4. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja. Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései

Szeged Megyei Jogú Város

4. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2014 Készítette:

RVI Magyarország Kft.

Verziószám:

Szeged_ITB4_v7

1

Tartalom Vezetői összefoglaló.........................................................................................................................4 1.AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG KIINDULÁSI- ÉS ALAPADATAI.............4 1.1.A fejlesztés alapadatainak rögzítése, különös tekintettel a kulcsprojektre.............................4 1.2.A fejlesztési célok rögzítése....................................................................................................4 2.A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA....................................................................................................5 2.1.A projektgazda fejlesztési tapasztalatának áttekintése...........................................................5 2.2.A projektgazda humánerőforrás kapacitásának áttekintése...................................................5 3.AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG HÁTTERÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA..........................................................................................................................................7 3.1.A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása............................7 3.2.Az érintett földrajzi terület bemutatása.................................................................................8 3.2.1.Az érintett terület társadalmi-gazdasági jellemzői...........................................................8 3.2.2.Az érintett terület fizikai infrastruktúrájának bemutatása.............................................10 3.2.3.A jogszabályi környezet és a szakpolitikai háttér áttekintése.........................................11 3.3.A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése.....................................................................12 3.3.1.A fejlesztést megalapozó problémák áttekintése..........................................................12 A kulcsprojekt által orvosolt problémák rövid bemutatása............................................................13 A támogató projektek által orvosolt problémák rövid bemutatása................................................13 3.3.2.A fejlesztést megalapozó igények bemutatása..............................................................13 A kulcsprojektet megalapozó igények rövid bemutatása................................................................13 A támogató projekteket megalapozó igények rövid bemutatása....................................................14 4.AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG CÉLRENDSZERE...............................14 4.1.A célok kapcsolódása a városi szintű célokhoz.....................................................................14 4.2.A célok és a tervezett tevékenységek kapcsolódása.............................................................15 A kulcsprojekt és a célrendszer kapcsolódása........................................................................16 A támogató projektek és a célrendszer illeszkedése...............................................................16 4.3.Az ITB-hez kapcsolódó célok mutatószám rendszere...........................................................16 5.A CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FEJLESZTENDŐ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA...............................21 5.1.A fejlesztés megvalósításának módjai, az egyes projektek bemutatása...............................21 A kulcsprojekt bemutatása.....................................................................................................21 A kulcsprojekt és a kapcsolódó támogató projektek logikai kapcsolata..................................21 5.2.A programcsomag ütemezése..............................................................................................31 6.A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A KULCSPROJEKT ÉS AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN.................................................................31 7.AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG ELŐZETES PÉNZÜGYI TERVE.............................32 8.AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG KOCKÁZATELEMZÉSE.......................................43 2

Mellékletek....................................................................................................................................45 Felhasznált irodalom......................................................................................................................46

3

Vezetői összefoglaló

2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A megyei jogú városok önkormányzatainak közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat rögzíti, vagyis ennek megfelelően Szeged esetében ez a forráskeret 31,905 Mrd forint a teljes tervezési időszakra. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése 2013 decemberében elfogadta a „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” című dokumentumot, míg 2014 februárjában ugyancsak a közgyűlés által jóváhagyásra került a „Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata” című szakmai anyag is. Az erre épülő Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) – a Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) bemutatott célrendszerhez illeszkedve – rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint tartalmazza a célok elérését szolgáló fejlesztési elképzeléseket is. Mindehhez a dokumentum olyan területi specifikumokat rendel, melyek egyszerre szolgálják a városrészi szintű célok elérését is. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája tehát bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a város közigazgatási határán belül kijelölt, összefüggő terület (akcióterület) programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. E projektek rendszerbe foglalására ugyanakkor – az EATT-ben rögzített területi fókusz mellett – tematikus szempontok alapján, integrált módon is lehetőség van.

4

Szeged Integrált Településfejlesztési Stratégiájához illeszkedve Integrált Területi Beruházási projektcsomagok (ITB) beazonosítása a feladat. Az ITB-k kialakítása kapcsán a releváns közbeszerzési kiírás, illetve ennek mellékletei egyértelműen rögzítik a szakértői feladatköröket. A tervezési munkához kapcsolódó közbeszerzési kiírás megjelenését követően kiadott, Belügyminisztérium által készíttetett útmutató ugyanakkor a fentiek szerint ún. integrált projekteket nevesít. Az integrált projektek az említett háttéranyagban leírt fejlesztési logikájukat tekintve megítélésünk szerint az ITB-kkel azonosíthatóak, amennyiben „az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak”. Jelen Integrált Területi Beruházási projektcsomag Szeged Megyei Jogú Város infrastruktúraés közszolgáltatás fejlesztési projektjeit tartalmazza. Az ITB tartalma úgy került kialakításra, hogy az energia hatékonyságot növelő beruházási elemek is hangsúlyos módon jelenjenek meg. Az ITB kulcsprojektje a „Szeged MJV óvoda fejlesztési program I.” elnevezésű program.

A

fejlesztés

hálózatos

módon

tartalmaz

olyan,

jellegükben

hasonló

programelemeket, melyek előkészítése (közbeszerzés és tervezés) valamint megvalósítása egységes rendszerben, és egységes menedzsment mellett indokolt, továbbá a lebonyolítandó fejlesztések szinergikus hatása révén jelentős energia megtakarítás és ezáltal városi szinten költségracionalizálás érhető el. A fejlesztések a város egészét lefedik, hiszen több – adott esetben nem a kijelölt akcióterületeken található – óvoda is érintett a beruházási programban. A kulcsprojekt mellett olyan, az egészségügyi-, szociális- és oktatási ellátórendszer érintő fejlesztések előkészítése és megvalósítása tervezett, melyek hatásukat ugyancsak városi szinten fejtik ki, megvalósításuk elsődleges célja ugyancsak az energia megtakarítás és a működési költségek csökkentése. Fenti két kategóriához kapcsolódnak azok a nagyobb volumenű infrastrukturális beruházások (pl. távhő rendszer fejlesztése, csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése), melyek a rendelkezésre álló módszertan szerint nem pontszerű projektként, hanem hálózatos fejlesztésként értelmezhetőek.

5

A helyi, városi szintű tervezési folyamatok mellett 2014 folyamán zajlik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó területi- és ágazati operatív programok véglegesítése is, és várhatóan az év során elfogadásra is kerülnek a program dokumentumok. Az ITS-ben megjelölt fejlesztési elképzelések forrástervezése – valamint az ITB-k összeállítása során – ezeket a szakmai anyagokat is figyelembe kellett vennie a tervezőknek.

1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG KIINDULÁSI- ÉS ALAPADATAI

1.1.

A fejlesztés alapadatainak rögzítése, különös tekintettel a kulcsprojektre

Jelen tematikus – Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztéseire fókuszáló – ITB Szeged Megyei Jogú Város teljes területét érintő komplex, integrált fejlesztési csomag. A tervezett projektek egyaránt érintik a városban elérhető egészségügyi- és szociális közszolgáltatások infrastrukturális hátterét (idősek otthona illetve hajléktalan ellátó központ fejlesztése; óvoda-, bölcsőde fejlesztés, városi iskolák infrastrukturális fejlesztése), valamint olyan alapinfrastrukturális fejlesztéseket, mint a városi bel-, és csapadékvíz elvezető rendszer, vagy a távhő szolgáltatás infrastruktúrája. Az ITB kulcsprojektje, mint írtuk a „Szeged MJV óvoda fejlesztési program I.” elnevezésű program, mely egyszerre fókuszál az óvodai szolgáltatások fejlesztésére és az épület infrastruktúra energiahatékony módon történő megújítására. A program több óvodát is érint, ily módon hálózatos projektként is értelmezhető.

1.2.

A fejlesztési célok rögzítése

Jelen ITB – összhangban a megalapozó vizsgálatban feltárt problémákkal és a településfejlesztési koncepcióban, valamint az integrált településfejlesztési stratégiában bemutatott célokkal, alapvetően a városi közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítására fókuszál. Az integrált területi beruházási csomag elsődleges célja ennek 6

megfelelően így hangzik: „a városi közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása, a fejlesztett infrastruktúra energia hatékony működtetésének hosszú távú biztosítása”. E célkitűzés, összhangban a „Smart Cities” koncepció alapelveivel olyan fejlesztések megvalósítását irányozza elő, melyek összességében alacsonyabb környezeti terheléshez és hatékonyabb működtetéshez vezetnek az egyes közszolgáltatások elérhetőségét biztosító infrastruktúra rendszerek esetében. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 3”. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” és 4”. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritásaihoz illeszkedő célkitűzés egyértelműen kapcsolódik Szeged MJV „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” hosszú távú átfogó céljához, valamint „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” középtávú specifikus célkitűzéséhez.

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

Az alábbi fejezetben röviden bemutatásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának fejlesztési tapasztalatai, továbbá külön kitérünk a jövő fejlesztési programjainak megvalósításához rendelkezésre álló humán kapacitás elemzésére is.

2.1.

A projektgazda fejlesztési tapasztalatának áttekintése

A Fejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A Fejlesztési Iroda és az egyes szakirodák között az ITS készítése kapcsán is szoros együttműködés valósult meg, a megfelelő szakember állomány rendelkezésre állt és rendelkezésre fog állni a későbbiekben is. 7

Az ITS megvalósításával kapcsolatos stratégiai szintű döntés előkészítési- és döntéshozatali folyamatot operatív szinten ugyancsak a Fejlesztési Iroda koordinálja. Az ITS megvalósításához kapcsolódó operatív szintű feladatok elvégzése a tisztán fejlesztési profilú fejlesztési társaság feladatkörébe tartozik. Szegeden az elmúlt években számos város rehabilitációs, illetve infrastruktúrafejlesztési beruházás zajlott. 2004-ben a Belvárosban a Tisza Lajos körút Gogol utca és Mérey utca közötti szakasza újult meg. A beruházást az önkormányzat saját forrásból finanszírozta. Az átépítés leglátványosabb következménye, hogy a megújult útszakaszon a szélső fekvésű villamosvágányt áthelyezték középre és kétvágányú villamos pálya került kialakításra. Az elmúlt években a Belváros városrészben az Európai Uniós társfinanszírozású projekteknek köszönhetően számos, közterület fejlesztést is magában foglaló beruházás valósult meg. A Kelemen utca megújítására az elektromos közlekedés fejlesztését célzó nagyprojekt keretében került sor, míg a Gutenberg utca és az SZTE Jogtudományi Kara előtti tér funkcióbővítő város rehabilitációs beruházás részeként alakult át kizárólag gyalogos- és kerékpáros forgalmú övezetté. A legutóbbi, a Belváros arculatát jelentős mértékben meghatározó projekt – ugyancsak város rehabilitációs fejlesztésként – a Duginics tér és az Árpád tér, továbbá a Somogyi utca megújítását

célzó

beruházás

volt,

melyhez

szervesen

kapcsolódott

a

Szegedi

Tudományegyetem (SZTE) projektjeként megvalósuló Rektori Hivatal Dugonics téri épületének teljes körű felújítása is.

8

Fentieken túl az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumban valósította meg a Biopolisz Park - Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációját két fő helyszínen, emellett a helyi identitást, környezetkultúrát, esélyegyenlőséget növelő ""soft"" tevékenységeket végeztek. Az egyik helyszín az Egyetem által más pályázati forrásból épített új 265 ágyas klinikai központ tágabb környezete volt. A klinikaépület építési helyéről legelőször a városi közművezetékek kiváltása történt meg a környező közterületekre. A projekt keretében méltó környezetet, közlekedési infrastruktúrát építettek ki az új egészségügyi központ számára. A környezetalakítás kapcsán új térburkolatok és zöldfelületek készültek, parkolóhelyek kerültek kialakításra,

utcabútorok

kerültek

elhelyezésre.

Gyalogos

felületek,

kerékpárutak,

tömegközlekedési megállóhelyek létesültek. A közmű- és útépítési beruházások a klinikákat övező barnamezős területek feltárását is szolgálják. Az Oldal utcai feltáró út nyomvonalának kijelölésekor a tervezett déli Tisza-hídra történő felvezetés is szempont volt.

A jelentősebb, kommuniális infrastruktúrát érintő fejlesztések közül kiemelendő a Szegedi Biológiai Szennyvíztisztító. A városban 1998-ig a kommunális és az ipari szennyvíz tisztítatlanul ömlött a Tiszába. Akkor megépült egy mechanikus szennyvíztisztító, amely a város szennyvizének 30 százalékát tisztította. A szennyvíztisztító telepen kiépült UV berendezéssel lehetőség van a szennyvíz fertőtlenítésére is, ezáltal jobb a telepről elfolyó tisztított szennyvíz minősége. A rendszer nemcsak Szeged, hanem a kommunális szennyvízcsatorna-hálózatra rákötött Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván szennyvizét is képes fogadni. Tisztítókapacitása napi 60 ezer köbméter, jelenleg mintegy 40 ezer köbméter érkezik a településekről.

9

Jelentős közmű fejlesztési tartalommal a DAOP-3.1.1/B-08-2008-0023 azonosító számú, az Európai Unió támogatásával megvalósult projekt részeként négysávossá vált a Vásárhelyi Pál utca Pulz utca és Bakay Nándor utca közötti szakasza, beleértve a Bakay N. utcai körforgalmi csomópontot is. A beruházás részeként – saját forrásból – megvalósult a Rókusmóravárosi csapadékvíz főgyűjtő csatorna párhuzamos szakasza is. A Vásárhelyi Pál utca I. ütemének elkészülte után 2012 végéig megépült a II. ütem is. A felújítás részeként a Vásárhelyi Pál utcában kétszer két forgalmi sáv épült a Bakay N. utca és a Kenyérgyári út közötti szakaszon. Mindkét oldalon kerékpársáv és járda létesült, négy autóbuszmegálló épült utasváróval, és 20 db kerékpártámasz kihelyezésére is sor került. A Vásárhelyi Pál utca felújításának első ütemében elkészült főgyűjtő csatorna továbbépült a Kálvária sugárútig. A sugárúttól pedig nyomóvezeték épült a Sancer-tavi befogadóig. A főgyűjtő-csatorna építése szükséges és elválaszthatatlan része a beruházásnak, mivel erre köt rá a négysávos útfelszín csapadékvíz-elvezetése.

2.2.

A projektgazda humánerőforrás kapacitásának áttekintése

A gazdaságfejlesztési Integrált Területi Beruházási programcsomagban bemutatásra kerülő projektek karakterisztikájukból kifolyólag nem kizárólag önkormányzati megvalósítással bonyolódnak le, találhatóak a körükben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és az önkormányzattól teljes mértékben független vállalkozások is. Ugyanakkor a kifejezetten önkormányzati projektgazdai szerepkörön kívül álló projektek is olyan létesítményeket, tartalmakat hoznak létre, amelyek a város gazdasága szempontjából kiemelten fontosak, így ezek megvalósítása mentén is beavatkozó, vagy kísérő jellegű partnerségre kell törekednie az önkormányzatnak. Ilyen módon az önkormányzat az ITB-ben felsorolt projektek mindegyikét felöleli,

a projektek

teljesülését

követi,

tehát

összefoglalója, irányítója. 10

a programcsomag

végrehajtásának

A fentieknek megfelelően a következőkben sort kerítünk Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési tapasztalatainak bemutatására, továbbá a jövőbeli fejlesztési programok,

projektek

megvalósításához

rendelkezésre

álló

humán

kapacitásának

prezentálására is. A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót (TFK), az Építési Szabályzatot (SZÉSZ), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS). A Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely részt vehet a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó operatív feladatok kidolgozásában és lebonyolításában.

A városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, azonban a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végezheti. A városfejlesztő társaság tevékenységével az önkormányzat Fejlesztési Irodája együttműködik. Az Iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, többségében az Iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat. A Fejlesztési Iroda fenti tevékenységében támaszkodik a társirodák szakértőinek munkájára. Az NGM előzetes tájékoztatása szerint az ITB (vagy ITP) projektcsomag menedzselését az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megyei jogú városok közgyűlése által felhatalmazott bizottságok és végül a közgyűlés feladata. A munkaszervezet két jogi formában működhet a megyei jogú városok esetén: 11

•

a város által korábban vagy újonnan erre a feladatra létrehozott városfejlesztő társaság,

•

a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoport.

A megyei jogú városok

esetében városfejlesztő társaság működése semmilyen új

paramétert nem tartalmaz a ROP 2007-2013-as időszakban elvártakhoz képest azon túl, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelő speciális kapacitásokkal az akkreditációhoz. Speciális feladatok: •

projektcsomag menedzsment / munkacsoport vezetése

•

tervezés – előkészítés koordinációja

•

pénzügyi tervezés és végrehajtás koordinációja

•

műszaki tervezés koordinációja

•

közbeszerzési eljárások bonyolítása

•

soft tevékenységek koordinációja

•

kivitelezés koordinációja – műszaki ellenőrrel való kapcsolattartás

Mivel a projektcsomag megvalósítása esetében program menedzsmentről beszélünk, az egyes kompetenciakörök szükségessége gyakorlatilag párhuzamosan jelentkezik egy rövid kb. 1 évnyi kezdeti időszaktól eltekintve. A speciális feladatok nem jelentik feltétlenül, hogy minden feladat elvégzésére egy szakértő szükséges, de a szervezetnek alá kell támasztania, hogy ha több feladatot lát el valaki, az

a szükséges kompetenciákkal rendelkezik és

feladatainak elvégzése a heti 40 óra +5%-nál többet nem vesz igénybe. A fentiekre figyelemmel az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy projektcsomag menedzsment feladatot ellátó munkaszervezet a korábban létrehozott városfejlesztő társaságnál, vagy a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoportként működik.

12

3. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG HÁTTERÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

3.1.

