SZÍNHÁZTÖRTÉNETI
KÖNYVTÁR
4. szám
Dr. CENNER MIHÁLY
MÁRKUS EMILIA
Budapest,
19*1.
SZÍNHÁZTUDOMÁNYI
INTÉZET
Országos Színháztörténeti Múzeum
i szerkesztésért és a kiadásért felelős dr. H oat Ferenc, a Színházai do ím ányi Intézet igazgatója Megrendelve: 4,062. III. » . Példányszám: 500 Készült Rotaprint eljárással az MSZ 5601-54 Á és MSZ 5602-55 Á szabványok szerint 8«25(A/5) ív terjedelemben ábrával 62-8772— FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÓ VÁLLALAT, BUDAPEST
1
EMBER
ÉS
SZEREP
/Életrajz/
4
1
EMBER
ÉS
SZEREP
A ház, amelyben Márkus Emilia 1860. szeptember 10-én megszületett, a szombathelyi Batthány Fülöp-féle malomépü l e t v o l t , a Gyöngyös partján. Az apa - t a n u l t mesterségére nézve gombkötő - alkalmazottként dolgozott a malomban, ahol lakásuk i s v o l t . Emilia szüleinek hetedik gyermeke v o l t , s születése napján k i g y u l l a d t a malom és a család átköltözött az anya fivérének, Horváth Boldizsár ügyvédnek Fő téri há zába. Horváth Boldizsár jelentős szerepet játszott Vas me gye p o l i t i k a i életében. Országgyűlési képviselő, majd az 1867-es kiegyezés kormányában igazságügyminiszter. Család jával Pestre költözött, ahová csakhamar követte időközben özvegyen maradt nővére i s a hét gyermekkel. 1872-ben Horváth Boldizsár i s Özvegyen maradt, s négy gyermeke nevelését és háztartása vezetését nővérére b i z t a . így került a gyermek Márkus Emilia nagybátyja házába, amely abban az időben a szellemi és társasági élet egyik központja v o l t . Eötvös Jó zsef és f i a Loránd, Kaas I v o r , Trefort Ágoston, Gyulai Pál, a Pulszky család, Ferenc és gyermekei, Károly, Polixéna és Ágost, Michalovich öctön, Andrássy Gyula, Haynald Lajos és a magyar szellemi, p o l i t i k a i és térsasági élet más veze tő egyéniségei t a r t o z t a k a Horváth ház baráti köréhez. Pes t i tartózkodásai a l a t t gyakran f o r d u l t meg L i s z t Ferenc i s Horváth Boldizsár szalonjában, s Márkus Emilia emlékezett még olyan zeneestélyre, amikor az egyik zongorán Apponyi Albert és Mihalovich Ödön, a másikon L i s z t Ferenc és Hor váth G i z e l l a , Boldizsár idősebbik lánya játszottak négyke zest. Gizella később Eötvös Loránd felesége l e t t , e g y i k huga Láng Lajos egyetemi tanárhoz, a másik pedig Radiales Jenő
muzeumigazgatóhoz ment nőül. - 1873-ban, egy i l y e n zenees té l yen történt, hogy Márkus Emilia elszavalta L i s z t Ferenc előtt Vörösmartynak L i s z t Ferenchez i r t ódáját. A kislány nak nagy sikere v o l t : az ősz mester ölébe vonta és megcsó k o l t a , a vendégek tapsoltak és Kaas I v o r egyetemi tanár k i j e l e n t e t t e : ebből a kislányból színésznő lesz. A következő évben beiratták a S z i n i Tanoda előkészitő évére, ahová Paulay Ede e l e i n t e f e l sem akarta venni, zsen ge kora és f e j l e t l e n t e s t a l k a t a m i a t t . Eötvös József Bucsu és A megfagyott gyermek cimü v e r s e i t annyi érzéssel adta elő, hogy Paulay korengedéllyel mégis f e l v e t t e a " t a r i s z nyások" közé, ahogyan a kezdőket akkor nevezték. Első szín padi bemutatkozása nem vizsgaelőadáson v o l t , hanem müsordarabba k e l l e t t beugrania. Dumas Alfonz u r c. darabjának Adrienne szerepére kerestek u j szereplőt, az anyai örömök előtt álló Gábos Irma /Visy Imréné/ helyébe. Paulayné Gvozdanovics J u l i a és P r i e l l e Kornélia fedezték f e l a szerep száméra Márkus Emiliát. Az első előadás a Várszínházban, 1875. október 23-án z a j l o t t l e . Évtizedek múlva Szász Ká r o l y erre az előadásra igy emlékszik vissza: "Márkus Emilia éppen o t t , a Várszinházban a r a t t a életében az első tapso kat, s én azon, talán nem i s sokak közé tartozom, akik lát ták őt egészen gyermeklány korában fellépni az Alfonz űr b e l i c s i t r i Adrienne szerepében, s i g y elmondhatom, hogy művészi pályája legkezdete óta ismerem e nagy művésznőnket. Akkor - ha jól emlékszem - első éves szinésznövendék v o l t , de az i s csak ugy, hogy - egészen kiváló tehetségére való t e k i n t e t t e l - az előirt komál hamarabb vették be a s z i nésziskolába. Most i s cseng - nem annyira fülemben, mint inkább lelkemben - kitörő felkiáltása, mellyel a közönséges házban nevelkedett * k i s vadócz* addig nem ismert anyja ke belére f u t o t t : 'Mamám'. Ha a felfogásnak arra a biztonságá ra és az érzésnek a r r a az igazságára gondolok, ami ebből a kiáltásból kihangzott - bizvást mondhatom, hogy Márkus Emi l i a most i s - annyi ünnepeltetés után i s - büszke lehet a r -
ra a legelső s egyben egyik legnagyobb sikerére, melynek emlékét hálás közönsége - nemes művészete nyomán fakadt o l y sok igaz gyönyörűség után i s - ime, máig hiven őrzi." Még növendék, amikor K r i s z t i n a szerepét alakítja F e u i l l e t Egy szegény ifjú történetében, s Benedix: Egy b o l dogtalan asszony c. magánjelenetét adja elő. Mindkettő s i keréről a napilapok i s beszámoltak. "...Szigligetinek adatott meg még a következő korszak számára bevezetni a társadal mi drámák hősnőinek következő legszínesebb alakitóját, Márkus Emiliát, 1875. októberében" - i r j a könyvében Pukánszkyné Kádár Jolán. S z i g l i g e t i véle ményét viszont Podmaniczky Frigyes őrizte meg az utókor számára: "Márkus Emilia i s akkor kezdte, 1877« október 1-én művészi pályáját a Nemzeti Színháznál, egyedül S z i g l i g e t i által f e l k a r o l t a n , a k i nekem az 1877 évi tél a l a t t , utóbb történt szerződtetését megelőzőleg, valódi elragadtatással beszélte e l a k i s Emilia sikerdus próbaszavalatát." Márkus Emilia " s z i n i tanodái növendék" tehát még záróvizsgáinak letétele előtt a Nemzeti Színház tagja l e t t . A "vizsgaelő adás" már nem a háziszÍnpadon, hanem a nagyközönség előtt f o l y t l e , s a minősítést sem a tanárok adták, hanem a k r i t i k a hangja és a közönség véleménye. A szerződött tag első fellépte 1877. október 22-én v o l t , Shakespeare Romeo és Jú liájának női főszerepében. T e k i n t e t t e l a kezdő színésznő első szereplésére, idézzük a P e s t i Napló színikritikusának t e l j e s bírálati szövegét, "Márkus Emília kisasszony ma lé pett f e l először, mint szerződött tag a nemzeti színpadon, Romeo és Júliában, J u l i a szerepében. Az érdeklődés igen nagy v o l t a föllépés iránt. Ezen érdeklődés igen természe tes. Márkus Emilia kisasszony azon kevés szerencsések e g y i ke, k i úgyszólván rögtön, a pálya legkezdetén figyelmet k e l t e t t , s nem közönséges mérvben csigázta f e l a közönség várakozását, s általánossá vált azon vélemény, hogy a k i s asszony jövője legalább i s nagyon reményteljes. - Márkus Emilia kisasszony megfelelt, sőt felülmulta a várakozást.
Voltak olyan j e l e n e t e i , melyekben Júliát inkább értelemmel, mint szívvel szeretteté, s na v o l t hiánya Júliának, e hiány az v o l t , hogy némelykor t u l értelmes v o l t , az érzelem rovására.E hiány eltörpült, s elmosódott a játék folyamában. Általában olyan J u l i a v o l t , k i az ifjúság valódi bájával b i r t , s k i t e l j e s illúzióba ragadta a képzeletet. Első meg jelenése megragadott mindenkit, s a taps akaratlanul k i tört. - Az erkély j e l e n e t e t nemes egyszerűséggel, a naivkodás hatásos fogásai nélkül adta, s épp ezért t e t s z e t t . A későbbi jelenetekben nagy drámai erővel játszott. Gyönge t e s t a l k a t a elbírta a nehéz feladatot, hangja nem vesztette e l erejét, bár a kitöréseknél éppen nem kímélte. Márkus kisasszony Júliája nem v o l t sablon alakítás; a hivatás és tehetség első lépése v o l t a mai. A közönség minden jelenete után k i t a p s o l t a , s a zenekarból virágcsokrot, a páholyokból két szép koszorút dobtak a lábai elé. /Pesti Napló, 1877. okt. 2J./ Tizenhét évesen a Nemzeti Szinház tagjának l e n n i , e l ső szerepül Júliát játszani, abban s i k e r t a r a t n i a gyönyö rű l i r a i szerelmes, Nagy Imre partnereként - ez több, mint amit legmerészebb álmaiban a szinipályára lépő leányka e l képzelhet. Adott-e ez további lendítőerőt számára, vagy e l kápráztatta a siker? Könnyű most utólag megállapítani, hogy Márkus Emília nem állt meg a kezdeti sikereknél, hanem t a n u l t , dolgozott, fejlődött tovább. Márkus Emilia művészi fejlődését azonban nemcsak az utókor állapit j a meg, hanem a kortársak, közönség, k r i t i k a egyaránt. Még ugyanebben az évben öt darabban szerepel* Olyan repertoár színháznál,mint a Nemzeti Színház, a kezdő színésznő természetesen müsordarabokban kap egy-egy szerepet. De az öt között van Vörös marty Az áldozat Csilárja és Hermia a Szentvánéji álomból. Tanulságos végigtekinteni az egész művészpálya t e l j e s szereplistáján. Az első évek szerephalmaza a s z i n t e napon kénti szereplést j e l e n t e t t e . 1878-ban 27, 1879-ben 22 u j szerepben lép f e l . Ezek között csak nagyon kevés a bemuta-
tó, sőt r i t k a még az u j betanulás i s . Többnyire műsor dara bok, amelyekben átvesz egy-egy szerepet azoktól, akiknek az igazgatóság nagyobb, vagy ujabb szerepet szánt. Szerepköri elődei: Lendvayné Fáncsy Ilka,Felekiné Munkácsi Flóra, Helvey Laura. Az évek multával a szerepek száma csökken, de a bemutatók száma növekszik, sőt csakis bemutató, esetleg u j betanulás jöhet számításba a beérkezett művésznőnél. Műsordarabba már nem lép be, abból már kinőtt. Az előadások szá ma viszont növekszik, van időszak, hogy úgyszólván minden este színpadon van. Aztán a parabola i v e lassan lefelé h a j l i k , csökken a szerepek és r i t k u l a fellépések száma, s e l következnek évek, amikor egyáltalán nem lép színpadra. Maga Márkus Emilia élete alkonyán gyakran idézte Petőfi s o r a i t : "Mi a dicsőség? Tündöklő szivárvány, A napnak könnyekben megtört sugara." A sors azonban egy kivételesen hosszú és dicsőségben gazdag pályát i r t elő számára, melynek több mint hetven éve a l a t t annyi sikerben, szeretetben, dédelgetésben és népsze rűségben v o l t része, mint kortársai közül talán csak Blaha Lujzának, elődei közül meg éppen senkinek. Márkus Emilia élvezete a népszerűséget, a szeretetet; szerette az életet és felhasználta annak minden kínálkozó lehetőségét. T u l a nyolcvanadik évén egy újságíró megkérdezte, hogy mi a t i t k a csodálatos frissességének, fiatalságának,s annak azt f e l e l t e : élni k e l l az életet a maga teljességében. Ez nála nem csak e l v v o l t , gyakorlatban i s megvalósította! De az élet u t j a i nem mindig simák; az akadályokat l e k e l l küzdeni, e l k e l l hárítani. I l y e n akadály v o l t Márkus Emilia v a s i táj szólása és hadarása a színpadon, amire a k r i t i k a soha nem mulasztotta e l f i g y e l m e z t e t n i a már nem i s kezdő színész nőt. Mindkét hibáját sikeresen leküzdötte, de kulturált, színes és hajlékony hangjában i s felfedezhető v o l t a magyar vidék ize és zamata, annak minden bántó vagy kellemetlen mellókzöngéje nélkül.
