Szeged Megyei Jogú Város
3. számú Integrált Területi Beruházási programcsomagja Gazdaságfejlesztés Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005
2014
Készítette:
RVI Magyarország Kft.
Verziószám:
Szeged_ITB3_v4
1
Tartalom Vezetői összefoglaló ......................................................................................................................... 3 1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG KIINDULÁSI- ÉS ALAPADATAI ....................................................................................................................................... 6 1.1. A fejlesztés alapadatainak rögzítése ................................................................................... 6 1.2. A fejlesztési célok rögzítése................................................................................................ 7 2.
A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA .................................................................................. 9 2.1. A projektgazda fejlesztési tapasztalatának áttekintése........................................................ 9 2.2.
A projektgazda humánerőforrás kapacitásának áttekintése .............................................. 11
3. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG HÁTTERÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................................................................ 14 3.1. A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása ..................... 14 3.2.
3.2.1.
Az érintett terület társadalmi-gazdasági jellemzői.................................................. 17
3.2.2.
Az érintett terület fizikai infrastruktúrájának bemutatása....................................... 21
3.2.3.
A jogszabályi környezet és a szakpolitikai háttér áttekintése ................................. 24
3.3.
4.
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése .................................................................. 25
3.3.1.
A fejlesztést megalapozó problémák bemutatása ................................................... 25
3.3.2.
A fejlesztést megalapozó igények bemutatása........................................................ 29
AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG CÉLRENDSZERE 30 4.1.
A célok kapcsolódása a városi-, városrészi szintű célokhoz ............................................. 30
4.2.
A célok és a tervezett tevékenységek kapcsolódása ......................................................... 38
4.2.1.
A kulcsprojekt és a célrendszer kapcsolódása ........................................................ 39
4.2.2.
A támogató projektek és a célrendszer illeszkedése ............................................... 39
4.3. 5.
Az érintett földrajzi terület bemutatása ............................................................................. 16
Az ITB-hez kapcsolódó célok mutatószám rendszere ...................................................... 42
A CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FEJLESZTENDŐ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA 54 5.1.
A fejlesztés megvalósításának módjai, az egyes projektek bemutatása............................ 54
A kulcsprojekt és a kapcsolódó támogató projektek logikai kapcsolata ................................. 59 5.2. A programcsomag ütemezése ......................................................................................... 121 5.2.1. Az Integrált Területi Beruházási Programcsomag keretében megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése...................................................................................................... 121 6. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A KULCSPROJEKT ÉS AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ..................... 124 7.
AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG ELŐZETES PÉNZÜGYI TERVE 128
8.
AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG KOCKÁZATELEMZÉSE ..... 137
Felhasznált irodalom ..................................................................................................................... 142
2
Vezetői összefoglaló
2014 és 2020 között a megyei jogú városok önálló forráskerettel gazdálkodhatnak Magyarországon. A megyei jogú városok önkormányzatainak közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását a 1298/2014. (V.5.) Korm. határozat rögzíti, vagyis ennek megfelelően Szeged esetében ez a forráskeret 31,905 Mrd forint a teljes tervezési időszakra. A rendelkezésre álló támogatás hatékony felhasználása érdekében hosszú távú, a városi fejlesztési programokat megalapozó stratégiai dokumentumok elkészítése szükséges. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése 2013 decemberében elfogadta a „Javaslati anyag Szeged Megyei Jogú Város funkcionális várostérségének lehatárolására” című dokumentumot, míg 2014 februárjában ugyancsak a közgyűlés által jóváhagyásra került a „Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata” című szakmai anyag is. Az erre épülő Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) – a Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) bemutatott célrendszerhez illeszkedve – rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint tartalmazza a célok elérését szolgáló fejlesztési elképzeléseket is. Mindehhez a dokumentum olyan területi specifikumokat rendel, melyek egyszerre szolgálják a városrészi szintű célok elérését is. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája tehát bemutatja a célokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, projekt javaslatokat. A beavatkozások priorizálása során területi fókuszt érvényesítve akcióterületek lehatárolására került sor. Az egyes akcióterületek a szakmailag alátámasztott igények és a helyzetelemzések mentén fogalmazódnak meg az ITS-ben. Az előzetes akcióterületi terv egy, a város közigazgatási határán belül kijelölt, összefüggő terület (akcióterület) programcsomagjait, illetve a csomagokhoz kapcsolódó egyes projekteket rögzíti. E projektek rendszerbe foglalására ugyanakkor – az EATT-ben rögzített területi fókusz mellett – tematikus szempontok alapján, integrált módon is lehetőség van.
3
Szeged Integrált Településfejlesztési Stratégiájához illeszkedve Integrált Területi Beruházási projektcsomagok (ITB) beazonosítása a feladat. Az ITB-k kialakítása kapcsán a releváns közbeszerzési kiírás, illetve ennek mellékletei egyértelműen rögzítik a szakértői feladatköröket. A tervezési munkához kapcsolódó közbeszerzési kiírás megjelenését követően kiadott, Belügyminisztérium által készíttetett útmutató ugyanakkor a fentiek szerint ún. integrált projekteket nevesít. Az integrált projektek az említett háttéranyagban leírt fejlesztési logikájukat tekintve megítélésünk szerint az ITB-kel azonosíthatóak, amennyiben „az integrált projekt közös célt szolgáló, együttesen, illetve egymásra épülő módon megvalósítandó projektelemek együttese, melyek akár különböző beruházási prioritásokhoz is kapcsolódhatnak”. Ennek megfelelően négy darab Integrált Területi Beruházási programcsomag készül el, melyek az alábbi tematikus területek projektjeit fogják össze: 1. Városfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Gazdaságfejlesztés 4. Közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése A 3. számú Integrált Területi Beruházási projektcsomag Szeged Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési projektjeit fogja össze. A tartalom megalkotása során az egyértelmű gazdaságfejlesztési tematikájú projekteken túl olyan turisztikai beavatkozásokat is fontosnak tartottunk megjeleníteni, amelyek várhatóan jelentős hatást fognak gyakorolni a helyi gazdasági életre, annak szereplőire. A közvetlen gazdasági beavatkozások közül a leghangsúlyosabbak az ELI akcióterülethez kötődő projektek, itt nevesítjük az ITB kulcsprojektjét, amely az ELI-ALPS beruházás. Ehhez közvetlenül kapcsolódnak az ELI ipari-innovációs akcióterület más, gazdasági aspektusú fejlesztései, továbbá olyan projektek fűződnek még fel a gazdaságfejlesztési ITB-re, amelyek jellegükben, tematikájukat illetően hasonlóak, így előkészítésüket, megvalósításukat megkönnyíti egy egységes rendszerben való kezelésük. Az összegfogott, integrált végrehajtás révén a tematizált fejlesztések lebonyolítása jelentős energiamegtakarítással és ezáltal költségracionalizálással kivitelezhetővé válik. Az ITB területileg lefedi az összes kijelölt akcióterületet, hatásai pedig természetszerűleg kiterjednek az egész városra, bizonyos fejlesztéseket nézve megyei, országos szintre egyaránt. A városfejlesztési tervezés megelőző fázisaiban sor került a helyi gazdasággal és turizmussal 4
kapcsolatos problémák, igények feltárására, ezek alapján a célok és prioritások kijelölésére. A célok elérést szolgáló megvalósítás stratégiájához és az előzetes akcióterületi tervekhez kapcsolódóan kijelölésre kerültek többek között a gazdaságfejlesztési célok teljesítését szolgáló projektek. Ezek alkotják a 3. számú ITB projektcsomag tartalmát: •
Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja
•
A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása
•
A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése
•
A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai központtá fejlesztése
•
A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában
•
Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén
•
Anna Fürdő fejlesztése
•
BIOPOLISZ Park kialakítása
•
DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése
•
Dóm téri zenekari árok fejlesztés
•
ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt
•
Komplex, hosszútávú fejlesztési koncepció és akcióprogram kidolgozása partnerségben a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel
•
Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése
•
Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése
•
SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése
•
Tourinform Iroda fejlesztései
•
Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
•
Vállalkozásfejlesztési projektek
A helyi, városi szintű tervezési folyamatok mellett 2014 folyamán zajlik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó területi- és ágazati operatív programok véglegesítése is, és várhatóan az év során elfogadásra is kerülnek a program dokumentumok. Az ITS-ben megjelölt fejlesztési elképzelések forrástervezése – valamint az ITB-k összeállítása során – ezeket a szakmai anyagokat is figyelembe kellett vennie a tervezőknek.
5
1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG KIINDULÁSI- ÉS ALAPADATAI
1.1.
A fejlesztés alapadatainak rögzítése
A 3. számú – gazdaságfejlesztési tematikájú – Integrált Területi Beruházási programcsomag Szeged MJV teljes területét átfogó komplex, integrált fejlesztési csomag. A benne foglalt projektek kitérnek az iparban, szolgáltatásokban tevékenykedő cégek, ipari parkok, a városi szinten működő vagy tervezett kutatás-fejlesztési létesítmények (ELI, Science Park, Biopolisz Park), valamint a turisztikai attrakciók (Anna Fürdő, Dóm tér, REÖK-palota, Móra Ferenc Múzeum, Tourinform, stb.) fejlesztéseire. Az ITB kulcsprojektje a két fázisban megvalósuló legnagyobb volumenű szegedi beruházás: az ELI-ALPS megvalósítása. A két megvalósítási fázisban, 68 milliárd forintért elkészülő közösségi kutatási nagyberendezés esetében a beruházás volumene indokolja a kulcsprojekt szerepkörét, hiszen a többi gazdaságfejlesztési projekt összértéke nem éri el a beruházási összeget. Az általa várhatóan generált hatások a közvetlen és a közvetett hatásokon keresztül is jelentősek lehetnek, lehetőséget nyitnak a város előtt egy valódi tudásközpont megvalósítására, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos rang elérésére. Amennyiben a lézeres központot övezve létrejön egy megfelelő alapinfrastruktúrával ellátott, versenyképes üzleti környezet, az innovációs tevékenység által előállított eredmények a városi, megyei gazdaságban megjelenő gazdasági javakká transzformálódhatnak. A beruházáshoz kötődő technológiai transzferben érdekelt vállalkozásokon túl jelentős kiszolgáló személyzet és egyéb szolgáltatásokat nyújtó helyi cégek kapcsolódhatnak. Továbbá minden bizonnyal hatással lesz a lézeres központ és a tudásváros a helyi felsőoktatásra, idegenforgalomra, ingatlanpiacra és a nyugati ipari városrész további fejlődésére. A támogató projektek városon belüli elhelyezkedése többközpontú, jellemzően a Nyugati iparvároshoz, a Belvároshoz és Újszegedhez köthetőek: Az ELI Science Park infrastrukturális kialakítására értelemszerűen a lézerközpontot övezve kerül sor, az egykori öthalmi laktanya területén. Szintén a nyugati városrészben, az ELI ipari-innovációs akcióterülethez kapcsolódva 6
valósul meg a DÉLÉP Ipari Park és a SZILK infrastrukturális fejlesztése, valamint az EATTben már külön kiemelésre kerültek egyéni vállalkozásfejlesztési projektek – amelyek támogatási forrásaihoz (GINOP, TOP) természetszerűleg más területi elhelyezkedésű vállalkozások is hozzáférhetnek, tehát ez a programelem igazából a város egészére nézve alkalmazható. A Belvároshoz, azon belül is a Korzó-Tisza akcióterülethez többnyire turisztikai tematikájú beavatkozások kapcsolódnak: az Anna Fürdő, az Agóra, a Kövér Béla Bábszínház, a Móra Ferenc Múzeum, a Régi Zsinagóga, a REÖK-palota fejlesztése és az új Tourinform Iroda kialakítása. Ezeken kívül ebben a városrészben foganatosíthat változásokat a helyi vállalkozások
és
kereskedők
együttműködésével
kialakításra kerülő
koncepció
és
akcióprogram, amely a kihasználatlan üzlethelyiségek problémáját orvosolná. Ugyancsak a Belváros déli részéhez kötődik, de ennek megfelelően már a Biopolisz akcióterület részét képezi a Biopolisz Park kialakítása, valamint a Dóm téren fekvő Szegedi Szabadtéri Játékok zenekari árok felújítása. A Biopolisz akcióterületen, viszont annak újszegedi oldalán valósul meg magánforrásból egy új, városrészi alközpont kialakítása. A lehatárolt akcióterületeken kívül eső gazdaságfejlesztési célzatú projekt a móravárosi Vadaspark komplex fejlesztése, valamint a repülőtér kereskedelmi célú forgalmat szolgáló átalakítása, fejlesztése.
1.2.
A fejlesztési célok rögzítése
Szeged MJV Településfejlesztési Koncepciójában lefektetett átfogó és specifikus városi céloknak, valamint a városrészi céloknak megfeleltethetően a következőképpen alakítottuk ki a gazdaságfejlesztési Integrált Területi Beruházási programcsomag célját: Szeged gazdaságának növekedési pályára állítása a hagyományos ipari szereplők versenyképességének fokozásával, a helyi kutatás-fejlesztési tevékenység új szintre emelésével és a meglévő turisztikai adottságok teljes körű kihasználásával A Dél-alföldi Régió gazdaságilag az Európai Unió legfejletlenebb területegységei között van számon tartva: 2009-ben a vásárlóerő-paritáson számított bruttó hazai terméket alapul vevő összehasonlításban a 254 darab NUTS2-es régió közül a 14. legrosszabb helyet foglalta el. Más szemszögből kifejezve, Dél-Alföld a közösség egy főre jutó megtermelt GDP7
átlagának csak a 43%-át képes felmutatni, ráadásul az országos átlaghoz képest is növekedett a lemaradása az ezredforduló óta – ugyan az utóbbi években egyre inkább lassuló mértékben. A külföldi tőke vonzása a ’90-es évek kedvezőtlen délvidéki folyamatait a hátunk mögött hagyva és az autópálya-elérés megteremtését követően sem indult el kielégítő mértékben, Csongrád megye nagyvállalatai közül mindössze kettő képviselteti magát stabilan az elmúlt években a száz legnagyobb árbevételt elért cégek körében. A 2000-es évek végére érzékelhetővé vált a megyei, kistérségi és városi KKV-k tőkehiánya, a működő vállalkozások számának csökkenése is, amely tendencia független volt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen változásoktól. A válságesemények ugyanakkor egyértelmű visszaesést generáltak a turisztikai kereslet terén, ami vendégéjszakák csökkenésében nyilvánult meg. A régió és a várostérség gazdaságában tehát olyan problémák tükröződnek, amelyek mindössze részben köthetőek csak a 2008-09-es válsághoz, mélyebben gyökereznek annál. A régiók gazdasági pozícionálódásának 90-es évekbeli szakaszában olyan hátrányok érték a térséget, melyek hatásainak enyhítéséhez átfogó gazdasági beavatkozások szükségeltetnek városi, megyei és országos szinten egyaránt. A gazdaságfejlesztési beruházási programcsomag ennek tükrében igyekszik a város gazdaságának stabilizálását, fejlődő pályára állítását úgy elérni, hogy több szektorban eszközöl beavatkozásokat. Tehát a hagyományos ágazatokban szereplő helyi vállalkozások fejlesztéseinek koncepcionális támogatása mellett magába foglalja a turizmus fejlesztését. Infrastrukturálisan jól ellátott befektetési területek kialakítása által hozzájárul a külföldi tőke bevonzásához, a K+F+I téren végrehajtott projektek segítségével pedig megalapozza a helyi kvaterner szektor működését, amely hosszútávon is képes lesz éltetni a város gazdaságát.
8
2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA
2.1.
A projektgazda fejlesztési tapasztalatának áttekintése
Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata – többnyire Szeged Fejlesztési Pólus Nonprofit Kft-vel együttműködésben - az elmúlt években a következő fejlesztési projekteket valósította meg a helyi gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés terén:
Logisztikai Központ I. ütem A Szegedi Ipari Logisztikai Központot egy 42 hektáros területen, Szeged határában az M5 autópálya, az M43-as autópálya és a nyugati elkerülő út találkozásánál kezdték el építeni 2006-ban. Az I. ütem 748 millió forintba került, ebből megvalósult a terület közművesítése, bekötő út, valamint parkolók létrehozása, raktár- és irodaépület felépítése, illetve a vagyonbiztonsági létesítmények kialakítása.
A Szegedi Vadaspark látogatóbarát fejlesztése Projektazonosító: DAOP -2.1.1/E-09-2009-0030 A projekt a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft-vel együttműködésben valósult meg. A szakmai és látogatói igények alapján meghatározott fejlesztés révén 2011-ben került kialakításra a vadaspark területén egy új, 416 m2 kiterjedésű zsiráfház. A beruházás célja volt a Szegedre látogató turisták számára nyújtott szolgáltatások minőségi fejlesztése, valamint a város turisztikai szezonalitásának mérséklése. A 123 millió forintos bekerülési költségű beavatkozás hatásaként 10 ezer fős növekedést vetítettek elő az átadást követő első évben. „Komplex beruházás a szegedi kerékpárturizmus fejlesztése érdekében - Újszegedi Liget-játékok kertje " Projektazonosító: DAOP -2.1.1/E-2008-0021 A projekt kiemelt célja az egészséges életmód iránti figyelem fokozása az aktív szabadidős tevékenységek által, valamint a környezettudatos szemlélet elterjesztése a kerékpározás, mint az egyik leginkább környezetbarát közlekedési forma népszerűsítésével. A
9
kerékpáros turisták magas szintű kiszolgálását megvalósító központ kialakítása 99,9 millió forintból valósult meg. •
A következő fejlesztések valósultak meg a turisztikai tematikájú projekt által:
•
Újszegedi Liget - Játékok Kertjében kerékpáros fogadóállomás, pihenőhely, gyorsszerviz és kölcsönző kialakítása
•
A fogadóállomás mellett található kerékpáros akadálypálya fejlesztése
•
Négy darab kerékpáros túraútvonal kijelölése és ezek mentén kerékpártárolók elhelyezése
•
Tourinform pont létrehozása
•
Kerékpáros marketing stratégia kidolgozása
•
A fogadóállomáson dolgozók nyelvi készségeinek fejlesztése.
Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont komplexum létesítésének I. ütemeként napsugaras alsóvárosi tájház kialakítása Projektazonosító: DAOP-2.1.1/B-09 -2009-0009 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata hosszú távú fejlesztési programjai között kiemelt helyet foglal el Bálint Sándornak, a nemzetközi hírű néprajztudós emlékének és szellemi hagyatékának ápolása. A projektgazda és a szakmai kuratórium közös elhatározása egy, a tudós nevét viselő emlékház kialakítása. A projektgazda 2007-ben megvásárolta a Szeged, Nyíl utca 43. sz. alatti műemlék ingatlant és vállalta annak emlékházzá történő tervezését és felújítását és látogathatóságának megteremtését. A beruházás 2 munkahelyet teremtett és öt év alatt mintegy 65 ezer látogatóval számoltak. A turisztikai vonzerő fejlesztési beruházás 79,2 millió forintból valósult meg 2011-ben. Agóra Szeged Pólus – A közművelődés szolgálatában Projektazonosító: TIOP-1.3.3-08/2-2009-0007 A Szent-Györgyi Albert Agóra komplex közösségi szolgáltató intézmény Európai Uniós finanszírozású, 2,2 Md Ft összértékű projekt keretében került kialakításra, mely Szeged MJV Önkormányzatának saját költségvetéssel rendelkező önálló intézménye. A négyszintes főépület T alakú elrendezésben épült. Hasznos alapterülete 6 863 m2. Fő funkciója a közművelődés szolgálata, a tudomány népszerűsítése. Az épület első szintjén található a Százszorszép Gyermekház, melynek alapfeladata a 1-18
10
éves korosztály számára színvonalas szabadidős programok, rendezvények szervezése, foglalkozások tartása. A második és harmadik emeleten találhatóak a tudományos ismeretterjesztő funkciók, a Szegedi Biológiai Központ látványlaboratóriuma, a Szegedi Tudományegyetem Informatóriuma két szint magas nagyméretű, vetítésre alkalmas fallal, a galérián „intelligens” mintaotthonnal, valamint az Informatika Történeti Múzeum mintegy 1000 m2 kiállítótérrel. Az épületben rendkívül korszerű építészeti megoldásokkal találkozhatunk. Az épület energetikai szempontból "+A" kategóriás besorolású. A hűtést és a fűtést főként napkollektoros és hőszivattyús rendszerek biztosítják. A gépészeti terek kialakítása lehetővé teszi látogatók fogadását, ezáltal bármely érdeklődő megismerheti a megújuló energiákat előállító gépeket és rendszereket (hőszivattyú-50 db 100 m mélységű, napkollektorok, napelemek) működés közben is. Az intézmény negyedik szintjén tablók mutatják be az épület hűtését, fűtését, energia igényét kiszolgáló rendszereket a nagyközönségnek. 2.2.
A projektgazda humánerőforrás kapacitásának áttekintése
A gazdaságfejlesztési Integrált Területi Beruházási programcsomagban bemutatásra kerülő
projektek
karakterisztikájukból
kifolyólag
nem
kizárólag
önkormányzati
megvalósítással bonyolódnak le, találhatóak a körükben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és az önkormányzattól teljes mértékben független vállalkozások is. Ugyanakkor a kifejezetten önkormányzati projektgazdai szerepkörön kívül álló projektek is olyan létesítményeket, tartalmakat hoznak létre, amelyek a város gazdasága szempontjából kiemelten fontosak, így ezek megvalósítása mentén is beavatkozó, vagy kísérő jellegű partnerségre kell törekednie az önkormányzatnak. Ilyen módon az önkormányzat az ITB-ben felsorolt projektek mindegyikét felöleli, a projektek teljesülését követi, tehát a programcsomag végrehajtásának összefoglalója, irányítója. A fentieknek megfelelően a következőkben sort kerítünk Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési tapasztalatainak bemutatására, továbbá a jövőbeli fejlesztési programok,
projektek
megvalósításához
rendelkezésre
álló
humán
kapacitásának
prezentálására is.
A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) 11
feladata. A Közgyűlés fogadja el többek között a Településfejlesztési Koncepciót (TFK), az Építési Szabályzatot (SZÉSZ), valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS). A Közgyűlés tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. A városfejlesztő társaság olyan, 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, amely részt vehet a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó operatív feladatok kidolgozásában és lebonyolításában.
A városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását továbbra is a Közgyűlés, illetve a szakosodott önkormányzati bizottságok határozzák meg, azonban a megvalósításhoz kapcsolódó feladatokat az arra szakosodott társaság végezheti. A városfejlesztő társaság tevékenységével az önkormányzat Fejlesztési Irodája együttműködik. Az Iroda felel a fejlesztések stratégiai összhangjáért és irányáért, a településfejlesztési dokumentumokban és a szerkezeti tervben foglaltaknak való megfelelőségért, többségében az Iroda készíti a bizottsági, közgyűlési döntések előkészítéséhez szükséges szakmai anyagokat. A Fejlesztési Iroda fenti tevékenységében támaszkodik a társirodák szakértőinek munkájára. Az NGM előzetes tájékoztatása szerint az ITB (vagy ITP) projektcsomag menedzselését az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megyei jogú városok közgyűlése által felhatalmazott bizottságok és végül a közgyűlés feladata. A munkaszervezet két jogi formában működhet a megyei jogú városok esetén: •
a város által korábban vagy újonnan erre a feladatra létrehozott városfejlesztő társaság,
•
a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoport.
A megyei jogú városok
esetében városfejlesztő társaság működése semmilyen új
paramétert nem tartalmaz a ROP 2007-2013-as időszakban elvártakhoz képest azon túl, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelő speciális kapacitásokkal az akkreditációhoz. Speciális feladatok: •
projektcsomag menedzsment / munkacsoport vezetése
12
•
tervezés – előkészítés koordinációja
•
pénzügyi tervezés és végrehajtás koordinációja
•
műszaki tervezés koordinációja
•
közbeszerzési eljárások bonyolítása
•
soft tevékenységek koordinációja
•
kivitelezés koordinációja – műszaki ellenőrrel való kapcsolattartás
Mivel a projektcsomag megvalósítása esetében program menedzsmentről beszélünk, az egyes kompetenciakörök szükségessége gyakorlatilag párhuzamosan jelentkezik egy rövid kb. 1 évnyi kezdeti időszaktól eltekintve. A speciális feladatok nem jelentik feltétlenül, hogy minden feladat elvégzésére egy szakértő szükséges, de a szervezetnek alá kell támasztania, hogy ha több feladatot lát el valaki, az
a szükséges kompetenciákkal rendelkezik és
feladatainak elvégzése a heti 40 óra +5%-nál többet nem vesz igénybe.
A fentiekre figyelemmel az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy projektcsomag menedzsment feladatot ellátó munkaszervezet a korábban létrehozott városfejlesztő társaságnál, vagy a polgármesteri hivatal keretén belül létrehozandó programirányítási csoportként működik.