A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása

A városi infrastruktúra erősségeként talán első helyen említendő az 1879-es árvizet követő újjáépítés során kialakult modern, sugaras-gyűrűs városszerkezet, mely az idők próbáját is kiállta. A város bővülése, új, korábban beépítetlen területek beépítése is ezen szerkezet mentén történt és történik napjainkban is. Ebbe a szerkezeti rendszerbe illesztették bele a Tiszán átívelő hidakat és a következő – Déli – híd is e szerkezet mentén tervezett. A Szegedet átszelő folyó, mint Szeged főutcája, nem csak látványban gazdagítja a városképet, de egyedi városszerkezet-képző elem is. A városi közszolgáltatások köre jól kiépített. Bővítésre általában a későbbi fejlesztési területek vonatkozásában van szükség. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán európai uniós forrásból nem csak a közlekedési infrastruktúra, de ezzel összefüggésben a felújított útszakaszok, pályák alatt a közműrendszer is felújításra került, több szakaszon „faltól-falig” utcarekonstrukció készült. Új járművek kerültek forgalomba, megújult az utasforgalmi rendszer. A várost épített értékei is vonzóvá teszik. Az árvíz utáni újjáépítésnek, a huszadik század eleji millenniumi nagyszabású építkezéseknek köszönhetően lett Szeged a „palotás város”. Egyedülállóan egységes, eklektikus városképe ekkor alakult ki. Paradox módon a város gyengeségeinek egy része ugyanazon adottságaiból adódik, mint erősségei. Folyója kettészeli a várost, és a két híd, amely a közlekedést kiszolgálja, már hosszú ideje kevésnek bizonyul. A déli híd hiánya a dinamikus városi közlekedést akadályozza. A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények, vasúti összeköttetés a folyón át nincs. A Tiszai hajózás legfőbb akadálya a vízszintek szélsőséges határok közti ingadozása. A törökbecsei duzzasztó az alsó szakaszon ugyan megoldja ezt a problémát, de Csongrád és Kisköre között komoly beavatkozások szükségesek. A nemzetközi hajóúttá nyilvánítása többek között ezért késik. A tiszai védművek a jelenleg érvényes mértékadó árvízi szintekhez viszonyítva megfelelőek, azonban lassan levonuló, hosszan elnyúló árvíz az árvízi biztonságot veszélyeztetheti. 13

A bérlakások elidegenítése, számos patinás épület funkcióvesztése miatt a belvárosi épületállomány egy része folyamatosan romlik. A belterületi felszíni vízelvezetés infrastruktúrája hiányos. A város gyengeségei között említendők szlömös területei, főként a nyugati iparváros jelenleg barnamezős, felhagyott ingatlanai. A rendszerváltás után tönkrement nagy iparvállalatok telephelyein ma jobb esetben néhány kis- vagy középvállalkozás működik, de sok helyen használaton kívüli, romló ipari ingatlanokat lehet találni. Kis számban ugyan, de szegregátumokat is találunk a városban. Ilyen a városba ékelődött Cserepes sori telep, valamint a kiskundorozsmai város széli Árpa utcai telep. A legrégebbi lakótelepeink: Odessza és Tarján. Az utóbbi lakótelep egy része még a 2007. előtti uniós ciklusban városrehabilitációs projekt keretében megújult. A rehabilitációval nem érintett résznek és Odesszának azonban közterületei eléggé lehangolóak, elöregedettek. Mindkét lakótelep lakosságának szociális mutatói kritikusak. Néhány olyan létesítmény hiányzik a városban, amelyek egy régióközpont esetében elvárhatók lennének: A sportlétesítmények – mind a tömeg- mind a versenysport területén – erősen hiányosak. Szegednek nincs fedett uszodája, téli időszakban kétrétegű légpárnás sátorral van megoldva a használata, de az uszodai kapacitás összességében is messze alulmarad az igényeknek. Nincs nemzetközi mérkőzések tartására alkalmas stadion, a műjégpálya mérete nem szabványos. A mindennapos iskolai testnevelés kiszolgálására nincs meg az infrastrukturális

ellátottság.

Nincs

a

városban

megfelelő

méretű

és

akusztikájú

hangversenyterem. A szociális intézményrendszer infrastruktúrája felújításra, átalakításra szorul, ez igaz az idős ellátó intézményrendszer infrastruktúrájára és a hajléktalan ellátás infrastrukturális feltételeire egyaránt. A hármashatár közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Ha forrás, vagy nemzeti szándék híján a fenti közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradnak,

Szeged

kieshet

a

nemzetközi

forgalomból,

a

befektetők

versenyképessége alulmarad a hasonló méretű és adottságú európai városokénak. 14

elkerülik,

A szociálisan rászoruló városrészek és szegregátumok állapotába történő beavatkozás elmaradása további elszegényedéshez, a környezet lepusztulásához vezet. Mind energetikailag, mind környezetvédelmi szempontból pozitívumként értékelhető, hogy az alternatív energiahordozók használata egyre gyakoribb a városban. A környező területek mezőgazdasági művelésű területeinek, a napsütéses órák magas számának, a jó geotermikus adottságnak köszönhetően sok körülmény elősegíti ezt a folyamatot. Ilyen példa a mezőgazdasági hulladékkal működő biogázerőmű létesítése, a napkollektorok és napelemek terjedése, a geotermikus energia hasznosítása. A levegő szennyezettségi értékein javít, hogy síkvidéki városként Szegeden kedvezőek a kerékpározás feltételei, egyre többen járnak kerékpárral. A nagyobb vízfelületek, főként a várost átszelő folyó és a nagyobb összefüggő zöldfelületek, mint pl. az újszegedi liget szintén javítják a levegő minőségét és a klimatikus viszonyokat. Szeged mérete, lakosainak száma, domborzata kedvez a „városi hősziget” jelenségnek. Illegális hulladéklerakók szennyezik a környezetet, melynek hosszú távon káros hatása van a felszíni és felszín alatti vízbázisokra is. A domborzati jellemzőkből – alacsony tengerszint feletti magasság, kiemelkedések nélküli sík terep - adódóan, valamint a földrajzi – Kárpát medencei – elhelyezkedés miatt a levegő szennyezettsége időnként meghaladja a megengedett értékeket. Bár elindult egy folyamat a lakó- és középületek energetikai korszerűsítése terén, azonban még mindig sok az alacsony energiahatékonyságú épületek száma. Ez jellemző az iparosított technológiával épült lakótelepi épületek esetében, de a hagyományos, régi építésű épületek esetében is, akár lakóépületről, akár középületről van szó. A fenntartók gazdálkodása szempontjából rendkívül jelentős megtakarítás lenne, a működési költségeket jelentősen csökkentené, ha a középületeik teljes köre és a közvilágítási rendszer energetikai korszerűsítésen esne át: a határoló szerkezetek hőszigetelése, az épületgépészeti rendszerek hatékonyabbá tétele lenne kívánatos. Pénzügyileg, de a környezetei hatásait tekintve is megtérülő lehetőség azoknak az adottságoknak a további, szélesebb körű kihasználása, amelyek az alternatív energiák vonatkozásában rendelkezésre állnak a városban. További lehetőségeket rejt a keletkező hulladékok szélesebb körű felhasználása. A levegőszennyezettség mértéke gyakran magas a városban. A helyzetfeltáró 15

munkarészben kimutattuk, hogy a zajterhelés is kritikus méreteket ölt a város egyes pontjain. A közlekedésből eredő terheléseket jelentősen lehetne csökkenteni átszervezésekkel, például a belváros autóforgalmának csökkentésével, a B+R és P+R rendszerek bővítésével. Környezeti konfliktusokat okozhatnak az olyan kezeletlen problémák, mint a barnamezős területek sokszor nem is ismert talajszennyezése, amely a vizek szennyezésének is egyik forrása lehet.

3.2.

Az érintett földrajzi terület bemutatása

A tájhasznosítást nagymértékben befolyásolja és a táj képi megjelenését is alapvetően meghatározza az, hogy más magyarországi tájak terepadottságaival összehasonlítva mindkét tájrészletben igen kicsi a relatív magasság-különbség. A korábbi mérések azt állapították meg, hogy a Marosszög kistájban - Szegedtől délre, Tiszaszigeten - található az ország legalacsonyabb pontja, 76,80 méteres magassággal. Az újabb és pontosabb adatok szerint azonban a legmélyebb pont ugyancsak Szeged körzetében, Gyálaréten található, melynek tengerszint feletti magassága 75,8 méter. A Tisza bal parti sávjában több helyen, Szeged (Tápé) külterületén is van azt megközelítő, kis abszolút magasságú felszín. A természetes terepfelszín relatív szintkülönbsége sehol nem haladja meg a 2 m/km2-t. Ennél jelentősebb szintkülönbségeket csak a mesterséges terepfelszíneken (árvízvédelmi gátak, töltések, kunhalmok) találhatunk. A Marosszögben még kisebb a relatív szintkülönbség, az tökéletes síkság. A felszíni formák döntően folyóvízi eredetűek (zátonyok, morotvák) illetve a folyószabályozás és árvízvédelem következtében mesterségesen jöttek létre (holtágak, csatornák, töltések stb.). Ezek a felszíni viszonyok meghatározóak voltak a településhálózat kialakulásában, a mezőgazdasági tájhasznosításban és ugyancsak alapvetők a rekreációs tájpotenciáiban. A 82 m alatti térszínek a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak, mára gyakorlatilag a teljes tervezési terület ármentesített. A mesterséges vonalas létesítmények (utak, vasutak, közművek, védőgátak) hálózatai viszonylag sűrűn tagolják a tájszerkezetet. Azok a várostól északra az optimális tájhasználatot és a tájfejlesztést is korlátozzák. A földtani, morfológiai és talajtani viszonyok egyaránt jelentősen befolyásolják a levegő minőségét. A térség földtani felépítését a nagy vastagságú (akár 3000 m vastag) pannon üledékek, valamint az erre települő és a felszínt is borító pleisztocén és holocén, főként folyóvízi és eolikus üledékek jellemzik. A pliocén rétegsorok jelentős szénhidrogén-, a 16

pannon üledékek hévíz-, a pleisztocén rétegek réteg- és ivóvíz-, a holocén üledékek pedig talajvízkészletekkel rendelkeznek. A város kis relatív reliefű (0-2 m/km2) ártéri szintű síkságon terül el. Tengerszint feletti magassága (78 m) egyben az ország legalacsonyabb pontja is. A Tisza és Maros menti városrészeket öntés- és lápos réti talajok, a további területeket pedig csernozjom jellegű homoktalajok jellemzik. A sík, enyhén tagolt, gyenge víztartó képességű talajjal borított felszín defláció és erózió által egyaránt fokozottan veszélyeztetett. A Tisza jobb partján Szeged - Algyő között (Szeged város belterülete alá is behúzódva), a bal parton a Maros és a Nagyfai Holt-Tisza között a több száz méter vastagságú folyóvízi üledék alatt helyenként 3 km vastagságot is elérő - jelentős szénhidrogén készleteket rejtő - pliocén rétegek fekszenek. A felszínen lévő, 10-15 méter vastagságú holocén üledékek között homok, agyag, típusos lösz, öntésiszap, agyagos iszap egyaránt megtalálható. A szénhidrogén vagyon feltárása jelentősen meghatározta az elmúlt évtizedek tájalakító tevékenységét és a táj mai képét (kutak, vezetékrendszerek, gyűjtőállomások, feldolgozó üzemek). Az agyagot és a homokot is több helyen bányásszák, főként a helyi igények kielégítésére. Szegeden szilárd bányatelkek (agyag, homok), illetve szénhidrogén bányatelkek találhatók. Szilárd kutatási terület nincsen a településen, azonban a város teljes közigazgatási területe szénhidrogén kutatási terület. Az

építésföldtani

adottságoknak,

összefüggéseknek,

törvényszerűségeknek

és

tendenciáknak feltárásáról Dr. Kaszab Imre készített összefoglaló tanulmányt térképi mellékletekkel 1987-ben „Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszín-közeli üledékeiben” címmel. A kutatások során a felszín alatti 10,00-20,00 m közötti, 5,5 – 10,00 m közötti, 3,5 – 5,5 m közötti, 1,5-3,5 m közötti rétegeket vizsgálták és a vizsgálatok eredményét térképeken is megjelenítették. Észlelő kúthálózat adataira támaszkodva a talajvízzel kapcsolatos megfigyeléseit is elemezte a talajvízáramlás és összetétel szempontjából. A város területe a meleg-száraz éghajlati területtípusba sorolható. A napsütéses órák száma évente megközelíti a 2100 órát, ami az országban a legmagasabb. A téli időszakban is évi 200 óra körüli a napsütéses óraszám. Az évi középhőmérséklet 10,5-10,6°C, a vegetációs időszakban 17,5°C. A nyári abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,7°C. Az évi csapadékösszeg sokéves átlaga 510-520 mm körüli, a Tiszától távolodva kismértékben növekszik. Ebből kb. 320 mm esik évente a vegetációs időszakban. A hótakarós napok száma évi 28-30, a téli csapadék az országban itt a legkevesebb. A sajátos, országos

17

összehasonlításban több szempontból is szélsőséges éghajlati adottságok jelentős mértékben befolyásolják mezőgazdasági tájhasznosítás módját. A területen a szegedi táj legjelentősebb természeti eleme a Tisza. Annak mindig központi szerepe volt a tájszerkezet alakulásában-alakításában. A jövőbeni tájhasznosítások és tájfejlesztések sem képzelhetők el a Tisza meghatározó elemként történő figyelembe vétele nélkül. A Tisza jobb partján lévő, viszonylag jelentősebb vízfolyások: az Algyői főcsatorna, a Tápéi főcsatorna, a Szillér-Baktó-Fertői főcsatorna, és a Gyálai Holt-Tisza vízrendszere. A Tisza bal parti mellékfolyója a Maros, amely ugyancsak meghatározó jelentőségű tájelem. A település keleti határánál éri el a Marost a Szőreg-Deszk-Kübekházi csatorna. A felsorolt csatornákon kívül még nagyszámú, kisebb méretű és jelentőségű csatorna hálózza be a Tisza mindkét oldalán a várost. A mesterséges – belvízlevezető – csatornák jelentős szerepet töltöttek be a táj mezőgazdasági hasznosításának történetében. Az eredetileg természetes, de csak időszakosan vizes, inkább mocsaras, szikes tóból mesterséges halastóvá átalakított Fehér-tó 1400 hektáros felülete csaknem teljes egészében Szegedhez tartozik. A Sándorfalvi halastóból létesített déli, kisebbik része tartozik a városhoz. Jelentős vízfelületet képez a Matyér-Subasai főcsatorna elrekesztésével létesített – sport és rekreációs hasznosítású – 60 hektáros Matyéri tározótó. A Tiszának három nagy holtága van: az Atkai, a Nagyfai és a Gyálai Holt-Tisza. Mindhárom meghatározó tájszerkezeti elem, közülük az Atkai Holt-Tisza őrzi leginkább a természet-közeli állapotát. Ugyan a felszíni vizek előfordulását tekintve Szeged fekvése kedvező, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területen fekszik. A talajvíz mélysége 2-4 méter között ingadozik, a város ivóvizét elsősorban a 150-550 méter mélységű pleisztocén rétegek szolgáltatják, az alacsony geotermikus gradiens miatt pedig sok a magas hőfokú termálvíz. A növényföldrajzi tájbeosztás szerint a Tiszántúli flórajárásba tartozó terület legjellegzetesebb potenciális növénytársulásai a fűz ligeterdők és a bokorfüzesek. Ezek a társulások a Tisza árterén a közelmúltig még viszonylag nagy kiterjedésben és néhol csak kevéssé zavart állapotban voltak megtalálhatók. A természetes ártéri erdők mára azonban nagymértékben megfogyatkoztak. A tölgy, kőris, szil ligeterdők maradványai csak kisebb foltokban jellemzőek. Az Intenzív mezőgazdaság térhódítása, továbbá a település- és iparfejlesztés következtében alig lelhetők fel a pusztai tölgyes és a sziki tölgyes társulások maradványai. A nagy ütemű feltörések és beépítések ellenére is viszonylag nagy felületeket foglalnak el a szikes rétek különböző társulás-típusai. Ezzel szemben már csak egészen kis foltokban találhatók meg az ugyancsak természetes homoki legelők. 18

Szegeden az 1879-es árvíz utáni újjáépítés lehetővé tette a teljesen új sugaras-gyűrűs városszerkezet kialakítását. Jól elhatárolható beépítési zónák alakultak ki. A zárt beépítés zónája a Nagykörút és a Tisza által határolt terület, mely helyenként átnyúlik a körúton túlra. Ezt a zónát szinte teljes egészében körbeveszi a hézagos beépítés zónája, melyet földszintes, vagy egyemeletes családi házak és az 1980-as évektől a 2–3 szintes társasházak jellemeznek (Alsóváros, Móraváros, Rókus és Felsőváros). Az egykori városhatárt jelzik a hézagos beépítésű zóna külső határán lévő temetők (Alsóvárosi-, Rókusi-, Dugonics-, Gyevi-temető). A Körgáton belül a korábban beépítetlen területeken és a leromlott állapotú családi házas városrészeken épültek az 1970-es évek elejétől kezdve a lakótelepek (Tarján, Északi városrész, Makkosháza, Rókus). A város kelet-nyugati tengelyében található az ipari terület, mely a rókusi városrésztől nyugatra elnyúlik egészen Kiskundorozsma határáig. A Körgáton kívüli telepek mind családi házas, kertes részei a városnak, inkább falusias jelleggel. Újszegeden hiányzik ez a szerkezeti rendszer. A lakótelepi programok után már kevés nagyobb beépíthető terület maradt a Körtöltésen belül. Az 1990-es évek második felében elindultak a társasházi, lakóparki építkezések. A jellemzően hézagos beépítésű városrészekben nem ritkán 20–30 lakásos társasházat építenek fel egy-egy lebontott épület helyén. Lakóparki beépítésre került a „Francia-högy” nyílt felszíne, illetve a város déli részén található laktanya területe. Szeged város észak- észak-keleti része (Szeged II. kerület, Tápé, Algyő) országosan egyedülálló természeti potenciálhelyzet (földgáz, kőolaj készletek kitermelése) a város további fejlesztésének irányát az 1960-as évektől meghatározta. Az algyő-szegedi kőolaj- és földgáztelepek felfedetése egy új, a környezetet jelentősen veszélyeztető iparágat telepített vidékünkre. A fúrások, fúróiszap tárolók helyei egyes területeken nagy sűrűséggel fordulnak elő, s kőolaj- földgáz- illetve termálvezetékek hálózzák be a vidéket, mely más iparilogisztikai park építésére alkalmatlan terület. Szeged nyugat-délnyugati része a Tisza folyó közelsége, az államhatárhoz való közelség illetve

az

elaprózódott,

nem

egybefüggő

parcellaszintű

földrészleteken

zömében

mezőgazdasági jellegű a terület felhasználás módja. Szeged város ipari területfejlesztési koncepciója az 1960-as évektől kezdve a fentiek figyelembe vételével az 5. számú főút, az M43 jelű autópálya és az M5 autópálya, a SzegedBudapest vasúthálózat által közbezárt tömbre koncentrálódott/koncentrálódik. A két autópálya 19

és a nyugati elkerülő út együttesen kedvező feltételeket nyújtanak a város északi, északnyugati részén új ipari park, logisztikai központok, bevásárló központok építéséhez. Ezek folyamatosan jelennek meg a város ezen részén.

3.2.1. Az érintett terület társadalmi-gazdasági jellemzői A Szeged Megyei Jogú Városban lezajló munkaerő-piaci változások sem függetlenek természetesen az országos változásoktól és a nemzetközi válság jelentette hatásoktól. Itt is tanúi lehetünk, ahogyan 2009-ben jelentősen megnő az álláskeresők száma (a 2008-as adatokhoz képest 29,85%-kal), gyakorlatilag a kistérséginek megfelelő mértékben. Elmondható tehát – visszatekintve az országos, megyei és kistérségi adatokra – hogy Csongrád megyében az országosnál, a kistérségben és Szegeden pedig a megyeinél nagyobb mértékű volt a 2008-at követő évben az álláskeresők számának emelkedése. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján

(www.afsz.hu) havi bontásban

megtalálhatjuk a nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozó legfrissebb adatokat is, jelen elemzés készítésekor a 2013. szeptemberi mutatók érhetőek el utolsóként. A 2012-es év nem mutat kedvező változásokat: az év végi adat szerint 6.791 fő regisztráltat jelez (7,93%-os emelkedés a 2011 végi adatokhoz képest), majd a 2013. szeptemberi érték (5.981 fő) jelentős javulást mutat, de még mindig jelentősen meghaladja a 2008-as szintet. A megalapozó vizsgálatban jelzett demográfiai folyamatok jól mutatták, hogyan emelkedett folyamatosan az óvodába beíratott gyermekek száma Szegeden. Noha az érintett korosztályban országos- és helyi szinten egyaránt kedvezőtlen demográfiai folyamatok figyelhetőek meg, kijelenthetjük hogy a meglévő kapacitások fenntartása mindenképpen indokolt. A több óvodát érintő kulcsprojekt a város egészét érinti és ugyanez igaz az ITB más fejlesztéseire is, sőt Szeged esetében például a középiskolák diákságának jelentős része egyéb településekről jár be a városi intézményekbe. A megalapozó vizsgálatban található elemzés rávilágít a tényre, hogy a középiskolai tanulók száma 2001-et követően 2005-ig emelkedett (12,52%), ezt követően alapvetően csökkenő irányba mutatott, végül 2011-ben 4,98%-kal volt magasabb a kiinduló 2001-es szintnél.

