, aki a római De Piropaqanda Fide kongregáció anyagi hozzájárulásával újjászervezte az ősi somlyói kolostori népiskolát, majd az 1661-i nagy tatárdúlás után, 1667-ben egy második ludimagister beállításával — úgy mondják — ő alapította meg a somlyói gimnáziumot is. Ugyancsak Somlyón állította fel 1675-ben a század második nagy ferences szervezője Kájoni János azt a könyvsajtót, melyen hires Cantionale-ja után tankönyveket kezdett nyomtatni. így lett Csíksomlyó a vidék művelődési központjává, amit a csiki székelyek is elismertek azzal, hogy 1780—82. között közadakozásból és köz-

7

munkával a gimnázium céljaira felépítették a mai Arvaházat, melyet 1837—38han szemináriummal (bennlakás) is kibővítettek. Mivel ennek az intézetnek a tanulóit 1848-ban maguk a ferencrendi tanárok küldték Gábor Áron ágyúi mellé, a győztes hatalom csak 185l-ben adott engedélyt a gimnázium újból való megnyitására. Az engedély azonban lefokozást is hozott: a somlyói középiskola már csak mint négy osztályos algimnázium tudott beleilleszkedni az Organisationsentwurf iskolarendszerébe. Ezzel szemben az 1851—52 óta fennmaradt »protocollum« (anyakönyv) tanúsága szerint a volt kolostori népiskola az idők folyamán ^szabályos (normális) tanodává* fejlődött. Az iskolának, melyet később »elemi«-nek, majd »főelemi«-nek neveznek, előbb 3, majd 1855-től — Thun rendszere szerint — 4 osztálya volt, melyet 2—2 osztályba összevonva két páter vezetett. Az első osztályt továbbra is megelőzte a ^szótagolok és olvasni kezdők* kicsiny csoportja. Hogy ez a népiskola a gimnázium előiskolája is volt, kitűnik abból, hogy 1853-ig a magyaron és németen kivül latinra is tanították a 7—14 éves növendékeket és hogy nemcsak helyből, hanem Al- és Felcsík, valamint Gyergyó számos községből is voltak tanítványai. így Somlyón járt népiskolába a »szelid« Incze Ágoston Szentsimonból, a »jóreményü« Silló Miklós Csicsóból, a ^szorgalmatos* Veres Lajos Fitódról, a »rest« K. Á. Csomortánból és M. F. Gyergyóújfaluból, kinek »elméje vala gyenge«.

3. Haynald püspök Felveti a csíksomlyói tanítóképezde alapításának gondolatát. A Bach-korszak derekán Somlyónak tehát két tanintézete volt: egy 4 osztályos normális, vagy főelemi iskolája és egy algimnáziuma szintén 4 osztállyal. Azonban az algimnázium tanárai nem nyugodtak bele az ősi intézet lefokozásába, hanem 1854-ben, majd másodszor 1857. januárjában azt kérték Haynald Lajos 2 ) akkori erdélyi püspöktől, fejlessze ki azt 8 osztályos főgimnáziummá és az alapítványosok szemináriuma mellé közadakozásból emeljen egy internátust is, melynek fizető bennlakói otthonról élelmezzék magukat. Az 1857. böjtelo (február) hó 14-én kelt főpásztori válasz beleegyezik a gimnázium továbbfejlesztésébe. Míg azonban az internátus létesítését magánvállalkozó kezébe szeretné adni, meglepő fordulattal kijelenti, hogy Csíksomlyóra még más tanintézet is szükségeltetik: egy iskolatanitóképezde, valamint •) Haynald Lajos \816-ban született a Nógrád vármegyei Szécsényben. Miután Bécsben elvégezte a teológiát, pesti káplán, esztergomi teológiai tanár és végül primási irodaigazgató lett. Mint ilyen nem engedte kihirdetni az 1849-i debreceni függetlenségi nyilatkozatot, ami a bécsi kormánynál bizalmat keltett iránta. Igy lett Kovács Miklós erdélyi püspöknek előbb segédpüspöke, majd 1852-ben utóda és 1854-ben titkos tanácsossá is kinevezték. Az aulikus hírében álló főpapot az erdélyiek érthető bizalmatlansággal fogadták. Azonban Haynald rövid néhány év alatt az erdélyi kat. magyar kultúrintézmények egész sorát, köztük a csíksomlyói tanítóképzőt is, részben megalapította, részben tovább fejlesztette saját jövedelméből közel 300.000 forintot (mai értékben több millió pengőt) áldozva reájuk Mikor pedig 1861-ben a külön erdélyi országgyűlés összehívása érdekében a gyulafehérvári püspöki palotában értekezlet volt, az 1848-i, szentesített Unio-törvényre hivatkozva Haynald követelte a leghatározottabban Erdély és Magyarország újból való egyesítését Ez a politikai állásfoglalása püspöki székébe került: 1864-ben a bécsi kormány arra kényszerítette, hogy állásáról lemondva mint karthagói c. érsek Rómába, IX. Pius udvarába költözzék Itt érte őt a 67-i kiegyezés, mely után újból magas egyházi méltóságba jutott: kalocsai érsek és 1879-ben biboros lett. Haynald mint kalocsai érsek is egyike volt legbőkezűbb főpapjainknak Mint a növénytan tudós müvelője sokat költött növénygyűjteményére is, melyet a biboros 1891-ben bekövetkezett halála után könyvtárával együtt a Magyar Nemzeti Muzeum örökölt.

8

egy jól szervezett normális iskola, melyeknek mielőbbi felállítását ra cs. kir. magas kormány is újabb időben ajánlotta A cél megvalósítása érdekében Haynald püspök következő lépése az volt, hogy ^Felséges Fejedelmünk (I. Ferenc József) és legkegyelmesebb Asszonyunk (Erzsébet királyné) testvér Magyarhonunkat boldogító körútja első napján* (1857. május 4.) lelkes hangú, ünnepélyes körlevelet intézett „székelyföldi kedves katolikus híveihezEbben a tanítóképző alapításával kapcsolatban igy ir: »Népnevelést hallotok, kedves fiaim, mindenfelől hangoztatni. Ez volt az egyháznak is ősrégi törekvése. De a népnevelésnek tényezői a tanítók, kiknek, hogy taníthassanak, tanulniok, hogy másokat képezhessenek, képeztetniük kell. A tanítók kiképeztetését az eddigi harangozni és tanítósegédi rendszer által kellőleg elérni nem lehet. Segíteni kell a dolgon. Segítve lesz pedig az oskola-tanítói képezde által.* Körlevelében kifejti a püspök azt is, azért kell ezt az új intézetet is Csíksomlyön elhelyezni, mert ezt követeli a közvélemény annál is inkább, mivel e központi fekvésű helyhez „a székely nép vallásos emlékezeteinek legszebbjei kötvék" s igy »ez a legalkalmasabb a katolikus nemzedék kat. érzelmeinek növelésére és szilárdítására.* Igen ám — folytatja a körlevél —, de a középtanoda felső 4 osztályának kellő javadalmazására 4240, az oskolatanítói képezdére és a 4 osztályú főelemi iskolára pedig egyenkint 1200 pengő forintra van szükség évenkint. Ez 134.000 forint tőke kamatjának felel meg s mivel »a kat. pénzalapok mostani kiadásaikat is alig képesek fedezni*, gyűjtés utján kell előteremteni az összeget. Pyrker eszméje új kiadásban ! Mivel az általános tankötelezettség említett bevezetése sok új tanító kiképzését s evégből új képzők felállítását tette szükségessé, az erdélyi kormányzóság a gyűjtésre máris engedélyt adott azzal, hogy a gyűjtést végző espereseket és lelkészeket a cs. kir. hivatalok is támogassák és hogy az egyes helységek a maguk közjövedelméből szintén tehessenek önkéntes ajánlatokat. Maga a püspök — már csak a jó példa kedvéért is — kész volt minden begyült 10 forintra ráadni a tizenegyediket, azaz hajlandónak mutatkozott a szükséges töke mintegy 10°/o-át a sajátjából fedezni. A sokgyermekes, de csekély vagyonú székely családok állandóan érezték, mit jelent számukra az, hogy fiaik felsőbb iskolákat végezve másutt kereshetik meg kenyerüket. Ezért Haynald püspök körlevelében nem hiába hivatkozott arra, hogy »bár a székely nép szegény, a jó székelyek gyermekeik boldogulása tekintetéből utolsó fillérüket is örömmel feláldozni mindenkor készek voltak.* Mert amint az „a csíksomlyói első erdélyi katholikus magyar Tanítóképezdé11 -nek ünnepélyes megnyitása alkalmával az alapot kezelő püspöki bizottmány nyomtatásban terjesztett jelentéséből kitűnik, közületek és magánosok, köztük magyarhoni főpapok is, másfél év alatt közel 100.000 pengő forintot ajánlottak meg a gimnázium fejlesztését és a tanítóképezde fenntartását célzó „csíksomlyói kaffiolikus tanodaalap11 -ra és ebből a hatalmas összegből, a püspök egyszerre lefizetett 12.000 pengőforintját is beleértve, több mint 32.000 forint (kb. 1 millió pengő) már be is folyt.

4. A csíksomlyói tanító-képezde szervezése és megnyitása. 1852. október 4. A nagy lendülettel megindított gyűjtés látható sikerén felbúzdulva Haynald püspök már 1857. őszén megnyittatja a somlyói gimnázium V. osztályát és ezzel párhuzamosan lépéseket tesz a tanítóképző megszervezésre is.

9

Először is arról gondoskodik, hogy a pénzalapból a gimnázium déli, a hegy felé eső vége mögött egy 4 külön tantermes épületet emeljenek a főelemi-iskola részére azzal, hogy az épület jobboldali, szélső helységében fogják a lcépezdét is megnyitni. Azután elhatározza, hogy a főelemi mellett a képző vezetését is a ferencrendiekre bizza. Ezért Feszti Károly szebeni iskolatanácsos javaslatára kikéri a rendtől P Simon Jukundián *) brassói ferencrendi tanárt, a hires zenészt s öt 1858. tavaszán Bombe küldi. P. Simonnak az volt a feladata, hogy a kormány költségén a bécsi ferences kolostorban élve, a Szent Anna főelemi és alreáliskolában tanulmányozza a tanítóképzés akkor szokásos módját. Miután a püspök ezekről az előkészítő intézkedésekről jelentést tett a nagyszebeni kormányzóságnak, az állami hatóság 1858. augusztus 12-én kelt nyilt parancsával, pátens-évei nyilvánossági jogot adott a csíksomlyói ta?útóké/>ezdének és államérvényes tanítóképesítői bizonyítványok kibocsátásának jogával is felruházta azt. A nyilt parancs előírja, hogy az intézetnek, az 1855-ben kiadott és a tanítóképzőkre vonatkozó legfelsőbb rendeletnek (az Organisationsentwurf) megfelelően, 2 évfolyammal kell működnie és a csíksomlyói főelemi iskolához kell kapcsolódnia. Átmenetileg, amig annak szüksége mutatkozik, olyanok is felvehetők az intézetbe, akik csupán a főelemit végezték jó eredménnyel, sőt azok is, akik rendszeres iskolai tanulmányokat nem folytattak ugyan, de lelkészi bizonyítvánnyal igazolják, hogy valamely iskolában mint segédtanítók működtek. A tanítási nyelv a magyar lesz, de amellett a hivatalos német nyelvet is tanítani kell. Az intézetet a bécsi tanulmányúton levő P. Simon Jukundián fogja vezetni és kivüle a főelemi tanítók és egy rajztanító fognak a tanítójelöltekkel foglalkozni. A tanárokat — állami jóváhagyás mellett — a püspök nevezi ki és ugyanő gondoskodik az intézet felszereléséről, különösen orgonáról és egyéb hangszerekről is. P. Simonnak évi 700 forint fizetést kell biztosítani, hogy a jövőben, szükség esetén, tisztességesen díjazott világi tanárt is lehessen alkalmazni. A begyült pénzalapból külön ki kell szakítani a képezde fenntartására szükséges alaptőkét s azt külön is kell kezelni. Ebből ugyan a tanítóképezdénél szükséges ösztöndíjakra nem fog telni, de az állam — legalább egyelőre — itt is segíteni fog azzal, hogy a továbbképzésre beiratkozott segédtanítók díjazását tanulmányi idejük alatt is folyósítani fogja. A nagy alapossággal és körültekintéssel megszerkesztett rendelet azt is előírja, hogy a somlyói képezdét 1858 októberében (akkor a tanév októberben kezdődött) meg kell nyitni. E rendelethez Haynald püspök mindenben alkalmazkodott s miután már előbb hazahitta Bécsből P. Simont, megbízva •) P. Simon Péter Jukundián 1813-ban Csíkszentkirályon született. Mint somlyói diák 1830-ban a Sz. Ferenc-rendbe lép. 1837-ben pappá szentelik, mire előbb tanító, majd 1844-ben csíksomlyói gimnáziumi tanár lesz. 1848-tól kezdve egymásután több délerdélyi rendházban működik. Épen Brassóban tanárkodott, midőn 1858-ban Haynald püspök a tanítóképezde tanulmányozására Bécsbe küldte. 1858 őszétől aztán az új csíksomlyói tanítóképezde tanára és helyettes, 1865-től pedig végleges igazgatója volt. Életrajzírói csodálattal emlékeznek meg arról, hogy ez a kis termetű, de roppant munkabírású szerzetes, aki egy időben nemcsak képzőigazgató, hanem somlyói házfőnök is volt, iskolai elfoglaltsága mellett a somlyói zárda megújítása és felszerelése terén is milyen nagy és eredményes munkát végzett. Emellett ráért arra is, hogy egyházi népénekeket gyűjtsön s azokat a maga szerzette énekekkel együtt 1869-ben sajtó alá is bocsássa. Tőle származik az örökszép :„ Hozzád fohászkodunk, áldott r/dasszotu/unku kezdetű Mária-ének is, mely annyi más Simon-énekkel együtt ma is közkincse a székely katolikusoknak. Mivel 1874-ben az erdélyi ferences tartomány főnökévé választják, a képzőben csupán igazgatói állását tartja meg, amelytől 1883-ban, tehát csak akkor válik meg, midőn rend főnökségének ideje is letelvén, Csíksomlyót ís elhagyja. Ezt megelőzőleg, 1880-ban a király egyházi és kulturális érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tünteti ki. A hetvenedik életévét betöltöU főatya ezután Kolozsvárt majd Szebenben élt. Itt oltja ki a 81 éves aggastyán nemes életét a tüdőgyulladás 1894-ben.

10

őt a szükséges hangszerek beszerzésével is, intézkedett a képezde megnyitására nézve. S valóban, amint azt a püspöknek október 10-én kelt jelentésében olvassuk, Fölséges Apostoli Fejedelmünk 185S. évi dicső névnapján,

mindszent hó (október) 4-én megnyitották a csíksomlyói tanítóképezdét. A megnyitást ünneppé avatta az alapító Haynald püspök, aztán ^nagyságos Dr. Feszti Károly iskolatanácsos, Udvarhelyszék képviselője, Csíkszereda hivatalnokai a főkirálybiróval és többeknek jelenléte, kik meggyőződést szereztek arról, hogy itt, »a székelység eme székhelyén ezrek imája áldotta a felséges császárt.«

S. A csíksomlyói képző elindul küzdelmes életútján. (1X58—1873.) A csíksomlyói tanítóképezde legelső, I. osztályos tanulóinak száma az 1858—59. tanév folyamán 37-re emelkedett. A főelemi IV. osztályát végzett, 17—20 éves életkorban levő ifjú csak 8 volt köztük, mig a növendékek zömét az addig előképzettség nélkül működött segédtanítók (23), tanítók (1), vagy kántortanítók (5) tették. Ezek természetesen mind túlkorosok voltak: húszan 20 és 30, nyolcan 30 és 40 év között, sőt akadt egy 41 éves veterán is. A következő tanévben megnyílt a II. osztály is, de bár még mindig találunk utánképzésre jelentkező növendékeket, 1863 ig a két osztály együttes évi létszáma átlagosan már csak 35. Mikor aztán, 1864-től kezdve, csak rendes korú ifjak iratkoznak be a képezdébe, 1873-ig, a III. osztály megnyitásáig csupán 17' a tanulók évi átlagos összlétszáma. Ezek a tanulók már abban az időben is főleg szegényebb csíki földmivesek gyermekei, akik épen azért mennek a tanítói pályára, hogy minél élőbb kenyérkeresethez juthassanak. Mivel bennlakás nem volt, a községbeli és a környező falvakból (Pálfalva, Taploca, Zsögöd stb.) származó tanulók naponta gyalog jöttek iskolába Ez a sokszor több kilométeres gyalogtúra kivált hőségben, vagy hófúvásban nem megvetendő sportteljesítmény volt. A távolabbi helységekből jött tanulók somlyói jobbmódú házaknál szétszórva, 6—8-as csoportokban éltek. Házbér és főzési díj fejében egész évre vagy 2 véka búzát és 3 véka rozsot, vagy 10 forintot kellett fizetniök. A szegénysorsú tanulók étkezése jobbára tarisznyázási rendszer szerint, azaz úgy folyt, hogy a szülők a kenyeret és más élelmi szereket hetenkint felváltva, sokszor aránylag messze vidékről a hátukon, tarisznyában hordták be az egész csoport számára. — A havi 10 forint kosztpénzt nehéz is lett volna megfizetni abból az évi 10—40 forintos segélyből, melyet a püspök, az iskolák pénzalapja s az első két évben a kormány is júttatott a szegénysorsú tanulóknak. A kormánysegítség elmaradásával a segélyezés nagyon megcsappant s részben ez is egyik oka lehetett a növendéklétszám apadásának. A kormány részéről mégis annyi támogatást továbbra is élveztek a növendékek, hogy tanulmányaik idejére fel voltak mentve a határőri szervezettel kapcsolatos katonai szolgálat alól. A növendékeket P. Simon Jukundián Sz. Ferenc-rendi áldozár, a képezde helyettes (majd 1865-től végleges) igazgatója és rendes tanára oktatta. Segítséget a főelemi 1—2 szerzetes tanítójától kapott (az első évben P. Bodó Miklós és P. Ormz Ferdinánd voltak ezek), akikkel a módszer egysége és a koncentráció érdekében többször kellett értekeznie. Azonban némely iskolai évben P. Simon egymaga látta el mind a 37 heti órát. A tantervet, sőt a tárgyfelosztást 1860-ban maga a nagyszebeni kormányzóság állapította meg a legnagyobb részletességgel Az I. osztály heti 23, a II. heti 25 órában volt foglalkoztatva, azonban mivel a tárgyak jórészét együtt tanulták, a tanároknak csak 37 órát kellett adniok. A tantárgyak: hit-

11

tan és bibliai történet, nevelés- és oktatástan, magyar olvasás és nyelvfan, német nyelv, számvetés (Írásban és fejben), egyházi ének és orgonálás, gazdaságtan s végűi szép- és helyesírás. A rajz és a mértan tanítása egyelőre elmaradt, ellenben mindkét osztálynak heti 4—4 órát megfigyelés céljából a főelemi iskolában kellett töltenie. Ugyanott tartották a II. éves növendékek heti 3 órában „gyakorlati fellépésüket" is. A kántorképzésre való tekintettel 1863-tól 69-ig a latin olvasás is szerepelt a tantárgyak között. A tanév októbertol június végéig tartott és két félévre volt felosztva, melyek végén vizsgát kellett tenni. Á vizsgák eredményét az „érdemszerinti rendsorozat könyvébeu (anyakönyv) vezették be. Az érdemjegyek — pontos előírás híján — igen változatosak: kitűnő, dicséretes, jeles, jó, közepes, gyenge, sőt nagyon gyenge jegyek közt lehetett válogatni. Akinek több »gyenge*, vagy »nagyon gyenge* jegye volt, vagy „kevés időt fordított a képezde látogatásáraismétlő maradt, a másodévi (azaz kétszer) ismétlők pedig többé nem vétettek fel. Az iskolalátogatást ernyedetlen, serény, szorgalmas, pontos, maradozó. lankadt és hanyag, míg az erkölcsi magaviseletet dicséretes, jó, javult, vagy »nem egészen tiszta* jegyekkel minősítették. Még a beszédmódra is külön osztályzat volt: tiszta, kellemes, helyes, középszerű és gyenge elnevezéssel. Hogy valaki »képességi bizonyítványt* (oklevél) nyerhessen, a II. év végén „kántortanítói szigorlatot" kellett tennie. Az első képesítőt 1860-ban tartották mégpedig túlzott állami beavatkozás mellett. Ugyanis a tanképességi bizonyítványokat — amint azt P. Simon az anyakönyvben panaszolja — ^főtisztelendő Feszti Károly isk. tanácsos őnagysága mint elnök osztotta ki anélkül, hogy a képezde igazgató-tanárának a kérdezésen kivül egyébb befolyást engedett volna. Sőt a tanképességí bizonyítványokhoz sem látta szükségesnek Őnagysága az igazgató aláírását, vagy azoknak jegyzőkönyvbe való iktatását.* Mivel a kővetkező, 1861. évben a politikai légkör némileg enyhült, az egyházi önkormányzat is helyet kapott a képesítőkön úgy, hogy azokon már Eranosz Jeremiás Felcsík-kerületi főesperes, tanfelügyelő és püspöki biztos elnökölt. A képesitővizsgák végén történt anyakönyvi bejegyzések szerint a jelölteket, kiknek egy része (1861-ben 15-ből 5) otthon készült a vizsgálatra, tehát magántanuló volt, nyelvtudásuk foka szerint csak magyar, vagy magyar és német iskolákra képesítették. De a jelölt készültségének megfelelően különbséget tettek az iskolafajok szempontjából is. A legjobbak képesítése mindenfokú, tehát főelemi iskolákra is szólott, azután jöttek a kántortanítói, falusi kántortanítói s végül a segéd- vagy alkántortanítói állásokra való képesítések. Némely jelöltre nézve kiköti a bizottság, hogy „áltanítói minőségben is csak szoros felügyelet alatt alkalmazhatóu, másoknál meg olyan megszorítást tettek, hogy „ jelenlegi állomáshelyén (Tusnád) megmaradhat ugyan, de ha mozdulni akar onnan, új szigorlatot állani kötelesu. OÍyan minősítés is akadt, hogy »tanító lehet, de hogy kántor lehessen, az orgonából új szigorlatot tenni köteles*, vagy hogy „visszautasíttatik a képezdébeu Tehát a bizottság s általában az intézet látható komolysággal fogta fel hivatását. így aztán csak a nagy tanítóhiánynak tulajdonítható, hogy az igen gyenge előmenetelü I. G. 37 éves csíksomlyói segédtanítót az 1859—60. tanév II. felében vizsga nélkül a türkösi tanítói állomásra küldték ki (protekció?). A tanítói oklevelet nyert egyének száma különben 1859—63 között 11, 1864 és 73 között pedig 8—9 volt évente. A tanítóképezde két osztályának az első 15 évben (1858—73) a főelemi épületében levő egyetlen, 3H m2 területű tanterem állott rendelkezésére. Se tanári szoba, se szertár, se szolgalakás nem tartozott hozzá, de minek is, hisz az intézetnek szolgája nem is volt. Hasonló sivár képet mutat az intézet felszere-

12

lése is. Az 1860-i, a tantervet megállapító rendelet részletesen előírta, hogy könyveket, fali olvasó táblákat, a szemléltetéshez szükséges képeket, mozgatható betűket és számokat tartalmazó szekrényt, földgömböt, számológépet, térképeket stb. kell beszerezni. Ezzel szemben még 1873-ban, tehát 13 év múlva sem volt több felszerelése az intézetnek, mint 188 tan- és segédkönyv (ajándékozta a kormány, Feszti tanácsos és a kiadók) egy szekrényben (ajándékozta a magyar kormány 1871-ben), néhány zeneszer (Haynald püspök adománya), egy öreg zongora (Györffy Iván gyulafehérvári kántor ajándéka), és egy 6 változatú, pedálos orgona, melyet Kolonics orgonaépítő ajánlott fel az intézetnek. Óra után ezt az orgonát is bezárták úgy, hogy a növendékek csak a ,.rossz klaviron" gyakorolhattak. Később aztán Fogarassy püspök vett 2 harmoniumot, szemléltető eszköz azonban még 1873-ban sem volt több ird és mond 11 darabnál Ugyanakkor jóval az előírás alatt maradt a tanárok fizetése is, hiszen Simon Jukundián 700 forint helyett hosszú időn át csak évi 400 forintot kapott, míg a hitoktatónak csak 50, a kisegítő főelemi tanítóknak pedig fejenkint csak 25 forintot fizettek egy évre. Volt tanítványai visszaemlékezéseiből megtudjuk, hogy P. Simon a tanítóképezde hivatását abból a magasabb szempontból tekintette, hogy: „amilyen a tanitó, olyan lesz a falú népe." Ezért rfiU- és hajhúzásoku segítségével is üldözte a felületességet, akár a minisztrálásnál, akár az I. évesekre kötelező orgonafujtatásnál jelentkezett is az. Ő bizony a nagymise alatt, az orgona mellett ülve is rszájon törölte11 bármelyiket a háta megett álló 5 6 jó hangú fiú közül, ha hamisan mert énekelni. Tudta azt is, milyen nehéz lesz majd a növendékeknek csekély 300 forint évi fizetésért a rendetlen, elhanyagolt iskolák egyetlen tantermébe bezsúfolt 200—250 gyermeket oktatni és ugyanakkor a községben „a mezőgazda, a méhész, a kertész, a gyümölcstenyésztő, a karnagy, a tűzoltóparancsnok és az olvasóköri elnök szerepkörét is betölteni". A tanitóélet rideg valóságára gondolva üldözött is minden fényűzést és nyegleséget, akár a ..csizmák fényesre való vikszolásábaní:, akár a hajnak illatos rpomádéval való bekenésében" nyilvánult meg az. És olyan fegyelmet követelt a tanulóktól, hogy azoknak nyáron 9. télen 7 óra után az utcán mutatkozniok se volt szabad. De éppen a nyomasztó anyagi helyzet és az, hogy bennlakás hiányában nevelési elveit is igen nehezen, vagy egyáltalában nem tudta megvalósítani, arra indították Simon Jukundiánt, hogy 1871-ben lemondjon felelősségteljes állásáról. Lemondását csak Haynald utódának: Fogarassy Mihály püspöknek (1864—1882) ismételt kérésére vonta vissza. Ezek után önkéntelenül felmerül a kérdés: Haynald püspök lelkes és okos beindítása ellenére lioqy juthatott a tanítóképezde ebbe a fenéketlen nyomorba? Hiszen a »CsiksomIyói róm. kath. iskolák pénzalapja* a hetvenes években már 77.800 forintnyi hatalmas összegre növekedett, melyet betáblázott kötelezvények ellenében magánosoknak adott ki és 5, 6, sőt később 8 °/o-a! kamatoztatott az alapot kezelő »méltóságos« püspöki kis- és nagybizottság. Igen ám, de mivel az alapító püspököt 1864-ben politikai okokból állásáról lemondatták és Erdély elhagyására kényszerítelték, sohasem választották külön a pénzalapból a képezdét és a főelemit megillető részt, holott ezt az 1858-i nyiltparancs is előírta. És nem tették meg azt sem, hogy az alap jövedelmét az eredeti 7 : 2 : 2 arányban osztották volna fel az iskolák között. Ellenkezőleg: míg a gimnáziumnak a Haynald-féle körlevélben előirányzott 4240 forint helyett évi 4700 forintot juttattak, a képezde és a főelemi 2400 forint helyett csak 600 forintot kapott. Ne a nyomorúságon, hanem inkább azon csodálkozzunk, hogy a képezde zsenge intézmé?iye az évi 1800 forint (mai értékben kb. 70.000 pengő!) állandó hiány mellett hogy tudott egyáltalán fennmaradni ?

13

6. Fogarassy püspök harca az anyagiakért. A tanári testület hősiesen áll a vártán. (1S73—1S9S.) A kiegyezés után br. Eötvös József kultuszminiszter már a következő, 1868. évben megszavaztatta a 38. törvénycikket, amely a magyar népoktatás újjászervezése keretében »az új honfoglalás élharcosainak: a tanítóknak képzését is új alapokra fekteti A magyar tanítóképezde a Pyrker-féle rendszer újrafelvételével ismét önálló szakiskola lesz, amely a hivatásszerű gyakorlati kiképzés mellett a tanítók általános műveltségének fejlesztésére is gondot fordít. Ezért a képző az eddigi kettő helyett három évfolyamra bővül és a felvételre jelentkezőktől előképzettség gyanánt négy középiskola elvégzését, vagy ennek híján olyan vizsga letevését kívánja, mely a négy középiskolában tanított ismeretek birtokát igazolja A 111. év elvégzése után még legalább egy évi gyakorlatra kötelezik a tanítójelölteket, hogy azután a képesítő vizsga letételével tanítói oklevelet szerezhessenek. A tanítóképző-intézeteknek önálló tanári testülete van, amely egy igazgatóból, két rendes és egy segédtanárból áll akikhez még óraadók is járulnak Az eddigi rendszerrel szöges ellentétben a képző nem az elemi iskolára épül, hanem megfordítva: a képzőnek van saját, 4 osztályos, osztatlan gyakorló iskolája, melyet egy gyakorló tanító vezet. Ezenkívül a gazdasági ismeretek gyakorlati elsajátítására minden képzőnek legalább 2 holdnyi kerttel kell bírnia. Az eddigi hitvallásos és kir. katolikus képzők mellé az állam új m. kir. állami tanítóképezdéket állít fel. Ezekkel kapcsolatban bennlakás, vagy legalább is köztartás szervezendő, amelyben az arra érdemes szegény tanulók ingyen ellátást kapnak. Tanulói pályájuk alatt az állami intézetek növendékeit ezenkívül még számos ösztöndij is támogatni fogja. Az elmondottakból látszik, hogy a magyar tanítóképzés korszerű átszervezése új beruházásokat, további tanerők beállítását, a felszerelés szaporítását, az ösztöndijak számának emelését, egyszóval olyan költségtöbbletet kivánt a meglévő hitvallásos képzők fenntartóitól, melyet az alapok jövedelméből lehetetlen volt fedezni. Hogy ezzel az átszervezéssel kapcsolatban az a somlyói képző, amely a két évfolyam mellett is szinte legyőzhetetlen anyagi nehézségekkel küzdött, végkép össze nem roppant, egyedül Fogarassy Mihály püspöknek köszönhető. A somlyói képző talpraállítása érdekében Fogarassy püspök már 1870-ben azt a gondolatot vetette fel, „nem volna-e célszerűbb a gimnáziumot 6 osztályra szállítani annál is inkább, mert a tanítóképezde okvetlenül a törvény (1868:38. t. c.) kívánalmai szerint lenne minél előbb szervezendő. 4 'A Pénzalapok bizottmánya e tervvel szemben az akkor 7 osztályos gimnázium leépítése helyett annak 8 osztályossá való kifejlesztése mellett foglalt ugyan állást, mégis hangsúlyozta, »igen óhajtja, hogy a képezde az igényeknek megfelelő állapotba helyeztessék.* Hogy ne kockáztassák annak a képzőnek fennmaradását, amely «eddigelé egyedül adott államilag jogosított kat. tanítókat a hazának (Erdélynek) s igy hivatva van arra is, hogy az állam által felállított hasonnemü intézmények mellett ne megbukjék, hanem megfelelő javadalmazás által képessé tétessék az azokkal való nemes versenyre*. Ezért a Pénzalapok Nagybizottmánya 1871-ben arra kéri a püspököt, tegyen lépéseket „a tamtóképezdének a Tanulmányi Alap erején való jobb beruházás végett Erre annál inkább szükség van, mert „a praeparandia régóta a lét és nemlét között ingadozik, annak helyzete tarthatatlan és feladatának sehogyse képes megfelelni. Emiatt a kat. ifjak (kivált a csikiak) sem azt nem látogatják, sem állami képezdékbe nem mennek (az akkori közlekedési viszonyok mellett

14

még az 1870-ben alapított székelykeresztúri áll. képző is messze volt ide) s így a kat. tanítóképzés hiánya a kat. népoktatást a legválságosabb jövővel fenyegeti Nem régen porlandó és pénzügyekkel foglalkozó férfiaknak, hanem mai pedagógusoknak is díszére válnék az a tisztánlátás, mellyel ez a Nagybizottmány a tanítóképzés egyházi és nemzeti fontosságát már ezelőtt 70 évvel szemlélte. De mások másként gondolkoztak s ezért Fogarassy püspök csak két évi nehéz küzdelem árán, 1873-ban tudja elérni azt, hogy a Tanulmányi Alap, amely kezdetben még tulajdonképeni hivatása, a gimnázium támogatása elől is elzárkózott, évi 1600 forintot ajánljon meg a somlyói képezde fenntartására. Mivel közben a Pénzalap évi hozzájárulását is 760 forintra emelték és Fogarassy püspök is rendszeresen megadta a már Haynald által is fizetett évi 240 forint ösztöndijat, most már évi 2600 forint állott rendelkezésre a képzőnek Eötvös szellemében való átszervezéséhez. S tényleg már az 1870—71-i anyakönyv arról tanúskodik, hogy az 1869-i állami tanterv valamennyi tárgyát bevezetik Somlyón is. Óránkint és évenkint 20 forintjával fizetett 6 óraadó gimnáziumi tanár alkalmazása lehetővé tette, hogy ha nem is teljes óraszámmal, de földrajzot, történelmet, természetrajzot, természettant, hazai alkotmánytant, rajzolást és testgyakorlást is tanítsanak a képezdében. Mikor aztán 1873—74-ben megnyílik a 111. osztály is és így a képezde óráinak száma, ha nem is a kívánt 93-ra, de mégis heti 78-ra emelkedik, 4 ) az Egyházmegyei Hatóság egy második rendes tanári állást is szervez és erre a szabályszerű évi 700 forint fizetéssel Földes József okleveles tanítót nevezi ki. A rákövetkező 1874. évben P Simon Jukundiánt rendfőnökké választják s igy azontúl csak az igazgatói teendőket tudja ellátni anélkül, hogy tanítana is. Ekkor a zene és az ének tanítására P. Timi Dénest alkalmazzák, majd 1879-ben Lakatos Izra gimn. tanárt is a képzőhöz helyezik, így 1879-ben a csíksomlyói képezdénél is megvan a törvény által előirt igazgató (P. Simon), két rendes (Földes és Lakatos) és egy segédtanár (P. Tima). Mivel a még ellátatlan órákat ezentúl is gimn. óraadó tanárokra bízzák, a hitvallásos képzők tanári létszámának akkori országos átlagát (7 tanár) a mi intézetünk is eléri. Azonban midőn P. Simon Jukundián 70 éves korában, 1883-ban igazgatói állását is elhagyta, a tanári testület létszáma ismét nagy visszaesést mutat. Igazgatói megbízást most Földes József kap anélkül azonban, hogy egy új rendes tanárt neveznének ki. Földes 1897-ben bekövetkezett halála után Karácsony József oki. középiskolai paptanár lesz az intézet igazgatója, azonban még a rákövetkező 1897—98. iskolai évben is csak 1 igazgatója (Karácsony), 1 rendes (Lakatos), 1 segéd (P. Tima) és 4 óraadó tanára van az intézetnek, összesen 6 tanerő, holott a hitvallásos képzők tanári létszámának országos átlaga már 1894—95-ben 9 személy: 5 rendes, 1 segéd és 3 óraadó volt. Az órák számát a helyi tantervben sem lehetett annyira csökkenteni, hogy a meglévő tanárokat ne kelljen súlyos túlórázásra kötelezni. A korlátolt anyagi lehetőségek következtében a saját tanítóval biró, osztatlan gyakorlóiskola megszervezését is jobb időkre kellett halasztani, ami a gyakorlati képzés nem csekély hátrányára volt. Ez a gyakorlati képzés továbbra is a részben osztott főelemiben folyt és 1898-ig, bár a képző akkor már 40 éve működött és a népoktatási törvény is 30 éves múltra tekintett vissza, még azt sem lehetett elérni, hogy az akkor már általánosan elterjedt V. és VI. elemi osztályt felállítsák. «) Heti óraszámok voltak az államnál I. 30, II. 31, III. 32 93 óra. Csiksomlyón I. 26, 11. 25, 111. 27 = 78 óra.

15

Ezek után érthető, hogy a somlyói képezde tanulóinak létszáma az évtizedek multával sem tudott más, virágzó intézetek népességével lépést tartani. A III. év megnyitása után 1874. és 78. között az átlagos létszám 17-ről 35-re emelkedve megkétszereződik ugyan, azonban a nyolcvanas években megint csak átlag 32 tanulót találunk a 3 osztályban együttvéve. Igaz, hogy abban az időben tanítóbőség állott be, ez azonban az országos átlagot csak 47-re szorította le, amelynek a somlyói létszám kerek 32 ü / 0 -al maradt alatta. Hasonló volt a helyzet a kilencvenes években is, midőn az újból 67-re emelkedett országos átlagot csak 1892-ben lehetett 68 tanulóval némileg felül is múlni. Abban az időben a képzőt magánúton is lehetett végezni. Azonban Somlyón a magántanulók száma is csekély s mélyen az országos átlag alatt maradt. Hogy a tanulólétszám a mindössze évi 4 forint tandíj ellenére is kedvezőtlenül alakult, annak egyik okát abban is megtalálhatjuk, hogy az intézetnek a III. évfolyam megnyitása után is csak négy 60 és tiz 40 forintos ösztöndíj állott rendelkezésére. Az előbbit a püspökök magánpénztárából, az utóbbit pedig az Iskolák Pénzalapjából, majd a Tanulmányi Alapból kapták a szegénysorsú és jó előmenetelü növendékek. Érthető, hogy a tanári testület 1885-ben a segélyek felemelését kéri, azonban fedezet hiányában ezt a kérést nem lehetett teljesíteni. Az ösztöndíjasoknak különben az egyházmegyével szemben hosszú ideig semmi kötelezettségük sem volt. Azonban 1891-től kezdve az Egyházi Hatóság az ösztöndíjasoktól két kezes által aláirt nyilatkozatot kért. Ennek értelmében ha az ösztöndíjas oklevelének megszerzése után nem volt hajlandó legalább öt évet egyházi szolgálatban tölteni, köteles volt ő maga, vagy szülei, vagy a kezesek az ösztöndíj cimén élvezett összeget visszatéríteni. Az intézkedést a tanítóhiány indokolta, amely a 90-es években ismét olyan fokra hágott, hogy a volt tanítványok elbeszélése szerint, »Földes igazgató asztalán sokszor negyven levél is feküdt a tanév végén a Dunántúlról és más helyekről*, hogy ajánlja a végzett növendékeknek a megüresedett helyeket. Mikor a tanítóhiány ismét csökkenni kezdett, 1902-től kezdve az Egyházi Hatóság elállott a kötelezvények követelésétől. Az ösztöndíjaknál bizonyos szempontból általánosabb érdekű segítséget jelent a tanulóknak, ha az intézet bennlakással és köztartással van összekötve. Ámde Csíksomlyón még a gimnázisták közül is csak az alapítványotoknak volt szemináriumuk, a tanítóképezde vidéki növendékei pedig 30 éven át (1858—1888.) magánházakban voltak kénytelenek meghúzódni. Mivel igy a szétszórtan élő tanulókat szinte lehetetlen volt hathatósan ellenőrizni, olyan erkölcsök kaptak lábra, hogy a gimnazistáknak meg kellett tiltani, hogy a leendő népnevelőkkel együtt lakjanak! Szinte állandósúltak az olyan súlyos fegyelmi esetek, melyek nemcsak bezárással, hanem ösztöndíjmegvonással, kicsapással, sőt a képesítőtől hosszabb-rövidebb időre való eltiltással végződtek. Ez pedig végeredményben az intézet népszerűségének sem használt, hiszen a' magukba szállt áldozatokban az a meggyőződés is megérlelődhetett, hogy hatékonyabb ellenőrzés megelőzhette volna a szerencsétlenséget. Csíksomlyó történetírói feljegyezték, hogy a Kegytemplom előtti temető megszüntetése után Csikszék közönsége a tér nyugati oldalán a közigazgatási hatóságok, valamint a megyei törvényszék és börtön elhelyezésére 1828-ban Székházat (praetoriális ház) kezdett építeni. De ámbár az építkezés több mint 10 évig tartott, az épület negyven év múlva már nem felelt meg céljának. Ezért 1881-ben az a terv merült fel, hogy a hivatalokat Csíkszeredába költöztetik, a Székházat pedig potom 10.000 forintért az Erdélyi Röm. Kat Státusnak engedik áty de azzal a feltétellel, hogy azt tanügyi célokra fogja felhasználni. A vásár 1883-ban létre is jött, de az átadás és átvétel

16

elhúzódása miatt a Státus csak 1888-ban jutott az épület birtokába. A Székház felhasználására nézve úgy döntöttek, hogy odahelyezik az ösztöndíjas gimnázisták szemináriumát és a fizető növendékek számára internátust is létesítenek az épületben. Tudnunk kell azt is, hogy amikor 1873-ban a képezde III. osztálya is megnyílt, az Iskolák Pénzalapjából megvették a gimnáziummal szomszédos Madarász-féle liázat és a főelemi iskolát abba telepítve, a régi főelemiben a képezdének összesen 3 tantermet bocsátottak rendelkezésére. Mivel az állami intézetek országos helységátlaga abban az időben már 9, a katolikusoké pedig 5 volt, a somlyói képzőben luxusról most sem lehetett beszélni, hiszen szertár és több eféle még mindig hiányzott. Az 1888-i átszervezés révén aztán odamódosult a képző elhelyezése, hogy eddigi tantermeit a gimnáziumnak engedte át, maga pedig a gimnázium épületének északi szárnyán kapott 3 földszinti tantermet. De épen 1888-ban kapott a képző mást is: ugyancsak a gimnáziumi épület baloldalán, de az emeleten, 29 bennlakó növendék részére tanuló-, étkező- és hálószobákat. A bennlakásnak a képző alapítása után 30 esztendővel való megnyitása tagadhatatlanúl nagy vívmány volt, hiszen az Egyházi Hatóságnak az a rendelkezése, hogy a jövőben a vidéki tanulók a bennlakásban kötelesek lakni, az intézet fegyelmére és nevelő munkájára csak jó hatással lehetett. Az internátusban a lakásért egyáltalán nem, csupán a fűtésért és a világításért kellett előbb évi 5, majd 1896-tól kezdve 7 forintot fizetni Az egykorúak leírásából azonban az tűnik ki, hogy ez a bennlakás csak a legelemibb igényeket volt képes kielégíteni. Mindössze 3 helysége volt: 1 nappali- és 2 hálószoba. A nappaliban, amely egyúttal az intézet rajzterméül is szolgált, U alakban elhelyezett 4 asztal mellett hosszú fapadokon ültek a bennlakók. Csupán a Auktornak volt külön asztala és széke, hogy jobban vigyázhasson a szilencium csendjére és rendjére. A 2 hálószobában, mivel 1900-ig szekrények sem voltak, az ágyak előtt elhelyezett ládákban állott a növendékek holmija is, míg felső ruháikat az ágy fejéhez vert szegekre akasztották és csomagoló papírral takarták le. Az egyik hálószoba ebédlő gyanánt is szolgált. Az egykorúak szerint »a háló középén volt egy hosszú, festetlen ebédlőasztal fokos deszkából készítve, amelyre — megörökítés végett — mindenki élvezettel vágta fel a nevét A fal mellett egy hosszú mosóteknő, ez volt a mosdó. Az ajtón belül egy kis lócán a borvizes fakártya volt elhelyezve, amelynek tartalmáról az intézet pedellusa gondoskodott. A kártya mellett egyetlen egy, a borviztől megvörösödött, vastag ivópohár éktelenkedett*. Köztartás a bennlakás megnyitása után sem volt. Az ebédet és a vacsorát tizes csoportokra osztva, a bennlakók is, a tarisznyázási rendszerrel összegyűlt élelmiszerekből, magánházaknál, az ú. n. ,,főzoháználu készíttették el. Kezdetben a fiuk a főzőháznál is ebédeltek, azonban a második évtől kezdve két szervitor az ebédet is behozta a bennlakásba. Reggeli a tanulók ládájába rejtett kenyérből, esetleg valami jóféle »hazaiból«, néha meg hitelbe vásárolt kifliből telt ki. Mosatniok is otthon, vagy valamelyik helybeli mosónőnél kellett a növendékeknek. Az internátus felügyeletét az «engedékeny,w jólelkű, gyorskezü, nyugtalan, mozgó« P. Tima Dénes zenetanár látta el. Ő a rendtől nehezen elnyert engedély alapján a tantermek mellett levő, egy szobából és egy parányi előszobából álló felügyelői lakásba költözött, de étkezni továbbra is a zárdába járt. Bár lakása a földszinten, tehát a bennlakó növendékektől távol feküdt, a fegyelmi esetek rohamos csökkenése azt mutatja, hogy mind Tima, mind az őt 1890—94 között felváltó P. Dávid Samu gondosan ügyeltek az

17

ifjúságra. Mégis megtörtént, hogy a képzősök egy részét 1897-ben ösztöndijuk elvesztésével kellett büntetni, mivel a gimnázium egy szerzetes tanárát különböző rágalmakkal illették. Nagy port vert tel az a fegyelmi eset is, amikor az egyik bennlakó, akit a falusi legények udvarlással gyanúsítottak és botokkal támadtak meg, önvédelemből a legények közé lőtt s egyiket á lábán meg is sebesítette. Lőfegyver rejtegetése miatt kicsapással bűnhődött. Néhanapján — úgy mondják — egy-egy éjjeli kiruccanás is előfordult és a dohányzási tilalmat is meg-meg szegték feltéve, ha volt pénz arra, hogy a pedellus 4-es »gránic«, vagy 7-es dohányt csempésszen be a nikotin rabjai számára. De még akkor is a felügyelet iránti respektusra vall, hogy »a füstöt kifújták az ablakon, a végeket pedig gondosan elrejtették.« Az 1888-i nagy átszervezés alkalmával iskolaorvost is alkalmaztak a képzőnél Körmöndi Lajos, majd 1891-ben a nemrég elhunyt Dr. Kolonits Dénes személyében. Ugyanakkor fogadták fel, évi 120 forint fizetéssel, a már említett pedellust is. Sajnos, nem kerülhetett sor a felszerelés kiáltó hiányainak pótlására, pedig ezek a hiányok tanár és tanítvány munkájára egyaránt bénítólag hatottak. A csigalassú haladásnak az volt az oka, hogy évi átalány híján csak a nagyon gyéren jelentkező alkalmi segélyekből és adományokból lehetett valamit beszerezni. 1873-ban, a III. osztály megnyitása alkalmával a Tanulmányi Alap ad 990 forintot, hogy abból iskolapadokat, táblákat, földgömböt, kótatartókat és néhány könyvet vegyenek. 1877-ben Titius Pius egy teljes növénygyűjteményt, 1891-ben pedig Magyary Mihály verespataki tanító 68 drb. ásványt küld a képezdének, azonban szemléltető képekről, vagy pláne kísérleti eszközökről továbbra is hallgat a krónika. Segédeszközök tekintetében csak a zeneoktatás került jobb helyzetbe, midőn 1891-ben Lönhart Ferenc püspök, (1882—1897.) 1898-ban pedig Csík vármegye (helyesebben a Csíki Magánjavak) 2—2 harmoniumot ajándékoznak az intézetnek. Igy aztán minden osztály óráira és gyakorlására jutott elegendő hangszer. A gyakorlás délelőtt és délután akkor is »szerre* ment, melyet »egy egy pénteki palacsintáért, vagy más egyébért eladni napirenden volt* a bennlakók között. P. Tima erősen meg is dolgoztatta a tanulókat és ha az órákon készületlenséget tapasztalt, ki-kifakadt: »Istenem, Istenem, magából sohasem lesz székesegyházi karnagy* ! Tima idejében a miséken az elsősök tovább is fújtattak, a II. évesek énekeltek, azonban a III. éveseknek már orgonálniok kellett. Feljegyezték, hogy P. Tima, ha misézett és az orgonáló képzős nem találta el a kellő hangot, addig ismételte az intonációt, amig sikerült a megfelelő összhangot kihozni az orgonából. Azt is meg említik a régiek, hogy nyáron a szervitor-képzős látta el a Kegytemplomban a kántori szolgálatot. Hogy a népoktatási törvény rendelkezésének eleget tegyen, az Egyházi Hatóság 1884 ben (tehát a törvény szentesítése után másfél évtizeddel külön kertelteti a Madarász-féle telket s a képzősök Sipos Sándor tanár vezetésével megkezdik a rendszeres kertészeti és faiskolai gyakorlatokat. Sipos tanár díjazása a kert termése volt és buzgóságára jellemző, hogy a méhészkedés oktatásának 1884-ben történt beindításával kerek 5 esztendővél előzte meg a minisztérium ilyen irányú intézkedését. Az intézetnek ezekben a »nehéz időkben* végzett oktató munkájával kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy a tanév még mindig 2 félévre oszlott, melyek végén, az igazgató elnöklete alatt, továbbra is vizsgákat kellett tartani. Az osztályzatok száma előbb négyre — jeles, jó, elsőrendű (prima) és másodrendű (secunda!) — csökkent, hogy a 1895-től kezdve ötre (kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen) emelkedjék, A beszédmódot — sajnos — már 2

18

nem osztályozzák, ellenben a figyelemre éber, kellő, kielégítő és szórakozott elnevezésű jegyeket adnak. A volt tanítványok visszaemlékezésein keresztül a «nehéz idők« tanárainak személye és munkája sok rokonszenves és értékes vonást mutat. — Földes József, az intézet második igazgatója, bár a 25 éves jubileum alkalmával közzétett visszapillantásában az intézet bajai alapos ismerőjének mutatkozik, mint „a hivatásos, jó tanítók mintaképe" a növendékek oktatásában talált vigasztalást. Egykori tanítványai hálásan emlékeznek vissza a Simon Jukundiánénál melegebb bánásmódjára és elmondják, hogy bár a növendékeket szemtől-szembe sohasem dicsérte, haladásuk szemmellátható megelégedéssel töltötte el őt. A fegyelmet azért ő is megkívánta: a készülést elmulasztó tanulónak az osztály ajtajában kellett jelentkeznie, a terembe lépő igazgatót pedig az osztálynak nagy csendben kellett fogadnia. Földes a dobogóra lépve lehúzta kesztyűjét, majd noteszéből kikeresve a felelőt, reámutatással a dobogó elé két lépésnyire szólította s ott hallgatta ki. Kedves tantárgya a módszertan volt, hiszen az irva-olvasás tanításának módszeréről egy, akkoriban általánosan becsült és használt vezérkönyve is megjelent. Módszertani ismereteit aztán nemcsak a II. és III. éves képzősök gyakorló tanítási óráin, hanem a tanítóegyesület gyűlésein is terjesztette, melyek igy a mai pedagógiai szemináriumok ősei lettek. A Csíkmegyei Tanítóegyesületet, melynek csak hosszabb vita után, szótöbbséggel adtak róm. kat. jelleget, a csíkszeredai felsőbb népiskolában 1875-ben alakították meg s elnökévé Földes Józsefet választották. Bár sokan lehetetlenné akarták tenni az egyesület megalakulását s azt hangoztatták, hogy »a tanító maradjon csak az iskolában és tanítson!«, Földes vezetése alatt az egylet nemcsak »a tanítók erkölcsi és anyagi állásának javítását, hanem önképzését, elméleti és gyakorlati ismereteit is előmozdította.* Mikor Földes igazgató 1897. nyarán meghalt% kartársainak és volt tanítványainak tisztelete és hálája a Sz. Péter egyház kerítésében levő sírját diszes emlékoszloppal jelölte meg. A reáliák tanárát, Lakatos lzrát, a tanulók kedves Izra bácsiját viszont úgy jellemzik, mint szenvedélyes vadászt, aki a természetet annyira szerette, hogy képes volt óráin kivid is az állat-, növény- és ásványországról, de különösen a madarak életéről «hosszasan, kedvesen és vonzóan* beszélni. A tanulóktól nem kivánt szószerinti feleletet, mert helyes, értelmes és szóbőségre valló előadásukat többre becsülte. Ha közben valakire megharagudott, komolyan ránézett és egy kissé hangosabban rászólt: „ember!" Ez elég volt, hogy a csendzavaró «fülig piruljon szégyenletében*. Mivel jó zenész és énekes is volt, ha zeneórát helyettesített, «szép tenor hangján előénekelt egy-egy kedves világi dalt, melyet a fiúk karban meg is tanultak*. László Péterről meg azt jegyzik fel, hogy majdnem minden tornaórájára gyalog jött át Delnéről. Tornaterem és szerek hiján a téli időben a torna elméletéről és a görögök tornajátékárairól tartott «kedves előadásokat*, melyeknek lediktált anyagát a növendékektől ki is kérdezte. Tavasszal és ősszel aztán a szabadban tornagyakorlatokat tartott a növendékekkel. A szorosan vett iskolai munkán kivül a tanulók már ebben az időben sem hanyagolták el önképzésüket. Az önképzőköri gyűléseken állapították meg a szokásossá vált 3 nyilvános ünnepély: a Cecilia-ünnep, a március 15-e és az intézet kertjében tartott majális műsorát is, ott osztották ki a szerepeket s jelölték ki azokat is, akik a meghívókat elhordozzák. Amint a régiek mondják, »úgy az ünnepélyeken, mint a majálisokon sok vendég szokott megjelenni.* Az 1868. törvény intézkedését, hogy a III. évfolyamot végzett növendékek csak egy évi gyakorlat után állhatnak képesítő vizsgára, csak az

19

1883-ban kezdődő tanítóbőség idején lehetett végrehajtani. Addig a tanképesítési, vagy (1884-től) képesítő vizsgára közvetlenül a III. évfolyam elvégzése után állhattak a jelöltek. Sőt 1870-ben az állam, 1875-ben pedig az Egyházmegyei Hatóság tart olyan képesítő vizsgálatokat, melyekre az addig oklevél nélkül működött tanítók 6 hetes „gyorstalpaló" tanfolyam lehallgatása után jelentkezhettek. Az elsőn 71 (köztük 2 román) önként jelentkező hallgató vett részt, a másodiknak lehallgatására pedig az Egyházi Hatóság kötelezte azt az 58 katolikus tanítót, akiről Fogarassy püspök bérmaútjai alkalmával megállapította, hogy nem ismerik az újabb módszert, járatlanok az énekben és az ének művészetét hangerősségben törekednék kifejezni." Képesítőt megelőző osztály vizsgát csak 1880-tól kezdve kellett tenni. A képesítőt vizsgálatok előbb a püspöki, majd 1877-től az abban az évben kelt állami vizsgaszabályzatnak megfelelően folytak le. Ennek értelmében a jelölteknek — szóban, vagy Írásban — a tanítóképző valamennyi tárgyából vizsgázniok kellett. Ehez járult a gyakorlati tanítás, mellyel kapcsolatban a jelölt tanmodorán kivül a gyermekekkel való bánásmódját is osztályozták. Az állam 1892-ben újabb vizsgaszabályzatot bocsátott ki, amely különösen a magánúton készült jelöltekre nézve tartalmazott megszorításokat. Ezek a csíksomlyói képzőben főleg Sz. Ferenc-rendi szerzetesek voltak. Ök 1885-től kezdve több tárgyból mentességet élveztek, ez azonban 1890-től kezdve csak az orgonálásra és a tornára korlátozódott. 1894-től kezdve, mint magánúton készült jelöltek, nők is tehettek képesítő vizsgálatot, számuk azonban csak 1898-tól kezdve emelkedik. A képesítő vizsgálatokat 1875-től kezdve, elnöki minőségben, az egyházmegyei főtanfelügyelő vezeti, de 1894-től, mint kormánybiztos, a kir. tanfelügyelő is résztvesz azokon. Ezzel az addig csak névleges, 1884-ig a kolozsvári tankerületi kir. főigazgató, azután pedig a Csík vármegyei kir. tanfelügyelő által gyakorolt állami főfeliigyélet az egyházi önkormányzat rovására gyakorlati értelmet nyert. Az intézet 1874-től 1898-ig összesen 333 oklevelet állított ki. A sikerrel képesítőzött jelöltek évi átlaga eleinte az országos felekezeti átlag alatt maradt (13:10), azonban 1880-tól a csíksomlyói évi 15-ös átlagszám, melyben a magántanulók is bennfoglaltatnak, a 13-as országos átlagot meg is haladta. A vizsgálatok hol jobb, hol rosszabb eredménnyel végződtek. Időnkint jelentős azok száma, akiket egyes, vagy valamenyi tárgyból a képesítő vizsgának egy év múlva való megismétlésére, vagy arra utasítanak, hogy az utolsó évet újból hallgassák le. A jelöltek általában idősebb fiatalemberek, de olyan is akadt, akit fiatal kora miatt egyáltalában nem is bocsátottak vizsgára. A sikerrel vizsgázott jelöltek jóidéig kántortanítói, tanítói és kántorsegédi, vagy csak tanítói állásra minősítő oklevelet kaptak. Mégis az intézet kántortanítóképző jellegére való tekintettel eleinte megkívánták, hogy a csak tanítói képesítést nyert jelöltek egy év múlva újabb kántorvizsgára jelentkezzenek. Azonban a kántorképzés visszafejlődött, hiszen 1895-től kezdve a tanítói oklevelet nyert jelölték tetszésére volt bízvaf hogy kántorvizsgára jelentkezzenek. A tanítóképző-intézetek működésének közvetlen megfigyelésére és fejlődésük előmozdítására 1891-től kezdve a kormány miniszteri biztosokat küldött ki. Szuppán Vilmos miniszteri biztos 1893-ban a csíksomlyói képzőt is meglátogatja. Az elmondottak után nem lep me£, ha Szuppán azt jelenti a minisztériumnak: az intézet elhelyezése nem kielégítő, gyakorlo iskolája sincsen, nincs félszerelve és emiatt a szemléltető tanítás szenved, tornaterme sincsen és a 2*

20

tanárhiány is sok bajt okoz. A gyenge anyagi megalapozottság, ha nem is menti, de bőségesen indokolja ezeket a hiányokat, amelyek részben más hitvallásos képzőknél is fennállottak. De ha a jegyzőkönyv további részében azt olvassuk, hogy a miniszteri biztos általános benyomása mégsem volt kedvezőtlen, gondoljunk mélységes hálával a püspökök minden nehézséggel megbirkózó támogatására, de gondoljuk ugyanolyan tisztelettel az erősen igénybevett és gyengén javadalmazott tanárok hivatastudatára és lelkes munkakészségére is. É két tényező kölcsönhatása nélkül az intézet életének első 4 évtizedét aligha vészelte volna át, hanem összeroppant volna, mielőtt a Majláth-éra szerencsés kezdeményezései biztosították számára a jobb jövőt.