13
3. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG HÁTTERÉNEK, KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA
3.1.
A városi szintű helyzetelemzés releváns megállapításainak összefoglalása
Gazdaság-
és
vállalkozásfejlesztési
aspektusból
Szeged
helyzete
meglehetősen
ellentmondásosnak mondható. Noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. A közeljövő fontos kérdése, hogy a szegedi cégek, illetve a város tud e profitálni Szerbia felgyorsuló Uniós integrációjából, létrejönnek-e tényleges együttműködések a határ menti térség vállalkozói között. A város hagyományos feldolgozóipari cégei végrehajtanak ugyan komoly fejlesztéseket, ám igazán jelentős, országos szinten is kiemelkedőnek mondható munkahelyteremtő beruházások mindeddig elkerülték a várost. A megalapozó elemzésben bemutatott forrás abszorpciós mutatók alapján kijelenthetjük, hogy a Szegeden működő vállalkozások egy része sikeresen fért hozzá az Európai Uniós fejlesztési forrásokhoz, a városban számos jelentős beruházás valósult meg. Noha a szegedi vállalkozások finanszírozási helyzete is romlott az elmúlt években, a városban – többek között Újszegeden, illetve a Kossuth Lajos sugárúton – több inkubátorház létesült, ugyanakkor ezek betelepítettség szempontjából vegyes képet mutatnak. A város ipari parkjai – így például a Délép Ipari Park – komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ugyanakkor a Nyugati iparvárosban található barnamezős fejlesztési területek – Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, BIOPOLISZ fejlesztési terület stb. – helyzete továbbra is rendezetlen, a környezeti kockázat igen magas e területek esetében. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város korlátozott mértékben diszponál ipari-gazdasági területek felett, így minden potenciális beruházás idő igényes tulajdonviszony rendezést követően indulhat csak meg a városban. Az infrastrukturális fejlesztések mellett az elmúlt években jelentős forrásokat fordítottak a vállalkozások
az
együttműködések,
klaszterek
megerősítésére.
A
differenciált
vállalkozásfejlesztésre alkalmas városi szintű eszközrendszer és intézményi háttér kiépítése a 2014-2020-as fejlesztési periódus sikerének egyik kulcseleme lehet. A vállalati hálózatok 14
esetében a nemzetközi kapcsolódás és a helyi, térségi szintű kooperáció további erősítése ugyancsak indokolt. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, melyek az elmúlt évek strukturális átalakulásának – pl. élelmiszeripar, ezen belül különösen zöldség-gyümölcs feldolgozás – vesztesei lettek. E szektorokban határozottan támaszkodni kell a hármas határ nyújtotta stratégiai előnyökre. Szeged egyértelmű erőssége a térben koncentrált tudástőke, valamint a korábban említett markáns klaszteresedési folyamat eredményeként a vállalkozói szféra és a kutatóműhelyek közötti
konkrét
együttműködési
tapasztalatok
széles
spektruma
(biotechnológia,
gyógyszeripar, szoftveripar, környezetipar stb.). A felsőoktatási partnerekkel – kiemelten a Szegedi Tudományegyetemmel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával – tovább erősítendő az együttműködés, javítandó a szegedi technológiai transzfer ökoszisztéma globális versenyképességét. E tekintetben is kiváló lehetőséget nyújt a város számára az – éppen az egyik jelentős barnamezős fejlesztési területre tervezett – ELI-ALPS beruházás. Turisztika területén jelentős változások zajlottak Szegeden az elmúlt években. Míg a 2007-2013-as Európai Uniós fejlesztési időszak elején a város egyik legkomolyabb problémáját a magasabb kategóriájú kereskedelmi szálláshelyek hiánya jelentette, addig mára több négycsillagos besorolású szálloda, illetve színvonalas panzió is várja a vendégeket. Noha megépült a Napfényfürdő Aquapolis, a térség kiváló természeti adottságai – pl. gyógy- és termálvízkincs stb. – ellenére sem tudta növelni attraktivitását, az itt töltött vendégéjszakák száma egy főre és átlagosan kalkulálva továbbra is alacsonynak mondható. Foglalkoztatási szempontból ki kell emelni Szeged város szerepét a szűkebb és tágabb térségét tekintve egyaránt. A kistérségben regisztrált vállalkozások 79%-a, míg a működő vállalkozások közel 86%-a Szegeden van bejegyezve. Emellett számos üzleti és közszolgáltatás, az egészségügyi, oktatási és szociális intézményrendszer jelentős része jelen van a városban foglalkoztatóként, jelentős mértékben ingázásra ösztönözve ezzel a térség lakosságát. A foglalkoztatási szerep súlya együtt jár az adott esetben jelentkező problémák koncentráltabb megjelenésével is. Bár Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb
15
helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. Szeged munkaadói, foglalkoztatói az iskolázottsági szempontból kiemelkedő lakosságnak nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. A foglalkoztatási helyzet országos szinten is kiemelten kezelt kérdése szempontjából a jövőben a hagyományos területek mellett a szolgáltatói (tercier), valamint a kvatemer szektor lehetőségeit is figyelembe kell venni a tervezés során, különösen a magasabban kvalifikált munkaerő vonatkozásában.
3.2.
Az érintett földrajzi terület bemutatása
A 3. számú, gazdaságfejlesztési ITB programcsomag intézkedései Szeged város teljes területére közvetlen hatást gyakorolnak, hiszen a kulcsprojekt és a támogató projektek szinergikus hatásai kedvezően befolyásolhatják például a vásárlóerő növekedésén keresztül a helyi vállalkozások termékei, szolgáltatásai iránt fennálló keresletet. Amint fentebb kifejtettük,
a
megvalósuló
gazdaságfejlesztési
beavatkozásoknak
köszönhetően
színvonalasabbá válhat többek között a felsőoktatás, növekedhet a vendégéjszakák száma, felértékelődés következhet be a városi ingatlanpiacon. Habár a projektek mindegyike egy-egy külön megvalósítási helyhez kötődik, a programcsomag megvalósítási helyeként csak a város értelmezhető, mint alapegység, így a továbbiakban ezt kell vizsgálnunk. Szeged Magyarország negyedik legnépesebb városa, Csongrád megye megyeszékhelye, a Dél-Alföldi régió központja. az Alsó-Tisza vidékhez tartozó Dél-Tisza-völgy kistájegységben helyezkedik el, a Tisza partjának a Maros torkolati részénél található. Létezése is ennek a földrajzi helyzetnek köszönhető. Ez a vidék az ország legmélyebben fekvő területe. Ez 78-79 méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Szeged és környékének jellegzetesen sík alföldi tájképét csupán néhány kunhalom és ártéri löszhalom töri meg. Feltehetően ilyen magaslatokon telepedtek le Szeged első lakosai. Többen ebből eredeztetik a város nevét. A város közigazgatási területe hozzávetőlegesen 281 km2, melyből 48,5 km2 belterület. Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat Szeged környékét is uralja, viszont erre a 16
térségre jobban jellemzőek az időjárási szélsőségek. Az éves átlagos hőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége pedig az elmúlt száz éves átlag alapján 520mm. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény - több mint 2100 óra napsütés -, ezért nevezik Szegedet a “napfény városának”. Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk a város egészének társadalmi-gazdasági jellemzőit és a gazdasági működéssel összefüggő fizikai infrastruktúráját.
3.2.1. Az érintett terület társadalmi-gazdasági jellemzői Szeged Megyei Jogú Város lakossága esetében a népszámlálás alapján minimális csökkenéséről beszélhetünk. Szeged lakossága 2001-ben 168.273 fő volt, míg 2011-ben 168048 fő. A változás mértéke 0,14%-os a vizsgált időszakban. Szegeden 2008-ig emelkedett a születések száma, 2009-ben 7,69%-kal, majd 2010-ben újabb 4,76%-kal esett vissza. A népesség korosztályos megoszlása több fontos információt is hordoz. Egyrészt a teljes periódusban évről évre csökkent a gyermekek száma: 2000-ben 26.006 fő volt a 0-14 évesek száma, 2011-ben csak 22.149 fő, a különbség közel 15%-os. Csökkent a munkaerő-piaci szempontból is legaktívabb 15-59 évesek száma is: 2000-ben 107.919-en voltak, 2011-ben számuk 104.704 fő. A csökkenés mértéke 3% körüli. Jelentősen nőtt előző korcsoportokkal szemben a 60 éves és idősebb emberek száma: 2000-ben 31.348 fő, 2011-ben 38.746 fő volt létszámuk. A helyi társadalom öregedését jól mutatja az úgynevezett vitalitási index, amely a 0-14 évesek és 60 éves és annál idősebb emberek számának arányból képezhető mutató. Szeged vitalitási indexe 2000-ben még 0,83 volt, amely 2011-re 0,57-re csökkent le. A város képzettségi mutatói az átlagnál kedvezőbbek: azok aránya, akik az általános iskola egyetlen osztályát sem végezték el nem különbözik jelentős mértékben a megyei, kistérségi és városi szinten (0,3-0,5%). Elmondható, hogy Szegeden és térségében 2011-re minimálisra szorult vissza azon 10 évesnél idősebbek aránya, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szegeden 97,5%, amely közel 2%-kal haladja meg a megyei szintet, míg szinte megegyezik a kistérségi értékkel. A legalább érettségivel rendelkezők aránya (64,6%) a város esetében már jelentősen meghaladja a kistérségi (60,5%), és a megyei szintet (49,9%) arányt. Ebben a kategóriákban a város jelentős előnnyel rendelkezik közvetlen és tágabb térségével szemben. A diplomával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a város és térsége között tapasztalt differencia szintén egyértelműen érzékelhető. A szegedi diplomások aránya a népesség 28,9%-át teszi ki, 17
amely 10,2%-kal haladja meg a megyei arányt. A kistérséghez viszonyítva nem ilyen kontrasztos az eltérés, a különbség mindössze 3%. A 2010-es és 2011-es évek az álláskeresők számának csökkenését hozták. 2010-re az előző évi adathoz képest 3%-kal, majd 2011-ben újabb 10,5%-kal mérséklődött a munkakeresők száma Csongrád megyében. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat frissebb adatai azonban itt is, akárcsak országos szinten, ismét visszaesést mutatnak: 2012 végén 21.370 nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak a megyében, amely 6,63%-os emelkedést tükröz. A Szegedi kistérség adataiban a 2009-es emelkedés még erőteljesebb: 30%-ot meghaladó mértékben lépi túl az álláskeresők száma a 2008-as szintet. A 2009-et követő csökkenés 2010-re szerényebb a megyeinél, mintegy 1,6%-os, majd 2011-re újabb 4%. 2012ben azonban vége szakad a javuló sorozatnak: az év végén 8.703 nyilvántartott álláskereső van a térség 12 településén, ami jelentős, 8,5%-os ugrást jelent. A kistérségen belül egyértelműen Szeged a legnagyobb foglalkoztató, így a munkanélküliséghez kapcsolódó problémák jelentős része is ebben a városban fogható meg. Így az álláskeresők száma is arányait tekintve itt a legmagasabb a kistérségben, a kistérség összeshez viszonyítva súlya többnyire 80% közeli (2000: 79,4%, 2005: 79,46%, 2009: 77,77%, 2010: 77,51%).
Szegeden a regisztrált vállalkozások száma 2000. és 2006. között lényegében stagnált, hiszen míg a kiinduló érték 23 610 darab volt, addig 2006-ban 23 673 darab regisztrált vállalkozást tartottak számon a városban. 2007-től indul meg egy dinamikus bővülés, melynek eredményeként 2010-re 27 771 darabra nőtt a mutató értéke. A változás a vizsgált időszakban így 17,62%, ami mind az országos mind pedig a kistérségi értéket meghaladja. Ha a Szegeden regisztrált vállalkozások számának a kistérségi szintű mutató értékéhez való viszonyát vizsgáljuk látható, hogy míg 2000-ben a kistérségben regisztrált vállalkozások 89,32%-a volt szegedi illetőségű addig 2010-ben ez az érték már csupán 79,32% volt. A Szegedi kistérség meghatározó ágazatai a működő vállalkozások száma alapján a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, gépjárműjavítás (2008: 3394 db; 2010: 3266 db), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2008: 2830 db; 2010: 2961 db), továbbá az építőipar (2008: 1585 db; 2010: 1531 db). Jelentős számú vállalkozás működik a feldolgozóipar, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban is. A vizsgált időszakban, az egyes ágazatokban működő vállalkozások számának alakulása kapcsán látható hogy, jelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (4,6%), az oktatás (7,8%), továbbá a
18
humán- egészségügyi szolgáltatás (6,6%) ágazatokban volt bővülés tapasztalható. A kistérségben jelentős mértékben csökkent ugyanakkor a feldolgozóiparban (-11,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban (-16,42%), és kisebb mértékben visszaesett az építőiparban (-3,4%) és a kereskedelemben (-3,7%) működő cégek száma. A 2008-2010-es időszakra vonatkozó adatok alapján látható, hogy a legalacsonyabb számban a mezőgazdaságban (2010: 52,71%), továbbá a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások között találunk szegedi cégeket. A 2010-ben a kistérségben működő cégek közül legmagasabb arányban a villamosenergia-, gáz-nemzetgazdasági ágban – 2010-ben 13 vállalkozás közül 12 darab (92,31%) – az információ-, kommunikáció nemzetgazdasági ágban – 821 cég közül 763 darab (92,94%) –, továbbá az ingatlanügyletek-, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység valamint az oktatás és a humán- egészségügyi szolgáltatás ágazatokban találunk szegedi vállalkozásokat. A szolgáltatói szektoron belül kiemelt súllyal jelenik meg térségi szinten a turisztika ágazat. Kistérségi szinten a kereskedelmi szállásférőhelyek száma folyamatos bővülést mutat. A térségben a legtöbb kereskedelmi szállásférőhely 2007-ben volt elérhető, mely évre 8 278 darabos kapacitást rögzített a KSH adatbázis. Ez a szám a 2000-es kiinduló értéket 43,51%kal haladja meg. 2008-ban jelentős – 17,98%-os – kapacitás csökkenés következik be térségi szinten, majd 2009-től lassú bővülés indul meg a 6789 darabos értékről. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2000 és 2010 között 32,61%-kal nőtt. A térségi központban elérhető kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében ugyancsak 2007 tekinthető kiemelkedő évnek, hiszen ekkor a 2000-ben mért 5489 darabos kapacitást 44,9%-kal meghaladó volumen állt rendelkezésre. A 2008-ban regisztrált 6456 darabos érték a következő években bővült, így összességében 2000. és 2010. között 28,38%-os növekedés volt tapasztalható. A térségi központ súlya a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyei tekintetében egyértelműen meghatározó, hiszen míg 2000-ben a kistérségben elérhető kapacitás 95,15%-a volt Szegeden található, addig ez az érték 2010ben 92,12% volt.
2007 és 2013 között mintegy 152 millió euró fejlesztési forrás állt rendelkezésre a Délalföldi Operatív Program keretében gazdaságfejlesztési projektek támogatására többek között üzleti infrastruktúra fejlesztése, tanácsadási programok lebonyolítása és klasztermenedzsment szervezetek megerősítése témakörökben. 2013 év elejéig a Szegedi kistérség pályázói – alapvetően vállalkozások – összesen mintegy 15,86 milliárd forint pályázói igénnyel
19
jelentkeztek ezeken a felhívásokon. Ugyaneddig az időpontig a kistérség pályázói összesen 8,2 milliárd forint támogatáshoz jutottak hozzá ami az igényelt összeg mintegy 52%-a. A megítélt támogatás 76,56%-a (6,28 milliárd forint) Szegeden megvalósuló projektekhez köthető. A K+F-kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb (2011-ben 1,65%), míg átlagoshoz közeli értéket Észak-alföldön és Dél-alföldön rögzíthetünk (1,07%, illetve 1,13%). A vidéki kutatóbázisok száma a Délalföldön 2007 és 2011 között közel ötödével bővült, így régiónkban 2011-ben 370 kutatóhely működött. 2001-ben Szegeden Csongrád megye lakásállományának 38,89%-a, a Szegedi kistérség lakásállományának pedig 83,22%-a volt megtalálható. 2011-ben ezek az értékek 41,25%, illetve 83,41% voltak. 2000-ben kistérségben épített lakások 78,67%-a létesült Szegeden, ez a mutató 2011-ben 86,25%-os értéket vett fel. A városban a legtöbb lakás 2009-ben épült (1009 darab, a térségben létesült lakások 91,81%-a). Szegeden 2007-ig folyamatosan emelkedett a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, majd 2008-ban tört meg egy rövid időre ez a folyamat. 2010-ig azután ismét folytatódik a növekvő tendencia és 2010-ben tapasztalható egy nagyobb visszaesés. Ekkor 87%-ára esik vissza az átlagos négyzetméter ár; 2011-től lényegében stagnál a mutató. Szeged MJV 2011. év végi állapotot tükröző ingatlanvagyon statisztikája összesen 10 287 darab ingatlant tartalmazott, melyek összterülete 2629 ha és 7238 m2. Értékbecslés alapján értékük 329 657 161 000 forint. 2013. I-III. negyedévben a Szegedi Önkormányzat finanszírozási műveletekkel együtt számított (értékpapír, hitelek, kötvény, előző évek pénzmaradványának igénybevétele) bevételei 27.510.444 ezer Ft összegben, 72,3 %-on teljesültek. Az Önkormányzat központi gazdálkodási körbe tartozó működési célú költségvetési bevételek az időarányos szintnek megfelelően 16.851.496 ezer Ft értékben, 82,5 %-on teljesültek. A helyi adóbevételek körébe tartozó bevételi előirányzatok 8.761.027 e Ft összegben, 88%-on, ezen belül az iparűzési adóbevételek 85,4%-os mértéken teljesültek. A 2013. szeptember 30-ig realizált iparűzési adóbevétel (6.292.459 e Ft), ugyan 120.000 e Ft-tal több mint az előző év hasonló időszakában befolyt adóbevétel, azonban az éves terv teljesítésének százaléka alapján bizonytalan az ez évi adóbevételi terv teljesítése. Az idegenforgalmi adó az időarányos szinttől elmaradva 60.887 e Ft összegben, 60,9 %-on teljesült. Az idegenforgalmi
20
adó mértéke 427 Ft/fő/vendégéjszakáról 2013. január 1-jével 450 Ft/fő/vendégéjszakára változott. Ezen területen jellemzően a II. félévben realizálódik több adóbevétel. A gazdálkodási körbe tartozó, a finanszírozási műveletekkel együtt számított működési kiadások 17.894.045 e Ft összegben, 84,5 %-on teljesültek. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok többsége az időarányos szint alatt teljesült, kivéve az egyéb feladatokat, ahol a teljesítési index az időarányos szint fölötti a finanszírozási célú pénzügyi műveletek bruttó módon történő szerepeltetése miatt. Az önkormányzatok által nyújtható adókedvezmények köre 2008. január 1-jétől jelentősen csökkent. Jelenleg a helyi iparűzési adóban az önkormányzat az 1 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára biztosít adómentességet. A helyi adó rendelet a foglalkoztatotti létszámnövelés támogatására tartalmaz adóalap kedvezményt. A kedvezmény és mentesség együttes összege 2010. évben 44,9 M Ft volt. Építményadóban a helyi rendelet mentességet biztosít minden nem vállalkozási célú építmény után. A kisvállalkozások támogatása érdekében 2011. január 1-jétől a 20 m2-t meg nem haladó vállalkozási célú építmények is adómentességet élveznek. Idegenforgalmi adóban a helyi rendelet a helyi adó törvényben szabályozottakon túl, a 70 év feletti szállóvendégek részére adómentességet biztosít. Az idegenforgalmi adó mentességek 2010. évi összege 24,9 millió Ft volt.
3.2.2. Az érintett terület fizikai infrastruktúrájának bemutatása A városszerkezetet eredendően meghatározza a Tisza helyzete, amely keresztülszeli a várost. Jelenleg két hídon keresztül, a Belváros és a nagykörút folytatásában lehet átkelni a folyón. A gyűrűs-sugaras szerkezet lezárásához azonban szükségszerű lenne az egykori déli tiszai híd pótlása. Az 1879-es nagy árvíz után az épületek olyan szintű károsodást szenvedtek, amely lehetővé tette a városszerkezet teljes átalakítását. Négy kisebb, helyi forgalmat bonyolító, valamint négy nagyobb távolsági közlekedést szolgáló sugárút épült, amelyeket körutakkal kötöttek össze. A két körút között meghagyták a korábban kialakult négyzetes utcahálózatot, a vár helyén, Alsó- és Felsővároson hasonlóképpen teljesen új négyzetes utcahálózatot formáztak. Az nagy árvíz után épült meg a város körüli körtöltés. Az újjáépítés során első lépésként a Felső Tisza-parttól az Alsó Tisza-partig terjedő mintegy tizenkét kilométer hosszúságú, a várost félkör alakban kerítő töltést építették meg, amelynek koronája átlagosan tíz méterre emelkedett a tiszai vízmérce 0 pontja fölé. Védelmi szerepe mellett 21
viszont sokáig határt is szabott a város terjeszkedésének, ma már a korábban a szegényebb város lakosság által felépített telepeken kívül ipari és egyéb hasznosítású területek is létrejöttek a töltésen kívül.
A települési infrastruktúra gazdaságfejlesztési szempontú vizsgálata esetén bemutatjuk azokat a települési övezeteket és zónákat, amelyek megvalósítási helyeket befogadva, közvetlenül érintettek a fejlesztések által. Elsősorban a turisztikai beavatkozásokat illetően kell megemlítenünk a Településközpont vegyes zónát és a Központi vegyes zónát, mint közvetlen megvalósulási helyeket: A Belváros Tisza Lajos körúton belüli, Híd utcától D-re eső részét és a két körút közötti terület középső sávját egészen a Mars tér környezetéig településközponti vegyes terület felhasználás jellemzi. A Boldogasszony sgt. és a Kálvária sgt. közötti lakóterületekbe a Petőfi Sándor sugárút menti viszonylag nagykiterjedésű településközpont terület ékelődik be. A Boldogasszony sugárút és meghosszabbított vonala a Bem utca mentén szintén megjelenik ez a kategória. A Belváros újszegedi oldalán, a tervezett körúton belül fejlesztésre alkalmas, nagykiterjedésű településközpont terület van kijelölve. A Kossuth L. sgt. Nagykörúton kívüli szakaszának mindkét oldalán településközponti vegyes terület felhasználású sáv húzódik. Újszegeden a Derkovits fasor elején található településközpont terület. A Belvárosban a Széchenyi tér tágabb környezete, a Mars tér és az Ady tér tartozik a Központi vegyes zóna területfelhasználási kategóriába. Az újszegedi oldalon a Bertalan-híd újszegedi hídfője, a Temesvári körút melletti intézmények területei, valamint az Alsó kikötő soron lévő intézmények kaptak ilyen besorolást. A Móravárosi körút és a Szabadkai út csatlakozásánál, valamint a Kálvária sgt. és a Móravárosi krt. csomópontjánál viszonylag nagy kiterjedésű intézmény terület került kijelölésre. A jellemzően gazdasági tevékenységeknek otthont adó területek a következők: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna a Belvárosban az Oldal utcától délre, a Tisza parton a pólusközpont kereskedelmi szolgáltató területe. Alsóvároson a Máglya sor és a vasút közötti terület, a Tompai kapu út és a Szabadkai út melletti területek tartoznak ebbe a területfelhasználási
kategóriába.
Móravároson
a Szabadkai
út
–
Móravárosi
krt.
találkozásánál, illetve a Vásárhelyi Pál utca mentén találhatók kereskedelmi szolgáltató területek.
Rókus lakótelepi részén a Szeged Plaza területe, valamint a Rókusi krt. és
Makkosházi krt. mentén húzódó területek tartoznak kereskedelmi szolgáltató területbe. Felsővároson a Római krt. és a Szilléri sgt. kereszteződésében található kereskedelmi
22
szolgáltató terület, továbbá a Pick Szalámigyár felső-tiszaparti telephelye is ebbe a területfelhasználási kategóriába tartozik. Újszegeden a Tisza töltés mentén az egykori „KISZ tábor” kereskedelmi szolgáltató területe található. Kisebb kiterjedésű kereskedelmi szolgáltató terület van még a Makai út-Thököly utca kereszteződésében, illetve a Marostői városrészben. A Déli kertvárosban kereskedelmi szolgáltató terület található Kecskés-telep É-i részén, a Szabadkai út - Terehalmi út kereszteződésében, illetve Gyálaréten, a Tisza parton. Az Északi kertvárosban a Sándorfalvi út – Körtöltés találkozásánál és az Algyői út kivezető szakaszán Baktónál, illetve az M43 gyorsforgalmi út csomópontjánál találhatók kereskedelmi szolgáltató területek. A Nyugati Iparváros területén, a Szeged-Szabadka, illetve a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól nyugatra nagykiterjedésű kereskedelmi szolgáltató területek találhatók jellemzően a Budapesti út és a Szeged-Budapest vasútvonal mentén.