Podmaniczky intendáns az 1880-81-es színházi évről adott jelentésében i r j a : "A f i a t a l erőkről szólva l e h e t e t len elhallgatnom azon örvendeztető előmenetelt, melyet Már kus Emilia és C s i l l a g Teréz f i a t a l művésznőink tanúsítanak; szorgalom, tehetség és külső csin és hajlékonyság, minden egyesül e két művésznőnél, hogy oly vezénylő mester a l a t t , mint amilyen Paulay igazgató u r , úgyszólván minden egyes u j szerepnél, mint egy hatalmas haladásról tehessenek tanúsá got a közönség előtt," Márkus szorgalmát és előmenetelét Paulay i s méltá nyolta. Szüksége i s v o l t erre a méltánylásra, különösen ha visszagondolunk Podmaniczky előző megnyilatkozására, ahol a kezdő Márkusról szólva k i j e l e n t i , hogy "...pályáját egyedül S z i g l i g e t i által felkaroltan...kezdte...". S z i g l i g e t i 1878. január 19-én váratlanul meghalt, s helyét a Nemzeti Szinház igazgatói székében Paulay Ede f o g l a l t a e l . Paulay a S z i g l i g e t i által kijelölt uton haladt; elődjének kiváló érzékkel összeválogatott színészeit együttessé kovácsolta össze, s az 50 éves Nemzeti Színházat az évszázadokra visszatekintő nagy európai színpadokkal t e t t e versenyképessé. Ennek az együttesnek - Márkus Emilia f i a t a l korában - leghíresebb t a g j a i P r i e l l e Kornélia, Lendvayné Fáncsy I l k a , Feleky Mik lós, Felekyné Munkácsi Flóra, S z i g e t i József, Vizvári Gyu l a , Vizváriné S z i g e t i Jolán, Szathmáryné Farkas Lujza, Új házi Ede, Nagy Imre, Náday Ferenc, Halmi Ferenc, Helvey Laura, Bercsényi Béla v o l t a k . F i a t a l erőnek szémitott még Imre, Jászai Mari, Rákosi S z i d i , Császár Imre, Szacsvay Gyenes László, Dezső József, Hegyesi Mari, Fái Szeréna, C s i l l a g Teréz, Alszeghy Irma, Tóth Imre, a k i t egy évvel Márkus előtt szerződtettek a Nemzetihez. Ebben az együttes ben mindenki szerette a f i a t a l , kedves, tréfára, mókára mindig kapható, gyönyörű aranyszőke hajú Márkus Emiliát.Még Jászai Mari i s ! 1885 júniusában Párizsból Írja Jászai P r i e l l e Kornéliánakt "...Három tragoediát láttam a Françaisban, csak kiadhatták az erejüket, de nem imponáltak; Te t u -
dod, kedves Asszonyom, hogy nem vagyok elbizakodott, csak éppen annyi önérzetem van, hogy élhessek, de ismétlem nem nyomtak agyon nagyságukkal, sőt - I s t e n bocsássa meg! - ha meggyógyulok még egy k i c s i t f e l i s emelem a fejemet. - Te hetjük Asszonyom. Meg vagyok róla győződve,Asszonyom, hogy ha Te, vagy, hogy a nagyokról ne beszéljek, én vagy a k i s Márkus az ő érdekességével föllépnénk, egész Párizs érdek lődnék irántunk. Mert nincs ám a Franc a i snak egy olyan ér dekes a l a k j a se,mint az Emmuka. Nincs!" Hinnünk k e l l Jászainak, mert nem könnyen osztogatta elismerő jelzőit, különösen nem pályatársnőinek. Hogy a népszerűsége tetőfokán sugárzó Márkust nem s z e r e t t e , arra naplójának számos bejegyzése a bizonyíték. Hogy miért nem szerette, arra öregkorának egy-egy őszinte pillanatában ma ga Jászai adott f e l e l e t e t . Relie P a l újságírónak adott n y i latkozatában igy v a l l : "Azért nem szeretem Márkust, amiért Blahánét sem. Mert, hogy nevezik Márkust? a Szőke Csoda; s Blahánét? a Nemzet Csalogánya. És engem? Én vagyok a Nagy asszony. Ez azt j e l e n t i , hogy engem t i s z t e l n e k , de őket s z e r e t i k ! " Lehel István jegyezte f e l Jászai utolsó heteinek történetét. 1926. május 27-én Jászai ezzel fogadja a szanatóriumban látogató Lehelt: " I t t v o l t a Szőke Csoda i s . J a j ! István, milyen szép, milyen szép! - Mennyivel könynyebb l e t t volna az életem, ha nem i r i g y e l t e m volna ezt az asszonyt olyan elkeseredetten. De olyan szép v o l t mindig! És olyan érdekes. És én magam mindig oly rútnak és olyan érdektelennek éreztem. A tükör előtt álltam és s i r t am az irigységtől*.." Valóban olyan szép v o l t Márkus Emilia? Termete vala mivel magasabb v o l t az átlagos középtermetnél. Arca elég széles és feltűnően hosszú, orra egy kissé pisze, keze erő t e l j e s és nagy, a termetéhez viszonyítva lába i s nagy v o l t . Csodálatos v o l t Márkus Emilia t e k i n t e t e . Gyönyörű kék sze mét sötét, sürü pillák árnyékolták, s komoly vagy pajkos, szerelmes vagy szemrehányó tekintetének játékában részt
v e t t az egész arca. Ez a gyönyörű szem töretlen fényű ma radt hosszú élete végéig. Haja, a hires aranyzuhatag csak 70 éves korában kezdett ezüstre változni. Kortársa és egy k o r i rendezője, Csathó Kálmán i g y emlékszik rá vissza:"Hint nő - élete virágjában - ellenállhatatlan v o l t . Mint szí nésznő pedig meg v o l t áldva mindazokkal a t e s t i és l e l k i tulajdonságokkal, amelyek egy drámai művésznő kelléktárát az a k k o r i felfogás szerint hiánytalanná t e h e t i k . Vonzó és érdekes arca, hosszú pilláktól sűrűn árnyalt kék szeme hí ven k i tudott f e j e z n i minden érzést és i n d u l a t o t , anélkül, hogy bármikor csak egy p i l l a n a t r a i s e l t o r z u l t volna. Erő t e l j e s , de karcsú termete egyes részleteiben talán nem v o l t egészen tökéletes - keze, lába bizony nem v o l t aprónak mondható! - egészben mégis harmonikus v o l t és tetszetős. Emellett tudott gyöngének, törékenynek, s egészen fiatalsá ga legvégső határáig leányosnak látszani. Dus hajkoronája legendás v o l t és semmiféle hajfestéssel sem utánozhatóan, meleg aranyszőke. Ezért hivták népszerűsége tetőfokán Szőke Csodának. - Gyönyörű, meleg hangja éppen olyan hajlékony és engedelmes v o l t , mint a termete, éppen olyan kifejező, mint az arca. A szót mindig szép tisztán, hibátlanul e j t e t t e , a düh önkívületében i s érthetően, egy nagyon-nagyon p i c i du nántúli s z i n e z e t t e l , ami - anélkül, hogy csak távolból i s tájszólásba s i k l o t t volna - izesen magyarrá t e t t e beszé dét." A f i a t a l , szép, érdekes és tehetséges színésznő már a családon belül i s - az akkori fogalmak szerint - a l e g jobb társasághoz t a r t o z o t t . Egészen természetes hát, hogy hamarosan feleségül kéri a finom társaságnak i s egyik l e g szellemesebb, legkulturáltabb t a g j a Pulszky Károly, a zse niális műtörténész, az Országos Képtár f i a t a l igazgatója. Az esküvőt 1882 júniusában tartották, s utána az ifjú pár nászútra Olaszországba u t a z o t t . Ez v o l t Márkus Emilia első külföldi utazása. A néhány hetes útról - amelynek nagy ré szét Márkus TCmma szerint Pulszky műkincsek felkutatására
használta - hazatérve, a Tudományos Akadémia épületében lé vő lakására költözött az ifjú pár. Az Akadémia épületében l a k o t t Arany János, s Pulszkyék tisztelgő látogatást t e t t e k Aranyéknál. Ez v o l t az egyetlen alkalom, amikor Márkus Emi l i a találkozott Arany Jánossal; a költő néhány hónap múlva meghalt. Pulszky oldalán nagyon sokat t a n u l t Márkus Emilia.So kat utaztak együtt, Márkus nyelveket t a n u l t /beszélt néme tül, franciául, angolul és o l a s z u l , s értett l a t i n u l i s / , tanulmányozta a történelmi korok művészeti stilusát; külö nösen a reneszánsz művészetben t e t t szert nagy jártasságra. Történelmi darabokban játszott szerepeihez nem egyszer Pulszky tervezte a jelmezeket. Legtökéletesebb reneszánsz alakítása Jolánta v o l t Giacosa Az apród cimü egyfelvonásos vígjátékában. Alakításának hatására mi sem jellemzőbb, hogy 65 év távlatából nemcsak a k o r a b e l i kritikák véleményére támaszkodhatunk, hanem egy kivételesen hosszú k o r t megért, ma i s élő szemtanú emlékezéseiben i s él Márkus Emiliának ez az a l a k j a . Pulszkyval való házassága idején aránylag keve set érintkezett színészekkel. Gőg? Lenézés? Egyáltalán nem. Márkus természetétől távol állott az i l y e s m i . Férje érdek lődése, társasága, baráti köre irók, képzőművészek és po l i t i k u s o k társaságát alakította k i körülötte. Az alább idézett és részleteiben közölt P r i e l l e levélben utalás van arra i s , hogy Pulszkyék házasságkötésük után bemutatkozó látogatáson voltak P r i e l l e Kornéliánál; a "visszavonulási bucsuvacsorára" meghívták a Nemzeti Szinház vezető színé szeit és. színésznőit, A kapcsolatot tehát színházon kivül i s f e n n t a r t o t t a kollégáival. De első házassága idejére e s i k ismeretsége Jókaival, Csiky Gergellyel, Gyulai Pállal, Ambrus Zoltánnal, Herczeg Ferenccel, a k i i g y emlékszik vissza megismerkedésükre: "Egy nyári estén régi, forró vá gyam teljesült: Ambrus Zoltán a Margitszigeten bemutatott Márkus Emíliának és urának, Pulszky Károlynak. A szigeten laktak a k i s nyaralóban. Olyan dus, az aranyszín legforróbb
