KÜRTÖS
s Q t r W k VI. évfolyam 7. szám
Közéleti havilap
2 0 0 8 . július
Ára 10,- korona
A MAGYAR K OR ON A TIT OKZAT OS TÖRTÉNETE A Szent Korona a magyar nemzet becses kincse, évezredes történelmi hagyatékunk legértékesebb tétele: páratlan történelmi relikvia és közjogi örökség, a magyar államiság folytonosságának jelképe és a nemzet identitásának tárgyi kifejeződése. A Szent Koronán kívül nem ismerünk koronát, melyet valaha is szentként tiszteltek volna. Magyarország koronája máig megfejtetlen misztérium. A Szent Korona nem holmi holt relikvia, hanem ma is élő történelmi hagyaték. Nemcsak mesteri kezek által, színaranyból és drágakőből készített kincs, hanem annál sokkal több: Magyarország ősi koronája, tanrendszer, a nemzet és az ország eredője. Koronánk magában hordozza Magyarország históriáját, tanúskodik megannyi viharos időszakról, a sors
mindig visszatért oda, ahová tartozik: hazájába, Magyarországra.
csapásaival keményen dacoló magyar nemzetről, kivételes tehetségű bölcs uralkodókról és hős vitézekről. A Szent Koronát az évszázadok alatt számos alkalommal ellopták, jogtalanul kisajátították, megszentségtelenítették, elrejtették, zálogba adták, elásták, az ország határain túlra csempészték; az általa képviselt tant pedig nemegyszer manipulálták vagy elárulták - a klenódium mégis átvészelte a galád cselekedeteket, és
Ipolybalogon augusztus 3-án már negyedik alkalommal kerül sor a Szent Korona ünnepére. Illő ilyenkor a Szent Koronát őrző történetekből, történelmi tényekből felidéznünk egy-egy fejezetet, hogy Magyarország legértékesebb történelmi relikviáját, a magyar államiság örök szimbólumát, a Szent Koronát és az őt körülvevő misztériumot jobban megismerjük. Az idén 30 éve annak, hogy a Szent Korona 33 év külhoni száműzetés után 1978-ban visszakerült Magyarországra. A cikkben a történet Vécsey Olivér: A magyar korona titokzatos története c. könyvéből való. Az olvasmány szolgáljon mindannyiunk erkölcsi és szellemi épülésére, ismereteink gyarapítására. (Folytatás a 8. oldalon)
40 ÉVES A NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS Születésnapi ünnepségre hívott a Nagykürtösi Körzeti Hivatal és Nagykürtös város ve z e t é s e. M á r negyven éve, hogy az akkori Középszlovákiai kerület
déli részén megalakult a Nagykürtösi járás, és maga a település is városi rangot kapott. A városi kultúrházban június 25-én megtartott ünnepségen Miroslava Kokavcová, a Körzeti Hivatal elöljárója és Dalibor Surkoš, Nagykürtös polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd felidézték a 40 évvel ezelőtti eseményeket, amelyek járásunk megalakulásához vezettek. Az ünnep vendége volt Štefan Kvietik színész, járásunk szülötte. A megnyitót kedves kultúrműsor követte, amelyben felléptek a Krtíšanček és a Krtíšan néptáncegyüttesek, a
Zvončeky leánykórus, valamint egy francia sanzonokat előadó nagymihályi trió. A kultúrműsor után emlékérmeket vehettek át a járás megalakulását és fejlődését jelentősen elősegítő személyek. Természetesen én is nagyra értékelem azoknak a t ev é ke nys é g é t ,
akik sokat tettek közösségünk, járásunk fejlődéséért, csak azzal a hiányérzettel távoztam erről a születésnapról, hogy minket, magyar nemzetiségűeket, akik szintén ennek a járásnak a lakói vagyunk, és sokat dolgoztunk e járás gazdasági és kulturális fejlődéséért, meg sem említettek. Én nem hiszem, hogy ennyire jelentéktelenek lennénk. Filip József
Közélet
2 Kürtös
ISMERJÜK
MEG MEGYÉNKET
Idén jelent meg a rimaszombati székhelyű MAGYAR GAZDASÁGI KLUB kiadásában
a Kapacitásnövelés B e s z t e r c e b á ny a megye déli járásaiban címet viselő füzetszerű brosúra. A Nagykürtös, Losonc, Poltár, Rimaszombat és Nagyrőce járásainak fejlesztése zárójeles alcímet viselő kiadvány szerzője Csúsz Péter, az MKP megyei képviselője. A közel 40 oldalas, sok grafikont, térképet és számadatot tartalmazó dokumentum Besztercebánya megye közigazgatási bemutatásával indul. Az Általános adatok c. részből kiderül, hogy a Szlovák Köztársaság az 1996-os területi felosztás óta nyolc kerületre tagolódik, azon belül 79 járásra. 2001-ben viszont lehetőség volt arra, hogy ez megváltozzon. A közigazgatási reform elképzelése 12 megye létrehozását tűzte ki célul. Ezek között szerepelt Gömör-Nógrád megye is. Lehetőség volt arra, hogy Szlovákiában a gazdaság, a közlekedés, a környezetvédelem, a történelem és a kultúra szempontjából természetes régiók alakuljanak ki. Végül a parlamentben elfogadott törvény megakadályozta ennek létrejöttét. Megszavazták a nagyobb területi egységeket, hogy ezzel higítsák fel az egy tömbben élő magyarságot. Kimondhatjuk: a jelenlegi kerületi államigazgatási határok továbbéltetése önkormányzati szinten egyértelműen a szlovákiai magyarok közigazgatási befolyásának leszűkítése miatt történt. Megmaradt tehát a Besztercebányai kerület, s ennek egész területén lett megalkotva a Besztercebányai Megyei Önkormányzat, amely területét tekintve /9 455 km 2 / a legnagyobb Szlovákiában. Lakosainak száma szerint középnagyságú /657119/, népsűrűsége alapján viszont a legkisebb /70 lakos/km2./. Tizenhárom járásból áll: Besztercebánya /111 186 lakos/, Selmecbánya /16 937/, Breznóbánya /64 881/, Gyetva /33 070/, Korpona /22 596/, Losonc /73 343/, Nagyrőce /40 563/, Rimaszombat /82 648/, Nagykürtös /46 355/, Zólyom /67 626/, Zsarnóca /27 266/, Garamszentkereszt /74 836/.
2008. július
A történelem folyamán soha nem volt Besztercebánya megye, így nehéz kérdésnek bizonyult, hogy milyen legyen a címere. A megyei képviselők azon javaslatát, hogy a megye területén létező korábbi történelmi vármegyék jelképei jelenjenek meg az új területi egység címerében, különösebb viták nélkül 2002-ben fogadta el a közgyűlés. Így kerültek bele a címerbe Nógrád, Gömör és Zólyom vármegyék címerei, ill. Bars és Hont megye címerjegyeinek összevont jelképei. A címerben szereplő háromtornyú vár és a nógrádi vitéz által jelképezett Gömör és Nógrád területéről szól ez a munka. Az öt érintett déli járás összterülete 4 326 km2, ami a jelenlegi Besztercebányai kerület 45 %-a, lakosainak száma pedig 265 721 fő /40 %/. 1996 óta a népesség száma csökkenést mutat, csökken az élve születések száma, növekszik a halálozásoké. A természetes szaporulat értéke a déli járásokban negatív. Az életkori összetétel nem kedvező, az aktív népességen belül magas azoknak az aránya, akik 2005 után nyugdíjba kerültek. A kerületben 513 település van, ebből 24 város, ahol a lakosság 54,9 százaléka lakik /az urbanizáció országos aránya 61,3 %, Európában pedig 75 %/. A kerület székhelye Besztercebánya, lakosainak száma 84 ezer. Ezzel szemben az érintett déli járások lakosainak csupán 45 %-a, vagyis 119 853fő él városban! A régióban 11 város van: Losonc, Rimaszombat, Nagykürtös, Nagyrőce, Poltár, Fülek, Tornalja, Tiszolc, Nyustya, Jolsva és Kékkő, amelyek közül az első öt adminisztratív központ is. Az urbanizá-
ció foka jelentős mutatója egy régió lehetséges fejlődésének, mivel a városokban tömörülő humán erőforrás jó technikai infrastruktúra mellett ad lehetőséget a fejlődésnek, a szolgáltatások kialakulásának. Ilyen szempontból Gömör-Nógrád térsége mélyen a szlovákiai, sőt a kerületi urbanizációs fok alatt van! Az itt lakók többsége /55 %/ az öt járás 288 községében él. A népsűrűség 61,6 fő/ km2, amely mélyen a 109 fő/km2-es országos átlag alatt helyezkedik el. A kerületre jellemző az itt lakók rossz korösszetétele. Kevés a fiatalkorú, s az országos átlagtól nagyobb a nyugdíjasok száma. E két adat tehát a kerület elöregedését mutatja, bár az országon belül nő a lakosok száma, a kerületen belül csökkenés tapasztalható. Ha a déli járásokban nézzük meg a korösszetételt, egyértelmű, hogy nagyon sok munkaképes éppen a rossz gazdasági helyzet miatt, munkahelyet keresve elhagyja lakhelyét, s keres megélhetést Magyarországon, ill. Nyugat-Európában, főleg Angliában. Az országos átlagtól viszont nagyobb a gyerekek számaránya, ami a roma lakosság nagyszámú szaporodásának következménye. A térség legnagyobb nemzeti kisebbsége a magyar, amely zömében a határ mentén, négy járás területén él: a Rimaszombati, Losonci, Nagyrőcei és Nagykürtösi járásban. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a kerületben 553 865 szlovák nemzetiségű /85,8 %/, 77 795 /11,7%/ magyar nemzetiségű lakos él. Tíz év alatt 1,3 százalékkal csökkent a magyar lakosok száma. A négy említett járásban a magyarság aránya kb. 33 százalék. Ezen kívül a romákat lehetne megemlíteni, de a rájuk vonatkozó hivatalos adatok nem hitelesek. Bodzsár Gyula /Folytatjuk/
Közélet
2008. július
N AG Y S Z A B Á S Ú
Kürtös 3
N E M Z E T K Ö Z I KO N F E R E N CI A
Az egyre nagyobb látogatottságnak örvendő kékkői vármúzeum az elmúlt hónap második felében „Játékok a 21. században“ címmel tartott nagyszabású nemzetközi konferenciának adott méltó helyet. A június 19-től 21-ig tartó rendezvény a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, a kielcei Muzeum Zabawek i Zabawy
K I H E LY E Z E T T
/Lengyelország/, a brünni Gyermekmúzeum, valamint a Magyar Köztársaság, ill. Lengyel Köztársaság Kulturális Intézete közreműködésével valósult meg. A tanácskozás első napján Helena Ferencová, a kékkői Báb- és Játékmúzeum igazgatója nyitotta meg a „Játékok - múlt és jelen“ c. nemzetközi kiállítást a várkápolnában, majd az intézmény dísztermében köszöntötte a jeles hazai és külföldi szakembereket, akik két napon keresztül osztották meg tapasztalataikat egymással, ill. a téma iránt érdeklődőkkel. A rendezvény harmadik napján bábelőadások, sportattrakciók, játékműhelyek várták a gyerekeket a várudvaron és a várparkban. -bola-
ELNÖKSÉGI ÜLÉS
A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége július 9-én Szécsénykovácsiban tartotta kihelyezett ülését. A tanácskozáson Hamerlik Richárd, a párt járási elnöke beszámolt az MKP Országos Elnökségének és Országos Tanácsának legutóbbi üléséről, továbbá értékelte a Járási Elnökség szervezésében május 25-én Nagycsalomján, a Béke parkban tartott MKP-napi járási ünnepséget. Örömmel konstatálta, hogy az Országos Elnökségben az MKP megalakulása 10. évfordulója alkalmából szervezett járási vagy regionális ünnepségek
sorában a Nagycsalomján megrendezett járási ünnepséget minősítették a legjobban megszervezettnek és legszínvonalasabbnak. A Járási Elnökség kihelyezett ülését lakossági fórum követte, amely iránt a megszokottnál jóval nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. A fórumon Hamerlik Richárd, a párt Országos Elnökségének tagja, járási elnök és Jámbor László megyei képviselő válaszolt az elhangzott kérdésekre. /-/