A volt Szegedi
Konzervgyár kereskedelmi szolgáltató területe a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól K-re, a Körtöltésen belül található. Kiskundorozsmán, a Negyvennyolcas út - Kettőshatári út találkozásánál a Nagybani Piac kereskedelmi szolgáltató területe helyezkedik el. Kereskedelmi szolgáltató területek találhatók a Bajai út mellett a repülőtérnél és a Kálvária sgt.
– Fonógyári út kereszteződésénél, illetve a Szabadkai út mellett a tervezett
„városkapunál” és a Virágpiacnál. Béketelepen a Régi posta utcával párhuzamosan húzódik kereskedelmi szolgáltató terület. Zavaró hatású ipari zónát jelöltek ki Rókus városrészben a Körtöltésen belül, a nagykiterjedésű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület miatt. A Nyugati Iparvárosban a Logisztikai Központ területén tervezett erőmű és a béketelepi Medikémia területe tartozik ebbe a területfelhasználási kategóriába. Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területként rögzíti a településszerkezeti terv az állattartó telepek területét is. Egyéb ipari zónaként tartják számon a Belvárosban a város üzemeltetéséhez szükséges területeket (pl. Népligeti vízmű terület és termálvíz kút területe). Alsóvároson a Pick Szalámigyár telephelyének területe, illetve a vasút melletti területek tartoznak egyéb ipari terület besorolásba.
Móravárosban a Vásárhelyi Pál u. és a Kossuth Lajos sgt. között
nagykiterjedésű egyéb ipari terület helyezkedik el. A Móravárosi krt. - Cserepes sor találkozásánál lévő elektromos alállomás szintén ebbe a terület felhasználásba tartozik.
A
lakótelepeken a városüzemeltetéshez kapcsolódó területek (pl. fűtőművek területe, vízmű területek, elektromos alállomások) és elszórtan elhelyezkedő kisebb üzemi területek, valamint a Vértói út melletti nagykiterjedésű egyéb ipari terület tartozik ebbe a terület felhasználási kategóriába. Szőregen a vasút mellett és a település D-i határán vannak egyéb ipari területek.
23
A Déli kertvárosban, a Tisza parton a szennyvíztisztító és a medencés kikötő egyéb ipari területe található. Az Algyői út mentén, illetve a tápéi Tisza part egyes részein egyéb ipari területek helyezkednek el. A Nyugati Iparvárosban, a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól K-re, a Körtöltésen belül, valamint a Budapesti út és a Dorozsmai út környezetében, illetve a Budapesti út - M43 gyorsforgalmi út találkozásánál vannak nagykiterjedésű egyéb ipari területek.
Kiskundorozsmán a Sziksósi úttól É-ra található egyéb ipari terület. A
településszerkezeti
terv
ebbe az
egységbe
sorolja a környezetüket
nem
zavaró
tevékenységeket folytató mezőgazdasági majorok területét is. Különleges közlekedési zónában található a repülőtér és a RO-LA Kamionos terminál, az egykori öthalmi laktanya pedig különleges kutatás-fejlesztési zónát alkot – felkészülve az ELI lézeres központ és a Science Park megvalósítására. Az egykori, jellegzetesen szocialista iparhoz kötődő gazdasági
tevékenységek
következtében több barnamezős terület is található Szegeden: a Dorozsmai úttól északra (Rókusi feketeföldek, Öthalom) és délre elterülő iparvárosi terület számos kisebb-nagyobb barnamezős ingatlant tartalmaz. Ezek között találjuk a Bajai úti téglagyárat, a Budalakk és a DEFAG telephelyét, valamint az öthalmi volt szovjet laktanyát.
3.2.3. A jogszabályi környezet és a szakpolitikai háttér áttekintése Jelen fejezetben az Integrált Területi Beruházási projektcsomag tervezési folyamatát meghatározó fontosabb jogszabályokat, szakpolitikai dokumentumokat mutatjuk be. Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatával elfogadta az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót, mely hosszú távon határozza meg Magyarország fejlesztési irányait és a kapcsolódó területfejlesztési elveket. 2014 szeptemberében került elfogadásra az Európai Bizottsághoz benyújtott Partnerségi Megállapodás tervezete, mely Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó vállalásait, és a kitűzött célok eléréséhez szükséges beavatkozásokat rögzíti összhangban az EU tematikus célkitűzéseivel. A két utóbbi dokumentum alapvető jelentőséggel bír a településfejlesztési célok meghatározása során. Az OFTK a szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok között szerepelteti a versenyképes és innovatív gazdaság megteremtését, melynek fontos beavatkozási területeként 24
jelöli meg a „települések gazdasági csomóponti szerepének és fejlesztői kapacitásának erősítését”. A Gyógyító Magyarország célkitűzés keretében kiemeli a belföldi turizmus erősítését a kiemelt turisztikai vonzerők fejlesztésével, a nemzeti kulturális és épített örökség megőrzésével, fenntartható hasznosításával és az üzleti turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával”. A kreatív, tudásalapú társadalom megteremtése érdekében fontosnak tartja a tudásgazdaság kiépítését és erősítését, az ehhez kapcsolódó felsőoktatási intézmények és kutatóközpontok fejlesztését, valamint az egymással és a gazdasági szereplőkkel való együttműködéseik erősítését – amit az ITB a kulcsprojekt, az ELI Science Park és a Biopolisz Park megvalósítása nyomán támogathat. A Partnerségi Megállapodáshoz kötődő operatív programok közül a • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) céljai azok, amelyek kiemelt figyelmet élveztek a tervezés alatt. A további uniós és hazai szakpolitikai dokumentumok célkitűzései közül a következőket vettük figyelembe a tervezés során: • EU2020 – Európa növekedési Stratégiája • Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) • Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció • Széll Kálmán Terv 2.0 A helyi fejlesztési dokumentumok közül a következő illeszkedését biztosítottuk: • Szeged MJV Településfejlesztési Koncepciója • Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája és az ehhez kapcsolódó Előzetes Akcióterületi Tervek • Szeged Megyei Jogú Város Gazdasági Programja
3.3.
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
3.3.1. A fejlesztést megalapozó problémák bemutatása
25
A megalapozó vizsgálat 3.2 alfejezete térképes alátámasztással mutatta be Szeged Megyei Jogú Város főbb települési szintű fejlesztési szükségleteit, illetve értékeit. A problématérképet az alábbi táblázat foglalja össze:
Problémák Sorszám
Tényező megnevezése
1.
Nyugati városrész barnamezős ipari területek
2.
Öthalmi volt szovjet laktanya
3.
MÁV teherpályaudvar
4.
Belvárosi rakpart
5.
Déli közúti és vasúti híd hiánya
6.
Volt Heavytex területe
7.
A Tisza hajózhatósága
8.
Mars téri buszpályaudvar
9.
Szociális rehabilitációs problématerületek
10.
Gyálai Holt-Tisza
11.
Szegregátumok (Kiskundorozsma)
12.
Szegregátumok (Cserepes sor)
Értékek Sorszám
Tényező megnevezése
1.
Inkubátorház fejlesztés
2.
Kutatói infrastruktúra (MTA SZBK, BAYBIO, Gabonakutató Intézet stb.)
3.
SZTE központi infrastruktúra
4.
Kiemelt turisztikai beruházás (Napfényfürdő Aquapolis és Forrás Hotel)
5.
M43 autópálya
6.
M5 autópálya
7.
Nyugati feltáró út
8.
Megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések
9.
Elektromos tömegközlekedési hálózat modernizációja
A kulcsprojekt által orvosolt problémák rövid bemutatása 26
Szeged országos és megyei összevetésben kedvezőbb helyzetben van a munkanélküliség veszélyeinek vonatkozásában, azonban a gazdasági válság itt is igen erősen éreztette hatását, így még 2013-ban sem sikerült az álláskeresők számát a 2008-as szintre visszaszorítani. A problémát árnyalja, hogy magas a fiatalok, pályakezdők és az alacsony képzettségűek aránya a munkanélkülieken belül. A város munkaadói a jelenlegi állapotukban képtelenek a magasan képzettek számára megfelelő mennyiségű munkahelyet nyújtani. A probléma megoldása érdekében a hagyományos gazdasági ágazatok mellett egyre inkább a kvaterner szektor, a kutatás-fejlesztés, az innovatív szolgáltatások és a tudásgazdaság szereplői felé kell fordulnunk. Szerencsére a városban megvannak azok a tudományos, felsőoktatási hagyományok, szakmai tapasztalatok és az elérhető humán erőforrás, amelyek lehetőséget nyitnak a kvaterner szektor kiteljesedésére a helyi gazdaságban is. Egy olyan jelentős volumenű beruházás, mint az ELI lézeres kutatóközpont kialakítása, gyújtószikrája lehet a tudományos eredményeken alapuló, több ágazatot érintő, rohamos gazdasági fejlődésnek, amely képes az egész város gazdasági szerkezetét átalakítani, a kor változásainak megfelelően modernizálni. Az oktatás-képzés terén is komoly potenciál rejlik a vállalkozói szektor és a felsőoktatási szereplők közötti együttműködések erősítésében: ehhez az ELI Science Park fejlesztés kiváló alapot teremthet, több szakterületet illetően új, tömeges lehetőség nyílhat a Szegeden megszerzett diplomák helyi hasznosítására – ezzel a felsőfokú képzettségűek elvándorlásának megállítására. A lézeres központ létrejöttét követő vállalkozások további széles felvevőpiacot teremthetnek a képzett munkaerőnek (valamint közvetve munkaalkalmakat teremtenek az alacsonyabban képzettek részére is), egyben vonzó hatást gyakorolnak a felsőoktatásba igyekvők számára. Az ELI és az ELI Science Park kialakítása fejlődési pályára állíthatja, bekapcsolhatja a városi szövetbe az egykori Öthalmi laktanya területét is. Az állami tulajdonú terület Budapesti út menti részén működnek az Öthalmi Diáklakások az SZTE fenntartásában, azonban a terület nagyobb hányada mindezidáig hasznosítatlan volt, ami a laktanyaépületek és a környezeti állapot degradációjához vezetett. Az ELI-projekt előzményeként az egyetem már végrehajtotta a terület kármentesítését, a továbbiakban pedig a kivitelezéssel párhuzamosan megtörténik a közúti feltárás, valamint a zöldfelületek rendbehozatala.
A támogató projektek által orvosolt problémák rövid bemutatása
27
A kulcsprojekt által orvosolt problémáknál már említésre került a gazdasági szereplők és a helyi felsőoktatás között fennálló kapcsolat gyengesége, amely a város számára a foglalkoztatás
negatív
tendenciáján
keresztül
jelent
nehézséget.
A
tudás-
illetve
technológiatranszfer megteremtésére azonban az ELI-n túl a Biopolisz Park is megfelelő terepet fog teremteni: olyan potenciális beruházási terület jöhet létre, ahol az egyetem és a Belváros közelségéből fakadóan kedvezőek a feltételek az egyetemről induló új vállalkozások és a betelepülni szándékozó cégek számára. A Biopolisz Park megvalósítása ezen kívül újrahasznosítja az eddig a városközpont fejlődéséből kimaradt, szlömös, illetve ipari karakterű területeket. Szintén barnamezős terület felszámolására irányul részben Újszeged déli részén, a megvalósuló déli híd lábánál, a Biopolisz Parkkal átellenben fekvő új városrészi alközpont kialakítása. A város gazdaságának működésére jelentős hatást gyakorol az általános képzettségi szint, valamint az átadott tudás helyben történő hasznosíthatósága. A középfokú képzések – elsősorban a szakmunkás- és technikusképzés – színvonala folyamatosan romlik, ennek köszönhetően a vállalati szektor igényei és a képzési kínálat távolodik egymástól. Az állami átszervezéseknek köszönhetően ennek megoldására a városnak, mint területi szereplőnek kevés eszköze maradt, a városi vállalkozók viszont gyakornoki programokkal tudnak közelíteni a középfokú oktatáshoz. Ilyen tevékenységek véghezvitelére ebben a fejlesztési ciklusban már pályázhatnak GINOP-forrást. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés szempontjából az egyik legnagyobb problémacsoport a városban észlelhető tőkehiányhoz kapcsolódik. Ennek két fő oka van, egyrészt a városnak a külföldi tőkevonzás terén erős regionális versenytársakkal kell szembenézni, így a külföldi tőke szétoszlik a régióban. Ugyanakkor tőke hiányában a helyi vállalkozások sem képesek önmagukban stabilizálni a város gazdaságát. Elsősorban a kisebb, hagyományos feldolgozóipari vállalkozások elszegényedése és eltűnése jelent ezen a téren problémát, ami aztán a fizetőképes keresletre is negatív hatást gyakorol. A külföldi tőke vonzásában azonosított a gátló tényezőket a hasznosítható önkormányzati ipari területek mérete, a gyenge üzleti infrastruktúra és a hiányos helyi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer jelenti. Ennek megfelelően egyfelől a KKV-k kapacitásbővítő, technológiafejlesztő és egyéb versenyképesség növelő fejlesztéseit ki kell egészíteni az új, esetenként nagyobb vonzására összpontosító infrastruktúra-fejlesztésekkel célzottan olyan ipari telephelyeken ahol csak kiegészítő beavatkozásokat kell végrehajtani – továbbá elhelyezkedésük városképi szempontból a lehető legkedvezőbb (pl.: DÉLÉP Ipari Park, SZILK).
28
Turisztikai szempontból a legfőbb azonosított problémát – az emelkedő tendencia mellett - a vendégéjszakák alacsony száma okozza, ami javítható, ha a Tisza és a város rejtett épített örökségének idegenforgalmi vonzereje kihasználtabbá válik. Az ITS és az akcióterületi tervek a probléma orvoslására több turisztikai projektet is nevesítettek (amelyek beépítésre kerültek jelen ITB-be), amelyek együttes hatása képes lehet a városban eltöltött vendégéjszakák számának növelésére. 3.3.2. A fejlesztést megalapozó igények bemutatása Az országos közlekedésfejlesztési beruházások (autópálya, logisztikai központ) már megvalósultak. A nagy létszámú munkahelyeket kínálni képes külföldi vállalatok idecsábítása elsősorban az alacsonyan képzett aktív korú lakosság foglalkoztatásának szempontjából lenne kívánatos, míg a kvaterner szektor megalapozása inkább a magasan képzett munkaerő helyben tartására, a helyi felsőoktatási tevékenység keresleti viszonyainak javítására irányulna. A tőkevonzóerő növelését célzó infrastrukturális beavatkozásokon túl javasolt a vállalkozói szféra fejlesztési projektjeinek koncepcionális felkarolása, kísérő jellegű partnerségi tevékenység végrehajtása – hiszen a vállalkozók részéről a továbbiakban is igény van
az
európai
uniós
fejlesztési
forrásokra.
A
megvalósuló
ipartelepítési,
technológiafejlesztési beruházások a cégek bevételeinek növekedésén keresztül jótékony hatást gyakorolnak a város iparűzési adó bevételére, a kapacitásbővítő projektek pedig a várostérségi munkanélküliség csökkentése szempontjából kedveznek. Az idegenforgalomban és a vendéglátásban érdekelt KKV-k közvetett támogatásának foghatjuk fel az épített örökséget, turisztikai attrakciókat érintő tartalomfejlesztési beavatkozásokat, amelyek a településen eltöltött vendégéjszakák számának növelését célozzák.
29
4. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI PROGRAMCSOMAG CÉLRENDSZERE
4.1.
A célok kapcsolódása a városi-, városrészi szintű célokhoz
Integrált Területi Beruházási Programcsomag célja
Szeged gazdaságának növekedési pályára állítása a hagyományos ipari szereplők versenyképességének fokozásával, a helyi kutatás-fejlesztési tevékenység új szintre emelésével és a meglévő turisztikai adottságok teljes körű kihasználásával
Az ITB cél szöveges kifejtése
30
A gazdaságfejlesztési programcsomag által foganatosított tevékenységek eredményeként olyan gazdasági növekedést produkál Szeged, amely a tudásintenzív iparon, a hagyományos ágazatokban
tevékenykedő
gazdasági
szereplők
infrastrukturális
körülményeinek,
együttműködéseinek – és ezzel együtt versenyképességének, piacra jutásának – javulásán, valamint a helyi adottságokat a lehető legteljesebb mértékben kihasználó turizmuson alapul. Az integrált területi beruházási csomagban kiemelt szerepet kap a helyi tudástőkén nyugvó innovatív gazdaság megszervezése, az olyan inkubációs létesítmények megszervezése, ahol a kutatás-fejlesztés eredményei piacosítható vállalati produktummá válhatnak, ennek következtében pedig új, helyi gyökerű vállalkozások erősödhetnek meg. Ezzel együtt a piaci alapon generálódó kutatási folyamatok pozitív visszahatást gyakorolnak a felsőoktatásra, valamint közvetett hatások révén erősítik a hagyományos iparban és szolgáltatásokban működő szereplőket. Emellett a turisztikai jellegű beruházások a városkép javításával, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésével hozzájárulnak a helyi bevételek diverzifikálásához, a gazdaság stabilizálásához.
Kapcsolódó TOP stratégiai cél és prioritás
31
Kapcsolódó stratégiai cél: 1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása -
helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására,
-
helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére,
-
kis- és középvállalkozások helyspecifikus támogatása a foglalkoztatás és a vállalkozói aktivitás növelésére
2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása -
város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére, a munkába járás segítésére, kulturális örökség, vonzerők fejlesztése a turisztikai potenciál kihasználására, fenntartható városi közlekedésfejlesztés és a zöldfelületek fejlesztése a környezeti minőség javítására, az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében
Kapcsolódó prioritások: 3. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 4. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 5. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
Kapcsolódás Szeged MJV hosszú távú jövőképéhez
32
Szeged jövőképének leírása a Településfejlesztési Koncepcióban: „A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.” A gazdaságfejlesztési ITB céljaival való összhangot mutatja, hogy a jövőképe leírásában megjelenik az innováció, a vonzó gazdasági környezet és az épített környezet értékeinek hasznosítása: „átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városainak sorába.” „Vonzó befektetési- és fejlesztési környezetet teremt a gazdaság szereplői számára, saját eszközeivel erősíti a tudás-intenzív ágazatokban működő cégek és a kutató szféra együttműködését. Szeged megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit”.
Kapcsolódás Szeged MJV hosszú távú átfogó céljaihoz
Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése Kapcsolódó átfogó cél leírása
33
Szegeden a felsőoktatás- és a kutatás-fejlesztési színtér szereplői meghatározó szerepet játszanak a befektetési környezet alakításában. Emellett a helyi feldolgozóipari vállalkozások súlya is jelentős a város gazdasági életében. Hosszútávon alapvető cél a város befektetői környezetének továbbfejlesztése oly módon, hogy vonzó lehetőséget teremtsen – a többek között nagy volumenű K+F projektekhez kapcsolódó – innovatív vállalkozások betelepülésének és a hagyományos ágazatokban működő cégek további fejlesztéseinek egyaránt. E célkitűzés elérése érdekében Szegeden – a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában nevesített kiemelt ágazatok támogatása mellett – szektor semleges, horizontális fejlesztési megközelítés is indokolt. Cél továbbá ezért a Szegeden az elmúlt időszakban megkezdett, adott esetben már megvalósított üzleti környezet fejlesztési beruházások – infrastruktúra fejlesztési programok stb. – folytatása a már kialakított irányvonalakra építve. Az átfogó cél tehát illeszkedik a gazdaságfejlesztési ITB-ben is megjelenő „két lábon álláshoz”, vagyis a hagyományos ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők mellett erősíteni kell a helyi tudásgazdaságot is.
Kapcsolódó városi specifikus cél
S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával
Kapcsolódó városi specifikus cél leírása
34
S1.: Középtávon erősíteni kell a helyi üzleti infrastruktúra szolgáltatási portfolióját, ennek érdekében komplex eszközrendszer igénybevételével támogatni szükséges a vállalkozások közötti együttműködéseket – különösen a nagy innovációs potenciállal rendelkező Akkreditált Innovációs Klasztereket –, továbbá az eseti, konkrét fejlesztések megvalósítását célzó KKV projekteket. Cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes
befektetés
ösztönzés,
valamint
vállalkozói
kompetencia
fejlesztés
peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határ menti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – a fenntartható gazdasági fejlődés és városfejlesztés elveit kívánja követni. S2.: Az egyetemi infrastruktúra és kutatóintézetek közelében – meg kell teremteni a lehetőségét a tudás-intenzív ipar letelepedésének, vagyis cél a kutatóhelyekről kilépő spin-off vállalkozások számára az igényeknek megfelelő inkubációs infrastruktúra kerül kialakítása. Biztosítani kell továbbá a tudományos- és technológiai parkok létrejöttéhez a területek alapinfrastruktúráját. A kutató intézetekből kikerülő tudományos eredmények gazdasági hasznosításához a tudástranszfer szereplőit segíteni kell minden lehetséges módon: kockázati tőkével, hozzáférhető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. E téren az egyes ágazatok és szakterületek (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energetika, ICT stb.) priorizálása indokolt. A felsőfokú végzettségű, kvalifikált munkaerő helyben tartása és a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése érdekében tovább szükséges javítani a városban elérhető felsőfokú képzések színvonalát, elsősorban az alkalmazható, gyakorlatias ismeretek átadására összpontosítva. A cél elérése érdekében olyan vállalati, kutatóintézeti és felsőoktatási együttműködésre van szükség, amely – a már működő kezdeményezésekre építve – lehetőséget biztosít az emberi erőforrások egymás közötti megosztására, továbbá az üzleti innovációk hasznosítására az iparban oly módon, hogy mind ott, mind pedig az üzleti szolgáltatások terén komolyabb mértékű foglalkoztatás bővülést eredményezzen. 35
36
Kapcsolódás az egyes városrészi célokhoz
37
Gazdaságfejlesztési jellegű területi célokat a stratégia főleg a már eddig is iparosodott városrészekben illetve a Belvárosban jelöl ki. A Belvárosnak, mint klasszikus értelemben vett „citynek” korszerű üzleti szolgáltatásokat kell nyújtani, valamint rendezett városképével, könnyű elérhetőségével kell vonzerőt gyakorolni, míg például a nyugati iparosodott városrészben célként van megjelölve az üzleti szolgáltatások fejlesztése, az alapinfrastruktúra fejlesztése is. Mindez különösen fontossá válik az ELI-ALPS projekt és a köré szerveződő Science Park fenntartásának szempontjából, vagyis ezen a területen az első két specifikus célnak egymást erősítve kell megjelennie. Ez eredményezheti a már működő hagyományos ipari termelés megtartását, fejlesztését és a K+F tevékenység felívelését a városrészben. Az innováció orientált gazdasági növekedésnek másik fontos terepe lesz a már jelenleg is jelentős innovációs kapacitással rendelkező újszeged-szőregi városrész. Itt egy új városrészi alközpont létrehozása révén teljesedhetnek ki a szolgáltatásokhoz kötődő funkciók. A gazdaság dinamizálásának megteremtésében szerepet kap a helyi adottságokra építő turizmus diverzifikációja is. A turisztikai szempontból felívelő pályán lévő Belvárosban az élhető közösségi terek és az olyan épített örökségek, turisztikai attrakciók fejlesztése kap fontos szerepet, amelyek képesek turisztikai vonzerőt gyakorolni. A városrészi turisztikai fejlesztési célokat illetően figyelmet fordít a programcsomag a kulturális intézmények felújítására és a szolgáltatások minőségének javítására. A foglalkoztatásbővítéssel kapcsolatban a nyugati ipari városrész, illetve Újszeged kapcsán jelentek meg elképzelések, miszerint ezek lesznek az elsőszámú célterületei a kvaterner szektor által igényelt magasan képzett munkaerőnek. Az ELI lézeres központ és a Biopolisz Park teljes megvalósítása (a déli híd létrejöttét is beleértve) elősegítheti ezeknek a teljesülését. A tervezett projektek hatásai azonban túlzás nélkül állítható, hogy az egész városra ki fognak terjedni, ugyanakkor az eddig is döntően ipari és kereskedelmi funkciókkal bíró területeken erőteljesebb lesz a hatásuk. A közvetett, városi szintű hatások, mint a foglalkoztatás bővülése, a magasan képzettek arányának növekedése azonban várhatóan eltérő mértékben, de városszerte érezhetőek lesznek.
4.2.