árnyalatában tündöklő, villamossággal t e l i t e t t h a j a t , ami lyen Márkus Emmáé v o l t , nem láttam sem azelőtt, sem az óta. A művésznő több v o l t a szépnél: elképesztően és nyugtalaní tóan érdekes v o l t . A f r a n c i a drámában sok szó esett női dé monokról, de a párizsi Írók csak álmodták a szőke csodákat, a valóságban csak egy v o l t , Márkus E m i l i a . " Ebben az időben f e s t e t t e l e Desdemona jelmezében Temple János és az élet nagyságú festmény az akadémiai lakás egyik ajtókeretében v o l t elhelyezve. Emília olykor megtréfálta vendégeit és t i t k o n elfordítva a képet az ajtókeretben, a festményen áb rázolt jelmezben h i r t e l e n a vendégek előtt termett, azt a látszatot k e l t v e , hogy a festmény megelevenedett. Eeszty Árpád, Innocent Eerenc, Ferraris Artúr, Hippi Rónai József festették meg arcképeit. Rippl Rónai Dianára de Bárdi C i met adta csodálatosan finom p a s z t e l l képének, emlékezésül a gyönyörű reneszánsz hölgyre, a k i t szépségével és szőkeségé vel Márkus Emília felülmúlt. Mellszobrát i s ebben az időben készítette e l Stróbl Alajos. A szobor maga e l p u s z t u l t , ma már csak fényképek mutatják a művésznőt a szobrász műtermé ben a készülő szoborral, majd ismét őt az elkészült szobor mellett. Pulszkyék akadémiai lakásának berendezéséről fogalmat a l k o t h a t o t t az i s , a k i csak évtizedekkel később, Márkus Emília hűvösvölgyi villájának berendezését látta. A f a r a gott i n d i a i székeket, a XVII. századi flamand faliszőnye get, az olasz reneszánsz templomi széket /főpapi stallum/, képeket, dísztárgyakat, dombormüveket, melyeknek csak egy részét menthette át tulajdonosuk a megváltozott keretbe és u j környezetbe. Fennmaradt P r i e l l e Kornéliának nevelt leányához i r t egyik l e v e l e , amelyben részletesen beszámol a Pulszkyéknál t e t t látogatásóról: "Rózsikának idezárom ezt a japáni babát, had mulas son r a j t a néhány p i l l a n a t i g . Hátára i r t nevem pedig bizo nyítsa a z t , hogy én tegnap nagy estélyen voltam és ezzel
v o l t megjelölve a Pulszky papa jobbján lévő helyem.,.. Az aztán egészen más dolog, hogy Károlyka Ízlése, miiért elme, pazarlása milyen környezetbe helyezte az ő k i s feleségét. Sokat hallottam felőle, de végtelenül túlszárnyalta képzelődésemet. Különben nem i s szerezhettem róla fogalmat elő legesen, mert ilyesmit soha sem láttam, mert akár a buda p e s t i arisztokraták lakásait, akár külföldi paloták beren dezését gondolom végig, sehol egy emberpár részére annyi különcködést, fényűzést nem találtam. Pulszky Károly talán egész örökségét ide f e k t e t t e , mert ez egy b i r t o k . Utólago san csak annyit mondok még, hogy ugy éreztem magamat, mint ha h i r t e l e n - egy angol regényben l e i r t - bűbájos háztar tásba léptem volna. Különben az estély neve az v o l t , hogy a várt eset előtt egy időre bucsut vesz Emma a pályatársak tól. Voltunk 24-en, de hát természetesen ennek csak a felét szolgáltatta a szinház szine-java, a többi a család és pár iró v o l t . Éjfél után 2 órakor oszoltunk szét. És most az tán adieu académiai épület egy időre." A P r i e l l e Kornélia levelében e m i i t e t t "várt esemény" Márkus Emi l i a első gyermekének születése v o l t . 1883 májusá ban született meg Tessa, az idősebbik leány, majd nyolc óv múlva, 1891 februárjában Romola. A Pulszky család túlságosan nagy befolyású v o l t a ma gyar tudományos életben. Egyetemi katedrákon, múzeumigaz gató! székekben a család közelebbi, vagy távolabbi t a g j a i ültek, miniszterekkel t a r t o t t a k rokonságot, komaságot, ba rátságot. Helyet f o g l a l t a k a parlamentben, sőt a főrendi házban i s . Ezért i n d u l t meg az ellenpárt támadása, áldoza t u l kiszemelvén a legkevésbbé harcedzett családtagot, Pulszky Károlyt. Külföldi képvásérlásaival kapcsolatban megvádolták az állami pénzek hűtlen kezelésével és vizsgá l a t i fogságba vetették. Ekkor már két leányuk v o l t és Már kus Emíliát mindenki a válásra igyekezett rábeszélni, ő azonban k i t a r t o t t bajba j u t o t t ura m e l l e t t . Az akadémiai lakásból k i k e l l e t t költözniük, s a Royal-szálló bérházában
béreltek lakást.A műkincsek nagyrészét eladták, Márkus Emí l i a ékszereit és bundáit i s pénzre váltották, hogy a megál lapított magas kártérítési összeget kifizethessék. Pulszkyt szabadon engedték, s a szerencsétlen ember idegileg t e l j e sen összetörve külföldre távozott, ahonnan néhány hónap múlva csak öngyilkosságának h i r e érkezett haza. A két gyer mekével özvegyen maradt színésznő életében ezzel u j korszak kezdődött. Ebben az időben áll Márkus Emilia pályája tetőpont ján. Siker, diadal, hirnév mind mellé szegülnek. A Pulszky ügy sajtóvisszhangja ujabb érdekességet kölcsönöz alakjá nak. Midőn férje perbefogása után először lép színpadra, a közönség tomboló ünnepléssel f e l e d t e t i családi bánatát. A gyász nem t a r t o t t sokáig, öt hónappal a gyászhír vétele után eljegyezte magát Andor Oszkárral, s jóllehet a házas ságot csak 1903—ban kötötték meg, együvé tartozásukat min denki tudomásul vette. Andor Oszkár 11 évvel v o l t f i a t a labb Márkusnál. Eredeti családi nevét magyarosította Andor r a . Kereskedelmi pályán dolgozott, tartalékos huszártiszt v o l t , s amellett rendkívül jóképű, csinos fiatalember. A színházhoz közelállók nem nagy jövőt jósoltak ennek a kap csolatnak, ismerve Márkus szeszélyeit, s tekintve a férfi javára szóló tekintélyes korkülönbséget. A felületes szem lélők azonban tévedtek. A férfi fiatalságának egész lobogásával imádta menyasszonyát, tűrte szeszélyeit, csodálta művészetét ós veleszületett és belénevelt beosztással rend behozta Márkus Emma zilált pénzügyeit i s . A művésznő jöve delme mindenkor messze fölülmulta pályatársaiét. Kivételes helyzete v o l t a Nemzeti Színházban. Évi jövedelme több,mint kétszerese v o l t a legjobban f i z e t e t t színésznőénél, de gaz dálkodni soha nem t u d o t t . Számtalan anekdota maradt fenn a pénzügyekbén tanúsított t e l j e s tájékozatlanságáról. Hivata los tartozásait maga a király rendezte magánpénztárából; magánadósságainak fedezetére a kultuszminiszter és a pénz ügyminiszter - személyes befolyásukat vetve latba - u t a l t a k
k i több izben tetemes összegeket. 1907-ben o l y értelmű be advánnyal f o r d u l t az igazgatósághoz, hogy engedélyezzen számára minden évben 2 hónap rendkívüli szabadságot, mely a l a t t bármely színházban vállalhat vendégszereplést - anya g i ügyeinek rendezése céljából. A hagyatékban talált nagy mennyiségű hitelezői felszólítás között i s érdekes a h i r e s Gerbeaud cég ügyvédi felszólítása 87 koronáról, az átvett, i l l e t v e elfogyasztott, de k i nem f i z e t e t t cukrászsütemények fejében. Ugyanakkor a cég főnöke, Gerbeaud Emil udvarias levél kiséretében küld Márkus Emiliának 100 koronát egy, a Márkus által megindított jótékonysági akció céljára. Mert más az üzlet, és más a társadalmi élet! 1903-ban Márkus Emilia házasságot köt Andor Oszkár r a l , s ugyanakkor folyamodik a miniszterelnökhöz, hogy fér jének magyarosított nevét változtassa meg Párdányra. ő ugyanis két évtizede a színháznál P. Márkus Emilia nevet használja, első férje családnevének kezdőbetűje után, s ezen nem kivan változtatni,változtassák hát meg második férje nevét. A szokatlan kivánság teljesült, s i g y maradt P. Már kus Emília. A 32 éves f i a t a l férjnek meglehetősen kellemet len helyzete v o l t felesége 20 éves leányával szemben, de idegenkedéssel fogadta a 12 éves kisebbik i s . Párdány rend behozta felesége zilált háztartását, igyekezett megkímélni az anyagi gondoktól és a mindennapi élet apró-cseprő k e l l e metlenségeitől, hogy valóban csak a színpadnak,művészetének élhessen. A lányok férjhezmentek, s elkerültek nemcsak a háztól, hanem az országból i s . Tessa Schmedes Erich bécsi operaénekesnek l e t t a felesége, Romola pedig beleszeretett az 1912-ben Budapesten vendégszereplő Nijinskybe, a világhiró orosz balett-táncosba, s a balett-társulatot elkísérte külföldi útjára, melynek során Buenos Airesben N i j i n s k y f e leségül vette. A házasságból két leány született: a külföl dön nevelkedett Kyra és a budai Márkus villában nevelkedett Tamara. Márkus Emma második házassága után a Nemzeti Szin ház Rákóczi u t és Múzeum körút sarkán álló bérházában vett
lakást, majd 1912-ben a Hűvösvölgyben építtetett villát, s o t t l a k o t t haláláig. A vlHát,a Herczeg Ferencével szomszédos telken,Janszky Béla és Szivessy Tibor műépítészek terve s z e r i n t , neoreneszánsz stilusban épitették. Hatalmas márvány h a l l , eb ből n y i l t a könyvtárszoba, a "zöld" szalon, az óriási ebéd lő, mig a lakószobák az emeleten v o l t a k . A "toronyban" i s v o l t kétszobás lakosztály, amelyben az első világháború a l a t t Nijinskyék l a k t a k - internáltként. /Nijinskyék éppen látogatóban voltak a hadüzenet idején, s mivel orosz állam polgár v o l t , bár anyósa villájában l a k h a t o t t , de internált ként tartották nyilván,/ Negyedszázaddal később ugyanitt l a k o t t az e l b o r u l t elméjű nagy művész.Akkor i s háború v o l t , amely azonban nem kimélte a f r o n t mögötti területeket, nem kímélte Budapestet sem. A bombázások elől N i j i n s k y t felesé ge először Sopronba, majd onnan Ausztriába v i t t e . Az első világháború a l a t t a villában sebesült katoná kat ápoltak,s Márkus Emilia a színház kényszerszünete a l a t t tevékeny részt v e t t a Vörös Kereszt munkájában, amiért az tán több színésztársavai együtt ő i s megkapta a Vöröske reszt Hadiékitményes I I . oszt. díszjelvényét. A v i l l a ha marosan a budapesti, sőt a külföldről Budapestre látogató művészvilág egyik központja l e t t . Teák, estélyek, fogadá sok, ebédek, vacsorák követték egymást a még mindig pazarul berendezett villában, amelyhez természetesen inas, szakács nő és szobalány t a r t o z t a k . A h i r e s számozatlan bérkocsit, amelyet Márkus hosszú időn át h i t e l b e v e t t igénybe, Párdány okos gazdálkodása folytán gépkocsi váltotta f e l . Márkus Em ma fiatalkorában kitűnően l o v a g o l t , ügyesen h a j t o t t , de autót nem vezetett soha. A gépkocsit rendszeresen Párdány vezette, de v o l t inas-soffőrük i s . Érdekes csoportkép őrzi Schratt K a t a l i n , a h i r e s bécsi színésznő látogatását Márkus Emiliánál. A felvétel a v i l l a halljában készült, s a házi asszonyon és vendégén kivül Tessa, Ódry Árpád, Párdány Osz kár, Lenkei Hedvig és férje László Ferenc, Reimers Georg, a