Beke Lajosra emlékeztek Lapunk idei, áprilisi számában Csalár híres szülöttei c. írásunkban szerepelt már Beke Lajos neve. A településen 2008. július 6-án irodalmi est keretében emlékeztek a falu neves szülöttje, Beke Lajos középiskolai tanár születésének 140. évfordulójára. A rendezvény előkészítése és szervezése Farkas Sándor lelkes helytörténész nevéhez fűződik, aki a rendelkezésére álló levéltári anyagok gondos áttanulmányozása után hiteles képet rajzolt az irodalmi est hallgatóságának a sokoldalú tevékenységet folytató Beke Lajosról, aki 1868. július 7-én született Csalárban. Középiskoláit Losoncon, Besztercebányán és Rozsnyón, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol tanári oklevelet szerzett. Mivel a családja 1882 táján elköltözött Csalárból, Beke Lajos kapcsolata nem szűnt meg szülőfalujával, amit az is bizonyít, hogy egy 1933-ban kelt levelében azt írja bátyjának, hogy öregségükre nincs már értelme visszatérni Csalárba, és mint írja, „Hiszen még a Sziláskámat is a csalári iskolára kell hagynom, és ami befásítást most végzek, az inkább arra való, hogy az ottani iskolás gyerekeket tanítsák rajta fatenyésztésre és kertészetre, s hogy legyenek ott jó gyümölcsök, amelyekből a csaláriak nemesíthetnek!“ Ebből a kis részletből kiderül, és ezt Farkas Sándor kutatásai is alátámasztják, Beke komolyan foglalkozott gyümölcsnemesítéssel is, ám ennél jóval jelentősebb a közéleti és politikai szerepvállalása. Tudni kell, hogy Pozsonyban a Kossuth Lajos Kör alelnöke volt. 1920-ban bekapcsolódik a katonai hírszerzésbe is. „Tuka kapott megbízást a magyar kormánytól, hogy készítse elő a jóvátételi bizottság 1920 októberében esedékes csehszlovákiai fogadását. A feladat teljesítéséről számjeltáviratban számolt be Kánya Kálmánnak. A munka nagy részének irányítását Kürthy főispán vette át, ő csupán
Pozsony megyében irányította az előkészületeket. Ebben segítőtársa Bittó Dénes volt főispán és Beke Lajos tanár volt… A legtöbb előkerült jelentését Lukinich Imre, a neves történetíró, az Országos Széchényi Könyvtár későbbi igazgatója hitelesítette aláírásával, aki ebben az időben a pozsonyi egyetem tanára volt. Lukinich részt vett Tuka és a pozsonyi egyetem tanárai körül kialakult titkos katonai szervezkedésben. Többször futárszolgálatot teljesített Budapest és Pozsony között. Tuka másik bizalmas munkatársa Beke Lajos, a pozsonyi katolikus főgimnázium tanára volt, akinek neve többször előfordul az iratanyagban. Ő szintén teljesített futárszolgálatot Pozsony és Budapest között“ - olvasható a Farkas Sándor birtokába került levéltári anyagokban. Ugyancsak az ő kutatásaiból derült ki, hogy Beke Lajos élénken érdeklődött a birkózósport iránt is. Erre való utalás egy másik levéltári anyagból: „Pozsony főváros előkelőségének jelenlétében folyt le f. hó 6-án /1905 januárjáról van szó - a szerz. megj./ az országos birkózóverseny, melynek kezdeményezése és keresztülvitele dolgában Wladimir mesteren kívül kivált Beke Lajos dr. tanár buzgólkodott. A versenybírói tisztet Dobrovics Mátyás dr. elnök, Beke Lajos dr., Frank János, Günther Ágost, Payer Imre látták el…“ Mindenképpen Farkas Sándor csalári helytörténész érdeme, hogy a községi hivatal támogatásával megrendezett irodalmi esten a résztvevők közelebbről is megismerkedhettek a költői vénával is megáldott Beke Lajos életével és tevékenységével. A Beke Lajos levelezéseinek fénymásolt anyagaiból készült kiállítás is ezt a célt szolgálta. Csak remélni lehet, hogy a községi hivatal emléktáblán örökíti meg Beke Lajossal együtt a falu további neves szülötteinek nevét is. -bgy
Közélet
4 Kürtös
2008. július
V ÁLLALHATÓ AZ ELMÚLT 10 ÉV
Dél-Szlovákia magyarok lakta településein számos helyen tartottak helyi és regionális rendezvényeket a Magyar Koalíció Pártja megalakulása 10. évfordulója alkalmából. Június 21-én Dunaszerdahelyen került sor a központi rendezvényre, amelyre járásunkból is meghívást kaptak az MKP helyi szervezeteinek elnökei. Az alábbiakban Csáky Pálnak, a párt országos elnökének ünnepi beszédéből idézünk. „Ma emlékezni és ünnepelni jöttünk össze. Felmutatni a múltat, s körvonalazni a jövőt... A legfontosabb megállapításunk az, hogy az elmúlt 10 év - de az elődpártok tevékenységét figyelembe véve az elmúlt 18 év is - vállalható. Amit tettünk, és ahogyan tettük, arra méltán lehetünk büszkék. A történelemkönyvekben ugyanis az áll, hogy 1989-ben mi, magyarok alakítottuk meg Szlovákiában az első szabad, nem kommunista politikai szervezetet, a Független Magyar Kezdeményezést. Ez november 18-án történt, egy nappal a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű szlovák politikai mozgalom megalakulása előtt. 1990-ben, némiképp megrészegülve a ránk szakadt szabadságtól, a politikai sokszínűség útjára léptünk. Két újabb pártot is megalapítottunk, az Együttélés Politikai Mozgalmat és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. Az első szabad választáson, jelentős támogatást kapva választóinktól, bejutottunk a szlovák parlamentbe csakúgy, mint a prágai Szövetségi Gyűlésbe. Aktívan hozzájárultunk az ország demokratizálásához, az egypártrendszer leépítéséhez. Szeretnénk ma felmutatni mindezeket a jó döntéseket, hiszen kevés olyan politikai párt van az egész kelet-közép-európai térségben, amely elmondhatja magáról, hogy szavazataival, politikai álláspontja megfogalmazásával mindig az euroatlanti integrációt, az egyetemes demokrácia elveinek érvényesítését, a hatalom decentralizálását, az emberi és kisebbségi jogok bővítését, a gazdaság
szabad paramétereinek megteremtését támogatta konok következetességgel úgy, hogy soha nem járult hozzá a parlament egyetlen alkotmányellenes döntéséhez sem. Az elmúlt közel két évtized történéseit figyelembe véve ez nem kevés. /.../ Politikai pártjaink a nemzetközi pártcsaládok megbecsült tagjaivá váltak, a demokratikus világ felfigyelt helyzetünkre. 1998-ra felismerték, hogy a szlovákiai civilizációs küzdelem nem oldható meg a magyarok részvétele nélkül. Külföldi bátorítás hatására váltunk tehát az újonnan megalakuló kormánykoalíció részévé, s ma is örömmel mondhatjuk el, hogy nem buktunk el a vizsgán. Munkánk hatékonyságát fokozta a tíz évvel ezelőtt megvalósult pártegyesítés. A kilencvenes évek hányattatásai megtanították velünk, hogy különbözőségünkben is képesek lehetünk az egységre. Megtanították, hogy az igazi potenciált csak egy komoly, szakmailag felkészült, politikailag érett csapat jelentheti. Két demokratikus kormánykoalíció tagjai voltunk az 1998-2006 közötti időszakban, mindkét koalíció stabilizáló erejévé váltunk. Ma mindenki, aki odafigyelt Szlovákia fejlődésére, elmondhatja, hogy az ország a mi kormányzati szerepvállalásunk nélkül biztosan nem lenne olyan jó kondícióban az Európai Unió tagja, mint ahogy. A mi hozzájárulásunk nélkül a gazdaság és a pénzügyi szféra sem lenne olyan dinamikus és stabil, mint amilyen. Sokat adtunk ennek az országnak, persze, egy ilyen irányú fejlődés a mi érdekünk is volt. Szlovák kollégáink, polgártársaink is elgondolkodhatnának ezeken az összefüggéseken. Nem akarok ezzel mást mondani ezen a mai ünnepi összejövetelen sem, csupán azt, hogy nem érdemlünk egyetlen gyanúsítást, egyetlen kritikus szót sem. Mi ebben az országban nem a más kenyerét esszük, mi nem kolonc vagyunk mások nyakán. Mi öntudatos, szabad polgárok vagyunk, képesek arra, hogy megfogalmazzuk, mi a helyes és mi a jó nekünk, s visszautasítunk minden bántást, jöjjön az akár Zsolna, akár Pozsony irányából. Mi ma is azt akarjuk kinyilvánítani, hogy békében, megértésben akarunk élni mindenkivel, ám a toleranciát és tiszteletet önmagunkkal szemben is megköveteljük. Nyolcéves kormányzásunk idején közösségi ügyeinkben is előre tudtunk lépni. Több mint fél évszázad után újjáépült a Mária-Valéria híd, hatvan év
után megnyílt az átjáró Kis- és Nagyszelmenc között. Új utak épültek Dél-Szlovákiában, vízvezetékek, víztisztítók. Vagyonuk, földjük nagy részét visszakaphatták mindazok, akiktől a diktatúra idején elrabolták azt. Megújultak iskoláink, kultúrházaink, templomaink, jogban és pénzben gyarapodtak önkormányzataink - s végre van egyetemünk is. Kilenc évtized után lényegében nincs határ köztünk és magyarországi testvéreink között. Ilyenkor érdemes egy kicsit megállni a gondolatmenetben, és csendben megjegyezni: azért mégiscsak megérte. Sokat kellett küzdenünk, sokat kellett kiállnunk, de ez a mai mégiscsak egy gyökeresen más világ, mint volt két évtizeddel ezelőtt. /.../ A jövőről is kell ma néhány szót ejtenünk, kedves barátaim. Arról, hogy jövőre három, 2010-ben pedig két fontos választás vár bennünket. Arról, hogy az élet már csak ilyen: növeli a követelményeket. Arról, hogy akkor leszünk, lehetünk sikeresek, ha jobban, szervezettebben, hatékonyabban fogunk működni. Akkor, ha nem egymással leszünk elfoglalva, hanem azzal, amiért létezünk: a közösségi célok szolgálatával. Az emberek bizalma éltetett bennünket a múltban is, ez lesz a legnagyobb tőkénk a jövőben is. Nyitott, demokratikus, szimpatikus, stabil pártot akarunk. Megbízható és szuverén pártot, amely elkötelezett a magyarság ügyeinek védelmében, amely nyitni kíván a többi kisebbségi közösség felé is, amely DélSzlovákia érdekeinek hatékony védelmezője kíván lenni, s amely továbbra is Szlovákia legeurópaibb elkötelezettségű pártja marad. Olyan párt, amely érti és felvállalja a vidéken élők gondjait. Felvállalja a mezőgazdászok, a kis- és középvállalkozók érdekeinek megjelenítését. Felvállalja az önkormányzatok és a civil szféra problémáinak megoldását, kezelését. /.../ Eme célok megvalósításához szövetségeseket keresünk. Hívjuk a fiatalokat ifjúsági szervezetünkből, a Via Nova ICS-ből. Hívjuk a civilizált polgárokat a civil szférából, a Csemadokból. Számítunk a pedagógusokra és a szülőkre, a polgármesterekre és a vállalkozókra. Számítunk minden helyi, regionális és országos szinten tevékenykedő politikusunkra. Köszönjük mindenkinek, aki az elmúlt választások bármelyike alkalmával a pártra vagy a párt jelöltjeire adta le szavazatát.“ /-/
Kultúra
2008. július
Kürtös 5
50. O RSZÁGOS K ULTURÁLIS Ü NNEPÉLY táncegyüttes, a vajdasági Cirkalom táncegyüttes, az Ördögborda néptáncegyüttes Erdélyből, valamint a kassai Borievka néptáncegyüttes. A műsort követően a táncházban a táncosok és érdeklődők nagy örömére a Figur banda hajnalig húzta a talpalávalót.