A célok és a tervezett tevékenységek kapcsolódása
38
4.2.1. A kulcsprojekt és a célrendszer kapcsolódása Az ITB a következő célt tűzi ki, amely illeszkedik a TOP stratégiai céljaihoz, a városi, illetve városrészi célokhoz: „Szeged gazdaságának növekedési pályára állítása a hagyományos ipari szereplők versenyképességének javításával, a helyi kutatás-fejlesztési tevékenység új szintre emelésével és a turisztikai adottságok megfelelő kihasználásával.” Az ELI lézeres központlétrehozása európai közösségi szinten jelent kiemelkedő lépést a kutatás-fejlesztési infrastruktúra javítása irányába. A beruházásnak köszönhetően olyan európai kutatási nagyberendezés jön létre, amelyhez nemzetközi együttműködésben végzett kutatások mehetnek végbe, olyan tudományos eredményeket alkotva, amelyek regionális, országos hatókörben fejthetik ki a gazdaságra és a felsőoktatásra pozitív hatásukat. A lézeres központhoz kapcsolódó Science Park adhat alapot ahhoz, hogy az alapkutatások által generált tudástőke
anyagi
tőkévé
kovácsolódjon,
elsősorban
a
helyi
gazdasági
szereplők
közreműködésével. A lézeres központ és a Science Park dolgozóinak és cégeinek nyújtott szolgáltatások által további kis- és középvállalkozások profitálhatnak a projekt sikerességéből, továbbá a prognosztizálható
tudományos
imázsnövekedés
következtében
bővülhet
a
város
hivatásforgalmú turisztikai kereslete is. Az ELI működése kedvező irányba befolyásolhatja a város hírnevének javulásán keresztül a külföldről érkező befektetéseket is.
4.2.2. A támogató projektek és a célrendszer illeszkedése Az ELI Science Park területén megvalósuló alapinfrastruktúra fejlesztés és az innovációs háttér infrastruktúra kiépítése az ELI-ALPS által generált tudáskoncentráció hatásait kihasználva olyan tudományos parkot hoz létre, amely megfelelő infrastrukturális hátteret teremt a technológiai transzferben érdekelt cégek megtelepedéséhez, felsőoktatási tevékenység kiszervezéséhez, illetve az egyetemi-kutatói szférából induló, spin-off jellegű vállalkozások, start-upok elindításához. A Biopolisz Park kialakításával hasznosításra kerülnek a Belvárost szegélyező barnamezős területek, olyan innovációs bázist létrehozva, ahol intenzív kapcsolat jöhet létre az egyetemi, kutatóintézeti kutatóbázisok és a high-tech üzemi zónák között. A helyben 39
végzett K+F tevékenység révén bővül a foglalkoztatás, a magasan képzett munkaerőt képviselők nagyobb arányban maradnak Szegeden és lehetőség nyílik új vállalkozási hálózatok kialakítására. Az Újszeged déli részén kialakításra kerülő városrészi alközpontban a környező lakosság és a potenciális befektetők számára vonzó szolgáltatások és fenntartható városi környezet jön létre. Az új arculatot nyerő területen a Szegedi Tudományegyetem részéről igényelt kutatóközpontok telepítése is megvalósulhat.
Az ELI akcióterületen megvalósuló vállalkozásfejlesztési projektek – és a város egyéb területén megvalósuló hasonló karakterisztikájú fejlesztési beavatkozások – segítségével fokozódik a szegedi vállalkozások versenyképessége, növekszik a helyben elérhető munkaalkalmak száma, a kisebb fejlesztések összegződő hatásaként stabilizálódik a város gazdasága.
A DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése által javulnak az ipari parkban tevékenykedő vállalkozások termelési körülményei, a dolgozókat körülvevő környezet minősége. Ezek kapcsán új befektetések vonzására alkalmas terület jön létre. A Szegedi Ipari Logisztikai Központ raktárcsarnokának III. ütemű bővítése a rendelkezésre álló raktározási kapacitás növekedését és a szükséges kiszolgáló eszközök beszerzését hozza magával, ami megteremti a lehetőségét újabb szakmai partnerek megjelenésének. Ezzel kedvezőbbé válhat a logisztikai központ kihasználtsága, növekedhet a foglalkoztatottak száma. A repülőtér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztésével lehetőséget teremtene a helyben működő cégek számára a légi úton történő áruáramlásba bekapcsolódni: az arra alkalmas termékeket versenyképes időtartamon belül eljuttatni a világpiacra, illetve az alapanyagokhoz, félkész termékekhez gyorsan hozzájutni. A kereskedelmi reptér megléte vonzerőt jelentene a külföldi befektetők számára. A helyi vállalkozásokkal és kiskereskedőkkel kidolgozásra kerülő komplex, hosszú távú fejlesztési koncepció és akcióprogram a remények szerint megoldást kínálhat a
40
Belvárosban üresen álló üzlethelyiségek kihasználatlanságára. A koncepció eredményeként olyan rendszer jöhet létre, amely stratégiai időtávban kezeli a belvárosi üzlet- és iroda céljára alkalmas ingatlanokat, megteremtve azok állandó gazdasági jellegű hasznosításának alapját, a Belváros hagyományos kereskedelmi funkciójának megtartását, megerősítését. A város egyik patinás turisztikai attrakciójának számító Anna Fürdő infrastrukturális fejlesztése kedvező alapot nyújt Szeged egészségturisztikai szerepének növeléséhez, valamint a helyben élők rekreációs tevékenységeihez. A REÖK-palota funkcióbővítése, a Móra Ferenc Múzeum fejlesztése, a Kövér Béla Bábszínház felújítása, a Régi Zsinagóga területén egy látogatóbarát turisztikai központ létrehozása, a Vadaspark komplex fejlesztése és a Szent-Györgyi Albert Agóra tartalomfejlesztési programjának megvalósulása révén tovább bővül Szeged turisztikai attrakcióinak köre, az említett létesítmények olyan új funkciókkal gazdagodnak, amelyek a helyiek érdeklődésére is számot tarthatnak. A megvalósuló fejlesztések közvetett növekedést indukálhatnak a városban eltöltött vendégéjszakák számában is. A városba érkező turisták, vendégek információs igényének kielégítésére jönne létre egy új, központi helyen a Tourinform Iroda. A jövőben, a városi turizmus serkentése céjából az információszolgáltatási
tevékenység
kiegészülne
városmarketing
tevékenységgel
és
különböző kiadványok készítésével. A Szegedi Szabadtéri Játékok – zenekari árok fejlesztése nyomán egy nagy érdeklődést generáló turisztikai attrakció kiszolgáló infrastruktúrája újulhat meg, amely a Szabadtéri Játékok színvonalának – és ezzel együtt nézőszámának – fenntartásához, a város országos szintű rendezvényturizmusban betöltött szerepéhez is kedvezően járul hozzá.
41
4.3.
Az ITB-hez kapcsolódó célok mutatószám rendszere
Az Integrált Területi Beruházási programcsomagok, így a gazdaságfejlesztési tematikájú 3. számú ITB által elért eredményeknek is hozzá kell járulniuk az országos és európia uniós fejlesztési dokumentumokban rögzített célok teljesüléséhez, illeszkedniük kell az ezek eredményességét mérő monitoringszámok rendszerébe. A megfeleltethetőség érdekében a tervhierarchiában az ITB felett álló Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban meghatározott indikátorok kerülnek megjelenítésre ebben az ITB-ben. Az operatív program indikátorrendszere többrétű, a mutatószámokat az uniós szabályozásnak megfelelően az EU beruházási prioritásokhoz kapcsolódóan határozták meg és rögzítették. Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelet 27. cikk szerint: „(4) Minden prioritás az alapspecifikus szabályoknak megfelelően minőségi vagy mennyiségi szempontból kifejezett mutatókat és kapcsolódó célértékeket határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért előrehaladás értékelésére, ami a monitoring, az értékelés és az eredményesség felülvizsgálatának alapját képezi. Ezek a mutatók a következőket tartalmazzák: a. a kihelyezett összegekre vonatkozó pénzügyi mutatók; b. a támogatott műveletekre vonatkozó kimeneti mutatók; c. az érintett prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatók. Mindegyik ESB-alap esetében az adott alapra vonatkozó szabályok közös mutatókat határoznak meg, valamint rendelkezéseket állapíthatnak meg a programspecifikus mutatók vonatkozásában.” Az eredményindikátorok a hosszabbtávú hatásokat mérik, a projektek megvalósulása mellett más körülmények is befolyásolják az értéküket. Ennek megfelelően nem volt követelmény pontos célértékek meghatározása, az Unió csupán a pozitív irányú elmozdulást várja el a tagállamoktól. A kimeneti mutatók jellemzően a megvalósuló projektek eredményeit összegzik. Követelmény a számszerűsített célok teljesülése, így már projektszinten is kalkulálni kell azzal, milyen mértékben járulnak hozzá a tervezett eredmények az operatív program céljaihoz. 42
Ezek mellett a szabályozás lehetőséget nyújt a közös kimeneti és eredménymutatók mellett program-specifikus indikátorok kidolgozására és alkalmazására is, amennyiben azok szükségesek a programok nyomon követéséhez. Az Irányító Hatóság az operatív programban meghatározott mutatók mellett a szakmai követelményrendszerek keretében további téma-specifikus indikátorok alkalmazását írhatja és írja elő. Ezek a szakterületnek megfelelő mutatók a későbbiekben az értékelések, elemzések alapjául szolgálnak majd. Az indikátorok között az Irányító Hatóság megjelölhet úgynevezett szankcionálandó indikátorokat, melyek nem teljesülése a támogatási összeg csökkentését, adott esetben a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja magával. A szankcionálandóként nem nevesített
releváns
indikátorok
esetében
pedig
a
kedvezményezettnek
rendszeres
adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn. A projektekhez kapcsolódó pályázati anyagokban valamennyi releváns indikátor szerepeltetése kötelező. A projektek tervezésekor figyelembe kell venni, hogy ezen releváns mutatók vonatkozásában számszerűsített eredmények elérését is vállalni kell, amelyek teljesülését a projekt megvalósítása során biztosítani szükséges.
Az operatív program közös és program-specifikus eredménymutatói az egyedi (specifikus) célkitűzések szerint:
Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés
mutató
1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése
Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül
Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi)
43
Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés
mutató
2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása
Elégedettség a települési környezet minőségével
2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)
3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.A Környezetbarát közlekedési
Napi utazások esetén fő közlekedési
rendszerek fejlesztése és a fenntartható
eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi
közösségi mobilitás elősegítése
közlekedési módot választók részaránya
3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a
Primer energia felhasználás A megújuló energiaforrásból előállított
megújuló energiaforrások részarányának
energiamennyiség a teljes bruttó
növelése
energiafogyasztáson belül
4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma
4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek
Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma
javítása
44
Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés
mutató
5. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) – ITP esetében nem releváns 5.A Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével.
A HFS végrehajtás keretében megújított közösségi tereket rendszeresen igénybe vevő lakosság aránya A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség
5.B Erősebb kohézió megteremtése a
Közösségi szinten irányított városi helyi
városi közösségekben helyi
fejlesztési stratégiával érintett települések
közösségszervezés és kulturális
lakosságszáma
kínálatbővítés segítségével Kulturális intézmények látogatottsága 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés A program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma (férfi/nő/összesen megbontásban) 6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
A program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők száma (férfi/nő/összesen megbontásban) A támogatott munkahelyi képzéseket sikeresen befejezők száma (férfi/nő/összesen megbontásban)
45
Közös és program-specifikus eredménymutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés 6.B A leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek javítása és 6.C Társadalmi aktivitás,
mutató A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma Szociális partnerek vagy nem kormányzati
társadalmi összetartozás növelése helyi
szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen
szinten
végrehajtott projektek száma
Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban egyedi célkitűzés
mutató
1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében
A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza
1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése
Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása
2. prioritás: Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
46
Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza 2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása
A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése
3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma (OP kondíciós lista alapján) Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított 3.A Környezetbarát közlekedési
települések száma
rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján) A középületek éves elsődleges energia-
3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
fogyasztásának csökkenése A megújulóenergia-termelés további kapacitása Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése
4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság
47
Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban fejlesztése
A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Akadálymentesített épületek száma Helyreállított lakóegységek városi területeken
4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása
Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság
5. prioritás: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)– ITP esetében nem releváns 5.A Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével. 5.B Erősebb kohézió megteremtése a
Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A programokban részt vevők száma (nő/férfi/összesen megbontásban)
városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
A társadalmi partnerek vagy nem önkormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott programok száma
6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Munkanélküli résztvevők száma, beleértve a 6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
tartós munkanélkülieket is (nő/férfi/összesen megbontásban) A munkahelyi képzésekben résztvevők száma (nő/férfi/összesen megbontásban)
48
Közös és program-specifikus kimeneti mutatók a TOP-ban 6.B A leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek
A programokba bevont személyek száma
javítása és 6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi
Támogatott civil szervezetek száma
szinten A következőkben bemutatásra kerülnek, azok a TOP prioritások és indikátorok, amelyek teljesülése a 3. számú ITB projektjeinek eredményességéhez kapcsolódik. A városi szintű célértékek meghatározása azonban csak a későbbiekben történhet meg, amikor a TOP végleges prioritásokkal, intézkedéslistával és mutatórendszerrel fog jelentkezni, valamint az összes projekt adatai megfelelő részletezettségben rendelkezésre állnak.
Eredménymutatók a 3. ITB projektjei esetén Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén Az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt BIOPOLISZ Park kialakítása DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra Komplex, hosszútávú fejlesztési koncepció
adatai nélkül
és akcióprogram kidolgozása partnerségben a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén Vállalkozásfejlesztési projektek
49
Eredménymutatók a 3. ITB projektjei esetén Anna Fürdő fejlesztése A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai központtá fejlesztése A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)
Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja Dóm téri zenekari árok fejlesztés
Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése
Tourinform Iroda fejlesztései
Kimeneti mutatók a 3. ITB projektjei esetén Támogatásban részesülő vállalkozások száma; Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma; Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén
A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál; Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
50
Kimeneti mutatók a 3. ITB projektjei esetén Támogatásban részesülő vállalkozások száma; Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma; Az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt
A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Támogatásban részesülő vállalkozások száma; Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma;
BIOPOLISZ Park kialakítása
A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál; Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Támogatásban részesülő vállalkozások száma; Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma;
DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál; Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza Komplex, hosszú távú fejlesztési koncepció A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott és akcióprogram kidolgozása partnerségben támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel nem térítendő támogatás) A foglalkoztatás növekedése a támogatott Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré
vállalkozásoknál
való fejlesztése
Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma
51
Kimeneti mutatók a 3. ITB projektjei esetén Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) Támogatásban részesülő vállalkozások száma; Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma;
Vállalkozásfejlesztési projektek
A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál; A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás)
Anna Fürdő fejlesztése A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai A természeti és a kulturális örökségnek, illetve központtá fejlesztése látványosságnak minősülő támogatott A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában
helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése
Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése
Tourinform Iroda fejlesztései
Dóm téri zenekari árok fejlesztés
Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
52
53
5. A CÉL ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FEJLESZTENDŐ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA
5.1.
A fejlesztés megvalósításának módjai, az egyes projektek bemutatása
A kulcsprojekt bemutatása A szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont megvalósítása az ESFRI (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma) Roadmap-ben szereplő, pán-európai együttműködésben létrejövő kutatási infrastruktúrák, megvalósuló nagyberendezések egyike. Közösségi szándék alapján három közép-kelet-európai országban kerül kivitelezésre a lézerkutatások három eltérő szakirányához köthető, összesen 416 millió eurós bekerülési költségű kutatólétesítmény. A döntés célja egyértelműen a három érintett ország (Csehország, Magyarország és Románia) aktív bevonása az Európai Kutatási Térségbe. Mindazonáltal a jelenlegi világgazdasági helyzetben Magyarország is érdekelt abban, hogy a kvaterner szektor minél nagyobb arányban legyen jelen az ország értéktermelésében és ehhez a lézeres központ– akár egy mintaprojektként értelmezve – fontos alapot teremt. A nagyberendezés előnye továbbá, hogy működtetéséhez, az általa nyújtott lehetőségek kihasználásához megfelelő humán és infrastrukturális háttérrel rendelkezünk, sőt a helyi felsőoktatás képes szakmai utánpótlást nyújtani, az elért tudományos eredményeket hasznosítani. Az ultragyors lézerimpulzusos kutatások felhasználhatóak az anyagtudományok, a biológia,a csillagászat, a fizika és a kémia területén egyaránt. A lézeres központ a tudományos hozadékain túl képes lehet olyan eredményeket előállítani, melyek piaci alapon hasznosíthatóak, így dinamizálja a helyi gazdaságot. Másfelől jelentős behatást gyakorol a városfejlődésre: az évtizedekig városszerkezeti zárványt alkotó öthalmi laktanya területe összekapcsolódik a várossal, zöldfelületeinek állapota jelentősen javulni fog, feltáró útvonalak épülnek a környező városrészek irányába. A nyugati iparváros túlnyomóan kereskedelmi és ipari övezetekkel tarkított városképe átalakul, modernizálódik, ami a Budapesti út menti rendezetlen külvárosi területek megújulásához vezet. A beruházási terület a Budapesti út és a Régiposta utca vonala által közrefogott területen található, az egykori laktanyaépületektől északkeleti irányban. A szovjet csapatok kivonulása 54
óta a teljes öthalmi laktanya állami tulajdonban van, a lézeres központrészére kijelölt 16 hektáros terület kezelője a projekt lebonyolítására és majdani üzemeltetésre létrehozott ELIHU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft., amelyben tulajdonrésszel bír Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata is. Szerepéből kifolyólag a város nem projektgazdaként van jelen az ELI megvalósításában. A beruházás két előkészítő szakasza már lezárult, ezeket még az ÚSZT Gazdaságfejlesztési Operatív Programja finanszírozta. A munka során megvalósult a terület vagyonkezelői, jogi helyzetének tisztázása, Előzetes Vizsgálati Dokumentáció készült a beruházást illetően, majd lezajlott beruházási terület kivitelezést megelőző rendezése (lőszermentesítés, cserjeirtás, régészeti feltárás, stb.). A megvalósítás első fázisa 2013 augusztusában kezdődött, a mélyépítési munkálatok pedig 2014 áprilisában indultak meg. Az épületek fizikai kivitelezése és az alapszintű eszközbeszerzések várhatóan 2015 októberére fejeződnek be, ezt követően kezdődik el a további berendezések beszerzése, ami alatt már üzemképes lesz a létesítmény. Az ELI-projekt tervezett befejezése 2017 december 31..
Az ELI-ALPS helyszínrajza
55
Kulcsprojekt neve
Forrás: ELI-HU Nonprofit Kft. ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt
56
A kulcsprojekt kijelölésének logikája, indokoltsága
Az ESFRI (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma) alapján
uniós
közösségi
szándék
a
pán-európai
kutatási
infrastruktúrák, a megvalósuló nagyberendezések földrajzi szétterítése és a közép-kelet-európai országok hatékony részvételének elősegítése az Európai Kutatási Térségben. Ez indokolta hazánk és két másik térségi ország kiválasztását az ELI program helyszínei közé. Ezen túlmenően az ország érdeke is, hogy olyan nagyberendezés kapjon helyet itt, amelynek működtetését, az általa nyújtott lehetőségek kihasználását
illetően
megfelelő
szakmai
kompetenciával
rendelkezünk. Magyarországon nemzetközi szinten jegyzett lézerkutatások zajlanak, a hazai lézerkutatás három fő helyszíne Budapest, Pécs és Szeged. Az ELI-ALPS
beruházás
szakmai
alapját
képezik
a
Szegedi
Tudományegyetemen zajló nagy intenzitású lézerkutatás és fejlesztés, valamint az ultrarövid, nagy intenzitású lézerimpulzusokhoz kötődő kutatások. Az
ultragyors
lézerimpulzusos
kutatások
felhasználhatóak
az
anyagtudományok, a biológia,a csillagászat, a fizika és a kémia területén egyaránt, így a szegedi létesítmény ezen tudományterületek helyi, hazai képviselői számára is új kutatói bázist nyújt. A
megvalósítás
hazai
helyszínének
kijelölésekor
hangsúlyos
szempont volt a társadalmi-gazdasági aspektusból elmaradottabb Délalföldi Régió felzárkóztatása, versenyképességének fokozása. A kulcsprojekt kijelölése során a legmeghatározóbb szempont a beruházás volumene és a várható közvetett, szinergikus hatások számbavétele volt. Az ELI lézeres központmegvalósítása a 68 milliárd forintos összértékével a legnagyobb szegedi beruházás, ráadásul a minimális városi hozzáadott érték ellenére a gazdasági hatásai várhatóan helyben fognak leginkább lecsapódni. A működő lézeres központ várhatóan egy életképes Science Parkon és a kiszolgáló vállalkozásokon keresztül serkenti a város gazdasági vérkeringését, minimális szinten ugyan, de növeli a turisztikai vendégforgalmat.
57
A szegedi létesítmény az ELI attoszekundumos fényforrása, A kulcsprojekt szakmai tartalma
feladata az ultragyors fényimpulzusok hatásainak vizsgálata. A projektmegvalósítást az előkészítéshez hasonlóan két fázisban kívánja véghezvinni a projektgazda. A 2015 októberében befejeződő I. fázisban
az
épületek
fizikai
kivitelezése
és
részben
technológiabeszerzés történik meg, a II. fázisban a fennmaradó eszközök beépítésére kerül sor. Az I. fázis befejeztével, várhatóan 2016-ban kezdi meg a teljes körű működést az intézmény. A beruházás megvalósítására kijelölt 16 hektáros terület 4 épületet fog magába foglalni. A lézeres berendezések és a célkamra területek 6.200 m2-en fognak megvalósulni, ehhez kapcsolódik majd egy tudományos kiszolgáló épület, egy fogadó épület, valamint egy, a működtetést segítő rész – összesen több mint 24 ezer m2-es kiterjedésben. Az épületegyüttesben többek között helyet kapnak optikai laboratóriumok, biológiai, vegyész- és orvosi laborok, a kutatószemélyzet irodái, előadótermek és szemináriumi szobák is. Az épületek tervezésénél 250 fő állandó létszámmal és további 50 fő változó létszámmal, illetve csúcsterhelésnél 500 fővel számoltak. A kiválasztott helyszínen, a komplexum közvetlen környezetében 364 gépjármű- és 30 kerékpártároló kerül kialakításra, az épületeket körbeölelő területen összesen 60.000 m2 intenzív, illetve félintenzív fenntartású zöldfelület újul meg és az Auchan áruházhoz közelítő oldalon egy záportározó tó kerül kialakításra. A terület közúti feltárását a Budapesti út és a Hosszú utca irányába kiépítendő út fogja megoldani.
58
A kulcsprojekt és a városi célrendszer kapcsolódása
A tudásintenzív ipar meghonosításához, a kutatás-fejlesztés, mint gazdasági
tevékenység
beágyazásához
a
városi
gazdaságba
tökéletesen illeszkedik ez a kulcsprojekt, hiszen a meglévő tudományos-felsőoktatási erőforrások hasznosításához nyújt terepet, infrastruktúrát. Ezáltal a helyi gazdaság több lábon állása megvalósul, a kvaterner szektor helyi fejlődése szilárd alapon nyugodhat.
A kulcsprojekt és a támogató projektek kapcsolódása
A város gazdaságára diverzifikáló hatást fog kifejteni, hogy a gazdaságfejlesztési projektek ágazatilag egymástól eltérnek: a hagyományos ágazatok vállalkozóktól kiinduló fejlesztései, a lézeres központ és Biopolisz Park által generált K+F+I projektek, valamint a turisztikai fejlesztések együttesen végrehajtva képesek stabilizáló hatást gyakorolni. A kulcsprojekthez természetszerűen szorosan kapcsolódik az ELI Science Park létrehozása, valamint a tapasztalatok hasznosítása révén a Biopolisz Park kialakítása is. A vállalkozói szektorhoz és a turizmushoz kötődő fejlesztések esetében részes, kiegészítő kapcsolatokról beszélhetünk.