Burg Szinház művésze, Herczeg Ferenc és Márffy Károly lát hatók a képen. Márkus E m i l i a dushimzésü reneszánsz kabátot v i s e l ; s z e r e t e t t otthon i s különleges - különösen rene szánsz - ruhákban járni. Uszályos ruhában színpadon i s olyan természetesen mozgott, mintha mindig abban járt v o l na, s látványosság v o l t , ahogyan abban leült, könnyed moz d u l a t t a l maga elé t e r i t v e a ruha uszályát. Még mindig hódító, érdekes és elegáns asszony, de b i zony a bemutatók száma erősen megcsappan. Éveken keresztül már csak egy-két u j darabban lép f e l , de ezeknek sikere f e lér régi, nagy d i a d a l a i v a l . 1921 decemberében a Kisfaludy Társaság Greguss-dijávai tünteti k i , elsősorban Stuart Má r i a alakításáért. 1928-ban a Nemzeti Színház örökös és t i s z t e l e t i tagjává nevezik k i . Ez a cim már réges-régen járt volna Márkus Emiliának, de mindig kitért a kinevezés elől, félve, hogy az örökös tagság öragiteni fogja. Most, t u l a Nemzeti Színházi tagságának 50. évén, a t i s z t e l e t i tagsággal együtt kapja meg. Ugyanakkor - nemzeti ajándék ként - kiutalták számára a régi Nemzeti Szinház telkén épült üzletházak bérletét, ami ismét biztosította számára a gondtalan életet. A háború utáni infláció idején, hogy ma radék pénzét mentse, szépségápoló szerek gyártásához adta nevét és kópét. "P. Márkus Emilia Szappangyártása, Budapest IX. Soroksári u t 121.", h i r d e t i a megmaradt levélpapír f e j léce ; P. Márkus Emilia arcápoló krém, h i r d e t i a nemzeti szinü k i s plakát, a P betű fejében a művésznőnek a Violante és a biró cimü jelenetből való képével. Ha egy rum plakát jához felhasználhatták Újházi Ede képét, egy púderéhez Blaha Lujzáét, miért ne értékesíthetné az i r i g y e l t szépsé gét kozmetikai cikkek reklámjában? A "gyár" megszűnése után az ország minden részéből érkezett levelek bizonyitják, hogy a számitás nem v o l t alaptalan,de méltatlan v o l t a nagy művésznőhöz, szépségének és hírnevének reklám célra való felhasználása.
Márkus Emilia 1927-ben magán s z i n i i s k o l a megnyitásá ra kért engedélyt.Az újsághírek ezt összekapcsolják a Szín művészeti Akadémia reformtervezetével és a kormány félhiva t a l o s l a p j a , a 8 órai Újság, mintegy a kormány intenciójá nak visszhangjaképpen azt i r j a , hogy a j e l e n l e g i törekvés a szinioktatás egységesítésére irányul, tehát, ha Márkus Emi l i a t a n i t a n i akar, erre lehetőséget k e l l neki adni az Aka démián belül. A következő évben Sebestyén Károly, a Szín művészeti Akadémia megbizott igazgatója t i s z t e l e t i tanári kinevezésre t e r j e s z t i f e l Márkus Emi liât : "Márkus Emilia a klasszikus magyar színjátszás legna gyobb élő képviselője, de egyúttal az élő magyar színművé szetnek i s legnagyobb klasszikusa. Örök büszkesége intéze tünknek, hogy növendéke v o l t és büszkesége lesz, ha tanárai közé sorozhatja. Erre a díszre, amely nem annyira neki,mint nekünk kitüntetés, Márkus Emilia különös érdemet szerzett művészetének példaadó, fölemelő, végeredményben oktató ere jével. A magyar élő beszédnek nincs hozzá fogható mestere. Nyelvünk báját, zengő zenéjét, költői szépségét, hevét, lendületét senki o l y tökéletesen, o l y hiánytalanul még ér vényre nem j u t t a t t a , mint Márkus Emilia. Amit sem utánozni, sem e l t a n u l n i nem l e h e t : az Isten adta tehetséget, az ősi és gyökeres z s e n i t , a páratlan és soha nem ismétlődhető egyéniséget, azt természetesen ő sem ültetheti át növendé keibe. De amit megtanulhatnak tőle, az i s r i t k a érték, egy egész életre szóló útravaló: a beszélés tisztaságát, plasz tikáját, zeneiségét, s azon t u l a színpadnak, a hivatásnak, a hazai irodalomnak, a művészet örök értékeinek fanatikus tiszteletét. Akár élni fog Márkus Emilia a kinevezés révén neki megadott joggal, akár nem, a Színművészeti Akadémia csak nyerni fog vele súlyban és tekintélyben." 1929 szeptemberében a Színművészeti Akadémia t i s z t e l e t i tanárának nevezik k i . Kinevezése alkalmával az újságok n y i l a t k o z a t o t kérnek tőle, de ő ezt azzal hárítja e l , hogy "talán ősszel, hiszen a működésemet i s ősszel kezdem meg.
Annyit mégis elmondhatok, hogy fő célom az, hogy a szép be szédre tanitsam a növendékeimet." A n y i l a t k o z a t ellenére, Márkus Emilia nem élt a kinevezésadta jogával. A magán s z i n i i s k o l a terve tudomásunk s z e r i n t még egy szer felmerült a harmincas évek derekán. Ekkor Aczél I l o nával együtt szándékoztak sziniiskolát n y i t n i Márkus Emilia villájában. Aczél Ilona betegsége és halála meghiúsította a t e r v keresztülvitelét. 1930-ban az elsők között kapta meg az akkori legna gyobb magyar tudományos és művészeti kitüntetést, a Corvinkoszorút.- A hamarosan bekövetkezett nagy fájdalmát és sé relmét azonban a kapott cimek és kitüntetések nem enyhítet ték. 1932 júniusában nyugdíjazták. Indiszkréció folytán az újságok már áprilisban i r t a k erről, mire Márkus egyenesen a kultuszminiszterhez f o r d u l t felvilágosításért, a k i magán levélben Ígéretet t e t t , hogy a nyugdíj, az örökös tagsági illetmény és a b i z t o s i t o t t fellépti d i j a k együttesen a tényleges fizetés összegét fogják k i t e n n i , tehát anyagilag nem rövidül meg. "Mindezt azonban csendben, házilag óhajt juk keresztülvinni - Írja a miniszter - ugy, hogy a világ nak egyáltalán nem k e l l tudomást szerezni Méltóságos Aszszonyom nyugdíjaztatásáról." A világ azonban mégis tudomást s z e r z e t t , mert a büszkeségében és művészi becsvágyában meg sértett művésznő panaszával az államfőig elment. A nyugdí jazást nem vonták vissza, de anyagilag ismét kivételes e l bánásban részesítették. A következő években általában 24 fellépését biztositó szerződést kötött vele a Nemzeti Szin ház, ami évi 2.400 pengőt j e l e n t e t t , a nyugdijon és örökös tagsági járulékon felül. Emellett o t t v o l t még a Rákóczi u t i üzletsor bérjövedelme. Márkus Emil iának nem k e l l e t t nélkülöznie. 1942-ben átalakították a villát ós az emele t i részt leválasztva bérbeadták, elbocsátották az inast és a szakácsnőt. Takarékoskodtak. Most már ritkán játszik. 1940 decembere óta nem i s v o l t premierje. De a szinház életében most i s részt vesz:
gyakran jár szinházba mint néző, szinházról,filmről n y i l a t kozik az újságoknak, elkiséri Tamara unokáját a vizsgaelő adásokra, fellépésekre. Tamara a Sziniakadémiát végzi és otthon kérdezgeti nagyanyját a múltról, színészekről, véle ményéről. K i v o l t szerinted a XIX. század legnagyobb férfi színésze? - kérdi az unoka. "Akit már nem láttam, azt mond ják: Egressy; a k i t én láttam: Halmi és Náday Ferenc. De gyermekkoromban még láttam a szÍnpadon Szerdahelyi Kálmánt i s ! " Mi érdekel a legjobban? "A szinházon kivül a zene, a képzőművészet és a p o l i t i k a . " Melyik v o l t a legkedvesebb szereped? "Sok v o l t : J u l i a , Ofélia, Desdemona. Különösen a romantikus darabok fantáziát működtető szerepei érdekeltek a legjobban." Hogyan fessük magunkat szinpadra? "Vannak a r cok, amelyek eltűrik a sok festéket és vannak, amelyek nem. Az enyém például nem. Amikor a Nemzetibe a gázvilágítás he l y e t t bevezették a v i l l a n y t , újra k e l l e t t tanulnunk az arc festést. A gázvilágitásban a szinek lágyabban, puhábban ha t o t t a k , a villanynál kemények, hidegek v o l t a k . " Ha újra születnél, mi szeretnél lenni? "Színésznő, vagy királynő, hogy parancsolhassak és jót tehessek." Még sokat kérdezett az unoka kedvenc színekről, szokásokról, életekről és i t a lokról s végül f e l t e t t e a sokat t a p a s z t a l t , bölcs nagymamá nak az utolsó kérdést: Szerinted mi a legfontosabb az élet ben? "A béke!" - f e l e l t e egyszerűen és őszintén Márkus Emi l i a . K i n t a világban háború d u l t , de a színésznő szivében sem v o l t béke. Már nem a színháznál való mellőztet és bán t o t t a , ezen már túljutott; a családi háborúskodás meritette k i erejét. Leányaival évtizedek óta megújuló, majd elcsen desedő harcban állt. Kyra unokája már asszony,s Márkus Emi l i a őszinte büszkeséggel mutatja dédunokája képét. Utolsó h i v a t a l o s megbízásként kinevezik az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság - magyarul: filmcenzura - tagjá vá. A.front azonban közeledik a városhoz, a bombázások sű rűsödnek és a Hidegkúti u t i v i l l a lakói i s mind hosszabb időt töltenek az óvóhellyé átalakított alagsorban.