7. Majláth püspök új lehetőségeket talál az intézet Fejlesztésére. (1898-190S.) A jobb jövő körvonalai az 1898—99. tanévben kezdenek kibontakozni, midőn, 1897-től kezdve, az erdélyi egyházmegye kormányzását gr. Majláth Gusztáv Károly püspök (1897—1938), az intézet vezetését pedig a harmadik igazgató, Karácsony József vette át. Pedig ez a korszak olyan új problémák felvetődésével kezdődött, melyek az eddigi tapasztalatok szerint ismét a lét és nemlét kérdését jelenthették volna az intézet számára. Ugyanis a minisztérium azt vette észre, hogy midőn a 68-as törvény végrehajtásaképen a tanítójelöltek egy évi gyakorlatra valő kiküldése, a nyolcvanas évek közepétől kezdve, általánossá vált a próbaév alatt a jelöltek egy része elkallódott, más része pedig többet felejtett, mint tanult. Ezért már egy 1881-ben kelt miniszteri rendelet a próbaév helyett egy negyedik évfolyam elvégzésére kötelezte a tanítójelölteket. Minthogy egy új osztálynak megnyitása a hitvallásos képzőket újabb, súlyos terhek vállalására kötelezte -volna, ezek továbbra is megmaradtak a három évfolyamos és próbaéves rendszernél úgy, hogy a minisztérium 1895ben egy újabb rendelettel volt kénytelen a felekezeti képzőket a négy évfolyamos rendszer bevezetésére kötelezni. Mivel ez elől már lehetetlen volt kitérni, az 1897—98. tanév végén nálunk is azzal bocsátották el a harmadéveseket, hogy még egy évre be kell iratkozniok a képzőbe. Azonban az 1882-ben kelt állami tanterv a tanítóképzők heti óraszámát 107-re emelte, vagyis a 4 évfolyamos rendszer bevezetése (1898.) nálunk a heti óráknak 29-el való emelkedését jelentette. Ezt a többletet az igazgató, a 2 kebli tanár és néhány óraadó vállára rakni nem lehetett. És itt nyilvánult meg először a Majláth-korszak fő jellemvonása: a bátor kezdeményezés. A fiatal püspök nem sokat habozott, hanem egymásután három új tanári állást szervezett amellett, hogy az 1902-ben távozott P. Tima Dénes és az 1904-ben nyugalomba vonult Lakatos Izra tanszékét sem hagyta betöltetlenül. így történt, hogy az 50 éves jubileum évében Karácsony József igazgatón (1897) kivül már 5 rendes tanára volt az intézetnek Domanyáncz Péter (1901.), Zsögön Zoltán (1903.), Páll Ferenc (1904.), Kovács András (1906.) és Szabó István (1907.) személyében. Az óraadókkal együtt ekkor 11 tagból állott a testület, ami az akkor 10 tanáros országos átlagnak teljesen megfelelt és a tantárgyak óraszámcsökkentésének káros rendszerét egy csapásra megszüntette. Itt még csak azt kell megemlíteni, hogy Kovács András rendes hittanári minőségben az 1904-ben eltávozott utolsó ferencrendi: P. Kóródi Berárd óraadó hittanár helyét foglalta el. Az intézet 40 éves fennállásának évében, 1898-ban végrehajtott második nagy átszervezés rendjén az igazgató javaslatára Majláth püspök megöl-

21

dotla a gyakorlóiskola 1868 óta vajúdó kérdését is. Evégből 1898 augusztusában úgy rendelkezett, hogy „a csíksomlyói róm. Icát, elemi fiúiskola, amely eddig gyakorló iskola gyanánt használtatott ugyan, de amely a csíksomlyói Sz. Ferenc-rendi zárdafőnök igazgatása alatt osztott iskola volt, a következő tanévtől kezdve az említett zárdafőnök igazgatóságának megszüntetésével egyenesen és közvetlenül a csíksomlyói tanítóképző-intézet igazgatója igazgatása alá rendelve és egy tanító keze alatt osztatlan népiskolává átalakúlva a tavítóképzo-intézet törvényszerű gyakorló iskolája legyenA gyakorló iskola vezetésére Xántus Elek tanítót nevezték ki a törvényes illetményekkel és megbízták a képző tornaóráinak ellátásával is. Az önálló gyakorlóiskola megszervezése aztán lehetővé tette, hogy, kivált 1905-től kezdve, az egyes képzőtanárok a saját tárgyuk népiskolai módszerét is tanítva a gyakorló iskolában maguk is tartsanak mintatanitásokat. A IV. osztály megnyitása és az önálló gyakorlóiskola megszervezése a tanítóképzőt új helységigényekkel való fellépésre kényszerítették. Ennek 1899-től úgy tettek eleget, hogy a Madarász-féle házban a volt két elemi iskolai tantermet összevágták s mellette Xántus tanítónak is adtak egy szobát. Viszont a gimnáziumban rendelkezésre álló helységek átrendezésével és az énekterem feláldozásával sikerült a képző 4 osztályát a földszint északi (bal) szárnyán összpontosítani s a felette levő 3 bennlakási helység mellé a felügyelő tanár lakószobáját is áttelepíteni, melyet később az igazgató foglalt el. Ez az elrendezés az eddiginél ugyan praktikusabb volt és a IV. osztály elhelyezését is lehetővé tette, de az általános helységhiányon ez sem segített. A négy termet egy, az arra az időre visszaemlékező véndiák »tantermecskének* nevezi s tőle tudjuk meg azt is, hogy a tantermek mellett levő tanári szoba „kamránál is apróbb11 volt. Mivel a bennlakásban csak 25 növendéket lehetett elhelyezni, a többi vidéki tanuló 7—14-es csoportokban ismét szállásokra szorult. A szállásért évi 8 forintot fizettek. Az étkezés terén a tarisznyázás már inkább csak a kenyérre szorítkozott, de az otthonról hozott gabonából évi 4 forintért már Somlyón is lehetett kenyeret süttetni. A konok tarisznyázók továbbra is évi 6 forintot fizettek a főzésért, mig a többiek heti 1 forint, 1 forint 20 krajcárért a szállásadónál is étkeztek. De elsősorban éppen az étkezéssel kapcsolatos visszaemlékezések figyelmeztetnek arra, hogy a kinnlakási rendszer újból való, kényszerű feléledése a fegyelem nagymérvű leromlásának lett az előidézője. Ilyeneket olvasunk: Ha a csoportnak nem volt fedezete a kosztpénzre, képesek voltak az egész héten át kenyéren és borvizen „bicsérdiskedni." A reggelit pedig, ha kifogyott a pénz és zálogba tenni való sem akadt, vagy a Náthán zsidó" zsíros hordójából, vagy a jegyzőné tyúkjai alól csenték a leendő népnevelők! Akinnlakókat hiába figyelmeztette a házigazda, hogy »ha szilencium, hát legyen szilencium!«, amiképpen az ellenőrző körúton lévő tanárokon is kifogtak azzal, hogy a közbeeső szállások hirt adtak a közelgő »veszedelemről«. Az eddig is elő-előforduló poliarazgatások nagy mérveket öltöttek s ezek mellett egy másik férfias, de a komoly előkészületet nagy mértékben befolyásoló foglalkozás, az udvarlás is kezdett elharapózni a kinnlakók között. A városi kultúra Somlyóra való betörésére vall, hogy az ismeretségeket főleg búcsúk alkalmával kötötték. A kinnlakóknak ez az ifjúi kedélyességen túlmenő szabadossága a bennlakókra sem maradhatott hatás nélkül. Karácsony igazgató igyekezett ugyan »vasfegyelmet« tartani közöttük: csak templomba és közös sétára menet engedte őket az utcára, ellenőrzésükre gyakran névsort olvastatott, a levelezésüket cenzúrázta, stb., de ez mind csak arra volt jó, hogy »mint

22

nevelő ne hagyjon maga után kellemesnek mondható emlékeket*. A bennlakók az igazgató katonásan rövid elintézési módját megbántásnak, vasárnapi illemóráit tehernek vették, másfelöl az ételhordó szervitorokat bevásárlásra, a künnlakókat levelek kicsempészésére használták és «ártatlan kedélyességnek* tekintették azt, ha felhasználva az éjjeli ellenőrzés hiányát, a künnlakókkal együtt ők is felkereshették Pálfalván, Taplocán, sőt Szeredában is a «megkedvelt kis kocsmát*. Hogy bizonyára ezeken az éjjeli kirándulásokon is érvényesült az a „kasztrendszer", amely — a liberális korszellem elkülönülő hajlamának hatása alatt — az első- és a negyedéves között „áthidalhatatlan űrt" támasztott az a helyzetet legfeljebb súlyosbította. Karácsony igazgató — ma már látjuk, némzetmentő jelentőségű, — törekvését a rend fenntartására megnehezítette a tanári testület összetételében lassankint beállott változás is. A kilencszázas évek elején az intézetnek már csak öregedő, vagy egészen fiatal tanárai voltak. Még jó volt, ha a „nemes szívűw öregek csak «önfeláldozó harcot vivtak* a kicsapongok védelmében, nehezebb volt az eset, ha saját személyes ügyükben a tanulók rokonszenvére pályáztak. Pedig igy tett az az idegösszeroppanása miatt a tanítás alól felmentett öreg tanár, aki «tovább is örömest töltötte idejét — a leghálásabb publikum — a diákok között«, akik előtt, a fegyelemnek nem kis kárára, állandóan hangsúlyozta: „megmutatja még, hogy nem bolond!" A könnyenhivő, mert kritika nélküli ifjúság természetesen az igazgatói «tekintélyt féltő intrika* szomorú áldozatát látta a panaszkodóban, kivált amikor egy heves vérmérsékletű fiatal tanár is „tűrhetetlen konzervatív szellemet" emlegetett! Ezek a tényleg «tűrhetetlen* állapotok indíthatták arra Karácsony igazgatót, hogy felvesse a gondolatot: építsenek a gimnázium északi végére merőlegesen egy keleti irányba húzódó szárnyat, amely az intézet és a bennlakás számára még szükséges helységeket foglalja magába. Majláth püspök az elgondolással mindenben egyetértett s még 1898-ban felhívta az igazgatót, készíttessen megfelelő tervet és költségvetést, majd az ügy sürgősségére való tekintettel táviratban kéri, hogy a közben elkészült terveket személyesen vigye fel a gyulafehérvári püspöki udvarba. A terv az addig használt helységeket is beszámítva összesen 27 termet és szobát biztosított volna a képzőnek, ahol 80 növendéket, köztük 60 bennlakót lehetett volna elhelyezni. A terv kiviteléhez szükséges 27.700 forintból (kb. 1 millió pengő) hétezeret az igazgató kérésére Csík vármegye, helyesebben a Csíki Magánjavak helyeztek kilátásba, 10.700 forintot pedig Majláth püspök kész volt a sajátjából fedezni, hiszen az igazgató megállapítása szerint „az intézet fejlesztésére vonatkozó összes beérkező előterjesztéseket atyai szeretettel karolta fel". még hiányzó 10.000 forintra nézve a Státus «szívességét készültek igénybevenni* bízva ennek «anyagi képességeiben*. Ezt a kérést az 1899-i státusgyülésen történt felszólalásában Karácsony igazgató élőszóval is előterjesztette. S tényleg: az indítványt a Státus igazgatótanácsa «tanulmány tárgyává is tette*, azonban Ugrón Gábor azt javasolta, helyezzék át a képző 111. és IV. osztályát Radnótra annál is inkább, mert a mezőgazdaságnak az akkoriban már nagyon is sürgetőleg követelt gyakorlati oktatását az ottani státusi birtokon könnyen meg lehetett volna valósítani. Azonban a véleményadásra felkért igazgató ezt a javaslatot «sem történelmi, sem jogi, sem kulturális, sem pénzügyi, sem tanügyi szempontból nem pártolhatta*. Az igazgató érvelésének sikerült is az Ugron-féle elgondolást levétetni a napirendről, azonban az építkezésből még így sem lett semmi. Ugyanis az

A

23

»1896. évben Csík vármegye közgyűlésén nyilvánosan felmerült a csíksomlyói főgimnáziumnak Csíkszeredába való áthelyezése és az áthelyezés pártja képes volt az 1898—99. tanévben májoritásra (többségre) is jutni*. Ezzel kapcsolatban az a terv merült fel, hogy a gimnázium szemináriumának helységeit (a Székház földszintjét) adják át a képezde számára. Ez a terv aztán, amint Karácsony igazgató nem kis rezignációval irja, ^megbuktatta a tanítóképző-intézet kiépítésének már elfogadott tervét és az intézet, a gimnázium sorsához láncolva, 10, sőt több évig is várta bilincseiből való felszabadulásának boldog óráját*. Ámbár az intézet megfelelő elhelyezésének kérdését az ötödik évtizedben sem sikerült nyugvópontra juttatni, a krónikás mégis jóleső érzéssel állapíthatja meg, hogy a félszázados jubileum évében (1908) az intézetnek már teljes számú, gimnáziumi fizetést élvező és nyugdijjogosúlt tanári testülete, törvényes szervezettel biró gyakorló iskolája és megfelelő felszerelése is volt. E kortalkotó változás titka abban van, Karácsony igazgató fáradozásának és Majláth püspök odaadó és áldozatkész támogatásának sikerült az intézet számára újabb és újabb anyagi erőforrásokat találni. Az új segélyforrások között már 1885-től kezdve szerepelt évi 1200 forint, mint a fejedelmi bőkezüségű Fogarassy Mihály püspök által végrendeletileg az intézetnek hagyott 23.000 forint tőke kamatjövedelme. 1898-ban pedig Karácsony igazgató beadvánnyal fordul Csík vármegye törvényhatóságához, mely akkor a Csíki Magánjavak kulturális célokat szolgáló vagyonát is kezelte és a többi csíki tanintézeteknek juttatott támogatásra való hivatkozással a tanítóképző részére is segélyt kér. Az eredmény: va megyei havasi javak jövedelmeinek feleslegéből" 300 forint (kb. 10.000 P.) évi seqélyt szavaztak meg a róm. kat. tanítóképezde részére mindaddig, mig a tanítóképezde Csíksomlyón lesz." S végül miután a püspök 1898-ban Karácsony Józsefet az Iskolák Pénzalapjának nagybizottmányába is kinevezte, az igazgató — tiszteletreméltó erkölcsi bátorsággal — már 1899-ben szót emel az alap jövedelmének 72:28-as — szerinte igazságtalan — felosztása ellen. Mivel közben a gimnázium tanárainak fizetésére államsegélyt vettek igénybe, a Pénzalap tényleg mind többet juttat a képzőnek, melynek haszonrészesedése 1908-ban az eredeti 760 forint helyett már évi 4350 forintot tett ki. Mégis, hogy az időközben szervezett új tanári állások javadalmazására fedezetet nyerjenek és a tanároknak a gimnáziumi tanárokéval egyenlő fizetést biztosíthassanak, ami a rendeseknél kezdőfokon évi 2400, a helyetteseknél pedig 1600 koronát tett ki, Karácsony igazgató az 1899-i státusgyülésen történt emlékezetes felszólalásában felveti azt a javaslatot is, hogy a képezdei tanárok fizetésrendezésének céljaira, »ha máskép nem lehet«, államsegélyt kell igénybe venni. Aki a kiegyezés utáni liberális magyar politika gondolkozásmódját ismeri, méltán lepődhetik meg azon, hogy egy »felekezeti«y azaz hitvallásos tanítóképző a maga megerősödését állami támogatástól merte remélni. Hiszen akkoriban a felekezeti képzőkben olyan intézményeket láttak, melyek az »állami«, értsd szabadelvű tanítóképzéssel versenyezve a »haladásra« nézve veszélyes, ^elavult* eszméket hirdettek. Igy ezen intézetek tengődése a szabadkőműves kormányférfiaknak még bizonyos elégtételül is szolgált! Igen ám, de épen a nagy egyházpolitikai küzdelmek idején, 1893-ban a kultuszminiszter jelentése kénytelen volt beismerni, hogy az újból fellépő katasztrofális tanítóhiány következtében még mindig 670 szervezett tanítói állás van üresedésben, hoqy 2219 tanitó működik oklevél nélkül és hogy még 4300 új tanítói állás megszervezésére és betöltésére lenne szükség, hogy egy-egy tanítóra „csak" 80 tanköteles jusson! Azonban arról, hogy a tanítói utánpót-

24

lás érdekében máról holnapra egy sereg új állami képzőt létesítsenek, pénzügyi okok miatt szó sem lehetett. így merült fel aztán, épen a millennium idején az a gondolat, hogy az anyagi nehézségek miatt fejlődésükben viszszamaradt hitvallásos képzőket kell államilag támogatni, hogy megerősödve minél több tanítót képezhessenek ki. Bár a hősies erőfeszitésekben kimerült egyházi hatóságok örömmel üdvözölték ezt a pálfordulást, azonban nagyon kellett vigyázniok arra, hogy elveik és önkormányzatuk sérelme nélkül vehessék igénybe az állami segítséget. így nálunk, Erdélyben is 1905-ig gondolkozott az Egyházmegyei Hatóság, amig elvileg az államsegély elfogadása mellett döntött. Elhatározását nem volt oka megbánni, mivel azaz 1906-ban kelt miniszteri rendelet, amely az államsegély megadásának feltételeit összefoglalta, cseppet sem szigorította meg az állam által gyakorolt főfelügyeletet és az államsegélyt élvező felekezeti képzőktől mindössze azt kivánta meg, hogy szervezet, vezetés, felszerelés, illetmények, tanterv és tanulósegélyezés tekintetében az állami képzőkkel azonos körülmények között működjenek. Ezen enyhe és, mondjuk ki, az iskolák színvonalának emelését célzó kikötések hatása alatt Majláth püspök az államsegély kieszközlésére megteszi az összes szükséges lépéseket és amikor a darabont-korszak ádáz politikai harcai lecsillapodtak, 1907. év márciusában örömmel hozza az igazgatóság tudomására, hogy »az államsegély kieszközlése céljából történt hoszszas, többrendbeli kérések meghozták végre azt a kedvező eredményt, hogy az illetékes miniszter úr az 1907. évi államköltségvetésbea tanárok fizetésére 8600 korona államsegélyt vett fel«. Bár ez az államsegély a hitvallásos képzők átlagos évi 2700 K-s államsegélyét máris lényegesen felülmulta, az Egyházmegyei Hatóság 1908-ban kénytelen volt az államsegélynek nemcsak állandósítását, hanem felemelését is kérni. Ugyanis nemcsak a Státus szállította le a Tanulmányi Alapból 1873 óta fizetett évt 1600 forintos segélyt, hanem a kamatcsökkenés következtében az Iskolák Pénzalapja is kénytelen volt tiltakozni az ellen, hogy a képző érdekében újabb anyagi terheket vállaljon. A tanári nyugdij kérdését a gimnáziuméval közös és kötelező nyugdíjalap megteremtésével először már az előző időszakban, 1888-ban rendezték. Mikor aztán az 1894. évi törvény értelmében az alap beolvadt a felekezeti tanárok országos nyugdijalapjába, 1895-től kezdve a somlyói képző minden véglegesített tanára is tagja lett ennek az intézménynek. Az anyagi helyzet javulása lehetővé tette az intézet bútorzatának és felszerelésének fokozatos kiegészítését is. Az évtizedeken át keservesen panaszolt hiányok kiküszöbölése felé 1897-bén azzal történt az első lépés, hogy a képzőnek megengedték a gimnázium szemléltető és kísérleti eszközeinek használatát. 1899-ben 56 forintért különböző szerszámokat vettek, hogy megkezdjék — az egész országban elsőnek — a kézimunka tanítását. Az 1905. év nemcsak azért volt nevezetes, mert 867 K költséggel lényegesen kiegészítették a bútorzatot és hogy az intézet saját tornafelszerelést is kapott, hanem azért is, mert ettől kezdve évenkint rendszeresen 1200 K-t állítanak be az intézeti költségvetésbe felszerelési átalány gyanánt. Erre annál nagyobb szükség volt, merthiszen még rengeteg volt a pótolnivaló (igy pl. a tanári könyvtárban csak 484, az ifjúságiban pedig csak 342 könyv volt), a minisztérium pedig dologi kiadásokra nem volt hajlandó államsegélyt adni. A fellendülés kora ismertetésének végén szólnunk kell valamit az iskolai munka körülményeiről is. A tanulók évi átlagos létszáma most már 100-ra emelkedett. Ez ugyan még mindig alatta áll az akkori 123 tanulós országos átlagnak, melyet 137 növendékkel csak egyszer, 1903-ban sikerül

5

felülmúlni, azonban az előző évtizedhez képest a tanulólétszám megkétszereződését jelenti. Pedig a segélyezés ügye ebben az időszakban is a régi alacsony színvonalon mozgott, holott az állami intézetek a tanulók százait úgyszólván ingyen tartották. A három időszakra, majd 1903-tól kezdve ismét két félévre osztott iskolai évben az oktatás előbb az 1882-ben kelt állami, majd az 1903-i állami tanterv figyelembevételével alkotott 1905. évi katolikus tanterv szerint folyt. Ez a tanterv az eddiginél szerencsésebb módon mozdította elő a tanulóknak nemcsak általános műveltségét és pedagógiai jártasságát, hanem gyakorlati kiképzését is. A kántorképzés érdekében 1903-tól kezdve a latin olvasás gyakorlását ismét beiktatták az órarendbe. Nagy haladást mutat a gazdasági oktatás is. 1899-ben 245 K költséggel pompás méhest építenek, amely ma is ott díszeleg az Árvaház kertjében. Mikor pedig a nemzeti koalíciós kormány nagynevű földmüvelésügyi minisztere: Darányi Ignác a magyar és különösen a székelyföldi földműves tömegek oktatás útján való gazdasági felemelését tűzte ki céljáűl, 1905-től kezdve a csíkszeredai földműves iskola tanárai veszik át a gazdaságtan oktatását. Hogy a növendékek megfelelő elméleti és gyakorlati mezőgazdasági ismereteket szerezhessenek, a földmivelésügyi kormány szakkönyveket és 2300 K értékben gazdasági eszközöket is bocsát az intézet rendelkezésére, sőt egy 20—30 személyes társaskocsit is hajlandó beszerezni, hogy tanítójelöltjeink a gazdasági gyakorlati órákat a földmivesiskola gazdaságában tölthessék el. Az »ifjuság püspökének« útmutatása nyomán az intézet a vallásos nevelést is korszerűsíti. 1897-ben kezdetét veszi a rendszeres vasárnapi exhortáció, 1899-től pedig neves hitszónokok vezetése alatt állandósítják a lelkigyakorlatokat is. Az ifjúsági önképzőkör és az énekkar évenkint jól sikerült ünnepélyekkel hódol az intézet védszentjének: Sz. Ceciliának. A kántorok e védőszentjének képét viselte az 1900-ban Majláth püspök által felszentelt intézeti zászló is. A képesítő vizsgálatok 1901. óta, most már a Státus képviselőjének jelenlétében, új szabályzat szerint folynak le. 1902-től kezdve újból csak férfiakat képesíthet az intézet, kiknek évi átlagos száma 21-et tesz ki. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a csíksomlyói tanítókéjiző fennállásának első félszázadában összesen 681 okleveles tanítót adott ă magyar népoktatásnak, akik a Pénzalapoknak, a Tanulmányi Alapnak és a püspököknek átlag 300 forintjukba (10.000 pengő körül) kerültek. A képesítettek névsorán végigfutva meg lehet hatódni azon, hogy nem egy esetben a nagyapa, a fiú és az unoka is a csíksomlyói intézetben szerzett tanítói oklevelet. Tudvalevő, hogy a legújabb időkig a kántori javadalmat beszámították a tanítói fizetésbe és igy ezt a meglehetősen terhes kötelezettséget úgyszólván ráadásúl kellett végezni. Viszont mivel nyugdíj csak a szorosan vett tanítói fizetés után járt, a kántortanító munkatöbbletének jutalmául sokszor csak fél nyugdíjat húzott. Ez a kiáltó igazságtalanság, melynek orvoslása érdekében Karácsony igazgató a státusgyülésen is szót emelt, azt eredményezte, hogy a növendékeknek csak egy része — 1907-ben csak fele — állott kántorvizsgára. Ezért aztán kivált a szegényebb egyházközségekben mind több olyan tanulatlan műkedvelő kántorkodott, akik áhítat helyett megbotránkozást keltettek a hívekben Ezzel aztán az első félszázad történetét át is tekintettük volna. Még meg kell említeni azt, hogy a jelenlegi Árvaház kertjének fenyőligetét a millennium emlékére 1896-ban a képzősök Ültették, közéjük plántálva Árpád apánk szil- és Csaba királyfi tölgyfáját is. És azt sem hallgathatjuk el, hogy

26 az 1900. évi párisi világkiállításra küldött anyaggal az intézet a minisztérium dicsérő elismerését érdemelte ki. Ki hitte volna, hogy a nem egyszer a megsemmisülés előtt álló intézet székely növendékeinek kezemunkája egyszer még a világ kirakatába is belekerül ?h)

(A második, befejező

részt a jövő tanévi évkönyben közöljük.)

f

) Források az irattáron és az anyakönyveken kivül:

Bándi Vazul: A csíksomlyói róm. kath. főgymnasium története. Csíkszereda. 1896. Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője. Eger. 1928. Biró Vencel-Boros Fortunát: Erdélyi katolikus nagyok. Kolozsvár. 1941. Dr. P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Kolozsvár, 1943. Földes József: A csíksomlyói róm. kath. tanítóképezde huszonöt évi története.

Csíkszereda, 1884. Dr. Jancsó Benedek: Erdély története. Karácsony József: A csíksomlyói róm.

Kolozsvár, 1931. kath. tanítóképző-intézet története ötven éves jubileumi ünnepélye alkalmából. Csíkszereda, 1909. Kemény Ferenc: Magyar pedagógiai lexikon. Budapest, 1933—34. Sebestyén Gyula: Elemi isk. tanító- és tanítónőképzésünk fejlődése. Budapest, 1896. Somogyi József: Hazánk közoktatásügye a második világháborúig. Budapest, 1942. Dr. Szeman János: A szepeshelyi róm. kath. tanítóképző-intézet története. Budapest, 1912. Haszonnal forgattuk azokat a visszaemlékezéseket is, melyeket az 1931. nyarán tartott Véndiák-találkozón az intézet ős-, közép- és újkoráról Paláncz Sándor (végzett 1875-ben), Pálosi Géza (1898) és Blénessy Károly (1904) olvastak fel.

B. E IS o2 cn

5

10

15

20

25

30

35

40

NÉV Aczél Ferenc Adorján László Aikler Albert Akkerman László Albert Sándor Albert Tóth István Altfatter Lajos Ambrus Gábor Ambrus Lajos Ambrus P. Terézia Ambrus Péter Áment János András Antal András Vince Andrási Sándor Andrássy Lajos D. Andrée Albert Ángyán József Antal Adolf Antal lános Antal Kálmán Antal Pál Arató Zoltán Arros János Anlinger László Ádám Zoltán Ágoston Béla Babos Jenő Bajkó József Bajkó Mátyás Bajkó Sándor Baka Károly Bakk Imre Bakk Imre Bakó Albert Bakó Kálmán Bakó Lajos Bakó Rózália Balázs Antal Balázs Ferenc Balázs Gyula Balázs József

£

> ö r-' rvj CMCNJ 00 CM a £ ti O) 3 5. s 8 3 8 8 ö i) C N co o oT O jg 2 R § co 1 £ eo 5 S S s ££ 5 48 2 o> 2 2 Oi 2 os:lÍ 1 o Oia. o> 2 2 I a a cn

§

-1

Oklevelet 1 szerzett |

flz intézet tanulói 1919—1940.*)

I. ii. 111IV 1914 1933 1908 I. II. III IV 1928 1905 I. 1916 1. 11. 111IV V. 1900 I. II. III IV 1923 i. 1912 1914 11. 111 1897 IV 1920 in IV I. II. 1910 1924 19C5 I. 11. III IV 1936 1916 1. 11. 111IV V. 1. 1921 1922 1897 1929 1. II. III IV 1910 1919 1. 11. 111 111 1940 1. 11. IV 1920 I. 1909 1915 1. 1. 1921 1924 1900 III IV 1920 1897 IV 1. u. 111IV 1933 1914 1. II. 111IV 1931 1911 I. II. 111IV 1911 1911 1. 1. 11. 111 IV 1940 1921 1. 11. 111IV 1934 1915 1911 I. 11. III IV 1929 I. 11. III IV 1904 I. 11. 111IV 1933 1913 I. II. 111IV 1911 1972 1910 I. 11. 111IV 1931 1914 1. 11. 111 1917 1. 1913 1. 11. 111IV 1933 1901 11. 111IV 1922 1. 1918 1905 111 IV 1924 1906 1. II. III IV 1931 1923 1. 1908 I. II. III IV 1936 1914 1. 11. 111IV V.

*) Mivel 1919. és 1940. között az intézetnek csak öt, nem is mindig teljes évkönyve jelent meg, a folytonosság és az illetők igazolása kedvéén szükségesnek látszott mindazok neveit közölni, akik a mondott években egyházmegyénk tanítóképzőjében egy vagy több osztályt végeztek. A tanítóképző különben csak 1922. áprilisáig maradt Csíksomlyón, azután 1931 júniusáig Csíkszeredán, majd 1934. júniusáig Kézdivásárhelyt s végül az 1940—41. tanév végéig Marosvásárhelyt működött.

NÉV

| Szüle1 tési év 1 1919/207| 1 I920/21.|

Sorszám

28 T:

1 I 1.' II. III IV 1934 Balázs Lajos 1915 Balázs László 1921 1. 11. III IV 1940 45 Balázs R. Erzsébet 1904 1. 11 III IV 1924 Balla Ilona 1896 II. | Balla Imre 1901 11. 111IV 1922 Balla István 1913 j 1. 11. III IV 1932 Balogh Béla 1914 I 1. II. 111IV 1933 50 Balogh D.Sámuel 1920 1 11 III IV 1939 Balogh Imre 189" IV 1920 Balogh Lajos 1902 1. 11. 111IV 1923 Bara Albert 1902 111IV 1921 Barabás Károly 1900 IV 1923 55 Bardócz László 1915 1. 11. 111IV 1P34 Bartalis Elek 1910 1. Bartalis József 1900 IV 1920 Bartha Imre 1902 II. IV 1921 Bartha József 1900 IV 1920 60 Barthos Jenő 1918 1 Bartos Béla 1901 111IV 192? Baumgartner Ferenc 1908 1. 11. 111 Bayer Tibor 1914 1 11. 111IV 1939 Bábor Ferenc 1910 1. 11. 65 Bács István 1910 1. 11 III IV 1931 Bács József 1911 1. 11. 111IV 1929 Bács Pál 19 5 1. 11. 111 IV Bálint Barna 1918 1. 11. 111IV 1938 Bálint Béla 1918 1. 11. 111IV 1940 70 Bálint József 19 »4 1. 11. 111IV 1924 Bálint László 1915 1. Bálint Tibor 1913 1. II. III IV 1938 Bándi Mária 1898 111IV 1921 Becze Antal 1914 1. 11. 111IV 1933 75 Bedó Imre 1912 1. 11 111IV 1933 Bene István 1901 111IV 1921 Benedek Jolán 1902 1. 11. 111 1923 Benedek Ilona 1905 1. 11. 111IV 1924 Benke Béla 1903 11. 80 Benkö János 1917 1. Berindán Mihály 1902 111 Berki József 1912 1. 11. 111IV 1931 Bernád István 1911 1. 11. III IV 1933 Bélteky Ferenc 1896 111IV , 1922 85 Bikacsy Károly 1922 1. Birinyi Gáspár 1911 1. 11. 111IV . 1932 Biró Albin 1913 1. 11. 111IV 1933 Biró Béla «920 1. 11. 111IV 193« Biró József 1908 11. 111 IV 1920 90 Biró Lajos 1903 1. 11. 111IV 1926 Biró László 1914 1.11.111IV 1933 Biró László 1923 | 1. 11. Birtha Antal 1908 1. 11. 111IV 1930 Blájer Ernő 1900 111 95 Bojtás István 1914 1. 11. 111IV Bokor Domokos 1914 1. 11 111IV 1935 Bokor István 1920 1. Borbáth Endre 1907 1. 11. UI IV 1926 Borbáth István 1900 IV 1921 100 Borbáth Sándor 1907 1. 11. 111IV 1925 Boritz Béla 1913 1. 11. Boros Domokos 1895 IV 1920 Boros József 1895 1922

Botár Elek 105 Botár Erzsébet Botár László Botár Simon Both Jenő Both-Soós István 110 Brassai Imre Breg János Brendli Vendel Brudi Andor Bujáki Sándor 115 Búzás András Búzás Imre Büky Kálmán Chvoj János Chvoj Rezső 120 Csata István Csata Mária Csató Anna Császár József Csedó Berta 125 Csegzi Kálmán Csehi József Cserey József Csergő Lajos Csicsmányi Jenő 130 Csintalan Lajos Csirák Jenő Csiszér Gábor Csiszér József Csorna Lajos 135 Csomortáni Anna Csűrös Antal Czfkó Anna Dajbukát Antal Damokos Andor 140 Dancs Pál Danicska Lajos Dánéi Juliánná Dánéi Zsigmond Dávid Győző 145 Dávid Júlia Deák Jenő Deáky Lóránt Deér Béla Demes Zoltán 150 Demény István Dénes Dezső Dénes Károly Dénes László Dobos Orsolya 155 Dobos Sándor Domokos József Dorgó Albert Dorgó Jenő Dorgó Gyula 160 Duka János Elchlinger János Elekes Ernő Erőss Béla Eróss Dénes

Születési év 1919/20.1

Z. m<

Sorszám

29

§ s a s s fi s s ^ . s i ^ s j Ş s i a I Ş g s i l s a S S S & S & 2 2 2 j2 2 2 2 212 2 ( 2 2 2 2 o

i i i 1 mi 1900 íiuv 1905 1.11. 111IV | 1896 III IV , £2? 1900 111IV 1918 1. 1918 | 11. 11. II itt111IV 11 1922 11940 tf\At\ 1886 ; 1 1914 1. 11. 111IV V. 1 a ai in i| f I f 1 1909 iQQo 192,5 1903 1. II 111IV i 1919 • i, •«• ív 1..•»»»••«» 11. UI IV 1939 4 non 1. 11. UI IV 1931 Í913 1911 1 11. 111IV 1921 1875 111IV 1919 1. 11. 111IV 1939 « «1 in iir inon 1924 1. 1903 1. 1906 1.11. 111 ív »925 1898 IV 1920 1901 IV 1920 1 1904 i 1. 1923 1898 1922 1921 1. 111IV • 11. ti in ilf i1940 A n 1910 1. 11. 111IV 1930 1905 IV 1925 i noe 11. 1915 .. niUIiiiIV 11934 A 1914 1. 1 1,1 , V 1911 »• 1925 1904 1. 11. 111IV 1915 1 I I. 11. 1 1904 1. a noo }923 1900 11.I1 111IV 1920 1898 IV 191U i1non 922 iiv 1903 1 .. 111 1* i noo 1916 1. 11. 111 1912 11. I9od ii 111IV ... iir inoo 1918 1. 1938 1 11. •« 1111IV 11 ii r V. w inoo 1904 1. 1 1906 I. 11. IU IV, 1930 1921 1. 111IV • i U. i« in i\f 1 9 2 3 1900 l. 11.111IV , i noo 1917 1. 1S19 1. 1910 1931 ' 1. . 11. .. ni111IV ii r inoi 1908 1. 19<*J . 11. ii 111IV ii. ni 4non 1913 I í1.i i11. i i iUI n rIV tnOQ 1914 ! i1. ti11 1915 , 1. 11. 111IV V. . ii ni nr ir 1921 1900 IV tnoi 1922 1903 11. 111 IV > 1ÍYJO 1 ,T 1921 1 1.i 11. 11i\T IV 194U ii 1in in^A U913 111IV 1932 11 i 1.. 11. ii ... ii r <noo 1910 1. 11. 111IV 19J0 i ii ut ut inon 1907 ... IQOfi 1906 1925 IV)1 ! 1907 1908 l. 11. 111IV 1915 1 1 1* 1901 IV . .• » 10Oft inon 1. 11. 111, IV 1906 A

30

eo C/3

NÉV

165 Erőss József Erőss László Erőss Márton Erszényi Vilmos Farkas Elemér 170 Fazakas József Fazekas Sándor Fábián Ferenc Fábián Lajos Feigl Imre 175 Fejér Dénes Fejér Jenő Fejér László Fekete Ferenc Fekete László 180 Fekécs Lajos Felcser János Ferencz Antal Ferencz Ernő Ferencz Jenő 185 Ferencz Lajos Ferencz Márton Ferencz Sándor Ferencz Sándor Ferenczy Olga 190 Fetzer Antal Finta Árpád Fischer György Fodor József Formanek László 195 Fritz Dénes Fülöp Sándor Fülöp Sándor Füstös Sándor Gaál Elemér 200 Gaál Lajos Gagyi András Galló Dezső Gábosi Balázs Gábossy András >05 Gábossy András Gál András Gál Domokos Gál Ferenc Gál lona no Gál Imre Gál Jenő Gál Márton Gáspár József Gegő Antal >15 Geng József Gere Brigitta Gere Róza Gergely Aladár Gergely Zoltán >20 Gerő Károly Grandt Antal Gondos Béla Grenczer Gábor Gulácsy András >25 Gyalai Vendel

1 >o ö CM CM CM 2 2 2

Szüle tési

B

lf>

CM CM

I 1I

CM oó * 8 £ ío to CM 00

M 1O 1-« C 2 Oi

2

I

CM 3 irí 8 8 co s 8 3' 0> N > ™ oco cc CM ^CO o" o> 5 a 1OiCDS 2 2 Gi o

1I I

1899 LLJ LLLlVi 1928 1911 1. 11. 111lVi 1931 1901 11. 111IV 1922 1 1909 1. 11.111IV 1930 1914 1. ii lll IV V 1902 IV 1920 1899 IV 1925 1905 1. u. 111IV 1924 1911 1. 11. III IV 1931 1912 1. 11. lll IV 1931 1899 111IV 1921 1901 IV 1922 1918 lll IV 1938 1920 1 II. lll IV 1940 1920 1. 11. 1909 1. 11. 111IV 1929 1912 1 1. II. in IV 1924 1 1903 1. 1 1897 111 1 1902 11. 111IV 1922 1913 1. 11. lll IV 1931 1886 1922 1902 111IV 1921 1899 IV 1920 1916 1. 11. 111IV 1933 1903 1. 11. 111IV 1923 ? 1934 1914 I. 11. III IV 1933 1916 1. II. 1909 1. 11 111IV 1930 1918 1. 11. Ili IV 1920 1. II. lll 1906 111IV 1930 1913 1. 11. 1911 1. 11. 1913 1. II. III IV 1933 1911 1. 1899 IV 1920 1910 l. 11. 111IV 1929 1916 1. II. 1912 1. 11. 1 1900 111IV 1 1921 1914 r. II. lll IV 1936 1905 1. 11. 111IV 1924 1900 IV 1920 1915 I. II. lll IV V 1937 1906 11. 111IV 1929 1906 1932 1911 1. 11. 111IV 1930 1910 1. 11. 111 1907 1. 1905 1. 11. 111IV 1924 1901 IV 1920 1919 1. 11.,111 IV 1940 1915 1. ii lll IV V 1938 1912 1. 11. lll IV 1933 1899 IV 1920 1910 1. 11. III IV 1931 1914 1. 11. in 1915 1. ii. lll IV V 1936

Születési év 1919/20. 1920/21. | 192l/22.|| 1922/23 I 1923/24. 1924/25. 1925/26. 1926/27. 1927/28. 1928/29. 1929/30. 1930/31.1 1931/32. 1932/33 1933/34 1934/35. 1935/36. 1936/37. 1937/38. 1938/39. 1939/40. Oklevelet szerzett

<

Sorszám

31

|

230

235

240

245

250

255

260

265

270

275

280

285

1. 11. 111IV 1 1930 Oyergyai Ferenc 1911 Gyergyaí Mihály 1920 i l. 11. Györti József 1890 111IV 1925 1 Györbiró Pál 1913 1 l H Györbiró Zsigmond 1910 1 1 1. 11. 111IV György Aladár 1908 1 1.11.111 György Áron 1914 1 1. 11. 111IV V. György Béla 1895 IV, 1921 György Béla 1910 1. 11. lll IV 1929 György Dénes 1907 1.11. 111IV 1932 György Ferenc 1902 1. 11. 111IV 1925 György István 1898 1. IH!I IV 1922 György Sándor 1905 i. György Szilveszter 1904 1 11 111IV 1925 Györgypál Elemér 1916 1. Györgypál János 191(3 1. Györgypál József 1911 1.11. 111IV 1930 Hack Károly 1924 1. Hadnagy Sándor 1910 1. 11. III IV 1929 Hajdú Árpád 1903 IV 1921 Hajdú Menyhért 1916 1. Haltrich Ferenc 1924 1. Hankó Ernő 1918 1. Harmath Ferenc 1919 1. 11. 111IV 1938 1. 11. lll IV 1926 Hartwig Dezső 1906 Hanzi József 1910 1. 11. Hászmann Pál 1902 IV 1921 Heinrich Pál 1904 IV 1925 Hodor Attila 1905 1. 11. 111IV '924 Holló Lajos 1903 1. 11. 111IV Horváth Imre 1904 1. 11. 111IV 1923 HornungJános 1913 1.11. 111IV 1934 Hozó Albert 1899 11 Hozó Jenő 1913 1. Hozó Róza 1902 1. 11. III IV 1924 Hölczli György 1905 IV 1925 Illés Lajos 191P I. 11. 111IV llyés Albert 1922 1. U. 111 Imets János 1903 1. 11. 111 IV 1924 lmets Mátyás 1894 IV 1920 Imre Anna 1900 1. 11. 111IV 1924 lmreh Domokos 1915 1.11. 111IV 1933 Imreh Mária 1902 1. 11. 111IV 1923 lncze Gábor 1913 1. 11. 111IV 1933 lncze Lázár 1913 1. 11. lll IV lakabos Zoltán 1904 1. 11. 111IV 1924 1921 ' ancsó Jenő 1903 IV ámbor Lajos 1918 1. " ános Pál 1921 1. 11. 111 Jánó András 1913 1. 11. lll IV 1933 ' ánó István 1915 11. 111IV V. [enikovszki László 1919 1.11. 111IV 1938 juhász István 1906 111IV i 1926 Kacsó Ferenc 1918 1. 11. 111IV 1939 Kacsó Gáspár 1917 1. 11. Kajgyák Márton 1909 1. 11. 111IV, 1930 Kajtsa Dénes 1921 1. Kanabé András 1913 1. 11. 111IV Kanabé Ferenc 1918 1. • 11. II IU «fi •IV w 11938 A/>A Kanabé Lajos 1907 1. 11. 111IV I 1930 Kapros Ede 1913 1. 11. HÍJV | 1933

32 •<E Nd (/3

U» O/) C

290

295

300

305

310

315

320

325

330

335

340

345

NÉV

crj iCM o 8 CM C CM M* CM 3 C C M iO V 2 M ^ oi a ^ C N CM o> Ş !3/) & S 2 o> 2M 2 o> C

£

£> iri < cn

oó oi

ttc

c*. S5 cn cn £ $ «S CM CM oT 8 O CM cn co C CO R 8 > c cn sf Oi Oi ÍN , Oi o> Oi 2 2 , I 2 S Oi * a>

£

1 ~ 1I1" Kádár István 1905 1932 1. 11. 111IV Kálmán Sándor 1916 1. 11. 1111U 1935 Kálnoky Mária 19(6 11. 111IV l«24 Kánya Árpád 1905 1926 1. U. 111IV Kekel Dezső 1912 1930 1. 11. 111IV Kelemen István 1916 1. 11. 111 IV V 1937 Kelemen József 1911 1. 11. 111IV 1931 Kereszegi Ferenc 1917 1. 11. 111IV 1940 Keresztes Antal 1902 11. 111IV 1922 Keresztes Margit 1902 1. 11. Ili IV 1925 Kerezsi András 1916 1. 1 Kerezsi Károly 1906 1. Kerezsi Tivadar 1898 IV 1923 Kémenes József 1912 1. 11. 111IV 1931 Király István 1918 1 1. Kiss Béla 1920 1 1. 11. 111IV 1939 ? Kiss Ferenc 1934 Kiss Ferenc 1913 1 IV Kiss József 1921 1.11. 111 Kiss Kálmán 1912 1. 11. 111IV 1933 Klára lózsef 1918 1. 11. 111IV V 1938 Klimkó Ferenc 1897 11. 111IV 1922 Kobulniczky Béla 1913 1. 11. 111IV Kocsis Dezső 1914 1. 11. 111IV 1932 U. Kocziány Anna 1907 Koncz István 1908 I. 11. 1. U. lll IV Kontsagh L. Sándor 1907 1925 Komlósi József 1914 1. U. 1111936 1. 11. 111IV V Kovács András 1919 1. Kovács Béla 1904 Kovács Béla 1913 1. 11. 111IV V 1937 Kovács Boldizsár 1912 1. 11. 111IV 1931 Kovács Erzsébet 1902 1. 11. 111IV 1 1923 Kovács Ferenc 1913 1931 1. 11 111IV Kovács Ferenc 1911 1. 11. 1935 Kovács Gábor 1914 1933 1. 11. 111IV Kovács Júlia 1892 111IV 1922 IV Kovács Katalin 1897 1923 Kovács Laios 1898 192? Kovács Mihály 1894 IV 1920 1. 11. 111IV Kozma János 1905 1924 Koródy Ferenc 1921 1. 11. Koródi József 1911 IV 1935 1901 IV Kóry Ferenc 1920 1921 Kósa László 1. 11. 111 Kósa Vince 1. 11. 111IV 1915 1933 Kölló Gábor 1916 1939 1 1. 11. 111 IV V i Köntés József 1. 1913 Köpeczy Gyula 1918 11 1. Köpeczy Lajos 1912 1. 11. 111IV 1933 1 Kőszegi Endre 1907 1 111IV 1926 Kriszta Lajos 1914 1 1. 11. 111IV 1934 Kristó Antal 1904 ! i. Kristó László 1910 1929 j 1. 11. 111IV Kukla József 1898 1922 Kuna Benedek 1905 1. 11. 111IV 1925 1. 11. 111IV Kuna Erzsébet 1899 1924 Kuna József 1901 1. 11. 111 1908 Kuna Mihály 1. 11. Hl IV 1909 1. 11. 111IV Laiber Győző 1929 1899 111 Lajos Gyula

cvi CM irí8 £ $ 8 iC oö o 00 00 CM C M CM CM CM a 8 cn 00 3 £P CM co oT > u co lO 2 Sí 5 ."M s o u

tN /5

NÉV

i>i

CM ő

.