A kulcsprojekt és a kapcsolódó támogató projektek logikai kapcsolata A támogató projektek közül az ELI Science Park kialakítása az, amely elhelyezkedéséből és tematikájából fakadóan szorosan kapcsolódik az ITB kulcsprojektjéhez, megvalósításának alapfeltétele a sikeresen kivitelezett, működő lézeres kutatóközpont. A további támogató projektek
gazdaságfejlesztési
jellegüket
illetően
hordoznak
hasonló
vonásokat
a
kulcsprojekttel, így könnyebb az előkészítésük, megvalósításuk egységes rendszerben kezelése. Kiemelendő továbbá, hogy a város gazdasági értelemben vett „több lábon állása” érdekében indokolt, hogy a kulcsprojektet az azt jellemző kutatás-fejlesztési profilú beavatkozásokon túl a hagyományos ipari-szolgáltatási ágazatokban végrehajtott fejlesztések 59
és az idegenforgalom fellendítését célzó projektek kísérjék. Ennek tükrében az alábbiakban tekintsük át a támogató projektek részletes leírást:
Tevékenység neve
Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén
Tevékenység
A Magyar Állam, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,
gazdájának
Szegedi Tudományegyetem, vagy egy általuk létrehozott
megnevezése
projektszervezet
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
A fejlesztések által érintett terület a Magyar Állam tulajdona, kezelője a Szegedi Tudományegyetem
ERFA, ESZA
60
A tevékenység célja az ELI-ALPS által generált tudáskoncentráció hatásait kihasználva létrehozni egy olyan tudományos és innovációs parkot, amely megfelelő infrastrukturális hátteret teremt az ELI-ALPS tevékenységével
kapcsolatos
csúcstechnológiai
iparágakban
tevékenykedő, a tudás- és technológiai transzferben érdekelt cégek megtelepedéséhez, felsőoktatási K+F+I tevékenység kiszervezéséhez, illetve az egyetemi-kutatói szférából induló, spin-off jellegű vállalkozások, start-upok elindításához. A beruházás közvetett célja: • A lézeres központ segítségével létrehozott szabadalmak, Tevékenység célja
alapkutatási eredmények vállalati/ipari felhasználásának elősegítése • A helyi, magasan kvalifikált munkaerő számára felvevőpiacot teremteni • A felsőfokú végzettségű pályakezdőket érintő munkanélküliséget mérsékelni • Szegednek a hazai kutatás-fejlesztés területén érzékelhető súlyát megerősíteni • A gazdasági multiplikátor hatások révén a megyei valamint járási foglalkoztatási, jövedelmi mutatók javítása
61
• Az ELI Science Parkba betelepült cégek száma (db) • Induló vállalkozások száma az ELI Science Parkban (db) • A tudományos parkban dolgozók létszáma (fő) Megvalósulást mérő indikátor
• Újonnan létrejövő munkahelyek száma (db) • Szeged/a régió gazdaságának GDP hozzájárulása a gazdaság egészén belül (Ft) • A városban/régióban mérhető K+F-ráfordítás növekedése (%)
62
Az öthalmi laktanya
állami tulajdonban
lévő, nagyjából
százhektáros területén valósulna meg az ELI-Science Park kialakítása. A beruházás keretében olyan alapinfrastruktúra jönne létre, amely modern fizikai és üzleti környezetet hoz létre helyi start-up jellegű kisvállalkozások
és
nemzetközi
nagyvállalatok
betelepítéséhez
egyaránt. A működést, irányítandó, olyan projektszervezet létrehozása indokolt, amely a park kialakításával egy időben megszervezi a cégek betelepülését, feltölti a létrejövő kapacitásokat, a megvalósítást követően pedig üzemeltetői jogköröket gyakorolva színvonalas működési körülményeket tart fenn a parkban működő cégek számára. A cégek betelepítését megelőzően fel kell mérni a lehetséges kormányzati,
diplomáciai,
(kutatóintézetek,
nemzetközi
klaszterek,
és
helyi
vállalkozások,
érintetteket
érdekszervezetek,
Szakhatóságok, SZTE, SZMJVÖ, Csongrád Megyei Kormányhivatal) és széleskörű partnerséget kell kialakítani velük az előkészítési tevékenységekre vonatkozóan. A mintegy 90 hektáros területen megvalósuló ELI Science Park A tevékenység
fejlesztés a várhatóan betelepülő 50-80 vállalkozással – első
szakmai leírása
megközelítésben – 1000 – 1500 fő foglalkoztatást, 12 Mrd Ft GDP hatást eredményezhet. Az előkészítési folyamat tekintetében fontos az alapinfrastruktúra,
az
út- és
közlekedési
hálózat
fejlesztését
megalapozó tanulmányok és tervdokumentációk mielőbbi létrehozása, majd
ezt
követően
(lőszermentesítés,
az
környezeti
engedélyeztetési,
terepelőkészítési
kármentesítés)
tevékenységek
véghezvitele – ezzel párhuzamosan az egységes arculat, marketingkommunikációs és befektetés ösztönzési tevékenység megkezdése. A kivitelezést kísérve szükséges a Science Park elérhetőségét javító belterületi utak felújítása, esetenként új szakaszok építése. A beruházáshoz kapcsolódó kísérő tevékenységek – akár külön projektek – között helyet kell kapnia az öthalmi laktanya zöldfelületi rehabilitációjának, a csapadékvíz-elvezetés megoldásának, valamint a kihasználatlan állami tulajdonú épületek helyzete rendezésének. A tudományos és innovációs park infrastruktúra fejlesztésének 63
első eleme egy inkubátorház létrehozása, valamint elengedhetetlen feltétel
a
parkot
irányító/üzemeltető
hatékony
menedzsment
• Magasan kvalifikált nemzetközi és hazai kutatók, felsőoktatási szakemberek • Egyetemi hallgatók, pályakezdő diplomások Célcsoport
• Egyetemi kutatócsoportok, tanszékek
bemutatása
• K+F+I területen tevékenykedő nemzetközi és hazai vállalkozások • Technológia-orientált spin-off és start-up cégek • Klaszterek
64
Szinte folyamatos emelkedés ment végbe 2001 és 2009 között a Szegeden regisztrált álláskeresők körében, azóta enyhén visszaesett a számuk, de a 2013. szeptemberi érték még mindig jelentősen meghaladja a 2008-as szintet. A szegedi munkanélküliek között számban és arányban is legtöbben a munkaerő-piacra kilépő fiatalok (20-29 évesek) vannak, akik között jelentős számban találhatóak felsőfokú végzettségűek. A szegedi diplomások a teljes városi népesség 28,9%-át teszik ki, Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
foglalkoztatásuk így jelentős munkaerő-piaci kereslet megteremtését indokolja a városban, melynek egyik, szakirányos részét képezheti az ELI Science Park kialakítása és megfelelő működése. Csongrád megye országos második helyen áll a GDP-arányos K+Fráfordítás mértéke tekintetében, mely pozíció eléréséhez kiemelten járulnak hozzá a Szegeden elérhető kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalatok. Az ELI-ALPS projekt megvalósulása is alátámasztja, hogy a kutatás-fejlesztésnek helyben rendelkezésre állnak azok az infrastrukturális és humán erőforrásbeli adottságai, melyekre érdemes építeni a jövőben. Ennek egyik eleme lenne a lézeres központ feltételes gazdasági hatásait kiaknázó tudományos és innovációs park.
Megvalósítás tervezett kezdete
2015. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2019. 12. 31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
5 milliárd Ft
összege (Ft)
65
Igényelt támogatás összege (Ft)
5 milliárd Ft
Az ELI-Science Park létjogosultsági alapját képező lézeres központ megvalósítása már elkezdődött: Az ELI-ALPS kialakítását szolgáló Projekt-előkészítés helyzete
projekt 1. fázisának részeként az épületegyüttes fizikai kivitelezése 2014 áprilisában indult meg Öthalom területén. A kutatatóintézet leendő személyzetének kiválasztása ekkor már szintén folyamatban volt. Az ELI Science Parkra vonatkozó tervezési folyamat még nem indult el.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
BIOPOLISZ Park kialakítása
Tevékenység
Szeged
gazdájának
Tudományegyetem, különböző üzleti szereplők.
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata,
Szegedi
megnevezése A fejlesztés által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai meglehetősen A tevékenység
vegyes képet mutatnak. Mind önkormányzati, mind állami (egyetemi
helyszínének
használatú), mind magántulajdonban lévő ingatlanok találhatók a
tulajdoni viszonyai
fejlesztési területen.
66
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Szeged
versenyképessé
válásához
szükségszerű
az
egyetemi,
kutatóintézeti kutatóbázisok és a high-tech üzemi zónák közötti szoros kapcsolatrendszer kialakítása. A Biopolisz Park kialakítása régi terve a városnak. 2006 elején indult el a „Szeged BIOPOLISZ Fejlesztési Pólus Program” tervezése, amely - a város és az Egyetem együttműködésével – az innovációra, a tudásiparra épülő gazdaság- és városfejlesztési stratégiát határoz meg. Az innovációs bázis, „magterület” helyszíne adott volt, hiszen a városszövetbe ékelődött Tevékenység célja
barnamezős terület – az alulhasznosított MÁV telephely – a városközponthoz, az egyetemi épületekhez és a Tisza parthoz közel helyezkedik el. • A
tevékenység
közvetlen
célja
feltáró
úttal
ellátott,
közművesített ingatlanok kialakítása, kulturált közterülete létrehozása. • Végső
cél
a
kutatás-fejlesztés
hasznosítása
révén
a
foglalkoztatás bővítése, vállalkozási hálózatok kialakítása, a magasan kvalifikált munkaerő helyben tartása.
A Biopolisz Parkban foglalkoztatottak száma (fő) A Biopolisz Parkba betelepült támogatott klaszterek száma (db) Megvalósulást
A Biopolisz Parkba betelepült klaszter tag vállalkozások által
mérő indikátor
végrehajtott közös innovációs projektek száma (db) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)
67
A BIOPOLISZ park olyan, ITB módszertannal megvalósítható fejlesztés, mely kiemelt prioritással bír. A fejlesztési területen a hatályos szabályozási terv egyetemi K+F intézményi együttes, illetve innovációs-technológiai
ipari
park
(együttesen
Science
Park)
létesítésére ad lehetőséget. A vasúti töltéstől délre eső terület a város természetes szerves fejlődéséből mindeddig kimaradt, a töltés mesterséges gátat képezett a terület feltárásának, revitalizációjának. A vasúti híd második világháborús felrobbantása, elbontása után megszűnt a mindaddig intenzív nemzetközi vasúti személy- és teherforgalom a Tisza két partja között, létjogosultságát veszítette a MÁV létesítmények nagy része. Rosszul feltárt rozsdaövezetek, alulhasznosított ipari-raktár épületek maradtak itt lényegében a város központjában, melyek szerves
bekapcsolása
nélkülözhetetlen
kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
a
városszerkezet
E zóna mentén vannak a város
felsőoktatási intézményei, adódik tehát, hogy a terület feltárása az egyetemi-kutatási-innovációs fejlesztések jegyében történjen, azok befogadását és vonzó környezet létrehozását szolgálja az innovációs vállalkozói kör számára. A projekt keretében el kell végezni a vonzó befektetői környezet kialakítása érdekében: a hiányzó kiszolgáló infrastruktúrát, • fenntartható közterületeket a környezetbarát közlekedési módok preferálásával, • a leromlott, alulhasznosított rozsdaövezet rehabilitációjával a közterületek kialakítását, • ehhez ingatlanok igénybevételét, • előközművesítését, • a kapcsolódó úthálózat kiépítését, A tevékenység szakmai leírása
• a Tisza-part rendezését és a Science Park tiszai kapcsolatának megteremtését és rekreációs terület kialakítását, • parkosítást 68 a potenciális befektetők számára az Alapvető feltétel ugyanis
ingatlanfejlesztéshez az alapinfrastruktúra biztosítása.
A fejlesztési program • elsődleges
célcsoportját
képezik
a
Parkba
betelepülő
vállalkozások, ingatlanfejlesztők, Célcsoport bemutatása
• másodlagos célcsoport a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kvalifikált munkaerő és a kiszolgáló személyzet, • végül a környék és a város lakossága, hiszen a szlömös terület revitalizálása a lakosság közérzetére is jó hatással lesz.
• A városban nagy számban található egyetemi és kutatóintézeti kutatóhelyekről kinövő vállalkozások részéről igény olyan inkubációs
környezet
megteremtése,
amely
a
kezdeti
nehézségeken átsegítve hozzásegíti őket a vállalkozásuk megerősödéséhez. Tevékenység iránti
• Igény továbbá olyan előkészített innovációs telephelyek,
igény bemutatása,
vonzó üzleti környezet kialakítása, amely az egyetemek, a
indokoltsága
városközpont közelségében található és a tudásipar minél több szereplőjét képes befogadni, közelségükből adódó előnyöket kihasználni. • A lakosság részéről igény a városszövetbe ékelődött szlömös, szemetes terület rendbetétele, hasznosítása.
Megvalósítás tervezett kezdete
2016. 01.01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2020.04.30.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
3 500 000 000
összege (Ft)
69
Igényelt támogatás összege (Ft)
3 500 000 000
Funkcióbővítő
város
rehabilitációs
projekt
keretében
a
BIOPOLISZ Park területének feltárása út- és közműépítéssel az elmúlt években városrehabilitációs projekt keretében megkezdődött. A Boldogasszony sugárúton körforgalmi csomópont épült, innen az Oldal utca négysávosítása és az Állomás utcáig a továbbépítése történt meg. Az Állomás utca északi részén is készültek útfelújítási Projekt-előkészítés helyzete
munkák. A területfeltárás azonban még korántsem teljes körű. A további területrészek feltárásához, közművekkel történő ellátásához a létesítési és a kiviteli terveket minél hamarabb el kell készíteni, a fejlesztéshez szükséges ingatlanok tulajdonjogát meg kell szerezni. Szabályozási
terv
a
területre
rendelkezésre
áll
és
megvalósíthatósági tanulmány valamint beépítési tanulmány is készült. Az utóbbiakat aktualizálni szükséges.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
70
Tevékenység neve
Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
Magánbefektető (A TISZA PARK Bevásárlóközpont Kft. részéről Tevékenység
szándéknyilatkozattal rendelkezik az Önkormányzat, mely szerint a
gazdájának
beruházás feltétele a déli Tisza-híd megépítése. Az Önkormányzat és
megnevezése
a Társaság között Településrendezési szerződés is létrejött 2008-ban)
A fejlesztés által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai meglehetősen vegyes képet mutatnak. Mind önkormányzati, mind állami, mind A tevékenység
magántulajdonban lévő ingatlanok találhatók a fejlesztési területen. A
helyszínének
Beruházó TISZA-PARK Bevásárló Központ Kft. vásárolta meg a volt
tulajdoni viszonyai
Heavytex telephelyet és a MÁV Zrt. is rendelkezik ingatlanokkal a területen.
ERFA vagy ESZA
ERFA
típusú tevékenység • A tevékenység alapvető célja a városnak ezen az ellátatlan részén új városi alközpont létrehozása. • Az alközpont kialakítása során célunk olyan, a lakosság és a Tevékenység célja
befektetők számára egyaránt vonzó terület kialakítása, amely szem előtt tartja a fenntartható zöld városi környezet kialakításának elveit is.
A beavatkozási területen létrehozott nyitott terek (m2) Megvalósulást mérő indikátor
A beavatkozási területen foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)
71
A hídkapcsolat kiépítésével az újszegedi oldalon eddig feltáratlan területen új városrészi alközpont kialakítására nyílik lehetőség, amelyen belül a Szegedi Tudományegyetem részéről igényelt kutatóközpontok telepítése is megvalósulhat. Ennek a területnek a szomszédságában,
Odessza
városrészben,
szociális
városrehabilitációs projekt megvalósítása is a tervek között szerepel. A két projekt területileg egymáshoz illeszthető. A fejlesztéssel érintett terület Újszeged természetközeli övezetében található, közel a Füvészkerthez, és a Tisza folyóhoz. •
A terület előkészítése a feltáró út építésével kezdődik, amely a Temesvári körút folytatása, és a megépítendő déli Tisza-hídon keresztül a szegedi oldalon a Nagykörútba
A tevékenység
csatlakozik. Ezáltal az árvíz újjáépítés során kiépült
szakmai leírása
nagykörúti körgyűrű bezárul. A kétszer kétsávos út három körforgalmi csomóponttal, a vasúti töltés átvágása felett kerékpáros-gyalogos híddal készül. •
A következő ütem a terület teljes közművesítése lesz beleértve a közvilágítás kiépítését is.
•
Végül a tereprendezés, burkolatok, kertészeti elemek kialakítására kerül sor.
•
A fejlesztés részeként a körút nyomvonalába eső újszegedi vasútállomás elbontásra kerül és új állomásépület is készül annak közúti-vasúti kapcsolataival.
•
Pótolni kell továbbá a fejlesztési területen megszűnő UTC sportpályát is.
72
• A fejlesztés elsődleges célcsoportját a projekt helyszínének környezetében élők alkotják. • A
tartoznak
még
azok
a
szolgáltatók,
kereskedők, akik ide fognak települni.
Célcsoport bemutatása
célcsoporthoz
•
A déli Tisza-híd megépülésével az új városrészi alközpont meglehetősen frekventált helyen lesz, minden irányból jól elérhetően. Ennél fogva a város és környezetének lakossága is a fejlesztés célcsoportjának minősül.
A városnak ezen a részén jelenleg nincs városrészi alközpont, nincs Tevékenység iránti
bevásárlóközpont és hiányzik a közszolgáltatások többsége. Az itt
igény bemutatása,
élők számára ezeknek a szolgáltatásoknak az elérési ideje a városi
indokoltsága
átlaghoz képest meglehetősen nagy.
Megvalósítás tervezett kezdete
2017.07.01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2019.12.31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
1 500 000 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
nem releváns
73
• Részletes szabályozási terv rendelkezésre áll. • Rendelkezésre
állnak
továbbá
a
magánbefektető
által
elkészített engedélyes közlekedési tervek, amelyek a hídra felvezető utat is magában foglalják.
Projekt-előkészítés
• Látványterv
helyzete
(bevásárlóközpont,
lakóépület
funkció,
irodaházak, inkubátor házak) is készült. • Családi ház kisajátítások és bontások történtek az út kialakítása érdekében.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
Tevékenység gazdájának megnevezése
Vállalkozásfejlesztési projektek
Az
ELI
ipari-innovációs
akcióterületen
található
kis-
és
középvállalkozások, nagyvállalatok, DÉLÉP Ipari Park, Szegedi Ipari Logisztikai Központ
A tevékenység
A fejlesztések által érintett területek a DÉLÉP Ipari Park, illetve a
helyszínének
SZILK, valamint az egyes cégek tulajdonában vannak. A SZILK-ben
tulajdoni viszonyai
kisebbségi tulajdonrésszel bír Szeged MJV Önkormányzata.
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA, ESZA
74
A GINOP gazdaságfejlesztési forrásai lehetőséget teremtenek a nyugati iparváros hagyományos kereskedelmi és ipari funkcióinak fejlesztéséhez, Tevékenység célja
az
ipari
versenyképességének
parkokban
megtartásához
és
működő
cégek
fokozásához,
valamint
kapacitásbővítő fejlesztéséhez. Mindezek a magánforrásból megvalósított projektek stabilizáló hatást fejtenek ki a város gazdasági fejlődésére, bővítik a városban elérhető munkaalkalmak számát.
• Teljesített kapacitásbővítő projektek száma (db) Megvalósulást
• Az ipari parkokban dolgozók létszámának növekedése (%)
mérő indikátor
• Újonnan létrejövő munkahelyek száma (db) • A városban mérhető K+F-ráfordítás növekedése (%)
A GINOP keretében a következő területeken juthatnak forráshoz az akcióterület érintett vállalkozásai: · Kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő célú telephely fejlesztése, kapacitásbővítése · Kis- és középvállalkozások hálózatosodása, piacra jutásának elősegítése A tevékenység szakmai leírása
· Vállalati
K+I
kapacitás-,
termék-,
technológiafejlesztés
végrehajtása · IKT eszközök és alkalmazások beszerzése · Vállalati energiahatékonysági beruházások: épületenergetikai korszerűsítések,
megújuló
energia
hasznosítási
módjainak
kiépítése épületfenntartás, termelési folyamat ellátása céljából · Gyakornoki
helyek
alkalmazkodóképesség növelése
75
létrehozása,
munkahelyi
Célcsoport bemutatása
Gazdaságilag aktív korú népesség, Az ipari parkokban működő vállalkozások, Az ipari parkokon kívül működő vállalkozások
A regisztrált álláskeresők számának szinte folyamatos emelkedése 2001 és 2009 között azt eredményezte, hogy a város napjainkra kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetbe került, 2013 szeptemberére a nyilvántartott álláskeresők száma még mindig jelentősen meghaladja a 2008-as szintet. A társadalmi feszültségek elkerülése érdekében szükségessé válik a város eddiginél fokozottabb beavatkozása a helyi gazdasági-foglalkoztatási viszonyokba. A magánvállalkozások az elmúlt programozási ciklus során is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a területen európai uniós források Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
felhasználásával és 2014-20 között is lehetőségük nyílik külső forrást igénybe venni a kapacitásbővítés, a K+I tevékenység erősítése, az energiahatékonyság növelése terén. Az
ipari
parkokban
tevékenykedő
cégek
projektszervezési
szempontból kedvező alaphelyzettel rendelkeznek a fejlesztések befogadásához, mivel az üzemeltető szervezeten keresztül komplex programok lebonyolítása is lehetővé válik körükben. Emellett területileg koncentrált elhelyezkedésük a városrendezés szemszögéből nézve kimondottan előnyös. A magánvállalkozások egyéni és több szereplő által véghezvitt projektjeit a város – megfelelő pályázati lehetőség esetén – az akcióterület ipari területeinek infrastrukturális feltárásával képes kiegészíteni, gazdaságélénkítő hatást kifejteni.
Megvalósítás tervezett kezdete
2015. 01. 01.
(év, hó, nap)
76
Megvalósítás tervezett befejezése
2020. 12. 31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
5 milliárd Ft
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
50%-os átlagos támogatási intenzitás mellett: 2,5 milliárd Ft
Az ELI ipari-innovációs akcióterületen működő vállalkozások előzetes felméréseink alapján a 2011-14 közötti időszakban 5,9 Projekt-előkészítés helyzete
milliárd forint összértékben hajtottak végre vállalkozásfejlesztési projekteket a DAOP, GOP, KEOP és TÁMOP forrásokból. Az ipari parkokban
működő
cégek
jövőbeli
projektekre
vonatkozó
adatnyújtása alapján hasonló volumenű beruházások lefolytatását valószínűsítjük.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
A DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése
Tevékenység gazdájának
DÉLÉP Ipari Park Kft.
megnevezése
A tevékenység
A vonalas létesítményekhez kötődő területek a DÉLÉP Ipari Park Kft.
helyszínének
tulajdonában vannak, a naperőmű telepítéséhez új terület vásárlása
tulajdoni viszonyai
szükséges.
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
77
A DÉLÉP Ipari Park átfogó infrastrukturális állapotának javítása, ezzel a jelenleg működő cégek termelési körülményeinek javítása, Tevékenység célja
technikai és szakmai szempontból vonzó befektetési környezet létrehozása - az ipari park betelepítettségének növelésére - valamint a dolgozók munkakörülményeinek javítása.
• A fejlesztések által indukált beruházások nagysága (millió Ft) Megvalósulást mérő indikátor
• Az ipari parkban létrejövő új munkahelyek száma (db) • Az ipari parkba betelepült vállalkozások száma (db)
78
A DÉLÉP Ipari Park jelenlegi működési környezetét a DÉLÉP működését megelőzően, valamint annak működésével párhuzamosan alakították ki. Ennek következtében a műszaki infrastruktúrahálózatok elemei elöregedtek, korszerűsítésre szorulnak, a mai gazdasági helyzetben tevékenykedő vállalatok számára az ipari park által nyújtott infrastrukturális szolgáltatások állapota jelenleg elfogadható, azonban a jövőbeli fejlődést előtérbe helyezve nem kielégítő, azok átfogó megújítása szükséges az elkövetkező programozási ciklusban. A korszerűsítésnek külön projektek keretében ki kell terjednie a belső közlekedési viszonyok javítására, a térvilágítás korszerűsítésére, valamint az ipari park vagyonbiztonságának növelésére. Az úthálózat felújítása jelenleg is zajlik, az öt szakaszra osztott beruházás I. üteme keretében az ipari park északi részén, az Alukonstrukt Kft. telephelyéig történik meg a járda kiépítése, az útburkolat felújítása és a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése. Az útfelújítási folyamat során további 2000 méter belterületi út ezzel megegyező műszaki tartalommal történő felújítása zajlana le – a külső források elérhetőségének tükrében előreláthatólag négy ütemben. Az ipari park külső megközelíthetőségének javítása érdekében tervbe A tevékenység szakmai leírása
van véve az ipari parkot átszelő iparvágány felújítása. A jelenleg használaton kívül álló vágányok sínjének és aljzatának állapota megfelelő, ugyanakkor a sínek rögzítései meggyengültek, javításra, cserére szorulnak. A javításokkal párhuzamosan a vágányok környezetének rendbetételére is sor kerülne. Az iparvágány felújítása megteremtené a lehetőséget a későbbiekben a vasúti úton érkező ömlesztett ipari alapanyagok átrakodó- és raktározó helyének kialakítására. Az ipartelep térvilágításának megoldása egyfelől felöleli az elöregedett lámpatestek energiatakarékos modellekre történő cseréjét, továbbá a hálózat hiányzó elemeinek pótlását, a térvilágítási hálózaton kívül fekvő területeken új 79 lámpatestek és tartóoszlopok kihelyezését. A világítási rendszer működtetésének gazdaságossá tételéhez kötődően kiépítésre kerülne egy olyan napelempark, naperőmű, amely
Célcsoport
Az ipari parkban működő vállalkozások, Az ipari parkba a jövőben
bemutatása
betelepülő vállalkozások, Az ipari parkban dolgozó munkavállalók
80
A DÉLÉP-nél az utóbbi években egyre súlyosbodó problémát jelent a belső közlekedési hálózat amortizációja: az ipari parkon belül az egykori házgyári termelést kiszolgálni hivatott úthálózat egyre kevésbé képes kielégíteni a jelenleg működő cégek elvárásait. A belterületi utak állapota leromlott, az eredeti burkolat a jelentős teherforgalom hatására sokhelyütt megsüllyedt, feldarabolódott, ennél fogva az esővíz felületi elvezetése sem lehetséges. Az úthálózat elrendezése, fizikai kialakítása sem követi a mai igényeket, az ipartelepen
áthaladó
nyergesvontatók
fordulása,
mozgása
a
keskenyebb, burkolatlan útszakaszokon nehézkes. A belső úthálózathoz kapcsolódóan csak elvétve, szakaszosan épült ki járda, aminek következtében a dolgozók és a telepre látogatók is az állandó teherforgalmat bonyolító utakat kénytelenek használni. A külső megközelíthetőséget nehezíti az ipari parkot átszelő vasúti iparvágány leromlott fizikai állapota. Az építőiparban tevékenykedő cégek nagy volumenű alapanyag-utánpótlása szempontjából előnyben Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
részesítendő a vasúti áruszállítás, ugyanakkor ennek a feltételei (megfelelő iparvágány, átrakodó eszközök, tárolókapacitás) jelenleg nem adottak a területen. Az iparvágány felújítása új cégeket vonzhatna be az azt szegélyező, üresen álló ingatlanokra, a működő cégek számára pedig új szolgáltatást nyújtana ezzel az ipari park. Az ipari parkban működő cégek vagyonbiztonsága nem kielégítő: a városperemi fekvés és a nagy kiterjedés miatt a bejáratoknál biztosított portaszolgálat megkerülhető, a terület körbekerítése nem 100%-osan biztosított. A zavartalan termelő tevékenység ellátásához nélkülözhetetlen a vagyon elleni bűncselekmények számának minimalizálása, azok megszüntetése, ami a teljes ipari park külső és részben belső kerítéshálózatának kiegészítésével oldható meg. Az ipari parkban a házgyári időszakban kiépített közvilágítási rendszer mára hiányossá vált, elemei részben megrongálódtak, a hálózat egészére nézve pedig korszerűtlenné lettek. A többműszakos 81 munkarendben dolgozó vállalatok zavartalan munkavégzése, valamint a közbiztonság növelése érdekében szükségessé vált a közvilágítási
Úthálózat felújítása:
2016.01.01.