20

Szeged és a közvetlen térségében lévő települések közül Szeged, Hódmezővásárhely és Makó esetében beszélhetünk bejáró diákokról a középiskolák vonatkozásában. Az elemzés alapján megállapítható, hogy Szeged kiemelkedik a bejáró diákok számát tekintve, azaz e területen is kiemelkedő az a funkcionális vonzóereje, mely erősíti a város térségen belül elfoglalt szerepét és helyét. A bejáró középiskolások száma 2005-ben volt a legmagasabb, ezt követően csökkent. A 2011-ben regisztrált 3.717 fő ugyan 6,13%-kal alacsonyabb a 2005-ben jelzettnél, azonban jelentősen magasabb az időszak elején rögzített 2.806 fős kiinduló értéknél (32,46%). Az önkormányzat 2012-re vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a 10.007 fős teljes középiskolás létszámból jelentős, 3.628 fő (36,3%) bejáró, 1.039 fő kollégista. Az általános iskolások esetében ez az arány szerényebb: 8.713 fő beiratkozott diákból 593-an (6,8%) járnak be másik településről Szegedre tanulni. Szegeden a regisztrált vállalkozások száma 2000. és 2006. között lényegében stagnált, hiszen míg a kiinduló érték 23 610 darab volt, addig 2006-ban 23 673 darab regisztrált vállalkozást tartottak számon a városban. 2007-től indul meg egy dinamikus bővülés, melynek eredményeként 2010-re 27 771 darabra nőtt a mutató értéke. A változás a vizsgált időszakban így 17,62%, ami mind az országos mind pedig a kistérségi értéket meghaladja. Ha a Szegeden regisztrált vállalkozások számának a kistérségi szintű mutató értékéhez való viszonyát vizsgáljuk látható, hogy míg 2000-ben a kistérségben regisztrált vállalkozások 89,32%-a volt szegedi illetőségű addig 2010-ben ez az érték már csupán 79,32% volt. A működő vállalkozások tekintetében a kistérségi és országos folyamatok tükröződnek a városi adatokban is. A vizsgált időszak első két évében Szegeden is dinamikusan bővül a működő cégek száma (a változás 11,02%), majd 2007-ig jelentős mértékben nem változik az érték. 2007-ben Szegeden is csökken a működő vállalkozások száma (14 287 darabra), majd 2010-ig kismértékű emelkedéssel 14 522 darabra bővül a számuk. A vizsgált időszak elején a kistérségben működő vállalkozások 88,19%-a volt Szegeden székhellyel rendelkező cég. 2010-ben ugyanakkor már csak 85,94% volt ez az arány, vagyis itt is érvényesült a regisztrált vállalkozásoknál már bemutatott tendencia. Ha a szegedi működő vállalkozások arányát a Szegedi kistérségben működő összes vállalkozáshoz viszonyítva vizsgáljuk az egyes nemzetgazdasági ágakban, akkor a 20082010-es időszakra vonatkozó adatok alapján látható, hogy a legalacsonyabb számban a 21

mezőgazdaságban (2010: 52,71%), továbbá a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások között találunk szegedi cégeket. A 2010-ben a kistérségben működő cégek közül legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáz-nemzetgazdasági ágban – 2010ben 13 vállalkozás közül 12 darab (92,31%) – az információ-, kommunikáció nemzetgazdasági ágban – 821 cég közül 763 darab (92,94%) –, továbbá az ingatlanügyletek-, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység valamint az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban találunk szegedi vállalkozásokat. 2000-ben Szegeden a kistérség mezőgazdasági vállalkozásainak 80,74%-a működött. 2010-ben ez az arány 69,66%. 2000 és 2010 között Szegeden 109 darabról 62 darabra csökkent a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma, a változás 43,11 százalék, ami meghaladja a kistérségi szintű változás mértékét. A fenti tendenciák ellenére az agrárgazdaság és ehhez kapcsolódva az élelmiszeripar továbbra is jelentős szerepet játszik a város gazdasági életében, hiszen ehhez a szektorhoz köthetőek a legnagyobb foglalkoztató vállalkozások és az egyik legnagyobb árbevétellel rendelkező cég is. Szegeden, ahol a térségben elérhető kereskedelmi szálláshely kapacitás túlnyomó többsége található, természetesen a kistérséget jellemzővel megegyező folyamatok zajlottak le. A térségi központban elérhető kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében ugyancsak 2007 tekinthető kiemelkedő évnek, hiszen ekkor a 2000-ben mért 5489 darabos kapacitást 44,9%kal meghaladó volumen állt rendelkezésre. A 2008-ban regisztrált 6456 darabos érték a következő években bővült, így összességében 2000. és 2010. között 28,38%-os növekedés volt tapasztalható. A térségi központ súlya a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyei tekintetében egyértelműen meghatározó, hiszen míg 2000-ben a kistérségben elérhető kapacitás 95,15%-a volt Szegeden található, addig ez az érték 2010-ben 92,12% volt. A vendégek száma tekintetében 2007-ig ugyancsak töretlen bővülést tapasztalunk, hiszen ebben az időszakban Szegeden a kereskedelmi szálláshelyeken éjszakázó turisták száma 116 549 főről 139 107 főre nőtt, ami 19,35%-os emelkedés. A 2008-as visszaesést követően, amikor előbb 134 401 főre, majd 2009-ben 113 246 főre esett vissza a látogatók száma, a csúcs időszakhoz viszonyítva 18,59%-kal kevesebb vendég jelentkezett be kereskedelmi szálláshelyen. Csak 2010-től indult meg egy lassú növekedés, és 2011-ben már ismét 122 901 fő foglalt szálláshelyet Szegeden.

22

A kutatási és kísérleti fejlesztések költsége tekintetében elmondható, hogy 2011-ben Csongrád megyében a régiós érték 65,25%-a jelenik meg, míg Bács-Kiskun megyéhez a fejlesztési költségek 29,5%-a kapcsolható. 2012-ben ugyanezek az értékek Csongrád megye esetében 61,26%, míg Bács-Kiskun megye esetében közel 34% volt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési beruházás értéke 2011-ben a régiós összeg 66,4%-a volt Csongrád megyében, és 27,92% Bács-Kiskunban. 2012-ben ezzel szemben Csongrád megye a teljes volumen csupán 53,8%-át tudhatta magáénak, míg Bács-Kiskun megye esetében az érték 33,62%-ra nőtt. Az összes kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás tekintetében ugyancsak nőtt Bács-Kiskun megye súlya, hiszen míg 2011-ben az összes régiós ráfordítás 29,31%-a volt a megyéhez köthető, addig ez az arány 2012-ben már 33,91%. Ugyanezek a mutatók Csongrád megye esetében 2011-ben 65,39%-os, illetve 2012-ben 59,97%-os értéket vesznek fel. A

helyi

kutatás-fejlesztési

mutatók

mellett

a

versenyképesség

szempontjából

természetesen a lakosság iskolai végzettsége, illetve ezen belül kiemelten a szakképzett és diplomás népesség aránya is meghatározó szempontok. A legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szegeden 97,5%, amely közel 2%-kal haladja meg a megyei szintet, míg szinte megegyezik a kistérségi értékkel. A legalább érettségivel rendelkezők aránya (64,6%) a város esetében már jelentősen meghaladja a kistérségi (60,5%), és a megyei (49,9%) arányt. Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben a kategóriákban a város jelentős előnyben rendelkezik közvetlen és tágabb térségével szemben. A diplomával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a város és térsége között tapasztalt differencia szintén egyértelműen érzékelhető. A szegedi diplomások aránya a népesség 28,9%-át teszi ki, amely 10,2%-kal haladja meg a megyei arányt. A kistérséghez viszonyítva nem ilyen kontrasztos az eltérés, a különbség mindössze 3%. Szegeden a gazdasági válság jól látható és kevésbé nyomon követhető hatásai – hasonlóan más megyei jogú városokhoz – egyaránt tetten érhetőek. A jelentősebb kereskedelmi központokban (pl. Szeged Pláza, Napfény Park) a kiadásra meghirdetett üzlethelyiségek egyszerre jelzik a csökkenő fizetőképes kereslet miatt megcsappant vásárló számot, és azt hogy az Árkád Bevásárlóközpont megnyitásával új szereplő jelent meg a városban. A 2008-2009-es gazdasági években számos meghatározó szegedi vállalkozás komoly forgalom csökkenésről volt kénytelen beszámolni. A főként autóápolási cikkeket és festékeket 23

gyártó Medikémia Zrt. piacain a komoly visszaesés 2008-ról 2009-re következett be. A cég számára nagy érvágás volt, hogy jelentős mennyiségű román exportjuk csaknem a felére csökkent 2009-ben. Mind a vegyipari cégek, mind pedig a Szegeden meghatározó élelmiszeripari cégek – Pick Szeged Zrt., Sole-Mizo Zrt. – komoly fejlesztésekkel erősítették ugyanakkor pozícióikat piacaikon. Komolyan érinti a válság az autó kereskedelemmel, illetve –lízinggel foglalkozó cégeket is. Az elmúlt években több autókereskedés is beszüntette működését Szegeden. A csökkenő kereslet miatt az autókereskedő vállalkozások árbevételében ma már a korábbinál markánsabb aránnyal jelenik meg a garanciális javítás. A regisztrált vállalkozások és a működő cégek számának alakulásában, hosszabb időtávban ugyanakkor nem lehet a válsághoz köthető tendenciákat kimutatni. Ugyanez igaz a szektoronkénti elemzés eredményeire is. A turisztikai ágazatban mindazonáltal országosan és helyi szinten is érzékelhető volt a fizetőképes kereslet csökkenése. A 2008-as visszaesést követően, amikor előbb 134 401 főre, majd 2009-ben 113 246 főre esett a vendégek száma, a csúcs időszakhoz viszonyítva 18,59%kal kevesebb vendég jelentkezett be kereskedelmi szálláshelyen. Csak 2010-től indult meg egy lassú növekedés, és 2011-ben már ismét 122 901 fő foglalt szálláshelyet Szegeden. A foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók kapcsán ugyancsak kijelenthető, hogy a Szegeden lezajló munkaerő-piaci folyamatok sem függetlenek az országos változásoktól és a nemzetközi válság jelentette hatásoktól. Amint láthattuk, itt is tanúi lehetünk, ahogyan 2009ben jelentősen megnő az álláskeresők száma (a 2008-as adatokhoz képest 29,85%-kal). Összességében elmondható továbbá, hogy Csongrád megyében az országosnál, a kistérségben és Szegeden pedig a megyeinél nagyobb mértékű volt a 2008-at követő évben az álláskeresők számának emelkedése. Egedy Tamás „A gazdasági válság hatása a nagyvárosok versenyképességére Magyarországon” című tanulmányát a Földrajzi Közlemények 136. évfolyamának 4. száma közölte. A szakértő Budapest, Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc górcső alá vételével végzett összehasonlító elemzést. A kutató kvantitatív és empirikus elemzési módszerek alkalmazásával jut arra az eredményre, hogy a két prosperáló régió (Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) nagyvárosainak relatív versenyképessége a válság éveiben egyértelműen csökkent. Összegzés gyanánt ugyanakkor megállapítható, hogy Budapest, Debrecen valamint Szeged – utóbbi esetében elsősorban a 24

belföldi jövedelem és a személygépkocsi-állomány alakulása tekintetében a – viszonylagos versenyképessége a válság időszakában javult, ami kedvező potenciált biztosíthat számukra az elkövetkezendő évek városversenyében.

3.2.2. Az érintett terület fizikai infrastruktúrájának bemutatása Az elmúlt évszázadnyi társadalmi-gazdasági folyamatok a településképet is jelentősen befolyásolták, átalakították. Szeged jellegzetes utcaképei, településkaraktere azonban történeti kialakulása által ma is lényegesen meghatározott, városrészenként változó, bár a különbözőségek mára bizonyos szempontból némileg csökkentek. Fontos megemlíteni, hogy napjaink egyik legjellemzőbb városképromboló jelensége, hogy számos értékes épület áll használaton kívül, némelyek már évtizedek óta. Állapotuk évrőlévre romlik. Ha a homlokzati kozmetikára akad is pénz – esetenként kényszertatarozás révén – az épületbelsők katasztrofális állapotban vannak.

Víz- és elektromos ellátás Szeged város közvilágítási hálózatának karbantartását és üzemeltetését 2011-ben, a 2008. december 15. napján kötött „Szeged Megyei Jogú Város közvilágításának üzemeltetése, karbantartása” című szerződés értelmében az EDF DÉMÁSZ Zrt. látta el. A villamos energia szolgáltatást szintén a EDF DÉMÁSZ Zrt. végezte a közbeszerzés pályázat eredményeként megkötött keretszerződések alapján. Összegzésként elmondható, hogy a tervezett és a tényleges adatok között lényegi eltérés nincs, mivel a közvilágítási hálózat villamos energia fogyasztásának elszámolása a közvilágítási naptár alapján történik. A Városüzemeltetési Irodához folyamatosan érkeznek a lakosság részéről a közvilágítási hálózat bővítésére vonatkozó igények, melyeket az anyagi lehetőségek függvényében a város törekszik teljesíteni, így a hálózat bővülésével évről-évre számolhatunk. SZMJV Önkormányzatának elkötelezett szándéka a közvilágítás további fejlesztése, illetve a korszerűsítési lehetőségek keresése. Korszerű, energiatakarékos megoldásokkal nem csak az energia költségeken lehet takarékoskodni, hanem a kevesebb fogyasztással járó, alacsonyabb CO2 kibocsátással is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, valamint a 25

körültekintően megválasztott fejlesztésekkel a közvilágítás minőségét is jelentősen javíthatjuk (hatékonyabb, egyenletesebb, a nappali fényviszonyokhoz közelebb álló színhőmérsékletű megvilágítás, kevesebb fényszennyezés). 1994-ben alakult meg a Szegedi Vízmű Kft., majd 2001-ben a Szegedi Vízmű Rt. (2006. április 13. óta Szegedi Vízmű Zrt.). A Társaságban Szeged város tulajdonosi részaránya 51%, míg a francia szakmai befektető, a Veolia Eau magyarországi leányvállalata, a Veolia Víz Zrt. tulajdonosi részaránya 49%. 2000-ben Szegeden az összes kistérségi ivóvíz bekötés 86%-a volt megtalálható, míg ugyanez az arány 2011-ben 85,24% volt. Ebben az időszakban a hálózatba bekapcsolt lakások száma 70 143 darabról 74 282 darabra emelkedett a városban.

Szennyvíz ellátás Szegeden három fajta vízelvezető csatornarendszer működik: 

Egyesített rendszerű csatornahálózat (a szenny- és csapadékvíz ugyanazon

 

csatornába ömlik). Szennyvízelvezető csatornahálózat (csak szennyvizet fogad, elválasztott rendszer). Csapadékvíz csatornahálózat (csak csapadékvizet fogad).

Szegeden a körtöltésen belüli terület vízelvezetése, Újszegeden a Középfasor és a Tisza által körülhatárolt terület csapadékvíz-elvezetése történik egyesített rendszerű csatornával. Ez alól kivétel azon lakótelepek területei (pl. Tarján, Északi városrész, Makkosháza, stb.) ahol már elválasztott rendszer valósult meg. A zárt csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvizet a főgyűjtő csatornák irányítják a szennyvíztisztító telepre. A város szegedi oldalán az I. és II. sz. főgyűjtők által összegyűjtött víz az Alsótelepi átemelőre jut (Klinikák térsége), ahol az ötszörös hígítást meghaladó víz a Tisza sodorvonalába ömlik (alacsony vízállás esetén, gravitációs módon, magas vízállás idején pedig átemelő segítségével). Ötszörös hígításig a vizeket egy, a Tisza folyó alatti nyomóvezetékkel, az újszegedi átemelőre vezetik át. A Rókus - Móravárosi (III. sz., E 1-0-0 jelű) főgyűjtő a lakótelepek vizeit összegyűjtve a Rókusi átemelőbe csatlakozik, ahol a gépi tisztítású rács után az átemelő szivattyúk a Rókus Móravárosi főgyűjtőre táplálják a vizet. A Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep Klebelsberg telepen, a Palics köz 02204/3 hrsz.-ú ingatlanon található. A Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep Szeged város és 4 agglomerációs település: Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván teljes, 100 %-ot 26

megközelítő mértékben kiépített szennyvízelvezető hálózatán összegyűjtött szennyvizeket fogadja, és tisztítja. A Szennyvíztisztító Telep napi 60.000 m3 szennyvizet képes fogadni, 230.000 lakos egyenérték kapacitású. A telep jelenlegi hidraulikai terhelése éves átlagban 48.000 m3/nap. A telepen megtisztított víz a Tisza Folyóba kerül bevezetésre, minősége megfelel a legszigorúbb jogszabályi előírásoknak. Iparosított technológiával épült lakóépületek Az Önkormányzat 2002. évtől kialakította az iparosított technológiával épült épületekben élő lakosság energia megtakarítási törekvéseire szóló helyi pályázati rendszerét. A programra fordított, kiírásokhoz kapcsolódó összes önkormányzati támogatási összeg nagysága folyamatosan emelkedett, figyelemmel az emelkedő lakossági igényekre. A 2008-as -2009-es országos panelrekonstrukciós pályázati kiírásban már nem kötelező elemként, csak alternatív lehetőségként szerepelt az önkormányzatok részéről nyújtható támogatás, de Szeged városa az összes benyújtott pályázatot támogatta, amely megfelelt a pályázati kiírásnak. Az Önkormányzat ún. felülről nyitott kasszát biztosított ahhoz, hogy valamennyi pályázó lakóépület támogatásban részesülhessen. A panelprogram keretén belül támogatható tevékenységek köre: 

Nyílászárók energiatakarékos felújítása, cseréje



Homlokzatok és födémek utólagos hőszigetelése



Épületgépészeti és épület villamos rendszerek korszerűsítése, felújítása



A megújuló energia-felhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások

Közlekedés Szeged területére 2005-ben a kistérségben, lakott területen történt összes közúti baleset 92,23%-a esett, 2011-ben ugyanez a mutató 90,55% volt. A városban ebben az időszakban 202 darabról 282 darabra nőtt a lakott területen történt balesetek száma, az emelkedés 39,6 százalék, ami meghaladja a kistérségben mért bővülés ütemét. A Dél-Alföldi Operatív program keretében 2007 és 2013 között összesen mintegy 186 millió euró támogatás állt rendelkezésre helyi, térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A DAOP 3. prioritási tengelyén megjelenő pályázati felhívások jellemzően négy- és öt számjegyű utak felújítására, építésére, belterületi utak felújítására, közösségi közlekedés 27

fejlesztésére valamint kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztésére biztosítottak támogatást, igen magas – jellemzően 90 százalékos, egyes esetekben 100 százalékos támogatási intenzitással. A Szegedi kistérség pályázói – jellemzően önkormányzatok, illetve a Magyar Közút Zrt. – 9,11 milliárd forintos támogatási igénnyel jelentkeztek, és összesen mintegy 5,3 milliárd forint támogatást nyertek. A kistérségi nyertes projektek így az igény 58%-ához jutottak hozzá. A megítélt támogatás 47,85%-át, mintegy 2,5 milliárd forintot Szeged közigazgatási határán kívül eső infrastruktúra fejlesztésére fordították. A KÖZOP-on nyertes öt projekt közül a kedvezményezett 2 esetben Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, három esetben a NIF Zrt. volt. A projektek közül természetesen kiemelendő a Szeged elektromos tömegközlekedésének fejlesztését célul tűző beruházás 25 milliárd forintot meghaladó támogatási összegével, továbbá a Nyugati elkerülő út III. ütemének megvalósítása 2,276 milliárd forint támogatási összeggel. Jelentős, a térség egészére kihatással bíró beruházása természetesen az M43-as autópálya fejlesztése Szeged és Makó, majd Makó és az országhatár között. A kerékpár Szeged jelentős egyéni közlekedési eszköze, részarányát a ’90-es években 35%-ra becsülték, 2009-ben már 9% a mért adat azóta feltehetően tovább növekedett. A város domborzati és területi adottságai kedvezőek a kerékpáros közlekedés számára. A Közlekedés Fejlesztési koncepció (KFK) célkitűzései szerint „általános kerékpárbarát közhangulat és városkép megteremtése” a cél. A főút- és gyűjtőút-hálózaton (a csillapított forgalmú övezeteken kívül) biztosítani kell a kerékpár-közlekedés útfelületét, csomóponti átvezetéseit. Ennek

biztosítását

minden

esetben

az

útvonal

forgalma,

a

baleseti

kockázat,

konfliktusveszélyek elemzése alapján kell megválasztani. A meglévő

kerékpáros

útvonal-hálózatban

találhatók

irányhelyes

kialakítású,

biztonságosabb megoldások is (Felső Tisza-part, Boldogasszony sugárút, Károlyi utca, Vásárhelyi Pál utca); de jellemzően a fő közlekedési útvonalak járdáin kijelölt, illetve mellé épített kerékpáros útvonalakból épül fel. Sőt, az új építések, tervezett létesítések között a helyi viszonyoknak és lehetőségeknek megfelelően az egyoldali gyalog-kerékpárút vagy különálló kerékpárutak kerültek illetőleg kerülnek kialakításra (Tompai kapu út, Lugas utca, Oldal utca), balesetveszélyes, akadályozó csomóponti kialakításokkal.