I

1

§

1I

£

I I sI I

Sorszám j|

34 >

NÉV

Nilgesz János 410 Nyáguly István Obwéger József Oláh Béla Olti Jenő Orbán Ibolya 415 Orbán József Orbán Károly Orbán L. Ferenc Orbán Margit Orosz Kálmán 420 Ötvös Lajos Paál Attila Paál István Paál József Papp István 425 Para Sándor Patek Ede Pálfi Endre Pálkó Zoltán Páll Béla 430 Páll István Páll Vilmos Pálosi János Páska János Pászka András 435 Perei Lajos Petres Béla Petres Dénes Petres Ignác Petres József 440 Petres Rozália Péter Bertalan Péter Imre Péter Jeremiás Péter Károly 445 Péter Lóránd Péter Margit Péter Vilma Péterffy István Potyó Imre 450 Papp József Puskás Ágoston Puskás Samu Püspök András Rajka József 455 Rácz Gyula Rácz Lajos Ráduly Benjámin Ráduly Imre Reichenberger R. 460 Réthy Rezső Ritweisz Rezső Salamon Ferenc Salamon József Sarka Lajos 465 Sass Antal Sándor Géza Sándor Júlia Sántha János Sántha Sándor

8 5 — cmcoJ" in CD «ToT o>« . O oT 0 CM N M N C M M N W m M f O M M f O n f O Q ^ ' í N 2 2 3 Si t y) 01 ' 1906 IV ! I 1925 1 1917 í 1905 1. 1 1904 1. 11. 111IV I 1924 1900 11. 111IV 1922 1904 1 u. 111IV 1924 1 1907 1. 11. Ui IV 1926 11)13 1 11. 111P V 1936 1902 111 IV | 192'^ 1901 1. 11 UI IV 1923 1913 1 11. lIlllV 1933 1925 1. 1920 1. 11. III 1916 1. 11. III IV V. 1936 1911 1 11. III IV 1934 1917 1. 1913 1.11. 111IV 1933 1921 1. 11 111IV 1940 1910 1. 11. III IV 1929 1915 1.11. III IV V. 1937 1917 1. 11. III IV V. 1936 1912 1. 11. 111 IV 1932 1916 1. 1905 1. 1910 1. 11. 111IV 1929 1915 1. 1918 1. 11 111 1912 1. 11. 111IV 1933 1903 1. 11. III IV 1923 1905 1. 11. 111 IV 1924 1901 1. 11. 111 1901 11. 111IV 1923 1908 1. 11. 1916 1.11. 111IV 1934 1903 1. 11 111IV 1923 1915 1. 11. 1919 1. 11 III IV 1939 1902 1. 11. 111IV 1923 1904 1. 1903 11. 111 1922 1918 1. 1921 1. 11. III IV 1940 1908 1. 11. 111 IV 1931 1906 1. 11. 111IV 1926 1911 1. 11. 111 IV V. 1937 1902 1. 11. 111IV 1923 1905 1. 11. IU IV 1929 1911 1. 11. 111IV 1933 1894 1931 1912 1. 11. 1919 1. 11. 111 1895 IV 1920 1905 1. 11. 111 IV 1917 : i 1.» 11. 111IV V.! 1937 1920 1898 IV I I I I 1925 1906 IV ' I I 1 1915 1.'11. 111IV 1 ! 1935 1912 1. 11. 111IV í 1930 1 1906 1. 11.111IV 1924 1897 IV I i i w ^ 1914 1 1. 11. IU IV | 1934

35 E N cn/) CO

O O Ó if> 00 cd 00 © 1 >O C MCMC M CM MC CM CMO 0) N c*3 8 B 00 00 3 C M NÉV O) 2 O CM g oT >E C M 00 eo a S S «r § & 1 I 2 i o> Oi Oi Oi Oi Oi 2 2 •3 | N C/î2 - 2 Oi Oi Oi 2 2 o> Oi 2CM II 1i r;) ^L» C/ 1wm 470 Sebestyén Lajos 1912 1 1 1 1931 V 1.11. Sebők Béla 1911 1929 1. i". 111IV Selyem Tamás 1910 1929 1. 11. 111IV Serdült Sándor 1921 i 1. 11. lll Sereghi Sándor 1909 1. 11. HlIV 1906 475 Sigmond József 1. 11. Sigmond Lajos 1912 1. Siklódi Ferenc 1912 1. 11. Silló Vilmos 1917 1. 11. Simó Aladár 1922 1. 11. 1919 1940 480 Simó József 1. 11. 111IV Simó László 1910 1934 1. 11. 111IV Simon Béla 1920 1. 11. Simon János 1911 1933 1. 11. 111IV Stefán László 1923 l. U. 1916 1936 485 Sütő Károly 1. 11. 111IV V. Szabó Ferenc 1910 1. 11. 111IV 1930 Szabó Gizella 1904 11 111IV 1925 Szabó György 1913 1. 11. 111IV 1931 Szabó János 1893 1920 1922 490 Szabó János 1. U. Szabó Lajos 1909 1. Szabó Lajos 1914 1. 11. 111IV V. 936 Szabó Z. András 1910 1. 11. 111IV Szántó Gyula 1917 1. 11. 1921 495 Szántó Lőrinc 1. 11. Szász Antal 1905 1925 1. 11. 111IV Szász Dezső 1917 1. 11. 111IV V. 1936 Szász Ferenc 1900 IV 1920 Szász Gyula 1912 1931 I. 11. 111IV 1923 500 Szász Gyula 1. Szász József 1904 1. 11. 111IV 1923 Szász Rudolf 1900 1920 Szász Zoltán 1913 11. 111IV 1932 Szeikovits Ferenc 1901 IV 1925 1917 1. 505 Szekeres Antal 1912 Szende Ferenc 1934 1. 11. lll IV Szentes Szilveszter 1911 1. 11. lll IV 1929 1903 1. 11. 111IV Székely Béla 1924 Székely János 1. 1918 1912 1933 510 Székely Miklós 1. 11. lll IV Szélyes Márton 1920 1900 ,!í niI Szitter Gyula 1925 JV 1907 1 Szopos László 1. 11. 111IV 1930 1910 Szőcs Béla 1. 11 111IV 1933 1913 1917 í 515 Szőcs István 1. í 1902 Szőcs János 1913 lll Szőcs József 1. 11. lll 1933 1921 1. 11. ni IV 1940 Szőke Imre 1917 Szőts István 1. 1910 1929 520 Szpiska Ferenc 1. 11. 111IV Tamás András 1916 1. 11. 111IV V. 1936 1. 11. 111IV Tamás Antal 1907 Tamás Imre 1907 1. 11. 111IV 1925 1. 11. lll 1/ Tamás Mihály 1904 1926 1903 525 Tamás Sándor 1. 11. 1 1926 1921 Tatay László 1. 1 Texe Emil 1907 1. 11. 111IV 1 Técsi István 1923 1. Thiesz Rezső 1903 1. 11. 111IV 1923 530 Tompos Lajos 1899 IV 1920 1 1 *

§

£

&

535

540

545

550

560

5G5

570

NÉV Topái Sándor Tordai András Tóth András Tóth Dénes Tóth Ferenc Tóth Gáspár Tóth Lajos Tóth Vilmos Török Albert Tőzsér Károly Tuzson János Ugrón Albert Ugrón Tibor Vadász József Vaida Lajos Valló Mária Valovits Ferenc Varga Elemér Varga József Vargha Elek Vargyas János Vass Ferenc Vass Ferenc Váradi Ferenc Veégh Miklós Venczel Ernő Veress A. Ernő Veress Antal Vékási György Vén István Vitéz Antal Vitos Lajos Vizi Menyhért Vorzsák László Vorzsák Ferenc Vulkán Béla Wéber József Zonda Imre Zöld Anna Zsidó Albert Zsidó Jenő Zsögön A. József Zuléger József

O) «o 3 CM rz: o oT s CM c/S~ o> Oi 2

S 8 ^ sí

§

Oi

r-'

& CM

S Ü £ I1

CM00 S (3 Oi Oi 2 OJ Oi Oi

CM CO co 8 co § 00 — Oi

(O C> f io 2 2

£8 3 Oi

1

Oi 3

Oklevelet szerzett

N t/î Ui O CD /

J 1934/35.1

B

| 1922/23 íj

36

1.11. 111IV 1940 1919 i. 1923 I 1. 11 ni IV 1912 1924 1905 1. 11. 111IV 1. 1919 1936 1. 11. in IV 1912 1905 1. ii. 111IV 11 1. 11 1910 111IV 1. 11. 1920 11. 1915 1 1. ii. 111 IV V. 1916 1. 1911 1. 11)11 1926 1906 1. 11. 111IV 1920 1900 '925 1902 111 IV 1922 1903 IV 1935 1. 11. 111IV 1912 1920 1900 IV 1 1 1 1. ii. 1903 1936 1. 11. 111IV V. 1915 1931 IV 1 1 . 1 1 1 1. 1912 1916 1. II. 111IV 1934 1915 1 11. IV 1910 1. 11. 111 1936 1. 111IV V. 1916 11. 1931 1912 1. 11. 111IV 1905 1. 11. 111IV 1924 1. 11. 1916 1925 11. ni IV 1903 1922 1896 1930 1909 1. 11.111IV 1930 1910 1. 11. 111IV 1. 11. ni IV 1925 1905 1906 1. 1. 11.111VI 1940 1921 1916 I. 11.111IV 1935 1913 1. 11.111 IVV. 1937 1904 1. 11. 111IV 1 1924 1918 1938 1 L 11. 111IV 1915 l.'ll 111 1930 1 | 1911 1.111. 111IV 1920 1901 IV 1 1

c.

f\z 1940—41. iskolai év. Marosvásárhely. 1. Az iskolai év története. A tanév lefolyása. Az idegen megszállás vége az erdélyi (csíksomlyói) róm. kat. tanítóképzőt Marosvásárhelyt találta, ahol a 4 osztályos gimnáziummá leépített volt róm. kat. főgimnázium négy felső (V.—VIII.) osztályát pótolta. 1940. augusztus 30-án délután épen alakuló értekezletre gyűlt össze a tanári testület, amikor a rádió hirűl adta a bécsi döntés eredményét: ÉszakErdélynek és a Székelyföldnek a Csonkaországhoz való visszacsatolását. Szükségtelen ecsetelni azt az örömet, mely e hir nyomán sok százezer erdélyi magyar lelkét eltöltötte. A tanári testület tagjai az erkölcsi elvek diadalát, az ezeréves magyar igazság érvényesülését látták a döntésben, amely a legnagyobb emberi jót: a szabadságot jelentette számunkra. Az öröm szeptember W-ény a honvédek marosvásárhelyi bevonulásával emelkedett tetőpontjára. Azonban az örvendetes változás az intézet új feladatok elé is állította. Hála a tanárok és a növendékek töretlen nemzeti szellemének, a nagy magyar lelki közösségben való értelmi, érzelmi és akarati beilleszkedés nem zökkenést, csupán kiteljesedést jelentett számunkra. Ezért a magyarságismereti anyag átvétele: a magyar történelem, földrajz és alkotmánytan elsajátítása nem munkatöbblet, hanem az érdeklődésnek szívesen vállalt kielégítése volt. A másik feladatot a magyar iskolaszervezetbe való maradéktalan beleilleszkedés képezte. Mivel a gimnázium, a maga ősi jogára hivatkozva kérte és az Egyházmegyei Hatóság előzékenységéből meg is kapta 8 osztályú intézetté való kiépítését, a tanítóképző-intézet visszanyerte önállóságát és mozgási szabadságát. Csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy a mozgás csak a Marosvásárhelyről Csíkba való visszatérés irányában haladhat. Ezt két körülmény határozta meg: egyrészt, hogy a marosvásárhelyi áll. tanítóképző is magyarrá lett, másrészt, hogy a katolikus tanítóképzőnek az erdélyi katolicizmus középpontjában: Csíkban volt és van is a helye. Amig az Egyházmegyei Hatóság a tanév egész folyamán a visszatérés lehetővé tételén fáradozott, addig az igazgatóság és a tanári testület a magyar tan- és nevelési rendszer megismerésével és az intézet munkájának erre a rendszerre való átállításával volt elfoglalva. Sikerült is a tanév lefolyását mostmár a magyar szokásoknak megfelelően biztosítani. Okt. 12-én a tanári testület új alakuló gyűlést tartott, okt. 15-én pedig résztvett az intézet a helybeli kat. iskolák közös Veni Sancte-ján és a ferences nővérek zárdájában tartott együttes tanévnyitó ünnepségén. Nov. 13-án volt az I. félévi módszeres-, dec. 19-én az ellenőrző értekezlet. A karácsonyi szünet után, amely dec 21-től jan. 6-ig tartott, a rendtartásszerü időben: jan. 31-én megtartottuk az I. félévi osztályozó értekezletet is.

38

Február 28-án volt a II. módszeres, majd az ápr. 5—15-ig tartó húsvéti szünet után: ápr. 28-án a II. félévi ellenőrző értekezlet. A IV. osztályban május 15-én, a többiekben pedig jun. 7-én fejeztük be a tanítást. Ezt összefoglalások, junius 15-én pedig a gimnáziummal közösen tartott Te Deum és záróünnepély követték, mig az évvégi osztályozó- és a záróértekezletet, némi eltolódással, junius 23-án tartotta meg a tanári testület. Változások a tanári testületben. Az új helyzet a tanári testületben is mélyreható változásokat idézett elő. A régebbi tanári generációból mindjárt a tanév elején eltávozott Koncz Lajos, hogy a helybeli áll. tanítóképzőintézetet átszervezze, majd, mint megbízott igazgató, azt tovább is vezesse. Koncz gyak. tanítói, majd, tanári minőségben 1920. óta működött az intézetnél és azt egész 20 éves vándorútján végigkísérte. December végén elhagyta helyét Angi Dénes igazgató is, hogy értékes tanügyi tapasztalatait áll. gimn. igazgatói minőségben a helybeli tanker. kir. főigazgatóságnál, mint a tanítóképző-intézeti ügyek szakelőadója érvényesítse. Angi igazgató szintén 1920. óta volt az intézet tanáia, amelyhez 1936ban mint igazgató került vissza. Nehéz időkben nagy hozzáértéssel vezette a képzőt és a gimnáziumot és az ő, önfeláldozásig menő, fajszeretete is nagyban hozzájárult ahoz, hogy az intézet magyar szelleme töretlen maradt. A gimnázium kiépítése és a magyar tanterv bevezetése következtében a tanárok szakok szerinti átcsoportosítása ís szükségessé vált. Ennek érdekében az Egyházmegyei Hatóság Dr. Veégli Sándor és lncze István tanárokat a gimnáziumhoz helyezte át, viszont Pataki József és Harmath Sándor gimnáziumi tanároknak a tanítóképző-intézetnél jelölt ki tanszéket. A tanári testület kiegészítése céljából okt. l-re Sántlia Alajos magyar-német szakos tanárjelölt kapott helyettes tanári kinevezést, Koncz Lajos helyébe pedig Balogh Antid csíkszeredai tanárt helyezte át az Egyházmegyei Hatóság. Angi Dénes utódaként junius 1-i érvénnyel Dr. Rajka Géza kolozsvári áll. leánygimnáziumi tanárt, a temesvári róm. kat. magyar gimnázium és tanonciskola volt igazgatóját nevezte ki az Egyházmegyei Hatóság az intézet igazgatójává. Mivel azonban Dr. Rajka igazgató egyházmegyei tanfelügyelői minőségben egyelőre a központban teljesített szolgálatot, januártól július végéig mint h. igazgató, a gimnázium új igazgatója: Daróczi László vezette a tanítóképző-intézetet is. A változások utórezgéseként márciusban Balogh Antal, áprilisban pedig Nagy István tanárok is elhagyták az intézetet, hogy a kolozsvári áll. gimnáziumhoz, illetve tanítóképzőhöz menjenek át. Balogh tanár tudományos kutatásai érdekében távozott az egyetem közelébe. Nagy István tanár 1934. óta tanított az intézetben és annak zenei életét újból felvirágoztatta. Az órák szakszerű ellátásának biztosítására az Egyházmegyei Hatóság kötelezte a tanítóképző és a gimnázium tanárait, hogy szükség szerint bármelyik intézetben vállaljanak órákat. A tanárok ennek a rendelkezésnek dicséretes ügybuzgósággal tettek eleget A tanárokat a tanév elején csupán fogadalom letételére köteleztékMikor aztán, eddigi szolgálatuk figyelembevételével, a V. K. M. rangsorolta őket és a megfelelő államsegélyt is kiutalta részükre, április 1-én a marosvásárhelyi plébánia templomban Jaross Béla pápai prelátus, főesperes-plébános kezébe letették a hivatalos esküt is. Ugyancsak a tanév folyamán megtörtént a tanároknak a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézetébe, valamint az OTBÁ-ba való felvétele is. Mindezen ügyek elintézésénél az illetékes hatóságok messzemenő jóakaratot mutattak. Látogatások. Főkép a magyar rendszerű iskolai élet beindításával

39

kapcsolatban az intézetet a tanév folyamán többen felkeresték. A látogatások — időrendben — a következők voltak: Nov. 14. Dr. Kocli Nándor az erdélyi közoktatásügy átszervezésének irányításával megbízott tanker. kir. főigazgató rövid látogatása. Decemberben a V. K. M. két kebli tisztviselője jelent meg az intézet és a tanári testület adatainak a helyszínen való felvétele céljából. Jan. 8. Dr. Szoboszhiy László, a gimnázium főgondnoka a tanitóképző osztályait is meglátogatta és tapasztalatairól értekezlet keretében számolt be. Jan. 11-én Dr. Huszka János miniszteri tanácsos, a tanítóképző ügyosztály vezetője és Dobosy Elek tanügyi főtanácsos keresték fel a tanítóképző és a gyakorlóiskola valamennyi osztályát. Az intézetnek különösen a fegyelmét emelték ki és megállapították, hogy a patinás iskolát okvetlenül fenn kell tartani. Április havában Sándor Imre püspöki ált. helytartó jött el az intézetbe és igyekezett az ennek áthelyezésével kapcsolatos kérdéseket tisztázni. Ápr. 29. és 30-án Dr. Boqa Alajos prelátus-előadó végezte szokásos évi látogatását. Miután a képzőnek is felkereste valamennyi osztályát, az ifjúsághoz pedig a vallásos magyar nevelés három őstényezője: a kat. templom, a kat. iskola és a kat. család megbecsülése érdekében hatásos intelmeket intézett, a látogatást befejező értekezleten a tanári testületnek is értékes útmutatásokat adott. Május 7. és 8-án Angi Dénes áll. gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó az állami főfelügyelet képviseletében végzett látogatást a tanítóképzőben. Mivel az intézet helyzetét, mint annak volt igazgatója, alaposan ismerte, a látogatást befejező értekezleten az intézet sorsát és munkáját illetően sok értékes és helyénvaló gondolatot fejtegetett. Végül június 4-én székelyföldi úlja során felkereste az intézetet Dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is, akit a tanári testület és az ifjúság a szeretet és a hála őszinte érzelmeivel fogadott. Oktató és nevelő munka. Az erdélyi, volt 4 osztályos tanítóképzőket a V. K. M. átmenetileg úgy szervezte, hogy azok I. és II. osztálya mint liceum, a III. és IV. osztály pedig mint tanítóképző működjék. Mivel a tantervet közlő 172.746—940. V. sz. rendelet csak december közepén érkezett le, a rendszeres oktató munka kezdetét is csak innen számíthatjuk. A tanári testületre háruló feladat nem volt könnyű. Eltekintve a tanulók ide-oda vándorlásától, ezeknek az idegen megszállás alatt szerzett elégtelen nyelvi és helyesirásbeli ismeretei és a tankönyvek hiánya is sok nehézséget okoztak. E tekintetben sokat ért a két módszeres értekezlet, melyeken a feladatok számbavétele mellett a tanári munkának a közben elkészült tanmenetekre alapított tervszerűségét és egységét is- sikerült biztosítani. Egy másik nehézség volt, hogy a gimnáziumokkal való hosszas együttélés következtében a jórészt gimnáziumi képesítésű tanárok a tanítóképző sajátos feladatait és az ennek megfelelő módszerbeli különbségeket csak fokozatosan birták magukban tudatosítani. A nevelőmunka célkitűzései az intézet katolikus, magyar jellegével már adva voltak. Bár a testület ellenőrizte azt is, hogy a másvallású tanulók is eleget tegyenek vallási kötelességeiknek, szóval és példával elsősorban arra törekedett, hogy a túlnyomó többségükben katolikus növendékek hitben és erkölcsökben igazi katolikusokká fejlődjenek. A vasárnapi és ünnepi, sőt ősszel és tavasszal mindennapi misehallgatás, a tanév folyamán ötször végzett közös szentgyónás és áldozás és a márc. 27—29 között P. Dr. Vitéz Berárd vezetésével megtartott lelkigyakorlatok is ezt a célt voltak hivatva előmozdítani.

40

A hazafias nevelés első, időszerű célkitűzése a nagy magyar közösségbe való tudatos és készséges beleilleszkedés volt. E tekintetben segítségünkre jött a nemzeti összetartozás jegyében fogant- „testvériskola"-mozgalom is. Intézetünket a kalocsai róm. kat. érseki líceum és tanítóképző-intézet fogadta testvérévé, mert »Erdély visszatérése nyomán új testvériségnek kell kisarjadnia. Egymásra kell találnunk, egymás kezét fogva kell erősödnünk, hogy a jövő megpróbáltatásaival szemben ellenállók lehessünk« — ezt irta Laszczik Ernő, a testvérintézet igazgatója. Ezt az üzenetet a tanulókkal is megismertettük és sokat hányatott intézetünk növendékei nevében is beszéltünk, amikor ^testvéri szivért testvéri szivet ajánlottunk fel, hogy mint egy anyának gyermekei együtt dolgozhassunk szent vallásunk dicsőségéért és édes hazánk integritásáért^. De a tanári testület igyekezete kiterjedt arra is, hogy a felszabadulás nyomán fellángolt hazafias öröm hatása állandósuljon és a csupán érzelmi, meg szólamhazafiasság helyett magát önmegtagadásban és építő tettekben kiélni akaró hazafiasság legyen úrrá a leendő népnevelők lelkén. A jugoszláv hadsereg magyar nemzetiségű tagjai számára való gyűjtés az aktiv nemzeti közösségtudat felébresztése mellett a szociális segíteniakarás szolgálatában is állott épen úgy, mint az árvízkárosultak megsegítésére indított országos mozgalomba való cselekvő bekapcsolódás is. Az iskolai ünnepélyek, melyek közül a nagyobbakat a gimnáziummal együtt rendeztük, szintén nevelői gondolatok kifejezésére szolgáló alkalmak voltak. Időrendben a következő ünnepélyeket és megemlékezéseket tartottuk : Október harmadik hetében megemlékezés a magyvr-finn testvériségről Október 31. megemlékezés a takarékosság jelentőségéről az egyén és a nemzet életében. Nov. 5. Ünnepély Szt. Imre herceg, a magyar ifjúság védőszentjének tiszteletére. Dec. 6. Horthy Miklós Őfőméltósága névnapjának megünneplése. Dec. 11-én, a limanovai csata évfordulóján, megemlékezés a »vörös ördögök* bámulatos vitézségéről. Márc. 15. Az önképzőkörök szabadságünnepélye. Nemzeti imádságainkat a két intézet növendékei közösen énekelték. A Nemzeti dalt Paál Attila IV. oszt. képzős szavaMa, mig az ünnepi beszédet János Pál IV. oszt. növendék, a tanítóképző önképzőkörének elnöke mondta. Ápr. 4. Kegyeletes megemlékezés gr. Teleki Pálról, a tragikus körül mények között elhúnyt tudós miniszterelnökről. Május első hetében ünnepély volt az anyák tiszteletére. Május 25-én, a Hősök napján résztvettünk a Széchenyi-téren tartott ünnepségen, majd megkoszorúztuk a hősöknek a temetőben levő emlékkövét. Június 18-án szentmise volt a születésnapját ünneplő Kormányzó Ur Őfőméltóságáért. Fegyelmi állapot. Az intézetben az iskolai év folyamán példás fegyelem uralkodott. A tanári testület elé egyetlen fegyelmi eset sem került. Egészségi állapot. Hasonló megnyugtató képet mutatott a tanulók egészségi állapota is. A januári, igen enyhe lefolyású, influenza-járványtól eltekintve a tanárok és a tanulók tömeges megbetegedése a tanítást nem hátráltatta. A tanulók különben Dr. Szabó Jenő intézeti orvos állandó egészségügyi ellenőrzése alatt állottak. A tanulók segélyezése és jutalmazása. Az intézet, a maga igen szerény anyagi lehetőségei ellenére is, törekedett az igyekvő és jó magaviseletű,

41

szegénysorsú tanulókat díjkedvezménnyel és ellátási segéllyel támogatni. A tandíjkedvezményeket a tanulók névsorában tüntetjük fel. Alapítványt, vagy ösztöndijat élveztek: Antal Adolf, Balázs Ferenc, Bokor István, Ferencz Antal, Ötvös Lajos és Técsy István II. Biró László, Lónay Sándor, Stefán László és Szántó Lőrinc III, valamint Illyés Albert, János Pál, Kiss József, Kósa László és Páll Attila IV. os^t. tanulók. Szorgalmukért és jó magaviseletükért a tanév végén a következő tanulók részesültek jutalomban Pénzjutalmak: Kósa László IV. o. t. 35 pengő (Salamon Lajos tanár adománya), Kiss József IV. oszt. tanuló 25 pengő (Dr. Szoboszlay László és Révai Kelemen adománya) és János Pál IV. oszt. tanuló 10 pengő (Dr. Szoboszlay László adománya.) A V. K. M. adományából könyvjutalmat kaptak: Boncz István, Lakatos Pál, Mózes Sándor, Rácz Károly és Székely Károly (szertárkezelő) I., Antal Adolf, Ferencz Antal, Ötvös Lajos és Tatay László II, végül Andrássy Lajos, Illyés Albert, János Pál, Kiss József, Kósa László, László Zoltán és Paál Attila IV. oszt. tanulók. A jutalmak nagylelkű adományozóinak az intézet e helyen is hálás köszönetét fejezi ki

Z. Hatóságok. A fenntartó Egyházmegyei Hatóság képviselői: Márton Áron gyulafehérvári róm. kat. püspök, az egyházmegyei tanintézetek főigazgatója. Sándor Imre pápai titkos kamarás, székesegyházi kanonok, püspöki általános helytartó, az országgyűlés felsőházának tagja. A főfelügyeletet gyakorló Állami Hatóság részéről: l)r. Hóman Bálint m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Dr. Huszka János miniszteri tanácsos, a tanítóképző ügyosztály vezetője, Dr. Rózsa József tankerületi királyi főigazgató és Angi Dénes áll. gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó.

A tanár neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai) igazgató, történelem-földrajz

Angi Dénes

1

igazgató, természetrajz földrajz

Daróczi L*9zl6

2

810ig*lati ével- Mely osztályban, mely aek 81 tárgyakat és heti hány órában tanít c V | osztály (O — O Tantárgy 1 d cCo3/
| 11. lic.j III.tkp. IV.tkp. | Heti óraszám

| Sorszám

J

|

3. A tandri testület névjegyzéke, iskolai munkaköre.

s

27

!

5

j 29- 1

1

!

1 í !

1ii l 1

Osztályfőnök

Egyéb szolgálati beosztása

1941. dec. 31-én állami szolgálatba lépett. Megbízott igazgató 1941. január 1-töl

c
C 5/ n 0» l i N C O 1)a o C/5 a o M

--

igazgató, történelem— latin szakos gimn. tanár

Mely osztályban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít «E 0 OsztályN Cfl 0 osztály w3- főnök Tantárgy £ci O aS X

Egyéb szolgálati beosztása

lll.tkp

Sso Igálati évei neli él.

A tanár neve, alkalmazásónak minősége, képesítése (szaktárgyai)

1. üc. I II. lic..

I Sorszám

II

42

Dr. Rajka Géza

3

Ferencz József

4

ren-

des tanár, filozófiapedagogia szakos tanítóképző-intézeti tanár

Hanti a th Sándor

5

Igazgató 1941. évi június hó 1. óta

261 #

5 5

4 3 2 6 1 1 1 17 IV. tkp. i

nev. tadomány Un. gyakor atok roind kérdének

h.

tanár, földrajztörténelem szakos gimn. tanár

3

3

földrajz

2

3

5

I.

lic.

Milosits Béla x. tanár

6

magyar— történelem szakos gimn. tanár

5

1

2

magyar

3

Tanszékét a r. k. gimnáziumban egészítette ki.

4 14

4

3

I

i

tanár történelem- román szakos gimn. történelem tanár 11 6 román

Pataki József X.

7

—

Sânt hu Alajos h. ta-

8

nár, magyar német szakos, gimn. tanár

1 1

német

3 4 2 2 11 lll. tkp. ii

—

! ! 1 í

3

1 í 1 í

9 10

Páll Béla

tanító

népiskolai

Kovács Tamás nép-

11

iskolai tanító

6 2

hittan

2

2

Tanszékét a r. k. gimnáziumban egészítette ki. A cserkészcsapat p. Iskolasz. vezetője

3

Tanszékét a r. k. gimnáziumban egészítette ki.

4

Tanszékét a r. k. gimnáziumban egészítette ki. Bennlakási felügyelő.

Sturek Emil x. tanár,

neveléstud. —filozófia szakos tan. képző-int. tanár

Tanszékét a r. k. gimnáziumban egészítette ki. Titkár.

11. lic.

5

A gyakorló-iskola 1. II. osztályának tanítója

35

A gyakorló iskola UI.-IV. osztályának tanítója

Hant Géza óraadó

12

tanár, latin-történelem szakos gimn tanár

3

i történelem

3' 2 i

5

A r. k. gimnázium h. tanára

j| A tanár neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai)

810 lati óvé- Mely osztályban, mely nek as. tárgyakat és heti hány órában tanít c (fi 09 o

Heti óraszám

I Sorszám

II

43

Iíorráth Ágoston óra-

13

adó tanár, francialatin szakos gimn. tanár

3

óraadó tanár, a rajz és szépírás tanára

1

2 2

testnevelés

6

2

1

1természetrajz 3 3 2 2 10

A természetrajzi szertár őre. A r. k. gimnázium h. tanára

6

földrajz 1 számtan

2 4 3 2 1 12

A r. k. gimnázium rendes tanára

2

4

A kápolna őre. Bennlakási ig. A r. k. gimn. r. tanára

5

Tanári könyvtár őre. A r. k. gimnázium r. tanára

1 1

Testnevelési szertár őre. A r.k. gimn. h. tanára

6

J)r. Jablonkay István

15

A líceum sportkörének vezetője. A r. k. gimnázium h. tanára A rajzszertár őre. A r. k. gimnázium r. tanára

6

óraadó tanár, természetr.—földrajz szakos gimn tanár

Egyéb szolgálati beosztása

rajz 2 2 2 2 12 kézimunka 2 2

Inrze István

14

Osztályfőnök

László Imre óraadó

16

tanár, természetföldrajz szakos gimn. tanár

Petres Kálmán

17

óra-

adó tanár, a hittudomány tanára

17

1 h ittan

19

földrajz 1 gazdaságt.

2

I I

Pongráez Tamás óra-

18

adó tanár, történelem-földrajz szakos gimn. tanár

óraadó tanár, oki. testnevelési tanár

3

2

Rajkai Tibor

19

2

20 21

1 testnevelés

I I I

Salamon Lajos óra-

adó tanár, mennyiségtan-természett. szakos gimn. t.

_

29 1 természettan _

Dr. Szabó Jenő óra-

adó tanár, orvos

—

egészségtan

—

3 2

—

1

A természett. szertár őre. A r. k. gimn. r. tanára

5

Iskolaorvos

4

Értekezleti jegyző. A r. k. gimn. r. t.

3

A r. k. gimn. h. tanára

Dr. Veégh Sándor óra

22

adó tanár, magyarromán sz. gimn. t.

.3

5 román

2 2 I

Dr. Vild Frigyes óra-

23 24

adó tanár, németfrancia sz. gimn. t.

Kozma Géza

tanár

óraadó

Nyug. tanár *Zsög'ón Zoltán

1

,

német

ének 1 karének

1 1 2 1 1 1 1 1 9

c ig., magyar-történelem szakos tanítóképző int tanár. (1939. óta.)

44

4. A tanárok iskolánkivüli irodalmi, társadalmi munkássága. Daróczi László: az Erd. Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács közgyűlésének, a marosvásárhelyi róm. kat/egyházközség tanácsának és iskolaszékének, az állami iskolák gondnokságának és a tanonciskola felügyelőbizottságának tagja. Igazgatóválasztmányi tagja a Dr. Gecse Dániel Emberszereteti Intézetnek, választmányi tagja a Stefánia Kisdedóvónak és a Vörös Kereszt Egylet marosvásárhelyi fiókjának. Ferencz József előadást tartott a Szociális Misszió Társulat irodalmi előadássorozatában. Milosits Béla: irodalmi előadást tartott a Szociális Missziótársulat élőadássorozatában Sántha Alajos: irodalmi előadást tartott a Szociális Missziótársulat előadássorozatában.

5. Tanulmányi kirándulások. A visszacsatolás után Erdély vasúti hálózata gördülő anyag nélkül maradt, a Nyárádtőnél húzott vonal pedig kettévágta a székely körvasútat. Igy a nehéz és körülményes utazási viszonyok miatt nagyobb kirándulás szervezésére nem lehetett gondolni, örvendetes kárpótlásúl szolgált az énekkar budapesti szereplésének alkalma, amikor legalább az énekesek megtekinthették a főváros látnivalóit. Az utazás költségeit a hangverseny rendezőbizottsága fedezte. Különben a tanév folyamán a szaktanárok többször elvitték a tanulókat a város és környéke történelmi és kulturális nevezetességeinek, valamint jelentősebb ipartelepeinek megtekintésére.

6. Könyvtárak és szertárak gyarapítása. Az 1916-os román betörés, valamint az intézetnek az idegen megszállás idején történt háromszori költözködése következtében a felszerelés és a gyűjtemények majdnem teljesen megsemmisültek. Mégis az intézet küszöbön álló hazaköltöztetésére való tekintettel az Egyházmegyei Hatóság a könyvés szertárak gyarapítását későbbre halasztotta. Csupán a földrajzi szertár számára szereztük be a szükséges térképanyagot és a könyvtárakat egészítettük ki tantervekkel és rendtartásokkal. A tanári könyvtárnak értékes felfrissítését jelentette a V. K. M.-nak 209 könyvből álló adománya, köztük egy 180 darabból álló módszeres vezérkönyvsorozat. Ugyancsak ajándékképpen jutott a gyakorlóiskola a Kormányzó Ur Őfőméltósága képéhez, Himnusz-, Szózat- és Hiszekegy-táblákhoz és Magyarország-térképekhez.

7. Bíz ifjúsági egyesületek működése. Az idegen megszállás alatt az intézetben csak a Mária-kongregáció, az Iskolaszövetkezet és az énekkar működhetett. A bécsi döntés után siettünk a kényszerszünetet tartó önképzőkör és cserkészcsapat mellett a sportkört is életre hivni. Az ifjúsági egyesületek legtöbbjében az eddigi szokást követve, de meg a tanulók csekély létszámára való tekintettel is, a tanítóképző növendékei a gimnáziumi tanulókkal együtt dolgoztak. A Mária-kongregáció Petres Kálmán hittanár vezetése alatt felolvasások, szavalatok és ájtatossági gyakorlatok útján mélyítette a tagok lelki életét és katolikus érzületét. Az önképzőkör Milosits Béla tanár vezetése és János Pál IV. oszt. ta-

45

nuló elnöklete alatt tartotta üléseit és készítette elő az iskolai ünnepélyeket. Az olvasni vágyó tagok a gimnázium gazdag ifjúsági könyvtárát is használhatták. A Szt. Imre cserkészcsapatot és az Iskolaszövetkezetet a két intézet tanulóinak együttműködése mellett Pataki József tanár vezette. Milosits Béla tanár az ifjúság gyüjtőszenvedélyének helyes irányba való terelése és a gazdasági érzék fejlesztése érdekében megalakította a két intézet Diákkaptárát is. A sportkörben Rajkai Tibor testnevelési tanár irányítása mellett a tanulók a sport különféle ágait művelték. A kör felszerelése a KISOK adományából 7 drb. futballcipővel, a Nemzeti Sport szerkesztőségének jóvoltából pedig 3 futball-labdával gyarapodott. Ugyancsak a Nemzeti Sport szerkesztőségének adományából, buzgó és eredményes munkájuk jutalmául Boncz István és Mózes Sándor I., valamint Antal Adolf, Bokor István és Técsy István II. oszt. tanulók közt 10 darab szépirodalmi könyvet osztottunk ki. A tanítóképző és a gimnázium közös énekkarának Nagy István tanár volt a karnagya Az énekkar 50 tagja a tanár-karnagy és még 2 tanár vezetésével a budapesti érseki ált. helytartói hivatal meghívására résztvett azon a hangversenyen, melyet a budapesti egyházközségek február 2-án, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében »A gyermekért* rendeztek. Énekkarunk műsorszámai: a Székely keserves, a Csíki székely dalok, továbbá Bartók és Kodály kórusmüvei a kart nehéz feladat elé állították. Azonban hála Nagy István tanár szakértelmének és az énekesek kitartó szorgalmának, hetekig tartó, fárasztó előkészület után olyan sikert aratott a kar, hogy nemcsak a közönség elragadtatását érdemelte ki, hanem azt is, hogy néhány számát hanglemezen is megörökítették.

S. A tanulók névjegyzéke és érdemsorozata.

Boncz István ref. Fejér József (i) Héjjá Gyula (i) lncze Zoltán (i) 5 Lakatos Imre (i) Lakatos Pál (i) Mózes Sándor Rácz Károly (i) 9 Székely Károly (i)

1

ir ce

1 1I 1 1 íj 1 i; 2,|

1 2 3 2 1 2 3 2 1 2 3! 3 Íj 2 3' 2 1 1 l\ 1

2 3 2 3 3 3 3| 2 I 2 1 \ 1 1 2 1 2\ 2 2 1 2 2 2 2 2 1 1 2 3' 2 3 2 1 Jegyzet: Gimnáziumból jött: 8. Polgári iskolából jött: 1. 3

3

i

i

1

to Um 1 E

£lm

«' S*

0£

1 1 1 2 1 21 1

E £ha 0> E 3 0C3 •i

2 1 2 2 3 1 3 2 3 1 3 3 3 1 3 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 1| 2. 1 2 1 3 2 3 2 2

2 2 2 2 1

3 2 3 3 1

2 2 3 2 1

l

1

Rendszeretet

*> 0>> I

o(fi ÍJ

h* «0) E N

Ének Testnevelés

.I

1 Vi

Mennyiségtan Kézimunka

«J O O Jtf * 0h>

Osztályfőnök : Harmatit Sándor. T a n t á r 0 Ua k C Történelem Földrajz Német nyelv Román nyelv

A tanuló neve, vallása, ismétlő é, internátusban lakik-e?

Magaviselet

Sorszám

Liceum 1. osztály.

CL '•5 cG o

•o

aW » c) 0) UJ

1

2 60 2 2 2 1 1 80

1 60 1

46

T a n t á r 0 U ah I tfl uo

Magaviselet Hit- és erkölcstan Magyar ny. és irod. Történelem Földrajz Német nyelv Román nyelv Term.-rajzi ismer. Mennyiségtan

| Sorszám

A tanuló neve, vallása, ismétlő e, internátusban lakik-e?

Sturek Emil.

Kézimunka Rajz Ének Testnevelés | Ált. tanúim, eredmény | Rendszeretet | Elengedett tandíj P |

Osztályfőnök: |

Liceum 11. osztály.

bfi €)

1 00

«2 !-s 9 B N ©

<

Antal Adolf (i) Balázs Ferenc (i) Bikacsy Károly Bokor István (i) 5 Chvoj Rezső (i) Ferencz Antal (i) Kajtsa Dénes (i) Mezei Ferenc Ötvös Lajos 10 Szopos Sándor (i) Tatay László (i) 12 Técsy István (i)

1 1 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1 2 2 1

1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 2 2 3 2 2 3 1 2 1 2 3 2 2 2 1 3

1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 3 3 1

1 1 1 2 2 3 1 1 2 Íj 1 2

1 1 1 3 3 3 1 1 2 1 1 2

1 2 2 2

í í 1 1 1 2 2 n 2 2 1 1 u1 1 2 2 2 2 1 2

111. osztály.

Biró László (i) Both Jenő (i) Fekete László (i) Kóródy Ferenc (i) 5 Lónay Sándor (i) Stefán László (i) Szabó János (i) 8 Szántó Lőrinc (i)

1 2 2 2 1 1 1 2

2 2 2 2 2 2 2 2

1 2 3 1 1 1 1 1

2 3 2 2 2 2 1 3

1 3 2 3 2 2 2 3

2 3 4 3 2 2 2 3

2 1 2 2 1 2 2 3

1 3 3 2 2 1 1 3

2 3 2 2 2 3 2 2

2 2 2 2 2 2 3' 3 1 3 2 2

2 1 1 1 1 1 2 1

1

2 2 2

1 50

2 1 50 2 30 2 2 2 58 2

Pataki József.

Rajz Ének Zene Testnevelés | Ált. tan eredmény írásbeli külső alak | Elengedett tandij P |

Gazdasági ismer.

.-

'0 ih <9 1•fl) JX e Ifi •4) «5 NV 1 oé V) E 1N » -4) OI OÍ U H 2 2 1 1 2 3 3 1 4 3 1 2 2 2 1 2 2 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 2 3 2 1

Földrajz Mennyiségtan

A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e?

Osztályfőnök:

| Magaviselet Szorgalom Hit- és erkölcstan { Nev. és tanítástan 1 Nev. és tan gyak. | Magyar ny. és irod.| Román nyelv H Történelem °

| Sorszám

Tanítóképző

1 1 2 1 1 2 2 1 2 2 1 3 1 1 3 1 1 2 1 1 3 1 2 2

I

1 2 3 3 1 2 2 2

2 2 2 1 2 2 2 2

1 2 1 1 2 2 3 1

1 1 1 1 1 1 1 1

2 3 4 3 2 2 2 3

2 83 2 2 130 2 80 2 30 2 80 2

47

N je 01 «T c C£

•UJ

Ferencz József.

Zene j | | Testnevelés 1 | Ált. tan. eredmény | | írásbeli külső alak | 1 Elengedett tandíj P |

| Sorszám

A tanuló neve, vallása, isniétlö-e, internátusban lakik-e ?

Osztályfőnök:

Magaviselet | Szorgalom 1 Hit- és erkölcstan | | Neveléstörténetem | | Iskolaszervezettan | | Nev. és tan. gyak. | | Magyar ny. és irod. |
IV. osztály.

|

Tanítóképző

Andrássy Lajos (i) 1 2 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 2 2 1 1 2 2 83 Horgos Ödöng.k. 1 2 1 3 3 3 3 1 3 3 3 2 3 2 2; 2 1 3 2 1 2 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 i 1 2 2 Ilyés Albert (i) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 i 1 1 k János Pál (i) 5 Kádár László g. kat.(i) 1 2 2 3 3 3 3 1 3 3 1 1 3 1 3 2 1 3 2 60 / 1 1 1 / 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 í Kiss József (i) 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 1 1 2 1 Kosa László (i) Kovács András 1 2 2 3 3 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 1 3 2 83 László Zoltán (i) 1 2 1 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 3 1 1 1 2 2 60 10 ifj. Mezei József (i) 1 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 60 id Mezei József(i) 1 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 1 2 3 2 2 1 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 3 2 1 1 2 2 1 1 1 2 1 83 Paál Attila (i) Reichenberger Rezső(i) 1 2 1 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 1 1 1 3 2 14 Serdült Sándor (i) 1 2 1 2 2 2 2 2 3 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1

9. Képesítő vizsgálatok. Az iskolai év folyamán az intézetben két tanító- és egy kántorképesítő vizsgálatot tartottunk. a) Az első vizsgálat az 1940. december 1—14. napján tartott pótképesítő volt azok számára, akik az idegen megszállás idején Erdély különböző magyar tanítóképzőiben nem tudtak tanítói oklevelet szerezni. A vizsgálatok az érvényben levő tanítóképesítő-vizsgálati szabályzat szerint folytak le azzal, hogy a jelölteknek a magyar történelemből, földrajzból és alkotmánytanból való tájékozottságát is meg kell vizsgálni. A vizsgálatokon Dr. Nagy Ferenc tanügyi tanácsos, a budapesti tankerületi kir. főigazgatóság szakelőadója elnökölt. Kérdezők az intézet szaktanárai voltak. A vizsgálatra 58-an jelentkeztek, mégpedig 41 férfi és 17 nő, akik mindnyájan elvégezték a tanítóképző-intézet IV. osztályát, ö t jelöltet, mivel két elégtelen Írásbeli dolgozatuk volt, a vizsgálat megismétlésére utasított a bizottság. Szóbelire tehát 53-an kerültek, akik közül 41-et és pedig Ambrus Lajos, Barabás Júlia, Bardócz Dezső, Bálint Béla, Bányai Edit, Benczédi Béla, Benkő Lívia, Bodrogi Emma, Boros Emília, Boros Gábor, Dávid Győző. Pénes Károly, Farkas Elemér, Felcser János, Fülöp Sándor, Györbiró Sarolta, Györbiró Zsigmond, Horváth Erzsébet, Illés Lajos, Jánó István, Józsa Géza, Kakassy Pál, Kanabé András, Keresztes Vilmos, Kondor Katalin, Korondi Olga, László Magda, Lázár József, Máthé Zsuzsánna, Merza János, Mihály Anna, Mihály József, Molnár Antal, Nagy Erzsébet, Péterfy Katalin, Salamon Erzsébet, Simó József, Székely Jolán, Tuzson József, Vajna Katalin és Veégh Miklós jelölteket képesítetteknek nyilvánította a bizottság és igy tanítói oklevelet nyertek. Tiz jelöltnek 1—1, két jelöltnek 2—2 tárgyból nem sikerült a szóbeli vizsgálata s ezért a bizottság mind a tizenkettőt javító vizsgálatra utasította. A javító, illetve ismétlő képesítő vizsgálatokat a V. K. M. 54.000—

48

1941. sz. rendelete alapján a tanév végén a kolozsvári m. kir. áll. tanítóképző-intézetben tették a jelöltek. b) Az évvégi rendes képesítő vizsgálatra jelentkezett 14 jelölt. Az Írásbeli vizsgálatokat május 19., 20. és 21. napján tartottuk, később külön Írásbeli volt a román nyelvből. A szóbeli vizsgálatok június 16. és 17-én folytak le. A vizsgálatokon Jaross Béla pápai prelátus, főesperes-plebános elnökölt, a kormányt pedig Angi Dénes áll. gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó képviselte. A vizsgálatok eredménye: kitűnően képesíttetett 1 jelölt: János Pál, jól képesíttetett 2: Kiss József és Kósa László, egyszerűen 9: Andrássy Lajos, Ilyés Albert, Kovács András, László Zoltán, ifj. Mezei József, id. Mezei József, Paál Attila, Reichenberger Rezső és Serdült Sándor. Két jelöltet, 2 - 2 tárgyból, javítóvizsgálatra utasított a bizottság. c) Az Egyházmegyei Hatóság, az igazgató javaslatára megengedte, hogy ismét tartsunk az intézetben kántorkéjwitö-vizsgálatot is. E vizsgálatra heten jelentkeztek és a bizottság mind a 7 jelöltet, névszerint Andrássy Lajos, Ilyés Albert, János Pál, Kiss József, Kovács András, Paál Attila és Serdült Sándor okleveles tanítókat kántorokká képesítette. A kántorvizsgálatok is Jaross Béla prelátus elnöklete alatt folytak le.

10. Iskolai felszerelések értéke/) Sorszám

I. II III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X XI. XII. XIII. XIV.

Állomány

Gyarapodás

Tételek

9étel| Ajándék darab

Érték

P

f

Darab

Érték f

Pengő

Bútorzat 41 946 Felszerelés 23 968 50 Tanári könyvtár 10 209 647 40 1123 2590 50 Ifjúsági könyvtár 3 35 69 14 178 289 14 Gyakorló népisk. könyvtár 88 83 12 Földrajzi szertár 4 66 5 70 Természetrajzi szertár 116 203 70 Természettani szertár 2 10 Mennyiségtani és rajzszertár Gazdaságtani szertár 8 15 Kézimunka szertár 71 254 70 Ének- és zeneszertár i 20 175 4641 02 Testnevelési szertár 1 5 Gyakorló népiskolai szertár 6 29 80 303 548 30 összesen: 18 250 812 54 2134 10.624 98 -

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

-

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

*) A tanulók számának és fontosabb adatainak kimutatását 1. a 11. szám alatt.

49

a) tanulók száma

Beirt nyilvános tanuló — — Osztályozott nyilvános tanuló — Ezek közül ismétlő — — —

9 9

12 12

8 8

CL. —"

14 14

43 43

3 4 5 1 1

1 3 6 12 6 9 4 2

róm. katolikus — — — — görög katolikus — — — — református — — — — —

8

c) vallása

anyanyelvű — — — d) anyanyelve, magyar csak magyarul beszél — — nyelvismerete magyarul és románul beszél —

9 1 8

12

8

14

12

8

14

kisbirtokos, kisbérlő— — — gazdasági tisztviselő — — földmivelési napszámos - — kisiparos, bányavállalkozó — ipari vagy bányászati tisztviselő kiskereskedő — — — — kereskedelmi tisztviselő — — közlekedési tisztviselő — köztisztviselő — — — — pap, tanár, tanító — _ — katona, csendőr v. rendőraltiszt

1

3

2

2 1 1 4

e) a szülők W foglalkozása u szerint *J 0 r*

S

0 >>

f) a szülők N lakóhelye dl szerint c N <

az iskola székhelyén lakik a vármegyében lakik (Marostorda) Bihar vármegyében — — — Csík vármegyében — — Háromszék vármegyében— — Kolozs vármegyében— — — Szatmár vármegyében — — Szilágy vármegyében — — Udvarhely vármegyében — — Romániában — — —

h) lakás szerint szülőinél lakik — — — — kosztadónál lakik — — — (internátus) a r. k. Finevelő-internátusb. lakik heti órasz. kev. mul. tan. száma igazoltan mulasztott órák száma igazolatlanul mulasztott órák sz. kitűnő rendű — - — — jeles rendű — — — — — j) általános jó rendű — — — — — rendű — — — — előmenetele elégséges túlnyomóan elégséges — — elégtelen két tárgyból — — k) közül reodk tárgy t olasz társalgást — — — *) A tanulmányi eredményt lásd 12. szám alatt.

i) óramulasztása

1

|

1I.-I9.

b) életkora

a

— — — — — - — — — — —

u

1918-ban született 1919-ben „ 1920-ban w 1921-ben „ 1922-ben „ 1923-ban „ 1924-ben „ 1925-ben ,

H

— — — — —

u

lll. tkp.

11. Bi tanulók száma és Pontosabb adatai.")

1 3 3 1 1

1 3 1 3 3 1

1 3 1 2

12

8

12 2

40 2 1 43 1 42

1

1 1 1 1 2 2 2 1 3 1

2 1 1 2 2 1 3 1 1 1 1 3

1 1 1 3

1 2

3

7

9

2 7 2 3 3 3 4 9 1

2

3

5 4 5 12 3 4 1 1 2 6

8

2 12

5 2 36

1 1 4

1 2

2 1 1 2

8

2 2 4 1 1 1

2 11 6 8 107 252 242 845 8 1 1 1 1 8 4 3 8 4 4 3 3 1 1 5 3 | - —

27 1446 8 1 3 23 14 1 1

50

ÍZ. Tanulmányi eredmény/) Osztályok, nyilvános tanulók száma, érdemjegyek II. o.—12.

Magaviselet Hit- és erkölcstan . . Magyar ny. és irodalom . . Tört. alkotmányt, ismeretekkel Földrajz . . . Német ny. és irodalom Román nyelv . Természetrajzi ismeretek . Mennyiségtan és mértan . Az ember teste és egészsége Nevelés-, tanítás- és módszert. Neveléstörténelem Iskolaszervezettan . . . Nevelési és tanítási gyakorlat Gazdasági ismeretek Kézimunka Rajz Ének Zene Testnevelés Rendszeretet Szorgalom . írásbeli külső alak *) Az iskolai felszerelések

9 3 2 3 2

—

6 2 5 5 1 2 5— 4 5 2 5 2 3 6— 2 3 4 —

—

—

—

—

—

— —

—

— —

—

—

—

—

—

—

4 4 1 4 4 1 3 2 4

— — —

3 2 7 2 4 8 9 7 5 1

9 10 1 9 7 1 3 5 5 11

—

—

—

—

—

értékének

—

— —

—

—

4 1 1 3

—

—

—

—

—

2 —

—

—

—

5 6 1 6 5 1 8 8 1

—

—

_ _

3 7 4

—

—

-

—

—

—

-

—

—

2 5 1 6 7 1 5 3 9 5 7 1 9 4 1 1 7 1 5 2 2 8 4 2 8 4 1 4 3 2 8 4 6 1 1 6 6 2

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

2 4 2 2 6 4 3 1 8

—

—

—

—

—

-

—

—

—

—

12 3 9

4 4 14 6 1 1 11 3 4 3 1 2 9 3 2 3 5 2 6 2 7 3 —

—

—

(A

—

—

—

—

—

9 5 4

—

co ü s

elégséges 1 | elégtelen

c4) o

|

elégséges e'égtelen |

elégséges elégtelen

cVo .Si

IV. o.,-14.

III. 0. 8 elégséges elégtelen

I. o.-9.

Tantárgyak

8

—

— !

—

—

— — —

5 6 3 7 6 1 9 5 14

4 10 - 11 5 9

-

—

—

-

— — —

—

— —

—

—

—

-

kimutatását lásd 10. szám alatt-

13. Az iskola épülete. A tanulóotthon. Az intézet az Erdélyi Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács által a gimnázium épületében átengedett 4 tanteremben működött. Ezenkívül szabadon használta a gimnázium tanári szobáját, rajz- és tornatermét és előadótermeit is. A tanulók felüdülésére a gimnázium 5852 négyzetm* területü udvara szolgált. A 36 bennlakó növendék a gimnáziummal kapcsolatos Finevelő Intézetben volt elhelyezve, melynek fenntartója ugyancsak a Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács. A finevelő Petres Kálmán régens vezetése alatt működött, akinek a növendékek felügyeletében Pellion Ervin és Sturek Emil subrégensek segédkeztek. A bennlakás amellett, hogy gondosan ügyelt a tanulók erkölcsi magaviseletére és tanulmányaira, évi 315 pengő fejében egészséges és kényelmes elhelyezést és kifogástalan ellátást is biztosított szánunkra. Az amúgy is alacsony bennlakási díjból több alapitványos és ösztöndíjas tanuló kedvezményben is részesült. A bennlakók fegyelme és egészségi állapota mindvégig jó volt.

51

14. Gyakorlóiskola. A gyakorlóiskola alsó és felső tagozata ugyancsak a gimnáziumi épület 2 tantermében volt elhelyezve. Mivel a két tanerő közül Kocsis Vilmos (működött 1935. óta) már október havában a Szt. Gvörgy-téri áll népiskola igazgató-tanítói állására távozott, az Egyházmegyei Hatóság november 1-vel Páll Béla szászfenesi róm. kat. tanítót helyezteát agyakorlóiskolához. December végén az Egyházmegyei Hatóság »teljes elismerésének nyilvánítása mellett* a marosvásárhelyi kir. tanfelügyelőség előadói állásába bocsátja el a másik gyakorlóiskolai tanítót: Kelemen Józsefet (működött ugyancsak 1935. óta.) Az ő állását csak március közepén sikeiül Kovács Tamás volt radnóti kántortanítóval betölteni, aki aztán a felsőbb osztályok tanítását veszi át Páll Bélától. A gyakorlóiskola növendékei a tanítói testületben bekövetkezett többszöri változás ellenére is elvégezték az előirt tananyagot. A vallásos és hazafias nevelésre itt is nagy súlyt vetettünk és ezért az előírt ünnepélyeket is — részben a tanítóképzővel közösen, részben a tanítóképzős növendékeknek az előkészítésben való részvétele mellett önállóan — mind megtartottuk. A tanítóképző III. osztályos növendékei a neveléstan szaktanára által kiadott szempontok alapján naponta felváltva a gyakorlóiskolában megfigyeléseket végeztek és tapasztalataikról Írásban is beszámoltak. A IV. osztály növendékei a szaktanár és a gyakorlóiskolai tanítók előkészítése mellett ugyancsak a gyakorlóiskolában tartották fél-fél órás tanításaikat, melyeket azok közös megbirálása követett. A gyakorlóiskolai tanulók szorgalmát, jó magaviseletét és rendszeretetét az iskolát meglátogató személyiségek is dicsérettel emelték ki.

A gyakorlóiskola növendékeinek névsora. I. osztály. Angi István, Bedő Attila, Gálfalvi Zsolt, Kischer Vilmos, Nyilas Sándor, Rehner Egon, Rettegi Tibor, Sztáncs János, Zsembera József. II. osztály. Ávéd János, Farkas Lóránt, Farkas József, Joánovics László, Jurányi Csaba, Kardos Attila, Kertész László, Kiss István, Kovács Lajos, Petres Andor, Rettegi Károly, Rédei Ede, Tolnay Gábor. III. osztály. Barabás Imre, Goldstein István, Kinizsi István, Musca Gábor, Nagy Pál, Szabó György, Szilágyi József, Vinitor Sándor. IV. osztály. Berekméri Péter, Haas Sándor, Juhász Imre, Kozma Ödön, Lázár Béla, Sütő András, Sütő Ferenc, Szabadi Imre, Tolnay Endre. V. osztály. Drimusz Szilárd, Koós Béla. VI. osztály. Balogh Ferenc, Breuer István, Gál István, Hollof Béla. Kimaradt : Balogh Sándor III., vizsgálatlan maradt Halász Gyula IV. oszt. tanuló. *

52

Statisztikai kimutatás a gyakorlóiskola tanulóiról.