A Csemadok Országos Tanácsa, valamint Rozsnyói Területi Választmánya, Rozsnyó Város Önkormányzata és Berzéte Község Önkormányzata társszervezésében Rozsnyón 2008. július 11-én a Kereskedelmi és Kulturális Központban vette kezdetét az 50. Országos Kulturális Ünnepély. A Gömöri lakodalmast Péter Zsolt rendezésében mintegy 160 főből álló népi táncos, hagyományőrző és népművelő vitte színpadra. fesztiváljait jellemezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fesztiváljellegű és más rendezvények szervezéséhez valamennyi elérhető eszközt és lehetőséget fel kell kutatni. Kiemelte az állami, önkormányzati és vállalkozói szektort. Gombaszög múltja, jelene, de elsősorban jövője kihívás mindannyiunk számára - mondta, és zárszavában megerősítette, hogy Gombaszög volt, van és lesz. Szombaton „A fesztiválok múltja, jelene és jövője“ című országos konferenciával folytatódott a rendezvény, melynek színhelye Rozsnyón a Történelmi Városháza Kongresszusi Nagyterme volt. A rendezvényt Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg, köszöntőt mondott Marek Lísansky, a SZK kormányhivatalának küldötte, valamint MUDr. Vladislav Laciak, Rozsnyó város polgármestere.
A szakmai előadásokat Takács András koreográfus, Méry Margit néprajzkutató és Szőllős Sándor fesztiválvezető tartották. Előadásaikban a múlt fesztiváljait ecsetelték, elismeréssel szóltak a sikerekről és pozitív élményekről, ám szó esett az 50 év folyamán szervezett országos rendezvények nehézségeiről, problémáiról is. A konferencia második felében Hrubík Béla a jelen
Ünnepi pillanat volt, amikor az Országos Kulturális Ünnepély 50. évfordulója alkalmából emlékéremben részesültek a járás Csemadok-alapszervezetei, valamint azok az intézmények, települések, amelyek az 50 év alatt anyagi hátteret és színhelyet biztosítottak az országos rendezvény megvalósításában.
Este a berzétei kultúházban a „Felföldi mulatság“ c. népművészeti műsor keretében felléptek, és nagy sikert arattak a martonvásári Százszorszép
Az országos rendezvény harmadik napja „Családi délelőtt“-tel folytatódott Rozsnyón, a Bányászok terén. Számos gyermekprogram várta az idelátogatókat, majd Hrubík Béla köszöntötte az ünnepély résztvevőit.
Dráfi Mátyás, Jászai-díjas színművész előadásában egy verset hallgathattak meg az érdeklődők, majd Nagy Csomor András és István énekei után következett a népművészeti gálaműsor. A gálaműsor után az esti órákban került sor a várhosszúréti AXXE rockkoncertjére, majd Balázs Pali élő koncertje következett. Kétórásra tervezett műsorát viszont félbe szakította egy hirtelen jött zápor. Összességében elmondható, hogy a fellépő csoportok száma és a programok sokszínűsége is bizonyítja, hogy a szervezők és rendezők minden igyekezetükkel azon voltak, hogy az 50. Országos Kulturális Ünnepély Rozsnyón maradandó élményt nyújtson a szereplőknek és az idelátogató közönségnek egyaránt. a Felvidék.Ma alapján
Közélet
6 Kürtös
ÚJRA
VA N H Í D
2008. július
S Z É C S É N Y K OV Á C S I B A N
Gyermekkoromban édesapám talán éppen egy hosszú decemberi hétfő estén, akkor ugyanis hétfő a TV-ben adásszüneti nap volt, mesélt a három fiának az ő ifjúkoráról, amelyet a 2. világháború alatt élt meg. 1944. december 5én őt - mint leventét - behívták Csábról a Szécsényben állomásozó és a várost védő magyar alakulathoz. A harcok akkorra már a város határában folytak, és ő már nem tudott eljutni a jelentkezési helyre, ezért estefelé visszafordult, hogy
hazatérjen. A haza vezető úton a Hugyagot Szécsénykovácsival összekötő, az Ipoly felett a XIX. század végén épített vashídon átkelve a hidat felügyelő német katonák sürgették, ugyanis az aláaknázott hidat az előrenyomuló szovjet csapatok előtt felrobbantották. Így ő volt az utolsó, aki ezen a hídon átkelt a folyó egyik partjáról a másikra.
rendszerváltás után, de főleg az új évezred beköszöntével ebben a régióban is megnőtt az igény a háborúban lerombolt hidak újjáépítésére, hogy a régen elsza-
schengeni övezethez történt csatlakozás után, amikor is a határ bármely ponton átjárhatóvá vált egyre több, az Ipoly által elválasztott „szomszéd“ igyekezett kapcsolatot teremteni a folyón keresztül. Így történt ez május elején Hugyag és Szécsénykovácsi önkormányzatai között is, ahol eldöntöttük, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok részére a régi hídpillérre támaszkodó átjárót építünk fel. A
kított, azelőtt szorosan együttműködő és egymás mellett élő települések és emberek újra egymásra találjanak. Ennek az együttműködésnek elsőként a
Talán örökre el is felejtettem volna ezt a történetet, hisz édesapám nagyon sok történetet mesélt nekem, ha a sorsom nem ebbe a kicsi nógrádi faluba Szécsénykovácsiba - sodor engem, hogy itt letelepedve alapítsak családot. A
Magyarország és Szlovákia közötti történelmi átkelőhelyeken létesített turista átjárók nyitottak lehetőséget. A
döntést tett követte, és alig három hét alatt felépült az átjáró, amelyet június 28-án, Hugyag község falunapján átadtunk használatra. A hídavatáskor természetesen évekkel ezelőtt elhunyt édesapám régi története jutott eszembe, és ő most felülről szemlélhette, hogy ott, ahol ő jött át száraz lábbal utolsónak az Ipolyon, most én tehettem meg elsőnek ezen az új hidacskán. Filip József
Közélet
2008. július
Kürtös 7
Dobóruszka üzenete: a falak ereje a védők lelkében van! Hónapok óta hallani a honi magyar sajtóban a híreket, hogy feltételezhetően a család dobóruszkai kriptájában megtalálták és azonosították Dobó István, egykori egri várkapitány földi maradványait. A család által emelt templom belsejében, a gyönyörű szarkofágban, melynek tetején a hős kapitány márványba faragott, egész alakos domborműve látható, adott végső nyughelyet a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjának. Az újratemetés hírére a Kárpát-medence magyarságának
színe-java felkerekedett, hogy június végén fejet hajtson Dobó István földi maradványai előtt. Így tette ezt a Szent György Lovagrend felvidéki képviselete is, akik Csámpai Ottó nagyprior vezetésével, Molnár László, Balogh Gábor, Hrubík Béla és Beke Zoltán összetételben elkísérték utolsó útjára a hős védőt. Vajon úgy ragyognak-e az égen az egri hősök csillagai még mindig, mint régen? A kérdés azért fontos, mert az egri várvédők akkori hőstette egy jó időre visszaverte, megállította a török előrenyomulását. Az alig több mint kétezer védő állt szemben a huszonötszörös túlerővel. A várkapitány, Dobó István, amikor
összehívta a védőket, beszédében a magyar történelem nagy pillanataira jellemző tisztánlátással adta a tudtára mindenkinek, hogy aki a vár megadásáról beszél, a törökkel egyezkedik, vagy
akaratnak, tisztességnek, bátorságnak. A templomi szertartást követően a templomkert bejáratánál emlékoszlop avatására került sor. Az oszlopot a jabloncai Pekár József és fia faragta. A felszentelést követő beszédben a község polgármestere kérte a jelenlévőket, vigyék el Dobóruszka üzenetét a Kárpát hazá-
egyéb módon elárulja a védőket, az halállal fizet tettéért. Dobó tudta, hogy a vár ereje nem a falak vastagságában, hanem a védők lelkében van. Így szólt a vár védőihez: „Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar
nevet.“ A töröknek akkor, ott, nem sikerült elfoglalni a várat, és ez a lélekben rejlő erőről tanúskodik. Az újratemetésre felsorakozott zászlós menet, Magyarország történelmi zászlóinak árnyékában, méltóképpen adta tudtára a világnak, hogy egy olyan ember földi maradványait kísérik utolsó útjára, aki példaképe lehet az emberi
ban szétszóródott magyaroknak. A falak ereje az emberekben van. A végvárak ereje a mi hitünkben van, hogy elhiszszük-e, meg tudjuk védeni a várat! A végvárainkat. Vajon úgy ragyognak-e az egri védők csillagai, mint régen? - tettem fel a kérdést az írás elején. Nekem, nekünk, akik ott voltunk, bizonyosan. Bár