28

3.2.3. A jogszabályi környezet és a szakpolitikai háttér áttekintése Jelen fejezetben az integrált területi beruházási projektcsomagok tervezési folyamatát meghatározó fontosabb jogszabályokat mutatjuk be. Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadta az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, mely hosszú távon határozza meg Magyarország fejlesztési irányait és a kapcsolódó területfejlesztési elveket. 2014 szeptemberében került elfogadásra az Európai Bizottsághoz benyújtott Partnerségi Megállapodás tervezete, mely Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó vállalásait, és a kitűzött célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat rögzíti összhangban az EU tematikus célkitűzéseivel. A két utóbbi dokumentum alapvető jelentőséggel bír a településfejlesztési célok meghatározása során. A 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészülés országos és helyi szinten is a korábbiakhoz képest megújult keretek között zajlik. Ennek megfelelően a településfejlesztés teljes rendszere is változott, melynek eredményeként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormány rendelet alapján az új Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó integrált településfejlesztési stratégiákat (ITS) kell készíteniük a megyei jogú városoknak. Az operatív programok tervezéskoordinációs feladatainak felelősségi rendjét és határidőit a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat jelölte ki. A Korm. határozat 1. melléklete az alábbi operatív programok szakmai tartalmának meghatározására az NGM-et jelölte ki első helyen felelős tárcaként: -

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

-

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

-

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

29

A megyei jogú városi tervezés tematikájához a TOP és a VEKOP nyújt kereteket, ezek fejlesztési lehetőségeinek köréből választhatnak a megyék, ezek forrásaira tervezhetik integrált területi programjaikat. Ezt egészítik ki az ágazati OP-k fejlesztési tématerületei.    

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)



Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖHOP)

A 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú Kormányhatározat értelmében a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló várostérségek, a megyei jogú városok térségei, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek. A Kormányhatározat rendelkezik továbbá arról is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bevonásával biztosítsa a megyei jogú városok számára a felkészüléshez szükséges módszertani útmutatásokat és koordinációt. A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok

önkormányzatai

tervezési

jogkörébe

utalt

források

megoszlásáról

immár

egyértelműen rögzíti a megyei jogú városok tervezési jogkörébe tartozó forráskeretet. A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót (TFK), az Építési Szabályzatot (SZÉSZ), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS). Továbbá gyakorolja a tulajdonosi jogokat a város vagyona felett, kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra.

30

3.3.

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése

3.3.1. A fejlesztést megalapozó problémák áttekintése A megalapozó vizsgálat 3.2 alfejezete térképes alátámasztással mutatta be Szeged Megyei Jogú Város főbb települési szintű fejlesztési igényeit, illetve értékeit. A beavatkozási területeket az alábbi táblázat foglalja össze:

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Problémák Tényező megnevezése Nyugati városrész barnamezős ipari területek Öthalmi volt szovjet laktanya MÁV teherpályaudvar Belvárosi rakpart Déli közúti és vasúti híd hiánya Volt Heavytex területe A Tisza hajózhatósága Mars téri buszpályaudvar Szociális rehabilitációs problématerületek Gyálai Holt-Tisza Szegregátumok (Kiskundorozsma) Szegregátumok (Cserepes sor) Értékek Tényező megnevezése Inkubátorház fejlesztés Inkubátorház fejlesztés Kutatói infrastruktúra (MTA SZBK, BAYBIO, Gabonakutató Intézet stb.) SZTE központi infrastruktúra Kiemelt turisztikai beruházás (Napfényfürdő Aquapolis és Forrás Hotel) M43 autópálya M5 autópálya Nyugati feltáró út Megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések Elektromos tömegközlekedési hálózat modernizációja

Fenti problémák mellett természetesen további téma specifikus, ugyanakkor területileg városi szinten nem koncentrálódó problémák beazonosítása lehetséges. Ilyen, a város egészére

31

kiható problémakör az energia gazdálkodás kérdése, ezen belül az önkormányzati ingatlanok kedvezőtlen energia hatékonysági mutatói, az elavult épület infrastruktúra problémaköre.

A kulcsprojekt által orvosolt problémák rövid bemutatása A kulcsprojekt elsősorban az óvodai ellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztését, az elérhető szolgáltatások minőségének javítását célozza. Noha Szegeden az óvodai férőhelyek száma elegendő, a kapacitások fenntartása, minőségi javítása, szükséges esetben bővítése indokolt, hiszen a nevelés-oktatás minőségében eseti szinten akár területi különbségek is felfedezhetőek. Az esetleges területi eltérések fennmaradása egyes esetekben kapacitás hiányt, míg máshol felesleges kapacitások kialakulását eredményezheti. A rendelkezésre álló infrastruktúra sok esetben elavult, energia hatékonysága alacsony, ily módon kedvezőtlenek a működési feltételek és a munkakörülmények, így az üzemeltetői oldalon is folyamatosan növekvő költségekkel kell számolni.

A támogató projektek által orvosolt problémák rövid bemutatása Az

ITB

támogató

projektjei

alapvetően

tematikus

kapcsolódást

mutatnak

a

kulcsprojekttel, amennyiben a környezeti ártalmak csökkentése, az energia hatékonyság javítása és ezekhez szervesen illeszkedve a működési költségek csökkentése érhető el a megvalósításuk eredményeként. Mind a kulturális- és sport létesítmények (pl. REÖK palota, sportcsarnok, műjégpálya), mind pedig az oktatási- nevelési intézmények működtetése jelentős tétel a városi költségvetésben. A jellemzően önkormányzati épületek energiafogyasztása igen magas, ezáltal épületek üvegházhatású gáz kibocsátása is gyakran meghaladja a kívánt mértéket.

3.3.2. A fejlesztést megalapozó igények bemutatása

A kulcsprojektet megalapozó igények rövid bemutatása A városon belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű nevelés feltételrendszerének megteremtése a város hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá, így 32

a

kulcsprojekt

megvalósítása

kapcsán

alapvető

igényként

fogalmazódik

meg

a

szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása. Ugyanígy igényként nevesíthető a modern energetikai berendezések alkalmazása révén az energia megtakarítás szükségessége, melyet a leromlott állapotú épületek felújítása, korszerűsítése is támogat. Az óvodai ellátásban elérhető szolgáltatások bővítésével (tornaszobák, több és jobb állapotú szociális helyiségek stb.) a szülőknek a gyermekük magasabb színvonalú ellátásához fűződő igénye elégíthető ki.

A támogató projekteket megalapozó igények rövid bemutatása A támogató projektek kapcsán kiemelendő, hogy a költséghatékonyság biztosítása, és ezzel párhuzamosan a költségcsökkentés tehát alapvető elvárás a városvezetés részéről. Ezt támogatja az ITB-nél érvényesített rendszer szintű megközelítés vagyis, hogy a tervezett beavatkozások keretein belül megvalósítható elsődlegesen az önkormányzati intézmények, továbbá az önkormányzati épületállomány és infrastruktúra energiahatékonyság központú rehabilitációja az önkormányzati épületek összesített energiafogyasztásának csökkentése érdekében, összhangban a vonatkozó EU direktívákkal, ezáltal az épületek üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése.

33

4. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG CÉLRENDSZERE

4.1.

A célok kapcsolódása a városi szintű célokhoz

Integrált Területi Beruházási Programcsomag célja

A városi közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása, a fejlesztett infrastruktúra energia hatékony működtetésének hosszú távú biztosítása

Az ITB cél szöveges kifejtése

Ahogyan Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája is kiemeli, „városfejlesztési aspektusból talán az egyik legmeghatározóbb koncepcionális keret a „Smart Cities” („okos város”) gondolata, mely egységes – a modern technológiákkal hatékonyabban működtethető – hálózatként („smart grid”) tekint a városra.” A „Smart Cities” koncepció kiemelten kezeli a különböző közmű hálózatok intelligens tervezését és működtetését („smart grid”-ek), melyek összességében alacsonyabb környezeti terheléshez és hatékonyabb működtetéshez vezetnek az egyes közszolgáltatások elérhetőségét biztosító infrastruktúra rendszerek esetében. A jelen integrált területi beruházási csomag részét képező infrastrukturális fejlesztések előkészítése és megvalósítása során fenti szempontok mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatásokat igénybe vevők specifikus szempontrendszereinek vizsgálatára, értékelésére tehát a fejlesztések igény vezérelt tervezésére.

34

Kapcsolódó TOP stratégiai cél és prioritás

TOP 3: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Kapcsolódó célkitűzés: A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése TOP 4: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Kapcsolódó

célkitűzés:

Önkormányzati

közszolgáltatások

hozzáférhetőségének

és

minőségének fejlesztése

Kapcsolódás Szeged MJV hosszú távú jövőképéhez

Szeged jövőképe az alábbiak szerint került megfogalmazásra a településfejlesztési koncepcióban: „A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.” A jövőkép kapcsán rögzítésre került, hogy „A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet kialakítása és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával.” Az élhető környezet megteremtése, az elérhető közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek biztosítása kiemelt célkitűzése jelen integrált területi beruházási csomagnak. A kulcsprojekt ehhez egyértelműen kapcsolódva az óvodai infrastruktúra energiahatékonyságot javító fejlesztését tűzi ki célul.

35

Kapcsolódás Szeged MJV hosszú távú átfogó céljaihoz

Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára Kapcsolódó átfogó cél leírása Az európai városok jelentős részéhez hasonlóan, Szeged számára is létfontosságú a népességvonzó képesség erősítése, melynek elengedhetetlen feltétele a természeti és épített települési környezet, valamint a helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek védelme. Az életminőség, a megfelelő egészségi állapot és a szociális biztonság javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a városban elérhető szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének fejlesztéséről. E szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést valamennyi lakos számára biztosítani szükséges. Szeged esetében a víz és város kapcsolata egyszerre értelmezhető környezeti, infrastrukturális és közösségi aspektusból. A fejlesztések során gondoskodni kell a vízzel való kapcsolat harmonikus, valamennyi szempontot figyelembe vevő biztosításáról. Az energiahatékonyság javítása – a fentiekkel összhangban – mind gazdasági, mind környezeti szempontból kiemelt célkitűzés a jövőben is. A kapcsolódó fejlesztéseknek emellett hozzá kell járulniuk a környezeti terhelés csökkentéséhez. A Szegeden korábban lezajlott közlekedésfejlesztési programok továbbvitele indokolt, ennek megfelelően cél a város külső elérhetőségének javítása és a városon belül közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a fenntartható közlekedés, alternatív mobilitás, környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezése.

36

Kapcsolódó városi specifikus cél

A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Kapcsolódó városi specifikus cél leírása A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját kínálva számukra. Az oktatás-képzés terén azonban folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy az intézményekben tanulók mindig a lehető legmagasabb színvonalú tudáshoz juthassanak hozzá. Szeged szerepe kiemelkedő szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, a fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az új klinikai tömb építésével jelentősen átalakult a jelenleg működő egészségügyi infrastruktúra szerepe. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A 37

fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére.

4.2.

A célok és a tervezett tevékenységek kapcsolódása

A kulcsprojekt és a célrendszer kapcsolódása Szeged Megyei Jogú Város óvoda fejlesztési programja egy egységes infrastruktúra fejlesztési program központi eleme. A közszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési elemek mellett egészségügyi- és szociális infrastruktúra minőségének javítását is célul tűző program ugyanakkor az óvodák mellett a bölcsődék, valamint a közoktatás fejlesztését is tartalmazza. A kulcsprojekt alapvetően energetikai jellegű fejlesztésként definiálható, mely ugyanakkor azonos típusú, pontszerű fejlesztések összességeként értelmezhető. Az óvodai infrastruktúra komplex, az energiahatékonyságot is szem előtt tartó fejlesztését célzó kulcsprojekt tartalmát tekintve egyértelműen kapcsolódik a Szeged településfejlesztési koncepciójában rögzített „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó célhoz, amennyiben az óvodai fejlesztési program a szolgáltatások minőségét, az ezeket igénybe vevők életminőségét javítja. A kulcsprojekt továbbá illeszkedik „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célkitűzéshez, hiszen alapvetően a humán közszolgáltatások egy bizonyos köre esetében az infrastrukturális feltételek javítását célozza. Az Integrált Területi Beruházási programcsomag célkitűzése a városi közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása, a fejlesztett infrastruktúra energia hatékony működtetésének hosszú távú biztosítása, melyhez mind a kulcsprojekt, mind pedig az úgynevezett támogató projektek egyértelműen kapcsolódnak. 38

A támogató projektek és a célrendszer illeszkedése A fent bemutatott kulcsprojekthez kapcsolódó tematikus támogató projektek egyértelműen illeszkednek Szeged MJV hosszú távú jövőképéhez, átfogó céljához valamint közép távú specifikus céljához. Csak néhányat kiemelve a programcsomag elemei közül, a REÖK-palota energetikai korszerűsítése, a Somogyi-könyvtár fejlesztése, Szeged MJV iskoláinak fejlesztése, a közintézmények világítás korszerűsítése, továbbá a távhő szolgáltató rendszer fejlesztése egyaránt kapcsolódnak a „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó célhoz, továbbá az „A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célkitűzéshez.

4.3.

Az ITB-hez kapcsolódó célok mutatószám rendszere

Jelen ITB elsősorban – tematikus integrációt érvényesítve – az infrastruktúra fejlesztéshez és ezen belül is kiemelten az energiahatékonysághoz kapcsolódó fejlesztési elemeket tartalmaz. Ennek megfelelően a programcsomag a TOP „3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” esetében nevesített „Primer energia felhasználás” és „A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül” mutatók értékeinek teljesüléséhez járulhat hozzá. Az ITB kulcsprojektje óvoda fejlesztési program, de a programcsomag részét képezi iskola és bölcsőde fejlesztés is. Ennek megfelelően a program a „Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi)” mutató célértékéhez is hozzájárul. Fontos kiemelni, hogy projekt szinten a mutatók célértékét csak az adott indikátorra vonatkozó módszertan véglegesítését követően lehetséges megadni.

39

Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés

mutató

1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése

Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül

Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi)

2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása

Elégedettség a települési környezet minőségével

2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)

3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.A Környezetbarát közlekedési

Napi utazások esetén fő közlekedési

rendszerek fejlesztése és a fenntartható

eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi

közösségi mobilitás elősegítése

közlekedési módot választók részaránya

3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a

Primer energia felhasználás A megújuló energiaforrásból előállított

megújuló energiaforrások részarányának

energiamennyiség a teljes bruttó

növelése

energiafogyasztáson belül

4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének

A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma 40

Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés

mutató

fejlesztése 4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek

Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

javítása 5. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) – ITP esetében nem releváns 5.A Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével.

A HFS végrehajtás keretében megújított közösségi tereket rendszeresen igénybe vevő lakosság aránya A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség

5.B Erősebb kohézió megteremtése a

Közösségi szinten irányított városi helyi

városi közösségekben helyi

fejlesztési stratégiával érintett települések

közösségszervezés és kulturális

lakosságszáma

kínálatbővítés segítségével Kulturális intézmények látogatottsága 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági

A program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban – beleértve az

szereplők által foglalkoztatottak számának önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma növelése

(férfi/nő/összesen megbontásban) A program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma 41

Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés

mutató (férfi/nő/összesen megbontásban) A támogatott munkahelyi képzéseket sikeresen befejezők száma (férfi/nő/összesen megbontásban)

6.B A leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek javítása és 6.C Társadalmi aktivitás,

A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma Szociális partnerek vagy nem kormányzati

társadalmi összetartozás növelése helyi

szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen

szinten

végrehajtott projektek száma

Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés

mutató

1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében

A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése

Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása

2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 42

Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban Városi környezetben létrehozott vagy 2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása

helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma (OP kondíciós lista alapján) 3.A Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján) A középületek éves elsődleges energia-

3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése

fogyasztásának csökkenése A megújulóenergia-termelés további kapacitása Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése

4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

43

Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban Jobb egészségügyi szolgáltatásokban 4.A Önkormányzati közszolgáltatások részesülő lakosság hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Akadálymentesített épületek száma Helyreállított lakóegységek városi területeken

4.B A leromlott városi területeken és

Városi környezetben épített vagy

városi külterületeken élő alacsony státuszú helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek családok, romák életkörülményeinek javítása

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság

5. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)– ITP esetében nem releváns 5.A Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével. 5.B Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével

Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A programokban részt vevők száma (nő/férfi/összesen megbontásban) A társadalmi partnerek vagy nem önkormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott programok száma

6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése

Munkanélküli résztvevők száma, beleértve a tartós munkanélkülieket is (nő/férfi/összesen megbontásban) A munkahelyi képzésekben résztvevők száma (nő/férfi/összesen megbontásban) 44

Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban 6.B A leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek

A programokba bevont személyek száma

javítása és 6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi

Támogatott civil szervezetek száma

szinten

5. A CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FEJLESZTENDŐ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

5.1.