Iparvágány felújítása:
2016.01.01.
Térvilágítás, naperőmű:
2018.01.01.
Vagyonbiztonság javítása:
2016.01.01.
Úthálózat felújítása:
2020.12.31.
Iparvágány felújítása:
2017.12.31.
Térvilágítás, naperőmű:
2019.12.31.
Vagyonbiztonság javítása:
2017.12.31.
Úthálózat felújítása:
500 millió Ft
Iparvágány felújítása:
50 millió Ft
költségvetés
Térvilágítás, naperőmű:
90 millió Ft
összege (Ft)
Vagyonbiztonság javítása:
20 millió Ft
Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap)
Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap)
Tervezett teljes
Összesen: Igényelt támogatás összege (Ft)
660 millió Ft
50%-os támogatási intenzitás esetén: 330 millió Ft
Az útfelújításra vonatkozó tervek rendelkezésre állnak, az I. ütem építése a DAOP 1.1.1 intézkedés keretében zajlik. Projekt-előkészítés
A vasúti iparvágány, a térvilágítás és a kerítésrendszer műszaki
helyzete
állapotának részletes felmérése és a felújításhoz szükséges tervek elkészítése hátravan.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
SZILK - raktárcsarnok III. ütemének megépítése
Tevékenység gazdájának
GlobalLog Kft.
megnevezése 82
A tevékenység helyszínének
A GlobalLog kft. tulajdonában álló területen történne a megvalósítás
tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
A projekttevékenység célja a rendelkezésre álló raktározási terület Tevékenység célja
megnövelése a szükséges kiszolgáló eszközök beszerzésével, ezáltal az
ipari
park
további
fejlődéséhez
szükséges
infrastruktúra
megteremtése.
Támogatás által indukált beruházások nagysága Megvalósulást mérő indikátor
Betelepülő vállalkozások által vállalt teremtett munkahelyek száma Az ipari park nettó beépítettségének növekedése
A használatban lévő két ütemben felépített 5200 m2-es raktárcsarnok tervezett 3. ütemének megvalósítása történne meg a projekt során. A A tevékenység
rendelkezésre álló raktárcsarnokok és az irodaépület közvetlen
szakmai leírása
szomszédságában jönne létre egy 2600 m2 kiterjedésű új épület, mellyel növekedne a SZILK raktározási kapacitása, továbbá új partnerek befogadására válna alkalmassá az ipari-logisztikai park.
Célcsoport
• Az ipari parkba betelepülő vállalkozások
bemutatása
• Helyi munkavállalók
83
A GlobalLog Kft. kapcsolatban áll olyan potenciális beruházó Tevékenység iránti
vállalatokkal, amelyek a bővítés esetén képesek lennének a létrejövő
igény bemutatása,
raktározási kapacitás hasznosítására.
indokoltsága
A projekt szükségességét támasztja alá továbbá a város korábbiakban részletezett foglalkoztatási helyzete.
Megvalósítás tervezett kezdete
2015.01.01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2016.12.31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
350 millió Ft
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
50%-os támogatási konstrukció esetén: 175 millió Ft
84
A GlobalLog Kft. 2009-10 folyamán már végrehajtott egy hasonló tematikájú beruházást, akkor a főépület melletti raktárcsarnok II. ütemének kivitelezése zajlott le. A GOP 3.2.1-es intézkedésén keresztül megvalósításra került a raktárcsarnok mellett az azt kiszolgáló
infrastruktúrák
eszközök,
felszerelések
kialakítása,
beszerzése,
kapcsolódó
illetve
logisztikai
végbementek
cég
Projekt-előkészítés
tevékenységét segítő infokommunikációs fejlesztések. Kiemelendő
helyzete
tehát, hogy a projektgazda már rendelkezik releváns megvalósítási tapasztalatokkal. A III. ütem megvalósítását előkészítő pályázati-tervezési anyag elkészült, rendelkezés áll benne a részletes projektköltségvetés, továbbá a szükséges tervdokumentáció is elkészült. A projektindítás következő lépcsőfoka a releváns GINOP pályázati kiírás megjelenése.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Komplex, hosszú távú fejlesztési koncepció és akcióprogram Tevékenység neve
kidolgozása
partnerségben
kiskereskedőkkel
Tevékenység gazdájának
KISOSZ
megnevezése A tevékenység helyszínének
Nem releváns
tulajdoni viszonyai
85
a
helyi
vállalkozásokkal,
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Nem releváns
A Korzó-Tisza akcióterületen található üzlethelyiségek egy jelentős hányada bérlőre vár, ami elsősorban a városi peremkerületekben, illetve részben a Belváros peremén elhelyezkedő kereskedelmi központok, plázák által támasztott versenynek köszönhető. Ilyen, a Belvárosból néhány perc sétával elérhető kereskedelmi központ az Tevékenység célja
Árpád téren a Nagyáruház, vagy a Tisza Lajos körúton található létesítmény (korábbi Centrum Áruház), a Gutenberg utcán keresztül rövid sétával érhető el az Árkád Szeged bevásárlóközpont is. A tevékenység elsődleges célja olyan hosszú távú koncepció kidolgozása, mely rendszer szinten és stratégiai időtávban kezeli a fent leírt helyzetet, építve a széles körű partnerségre és a szakmai szervezetek támogatására.
Megvalósulást mérő indikátor
Az elkészített szakmai koncepciók száma (db) A szakmai együttműködésbe bevont partner szervezetek száma (db)
A koncepció és akcióprogram részeként kidolgozásra kerül az üresen álló üzlethelyiségek hasznosítására vonatkozó szakmai javaslat. Ez egyrészt stratégiai időtávban ütemezi a helyiségek hasznosítását, A tevékenység szakmai leírása
másrészt megteremti a később megüresedő helyiségek gyors, pénzügyileg hatékony hasznosításának kereteit is. A dokumentum konkrét javaslatot fogalmaz meg a hasznosításban érintettek körére, a szakmai konzultációkba bevonandó szervezetekre vonatkozóan és megteremti a helyiségek hasznosításának szervezeti kereteit is.
86
A projekt elsődleges célcsoportját az üzlethelyiségek hasznosításában Célcsoport
érintett vállalkozók, valamint Szeged MJV önkormányzata jelentik.
bemutatása
Közvetett célcsoportként definiálható az üzlethelyiségekbe látogató vásárló közönség is.
A Belváros városrészben és így a Korzó-Tisza akcióterületen is gondot jelent ugyanakkor a használaton kívüli kereskedelmiTevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
szolgáltató helyiségek magas száma. A probléma kezelésére szükséges egy olyan hosszú távú stratégiai anyag kidolgozása, mely egyrészt vizsgálja az üresen álló helyiségek hasznosításának kérdését, másrészt javaslatot fogalmaz meg az ingatlan hasznosítási rendszer megújítására, és rendszer szintű működtetésére is.
Megvalósítás tervezett kezdete
2018. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2018. 12. 31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
10 000 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
10 000 000
Projekt-előkészítés
A projekt jelenleg ötlet szinten létezik, a részletes szakmai tartalom
helyzete
valamint a költségvetés kidolgozása a közeljövő feladata.
87
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
Tevékenység gazdájának megnevezése
Anna Fürdő fejlesztése
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Sport és Fürdők Kft.
A tevékenység helyszínének
A fejlesztés helyszínének tulajdonviszonyai rendezettek.
tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
Az Anna Fürdő Szeged legrégebbi, frekventált helyen elhelyezkedő fürdője. A létesítmény rendkívül népszerű nem csupán a szegediek, de a városba látogató turisták körében is. Vize gyógyhatású, ennek megfelelően Tevékenység célja
rehabilitációs-,
illetve
gyógykezelési
céllal
is
hasznosítható. A tevékenység rövid távú és elsődleges célja a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása a fürdőben elvégzett kezelés számok növeléséhez, melyre alapvetően lehetőséget biztosít a jogszabályi környezet. Hosszú távon cél továbbá a fürdő hosszú távú biztonságos vízbázisának biztosítása.
88
Megépített gyógyvizes medencék száma (db) Megvalósulást mérő indikátor
Megépített hideg rétegvizes kutak száma (db) A fürdőben elvégzett kezelés szám növekedése (%) A fürdőbe látogatók száma (fő) A fürdőbe látogatók számának növekedése (%)
89
A több mint 100 éves Anna Fürdő csodálatosan felújított műemléképületében kapott helyet a termál-, illetve a wellnessfürdő. A Két fürdő az épület két külön szárnyába tagolódik, szolgáltatásaik elkülönülnek, azért szolgáltatásaikat is igény szerint külön-külön, vagy – kombinált belépőjeggyel – egyben lehet igénybe venni. A két szárny körülölel egy belső udvart, ahol jó idő esetén lehet napozni vagy a büfé szolgáltatásait élvezni A megújult Anna Fürdő jobb szárnyában kapott helyet a termál részleg. Ez a szárny elsősorban a családok, baráti társaságok pihenését szolgálja. Gyógymedencéjében az Anna-kút elismert gyógyvize segít regenerálódni a megfelelő javallatok esetén, vagy egyszerűen csak kikapcsolódni.
A
gyógymedence
mellett
még
számos
élményelemekkel gazdagított medence, ill. gyermekmedence és úszómedence, továbbá szauna is a vendégek rendelkezésére áll. A fürdőben elismert egészségügyi szakemberek dolgoznak, így az Anna Fürdő fizio- és balneoterápiás részlegén 2 fő reumatológus és fizioterápiás szakorvos, 1 fő rehabilitációs szakorvos valamint A tevékenység
gyógytornászok,
gyógy
masszőrök,
balneo-
szakmai leírása
asszisztensek segítik betegeinket a gyógyulásban. Az igénybe vehető
és
fizioterápiás
kezelések között megtalálható az iszapkezelés, a súlyfürdő kezelés, a szénsavfürdő kezelés, az orvosi gyógy masszázs, a víz alatti sugármasszázs, a különböző gyógytorna kezelések, az elektroterápia, a kéz és lábörvény fürdő kezelés, a négyrekeszes váltósugaras kádkezelés. Az Anna Fürdő 2004. évben történt felújításakor a régi műemlék épületben valósultak meg azok a fürdős szolgáltatásfejlesztések, amelynek során a gyógyvizes ún. 01-es balneológiai kezelés típust a fürdőben gyógyulni vágyók igénybe tudják venni. A kapacitás bővítés érdekében ugyanakkor indokolt egy új 100-120 m2-es gyógyvizes télen-nyáron nyitott ülőmedence építése (Új ülő gyógymedence létesítése töltő-ürítő vezetékekkel), valamint új hideg rétegvizes kút (cca. 250 90 m talpmélységgel) létesítése- vízbázis biztosítása érdekében (Új hideg rétegvizes kút megfúrása: Kútfej és akna építése, csatlakozó termékvezeték ill. udvari gáztalanító
A projekt elsődleges célcsoportját a fürdőbe látogató vendégek jelentik. Közöttük jelentős számban találhatóak szegediek, de a turisták is nagy számban látogatják a város népszerű legrégebbi Célcsoport
fürdőjét. A fejlesztés eredményeként várhatóan elsősorban a
bemutatása
gyógykezeléseket igénybe vevők (idősek, reumatikus betegségekben szenvedők stb.) száma növekedhet. Ily módon a reumatikus betegségekben szenvedők, illetve az utó rehabilitációban részesülő betegek jelenthetik a fejlesztés elsődleges célcsoportját.
91
A fürdő felújításával egyidejűleg a fürdőépület mellé egy modern, háromszintes gyógyászai központ is épült, mely a mai igényeknek megfelelő fizioterápiás ellátást nyújt. Kialakításra került egy 12 ágyas betegszoba,
melyben
azokat
látnák
el,
akik
a
komplex
fürdőgyógyászati ellátásban vesznek részt. Az Anna fürdő hideg réteg vízzel való ellátása a belső udvarban biztonságosan megoldott volt 2013 tavaszáig. Ekkor az egyik kút erősen „homokolt” és azóta is részlegesen homokot termel, ami a víz kivét hatékonyságát nagymértékben csökkenti. A kút kamerás és Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
hidrológiai
vizsgálata
során
megállapítást
nyert,
hogy
az
kompresszorozásra szorul. Ennek elvégzése viszont a belső udvarba tehergépjárművel való bejutás geometriai korlátai miatt nem kivitelezhető jelenleg. Ezt követően is kétséges a kút vízadó képességének homokmentessé válása és valószínűsíthető hogy a későbbiekben szükségessé válhat az ismételt karbantartás. A belső udvari kutak meglehetősen elöregedettek. A gyógyvíz, mint vízbázis kapacitás a helyszínen rendelkezésre áll az újonnan építendő töltő- ürítő rendszerű medence üzemeltetéséhez. A medence kialakításánál a termál fürdőtérből történő kijutást egyszerűen lehet megoldani. Mivel a medence kivitelezése, csak a fürdő belső udvarában lehetséges, ezért nyitottra lenne tervezve.
Megvalósítás tervezett kezdete
2018. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2018. 12. 31.
(év, hó, nap)
92
Tervezett teljes költségvetés
67 300 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
67 300 000
A Korzó-Tisza akcióterületi projekt – amelyben az Anna Fürdő fejlesztése is szerepel – több, párhuzamosan is megvalósítható fejlesztési elemből áll. A fejlesztéshez előzetes költségbecslés és Projekt-előkészítés helyzete
rövid szakmai tartalom leírás rendelkezésre áll, ugyanakkor a műszaki tartalom véglegesítését követően előzetes forráskalkuláció szükséges. Hasonló módon a projekthez komplex hatásvizsgálat, a műszaki tervek
(engedélyes-
kivitelezési
tervek,
amennyiben
releváns
megvalósíthatósági tanulmány) elkészítése szükséges a közeljövőben.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖKpalotában
Tevékenység gazdájának
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
megnevezése A tevékenység helyszínének
Az érintett ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek.
tulajdoni viszonyai 93
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
A tevékenység elsődleges célkitűzése a szecessziós örökség Tevékenység célja
megerősítése, a korabeli polgári enteriőr megjelenítése is egységes struktúrában.
Megvalósulást
Felújított és berendezett helyiség alapterülete (m2)
mérő indikátor
Az attrakciót látogatók száma (fő)
94
A Reök-palota 1907-ben épült, a szegedi szecessziós építészet egyik
legjelentősebb
képviselője,
Magyar
Ede
építész
remekműveként. „Florális” szecessziós stílusa, az épület plasztikus megformázása a várost és környékét illetően is példa nélküli, kiérlelt, stílustiszta alkotás. Az egykori családi palotát a háború után városi bérházként használták egészen a 2006-2007-ben történt átfogó rekonstrukciójáig, melynek során alakították át képtárrá illetve összművészeti központtá. Benne kaptak helyet az épület üzemeltetését végző Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező NKft. Irodái is. A földszintjén egy kávézó-étterem és egy bankfiók nyílt, melyek jelenleg nem A tevékenység szakmai leírása
üzemelnek. A méltán híres épület helyreállított homlokzatai mellett fontos lenne, ha a látogatók átfogóbb képet kapnának a korabeli polgári enteriőr megjelenéséről is. Erre
a
legalkalmasabb
szalonbútorokkal,
egymásba
az
I.
emeleti
rakható
sarokszoba
kialakítású
korhű
székekkel,
függönyökkel, egyéb tárgyakkal történő berendezése lenne, oly módon, hogy a szoba – szalonként – továbbra is helyet adhasson különböző rendezvényeknek (felolvasóest, kisebb koncert, stb.). A bútorozás részeként vitrinek is készülnének, melyben bemutathatók lennének az egykoron az épületben alkotó neves fotográfus, Bäck Mancinak a képei is. E mellett a lépcsőház korabeli megjelenésének igazán teljessé és „otthonossá” tételét rézrudakkal leszorított szőnyegezés segítené.
A fejlesztés elsődleges célcsoportját az épületben megrendezett Célcsoport
kiállítások, kulturális rendezvények látogatói jelentik. Célcsoportként
bemutatása
definiálható továbbá az épület üzemeltetésében, működtetésében közreműködők köre.
95
A legutóbbi rekonstrukciót megelőző hányattatott időszakban az épület
belsőépítészeti
értékei,
berendezési
tárgyai
nagyrészt
elpusztultak, csak az alábbi értékek maradtak meg:
-
Az épület főlépcsőháza az eredeti megjelenésében mutatkozik ma is.
Teljes
összhangban van
az
épület
építészeti
formálásával. Fekete Pál díszkovács híres, növénymotívumos vaskorlátja díszíti, melynek helyreállítása megtörtént. -
A képtárrá alakításakor az I. emeleti sarokszobában a restaurátorok a falkutatás során megtalálták az egykori díszítő falfestés kisebb maradványait, mely alapján a helyiségben a teljes falfestést hitelesen helyre tudták állítani.
-
A II. emeleti sarokszoba 3 ajtajának eredeti, szürkés-zöldes „flóderezett” felületképzését szintén restaurátori eszközökkel
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
sikerült feltárni és bemutatni. -
Mindössze 2 db eredeti gipszrozetta volt csak fellelhető az egész épületben, melyek exponáltabb mennyezeti felületekre kerültek áthelyezésre.
Sajnos fotók, dokumentumok nem ismeretesek az épület egykori belső megjelenéséről. A képtárrá alakítás során a helyiségek nagy része a képtári használatnak megfelelően, funkcionális kialakítást kapott (világító álmennyezettel, homogén, semleges megjelenésű falfelületekkel). A földszinti beközlekedő térben, a főlépcsőházban, az I. emeleti sarokszobában és 2 irodában újratervezett szecessziós lámpatestek és csillárok kerültek beépítésre.
A méltán híres épület helyreállított homlokzatai mellett fontos lenne, ha a látogatók átfogóbb képet kapnának a korabeli polgári enteriőr megjelenéséről is.
96
Megvalósítás tervezett kezdete
2018. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2018. 12.31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
50 000 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
Projekt-előkészítés helyzete
50 000 000
A fentiekre 2008-ban Baloga Kornél belsőépítész készített előzetes terveket. A kiviteli tervek elkészítése is pályázati finanszírozással történne.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése
Tevékenység gazdájának
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
megnevezése
97
A jelenleg ismert 2014-2020-as támogatási struktúrában nem A tevékenység
egyértelmű, hogy a fejlesztés aktiválója (kedvezményezett) a
helyszínének
tulajdonos, vagy a működtető lehet. A projekt további előkészítését
tulajdoni viszonyai
jelentős mértékben befolyásolja, hogy a későbbiekben ez a kérdés hogyan oldható meg.
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
A múzeum elődje 1883-ban jött létre - ekkor még a Városi Könyvtár részeként. 1896-ban készült el az új, ma is használt neoklasszicista stílusú épület Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján. A múzeumi és könyvtári együttes intézményt Közművelődési Palotának nevezték, a 19. században Reizner János, Szeged város történetének Tevékenység célja
kiváló ismerője vezette. A múzeum számos magas színvonalú kiállításnak adott otthont a múltban (pl. Csontváry-kiállítás, Munkácsy-kiállítás). A fejlesztés célja a neoklasszicista épület új funkciókkal való ellátása, a múzeum, mint turisztikai attrakció megerősítése, ezáltal a látogatószám növelése.
Megvalósulást mérő indikátor
A fejlesztés által érintett épület alapterülete (m2) A bevezetett új funkciók/szolgáltatások száma (db) Az új szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)
98
Múzeum főépület alagsorának kiállítótérré és látványtárrá való átalakítása Jelenleg a múzeumban több állandó kiállítás látható, de számos – rendkívül népszerű – időszaki kiállításnak is (pl. A fáraók Egyiptoma című kiállítás) helyet ad a Móra Ferenc Múzeum. Az épület alagsorában – a megfelelő építési-átalakítási munkálatokat követően – tovább bővíthető a kiállító tér, illetve ún. látványtár kialakítására nyílik lehetőség. Kilátó kialakítása a kupolában A múzeum kupolája jelenleg kihasználatlan. Az épületrészből ugyanakkor kiváló kilátás nyílik a Tiszára, valamint a Belvárosra, így a kilátó
funkció
kialakítása közvetlenül
is
hozzájárulhat
a
látogatószám növeléséhez oly módon, hogy nem kizárólag a kiállításokra érkezők számára nyújt látványosságot. Fekete ház pincéjének infrastrukturális fejlesztése, kiállító- és konferenciaterem kialakítása A Fekete Ház Szeged belvárosában, a Somogyi és a Kelemen utca sarkán található. A Móra Ferenc Múzeum eme kiállítóhelye egyben otthont
ad
a
múzeum
Történeti
Osztályának,
valamint
az
A tevékenység
iparművészeti és az irodalomtörténeti gyűjteménynek is.
szakmai leírása
A XIX. században épült ház, mely nevét egykori, megfeketedett festéséről kapta, története során jelentős szerepet játszott Szeged politikai és irodalmi életében. A múzeum gondozásába 1980-ban került. Kiállításai 1985-ben nyíltak meg - a ház hosszasabb renoválása után. Jelenleg a Szeged társadalomtörténetét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg az épületben; de a Fekete Ház alkalmanként időszaki kiállításokkal is szolgálja közönségét - leginkább történeti, ipartörténeti, irodalomtörténeti témákban. Az épület hasznosítása hatékonyabbá tehető a pince átalakításával, felújításával ahol új kiállító- és konferenciaterem kialakítására kerülhet sor. A fejlesztés részeként eszközbeszerzésre is sor kerül. 99
Múzeum főépület tetőtér beépítése, új kiállítóterek és irodák létrehozása,
az
épület
energetikai
fejlesztése
megújuló
A fejlesztések egyrészt közvetlenül érintik a múzeumba látogatók Célcsoport
igen széles csoportját. Ma már nem csupán szegedi, de Szeged
bemutatása
környéki és az ország más területeiről érkező vendégek is látogatják a Móra Ferenc Múzeumot.
A múzeum kiállításai nem csupán szegedi látogatókat vonzanak, de a megyéből, sőt az ország más területeiről is érkeznek vendégek. A Tevékenység iránti
jelentős
számú
látogatót
vonzó
kiállítások
kapacitásbővítést
igény bemutatása,
igényelnek mind a kiállítótereket, mind pedig a kiszolgáló
indokoltsága
helyiségeket illetően. A fejlesztések részét kell, hogy képezze ennek megfelelően a látogatók igényeit szolgáló helyiségek bővítése, fejlesztése (büfé, mellékhelyiségek stb.).