az MKP Országos Tanácsának ülése ugyanezen a napon zajlott Pozsonyban, mégis sajnáltam, hogy egyetlen szlovákiai magyar parlamenti képviselőnk sem tartotta fontosnak a megjelenést ezen a szertartáson. Úgy látszik, az egri csillagok ragyogása Pozsonyból már nem látható. Palócz
Közélet
8 Kürtös
2008. július
A MAGYAR KORONA TITOKZATOS TÖRTÉNETE (Folytatás az 1. oldalról)
AZ ELVESZETT KORONA
A Harmadik Birodalom elbukott, Európában elhallgattak a fegyverek. A békekötés után megindultak a stabilizációs célokat szolgáló folyamatok, így a Magyarországról nyugatra hurcolt műkincsek, illetve a Nemzeti Bank aranyés ezüstkészlete visszatért az országba a Szent Korona azonban amerikai kézen maradt. A regáliák jogi helyzete ugyanis komoly különbséget mutatott az egyéb, a németek által hadizsákmánynak minősített, majd az amerikai hadsereg által lefoglalt vagyontárgyakkal szemben. Az 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltak szerint az amerikai fél kötelezettséget vállalt a német csapatoknál talált műkincsek és aranykészletek visszaszolgáltatására - a Szent Korona azonban nem ilyen módon került az Egyesült Államok kormányához. A koronát és a regáliákat ugyanis nem a német hadseregtől zsákmányolták - azokat a törvényesen beiktatott, legitim koronaőrség tagjai vitték ki az országból, majd adták át a 7. hadseregnek. Miután a klenódiumok jogi státusára nem volt érvényes a hadizsákmány kifejezés, már ekkor valószínűsíthető volt, hogy jelentős bonyodalmak támadhatnak a láda visszajuttatása körül - azt azonban a leginkább borúlátó emberfők sem gondolhatták, hogy mily szövevényes és hosszadalmas, évtizedeken át ívelő procedúra előtt állnak. Az első hivatalos jegyzék, melyben a magyar kormány a Szent Korona visszaadására szólította fel az Egyesült Államok kormányát, 1945. június 27-én kelt. Az amerikai ügyvivő válaszlevelében leszögezte, hogy „...az Egyesült Államok kormányának semmiféle kifogása
nincs a relikviák Magyarországra való visszaszolgáltatása ellen, és hajlandó azokat Magyarország képviselőjének átadni a restitúciós egyezmény megkötése után...“. A Gyöngyösi János külügyminiszter által jegyzett levél tehát kedvező választ eredményezett, ám az elvi állásfoglalás még korántsem jelentette azt, hogy az amerikai kormány belátható időn belül ténylegesen elrendezi a Szent Korona visszajuttatásával kapcsolatos kérdéseket. Másfél évvel később, 1947 januárjában újabb hivatalos jegyzéket vehetett át az amerikai kormányzat, melyben a magyar állam megismételte a korábbi kérést. Meglepő választ kaptak: az amerikai tárgyaló fél jogi problémákra hivatkozva elutasította a Szent Korona visszaszolgáltatását, és arra hivatkozott, hogy az adott körülmények nem alkalmasak a relikviák átadására. Talán meglepőnek tetszhet, de a Szent Korona visszaszolgáltatása körüli bizonytalanság legfontosabb kiváltó oka a magyar politikai vezetés félhivatalos közléseiben rejlett. 1946-ban az amerikai kormányzat megkereste Nagy Ferenc miniszterelnököt, és a hivatalos diplomáciai eljárás mellőzésével kérdezték meg tőle, hogy vajon mit tegyenek a szent relikviákkal. Nagy Ferenc azt válaszolta, hogy a Szent Korona visszaadása könynyen előidézhet egy kommunista hatalomátvételt, így államférfiúi felelősségének tudatában, az adott politikai körülmények közt nem támogathatja az aktust. Az esztergomi érsekké kinevezett Mindszenty hasonló választ juttatott el az amerikai kormány képviselője felé. A
rájuk nehezedő történelmi felelősség tudatában tehát még a magyar vezetés sem támogatta a Szent Korona visszaadását - a kommunista hatalomátvétel után pedig az egyébként is kiegyensúlyozatlan belpolitikai helyzet immáron katasztrofálisra váltott. Szóba került, hogy a Szent Koronát és a regáliákat átadják a Vatikánnak. Az amerikai fél a legnagyobb titoktartás közepette tolmácsolta kérését, ám a katolikus egyházfő nem kívánt vesződni a relikviákkal, így a javaslatot elutasította arra hivatkozva, hogy a magyar korona nem katolikus műtárgy, így vatikáni elhelyezése mellett semmiféle érv nem szól.
1952 szeptemberében az amerikai külügyminisztérium - megannyi bizonytalan félmegoldás után - hivatalos döntést hozott a Szent Koronáról, melynek értelmében a magyar koronaékszerek számára a Kentucky államban lévő Fort Knox erődben kell tartós elhelyezést biztosítani. Az amerikai kormány tehát úgy döntött, hogy belátható ideig magánál tartja a koronázási ékszereket, és nem adja azokat vissza az orosz érdekszférába tartozó Magyarország kommunista kormányának, mindemellett saját erőből gondoskodik a regáliák megfelelő elhelyezéséről és óvásáról.
A SZENT KORONA VISSZASZOLGÁLTATÁSA A Szent Korona és a hozzá tartozó drágaságok kiadását célzó diplomáciai folyamatok csak 1976-ban, James Earl Carter elnökké választása után kaptak friss lendületre. A restitúciós folyamat szempontjából korántsem elhanyagolható körülmény, hogy James Carter elnök a külügyi tárcát egy feddhetetlenül becsületes személyre, Cyrus Roberts Vance-re bízta, míg a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra a lengyel származású Zbigniew Brzezinskit nevezte ki. Az új kormányzat részletesen foglalkozott a kelet-európai országok kérdésével. Egy, a külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács tagjaiból
felállított különleges bizottság tanulmányokat készített a térségről és a térség országairól, Brzezinski pedig azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki részletes programokat. A bizottság döntése szerint az Egyesült Államok a jövőben leg-
inkább a Szovjetuniótól kevésbé függő, nagyobb belpolitikai szabadságot élvező országokra fog koncentrálni, melyeket kiemelt elbánásban részesít. A tanulmányok értékelését követő megbeszélések során három ilyen országot neveztek meg: Lengyelország, Románia és Magyarország. Mindemellett egyéb forrásokból is érkeztek olyan üzenetek, amelyek a restitúciót sürgették: Carter elnök beiktatása után több képviselőtől is kapott olyan leveleket, amelyekben a kongresszusi tagok a Szent Korona mihamarabbi visszajuttatása mellett érveltek.
Közélet
2008. július
Kürtös 9
A SZENT KORONA VISSZASZOLGÁLTATÁSA James Carter elrendelte a relikviák átadására vonatkozó előkészületek végrehajtását. Abban már a kezdetektől egyetértettek, hogy az átadást bizonyos feltételekhez kötik, melyek közt az is szerepelt, hogy a magyar államnak biztosítékot kell adnia arra nézve, hogy a Szent Koronát ki fogják állítani. 1977 nyarára tehát elhárultak az akadályok, és az amerikai fél megkezdte a restitúciót szabályzó szerződés előkészítését. Új diplomatát neveztek ki a budapesti nagykövetség élére, akinek feladatául a budapesti helyzet felmérését és a kormányközi tárgyalások megkezdését jelölték ki. Philip M. Kaisert június 30án iktatták be hivatalába, jelenléte pedig ugyancsak kedvező hatást gyakorolt a tárgyalási folyamatokra.
A diplomata tudatta a helyettes külügyminiszterrel, Nagy Jánossal, hogy az amerikai fél üdvösnek tartaná, ha az átadáskor jelen lévő bizottságok nemcsak a kormány tagjaiból állnának fel, hanem a tudományos élet és a magyar nemzet is képviseltetné magát, illetve rámutatott, hogy az amerikai fél véleménye szerint a Szent Korona újfent a budai várban lelhetne otthonra. A magyar külügynek távirat formájában kellett válaszolnia az amerikai megkeresésre. Ez megtörtént. Az amerikai fél kidolgozta az aktus részleteit, döntött a delegátus személyi összetételéről és az átadás körülményeiről, majd a megszövegezett dokumentációkat James Carter felé továbbította - az Egyesült Államok elnöke pedig kézjegyével szentesítette az
oly sokáig halogatott tervezetet. 1977. október l-jén Cyrus Vance amerikai külügyminiszter felszólalt az ENSZ gyűlésén, és hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya a kétoldalú kapcsolatok további javítása érdekében indítványozza a Szent Korona és a hozzá tartozó regáliák viszszaszolgáltatását.