A fejlesztés megvalósításának módjai, az egyes projektek bemutatása

A kulcsprojekt bemutatása

A

kulcsprojekt Az integrált területi beruházási programcsomag kiemelt projektje,

kijelölésének

vagyis kulcsprojektje a „Szeged MJV óvoda fejlesztési program I.”

logikája,

elnevezésű program.

indokoltsága

A fejlesztés hálózatos módon tartalmaz olyan, jellegükben hasonló programelemeket, melyek előkészítése (közbeszerzés és tervezés) valamint

megvalósítása

egységes

rendszerben,

és

egységes

menedzsment mellett indokolt. A fejlesztések a város egészét lefedik, hiszen több – adott esetben nem a kijelölt akcióterületeken található – óvoda is érintett a beruházási programban. A

kulcsprojekt Az iparosított technológiával épült (panel) intézményekre vonatkozó

szakmai tartalma

energetikai tanulmány alapján az energiahatékonyság javítása érdekében a meglévő eldeformálódott, nem jól záródó, elkorhadt 45

nyílászárók, szimpla üvegezésű üvegfalak, bejárati ajtók cseréjét a megengedett

határértéknél

kisebb

hő-átbocsátási

tényezővel

rendelkező nyílászárókra elengedhetetlennek tartja. A nyílászárók cseréje

nem

kizárólag

a

panel

épületeknél

jelent

energia

fogyasztásbeli és költségbeli megtakarítást, hanem más jellegű technológiával épült épületek esetében is. Ha általánosságban megvizsgáljuk egy épület energia költségének megoszlását, akkor abból egyértelműen megállapítható, hogy az energiafogyasztás 6070%-át a fűtési igények kielégítésére fordítjuk. A növekvő energia árak mellett ez magas fenntartási költséget von maga után, ezen költségek csökkentése elsősorban a fűtési igény csökkentésével valósítható meg. A korábban megkezdett szakaszosan végzett energetikai korszerűsítési program folytatásaként, befejezéseként szükséges a további energiamegtakarítás érdekében a panel technológiával épült épületeken korszerűsítési

munkálatokat

végrehajtani.

Ezek

jellemzően

a

homlokzati hőszigetelési, lapos tető illetve födém hőszigetelési munkálatok elvégzését, részbeni nyílászáró cseréket tartalmazó felújítási munkákat jelentenek alapvetően. A kulcsprojekt megvalósítási ideje 2015. 01. 01-től 2017, 12, 31-ig terjed.

A kulcsprojekt és a A kulcsprojekt tartalmát tekintve egyértelműen kapcsolódik a Szeged városi

célrendszer településfejlesztési koncepciójában rögzített „Szeged helyzetének

kapcsolódása

stabilizálása

az

interregionális

fenntartható,

minőségi

policentrikus

életkörülmények

városhálózatban,

biztosítása

lakossága

számára” átfogó célhoz, amennyiben az óvodai fejlesztési program a szolgáltatások minőségét, az ezeket igénybe vevők életminőségét javítja. A kulcsprojekt továbbá illeszkedik „A lakosság életminőségének javítása

és

a

társadalmi 46

befogadás

előmozdítása

a

humán

szolgáltatások minőségi fejlesztésével” specifikus célkitűzéshez, hiszen alapvetően a humán közszolgáltatások egy bizonyos köre esetében az infrastrukturális feltételek javítását célozza.

A kulcsprojekt és a Szeged Megyei Jogú Város óvoda fejlesztési programja egy egységes támogató projektek infrastruktúra kapcsolódása

fejlesztési

program

központi

eleme.

A

közszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési elemek mellett egészségügyi- és szociális infrastruktúra minőségének javítását is célul tűző program ugyanakkor az óvodák mellett a bölcsődék, valamint a közoktatás fejlesztését is tartalmazza. A kulcsprojekt alapvetően energetikai jellegű fejlesztésként definiálható, mely ugyanakkor azonos típusú, pontszerű fejlesztések összességeként értelmezhető. A projekt hatását tekintve mindenképpen kiemelkedik a többi fejlesztés köréből, amennyiben megvalósulásával jelentős energia megtakarítás és ezáltal költség oldalon városi szinten forrás megtakarítás realizálható. Mindez a kapcsolódó energetikai (pl. Szegedi Nemzeti Színház fejlesztése, REÖK palota fejlesztése, Somogyi Könyvtár fejlesztése) projektekről ugyancsak elmondható, ám ez utóbbiak egyedi, pontszerű beruházásként értelmezhetőek. Szinergikus hatásuk – az együttes energia- valamint költség megtakarítás – mindenképpen a projektek egységes, programszintű kezelését indokolja.

47

A kulcsprojekt és a kapcsolódó támogató projektek logikai kapcsolata

Tevékenység neve REÖK-palota energetikai korszerűsítése Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A tevékenység helyszínének

Az érintett ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek.

tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházás célja a fejlesztés által érintett ingatlan energetikai korszerűsítése, az épület energia felhasználásának csökkentése, ily módon az állandó (rezsi jellegű) költségek csökkentése és a működési hatékonyság javítása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése (kWh/év) Akadálymentesített épületek száma (db) Foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Az épület engedélyezési terveit 1906. július 2-án nyújtotta be Magyar Ede a városépítészeti bizottsághoz. E tervek alaprajzi elrendezése szinte megegyezett a megvalósult állapottal, de a homlokzatok, a tényleges

ablakok

és

ajtók

feltüntetése

mellett

neobarokk

részletmegoldásokat és homlokzattagolást is tartalmaztak. 1907 novemberére, alig másfél év alatt készült el igényes kivitelben, túlnyomórészt helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. 48

Az alaprajz a család igényeit tükrözi: Reök Iván fiai részére szintenként egy-egy garzonlakás, leányai részére szintenként két-két többszobás lakás készült el. A lakások elhelyezése és kialakítása az építés idejének korszerű és ötletgazdag megoldását idézi. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték. A 20. század második felében több átalakítást és felújítást is megélt az épület. Az egykor városi palotának szánt különleges szecessziós palota mostani felújítása, átalakítása után még többet mutat belső értékeiből is. A földszinti terek nyilvánossága után az emeletek is közösségi funkciót kaptak. A felújítás eredményeként újabb helyet vehet birtokba a város művészetek iránt érdeklődő közönsége. A száz éve született szecessziós városi palota megújulva, 2007 augusztusában nyitotta meg kapuit. A tervezett beruházás keretében a fűtési rendszer korszerűsítése történik meg, ily módon lehetővé válik a hatékony energia gazdálkodás. A fűtési rendszer fejlesztése keretében a fűtőtestek és kazánok cseréjére kerül sor. Célcsoport bemutatása

A fejlesztés elsődleges célcsoportját az épületben megrendezett kiállítások, kulturális rendezvények látogatói jelentik. Célcsoportként definiálható továbbá az épület üzemeltetésében, működtetésében közreműködők köre.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, A száz éve született szecessziós városi palota megújulva, 2007

indokoltsága

augusztusában

nyitotta

meg

kapuit.

Az

épület

energetikai

korszerűsítése a felújítások során ugyanakkor nem történt meg, jelenleg az épület működtetése (fűtése, hűtése stb.) nem mondható gazdaságosnak. Megvalósítás tervezett

2016. 07. 01.

kezdete

(év, hó, nap) 49

Megvalósítás

2018. 12. 31.

tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett

teljes 60 000 000

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 60 000 000 összege (Ft) Projekt-előkészítés helyzete

A projekt javaslat tervdokumentációval és előzetes költségtervvel rendelkezik.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Polgármesteri Hivatal épületeinek és városrészi kirendeltségeinek energetikai korszerűsítése Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A tevékenység helyszínének

A fejlesztések által érintett területek jellemzően önkormányzati és

tulajdoni viszonyai

állami tulajdonban vannak, ugyanakkor a projekt előkészítés során a tulajdonviszonyok ismételt áttekintése szükséges.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja Szegeden az elmúlt években számos közszolgáltatási intézmény energetikai korszerűsítése lezajlott. Ebből a sorból hiányzik a Polgármesteri Hivatal épülete, ahol mind az épületen belüli hűtő-fűtő, 50

mind a távhő rendszer korszerűsítése indokolt. A fejlesztés elsődleges célja az épület működtetetési-fenntartási költségeinek

csökkentése,

munkakörülményeinek

az

javítása,

épületben az

épületekben

dolgozók elérhető

szolgáltatásokat igénybe vevők számára magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása. A fejlesztés hatása városi szinten értelmezhető, ha a központi épület(ek) mellett a városrészi kirendeltségek felújítására is sor kerül. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztéssel érintett ingatlan alapterülete (m2) Az energia megtakarítás mértéke (Kw)

A

tevékenység

szakmai leírása

Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése, A neobarokk stílusú Városházán, valamint a mellette található Wegman Gyula és Scherrer József Adolf által tervezett ún. Bérpalota épületében működik a Polgármesteri Hivatal, valamint ennek szakirodái. A Polgármesteri Hivatal épületeinek komplex energetikai megújítása, megújuló energetikai rendszerek alkalmazása jelentős működési hatékonyságot és költség csökkenést eredményez hosszabb távon. A program végrehajtása során természetesen kiemelt figyelmet szükséges fordítani a műemlékvédelmi szempontok érvényesítésére.

Célcsoport bemutatása

A fejlesztési program elsődleges célcsoportja az akcióterületen élők, az akció területen dolgozók köre, valamint a napi ingázás során az akcióterületen átutazó lakosság. Kiemelt célcsoport továbbá az épületekben elérhető szolgáltatásokat igénybe vevők köre.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, Szeged a Dél-alföldi régió és egyben Csongrád megye egyik

indokoltsága

gazdasági központja, a térség felsőoktatási centruma, melynek belvárosában napközben igen jelentős a gyalogos forgalom. A 51

városban élők, dolgozók és az egyre nagyobb számban ide érkező külföldi hallgatók, valamint a turisták részéről igényként merül fel a modern,

fenntartható

és

környezetbarát

települési

környezet

kialakítása. A Hivatal infrastruktúráját nem csupán a helyben dolgozók, de a városba látogató turisták, illetve sokkal nagyobb számban a Hivatal épületeiben elérhető szolgáltatásokat igénybe vevő helyi lakosok is használják. Esetükben ugyancsak indokolt a megfelelő szolgáltatásai környezet biztosítása. Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 04. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2017. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

500 000 000

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

500 000 000

Projekt-előkészítés helyzete

Komplex hatásvizsgálat, a műszaki tervek (engedélyes- kivitelezési tervek,

amennyiben

releváns

megvalósíthatósági

elkészítése szükséges a közeljövőben. A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

52

tanulmány)

Tevékenység neve Szegedi Nemzeti Színház elektromos rendszer energia hatékony korszerűsítése Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A tevékenység helyszínének

A

fejlesztés

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

helyszínéül

szolgáló

ingatlan

tulajdonviszonyai

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A Szegedi Nemzeti Színház Szeged és az ország egyik meghatározó kulturális intézménye. Az ide látogató hazai és nemzetközi közönség kiszolgálása fejlett infrastruktúrát kíván. A színház energetikai célú felújítása 2012-ben megtörtént., ám az elektromos rendszer cseréjére, fejlesztésére ekkor nem került sor. Ennek megfelelően a projekt keretében elsődleges cél a színház elektromos rendszerének teljes körű felújítása, ezáltal – már rövid távon is – költség megtakarítás biztosítása. Megvalósulást mérő indikátor

A fejlesztés által érintett ingatlan alapterülete (m2) A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése (kWh/év)

A

tevékenység

szakmai leírása

A

korábbi

fejlesztések

korszerűsítésével,

a

eredményeként nyílászárók

a

cseréjével

fűtési

rendszer

a

színház

gázfelhasználásában több mint 40 százalékos megtakarítás volt realizálható a fűtési költségek tekintetében. Az energetikai felújítás során a színház pincéjébe került a nyolc új, 53

korszerű gázkazán. A régi, korszerűtlen, öntöttvas radiátorokat sem szabályozni, sem elzárni nem lehetett, ezért azokat kicserélték. A felújítás előtt rendkívül nagy volt az épület hővesztesége, ezért ki kellett cserélni az összes külső nyílászárót. Ez összesen 144 egyedi gyártású, 3 üveggel ellátott korszerű ajtót és ablakot jelentett. Ilyen előzményeket követően kell, hogy sor kerüljön a teljes elektromos hálózat megújítására, mely a vezetékek esetleges cseréjét, a világítótestek cseréjét, a színpadtechnikai eszközök fejlesztését, cseréjét jelenti elsősorban. Célcsoport bemutatása

Az idei évadban a vendégprodukciókat is beleszámítva 324 előadást tartott a színház, amelyet 101 ezer néző látott, ez valamivel több mint a tavaly. Összességében a darabok színpadra állítási gyakoriságát is figyelembe véve a Szegedi Nemzeti Színház előadásait átlag közel 312 néző látogatja.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, A Szegedi Nemzeti Színház előadásait nem csak a város, de az ország

indokoltsága

más területein élő közönség is előszeretettel látogatja. A széles célcsoport megfelelő színvonalon történő kiszolgálása, a megfelelő komfortérzet és ezen keresztül a szolgáltatás színvonalának növelése kiemelt igényként jelenik meg.

Megvalósítás tervezett

kezdete 2016. 01. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2017. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett költségvetés

teljes 150 000 000

összege (Ft) 54

Igényelt támogatás összege (Ft)

150 000 000

Projekt-előkészítés helyzete

A fejlesztés előzetes költségbecsléssel rendelkezik, a részletes tervdokumentáció kidolgozására a műszaki tartalom véglegesítése során kerülhet sor.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve

Somogyi-könyvtár fejlesztése

Tevékenység

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

gazdájának

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

megnevezése A

tevékenység A projekt által érintett ingatlan Szeged Megyei Jogú Város

helyszínének

Önkormányzata tulajdonában van.

tulajdoni viszonyai RFA vagy ESZA ERFA típusú tevékenység Tevékenység célja

A könyvtár tevékenységi köre: Szeged vonatkozásában nyilvános városi könyvtár Csongrád megye területén a megyei könyvtári szerepkört is ellátja. A tervezett fejlesztések    

az épület és a szolgáltatások komfortosságának növelését, az esetleges balesetveszély elhárítását, az akadálymentesítést, a működtetés költségeinek csökkentését 55

szolgálják.

Megvalósulást

A beavatkozási területen helyreállított nyitott terek (m2)

mérő indikátor

Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)

A

tevékenység



szakmai leírása

A

könyvtár

épületében

található

mintegy

3800

nm

padlószőnyeg elöregedett az elmúlt 30 év alatt. A napi közel 1000 könyvtárlátogató számára balesetveszélyes a könyvtáron belüli

közlekedés.

Jelentős

egészségkárosító

hatás

a

padszőnyegben felgyülemlett por. A keletkezett károk nem 

javíthatók, szükséges a felújítás. A hidegburkolat több mint 2000 nm az épületen belül. Cseréjére azért van szükség, mert a burkolat több helyen elvált a padlótól és a falaktól, az építésnél használt ragasztó anyag



elporladása miatt. A Hangoskönyvtár fő feladata a szegedi és a Szeged környéki vakok és gyengénlátók ellátása szép- és szakirodalmi hangzó anyaggal,

illetve

nyelvi

anyagok

szolgáltatása.

Az

akadálymenetesítés minden formájára szükség van a korszerű könyvtár kialakítása érdekében. Megoldásra vár a bejárat akadálymentesítése, a könyvtár belső terének felújítása, bútorcsere, világítási rendszer korszerűsítése, burkolatcsere, akadálymentes mosdó kialakítása, új technikai eszközök 

beszerzése, korszerű stúdió kialakítása. A könyvtár központi klíma rendszere elavult, átalakítása szükséges. A klímarendszer cseréje nem csak a látogatók komfortérzete miatt fontos, jelentős szerepe van a könyvtári állomány

megóvásában

is.

A

könyvtárban

lévő

dokumentumoknak állandó hőmérsékletre és páratartalomra van szüksége. A különleges állományú, magas eszmei értéket 

őrző Emlékkönyvtári egység, kiemelt védelmet igényel. Az épület 30 éves üzemelése alatt a mosdók állapota



természetes módon avult. Teljes felújításukra szükség van. A könyvtár nyílászárói a 30 év alatt elvesztették a hőszigetelő 56

képességüket. Elöregedtek a tömítéseik, mely tömítések tartó szerepet is ellátnak. Ez sajnos komoly meghibásodás, az üvegtáblák kieshetnek, veszélyeztetve ezzel a közlekedőket. A nyílászárók alumínium ötvözetből készültek, melyek jól 

vezetik a hőt. Az épület sok energiát veszít ez által. A külső klinkertégla burkolat tartószerkezete elöregedett, fellépett az omlásveszély. A burkolat cseréje és az épület hőszigetelése szükséges. A könyvtár tűzjelző rendszere több éve elavult. A jelenleg használt tűzjelző központhoz és kézi tűzjelzőkhöz már nem biztosított az alkatrész ellátottság, ezért a jelző központ meghibásodása esetén megnövekszik a tűz észlelésének ideje, így emberéletek és magas eszmei értékek kerülhetnek veszélybe. Szükséges az Emlékkönyvtár beépített



tűzoltó rendszerének teljes körű cseréje. A könyvtár építése óta jelentősen megnövekedett az épület villamos

teljesítmény

elterjedésével.

A

igénye

villamos

a

hálózat

korszerű elöregedése

technika és

a

megnövekedett teljesítmény igénye indokolja a villamos hálózat cseréjét. Korszerű elektromos hálózattal, és világítási rendszerrel

csökkenthető

a

villamos

energiafogyasztás.

Szükséges ezen felül az épületben található 5 db felvonó elöregedett, kopott hajtóművének cseréje is.

Célcsoport

A fejlesztés célcsoportját a könyvtár használói – a látogatók és az ott

bemutatása

dolgozók - alkotják.

Tevékenység iránti A könyvtár alapját képező nagyértékű, 43 701 kötetes gyűjteményt igény

bemutatása, Somogyi Károly esztergomi prépost és apátkanonok ajánlotta fel az

indokoltsága

árvíz sújtotta Szeged városának. Az intézmény 1984-ban – mintegy 40 éve – költözött a Dóm téri épületbe, mai helyére. Látogatottsága, kihasználtsága maximális. A könyvtári szolgáltatások mellett mind a főépület,

mind

a

fiókkönyvtárak 57

rendszeresen

helyet

adnak

kiállításoknak, rendezvényeknek is. Az intézmény meghatározói közösségi térré, találkozóhellyé nőtte ki magát a városban. Az átadásakor modern, városképi jelentőségű Dóm téri épület a 40 év alatt

amortizálódott,

halaszthatatlanul

szükséges

a

felújítása,

korszerűsítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. Megvalósítás tervezett

2017.01.01.

kezdete

(év, hó, nap) Megvalósítás

2019.12.31.

tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett

teljes 710 000 000

költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás 710 000 000 összege (Ft) Projekt-előkészítés

A fejlesztéshez előzetes forráskalkulációk, költségbecslések állnak

helyzete

rendelkezésre. A szükséges műszaki tervek elkészítése a közeljövő feladata.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Szeged MJV iskoláinak fejlesztése Tevékenység 58

gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A tevékenység helyszínének

A projekt által érintett ingatlanok Szeged Megyei Jogú Város

tulajdoni viszonyai Önkormányzata tulajdonában van. ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja Szeged Megyei Jogú Város költségvetésében jelentős tétel az önkormányzati ingatlanok üzemeltetéséből adódó működési (rezsi stb.) költség. A fejlesztési program elsődleges célja az egyes épületek energetikai korszerűsítése, ily módon a fenntartó számára költség megtakarítás realizálása. Mindezek mellett cél a megfelelő oktatási feltételek biztosítása, továbbá a diákok számára elfogadható oktatási környezet megteremtése. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Szeged Megyei Jogú Város oktatási intézményeiben az elmúlt években folyamatosan zajlottak a jelentősebb felújítási- és fejlesztési munkálatok. Egyes iskolák infrastrukturális állapota ugyanakkor – elsősorban forráshiány miatt – mára közvetlen és azonnali beavatkozást igényel. A komplex fejlesztési program az egyes oktatási intézmények specifikus igényeinek megfelelően tornaterem építést, tanterem bővítést, (teljeskörű

energiahatékonyság nyílászáró

csere,

javítását

célzó

hőszigetelés,

beavatkozásokat

gépészeti

rendszer

felújítása), tartalmaz. Mindezeken túl egyes iskolákban a padlóburkolat felújítása, továbbá a vizes blokkok fejlesztése vált szükségessé az elmúlt években.