Osztály i. ii.

|III. IV. V. VI. összesen

Beiratkozott

9

13 9 10 2 4

Az osztályt sikerrel végezte Javítóvizsgára utasított Ismétlő maradt

9

12 8 9 2 4 44 1 ! i

Az osztályozott Az osztályozott Az osztályozott tanulók tanulók tanulók vallása anyanyelve előmenetele

összesen

J

5 §3 3 8 H

47

]

9

13 8 9 2 4 45

magyar német román

8 1

13 7 9 2 41 43 1 1 1

római katholikus görög katolikus ág. h. evangélikus református unitárius

5 1 2

12 5 8 2 3 1 1

kitűnő jeles jó elégséges elégtelen

5 3 1

igazolt (félnap) igazolatlan (félnap) Összesen :

2 1 1

35 3 2 1 4 1

5 1 5 2 3 2 5 5 1 2 1 1 2 1

11 13 16 4 1

32 129 40 4139 22 303 32 129 40 41.39 22 303

D. Piz 1941—42. iskolai év. Csíkszereda. 1. Az iskolai év története. A tanév lefolyása. Az idegen megszállás éveiben Erdély katolikus gimnáziumainak palotái lassan ürülni kezdtek. Ugyanis az állami szerveknek középiskolás fiainkkal szemben támasztott túlzott igényei és a nehéz elhelyezkedési lehetőségek következteben a szegényedő magyar »kisebbség« tömegei a tanulással járó terheket lassankint nem tudták, de nem is akarták vállalni. Gimnáziumaink sorvadása a csíksomlyói tanítóképző-intézet sorsára sem maradt hatás nélkül. Hogy a megszállók a csíkszeredai gimnázium és finevelő feleslegessé vált tantermeire és más helységeire reá ne tegyék a kezüket, az Egyházmegyei Hatóság 1922-ben a tanítóképzőt és annak bennlakását a finevelő északi szárnyába helyezte át. 1931-ben aztán az elnéptelenedés miatt és a túltermelés megakadályozása céljából az ősrégi kézdivásárhelyi gimnázium felső osztályait meg kellett szüntetni. Mivel az idegen tanrendszer a tanítóképzőnek amugyis 7, majd 8 osztályos intézetté való kiépítését kívánta, a képzőt csíki őstalajából kiszakítva Kézdivásárhelyre helyezték át. Itt maradt egészen 1934-ig, amikor a kézdivásárhelyi gazdasági iskola felállításával és a marosvásárhelyi gimnázium leépítésével kapcsolatban az Egyházmegyei Hatóság a tanítóképzőt a ^székely fővárosba* telepítette át. A következmények majdnem igazat adtak a somlyói rendház krónikásának, aki 1922. májusában ezt irta a História Domus-ba: »A tanítóképzőintézet szomszédságunkból beköltözött Csíkszeredába. Jobb reménység jegyében, de azt gondolom, hogy meghalni ment oda az intézete Ugyanis a tanítóképzőnek a kényszeráthelyezések következtében való háromszori vándorlása kálváriajárás volt, melynek elnéptelenedés és elszegényedés járt a nyomában. Az intézet újabb felvirágoztatása érdekében az Egyházmegyei Hatóság a bécsi döntés óta következetesen azon volt, hogy az intézetet visszaadja a csíki székelyeknek, a kat. székelyeket pedig a tanítóképzőnek. Erre annál nagyobb szükség volt, mert anélkül az erdélyi középfokú oktatás új hálózatában Csíkvármegye a visszacsatolás után is tanítóképző nélkül maradt volna. Mivel azonban az intézet régi székhelyén: Csíksomlyón alkalmas épületet hirtelen nem lehetet találni, egyelőre újból a csíkszeredai finevelő északi szárnya fogadta be az 1941. augusztus hó 1-én hazaköltözött „Rom. kat. „Majlátli" líceumot és tanítóképző-intézetet Most azonban a csíkszeredai finevelőben már csak néhány, használaton kívül álló helység átengedéséről lehetett szó. Ezeket az Egyházmegyei Tanács a maga költségén kijavíttatta, az Egyházmegyei Hatóság pedig megfelelően átalakíttatta. Ennek ellenére ez az elhelyezés csak ideiglenes jellegű lehetett. Nemcsak a gimnázium emelt igényt a helységekre tekintve, hogy tanítványainak száma csillagászati arányokban növekedett, de a képző sem tudott nevelni ott, ahol a padlástól a pincéig szétszórt növendékeket szinte lehetetlen volt szemmel tartani.

54

A tanítóképző állandó elhelyezését Csíkszereda városa azzal a nemes gesztussal akarta a megoldálhoz közelebb vinni, hogy egy nagyértékti ingyentelket ajánlott fel egy új tanitóképző-épület számára. Az Egyházi Hatóságnak azonban erről is le kellett mondania, hiszen el sem lehetett képzelni, hogy szeptemberig az építkezés annyira haladjon, hogy az új intézetet használatba lehessen venni. Ilyen körülmények között a képző volt épületének, a csíksomlyói Székháznak újból birtokba való vétele látszott egyedül kivezető útnak. Egyebekben a beírásoknak kivált az I. osztályban mutatkozó örvendetes eredménye (a szaporodás 16070-os volt) a tanári testületet arra kötelezte, hogy az átmeneti helyzet nehézségei ellenére is igyekezzék az intézetet egyelőre belsőleg újraépíteni. A megindulás elég keserves volt. A háborús anyag- és munkáshiány következtében a tanév megnyitásáig sem az átalakításokkal, sem a berendezéssel nem lehetett elkészülni. Maga a tanári testület is, tagjainak katonai átképzése miatt, elég lassan verődött össze. így aztán, amint az alábbi felsorolásból is látszik, körülbelül csak a karácsonyi szünet után lehetett az iskolai életet a rendtartásszerű kereteknek megfelelően intézni. Szeptember 17-én Balogh István tett a V. gimn. és a II. liceum között különbözeti vizsgálatot, 18-án pedig javító- és pótképesítő vizsgálatokat tartottunk. Szeptember 21-én volt a Veni Sancte, melyet Dr. Ábrahám József alispán, építőbizottsági elnök és a csíkszeredai Egyházközség képviselőinek jelenlétében Biró Ferenc főesperes mondott. Utána az igazgató intézett megnyugtató és buzdító szavakat a tanulókhoz. Szeptember 22-én a tanári érte kezlet a használandó tankönyveket, október 6-án pedig a füzeteket és a tanszereket állapította meg és elkészítette az ideiglenes tárgyfelosztást is. A katonai átképzésből hazatért tanárok részvételével alakuló értekezletet csak november 12-én lehetett tartani, azonban ez az értekezlet már a tanítási módszer egységesítésének érdekében is fontos határozatokat hozott. Az első ellenőrző értekezlet december 13-án, az I. félévi osztályozó értekezlet pedig, a december220-tól január 6-ig tartó karácsonyi szünet után, január 30-án volt. Február 24-en tartottuk a második félévi módszeres értekezletet, melyen az időközben jobban megismert tanulók személyi lapjainak kitöltését a tanári testület közösen végezte. A március 23-án tartott nevelési tárgyú értekezletünket az új rend- és fegyelmi szabályok megtárgyalásának szenteltük. Húsvéti szünetet március 28-tól április 7-ig adtunk a tanulóknak, kiknek második félévi előmenetelét az április 20-iki ellenőrző értekezleten vizsgáltuk felül. A minisztérium — átmenetileg — ebben az évben is megengedte, hogy a IV. osztály növendékei képesítő vizsgálatra álljanak. Ennek az osztálynak május 7-én volt az utolsó tanítási napja, 11. és 15-ike között folytak le az osztályvizsgák, míg az írásbeli képesítők május 18., 19. és 20. napján voltak. Június 12-én megszűnt a tanítás az I.—III. osztályokban is. Június 13. és 17-ike közt voltak az osztály vizsgák és az évvégi osztályozó értekezlet. Június 19 és 20-án tartottuk a szóbeli képesítő vizsgálatokat, június 21-én a Te Deumot és a záróünnepélyt úgy hogy a 23-án tartott évzáró értekezlet után a tanári testület megkezdhette jól megérdemelt nyári pihenőjét. Változások a tanári testületben. Az intézetnek Csíkszeredába való átköltöztetésével kapcsolatban az Egyházmegyei Hatóság beleegyezett abba, hogy Harmatit Sándor és Milosits Béla tanárok Marosvásárhelyt maradva mint az ottani róm. kath. gimnázium tanárai folytassák működésűket. Pataki József tanár átköltözött ugyan Csíkszeredába, itt azonban a róm. kat. gimnázium igazgatói állására nyert kinevezést és igy — kartársainak nagy sajnálatára — szintén megvált a tanítóképző-intézettől.

55

A megfogyatkozott tanári testület kiegészítésére az Egyházmegyei Hatóság kinevezte Réthy Ferenc testnevelési tanárt a testnevelés, Szlavonits Ferenc szakvizsgázott tanárjelöltet pedig a mennyiségtan és természettan tanszékére. Mivel a tanári terület még igy sem volt teljes, az Egyházi Hatóság felkérte Bnszek Gyula, Fnchs József\ Martin Béla, Pálffy Ferenc és Sarkadi Elek gimnáziumi tanárokat, hogy óraadói minőségben a képzőnél is vállaljanak órákat Az a készség, mellyel ezek a hivatásuk magaslatán álló tanférfiak a felhívásnak eleget tettek, az országszerte érezhető tanárhiány ellenére is biztosította az órák szakszerű ellátását Vállalkozásukat még tiszteletreméltóbbá az teszi, hogy noha tűlórázniok kellett, mégis iparkodtak a tanítóképző sajátos célkitűzéseihez és módszeréhez alkalmazkodni. A zene oktatásával, ugyancsak óraadó minőségben, P. Kelemen Konrád Sz. Ferenc rendi szerzetest bizta meg az Egyházmegyei Hatóság. Az ő működése révén a csíksomlyói barátok, több évtizedes szünet után, ismét szellemi kapcsolatba jutottak a tanítóképzővel. . Látogatások. Az intézet végleges elhelyezésével kapcsoiatban Sándor Imre püspöki helytartó úr a tanév folyamán több izben is megfordult Csíkszeredán. A többek között február 25-én elnökölt az Épitő Bizottság ülésén, június 4-én pedig a bennlakókat kereste fel és buzdító szavakat is intézett hozzájuk. Hivatalos ellenőrző látogatások időrendben a következők voltak: Október 4. Dr. Rózsa József tankerületi kir. főigazgató tekintette meg az intézetet. November 22—25. Angi Dénes tanügyi tanácsos, főigazgatósági szakelőadó végezte el szokásos évi szemléjét. Március 7. és 8-án Dr. Boga Alajos prelátus, előadó a gimnázium mellett a tanítóképző és a gyakorlóiskola óráit is meglátogatta. Tapasztalatait a látogatás végén tartott együttes értekezleten közölte a testülettel. Április 30-án Adorján Károly tb. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő kereste fel a tanítóképzőt, tájékozódva a leendő kat. tanítók munkájáról és terveiről. Végül május 5-én Dr. Oajáry László, a csíkszeredai m. kir. áll. mezőgazdasági szakiskola igazgatója szakfelügyelői minőségben a III. és IV. osztály gazdaságtani óráit és az intézet gyakorló kertjét látogatta meg. Oktató és nevelő munka. Oktató munkánk korszerűsítésére jó hatással volt, hogy Ferencz József és Sturek Emil tanárok, valamint Dávid Róza tanítónő résztvettek a Budapesten, augusztus 28. és szeptember 13-a között tartott átképző tanfolyamon. A rendszeres oktató munka azonban csak október végén, fehát akkor vehette kezdetét, amikor a katonai szolgálatot teljesítő tanárokat leszerelték. A tanárok csakhamar elkészítettték a véglegés tanmeneteket, melyeknek betartásáról minden értekezleten számot adott a testület. Igy történhetett, hogy a tanárok meg-megújuló katonai szolgálata ellenére is sikerült az előirt tananyagot minden osztályban elvégezni. Tanításunkban a főgondot még mindig a nemzeti tárgyak oktatására kellett fordítanunk. A magyar kiejtés és nyelvhelyesség fejlesztésére a testület minden egyes tagja egyformán figyelt. Viszont a szaktanárok, ha kellett, szigorú osztályozás útján is, azon voltak, hogy a tanulók a magyar fogalmazásban és helyesírásban minél nagyobb gyakorlatot szerezzenek, irodalmi, történeti, földrajzi és alkotmánytani ismereteik pedig minél szélesebb körűek és alaposabbak legyenek. Tekintettel arra, hogy az erdélyi tanítónövendékektől a kormányzat olyan fokú román nyelvi ismereteket kivánt, hogy a román tannyelvű isko-

56

Iákban is minden nagyobb nehézség nélkül taníthassanak, a román nyelvű népiskolák {számára írt tankönyvek felhasználásával és felemelt órtszám mellett e tantárgyban is komoly eredményeket igyekeztünk elérni. Viszont, hogy az intézet eredeti, kántortanítóképző jellegét minél előbb visszanyerje, az énekoktatást is eredményesebbé tettük azzal, hogy ennek a tantárgynak óraszámát, főhatósági engedéllyel, hetenkint és osztályonkint 1 — 1 órával szintén felemeltük. Gondja volt a tanári testületnek arra is, hogy módszeres eljárását minél tökéletesebb összhangba hozza. Külön értekezleten állapodtunk meg abban, hogy a számonkérés rendjén valóságos kis mintatanításokat követelünk a felelőktől, viszont az ismeretközlésnek mindnyájan osztályfoglalkoztató és munkáltató jelleget adunk. Hogy ezek a standard-órák minél előbb általánosakká váljanak, a szervezési munkákkal különben túlhalmozott igazgató ismételten meglátogatta a tanárok óráit, de ugyanezt tették a tanárok egymás közt is. A látogatások után részben külön-külön, részben közösen folytatott megbeszélések során emeltük ki a tapasztalt jót, vagy igyekeztünk rámutatni azokra a pontokra, ahol további tökéletesbítésre lenne szükség. Az igazgató és Sturek Emil tanár december havában résztvettek a tankerületi kir. főigazgatóság által Marosvásárhelyt rendezett igazgatói értekezleten. Ennek tanulságaiból az utolsó éves növendékeket is részesíteni akartuk azáltal, hogy tájékozódás és gyakorlás céljából őket is bevontuk az iskolai ügyvitelbe. Vallásos nevelésünk célja az volt, hogy tanítványaink minél jobban megközelítsék a kat. magyar tanító eszményképét. A tanév megnyitását követő napon, szeptember 22-én a tanítóképzősök és a gyakorlóiskola nagyobb növendékei Sturek Emil hittanár vezetése alatt elzarándokoltak a somlyói Kegytemplomba és szentmise keretében magukat és törekvéseiket a Segítő Mária pártfogásába ajánlották. Október 26-án külön is megünnepeltük Krisztus királyságát. Ekkor vették kezdetüket a vasárnapi exhortációk is, melyeket a tanítóképzősöket érdeklő problémákról külön az ő számukra tartott a hittanár. A vasárnapi szentmiséken a teljes tanári kar is résztvett, hasonlóképen a tanévben négyszer végzett közös szentáldozásokon is. A legkiemelkedőbb vallásos élményt mégis a február 25. és március l-e között lefolyt lelkigyakorlatok jelentették az ifjúság számára. Ezek vezetését Rácz Vince gyergyóújfalusi plébános, kerületi tanfelügyelő volt szíves elvállalni. Az ő, a katolikus iskolák életéből kiinduló újszerű, lelkes beszédei gyújtó hatással voltak a növendékekre. A lelki vezető fáradozásait a közös szentáldozás után társai nevében könnyes szemekkel elmondott és könnyeket fakasztó beszédben Kóródy Ferenc IV. oszt. tanuló köszönte meg. A vallásos nevelés ismertetéséhez tartozik annak megemlítése is, hogy az intézet Xll. Pius pápa 35 éves püspöki jubileumáról is megemlékezett. Május 10-én ünnepi szentmisén vettünk részt és hálás szívvel imádkoztunk a budapesti Eucharisztikus Kongresszus pápai legátusáért, akit a Rácz Károly II. oszt. tanuló által rajzolt, székely motívumokkal ékes feliratban külön is üdvözöltünk. A hazafias nevelés előmozdítására szeptember 27-én résztvettek a növendékek a Széchenyi-fáklyát hozó staféta fogadtatásán. Októberben 21.28 pengőt, decemberben pedig, Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltósága névnapján, 82.42 pengőt gyüjtöttünk és adtunk át a Vörös Kereszt városi választmányának. Április 11-én az ifjúság Dr. Dávid László teol. tanár előadását hallgatta meg, amely telve volt az erdélyi magyar szórványok helyzetét és életét ismertető igen érdekes részletekkel. Ezek ünnepi alkalmak voltak, de a tanári testület szóval és példájával a szürke hétköznapokon is arra törekedett, hogy a növendékekben tudató-

57

sítsa és tettekké érlelje azt a felelősséget, mellyel a magyar tanító a nemzeti közösségnek tartozik. Erre, kivált honvédelmi síkon a leventeoktatás is igen alkalmas eszkőznek bizonyult. Az intézet leventecsapata Réthy Ferenc testnevelési tanár parancsnoksága alatt tartotta foglalkozásait, mig Rácz Károly, Székely Károly, Tankó András II., Antal Adolf III. és Lónay Sándor IV. oszt. tanulók a csíkszeredai ifjúvezetőképző szakasz szombat délutáni munkájába is tanítójelöltekhez méltó buzgósággal kapcsolódtak bele. Viszont Szlavonits Ferenc tmár az igazgatóság felkérésére, a budapesti levente hiradó tanfolyamon vett részt Az iskolai ünnepélyekről, melyek jórészét szintén a hazafias nevelés szolgálatába állítottuk, a következő beszámolót adhatjuk: Szeptember 22 én, Széchenyi születésének 150 éves évfordulója alkalmával az igazgató annak a hazaszeretetnek építő jelentőségét méltatta, amely az eszmehirdetésen túl gyakorlati megvalósításokban teljesedik ki. Október hó 6-án növendékeink a gimnázistákkal közösen áldoztak az aradi vértamik emlékének. December 5-én a tanítóképzősök a gyakorlóiskolások számára és azok bevonásával családias jellegű, vidám Mikulás-estét rendeztek. December hó 6-án, a Kormányzó Úr Őfoméltósáqának névnapján ismét a gimnázistákkal karöltve rendeztünk ünnepélyt. A tanítóképző saját számaiként Mózes Sándor II. oszt. tanuló Kodály dalokat énekelt, a férfikar pedig Koudela: Babilonnak vizei mellett c. szerzeményét adta elő. A március 15-iki közös szabadságünnepen Kóródy Ferenc IV. o. tanuló Révai: Ünnep ez a szép nap cimü költeményét szavalta, az énekkar pedig Bárdos: Kossuth toborzója c. karmüvét énekelte. Május 3-án a helybeli középiskolák közös ünnepély keretében áldoztak a nagy székely kutató: Körösi Csorna Sándor emlékének. Intézetünk számai Halmos—Mécs: Fényt hagyni c. kórusművének és Mécs: Örökarcú magyar cimü költeményének előadása voltak (szavalta Tatay László III. o. tanuló.) Május 7-én folyt le a IV. osztályt végzett növendékek búcsúztatása. Reggel ünnepélyes szentmise volt. melyen nemcsak a negyedikesek, hanem velük együtt más osztályok is testületileg járultak a szentáldozáshoz. Délben •ballagás* volt: a IV. évesek az ifjúság sorfala között énekelve járták végig az »alsó s felső tantermeket*, majd meghallgatták és viszonozták a képzősök és a gyakorlóiskolások búcsúszavait. Felszólalt az igazgató is kiemelve, hogy ez a búcsú nem lehet fájdalmas, hiszen tettrekész ifjak az életbe készülnek kivinni hosszú évek munkájával szerzett szellemi értékeiket. S különben is: az Alma Matertói sohasem szabad elszakadni, ellenkezőleg az együvétartozást csak fokoznia kell a jövőben annak, hogy a fiatal tanító segítséget elsősorban volt tanáraitól kér, akiknek viszont be-beszámol arról, az iskolának mit és hogyan kell még adnia, hogy a volt növendékek felkészültsége minél tökéletesebb legyen. Május 31-én a Hősök napiát ünnepelte az ifjúság, mely előzőleg Ferencz József tanár vezetésével segédkezett a világháborús katonasírok rendbehozásánál. A temetőben rendezett ünnepélyen a hősök emlékművére Tatay László III. oszt tanuló tett koszorút. Az ezen alkalommal mondott és »minden dicséretet megérdemlő beszédéért a város közönsége nevében* Szász O. Gerő polgármester leghálásabb köszönetét nyilvánította." Június 21-én a növendékek által szépen feldíszített tanteremben a képzősök és a gyakorlóiskola tanulói záróünnepélyt rendeztek, melyen sok szülő és érdeklődő jelent meg A műsorszámok voltak: Himnusz (férfikar), Pósa: Anyám, szavalta Polgár Tamás gyak. isk. II. oszt. tanuló, Bárdos: Népdal-

58

kórusok (vegyeskar), Petőfi: Magyarok Istene, szavalta Balogh István lic. II. oszt. tanuló, Péter: Láttál-e már valaha? és Fornetz Nyár kánon (gyermekkar.) Ezután az igazgató záróbeszéde következett, melyben a jelenlevőket a gondviselő Isten, bölcs Kormányzónk és vitéz honvédeink iránti hálára buzdította, mert nekik köszönhető, hogy sikerült a tanévet zavaró körülmények nélkül befejezni. Megemlékezett az igazgató az intézet pártfogóiról is (Egyházmegyei Hatóság, Egyházmegyei Tanács, a Csíki Magánjavak. Budapest székesfőváros, Csík vármegye, Csíkszereda város, az Egyházközség, Biró Ferenc főesperes, egyes polgárok és a sajtó), akik lehetővé tették, hogy az intézet, átesve az átköltözés nehézségein, korszerű tanítóképzést kezdhetett a csíki végeken. Ezután beszámolt a tanév lefolyásáról, az iskolai munka eredményeiről és kiosztotta a jutalmakat. A lelkes ünnepség a Magyar Hiszekegy-gyei ért véget. összefoglalva elmondhatjuk: oktató és nevelő munkánknak az volt a célja, hogy olyan tanítókat képezzünk, kiknek munkája és magatartása közmegelégedést váltson ki. Ezzel nemcsak a Haza iránti kötelességünknek véltünk eleget tenni, hanem előmozdítottuk fiaink boldogulását is, mert egy jóhírű intézet növendékei mindig könnyebben tudnak majd elhelyezkedni. Nevelő munkánk közben sajnosan nélkülöztük a szülői értekezleteket. Az igazgató és a tanári testület tagjai a legnagyobb részben vidéki szülőket nem tudták összegyűjteni, hanem csak külön-külön és alkalmilag szólhattak velük az intézet célkitűzéseiről s arról, hogy miben lehet és kell is a gondos szülőknek az iskola munkáját támogatniok. Fegyelmi állapot. Noha a jórészt bennlakó növendékeket a meg nem felelő elhelyezés következtében nehezen tudtuk ellenőrizni, az intézet fegyelmi állapota mégis kielégítő volt. A március 23-án megalkotott rend- és fegyelmi szabályok ellen nagyobb vétség nem fordult elő E szabályokat az osztályfőnökök részletesen ismertették a tanulókkal és ismételt családlátogatások útján a kinnlakók elhelyezését és fegyelmét is ellenőrizték. Egészségi állapot. Nagyobb betegség ritkán fordult elő a tanulók között és ezek is mind gyógyulással végződtek. Ezzel szemben kisebb, főleg htiléses megbetegedések elég gyakran okoztak iskolamulasztást. Ennek oka azonban jórészt a hosszú és kivételesen szigorú télben keresendő. A könynyebb betegeket a bennlakás betegszobájában ápolták, mig a súlyosabb bajban szenvedőket kórházba utaltuk. A járványok megelőzése érdekében gondosan ügyeltünk főleg a gyakorlóiskolások tisztaságára, azonkívül a tanári testület és a növendékek gümőkor elleni vizsgálata is megtörtént. Gondoskodtunk arról is, hogy himlő ellen mindenki újra legyen oltva. Az egészségvédelem terén jótékony hatást gyakorolt Dr. Székely Gyula orvosnak február 21-én a gümőkorról tartott előadása, melyet a tanárokkal együtt az egész ifjúság végighallgatott. A tanulók segélyezése és jutalmazása. A szegénysorsú és arra érdemes növendékeinknek a jelen tanévben is minden lehető segélyt megadtunk A tanulók által élvezett tan- és bennlakási díjkedvezményekről a következő táblázat nyújt felvilágosítást:

||

59

| borszám

tanuló

15

20

25

1 1 1 1 1 1 1 1 1 l 1 1 1 1 1 1 1 1 l§ 1 1 1 1 i

10

Csiszér Lajos Kajtsa Mátyás Keresztes Ernő László Domokos Salamon Imre Fejér József Gergely László Lakatos Pál Mózes Sándor Rácz Károly Székely Károly Tankó András Antal Adolf Balázs Ferenc Bokor István Chvoj Rezső Szöllősi Nándor Tatay László Biró László Both Jenő Kóródy Ferenc Lónay Sándor Sófalvi László Szabó János Szántó Lőrinc Összesen:

u

8?88S | 18 8 P | | SS88888 j

5

neve

•<•

Osztály

A

Menektilt Magyarok Megaeg. Alakalt Bizottságtól 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 ' 1 I 1 1 1 1 ^I I 1 1 1 1

Milyen forrásból «© Aiáll.-tól Az egyházmegyétől s bo cd 1 1 n a c > >» 5 N J. om i o s « E •a fcüO 6 ja •«8 »00 2 s 35 5 O o 1 8 &s • N a> ca> a o 4 « g N ae> E 1o c« •o H •g 8 9 •O c «N0 N «O •N M 1 sa TI £5 A *» ü co nN «009 ^ s O 3t- O •5 o> X J 2 o. & n gf «0 c 03 O(A O S < Q M > O » K* s O £ < \ ala pitvány »fl < « £ a < m * < I. 100 iro 100 509 509 409 509 n 509 509 409 509 n 509 509 409 509 n 75 75 75 n 50 70 120 50 70 120 II. 100 182 182 182 n 300 300 300 200 n 309 509 509 409 200 n 75 75 75 n 50 50 50 50 n 180 180 180 1*0 n 85> 85 85 35 85 lll. 409 509 409 509 409 100 n 230 230 23« 230 130 n » 160j 160 16Ö 16U 60 iod 100 100 n » 509 509 410 409 280 280 löd IV. 100 180 180 500 469 31 500 n 200 2oÍ 200 2oq 200 n 465 265] 00 465 365 n 240 240 14Q 100 190 140 n 509 991 509 4ir 409 n 340 140| 340 200 340 340 n 1650|o494 10117245 44681465 140 ?00 |5n0)5773 820, 200 300 70 82| 7245 A kedvezmény neme

—

*) Ezt az összeget Sarkadi Elek tanár, Dr. Balássy Kálmán, Cseh István, Fejér Béla, Dr. Györgypál Domokos, Dr. Pitner Árpád, Tarsay Sándor és Vass Géza uraktól, Balogh Gézáné úrnőtől és a Transsylvania Bank csíkszeredai fiókjától gyűjtötte össze.

Tehát az osztályozott 50 tanuló közül 25, azaz őO°lo részesült kisebbnagyobb segélyben. Az ingyenes növendékek száma 7, ataz 14 °/0 volt. A nagy tanítóhiányra való tekintettel az Egyházi Hatóság kénytelen volt felújítani azt az 1891-ben meghonosodott, de közben felhagyott szokást, hogy a kedvezményben részesülő növendékeket oklevelük megszerzése után legalább 3 évi egyházi szolgálatra, vagy a kedvezménynek részletekben való visszafizetésére kötelezte. Szorgalmukért és jó magaviseletükért, részben egyéb tevékenységükért is a kővetkező tanulók kaptak jutalmat: Pénzjutalmak: Keresztes Ernő I. 44.80, Mózes Sándor II. 25, Kajcsa Mátyás I. 20.06, László Domokos I. 15 és Kóródy Ferenc IV. (zenei tevékenységéért) 10.60 pengő. Könyvjutalmak: Kapui János I. (Arany vidám versei), Kovács Géza I. (Gyallai: Hívó hegyek), Balogh István II., mint rajzoló és villanyszerelő is (Pogány magyarság, keresztény magyarság), Lakatos Imre II. szorgalmas kántorkodásáért (Bartók kórusművei), Lakatos Pál II. mint íródeák is (France:

60

A föld kincsei), Rácz Károly II. (Máthé: Amerikai magyarok nyomában), Tankó András II. (Jókai Sárga rózsa), Antal Adolf III. (Lajos : A magyar nép játékai), Chvoj Rezső III. sekrestyéskedéséért is (Bölle: Boldog Margit legendája), Szöllösi Nándor III. (Hazai utazók Erdélyben), Tatay László III. (Mezei: Igazi Japán) és Biró László IV. (Kodály Kórusmüvei.) A jutalmazásra adakoztak: Csík vármegye közönsége 200, Biró Ferenc főesperes 10 60 és az Iskolaszövetkezet 6 80 pengőt. Jóságukért az intézet hálás köszönetet mond.

Z. Hatóságok. I. A fenntartó Egyházmegyei Hatóság képviselői: Márton Áron gyulafehérvári róm. kat. püspök, az egyházmegyei tanintézetek főigazgatója és Sándor Imre pápai titkos kamarás, székesegyházi kanonok, püspöki általános helytartó, az országgyűlés felsőházának tagja. II. Az állami felügyelet részéről: Dr. Hóman Bálint, m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Dr. Huszita János miniszteri tanácsos, a tanítóképző-ügyosztály vezetője. Dr. Rózsa József tankerületi kir. főigazgató és Angi Dénes tanügyi tanácsos, áll. gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó.

A tanár neve. alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai)

8ZOlgAlati óveioek sz c o t/3 0> N — o t/) « M C/5 a <e

O

Mely osztályban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít osztály Tantárgy | ű £o .

a — BŰ

>

Heti óraszám

| Sorszám

f

|

3. A tandri testület névjegyzéke, iskolai munkaköre.

Osztályfőnök

Egyéb szolgálati beosztása

1

Géza igazgató, történelemlatin szakos gimn. tanár

1 í

Dr. Rajka

1

1 i

27

1

történelem |

2, 2 2 6 i

Buszek

2

Gyula

óra-

adó tanár, történelem-földrajz szakos gimn. tanár

i

i i i 1

i 1 1

3,; ,

földrajz

3 2

3 6 2 4 21 IV. tkp.

Az iskolánkivüli népmüvelés vezetője

1

2 7

A r. k. gimn. rendes tanára. A földrajzi szertár őre.

Ferencz

ren-

8

1 rajz

2 i

6

neveléstörténet Un. gyakorlatok kttsgaidaságtan 6 román nyelv

i

3

József

des tanár, filozófiapedagogia szakos tanitóképzö-intézeti tanár Fuvhs József

4

óra-

adó tanár, rajz szakos, gimn. t.

2 *2 2 1 7

A r. k. gimnázium rendes tanára

A tanár neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai) P. Kelemen

!

Bzo Iga lati évei nek *Z.

Mely osztályban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít c osztály a° 2m © > (fi CO bS O

1

1

zene karének

Martin] Béla óraadó tanár, természettanvegytan szakosszak6 vizsgás gimn tj.

2

1

vegytan természeti.

6

1 természetrajz

PAlffy

7

Osztályfőnök

Egyéb szolgálati beosztása

Konrád

ferencrendi áldozópap, oki. népisk tanító

5

Heti óraszám

| Sorszám

|

61

2 2: 2 2 1 1 1 2 13

—

A zeneszertár őre

3ű - 2 5 l

A r. k. gimnázium h. tanára

Ferenc óraadó

tanár, természetr. szakos gimn. tanár

rendes tanító, oki. népiskolai tanító

6

A r. k. gimnázium r. tanára

2 kézimunka 2 2 2 1 7

A kézimunka szertár őre. A III.-V1I gyak. isk. osztályt tanította

3 3_

Pál! Béla 8

6

test- ós egészégt.l

Uéthy berenc ll. t a -

9

nár, oki. testnevelési tanár óraadó tanár, ének—zene szakos gimn. tanár

1

testnevelés 3 1 nlndenoapi kérd

3 T

2

lh

12

Tanszékét a r. k. gimnáziumnál egészíti ki. Leventeparancunok. A sportkör vezetője.

11. lic.

A r. k. gimnázium r. tanára. Az énekkar vezetője.

Sarkadi Elek

10

11

1 ének

2 2 2 2 8 i

Sántha Alajos h. ta-

11

nár, magyar—német szakos gimn. tanár

sturek Emil r. tanár,

12

r. k. lelkész, filozófia—pedagógia szakos tan. képzőint. tanár

2

magyar német 2 mind.kérd.

!

i 20 I. lic. 1 hittan 2 2 2 2 történelem 3 lélektan 3 román 2 1 17 III. lic. 6 5 mind. kérd. 1

Szlavonits Ferenc h.

13

tanár, mennyiségtan-természettan szakos, szakvizsg. gimn. tj.

r. tanítónő, oki. népisk. tanítónő

Dávid Róza

14

Nyugalmazott

képző-int. tanár.

tanár:

Az önképzőkör vez. A tanári és ifjúsági könyvtár őre.

3 3 3 4 2 2 2-

1

1

mennyiségt. 4 3 2 2 11

Hitokt. a gyakorlóisk. heti 4 ó.-ban. Hitszónok. Értekezleti jegyző. Bennlakási felügy. Heti óráit a r. k. gimn. egészíti ki. Az isk. szövetkezet vezetője.

| Az l.-II. gyak. i isk. osztályt tanította heti 24 10 25 órában l Zsögön Zoltán c. igazgató, magyar—történelem szakos tanító-

Hitoktatók: Kovács László ág. Iskolaszolga : Ábrahám István.

h. ev. és Kovács

Pál

ref. lelkészek.

62

4, A tanárok iskolánkívüli irodalmi, társadalmi munkássága. Dr. Rajka Qéza püspöki középiskolai felügyelő, az Erdélyi Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács tanügyi bizottságának és közgyűlésének tagja, Csíkszereda megyei város népművelési bizottságának társelnöke, Csík vármegye népművelési bizottságának és a Vörös Kereszt Egylet vármegyei választmányának tagja.' Szociális tárgyú előadást tartott a csíkszeredai népművelési bizottság előadássorozatában. Buszek Gyula a Csíkszereda megyei városi »Omvesz« és ^Levente Egyesület* elnöke és a Csík vármegyei Levente Egyesület bizottságának tagja. Előadásokat tartott a városi leventék számára. Ferencz József Csíkszereda megyei város népművelési bizottságának gondnoka. A csíkszeredai népművelési bizottság előadássorozatában több előadást tartott. Martin Béla előadást tartott a Katolikus Leányegyletben »A vegytan a háztartásban* cimmel. Pálffy Ferenc a Természettudományi Társulat rendes tagja, a »Diákkaptár« csíkszeredai csoportelnöke, a IX. Hadtest Levente Ifjúvezetőképzőcsapat századparancsnoka, cserkésztiszt és mint ilyen az erdélyi kerület mb. helyettes vezetőtisztje, az EKE. csikszéki osztályának választmányi tagja és könyvtárosa, a csíkszeredai csapadékmérő állomás megfigyelője. Sarkadi Elek a Csíkszeredai Dal- és Zeneegylet karmestere, az Erdélyi Magyar Dalosszövetség igazgatósági tagja Cikket írt és előadásokat tartott az új magyar zenei irány népszerűsítése érdekében. Sántha Alajos tagja az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek.

5. Tanulmányi kirándulások. Bár a nehéz gazdasági és közlekedési viszonyok miatt nagyobb, csoportos kirándulást ebben a tanévben sem rendezhettünk, mégis minden alkalmat felhasználtunk arra, hogy a tanulók tapasztalatait gazdagíthassuk. Az előirt pedagógiai látogatások során a IV. osztály tanulói Ferencz József szaktanár vezetésével felkeresték a helybeli áll. népiskolát és a csíksomlyói Kalot Népfőiskolát, résztvettek — a többi tanulókkal együtt — a vármegyei tanítóegyesület november 8-iki nagygyűlésén, a mezőgazdasági szakiskola téli tanfolyamának záróvizsgáján és az április 14-én, Csíkszentkirályon tartott körzeti pedagógiai szemináriumon. Sántha Alajos tanár a Sz. Ferencz-rendiek csiksomlyói könyvtárának megtekintésére, Pálffy Ferenc tanár pedig természetrajzi sétákra és egy méhészetbe vitte el tanítványait. Az Ember tragédiája és a Bánk bán előadását irodalmi, a csíksomlyói Kalot és Kaláka Népfőiskolák együttes fonóestélyét pedig néprajzi ismereteik gyarapítása érdekében tekintették meg a tanulók. Földrajzi kirándulást pótolt az OM1H januárban bemutatott és az ország több, jellegzetes táját ismertető propagandafilmjének megtekintése. Elsősorban ugyancsak földrajzi jellege volt a jún. 18-i egynapos kirándulásnak is, amidőn a képzősök és a nagyobb gyakorlóiskolások a Nagysomlyót mászták meg és okultak a hegy csúcsáról feltáruló hatalmas panorámából. A tanév befejezése után a KISOK jóvoltából 5 növendékünk a legmérsékeltebb díj mellett 3 hetet tölthetett a szentendrei sport-és evezöstelepen. Az egyik résztvevő: Mózes Sándor II. o. tanuló így írta le ezt a kirándulást: »Már az odautazáskor leszálltunk Budajwten. A Dunaparton elragadó lát-

63

vány tárult a szemünk elé: a gyönyörű Duna, balfelől az Országház, jobboldalon a Vár, mindenfelé a hatalmas, szebbnél-szebb paloták! Azt sem tudtuk, mit nézzünk... A táborban naponta fürödtünk, csónakáztunk, kerékpároztunk. Az úszni nem tudók leckéket kaptak. Csónakkirándulást tettünk a közeli Pap-szigetre, kerékpáron pedig Szentendre nyugati felében a régi karávánútat kerestük fel és megnéztük azt a kutat is, melyet állítólag egy görög kereskedő csináltatott. Ugyancsak kerékpáron látogattunk el Aquincumba, Leányfaluba és Visegrádra is. Itt a várat néztük meg. Kicsit nehéz volt ugyan a meredek hegyre felmászni, de a látvány megérte«. »A legnagyobb hatást Esztergom tette reánk, ahova hajón rándultunk ki. Már maga a hajózás megérte, hogy elmentünk, de amit ott láttunk, azt egyikünk se fogja feledni. A hajóról egyenesen a Székesegyházba mentünk fel. A fönséges templom olyan hatással volt reánk, hogy még amikor kijöttünk, azután is mindegyikünk csak hallgatott. Megnéztük a kincstárat is. A gyönyörű kelyheket, miseruhákat, képeket szájtátva csudálta mindenki. Innen a most kiásott várba mentünk. Régi királyaink szobáit, kápolnáját láttuk itt s olyan nehezünkre esett megválni a helytől, hogy amikor a hajóállomásra értünk, a hajó már indulóban volt«. »A visszautazáskor megint egy félnapot töltöttünk Budapesten. Megnéztük az Országházat, a Hősök terén a Millenniumi Emlékmüvet, a hatalmas Feszty-körképet és voltunk az Állatkertben is, ahol szintén sok érdekességet láttunk*. »E három hétre mindegyikünk örömmel fog visszagondolni*.

6. Könyvtárak, szertárak gyarapodása. Az idegen megszállás idején történt többszöri vándorlás az intézetet úgyszólván az egész felszerelésétől megfosztotta. Ezért az Egyházmegyei Hatóságnak mindenekelőtt a legszükségesebb bútorok beszerzéséről kellett gondoskodnia. A hivatalos helységek, az osztályok, a tanári lakások és a bennlakó növendékek számára összesen 279 asztalt, széket, táblát, ágyat, szekrényt stb. szereztünk be 13.674.06 pengő értékben. A magyaros stilusú bútorokat Kiczkó László kolozsvári iparművész tervezte s azok elkészíttetéséhez a Csíki Magánjavak igazgatótanácsa 6.800, Budapest székesfőváros pedig 5000 pengővel járult hozzá. Mivel az intézet különválása után a legszükségesebb felszerelés is hiányzott, 114 drb. ilyen tárgyat vettünk 2183.83 pengőt fizetve érettük. Ezek közt volt a Kormányzó Ur Őfőméltósága és 6 nagy irónk arcképe, valamint 4 magyar cimer is az egyes osztályok számára. A tanári könyvtár az iskolai év folyamán vétel (73) és ajándék (89) útján összesen 162 kötettel gyarapodott. A vétel útján szerzett könyvek között volt 52 kötet szabályzat, rendtartás, utasítás stb., hogy ezek kellő példányszámban álljanak az ügyvitel és a tanári testület rendelkezésére. A V. K. M. ajándékképen megküldte Princz Cholnoky-Teleki-Bartucz: Magyar föld, magyar nép c. müvét 5 példányban, melyből 3 példányt a tanári, kettőt az ifjúsági könyvtárban helyeztünk el. Halács Hedvig Budapestről 57 könyvet küldött ajándékba 70.50 pengő értékben, melyek közül 48 a tanári, 9 pedig az ifjúsági könyvtárba került. A folyóiratok közül a V. K. M. Hivatalos Közlönye, a Kolozsvári Püspöki Helytartóság Közlönye és az Erdélyi Iskola járt az intézetnek. Az ifjúsági könyvtár vétel (75) és ajándék (29) útján összesen 104 kötettel szaporodott 351 P 50 fillér értékben. A házi olvasmányok közül a következőket vettük meg: Arany: Buda halála 3, Eötvös: Magyarország 1514-ben 3, Herczeg: Pogányok 2, Jókai: És mégis mozog a föld 3, Az

64

új földesúr 4, Katona: Bánk bán 3, Kemény: Rajongók, 2, Zord idő 2, Madách: Az ember tragédiája 2, Móricz: Légy jó mindhalálig 3, Rákosi: Elnémult harangok 4 és Zilahy: Süt a nap 5 példányban. A fentebb említett ajándékkönyveken kivül Dr. Rózsa József tanker. kir. főigazgató az általa szerkesztett Jó Barát c. folyóirat 11 évfolyamát és néhány régi számát küldte meg ajándékképen. A földrajzi szertár számára 21 drb., Magyarországot és a világrészeket ábrázoló térképet vettünk, míg ajándékba az OMIH-tól megkaptuk Magyarország fürdőinek térképét, összes gyarapodás 22 drb. volt 288 P értékben. A természetrajzi szertár számára megvettük az Egészségtani Faliképek 30 darabból álló sorozatát 74 pengőért, míg a mennyiségtani szertár részére 11 geometriai testet szereztünk, melyek együtt 76 pengő 30 fillér értéket képviselnek. Az Ének- és zeneszertár vétel útján 4 Sztojanovits-féle harmoniumiskolával és 2 drb. Kapossy-féle szertartáskönyvvel gyarapodott, amihez az OMCE-től és a különféle zenei folyóiratoktól ajándékba kapott 99 drb. zenemű járult. A természettani és a gazdasági szertárak csak lényegtelenül, a többiek pedig- — fedezet híján — egyáltalán nem gyarapodtak. Mindazoknak, akik könyv- és szertárainkat ajándékukkal gazdagították, ezen a helyen is hálás köszönetet mondunk. Ugyancsak köszönet illeti az Egyházmegyei Tanács Igazgatótanácsát is annak megengedéséért, hogy az intézet a csíkszeredai r. kat. gimnázium teljes felszerelését minden ellenérték nélkül, szabadon használhatta. Ennek következtében a szertárainkban mutatkozó hiányok ellenére szemléltető oktatásunk és testnevelésünk nem szenvedett.

7. BÍZ ifjúsági egyesületek működése. Az átszervezett önképzőkör a tanítóélet követelményeinek figyelembevételével azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tagjai tanuljanak meg előadni, beszédet mondani, szavalni és egyáltalán mások előtt, nyilvánosan szerepelni. A kör ugyan csak március 21-én tarthatta meg alakuló gyűlését, azonban mivel minden szombaton délután volt ülés, úgyszólván minden tagnak alkalma nyilt a szereplésre. Az önképzőkör 6 rendes, 1 ünnepi és 1 zárógyülést tartott. A rendes gyűléseken elhangzott 10 szabadelőadás (világnézeti, gyakorlati, tájismertető és tréfás), 1 felolvasás, 2 könyvismertetés (Vihnyédi: Afőtanító úrésSzira: Segits falu, dűl a város!), 9 szavalat és végül 6 zene- és énekszám. Az előadások közül különösen Biró László IV o. tanulónak Csíkdánfalva c. szülőföldismertetése és Szöllősi Nándor III. o. tanulónak a vérről szóló előadása emelkedett ki. Lakatos Imre II. és Kisgyörgy Tibor I o. tanulók Budapestről, mint fürdővárosról, illetve mint üdülőhelyről beszéltek. Három izben drámai jelenetek is tarkították a gyűlések műsorát. A másodikosok Arany: A walesi bárdok c. balladáját dramatizálták, Kapui János és László Domokos I. o. tanulók Zilahy: Süt a nap c. népszínművéből, míg a IV. osztály 3 tanulója Vörösmarty: Marót bánjából adott elő 1—1 jelenetet. Az önképzőkör sajátos célkitűzését két rögtönzés és egy szavalóverseny is szolgálta. A II. fokú rögtönzés tárgya Beszéd egy osztálytárs sírjánál, az I. fokúé pedig Rövid beszéd a Hösök napján volt. A II. fokú rögtönzésen Tatay László, az elsőfokún László Domokos és Tatay László nyertek dijakat. A szavalóverseny a jún. 7-i zárógyülésen volt. Ezen elsősorban azok a tagok voltak kötelesek résztvenni, akik eddig egy gyűlésen se szerepeltek. Szavalni Mécs László: Szegény emberek, vagy Tompa László: Lófürösztés cimü költeményét lehetett. A 11 versenyző közül Balogh István II. o. tanuló

65

lett az első, míg Berkeczy László I. o. tanuló második és Márton Ferenc 1. harmadik díjat nyert. A május 6 i ünnepélyes gyűlés műsorát a búcsúzó IV. osztályosok töltötték ki. Ezen a gyűlésen emlékezett meg a kör az Ázsiát kutató nagy székelyről: Körösi Csorna Sándorról, akit Szabó János IV. o. tanuló minden idők magyar tanítóinak lelkesítő példája gyanánt állított a tagok elé. A IV. osztályos tagokat Balázs Ferenc III. oszt. tanuló búcsúztatta. A gyűlés végén az igazgató megdicsérte a kör gyakorlati jellegű működését és felhivta a tagokat, állítsák az itt szerzett ügyességüket a jövő tanévtől kezdve az iskolán kívüli népmüvelés szolgálatába. Az önképzőkör ugyanis elsősorban ennek a tanítói tevékenységnek az előiskolája. A június 7-i zárógyülésen Tatay László titkár indítványára néma percet szenteltek Kis János emlékének, aki 1790-ben Sopronban, Soproni Magyar Társaság néven, az első magyar önképzőkört alapította. Búzgó és sikeres önképzőköri munkásságukért a következő tagok nyertek díjat, illetve jutalmat: Csík vármegye ajándékából: rögtönzésért Tatay László (Szentimrei: Versekben tündöklő Erdély és Radó: Idegen szavak szótára) és László Domokos (Kerék: A magyar földkérdés), szavalatért pedig Balogh István II. (Révi: Magyar breviárium), Berkeczy László I. (Erdélyi: Villám és virág) és Márton Ferenc 1. (Bóka: Talpra magyar!) Budapest fürdőigazgatóságának ajándékából: Lakatos Imre II. és Kisgyörgy Tibor I. (Budapest fürdőváros cimü ismertető könyv.) Sántha Alajos, tanárelnök. Az énekkar Sarkadi Elek énektanár vezetése alatt tartott a próbáit. A házi ünnepélyeken kivül a csíkszerdai népművelési előadásokon is énekeltek a növendékek, úgyszintén a március 15-én Csíktaplocán, 22-én pedig Zsögödön rendezett, 10 számból álló népművelési előadásokon is. A „Széchenyi István" Iskolaszövetkezet Szlavonits Ferenc tanár vezetésével október 15-én alakult meg. Az igazgatóság tagjai Kóródy Ferenc IV. elnökletével Szántó Lőrinc IV., Antal Adolf és Bokor Isván III., Balogh István, Fejér József, lncze Zoltán és Mózes Sándor II., valamint László Domokos I. oszt. tanulók, a felügyelő bizottságé pedig Both Jenő IV. elnöklete atatt Szöllősi Nándor és Tatay László III., Lakatos Imre és Rácz Károly II. s vcgül Gál József és Kapui János I. oszt. tanulók lettek. A tisztviselők Biró László IV. és Szopos Sándor III. (pénztárosok), Lónay Sándor IV. és Chvoj Rezső III. (könyvelők), Sófalvi László IV. és Rácz Károly II. (jegyzők) és végül Szabó János IV. és Balázs Ferenc III. (üzletvezetők) voltak. Az iskolaszövetkezet tevékenysége az eredeti, közhasznú célkitűzés: a tagoknak könyvekkel és tanszerekkel részletfizetésre való ellátása mellett csakhamar kibővült. Hogy a szövetkezetek szociális jelentőségét ís kihangsúlyozzuk 96 tankönyból álló segélykönyvtárt szerveztünk s e könyveket ingyen bocsátottuk a szegénysorsú tagok használatára. A könyveket Tatay László III. oszt. tanuló kezelte. A szövetkezeti összefogásban rejlő erőt a játékteremnek az üzleti nyereségből való felszerelésével bizonyítottuk. A játékokat, anyagi felelősségének tudatában, Szöllősi Nándor III. oszt. tanuló kezelte. Az egyes tisztségek ellátása, valamint a töbször tartott gyűléseken való részvétel alkalmat adott a tagoknak a szövetkezeti élet és ügyvitel megismerésére és begyakorlására. Noha a szövetkezetnek 45 tag egyenkint 2 pengős üzletrészéből csak 90 pengő üzletrésztőkéje volt, a június 14-én tartott évzáró közgyűlés 1645.37 pengő forgalom mellett 268.03 pengő tiszta nyereséget állapíthatott meg. Ebből az összegből minden üzletrész után 50 fillér (25 °/o) osztalékot fizettünk a tagoknak, a fennmaradó 245.52 pengőt pedig tartalékoltuk. 5

66

Az április 25-iki gyűlésen a tagok érdeklődéssel hallgatták Héjjá Gyula II. oszt. tanuló »Gelence gazdasági helyzete és annak emelése szövetkezetek által* címen tartott felolvasását. Héjjá tagtársunk ezzel a dolgozattal megnyerte az Iskolaszövetkezetek Szövetsége által kiírt pályázat II. (30 P.) díját. Szövetkezetünk ugyanis az Erdélyi Iskolaszövetkezetek Szövetségének kebelében, az általa jóváhagyott alapszabályok pontos betartásával működött. A Szövetség ellenőre: Taschek Ernő munkánkat ismételten ellenőrizte és a tagoknak értékes útmutatásokat adott. A Sportkör december 11-én alakult meg és 840 sz. alatt a KISOK is leigazolta azt. Az évi működés az úttörés jegyében folyt. A működési ágak közül elsősorban a tornát, aztán a labdarúgást és a sizést karoltuk fel. Ez utóbbi sportágnak megkedveltetését a V. K. M. által ajándékozott 15 pár si nagyban elősegítette. A tagok, egyelőre inkább tanulmányi céllal, résztvettek a tankerületi siversenyen is. Barátságos labdarugó mérkőzést a gimnázisták csapatával játszottunk. A kör tagjai közül Antal Adolf, Bokor István, Chvoj Rezső és Csegzi Kálmán III., Fejér József és Tankó András II. és végül Gál József, Kajcsa Mátyás és Kapui János I oszt. tanulók voltak a leglelkesebbek. Réthy Ferenc, vezető tanár.

S. Bí tanulók névjegyzéke és érdemsorozata. iÁceum 1. osztály.

A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e?

10

15

20

24

András Béla (i) Berkeczy László Csedő Gábor Csiszér István Csiszér Lajos Gál József (i) Kajcsa Mátyás (i) Kapui János Keresztes Ernő (i) Kiss Vilmos (i) Kisgyörgy Tibor ref. Kovács Géza (i) Lakatos István (i) László Domokos (i) Magyari Dezső (i) Márton Ferenc (i) Nyáguly Vince (i) Páll Lajos (i) Péter László Részegh Emil (i) Salamon Imre Simon János (i) Weinhold Ernő Tamás Pál (i)

Osztályfőnök : Sántha Alajos. Tantárgyak >N DC u E 0> •a

c •d te 8 £O) o IS %« c E N 33 Cft w " c '2 ă <J W C Ö) i (d •4) 2 JÓ o S X s63 cd 1 1*-«

>

>

c G

C

C .SS & ce 'N 21 CO c >» c B N c c B E Oíc V ' N a > o s a cd •i5 z o: £ U. B ez 3 4'« 3 4 2 2 3 1 3 s! 2 3 3 3 3 3i 2 3 3 1 1 3 2 3 3 3 3 4 3 4 3 1 2 3

!*!

!

a>

H 4>

tfí H ü 4) > V Si

ac> é
CL

S M '•5 c •a c H CO oc

3 1 4 2 100 3 2 3 2 100 3 fi. 4 3 100

Az éwégi nyilv. összefoglalásokon nem jelent meg. 100 Az éwégi nyilv. összefoglalásokon nem jelent meg. tm. 11 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 3 1 3 1 100 1 2 2 2 2 2 1 2 3 2 2 2 2 1 2 2 tm. 2 2 2 1 2 3 1 2 2 2 2 2 2 1 2 2 100 Íj 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 tm. 2: 2 3 3 2 3 1 2 2 1 2 2 2 y 3 2 100 2 1 3 3 2 3 2 3 2 2 3 3 2 2 3 2 100 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 3 2 1 2 1 100 1 2 3 3 3 3 2 2 3 2 2 2 1 3 3 1 100 2 1 1 1 1 2 1 1! i 2 1 2 1 2 2 2 tm. 3 2 3 2 2 3 1 2 3 2 2 2 3 2 3 2 100 1 2 3 3 3 2 2 1 3 1 1 1 1 1 3 2 100 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 3 2 100 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 2 100 3 3 3 3 3 4 3 3 4 2 3 3 3 3 4 2 100 1 2 3 2 3 3 3 2 2 2 2 2 3 ím. 3 1 100 1 2 3 3 3 3 2 3 3 2 2 3 3 2 3 1 26 1 2 3 3 3! 3 3 2 3 2 1 3 3 1 3| 1 100 Az éwégi nyilv. összefoglalásokon nem jelent meg. 100 1111 2| 3| 3| 3| 4| 2\ 3 i 3| 1|1 i!! 313;! i|1 4|| 1100 Jegyzet: Gimnáziumból jött: ó 2, elégséges 20. — Polgári iskolából jött: elégséges 2.

67

Líceum 11. osztály.

internátusban lakik-e?

«

00 •

2• B

x> 9 m

Kézimunka Rajz Ének Zene \ Testnevelés Ált. tanulni, eredmény Rendszeretet Tandij P.

| Sorszám

vallása, ismétlő-e,

Réthy Ferenc.

T a n t á r 0 0a k w £•D

Magaviselet Hit- és erkölcstan Magyar ny. és irod. Történelem Földrajz Német nyelv Román nyelv Term.-rajzi ismer. Mennyiségtan

A tanuló neve,

Osztályfőnök:

<

Antal Adolf (i) Balázs Ferenc (i) Bokor István (i) Chvoj Rezső (i) 5 Csegzy Kálmán ref. Encsy István ref. Szopos Sándor (i) Szöllősi Nándor (i) Tatay László (i) 10 Wokalek Lothár (i)

2 3 3 2 3 3 1 i! 2

2

2

3

3

3 3 3 3 2 2 2 3 3 2 3

!*

2 2 2 3 1 1 1 3 1

! 1 31 3 2 3 3 2 2 2 2 3 3 '2 3 .3 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 2 3 2 2 2 2

!