... AMI ERKÖLCSILEG HELYES A Budapesten folytatott előkészítő tárgyalások során a felek megegyeztek abban, hogy az átvétel előtt egy magyar szakértői delegáció az Egyesült Államokba utazik, ahol azonosítja a Szent Koronát és a regáliákat, felméri azok állapotát, és elvégzi a szállítást megelőző előkészületeket. A Szent Korona és a hozzá tartozó drágaságok azonosítására december 14én került sor, az aktuson a magyar szakértőkön kívül több amerikai szakember, illetve egy fotográfus is részt vett. Délután kettőkor nyitották fel a ládát, és napvilágra került a Szent Korona: a szakmai delegáció tagjai lélegzetvisszafojtva szemlélték a páratlan relikviát. A magyar küldöttek megnyugvással tapasztalták, hogy a koronázási ékszerek állapota megfelelt az elvárásoknak, ami azt mutatta, hogy az amerikai fél kellő gondossággal övezte a Szent Koronát. A jogarról leesett csüngőt visszaakasztották, a Szent Korona abroncsáról levált gyöngyöket visszaillesztették, illetve felajánlották, hogy a magyar fél rendelkezésére bocsátanak egy méretben és színben odaillő igazgyöngyöt, hogy pótolhassák az elveszett darabot, ezáltal tegyék teljessé a hiányos díszítő sort. A magyar szakmai küldöttség a legnagyobb megelégedéssel nyugtázta a Szent Korona állapotát, és elismeréssel nyilatkozott a regáliák kezelésével megbízott amerikai szakemberek hozzáértéséről. Mindeközben mind a magyar, mind az amerikai kormány meghozta az átadási ceremónián részt vevő delegációk személyi összetételére vonatkozó döntéseket. A diplomatákból álló csoporton kívül számos magán- és két egyházi személy is helyt kapott a delegációban, illetve az Amerikában élő magyarság is
képviseltette magát Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzor, Elmér Charles (vagyis Károly Elemér), Gombos Zoltán laptulajdonos és Deák István professzor, a Columbia Egyetem Keleteurópai Intézetének igazgatója személyében. A Magyarországot és a magyar népet képviselő csoportot az Országgyűlés elnöke, Apró Antal vezette. A mintegy kétszáz főt számláló listára felkerültek még az MTA és az írószövetség prominens képviselői, a Szakszervezetek Országos Tanácsának kiválasztott tagjai, a Magyarok Világszövetségének képviselői, a sajtó megbízottjai, illetve számos magánszemély. A Szent Koronát Budapesten barátságtalan, komor időjárás fogadta. A repülőtér betonján felsorakozott díszőrség tagjai kitartóan dacoltak a hideg széllel, miként a katonazenekar is rendíthetetlenül játszott. A regáliákat a Parlamentbe szállították, ahol kiemelték őket a ládából. A szakértők azonosították az egyes tételeket, majd hitelesítették az átadási jegyzőkönyvet. A Szent Korona és a koronázási ékszerek hivatalos átadási ceremóniája a Parlament kupolacsarnokában, január 5én, 16.00 órakor vette kezdetét. A magyar és az amerikai himnusz után az Egyesült Államok külügyminisztere, Cyrus Vance emelkedett szólásra. A
diplomata, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Szent Korona visszajuttatásában, felolvasta James Carter elnök hivatalos levelét. „A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amit megóvni a második világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt. Ebben a tettben a két nép barátságának megerősítését látom.“ Maga az amerikai külügyminiszter az alábbi szavakkal fejezte ki a ceremóniával kapcsolatos érzelmeit: „Ennek a történelmi és egyházi kincsnek, amely csaknem ezer évig központi szerepet játszott a nemzet történelmében, Magyarországon a helye.“ Kivételes pillanat volt. Az egybegyűltek mély, őszinte meghatottsággal hallgatták Cyrus Vance szavait, majd amikor az amerikai külügyminiszter hivatalosan is átadta a koronázási ékszereket Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének, a delegáció több tagja fakadt sírva - az Írószövetség által delegált Illyés Gyula, miként oly sokan mások, megkönnyezte az átadás ceremóniáját. Az amerikai magyarság képviseletében jelen lévő Szent-Györgyi Albert profeszszor utólag így nyilatkozott a történtekről: „Úgy látom, nem csak a koronát hoztuk vissza Magyarországnak.“ Magyarország Szent Koronája, nemzetünk mítoszokkal övezett szimbóluma közel 33 éves távollét után végre visszaérkezett hazájába. Oda, ahová mindig is tartozott, és ahová mindig is tartozni fog. Miként azt Révay Péter koronaőr vetette papírra 1613-ban: „Ahol a Korona, ott van Magyarország.“ Összeállította Balogh Gábor
Közélet
10 Kürtös
„HOGY
1. Csábi Borfesztivál Szűkebb pátriánk híres bortermelő vidékei közé tartozik Csáb is, ahol a település jó fekvésű szőlősdombjain már a múltban is sokan foglalkoztak szőlőtermesztéssel, és máig keresettek a csábi borosgazdák pincéiben található minőségi borok. Idén a Gerusa Polgári Társulás és Csáb község szervezésében első alkalommal tartottak nagy érdeklődéssel kísért Borfesztivált. Helyi és környékbeli bortermelők állították ki tavalyi és korábbi évjáratú fehér- és vörösboraikat. Két öttagú szakmai zsűrire 68 borminta értékelése várt. Június 28-án, a 14. Csábi Falunap keretében került sor az eredményhirdetésre. Celleng András, az 1. Csábi Borfesztivál főszervezője ismertette a bírálóbizottság értékelése alapján az arany-, ezüst- és bronzérmes borok jegyzékét. Aranyérmet kapott az ipolynyéki Zsigmond Gábor sauvignon blancja, a csábi Czafík Sándor szentlőrincije, a nagykürtösi Agro-Movino Rt. cabernet sauvignonja, a csábi Agrovino Rt fehér burgundija, a nagykürtösi Ježík Vendelín kékfrankosa, Czafík Sándor cabernet sauvignonja és Zsigmond Gábor vörös traminija. A kiállításon a fehérborok győztese címet Zsigmond Gábor aranyérmes sauvignon blancja kapta, míg a vörösborok kategóriájában Czafík Sándor szentlőrincije. Csáb község polgármesterének díja is Czafík Sándor díjgyűjteményét gazdagítja.
2008. július
M I N D E N K I L Á S SA . . . “
Míg korábban kétnaposra szokták szervezni Csábon a falunapi rendezvényt, idén egy nappal megtoldották, és így június 27-28-29-én került sor a „Hogy mindenki lássa, milyen sokoldalúak vagyunk...“ jelszó jegyében az immár 14. Falunap rendezvénysorozatra a községi hivatal, a helyi plébániahivatal, a Gerusa Polgári Társulás és a Csemadok helyi alapszervezete szervezésében. Valóban sokoldalúság jellemezte a rendezvényt, amelynek első napján, pénteken zajlott az 1. Csábi Borfesztivál. Szombaton kora délelőtt kezdődött a sportpályán a gyerekek számára összeállított sportnapi program. Fiataloknak, zenekedvelőknek szólt a THE BEATHEADS együttes esti koncertje a szabadtéri színpadon, és természetesen az azt követő táncmulatság is a FENIX zenekarral. Vasárnap délelőtt két fontos eseménye is volt az ünnepi szentmisének. Novák József helyi plébános emlékezett a csábi templom felszentelésének 240. évfordulójára, és a szentmise keretében felszentelte a templom új orgonáját. A szentmisét követően a Fischer Annie ösztöndíjas Horváth Márton Levente pudapesti orgonaművész mutatta be az orgonaszentelésre szerzett kórusművét, közreműködött a budapesti HALASTÓ kórus és a Csábi Szeder Fábián Dalegylet Tóth Árpád karnagy vezetésével.
„Visegrádi négyek“ találkozója A 14. Csábi Falunap ünnepélyes színfoltja volt a „visegrádi négyek“ találkozója. Mint arról már korábbi lapszámaink egyikében hírt adtunk, Csáb község önkormányzata kölcsönös együttműködési szerződés aláírását szorgalmazza a csehországi Podivín és a lengyelországi Szaflary városokkal, valamint a magyarországi Herencsény testvértelepüléssel. A falunapi
Délután a focikedvelők a helyi futballcsapatok /Redos, B-csapat, Norton, Öregfiúk/ hagyományos Lászlókupa mérkőzéseit követhették figyelemmel a sportpályán, míg a szórakoztató programokra vágyók a szabadtéri színpadon egymást váltó gyermek és felnőtt szereplők bemutatkozásának tapsolhattak. A csábi alapiskola és óvoda növendékeinek összeállítását a lukanényei Crazy Dancers tánccsoport fergeteges műsora követte. A Szeder Fábián Dalegylet és a Halastó kórus színvonalas produkciója érthető, hogy mindenekelőtt az igényesebb nézők érdeklődését keltette fel, míg a balassagyarmati Dorisz énekesnő ismert slágerek előadásával sokak tetszését kiváltotta, hasonlóképpen a lukanényei citerazenekar is. Míg más években rendszeres vendégszereplője volt a falunapi rendezvénynek a Slovenská Ľupča-i Partizán Néptáncegyüttes,
ezúttal a Krtíšan Dal- és Táncegyüttes mutatkozott be jó összeállítással a nézőknek. Viszont nem hiányzott az idei programból sem a Triász Varietas operettösszeállítása, sem a herencsényi Hagyományőrző Csoport és a Búzavirág női éneklőcsoport fellépése, és nagy tapsot kaptak az utolsónak színpadra lépő bongoshow előadói is. Mint minden évben, ezúttal is a több mint harminc, értékesebbnél értékesebb tomboladíj kisorsolásával zárult a rendezvény. Ezt azonban még megelőzte a 1. Csábi Borfesztivál hivatalos eredményhirdetése, és a László-kupa átadása a tornagyőztes Öregfiúk csapatkapitányának. Az oldal anyagát írta Bodzsár Gyula
ünnepségen a podivíni polgármester egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, de Szaflaryból jelen volt Pawel Cetera elöljáró-helyettes, Barbara Magdziak, az önkormányzat alelnöknője, Marek Jachymiak és Zbigniew Stram, a hivatal dolgozói, valamint Jusztin Józsefné, Herencsény polgármester asszonya. A színpadon Bodzsár Gyula műsorvezető mutatta be és Zatyko Ferenc, Csáb polgármestere köszöntötte a vendégeket.
2008. július
ÜNNEPELTEK
Közélet
Kürtös 11
AZ INÁMIAK
A település első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából június 28-án nagyszabású falunapi ünnepséget tartottak Inámban. A délelőtti ünnepi szentmisét a falu szülötte, Buday Károly ipolyvarbói esperes-plébános celebrálta a néhány évvel ezelőtt belsőleg szépen felújított Szent Györgytemplomban, ahol kedves színfoltjai voltak az istentiszteletnek a rimóci fúvószenekar kíséretében felcsendülő egyházi énekek. Kora délután a szabadtéri színpadon Nagy József polgármester ünnepi köszöntőjével vette kezdetét a túlnyomórészt népművészeti anyagból összeállított műsor. Ünnepi köszöntőjében a polgármester felidézte röviden az elmúlt évek, évtizedek alatt a falu társadalmi, gazdasági és kulturális életében történt fontosabb eseményeket, történéseket, változásokat, és köszönetet mondott mindazoknak, akik tudásukkal vagy munkájukkal hozzájárultak a község szellemi és anyagi gyarapodásához. Nagy Szilvia egyetemista Inám történetét, múltját ismertette a hallgatósággal. Ezt követően Dr. Szatmári Sarolta, a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese és Hladony Sándorné, a Fidesz újpesti szervezetének képviseletében köszöntötte az ünneplő inámi polgárokat. A két jeles vendég köszöntőjének hátterében az áll, hogy az inámi éneklő asszonyok gyakran szerepelnek az imént említett intézménynek helyet adó Vajdahunyadvárban rendezett népművészeti programok műsora i b a n . A z inámi önkormányzat pedig baráti kapcsolatokat ápol az újpesti önkormányzattal. Ami pedig a rendezvény estébe nyúló szórakoztató műsorát illeti, ezúttal sem hiányoztak a színpadról a nyitó műsorral kedveskedő helyi óvodások és iskolások, utána pedig hagyományosan a szép inámi népviseletbe öltözött Hagyományőrző Csoport jó hangú asszonyai léptek fel. Ipolynyéki szüreti hagyományokat elevenítettek fel a színpadon az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kisdiákjai. Új repertoárral jelentkezett a Csemadok Inámi Alapszervezetének Kéknefelejcs női énekkara, őket az ipolyvarbói és őrhalmi közös női éneklőcsoport követte a sorban, majd az ipolybalogi Lenicky Erik ifjú citerás kápráztatta el csodálatos játékával a közönséget. Nagy taps kísérte a rimóci Hagyományőrző Csoport énekekkel és táncokkal tarkított összeállítását a rezesbanda kíséretében. Sikerrel mutatkozott be a közönségnek Sirakról Oroszlány János harmonikás, az
ipolykeszi Básti János n ó t a é n e k e s, aki gyakran szórakoztatja a kispesti Vigadó vendégeit is. Nem első alkalommal szerepelt az inámi szabadtéri színpadon a néphagyományok megőrzésén és azok bemutatásán buzgólkodó ipolybalogi Bukréta Palóc Asszonyok Hagyományőrző Csoportja, miként Cserháthaláp testvérközség Népdalköre sem. Szívesen látott vendégek a bussai női énekkar tagjai is, akik ezúttal is hozták jó formájukat CD-zenekaros kísérettel előadott örökzöld slágereikkel és pesti dalaikkal. Kiss György vezetésével működik az ipolyszakállosi Szignál zenés-táncos együttes, amely méltán aratott sikert igényes produkciójával. Az ipolykeszi Páldi József, az ipolynyéki Szabó Erzsi és a budapesti Klátik Szörény közreműködésével könnyűzenei összeállítással zárult a Bodzsár Gyula által vezetett szórakoztató műsor.