59

Célcsoport bemutatása

A projekt elsődleges célcsoportját az iskolákban tanuló diákok jelentik. A város iskoláiban több ezer hallgató tanul, számukra a megfelelő tanulási feltételek biztosítása alapvető célkitűzés. Ugyancsak célcsoportként definiálható az iskolákban dolgozó szakemberek csoportja, akik számára a megfelelő munkakörülmények biztosítása jelenik meg kiemelt célként.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, Szeged Megyei Jogú Város oktatási intézményeiben, általános- és

indokoltsága

középiskoláiban több tízezer diák tanul. A hallgatók igényei ugyan az iskola profiljának megfelelően változnak, ám a magas színvonalú infrastruktúra és a megfelelő oktatási környezet biztosítása alapvető hallgatói jog. Ennek megfelelően nem csupán az oktatási infrastruktúra fejlesztése, de az épületek általános fizikai állapotának javítása elvárás a célcsoport részéről. Az iskolákban dolgozó, oktató szakemberek részéről elvárásként fogalmazódik meg a megfelelő munkakörülmények biztosítása.

Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 04. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2017. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

2.440.000 Ft („iskolák, óvodák, bölcsődék és kollégiumok energetikai

összege (Ft) korszerűsítése” keretösszeg) Igényelt támogatás összege (Ft)

2.440.000 Ft („iskolák, óvodák, bölcsődék és kollégiumok energetikai korszerűsítése” keretösszeg)

Projekt-előkészítés helyzete

A fejlesztési program egyes elemei (pl. Szegedi Deák Ferenc 60

Gimnázium energetikai korszerűsítése) pályázati szintű háttér dokumentációval rendelkeznek, általában ugyanakkor megállapítható hogy a fejlesztés projektötlet és előzetes költségbecslés szintjén áll. A közeljövőben részletes igényfelmérés, majd tervdokumentáció és költségvetés készítése válik szükségessé. A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve ESZI Hajléktalanellátó fejlesztése Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Kistérség

megnevezése

Többcélú Társulása

A

tevékenység

helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló épület ingatlan tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városban élő hajléktalanok ellátási

környezetének

infrastrukturális

javítása,

a

szolgáltatások körének bővítése. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység 61

nyújtott

szakmai leírása

Szeged

Moszkvai

krt.

1-3

szám

alatti

szinteltolásos

két

épülettömegből álló épületegyüttes, hajléktalanellátó intézmény teljes körű rekonstrukciója az alábbi program szerint: Hasznos alapterület: -Pinceszint:

245 m2

-Alagsor:

245 m2

-Magas földszint: 258 m2 -I. emelet:

258 m2

-II. emelet:

273 m2

-Tetőtér:

263 m2

Összesen:

1548 m2

Építési tevékenység becsült fajlagos költsége (389.000.000.- Ft+Áfa): 251.300.- Ft+Áfa/m2 Projekt teljes becsült fajlagos költsége (544.055.000.- Ft+Áfa): 351.460.- Ft+Áfa/m2 Célcsoport bemutatása

A városokban élők egyik legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő társadalmi csoportja a hajléktalanok közössége. E csoport egyaránt tart igényt egészségügyi- és szociális támogatásra, miközben alapvető életviteli feltételek (alvás, tisztálkodás stb.) sem biztosítottak számukra. A hajléktalanok esetében éppen ezért egy komplex szolgáltatásokat nyújtó (melegedő, háló terem, szociális helyiségek, közösségi tér, egészségügyi ellátó helyiség) infrastruktúra kialakítása indokolt.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, A Moszkai

indokoltsága

krt

1-3

szám

alatti

Hajléktalanellátó

Központ

kialakításával több városi ingatlan is felszabadítható, mert egy helyre kerülne a hajléktalanok ellátása és a jelenleg működő népkonyha. Ezáltal a fenntartási és működési költségek jelentősen csökkennének. A fejlesztést követően a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásától visszakerülnének Szeged városhoz a Szeged, Algyői út 3. szám alatt 62

működő szegedi népkonyha és a Szeged, Indóház tér 3. szám alatti Hajléktalan ellátó ingatlanjai. Megvalósítás tervezett

kezdete 2018. 01. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2016. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

690 900 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

690 900 000 Ft

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel, valamint rövid, adatlap szintű tartalmi leírással rendelkezik.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Csapadékvíz-elvezetésre

szolgáló

Móravárosi

Főgyűjtő

III.

ütemének megvalósítása Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló terület ingatlan tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA 63

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a város csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztése, ily módon a környezeti terhelés, valamint a csapadékvíz által okozott károk csökkentése. Megvalósulást mérő indikátor

Lefektetett csapadékvíz elvezető rendszer hossza (m) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül, korábban a Vásárhelyi Pál u. és a Móravárosi krt. egy szakaszán már megépült a nagy átmérőjű zárt csapadékvíz-elvezető rendszer I. és II. üteme, melynek teljessége érdekében szükséges, hogy a főgyűjtő vezeték a teljes Móravárosi krt.-on egy csapadékvíz-átemelő műtárggyal együtt megépüljön a végső befogadóig. A teljes főgyűjtőre, így az I-IIIütemre egységes szerkezetben került kiadásra a vízjogi létesítési engedély. A beruházás

keretében

talajmozgatásra,

csővezeték

lefektetésére, kerülne sor. A beruházás megvalósítását követően tereprendezés is történne. A projekt részeként, a tervezési feladat keretében megtörténik a vízjogi

létesítési

engedély

érvényességének

meghosszabbítása,

valamint megtörténik a zárt csatorna, csapadékvíz-átemelő műtárgy építése is. Célcsoport bemutatása

A csapadékvíz elvezető rendszert a város teljes lakossága használja, a rendszer működésének kedvező hatásai (környezeti károk csökkenése) minden városlakó számára kedvezőek

Tevékenység iránti igény

bemutatása, Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül, korábban a

indokoltsága

Vásárhelyi Pál u. és a Móravárosi krt. egy szakaszán már megépült a 64

nagy átmérőjű zárt csapadékvíz-elvezető rendszer I. és II. üteme, melynek teljessége érdekében szükséges, hogy a főgyűjtő vezeték a teljes Móravárosi krt.-on egy csapadékvíz-átemelő műtárggyal együtt megépüljön a végső befogadóig. Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 04. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2016. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

700 000 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

700 000 000 Ft

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet konkrét fejlesztési elképzelés részletes költségvetéssel, tervdokumentumokkal.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Közintézmények világítás korszerűsítése

65

Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A

tevékenység

helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városi közintézmények infrastruktúrájának működési költség csökkentése, hosszabb távon energia megtakarítás realizálása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő) A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Kw/h)

A

tevékenység

szakmai leírása

A

jelenlegi

középület

(közintézményi

infrastruktúra)

fényforrásainak energiatakarékos típusokra történő lecserélésével, valamint az igényekhez, és a megvilágított közterület (objektumok) használatához igazodó intelligens vezérlés beépítésével további energia megtakarítás realizálható. Célcsoport bemutatása

A fejlesztési program elsődleges célcsoportja az önkormányzati intézményekben

elérhető

közszolgáltatásokat

igénybe

vevők

csoportja, a városban élők köre. Kiemelt célcsoport továbbá az épületekben dolgozó alkalmazotti kör. Tevékenység iránti igény

bemutatása, A

városi,

önkormányzati 66

ingatlanok

jelentős

része

elavult,

indokoltsága

korszerűtlen világítás technikával ellátott. A rendszerek teljeskörű cseréje

indokolt,

hiszen

modern

(pl.

LED-es)

világítótestek

használatával jelentős energia- és költség megtakarítás érhető el.

Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 01. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2017. 06. 30. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

200 000 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

200 000 000 Ft

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel, valamint rövid, adatlap szintű tartalmi leírással rendelkezik.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Távhő szolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával 67

Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városi fűtés rendszer korszerűsítése, a működtetés fenntarthatóvá tétele. A fejlesztés eredményeként hatékony fűtési rendszerekre kapcsolódhatnak a városi intézmények, illetve a magán fogyasztók. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő) A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Kw/h)

A

tevékenység

szakmai leírása

Az önkormányzati

tulajdonú intézmények,

iskolák,

cégek

épületeinek jelenlegi fűtésrendszer elemei energiatakarékos típusokra történő lecserélésével, és azok megújuló energiaforrásokkal történő üzemelésével jelentős fosszilis energia megtakarítás realizálható. A megtakarítás miatt felszabaduló költségvetési forrás további városi fejlesztésekre fordítható, mindazonáltal csökken a város üzemelésével kapcsolatos

ökológiai

lábnyom,

így

az

az

önkormányzat

fenntartásában álló épületek üzemeltetéséhez szükséges meg nem újuló energiahordozó mennyiségének csökkenésével a szén-dioxid lábnyom, mely az országos éves szén-dioxid kibocsátási kvótában is 68

együttesen érvényesül A beruházási elem a város egészét érinti, jól kapcsolódik az önálló, intézményi

szintű

eredményeként

energetikai

kiépített

fejlesztésekhez.

hálózathoz

intelligens

A

fejlesztés

mérőrendszerek

kapcsolódnak, melyek lehetővé teszik a fogyasztó oldali beavatkozást is. Célcsoport bemutatása

A városi szintű energia rendszerek a település teljes lakosságát kiszolgálják. A fogyasztók – lakossági és nagyfogyasztók – alapvetően ár érzékenyek, így esetükben egységesen kijelenthető, hogy érintettek a fejlesztések lebonyolításában.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, A távhőszolgáltatás – ha a kapcsolt energiatermelés bázisán történik -

indokoltsága

energetikailag a leghatékonyabb, környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb,

nemzetgazdasági

szempontból

mással

nem

helyettesíthető hőellátási mód. A beruházás eredményeként jelentős energia- és költség magtakarítás realizálható. A projekt az energia megtakarításon és műszaki felújításon túlmenően számottevően hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez. Hozzájárul

az

önkormányzati

és

közösségi

szolgáltatások

színvonalának emeléséhez, költséghatékony biztosításához. Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 07. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2018. 06. 30. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

7 000 000 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

7 000 000 000 Ft 69

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel, valamint rövid, adatlap szintű tartalmi leírással rendelkezik.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városban élők által igénybe vett háziorvosi ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása, az energia hatékonyság növelésével. Cél továbbá az elérhető szolgáltatások minőségének javítása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Szeged városában a háziorvosi egészségügyi alapellátási feladatot 70

jelenleg 134 orvos látja el. A rendelőknek megközelítőleg a fele van önkormányzati tulajdonában, ami a városban található 69 rendelő közül 23 épületet jelent. A rendelők néhány kivételtől eltekintve sem méretükben, sem kialakításukban nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, nem akadálymentesek, rossz műszaki állapotúak. A tervezett fejlesztés kapcsán az épületek korszerűsítése valósulna meg, egyes esetekben a műszaki megoldások figyelembe vételével akár az épület kiváltása is megvalósulhat komplex egészségügyi centrum létrehozásával. Az akadálymentes közlekedésre biztosítására többszintes épületek esetében lift kerülne beépítésre.

Az

akadálymentesség

követelményei

szerint

a

járófelületeken a burkolati anyagok felületi, sűrűségbeli, színbeli, hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sávok kerülnek kialakításra. A helyiségek bejárati ajtói küszöb nélküli kialakításúak lesznek. A várókat, a rendelőket, az asszisztensi irodákat korszerűen a mai kor követelményei szerint kell kialakítani, köztük a személyzeti

pihenő

kap

helyet,

személyzeti

WC-vel.

A

váróhelyiséghez kapcsolódóan a betegforgalom számára kialakított mosdóhelyiségek, és takarítószer tároló kerül kialakításra. A házi gyermekorvosi

rendelőknél

babakocsi

tároló

készülne,

fedett

kialakítással, valamint kerékpártárolót is biztosítunk. A jelenlegi elektromos és épületgépészeti alap és elosztóhálózat jellemzően elavult, a műszaki igényeknek nem felelnek meg, néhol hibás.

Az épületek elavult és használaton kívüli elektromos és gépészeti vezetékei elbontásra kerülnek, helyettük új vezetékeket építenek be. Az épületekben új központi fűtés készülne. A felújítás keretén belül sor kerülhet az épületek homlokzati felújítására; a homlokzati falak utólagos hőszigetelést kapnak. A meglévő, elavult acélszerkezetű külső nyílászárók kibontásra kerülnek. Helyükre új alumínium, illetve műanyag, hőszigetelő üvegezésű nyílászárók készülnek. A projekt keretén belül számítógépek, várótermi bútorzatok, esetlegesen orvosi műszerek kerülnek beszerzésre. Mindezek által a rendelőintézetekben 71

SZMJV Önkormányzata egészségügyi alapellátási kötelezettségének magasabb színvonalon és kulturáltabb környezetben tud majd eleget tenni. Célcsoport bemutatása

A beruházási elem elsősorban a Szegeden élők, dolgozók körét célozza tekintet nélkül életkorra, nemre. A fejlesztés eredményeként korszerűsített háziorvosi ellátó rendszer a város teljes lakosságát szolgálja.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, A rendelők alapvetően sem méretükben, sem kialakításukban nem

indokoltsága

felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, nem akadálymentesek, rossz műszaki állapotúak, vagyis az itt dolgozó egészségügyi

szakemberek

nem

tudják

megfelelően

ellátni

feladatukat. A tervezett fejlesztés eredményeként megtörténik az épületek

korszerűsítése,

ily

módon

mind

az

orvosok

munkakörülményei, mind pedig az ellátottak számára nyújtott szolgáltatások színvonala javul. Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 04. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2018. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

600 000 000 Ft (két ütemben valósul meg, összesen 5 ingatlan

összege (Ft)

állapotfelmérését követően)

Igényelt támogatás összege (Ft) Projekt-előkészítés

600 000 000 Ft

helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel, valamint rövid, adatlap szintű tartalmi leírással rendelkezik.

A

beavatkozás 72

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve ESZI Idősek Otthona fejlesztése Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városban élő időskorúak ellátási körülményeinek javítása, a megfelelő háttér infrastruktúra kialakítása és az elérhető szolgáltatások színvonalának javítása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Szeged Acél utca 1 szám alatti földszint + 1 emeletes új építésű 150 fős intézmény megvalósítása, az alábbi program szerint Becsült hasznos alapterület: -Földszint: 2350 m2 -Emelet:

2250 m2

Összesen: 4600 m2

73

Célcsoport bemutatása

A beruházás az ellátást igénybe vevő időskorú személyeket, akik gyenge

egészségi

állapotban,

állandó,

folyamatos

gondozást

igénylően, és többnyire egyszemélyes háztartásból érkeznek és az őket kiszolgáló személyzetet veszi célba. Tevékenység iránti igény

bemutatása, Az ellátást jellemzően időskorú személyek veszik igénybe, akik gyenge

indokoltsága

egészségi

állapotban,

állandó,

folyamatos

gondozást

igénylően, és többnyire egyszemélyes háztartásból érkeznek. Önellátási képességük jelentősen csökkent, társas kapcsolataik, érdeklődési körük beszűkültek. Ellátási szükségletet, elsősorban az ellátást igénybe vevők pszichés és fizikális állapota határozza meg. Ennek megfelelően szükségletként jelenik meg az életkornak, a betegség típusának megfelelő egészségi állapot megőrzése, szinten tartása, valamint rendszeresen felmerül a fizikális igények kielégítése, mint szükséglet. Napi szinten igény merül fel a szabadidő hasznos eltöltésére, programok – rendezvények szervezésére, az önmegvalósítás céljából szervezett terápiás foglalkoztatás kialakítására is. A fejlesztés tárgyát képező intézménybe Szegeden folyamatos 200 fős túljelentkezés mutatkozik, vagyis az intézmény fejlesztése indokolt. Mindezek mellett a fejlesztés megvalósítására rendelkezésre áll a Szeged, Acél u. 1. számú ingatlan és területe, ahol kedvezőbb feltételek mellett alakítható ki az idősek otthona. Megvalósítás tervezett

kezdete 2018.01.01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2019.12.31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

1.835.790.080 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás 74

összege (Ft)

1.835.790.080 Ft

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel, valamint rövid, adatlap szintű tartalmi leírással rendelkezik.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Energia-megtakarítási lehetőségeket program Szegeden (SEAP)

felmérő

energia

audit

Tevékenység gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,

megnevezése A tevékenység helyszínének

Nem releváns

tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja Az energia-megtakarításon kívül a SEAP-ok különböző egyéb eredményeket is elérhetnek: helyváltoztatást nem igénylő szakmunkák és stabil munkahelyek létrehozása; egészségesebb környezet és életminőség; jobb gazdasági versenyképesség és az energiától való nagyobb függetlenség. Ezek az energetikai programok mások számára jó példaként szolgálnak, amelyek terjesztése újabb önkormányzatok bekapcsolódását segítheti elő. Megvalósulást mérő indikátor

Elkészült energia audit programok száma (db)

75

A

tevékenység

szakmai leírása

A program elkészítése során felmérésre kerül városi szinten és egyes létesítmények szintjén: hogyan használja fel az energiát, ennek milyen költségvonzata van, milyen változtatásokat javasolt végrehajtani üzemeltetési gyakorlatban, milyen új berendezéseket szükséges beépíteni,

amelyekkel

jelentős

energia,

illetve

energiaköltség

takarítható meg. A SEAP-ok lehetőséget biztosítanak az ország újraiparosítására és az állattenyésztési ágazatok, és az azokhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére is úgy, hogy anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását segítik. A SEAP-okban a helyi önkormányzatok a saját területükön önkéntes kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása érdekében, amellyel biztosítható, hogy Magyarország összességében elérje, de akár túlszárnyalja az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2-kibocsátás csökkentést. Célcsoport bemutatása

Főbb

célcsoportok

önkormányzati

az

intézményei.