Megvalósítás tervezett kezdete
2019. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2021. 12. 31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
550 000 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
550 000 000
A projekt javaslat előzetes költségbecsléssel rendelkezik. A tervek Projekt-előkészítés
elkészítésére
a
pályázati
helyzete
ismeretében, részletes állag felmérést és pénzügyi elemzés elkészültét követően kerülhet sor.
100
felhívás
műszaki
paramétereinek
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása
Tevékenység gazdájának
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
megnevezése A tevékenység helyszínének
Az érintett ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek.
tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
101
Szeged
meghatározó,
egyedi
arculattal
rendelkező
kulturális
intézménye a Kövér Béla Bábszínház. Az intézmény színes repertoárral szórakoztatja az ide látogató gyermekeket, az itt dolgozó szakemberek szakmailag is kimagasló minőségű munkája országon belül és az országhatárokon kívül is sikert arat. A színház saját bábkészítő műhellyel rendelkezik, a színházi nyílt napokra sok – a bábszínház működése, illetve a bábkészítés iránt érdeklődő – gyermek látogat el. Tevékenység célja Az épület infrastruktúrája ugyanakkor felújításra szorul, nem szolgálja ki megfelelően a megnövekedett igényeket, különösen a nézőtér műszaki színvonala (hangosítás, fénytechnika), továbbá a nézőtér üléssorai, burkolatai szorulnak cserére. A fejlesztés alapvető célja a létesítmény műszaki infrastruktúrájának fejlesztése, a nézőtér hang- és fénytechnikájának megújítása, a színpadi technika megújítása. .
Megvalósulást
Felújításban érintett ingatlan alapterülete (m2)
mérő indikátor
A szolgáltatást igénybe vevők számának növekedése (%)
102
Szegeden több évtizedes hagyományai vannak a bábszínházi munkának, előadásokat az 1940-es évek óta tartanak a városban. Viszontagságos éveket követően a "Kamara Bábszínház" 1954. október 16-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt. 1993-ban Szeged MJV Közgyűlése megalapította az önálló Szegedi Bábszínház intézményt. 2003-ban, az időközben kereteit kinövő Bábszínház, újabb helyiségekkel bővült. Sok éves áldatlan állapotot szűnt meg, hiszen végre kialakításra kerültek alapvető fontosságú helyiségek: öltözők, próbaterem, irodák stb. A tevékenység
A beruházás ugyanakkor immár több, mint egy évtizede zajlott le, így
szakmai leírása
bizonyos – a megnövekedett, illetve változó nézői igényekre reflektáló – fejlesztés, beruházás vált szükségessé. A fejlesztés eredményeként megújul és bővítésre kerül a nézőtér üléssora, megújul a nézőtér burkolata, továbbá új hang- és fénytechnikai eszközök beszerzésére kerül sor. A színpad technika felújítása ugyancsak részét képezi a beruházási programnak. Noha az épület bővítése, felújítása nem régen történt meg, bizonyos állag megóvó beavatkozások elvégzésére ugyancsak mindenképpen szükség van.
A Kövér Béla Bábszínház mind a szegedi, mind pedig az ország más részeiről ide érkező gyermekek számára színvonalas szórakoztatást ígér. A fejlesztés elsődleges célcsoportját tehát a bábszínházba Célcsoport
látogató gyerekek és szüleik jelentik.
bemutatása A projekt célcsoportját képezik a fejlesztendő technikákat napi szinten használó dolgozók is, akik a modern berendezésekkel még magasabb színvonalon tudják majd elvégezni munkájukat.
103
A folyamatosan magas színvonalú szakmai munka, a repertoár állandó továbbfejlesztése szükségessé teszi a szakmai infrastruktúra megújítását. Az épület alapfunkcióit el tudja látni, ugyanakkor a látogatószám növeléséhez, az épület hatékonyabb kihasználásához szükséges az előadásokat kiszolgáló infrastruktúra (eszközök, Tevékenység iránti
berendezések) fejlesztése, továbbá a nézőtér állapotának, állagának
igény bemutatása,
javítása.
indokoltsága Az épület felújítására bő egy évtizede került sor, ugyanakkor állagmegóvó beavatkozások elvégzése szintén indokolt a projekt keretében. Mindez burkolat, belső nyílászáró cserét, amennyiben szükséges
elektromos
vezetékek
helyiségekben.
Megvalósítás tervezett kezdete
2017. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2017. 12. 31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
100 000 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
100 000 000
104
cseréjét
jelenti
az
érintett
A fejlesztés tervdokumentációval és előzetes költségbecsléssel rendelkezik. A források rendelkezésre állása, valamint az esetleges Projekt-előkészítés
pályázati felhívás pontos műszaki követelményeinek megfelelően
helyzete
azonban a tervek és a pénzügyi számítások felülvizsgálata válhat szükségessé. Ugyanígy a projekt tervezett megvalósítási ütemezése is újra tervezés tárgyát képezheti.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
Tourinform Iroda fejlesztése
Tevékenység gazdájának
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
megnevezése
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
A helyszín tulajdonviszonyai a fejlesztés helyszínéül szolgáló ingatlan elhelyezkedésének függvényében változhatnak. Adott esetben a tulajdonviszonyok rendezése válhat szükségessé az előkészítési tevékenységek keretében.
ERFA
105
Szeged természetes adottságainak, a városban megrendezésre kerülő színvonalas kulturális-gasztronómiai rendezvényeknek köszönhetően az ország egyik kiemelt turisztikai desztinációja. Noha
ma
már
szolgáltatásokkal
az és
utazási
célpontokkal,
attrakciókkal
az
kapcsolatos
ott
elérhető
információ
az
interneten elérhető, alapvető igény egy megyei jogú városhoz méltó módon
kialakított,
reprezentatív
turisztikai
információs
iroda
kialakítása, a város valamelyik jól megközelíthető, központi Tevékenység célja
helyszínén. A jelenleg a Dugonics téren működő iroda méretei miatt kapacitás már kevéssé alkalmas feladatai ellátására. Az iroda – az eddigi széles tevékenységi körét megtartva – a jövőben nem csupán információszolgáltatással,
de
városmarketing
tevékenységgel,
kiadványok készítésével is foglalkozik. A projekt alapvető célja tehát egy megfelelő adottságokkal rendelkező többfunkciós turisztikai információs iroda kialakítása, a megfelelő infrastrukturális
feltételek
(eszközök,
berendezések
stb.)
biztosításával.
Fejlesztésben érintett épület alapterülete (m2) Megvalósulást
A fejlesztett ingatlanban elérhető szolgáltatásokat igénybe vevők
mérő indikátor
száma (fő) Az elérhető új szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)
106
Szeged központjában található, kb. 100 nm-es ingatlan többfunkciós kialakítása. Lehetséges elhelyezkedése Dugonics tér, Kárász utca, Klauzál tér vagy Széchenyi tér. Utcára néző kirakattal, bejárattal. Funkciója: turisztikai információs iroda és jegyértékesítő hely, marketing iroda. Szükséges helyiségek száma: 1 db kb. 40 nm-es ügyfélváró, 1 db raktár kb. 20 nm, 1 db tárgyaló kb. 20 nm, 1 A tevékenység
irodahelyiség kb. 15 nm, 1 db szociális helyiség kb. 10 nm. Az iroda
szakmai leírása
ellátná Szeged és térsége turisztikai információ szolgáltatási és turisztikai marketing feladatait. Mindezek mellett az iroda széles szolgáltatási portfoliót alakíthat ki, és városmarketing tevékenységgel, kiadványok készítésével is foglalkozik. A projekt keretében alapvetően meglévő épület felújítása, bővítése jöhet szóba, így a tervdokumentáció is ennek megfelelően készülhet el.
Szeged turisztikai szempontból egyre keresettebb, egyre népszerűbb desztináció. A városba látogatók egyre hosszabb időt töltenek itt, hiszen a kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi Célcsoport bemutatása
fejlesztése az utóbbi években ezt a szegmenst is megerősítette. A városba érkezők tájékoztatása az aktuális kulturális-, gasztronómiai eseményekről kiemelt feladat, de adott esetben a helyi lakosság tájékoztatása is megtörténik a turisztikai információs irodában. A fejlesztés elsődleges célcsoportját tehát a Szegedre látogató hazai és külföldi turisták, de adott esetben a helyi lakosság is jelentheti.
107
A városba látogató turisták számára kulcsfontosságú, hogy jól megközelíthető, a célcsoport igényeit magas színvonalon kiszolgálni képes
információs
infrastruktúra
álljon
rendelkezésre.
Ennek
megfelelően a jelenleg a Dugonics téren található, kis alapterületű Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
iroda helyett egy ugyancsak jól megközelíthető, ám kedvezőbb adottságokkal bíró épületben szükséges a jövőben fogadni a városba látogató, helyi- vagy éppen térségi rendezvények, események iránt érdeklődő vendégeket. Az iroda – összhangban jelenlegi szolgáltatási portfoliójával – városmarketing tevékenységet is folytat így az új infrastruktúrának a helyi, szegedi lakosság számára is elérhető szolgáltatásokat kell biztosítania a jövőben.
Megvalósítás tervezett kezdete
2018. 01. 01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2018. 12. 31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
265 000 000
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
265 000 000
108
A projekt jelenleg projektötlet fázisban van, vagyis előzetes költségvetés, esetlegesen megtérülési számítás sem áll rendelkezésre, Projekt-előkészítés helyzete
továbbá az engedélyes-, majd kiviteli szintű tervdokumentáció kidolgozása is várat még magára. Az előkészítés során kiemelt feladat a megfelelő ingatlan kiválasztása, és ezt követően – amennyiben releváns – a tulajdonviszonyok rendezése.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
Tevékenység neve
Tevékenység gazdájának megnevezése
Dóm téri zenekari árok fejlesztés
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft.
A tevékenység helyszínének
A fejlesztéssel érintett terület önkormányzati tulajdonban van.
tulajdoni viszonyai
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
109
A Szegedi Szabadtéri Játékok ma is az ország egyik legjelentősebb fesztiválja, a városnak pedig kiemelkedő idegenforgalmi vonzereje. A hazai szabadtéri színházak között a legnagyobb befogadó képességű, Tevékenység célja
a Dóm téri helyszín pedig különleges atmoszférát, kitűnő akusztikát kölcsönöz a Játékok számára. Cél, hogy nemzetközi viszonylatban is versenyképes attrakció legyen, ehhez pedig infrastruktúráját folyamatosan korszerűsíteni szükséges.
A beavatkozási területen helyreállított nyitott terek (m2) Megvalósulást mérő indikátor
A beavakozási területen foglalkoztatottak száma a közszféra adatai nélkül (fő) Lakossági elégedettség mértékének növekedése (%)
110
A Dóm 2014-ben megkezdődött rekonstrukciója és látogatóbarát fejlesztése kapcsán a főhomlokzatára szervezett színház megmozdítására volt szükség. Az épített színpad és az alatta kialakított öltözők elbontásra kerültek. (Ez a beavatkozás jó szolgálatot tett a középkori eredetű Dömötör torony és a benne található Aba-Novák freskó állagmegóvásának.) Új mobil színpad került beszerzésre, amelyet a Dómmal szembeni térfal előtt állítottak fel. A színész öltözőket is mobil konténerekben pótolták. A tervezett beavatkozások: •
A nézőtér megfordításával azonban nem oldódott meg a
A tevékenység
zenekari árok kérdése, amelyet új helyén a térszín alatt,
szakmai leírása
süllyesztve kell kialakítani, mint volt a régi helyén is. Szemerkélő eső ellen a hangszerek megóvása érdekében fedett árok kialakítása kívánatos. •
Ugyancsak nem megoldott a nézőtéri WC-k kérdése, amely jelenleg nagyon méltatlan módon, a nézőtér mögötti konténerekben van biztosítva.
•
A fentieken kívül a nézőtér szükség szerinti felújítására, a színpadtechnika folyamatos korszerűsítésére, a közönség komfortosabb kiszolgálására is nagyobb összeget kell fordítani.
• A fejlesztési program elsődleges célcsoportja a szabadtéri színház közönsége, amely a helyi lakosokból, az idelátogató vendégekből tevődik össze. Célcsoport bemutatása
• A célcsoportot alkotják még a szabadtéri színház kiszolgáló személyzete, a fellépők. • Másodlagos célcsoport a vendégek számára szolgáltatásokat nyújtó vállalkozók • és végső soron a város lakossága.
111
Szeged a Dél-Alföldi régió központja, az ország negyedik legnépesebb városa. Mint ilyen, kulturális téren is kiemelkedő Tevékenység iránti
szolgáltatásokat kell nyújtania a lakosság számára. A Dóm téren
igény bemutatása,
1931-ben tartották az első szabadtéri előadást, a Játékok több mint 80
indokoltsága
éves nagy múltra tekint vissza. Felemelő kötelessége a városnak ezt az adottságát a lehető legmagasabb színvonalon használni.
Megvalósítás tervezett kezdete
2018.01.01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2019.04.30.
(év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés
101 600 000 Ft (zenekari árok)
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
101 600 000 Ft
A fejlesztéshez előzetes forráskalkulációk, költségbecslések állnak rendelkezésre. A szükséges műszaki tervek elkészítése a közeljövő Projekt-előkészítés helyzete
feladata. Alapul vehető a Tér és Forma Kft. által 2006-ban készített tanulmányterv és elvi engedélyezési terv a tér szint alatti beépítéséről, amely figyelembe vette a román kori templom helyének meghatározására irányuló régészeti feltárás eredményét.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Igen
(igen/nem)
112
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése
Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. A terület Szeged MJV Önkormányzatának a tulajdona, kezelője a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. ERFA
Megvalósulást mérő indikátor A tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete (év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap) Tervezett teljes költségvetés összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft)
Dél-amerikai trópusi ház (papagájok), Ázsia-ház orángutánokkal és maláj medvékkel, orszarvú és ecsetfülű disznó bemutató, játszótér ide látogató családok, iskolai, óvodai csoportok, stb.
2017.01.01.
2020.12.31.
580 millió Ft 580 millió Ft
Projekt-előkészítés helyzete
113
A beavatkozás rendelkezik adatlappal (igen/nem)
Nem
Tevékenység neve
Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése
Tevékenység gazdájának
Szeged MJV Önkormányzata
megnevezése A tevékenység helyszínének
A terület Szeged MJV Önkormányzatának a tulajdona
tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA
A repülőtér-fejlesztés célja egy regionális szerepkörű, nyilvános, Tevékenység célja
nemzetközi kereskedelmi repülőtér kialakítása, amely képes a régió légiközlekedési igényeinek kielégítésére.
• A fogadott repülőgépek számának növekedése (db) Megvalósulást mérő indikátor
• A repülőtéren átmenő teherforgalmi árumennyiség növekedése (t) • A repülőtér személyforgalmának növekedése (fő)
114
A Szegedi Repülőtér az ország egyik jelentős kisgépes forgalmú repülőtere. Az infrastruktúrát oktatás, mezőgazdaság, sport- és vitorlázási repülés, üzleti célú és hobbirepülés céljára egyaránt igénybe veszik. Már a 2006-os fejlesztést megelőző füves futópályát is igénybe vették nemzetközi charter járatok a nyári időszakban. Az új, burkolt pályarendszer kialakítása nyomán a forgalom jelentősen emelkedett. A határon túli repülőterekkel a kapcsolat igen jó, azonban Temesvárnak Szeged csak csekély mértékben lehet vetélytársa. A szegediek és a vonzáskörzetben lakók (ideértve akár a szabadkaiakat is) számára Temesvárt nehéz megközelíteni.
A tevékenység
A jövőben forgalmi tapasztalatok alapján igény szerint 2500 x 50 m
szakmai leírása
futópálya bővítésre van lehetőség és újabb rétegek ráépítésével a teherbírását is növelni lehet. A meghosszabbításnál azonban konfliktust jelent az 55. sz. Bajára vezető főút közelsége. Egyidejűleg fejlesztendő a kiszolgáló infrastruktúra (üzemanyagtöltő állomás, tűzoltó állomás, fénytechnikai rendszer, műszeres navigációs rendszer telepítése, hangár, stb.) Az utasforgalmi épület fejlesztése lehetővé tenné, hogy ráhordó repülőtér legyen Bécs felé (Budapest autópályán időben túl közel van, nem lenne versenyképes). Így ugyanis már itt el lehetne végezni a megfelelő biztonsági ellenőrzéseket, nem kellene átszálláskor újból ellenőrizni az utasokat és csomagokat.
Célcsoport
• A repülőtér vonzáskörzetében működő gazdasági szervezetek
bemutatása
• A repülőtér vonzáskörzetében élő lakosság
115
A megfelelő színvonalú légiközlekedési kapcsolat biztosítása a régió Tevékenység iránti
társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű,
igény bemutatása,
hiszen
indokoltsága
adottságokkal rendelkezik.
a
repülőtér
térsége
jó
gazdasági
és
idegenforgalmi
Megvalósítás tervezett kezdete
2018.01.01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése
2021.12.31.
(év, hó, nap) Tervezett teljes
0,5 Mrd. Ft csak utasforgalmi épület létesítése (további 20-25 Mrd. Ft
költségvetés
ICAO 4D kat. 2500x45 m futópálya és kapcsolódó infrastruktúra
összege (Ft)
bővítés)
Igényelt támogatás összege (Ft) Projekt-előkészítés helyzete
0,5 Mrd. Ft csak utasforgalmi épület létesítése (további 20-25 Mrd. Ft ICAO 4D kat. 2500x45 m futópálya és kapcsolódó infrastruktúra bővítés) A projektre vonatkozó tervek nem állnak rendelkezésre.
A beavatkozás rendelkezik adatlappal
Nem
(igen/nem)
Tevékenység neve
Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja
Tevékenység gazdájának
Szent-Györgyi Albert Agóra
megnevezése
116
A tevékenység helyszínének
A megvalósítási helyszín Szeged MJV Önkormányzatának a tulajdona
tulajdoni viszonyai ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
ERFA, ESZA
Az Agóra városon belüli és idegenforgalmi látogatottságának Tevékenység célja
növelése; A műszaki és természettudományok népszerűsítése, a műszaki és természettudományos ismeretek bővítése
Megvalósulást mérő indikátor
Az Agóra éves látogatószámának növekedése (%)
117
A beavatkozás a Szent-Györgyi Albert Agóra teljes tevékenységi körét érintené: a hazai szinten egyedinek mondható közművelődési intézményt 2011-12-ben európai uniós forrás segítésével hozta létre a város. A létrehozott közösségi és tudományos tér azóta sikeresen benépesítésre
került,
a
Százszorszép
Gyermekház
mellett,
informatikatörténeti kiállítás, különféle interaktív foglalkoztató terek és látványlaboratórium található. A tartalomfejlesztési beavatkozás a turisztikailag hasznosítható tevékenységek körében történne meg, amely természetesen kihatással lenne az intézmény egészének működésére. A fejlesztés érintené a Szegedi Tudományegyetem tudományos aktivitásának bemutatására létrehozott Informatóriumot, ami egy kétszintes, 400 négyzetméter összterű, szuperintegrált fizikai tér, ahol a megjelenítő és feldolgozó eszközök, háttér-rendszerek, adatbázisok, valamint az ezekre épülő információs szolgáltatások és az ezek igénybevételéhez
szükséges
asszisztencia,
illetve
vizualizációs
kapacitás egyszerre érhetők el. A rendelkezésre álló tér hatékony disszeminációs célú kihasználása érdekében az alábbi rendezvények megtartására nyílna lehetőség a projekt keretében, évente visszatérő módon: -
Coder Dojo
A tevékenység
-
Rendhagyó fizikaórák
szakmai leírása
-
Exweb rendezvények
-
Biomimetika program
-
Infografika készítés – klub és előadások
-
Telemedicina projekt – intelligens alkalmazásainak folyamatos bemutatás meetup-ok formájában és az intelligens otthonban egy demonstrációs tér létre hozása.
-
Tudásszerzést támogató interaktív tanyagok és eszközök bemutatása,
-
Űrkadét program
-
Magyar Műszaki Értelmiség Napja – tudományos bemutatók, előadások
-
Kutatók
118 – éjszakája
foglalkozások.
kísérletek,
előadások,
gyakorlati
• Szeged és vonzáskörzetének általános és középiskolásai Célcsoport bemutatása
• A Szent-Györgyi Albert Agóra általános és középiskolás látogatói • A városba érkező turisták
A kedvező működési, működtetési tapasztalatokból kiindulva a kulturális intézmény további fejlesztésére mutatkozik városi igény, a turisztikai Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
szempontból is
hasznosítható
kulturális-tudományos
tevékenységei körében. Az Informatika Történeti Kiállítás jelenleg csoportos látogatók befogadására alkalmas, vezetett tárlatvezetés mellett tekinthető meg. A megnövekedő egyéni látogatókra felkészülve szükséges kialakítani az egyéni bejárás és szükséges információ rendelkezésre állásának feltételét mind magyar, mind idegen nyelven.
Megvalósítás tervezett kezdete
2017.01.01.
(év, hó, nap) Megvalósítás tervezett befejezése (év, hó, nap)
2019.12.31.
Tervezett teljes költségvetés
350 millió Ft
összege (Ft) Igényelt támogatás összege (Ft) Projekt-előkészítés helyzete
350 millió Ft
A projektre vonatkozó részletes tervek nem állnak rendelkezésre.
119
A beavatkozás rendelkezik
Nem
adatlappal (igen/nem)
A gazdaságfejlesztési ITB programcsomagban további kettő, az akcióterülethez nem kötődő, TOP-forrásból megvalósítani kívánt projektet szeretnénk nevesíteni, mely a 20142020-as uniós programozási időszak városi fejlesztései között helyet kapna, ugyanakkor tervezettségük még meglehetősen korai szakaszban van. Móraváros kiemelkedő turisztikai attrakciója az 1989 óta működő Szegedi Vadaspark, mely mára – az utóbbi években végrehajtott folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően – az ország egyik meghatározó állatkertjévé vált. A Vadasparkban az elmúlt években számos fejlesztést hajtottak végre és az állatállomány is folyamatosan bővült. Ezzel együtt a területre vonatkozó komplex fejlesztési terv elkészítése indokoltnak tűnik. Az állatkert infrastrukturális fejlesztése, az itt elérhető szolgáltatások minőségének javítása ugyancsak célkitűzés a következő években. Ezekre a feladatokra 580 millió forintot tervez a város, amennyiben a TOP-forráskeret ezt lehetővé teszi, a konkrét szakmai tartalom a pontos forrás-felhasználási feltételek ismeretében lesz kidolgozható. A másik projekt a Régi zsinagógát érintené. A műemléki jelentőségű belvárosi területen fekvő, védelem alatt álló épület fenntartható funkciókkal kerülne megtöltésre. Vallási szerepe már nincs az épületnek, jelenleg alternatív színházi előadásoknak ad otthont. Az állagmegóvás, költséghatékony hasznosítás érdekében olyan turisztikai jellegű fejlesztést lehetne végrehajtani az épületen, amely a fizikai rekonstrukció mellett lehetővé tenné a kialakult kulturális funkciójának a megtartását is. A Régi zsinagóga turisztikai funkcióbővítő felújítása
az
előzetes
becslések
alapján
120
300
millió
forintba
kerülne.
5.2.
A programcsomag ütemezése
5.2.1. Az Integrált Területi Beruházási Programcsomag keretében megvalósítani tervezett fejlesztések indikatív ütemezése A táblázatban feltüntetett összegek millió forintban megadva szerepelnek.