Kétségtelenül a falunapi ünnepség fénypontjának számított a hatalmas érdeklődéssel várt és kísért REPUBLIC-koncert a helyi sportpályán, ahol mintegy kétezren tapsoltak a változatlan népszerűségnek örvendő magyarországi együttesnek.
Mozaikok a község múltjából * Inám első okleveles említése 1258-ból való. * A község hajdani birtokosai közé tartozott az országbírói ítélőmester, Verbőczi István. * 1539-ben Zápolya János királytól a Bolgár család nemesi címerről szóló okmányt s kuriális telekkel járó adománylevelet kapott. * A törökpusztítás után, 1664-ben a falu lakatlanná vált, de hamarosan újra benépesedett. * 1709-ben megyegyűlést tartottak a faluban. * 1713-ban pestisjárvány tizedelte a lakosságot. * 1848-ban hatan vonultak be a honvéd hadsereg soraiba a faluból. * Sőtér Kálmán, a kiváló magyar méhész és szakíró hajdan Inámban vásárolt birtokot, 1874-ben itt építette ki országos hírű méhészetét. -bgy-
Múltidézõ
12 Kürtös
2008. július
Gondolatok a múltról és a jelenről Ünnepi csend tölti ki a templom előtti kis teret. A hatalmas hársfák zúgása sem zavarja a gondolataiba merülő embert. Kellemesen lehet ücsörögni a kerti lócákon. Nézni a tájat, az ezüstösen csillogó levelű fát. De szép is ez a táj. Az a fa régen nem volt ott. Más volt a táj. Középen domb emelkedett. Ott állott a Szent János-szobor. Alias: Jánoska. Mögötte mély vízmosás kanyargott. Azon túl líceumbokrok határolták a temetőt. Az úri temetőt. Máig sem tudom, miért volt úri temető. Talán azért, hogy oda csak nagy ritkán temettek halottat. Néha. Úri családból származót. Különben az a dimbes-dombos terület nekünk, gyerekeknek kiváló játszó- és búvóhely volt. Díszbokrokkal, évszázados akácfákkal. Semmi sem a régi. Szent Jánost kitelepítették. Az általa évszázadokon át őrzött dombot betúrták a vízmosásba. A líceumbokrokat kiirtották. Helyette az út bal oldalán aprólevelű hársfákat ültettek. Gyorsan növő fák ezek, a szláv népek kedvelt fái. Ilyenkor, virágzás idején csodálatos illattal töltik
ki a tájat. Igaz, van konkurencia is. A Hirschfeld-kastély körüli gesztenyefákat szintén hársfákkal pótolták. Mint hatalmas színházi függöny takarják az iskolát, a templomot. Alig látható valami gyermekkorom domináns épületéből, a templomból. Már nem az egyetlen kiemelkedő épület a falu felett. Micsoda kilátás nyílt a toronyból a falura, a tájra. Déli irányba a Naszály-hegy hármas dombja volt látható. Jobbra a Börzsöny a Csóványossal. Lejjebb a drégelyi vár romjai. Balra a Szanda hegyes csúcsai. Keletebbre Balassagyarmat. Északra nem néztünk. Arra hegyek és erdőségek zárták el a kilátást. Déli irányba vonzódtunk. Nyáron az Ipolyra fürödni. Mi, gyerekek nem értettük, azon túl is magyarok élnek, mégsem mehetünk oda. Miért nem szabad? Tiltott terület volt. Trianon megtiltotta 1920-ban. Hivatalosan. Határt húzott Kis-Trianonban a NAGY Politika, az angol, a német, az USA és a francia. A franc bele most és mindenkoron. Főleg az utóbbiba. De mi mégis itt vagyunk. Élünk és
nosztalgiázunk. A többi már elment. A térképrajzoló Clemanseu is. Ő a fő fűtőember a pokolban. A többi az alfűtő, esetleg helyettes. De ezek még ott is kiváltságosak. Jogosan kerültek oda. A többi, aki fortyogott a múltban történtekért, azokat oda segítették 1945 után. Még később is. Most egyelőre megelégednek, hogy a „za Dunaj“ küldenek. Na, jó. Hagyjuk ezt. Nyugi. Ami fáj, az a nemzeti kisebbség egységének repedezése. Inog, recseg a hazai magyar politika. Meghajlott derekunk is repedezik, akárcsak a szentély fölötti boltozat. Hát, mi lesz? Ülünk, bámulunk és várunk. Fogytán minden, a nyelv, amit anyáinktól örököltünk, a vallás, ami összetartott, a gyermek, aki megmaradásunk záloga. Fogytán a béketűrés, és minden. Ah, nem ücsörgök itt tovább, megyek haza. Megnézem a Markízán, milyen a homokállás, meddig dugjuk fejünket a homokba. J.B.
Egy neves orvos emlékének Több mint negyedszázadig volt Dr. Balla Zoltán Ipolynyéken körzeti orvos. Tíz évvel ezelőtt, 1998. május 19-én adta vissza lelkét Teremtőjének Ipolyságon. Többen tudták róla, hogy orvos volt, azt azonban csak néhányan, hogy jóval „több“ volt mint orvos. E többlet inspirálta tollunkat, amikor megpróbáljuk elhelyezni alakját a honti régió neves orvosainak, személyiségeinek panteonjában. Dr. Balla Zoltán Ipolyságon született 1909. március 27-én Balla István szobafestő és Elek Mária fiaként. Szülővárosában érettségizett, majd a prágai Károly Egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1933-ban. Pár évig az ipolysági kórház belgyógyászatán dolgozott. 1939 és 1944 között körorvos, 1945-ben rövid ideig magánpraxisa volt, majd 1946-tól nyugdíjaztatásáig, 1972-ig Ipolynyéken volt körzeti orvos. E „szokványos“ életút adatait melyek megtalálhatók a Ki kicsoda Kassától Prágáig? /Babits Kiadó, 1993/ c. életrajzi lexikonban - egészítsük ki a „többlettel.“ Dr. Balla már fiatal orvosként eljegyezte magát egy másik tudománnyal is, a fonetikával, a hangképzés tanával. Erről így vallott 1992ben a Heti Ifi c. lap hasábjain: „1933tól... mélyrehatóan foglalkozom a hangképzés problematikájával, nyelvé-
szettel... Sokáig foglalkoztatott, hogy lehet a hangokat felhasználni szóalkotásra. Végigszaladtam az ábécén, és rájöttem minden egyes hang természetes jelentésére, ami tulajdonképpen a képzésének megfelelő valami. Aszerint, hogy a nyelvet hajlítjuk vagy laposítjuk, előretoljuk vagy szélesítjük, annak megfelelően bizonyos alaki értéke van a hangnak. Azt is észrevettem, hogy ezek a hanghatározmányok egyeznek a geometria alapábráival... A hangok alakjával ki lehet fejezni a tárgyi alakot. Mikor ezt felfedeztem, 24 éves voltam. Rájöttem, hogy betekintést nyertem az ősnyelv titkaiba... Ez a nyelv sokkal logikusabb és természetesebb volt, mint a mai nyelvek. A nyelvek közös eredetét teljes bizonysággal igazolhatom. Merem állítani, hogy az összes nyelvet közös nevezőre tudom hozni a tisztázott fonetikai alappal.“ Sajnos az 1930-as évek, majd a második világháború kitörése nem tették lehetővé, hogy doktorunk tudományos fórumok előtt is megvédhesse tételeit. Mire 1946-ban pesti barátja, dr. Schroeder Attila segítségével sikerült kiadni A szemléletes gondolkozás logikája /Természetes A-B-C/ c. könyvét, doktorunknak már nem eszméiért, hanem a puszta létéért kellett megküzdenie. „Szüleimet üldözték kulákságukért, engem és csalá-
domat vallásos meggyőződésünkért“ emlékezik dr. Balla 1946 nehéz napjaira a Remény hasábjain 1991-ben. Így könyve - az egy évvel korábban megjelent „Lesz-e kiút az általános kultúrválságból“ c. művével együtt - a „nem kívánatos könyvek" listájára jutott az egyre jobban a kommunista ideológia hatása alá kerülő Kárpát-medencében. Úgy halt meg, ahogy élt, csendesen írta róla a Honti Lapok nekrológja. Közeledik születésének centenáriuma 2009. március 27-e. Próbáljuk meg megtörni e csendet - például a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban és másutt elhelyezett fonetikai írásai kiadásával. /Dr. Kiss László - Honti Lapok/ A szerk megjegy.: Mivel dr. Balla Zoltán közel 40 éves orvosi pályafutásából 26 évet Ipolynyéken töltött köztiszteletben álló és nagy tudású körzeti orvosként, a község önkormányzata bizonyos anyagi támogatásban részesíthetné a fenti írás szerzője által említett fonetikai tanulmányok kiadását, és halálának századik évfordulóján pedig emléktáblát állíthatna a település egykori neves személyiségének emlékére.