1944. November 15-én éjszaka nyilaskeresztes karsza lagot viselő, egyenruhás a l a k u l a t zárja körül a villát. A dörömbölésre maga Márkus Emilia n y i t o t t ajtót. A belépő n y i l a s r e v o l v e r t szegezett mellének: i t t zsidókat r e j t e g e t nek. P f u j , szegyeije magát Nagyasszony. Elő a zsidókkal! Márkus Emma elháritotta a mellének szegezett r e v o l v e r t és méltósággal i g y szólt: "Mi jogon tör be a házamba? Mi jogon von engem felelősségre? I t t zsidók nincsenek, egyébként an nak adok a házamban menedéket,' akinek jónak látom." A n y i lasok besugásra jöttek Márkus Emilia házába és nem h a t o t t a meg őket a művésznő méltóságteljes magatartása. Átkutatták a villát és elhurcolták a közelben lakó neves iró sógornő jét, akinek a villában menedéket adtak. De magukkal vitték a hófehér hajú, 73 éves Párdány Oszkárt i s . Másnap reggel Márkus Emilia és Tessa a család régi barátjával, Shmidt A l b i n orvosprofesszorral Párdány Oszkár - O t i papa, ahogyan otthon nevezték - keresésére i n d u l t . Az újpesti nyilasház ban találtak rá a meggyötört öregúrra. I t t Márkus Emiliát újra durva s z i t k o k k a l illették, amire azonban a férje éle téért aggódva - nem válaszolt. Tessa azonban,a szőke, álmo dozó, rajongó, az élet realitásaiból semmit sem értő Tessa, bizva dán állampolgárságának védelmében, haragosan k e l t anyja és mostohaapja védelmére. Először i s adjanak egy szé ket anyámnak és ne hagyják állni Magyarország legnagyobb művésznőjét - csattant f e l a hangja. A nyilasokat meglepte a szokatlan hang; akiket oda b e v i t t e k , vagy akik hozzátar tozójukért könyörögni jöttek, azok nem i l y e n hangon beszél tek velük. Nem i s tudtak mit kezdeni Márkus Emiliával és dán állampolgár lányával, akik Párdány nélkül nem v o l t a k hajlandók eltávozni. Hosszú megbeszélés, egymásközti t a nácskozás és susroogás után,végre este kimondták a határoza t o t : elengedik Párdány Oszkárt. Egy fiatalember zseblámpá v a l a v i l l a m o s i g kisérte őket és a búcsúzásnál halkan oda szólt: vigyázzanak, nehogy mógegyszer behozzák ide az öre get, másodszor már nem fogják elengedni. Párdány Oszkárt a
város különböző p o n t j a i n kórházak, rendházak, szállodák rejtegették. Búvóhelyét gyakran k e l l e t t változtatnia, hogy f e l ne ismerjék j e l l e g z e t e s szép fehér fejét. A karácsonyt már együtt töltötte Márkus Emilia az urával a Gellért-szál ló pincéjében. S mig a fejük f e l e t t égett a szálló, sok század magukkal éhezve és betegen húzták meg magukat a p i n cében. A felszabadulás után Párdány Oszkárt súlyos betegen a Széher u t i kórházba vitték és m e l l e t t e maradt felesége i s . Ott h a l t meg " O t i papa", 194-5 májusában, házasságának 42-ik évfordulóján. Ezt a gyászt Márkus. Emilia már nem heverte k i . Egy i d e i g Tamara unokájánál l a k o t t , a k i megajándékozta élete legutolsó és talán legnagyobb örömével: Kinga dédunokájá v a l . A 85 éves dédmama egész nap lótott-futott, hogy ked vencének a szükségesnél többet i s előteremtsen. 1945 őszén súlyos tüdőgyulladást kapott és hetekig a budai Irgalmas Kórházban ápolták. A v i l l a még l a k h a t a t l a n v o l t , s Bajor G i z i gondoskodott Márkus Emma kényelméről.Egy belvárosi szállodában v e t t k i számára szobát és naponta a saját konyhájáról küldte az ebédet. A gondoskodás és ápolás eredményeképp 1946 tavaszán Márkus Emilia visszaköltözhe t e t t az elárvult villába. Bár az egyedüllét súlyosan nehe zedett reá, megadta nagát sorsának, de nem tört meg. 1946 őszén a Magyar Szinházba hivták vendégszereplésre és három estén játszotta a Szülők lázadásában Holm tanácsosné szere pét, f r i s s e n , lendületesen, szinte megfiatalodva a r i v a l d a fényében. 1947 januárjában és szeptemberében két izben i s út ra k e l t és meglátogatta Nijinskyéket az a u s z t r i a i Mj.tters i l l b e n . 1948 áprilisában ujabb tüdőgyulladás támadta meg, de ebből i s sikeresen kigyógyították. Közben szerepelt a rádióban versmondásokkal, vendégként a Vigszinház nyári,pó dium-műsorán ugyancsak versekkel, részt vesz a Fészek Klub szinész estélyein, gyakran jár szinházba, operába, n y i l a t kozik az újságoknak az u j színészekről, u j drámákról és sa-
ját emlékeiről. Választmányi tagja lesz a Magyar-Szovjet és a Magyar-Francia Társaságnak. A hires v i l l a egykor gyönyörű berendezésének már csak romjai vannak meg. A nagy értékű Pulszky-könyvtár szanaszét hever, de ami szükségesebb: hiányzik az ágy- és asztalnemű, a főzőedény és a mindennapi élethez szükséges holmik. Jöve delme most sem csekély, saját nyugdija, özvegyi nyugdija, örökös tagsági illetménye és a háború a l a t t e l p u s z t u l t , de a kereskedők által újjáépített üzletsor bérjövedelme. Gaz dálkodni azonban most sem t u d . Ebédeket, vacsorákat már nem adhat, de délutáni látogatóit soha sem mulasztja e l magakés z i t e t t e teával kinálni. Csodálatosan jó, izes és zamatos teákat készit. Teáért, desszertért képes a HüvösvölgybŐl a Belvárosba u t a z n i megszokott, régi csemegéséhez. Ugyanaz nap unokájánál ebédel a Pasaréten, délután újságírót fogad a villában és este szinházba megy. Ekkor 88 éves. Gyakori látogatója egyik f i a t a l ismerőse, akinek t o l l b a mondja em lékezéseit, amelyeket Párdány már egyszer l e j e g y z e t t , de azok a háború a l a t t elvesztek. 1949 májusában Balatonfüreden üdül. Bucsuzásul a sza natórium betegeinek és vendégeinek szaval. Szavalat közben azonban a hallban rövidzárlat keletkezett és a sötétség annyira megzavarja, hogy képtelen f o l y t a t n i a verseket. Ez v o l t utolsó nyilvános szereplése. Hazatérve több levél vár j a : Amerikából autogrammot kérnek, egy öreg tisztelője ver set i r hozzá és a Presse cimü német képes folyóirat számára nyilatkozatot kérnek. A Nemzeti Szinház meg akarja rendez n i a 70. éves szinészi jubileumát, amely már 1947-ben ese dékes l e t t volna, de ő kitér, az ünneplés elől. Bizalmas környezetének b e v a l l j a , hogy bántja, hogy őt együtt akarják ünnepelni Vizvári Mariskával és Bartos Gyulával.A személyé re szerény, de művészi múltjára büszke Márkus Emilia ennyit mond: "...azért egy külön ünneplést megérdemeltem volna." Most a szinház titkára a családdal a 75* éves ünneplés l e hetőségeit l a t o l g a t j a . Ha várni lehetne 1950-ig»•• A s z i -
nészet történetében páratlan ünneplést lehetne rendezni. 90 éves színésznő, 75 éve szinpadon, és milyen művésznő! Nála nemcsak az évek sokaságának a kuriózuma a döntő, hanem egyúttal a szazad legnagyobb szinmüvesznoje ! Sajnos, t u l sokáig fontolgattak... Amikor a szinészotthonok terve felmerült, a neves és jómodu színésznőket felkérték, rendezzenek be egy-egy szo bát az otthonban. Márkus Emilia szomorúan mondta, hogy sem mi nélkülözni való holmija, bútora nincs, pénze ugyancsak nincs. Ekkor támadt az az Ötlete, hogy otthon, a villában rendez előadóestet, s a meghívottak magas belépti diját ajánlja f e l a szinészotthon javára. Ez a t e r v i s - sajnos csak terv maradt. Testi és szellemi erőinek t e l j e s birtokában v o l t , no ha érezte az évtizedek súlyát és - célozva a körülötte r o hanó életre, amelyből ő már végkép lemaradt - gyakran mond ta környezetének: túléltem magam. Ezen a nyáron i r j a Hevesi Sándor nővéreihez: "A fiatalság elröpül s megadással nézem, mint borul reám az alkony." Tul 89. születésnapján, hat hétig tartó betegség után, elkészülve a végső útra, halálos ágyán i s szavalva, tréfálkozva, szenvedés nélkül aludt e l örökre 194-9. decem ber 24-én. Temetése december 27-én, nagy gyászpompával a Nemzeti Színházból történt. Látva a temetkezési vállalat hatalmas összegű számláját, eszünkbe j u t o t t Márkus Emilia egy koráb b i megjegyzése: Disztemetést majd rendeznek nekem. Inkább adnák ide most azt a pénzt, több hasznát venném! Igaza v o l t , de a nemzeti kegyelet impozáns módon nyilvánult meg; vele a színművészet egy korszakot és egy stílust temetett el.