érintett

területek

Közvetett

önkormányzatai,

célcsoport

még

azon

intézmények köre, amelyek önkormányzati tulajdonú épületen látnak el üzemeltetési, működtetési, feladatellátási felelősséget. Közvetett célcsoportnak tekinthetők a térségben működő vállalkozások és a lakosság, mint az Akcióprogramok és a szemléletformáló akciók érintettjei.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25

indokoltsága

évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsősorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlatváltozási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erőteljesebben érintik, mint 76

Európa más földrajzi térségeit. A szakértői vizsgálatok szerint az ipar és a mezőgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetőség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. Az önkormányzatok döntő szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás

és

a

CO2-kibocsátás

tevékenységhez kapcsolódik. Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 01. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2015. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

50 000 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

50 000 000 Ft

Projekt-előkészítés helyzete A

A projektötlet előkészítése folyamatban.

beavatkozás

rendelkezik

Nem

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Szeged MJV bölcsőde fejlesztési program Tevékenység 77

a

80%-a

városi

gazdájának

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városban működő bölcsődék infrastrukturális fejlesztése, ez által a bölcsődékben elérhető szolgáltatások színvonalának javítása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Gyík u-i, Cső u-i, Siha közi és Agyagos u-i bölcsődék energetikai korszerűsítése (1980-as években épült panel bölcsődék). Felújításuk csak részben valósult meg. Alsóvároson 48-60 férőhelyes bölcsőde építése. Évek óta problémát jelent, a férőhely hiány az intézményben. Igény mutatkozik Hattyason, Klebelsberg telepen, Gyálaréten és az új Vadasparklakóparkban bölcsődei elhelyezésre. A Dobó utcai 30 fős és a Petőfi Sándor sgt-i 48 férőhelyes bölcsőde sem tudja kielégíteni az adott területen jelentkező elhelyezési igényt. Csillag téri bölcsőde energetikai korszerűsítés (1974-ben épült). téglablokkos épület, korszerűsítés csak részben került sor. Homlokzati nyílászárói, radiátorai 45%-ban lettek felújítva. Az épület energia felhasználása veszteséges. Dobó u-i bölcsőde energetikai korszerűsítése (1886-ban épült Óvodának, 1879-es árvíz után újra épült, amit a Keresztes Nővérek működtettek. 1953-tól a Bölcsődét elkülönítették az Óvodától). Az 78

épület téglafalazatú, fa nyílászárokkal, gázkonvektoros fűtéssel, és hajópadlós padozattal rendelkezik. Rókusi krt-i bölcsőde energetikai felújítása. (1970-es években épült). Óvodával közös az épület, nem történt nagyobb felújítás. Szentmihályteleki bölcsőde-, energetikai korszerűsítés (1959ben épült, téglafalazatú, fa nyílászárokkal, konvektoros fűtéssel). Gazdaságtalan a fűtés és egyre több probléma van a konvektorokkal, a nyílászárok elhasználódottak, cserére szorulnak. Szőregi bölcsőde kiváltása. A bölcsőde Önkormányzati épületben van, nagyon rossz épületi adottsággal, korszerűtlen, salétromos, vizes az épület. Töltés utcai bölcsőde kiváltása Újszegeden 48-60 férőhelyes bölcsőde építése. A Töltés utcai bölcsőde állaga nagyon rossz, süllyed, évente több millió Ft-os fenntartási költséget igényel. Vedres utcai bölcsőde energetikai korszerűsítése (1978-ben épült). Az épület energia felhasználása gazdaságtalan a korábbi energetikai beavatkozásokat bővíteni szükséges. Célcsoport bemutatása

A projekt elsődleges célcsoportját a bölcsődékben gondozott gyermekek jelentik. A város bölcsődéiben tmintegy ezer gyermeket látnak el, számukra a megfelelő gondozási feltételek biztosítása alapvető célkitűzés. A gyermekek szülei ugyancsak a fejlesztési program – közvetett – célcsoportjaként definiálhatóak. Ugyancsak célcsoportként definiálható a bölcsődékben dolgozó szakemberek csoportja, akik számára a megfelelő munkakörülmények biztosítása jelenik meg kiemelt célként.

Tevékenység iránti igény

bemutatása, A város bölcsődéiben az elmúlt években számos fejlesztés lezajlott,

indokoltsága

ezek ugyanakkor nem rendszer szinten és átfogó módon kezelték a tapasztalható infrastrukturális hiányosságokat. A program keretében átfogó igényfelmérés történik, melynek eredményeként célzott módon, és költséghatékonyan valósíthatóak meg a tervezett 79

fejlesztések.

Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 04. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2018. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

1 016 000 000 Ft (ütemezetten, 2 ütemben)

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

1 016 000 000 Ft (ütemezetten, 2 ütemben)

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel, valamint rövid, adatlap szintű tartalmi leírással rendelkezik.

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

Tevékenység neve Szeged Városi Műjégpálya (hűtő)gépészeti és komplex energetikai rekonstrukciója megújuló energia forrás felhasználásával Tevékenység gazdájának

Szegedi Sport és Fürdők Kft. 80

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városban működő műjégpálya hűtés-gépészeti berendezéseinek felújítása, komplex energetikai rekonstrukciója, ily módon a létesítmény működési hatékonyságának javítása és költség megtakarítás realizálása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

A Műjégpályát a Szegedet Szabadkával összekötő, nemzetközi forgalmat lebonyolító út mellett találhatjuk. Egy 60 x 30 m-es, fedett, 1000 férőhelyes, lelátós, fedett műjégpálya áll az jégkorongcsapatok, a korcsolyázók és a közönség rendelkezésére október közepétől áprilisig elejéig. Az új komplex projekt elemei: 1.

Legkorszerűbb

hűtőgépészet

telepítése

technológia

hulladék hő hasznosítással a. Régi hűtőgépészet elbontása, ártalmatlanítása b. Ennek keretében új könnyű szerkezetes gépház épül (érvényes ép. engedéllyel bír a város) c. Új eltérő egységteljesítményű csavar kompresszorok (2 db) kerülnek telepítésre ammóniás hő visszanyerővel, változó

fordulatszámú

kompresszor

teljesítmény

szabályozással (energia felhasználási optimalizálás) 81

d. Hozzátartozó elektromos erősáramú és irányításszabályozástechnikai

rendszerek,

távfelügyelet

(SCADA) kiépítése e. A rendszerben lévő ammónia tervezett mennyisége 1.000 kg küszöbérték alá kerülne, ezért nem kellene SKET és megszűnnének ennek következményei. 2.

Photovoltaikus hálózat szinkron üzemű Pn= 250 kW villamos teljesítményű kiserőmű létesítése az üzemelési (energia) költségek csökkentése érdekében. a. Kiserőmű létesítési engedélyes és kiviteli tervek elkészítése

(beleértve

az

ún.

csatlakozási

ill.

telemechanikai terveket is) b. Tetőszerkezet statikai ellenőrző számítás napelemek mint technológiai terhek elviselésére c. Új generációs magas egységteljesítményű (400-430 Wpeak)

monokristályos

nyeregtetőre

napelemek

alumínium

telepítése

a

tartószerkezetre

összekábelezve d. Jelenlegi tetőbevilágító lexán felületek cseréje beázás, öregedés miatt e. Inverterek

és

erősáramú

villamos

szerelvények

elhelyezése f. DHE kft. (szolgáltató) műszaki követelményeinek megfelelő ún. telemechanikai berendezések kiépítése. A komplex projekttel elérhető megtakarítások: - Jelenlegi (2013. évi bázis) villamos energia éves bázis költségéhez (14,6 M Ft+ÁFA) képest -a hűtés technológia váltásmiatt (jég)szezonális időszakban átlagosan mintegy 25 %, ill. a jégszezonon kívüli, de éves szaldóban történő közcélú értékesítésre vetítve miatt cca. 65 %-os éves villamos energia költség megtakarítás érhető el a kiserőmű által termelt energia helyben felhasználása és a felesleg értékesítésével, feltéve ha legalább 250 kW-os telj. kiserőmű létesül. Így minimum átlagosan ∑ 9,6 M Ft+Áfa összegű villamos 82

energia költség takarítható meg évente (teljesítmény díj nélkül)! -A földgáz szezonális költségekben (9,5M Ft+ÁFA) mintegy 20 %-os átlagos megtakarítás várható a kompresszorok hulladék hőjének hőenergia formájában történő hasznosítása miatt. Minimum átlagosan ∑1,9 M Ft+ÁFA összegű földgáz energia költség takarítható meg évente (kapacitás díj nélkül)! -Víz- és csatornadíjakban –jégszezonra és azonos működési időre vetítve cca. 1,5 M Ft+ÁFA/ jégszezon megtakarítás prognosztizálható a hatékonyabb hűtőgépészet kevesebb vízigénye miatt. Összességében évente mintegy ∑13 M Ft+ÁFA energia ill. energia jellegű költség megtakarítás prognosztizálható. Fontos kiemelni, hogy a projekt elemek nem szétválaszthatók! Ez nem

elsősorban

technológia

összetartozást

jelent,

hanem

az

energetikai pályázatok hatékonysági ill. megtérülési mutatóinak szigorú értékeinek teljesíthetősége miatt. Célcsoport bemutatása

A projekt elsődleges célcsoportját a műjégpályát használó közönség jelenti. Szegeden a „jeges sportok” nagy népszerűségnek örvendenek, szezonban nagy mértékben megnő a jégpálya látogatottsága. A jégpályát éves szinten mintegy 80 000 ember látogatja.

Tevékenység iránti igény

bemutatása,

indokoltsága

A Városi Műjégpálya jelenlegi állapota elsősorban gépészeti szempontból

kritikus.

Az

1994.

évben

megvalósult,

önálló

hűtőgépészet létrehozása ill. leválása a Pick Zrt-től a mai napig is érezteti negatív technológiai hatásait. Komoly problémákkal küzd a pálya üzemeltetője elsősorban az üzemeltetésben tartás komoly műszaki gondjai (öregedés) illetve igen negatív előjelű költség 83

hatékonysági mutatók miatt. A pálya hűtőgépészete időközben elmúlt 20 éves, aminek eredményeként egyrészt igen energiaigényes (rendszertechnikailag pazarló) a működtetése, másrészt a berendezések „kifutás” miatti javítása kiszolgáltatott helyzetbe hozta az üzemeltetőt. Nem kevésbé fontos szempont, hogy a 2011. évi CXXVIII. katasztrófavédelmi tv. és annak végrehajtási rendelete (219/2011. ( X. 20.) Kormány rendelet) kötelezte az üzemeltetőt az ún. Súlyos Káresemény Elhárítási Terv (továbbiakban SKET) elkészítésére ill. az abban szereplő kockázatok felmérésére, kötelezettségek betartására a létesítményben együttesen jelenlévő 2.100 kg ammónia miatt. (ún. küszöbérték alatti veszélyes üzemmé vált a műjégpálya). Megvalósítás tervezett

kezdete 2015. 07. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2017. 12. 31. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

342 000 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

342 000 000 Ft

Projekt-előkészítés helyzete

A projektötlet előzetes költségbecsléssel rendelkezik. A projekt 20072013-as időszakban már benyújtott, de nem nyertes fejlesztési program

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem)

84

Tevékenység neve Szeged

Városi

Sportcsarnok

Photovoltaikus

kiserőmű

létesítése és küzdőtér hűtés klimatizálás kiépítése Tevékenység gazdájának

Szegedi Sport és Fürdők Kft.

megnevezése A tevékenység helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja A beruházási elem elsődleges célja a városban működő sportcsarnok komplex energetikai rekonstrukciója, ily módon a létesítmény működési

hatékonyságának

javítása

és

költség

megtakarítás

realizálása. Megvalósulást mérő indikátor

Fejlesztés által érintett ingatlan területe (m2) A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)

A

tevékenység

szakmai leírása

Az új komplex projekt elemei: 1. Legkorszerűbb légtechnikai gépészet telepítése a küzdőtér hűtésére részben a meglévő légkezelő gépek ún. előhűtési kapacitásának felhasználásával, másrészt az új recirkulációs hűtés kiépítésével: g. Új központi folyadékhűtő berendezés telepítése h. Új recirkulációs hűtés telepítése a küzdőtéren i. Meglévő Szanyó- Mcquay légkezelő gépek rendszerbe integrálása (előhűtés és szellőztetés funkcióval) j. Központi web-es felügyeleti rendszerhez illesztés ill. 85

szükséges mértékben csere 2. Photovoltaikus hálózat szinkron üzemű P n= 130 kW ∑villamos teljesítményű kiserőmű létesítése (I.+II: ütem) az üzemelési (energia) költségek csökkentése érdekében. k. Kiserőmű létesítési engedélyes és kiviteli tervek elkészültek (beleértve az ún. statikai, energetikai csatlakozási,

kiserőmű

belső

villamos

ill.

telemechanikai terveket is) l. Magas egységteljesítményű (255 Wpeak) polykristályos napelemek telepítése a változó meredekségű tetőre alumínium tartószerkezetre összekábelezve. m. Jelenlegi toldalék oldal hajók (2 db) feletti lágy pvc tetőfedés (I. ütem) ill. régi épületrész feletti Taurus W EPDM gumi fátyolfóliás tetőfedés ( II. ütem) teljes felújítása a napelemek által érintett területen. n. Inverterek elhelyezése

és

erősáramú

kábelhálózat

villamos kiépítése a

szerelvények létesítmény

csatlakozási pontjáig o. DHE kft. (szolgáltató) műszaki követelményeinek megfelelő ún. telemechanikai berendezések kiépítése (II. ütem). A komplex projekttel elérhető előnyök, megtakarítások: 1. A küzdőtér hűtésének kiépítésével a sportcsarnok alkalmassá válna olyan rendezvények lebonyolítására tavasztól őszig, amelyek jelentős bevételeket generálnának az üzemeltető számára. Sajnos korábban itt éveken át itt megtartott rendezvények ( Pl. Jehovák Kongresszusa) azért keresett más helyszínt, mert a nyári melegben nem lehetett elviselni a tikkasztó hőséget a küzdőtéren. 2. A kiserőmű I, üteme Pn= 60 kW, a II. ütem további 70 kW teljesítményűre került méretezésre. Tekintettel arra, hogy az IPA2012-es pályázati forrásából tervezett kiserőmű beruházás I. üteméről ez idáig pozitív döntés nem született, ezért várhatóan a két ütemet 86

együtt kell kezelni a fejlesztési elképzelésekben - Jelenlegi (2013. évi bázis) villamos energia éves bázis nettó költségéhez (18,7M Ft+ÁFA) képest -a két ütem egyidejű megépítése esetén és éves szaldó elszámolást alkalmazva a sportcsarnok – sportuszoda éves villamos energia költségének cca. 21%-át lehetne kiváltani a kiserőmű működésével (teljesítmény díj nélkül)- a jelenlegi fogyasztási volumen és technológia mellett! Így minimum átlagosan ∑ 4 M Ft+Áfa összegű villamos energia költség takarítható meg évente (teljesítmény díj nélkül)-2014. évi árakon indexálva! Meg kell jegyezni, hogy a 389/2007 ( XII. 23.) Korm. Rendelet vonatkozó pontjai szerint a napenergia, mint megújuló energiaforrásból termelt KÁT értéke 2014. 01. 01-től 32,49 Ft+KFA/kWh (20 MW teljesítményt meg nem haladó naperőmű esetén), míg az üzemeltető 28,48 Ft+ÁFA/kWh (2014. évi adat) egységáron vételezi az energiátlekötött teljesítmény díj nélkül. Ez azt jelenti, hogy a tervezett kiserőmű csúcskapacitása idején a napi üzemben fel nem használt energia értékesítésén hozamot lehet elérni ill. a költség szempontjából prognosztizált 21,6%-os egyszerű arány tovább javul cca. 24,6%-ra, ugyanis a nyári termelési csúcsidőszakban

fel

nem

használt

villamos

energia

felesleg

egységárán 14,6%-os árkülönbözet érhető el (2014. évi árakon számolva). Fontos kiemelni, hogy a projekt elemek (kiserőmű és épületgépészeti fejlesztés) szétválaszthatók, de nem célszerű ezt megtenni, mivel a küzdőtér klimatizálásnak üzemeltetésekor mindkét műszaki tartalomra egy időben van szükség. Azaz a jelentősen megnövekedett villamos teljesítmény ill. energia igény azzal egy időben kerülne felhasználásra. Célcsoport bemutatása

A projekt elsődleges célcsoportját a Sportcsarnokot használó közönség jelenti. Szegeden a kézilabda, mind tömegsport, mind professzionális sport egyaránt nagy népszerűségnek örvend, ezért a 87

sport

rendezvényekre

részesítése,

a

kilátogatók

megfelelő

megfelelő

minőségű

szolgáltatásokban

szolgáltatás

biztosítása

elengedhetetlen.

Tevékenység iránti igény

bemutatása,

indokoltsága

A Városi Sportcsarnok 1977. évben történt létesítése, majd 2001/2002. évben történő részleges bővítése, felújítása után jelenleg is számos, a kihasználását és a szolgáltatási színvonalát korlátozó infrastruktúra hiánnyal szenved. Elsősorban a küzdőtér hűtése nincs megoldva ill. a létesítmény akadálymentesítése sem megoldott. A

szükséges

épületgépészeti

fejlesztések

költség

hatékony

működtetéséhez viszont elengedhetetlen a decentralizált megújuló energia forrásból történő villamos energia termelés megvalósítása (kiserőmű). Megvalósítás tervezett

kezdete 2017. 01. 01.

(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése 2019. 06. 30. (év, hó, nap) Tervezett

teljes

költségvetés

210 000 000 Ft

összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

210 000 000 Ft

Projekt-előkészítés

A projektötlet előzetes költségbecsléssel rendelkezik. A projekt 2007-

helyzete

2013-as időszakban már benyújtott, de nem nyertes fejlesztési program

A

beavatkozás

rendelkezik

Igen

adatlappal (igen/nem) 88

Tevékenység neve

Szegedi Sport és fürdők – Kisstadion fejlesztése

Tevékenység gazdájának

Szegedi Sport és fürdők Kft.

megnevezése

A

tevékenység

helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor A tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

ERFA A tevékenység célja a Kisstadion szolgáltatásainak bővítése, minőségének javítása és a kihasználtság növelése A fejlesztett szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő) A projektötlet kidolgozás alatt áll. A szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság. A Kisstadion jelenleg is népszerű, szolgáltatásait az év jelentős részében igénybe tudják venni a sportolni vágyók. Az igénybevétel lehetősége alapvetően a melegebb (tavaszi, nyári és őszi) hónapokhoz kötött, míg télen igen korlátozott.

Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft) Projekt-előkészítés

2017. 01. 01.

2019. 06. 30. 181.000.000.- Ft 181.000.000.- Ft A részletes projektötlet kidolgozás alatt áll. 89

helyzete

A

beavatkozás

rendelkezik adatlappal

Igen

(igen/nem)

Tevékenység neve

Szegedi Sport és fürdők - Városi Sportuszoda felújítása, energetikai modernizálása

Tevékenység gazdájának

Szegedi Sport és fürdők Kft

megnevezése

A

tevékenység

helyszínének

A tevékenység helyszínéül szolgáló ingatlanok tulajdonviszonyai

tulajdoni viszonyai

rendezettek.

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor A tevékenység szakmai leírása

ERFA A tevékenység célja a sportuszoda által nyújtott szolgáltatások minőségi javítása, továbbá a meglévő infrastruktúra műszaki felújítása A fejlesztett szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) 1.

Új 40 m*60 m-es ill. 28 m *18 m-es fesztávú fix passzivált

alumínium tartószerkezetű 3 rétegű sátor fedések készítése egymást összekötő átjáróval a. Szögtámfalak építése, alapozás b. Sátor vázszerkezet építése, sátrak beszerzése c. Új OTÉK előírások szerinti WC, vizesblokkok építése d. Új könnyűszerkezetes és épített lelátó építése e. Új padlófűtéssel ellátott kerámia térburkolat építése f.

Versenymedence sport-és biztonsági világítási rendszerének

megvalósítása, erősáramú csatlakozások újraszerelése 2.

Versenymedence gerinc korrodált acél vízforgató

gerincvezetékek cseréje műanyagra, illetve sátor légtechnikai gépészet átalakítása automatikus működtetésűre a. Csővezetékek cseréje, dilatációs illesztések elkészítése b. Légtechnikai gépház födém bontása, hozzáépítés, illetve 90

ráépítés c. Új földbesüllyesztett légtechnikai vezetékek és csurgalék víz csatornák telepítése a versenymedence körül d. Térbeton, vízszigetelés és kerámia burkolat készítése e. Légtechnikai gépek és működtető automatikáik telepítése A célcsoport tagjai az uszoda szolgáltatásait igénybe vevő lakosság. Szegeden alapvetően a sportuszoda biztosítja az úszás tanítás és Célcsoport bemutatása

sportoló nevelés legfontosabb helyszínét: itt tanul meg úszni a szegedi gyermekek jelentős része, itt edzenek a fiatal úszók, búvárúszók, a vízilabdások különböző korosztályai. Emellett az uszoda a lakosság mozogni vágyó részének is lehetőséget kínál az úszásra, sajnos a kapacitások miatt igen szűk határok között.