Településfejlesztési akció neve
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, integrált projekt, tematikus pontszerű, hálózati fejlesztés eleme)
2017
2018
tematikus pontszerű projekt
175
175
tematikus pontszerű projekt
100
ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai központtá fejlesztése A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában
kulcsprojekt
2014
2015
36998
2016
2020
2021
150
150
250
31000
tematikus pontszerű projekt tematikus pontszerű projekt
150
tematikus pontszerű projekt
50
121
2019
150
Településfejlesztési akció neve
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, integrált projekt, tematikus pontszerű, hálózati fejlesztés eleme)
2014
2015
2016
2017
2018
2019
800
1400
1400
1000
400
6,35
60,96
2020
2021
Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park
tematikus pontszerű projekt
területén Anna Fürdő fejlesztése
tematikus pontszerű projekt
BIOPOLISZ Park kialakítása
tematikus pontszerű projekt
346,5
189
1099
1099
766,5
tematikus pontszerű projekt
78,49
68,59
186,74
215,84
110,34
6375
7650
DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése Dóm téri zenekari árok fejlesztés
tematikus pontszerű projekt
101,6
tematikus pontszerű projekt
10
tematikus pontszerű projekt
3825
Komplex, hosszútávú fejlesztési koncepció és akcióprogram kidolgozása partnerségben a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése
tematikus pontszerű projekt
290
122
290
7650
Településfejlesztési akció neve
SZILK-raktárcsarnok III. ütemének
Településfejlesztési akció típusa (Kulcsprojekt, integrált projekt, tematikus pontszerű, hálózati fejlesztés eleme)
2014
2015
2016
175
175
2017
2018
2019
felépítése
tematikus pontszerű projekt
Tourinform Iroda fejlesztései
hálózati fejlesztés
265
Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
tematikus pontszerű projekt
247,5
847,5
405
Vállalkozásfejlesztési projektek
hálózati fejlesztés
800
1500
1500
300
123
700
2020
200
2021
6. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A KULCSPROJEKT ÉS AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN
Partnerségi tervezés Az ITS, az ITB/ITP és a projekt eltérő jellegű partnerségi tervezési lehetőségeket hordoz: •
a ITS tervezése lehetővé tette különféle partnerek bevonását, ami a partnerségi
tervezés lefektetett és jóváhagyott elveinek és lépéseinek megfelelően zajlott •
a partnerségi tervezés elvárt az ITB/ITP esetében is, viszont annak operatív és
soktényezős jellege miatt erre korlátozottabb a lehetőség (mindenképpen szükséges egyes projektek – nem alapszolgáltatások – esetében az igényfelmérés minél szélesebb véleményezői kör bevonását lehetővé tevő módszereinek alkalmazása) Esetünkben a projektcsomag projektjeinek nevesítését széleskörű igényfelmérés és véleményezés előzte meg, amelybe bevontuk az önkormányzat szakirodáit, az önkormányzati intézményeket és társaságokat, az intézkedési csoportot. •
az ITS projektjei már újra teret engednek az érintettek szorosabb bevonására,
amennyiben
a
konkrét
műszaki
tervek
széleskörű
nyilvánosságot
nyernek
és
véleményezhetőek – ez a fázis már a projektek konkrét részleteit érinti Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség kérdésköre kiemelt helyet kap a megyei jogú városok ITS-ének megújításában, hiszen az Anti-szegregációs program és annak kapcsolódó területi alapú és horizontális beavatkozásai továbbra is jelentős hatással vannak a stratégiák átfogó céljaira. Az ITB-ben megjelenő projektek részletes kidolgozásánál is figyelembe kell venni az esélyegyenlőség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítását (egyaránt vonatkoztatva mindezt a szociálisan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és egyéb speciális igényűek csoportjaira). Az akadálymentesítés (mint általános építési elv és követendő szabály) elvárásainak minden infrastruktúrafejlesztést tartalmazó beavatkozás megfeleljen.
124
Klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás A globális klímaváltozás lépéskényszerbe hozza a helyi szintű döntéshozókat, hiszen növekvő számú bizonyíték és tapasztalat halmozódott fel a jelenség negatív hatásaira vonatkozóan globális és helyi szinten is. A klímaváltozást kiváltó emberi tevékenység szemléletváltást és eltérő/alternatív technológiák alkalmazását indokolja. Cél a CO2kibocsátás csökkentése, a korábbinál hatékonyabb technológiák és alternatív energiaforrások használatával, ezen túlmenően is közösségi szinten meghatározott célkitűzés az alacsony CO2kibocsátású gazdaságra való áttérés. Ezek alkalmazása a klímahatások csökkentését segítik elő hosszabb távon, emellett rövidebb távon fontos az alkalmazkodás (adaptáció) is, ami szintén az fejlesztések műszaki kivitelezésében és a zöldfelületek területi növelésében és minőségi fejlesztésében érvényesülhet a leginkább. A klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében a gazdasági szereplőknek is lehetősége nyílik a fejlesztésekbe beépíteni a környezeti szempontokat (termelés és épületfenntartás energetikai korszerűsítése, megújuló energiafelhasználás növelése). Bűnmegelőzés A települési közterületeken egyre fokozódó problémákat jelent a bűnözés és vandalizmus. A bűnmegelőzés továbbra is kiemelt horizontális feladat a támogatott projektek esetén különösen a közintézmények környezetében és általában a közterületeken. A zárt rendszerű kamerahálózatok kiépítése sok városban megtörtént elsősorban a kiemelten sérülékeny és veszélyeztetett területeken. A gazdasági szervezetek, nagy kiterjedésű ipari területek vagyonbiztonságának megteremtése szintén fontos, a termelés, értékteremtés zavartalansága szempontjából, ezért a megvalósítandó projektek esetén figyelmet kell fordítani a megfelelő mértékű védelmet szolgáló infrastruktúrák kialakítására. Családbarát fejlesztések A megyei jogú városok és a megyék fejlesztési programjainak elsődleges célja között szerepel
a
népességcsökkenés
és
a
társadalom
elöregedésének
megállítása.
A
munkahelyteremtéshez kapcsolódó, gyermekvállalást megkönnyítő intézkedések a családbarát szemlélet megvalósulását szolgálják. A munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési projekteknél ezért a tervezés fázisában érdemes beépíteni azokat az elképzeléseket, amelyek megkönnyítik a kisgyermekes munkavállalók alkalmazását. A családbarát szemlélet kiterjedt értelmezésében javasolt figyelembe venni az időskorúak életminőségének és aktívan tartásának célját is, ami 125
családi, helyi közösségi és össztársadalmi szinten is kívánatos.
Fenntarthatóság Az projektcsomagok tervezésekor elengedhetetlen szempont a fenntarthatóság elveinek érvényesítése mind a megvalósítás, mind pedig a működtetés időszakára vonatkozóan a TOPban ezzel kapcsolatban rögzített elvek, szempontok szerint. Mindkettő sorsa a tervezési fázisban dől el, tehát a TOP-ból finanszírozott fejlesztések fenntarthatósági szempontú átgondolása a tervezési fázis feladata. Fontos, hogy érzékelhető legyen a szándék a három fő fenntarthatósági szempont érvényesítésére. A háttérdokumentumban az önkormányzat számba veszi azokat a konkrét fejlesztési elemeket és általános intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez, amelyek a következők: Pénzügyi fenntarthatóság Általános érdek, hogy a TOP finanszírozással létrejövő infrastruktúrák segítségével a város ne fenntarthatatlan létesítményekkel gazdagodjon, hanem olyan fejlesztésekkel, amely hozzájárulnak a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A turisztikai fejlesztések oldaláról ez azt jelenti, hogy az egyes attrakciók kialakítását, fejlesztését megelőzően vizsgálni kell a gazdasági szempontokra kiterjedő megvalósíthatóságukat, a hosszú távú fenntartás pénzügyi feltételeit, a kereslet-kínálati viszonyokat – akár több forgatókönyv alapján. A tisztán gazdaságfejlesztési projektek esetében ajánlott az előkészítés időszakában részletes költséghaszon elemzés segítségével feltárni a prognosztizálható bevételeket, kiadásokat. Szintén a tervezés során érdemes a környezetileg és pénzügyileg fenntartható technológiák alkalmazásának mérlegelése.
Környezeti fenntarthatóság A projektek és együttesen a projektcsomag létrehozása nem eredményezhet olyan környezeti
terhelést,
ami
a
városfejlesztés
egyéb
potenciáljait
veszélyezteti.
A
beruházásoknak tekintettel kell lennie a kommunális infrastruktúra fejlesztés technológiai hátterére, a hálózatfejlesztés szabályaira. Törekedni kell a kibocsátási (szennyezési) oldalon: •
a szennyezőanyagok kibocsátónkénti relatív csökkentésére,
• a
visszaforgatás/újrahasznosítás
egyedi,
figyelembevételére 126
illetve
rendszerszerű
lehetőségeinek
Az energiafogyasztási oldalon: •
az energiafelhasználás racionalizálására energiatakarékos technológiák alkalmazásával
•
alternatív energiaforrások használatára
Mindezek és sok egyéb más technológiai megoldások alkalmazása mellett is lényeges a lakosság folyamatos felkészítése, a figyelemfelhívás és a szemléletformálás. A hagyományos gazdasági ágazatok szereplőit érintő beruházások részéről kiemelt figyelmet kell, hogy élvezzenek a környezeti szempontok, mivel a gazdasági tevékenységeknél a környezeti terhelés hatványozottan jelentkezik és az energiafelhasználás is komoly környezeti és pénzügyi tényező. Általában elmondható, hogy környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése szinte 100%-ban hozzájárul a pénzügyi fenntarthatóság elvének és céljának megvalósításához még akkor is, ha rövidtávon a kiadási oldalon nagyobb megterhelést jelent.
Társadalmi fenntarthatóság Bármilyen fejlesztés társadalmi fenntarthatósága egy kényes egyensúly eredménye. Ha a helyi társadalom munkalehetőségei messze alulmúlják a társadalmi igényeket, a lakosoknak sem lehetősége sem igénye nem lesz az egyéb, támogatásból megvalósuló szolgáltatások igénybevételére. Akkor sincs egyensúly, ha a helyi társadalom fizetőképes és igényes, viszont az igénybe vehető szolgáltatások színvonala és kínálata elmarad a helyi társadalom elvárásaitól. A fejlesztések mindkét esetben társadalmilag fenntarthatatlanok lesznek, ami nagyban veszélyezteti a pénzügyi fenntarthatóságot is. A programcsomag megalkotásánál törekedtünk arra, hogy szektoriálisan minél szélesebb körben érzékelhetőek legyenek a beavatkozások, ezzel is kondicionálva a különböző ágazatokban dolgozók által képzett keresleti oldalt (munkahelyteremtés, fizetőképes helyi munkavállalók) a más fejlesztéseken keresztül megjelenő szolgáltatások igénybevételére (pl. turisztikai fejlesztések).
127
7. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG ELŐZETES PÉNZÜGYI TERVE
A fejezetben összefoglalásra kerül a tervezett fejlesztések előzetes forrás térképe, valamint a fejlesztések ütemezése éves bontásban. Az egyes projekteket – összhangban a rendelkezésre álló módszertan tipológiájával – kategorizáljuk, továbbá meghatározzuk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján mely operatív programokból támogathatóak. A támogathatóság attól is függ, hogy a források mennyire állnak korlátosan rendelkezésre, vagy sem. Az egyes projektekről szóló, az ITB-csomag részét képező összefoglaló táblázatok és adatlapok szakmai adattartalma, ütemezése a projektek előkészítettségi állapotának változásával idővel változhatnak, illetőleg a feltüntetett forrásigény minden esetben indikatívnak minősül. A következőkben áttekintést nyújtunk a Széchenyi 2020 elnevezésű Nemzeti Stratégiai Referenciakeret keretében meghirdetett operatív programokról. Az elhúzódó nemzeti tervezés miatt az operatív programok végleges, elfogadott változatai nem állnak rendelkezésre a megyei jogú városi tervezés befejezéséig, így a következőkben az Európai Bizottsághoz benyújtott, 2014 júliusában keltezett változatokról nyújtunk áttekintést. Mivel a feldolgozott OP-k intézkedéslistája és forráselosztása az EB bírálatának megfelelően változhat, az itt szerepeltett adatok kizárólag tájékoztató jellegűek. A fentiek okán egyes projektekről jó közelítéssel tudjuk, mely operatív program mely prioritásából/intézkedéséből lesz finanszírozható, míg némely projekt finanszírozási forrása meglehetősen bizonytalan. A területi alapú városfejlesztési beavatkozások szempontjából relevánsnak tekinthető öt operatív program: • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) • Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) • Területfejlesztési és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A
gazdaságfejlesztési,
kutatás-fejlesztési
és
turizmusfejlesztési
beavatkozások
végrehajtását a GINOP és TOP intézkedései szolgálják majd várhatóan a legteljesebb 128
mértékben. A következőkben tehát ezen operatív programok prioritás- és intézkedéslistáját vázoljuk:
129
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni: A KKV-szektor versenyképességének növelése, a szolgáltatások és a termelés bővítésének elősegítése mellett az OP célja gyarapítani a hazánkban elérhető piacképes, képzett munkaerő, hangsúlyozva a munkaerőpiacról kiszorult egyének integrálását. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A programban megjelenik továbbá az erőforráshatékony gazdaság kialakítása és a korábbi munkaverziókban még nem szereplő turizmusfejlesztés.
Prioritási tengely 1.
Kis- és középvállalkozások
Forrás
Keret
ERFA
1582,2 M€
ERFA
1687,8 M€
1.1 Vállalkozói kultúra terjesztése 1.2 Modern üzleti infrastruktúra megteremtése 1.3 Kapacitásbővítés támogatása 1.4 Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése 1.5 Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program 2.
K+I
2.1 Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése 2.2 Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása 2.3 K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése a nemzetközi kiválóság érdekében 3.
Infokommunikációs fejlesztések
ERFA
3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése
130
556,5 M€
3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3.3 Digitális felzárkózás (e-inclusion) és közösségi hozzáférés erősítése 3.4 Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése 4.
Energia
ERFA
225,6 M€
4.1 Energiahatékonyság- és megújuló energia használatának elősegítése 5.
ESZA
2041,5 M€
YEI
49,7 M€
Foglalkoztatás és képzés
5.1 Álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 5.2 Ifjúsági Garancia 5.3 Alkalmazkodóképesség fejlesztése 5.4 Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása 5.5 Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése 6.
Turizmus
ERFA
507,7 M€
6.1 A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése 7.
Pénzügyi eszközök
ERFA
2353,2 M€
7.1 Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása 7.2 Megújuló energia és energiahatékonyság támogatása
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program A TOP az eddig regionális szinten külön kezelt területi operatív programokat egyesíti, a Közép-Magyarországi Régión kívül az összes megyére kiterjed. Az országon belül fennálló területi különbségekre, a területegységek eltérő igényeire reagál és ennek megfelelően a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket valósít meg. A TOP célja, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. 131
Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.
Prioritási tengely 1.
Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében
Forrás
Keret
ERFA
1264,8 M€
1.1 Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2 Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 1.3 A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4
2.
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
ERFA
602,6 M€
2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3.
Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
ERFA
640,6 M€
3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2
4.
A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyságnövelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
ERFA
251,9 M€
4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3
A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
5.
ERFA
93,6 M€
ESZA
46,2 M€
Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD)
132
5.1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódva Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,
6.
foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
6.1
ESZA
365,7 M€
A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával
6.2 A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex prgramok 6.4 Helyi identitás és kohézió erősítése
A projektek lehetséges finanszírozási forrásai:
3. számú Integrált Területi Beruházási Programcsomag elemei (projektek)
Finanszírozó OP és intézkedés
GINOP 1.1
SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése
GINOP 1-5.
Vállalkozásfejlesztési projektek
prioritás, TOP 1.2
ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése
GINOP 2.3 IKOP
Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén TOP 1.1, BIOPOLISZ Park kialakítása
GINOP 1.1
DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése TOP 2.1
Tourinform Iroda fejlesztései A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása
TOP 2.2 A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése
133
A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai központtá fejlesztése A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja Dóm téri zenekari árok fejlesztés Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése Anna Fürdő fejlesztése
TOP 2.2
Komplex, hosszútávú fejlesztési koncepció és akcióprogram kidolgozása partnerségben a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel
nem releváns
Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén
nem releváns
A tervezett fejlesztések mindegyike gondos előkészítést igényel, amelynek jelentős a pénzügyi- és az idővonzata is. A projektek – néhány kivételtől eltekintve - nem rendelkeznek műszaki tervekkel, vagy a korábbi tervek aktualizálása, korszerűségi felülvizsgálata szükséges. Néhány esetben a fejlesztési területek tulajdonviszonyai is rendezetlenek. Általában mindegyik projektre vonatkozik, hogy •
meg kell fogalmazni a tervezési programot, (esetenként alátámasztó – megvalósíthatósági - tanulmányok alapján), pályáztatással be kell szerezni a tervezőt, el kell készíttetni az engedélyezési dokumentációkat, le kell bonyolítani a hatósági engedélyezési eljárásokat,
•
az érintett területek tulajdonviszonyait rendezni kell, ami magába foglalhat területvásárlást, kisajátítást, esetleg cserét, kártalanítást, telekalakítást is,
•
el kell készíttetni a kiviteli tereket,
•
közbeszerzési eljárással be kell szerezni a mérnököt, a kommunikációs szervezetet, esetenként további szereplőket,
•
közbeszerzési eljárással be kell szerezni a kivitelezőt.
Az alábbi táblázatban a projektek megkezdésére – az építési napló megnyitásának időpontjára – a lehetőség szerinti optimális időpontokat jelöltük meg:
134
3. számú Integrált Területi Beruházási Programcsomag
2014
2015
2016
ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt Az Agóra tudományos-kulturális fókuszú tartalomfejlesztési programja A Kövér Béla Bábszínház nézőterének és színpadának felújítása A Móra Ferenc Múzeum fejlesztése A Régi Zsinagóga látogatóbarát turisztikai központtá fejlesztése A szecessziós örökség megőrzése és funkcióbővítés a REÖK-palotában Alapinfrastruktúra kiépítése, innovációs háttér infrastruktúra fejlesztése az ELI Science Park területén Anna Fürdő fejlesztése BIOPOLISZ Park kialakítása DÉLÉP Ipari Park infrastruktúrafejlesztése Dóm téri zenekari árok fejlesztés Komplex, hosszútávú fejlesztési koncepció és akcióprogram kidolgozása partnerségben a helyi vállalkozásokkal, kiskereskedőkkel
135
2017
2018
2019
2020
2021
2022
Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése Szegedi Vadaspark komplex fejlesztése SZILK-raktárcsarnok III. ütemének felépítése Tourinform Iroda fejlesztései Új városrészi alközpont kialakítása Újszeged déli részén Vállalkozásfejlesztési projektek
136
8. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁSI CSOMAG KOCKÁZATELEMZÉSE
A projektcsomag kiemelt kockázata, annak alapjellemzője az összetettség és erős belső integráltság. A csomagok úgy épülnek fel, hogy a projektek egymással szoros összefüggésben vannak, egymásra épülnek, azaz ha valamilyen okból egy projekt nem valósul meg megbomlik a belső egység. Az ITB-k végrehajtásának külön kockázata, amikor egy projektcsomag kulcsprojektje nem a TOP-ból kerül megvalósításra, hanem más OP-kból vagy privát befektetésből finanszírozódik. A 3. ITB esetében nagyarányú GINOP-forrás bevonásáról beszélhetünk, mivel a gazdaságfejlesztési tematikus projektek megvalósítása döntően a területi szereplők – így a város – közvetlen bevonása nélkül történhet meg. Az ITB kulcsprojektje is a GINOP 2. prioritásához kötődik, de esetében a projektmegvalósítást kísérő kockázatokat jelentősen mérsékli az operatív programban történt nevesítés és a kiemelt projektstátusz. Habár az ELI-Science Park kialakításának tervezettsége még kezdetleges állapotban van, valamelyest mérsékli a felmerülő kockázatokat az a tény, hogy a lézeres központtal közösen a megyei kormánymegbízott hatáskörébe sorolták központilag a projektet. Jelen ITB projektcsomaggal kapcsolatban erős kockázati faktort jelent a több projekt esetében tervezett önköltséges megvalósítás, illetve a gazdaságfejlesztési projektek esetében a jelentős mértékű magántőke-bevonás.
Esetükben a kockázat mérsékelhető a privát befektetővel
történő folyamatos és szoros kapcsolattartás és egyeztetés esetén. Kockázatot jelent a nem megfelelő ütemezés. Fontos, hogy a tervezés során az projektcsomag úgy kerüljön kialakításra, hogy az időszak elején jobban sűrűsödjenek a feladatok, ugyanakkor lényeges, hogy egyenletes leterheltséget biztosítson a menedzsment számára a program működtetése. Habár a programcsomag projektjei megoszlanak különböző projektgazdák között, mégis a többi programcsomag városi önkormányzat humán erőforrására háruló egyidejű terhek miatt figyelmet kellett fordítanunk a projektek időbeli elterítésére. Általában az első évtől eltekintve az előkészítéssel és végrehajtással jelentkező feladatok párhuzamosan zajlanak. A finomra hangolt ütemezés két évre készül és fontos, hogy folyamatosan frissüljön a változásokat követve. Csak ilyen megalapozás mellett lehet már a második év közepén elkészíteni a következő két év finomra hangolt ütemezését. A folyamatos 137
nyomon követéssel és újratervezéssel elkerülhető, hogy csúszások végül az ITB több évvel való eltolódását eredményezzék. További szempont a kapcsolódó ágazati OP kiírásokkal való időbeli összhang biztosítása. A megfelelő ütemezés kialakítása másrészről együtt kell, hogy járjon a feszes programmenedzsmenttel is, mivel a kockázatok elkerülése végett javasolt nem takarékoskodni a szervezeti kapacitásokkal és kvalitásokkal. Jelentősége van a feladatok egyenletes elosztásnak (jó ütemezésből ez következik) így nem történik meg, hogy az egyik feladatkör túlterhelt, míg a másik tartósan feladat nélkül marad. A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: • Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, továbbá a saját forrás előteremtésének kockázata • Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény mint kockázati tényező, • Műszaki kockázatok: itt említhetők meg az egyes projektek megvalósítása során felmerülő specifikus kockázati elemek, mint például az építési szabványok, vagy a magyartól eltérő nemzetközi technológiai szabványok kérdése • Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a stratégia megvalósítása kapcsán további kockázati tényező társadalmi hasznosság megfelelő kommunikációjának elmaradása, A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe:
A kockázati tényező megnevezése
Bekövetkezés valószínűsége (1-7)
Hatás (1-7)
Kockázati index (1-49)
Pénzügyi-gazdasági
138
Javasolt beavatkozás
A város célrendszerében kiemelt szerepet kap a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítés. A városnak fel kell készülnie arra, hogy a válság elhúzódásával A gazdasági válság hatására alacsony
párhuzamosan továbbra is 4
7
28
befektetői aktivitás
piaci alapon kell külső forrást bevonnia a fejlesztések megvalósításához. Ebből következően priorizálni szükséges a projekteket, maximalizálva a forrásfelhasználás hatékonyságát. A városnak fel kell készülnie arra, hogy az EU-s források felhasználása nem
Késnek a hazai, illetve Európai Uniós fejlesztési
folyamatos, a forrás 2
7
14
lehívás késedelmet szenved. A „financing
források
gap” áthidalására megfelelő forráshátteret kell biztosítani.
Jogi-jogszabályi A közbeszerzés késedelmet szenved, a beruházóval való
Az önkormányzat a 3
5
szerződéskötés csúszik.
15
közbeszerzési eljárás lefolytatásával gyakorlott szakértőt bíz meg.
139
Megfelelő módon
A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányban változik (pl.
2
6
12
eljárásrendek stb.)
alkalmazkodni szükséges az egyes jogszabályi változásokhoz.
Műszaki Az önkormányzat a műszaki előkészítésre és a
A tervek elkészítése késedelmet szenved, a műszaki előkészítés
3
5
15
tervezésre vonatkozó szerződésekbe garanciát épít be a határidők
csúszik.
betartása érdekében. Az önkormányzat és a tervezők az engedélyezési
Az engedélyezési folyamatok, eljárások
3
5
15
elhúzódnak
eljárásokban résztvevő szakhatóságokat már a tervezés során megkeresik egyeztetés céljából. Képzési programokkal,
A menedzsment
folyamatos
szervezet nem tudja
szervezetfejlesztéssel
megfelelően ellátni feladatát, a program
2
7
14
erősíteni szükséges a menedzsment szervezetet.
lebonyolítás akadályokba
Biztosítani szükséges a
ütközik
megfelelő szakemberek rendelkezésre állását
Egymásra épülő
A közműszolgáltatókkal a
infrastruktúra (közmű)
szükséges egyeztetéseket
beruházások egyikénekmásikának csúszása a
3
5
15
már az előkészítés időszakában megkezdi az
teljes projekt csúszását
önkormányzat.
okozhatja Társadalmi
140
Feladat a fejlesztés mögött álló elképzelések és az ellenzői szempontok nyílt, konszenzusra törekvő megvitatása; Jelentős társadalmi ellenállás az egyes
szükség esetén a 3
5
fejlesztések kapcsán
15
fejlesztési elképzelés felülvizsgálata. A lakosság folyamatos tájékoztatása mellett a felmerülő lakossági javaslatok beépítése prioritást élvez.
Az elemzett kockázati tényezők közül a legmagasabb (28-as) kockázati indexszel a válság elmélyülése rendelkezik. Közepes kockázatú a támogatások kifizetésének késedelmét, a menedzsment szervezet alkalmatlanságát (14-es), valamint a társadalmi ellenállást és az előkészítés (tervezés, engedélyezés, közbeszerzés) elhúzódását érintő kockázati tényező (15-ös). Szerényebb kockázati faktorral a jogszabályi környezet kedvezőtlen változása (12-es) rendelkezik.
141
Felhasznált irodalom
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) • Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) • Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció • Szeged Megyei Jogú Város Gazdasági Programja • Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája és az ehhez kapcsolódó Előzetes Akcióterületi Tervek • Szeged MJV Településfejlesztési Koncepciója • Szeged MJV Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata • Széll Kálmán Terv 2.0 • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) • Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához munkaanyag. Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest, 2014.
142