II S Z Í N É S Z T
É S
/Működés/
S Z E R E P
SZÍNÉSZ ÉS SZEREP Szinészek többnyire nehezen adnak számot alakitásuk mikéntjéről. Az ösztönösség és a tudatosság hogyan, milyen arányban jelentkeznek az i h l e t pillanatában; a külső megje lenéshez életre k e l t e n i az alak szellemét, vagy fordítva: megalkotni egy jellemet, s ehhez alakítani megfelelő kül sőt: ez az alakítás és színjátszás t i t k a , amely a jó szí nésznél cselekvőleg van j e l e n a színpadon, de szavakba f o g l a l n i nem lehet. A közönséget pedig leginkább az érdekli, hogyan a l a k i t a színész. Márkus Emilia megpróbálta kielégí t e n i a közönség kíváncsiságát és szavakba f o g l a l n i az a l a kítás titkát. Azonban ő i s inkább körülírja, mert az i h l e t létrejöttét ő sem tudja megmagyarázni. Márkus Emilia t a n u l mánya, amelyet Ambrus Zoltánnal együtt készitett, f e l o l v a sás számára készült, de az elmaradván, 1902-ben nyomtatás ban j e l e n t meg. Ebből közöljük i t t a fontosabb részeket. "Akár mit mond i s Diderot a Paradox sur l e comedienben /abban az elmés párbeszédben, melyet o l y sokszor s o l y hasztalanul idéznek a szinészek fejére/ és akármit mondanak azok, akik Diderot elméletét komolyabban vették, mint maga Diderot: az a valami, ami a színészi alkotásban a fődolog, ami játékának fényt, életet, közvetlenséget és magával r a gadó hevet ad, ez a valami nem annyira szándékos és tudatos munka eredménye, mint inkább a tehetségben rejlő erőnek ma gától való, természetszerű, félig öntudatlan s a szándékos sággal nem mindig egyező megnyilatkozása. Mindenki ismeri Diderot tételeit: a nagy színészt mindenek előtt az Ítélet ereje t e s z i ; a szÍnész a színpadon hideg és nyugodt megfi gyelő legyen, a k i egy percre se tévessze szem elől az ábrá-
zolandó alakot s nyugodtan ellenőrizze a munkát, melyet a szinpadon végez; ne legyen benne érzékenység, csak nyugodt látása és hideg utánzó ereje legyen; a néző érezze, amit játszik, ne ő... A közönség érezzen, a színész csak a meg figyelésével dolgozzék; a fejével, ne a szivével. Ne érez zen, hanem pontosan tükrözze az érzés ama külső jeleit, amelyeket megfigyelő ereje e l l e s e t t . Mindez tetszetős, de aligha igaz. Nem hiszem, hogy volna eféle művész, amilyet Diderot emleget. Ha akad, a k i i l y e n hideg és nyugodt megfi gyelőnek adja k i magát :alighanem h i v a l k o d i k . A legőszintébbek megvallottak, hogy semmire sem volnának képesek a nél kül az érzés nélkül, melyet Diderot az előadás művészetéből végképpen száműzni kivánt. Nem művészi, hanem démoni erő kellene hozzá, hogy a színész minden érzés nélkül teremtse meg a megindulást, a nyugalomból állítsa össze az életet, a megfigyelésből a tüzet, s emlékeiből a villámlást és a v i hart. És látni, hogy m i l y élettelen, üres, semmitmondó a színpadi játék, ha a színész nem éli bele magát annak a lelkébe, a k i t személyesit, ha nem érti jól, s nem érzi, mit mond, ha meggyőződés nélkül v i t a t k o z i k és érzés nélkül mí meli a fájdalmat, ha képzelete cserbenhagyja, ha közömbös marad Hekuba iránt, ha szivét k i n t hagyja a kulisszák mö gött." Ezután k i f e j t i , hogy a színész munkájában az a leg becsesebb, ami nem függ sem értelemtől, sem akarattól, t e hát nem i s adhat számot róla; az a "valami", ami az egyéni ség legtitkosabb kohóiban f o r r , s ami a játszott alak szá mára életet, jellemet ad. Nyilvánvaló, hogy nem ismerhette még Sztanyiszlavszkij tudományos elméletét és rendszerét a színész alkotásáról és alkotó módszereiről. Mindenesetre becsülendő, hogy ha nem i s tudta megfejteni a " t i t k o t " , gondolkodott a színészi alkotás módszereiről. Arról érteke zik ez után, mit csinál a színész, amikor a szerepét meg kapja. E l i s m e r i , hogy a tanulás mikéntje teljesen mellékes: k i igy t a n u l j a a szerepét, k i ugy. "Ami nem közömbös, az
hogy m i a l a t t az ember t a n u l , tanul és nem tud semmit, ez a l a t t az erjedési időszak a l a t t j u t - e valami eszébe a sze repével foglalkozó színésznek, kitalál-e egyet-mást, amire azelőtt soha se gondolt? Mi ilyenkor megszállja az embert, az fontosabb, mint a tanulás mikéntje, S mialatt a szerep mindeme sok kitalálás ellenére se akar k i a l a k u l n i , a s z i nész azon veszi magát észre, hogy a főpróba ideje elérke z e t t . Akinek úsznia k e l l , az úszik. A szerepnek e l k e l l ké szülnie. Hogyan? Megy az már magától. Mikor az előadás es téjén a függönyt felhúzzák, egyszerre csak valami élet kez dődik a szÍnpadon." Igy v a l l Márkus, nyilván a saját felkészüléseiből k i indulva. S hogy igazat mond, azt b i z o n y l t j a egykori rende zője, Csathó Kálmán i s : "...Márkussal szereptanulási t e r v e t beszéltem meg; beosztottuk, hogy mikor mennyit fog t u d n i és a szerint i r t a m k i a próbákat. A t e r v azonban már az elején megbukott, mert a művésznő soha sem t a n u l t a meg a szerepét akkorára, amikorára Ígérte v o l t . . . Hagyján, ha ez egyszerkétszer f o r d u l t volna elő, de i g y ment napról-napra. Minden próba ezzel kezdődött: - Ne haragudj, ha a próba gyengén fog menni. De f e l vagyok dúlva egészen, mert... Ebből min dig csak annyi v o l t igaz, hogy a próba gyengén ment, azaz sehogy. Bizony elég nehezen boldogultam vele, amíg rá nem eszméltem, hogy mindez csak addig t a r t nála;, amig a szöve get meg nem t a n u l t a , mig az vérévé nem vált, s maga az alak meg a játék, legalább i s körvonalaiban, k i nem formálódott benne. Attól kezdve öröm v o l t vele próbálni. Noha mindig tudta mit akar és miért akarja, nem v o l t makacs egy cseppet sem. Meghallgatott minden észrevételt Örömest, kapva kapott minden játékötletek, bárki hozta i s . Nagyon megválogatta ugyan, mit t a r t s o n meg belőlük. Mindig meg l e h e t e t t győzni helytálló érvekkel; ha célját és értelmét látta, készséggel változtatott eredeti felfogásán. És ekkor, ezeknek a rende zői megbeszéléseknek a révén egy egészen u j Márkus Emmát ismertem meg. Érdekes v o l t egyébként f i g y e l n i , hogyan f i n o -
modott meg és színeződött k i ezeken az utolsó próbákon nap ról napra jobban az alakítása. És a főpróbán egyszerre tíz szeres színpompában tárult a kiérett alakítás a közönség elé, bámulatba ejtve nemcsak a nézőket, hanem színészt ársai t i s . " Bródy Sándor bizonyára nem ismerte Márkus Emilia irását, mert a Komédia cimü könyvének Márkus Emíliáról szó ló fejezetében igy i r : "És hogyan van Márkus Emilia asszony az úgynevezett színészi paradoxonnal, amit legravaszabb őrünk, a szinibirálat legbölcsebb rókája, az öreg Diderot v e t e t t f e l ? Érzi-e a z t , amit játszik? Erőt vesz-e, uralmat nyer-e személyén az a szerep, amelyet éppen játszik? Amikor elképzeli,legelőször kreálja meg az alakot, csak akkor vane megindulva, vagy mindig, valahányszor ábrázolja? Sensib i l i s t a - e ő, vagy intelligenciájával, elképzelő, utánzó t e hetségével dolgozik? Alexander professzor, nagyrabecsült kollégám a szlnibirálatban, Diderotról i r t könyvében össze gyűjtötte a nagy művészek e tárgyhoz szóló vallomásait,ame lyekből kitűnik, hogy csaknem minden i g a z i művész, amikor ábrázol,nem engedi át magát szerepe indulatainak, uralkodik magán, látja i g a z i és átalakult énjét, mely utóbbira az előbbi mindig ügyel." Márkus Emilia válaszol Bródy Sándor kérdésére, sőt válaszolt, mielőtt Bródy a kérdést föltette volna. A Magyar Szalon 1887 januári számában, játékos formában ugyan, de a lényegre tapintva mondja: "Színpadon a közönség tetszését megnyerni könnyebb, mint megtartani. Az igazat eltalálni könnyebb, mint megta lálni. Könnyebb nagyszerűnek l e n n i , mint egyszerűnek. De szerepeinkben akként f e l e d n i e l saját egyéniségünket, hogy szemünk játék közben i s mindig magunkra legyen fordítva ez a legnehezebb." Egykori rendezője ugy véli, hogy Márkus Emma érezte azt, amit játszik: "A színpadon hü maradt a magára v e t t alakhoz mindvégig, s művészete t e l j e s erejével átélve annak minden érzését és indulatát, meg merte magát mutatni emberi
mivoltában őszintén, igazán, gátlás nélkül. A szinpadon ép pen ugy t u d o t t jó l e n n i , mint gonosz; hü éppúgy, mint áru ló, becsületes, bátor és büszke, mint gyáva, kegyetlen és nagyravágyó, vagy minden egyéb - és az mind ő v o l t , ő ma ga, az i g a z i Márkus Emma, a k i ezt mind, mind mélyen és ben sőségesen, igazán átérezte." Nem kétséges hát, hogy Márkus Emma játékában a tuda tosságnak és az átélésnek egyaránt nagy szerepe v o l t , s s i kereinek egyik t i t k a a játszott alakkal való t e l j e s azono sulás. Nyilván ilyesmire gondolt az a k r i t i k u s , a k i azt i r t a , hogy "igaznak, természetesnek találjuk annyira, hogy az alakot összetévesztjük a művésznővel." Márkus Emilia 75 éves szinészpályája a l a t t 350 szere pet játszott. Klasszikus és modern, hazai és külföldi szer zők müveiben változatos szinpadi életet ólt; sokféle j e l l e met, érzést, indulatot k e l t e t t életre, s a k r i t i k a és a kö zönség mér működésének első évtizede után mint korának l e g nagyobb színésznőjét ünnepelte. Az évtizedek múlásával, mű vészete érlelődésével ez az ünneplés nem csökkent, hanem meghozva a hivatalos elismerésnek i s minden elmét és rang ját, az alkonyuló pályán ritkuló szerepléseit ünnepekké emelte. Mi v o l t Márkus E m i l i a művészetében egyedülálló? Mi v o l t páratlan hatásának t i t k a ? Mi u j a t , különöset vagy ma radandót hozott a magyar színpadra, amit sem elődeitől, sem kortársaitól nem kaphatott meg a közönség? A színész sikerének nagyon sok külső és belső indí téka l e h e t , a darab, a rendezés, a szerep, a színpadi de koráció, a szinész egyénisége, a közönség hangulata, a kor kivánalma, szükséglete, Ízlése, p i l l a n a t n y i hatások s t b . Mindezek azonban eleve kizárják, hogy ugyanannak a színésznek szinte minden szerepében egyaránt sikere és ha tása lehessen,éspedig hosszú évtizedeken keresztül, m i a l a t t megváltozik a közönség összetétele, izlóse, sőt a kor kivá nalma i s a színházzal és a szerepekkel szemben.