1 1 3 1 3 2 1 1 1 2 2

1 2 3 2 3 1 1 1 1 2 2

1 2 3 1 2 2 1 2 2 1

1 2 2 1 1 1 2 2 1 3

2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 4 3 3 2 2 1 2 3 4 1

V

1 i1 i

3

3 3 3 3 4 3 2 2 2

1 1 2 2 3 2 3 2 1 1

2 2 3 2 3 3 3 2 2 3

Mennyiségtan

•5

1 1 3 2 3 3 4 3 2 3

2 2 2 2 3 3 2 2 1 3

Gazdasági ismer. Kézimunka

Tantárgyak I

1 1 2 2 2 2 2 1 1 2

í

1 2 2 1 2 2 1 2 2 2

—

'cs

1 2 2 1 2 2 2 1 2 2

2 3 2 2 3 1 2 1! 2 2 1

2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 2

2 1' 3 2 3 3' 2 1 2 2 1

2 3 3' 2' 3 3, 2 1 2, 3 2

1 100 2 100 2 100 1 100 2 100 1 100 1 tm. 1 tm. 1 25 1 100 1 100

Ének Zene Testnevelés Ált. tan eredmény Rendszeretet Tandij P.

2 3 3 2 3 3 2 1 2 3 2

Az ember lelki világ»

A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e?

11 1 1 Íj 2 3 2 2 3 Íj 1 2 11 2 3 1 2 3 l| 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 1 ll 2 1

Magaviselet Hit- és erkölcstan Magyar ny. és irod. Történelem Német nyelv Román nyelv

| Sorszám

Balogh István (i) Fejér József (i) Gergely László (i) Héjjá Gyula (i) 5 lncze Zoltán (i) Lakatos Imre (i) Lakatos Pál (i) Mózes Sándor (i) Rácz Károly (i) 10 Székely Károly (i) Tankó András (i)

2 2 2 2 3 3 2 1 1 3

i 2 1 2 1 3 3 1 1 1 3

1 1 1 1 1 2 2 2 2 2

2 3, 3 3 3 4 4 2 2 4

1 50 2 tm. 2 tm 1 tm. 2 100 2 100 2 100 3 tm. 2 tm. 2 100

5*

68

Osztályfőnök:

i Biró László (i)

Both Jenő (i)

8

Kóródf Ferenc (1) Lónay Sándor (i) Sófalvl László (i) Szabó János (1) Szántó Lórinc (i) Slklódl Ferenc *)

1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 3 1 1 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 1 2 3 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 3 2 1 1 2 1 1 1 1 2 3 3 2 2 3 2 2 1 1 2 1 2 2 2 2 3 3 3 2 3 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 2 2 2 2 3 3 1 1 2 3 1 3 3 2 3 2 2 2 3 2 3 2 1

1 | | j |

Rajz

| Magaviselet | Szorgalom | Hit- és erkölcstan | Neveléstörténelem Iskolaszervezettan Nev. és tan. gyak. Magyar ny. és irod. Történelem Alkotmánytan Földrajz Román nyelv Mennyiségtan Természettani ism. Közgazdaságtan

A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e ?

Ének Zene Kézimunka Testnevelés írásbeli külső alak Ált. tan. eredmény Tandíj P.

| Sorszám

Tantárgyak

5

Ferencz József. | I |

IV. osztály. | |

Tanítóképző

1 i 9 2 1 2 tm.

2 2 Î 2 1 1 2 2 2 2 1 2 1 2 1 •3 2 2 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3

2 3 100 2 3 00 1 3 tm. 2 3 50 2 3 tm. 2 3 100 2 3 100

9. Képesítő vizsgálatok. A tanév folyamán az intézetben két izben tartottunk képesítő vizsgálatot, Szeptember 18-án javító- és pót képesítő vizsgálatok voltak. Ezeken Dr. Csipak Lajos tb. kanonok, gimnáziumi tanár elnökölt, a kormányt pedig Angi Dénes tanügyi tanácsos, áll. gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó képviselte. A bizottság Horgos Ödön és Kádár László jelöltek javítóvizsgálatát elfogadta és tanítói oklevelet állított ki számukra. Ugyancsak sikerrel vizsgázott Texe Emil is, aki a V. K. M. 61.965—1941. V. A. sz. engedélye alapján az 1927-ben tett Írásbeli képesítő vizsgálatát szóbeli vizsgálattal egészítette ki. így ő is tanítói oklevelet nyert. Az iskola év végén teljes képesítő vizsgálatok voltak a IV. osztály végzett növendékei számára, akiknek a V. K. M. — a régi rendszer felszámolásaképen — megengedte, hogy 4 évi tanítóképző-intézeti tanulmány után képesítőre állhassanak. Erre a vizsgálatra heten jelentkeztek, akik Írásbeli vizsgálatot május 18., 19. és 20-án tettek. írásbeli tételek voltak: 1. A neveléstudományból: Az új tantervi utasítások kapcsolatai agyakorlati élettel. 2. A magyar nyelv- és irodalomból: Mit mondanék Gárdonyi műveiről és világnézetéről népművelő előadáson? 3. Mennyiségtanból: Egy nagykereskedő 5 láda â 85 kg. bruttó súlyú árut vásárol kg.-kint 1.56 P-ért, 5 °/0 kasszaskontót kap és a tara 7.5 7o. 26 %-os nyereséggel eladja, a vevő szeptember 6-án lejáró váltóval fizet, melyet 6.5 °/0-al augusztus 2-án a cég leszámíttat. Mennyit kapnak a váltóért? b) Egy takarék-betétkönyvben a következő bejegyzések vannak: betét január 25-én 160 P, betét március 6-án 140.50 P, kivét március 18-án 200 P, betét április 5-én 80.75 P, kivét április 20-án 130 P, betét május 10-én 205.82, kivét június 3-án 68 P. Hány pengőt ér a betétkönyv július 1-én, ha a kamatláb 5 »/«%> ? c) 4.5 m. hosszú fenyőfagerendákból, melyeknek vastagabb vége 2.2 dm., vékonyabb vége 1.6 dm., tutajt állítunk össze. Hány darabot kell fel*) A V. K. M. 113.165/1942. VI. 3. sz. engedélye alapján a tanév végén osztályvizsgát tett.

69

használnunk, hogy osztályunk (7 személy) alatt félig merüljön a vizbe, ha egy személyt 65 kg-nak veszünk és fejenkint 37 kg podgyászt számítunk? (A fenyő fajsúlya 0*58.) d) Egy szabálytalan négyszög alakú szőlő oldalai 650,723.6,695.4 és 572.3 m. Két rövidebb oldala derékszöget zár be. Hány hl. a bortermés, ha négyzetméterenkint 14 liter terem és mennyi a tiszta jövedelem, ha a nyers jövedelemből megmunkáltatásra 17%-ot, adóra pedig 16°/o-ot számítunk? 4. Román nyelvből: Tanítástervek összeállítása román nyelven. A szóbeli vizsgálatok június 19. és 20-án folytak le. Ezeken RusztJiyRusztek Károly ny. kir. tanfelügyelő, a kolozsvári püspöki helytartóság tanügyi főtanácsos-előadója elnökölt, kormányképviselő pedig Kandray Oéza, a kolozsvári m. kir. áll. leányliceum és tanítónőképző intézet igazgatója volt. Miután írásbeli dolgozatai mind a 7 jelöltnek sikerültek, mindnyájan szóbeli vizsgára állhattak. Ezek eredményeképen jól képesített 1 jelölt: Lónay Sándor, egyszerűen pedig 6: Biró László, Both Jenő, Kóródy Ferenc, Sófalvi László, Szabó János és Szántó Lőrinc. Igy mind a 7 jelölt tanítói oklevelet nyert. A képesítő vizsgálatok befejezése után az Egyházmegyei Hatóság engedélyével kántorkéjjesítő vizsgálatot is tartottunk Biró Ferenc főesperes-plebános elnöklete alatt. Az elhangzott feleletek és gyakorlati bemutatók alapján a bizottság Biró László és Kóródy Ferenc oki. tanítókat kitűnő, Sófalvi László oki. tanítót jeles, Kovács Piroska és Szántó Lőrinc oki. tanítókat pedig jó eredménnyel kántorokká képesítette és nekik a kántori oklevelet is kiadta.

10. Pályaválasztás. Az intézetünkben az 1940. év decemberében tartott pótképesítő vizsgálaton oklevelet nyert 41, valamint az 1940—41. tanévvégén képesített 12 jelölt kivétel nélkül tanítói állást vállalt.

24

III. lic.

a) tanulók száma

Beirt nyilvános tanuló — — Beírt magántanuló — — — Osztályozott nyilvános tanuló — Osztályozott magántanuló — Osztályozott összesen — — Ezek közül ismétlő — — -

II. lic.

I. lic.

11. A tanulók száma és fontosabb adatai.

11

10

11 11

10

i 21 21 —

|

o. ,

£

!

7 1 7 1 8

10

52 1 49 1 50

—

.

— — — — — — -

1 3 7 7 3

c) vallása

róm. katolikus — — — — református — — — — —

20 1

1 4 3 3

11

8 2

1 1 1

0 N 0*

1 1 1 1 6 7 11 12 7 3

1

V

| —

CM-COCM | |

2

— — — — — -

|

3

— — — — — -

|

b) életkora

1912-ben született 1918-ban született 1919-ben 1920-ban „ 1921-ben „ 1922-ben „ 1923-ban „ 1924-ben „ 1925-ben „ 1926-ban „

2

HÖ tJ

N 0) 0 N <

8

47 3

70

magyar anyanyelvű — — —

d) anyanyelve, csak magyarul beszél — — németül beszél — nyelvismerete magyarulés magyarul és románul beszél —

e) a szülők foglalkozása szerint a •0 i-H

8

20

11

1 9

8

9 2

1 5

1

j) általános előmenetele

jeles rendű — — — jó rendű - — — elégséges rendű — — túlnyomóan elégséges elégtelen egy tárgyból elégtelen két tárgyból tandíjmentes

— — — — — —

— — — — — —

— — — —

1) tandíjmentes, 25 pengőt fizet — — — — pengőt fizet — — — — tandíjat fizet 50 100 pengőt fizet — — — *) Mindhárom gyalog járt be.

6 1 1

3 1

1 1 1 1 2 2

1

1

1 1

15

1

1 1

11

2 8

13 8 1 1 7 1

1 1 2

10 1 1 3 2 1

1 1

1 ! í 1 i

3 23 i 3 5 3

3 1 1 1 2 1 3

i ~~

1 2

— —

50 1 1 48

N

heti órasz. kev. mul. tan. száma igazoltan mulasztott órák száma igazolatlanul mulasztott órák sz.

2

1 .-H?.

2

1 10 1 ~ 1 1 1 1 1 1 1 1

6

i) óramulasztása

2 1

2 1 1 i

lakik — — — — h) lakás szerint szülőinél kosztadónál lakik — — — (internátus) a r. k. Finevelő-internátusb. lakik

g) közül bejárók*)

1 1

1

1 4

1 2

0 >>

1 1 1

4

—— — —

f) a szülők lakóhelye 0 szerint N

u u

N <

10

Csíksomlyó községből Csfktaploca községből

<Ö

c>

11

3 11

w

Q.

21 1

az iskola székhelyén lakik a vármegyében lakik — — Beszterce Naszód vármegyében Bihar vármegyében — — — Háromszék varmegyében — — Kolozs vármegyében— — — Maros-Torda vármegyében — Nógrád vármegyében — — Szilágy vármegyében — — Szatmár vármegyében — — Udvarhely vármegyében — — Marosvásárhely thj. városban — Romániában — — — —

Ű

N (0 C

kisbirtokos, kisbérlő — — — kisiparos, bányavállalkozó — ipari vagy bányászati tisztviselő egyéb ipari v. bányászati segédsz. kiskereskedő — — — — közlekedési tisztviselő — — köztisztviselő — — — — pap, tanár, tanító — — — katona, csendőr v. rendőraltiszt nyugdíjas köztisztviselő — — egyéb közlekedési személyzet — nyugdíjas altiszt — — — háztulajdonos — — — —

III. lic.

u

u

1 7

7 2 41

7 1 6 26 12 768 374 1004 218 2364 11 99 79 9 5 6 6

1 5

1 4

3 3 1

2 1

17

8

1 14 17 11 3 4

3 4 2 1

1 6 1

5

14 2 1í 1 3 33

5

4

71

ÍZ. Tanulmányi eredmény. I.—III. liceum, IV. tanítóképző. Osztályok, nyilvános és magántanulók száma, érdemjegyek 1

ii., o.—11. III. o.—10. IV. o.--7+1.

0.-21.

1.

Tantárgyak Cft

V c 4f a j Cft co -SG Jü öfl "53 a> 2»

jeles

co a>

12 7 2 10 1 Magaviselet Hit- és erkölcstan . 3 13 5 5 6 Magyar ny. és irodalom . . 2 3 16 4 2 5 Tört. alkotmányt, ismeretekkel 4 4 13 1 5 5 Földrajz 1 7 13 2 4 5 Német ny. és irodalom 5 12 4 — 4 7 Román nyelv . 5 8 9 5 3 3 Természetrajzi ismeretek 2 9 9 1 2 5 4 Vegyi ismeretek Természettani ismeretek Mennyiségtan és mértan . 2 5 12 2 2 4 5 Az ember teste és egészsége 4 7 Az ember lelki világa Neveléstörténelem — Iskolaszervezettan Nevelési és tanítási gyakorlat — Gazdasági ismeretek Kézimunka 5 16 — 6 3 2 Rajz 7 12 2 5 4 2 1 7 13 Ének 3 6 2 Zene . . 3 7 11 6 5 Testnevelés 8 8 3 3 5 3— Rendszeretet 7 13 1 8 3 Szorgalom . írásbeli külső alak i —

—

1

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

r

"53

*ö>

•

.Si»

3 4 5 3 6—1 1 5 2 4 2 3 5 5 3 6 1 2 6 2

4 1

5

—

—

—

—

3 4 4 —

—

"53

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

5 5

—

1 6 3 —

4 6 3 7 3 7— 2 5 3 5 2 3 5 5 2 7 1 —

2 u 3 5

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

— —

3KJ

2 3 3 2 3

—

1 7# 2 5 1

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

2 2 5 1

—

—

Jü -C (0J "53

1 3 4

—

-

C

bU £> Sa(0 0)1 C/Î bJO

4 5 1

—

—

C/2

t/5

ta

C

oa> 4J (0 "53 o00 o o "53

— — —

—

—

—

—

—

3 5 6 1 1— 2 6 4 4 53 —

—

—

—

—

—

— -

—

—

1 4 2 2 6

—

72

13. Iskolai Felszerelések értéke. Gyarapodás OUI" szám

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X XI. XII. XIII. XIV

Tételek

Vétel AJánd darab

Bútorzat 279 Felszerelés 114 2 Tanári könyvtár 73 89 Ifjúsági könyvtár 75 29 Gyakorlóisk. könyvtár Földrajzi szertár 21 1 Természetrajzi szertár 30 Természettani szertár 4 Mennyiségi, és rajzszertár 11 Gazdaságtani szertár 2 Kézimunka szertár Ének- és zeneszertár 7 99 Testnevelési szertár Gyakorlóiskolai szertár Összesen: 616|22O| —

—

—

—

—

—

—

—

—

Állomány

Érték

1 Érték" Darab | Pengő f

P

f 13674 06 320 2183 83 139 686 44 1285 351 50 282 88 288 27 74 146; 58,80 6 7630 11 270 10 _ Iii 71 i 113,70 281 _ i 1 303 1748233|2970 —

—

—

—

—

—

!—

1459306 315233 3276 94 640 64 83 12 358 277 70 68 80 76 30 17 70 254 70 4754 72 5 54830 28107 31 —

—

14. Az iskola épületének méretei. Az internátus. Iskolánk a csíkszeredai r. k. finevelő-intézet északi szárnyából a következő helységeket használta: Földszint: Igazgatói iroda 27.30 m 2 , tanári szoba 25 m 1 , 1. osztály 67.25 m a , II. osztály 44.22 m 2 , III. osztály 41.36 m a , IV. osztály 45.50 m2, szertár 18.78 m a , iskolaszövetkezet 10 m 2 és 2 W. C. összesen 30 m a . Alagsor: Kézimunkaterem 50.92 m a , szolgalakás 27.27 m 2 , raktár 27.27 a m , fáspince 64.50 m a . Ezenkívül szabadon haszáltuk a gimnázium 225 m 2 kiterjedésű tornatermét, 166 m 2 terjedelmű természettani előadóját és szertárát, valamint 68 m 1 nagyságú természetrajzi előadó- és 122 m2-es rajztermét is. A tanulóknak a szükséges mozgásra a gimnázium 5 holdas udvarán nyilt lehetőségük. Az internátns az épület ugyanazon szárnyának emeleti részén volt elhelyezve. Helységei voltak: 1. emelet: Felügyelő tanári lakás 15.80 m 2 , I. háló 44.80 m a , II. háló 44.20 m 2 , W. C. 15 m a . 11 emelet III. háló 69.50 m a , mosdó 21 m 2 , W. C. 15 m2. Ugyancsak a II. emeleten volt a tanítóképző-intézet igazgatójának 147 m 1 kiterjedésű természetbeni lakása is. Tanulóhelyiségűl az osztályok, míg társalgóúl az alagsor egy 60.97 m a területü terme szolgált. Ugyancsak az alagsorban volt a 66.36 m 2 kiterjedésű ruhatári helység is. A bennlakásban 41 növendék volt elhelyezve, akik Sturek Emil tanár felügyelete alatt állottak. A tanulmányi felügyeletben előbb Rétliy Ferenc

73

tanár, majd Páll Béla gyak. isk. tanító segédkeztek. Az étkezés a gimnáziumi bennlakók konyhájáról a 170 ma-es földszinti ebédlőben történt. Mosásról a bennlakók, akik mindössze havi 41 pengő dijat fizettek, maguk gondoskodtak. Bár a bennlakási helyiségek szétszórt volta az áttekintést és így a felügyeletet is meglehetősen megnehezítette, a bennlakó növendékek fegyelmi állapota kielégítő volt. Nagyobb megbetegedés is ritkán fordult elő, ellenben a szigorú tél következtében a növendékek elég gyakran szenvedtek hüléses betegségben. A betegeket Dr. Búzás Márton bennlakási orvos kezelte. Sok meghűlést okozott az is, hogy a bennlakóknak csak a távolabb fekvő városi fürdőben volt alkalmuk a nagyobb tisztálkodásra.

15. Gyakorlóiskola. A tanítójelöltek gyakorlati kiképzésének céljaira a Róm. Kat. Egyháztanács átengedte az általa fenntartott elemi népiskolát, amely igy szintén a tanítóképző-intézet igazgatójának vezetése alá került. A 2 tanerős iskola I.—II. osztályát Dávid Róza tanítónő, III.—VI. osztályát pedig Páll Béla tanító vezette. Az I.—II. osztály a finevelő-intézet egy 64.50 m a területű termében működött, míg a III —IV. osztály számára, a helyszűkére való tekintettel, a szomszédos Száva-féle házat bérelte ki az Egyházmegyei Hatóság. Itt egy 56 ma-es tanterem, egy 49 négyzetméteres szertár és egy 20 m a kiterjedésű ruhatár állott a tanulók rendelkezésére. A 300 mfi-es udvaron kivül még egy, körülbelül lU hold terjedelmű kert is tartozott az épülethez, amelyben a tanítóképző és a gyakorlóiskola növendékei együtt végeztek gazdasági gyakorlatokat. Noha a tanítás a gyakorlóiskolában is csak szeptember 22-én kezdődött és Páll Béla tanító ismételt katonai szolgálata miatt a III.—VI. osztályt, a neveléstan tanárának irányítása mellett, hosszabb időn át előbb Szántó Lőrinc, majd Lónay Sándor IV. oszt. tanítóképzősök vezették, a tanulók teljesen elvégezték az előírt anyagot. A tanítás még a régi, 6 osztályos tanterv alapján folyt. Az I.—II. osztály június 15-én, a HL—IV. osztály június 16-án, mig az V.—VI. osztály már előbb, május 30-án vizsgázott. E vizsgákon Biró Ferenc főesperes mindvégig jelen volt. A gyakorlóiskolát június hóban vitéz Miklós Gergely kir. tanfelügyelő is meglátogatta és a felvett jegyzőkönyvben annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy »a tanítók tanítói és nevelői módszerükkel alkalmasak arra, hogy a tanítóképző növendékeinek példát adjanak.* A vallásos és hazafias nevelésre a gyakorlóiskolában is nagy súlyt vetettünk. Az iskola saját ünnepélyei: december 23-án egy karácsonyi tárgyú bibliai játék előadása és május 14-én a tanulók első aldozásának megható keretben való megünneplése vallásos jellegűek voltak. A képzőével közös évzáró ünnepélyen a gyakorlóiskolások szavalattal és énekszámokkal szerepeltek, a hazafias ünnepeket pedig a képzősökkel és a gimnázistákkal együtt ülték meg. A tanév végén Csíksomlyón tartott gyermekkórus-dalosünnepen a gyakorlóiskola énekkara 11. helyezést ért el. A tanulók szorgalma és fegyelme megelégedéssel töltötte el a tanítókat, akik gondosan ügyeltek arra, hogy a gyermekkor nyájas derűjét ne száműzzék tanítványaik lelkéből. A tanítók többször ellenőrizték a tanulók tisztaságát is, ami ezek egészségének megőrzése szempontjából volt fontos. A Mikulás-estén a tanulók — a tanítók által gyűjtött pénzből — édességeket kaptak. A karácsonyi ünnepély jövedelmét, a beiratási dijak egy részével együtt, a szegény tanulók lcölrsön tankönyvtárának megalapítására fordítottuk. A tanulók segélyezés érdekében, az igazgatóság közbenjárására, 8

74

gyermek az egész télen át ingyen ebédet kapott a népkonyhán, azonkívül a Zöld Kereszt adományából 30 kg. cukrot is kioszthattunk az arra rászoruló tanulók között. Maga Csíkszereda város is nagylelkűen gondoskodott az iskoláról. Nagyobb összegű segéllyel lehetővé tette az iskola berendezésének megújítását, karácsonykor 11 tanulónak ruhaneműt juttatott, ezenkívül segélyezés és jutalmazás céljaira 200 pengőt is adományozott. Ebből az összegből több tanuló helyett tandijat fizettünk, számukra tankönyvéket vásároltunk és az első áldozás alkalmával 2 gyermeknek ruhát is csináltattunk. Ugyanezen összegből szorgalmuk és jó magaviseletük jutalmáid Földes Jenő, Gajáry László, Kindscher Borbála és Magyary Piroska IV., valamint Gál Mária, Kozma Mária és Paltán Lajos III. oszt. tanulók nagyobb, további 57 érdemes tanuló pedig kisebb könyvjutalmat kaptak. Megemlítendő még, hogy a tanulók Páll Béla tanító vezetésével, akinek a tanulók felügyeletében a képzősök is segítségére voltak, június 18-án egésznapos kirándulást tettek a Nagysomlyó oldalára, valamint az is, hogy «az iskola egyébképen kielégítő felszerelését a Julián- és a Magyar Könyvbarátok Társasága több ajándékkönyvvel gazdagította. A gyakorlóiskolában a liceum III. osztályos növendékei a lélektan tanára által előre megadott szempontok alapján naponta felváltva megfigyeléseket végeztek és tapasztalataikról irásos naplót vezettek. A IV. osztály képesítő előtt álló tanulói a szükséges gyakorlatot részben a neveléstan tanárának és a tanítóknak mintatanításaiból, részben a saját tanítási gyakorlataikból szerezték meg. E gyakorlati tanítások havonta megállapított terv szerint, előre elkészített és felülbírált vázlat alapján történtek. A tanítást aztán közös bírálat követte. Mivel a IV. osztályosok kis számban voltak, minden tanulónak bőséges alkalma nyilt arra, hogy magát a tanításban gyakorolja.

A gyakorlóiskola növendékeinek névsora. L osztály: Balázs Mária, Balla Béla, Bartha János, Bács Károly, Csiszér Teréz, Dávid István, Kindscher Renáta, Kurta Lajos István, László Erzsébet, Mihály Károly, Péter Éva, Simon Magdolna, Szabó László, Varga Kálmán, Wotsch Beáta. , Kimaradt: András Éva, Janovits Sándor, Todi Lajos, Tulit Ernő. II. osztály: Bartha Béla, Bartha Ilona, Berentés Enikő, Daradics József, Dima Béla, Erőss Borbála, Fenke Lajos, Fodor Szabella, Gál Ibolyka, Gáspár Ratalin, Holczer Gábor, lncze Anna, Kalamár Béla, Kalamár Ilona, Kertész Juliánná, Kiss Jolán, Kopacz Zoltán, Kuti Erzsébet, László Ferenc, Magyar Tibor, Müller Gál Mária, Papp Károly, Polgár Tamás, Simon Klára, Szabó Gabriella, Szabó Károly, Szabó Mária, Szakács Éva, Unger Piroska, Unger Zoltán, Vitos Rozália, Zakariás Andor. Kimaradt: Pál Antal. III. osztály: Bács Matild, Biró Klára, Gál Margit, Gál Mária, Imre Lajos, Kapcza Juliánná, Keresztes András, Kiss Géza, Kopacz Zoltán, Kozma Klára, László Ilona, Magyari Péter, Paltán Lajos, Péter Mária, Szép Ilona, Szopos Ferenc, Zakariás Antonia. Kimaradt: Hajnal Márta. IV. osztály : Berek Ferenc, Bilibók Gabriella, Búzás János, Földes Jenő, Gajáry László, Gál Ödön, Gáspár Ilona, György Ibolya, Hajdú Zoltán, Kertész Gábor, Kindscher Mária B., Magyari Piroska, Nagy Gábor, Nagy József, Perdiák Mária, Petres József, Péter Lajos, Róth Teréz. Kimaradt: Györffy Mária, Hajnal József, Tulit Emilia.

75

V. osztály. Mihály Gábor, László Ilona, László Lőrinc, Sándor Ferenc. VI. osztály: Hajdú Gyula, Lajos Juliánná. Kimaradt: Albert Anna, Gábor Berta, Gábor Károly. VII. osztály László József, Miczi Mihály. A gyakorlóiskola tanulóinak statisztikája.

Osztály

i.

I ii. III. IV. V. VI. VII Összesen 1

Beiratkozott

19 33 18 21 4

5 2 102

Az oszt*ilyt sikerrel végezte Javítóvi2:sgára utasított Ismétlő maradt

14 31 17 18 4 1 1

1 2 87 2 1 1

15 32 17 18 4

2 2

90

Összesen

«-n

3 C cö W W

C* c/) >

0 N <

90

római katholikus görög katolikus ág. h. evangélikus református unitárius

15 30 16 16 4

1 2

84

előmenetele

N

2 2

kitűnő jeles jó elégséges elégtelen

mulasztása

N

0 >>

15 32 17 18 4

2

1

1 1

1

1 5

1 1

30 29 16 12 3

i

0

magyar német román

igazolt (félnap) igazolatlan (félnap) Összesen :

5 10 5 10 5 12 6 6 4 3 3 2 1 i

i

1 1

a

anyanyelve

l

2

218426 234,'199 40 114 4 1235 218 426 234 199 40 114 4 1235

E. flz 1942—43. iskolai év. Csíksomlyó. 1. Az iskolai év története. A tanév lefolyása. Intézetünk pontosan 20 évig vándorolt gimnáziumról gimnáziumra, míg végre a folyó tanév elején ismét visszatérhetett a esiksomlyói Székház évszázados falai közé. Ez az épület, amely elsőizben 1911-ben lett a képző otthona, 1922-ben történt eltávozásunk után hosszabb ideig üresen állott, később pedig egy Stabilimentnek nevezett szövőüzem helyezkedett el benne. Ennek bukása után egy ideig magánlakások céljaira szolgált a Székház, míg végre az Erdélyi Kat. Nőszövetség »Salvator« Egészségházát (szülőotthon) és »Kaláka« leány-népfőiskoláját, valamint a Csíki Múzeum gyűjteményeit helyezték el benne. Most aztán, amikor a tanítóképző sorra kiszorult az új fejlődésnek indult gimnáziumokból, Sándor Imre püspöki helytartó úr csak hosszas és nehéz személyes tárgyalásokkal tudta elérni, hogy az Egészségház a Csíki Magánjavak tulajdonát képező és államsegéllyel megfelelően átalakított csíkszeredai régi törvényszék épületébe költözzék s az igy felszabadult Székház újból a tanítóképző otthona lehessen. A lelkes polgárok, Gaál Tamás esperes-plebános buzdítására, készséggel vállalták, hogy visszatért képzőjüket kalákában költöztessék ki Somlyóra. Azonban a háború okozta ember- és anyaghiány következtében a régi törvényszék átalakítása oly lassan haladt, hogy amikor 1U42. szeptember 1-én az első, bútorokkal megrakott tehénszekér begördült a Székház udvarára, a szülőotthon, a népfőiskola és a múzeum még változatlanul a helyükön voltak. Ujabb tárgyalásokra és a Csíksomlyói Egyháztanács segítő készségére volt szükség, hogy a »Kaláka« a kat. népiskola szemközt fekvő épületébe hurcolkodjék és a múzeum gazdag és értékes anyagát is félre lehessen tenni az útból. Azonban a szülőszoba berendezését csak szeptember 25-én, tehát 2 nappal a képző megnyitása előtt, vitték ki a leendő igazgatói irodából, a szülőotthon személyzete és élelmiszer raktára csak november végén távozott a Székházból, a vezető orvos pedig csak december 10-én költözött ki 4 szobás lakásából. A képzőnek ez a nehezen lebonyolítható honfoglalása a tanárok és a növendékek hangulatát érthető módon befolyásolta. Ehez járult, hogy ők a marosvásárhelyi, majd a csíkszeredai pompás palotákhoz voltak szokva, míg a Székházban a sok, irodának épült szoba közt csak 4 terem akadt és a falak, a padlók, az ajtók és az ablakok roppant elhanyagolt állapotban voltak. Hogy ne is beszéljünk az alagsorról, ahol a hajdani ebédlőterem padlóján keletkezett tóban békák ugrándoztak, sem az illemhelyekről, melyeket minden képzeletet felülmúló undorító állapotban vettünk át. Azonban a Kegyelmes Püspök Úr személyes közbenjárására a minisztérium további segítséget nyújtott és így novemberben megkezdődhetet az épületnek az igazgató által elkészített terv szerint való átalakítása és megújítása. Ezt a munkát vitéz Bakó Gábor műszaki tanácsos irányítása és Antal

77

István kir. mérnök felügyelete alatt Szabó Dezső csíkszeredai épitési vállalkozó végezte. Több helység összevágása által sikerült is a termek számát szaporítani és az alagsor rendbehozatala, az emeleti folyosó beüvegezése, a vízvezeték és a csatornázás, úgyszintén a villanyhálózat kibővítése, a padlók, az ajtók és az ablakok kijavítása, valamint a meszelés és festés megújítása révén a tisztes, öreg épület külsejét vonzóvá, belsejét pedig lakályosabbá tenni. Azonban ezek a nagyszabású munkálatok az egész tanévben folytak, ami az amúgy is szük épületben az iskolai és az internátusi munkát ugyancsak zavarta. Szük épületet emlegettünk, mert csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy a Székház egy normális létszámú tanítóképzőnek és bennlakásának legfeljebb hálószobákat, gazdasági helyiségeket, 1—2 tanári lakást és néhány munkahelységet tud biztosítani. Ez volt a felfogása az Egyházmegyei Hatóságnak is és ezért újból közbejárt a minisztériumban, amely aztán az épület lényeges kibővítéséhez is messzemenő támogatását helyezte kilátásba. Erre, a tanév végefelé, az Egyházmegyei Hatóság felkérésére Dr. Ábrahám József alispán elnökletével Adorján Imre képviselő, Oaál Tamás esperes-plebános és P. Hajdú Leander csíksomlyói házfőnök urakból és az intézet igazgatójából, mint előadóból, szükebbkörű építési bizottság alakult. E bizottság feladatát egyrészt az új épület terveinek felülvizsgálata és az anyagbeszerzés előmozdítása, másrészt a szükségessé vált telekbővítés költségeinek előteremtése képezi. Egyes községek és közbirtokosságok az Alispán úr felhívására már ezt megelőzőleg is igyekeztek a hazatért tanítóképzőt adományaikkal az első nehézségeken átsegíteni. *) Most azonban nagyobb szabású megajánlásra van szükség, amely méltó legyen azokhoz az ősökhöz, akik a somlyói iskolák ügyét több izben is ritka áldozatkészséggel karolták fel. Hisszük, hogy a bizottság lelkes tagjainak sikerülni fog a csíki közvéleményt — elsősorban a Csíki Magánjavak és a közbirtokosságok vezetőségeit — meggyőzni arról, milyen értékes szolgálatokat tehet egy alkalmas épülettel bíró és jól felszerelt tanítóképző-intézet nemcsak a magyar jövőnek, hanem a szegényebb csíki családokból származó, törekvő ifjak felemelkedésének is. *

* *

Azon zavarok és nehézségek ellenére, amit egyfelől az épület lassú kiürítése, másfelől az abban állandóan folyó javítási és átalakítási munkálatok okoztak, sikerült a tanévet a Rendtartás által előirt keretek közt lefolytatni. Miután szeptember 1-én megkezdtük a beírásokat, melyek a tanulólétszám további gyarapodását eredményezték, szeptember 7-én javító-, pótlóés különbözeti vizsgálatokat tartottunk. A javítóvizsgálatok során elégtelen *) Az iskolai év végéig a tanítóképző javára a következő adományok igazgatósághoz: Csíkbánkfalva község — - — 100. - P Csikverebes község — Csíkbánkfalva közbirtokosság — 500.Gyergyócsomafalva község Csikcsatószeg község — — 200.Gyergyóhodos község — Csíkcsekefalva község — — — 150.Gyergyóújfalu község — Csíkcsekefalva közbirtokosság - 2250.Kászonaltiz község Csíkkarcfalva község — — — 100. Kászonfeltiz község — Csíkmenaság község — — — 50.Kászortimpér község — Csíkszentgyörgy község — — 200.— Kászonjakabfalva község Csíkszentkirály közbirtokosság — 2000.— Kászonújfalu község — Csíkszentmárton közbirtokosság — 400.Kilyénfalva község — — Csíkszentmárton község — — 150.Szárhegy község — — Csíkszentsimon község — — 300.Tekerőpatak község — Csíktusnád község — — — 150.Vasláb község — — Az adakozóknak e helyen is hálás köszönetünket tolmácsoljuk.

folytak be az —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

50.150.500.— 500.50.50.50. 75 — 50.500.— 2500,500.100.—

78

érdemjegyüket András Béla I. a német nyelvből és a mennyiségtanból elégségesre, Csedő Gábor I. a német nyelvből és a természetrajzból elégségesre, Péter László I. a német nyelvből jóra, a mennyiségtanból elégségesre, Tamás Pál I. a német nyelvből elégségesre, Encsy István III. a német nyelvből és a történelemből elégségesre, Szopos Sándor III. a mennyiségtanból elégségesre és Wokalek Lothár III. a történelemből elégségesre javította ki. Igy mind a 7 tanuló felsőbb osztályba léphetett. Pótvizsgálatot Csiszér István 1. oszt. tanuló tett, aki az elmúlt tanév végén osztályozatlan maradt. Mivel a pótvizsgálaton a történelemből és énekből elégtelen osztályzatot kapott, november 9-én e tárgyakból javítóvizsgálatot kellett tennie. A javítóvizsgálaton mindkét tárgyból elégségesre felelt s igy beiratkozhatott a II. osztályba. Sikeres különbözeti vizsgálatot tettek Gergely József V. Papp István VI. és Balla Tibor VII. gimnáziumot végzett tanulók Igy jogot nyertek a liceum II. és III., illetve a tanítóképző-intézet IV. osztályába való beiratkozásra. Alakuló értekezletet csak szeptember 26-án, tehát akkor tarthattunk, midőn a tanári testület tagjai hazatértek katonai átképzésükről. Másnap, szeptember 27-én volt a visszatért intézet első Veni Sancte-ja, melyet Oaál Tamás esperes-plebános mondott. P. Deésy Ipoly hittanár szentbeszédében a kat. képzősnek Istenhez és az ő Egyházához, az igazgató pedig — a megnyitó ünnepélyen — a növendékeknek az elöljárókhoz való viszonyáról beszélt. Ugyanakkor táviratban üdvözöltük az intézet sorsának fáradhatatlan intézőjét : Sándor Imre püspöki helytartó úrat, aki válaszában annak a meggyőződésének adott kifejezést, »hogy a szeretett tanítóképző tanári kara, nemkülönben a növendékei is éppen azon a helyen, a nagy történelmi próbák és katolikus erőfeszítések földjén, a mostani nagy időktől parancsolt fokozott mértékben mérlegelik feladataikat és mindent megtesznek, hogy a múlthoz illő bő gyümölcsöket érleljenek a magyar jövendő számára.« A tanítás szeptember 28-tól a december 19-én kezdődő karácsonyi szünetig megszakítás nélkül folyt. Ezen idő alatt a tanári testület 2 értekezletet tartott: okt. 26-án az I. félévi módszeres, november 30-án az első ellenőrző konferenciát. A karácsonyi szünet fűtőanyag megtakarítás céljából, felsőbb rendeletre, csak jan. 24-én ért véget. Az 1 hónappal meghosszabbított I. félév hátralevő részében, febr. 15-én nevelési tárgyú értekezletet tartottunk, majd febr. 25-én megvolt az I. félévi osztályozó értekezlet is. Márc. 30-án tartottuk a II. félévi módszeres, április 16-án a második ellenőrző értekezletet. A húsvéti szünet ápr. 17. és 27. között volt. Május 27-én a II. félévi nevelési tárgyú értekezletre ült össze a tanári testület. Az Egyházmegyei Hatóság rendeletére a tanítást már jún. 2-án befejeztük s utána, jún. 4—8-ig vizsgák voltak. A tanulókat jún. 8 án osztályoztuk is és jún. 11-én Te-Deum után, zárótinnep nélkül, kiosztottuk a bizonyítványokat és a jutalmakat. A jún. 16-i évzáró értekezlettel aztán az 1942—43. tanév véget is ért. Változások a tanári testületben. Az Egyházmegyei Hatóság Sturek Emil paptanárt a gyergyószentmiklósi r. k. tanítónőképző-intézet megüresedett neveléstani tanszékére helyezte át. Réthy Ferenc testnevelési tanár lemondott állásáról és a nagyváradi m. kir. áll. Szent László gimnáziumhoz távozott. Kiváltak a tanári testületből Bőszek Gyula, Fhichs József\ Martin Béla, Pálffy Ferenc és Sarkadi Élek gimnáziumi tanárok is, akik részben eltávozásuk, részben a saját intézetükben való nagyobb elfoglaltságuk és a két intézet közötti távolság következtében óraadói szerepre többé nem vál-

79

lalkozhattak. Dávid Róza tanítónő eredeti állásában, a csíkszeredai róm. kat. népiskolánál maradt. A tanári testület az értékes és rokonszenves kartársak távozását őszinte sajnálattal vette tudomásúl. A tanári testület új tagjai lettek P. Deésy Ipoly a csíksomlyói rendház h. főnöke a hittan és Papp Géza oki. ének és zenetanár az ének és a zene tanítására. A testnevelési órákat okt. 26-tól márc. 13.-ig Lieber István II. éves testnevelési főiskolai hallgató látta el, mig a tanév elején s annak hátralevő részében Kamenyitzky Árpád a csíkszeredai gimnázium testnevelési tanára szerepelt óraadó gyanánt. A honvédelmi ismeretek óráinak ellátását május 1-től kezdve Magyar Ferenc, a csíksomlyói Kalot népfőiskola igazgatója vállalta. Az Egyházmegyei Hatóság Sántha Alajos h. tanárt 1943. január 1-vel rendes tanárrá nevezte ki. Látogatások. Az intézetet a tanév folyamán fölötteseink ismételten felkeresték. Időrendben a következő látogatásokról kell megemlékeznünk: Okt. 2. Márton Áron püspök úr látogatása. A zöld galyakkal és virágokkal díszített épületben az ifjúság énekkel fogadta a Kegyelmes Urat, aki előtt az intézet hódolatát az igazgató tolmácsolta. Nov. 6. Dr. Rózsa József tanker. kir. főigazgató látogatása. Jan. 24—25. Dr. Boga Alajos prelátus, előadó látogatása. Febr. 19. Dr. Rózsa József tanker. kir. főigazgató II. látogatása. Ugyancsak február havában felkereste az intézetet Sándor Imre püspöki helytartó úr is. Márc. 10—12. Angi Dénes főigazgatói szakelőadó ellenőrző látogatása. Április havában Adorján Károly tb. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő látogatta meg az intézetet. Június 1. Dr. Gajáry László igazgató, gazdasági oktatási szakfelügyelő látogatása. Június 4. Márton Áron püspök úr megszemléli a javítási és átalakítási munkálatokat. Június 10. Dr. Hankiss János közoktatásügyi államtitkár úr látogatása. Oktató és nevelő munka. Az oktatás és nevelés időszerű kérdéseinek megbeszélésére és az egységes eljárás kialakítása érdekében a tanári testület félévenkint 1 — 1 módszeres és nevelési tárgyú, összesen tehát 4 értekezletet tartott. Az értekezletek során sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a tanév elején hirdetett pályázatok a tanárhiány következtében nem jártak eredménynyel és Csíksomlyó elszigetelt helyzete folytán óraadók beállítása is nehézségekbe ütközött. így a hiányzó tanerők pótlására a testület tagjainak nagyszámú túlórát kellett vállalniok. Ez a túlságos fizikai megerőltetés mellett azt eredményezte, hogy a tanárok saját tárgyaik anyagába és módszerébe sem tudtak elmerülni és hogy fáradozásaink ellenére egyes órák szakszerű ellátása is szenvedett. A tanárok heti 26 óráig terjedő túlzott foglalkoztatása következtében a kölcsönös óralátogatásokat is a minimumra kellett csökkenteni. A főleg szervezési és építkezési ügyekkel elfoglalt igazgatónak is kevés ideje maradt arra, hogy az oktató munka összehangolása érdekében elegendő óralátogatást végezzen. A kései évkezdés, a karácsonyi szünet meghosszabbítása és a korai évzárás sok értékes időt vett el a tanároktól, akik katonai szolgálat miatt, vagy tanulmányi okokból is többször voltak kénytelenek az iskolától távol maradni. Szerencse, hogy a jóváhagyott tanmenetek mellé az újonnan be-

80

vezetett tankönyvekhez már az első módszeres értekezletre elkészítettük a tanmeneteket, mert igy az ezek szerint való haladást értekezletröl-értekezletre ellen tudtuk őrizni és ha kellett, az anyag átcsoportosítása és összevonása révén mégis sikerült a lényeges részeket minden tárgyból elvégezni. Nagy nehézséget okozott a felszerelés hiánya is, mert ennek következtében a szemléltető oktatásról több lényeges ponton majdnem teljesen le kellett mondanunk. Nélkülöztük a jól felszerelt tornatermet is úgy, hogy egy-egy kis szertornára — nagy idő- és energiapocsékolás árán — a tanulókat a gimnázium 2 kilométerre fekvő tornatermébe kellett vezetni. Mivel saját testnevelési tanárunk is csak a tanév egy részében volt, a mindennapi félórás testnevelés vezénylését — tanári felügyelet mellett — Chvoj Rezső IV. és Székely Károly III. oszt. tanulókra kellett bíznunk. Végül be kellett látnunk azt is, hogy a gazdasági ismeretek gyakorlati oktatására a 300 négyszögöles kis zöldséges kert kevés lehetőséget nyújt. Ezek a hiányok annál súlyosabban nehezedtek a tanárokra, mert szivünk szerint mindenben a lehető legjobbat szerettük volna nyújtani. Ezért ragadtunk meg örömmel minden alkalmat, ahol saját látókörünk bővítésére nyilt alkalmunk. Ferencz József és Sturek Emil tanárok augusztus második felében ismét résztvettek a budapesti átképző tanfolyamon. Az országos tanítóképzéssel való kapcsolataink kimélyítését azzal is igyekeztünk szolgálni, hogy Ferencz József tanár résztvett a tanítóképző-intézeti tanárok Győrben rendezett országos nagygyűlésén. Innen hozta magával azt a gondolatot, hogy a növendékekkel minél előbb meg kell ismertetni a tanítóképzés és az intézet múltját, amit a jelen évkönyvben megkezdett történeti áttekintéssel akarunk szolgálni. A magyar nyelvi oktatásban az idegen megszállás idejéből még mindig sok volt a pótolni való. Különösen a helyesírás és a fogalmazásbeli készség tekintetében mutatkoztak hiányok A haladást nemcsak a szaktanár, hanem az egész testület azzal akarta előmozdítani, hogy a tanulókat egyszerű és világos kifejezési módra igyekeztünk rászoktatni. Súlyt vetettünk arra is, hógy a tanulók helyes kiejtéssel és irodalmi nyelven beszéljenek. A magyar helyesírás és a számtani alapismeretek terén mutatkozó hiányokat azzal is igyekeztünk kiküszöbölni, hogy minden órából legalább 5 percet ilyen természetű gyakorlatokra fordítottunk. Végül, felsőbb rendeletre, a zsinórírást is gyakoroltuk a növendékekkel. Gondja volt a tanári testületnek a koncentráció kiépítésére is. Nagy elfoglaltságunk ellenére mindnyájan törekedtünk a többi tárgyak anyagát is megismerni, hogy tanítványaink részletismereteit egymással szerves egységbe hozhassuk. Mivel pedig feladatunk tanítóknak, tehát gyermekek oktatóinak képzése volt, iparkodtunk a magunk példájával is odahatni, hogy növendékeink a derűs hangulatban lefolyt órákat szokják és kedveljék meg és hogy mindig hangosan és érthetően beszéljenek. Nevelési munkánk két főirányát továbbra is a vallásos és a hazafias érzések elmélyítése képezte. A vallásos nevelés eszközei a vasárnapi exhortációkon és az évi négy szentgyónáson és szentáldozáson kívül elsősorban a lelkigyakorlatok voltak, melyek P. Puskás Hugóim székelyudvarhelyi ferences tanulmányi felügyelő vezetésével március 31. és április 4. között folytak le. A külső keretek: az intézetre boruló csend és a növendékek magábaszállása biztosították az üdvös gyümölcsöket. A vallásosság fejlesztésére különleges alkalmakat is felhasználtunk. Igy október 11-én alkalmi szentbeszéddel és közös imádsággal kapcsolódtunk bele az ^engesztelési vasárnapba*, október 25-én, Krisztus Király napján művészi énekkel és közös szentáldozással tettük ünnepélyessé a szentmisét,

81

mig a fájdalmas péntek délutánján kereszútat jártunk és nagyböjti karénekekkel keltettünk áhítatot. Május havában a bennlakók naponta résztvettek az ájtatosságon, melynek énekes részét 2 vasárnapon a képző énekkara szolgáltatta. A vallásos neveléssel kapcsolatban nagy örömünkre szolgált, hogy május 23-án újraalakíthattuk az intézet Mária Kongregációját. Végül szintén a vallásos neveléshez tartozik annak megemlítése, hogy az igazgató és Papp Géza tanár résztvettek a lelkigyakorlatokon, melyeket az Egyházmegye Hatóság a tanév befejezése után P. Varga László S. J. vezetésével Marosvásárhelyt rendezett. Hazafias nevelésünk célja a közért dolgozni és áldozni kész nemzedék kialakítása volt. November 28-án megemlékeztünk a takarékosság erkölcsi és nemzeti kihatásáról és különösen arról, hogy a keresztény, nemzeti tőke képződése is jórészt az általános takarékosság eredménye lehet. A hadbavonultak hozzátartozóinak támogatására a tanári testület egy havi fizetésének 5 °/o-át, 102 pengőt ajánlott fel, a Leventék Honvédkarácsonyán pedig elhelyeztük a tanulók között a 12 pengő értékű leküldött bélyegeket. Március 21-én P. Szabó Pius tábori főesperes, május 10-én pedig Sclironk Vilma előadását hallgatta végig az ifjúság. Az elsőnek tárgyát harctéri benyomások és élmények, az utóbbiét délerdélyi, elszakított véreink életéből vett képek alkották. Végül június 7-én ismertettük a tanulókkal a tanker. kir. főigazgatóságnak a nagyszünidő hasznosítására vonatkozó rendeletét. Jól eső érzéssel hallottuk utólag, hogy fiaink milyen mélyen átérezték a rendelet célkitűzéseit és mennyire igyekeztek a szünidőt a nemzeti munka szolgálatában eltölteni. Különös gondunk volt rá, hogy leventeképzésünket is a harcrakész hazafiasság szolgálatába állítsuk. Iskolai leventeparancsnokká Dr. Rajka Oéza igazgatót nevezték ki, aki 1942. augusztus havában résztvett az iskolai leventeparancsnokok budapesti tanfolyamán. Az 51 főből álló isk. leventecsapat parancsnoka Szlavonits Ferenc tanár, tartalékos hadnagy volt, szakaszparancsnok Chvoj Rezső IV. és Székely Károly III, rajparancsnokok pedig Mózes Sándor III., valamint Kovács Géza és László Domokos II. oszt. tanulók. A heti 2 órás foglalkozásokon minden levente viselte a felségjelvényt. A foglalkozások tárgyát alaki, légvédelmi és lőkiképzés alkotta. A leventéink által épített lőterünkön megrendeztük a hatos csapat postaversenyét is, melyen Szöllősi Nándor IV. (192), Balogh István III. (191) és Chvoj Rezső IV. (177) ponttal végeztek az első 3 helyen. Felsőbb utasításra mindhármukat lövészjelvénnyel való kitüntetésre terjesztettük fel. Maga a hatos csapat 886 körrel a marosvásárhelyi kiey. kerület iskolai levente céllövő versenyén a \negyedik helyre jutott. A tanév folyamán elvégeztük valamennyi levente származási igazolását, kitöltöttük a fejlődési törzslapokat és decemberben megtartottuk az előírt erkölcsi (vallásos és hazafias) vizsgálatot is. A leventéinktől kapott feleletek építő világnézetüknek beszédes jelei voltak. Fitori János I., Kapui János és Magyary Dezső II., valamint Tankó András III. oszt. leventéink, felkérésre és szülői beleegyezéssel, résztvettek a csíkszeredai levente-labdarugó csapat edzésein és a Mátyás Király emlékserlegért folytatott mérkőzéseken is. Büszkék voltunk arra a 17 leventénkre, akik szombat délutáni kimenőjük feláldozásával önként jelentkeztek az intézet ifjúvezetőképző szakaszába. A szakasz Chvoj Rezső IV. parancsnoksága és Székely Károly III. mint előadó vezetése alatt működött, akik mindketten kiképzett ifjúvezetők voltak. Tagjai : Bakos János, Balázs Bécsi János, Füstös Károly, Koszta Imre, Kovács Lázár,

82

Lázár Lajos, Molnár Antal, Szabó Sándor és Tóth Kálmán I., Kovács Géza, László Domokos, Márton Ferenc, Salamon Imre és Tamás Pál II., valamint Balogh István III. oszt. leventék voltak. A heti 4 órás kiképzés a foglalkozási füzetek alapján folyt és alaki kiképzést, levente tudnivalókat, honvédelmi és légvédelmi ismereteket, lőkiképzést, csatár előképzést, közhasznú ismereteket stb. adott. Voltak ezenkívül világnézeti előadások és foglalkoztak nótatanulással és szavalókórusok gyakorlásával is. A szakasz tagjai február 28. és március 1-én résztvettek a csíkszeredai ifjuvezető napokon, márciustól kezdve pedig minden vasárnap reggel 5—V*8-ig menetgyakorlatokat tartottak, ha úgy jött, rossz időben és nehéz terepen is. Az évi foglalkozást június 3-án a Nagysomlyón tartott éjjeli gyakorlattal fejezték be. Éjjel 11 órakor indultak útnak, hajnali 3-kor riadó, utána menetgyakorlatok voltak, majd próbázás és hadijáték. Ennek végeztével, úgy ebédidő táján, bronzszínűre sülve, de víg énekkel vonultak be az intézetbe. Leventéink közül Boros Gyula I., valamint Rácz Károly és Székely Károly III. oszt. tanulók résztvettek a kolozsvári lombi táborban július 1-én kezdődő továbbképzésen. Viszont az ugyancsak júliusban lefolyt ditrói táborban Bakos János I. és Balogh István III. oszt. leventék szakaszparancsnoki, Lehner Imre, Koszta Imre és Kovács Lázár I. oszt. leveték pedig rajparancsnoki kiképzést nyertek Leventecsapatunkat a hadtest- és a kiegészítő kerületi leventeparancsnok urak is látogatásukkal tisztelték meg és a tapasztaltak felett megelégegésüknek adtak kifejezést. Még megemlíthetjük, hogy a pünkösdi búcsú alkalmával parancsnokaikkal együtt 140 nagyváradi leventét láttunk vendégül az intézetben. Nevelő munkánkat szolgálták az islcolai ünnepélyek és megemlékezések is. Szeptember 28-án a hősi halált halt Kormányzóhelyettes Úrról emlékeztünk meg s arról a nagy veszteségről, amely az ő tragikus halálával kivált a nemzeti repülés ügyét érte. Október 6-án gyászmisével és iskolai ünnepéllyel az aradi vértanúk emlékének áldoztunk. Az ünnepélyen a Magyar Hiszekegy és Liszt: Ünnepi dalának eléneklése mellett az igazgató rámutatott arra, hogy a magyar vértanúk hosszú sora milyen áldozatos hazaszeretetre kötelezi az utódokat. Október 30-án az ifjúság ünnepélyes menetben az intézet volt tanárainak és növendékeinek sirjához vonult. Itt a Oaál Tamás esperes által végzett gyászszertartás után P. IJeésy Ipoly szólott a növendékekhez. A nevelők, a tanulók és a hősi halottak sírjánál három gondolatot emelt ki: a nevelő tovább él tanítványaiban, az ifjúkor nem biztosit a halál ellen és szép és dicső dolog meghalni a hazáért. A beszéd után a tanulók nemzetiszin szallagos koszorúkat helyeztek a sírokra, meggyújtották az emlékezés gyertyáit és térdenállva imádkoztak a halottak lelkiüdvéért. December 6-án szentmisével és házi„ ünnepéllyel emlékeztünk meg Horthy Miklós Kormányzó Úr névnapjáról. Őfőméltósága erényeit és érdemeit P. Deésy Ipoly méltatta. Március 15-én szentmisét hallgatott az ifjúság, majd az országzászlónál rendezett közös ünnepélyre vonult. Itt az énekkar több énekszámot adott elő, az igazgató pedig a márciusi ifjúság kitartó lelkesedését domborította ki, amely a diadalmas forradalom után a szabadságharc véráldozataitól sem riadt vissza. Ma is kemény helytállással harcol a magyar és ha kell, márciusi lélekkel fog a harcolni a mi ifjuságunk is mindenki ellen, aki a haza és a nemzet vesztére tör. Május 30-án ugyancsak az országzászló előtt folyt le a Hősök napjának megünneplése is.