Múltidézõ
2008. július
B US SA I
Kürtös 13
BA R A N G O L Á S O K
Kiváló helytörténészünk, Csáky Károly a Nógrádi tájakon c. honismereti olvasókönyvében több helyen is szóba hozza a gazdag történelmi múlttal bíró Bussát, amelynek neve már 1248-ban ebben az alakban fordult elő, s 1332-ben már fennállott római katolikus plébániája. Bussáról Mocsáry azt írja, nevezetes volt ezen népes magyar falu hajdan, főképpen a Törökök és a Tatárok idejében... Állt ugyanis egykor itt egy tornyos és kőfalakkal békerített oltalom hely, amelyről Tinódy Lantos Sebestyén históriás énekben emlékezett meg, írja a szerző, majd így folytatja: De hogy is ne emlékezett volna, amikor a tornyot és palánkját védő vitéz Tercsy Mihály hősiessége még az ellenséget is ámulatba ejtette. A maroknyi csapat, amely kilátástalanabb helyzetben volt, mint Drégely, nem menekült el, a végsőkig védte őrhelyét. Ali basa először csak Arszlán béget küldi háromszáz törökkel ostromra, s csak miután a béget a vár védői egymás után többször is visszaverik, vonul ő maga a szécsényi táborból kapott segítséggel, mintegy kétezer főnyi sereggel Bussára. Ágyúkkal veszi ostrom alá a tornyot, az erődítményt rommá lövi, az életben maradt védőket a kapitánnyal együtt azonban szabadon engedi, méltányolva rettenthetetlen vitézségüket. Az erődítménynek ma már nyoma sincs, Mocsáry azonban még azt írja, hogy az Ipoly partján, a malomhoz közel az erőd fundamentom falainak kevés maradványai még megvannak. Azóta ezeket is szétszórta, betemette az idő, a hősök példájának életben tartása viszont csak rajtunk múlik - fejezi be az erődítmény történetével foglalkozó sorait a szerző. A bussaiakon valóban nem múlik, hiszen nagy becsben tartják ma is a már sokszor felújított Szent Mihály-kápolnát, amelynek történetét nemrégiben mesélte el a 82 éves Végh Anna néni, amikor Bussán járva a település szakrális emlékei iránt érdeklődtem. Felhívta a figyelmemet, hogy 2000 júliusában egy rövid írás jelent meg a jubiláló kápolnáról Vámos László tollából a Remény c. katolikus hetilapban. A Szlovák Rádió magyar adásának egykori szerkesztője, aki a közelmúltban távozott az élők sorából, a következőket írta a szóban forgó kápolnáról: „1550. július 12-én a bussai vár területén épült az a kápolna, amelyben egy szoborcsoport látható: Szent Mihály főangyallal, amint a bussaiakat védi. A török veszélytől fenyegetett mintegy 400 várvédő, asszonyok és gyermekek, Tercsi Mihály, Szuhay István és Nagy András várkapitánnyal,
ill. vitézekkel az élen, Szent Mihályban bízva remélték életben maradásukat. Két évig ellenálltak Ali pasa kétezres seregének. A harcok szünetében buzgó imával kérték védőszentjüket, mentse meg őket a végső pusztulástól. A sok-sok könyörgés meghallgatásra talált. A törökök ugyan bevették a várat, de minden magyar vitézt és foglyot bántódás nélkül szabadon bocsátottak. Megmenekültek a környék lakói is. A bussaiak 450 év múltán is szívükben hordozzák ezt a történelmi eseményt. A temetőben vezető út mentén lévő kápolnánál emlékeznek a csodatevő Szent Mihályra. Az elmúlt évszázadokban közadakozásból újra és újra felépült romjaiból. Legutóbb Macho József plébános és a helyi önkormányzat kezdeményezésére restaurálták.“ Egyébként a Temető utca végén, közel az egykori kaszárnyához áll Nepomuki Szent János szobra. Mint azt Anna nénitől megtudtam, eredetileg a kaszárnya helyén, közel az Ipoly-hídhoz állt a hidak védőszentjeként is tisztelt szentet ábrázoló szobor. A korát meghazudtoló szellemi és fizikai frissességgel bíró Anna néni végigkalauzolt a temető síremlékei között is, felhívva figyelmemet az ott nyugvó jeles személyiségekre, sorra megmutatva azok nyugvóhelyét is. Ott pihen a Koch család számos leszármazottja, a községben működött papok közül nyolcan nyugszanak itt, és nevezetessége a bussai sírkertnek a csángó magyar kereszt, amelynek feliratát nemigen lehet már elolvasni. Azt is elárulta Anna néni, hogy volt még egy hasonló kereszt a Pôtor melleti Slatinka temetőjében is. Alkalmi temetői barangolásunkat a zsidó síremlékeknél fejeztük be. Ezek korábban a temető garádjában hevertek, most pedig a síroktól távolabb eső részen egy helyre összehordva található a négy sírkő. Bussai látogatásom során a volt kaszárnya közelében egy óriási vaskonstrukció körül forgolódó emberekre lettem figyelmes. Mint elmondták, ezt a gyalogosok számára készült vashidat Nagykürtösről szállították ide, az Ipoly partjára, hogy a megfelelő előkészületek után ezen lehessen majd átkelni a folyó másik oldalára. Divald Gyula, Kamenský Ivan és Galamb Róbert, a községi hivatal közmunkásai a vasszerkezet tisztítását végezték. Kép és szöveg: B.Gy.
Közélet
14 Kürtös
2008. július
Falunapi programajánlók SZÉCSÉNYKOVÁCSI Július 19-én, szombaton 13 órakor ünnepi szentmisével kezdődik, és 14.30tól a községi hivatal parkjában kultúrműsorral folytatódik a falunapi ünnepség. Fellépnek a műsorban: az MC Hawer és Tekknő, a szécsényi Iglice néptánccsoport, Orsi és Zsuzsi, a bussai aszszonykórus, az óvári Hóvirág tánccsoport, a csábi Sugár nosztalgiazenekar és Oláh József tűznyelő Szécsényből. Este táncmulatság. Zene: FENIX SZLOVÁKGYARMAT 2008. július 26-án, szombaton 10 órakor ökumenikus szentmisével kezdődik az ünnepség, 11.00-kor reneszánsz és barokk udvari zene várja az érdeklődőket helyi templomban. A község főterén 12.30 órakor indul a délutáni program a kékkői Hradčianka fúvószenekar bemutatkozásával, és folytatódik a Triász Varietas, a MEL&KOM és a Harmony együttesek zenés-szórakoztató összeállításaival. Fellép a műsorban továbbá a szűgyi népi zenekar, az ipolykeszi Aranyeső vegyes éneklőcsoport, a balassagyarmati hastáncosnők, a szintén balassagyarmati Vitalitás SE táncosai. Lesz íjászbemutató, karate,
aikidó és Wing-Tsun harművészeti bemutató. A balassagyarmati Warning együttes koncertje után reggelig tartó utcabállal /zenél: Bencze Frédi/ zárul a falunapi rendezvény. GALÁBOCS 2008. július 26-án, szombaton déltől labadarúgótornára várják az érdeklődőket, késő délután veszi kezdetét az ünnepség, amelynek díszvendége Iveta Radičová, köztársaságielnökjelölt lesz az SDKÚ Nagykürtösi Járási Tanácsának meghívására. Az ünnepi szónoklatok után zenés-szórakoztató műsorokkal folytatódik majd a falunapi ünnepség. Sztárvendég: Orsi és Zsuzsi. KELENYE Szent Anna tisztelőit várják július 26-án, szombaton a 11 órakor kezdődő ünnepélyes szabadtéri szentmisére. A Szent Anna-napi Palócbúcsú délutáni programja 15 órakor lesz az Urakkertben álló szabadtéri színpadon. A szórakoztató műsorban helyi és környékbeli éneklő- és folklórcsoportok szórakoztatják a közönséget. Idén is vendégszerepel a rendezvényen a budapesti Utcaszínház, ezúttal a Mátyás juhásza c. darabbal.
HARASZTI Augusztus 2-án, szombaton 14 órakor kezdődik a falunapi rendezvény kulturális programja. A környék ismert éneklőcsoportjai, szólistái váltják majd egymást a szabadtéri színpadon. Fellép a műsorban még Básti János nótaénekes, Szabó Erzsi táncdalénekes és Csinger Gabriella operetténekes. GYÜRKI A helyi kultúrházban augusztus 16án, szombaton 15 órakor veszi kezdetét a falunapi ünnepség. Egry Éva polgármester asszony ünnepi köszöntője után Básti János nótaénekes szórakoztatja a közönséget, majd a MEL & KOM együttes nosztalgia showműsorával zárul a rendezvény. Este táncmulatságra várják az érdeklődőket. Zene: REFLEX KÉKKŐ Éjszakai múzeumlátogatásra várják a várba július 26-án, szombaton este az érdeklődőket. Összeállította: Br
L OVA S N A P O K S Z É C S É N Y KOV Á C S I BA N 2 0 0 8 Már 22. alkalommal rendezte meg az Ipoly Kupáért kiírt díjugrató lovasversenyt a Szécsénykovácsi Lovasegylet és a község önkormányzata június első hétvégéjén. Sajnos az időjárás a verseny napjain nem nagyon kedvezett, a borongós, esős idő sokakat elriasztott a versenyek meglátogatásától. Ám a nyolc versenyszámba bejelentkezett több mint hatvan ló és lovas a csúszós akadálypályán is nemes versengést folytatott. Az első napon a fiatalabb korosztályú lovak és lovasok versengtek, 80 - 110 cmes akadálymagasságú versenypályán. Érdekes volt megfigyelni, hogy a versenyzők nagyobbik hányada a gyengébbik nem képviselői közül került ki, ezzel is bizonyítva a lovassport népszerűsödését a lányok soraiban. A második napon az időjárás kedvezőbb lett, így vasárnapra jelentősen megnőtt a versenyre kilátogató nézők száma is. A versenyek ezen a napon már a tapasztaltabb, jobb képességű lovakat és lovasokat is próbára tették, így a több száz néző színvonalas, sokszor bravúros tudást mutató, de néha hibákat és bukásokat sem nélkülöző produkciókat látha-
tott. Sajnos a 22. évfolyam szomorú eseményt is hozott. A hazai ve rs e ny i s t á l l ó C a r m e n n ev ű ménje akadályugrás közben bukott, és térdben lábát törte, aminek következtében, mivel gyógyulására nem volt esély, el kellett altatni. A rendezők a kétnapos rendezvény alatt megéhező és megszomjazó látogatókról sem feledkeztek meg, és a helyi specialitásokat árusító konyhák és a vendéglők körül is nagy volt a nyüzsgés. Az Ipoly Kupa az idén Rotter Dávid és Romulusz nevű lovának a tulajdonába került Magyarországra, akik végig nagyon színvonalas versenyzéssel szerepeltek. A nap végén a versenyek végeztével a rendezők kisorsolták a tombolát is, amelynek a fődíja egy beltéri kandalló
volt. Szécsénykovácsiban ismét sikerült egy színvonalas, kiváló hangulatú díjugrató versenyt rendezni, amelyen jól érezhette magát lovas, néző, vendég és rendező is, hiszen részese lehetett egy színvonalas sporteseménynek, és jól is szórakozhatott. Reméljük, egy év múlva ismét találkozhatunk majd a szécsénykovácsi lovasnapokon. Filip József
Szabadidõ - Közélet
2008. július
BEFŐZÉS
CU KO R N É L K Ü L
Milyen jólesik télen a nyár ízeit felidézve egy-egy üveg befőttet a fotel mélyén csendben felfalni. Csakhogy a diétázók számára a hagyományos, cukros befőtt szigorúan tilos. Mi a megoldás? Befőzés cukor nélkül! Nagyanyáink kamrája elképzelhetetlen volt felcímkézett befőttek és lekvárok sora nélkül. A rohanó életünkből fakadó időhiány és a gyorsétkezés meghonosodása következtében könnyen lemondunk gasztronómiai különlegességekről. A háztartást vezetők ifjabb generációja hallani sem akar befőzésről, házi savanyúság készítéséről, hiszen mindezt készen is megveheti az üzletekben. Mindannyian tudjuk, hogy a házi befőtt íze utolérhetetlen, mégis nehezen szánjuk rá magunkat az elkészítésére. Pedig receptjeink igazán nem bonyolultak, a befőzés nem is igényel sok időt, viszont annál nagyobb öröm látni, amikor a család hipp-hopp, eltüntet néhány üveggel a komor téli estéken. Külön öröm, hogy mivel édesítőszerrel készülnek, egyáltalán nem is hizlalnak.