Mi tehát Márkus Emilia művészetében az az állandó té nyező, amely biztosítja számára a s i k e r t , a közönség nem lankadó érdeklődését, kortól, darabtól, szereptől függet lenül? Halála alkalmából a legszebb nekrológot Kárpáti Aurél i r t a , a k i akkor már több mint négy évtizede kisérte f i g y e lemmel és rögzítette művészi kritikáiba a magyar színészet jelenségeit, köztük Márkus Emilia szerepeit, alakításait ós sikereit. Nekrológjában Kárpáti ezeket Írja: "...a szen vedélyes szerelem, a női féltékenység extatikus hangjait addig nem h a l l o t t megrázó erővel szólaltatta meg. Gazdag, változatos, széles skálájú alakitómüvészetét az átélés szuggesztivitása s a kifejezés illuziókeltő ereje, a f e s tőién lágy mozdulatokban t a g o l t játék és harangkondulásra emlékeztető hangjának gyönyörű, meleg zengése hitelesítet te." És ha a 75 évet és 350 szerepet átfogó életmű k r i t i káiban lapozunk, szinte mindenütt a Kárpátinál i s e m i i t e t t tulajdonságokat találjuk, s többnyire együtt: a szenvedély rendkívüli erejű h i t e l e s ábrázolásét, a viharos sodrásban i s érthetően t a g o l t , gyönyörű színpadi beszédet, amelyet Márkus Emilia hangjának zenéje még elragadóbbá t e t t . A siker többnyire a színészt i g a z o l j a , s csak ritkáb ban a szerzőt. Márkus Emilia egyaránt a r a t t a s i k e r e i t Sha kespeare gyengéd vagy szenvedélyes nőalakjaiban, történel mi, jelmezes, romantikus drámákban, klasszikus vagy u j ma gyar darabokban, de főként Dumas, Ibsen, Echegaray, Sardou, B a t a i l l e - irodalmilag olykor vitatható értékű - drámáiban. Leginkább o t t , ahol a modern idegéletet élő, szeszélyei és szenvedélyei által elragadott asszonyt alakíthatta.De gyak ran átformálta, s mi több - elfogadhatóvá t e t t e a történel mi vagy klasszikus alakokat i s , átszőve jellemüket a modern asszony érzéseivel. Az i g a z i , a tartós, az állandó s i k e r t végső soron minden szinósz saját egyéniségének köszönheti. Az i l y e n
színészekről szoktak mondani, hogy az egyszeregy, vagy az ábécé elmondásával i s s i k e r t és hatást t u d elérni; nem amit mond, hanem ahogyan mondja - ebben van sikerének t i t k a . Márkus E m i l i a nagy egyéniség v o l t , amelyben döntő szerepet játszott varázsos nőiessége, izgató asszonyisága, sőt életének nem k i s szakaszán az érzéki vágyak felkeltése. És i t t találkozott a szinész és a szerep: a f r a n c i a társa dalmi drámák szenvedélyes, szerelmes, bűnös, vagy ártatla nul bűnhődő, szenvedő nőalakjai ekkor kerültek a magyar szinpadra, ragyogó megszemélyesítőt találva Márkus Emiliá ban. Az az álerkölcsös kor, amelybe pályájának legnagyobb része esik, s amely csak a külszinre és a látszatra a d o t t de az egyéni és társadalmi hazugságok mögött az e l f o j t o t t és k i nem élt szenvedélyek tüze lobogott, a szinpadon kí vánta látni és a színésszel együtt átélni t i t k o l t vágyait, e l f o j t o t t szenvedélyeit. A gyakran valószínűtlen, sőt h i h e t e t l e n történeteket Márkus Emilia művészete valószerűvé, elfogadhatóvá és e l hihetővé t e t t e , miáltal a nézők még inkább a sajátjuknak vallották a színpadi szenvedéseket és szenvedélyeket. Töretlen a vonal, amely Júliától Stuart Máriáig t e r jed, s amelynek során Márkus Emilia feltárta az asszonyi sziv l e g r e j t e t t e b b t i t k a i t i s , Ady Endre nagyváradi k r i t i kája szerint olyannyira, hogy még az unokáink se tudjanak semmi más u j a t az asszonyokról, mint amit és amennyit Már kus Emi l i a mondott e l nekünk. Márkus Emilia művészi fejlődésének vonalát azért ne héz megrajzolni, mert művészi eszközeit szinte már első szinpadralépésével magával hozta; természetesen ő i s fejlő dött, mélyült, érett, s ez leginkább beszédmüvészetére vo natkozik. A Romeo és J u l i a női címszerepében, 1877-ben történt bemutatkozása után évekig naiva szerepeket játszik. Ez az érési idő alkalmas arra, hogy megszívlelve a kritikákat, leszokjék j e l l e g z e t e s vasi tájszólásáról és hadaró beszédé ről. 8
1882-től 1921-ig, 40 éven át hordozta Márkus Emilia a Nemzeti Szinház szinte minden szerepgondját, s a r a t t a l e , évenként olykor két-három nagy szerepével a legnagyobb s i kereket. A bőség zavara f o g e l , áttekintve rengeteg szere pén, ha csak a leghíresebbeket szándékozunk i s kiválaszta n i . Hosszú felsorolás lenne, s talán mégsem érdektelen. Év ről évre követhetjük nagy szerepeiben,a siker utján, amely nek csak egy-egy olyan állomását emeljük k i , amelyben a szenvedély,a színpadi igazság az ő csodálatosan zengő hang ján szólalt meg. Ofélia, Hippia, Lady Anna,a Vasgyáros C l a i r e - j e , Desdemona, Nóra, a Faust M a r g i t j a , F r a n c i l l o n , a Clémanceau Izája, Az apród Jolantája, a Lemondás Irénje, a Kamóliás hölgy, Jeane de Simrose A nők barátjában, Mathild a F o l t , amely t i s z t i t b a n , Cressida, Johanna, Angustias a Halálos csöndben, Monna Vanna, A boszorkány, Grace a Nászindulóban, Kleopátra, Armaurynó a Balga szűzben, Mária Antónia, A név telen asszony, Lady Macbeth, Charlotte kisasszony, A negy venéves asszony, Violanta és Stuart Mária; csak a l e g j e l e n tősebbek az életműben, melyeknek életet, h i t e l t , a nézők számára élményt és maradandó emléket Márkus Emilia művésze te adott. Lapozzunk vissza a kritikák között és próbáljuk a kortárs szemével nézni a szenvedélyt, a szerelmet Márkus Emilia elhitető valóságábrázolásában és hallgassuk meg az ő páratlan színpadi dikcióját a kortárs k r i t i k u s fülével. Az ember tragédiája bemutató előadásán Hippiát ala kította. A k r i t i k a i g y méltatja: "Különösen érdekes a római kép Hippiája, melyet P. Márkus Emi l i a asszony kidomborítva j e l l e m z e t t . Az élvezet, a mámor e leánya könnyelműn üríti a serleget, megcsókolja s z i l a j pajzánságból a keresztény ha l o t t a t , nem sejtve, hogy ajkáról a p e s t i s t kapja e l , s mi dőn -emiatt haldokol, s dőzsölő társai mind elhúzódnak tőle félelemmel,az apostol tárja k i feléje kezét, hogy a keresz tény h i t egébe emelje s z e r e t e t t e l . A kicsapongást, megdöb-
beiiést, a halálfélelmet, a szeretet varázsát s a meghalást a f i a t a l művésznő kitűnően ábrázolta." Ugyanebben a szerepében a bécsi k r i t i k u s o k elismeré sét i s kivívta magának, az 1892-1 vendégjáték alkalmával. 1884-ben játszotta először a I I I . Richárdban Lady Annát és ezt a szerepet 47 éven át megtartotta. A hosszú évtizedek a l a t t három Richárd i s váltotta egymást a színpa don: Gyenes László, Ivánfi Jenő és ódry Árpád. A művésznő vallomása s z e r i n t a hires koporsó j e l e n e t e t elhitetően csak ódry játszotta. Az ő férfias ereje, sziporkázó szelleme va lószínűvé tették, hogy a sánta, púpos és véreskezű zsarnok a koporsó m e l l e t t nyeri e l az özvegy kezét és szivét. Hevesi Sándor i r j a ódry Árpádról szóló tanulmányában: "- Lady Annával való ál-szerelmi jelenetében, t e t t e t e t t és mégis veszedelmes hevülésével i g a z i asszonybüvölőnek b i z o n y u l t . A s z i v t e l e n , főlényes, diadalmas csábitó v o l t , a k i nek az asszonyok hiába próbálnak ellenállni." Erre az a l a kításra jegyezte meg Márkus Emilia, hogy ilyenkor ugy érez t e , hogy valóban szerelmes l e t t Ódryba. Rakodczay Pál, a szorgalmas színházi iró és rossz szinész, a k i maga i s megpróbálkozott I I I . Richárd szerepé v e l , levelet intézett Márkus Emiliához Lady Anna alakításá v a l kapcsolatban és f e l h i v t a a művésznő figyelmét, hogy An na a koporsó jelenetben azért mond igent Richárdnak, mert attól fél, hogy az máskülönben öngyilkos lesz. Rakodczay még megjegyzi, hogy Márkus Emilia nem fogadta meg tanácsa i t . Szerencsére a színésznő jobban értette Shakespearet és ezt a problematikus j e l e n e t e t , mint Rakodczay, aki ráadásul még Írásban i s adta, hogy mennyire félreérti a j e l e n e t e t , nyilván a Richárd ajkáról elhangzó mondásra ügyelve csak. /Anna: Gloster: Anna:
No, állj f e l , tettető, habár kívánom Halálodat, hóhérod nem leszek. Akkor hát mondd, hogy öljem meg magam. Már megmondtam./
\
 szerepet Márkus Emilia mindvégig illúziót keltőén játszotta. Erre többek között bizonyíték Móricz Zsigmond 1923-ban i r t kritikája: "Márkus Emma a Lady Annában ért e l művészetének csúcsára. Ebben az izzó és jelentéktelen, eb ben a gyönyörű és semmis, ebben a gyűlöletből házasságba átcsapó erotikus lényben." A darab felújításakor, Galamb Sándor kritikájában, a koporsó j e l e n e t megoldásáról igy i r : "A nőszereplők között méltán v o l t legnagyobb sikere Márkus Emiliának, Lady Anna megszemélyesítőjének. A kérő jelenetben, amikor férjének és apósának gyilkosa, apósa koporsója előtt kéri meg kezét, s ő végül i s igent mond Richárdnak, ezt a bizony h i h e t e t l e n átalakulást azzal próbálta megmagyarázni, hogy ettől a fék t e l e n erélyű férfitól szinte hipnotizáltnak mutatta magát. Tágra n y i l t szeme szinte néha kérdezni látszott, hogy mi i s történik most vele. Mikor a jelenet derekán egyszer t e k i n t e t e Richárdéval találkozik, i j e d t e n nyújtja két karját f e léje, mintegy elhárítva azt a lenyűgöző hatást magától,hogy aztán ernyedten ejtse megint alá." Dumas F r a n c i i l o n cimü darabjában v o l t egy j e l e n e t , ahol Márkus Emma megrázta a fejét, s abban a p i l l a n a t b a n kibomlott a haja, s mint aranyzuhatag h u l l o t t l e a térdéig. Nem paróka v o l t ez a h a j , hanem az ő saját, i g a z i arany szőkesége, amely szépségének mindenkor különös és tökéletes keretet adott. Bródy Sándor egész cikket i r t Márkus Emilia hajéról, s ezeket j e g y z i meg a darabról: "Az elmúlt héten bementem a F r a n c i l l o n t nézni. A szines fényű előadás nem fényes többé. A szinészek felmondják szerepeiket, csak a f i a t a l Náday Bé l a a l a k i t . Maga Francine, Márkus Emilia, sietve, de b i z tosan p e r g e t i l e mondanivalóját.A Márkus Emilia F r a n c i l l o n j a olybá tűnt f e l előttem, mintha álmából költötték volna f e l . A régi v o l t , hü v o l t , jó v o l t , de álomszerű v o l t . Egy ponton azonban a művésznőt megfogta, megrázta és elragadta a szerep. Amikor R i v e r o l l e s grófné megtudja, hogy megcsal-
ják. A művésznő felébredt ós ettől kezdve uralkodott szere pén, mert az uralkodni kezdett r a j t a érdekessége, igazsága, valószínűsége ós mulatságossága által. Néhány lépéssel előbb egy alvajáró, büvösszavu, de fölöttébb gyorsbeszédü szónok. Néhány lépéssel később szabályos alakú, valóságos, k i f e j l e t t könnyek jelennek meg szemében." Nóra alakitása európai hirességűvé vált, különösen azóta, hogy Ibsen -magyarországi utazása során megtekintette az előadást, s utána i g y n y i l a t k o z o t t Márkus Emiliáról: "Meine a l l e r b e s t e Nóra!" Pedig Nórát világhírű művésznők, köztük Eleonóra Duse i s alakították. 1893-ban mutatta be a Nemzeti Színház Karc zag Vilmos Lemondás cimü darabját. Az idő sülyesztőjében elmerült da rabnak legföljebb a cime maradt volna fenn, ha a k o r a b e l i kritikák nem áradoznak oldalakon keresztül Márkus Emilia nagyszerű alakításáról. A Magyar Géniusz k r i t i k u s a szokat lan részletességgel elemzi Márkus játékát, mozdulatait, arcjátékát, az érzelmek kifejezését: a lemondást, a s z e r e l met, a hűséget, az odaadást, majd i g y f o l y t a t j a : "Ezután következett a nagy beszéd, melyet, ha érdeme szerint akarnánk méltatni, külön tanulmányt kellene róla irnunk. Élet v o l t annak minden szavában, érzelem minden hangjában; arcának minden izma, minden tagja játszott s a szellem fönsége a l a t t állott. Hangja az a gyönyörű orgona hang, ugy h a t o t t be a szivekbe, miként egy élő fájdalom; a szivek húrjaival csak ugy játszott, mint a virtuóz a vonó jával; magával ragadott, szemünkből könnyeket f a c s a r t s l e kötötte bennünk mindazt, ami érez és eszmél: szivet, l e l k e t és észt. Az egyéniség gazdag költészete egyesült e p i l l a natban a megjelenés, a kifejezés bájával és kellemével s utánozhatatlan, cikornyátlan egyszerűségével. S mikor sza v a i végeztével térdre roskadt, az a halk moraj f u t o t t végig a közönség sorain, mely csak r i t k a , nagy művészi momentu mokat szokott kisérni. Idő k e l l e t t hozzá, mig nézők e fön séges művészet varázshatalma alól felszabadulhattak."