83

Záróünnepélyt, felsőbb utasításra, ezídén nem tartottunk. Azonban a bizonyítványok és a jutalmak kiosztása kapcsán az igazgató megfelelő intelmekkel fordult a tanulókhoz. Mivel a túlnyomó részt vidéki szülőket értekezletre összegyűjteni nem tudtuk, időszerű nevelési problémákat alkalomadtán beszéltünk meg velük. A nevelő munkáról való beszámolónkat fejezzük be azzal, hogy az igazgató a pünkösdi búcsti alkalmával meghívta az intézetbe Dr. Bartha Károly (Sepsiszentgyörgy), Koncz Lajos (Marosvásárhely) és Takács Béla (Székelykeresztúr) urakat, a székelyföldi tanítóképzők igazgatóit. Megbeszéléseiknek a tanítónevelés egységesítése tekintetében máris jó eredményei mutatkoznak. Fegyelmi állapot. Az intézeti épület elhanyagolt volta és az, hogy a városi élet után sokan nehezen tudtak hozzászokni a somlyói, egyszerübbb viszonyokhoz, a tanév első felében állandó nyugtalanságban tartották az ifjúságot. Mivel az igazgatónak, éjt és napot összetéve, majdnem kizárólag szervezési és építési ügyekkel kellett foglalkoznia, olyan elemek, akiket amúgy is csak a létszám szaporítása érdekében vettünk fel, egy izben az engedelmesség nyilt megtagadására is rá tudták bírni a félrevezetett és megfélelmített ifjúságot. Ugyanezen időre esik több tanuló mértéktelenségi kihágása is, akik közül kettőt IV., kettőt III. és egyet II. fokú fegyelmi büntetéssel kellett sújtani. Mikor azonban az Egyházmegyei Hatóság képviselőinek bölcs és erélyes közbelépése után 4, különösen fegyelmetlen tanuló közül 3 V. fokú (eltanácsolás), 1 pedig IV. fokú fegyelmi büntetést kapott, sikerült a március 6-án újból felolvasott és megmagyarázott rend- és fegyelmi szabályoknak teljes érvényt szerezni. A II. félévben már csak egyetlen növendéket kellett, igazolatlan mulasztásai miatt, a tanulók sorából törölni. Egészségi állapot. A tanév folyamán járványos betegség nem fordult elő az intézetben. Néhány súlyosabb betegség, köztük több olyan is, mely operációt tett szükségessé, gyógyulással végződött. Nagy volt a hüléses megbetegedések száma, amit a különösen hideg tél és az idézett elő, hogy nyitott folyosókon a meleg teremből kilépő és kellőleg fel nem öltözött tanulókat közvetlenül érte a Hargita dermesztő szele. Az épületnek ezt a hibáját az emeleti folyosó beüvegezésével küszöböltük ki. A kiütéses tífusz megelőzésére többször tartottunk tisztasági vizsgálatot. A személyzetnek és a növendékeknek a gümőkór szempontjából való orvosi vizsgálata is negativ eredménnyel végződött. A tuberkulózis elleni védekezés szolgálatában Ferencz József tanár február 26-án felvilágosító előadást tartott. Az előadás nyomán Keresztes Ernő és László Domokos I. oszt, tanulók pályaművet is készítettek, mellyel a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség elismerő oklevelét érdemelték ki. A tanulók segélyezése és jutalmazása. Bár a szegénysorú tanulók segélyezése tekintetében súlyosan esett a latba, hogy az Egyházmegyei Tanács az eddigi 6 ösztöndíjat kénytelen volt átmenetileg megvonni az intézettől, mégis minden lehetőt elkövettünk avégből, hogy anyagiak miatt egyetlen növendékünk se legyen kénytelen tanulmányait félbeszakítani. A tanulók által élvezett kedvezményekről a következő táblázat nyújt összefoglaló áttekintést: *

84

A

c

1 borszám

tanuló

5

10

15

20

> -o T3 V

neve

Bajkó Mátyás Bakos János Füstös Károly Gál Ferenc Kovács F. József Nilgesz János Sós Zoltán Varga Zoltán Várkonyi László Keresztes Ernő László Domokos Gergely László Lakatos Pál Mózes Sándor Rácz Károly Tankó András Balázs Ferenc Bokor Istyân Chvoj Rezső Szöllősi Nándor Tatay László összesen:

E

N S 55 •o C0 g O •5 c

s

8 N C

e o(A > 4N > (O

Milyen forrásból be © «o A> államtól & Ü> e« •ö • 9 *o 9 d B - T s% •4 sM * fl ** Já r o a B 300 m 300 535 124
Az Egyházmegyei Hatóságtól

A kedvezmény neme

S e«

(O uN (fi a N c (O O £ i O 300 I. £ 300 _ 30O 300 300 1 — 300 n 659 659 n 100 559! 280 280 n 100 1801 300 300j 300 n 378 378 378 n » 100 509 200 809 809 619 619 n 100 519, 659 n 100 5591 = 659 659 559 _ 659 II. 100 479 579 579 100 73 73, 73 n III. 100 300 400 400 » 859 100 559'| 200 859 n 100 559 21 680 680 » 500 100 300 100 500 » 315 315 IV. 50 265| 105 » 105| 105 280 280 n 100 180 70 70 40 30 n » 500 500 - 1 500 _ 1290 7013ll02ll Ö324 4504lll330l 400 1070ll00 1800 I20Ü9324 jS "c

H

Igy tehát 68 tanuló közül 21, azaz 3í°/o részesült kedvezményben. Közülük 8, azaz 12°/0 volt ingyenes, vagy majdnem ingyenes növendék. Az Egyházmegyei Hatóság által segélyezett tanulók ebben a tanévben is kötelezték magukat 3 évi egyházi szolgálatra, vagy arra, hogy az élvezett segélyt oklevelük megszerzése után részletekben visszafizetik. Szorgalmuk és jó magaviseletük, valamint egyéb teljesítményeik fejében az iskolai év végén a következő tanulók kaptak jutalmat: Tanulmányi előmenetelért. Pénzjutalmak: 50—50 pengőt kaptak Füstös Károly és Bakos János l , Keresztes Ernő II. és Lakatos Pál III. oszt. tanulók, míg Sós Zoltán I. László Domokos II., Mózes Sándor III. és Tatay László IV. oszt. tanulók 25—25 pengő jutalomban részesültek. Könyvjutalmak: Sós Zoltán I. (Dr. Kis—Erős: A magyar nyelv rendszeresen vizsgálva), László Domokos II. (u. a.), Mózes Sándor III. (u. a.), Tatay László IV. (u. a.), Füstös Károly I. (Szuszai: Kalauz a krisztusi életre), Madaras Imre (u. a.), Léhner Imre I. (Morovitz: A szegénység trubadurja), Márton Ferenc II. (Gyomlay: Régi harangok kongását hallgatom), Részegh Emil II. (Szentgyörgyi: Szomorú király, bánatos királyasszony és Dékány: Végig Kárpátalján), Balogh István III. (Magyar renaissance), Várkonyi Zoltán I. (Szira:,Bécsi tinta/magyar toll), Rácz Géza I. (Leusen-Dienes : »Kő kövön nem marad*), Kovács Géza II. (Sztrókay: Kémiai kísérletek), Rácz Károly III. (Orbán: Szent István barbárjai), Chvoj Rezső IV. (Földy-Balassa: Világostól Josephstadtig), Szarka Antal László I. (Földes: Zengő hegyek alján), és Tankó András III. (u. a.)

85

Kongregáeiös működésért Keresztes Ernő II. (Jörgensen: Zarándokút Sz. Ferenc Itáliájába), Lakatos Pál III. (Jörgensen: Assisi Szent Ferenc élete). Chvoj Rezső IV. (Chesterton: Assisi Szent Ferenc) és Tatay László IV. (P. Plus: Az életút előtt.) Az énekkarban és az énekversenyen való szereplésért. Sós Zoltán I. (Kodály: Székely fonó), Márton Ferenc II. (Bárdos: 101 magyar népdal és Péczely : 103 magyar népdal), Mózes Sándor III. (Kerényi: 100 népi játékdal, Kerényi: Madárka és Matthia : 104 katonadal), Lázár Lajos I. (Délvidéki daloskönyv), Márton Ferenc II. (u. a.), Tankó András III. (u. a.), Mózes Sándor III. (u. a.) és Rácz Károly III. (u. a.) Levente tevékenységért. Chvoj Rezső IV. (Dickens: Twist Olivér), Székely Károly III. (Márai: A gyertyák csonkig égnek), Lázár Lajos I. (Vargha: Magyar fajtaismeret), Bakos János I. (u. a.), László Domokos II. (u. a.), Balogh István III. (u. a.), Balázs Bécsi János I. (Gyomlay: Felvidéki hős magyar diákok), Kovács Géza II (Dövényi-Nagy: Szigettől Zágonig), Mózes Sándor III. (Gárdonyi: A vidámabbik Rákosi) és Füstös Károly I. (Halácsy: A biztosítási eszme és az ifjúság.) Szövetkezeti működésért Kovács Géza II. (Schnattner: Tanár szem, diák sziv), Lakatos Pál III. (Vajthó: Halhatatlan magyar irodalom), Chvoj Rezső IV. (Telkes: Gépkocsizók Szovjetföldön), Kiss Vilmos II. (Gyomlay: Felvidéki hős magyar diákok) és Mózes Sándor III. (Schütz: Magyar életerő.) A jutalmazásra adakoztak: a Csíki Magánjavak 200, Csík vármegye 100 pengőt a Mieme 10, a Székelyföldi Tanítók Szövetkezete 8, P. Deésy Ipoly hittanár 7, Papp Géza énektanár 6, kalocsai testvérintézetünk 4., Vargha István orvostanhallgató 4, Dr. Rajka Géza igazgató 1 és Szlavonits Ferenc tanár 1 könyvet. Szíves támogatásukért az intézet e helyen is köszönetét fejezi ki. Saját jutaimi alapjainak*) elsorvadása következtében adományaik valóban nagy segítséget jelentetlek számunkra.

Z. Hatóságok. A fenntartó Egyházmegyei Hatóság képviselői: Márton Áron gyulafehérvári róm. kat. püspök, az egyházmegyei tanintézetek főigazgatója és Sándor Imre pápai protonotárius, székesegyházi kanonok, püspöki általános helytartó, az országgyűlés felsőházának tagja stb. II. A főfelügyeletet gyakorló állami hatóságok részéről: Dr. Szinyei Merse Jeno m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dr. Huszka János miniszteri tanácsos, a tanítóképző ügyosztály vezetője, Dr. Rózsa József tankerületi királyi főigazgató és Angi Dénes> tanügyi tanácsos, áll. gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó. *) Az ismételt átértékelés következtében az eredetileg 100—100 koronás és jelenleg a Csíksomlyóí Iskolák Pénzalapját kezelő bizottság kezén levő alapjaink ma egyenkint csak 12.10 fillért tesznek ki. Az alapok különben Simon Jukundián, Földes József és Dávid Samu nevét viselik s azokat a hálás tanítványok adták volt össze.

86

igazgató, történelemlatin szakos gimn. tanár

ssolgálati ével- Mely osztályban, mely nek 61. tárgyakat és heti hány órában tanít osztály Tantárgy

.ü

Dr. Rajka Géza

1

2

des tanár, filozófiapedagogia szakos tanítóképzö-intézeti tanár

történelem 28 2 földrajz földrajz testtan neveléstud. tan. gyak. hivatásnev. gazd. ism. 7 7 román ny.

P. Deésy Ipoly ren-

3

des tanár, r. k. középisk. hittanár

1

hittan történelem 1 lélektan

3

i

oki. ének- és zenetanár

Szlaronits

6

Kamenyitzky

7

9

a. tanár, oki. tanító

r. tanító

gyak. isk.

Az iskolánkivüli népmüvelés veze4 24 IV. tkp. tője

2

2 2 2 2 3 3 14

r

Hitszónok. A Mária Kongr. vez. Gyak. iskolai hitoktató

A tanári és ifjúsági könyvtár őre. Az önképzőkör vez. Bennlakási felügyelő tanár 26 11. lic.

A tanári értekezletek jegyzője. Az énekkar vezetője.

1

1 testnevelés

3

1

1 honv. ism.

1 1

kézimunka 7 3 gazd. ism.

*) A tanulók számára 1—1 óra. Nyugalmazott

tanár:

Zsőgőn

Zoltán

képző-int. tanár. Székely Károly

3

6

A csíkszeredai r. k. gimn. h. tanára

1 1 4

2 2 2' 1 4 11

Agyak, népisk. I.-III. osztályának tanítója A kézimunka szertár őre.

c. igazgató, magyar—történelem szakos tanító-

Hitoktató: Kovács Pál ref. lelkész. Szolgák:

4 2 1

Atyád

óraadó tanár, testnevelés

Páll Béla

Az intézet szellemi és anyagi ügyeinek, valamint az Iskolaszöv.-nek vezetője. Leventeparancsnok

2

Magyar Ferenc óra-

8

Egyéb szolgálati beosztása

5 természettan mennyiségt. 4 3 2 2 Levente csapatp. rajz 2 2 2 2 Bennlakási felügy. 2 mind.kérd. 1 1 26 III. lic. tanár.

Ferenc h.

tanár, mennyiségtan-természettan szakos, gimn. tj.

8

természetr. ének 1 l| 2| 1 zene 4* 3*| a^ kántorképz. 1 karének 1 1 —j 1 21 I. lic.

Papp Géza h. tanár,

5

2 3

| CV,CM , , , |

4

2 2 1

magyar ny. 3 3 3 német ny. 2 2 2 természetr. vegytan 3 mind. kérd.

Sántha Alajos r. ta-

nár, magyar—német szakos gimn. tanár

3

Osztályfőnök

Is I 111 1

Ferencz József ren-

|IV.tkp.| | Heti óraszám

A tanár neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai)

összesen Bnnél u iskolánál

Sorszám

|

|

3. A tanári testület névjegyzéke, iskolai munkaköre.

és Petres Béla.

87

4. A tanárok iskolánkívüli irodalmi, társadalmi munkássága. Dr. Rajka Géza püspöki középiskolai felügyelő, az Erdélyi Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács tanügyi bizottságának és közgyűlésének, Csík vármegyei népművelési, valamint nép- és családvédelmi bizottságának, a Vörös Kereszt Egylet vármegyei választmányának, a Csíksomlyói Róm. Kat. Iskolák Pénzalapját kezelő bizottságnak és az OMCE Erdély-egyházmegyei kerülete választmányának tagja. P. Deésy Ipoly Sz. Ferenc-rendi tanácsos és a csiksomlyói rendház helyettes főnöke. Lelkigyakorlatot tartott Csíkszeredán a hiveknek és a kolozsvári Marianumban a nővéreknek, triduumot pedig a csíkszeredai róm. kat. gimnázium tanulóinak.^ Ferencz József az EMKE Csíki Választmánya közművelődési szakosztályának elnöke, Csíkszereda megyei város népművelési bizottságának gondnoka. Nemzetnevelési tárgyú értekezéseket és cikkeket irt különböző folyóiratokba és napilapokba. Az EMKE falumunkájának és a csíkszeredai népművelési bizottság előadássorozatának keretében több előadást tartott. Papp Géza az OMCE Erdély-egyházmegyei kerületének választmányi, az Okleveles Egyházkarnagyok Egyesületének és a Magyar Néprajzi Társaságnak rendes tagja. A Magyar Kórus kiadásában megjelent „A magyar katolikus egyházi népének kezdetei" c. tanulmánya. „Kis magyar zenetörténet" cimen cikksorozatot irt az Éneklő Ifjúság c folyóiratba. Sajtó alá rendezte Bach J. S. 15 kis orgonamüvét (Orgonaszó, 5. füzet). Előadást tartott Budapesten az OMCE-ben „A Cantionale Catliolictim (1676) és dallamai", valamint a felcsíki r. k. tanítóegylet gyűlésén „Karének a népiskolában" cimen. Részvett az EMKE csíki választmányának népművelő munkájában és éneket tanított a csíksomlyói Kaláka leány-népfőiskolán. Sántha Alajos az Országos Középiskolai Tanáregyesület, a Szent László Társulat és a berlini Deutsche Buch-Gemeinschaft tagja. Bukovinai magyarok cimen könyvet irt, amely 1942. karácsonyán Kolozsvárt jelent meg.

5. Tanulmányi kirándulások. A korlátolt lehetőségek ellenére igyekeztünk növendékeink látókörét minden kínálkozó alkalommal az iskolán kivül is szélesbíteni. Mindenekelőtt a tanító-élettel való kapcsolat megteremtésére gondoltunk, midőn tanítógyíílésekre és pedagógiai szemináriumokra vezettük a tanulókat. December 10-én a felcsíki róm. kat. tanítóegyesület az intézet falai között tartotta gyűlését. A III. és IV. osztályos tanulók nemcsak a mintatanításokon, hanem a gyűlés érdemei részén is jelen voltak. December 17-én intézetünk egész ifjúsága résztvett a megyei általános tanítóegyesületnek a csíkszeredai Vigadóban lefolyt gyűlésén. Február 12-én Zsögödön pedagógiai szeminárium volt, ahova a IV. oszt. tanulóit a szaktanár és a gyakorlóiskolai tanító is elkísérték. Bár sokszor kedvezőtlen időjárási viszonyok is nehezítették a közlekedést, az ifjúság, tanári kísérettel, néha a késő esti órákban is több kilométert gyalogolt, ha Csíkszeredán a művelődésre alkalma kinálkozott. Elsősorban a magasabb osztályok növendékei időrendben a következő kulturális jellegit csíkszeredai rendezvényeken vettek részt: Január 30. Dohnányi-Zathureczky szonátaestje a Vigadóban. Február 17. Jendrassik Lóránd dr.: Idegrendszerünk működése. (Szabadegyetemi előadás a Vármegyeházán.) Február 24. A Vörös Kereszt Egylet propaganda előadása.

88

Március 3. és 5. Várkonyi Hildebrand dr. »A szülők iskolája*, »A kitűnőek iskolája*, »A mai iskolánk* (Szabadegyetemi előadások). Március 6. A »Harmincadik« c., az iskolai életből merített film bemutatója a Vigadóban. Március 17. és 19. Két történelmi tárgyú szabadegyetemi előadás (Antal Áron: A székelység eredete és P. Hajdú Leánder: A csíki ferencesek honvédelmi munkája.*) Résztvettek a tanulók két szövetkezeti propaqanda előadáson is. Az elsőt a »Hangya* Tisztviselők Egyesülete, a másodikat maga a »Hangya*-Központ rendezte. Az első előadáson Tatay László IV. oszt. tanuló szavalattal, a másodikon, amelyen a »Hangya« marosvásárhelyi telepéről készült filmet is bemutatták, az intézet énekkara néhány énekszámmal szerepelt. Április 4-én a tanulók a »Negyediziglen« c. díjnyertes filmet tekintették meg. Május havában, a vegyi ismeretek oktatásával kapcsolatban, a III. osztály tanulói a csíkszeredai ecetgyárba látogattak el. Nagy súlyt vetettünk arra is, hogy növendékeink az iskolánkívüli népművelésbe való tényleges bekapcsolódással ennek a korszerű tanítói munkának előiskoláját is sikerrel végezzék. A csíkszeredai népművelő előadásokon való háromszori közreműködésen kívül egyenesen falutanulmányi kirándulás számba ment, hogy a III. és IV. osztály tanulói Ferencz József tanár vezetésével felkeresték Madéfalvát, Csíkborzsovát és Csomortánt s ott egy egész népművelési délutánt kitöltő következő műsort adták elő: Himnusz, Ferencz József tanár ^Összetartás életünk minden vonalán* cimen beszélt. Mécs László : Szegény emberek c. költeményét szavalta Balogh István III. oszt. tanuló. Balázs Ferenc IV. és Tankó András III. oszt. tanulók vidám párosjelenetet adtak elő. Népdalok éneklése és tanítása a közönségnek. A Sapkatáncot táncolta Székely Károly III oszt., Gyóni Géza: Csak egy éjszakára c. versét szavalta Tatay László IV. oszt. tanuló. A délután műsora záróbeszéddel és a Magyar Hiszekeggyel ért véget. Legalább az ország fővárosát, esetleg más vidékeit is, ezidén sem tudtuk megmutatni a növendékeknek. Távolabbi kirándulásra ismét csak a K'SOK szentendrei sport- és evezőstelepén való háromhetes tartózkodás nyujtottt alkalmat a tanulóknkk. Bár a KISOK vezetősége, lekötelező előzékenységgel, ezidén már 12 tanulónkat lett volna hajlandó a legolcsóbb részvételi díj (20 P.) mellett felvenni, a bizonytalan helyzet és méginkább a szerfelett kedvezőtlen időjárás miatt csak néhány tanuló ment el a táborba. 6. Könyvtárak, szertárak gyarapodása. Az intézet átköltözése és a tanulólétszám további emelkedése folytán az Egyházmegyei Hatóságnak elsősorban a bútorzatot kellett kiegészítenie. Az iskola 93 drb bútort kapott (asztalok, rajzasztalok és székek), míg a bennlakának ágyakat, szekrényeket, mosdóasztalokat, éjjeli szekrényeket, összesen 77 drb bútort szereztünk. Az új bútorok összesen 4982 P. értéket képviselnek. Beszerzésükhöz a Magyar Fa R. T. igazgatósága azzal járult hozzá, hogy szentsimoni telepéről 815.83 pengő értékű fát ajándékozott az intézetnek. Szükségessé vált az intézet felszerélésének gyarapítása is. Az iskolában a tantemek és a hivatalos helységek számára 7 feszületet, azonkívül egy nemzeti zászlót vettünk, az internátus pedig egy lovat, egy kocsit, egy szánt, mosdótálakat és a légvédelmi elsötétítéshez szükséges 23 drb keretet kapott.

89

Gyarapodott a felszerelés azokkal a tárgyakkal: vaskályhákkal, fürdőszobaberendezésekkel és ablakredönyökkel is, melyeket a Salvator egészségháztól vettünk át az új épületükben nekik juttatott hasonló tárgyak fejében. Végül megemlítjük, hogy még az 1941—42. tanév végén az akkori I.—III. osztályok tanulói füstölőt, tömjén- és szenteltviztartót és ámpolnákat vettek az intézetnek A felszerelési leltár igy összesen 166 tárggyal gyarapodott 4455.97 P. értékben. Tanári könyvtárunk vétel útján 28, ajándék útján 137, összesen tehát 165 könyvvel szaporodott, melyeknek értéke 422 pengőt tett ki. Vétel útján a még hiányzó vagy újonnan megjelent tantervek és rendtartások mellett megszereztük Gr. Klebelsberg Kuno beszédeit és cikkeit, Gaáli: Székely ősvárak c. 2 kötetes munkáját és a Makkai László által szerkesztett Erdély öröksége c. 10 kötetes történelmi forrásgyűjteményt. Ajándékképen a V. K. M 4 művet (köztük az Erdély magyar egyeteme c. díszművet), az Egyházmegyei Hatóság ötöt, a Honv. Minisztérium pedig 11 leventekönyvet adott. Ezekhez járultak a Somogy Vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága által küldött 9 mü, köztük 5 gazdasági szakkönyv, valamint az esztergomi (3), az egri (15) és a kalocsai (18) r k. tanítóképző intézetek által küldött, főleg pedagógiai tartalmú könyvek is. Kalocsai testvérintézetünk ezenkívül a Szilágyi-féle, u. n. millennáris történelem 10 kötetével is gyarapította a tanári könyvtárt. A folyóiratok közül a V. K. M. Hivatalos Közlönye, a kolozsvári Püspöki Helytartóság Közlönye, az Erdélyi Iskola, a Magyar Kórus és az Énekszó járt a tanári könyvtárnak, melynek állományából 14, az idegen megszállásra emlékeztető könyvet felsőbb rendeletre Budapestre küldöttünk. Az ifjúsági könyvtár szintén vétel (14) és ajándék (192) útján összesen 206 könyvvel gyarapodott, 492 pengő 87 fillér értékben. A vétel útján szerzett könyvek közt voltak Nyirő és Tamási művei, Mme Curie életrajza és néhány szórakoztató könyv. Ajándékba kaptunk a V. K. M.-tól 117 drb. irodalmi, irodalomtörténeti, történelmi, honismertető és népművelési könyvet, a Honv. Minisztériumtól 6 levente-segédletet, a kalocsai (20) és az esztergomi (3) tanítóképzőktől ismeretterjesztő könyveket. A felsoroltakon kivül a Mieme-től 14, a Somogy Vármegyei Népművelési Bizottságtól pedig 7 ajándékkönyv érkezett. P. Deésy Ipolytól 5 drb. Szent Ferenc életét, Horváth B. Kristóftól 4 drb. De la Salle életét és pedagógiáját ismertető könyvet kaptunk. P. Hajdú Leánder P. Boros: Csíksomlyó, a kegyhely, az írás pedig Baktai Ervin : India szabadságot akar c. müvét ajándékozta az ifjúsági könyvtárnak. Megrendeltük az Éneklő Ifjúság c. folyóiratot is és a könyvek elhelyezésére 2 könyvtárszekrényt csináltattunk. Az ifjúsági könyvtár javára fordítottuk azt az 57 pengőt, melyet a csiksomlyói iskolák Pénzalapjától 1942. évi haszonrészesedés fejében kaptunk"), valamint a székesfehérvári r. k. ..Ferenc József" noneveló-intézet Diákkaptára által küldött 60 pengőt is. »Nagy szeretettel küldjük — írja Györké Marta ügyvezető igazgató — a diákkaptárosaink filléreiből összegyűlt 60 pengőt a csíksomlyói testvérintézetnek. Tudjuk, ma nincs olyan nagy értéke ennek az összegnek, de kérjük, ne is annak nagyságát nézzétek — hisz szegény diákok adták össze —, hanem a jószándékú szeretetet, mellyel segíteni akarunk a mi erdélyi magyar testvéreinken A gyakorlóiskolai könyvtárt a Sz. István Társulat 12 népiskolai tankönyv ajándékozásával gyarapította, míg a földrajzi szertár a budapesti Ranolderintézet által adományozott 20 drb. szegedi látképpel szaporodott. #

) A valamikor több, mint 70.000 ezüst forintot kitevő alap az idők folyamán 5000 Az Egyházmegyei Hatóság a tanítóképzőnek legutóbb a kamatjövedelem harmadrészét ítélte oda.

pengőre devalválódott.

90

Az OMCE Bárdos Lajos zeneművészeti főiskolai tanár vezetésével 1942. július 6. és 15-íke között kántortovábbképző tanfolyamot rendezett intézetünkben. Erre az alkalomra az Egyházmegyei Hatóság 670 P. költséggel teljesen rendbehozatta az ének- és zeneszertár állományához tartozó 6 harmoniumot. Hangjegytárunk korszerűsítésére megvettük az előadott énekek hangjegyeit, összesen 720 darabot, hegedű- és zongoraiskolát is vásároltunk, a hangszerek elhelyezésére pedig egy nagy szertárszekrényt csináltattunk. Ajándék útján a zeneszertár egy régi zongorával szaporodott, melyet Berkeczy Árpád csíkszeredai bádogosmester adott az intézetnek. Ehez járultak azok a hangjegyek, melyek a Magyar Kórus ajándékából jútottak birtokunkba. Örvendetes tényként kell felemlítenünk, hogy a V. K. M 1175 pengő értékű tornaszerrel megvetette testnevelési szertárunk alapjait. Az anyaghiány következtében a vállalkozó egyelőre ugyan csak 41 drb. tornaszert szállított 780 P. értékben, de az ugrószekrény, gyűrühinta, mászórúdak és kötelek, magas- és rúdugró mércék, a kosárlabda készlet, súlygolyók, diszkoszok, gerelyek, ugró- és lengőkötelek felhasználásával testnevelésünk máris egészen más keretek közt folyhatott. A Sportkör a KISOK-tól 15 pár sílécet kapott ajándékba, melyeknek a hosszú télen ugyancsak nagy keletjük volt. Ezekhez maga a Kör vett 10 pár botot és beszerzett egy nemzeti zászlót is, melyet a felvonulások alkalmával használnak a növendékek. A többi gyűjteményeink közül a gyakorlóiskolai szertár csak lényegtelenül, míg a természetrajzi, természettani, mennyiségtani, rajz- és kézimunka szertár egyáltalában nem gyarapodtak. Oktatómunkánk megkönnyítése és szivonalának emelése érdekében nagyon kivánatos, hogy a jövőben épen e szertárak gyarapítása képezze az Egyházmegyei Hatóság legfőbb gondját. Egyebekben kedves kötelességet teljesítünk akkor, midőn mindazok iránt, akik könyv- és szertárainkat adományaikkal gyarapítani szívesek voltak, e helyen is őszinte hálánkat fejezzük ki.

7. Az ifjúsági egyesületek működése. A kongregáció. Intézetünknek a csíksomlyói Csodatevő Máriáról elnevezett és Sz. Cecília pártfogása alatt álló kongregációjába az első tagfelvételt, az 50 éves jubileumi ünnep alkalmával, 1909. május 31-én maga Majláth püspök eszközölte. Örömmel állapítjuk meg, hogy a katolikus megmozdulások élvonalán a mai idősebb tanítógenerációból épen azokat látjuk, akiknek neve gyakran szerepel a kongregáció régi jegyzőkönyveiben. Az ősi Mária-kegyhely mellé visszatért intézet szükségét érezte annak a lelkiségnek és szellemnek, amit a Mária Kongregáció ad az ifjúságnak. Ezért a régi alapon újjászerveztük a kongregációt azzal a céllal, hogy öntudatos magyar és egyben mélyen katolikus tanítónemzedéket alakítsunk ki. A kongregáció az egyházhűséget és az apostoli szellemet akarja elgyökereztetni tagjaiban, de a világnézeti alaprakás és kiképzés mellett a hangsúly elsősorban mégis a lelki élet elmélyítésén van. Növendékeink megértették ezt a célkitűzéseket és lelkesen jelentkeztek a Mária Kongregációba. Évi munkánkat nagyobbrészt a tagok oktatása és átképzése töltötte ki. Új tagjainkat május 23-án ünnepélyes keretek közt Biró Ferenc főesperes avatta fel a somlyói Kegytemplomban. Megalakult a kongregáció magisztrátusa is, amely P. Deésy Ipoly hittanár, mint prézes vezetése alatt a következő tanulókból állott: Tatay László IV. prefektus, Lakatos Pál III. titkár, Chvoj Rezső IV. asszisztens, Keresztes Ernő II. pénztáros és Lázár Lajos I. könyvtáros.

91 Összeköttetést tartottunk fenn a diákkongregációk központi titkárságával is. Ennek eredményeként könyvelhető el, hogy 4 kongregánistánk (Lázár Lajos, Márton Ferenc, Mózes Sándor és Chvoj Rezső) résztvehetett Érden a nyári táborozáson és a kongregációs vezető tanfolyamon. P. Deésy Ipoly prézes. Az önképzőkör. Az önképzőkör ebben az évben is Sántha Alajos tanár vezetése alatt állott. Az alakuló gyűlés november 7-én volt. Ettől kezdve rendesen kéthetenkint tartottunk gyűléseket legtöbbször meghatározott célkitűzéssel és gondolatkörrel (pl. a magyar katona, az édesanya és a család, a magyar egység, stb.) Március 21-én diszgyülésen emlékeztünk meg a finn-magyar testvériségről. Ennek a gyűlésnek változatos műsorát a III. osztály állította össze. Májús 16-án, a zárógyűlésen, viszont a külföldi magyarokról volt szó: Rácz Károly III. oszt. tanuló tartott értékes előadást az amerikai magyarokról. Ugyancsak a zárógyűlésen emlékezett meg a vezető tanár Zrínyi Ilonáról születésének 300. évfordulója alkalmával. A tagok felállással és félperces néma hallgatással hódoltak a nagyasszony emlékének. A táj- és népismeret elmélyítését szolgálta az április 11-én tartott és a magyar haza 4 tájegységét ismertető gyűlés. Ezen a gyűlésen elvonult a hallgatóság szeme előtt az Alföld ringó búzatengere, Erdély vadregényes tája és székeiysége, a Dunántúl szépsége és a Felvidék hagyományos élete. Külön is említést érdemel Füstös Károly I oszt. tanuló, aki ezen a gyűlésen szülőfaluja: Gyergyóremete történetéről, gazdasági életéről és népszokásairól igen eleven képet rajzolt. Kovács Géza II. oszt., felvidéki származású tanuló A baknszok cimmel nógrádszakáli, disznótorral kapcsolatos népszokást ismertet. Kovács dolgozata az Ethnograplúa-Népélet c. néprajzi folyóirat 1944. évi 1. számában nyomtatásban is megjelent. A dolgozat ugyanis hézagpótló anyagot tartalmazott. Az előadó készségfejlesztésére 1—2 szónoki gyakorlaton kivül február 6-án II. fokú rögtönzést tartottunk. A rögtönzés két tárgya: 1. A kultuszminiszter úr üdvözlése iskolánkban, 2. Licentiatus prédikációja Mária ünnepen volt, melyek közül szabadon lehetett választani. A versenyzők közül a két legjobb előadó: László Domokos II. és Balogh István III. oszt. tanulók 5—5 pengő jutalomba részesültek. Május 2-án megtartottuk a hagyományos szavalóversenyt is. Kötelező vers az I. osztályosok részére a Kerekes Izsák népballada, a II.—IV. osztályosok számára pedig Arany János: Hidavatása volt. A 15 P. pályadíjat a bíráló bizottság megosztotta Berkeczy László II. és Oláh Sándor I. oszt. tanulók közt, de jól szavaltak Boros Gyula és Tóth Kálmán I. oszt. tanulók is. Sajátos gondja volt az önképzőkörnek a magyar népdal ápolására. Egyes csoportok, osztályok csaknem minden gyűlésen szerepeltek népdalokkal. Papp Oéza énektanár meleg érdeklődéssel járt el a gyűlésekre és az énekszámok bírálatával irányította és fejlesztette a népdalkultuszt.;Május 9-én külön népdalés kótaolvasó versenyt is rendeztünk a tagok részére. A népdalismeretből első lett Mózes Sándor III. 210, második Márton Ferenc II. 155 és harmadik Rácz Károly III. oszt. tanuló 88 népdallal. Az előadói versenyen 5, szabadon választott népdalt kellett elénekelni. Itt Mózes Sándor III. az első, Tankó András III. a második és Márton Ferenc II. oszt tanuló a harmadik helyre került. A kótaolvasó verseny eldönthetetlen maradt, mert mindkét résztvevő: Mózes Sándor és Márton Ferenc egyformán jól énekeltek. Az önképzőkör 3 tagja résztvett azon az elbeszélés pályázaton is, amelyet a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége januárban irt ki olyan elbeszélésekre,

92

amelyek alkalmasak arra, hogy meggyőzzék az olvasót a biztosítás megkötésének szükségességéről. A pályázaton Ferencz Tibor I. oszt. tanuló Így a legjobb! c. elbeszélését 50 P jutalomban részesítették és közölni is fogják. A beszámolót a következő számszerű adatokkal egészítjük ki: A tanévben 10 önképzőköri gyűlés volt. Ebből alakuló 1, rendes 7, ünnepélyes i, zárógyülés 1. A gyűléseken elhangzott 14 szabadelőadás, drámai jelenet 3 izben volt. Ezenkívül majdnem minden gyűlésen volt 1-—2 szavalat is. Sántha Alajos, vezető-tanár. A „Széchenyi István" iskolaszövetkezet. Az iskolaszövetkezetet a folyó tanévben Dr. Rajka Géza igazgató vezette. A november 13-án tartott közgyűlés az igazgatóságba Szöllősi Nándor IV., András Béla, Gergely József, László Domokos és Simon János II, valamint Füstös Károly és Várkonyi László I. oszt., a felügyelő-bizottságba pedig Incze Zoltán III., Márton Ferenc, Nyáguly Vince, Salamon Imre és Tamás Pál II., végül Bakos János és Sós Zoltán I. oszt. tanulókat választottta be. Tisztviselőkké az igazgatóság Chvoj Rezső IV. (ügyvezető), Lakatos Pál III. és Kiss Vilmos II. (könyvelők), Tankó András III. (pénztáros), Kovács Géza II. és Fitori Jánosi, (üzletvezetők), Rácz Károly III. (jegyző és betegápoló), Mózes Sándor III. (könyvtáros) és végül Székely Károly III. (játékkezelő) tanulókat nevezte ki. Az iskolaszövetkezet elsősorban a szükséges könyvekkel és tanszerekkel látta el a tagokat és a gyakorlóiskola tanulóit. Továbbá a szegényebb tagoknak a 175 kötetes kölcsön-tankönyvtárból könyveket juttatott. Ezidén kezébe vette a szövetkezet a bennlakási betegszoba fenntartását is, ahova 78.56 P értékben felszerelési tárgyakat vett és házi gyógyszertárat is állított be. A tagok rendelkezésére állottak az Iskolaszövetkezeti Közlöny, a Szövetkezeti Értesítő és a Szövetkezés c. folyóiratok és 42 drb. szövetkezeti tárgyú könyvtári könyv is. A társalgóban továbbra is a szövetkezet társasjátékait használták a tagok. A 68 tag egyenkint 2 P üzletrészt fizetett be, tehát az üzletrésztőke 136 pengőt tett ki. Ebből és a tavaly tartalékolt 338.72 P-ből összesen 474.72 P saját tokéje volt az iskolaszövetkezetnek. Ez a tőke 2756.40 P áruforgalom mellett 303.63 pengő tiszta jövedelmet hozott, azaz a tőkének mintegy 65ó/o-át. Ebből üzletrészenkint 50 fillér (25%>) osztalékot fizettünk, a maradékot pedig a tartaléktőke növelésére fordítottuk. A Szövetség részéről ezidén Dr. Nagy Zoltán tud. int. tanár, ügyvezető igazgató látogatta meg a szövetkezetünket s adott útbaigazításokat a vezetőségnek. Az énekkar. Az intézet 20 tagból álló kamarakórusában Koszta Imre, Lázár Lajos, Szarka Antal László és Tóth Kálmán I., Gál József, Gergely József, Kapui János, Kovács Géza, Magyary Dezső és Márton Ferenc II., Balogh István, Hajós István, Lakatos Pál, Mózes Sándor, Rácz Károly, Székely Károly és Tankó András III.. valamint Chvoj Rezső, Szöllősi Nándor és Tatay László IV. oszt. tanulók szerepeltek. Az énekkar heti 2 próbával készült a különféle szereplésekre. Szűkebb iskolai körben, vagy a nagy nyilvánosság előtt összesen 15 alkalommal szerepeltünk. Október 2-án Halmos: Ecce sacerdosával fogadtuk a Főpásztort, október 6-án, október 30-án, december 6-án és március 15-én az iskola ünnepélyeken, illetve megemlékezéseken szerepeltünk (Liszt: Magyar ünnepi dal, Menegali: Ments meg, Istenem, Harmat: Ments meg engem, Uram, Horthy-nóták, Liszt: Áld meg Isten őt, Egressy: Szózat, A 48-as szabadságharc dalaiból, Gárdonyi Zoltán: Szabadság kánon.) December 17-én a vármegyei Általános Tanítóegylet gyűlésén, február 24 én a Hangya Szövetke-

93

zet filmbemutatóján (Katonanóták, Székely imádság, Bárdos: Jókedvű dallamok), március 18-án pedig a csíksomlyói Harmadrend műsoros délutánján működött közre az énekkar. Az énekkar vallásos szereplései közül mindenekelőtt 3 ünnepélyes szentmise : október 25. Krisztus Király vasárnapján, november 22. az egyházi zene védőszentjének, Sz. Ceciliának napján és december 10-én a Felcsíki R. K. Tanítóegylet szentmiséje (Christus vincit, Tubám cum cytharis (gregorián), Josquin des Pres: Tengernek fényes csillaga, Lasso: Te vagy az áldás, Bárdos: Üdvözlégy nagy király, Kodály: Tantum ergo stb.) emelendő ki. Április 16-án a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére templomi hangversenyt rendeztünk, a következő számokkal: Í.Bach: Két korálelőjáték (Krisztusa keresztfán és Jézus, világ Megváltója), orgonán előadta Papp Géza. 2. Máté passió (tenor szóló: Chvoj Rezső IV., evangélista: Mózes Sándor III. Jézus: Tatay László IV. Négyszólamú turba: az énekkar.) 3. A IX. (De Beata) gregorián miséből Kyrie, Sanctus, Benedictus, Agnus. 4. Martini: In monte Oliveti. 5. Menegali: Parce Dominie. 6. Halmos: Ingrediente. 7. A keresztfához megyek (közös ének). 8. Fischer: H-moll preludium és fuga. Orgonán előadta Papp Géza tanár. A májusi vasárnapokon ünnepélyes ájtatosságok voltak'a Kegytemplomban. 9-én és 30-án a tanítóképző-iéntézet énekkara énekelt. Az első alkalommal gregorián énekek (Adoro te devote, Litaniae Lauretanae, .Antiphona, Tantum ergo és Tota pulchra es, Maria), az utolsó vasárnapon pedig mai magyar szerzők művei (Bárdos: Üdvözlégy nagy Király, Harmat: Regina coeli, Kodály: I. és V. Tantum ergo, Ave Maria, Halmos 97. zsoltár) hangzottak el. Szerepelt az énekkar az Éneklő Ifjúság június 10-én, Csíkszeredán rendezett hangversenyén is a gyergyószentmiklósi tanítónőképző, a csíkszeredai áll. polg. leányiskola és róm. kat. gimnázium énekkarával együtt. Közös énekszámok voltak: Két csíkmegyei népdal, Kodály: Magyarokhoz (vezényelte Papp Géza) és Bárdos: Istené az áldás. Székely viseletben kivonult énekkarunk saját számai, Bárdos: Jókedvű dallamok és Kodály: Katonadal c. szerzeményei voltak. Kívánatos, hogy az ifjúsági énekkarok együttműködése a jövőben még gyakoribb és így még gyümölcsözőbb legyen. A karénekből, mint rendkívüli tárgyból, az énekkar minden tagja jelest kapott. Papp Qéza, ének- és zenetanár. A Sportkör. Tortaterem és szerek nélkül a Sportkör főleg a sisportot művelte, amire a hosszú tél és a jó terep állandó alkalmat nyújtott. Megfelelő edzés után február 14-én 19 tanuló részvételével házi siverseny volt. Ezen a futásban Molnár Antal II., a lesiklásban András Béla II., míg a műlesiklásban Tóth Kálmán I. oszt tanuló lett az első. Az összetett versenyben Molnár Antal II. (I. hely), Tóth Kálmán I. (II. hely) és Salamon Imre II. (III. hely) váltak ki. Február 27-én a gyergyószentmiklósi tankerületi siversenyen az intézet csapata helyezést ért el. Március 5-én sikirándulás volt a Sutabeli sitelepre, ahol a kör tagjai ellenőrizhették az év folyamán tett előhaladásukat.

2. Rendkívüli tárgyak tanítása. Az intézet kántorképző jellegére való tekintettel rendkívüli tárgyként egyházi éneket tanítottunk, amely a IV. osztálytól kezdve kántorképzéssé bővült. Â vasárnapi és ünnepi szentmisékre külön egyházi énekórával készült az ifjúság. Az Egyházi Hatóság által előirt kötelező énekrend énekei közül az 50 legszebb és legrégibb éneket sajátították el a tanulók. Ezeket ismerve az

94

ifjúság tevékenyen bekapcsolódhatott a Kegytemplomban május havában tartott általános egyházi népoktatásba is. A tulajdonképeni kántorképzés a magyarországi püspöki kar által kiadott tanterv alapján folyt. — A tanulóknak az egyházi énekből kapott osztályzatát az érdemsorozatban adjuk.

9. Tanulók névjegyzéke és érdemsorozata. *) Liceum 1. osztály.

£

T a ii l i r | » a h

c

•X S!"g co o E C 4J Qtf > > o JTT 0>s «c tb WJ E cö, < aS a)1* £c •33 SU E N C/J V vi Lm c " > J sc>d oC0 §co c« c • < » 3 CS § E E i 8P •o 0 a > _ E 2 ce s £ 'n * s 1 2 2 3 2 3 3 2 3 1 1 1 1 3 2 2 3 3 2 3 3 1 2 3 3 3 3 4 3 3 3 3 1 2 3 3 3 2 3 1 2 3 2 1 1 3 3 2 2 3 2 3 3 1 2 2 2 2 2 3 2 3 1 3 1 2 1 1 2 1 1 2 1 2 3 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 3 3 2 3 3 3 3 1 2 2 2 3 3 3 3 2 2 3 2 1 2 3 3 3 3 4 3 3 3 2 2 2 2 3 3 3 3 1 2 2 1 1 1 2 3 3 2 3 2 2 3 2 2 2 3 3 3 3 4 3 3 3 2 2 2 1 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 3 2 2 3 1 1 O 1 1 3 3 2 J 2 2 2 2 1 1 1 2 1 2 3 1 1 1 1 2 1 1 2 1 2 3 1 1 2 2 1 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 1 2 3 3 2 1 2 2 2 2 3 2 1 2 2 2 2 1 1 2 1 3

E

Rajz Ének Zene

Honv.

Term.-i

h Ul

Földraj

A tanuló neve, vallása, ismétlö-e, internátusban £ fl lakik-e? e

Osztályfőnök : Papp Oéza.

0 tC/5 0) « e CL *Ö> E h. N1 •4 c 0 > 3 « <» 0 '•5 C 2 •O J=

05 £

c g) c V ÜL) co CC H 2 1 100 2 2 100 3 2 100 2 1 100 2 2 100

Bajkó Mátyás (i) 2 3 3 1 3 Bakos János (i) 2 3 3 1 3 Balázs B. János (i) 3 4 3 2 4 Boros Gyula 1 3 3 1 3 2 3 3 3 3 5 Ferencz Tibor (i) Fitori János (i) 2 3 3 1 3 3 1 100 Füstös Károly (i) 2 2 2 1 2 2 1 tm. Gaál Mihály (i) 2 2 3 1 3 2 1 100 Gál Ferenc (i) 3 3 3 2 3 3 2 tm. 10 György Gábor (i) 3 1 2 2 3 2 1 100 György László (i) 2 4 3 2 4 3 2 100 Koszta Imre (i) 3 2 1 2 3 2 1 100 Kovács F József (i) 2 3 3 2 3 2 1 100 Kovács I. József (i) 3 4 3 2 4 3 2 100 15 Kovács Lázár (i) 1 3 3 2 3 2 1 100 Lajos Imre 1 3 3 2 3 3 2 100 Lázár Lajos (i) 2 1 2 2 3 1 1 100 Léhner Imre (i) 1 2 2 2 2 1 1 100 Madaras Imre (i) 2 2 2 1 2 2 1 100 2 3 3 1 3 2 2 100 20 Molnár Antal (i) Nilgesz János (i) 2 1 2 1 3 2 1 100 Oláh Sándor (i) 3 3 3 1 3 2 1 100 Rácz Géza (i) 1 1 2 1 2 2 2 1 2 1 1 2 2 2 2 2 1 1 100 Sáska Béla (i) 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 1 3 3 1 3 3 2 100 25 Sós Zoltán (i) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 k 1 1 tm. Szabó Sándor (i) 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 3 3 2 4 3 2 100 Szakács Zoltán (i) 2 2 3 3 3 3 2 2 3 2 2 2 2 2 1 3 2 1 100 Szarka A. László ism. (i) 2 2 2 2 1 3 2 2 2 1 2 2 1 1 1 2 2 1 100 Tóth Kálmán (i) 2 3 3 3 2 3 2 2 3 1 3 2 1 2 1 3 2 1 100 30 Varga Zoltán (i) 2 3 3 4 3 3 2 3 4 2 3 2 4 4 2 4 3 2 tm. Várkonyi László (i) 1 i! 2 1 1 2 1 1 2 1 2 1 2 3 1 2 1 1 tm. Várterész Antal (i) 1 2 3 3 3 3 ! 3 2 3 1 2 2 3 3 0 3 3 9 100 33 Zelinszky Róbert (i) 1 2 3 3 3 3 2 2 3 1 2 2i 2 3 2 3! 2 í 100 Kimaradt: Orosz Lajos. Jegyzet: Polgári iskolából jött: kitűnő 2, jó 8, elégséges 10. Gimn.-ból jött: elégséges 14. *) A vallást csak a nem róm. kat. tanulóknál tüntetjük fel!

95

Osztályfőnök:

5

T a n t i á r g y i ah C A tanuló neve, cl 1 c "O B | a>! be V iS u TJ E e 0u0 O vallása, y 4) . 2 2 > 0> 4C J £ Ni 5 ! 459 « C O 6 ** ismétlő-e, 0) 5 o co E O * 2 w . i °° a > CL > a >i* E c9 N , CC 21 w •a <J 8 c l 1.í2>2»' a© internátusban '> 1 . 2 2 C Q C2 CQ a L> C 11 > E N J* w > > c O '«T cQ C 0)c < O• < ! S £ X J2 u. Oí UJ H o SS o f-ii <M o Sí Oí |-tü , N H V 2 4 4 3 2 100 3 3 3 2 3 3 4 3 4 4 3 3 V András Béla (i) 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 2 1 1 3 3 i 3. 2 2 100 Berkeczy László Csedő Gábor 3 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 2 3 3 3 2 4 3 3 100 2 2 2 3 2 3 2 1 3 3 2 1 2 2 3 2 3 3 1 100 Gál József (i) Gergely József (i) l| 2 2 1 2 3 2 1 2 2 2 2 3 2 2 1 100 Józsa Pál (i) 2 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 4 4 2 4 3 2 100 Kapui János (i) 31 3 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 2 2 3 1 3 2 1 100 Keresztes Ernő (i) 1 1 2 1 2 2 2 1 3 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 tm. "3 2 1 1 Kiss Vilmos (i) 3 2 3 2 1 100 1 2 3 2 3 3 3 2 2 w Kovács Géza (i) 1 1 2 1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 100 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 tm. László Domokos1 1 (i) Lukács György (i) 3 3 3 4 3 3 3 2 3 2 2 3 4 2 4 2 100 Magyary Dezső (i) 3 2 2 2 2 3 1 1 3 2 1 1 1 2 3 1 3 2 1 100 Márton Ferenc (i) 2 2 2 2 1 2 1 1 3 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 100 Nyáguly Vince (i) 2 3 3 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 1 3 2 2 100 Páll Lajos (i) 1 3 3 3 2 3 3 2 3 3 2 1 1 3 2 2: 3 2 2 100 Péter László 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 4 4 2i 4 3 3 100 Részegh Emil (i) 1 1 2 1 2 2 2 1 2 2 3 1 1 2 1 2 2 1 1 100 Salamon Imre 1 2 2 3 2 3 3 2 2 1 2 1 100 1 3 1 1 3 2 3 2 2 100 Simon János (i) 3 3 2 3 Tamás Pál (i) 1 3 3 3 ! 2 2 3 3 2 1 2 3 3 ll 3 2 1 100

3: m í .3

3

10

3

3

15

3

3

3

3

3

21

Sántha Alajos.

émet nyelv

Sorszám

Liceum II. osztály.

3 3 3 33 33

3

3

33

3 33 3 3

Osztályfőnök: Szlavonits Ferenc. Ta n t á r g y a k e •d 1 « i &1 u JX A tanuló neve, O)I 0) 1 o C J E •«a 1 > vallása, ismétlő-e, :0 V.1 > V E s 1c^ co J* S. c s©1 -|.s 1« 1 E > internátusban T a>1öfl5 u ! l CL co s kw H C É N C •C Q 0 C QJ ü O ) O C O * < Q lO lakik-e? E c u > > '1 1 C QE N •X 4> TC3r •3 > o C üO c E E .22 co 9B .2E c aB> C C Q |> c 0 & N >2 •a3 'N 0•c? •oo c HL) Z QC 0) C T N 1 £ £ c H Ü £ " S o r 1 C Q :0 a> 1 -J 0c jo X >! 11 X s H 1 1 2 2 2 2 1 1 100 Balogh István h ! 2I 1 2 2 1 2 2 3 3 3 2 3 3 2 100 Gajdi István (i) i 1 2 1 î 1 3 3 Ş i 1 3' 1 32'1 i Hajós István (i) 2 2 3 2 3 2 1 100 3 2! 3 3 1 3 2 2 100 1 3 ? 3 31 2 3 lncze Zoltán (i) 2 2 1 1 1 1 1 1 2 2 [01. 2 1 1 tm. 5 Lakatos Pál (i) 1 1 1 1 1 tm. 1 1 1 1 1 2 1 1 lí 1 1 1 Mózes Sándor (i) 2 1 1 1 1 1 1 2 2 Rácz Károly (i) i 2 1 1 ,tm. 2 2 2 ü Székely Károly (i) 1 2 3 3 3 2 l 1 3 2 1 100 9 Tankó András (i) 1 2 2 2 2| l|! 2 2| 3 2 2 2! 1 : 1 2 2 1 tm. Kimaradt: Gergely Lá:szló>, Papt1 Istvái1. 2Î 1 ío Ált. tan. eredmény

Liceum 111. osztály.

Sorszám

!

\i

96

Chvoj Rezső (i) 2 Encsy István ref. 3' Szöllősi Nándor 2 Tatay László 2

1 2 2 2 3 1 3 3 3 4 2 2 3 3 2 1 1 2 1 2 5 Wokalek Lothár (1) 1 3 2 3 3 2

2 1 1 2 1 1 2 3 2 2 3 2 2 2 1 3 3 2 1 1 1 1 1 1 1 3 2 3 3 1

j* V c

•tü 1 2 2 3 1 2 2 1 2 3

| | | |

Ferencz József.

Zene 1 Kézimunka | Testnevelés 1 Ált. tan. eredmény Szorgalom Kántorképzés | Tandíj P

Sorszám

A tanuló neve, vallása, ismétlö-e, internátusban lakik-e ?

Osztályfőnök: Tantárgyak

Magaviselet | Hit- és erkölcstan | Nev. tört. és tnódsz. Tan. gyak. Magyar ny. és irod. Német nyelv Román nyelv Történelem Honv. ismeretek Mennyiségtan Természettan Gazd. ismeretek Rajz

IV. osztály.

|

Tanítóképző

1 2 2 3 3 3 3 3 3 1 1 2 3 3 2

2 4 3 2 3

1 2 tm. 3 100 3 3 60 1 1 100 2 3 100 —

Kimaradt: Balázs Ferenc, Balla Tibor, Bokor István, Szopos Sándor.

10. Képesítő vizsgálatok. Mivel az erdélyi tanítóképző-intézetek az 1942—43. átmeneti tanévben a minisztérium rendelkezésének megfelelően csak 4 évfolyammal működtek, képesítő vizsgálatot egyikük sem tartott. így a tanév folyamán intézetünkben csak 2, rendkívüli kántorképesítő vizsgálat volt. 1942. december 18-án Benke István kötelendi áll. tanító tette le elégséges eredménnyel a kántorvizsgát. 1943. június 15-én Reiff Aladár visai áll. tanító állott kántorképesítőre, azonban az összhangzattanból és az orgonálásból javító vizsgálatra útasíttatott. A kántorképesítő vizsgálati bizottság elnökéül az Egyházmegyei Hatóság mindkét alkalommal Biró Ferenc csíkszeredai főesperes-plebánost küldte ki.