Ő SZIBARACKBEFŐTT Hozzávalók: 3 kg őszibarack 1 mokkáskanál citromsav 1 db Politur Sunipol vagy Polisweet főzésálló édesítőszer 12 szem szegfűszeg 7-8 db citrompótló Érett, magvaváló őszibarackot vásároljunk! Húzzuk le a héját, és magozzuk ki. Az így előkészített gyümölcsöt annyi citromsavas vízbe dobjuk, amennyi ellepi, ez segít, hogy színét és keménységét megőrizze. Közben az édesítőszert a szegfűszeggel és a citrompótlóval felforraljuk. A fél barackokat óvatosan a szirupba rakjuk, és mindössze 5 percig főzzük, ezalatt üvegessé válik. Szűrőlapáttal üvegekbe szedjük, forró levét rámérjük, és a tetejére késhegynyi tartósítószert rakunk, de ez kerülhet 2 réteg celofánlap közé is. Szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Elkészítési idő: 1 óra 30 perc
TÖKDZSEM Hozzávalók: 2 kg spárgatök 1,1 dl Polisweet 1 citrom reszelt gyömbér A spárgatököt meghámozzuk, magját kikaparjuk, húsát apró kockára vágjuk. Tálba tesszük, és minden kilogramm tökhöz 55 ml Polisweet, 1 citromot reszelt héját és levét - keverünk, majd egy mokkáskanálnyi reszelt gyömbért adunk hozzá. Egy napig állni hagyjuk, a képződött levet leöntjük, felforraljuk, majd a tökkockákat beletéve sűrűre főzzük. Üvegekbe töltjük, a tetejükre kis tartósítószert teszünk, lekötjük, és száraz gőzbe rakjuk. Elkészítési idő: 1 óra 10 perc SZŐLŐLEKVÁR
B I R SA L M Á VA L
Hozzávalók: 2 kg érett, fekete szemű szőlő 2 db birsalma minden kg péphez 30 ml Polisweet A fekete szemű szőlőt megmossuk, leszemezzük, és a hámozott, vékonyra vágott birsalmaszeletekkel teljesen puhára főzzük. Szitán vagy paradicsompasszírozón áttörjük, minden kilogramm péphez 30 ml Polisweetet adunk, és sűrűre főzzük. Üvegekbe töltjük, lekötjük, és száraz gőzbe rakjuk. Elkészítési idő: 50 perc K Ö RT E B E F Ő T T
EGÉSZBEN
Hozzávalók: 5 kg kisebb körte 2 dl Politur Sunipol vagy Polisweet édesítőszer 1 mokkáskanál borkősav csipetnyi tartósítószer A körték szárát levágjuk, majd a gyümölcsöt hámozás és csumázás nélkül megmossuk. Az édesítőszert a borkősavval és annyi vízzel forraljuk fel, hogy a körtéket ellepje. A gyümölcsöt ebben a lében 4-5 percig főzzük, majd szűrőkanállal üvegekbe szedjük. Levét ismét felforraljuk, majd forrón a gyümölcsökre merjük. Szorosan lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. A biztonság kedvéért a befőtt tetejére 2 réteg celofán közé kevés tartósítószert is szórhatunk. Elkészítési idő: 1 óra 25 perc Az internet nyomán öszzeállította B.Eszter
Kürtös 15
Megdöbbentő eset Július első napjaiban járásunkban „vezető hírként“ szerepelt, hogy a hónap első napján, kedden hajnalban Lukanényén ismeretlen tettesek felgyújtották a polgármester, Kuzma Zoltán és fiai autóját. Az Új Szó tudósítója arról írt a lap július 4-i számában, hogy a két gépkocsi teljesen kiégett, a harmadik csak enyhén rongálódott meg. A becsült kár mintegy 400 ezer korona. Kiderül a tudósításból, hogy a falu első emberét megdöbbentették a történtek. Ugyanis elmondása szerint nincs haragosa, és senkivel sem keveredett összetűzésbe. A bűnténnyel kapcsolatban a következőket nyilatkozta a lap tudósítójának Kuzma Zoltán: „Kedden hajnalban két óra tájban kisebb robbanásra riadtunk fel. Amikor megláttuk, hogy égnek az autók, azonnal oltani próbáltuk a tüzet, de sajnos nem sikerült. Nem tudom, mit gondoljak erről az esetről, biztos vagyok benne, hogy nem falubeli volt a tettes.“ Azzal zárul a tudósítás, hogy a történtek az egész falut megbotránkoztatták, és a nényeiek azzal keresték meg polgármesterüket, hogy gyűjtést szerveznek az őt és családját ért kár enyhítésére. A rendőrség nyomozást indított az ügyben. /-/
Újra lesz táncdalfesztivál Amatőr táncdalénekesek versenyére várjuk azon személyek érdeklődését, akik már betöltötték 18. évüket, és énektudásukat, tehetségüket szívesen összemérnék maguk és mások szórakoztatására. A válogatás /casting/ időpontja és helyszíne: 2008. augusztus 3., Ipolykeszi - kultúrház. A meghallgatás a 60-70-80-as évek táncdalaiból egy /1/ énekszám előadásából áll, zenei kíséret nélkül. Jelentkezni lehet: Böjtös Ildikónál a 0907-618446os és Tóth Kláránál a 0907-989571es telefonszámon. A táncdalfesztivál 2008. szeptember 21-én kerül megrendezésre. Zenei kíséret: QUALITON. A tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva az idei táncdalfesztivál meghirdetői: Csemadok Ipolykeszi Alapszervezete, Nagykürtösi Területi Választmánya, Ipolykeszi Községi Hivatal.
Felhívás
16 Kürtös
2008. július
MÉZFESZTIVÁL
Ipolybalog Önkormányzata és a Csemadok Ipolybalogi Alapszervezete
INÁM, 2008. augusztus 9. Idén is hagyományosan méhészeti szakmai előadásokkal, termékbemutatóval, mézvásárral, mézversennyel és mézkirálynőválasztással kerül megrendezésre a 9. Mézfesztivál. Műsor: 10.00 Megnyitó 10.05-12.00 Gyermekelőadók műsora 13.00-14.00 Lúdas Matyi - a budapesti Utcaszínház előadása 14.00-19.00 Szórakoztató műsor mézkirálynő-választással Fellépnek: az inámi hagyományőrző csoport és a Kéknefelejcs női énekkar, a rárósmúlyadi Rodexon-duó, lukanényei citerások, lukanényei moderntánccsoport, ipolyszakállosi Szignál együttes, csalári Eroplán együttes, szetei folklórcsoport, balassagyarmati Vitalitas, operettgála Cseri Ilona és Csinger Gabriella közreműködésével 19.00 Golddies - latin-amerikai koncert 21.00 Sztárvendég: DEMJÉN FERENC 22.00 Retro-disco hajnalig Mindenkit szeretettel vár a rendezőség!
VESZEM A LAPOT Miként azt az előző számunkban jeleztük, módosítjuk olvasói játékunkat. Mivel néhányan csak később kapcsolódtak be játékunkba, így eleve nem tudják biztosítani mind a 12 játékszelvény beküldését. Viszont nem szeretnénk, ha emiatt nem vehetnének részt a karácsonyi nyereménysorsoláson. Ebből kifolyólag öttel csökkentettük a kötelezően beküldendő szelvények számát. Tehát azok, akik a játék kezdetétől fogva minden hónapban elküldték a megszámozott játékszelvényt, leállhatnak, mert ők már biztos résztvevői a sorsolásnak. Azok pedig, akik eddig „hiányosan“ játszottak velünk, még pótolhatják mulasztásukat, hiszen a mostanival együtt még öt alkalommal küldhetik el szerkesztőségünk címére a megjelenő játékszelvényeket. Röviden a lényeg: a megjelenő 12 játékszelvényből hetet szükséges beküldeni ahhoz, hogy valaki részt vehessen a már sokszor említett karácsonyi sorsoláson. Lényegében ezzel függ össze a másik módosítás. A játékszelvények kötelező számának csökkentésével a továbbiakban eltekintünk a havi nyereménysorsolástól. Természetesen az eddigi nyerteseknek, ha kissé megkésve is, eljuttatjuk címükre a vásárlási utalványokat, amelyek intézése egyéb fontos teendőink miatt is a vártnál hosszadalmasabb. Megértésüket és türelmüket köszönjük. A 8. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére beküldeni legkésőbb 2008. augusztus 4-ig. VESZEM A LAPOT NÉV:
8. LAKHELY:
tisztelettel meghívják 2008. augusztus 3-án a
IV. Szent Korona Ünnepre 8.00 - 9.15 Vendégek fogadása 9.30 Az ünnepség megnyitója a falu főterén Közreműködik a Veresegyházi Fúvószenekar és a Szent Korona Kórus Körmenet a Szent Korona-másolattal a Kápolna-dombra 10.30 Ünnepi szentmise Főcelebráns: Mons. Bíró László, kalocsa-kecskeméti püspök Ünnepi beszéd: Hrubík Béla, a Csemadok OV elnöke Szent Korona-emlékérmek átadása - közreműködik a Salgótarjáni Kamarazenekar, a Szent Korona Kórus, vezényel: Daróci Bárdos Tamás 12.30 „Az Ipoly mente természeti egysége“ fotókiállítás az alapiskolában, megnyitja: Wollent József, az Ipoly-Garam RFÜ elnöke 12.30 - 14.30 A Szent Korona-másolat megtekintése az érdeklődők számára a templomban ÁRPÁD-KORI TEMPLOM 14.30 15.30 16.30
Magyar szentek litániája Salgótarjáni Kamarazenekar koncertje, m.v. Torják Vilmos Handl György, budapesti orgonaművész hangversenye
KÁPOLNA- DOMB 15.00 Ipoly-udvar - Európa előszobája Lovasíjász-bemutató - Varga törzs Kézműves-kiállítás és vásár, helyi termékek bemutatója és vására; Filmsátor - folyamatos filmbemutató az Ipoly mente természeti szépségeiről és kulturális értékeiről Bukréta, hagyományőrző csoport, Ipolybalog Búzavirág éneklőcsoport és Viza citerazenekar, Naszvad Csingerné Lőrincz Gabriella énekes, Ipolynyék Csíkmák Néptáncegyüttes, Pákozd-testvértelepülés Veresgyház testvértelepülés folklórcsoportja Lajtos Dominik palóc mesemondó, Ipolyvarbó Lőrincz Sarolta Aranka és a Kisbukrétások, Ipolybalog Tollfogó Néptáncegyüttes, Pákozd-testvértelepülés Ragačinka gyermek folklórcsoport, Hrušov Lukanényei citerazenekar Népviseleti bemutató 19.00 21.00
LAST BLUES BAND, EKECS NEOTON FAMÍLIA - ÉLŐ KONCERT
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