A sportuszoda 1979-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. A korabeli tervektől eltérően nem a később sportcsarnokká átépített épületben került elhelyezésre a versenymedence, hanem amellett közvetlenül. A kivitelezésnél nem tartották be az építők a technológiai fegyelmet és a medencén

kívüli

rozsdamentes

versenymedence

anyagminőségű

gerinc

acélból,

csővezetékek

hanem

nem

„sima” A37-es

minőségű acélcsőből készültek. 2007. év tavaszán ezek állapotáról Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

készült videó endoszkópos felvétel műszakilag igen rossz állapotokról tanúskodott a cső belső korrózióját illetően. Az uszoda téliesítése a 2009. évben történt legutolsó fejlesztés eredményeként ún. kétrétegű légtartó sátorral került megoldásra, az egyrétegű helyett, hőenergia költségek kímélése miatt. Sajnos a sátras jellege és kubatúra korlátai az uszodának nem változtak meg ezzel. A kondenzálódó víz csepeg a sátor belső héjáról, a levegő páratartalma és minősége egzaktul nem szabályozható, a TV-s közvetítések nem megoldottak a kandeláberek elhelyezkedése miatt. Emellett több helyen megsüllyedt és töredezett, így szinte takaríthatatlan a beton járófelület.

Megvalósítás

2015. 09. 01 91

tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése

2017. 08. 30.

(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)

571 500 000 Ft 571 500 000 Ft

Projekt-előkészítés

Konkrét fejlesztési elképzelés részletes költségvetéssel,

helyzete

tervdokumentumokkal.

A

beavatkozás

rendelkezik adatlappal

Igen

(igen/nem)

92

5.2.

A programcsomag ütemezése

Az Integrált Területi Beruházási Programcsomag keretében megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése

Településfejlesztési akció neve

Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, integrált projekt, tematikus pontszerű, hálózati fejlesztés eleme)

Szeged MJV óvoda fejlesztési program I.

kulcsprojekt

REÖK-palota energetikai korszerűsítése

tematikus pontszerű

Polgármesteri Hivatal épületeinek és városrészi kirendeltségeinek energetikai korszerűsítése

tematikus pontszerű

Szegedi Nemzeti Színház elektromos rendszer energia hatékony korszerűsítése

tematikus pontszerű

Somogyi-könyvtár fejlesztése

tematikus pontszerű

Szeged MJV iskoláinak fejlesztése

hálózati fejlesztés eleme

ESZI Hajléktalanellátó fejlesztése

tematikus pontszerű

2014

2015

X

2016

X

2017

2018

2019

X

X X

X

X

X

X

X X

X

93

X

X

X

X

X

2020

2021

2022

Csapadékvíz-elvezetésre szolgáló Móravárosi Főgyűjtő III. ütemének megvalósítása

hálózati fejlesztés eleme

X

X

Közintézmények világítás korszerűsítése

hálózati fejlesztés eleme

X

X

X

Távhő szolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával

hálózati fejlesztés eleme

X

X

X

X

Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása

hálózati fejlesztés eleme

X

X

X

X

ESZI Idősek Otthona fejlesztése

tematikus pontszerű

Energia-megtakarítási lehetőségeket felmérő energia audit program Szegeden (SEAP)

tematikus pontszerű

X

Szeged MJV bölcsőde fejlesztési program

hálózati fejlesztés eleme

X

X

Szeged Városi Műjégpálya (hűtő)gépészeti és komplex energetikai rekonstrukciója megújuló energia forrás felhasználásával

tematikus pontszerű

X

X

Szeged Városi Sportcsarnok Photovoltaikus kiserőmű létesítése és küzdőtér hűtés klimatizálás kiépítése

tematikus pontszerű

X

94

X

X

X

X

X

Szegedi Sport és fürdők – Kisstadion fejlesztése Szegedi Sport és fürdők - Városi Sportuszoda felújítása, energetikai modernizálása

X X

X

X

X

6. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A KULCSPROJEKT ÉS AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN

Szeged MJV településfejlesztési koncepciója a hosszú- és középtávú célok mellett az alábbi horizontális célkitűzéseket nevesíti:

Az érintettekkel kialakított széles körű partnerségen alapuló, konszenzusra törekvő tervezés, végrehajtás és ellenőrzés a városfejlesztésben A horizontális cél leírása: Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának készítése és integrált településfejlesztési stratégiájának felülvizsgálata széles körű szakmai partnerségi folyamat keretében zajlik. E folyamat jövőbeni és rendszer szintű kiterjesztése szükséges a szélesebb nyilvánosságra is, erősítendő az elkészülő szakmai dokumentumok társadalmi beágyazottságát. A célkitűzés keretében megfogalmazásra kerül az az elvárás, hogy a tervezési folyamat egyeztetési mechanizmusa – figyelembe véve természetesen az Európai Uniós források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendi kötelezettségeket is – kiterjesztésre kerüljön a tervezett fejlesztések megvalósítási időszakára is.

95

Az ITB-k tervezése során olyan, meglévő igényekre választ adó projektek előkészítése indult meg, melyek alapvetően létező, hosszú évek óta megoldatlan problémákra kínálnak megoldást.

A helyi közösségek kohéziójának erősítése a társadalmi részvétel és befogadás előmozdításával, a partnerség elveinek érvényesítésével A horizontális cél leírása: A helyi társadalmak kulturális sokszínűsége, a tradíciók ápolása mellett a különböző – adott esetben kiszolgáltatott – társadalmi rétegek felzárkóztatása is elsőrendű és horizontálisan érvényesítendő célkitűzés. A célkitűzés mind a gazdaságfejlesztési, mind pedig az infrastrukturális- és humán típusú specifikus célok meghatározásánál, a célokhoz kapcsolódó prioritások tartalmának kialakításánál alapvető jelentőségű, hiszen a jövőben megvalósuló fejlesztések hosszú távú hatásai nem minden társadalmi csoportot érintenek egyformán. A közösségi felzárkóztatás, a társadalmi integráció éppen ezért csak az érintettek – vagy az érintettek képviselőinek – aktív és formalizált bevonásával lehet sikeres. Ez az együttműködés különösen a tervezett fejlesztések megvalósítása során, a célok teljesülésének nyomon követésével kap majd hangsúlyt.

96

Az ITB részét képező fejlesztések alapvetően érintik az egészségügyi-, szociális- és oktatási ellátó rendszert. A fejlesztések eredményeként megújuló infrastruktúra, a javuló szolgáltatási minőség minden társadalmi csoport, és különösen a periferikus csoportok (pl. hajléktalanok), illetve a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (pl. időskorúak) számára kedvezőbb élet feltételeket biztosít.

Integrált

szemlélet

érvényesítése

a

környezettudatos

és

fenntartható

településfejlesztés komplex eszközrendszerének alkalmazásával A horizontális cél leírása: Noha Szeged Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója nem kizárólagosan az Európai Uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések kereteit teremti meg, a tervezés módszertana és a koncepcióra épülő településfejlesztési stratégia módszertana egyértelműen összhangban áll az EU-s módszertannal. A hosszabb, stratégiai időtávra definiált tervezési keretek, a több évre tervezhető indikatív forrás egyértelműen az integrált, a városi fejlesztéseket komplex rendszerben értelmező tervezői megközelítést erősítik. A – többek között a „Smart Cities” koncepcióhoz kapcsolódva definiált – környezettudatos, fenntartható és globálisan is versenyképes város közlekedési rendszereinek, energia gazdálkodásának egy idejű fejlesztése, ezzel párhuzamosan pedig az elérhető közszolgáltatások háttér infrastruktúrájának minőségi javítása egyszerre jelent magasabb életminőséget a helyi lakosok, és versenyképes szolgáltatást az itt tanuló egyetemisták, valamint a már itt működő vagy betelepülni szándékozó – és munkahelyet teremtő – vállalkozások számára. Az integrált területi beruházási projekt csomag tervezése kapcsán alapvetően az integrált szemlélet érvényesült, amennyiben tematikusan, a programcsomag részét képező projektek szinergikus hatására építve határoztuk meg a csomag tartalmát.

97

7. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG ELŐZETES PÉNZÜGYI TERVE

Finanszírozó OP és intézkedés

4. számú Integrált Területi Beruházási Programcsomag elemei (projektek) Szeged MJV óvoda fejlesztési program I.

TOP 1.4

REÖK-palota energetikai korszerűsítése

TOP 3.2

Polgármesteri Hivatal épületeinek és városrészi kirendeltségeinek energetikai korszerűsítése

TOP 3.2

Szegedi Nemzeti Színház elektromos rendszer energia hatékony korszerűsítése

TOP 3.2

Somogyi-könyvtár fejlesztése

TOP 3.2

Szeged MJV iskoláinak fejlesztése

TOP 3.2 és TOP 4.3

ESZI Hajléktalanellátó fejlesztése

TOP 4.2

Csapadékvíz-elvezetésre szolgáló Móravárosi Főgyűjtő III. ütemének TOP 2.1 megvalósítása Közintézmények világítás korszerűsítése

TOP 3.2 98

Távhő szolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával

KEHOP 5.3

Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása

TOP 4.1

ESZI Idősek Otthona fejlesztése

TOP 4.2

Energia-megtakarítási lehetőségeket felmérő energia audit program Szegeden (SEAP)

TOP 3.2

Szeged MJV bölcsőde fejlesztési program

TOP 1.4

Szeged Városi Műjégpálya (hűtő)gépészeti és komplex energetikai rekonstrukciója megújuló energia forrás felhasználásával

TOP 3.2

Szeged Városi Sportcsarnok Photovoltaikus kiserőmű létesítése és küzdőtér hűtés klimatizálás kiépítése

TOP 3.2

Szegedi Sport és fürdők – Kisstadion fejlesztése

TOP 3.2

Szegedi Sport és fürdők - Városi Sportuszoda felújítása, energetikai modernizálása

TOP 3.2

4. számú Integrált Területi Beruházási Programcsomag elemei (projektek) Szeged MJV óvoda fejlesztési program I.

2014 2015 2016

56,2

92,4

2017

2018 2019 2020 2021 2022

102

210,4

99

REÖK-palota energetikai korszerűsítése Polgármesteri Hivatal épületeinek és városrészi kirendeltségeinek energetikai korszerűsítése

60

250

Szegedi Nemzeti Színház elektromos rendszer energia hatékony korszerűsítése

250

70

Somogyi-könyvtár fejlesztése Szeged MJV iskoláinak fejlesztése (iskolák, óvodák, bölcsődék és kollégiumok energetika keretösszeg)

320

850

80

200

400

192, 5

1077, 5

ESZI Hajléktalanellátó fejlesztése

110

212,9 478

Csapadékvíz-elvezetésre szolgáló Móravárosi Főgyűjtő III. ütemének megvalósítása

290

410

Közintézmények világítás korszerűsítése

100

80

20

Távhő szolgáltató

100

3950

2200

750 100

rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása

200

200

ESZI Idősek Otthona fejlesztése

1835 ,8

Energia-megtakarítási lehetőségeket felmérő energia audit program Szegeden (SEAP)

50

Szeged MJV bölcsőde fejlesztési program

125

300

Szeged Városi Műjégpálya (hűtő)gépészeti és komplex energetikai rekonstrukciója megújuló energia forrás felhasználásával

302

40

Szeged Városi Sportcsarnok Photovoltaikus kiserőmű létesítése és küzdőtér

200

261

330

2

158

45

101

hűtés klimatizálás kiépítése Szegedi Sport és fürdők – Kisstadion fejlesztése

60

121

Szegedi Sport és fürdők Városi Sportuszoda felújítása, energetikai modernizálása

100

300

171, 5

8. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG KOCKÁZATELEMZÉSE

A következő fejezetben fel kívánjuk mérni az alábbi tényezőkből fakadó, kifejezetten az Integrált Területi Beruházási projektcsomaghoz kapcsolódó, a tervezett fejlesztési projektek előkészítését és lebonyolítását veszélyeztető kockázatokat. A különböző kockázati tényezőket (pénzügyi-gazdasági kockázatok, jogi-jogszabályi kockázatok, műszaki kockázatok, társadalmi kockázatok, a program integrált voltából adódó kockázatok) tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: 

Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, továbbá a saját forrás előteremtésének kockázata 102



Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a



közbeszerzési törvény mint kockázati tényező, Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az



építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi



hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása, Program integrált voltából adódó kockázatok: szinergikus hatások elmaradása, kiemelt tervezési kockázatok

A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe:

A kockázati tényező megnevezése A tervek előkészítése

Bekövetkezés valószínűsége (1-7) 4

Hatás (1-7) 7

Kockázati index (1-49) 28

Javasolt beavatkozás Az előkészítést a

késedelmet szenved, a

források rendelkezésre

műszaki előkészítés

állása pillanatában meg

csúszik. A kritikus utak

kell kezdeni. Az

tervezése pontatlan.

integrált program tervezése során indokolt a megfelelő tervezés támogató alkalmazások használata 103

A közbeszerzés

2

7

14

A szerződések

késedelmet szenved, a

előkészítését meg kell

beruházóval való

kezdeni a projekt

szerződéskötés csúszik.

előkészítés fázisában. Kiemelt hangsúlyt szükséges helyezni az egyes szerződések valamint a program lebonyolítási eljárásrend közötti összhang

Az engedélyezési

3

6

18

biztosítására. A közmű fejlesztési

folyamatok, eljárások

beavatkozások esetében

elhúzódása (pl.

már az előkészítés során

Móravárosi vízgyűjtő

vizsgálni szükséges az

csapadékelvezető

egyes projekt elemek

fejlesztése)

közötti szinergiákat, egymásra hatást. Az engedélyezési eljárásokat a lehető legkorábban el kell indítani a priorizált 104

Jelentős társadalmi

3

7

21

projektek esetében. Feladat a fejlesztés

ellenállás az egyes

mögött álló elképzelések

fejlesztések kapcsán (pl.

és az ellenzői

hajléktalan szálló

szempontok nyílt,

kialakítása)

konszenzusra törekvő megvitatása; szükség esetén a fejlesztési elképzelés felülvizsgálata. A lakosság folyamatos tájékoztatása mellett a felmerülő lakossági javaslatok beépítése

Az egyes fejlesztési

3

4

12

prioritást élvez. Megfelelő ütemtervvel,

projektek megfelelő

kockázatelemzéssel fel

ütemezése nem

kell készülni az

megoldható, a projektek

esetleges nem várt

megvalósítása

eseményekre. A

késedelmet szenved.

projektek priorizálása során figyelembe kell 105

venni, hogy mely projektek megvalósítása A megfelelő

3

5

15

történhet egy időben. A projektek

menedzsment kapacitás

zökkenőmentes

nem biztosítható a

lebonyolítása érdekében

projektek előkészítéséhez

alapvető fontosságú a

és megvalósításához.

megfelelő menedzsment kapacitás biztosítása. Ehhez meg kell teremteni mind országos, mind pedig helyi szinten a megfelelő jogszabályi és

Az eljárásrend változása

4

7

28

pénzügyi kereteket. A programok

veszélyezteti a projekt

előkészítését és

megvalósítását

lebonyolítását

(különösen magas

szabályozó eljárásrend

kockázat ágazati OP-ból

az ITB készítésének

történő fejlesztések

időpontjában nem

esetén)

ismert. Komoly 106

kockázatot rejt, ha az eljárásrend változása (pl. belső határidők stb.) negatív hatással van a megvalósításra. A szerződések előkészítése során a határidők tervezését a lehető legrugalmasabb módon kell elvégezni. Az ágazati OP-kból finanszírozott projektek előkészítése kapcsán közvetlen egyeztetés szükséges az OP A kedvezményezettől

3

7

21

Irányító Hatósággal. A finanszírozási rés

független okok miatt

áthidalására már az

felfüggesztésre kerül a

előzetes forrástervezés

támogatási források

során szükséges

folyósítása

felkészülni. Mérlegelendő az 107

alternatív finanszírozási eszközök bevonása a fejlesztés stabil pénzügyi hátterének megteremtéséhez. Közepes kockázatnak minősíthető az engedélyezési folyamatok, eljárások elhúzódása (pl. Móravárosi vízgyűjtő csapadékelvezető fejlesztése), hiszen 18-as kockázati index kapcsolódik e szemponthoz. A közmű fejlesztési beavatkozások esetében már az előkészítés során vizsgálni szükséges az egyes projekt elemek közötti szinergiákat, egymásra hatást (mérlegelve az engedélyezési folyamat időigényét). Az engedélyezési eljárásokat a lehető legkorábban el kell indítani a priorizált projektek esetében. A program megvalósítás szempontjából komoly kockázatot jelent, ha a tervek előkészítése késedelmet szenved, a műszaki előkészítés csúszik (28-as kockázati index). A kockázat kezelés kulcseleme a fejlesztések priorizálása, a szűkös erőforrások koncentrálása a kiemelten kezelendő fejlesztések előkészítésére. A tervezés támogatásra javasolt olyan szoftveres alkalmazások használata, melyek lehetővé teszik a projekt előkészítés- és megvalósítás rugalmas tervezését. Amennyiben jelentős a társadalmi ellenállás az egyes fejlesztések kapcsán (21-es kockázati index), úgy az esetleges javaslatok nyílt, konszenzusra törekvő megvitatására; szükség esetén a fejlesztési elképzelés felülvizsgálatára nyílik lehetőség. A projekt gazdáknak természetesen nyitottnak kell lenniük az egyes javaslatok beépítésére is. A kedvezményezettől független okok miatt felfüggesztésre kerül a támogatási források folyósítása (21-es kockázati index). Ebben az esetben mérlegelendő, hogy milyen alternatív pénzügyi eszközök vonhatóak be a beruházás zökkenőmentes, fenntartható finanszírozásának biztosításához. 108

Az eljárásrend változása veszélyezteti a projekt megvalósítását (28-as kockázati index), melynek kezelésére alapvetően jogi-, szerződés jogi lépések tehetők. Amennyiben megoldható, úgy a tervezői- kivitelezői szerződések szövegezése során a határidők kezelését rugalmasan szükséges megoldani. Ágazati típusú operatív programokból megvalósított projektek esetében különösen magas kockázatról beszélhetünk, hiszen ezek a fejlesztések nem a város részére allokált indikatív forráskeretből valósulnak meg. Az ágazati OP-kból finanszírozott projektek előkészítése kapcsán közvetlen egyeztetés szükséges az OP Irányító Hatósággal.

109

Mellékletek

110

Felhasznált irodalom

Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására (RVI Magyarország Kft. 2013.) Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata (RVI Magyarország kft. 2013.) Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (RVI Magyarország Kft. 2014.) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (RVI Magyarország Kft. 2014.) Szeged Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek teljes körű felülvizsgálata – Véleményezési terv (VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Korlátolt felelősségű társaság 2013. Július) Közlekedésfejlesztési koncepció 2007, (COWI Magyarország Kft.,2008) Közlekedésfejlesztési Program – Széchenyi 2020. Nemzeti Közlekedési Stratégia - munkaanyag

111

ÚTMUTATÓ a megyei jogú városok számára az integrált településfejlesztési stratégia 2014-2020 elkészítéséhez, (Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, 2013. augusztus 30.) IRÁNYMUTATÁS a Megyei Jogú Városok számára a TOP és ágazati OP-k tervezési folyamatának és végrehajtásának érdekében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához

ÚTMUTATÓ a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához munkaanyag (Nemzetgazdasági Minisztérium 2014.) Nemzeti Fejlesztés 2020 – Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció A Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltárás Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója – Javaslattevő munkarész, Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, Egyeztetési változat, 2014 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), tervezet

112

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, 4.0 változat – Tervezet „Smart Cities” tanulmány, MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Témavezető: Dr. Lados Mihály intézetigazgató. Készült az IBM Magyarországi Kft. megbízásából,

113