11. Pályaválasztás. Az 1941—42. tanév folyamán Qklevelet nyert 10 tanító közül 1 polgári iskolai tanári tanulmányokat folytat. A többiek közül azok, akiknek nem kellett katonai szolgálatra bevonulniok, valamennyien tanítói állásban működnek.

97

III. lic.

o. -ac

10 9

9 5

75 68 1

3 3 2 1

2 1 1 1

3 10 18 20 10 4 2 1

21

9

4 1

67 1

33 1 31 1

21 4 17

1I 9 1 2

5 1 3 1

68 8 58 2

kisbirtokos, kisbérlő — — — 15 földművelési napszámos — — 1 kisiparos — — — — — 4 3 ipari vagy bányászati tisztviselő 1 fl 1 egyéb ipari v. bányászati segédsz. ipari, vagy bányászati napszámos íC e) a szülők 1 1 kiskereskedő — — — — w foglalkozása I közlekedési tisztviselő — — 1 egyéb közi. segédszemélyzet — 3 szerint •u köztisztviselő —• — —• — 3 0 pap, tanár, tanító — — — 3 katona altiszt — — — — 1 N 1 nyugdíjas köztisztviselő — — 0 I nyugdíjas altiszt — — — >>

9

2

I I

IZ. A tanulók száma és Pontosabb adatai. J j jj

1

2

26 1 8 2 1 1 5

c) vallása

a o

34 33 1

1927-ben született — — — 1926-ban született — — — 1925-ben „ — — 1924-ben „ — — — 1923-ban „ - - — 1922-ben „ — — — 192 l-ben „ — — 1920-ban vagy korábban született

3 9 10 8 3

róm. katolikus — — — — református — — — — —

33

magyar anyanyelvű — — —

d) anyanyelve, csak magyarul beszél — — és románul — — nyelvismerete magyarul magyarul, németül és románul

22 21

1

8 7 4 1

i

7

t—t

2

1 12

4

1

3

4 1 1

1 1

1

1 1

1

1

1

1 2

4

1

31

17

8

2 42 2 1 7 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1-

szülőinél lakik — — — — — — — az intézettel kapcs. internátusban

g) lakás szerint kosztadónál lakik

26

1

í 4 7 1 2 1

1 1 1- 1 1 I - 1 1 1 1 1

C N < f) a szülők lakóhelye szerint

1

1

I I

N (30

az iskola székhelyén lakik a vármegyében lakik —— Beszterce Naszód vármegyében Bihar vármegyében — — — Csanád-Arad-Torontál vm.-ben Háromszék vármegyében — — lász-Nagykun-Szolnok vm.-ben kolozs vármegyében— — — Maros-Torda vármegyében — Nógrád vármegyében — — Szatmár vármegyében — — Szilágy vármegyében — — Udvarhely vármegyében — — Vas vármegyében lakik — — Kolozsvár thj. városban lakik Marosvásárhely thj. városban — Szeged thj. városban lakik — Külföldön lakik és pedig: Kanadában — — — — — Romániában — — —

4 1 1 1 3

1 1

1 tol 1 1

b) életkora

Beirt nyilvános tanuló — — Osztályozott nyilvános fiutanuló Ezek közül ismétlő - — —

1 1 1

a) tanulók száma

1 .-IV.

1 1

3 2

7 3 58

98

2 3 c (0

uu

0 N £0 53 N

(0 0 N <

III. lic.

II. lic.

I. lic.

a

h) közül bejárók

1. gyalog Csíksomlyóról — Csíkszeredáról — Csíktaplocáról — 2. kerékpáron Csíkszeredáról — Csíktaplocáról —

II — — — II 1 — — II 1 — — — II —

o. I.-I9. 2

1

4

2

1

1

2 1 1 — — — II — 1 1 — — — II — 1 "10 Összesen: || 2_ 4 15 1 3 heti óraszámnál kev. mulasztott | 10 1 i) óramulaszigazoltan mulasztott órák száma ,2729 2383 995 525 6632 tása 13 129 igazolatlanul mulasztott órák sz. || 24 92 1 kitűnő rendű - - - - - - II 1 1 1 2 jeles rendű — — — — — || -2 4 4 16 jó rendű — — — — — jj 6 j) általános 1 22 3 5 elégséges rendű — — — — II 13 1 16 I 6 túlnyomóan elégséges — — 8 előmenetele elégtelen 1 egy tárgyból — — 1 2 2 elégtelen két tárgyból - 3 5 3 elégtelen 3 - 4 tárgyból — — || 1 4 = 20 3~ 6 karéneket — — — — — I I 4 1 k) rendkívüli tár- egyházi éneket — — 4 67 — || 33 21 — 9 gyat tanul összesen: || 37 27 1 6 7 87 12 tandíjmentes — — — — 1 5 2 4 1) tandíjmentes, 60 pengőt fizet — — — — — 1 1 tandijat fizet 5 100 pengőt fizet - - — I 28 19 3 55

14. Tanulmányi eredmény. Osatályok. Nyilvános tanulók Máma. Érdéimj egyek.

Rendkívüli tárgyak:

Karének . . . . Egyházi ének (kántorképzés)

14 18 1 _ 11 10 11 12 — 3 1 10 2 2 2 G 6 20 1 5 4 14 15 — 4 2 5 2? 4 2 8 13 12 — 4 7 18 8 — 8

"53

r

1

5 8 9 4

5 10 ir 10 i 11 1 6 11 — 4 10 5 6 11 — 8 5 —

2 —

—

—

9 21 —

8 1 4 4 1 3 4 2 2 4 3

—

—

—

—

—

—

1 2 4 11 4 — 1 8 12 -

—

—

15 14 4 — 7 19 7 — 6 9 14 4 3 9 20 1 10 14 3 — 16 16 1 — 5 18 10 — 4 — 21 '32

—

—

—

—

— —

6—

—

2

— —

I

O

a>

1 3 1 3 1 1 1 1 3 2 1 2

— —

—

—

—

—

-

—

-

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

-

—

2

1 5 -

2 —

—

—

—

—

2

3 —

— —

—

4

— — — — 5 4 — — 12 4 5 — 2 6 1 — 9 8 4 — 5 3 1— 2 7 9 3 2 5 2— 3 3 12 3 1 5 3 — 5 10 6 — 4 4 1 0 14 — — 4 4 — — 3 13 5 — 4 3 2 -

12 7

S»

—

3

—

—

bi)

(O JU

7 2 3 3 3

— —

5

— —

QJ o

Ü

elégség, elégtelen

*! V) Öfl

CO

S»

elégtelen

| jeles

i I 1 SD L""

Magaviselet . Hit- és erkölcstan Magyar nyelv és irodalom Történelem Földrajz Német nyelv Román nyelv Természetrajzi ismeretek Vegyi ismeretek . Természettani ismeretek Mennyiségtan Az ember teste és egészsége Az ember lelki világa . Nevelés- és tanítástan Nevelési és tanítási gyakorlatok . Gazdasági ismeretek Kézimunka Rajz Ének Zene . Honvédelmi ismeretek Testnevelés . Rendszeretet (szorgalom)

elégség. | elégtelen

I

Tantárgyak

IV. 5 .

III. 9 .

1 elégtelen

11. 21.

1. 3 3 .

7 7

—

—

Q—

--

—

—

—

3

3

1 2

2 3 — 1 1 3 —

—

—

1 —

— —

—

1 3 1— 2 3 — 3 2 — — 3 2 — 2 3 - — 1 2 2 — 2— 3— — 3 2 1 2 1 — 2 1 2— 3 1

—

1

2

— —

9!)

14. Iskolai Felszerelések értéke. Sorszám

Tételek

darab

I. 11 lll. IV. V.. VI VII. VIII. IX. X XI. XII. XIII. XIV

Állomány Érték

Qyarapodás Vétel Ajánd Érték

Bútorzat 170 Felszerelés 74 92 Tanári könyvtár 28 137 Ifjúsági könyvtár 14 192 Gyakorlóisk. könyvtár 12 Földrajzi szertár 20 Természetrajzi szertár Természettani szertár Mennyiségi, és rajzszertár Gazdaságtani szertár 11 Kézimunka szertár Ének- és zeneszertár 720 33 Testnevelési szertár 41 Gyakorlóisk. szertár 1 Összesen: 1018 527|1 —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

P

f Darab

4982 __ 490 4455 97 305 422 1450 492 87 488 15 86 100 4 47 146 6 11 2960 90 21 71 283 28 1034 780 1 42 60 304 143971484515 —

—

—

—

—

—

—

f 19575 06 7608 30 3698 94 1133 51 98 98 362 277 70 68 80 76 30 2978 60 254 70 5038 785 548 90 42504 79 Pengő

—

—

—

15. Az iskola épületének méretei. Az internátus. Részben a kiürítés elhúzódása, részben a javítási és átalakítási munkálatok következtében az iskola állandóan csak a következő helységeket használhatta: Földszint: igazgatói iroda 26,8, tanári szoba 39.4, várószoba 14.3, IIIosztály (egyben ének- és zeneterem is) 99 5, IV. osztály 40.3, könyvtár 18.2, szertár 26.5, igazgatói lakás 166.1, I. tanári lakószoba 39.4, II. tanári lakószoba 19.2, szolgalakás 43.9, W. C. 16.6, kapuköz 45.0 és folyosó 156.0 négyzetméter. 1. emelet: I. osztály (egyben nagyterem is) 136, II. osztály 48.1, gyakorlóiskolai tanterem 90.4, kézimunkaterem 39.7, iskolaszövetkezet és olvasó 26.5, W. C. 25.1 és folyosó 109.2 négyzetméter. Alagsor raktár 27.3, igazgatói pince 29.0, szolgapince 21.9 és folyosó 92.8 négyzetméter. Az udvar be nem épített része 6.092 m 2 . Gazdasági gyakorlatok céljaira egy 300 négyszögletes kert szolgált. Az Internátus az épület következő helységeit foglalta el: Földszint: betegszoba 46.0, elkülönítő 19.1 és szolgalakás 44.4 m 2 . I. emelet: I. háló 103.1, II háló 48.0, III. háló 39.6, IV. háló 36.0, V. háló 23.8, I. mosdó 18.1, II. mosdó 14.7, I. fürdő 9.6, II. fürdő 7.6, társalgó 27.2, ruhatár 6.9, I. felügyelő tanár szobája 28.5, II. felügyelő tanáré 200, W. C. 4.3 és folyosó 109.2 négyzetméter. Alagsor : fáspince 96.0, motorház 33.0, szolgapince 21.9 és folyosó 36.9 m 2 . A bennlakásban 58 tanuló helyezkedett el, mivel a vidéki tanulóknak az Egyházmegyei Hatóság csak egész kivételes esetekben engedi meg, hogy 7*

100

magánházaknál lakjanak. A bennlakók pontosan kidolgozott napirend szerint éltek és Sántha Alajos meg Szlavonits Ferenc tanárok felügyelete alatt állottak. Más hely nem lévén, tanulniok a tanteremekben kellett, zenegyakorlataikat pedig különböző termekben végezték. A legkörülményesebb volt az étkezésük. Ugyanis az alagsorban elhelyezett gazdasági helységek az egész tanév folyamán javitás, illetve átalakítás alatt voltak és igy élnünk kellett a Csíki Magánjavak engedélyével és a bennlakó növendékeket a napi háromszori étkezésre a kb. 400 m. távolságra fekvő Árvaházba kellett vezetnünk. Bár az Irgalmas Nővérek szerető gondoskodásából Ízletes és tápláló ellátásban részesültek a tanulók, a legtöbbször esőben, hóban, sárban és fagyban megtett napi 2 és fél kilométeres kényszerséta sem a növendékek egészségének, sem az intézet tisztaságának nem használt. Az Egyházmegyei Tanács segítő készsége folytán ez a helyzet az 1943—44. tanévben meg fog szűnni. A beteg növendékeket Dr. Tincu Valér körorvos kezelte. Az ő gondos orvosi ellenőrzésének köszönhető, hogy a nehezebb megbetegedések is gyógyulással végződtek. A betegápolást Rácz Károly III. oszt tanulóra bíztuk, aki feladatának ritka lelkiismeretességgel felelt meg. A szegényebb bennlakók az amúgy is alacsony bennlakási díjból (kezdetben havi 51, novembertől pedig 61 pengő) teljes, vagy részleges kedvezményt élveztek. A kedvezményeket a 84. oldalon mutatjuk ki. 16. A gyakorlóiskola. Az 1942—43. tanévben gyakorlóiskolánkat újból sikerült önállósítani. Egyelőre 4 népiskolai osztályt (I.—IV.) vontunk össze Páll Béla tanító vezetése alatt, aki a csíkszeredai róm. kat. népiskolánál viselt állásáról lemondva a tanítóképző-intézetet Csíksomlyóra is követte. A 33 tanulós gyakorlóiskolai osztály és annak szertára számára az I. emeleten egy tágas, 90.4 négyzetméter alapterületű tantermet tudtunk biztosítani. Játszótér gyanánt és a testnevelés céljaira az intézet tágas udvara szolgált, míg a gazdasági gyakorlatokat — a tanítóképző növendékeivel együtt — a 300 négyszögöles kertben végezték a tanulók. Az Egyházmegyei Hatóság útasítására a tanítás mostmár a 8 osztályos népiskolai tanterv alapján folyt. A tanulók a meghosszabbított karácsonyi szünet ellenére minden osztályban elvégezték az előírt tananyagot. Előhaladásukról a gyakorlóiskolát is meglátogató főigazgatói szakelőadó, valamint Adorján Károly egyházmegyei főtanfelügyelő is dicsérő elismeréssel nyilatkozott. Ugyancsak általános megelégedést keltett a gyakorlóiskolások fegyelme is. Tisztaságukra, egészségükre is nagy gondot fordítottunk. A kiütéses tífusz megelőzését célzó vizsgálat minden esetben nemleges eredménnyel végződött. A gyakorlóiskolások vallásos oktatása P. Deésy Ipoly hittanár kezében szép sikerrel folyt. Hazafias nevelésük, Csíksomlyó gazdag történelmi hagyományainak tudatos felhasználásával, elsősorban a nemzetismeretei tárgyak oktatásának keretében történt. Gondoskodtunk arról is, hogy a gyermekek az iskolai ünnepélyeken is résztvegyenek, sőt március 15-én a csíksomlyói ifjúságnak az országzászlónál tartott közös ünnepségén az egyik gyakorlóiskolai tanuló szavalattal is szerepelt. Május havában a gyakorlóiskolások kedves „Anyák napjátu rendeztek, melyen a szülők úgyszólván teljes számban jelen voltak A tavasz folyamán egésznapos kirándulás keretében ülte meg az iskola a „Madarak és fák napját.11 Ez alkalommal a gyermekek 8 gyümölcsfát és diszbokrot ültettek és madáretetést is végeztek. A tanító a maga előadásában kitért a háziállatok tisztántartásának nagyfontosságú kérdésére is.

101 Bár az év végén záróünnepet nem lehetett tartani, a bizonyítványok kiosztása alkalmával a legjobb tanulóknak kiadtuk a P. Hajdú Leánder csíksomlyói házfőnök által felajánlott 10 jutalomkönyvet is. A nagylelkű ajándékozónak ezen a helyen is hálás köszönetet mondunk. A tanítóképző és a gyakorlóiskola közötti szerves kapcsolat folytán a liceum III osztályának tanulói a gyakorlóiskolában naponta felváltva az egész tanévben test- és lélektani megfigyeléseket végeztek. Alapul a szaktanár által előre megadott szempontok szolgáltak. Ezek figyelembevételével benyomásaikról írott naplójukban számoltak be a növendékek. A IV. osztály tanulói tanítási gyakorlataikat havonta előre megállapított terv szerint szintén a gyakorlóiskolában végezték. Az előre elkészített és átnézett vázlat alapján történő tanítást közös bírálat követte. A III. és IV. osztályosok csekély száma következtében mindenikük elég időt tölthetett a gyakorlóiskolások körében és tanításra is meglehetős gyakran nyílót alkalmuk. A tanítóképző tanárai, magas óraszámuk ellenére is, igyekeztek a gyakorlóiskolában folyó munkáról tájékozódni, hogy megfelelő módszertani utasításokat adhassanak a növendékeknek.

A gyakorlóiskola tanulóinak névsora. I. osztály: Baricz Etelka, Bálint Ibolyka, Fazakas József, Makkai László, Orbán Árpád. II. osztály. Ambrus Ilona, Balázs János, Bálint Attila, Bálint László, Csiszér Gizella, Gál Vilmos, Kovács Árpád, Tankó János. III. osztály. Baka István, Beck Anna, Biró István, Gál Juliánná, Kelemen Mária, Orbán Mária, Pálffy Gabriella, Péter Katalin, Székely Erzsébet, Tamás Mihály» Tankó Péter. IV. osztály: Baricz András, Baricz Jolán, Baricz Vilmos, Bálint József, Beck Ibolyka, Csiszér Imre, Farkas Lenke, Nedelka József, Salamon Antal.

Bi gyakorlóiskola tanulóinak statisztikai adatai.

Osztály Beiratkozott Az osztályt sikerrel végezte Javítóvizsgára utasított Ismétlő maradt

JK

* * *

3

o —

5

l il

Nf C l I ° I 11 NK

*

G E

QJ

©N

ii il il

Î2

mulasztása

8|

5

6 2 —

—

1 magyar . . római katolikus kitűnő jeles

5

81 3

9|

33

8

i

2 7

1

—

1

I

11

9

6 33

8

11

9

33

5

8

11

9

33

1 2 1 1

1 4 1

3 2 2 1 3

3 2 1 2 1

8 10 5 4 6

7 0 176 108

401

47| 70 176| 108

401

jó

elégséges elégtelen igazolt (félnap) igazolatlan (félnap);

11 |

—

8

IV. Összesen

n i .

| 5

! vallása | oC

5

—

Összesen : | anyanyelve i

In. 1

I.

—

47

—

2

. .

összesen:

F. f\z 1943—44. iskolai év. Csíksomlyó. 1. Eiz iskolai év története. A tanév lefolyása. Sokat hányatott intézetünk az utolsó három tanévben mindig másutt nyitott kaput. Igy szinte szokatlan volt, hogy az 1943—44. tanévet újból Csíksomlyón kezdtük meg. Épületünk, hála a nagyarányú javítási és átalakítási munkálatoknak, vonzó külsővel és tiszta köntösben fogadta a tanárokat és a növendékeket. Az intézet anyagi megalapozottsága is sokat nyert azzal, hogy az Egyházmegyei Tanács Igazgatótanácsa 1943. májusában tartott ülésén a Püspöki Helytartó úr kérésére elhatározta, hogy szeptembertől kezdve gondoskodni kíván a tanítóképző személyi és dologi szükségleteiről a tanulmányi alap, illetve a bennlakásnál az ösztöndíjalap terhére. Az Igazgatótanács a tanulók rendszeres segélyezésének alapjait is megvetette azzal, hogy még februárban 10 alapítványos, illetve kéziösztöndíjas helyet biztosított a tanítóképző-intézet jó magaviseletű és jó előmenetelű növendékei számára. A felvételre jelentkező tanulók száma is örvendetesen emelkedett olyannyira, hogy helyhiány miatt az I. osztályban több jelentkezőt vissza kellett utasítani. A tanulók létszámának szaporodását az is elősegítette, hogy a Honvédelmi Minisztérium, a tanítóképzés érdekeinek figyelembevételével, növendékeink szolgálathalasztási kéréseit nagy megértéssel kezelte. Igy aztán az épületben, amely az iskolán kívül a bennlakást is magába fogadta, egy talpalatnyi hely sem maradt üresen. Csökkentette a férőhelyet, hogy a katonai beszállásolás megváltása fejében egy nagy tantermünket át kellett adnunk a helybeli róm. kat. népiskolának. A tanév folyamán az iskolai életet nagy megrázkódtatás fenyegette azzal, hogy az épületet újév utántól kezdve Vörös Kereszt kórház céljaira akarták lefoglalni. Mivel ez az iskola és a bennlakás szétszakításával és szerencsésnek éppen nem mondható szükségelhelyezésével járt volna, a Püspöki Helytartó Úr a helyszínén keresett és talált olyan megoldást, amely a honvédelmi érdekek megóvása mellett intézetünk további, zavartalan működését is biztosította. A hálás ifjúság ezért meleg ünneplésben részesítette a Helytartó Urat. Mivel ezidén az iskolai munka a téli hónapokra (november—március) korlátozódott, nagyon nélkülöztük a tornatermet. Emellett az egész tanévben az a gond emésztett, mi lesz, ha a csíki talajban meggyökerezett intézet tanulóinak létszáma tovább emelkedik? Az Egyházmegyei Tanács november 18-án tartott közgyűlése is ^aggodalommal látta, hogy a tanítóképzőben, helyszűke miatt, a jövő évben nehézségek fognak előállani« Ezért »a közgyűlés szükségesnek tartolta, hogy a közoktatásügyi kormányzat az anyagbeszerzés megkönnyítésével és megfelelő államsegély kiutalásával tegye lehetővé legalább egy tanterem, egy hálóterem és egy tornaterem felépítését.* Ennek érdekében az elnöklő Püspöki Helytartó Ur »a csíkmegyei érdekeltségek határozott állásfoglalását is kívánta.«

103

Az illetékeseknél való közbenjárás révén el is értük, hogy a V. K. M. a tornaterem építésere megfelelő segélyt engedélyezett. De nem zárkózott el a minisztérium az elől sem, hogy az Egyházmegyei Hatóságot a szükségessé vált helységek felépítésében támogassa, ha az intézet telkét megfelelő módon kibővítik. Ennek érdekében Építési Bizottságunk jól megindokolt kéréssel fordult a Közbirtokosságokhoz. A beérkezett hirek azzal biztattak, hogy tervünk sikerülni fog.*) Azonban a márciusi események következtében problémáink az országos, nagy kérdések mellett háttérbe szorultak. De hisszük, hogy csak átmenetileg és hogy a háború szerencsés befejezése után ügyünk barátai az intézet fejlődését újból gondjaikba veszik. Vonatkozik ez fizikai és egyéb felszerelésünk gyarapítására is, amihez a Csíki Magánjavak Igazgató Tanácsának segítségét kértük, a jelek szerint kedvező kilátással. Egyebekben a folyó tanév munkájáról, időrendben, a következő beszámolót adhatjuk: Szeptember 1. Tanári értekezlet a vizsgálatok tárgyában. — Szeptember 2—4 Javítópótló- és különbözeti vizsgálatok. Az ezeken résztvevőkről és az eredményről a következő táblázatos kimutatás ad áttekintést: « > Ma © A vizsgálat L. o ©>» ® Sm D s >» •» © ® J2 A tanuló £ Megjegyzés a 0 Osztály • b«• © íf © © a a (Eredmény) a a 00 -4> fl neve ideje ií neme *£ 2 2 8 B s oa M© •S fi• s m so 1 H b. SS0o5 t* tm2 * S •MN H ©

*«

•©

Szept. 2.

javító

n n n n n n

n n n rt n n

Szept. 3.

pótló

Szept. 4. különb. n

n

4 3 4 3 3 3 3

Balázs B. János 1. lic. n György László n Kovács I József Szabó Sándor Csedő Gábor II. "lic. n Lukács György Encsy István IV. ttókép. Csiszér Lajos

I. lic.

9

Ism. maradt

4 4 4 3

n

Átment »

4

23 33 y ' 22322332

Bunica Mihály V. g.-l. lic. Kémenes László n

3 3

2233 1233

Ism. maradt Átment AV K.M.98 1611948. Vi. 8. sí. eng. alapj. ktm. Átléphet a lic. II. oszt.-ba

n

Szeptember 7. Tanári értekezlet a szeptember—októberi kényszerszünet felhasználása tárgyában. — November 1. Alakuló értekezlet. — November 3. Veni Sancte. A tanítás megkezdése. — November 13. Értekezlet a díjkedvezményekre vonatkozó kérvények elbírálására. — Ntovember 27. Deáky Lóránt 1935—36-ban járt, jelenleg borgótiha-túrjáki áll. tanító javító vizsgálata a II. (VI.) osztály mennyiségtan és zene anyagából a tanker. kir. főigazgató 3 T. 53/1943—44. sz. eng. alapján. A vizsgázó mind a két tárgyból elégséges osztályzatot kapott. — November 30. I. félévi módszeres értekezlet. — December 23—január 6. karácsonyi szünet. — Január 13. I. ellenőrző értekezlet. — Február 18. I. félévi nevelési tárgyú értekezlet. — Február 26. I. félévi osztályozó értekezlet. — Március 30. II. félévi módszeres értekezlet. — Április 1. A tanítás befejezése. — Április 3. Éwégi osztályozó értekezlet. — Április 5. A bizonyítványok kiosztása. Évzáró értekezlet. A növendékeket már előbb sürgősen útnak indítottuk a szülői házba, ahova, kisebb-nagyobb viszontagságok után, mindnyájan szerencsésen megérkeztek. Amint értesülünk, a hadbavonultak pótlására, valamennyien munkába állottak, az intézet épületét pedig kórház céljára engedtük át. •) Telekvásárlás céljaira a 1000 pengőt már be is fizetett.

csfkmadarasi

közbirtokosság

5000, a

tekerőpataki

pedig

104

Változások a tanári testületben. Sántha Alajos r. tanárnak az Egyházmegyei Hatóság szabadságot engedélyezett, hogy külföldi ösztöndíjának felhasználásával Németországban tudományos kutatásokat folytasson. Helyébe Pellion Ervin, a marosvásárhelyi róm kat. gimnázium r. tanára került, aki egyben a bennlakási régens teendőinek végzésére is megbízást kapott Október 1-én Páll Béla gyak. isk. tanító családi okokból lemondott állásáról és a gyergyóújfalusi róm. kat. népiskola igazgató-tanítói állásra távozott. Figyelembe véve azt a nemes becsvágyat, mellyel minden kötelességét végezte s ezzel a leendő tanítóknak utánzásra méltó példát adott, távozása az intézetre nézve súlyos veszteség volt. Helyét, mivel a meghirdetétt pályázat meddő maradt, egyelőre nem lehetett betölteni. November 1-én új taggal szaporodott a tanári testűlet. Ugyanis az Egyházmegyei Hatóság Kovács Dénes rajztanárjelöltet megbízta a kézimunka és rajztanszék óráinak helyettesítésével. Mivel Kovács Dénes folyó év áprilisában tanári oklevelet szerzett, a jövő tanévre helyettes tanári kinevezést kapott. Papp Oéza ének- és zenetanárt az Egyházmegyei Hatóság július 1-i érvénnyel rendes tanárrá nevezte ki. Látogatások. Feletteseink közül a tanév folyamán — időrendben — a következő urak keresték fel az intézetet: Október 13—15. Dr. Huszka János min. tanácsos úr székelyföldi szemleútja során a helyszínén tájékozódott az intézet elhelyezéséről és függő kérdéseiről. Október 21-én vitéz Béldy Alajos altábornagy úr, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője járt az intézetben és a kíséretében levő vitéz Kászonyi ezredes úrral, a IX. hadtest levente parancsnokával együtt a testnevelés és a leventeoktatás kérdéseiben szerzett információkat. December 13—14. Angi Dénes tanügyi tanácsos, főigazgatói szakelőadó végezte szokásos ellenőrző látogatását. Január 10. Sándor Imre püspöki helytartó úr látogatott el az intézetbe s biztosította annak további helybenmaradását. Január 14. Gulyás Kálmán, a V. K. M. testnevelési főelőadója a tornaterem építésének ügyében helyszíni szemlét tartott. Február 18. Dr. Rózsa József tanker. kir. főigazgató úr egy délelőttöt töltött az intézetben, meghallgatta a tanulók feleleteit, megtekintette az intézetet és annak bennlakását. Május 27. Sándor Imre püspöki helytartó úr megszemlélte az intézetnek kórház céljaira való felhasználásával kapcsolatban beállott változásokat. Magas látogatóinknak az intézet iránti jóakarata abban az örömben is megnyilvánult, mellyel azt a fejlődést szemlélték, melyet a végre biztos révbe jutott intézet elhelyezés, rend és fegyelem, valamint az oktató és nevelő munka tekintetében felmutathatott. Oktató és nevelő munka. Oktató munkánknak ebben a tanévben különösen súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie. Nemcsak a szorgalmi idő apadt le a felére, nemcsak a két betöltetlen (természetrajz-földrajz és testnevelés) tanszék óráinak állandó helyettesítése jelentette a tanárok munkaerejének túlzott igénybevételét, hanem súlyosan esett a latba az is, hogy betegség, tanulmányi ok, vagy hivatalos elfoglaltság miatt a hét tanár egyenkint átlag 10 tanítási napot volt kénytelen mulasztani. Az elméleti gazdasági ismereteknek annyira aktuális szakszerű oktatása is csak márciustól kezdve nyert kielégítő megoldást, gazdasági gyakorlatokat pedig a téli idényre való

105

tekintettel, egyáltalán nem folytathattak a tanulók. Mikor pedig, április havától kezdve, a Gyümölcstermesztők Országos Egyesülete által szervezett tanfolyamba való bekapcsolódás révén erre kiváló alkalmuk nyílt volna, a tanév hirtelen bezárása következtében az egész szép terv meghiusult. Ilyen körülmények között különös fontosságot nyert, hogy a tanári testület a maga munkáját szigorú tervszerűséggel végezze. Ennek érdekében a két havi (szeptember—október) kényszerszünetben elkészítettük minden tantárgy rövidített tanmenetét, melynek betartását aztán gyűlésről-gyűlésre lelkiismeretesen ellenőriztük. A kényszerű helyettesítések óráit is legtöbbször saját tárgyaink oktatására használtuk fel. Két értekezleten pontosan megállapítottuk azt is, hogy a viszonyokhoz alkalmazkodva igényeinket növendékeink képességéhez fogjuk szabni és kárpótlást abban fogunk keresni, hogy a tehetségesebb tanulókat fokozottabb teljesítményre és arra fogjuk szorítani, hogy hozzászokjanak az önművelés előfeltételét képező alapossághoz Mivel az előírt anyag elvégzésére amúgy is kevés kilátás nyilt, jövő munkánkat legalább azzal akartuk megalapozni, hogy tanítványainkat hozzászoktassuk ahoz, hogy egy lecke keretében a fogalmak tisztázása után előbb a lecke menetével jöjjenek tisztába s csak aztán fogjanak annak megtanulásához. Mivel kezdettől fogva számolni lehetett a tanév hirtelen befejezésével, ismételten figyelmeztettük a növendékedet, tanuljanak szorgalmasan és igyekezzenek jó feleleteket adni, hogy így reményük lehessen az osztály sikeres elvégzésére. Ahol pedig ennek szüksége mutatkozott, segítséget adtunk azon tanulók mellé, akiknél főleg az előképzettség fogyatékossága megnehezítette a fokozott iramban való haladást. Ezekkel az eszközökkel sikerült is kielégítő tanulmányi eredményt elérnünk. Saját látókörünk gyarapítása érdekében Pellion Ervin tanárt kiküldtük a Marosvásárhelyt, december 9-én, a tankerületi kir. főigazgatóság által rendezett értekezletre és az ott elhangzottakból igyekeztünk felhasználni mindazt, amit az ő beszámolójából és egy később leküldött hivatalos tájékoztatóból munkánk eredményessé tételére nézve fontosnak Ítéltünk. Azonkívül, legalább is az előírt mértékben, egymás óráit is látogattuk, március 14-én pedig képviseltettük magunkat a csíkszeredai áll. polg. leányiskolában tartott bemutató tanításon is. Tervünk volt, hogy április havában a mi intézetünkben rendezünk ilyen tanítást, erre azonban már nem kerülhetett sor. Hasonlóképpen a jövő tanévre maradt a nálunk különösen nélkülözhetetlen filmoktatás bevezetése is, azonban addig is egy vetítőgép kiutalására nézve a V. K M. Oktatófilm Kirendelségétől kötelező ígéretet eszközöltünk ki. Hivatalos felszólításra egyes tanárok az általuk bevezetett tankönyveknek a gyakorlati használhatóság szempontjából való bírálatát iş elkészítették. Intézetünk megújítására törekedve nem lehetett figyelmen kivül hagynunk, hogy a tanítóképzés nemcsak oktató, hanem különös gonddal végzett nevelő munkát is jelent. Hogy ezen a téren minél nagyobb eredményt érhessünk el, már az alakuló értekezleten tudatosítottuk magunkban, hogy nekünk olyan jó modorú tanítókat kell nevelnünk, akik elöljáróikkal, kartársaikkal, a közönséggel és tanítványaikkal szemben mindig meg tudják találni a kellő hangot. Továbbá olyan tanítókat, akik kötelességeiket nemcsak pontosan, rendesen és lelkiismeretesen végzik, hanem nemes becsvággyal, a többrevállalkozás akaratával vannak tele és törekvéseikben mindig önzetlenül járnak el. Feltettük magunkban, hogy tanítványainkat igyekszünk minél előbb kiismerni és segítő szeretettel fogunk melléjük állani, sohasem veszitve el a reményt, hogy céltudatos fáradozásunkat idővel mégis siker fogja koronázni. Célunk elérésére a gyakori tanács, a jó példa, valamint a megfelelő fellépés és magatartás eszközeit választottuk, azaz hogy határozottak, következetesek

106

s ha kell erélyesek leszünk anélkül, hogy a megfélemlítés eszközével kény szerítsük valamire azokat, akiknek belső meggyőződésétől és szilárd jellemétől várjuk, hogy meg fogják állani a helyüket. A tanítónevelést az egyes osztályok megfelelő elnevezésével és azzal is szolgálni akartuk, hogy biztosítottuk az elnevezéseknek a jelentkezések alkalmával való állandó használatát. Az elnevezések örvendetes események, vagy nagy történeti alakok emlékét idézik. Igy lett a IV. „Bécsi Döntés Osztály11, mivel képző tanulmányait 1940 őszén kezdte meg. A II. „ Visszatérés Osztályt nevet kapott, mert a 20 éves vándorlás után Somlyóra visszatért képzőnek 1942—43-ban ez volt az I. osztálya. A III. osztályt „Széchenyi Osztálynaku neveztük, mivel mint elsősöknek 1941-ben éppen Széchenyi 150. születésnapján volt a megnyitó ünnepélyük Végül rMajláth Osztálynak- hivtuk az idei I. osztályt, mert intézetünk, annyi hányattatás után, ebben az évben foghatott hozzá egész komolyan a nagy névadónk: Majláth püspök szellemében való tanítóképzésnek. Az általános nevelői munkán túl, mint hitvallásos intézet, különös gondot fordítottunk a vallásos érzés fejlesztésére. P. Deésy Ipoly hittanár az Egyházmegyei Hatóság felhívására és költségén résztvett a Marosvásárhelyt, október 19—21. közt tartott hitoktatási kongresszuson. A tanév folyamán mindjárt az évnyitó ünnepségnek nemcsak Veni Sancte-val, hanem azzal is vallásos színezetet adtunk, hogy akkor szenteltettük meg és osztottuk szét az egyes helységek számára beszerzett feszületeket. A tanulók vasámaponkint és ünnepnapokon tanári kísérettel közös szentmisén vettek részt, ott egyházi népénekeket énekeltek és meghallgatták a hittanár időszerű kérdésekről tartott exhortációit. Közös szentgyónás és szentáldozás 3 izben volt a tanév folyamán: november 14-én, január 19-én, az Árpádházi Margit szenttéavatásának örömére rendezett ünnepélyes istentisztelet keretében és március 24-én, a lelkigyakorlatok befejezése alkalmával. A lelkigyakorlatokat Lajos Balázs püspöki tanácsos, madéfalvi plébános vezette és bár azok március 21—24 között, tehát a leizgalmasabb napokban folytak le, a lelkivezető odaadó fáradozásai következtében nagyban hozzájárultak az izgatott hangulat lecsillapításához. A Mária-kongregáció működéséről, amely a hitbuzgalmi cél mellett az u. n. vallásos elit képzését is szolgálta, az ifjúsági egyesületekről szóló beszámoló keretében emlékszünk meg. Az elit-ember nevelésének szolgálatában tavasszal az intézet cserkészcsapatát is meg akartuk alakítani. Ennek vezetésére P. Deésy Ipoly volt kiszemelve, aki a kolozsvári Lomb-í táborban el is végezte a cserkésztisztképző tanfolyamot. Csupán a tanév hirtelen befejezésén múlott, hogy kedvenc tervünk megvalósítását későbbre kellett halasztanunk. Hazafias nevelést főleg a leventeoktatás keretében adhattunk az ifjúságnak. Az iskolának ebben az évben is az igazgató volt a leventeparancsnoka, míg csapatparancsnoki megbízást Ferencz József tanár kapott. Helyetteséül Székely Károly IV. oszt. tanulót neveztük ki, aki a visszatért keleti részek egyik kipróbált ifjuvezetője. Ferencz tanár az elmúlt nyáron a kolozsvári Lomb-i táborban csapatparancsnoki tanfolyamot végzett. Maga a csapat 4 szakaszra oszlott Balogh István és Rácz Károly IV., László Domokos III. és Bakos János II. ifjúvezetők parancsnoksága alatt. Egy-egy szakasz 3 rajt foglalt magában, melynek élén szintén képzett ifjuvezetőink állottak. Leventéink heti 2 órában az előírt foglalkozási anyagot vették át, míg a IV. osztályosok, a fennálló rendelkezések értelmében, szombat délutánonkint 4 órán át csapatparancsnoki kiképzésben részesültek.

107

Leventéinknek nemcsak az előirt oktatási segédletek állottak rendelkezésükre, hanem vitéz Kászonyi ezredes, hdt. lev. parancsnok úr előterjesztésére a Honvédelmi Minisztériumtól 50 személyre leventeruhát: inget, pantallót, sapkát, derékővet, sőt lábbelit is kaptak. Ezenkívül a Honvédelmi Minisztérium 5000 P költséggel levente akadálypályát is létesített Csíksomlyón, elsősorban éppen a tanítóképzősök, mint leendő leventeparancsnokok használatára. Ennek elhelyezésére a helybeli KALOT népfőiskola — sok megértéssel — saját udvarát bocsátotta rendelkezésre. Leventecsapatunk részére az Iskolaszövetkezet pompás zászlót vett, melynek 10 m. magas árbocát a Sportkör készíttette el. A zászlószentelést február 28-án tartottuk s ezt Gaál Tamás esperes-plebános, püspöki biztos végezte. A szertartás végén az igazgató vázolta a zászló célját. A leventezászló — úgymond — a lanyhák számára az állam kényszerítő hatalmának jelképe a honvédelmi kötelezettség teljesítésének szempontjából. De szól az érdekemberekhez is figyelmeztetve őket, hogy a magyar állam megóvja a magyar ianitóképzősöket attól, ami az idegen megszállás idején történt velük, hogy t. t. 50 beiratkozott elsős közül 23, tehát majdnem fele sohasem tudott oklevélhez jútni, 17 pedig, vagyis minden harmadik, még az utolsó osztályig sem jútott. A zászló felvonásának főcélja mégis a hazafias lelkesedés felkeltése és ébrentartása Tüzes érzések és dühös küzdeniakarás kell eltöltsön mindenkit e zászló láttára, hiszen véráztatta, lőporfüstös és golyójárta zászlóink alatt küzdött és esett el egykoron, küzd és hal meg ma is a szebb jövőért annyi igaz magyar! Az iskolai év folyamán leventéink törzslapjaira reávezettük az orvosi vizsgálat eredményét. A minősítések tervezett bevezetése, a korai évzárás miatt, jövő esztendőre maradt. Végül dicsérettel kell megemlékeznünk arról, hogy a márciusban beállott fordulat után leventéink milyen kötelességtudással látták el a ház légvédelmi éjjeli örségét, szolgálva ezzel társaik nyugalmát és biztonságát. Az ifjúság honvédelmi előkészítését szolgálta a mindennapi félórás testnevelés is. Ezt, tanári felügyelet mellett, jó időben az udvaron, rossz időben a földszinti tornácon az egész éven át végeztettük a tanulókkal. A gyakorlatokat, testnevelési tanár hiányában, Székely Károly levente csapatparancsnok helyettes vezényelte. Nevelési céljuk volt iskolai ünnepélyeinknek is. November 3-án, az évnyitó ünnepélyen az igazgató tudatosítani igyekezett az ifjúságban, milyen nehéz és felelősségteljes életpályát választott az, aki a gyermekek oktatója, leventeparancsnok, iskolánkivüli népművelő és szövetkezeti vezető, egyszóval tanító akar lenni Hogy ennek megfelelhessünk, szívvel-lélekkel a tanárok kezére kell adnunk magunkat, akik lelkiismeretesen irányítják a növendékek fejlődését és csak azokat a tulajdonságokat : a hanyagságot, a kényelemszeretet, az önzést, a kicsapongást, a durvaságot irtogatják az ifjakból, melyek meggátolják, hogy egykor igazi tanítók lehessenek. November 4. Gyászmise volt Majláth püspökért, aki ezen a napon ünnepelte volt a nevenapját s akinek utánzásra méltó egyéniségét az igazgató külön körözvényben is jellemezte. November 5. Táviratban jelentettük a névnapját ünneplő Sándor Imre püspöki helytartó úrnak, hogy »az intézet elöljárósága és száz növendéke szentmisén kérte az Istent, adjon Őméltóságának jó egészséget és erőt, hogy majd egy hosszú élet alkonyán gyönyörködhessék az Ö utánjárásával és irányítása mellett újjászervezett somlyói tanítóképző virágzásában.*

108

December 6. Az ifjúságot, felsőbb rendeletre, kénytelenek voltunk hazaküldeni s igy az előkészített ünnepély helyett csak lélekben emlékezhettünk meg a Főméltóságú Kormányzó Ür fenkölt személyéről. Március 15. Növendékeink a községi elöljáróság által az országzászló előtt rendezett szabadság ünnepen énekszámokkal működtek közre. Az ünnepséget követő díszfelvonuláson 50 főnyi, egyenruhás leventecsapatunk kellemes feltűnést keltett. Március 20-án megemlékeztünk Kossuth Lajos halálának 50. évfordulójáról. Ferencz József tanár arról beszélt, hogy mit tanulunk Kossuth Lajostól, Ráduly Jenő 1. oszt. tanuló Ady: Kossuth halálának évfordulóján cimü versét szavalta, az énekkar pedig Kossuth-énekeken kivül a szabadságharc dalaiból énekelt. Nevelő munkánkról szóló beszámolónk végén még a szülői értekezletekre kell kitérnünk. Ezt az igen hasznos nevelési eszközt továbbra is nélkülöznünk kellett, mivel a kilencven százalékban vidéki szülőket lehetetlen volt összegyűjtenünk. A szülői értekezletek pótlására a szülőkkel való alkalmi beszélgetések szolgáltak. Fegyelmi állapot. A tanári testület tervszerűen igyekezett a tanulók fegyelmét is kellő színvonalon tartani. A rend- és fegyelmi szabályokat az osztályfőnökök behatóan ismertették a növendékekkel. A folyosói felügyeletet napos rendszer szerint felváltva végeztük gondosan ügyelve arra, hogy a tanulók a szünetekben se durváskodjanak, csengetés után pedig azonnal helyükre menjenek és ott csendben várakozzanak az óra kezdetére. Tiltottuk az intézet épületének az óraközben való elhagyását s egyben szorgalmaztuk, hogy a tanulók csak komoly okból mulasszanak. Eltávozásra csak indokolt esetekben és akkor is csak a szülők egyenes kérésére adtunk engedélyt. Tiltottuk a dohányzást és a tilalom megszegői közül egy visszaeső tanulót kizárással, kettőt pedig IV. fokú fegyelmi büntetéssel sujtottunk. Tiltottuk és ellenőriztük a tanulók léha levelezgetését is és szintén IV. fokú büntetéssel sujtottunk egy tanulót, aki ezen a téren különösen mértéktelennek mutatkozottIskolánk fegyelme még tökéletesebb lesz akkor, ha az iskolát és a bennlakást teljesen el lehet különíteni s a tanulók nem fogják magukat annyira »otthon érezni« — az iskolában! Az épület tervezett kibővítése ezzel a kívánalommal százalékosan számol. Egészségi állapot. A tanárok és a növendékek egészségi állapota a tanév folyamán kielégítő volt. Betegség miatt csupán két tanár és néhány növendék mulasztott hosszasabban s az utóbbiak közül csak egynek kell a jövő tanév elején pótvizsgát tenni. Március második felében járványszerü gyomorrontás lépett fel ugyan a tanárok és a tanulók között, de az esetek könnyű lefolyásúak voltak. November havában megtörtént a tanárok és a tanulók gümőkor elleni vizsgálata. Pozitiv eset egy sem akadt. A tanulók segélyezése és jutalmazása. Szegénysorsú és jó előmenetelű tanulóinkat ebben a tanévben is sok kedvezménnyel támogattuk. A tanés bennlakási díjkedvezményekről, valamint a készpénzsegélyekről a következő táblázat tájékoztat:

5

10

15

20

25

Bakó Kálmán Dombi József Földes József Hevesi István Orbán Zoltán Ráduly Jenő Simonffy Árpád Szabó Ferenc Szász Károly Takó Béla Vass Mihály Csiszér Lajos Füstös Károly Gál Ferenc Madaras Imre Nilgesz János Rácz Géza Sós Zoltán Szarka A. László Keresztes Ernő László Domokos Lakatos Pál Mózes Sándor Rácz Károly Tankó András összesen:

I.

1 I 70 1- i 100 224 336 : 70 100 100 100 224 336 70 100 224 176 70 100 336 100 224 136 100

—o

—

—

—

70 100 » 100 IV. 100 » 100 100 » 100 2120 »

III.

M a>

f-5 i e

M ®

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

100 70 100 100

*

___

—

—

—

~ 35 * 2

"3 a

5 -

—

II.

GJS

. o» a -

70 560 660 100 170 100 100 560 660 100 170 400 500 70 436 360 460 100 200 800 800 100 70 100 50 280 130 800 200 1000 70 — 224 336 560 660 224 336, 560 660 100 224 336 560 200 860 100 224 224 324 336 17921 1992 378411 430 16001 400 | 50 8720 —

»

.tS Q.

Készpénz segély az államtól *D

Összes segélye

c u* a>

Összesen

Alapítványokból és más forrásokból

O

Alapítványokból

N Kii

Az Egyházmegyei Hatóságtól

Sorszám

Név

Tandíjkedvezmény

i

oo ÍD

nnlakási kedvezmítoy A* BgyhAam. Tan -tol i

A V. K. M. tanulmányi segély Horthy Miklósösztöndíj

j

|

109

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

110

Z. Hatóságok. A fenntartó Egyházmegyei Hatóság részéről: Márton Áron gyulafehérvári róm. kat. püspök, az egyházmegyei tanintézetek főigazgatója. Sándor Imre pápai protonotárius, székesegyházi kanonok, püspöki általános helytartó, az országgyűlés felsőházának tagja, stb. Vitéz Dr. Boga Alajos, pápai prelátus, székesegyházi kanonok, az országgyűlés felsőházának tagja, az Egyházmegyei Tanács előadója. Püspöki biztos: Gaál Tamás csíksomlyói esperes-plebános. A felügyeletet gyakorló állami hatóságok részéről : Dr. Antal István, a vallás- és közoktatásügyi teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. igazságügyminiszter. Vitéz Dr. Terböcz Miklós miniszteri osztályfőnök és Dr. Huszka János miniszteri tanácsos. Dr. Rózsa József tankerületi kir. főigazgató és Angi Dénes tanügyi tanácsos, gimn. igazgató, főigazgatósági szakelőadó.

A tanár neve. alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai)

8S0Igálati óvelnek

Mely osztályban, mely tárgyakat és heti hány 81 órában tanít c | osztály „ M N

III. lic. IV.tkp. | Heti óraszám

I Sorszám

|

|

3. A tanári testület névjegyzéke, iskolai munkaköre.

=J

a•

CO Cft Oű O

1 I

Dr. Rajka Géza igaz-

1

gató, történelemlatin szakos gimn. tanár

29

P. Deésy Ipoly ren2

des tanár, r. k. középisk. vallástanár

2

3

,

I

3

8

nár, oki. középiskolai rajztanár.

1

ének- és zene.

2

!

2

t

hittan történelem lélektan honv. ism.

2 3

2

2

2

-

1

8

2• 2

Hitszónok. A Mária Kongr. vezetője

3 1 16

1

3 3 2 2 2 2j 2 2

i

természetr. kézimunka rajz honv. ism.

1

2

ének zene mind. kérd.

Papp Géza r. tanár, 5

—

3

4 2

3 4

t—

1

1

-

24

í

4

Egyéb szolgálati beosztása

Iskolai levente parancsnok, az Iskolaszövetkezet vezetője.

2

2

—

8

Kovács Dénes h. ta-

4

történelem gazdaságtan

testtan neveléstan tan gyak. földrajz román ny. honv. ism. mind. kérd.

Ferencz József ren-

des tanár, filozófiapedagogia szakos tanítóképző-intézeti tanár

Osztályfőnök

1. lic.

22

A rajz- és kézimunka szertár őre. Bennlakási felügyelő tanár.

20

ártekeiletl Jegyift. A» ének- és aenessertár öre. Ai énekkar vezetője. Bennlakási felügyelő tanár.

1 2

3

i j - l -

Iskolai levente csapat parancsnok. A földrajzi és neveléstani szertár őre.

2

II. lic.

rendes tanár, magyar-filozófia szakos középiskolai tanár.

Szolgálati ével nelc *s.

ş!

c aM a » as

Mely osztályban, mely tárgyakat és heti hány órában tanít osztály £d

Tantárgy

j>

| Heti óraszám

A tanár neve, alkalmazásának minősége, képesítése (szaktárgyai)

összesen

| Sorszám

|

|

111

Osztályfőnök

Sántha Alajos helyettese

Feli ion Errin

6

Sántha

7

Alajos

Szlaronits

8

Ferenc

László

4

h.

tanár, mennyiségtan-természettan szakos középisk. tanár.

Tóth

9

4

magyar román 1 mind. kérd.

3 3 3 4 2 1 19 111. lic.

3

óraadó

tanár, oki. kertész

3

4

I 1

1 1

mennyiségt. 4 3 2 | 2 vegytan 3 I természettan - 4 19 IV. tkp. 3 hivatásnev. -1 1 ___ gazd. ism.

As önkópiökörés a népművelés veietöje. A tanári és Ifjnságl könyvtár fire. A bennlakás megblsott régense.

Külföldi ösztöndíjának felhasználására tanulmányi szabads. kapott.

r. t a -

nár, magyar—német.

Egyéb szolgálati beosztása

A mennyiségt. és természett. szertár őre. Bennlakási felügyelő tanár.

2 2

Nyugalmazott tanár: Zsögön Zoltán c. igazgató, magyar-történelem szakos tanitóképző-intézeti tanár. Lakik: Marosvásárhelyt. Hitoktató Kovács Pál ref. lelkész. Altiszt : Székely Károly.

4. A tanárok iskolánkívüli irodalmi, társadalmi működése. Dr. Rajka Qéza püspöki középiskolai felügyelő, az Erdélyi Róm. Kat. Egyházmegyei Tanács tanügyi bizottságának és közgyűlésének, Csík vármegye népművelési valamint nép- és családvédelmi bizottságának, a Vörös Kereszt Egylet vármegyei választmányának, a Csíksomlyói Róm. Kat. Iskolák Pénzalapját kezelő bizottságnak és az OMCE Erdély-egyházmegyei kerülete választmányának tagja. »A csíksomlyói róm. kat. »MajIáth« liceum és tanítóképzőintézet múltja a magyar tanítóképzés fejlődésének tükrében* cimen megírta az intézet történetét. A munka első része a jelen évkönyvben látott napvilágot. P. Deésy Ipoly Sz. Ferencz-rendi tanácsos és a csíksomlyói rendház helyettes főnöke. A felcsíki kerületi papság konferenciáján előadást, Csíkszeredán a helyőrség kat. tagjainak lelkigyakorlatokat, Szárhegyen és Gyergyóalfalun népművelő előadásokat tartott. Ferencz József az EMKE csíki választmánya közművelődési szakosztályának elnöke, Csíkszereda megyei város népművelési bizottságának gondnoka. Nemzetnevelési tárgyú értekezéseket és cikkeket irt különböző folyóiratokba és napilapokba. Az EMKE falumunkájának és a csíkszeredai népművelési bizottság előadássorozatának keretében több előadást tartott, Papp Qéza az OMCE Erdély-egyházmegyei kerületének választmányi, az Okleveles Egyházkarnagyok Egyesületének és a Magyar Néprajzi Társa-

112

Ságnak jendes tagja. Az Éneklő Ifjúság és az Ethnographia-Népélet munkatársa. Éneket tanított a csíksomlyói KALÁKA népfőiskolán. Zenetörténeti tanulmányokra és kutatásokra — eddigi munkássága alapján — állami ösztön díjban részesült.

5. Tanulmányi kirándulások. Az öt téli hónap alatt a IV. osztály csak egyszer, február 29-én vehetett részt pedagógiai szemináriumon, melyet épen Csíksomlyón tartottak. A 111. osztály tanulói a magyar irodalom tanárának vezetése alatt egy nyomdát tekintettek meg. A helyettesítési órákon helységünk történelmi nevezetességeihez is elvezettük a tanulókat. A jó idő beálltával egyes földrajzi, természetrajzi és rajzórákon a szabadba készültünk kivinni a növendékeket, de erre már nem volt időnk. Nagy kirándulás rendezésére márcsak azért sem gondolhattunk, mert a Kereskedelmi Minisztérium, a fennálló tilalomra hivatkozva, nem tudott vagont adni. Pedig a tanulók készek lettek volna a szükséges költségeket az Iskolaszövetkezetnél elhelyezett takarékbetétjeik útján lassankint összegyűjteni. A bizonytalan helyzet miatt nem ajánlhattuk tanulóinknak a KISOK szentendrei táborozásán való részvételt sem.

6. Könyvtárak, szertárak gyarapodása. Az intézet leltári felszerelésének gyarapításánál még mindig a bútorzat kiegészítése játszotta a főszerepet. Az iskolai bútorzat vétel útján 43 darabbal — köztük 16 három személyes iskolapaddal — szaporodott 5816 pengő 50 fillér értékben. A bennlakási bútorzat szaporodása 208 drb. volt 17.377 P. értékben. 34 ágy, 11 kettős ruhaszekrény, 10 ebédlőasztal, 90 ebédlőszék és 23 drb. konyhabútor voltak a fontosabb beszerzések. A bútorok vételéhez a V. K. M. 19 800, a Csíki Magánjavak pedig 2.400 pengővel járultak hozzá. Az iskolai felszerelés 36 tárggyal szaporodott 604.47 P értékben. 6 irodafelszerelési tárgy, az ajtók felett alkalmazott 17 feliratos tábla, a volt püspökök és igazgatók bekeretezett arcképei és egy nagy fali rajztábla voltak a jelentősebb szerzemények. A bennlakási felszerelés gyarapítására az Egyházmegyei Tanács 908 drb. edényt és konyhaeszközt vett 3633 10 P-ért. Ehhez hozzávettük a még szükséges 283 edényt és konyhaeszközt 3245.72 P értékben. A bennlakási helységek fölé 25 feliratos tábla került. Az összes gyarapodás 1231 drb. 6878.82 P értékben. A tanári könyvtár gyarapodása vétel (24) és ajándék (139) útján 163 könyv volt 1507.83 P értékben. A többek közt megvettük Brehm: Az állatok világa c. művét 10, Vicsay: Történelmi olvasókönyvét 2 és Vertse: A kert madárvilága c. könyvét 1 kötetben. Számban és értékben jelentősen gyarapították a könyvtárat a V. K. M. (24) és az EMKE (47) által ajándékba küldött tudományos könyvek. További ajándékkönyvek voltak: Visky Károly : A magyarság néprajza 4 kötetben és 5 példányban, melyek közül kettőt a tanári, hármat az ifjúsági könyvtárban helyeztünk el (a V. K. M. ajándéka), továbbá Padányi-Frank: A nevelés módszere, Bodor: Magyarország helyismereti könyvészete és Wünscher: Tordas, a szövetkezeti mintafalu c. könyve (a szerzők, illetve a budapesti Hangya Központ ajándéka.)

113

Részben előfizetés, részben ajándék útján a tanári testületnek a következő folyóiratok állottak rendelkezésére: a V. K. M. Hivatalos Közlönye, a Kolozsvári Püspöki Helytartóság Közlönye, a Néptanítók Lapja, az Erdélyi Iskola, a Magyar Kórus, az Énekszó, a Katolikus Kántor, a Testnevelés, a Levente, a Szövetkezeti Értesítő és a V. K. M. Oktatófilm Kirendeltségének Közlönye. Az idegen uralomra emlékeztető és magyar nemzeti szempontból kifogásolható könyveket, felsőbb rendeletre, a budapesti Teleki Pál Tudományos Intézetnek engedtük át. A tanári könyvtár számára 3 új könytárszekrényt is csináltattunk. Az ifjúsági könyvtár vétel (53) és ajándék (273) útján összesen 326 darabbal szaporodott 1207 P 06 fillér értékben. Megvettük Arany: Nagyidai cigányok, Gárdonyi: A bor, Herczeg: Ocskay brigadéros, Horváth: Hol vagy te, nép?, Ijjas: Széchenyi kapitány, Jókai: Bálványos vár, Csataképek, Erdély aranykora, Janicsárok végnapjai, Politikai divatok, Régi jó táblabírák, Just: Szagosmise, Kazinczy: Pályám emlékezete, Székely: Áhítat a falun és Ünneplő székelyek, Tóth: Magyar anekdotakincs és Wilder: Sorsom az ég c. műveit. Ajándékba kaptunk a V. K. M.-től, 17 irodalmi, 64 szórakoztató és 16 ismeretterjesztő, összesen 98, az EMKÉ-től pedig 26 irodalmi, 67 szórakoztató és 16 ismeretterjesztő, összesen tehát 109 könyvet. Ezenkívül — a többek közt — a Székelyföldi Tanítók Szövetkezete 5 (Átányi: Énekel a hűség, Fábián: Szilasy Bálint, Marzsó: A titokzatos alagút. Mérey: Meotiszi ének és Zubor: Mégis ötödikes leszek), P. Polónyi Ferenc S. J. pedig 3 (Hős vér, hős fiuk) könyvet ajándékozott az ifjúsági könyvtárnak, melynek számára 2 új könyvszekrényt is rendeltünk. A folyóiratok közül az Ifjú Repülő és az Éneklő Ifjúság járt a könyvtárnak. Mindkét könyvtárunk átrendezésében, valamint a helyrajzi-, szak-, címés szerzők szerinti katalogusok elkészítésében fáradságot nem ismerve és önzetlenül sok tanulónk működött közre. A földrajzi szertár gyarapodása 1 földgömb, 3 iránytű, 2 távolságmérő és az OMIH ajándékából 26 drb. képes ismertetés volt. Egy szertárszekrényt ís vettünk úgy, hogy az összes szaporulat 36 darabot tett ki 279.85 pengő értékben. A természetrajz-vegytani szertár szaporodása különféle vegyszerek 35 üvegcsében, aztán a vasgyártás és a petróleum finomítás szemléltető képe és kisebb tárgyak, összes szaporulat 67 drb., 11.50 P értékben. A mennyiségtan-természettani szertár mértani testekkel, valamint a centrifugális gép és a szivattyús kút modelljével szaporodott, összesen 5 darab 193.10 P érték. A neveléstani szertár 45 drb. test- és lélektani szemléltető és mérőeszközzel gyarapodott, melyeknek értéke 185.50 P-t tesz ki. A gazdaságtani szertár a Centrum R. T. ajándékából 9 drb. A magyar mezőgazdaság jelentősége Európában c. szemléltető képhez jutott. Gazdasági eszközöket is vettünk. Összes szaporulat 11 drb. 9 P 50 fillér értékben. A rajz- és kézimunka szertárt a tanulók a kézimunka órákon készített modellekkel gyarapították (kápolna, székely kapú, disznóól, repülőgép, gémes és kerekes kút, szövőszék stb.) Az összes szaporulat 57 drb. 240.10 pengő értékben, mivel a tárgyak számára egy szertárszekrényt is csináltattunk. Az ének- és zeneszertár részére az előadott karművek hangjegyeiből 235 darabot, továbbá 3 Pátria-hanglemezt vettünk, aztán a Szent vagy, Uram! orgonakönyvét. A kir. tanfelügyelőségtől 2 könyvet (Kodály: Iskolai ének-

114

tanítás I. és Énekes ábécé), a zenei folyóiratoktól pedig különféle hangjegyeket kaptunk ajándékba. Az összes gyarapodás 290 drb. volt 149.69 P értékben. A testnevelési és leventeszertár részére egy nyújtónak való vasrúdat, kígyóhorgokat, pumpát, 3 vöröskeresztes karszalagot és egy domborzatoktatási segédletet vettünk, A V. K. M. 11.992 pengő 70 fillér értékben újabb tornaszereket rendelt az intézet számára, melyek közül eddig egy ugródeszka, 4 ugrózsámoly, 1 készlet falipalánk, 1 pár gyűrühinta és 1 kosárlabda érkezett meg. A leventeparancsnokságtól megkaptuk a térképjelek falitábláját és 3 atlétikai és ökölvívó faliképet. Összes gyarapodás vétel (14) és ajándék (19) útján 33 drb. 1388 P 40 fillér értékben. A gyakorlóiskolai szertár vétel útján 9 tárggyal (falitábla, dobogó, táblaállvány, szemléltető eszközök) gyarapodott, 789.10 P értékben. Mindazoknak, akik gyűjteményeinket ajándékaikkal gyarapították, e helyen is hálás köszönetet mondunk.

7. Az ifjúsági egyesületek működése. Mária kongregáció. A kongregáció, élén P. Deésy Ipoly prézessel, az újjászervezés után legsürgősebb feladatának új tagok toborozását tekintette, hogy ezzel az egyesületet erősítse. Sikerült is a 26 felavatott tag mellé 32 jelöltet beszervezni. A toborozást a két szakosztály közül a hitbuzgalmi végezte, e szakosztály azonkívül a jelöltek oktatásával és azzal is foglalkozott, hogy az első pénteki áldozásnak minél több tanulót nyerjen meg. Ez utóbbi munka is határozott eredményeket hozott. A másik, a világnézeti szakosztály a 3 hetenkint tartatni szokott gyűléseket rendezte. Égi pártfogónk : Sz. Cecilia ünnepén X. Pius Motu propriojának 40 éves jubileuma alkalmával külön egyházzenei gyűlés volt. Kongregációnk szellemi életének frissen tartására és világnézeti irányítására az idén már több folyóiratot is járattunk és pedig a következőket: Magyar Kultúra, Új Erdély, Sziklán Állunk, Népünk, Mária Kongregáció, Hirnök, Kat. Világ, Zászlónk. A kongregációs könyvtár is szaporodott néhány kötettel. A kongregáció élén a következő tisztikar állott: prefektus és a hitbuzgalmi szakosztály vezetője Lakatos Pál IV., első asszisztens és a világnézeti szakosztály vezetője Mózes Sándor IV., második asszisztens Márton Ferenc III., pénztáros Keresztes Ernő III., könyvtáros Nyáguly Vince III. Külön ünnep volt a kongregáció számára P. Tornyos Oynla S. J. az ifjúsági kongregációk központi vezetőjének március 25 i látogatása. Buzdítása, irányítása és tanácsai lendületet adtak a még a kezdet nehézségeivel küzdő kongregációnk életének. P. Deésy Ipoly, prézes. Az önképzőkör. Az önképzőkört Pellion Ervin tanár vezette. Havonta átlag 1 gyűlést tartottak, melyeken felolvasások (9), előadások (9) és szavalatok (11) mellett énekszámok is szerepeltek a műsoron. Az 5 gyűlés mindenike egy-egy gondolatkör közé csoportosult (I. a finn-magyar testvériség, II. A külföldi ifjúsági szervezetek, III. Népi értékeink, IV. A sajtó, V. Az irodalom.) Az egyes számokat előbb maguk a tagok, a gyűlés végén pedig a vezető tanár is megbírálta. Az önképzőkör keretében a III. és IV. osztály tanulói népművelési portyát szerveztek. Ezen a portyán a rossz közlekedési viszonyok miatt csak helyben és a környező falvakon rendezhettek népművelési délutánokat (Borzsova, Csomortán, Csíkszentmiklós, Delne, Madéfalva, Pálfalva) A III. osztály tanulói a Szilágyi és Hajmásit, A bajuszt és a Fülemilét dramatizálták, Gál József A székelyek ajándéka, Ráduly Jenő pedig Á magyarok harca c. költeményt

115

szavalta. A negyedikesek számai a Kocsonya Mihály házassága c. iskoladráma, a János vitéz tartalmának Kacsoh dalokkal tarkított elmesélése és egy hazafias jellegű tábortűz voltak. E számon kivűl Lakatos Pál A magyar öröm és Tankó András Petőfi: A magyar ifjakhoz c. költeményét szavalta, lncze Zoltán pedig a Szomjas ember tűnődését adta elő. Salamon Imre III., valamint Lakatos Pál és Székely Károly IV. oszt. tanulók az egyes előadásokon népi táncokat mutattak be, Mózes Sándor és Tankó András IV. oszt. tanulók pedig népi énekeket tanítottak. A tanulókat állandóan Peliion Ervin tanár kisérte el a népművelési délutánokra. Rendszerint ő tartotta a bevezető előadásokat is, csupán Csomortánban beszélt Gaál Tamás esperes, Borzsován pedig, mivel ott a műsor az EMKE népművelő előadását élénkítette, Ferencz Gyárfás hirlapíró és P. Hajdú Leánder házfőnök. A portyán résztvevő tanulók ambíciója, valamint fegyelmezett magatartása minden dicséretet megérdemelt. A csíksomlyói népművelő bizottság vasárnaponkint szintén rendezett műsoros délutánokat. Ezek céljára nemcsak az intézet ebédlőjét engedtük át, hanem énekkarunk és szavalóink (Ráduly Jenő I., Berkeczy László és Gál József III. és Balogh István IV.) felléptetésével a műsort is segítettünk változatosabbá tenni. A „Széchenyi István" iskolaszövetkezet Dr. Rajka Géza igazgató vezetése alatt állott és november 11-én tartotta tisztújító közgyűlését. A tagok az igazgatóságba Mózes Sándor (elnök) és Székely Károly IV., Gál József, Keresztes Ernő és László Domokos III. és Bakos János, Sós Zoltán II., valamint Bereczi Ferenc és Orbán Zoltán I. oszt., a felügyelőbizottságba pedig lncze Zoltán IV. (elnök), Részegh Emil, Salamon Imre és Tamás Pál III., Füstös Károly és Szarka Antal László II. s végül Ráduly Jenő I. oszt. tanulókat választották be. Tisztviselőkké az igazgatóság Tankó András IV. (ügyvezető), Lakatos Pál IV. (könyvelő), Márton Ferenc III. (pénztáros), Gajdi István IV. (könyvtáros), Kovács Géza III. (fő üzletvezető), Fitori János és Sáska Béla II. (segédüzletvezető), Rácz Károly IV. (jegyző és beteggondozó) és Kapui János III. (játékkezelő) tanulókat nevezte ki. A szövetkezet működési ágai (bolt, előlegek nyújtása, kölcsön tankönyvtár, beteggondozás, játékterem) a régiek maradtak. A bolt 4641 pengő 60 f. forgalom mellett 713.32 P-t jövedelmezett. Ez főleg Kovács Géza III. oszt. tanuló, főlizletvezető mozgékonyságának és életrevalóságának volt köszönhető. Hasznos szolgálatait az igazgatóság egy töltőtollal jutalmazta meg. A szövetkezet ezévi működésének eredményét és jelenlegi anyagi helyzetét az év végén összeállított mérleg közlésével ismertetjük: VAGYON. TEHER. Készpénz — — — Áru beszerzési áron — Folyósz. adósok (bízt.) Berendezés — — -rKölcsön tankönyvtár — Betegszoba felszerelés Gyógyszertár — — Játékok— — — —

445.45 172.82 246.47 213.52 247.— 101.26 172.74 16.55 1615.81

Üzletrésztőke — — Tartalékalap — — Felesleg, mint nyereség

212.— 607.85 795.96

1615.81 II A mérlegből kitetszőleg az évi nyereség a 819.85 P saját tőkét majdnem megduplázta. *

116

A szövetkezet az 50 kötetes szakkönyvtárán kivűl az Iskolaszövetkezeti Közlönyt, a Szövetkezeti Értesítőt és a Szövetkezést állította a tagok szövetkezeti művelésének szolgálatába. Elégtételünkre és buzdításunkra szolgált, hogy az Erdélyrészi Iskolaszövetkezetek Szövetsége azon a versenypályázaton, melyet az iskolaszövetkezeti elsőség eldöntésére hirdetett, a beérkezett évi jelentések, ellenőrző vizsgálatok és a Szövetséggel fenntartott kapcsolat alapján iskolaszövetkezetünket a középiskolákban működő 10 legjobb szövetkezet közé sorolta. Az énekkar. Az intézeti énekkar Papp Qéza tanár vezetése alatt állott és 35 tagja volt. A tagok Mózes Sándor IV. ifj. karvezetőn, Kapui János és Márton Ferenc III. szólamvezetőkön, valamint Székely Károly IV. hangjegytároson kívül Bakk Pál, Molnár János, Nagy László, Orbán Zoltán, Ráduly Jenő, Simonffy Árpád, Sófalvi György, Szabó Ferenc és Vild Ernő I., Bajkó Mátyás, Füstös Károly, György Gábor, Koszta Imre, Kovács Lázár, Molnár Antal, Nilgesz János, Oláh Sándor, Rácz Géza, Szakács Zoltán és Szarka A. László II., Gál József, Gergely József, Györbiró György, Kovács Géza, Részegh Emil, Szalai László és Tolnai Ernő III. s végül Balogh István, Lakatos Pál, Rácz Károly és Tankó András IV. oszt. tanulók voltak. Az énekkar heti 2 órában készült az iskolai ünnepélyekre és egyébb szereplésekre. A tanévben összesen 32 rendes és 8 rendkívüli próbát tartottunk. Az egyes énekek betanításán kívül a vezető tanár erre az évre a tiszta hangvétel elsajátítását is célul tűzte ki és ezért minden próba elején 5 — 10 percig Kodály : ^Énekeljünk tisztán* c. gyakorlataiból is átvettek néhányat. A nyilvános szereplések közül felemlítendő, hogy január 19-én, Sz. Margit ünnepén egy teljes gregorián misét énekeltünk a Kegytemplomban, március 15-én pedig előadtuk Kodály Huszt c. kórusát. A tanév folyamán népdalok, kánonok, régi mesterek és magyar szerzők műveinek előadásával a helybeli népművelési délutánokon és a bennlakás farsangi estéjén is szerepeltünk. A tanév megrövidülése miatt elmaradt a tervezett nagyböjti templomi hangverseny és az Éneklő Ifjúság hangversenye is. A karénekből, mint rendkívüli tárgyból, az énekkar minden tagja jeles osztályzatot érdemelt. Papp Géza, ének- és zenetanár. A Sportkör. Mivel testnevelési tanárunk nem volt, a tanulók a téli idényben egyedül lehetséges sisportot magukra hagyva művelték. A kör annyiban támogatta őket, hogy a karácsonyi vakációra és a havas délutánokra kölcsönadta a tulajdonát képező 22 pár sílécet. A tagok a Kissomlyó oldalán szorgalmasan gyakoroltak és igy haton résztvehettek az EKE csíkszeredai osztálya által a hősi halált Kozma Andor csíkszeredai síbajnok emlékére január 16 án a Sutában rendezett versenyen. A versenyzők közül a 6000 méteres futásban Molnár Antal II. első, György László I. második, Koszta Imre II. pedig harmadik lett. Burján András I. az ugróversenyen ért el második helyet. A verseny rendezősége mindeniküknek emléktárgyat nyújtott át. A Sportkör szertárosi teendőit, példás lelkiismeretességgel, Székely Károly IV. oszt. tanuló látta el.

2. Rendkívüli tárgyak tanítása. Rendkívüli tárgy gyanánt a folyó évben is karéneket és egyházi éneket tanítottunk. A karének tanításáról és annak eredményéről az Énekkar működésének ismertetése kapcsán számoltunk be.

117

Az egyházi ének tanítása az egységes és szép templomi éneklés elsajátítására irányult. Ennek érdekében minden vasárnap és ünnepen a szentmise előtt 1 órát fordítottunk a sorra kerülő egyházi népénekek megtanulására, illetve átismétlésére és begyakorlására. A tanulók a Magyar Cantualét és a Szent vagy, Uram! kis szöveges kiadását használták. AIV. osztálytól kezdve már külön kántorképzés is folyt heti 1 órában, a magyar püspöki kar által kiadott tanterv alapján. A tanulóknak az egyházi énekből kapott osztályzata az érdemsorozatban van feltüntetve.

9. Tanulók névjegyzéke és érdemsorozata.

5

10

15

20

25

30

Ábrahám Sándor (i) Bakk Pál (i) Bakó Kálmán Bakó László Balázs B. János ism. (i) Baricz Vilmos (i) Bartha János Bereczi Ferenc (i) Biró László (i) Bodó Lajos (i) Burján András Csathó György Csibi Tamás (i) Csomortáni Ignác (i) Dombi József (i) Dorgó Sándor (i) Ferencz Károly (i) Forgó Imre (i) Földes József (i) Francz Norbert (i) Galba Mihály (i) Gál József (i) György László ism. (i) Györgypál Lajos Hajdú Ferenc (i) Hevesi István (i) Kató Áron (i) Kedves Péter Kelemen András (i) Kovács Imre László Imre (i) László Ottó (i)

1 "n N s 2 e '2 •o -« E

E £ o o. 06

2 3 3 3 4 3 12 2 2 3 3 13 3 3 3 3 1 12 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3i 3 13 2 3 2 2 1 1 2 2 3!! 3 3 2 1 2 3 2 12 3 3 3 3 2 2 2 3 3 2 13 3 3 3 3 2 3 4 3 3 3 13 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 4 3 3 3 2 2 3 3 4 3 3 3 2 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 12 3 3 3 2 2 2 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 13 3 3 3 3 12 3 3 2 3 2 2 3 2 3 3 12 3 3 3 3

3 2 2 2 2

1

3

1 1 1 1

3 3 2 3 4 3

[k

N •X K c 'n -ÜJ

Zene ! 1 Testnevelés Ált. tanulni, eredmény Rendszeretet Egyházi ének Tandij P

Ta n ti u aE> > «

: Ferencz József. | | | | |

Osztályfőnök Mennyiségtan 1 Honv. ismeretek 1 Kézimunka L 1

A tanuló neve, vallása,*) ismétlő-e, internátusban lakik-e?

Majláth Osztály.

Magaviselet 1 Hit- és erkölcstan | | Magyar ny.és irod. | | Történelem 1

Sorszám

|

, Âceum 1. osztály.

06

3 3 3 3 2 3 2 3 2 3 2 2 4 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 3 3

3 3 12 2 2 12 12 12 2 2 12 12 12

1 1 12

3 3 12 12 3 3 2 2 1 2 3 3 2 3 3 1 3 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 1 12 3 2 2 2 2 1 3 3 2 3 1 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2

3 2 2 2 2 2 2 2

4 3 2 2 3 3 2 2

1 1 13

2 2 3 2 2 4 3 3 2 3 3 2 2 3 2 3

1

3 2 3 3 2

3 2 3 3 2 2 2 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 3 2

3 2 4 2 3 100 3 1 3 2 1100 3 1 3 2 1 30 3 1 3 1 1100 3 1 3! 2 3 100 2 1 3 2 1 100 2 1 3 2 1100 3 2 3 2 1100 1 2 3 2 1100 3 1 3 2 2 100 1 2 3 2 2 100 3 1 3 2 1100 3 2 4 3 1 100 3 1 3 2 3 100 2 1 3 3 1 3 2 4 3 1 100 2 2 3 3 2 100 3 2 4 3 3 100 3 2 4 3 2 30 2 2 3 3 1 100 3 2 3 2 2 100 3 2 3 2 3 100 3 1 3 3 3 100 3 1 3 1 1 100 3 1 3 2 o 100 3 2 3 2 2 3 2 3 3! 2 100 1 1 3 o 1 100 3 1 3 2 1 100 3 1 3 2 3 100 3 1 3 2 2 100 2 1 3 2 1 1001

*) A vallást csak a nem róm. kat. vallású tanulóknál tüntetjük fel.

-

—

Tantárgyak

35

40

45

50

lakik-e?

2

Lukács Albert ref. (i) Molnár János (i) Nagy László (i) Orbán Zoltán Pál Ignác Páll Vilmos (i) Pinti Ödön (i) Portik József (i) Ráduly Jenő (1) Róth Gyula (i) Sárossy Antal (i) Simonffy Árpád (i) Sófalvi György (i) Szabó Ferenc (i) Szász Károly (i) Takó Béla (i) Teknős Béla ism. (i) Tőke Ferenc Vass Mihály (i) Vild Ernő (i)

1 1 1 1 3 3 1 1 2 3 2 3 1 3 3 3 1 1 1 2 2 3 1 2

4ki' £> CO

[n 'cd* l-l £

ha H V

!

i i 31

lennyiségtan

internátusban

c •d & 2 8 CO O 53 >» E B- tm 2. W- : S3 a i r Oi V *5 faj to £

omán nyelv

1 Sorszám

vallása, ismétlő-e,

lagaviselet

A tanuló neve,

0>

i

^«i c3

CO

c •4) E •a k. a> V £ E 8co 3 T3 C C S V

0 ls E < D 1 N oc 1'«TiI 01 0C> 1 I c *m I0£l N HV • <

CL

•o c

co UJ f-

3 4 3 2 3 3 3 2 4 2 100 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 1 100 2 3 1 1 1 1 3 4 3 1 100 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 100 3 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 100 2 3 1 2 3 3 3 1 3 2 3 100 2 3 2 1 3 3 3 2 4 3 2 100 1 1 1 2 1 1 1 1 k 1 1 2 3 2 2 2 2 3 1 3 2 1 100 2 3 1 1 1 3 3 1 3 3 3 100 2 3 2 2 3 2 2 1 3 2 1 30 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 1 1 100 1 1 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 3 3 3 3 3 1 3 2 2 2 2 2 1 3 2 2 30 1 1 2 2 2 2 2 2 1 9 2 2 2 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 2 2 1 2 3 2 1 2 2 2 100 100 Tartós betegsége miatt osztályozatlan maradt. 11I 1 2| 1 1I 21 21 2 2,1 2 2 1 2 3;1 11 2! I 1 i 'I l|1 2 2| 2 2 2| 2j 3| 2i 2 2j 1 lí 1|1 21 2| 1 1100

2

3 3 3 3 2 2 2 3 2 3 4 3 2 2 3 2 3 3 2 3 2 3 3 2 3 3 3 3 4 4 3 3 1 1 1 1 2 3 3 3 J 3 3 3 O 3 3 2 3

ce

gyházi ének

118

—

—

Jegyzet: Gimnáziumból jött: jó rendű 1, elégséges rendű 23. Polgári iskolából jött: kitűnő rendű 1, jeles rendű 3, jó rendű 4, elég séges rendű 20.

119

Lireum II osztály.

E K CO

O

A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e?

C/3

5

10

15

20

25

András Béla ism (i) Bajkó Mátyás (i) Bakos János (i) Boros Gyula Bunica Mihály (i) Csiszér Lajos Fitori János (i) Füstös Károly (i) Gál Ferenc (i) György Gábor (i) Jankovics József (i) Kémenes László (i) Koszta Imre (i) Kovács József (i) Kovács Lázár (i) Lajos Imre Léhner Imre (i) Madaras Imre (i) Molnár Antal (i) Nilgesz János (i) Oláh Sándor (i) Rácz Géza {\) Sáska Béla (i) Sós Zoltán (1) Szabó Sándor (i) Szakács Zoltán (i) Szarka A. László (i) Zelinszky Róbert (i)

Visszatérés Osztály. -

Osztályfőnök:

Papp Géza.

Tantárgyak £ M n T3 bl E •a « a> E £3 te "üco 8 > CO QJ c o c o O £ « 42 4) E 1 E 2 O í 90 e c E N (A a> C Qc ct i) OCO C 1 c0 5 i co e a > & W h- »cd aj c I ! i N N e c c cd 1 CQ •o C« ' MU t•e ©*21t© ii HiS 'n U J N4> •s • < S X £ H H IS
3 2 2 2 2 3 2

,3^3 2 3 3 2 2 2 3 3

1

3 3 2 3 3 3 3 3

2 3 2 2 3 2 2 3 2 3 3 2 2 3 3

1

1

2 3 3 2 2 2

2 3 2 2 2 2

2 2 3 2 2 2 3 2 3 3 2 2 2 2 1 3 2 2 1 1 2 1 2 3 2 2 2 3 1 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 3 2 3 3 3 2 3 3 2 3 3 2 2 2 3 2 3 3 1 3 3 2 1 3 2 3 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 3 2 2 3 2 2 2 3 1 3 3 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 2 1 2 2 3 2 3 3 3 2 2 3 2 3 2 2 2 2 1 1 3 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 3 2 3 3 3 2 2 1

1

1

1

2 3 2 3 3 3

3 1 2 1 3 1 3 3 2 1

1

1

1

1

1

3 3 2 1 1 2 3 3 2 3 3 1 2 1 1 2 1 1 3 3 1 3 3 2 2 2 1 2 2 1 2 3 1 1 2 1 3 3 1 1

1

3 3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3 2 1 2

3 3 2 3

3 3 3 3

2 i 2 2

3 3 2 3

3 3 2 3

3 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1

1

3 1 3 1 2 2 2 2

3 2 3 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 2 3 k 3 3 2 3

O e •e •5 c UJ 4 > ce Si H 2 3 100 1 1 100 1 3 100 1 1 100 2 2 100 2 3 2 2 100 1 1 100 2 2 2 1 100 2 2 100 2 2 100 2 1 100 2 1 100 2 1 100 2 3 100 1 1 100 1 1 30 2 1 100 2 1 2 2 100 1 1 3 3 100 1 1 100 2 3 100 2 1 100 2 1 30 2 1 100 —

—

—

—

120

Liceum 111. osztály.

Széchenyi Osztály. Osztályfőnök:

Pellion Ervin.

3 2 2 3 Berkeczy László Csedő Gábor 2 3 3 2 1 2 2 2 Gál József (i) Gergely József (i) 2 2 3 3 5 Györbiró György (i) 2 3 8 3 1 1 1 2 Kapui János (i) Keresztes Ernő (i) 1 2 2 1 1 1 2 2 Kovács Géza (i) 1 1 1 1 László Domokos 1 2 2 2 1 0 Márton Ferenc (i) Nyáguly Vince (i) 3 3 3 2 Páll Lajos (i) 3 3 3 3 Részegh Emil (i) 2 2 3 3 Salamon Imre 2 3 3 3 1 5 Simon János (i) 2 3 3 3 Szalai László ism (i) 2 3 3 3 Tamás Pál (i) 2 3 3 3 Tolnai Ernő (i) 2 3 3 3 Kimaradt : Magyari Dezső.

2 2 2 3 3 3 1 2 3 3 2 2 1 2 2 2

3 3 3 3 3 2 2 2

2 3 3 3 4 2 3 2

3 3 3 3 3

2 3 3 3 3 1 2 2 2 2 2

2 3 2 2 2 2 2 2

1

1

1

1

1

1

1

3 3 3 3 1 3 2 3 2 2 1 2 3 1 1 2

1

1

2 3 3 2 3 3 3 3 3

1

1

3 3 2 3 3 2 3 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

1

3 3 2 2 2 3 2 3

2 4 3 3 3 3 3 3 3

3 3 2 2

1

1

2 2 3 2 2 3 1 1 2 2 2 3 2 2 3 3 3 3 1 1 3

3 3 3 3 3 2 3 3

1

1' 1

Ta •ó\

8j

48 > ^ 41

£f iac

3 3 2 2 3 2 1 3 1 2 3 2 2 4 2 1 2 1 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 2 4 3 2 3 2 2 3 2 1 3 2 2 3 2 2 3 2 2 3 2 2 3 2

3 100 3 100 1 100 1 100 1 100 1 100 2 1 100

1 1 100

3 100 3 100 1 100

2 100 2 100 2 100 3 100 1 100

Szlavonits Ferenc.

Történelem i® | Honv. ismeretek o. Mennyiségtan H Természettan |
A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e ?

Magaviselet Hit- és erkölcstan 1 Nev. tan. és módsz.! Tan. gyakorlatok

| Sorszám

3 3 2 3 3 3 3 3

2 3 2 2 2 2 2

IV. osztály. Bécsi Döntés Osztály. Osztályfőnök:

|

Tanítóképző

Honv. ismeretek Gazdasági ismer. 1 Kézimunka < Rajz 1 Ének i Zene Testnevelés 1 Ált. tan eredmény Rendszeretet Egyházi ének Tandij P

A tanuló neve, vallása, ismétlő-e, internátusban lakik-e?

A> ember lelki világ*

| Magaviselet I Hit- és erkölcstan Magyar ny. és irod. Történelem Román nyelv Vegyi ismeretek Mennyiségtan

1 Sorszám

Tant á r g y a h

i

Balogh István Gajdi István (i) Incze Zoltán (i) Lakatos Pál (i) 5

Mózes Sándor (i)

Rácz Károly (i) Székely Károly (i) Tankó András (i)

1 i 2 2; 3 2 3 3 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 3 3 2 2 3

3

2 1 2 3 1 3 3 3 2 3 2 2 3 3 2 1 1 1 1

21 1 2 3, 2 2 3 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 2 2 1 3 2 1 2 3 3

1

1

2 3 3

1 1 21

1 1 1 1 3 3 3 3 2 3 3 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 3 2 2 2 2 3

10. Képesítő vizsgálatok. Pályaválasztás.

1

1 2 1 2 100 2 3 3 3 100 2 3| 2 3 100 1 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 2 1 3 1 2 100 2 3 —

— —

12

—

Mivel a csekély tanulólétszám és a tanárhiány miatt az Egyházmegyei Hatóság jónak látta az V. o. megnyitását elhalasztani, a folyó tanévben képesítő vizsgálatokat nem tartottunk. Jelentkezők hiányában nem róttak kántorképesítö rizsgálatok sem, Képesítő vizsgálatok az intézetben az előző tanévben sem voltak és igya végzett tanítók pályaválasztásáról sem lehetett beszámolnunk.

121

11. A tanulók száma és fontosabb adatai. u

J —

a) tanulók száma

b) életkora

c) vallása

Beirt nyilvános tanuló — — Osztályozott nyilvános tanuló — Ezek közül ismétlő - — I 1921-ben született 1 1922-ben „ 1923-ban „ 1924-ben „ 1 1925-ben „ I 1926-ban született 1927-ben „ 1928-ban „ 1 1929-ben „

— — — — — — — — —

— — — — — — —

— — — — — — — — —

=

52 51 3

1

Q.

EE

c>

28 28 1

19 18 1

3 8 8 7 2

1 3 6 6 1 1

—

1 7 18 16 8

ü

— —

—

—

18 —

magyar anyanyelvű — — —

51

27 1 2 25 1

magyarul, németül és románul

—

—

—

—

1 2 3 2

—

28

4 47

—

—

50 1 —

8 8

—

róm. katolikus — — — — református — — — — —

„ — — — d) anyanyelve, német csak magyarul beszél — — — — nyelvismerete magyarul és románul

1 .-IV.

8 —

1 3 9 17 21 26 19 8 1 104 1

104 1 1 12 7 921

18 —

107 105 5

8

—

5 13

—

—

**

c d w

0 N A 0

e) a szülők foglalkozása szerint

>>

HC N

I«

c

N

< f) a szülők lakóhelye szerint

kisbirtokos — — — földművelési napszámos — — kisiparos — — — — — ipari vagy bányászati tisztviselő egyéb ipari v. bányászati segédsz. kiskereskedő — — — — kereskedelmi tisztviselő közlekedési tisztviselő — — egyéb közi. segédszemélyzet — köztisztviselő — — — — tanár, tanító — — — közhivatalban alk. altiszt v. szolga katona altiszt — — — — nyugdíjas köztisztviselő — — egyéb nyugdíjas tisztviselő nyugdíjas altiszt — — — az iskola székhelyén lakik — a vármegyében lakik — — Bihar vármegyében — — — Csanád vármegyében lakik — Háromszék vármegyében lakik Komárom vármegyében lakik — Maros-Torda vármegyében — Nógrád vármegyében — — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben Somogy vármegyében lakik — Szatmár vármegyében lakik — Tolna vármegyében lakik — Udvarhely vármegyében lakik Vas vármegyében lakik — — Budapest székesfővárosban — Marosvásárhely thj. városban — Szeged thj. városban lakik — 1 Kanadában — — — — — Romániában — — — —

17 1 15

13

—

2 1 2 —

4 6 1 2

—

1 1

—

—

5

1

—

2 3

—

—

1

—

—

—

—

—

—

—

1 1

—

—

2 —

—

4 —

—

—

1

—

—

—

— —

—

—

—

1 1 1 —

1

— — —

1

—

1 —

1 —

—

—

—

—

—

1 1 1

—

—

4

—

—

—

—

1 7

—

—

1 —

1

3

—

2

—

1

—

1 21 1

3

1 1

3

—

2 30 1

2 1 1

—

—

1

—

—

2 —

—

—

6 1 2

1 1 2

8

—

—

1 '

—

—

39 2 20 1 1 7 1 8 1 6 10 1 2 4 1 1 4 62 2 1 13 1 3 1 3 1 2 1 4 1 1 1 1 1 2

122

g) közül bejárók a 2 3

h) lakás szerint

C «B i) óramulaszW tása U

ü

I Csíkcsomortánból1) — — — II CsiknálfalváróP)— - - CsíkszentlélekrőP) — — — || Csíkszeredáról») - — — — Csiktaplocáról1) — — — — II 1 Összesen: || I szülőinél lakik — — — — II kosztadónál lakik — — — az internátusban lakik — —

1 1 1 2 3 8 10

1 40

o. JÉ Df

lll. lic.

I

II. lic.

II

I.-I9.

1

1 2

1

1 1 1 4 6

1

3

1

13

2 1 25

3 1 14

1

16 3 86

7

57 7 4 I a heti órákszámnál kev. mulaszt. || 31 1 15 az igazoltan mulasztrtt órák sz | 2 0 8 5 1148 : 1219 3 0 8 4 7 6 0 1 182 | az igazolatlanul mulaszt, órák sz. || 128 1 34 1 19 u 2 I kitűnő rendű -— — — I I 1 1 0 l 2 1 jeles rendű — — — — — II — N 0 8 4 jó rendű — — — — — jj 8 3 23 >> j) általános 4-> 12 4 elégséges rendű— — — — 17 2 35 N előmenetele túlnyomóan elégséges — — 17 7 7 2 33 09 elégtelen egy tárgyból — — 4 6 2 0 elégtelen két tárgyból — — II 4 4 N 8 50 28 egyházi éneket — — — 1 18 104 k) közül rendkívüli karéneket — — — — — | 9 11 6 9* 35 tárgyat tanul összesen: ||_59 3 9 | 27 14 139 17 4 — — ~~ — || 7 2 4 1) tandíjmentes, tandíjmentes 2 6 30 pengőt fizet — — — — 4 tandíjat fizet 100 pengőt fizet 82 4 — — — II 40 22 16 4 ) gyalog. •) gyalog 3, kerékpáron 1.

<

ÍZ. Tanulmányi eredmény. Osstályok. Nyilvános tanulók uáma. Érdem jegy ele. I. 5 1 .

Tantárgyak CO QJ

Magaviselet . Hit- és erkölcstan Magyar nyelv és irodalom Történelem Földrajz Román nyelv Természetrajzi ismeretek Vegyi ismeretek . Természettani ismeretek Mennyiségtan Az ember teste és egészsége Az ember lelki világa. Nevelés- és tanítástan Nevelési és tanítási gyakorlatok . Gazdasági ismeretek Kézimunka Rajz Ének Zene Honvédelmi ismeretek Testnevelés . Rendszeretet (szorgalom) Rendkívüli

III. c tüO 4) CO co Gfl

24 22 9 18 19 2 15 2 12 1 13 11 2 4

2

o co 1*3 co

'-Sb QJ I iá s j—a3 _

5 15 ?4 — 5 27 3 6 33 1 34 3 2 37 — 6 15 1 11

4

13 9 13 11 15 7 17

14 9 13 11 15

—

—

—

6 3 2 2

— — —

4 —

2 16 31 —

2

1 8 19 1 11 16

—

—

—

—

—

8 7 6 7 18 31 8

37 26 21 12 28 20 28

6 17 23 32 5

_

-

7 1 5 1 6 7 — 7 — — 21 15 — 8

—

—

—

—

20 21 9 7 15 6 19

1 2 13 14 6 1 1

— —

— — — —

w

c

1 CO (V 1 1 -co 0
9 3 6 9 5 11 6 10

—

4 5

—

3

6

—

8 —

—

5 —

4

—

8

8

—

-

c

V

—

—

1 3 13

1 5 6 4 1 3 6 4

6 11 11 2 10 2 6 14 3 12 11 1 13 1

9 9

—

3

8

—

2 1 2 2 3 — 1 4

1

— — — — — —

—

1

3

—

—

4 3 1 2 2

1 4 12

—

_

-

IV,. 8,

UO o CO bA i

2

—

18.

11. 2 8

!c bo \S£

1 4

—

—

—

—

—

—

1 4 4 4 1 1 6

5

4 3

— — —

— —

-

— — —

4 4

—

4 — 3 1 3 1 4 3 4 3 1 1 3 — 1 1

—

—

6

—

6 — 1 5

—

— — — — — — —

tárgyak:

Karének . . . . Egyházi ének (kántorképzés)

9 — — 2 7 13 10

— —

11 — 16 6

—

6

_ —

4

—

5

—

—

2

— —

123

13. Iskolai Felszerelések értéke. Sorszám

Állomány

Gyarapodás

Tételek

üétel AjAnd darab

I. Iskolai bútorzat 43 Iskolai felszerelés 34 2 III. Tanári könyvtár 24 139 IV Ifjúsági könyvtár 53 273 V Gyakorlóiskolai könyvtár VI. Földrajzi szertár 8 28 VII. Természetr.- vegyt. szertár 67 VIII. Mennyiségt.-termt. szertár 5 IX. Neveléstani szertár 44 1 X. Gazdaságtani szertár 11 XI. Rajz- és kézimunka szertár 57 XII. Ének- és zeneszertár 235 55 XIII. Testnevelési és lev.-szertár 14 19 9 XIV. Gyakorlóiskolai szertár XV. Bennlakási bútorzat 208 XVI. Bennlakási felszerelés 1231 I903|657|| 11.

—

—

—

—

—

Érték Érték Darab P ! Pengő f

581650 142 604 47 235 1507 83 1613 1207 06 814 100 279 85 83 11 50 265 193 10 22 185 50 45 9 50 23 240 10 126 149 69 1324 1388 40 75 789 10 231 17377 599 6878 82 1378 36638|42|7075|| —

-

9467 56 5115 22 5206 77 2340 57 97 58 641 85 207 20 338 20 185 50 32 96 494 80 5187 69 2173 40 1338 33301 13014 91 79143|21 — -

14. £\z iskola épületének méretei. A folyó tanévben az iskola a tanítóképző épületéből a következő helységeket használta: Földszint Igazgató iroda 26.8, tanári tanácskozó 39.4, várószoba 14.3, III. osztály 61.5, kézimunkaterem 99 5, könyvtár 18.2, ének- és zeneszertár 26.5, sportszertár 8.0, igazgatói lakás 166.1, altiszti lakás 38.2, kapubejárat 45.0, folyosó 104.4 és W. C. 13.7 négyzetméter. I. emelet : Tanári tartózkodó 20.0, I. oszt. 103.1, II. oszt. 74.25, IV. oszt. 48.1,1. szertár 36.0, II. szertár 18.1, előszoba 11.7, folyosó 109 2 és W. C. 23.9 m 2 . Alagsor: Fáspince 96.0, 3 raktár egyenkint 7 2=21.6, raktár 9.3, szivatfyűhelység és óvóhely 33 0, igazgatói pince 43.3, altiszt pince 21.9, folyosó (óvóhely) 34.8 és oldalfolyosó 45 6 négyzetméter. Az udvar be nem épített része 5292 négyzetméter, kert 500 négyszögöl.

15. Az internátus. A többi egyházmegyei középiskolák mintájára a folyó tanévtől kezdve a tanítóképző bennlakását is különválasztották az iskolától. A bennlakási régens teendőinek ellátására Pellion Ervin tanár kapott megbízást, subrégensek Kovács Dénes, Papp Géza és Szlavonits Ferenc tanárok voltak Az internátus a közös épület következő helységeit foglalta el: Földszint: Betegszoba 46.0, elkülönítő 19.1, előszoba 11.2, felügyelő tanár lakószobája 39.4, szolgalakás 44 9, éléskamra 16.6, átjáró 10.4, folyosó 92.0 és W. C. 23.4 négyzetméter.

124

1. emelet: I. háló 136.0, II. 27.2, III. 26.5, IV. 39.7, V. 90.4, társalgó 48.0, I. mosdó 14.7, II. mosdó 6.9, tisztogató helység 13.5, régenslakás 77.3, I. felügyelő tanári lakószoba 28.5, II. felügyelő tanári lakószoba 25.1, előszoba 9.8, fürdő 7.6, folyosó 109.2 és W. C. 15.5 négyzetméter. Alagsor: ebédlő (nagyterem) 85 5, előtér 13.5, konyha 35.8, mosogatóhelység 24 0, sütőház 16.2, tálaló 6.0, kamara 7.2, kézikamra 5.6, I. pince 29.6, II. pince 35.7, cselédszoba 27.3, mosókonyha 21.0, folyosó 74 3, I. W. C. 6.7, II. W. C. 4.3 négyzetméter. Az elhelyezés szűkös voltára jellemző, hogy tanulótermekül és zenegyakorlókul az iskola tantermeit kellett igénybevenni. összesen 86 bennlakó növendék volt, akik lakásért és ellátásért havi 112 pengőt fizettek. A szegénysorsú bennlakók kisebb-nagyobb kedvezményt élveztek, amint az a » Tanulók segélyezése* c. kimutatásban olvasható. A jelen iskolai évtől kezdve a bennlakók étkeztetését is házilag oldottuk meg. Szakácsnő Székely Károlyné, szolga Petres Bálint volt. Kivülök 2 cselédet is foglalkoztatott a bennlakás. A bennlakók fegyelmi állapota kielégítő volt. Az egészségi állapot — a márciusi tömeges gyomorrontástól eltekintve — szintén jónak volt mondható. A betegeket Dr. Tincii Valér körorvos kezelte és Rácz Károly IV. oszt. tanuló gondozta, igen lelkiismeretesen.

16. Az iskola népessége az 19Z0—Zl. tanévtől. >

Osztályozott nyilvános tanulók

Az intéIzeti szck», helye

Osztályozott magántanulók >fed r

c 1. 11. | 111. IV. I.-IV. N 1. ii. 111. IV. cg• r— If. l-l f. 1. f. 1. f. 1. f. 1. O05 f. 1. f. 1. 1. f. 1. r , I Csík- Í4 16119 9117 3 17 "1 67 291" 9 6 1 — 4 3 1 4 1920/21 1— 1921/22 1 somlyó 14 -1 10 14 17 10 18 3 59 27 86 l 1 1 2— — 1922/23 120 — I 15 1 9 15 17 11 61 271 88 1 1 — 14 1 1 1923/24 6 — 16 — 13 2 13 15 48 17 65 1924/25 •a 6 — 4 — 18 — 23 3 51 3 54 — — 1925/20 1938/39 8 17 15 8 48 48 2c 1939/40 17 8 16l 15' 56 | 56 o Cţj £ 1. 11. III. IV. l.-IV." |ÖS8S 9 12 8 14 43 43 "Î940/4Î 1941/421 C t . - s s e r e d f t |21 11 10 7 1 49 1 Csík- 33 21 9 5 68 68 1943/44 somlyó 51 28 18 8 105 105 —

—

—

—

-

-

—

-

—

—

-

I-IV (O a * c f. 1.11O £s 4a5O 10 1 1 3 19 4 "Il1 * 90 22 6 4I1 1 0 98 29 1 23 ?4 13 —1 —

w

—

—

—

—

1

2 18 23 32 11 36 16

t

7 15 8 12 11 15

—

—

—

—

—

—

—

—

—

rm

!

II

1I I

1 li

11

53 iiJ5Ö 10

125

17. A gyakorlóiskola. Páll Béla gyakorlóiskolai tanító megürült állását — pályázó hiányában — nem lehetett betölteni, Ezért a III. oszt. tanulók megfigyeléseiket, a negyedikesek pedig tanítási gyakorlataikat az Egyházmegyei Hatóság rendelkezése folytán a helybeli róm. kat. népiskolában végezték. A III. és az V.—VIII. osztályokból összevont osztályt, ahol a gyakorlás folyt, ifj. Bakó Albert igazgató-tanító vezette.

G. Tájékoztató az 1944—45. iskolai évre. 1. Felvétel. A jövő, 1944—45. iskolai évre a beirások a tanév elején lesznek. A beirás helyét és idejét a lapokban fogjuk közzétenni. Az I. osztályba csak az 1926. január l-e után született tanulókat lehet felvenni. A beírásra mindenki magával hozza tanulmányi értesítőjét, születési anyakönyvi kivonatát, keresztlevelét és újraoltási bizonyítványát. A beiratás alkalmával fizetendő összeget szintén az újságban fogjuk közölni. 2 Kedvezmények. Jó előmenetelü, szegénysorsú tanulók kedvezményt kaphatnak. Aki erre igényt tart, a felvétel alkalmával hozzon magával egy fél évnél nem régibb keletű hatósági vagyoni bizonyítványt, valamint plébánosától, vagy hittanárától egy ajánló levelet. A kérvényt, az igazgatóság által rendelkezésre bocsátott űrlapon, a beirás alkalmával kell elkészíteni és beadni. 3. Vizsgálatok. Ugyancsak a tanév elején lesznek a javító-, pótló- és a különbözeti vizsgálatok is. Hogy mikor, azt szintén a hírlapokból lehet majd megtudni. Minden jelentkező hozza magával tanulmányi értesítőjét, mert enélkül nem bocsátható vizsgára. 4. Tankönyvek, iskolai felszerelés. A használandó tan- és segédkönyvek jegyzéke a 126. és 128. oldalon található. Tankönyveket és előírásos tanszereket, tagjai számára, bolti áron szállít az Iskolaszövetkezet. A tanítás megkezdésétől számított 1 hónapon belül minden tanulónak legyen meg az egyensapkája. A leventefoglalkozásokon a felségjelvényt mindenkinek viselnie kell.

5. Vegyes tudnivalók. a) Az igazgatósághoz intézett kérvényekre (felvétel, vizsgaengedély, bizonyítványok és másolatok kiállítása, felmentés stb.) 50 filléres okmánybélyeget kell ragasztani. A katonai ügyben beadott kérvények, valamint az érdeklődő levelek bélyegmentesek. b) Akinek bizonyítványmásolatra van szüksége, kérvényében tüntesse fel születésének pontos idejét (év, hó, nap) és helyét, továbbá apjának és anyjának nevét is. c) Felsőbb hatóságokhoz kérvényt csak az igazqatóságon keresztül intézhetnék a tanulók. d) A tanulók kötelesek esedékes dijaikat minden hó o-ig befizetni, különben eltilthatók az órák látogatásától. e) A vidéki tanulóknak szánt pénzküldeményeket az igazgatósághoz kell cimezni és a szelvényen kell feltüntetni, hogy kinek számára és milyen céllal küldik az összeget.

H. Az 1944—45. tanévben használandó tan- és segédkönyvek jegyzéke. Tankönyvek. I. osztály. Töttössy—Meszlényí: Hittan. Kelemen—Németh: Magyar nyelvkönyv I— II. Kelemen—Németh—Somos: Magyar irodalmi olvasókönyv I. Miskolczy—Mezősi: Egyetemes történelem I. Bálint: Földrajz I. Papp I.: Román nyelvkönyv a magyar tannyelvű középiskolák számára. Hortobágyi: Növénytan. Kövessy: Mennyiségtan I. Bárdos—Kishonti: Száll az ének I. Bató—Csukás: Zongoraiskola az I—II. osztály számára. Honvédelmi ismeretek V—VI.

II. osztály. Töttössy— Meszlényi: Erkölcstan* Kelemen—Németh : Magyar nyelvkönyv I—II. Kelemen—Németh-Somos: Magyar irodalmi olvasókönyv II. Miskolczy—Mezősi: Egyetemes történelem II. Bálint: Földrajz II. Papp I.: Román nyelvkönyv a magyar tannyelvű középiskolák számára. Karácsonyi: Állattan. Kövessy: Mennyiségtan II. Szegeczky: Az ember teste és egészsége. Bárdos—Kishonti: Száll az ének II. Bató—Csukás: Zongoraiskola az I—II. osztály számára. Honvédelmi ismeretek V—VI.

III. osztály. Töttössy—Meszlényi: Egyháztörténelem. Kelemen—Németh: Magyar nyelvkönyv III—IV. Kelemen—Németh : Magyar irodalmi olvasókönyv III. Mezősi: Magyar nemzet története III. Abecedar. Carte de cetire. Mohay—Straub: Vegyi ismeretek. Kövessy: Mennyiségtan III. Horváth—Simon: Névjegyű logarithmustábla. Macsay—Zombor: Az ember lelki világa. Csóka—Zibolen: Gazdasági és társadalmi ismeretek. Bárdos—Kishonti: Száll az ének III. Sztojanovits Jenő : Harmónium iskola. Honvédelmi ismeretek VII—VIII.

127

IV. osztály. Töttössy—Meszlényi: Hitvédelem. Kelemen—Németh: Magyar nyelvkönyv III—IV. Kelemen—Németh: Magyar irodalmi olvasókönyv IV. Mezősi: Magyar nemzet története IV. Carte de cetire. Budai—öveges: Természettan IV. Kövessy: Mennyiségtan IV. Drózdy—Frank: Neveléstan, tanítástan, módszertan. Móczár—Török: Gazdasági ismeretek I. és II. Bárdos—Kishonti: Száll az ének IV. Sztojanovits: Harmónium iskola. Honvédelmi ismeretek VII—VIII. V. osztály. Magdics: Hitelemzéstan. Kelemen—Németh : Magyar nyelvkönyv I—II. és III—IV. Kelemen—Németh : Magyar irodalmi olvasókönyv III. és IV. Bálint: Földrajz II. Fodor: Földrajz IV. Horn : Alkotmánytan. Carte de cetire. Istoria naţiunii maghiare, constituţia, geografia. Kiss: Mennyiségtan V. Frank—Németh: Neveléstörténet. Váradi: Iskolaszervezettan. Móczár—Török: Gazdasági ismeretek III. és IV. Sztankó: Énekiskola V. Sarudy—Hodossy: Összhangzattan V.

Segédkönyvek I.—V. osztály. A magyar helyesírás szabályai 8. kiadás. Cheresteşiu—Valentiny: Román-magyar és magyar-román szótár. Bárdos—Koudela: Cantuale. I., III. és V. osztály. Kogutowicz—Gergely—Hézser: Iskolai atlasz. IV. és V. osztály. Tanterv és útmutatások a 8. osztályos kat. népiskolák számára. Utasítás a körzeti iskolafelügyelők részére. Pántol: Oremus. V. osztály. Orbán: A szülőföld ismeretei anyag gyűjtőfüzete. Rendszabályok a kat. népiskolák és óvodák részére. Kapussy: Szertartáskönyv. Werner: Az éneklő egyház.

Tartalomjegyzék. Az intézet múltja a magyar tanítóképzés fejlődésének tükrében. 1. rész Az intézet tanulói 1919—1940. Az 1940/41. iskolai év. Marosvásárhely Az 1941/42. iskolai év. Csíkszereda . Az 1942/43. iskolai év. Csíksomlyó Az 1943/44. iskolai év Csíksomlyó Tájékoztató az 1944/45. iskolai évre . Az 1944/45. évben használandó tan- és segédkönyvek jegyzéke

Oldal.

3. 27. 37. 53. 76. 102. 125. 126

Tárgymutató az 1940—44. iskolai évekre. BenépesUlési adatok Cserkészcsapat Diákkaptár Egészségi állapot Énekkar . Fegyelmi állapot Gyakorlóiskola Gyakorlóiskolai tanulók névsora . Gyakorlóiskolai tanulók statisztikája Hatóságok Internátus Iskola épületének méretei Iskolai felszerelések értéke Iskolai ünnepélyek Iskolaszövetkezet Kántorképesítö vizsgálatok Képesítő vizsgálatok Kongregáció Könyvtárak, szertárak gyarapodása Látogatások Leventeoktatás Nevelő munka Oktató munka Önképzőkör Pályaválasztás Rendkívüli tárgyak tanítása Sportkör Tanári testület névjegyzéke, iskolai munkaköre Tanárok iskolánkívűli munkássága Tanév lefolyása Tanulmányi eredmény . Tanulmányi kirándulások Tanulók jutalmazása Tanulók névjegyzéke és érdemsorozata Tanulók segélyezése Tanulók száma és fontosabb adatai Változások a tanári testületben

1940/41. 1941/42. 1942/43. 1943/44. — — 124 — 45 45 40 58 83 108 45 65 92 116 40 58 83 108 51 73 100 125 51 74 101 — 52 75 101 41 60 85 110 50 72 99 123 50 72 99 123 48 72 99 123 40 57 82 107 45 65 92 115 48 69 96 120 47 68 96 120 — 44 90 114 44 63 88 112 38 55 79 104 57 81 106 39 56 80 105 39 55 79 104 44 64 91 114 — 69 96 120 — —> 93 116 45 66 93 116 41 60 86 110 44 62 87 111 37 53 76 102 50 71 98 122 44 62 87 112 41 59 84 109 45 66 94 117 40 58 83 108 49 69 97 121 38 54 78 104 —

—

—

—

—

—