Márkus Emilia v o l t a legkiválóbb Kamélias hölgy, a k i nemcsak magyar,európai szaktekintélyek s z e r i n t i s felülmul t a alakításával Sarah Bernhardt és Eleonóra Duse h i r e s Ka mélias hölgyeit. Ebben a szerepben, melyet 34 éves korában kezdett játszani és 31 éven át, szerepei közül a legtöbb ször, 138 alkalommal játszott, 1912-ben a Magyar Szinház vendégjátéka alkalmával meghódította Bécset i s ! Az 1894-es felujitás - Márkus Emilia premierje - a haldokló Paulay Ede utolsó öröme v o l t . A bemutatón már nem l e h e t e t t j e l e n , f e l vonásról-felvonásra vitték betegágyához a sikerről szóló h i r e k e t . Had álljon i t t Márkus Emilia egyik legnagyobb d i adaláról szóló k r i t i k a t e l j e s egészében: "Gauthier Margit Márkus Emilia alakításában egyike a legjobbaknak és ami fő, ama legjobbaknak, amelyeknek megindító, igaz hatása van. Nem használja Márkus amaz eszközöket, amelyek a külső s i k e r t szokták szolgálni, s amelyek az érzelmek túlságos megnyi latkozásában r e j l e n e k . Az elejétől végéig uralkodó alaphang az ő játékában majdnem színtelennek t e t s z i k . Csöndes, me l a n k o l i k u s , ez uralkodik az első felvonás jeleneteiben, a vidám, könnyelmű társaság közepette i s , midőn Armand iránt érzelme támadni kezd. Az ő Margitjának a küzdelme, a lemon dása és szenvedése mintegy meghajlás a végzetszerüség előtt... Igaznak, természetesnek találjuk az ő Margitját, annyira, hogy az alakot összetévesztjük a színésznővel.Je1lemzetes ez az alakítás akkor i s , mikor Margitban a könynyüvérü nő n y i l a t k o z i k meg egy p i l l a n a t r a , s utánozhatatlan könnyedséggel, cinizmussal odavetőleg mondja, hogy hát l e gyen vége köztük mindennek. Szívhez szóló, szivet megrázó az apával való nagy, fárasztó jelenetben, s az utána követ kező magánjelenetben, amelynek a némajátéka i s megráz. Hogy t u d az arcával s i r n i ez az asszony. Mennyi fájdalmat t u d k i f e j e z n i azzal a két nagy szemmel, a lélegzetvételével, s csöndes, hangtalan zokogásával. Semmit sem akar mást adni, mint életet, természetességet és igazságot, a legkevésbé feltűnő és i g y a legnehezebb eszközökkel. És milyen Márkus
Emma meghalási jelenetei Mennyi művészet, izlés van abban, kerülésével az irtózatosnak, a félelmetesnek, ami a halál l a l együtt jár." A művésznő mondotta e l sokkal kés-őbb, hogy ő ugy ját szotta Margitot, hogy azt nem a tüdőbaj öli meg, hanem a szive szakad meg, a fájdalomtól meggyötört szive a v i s z o n t látás boldogságától. Az egész előadás a l a t t a l i g köhintett, olykor a zsebkendőjét ajka elé t a r t o t t a , s z i n t e csak jelzés szerűen. A nagyváradi vendégszerepléskor játszott Kaméliás hölgyéről Ady Endre i r t kritikát a Nagyváradi Naplóba. "Márkus Emilia művészete megérdemli a leghalottabb darab föltámasztását i s . . . A Kaméliás hölgy hires a Márkus höl gyei között, más és különb a többinél. Az apával való j e lenetben pedig - ez az öreg darab legöregebb jelenete egyszerűbb csodákat művel Márkus a darabban." Egyik legnagyobb diadalát a spanyol Echegaraynak F o l t , amely t i s z t i t cimü drámájában a r a t t a , amelynek harma d i k felvonásában, amikor a hősnő megöli a másik asszonyt a szenvedő és szenvedélyes asszonyiságot az emberábrázolás olyan mindent elsöprő áradásával mutatta meg, hogy a közön ség percekig állva t a p s o l t , s a többi szinész végső szavai már belevesztek a nézőtéri orkánba. Komoly, meglett férfiak arcán csurgott a könny,a nők pedig ugy zokogtak, mintha va lóságos saját tragédiájukat siratták volna. Akkor történt, hogy a premier után az egyetemi ifjúság k i f o g t a a lovakat Márkus Emma bérkocsijából és t i s z t e l e t e jeléül a lakásig húzta a művésznő kocsiját. Operettprimadonnákkal, a k i k kö zönségüket szórakoztatják, megnevettetik, ilyesmi abban az időben gyakran megtörtént, de drámai színésznővel, a k i kö zönségét megríkatta, még soha. Kosztolányi Dezső egy későbbi előadásról jegyezte f e l , hogy szinte csak véletlenül tévedt a szinházba, ahol Márkus Emma vendégszerepelt ebben a darabban. "Valaha a v i dék 'érdekes' asszonyai, a * szecesszió'-sak, a ' modem »-ek
ennél a drámánál borzongtak össze először, sötét páholyuk ban, izgalomtól fagyos kézzel, lázas halántékkal, mert egy u j kor és művészet fuvalmát érezték. Azóta az érdekes aszszonyokból nagyanyák l e t t e k és - mi tűrés-tagadás - maga a darab i s megöregedett. De Márkus Emmát láttam ezen a délu tán. Egyszerre nem a spanyol drámáról v o l t szó, sem arról, hogy avult-e vagy u j , de arról, hogy ő játszik és függetle nül a darabtól v i t t előre, végzetesen, ellenállhatatlanul. Micsoda hanganyag, micsoda mozdulatok ós ösztönös színész női megrezzenések. Ha norvég lenne, vagy német, tárcákat Írnának alakításáról. I g y . azonban, hogy a miénk és magyar, csak néha ocsúdunk rendkívüli voltára és fölfedezzük, mint a révület csodálkozó perceiben a Dunapartot,vagy a Halász bástyát. Ez a csodálatraméltó magyar színésznő egyedül áll. Eszközök és iskolák nélkül, teremtőösztönóvel váltotta va lóra művészetét, ugy, hogy sok egyéni szeszélyét i s bele v i t t e , megzenésítette, még a negédességét és a regényességét i s elfogadtatta nézőivel. Művészete o l y általánosan ha tó, gazdag, mint Jókaié. Kakasülő és páholy, varrólány és irodalmi Ínyenc egyaránt tapsol neki. "Wo du b i s t , d o r t i s t Natur" i r j a Goethe egyik versében. Ez a verssor egy nőről szól. A l i azonban Márkus Emmára, a színésznőre i s : ahol van, o t t a természet van." A E o l t , amely t i s z t i t óriási sikere egybeesett a Pulszky Károly e l l e n indított hajszával. Márkus Emma emlé kezése s z e r i n t a közönség szinte tüntetésszerüen ünnepel te őt, ezzel kívánva f e l e d t e t n i egyéni bánatát és családi me ghur c o I t a t ás át. 19OO—ban egymásután két Sudermann drámában a r a t o t t nagy s i k e r t : a Keresztelő János Salomejában és az Otthon Magda szerepében, amelyet előtte Jászai játszott. Ugyanab ban az évben mutatta be a Nemzeti Szinház, Magyarországon először, Shakespeare T r o i l u s és Cressida cimü darabját. A T r o i l u s és Cressida bemutatójáról i r j a Bródy Sán dor: "A T r o i l u s és Cressidának vannak részlegei, melyek
sokkal közvetlenebbül hatnak, mint akármelyik kortársunknak szinte a fülünkbe harsogott poémái. Szinte a testét éreztük Shakespeare-nek, leheletének forrósága arcunkba f u j t , fő képp o t t , ahol az oly rég meghalt angol ember egy igen-igen élő magyar nő bűvös testén át lélegzett. Márkus Emilia aszszony az egész darabot átszabta modern társadalmi drámára. A tanárok ezt nem fogják helyeselni, de nem tagadhatják, hogy szép v o l t és hogy a nagy szinésznő voltaképpen nem i s hamis i t o t t . Cressida a tragédiában i s a bájos bün maga, ugy, ahogyan régen ritkábban,ma sűrűbben j e l e n t k e z i k egyes nőszemélyekben. De van e közöttük egy i s , a k i megközeüthetné Calchas lányának Cressidának jellemképót? Ez modernebb,hoz záférhetőbb mindnél és azonfelül még nem i s t e s z i utálatos sá az inkarnált hűtlenséget. Sőt ellenkezőlegrbájósnak va rázsolja a bűnt, ha nem i s tünteti f e l rokonszenvesnek. Az első előadáson a szinpadról néztem - ami t i l o s , de jó - és láttam, hogy a lépcső jelenetben az ölelkezés p i l l a n a t a i b a n , amelyek félóráig tartanak, ugy játszott, hogy senki sem h i h e t e t t hűtlenségének rémes elkövetkezósében.Hü v o l t T r o i l u sához, egészen a feloldhatóságig és erről annyira meggyőző dött a partnere, Beregi i s , hogy széles mellének a lélegze te i s e l f o g y o t t bele. A rosszmájú nézők ezt az interpretá ciót nem szerették, csak falták a Calchas lányának alakját. Hogy a nagy szinésznő többet mozgott és szinesebb v o l t a kelleténél, ez hiba, de ez i s jól állott n e k i . " Cressida után egy magyar darabot i s az ő érdekes a l a kítása v i t t újra sikerre. Felújították Rákosi Jenő Endre és Johannáját. Két Brieux darab szerepel a bemutatók között:-A bölcső és A vörös talár. Mindkettő ujabb babérokat tűz a szinésznő homlokára. Echegaray ujabb*drámája, a Halálos csönd ismét diada l a Márkus Emiliának. A kritikák csodálják sokrétű, össze t e t t művészetét. Alakitásaiban u j meg u j színeket fedeznek f e l és nem t e l n e k be hangjának csodálatával. A Halálos csönd Angustias alakjában ismét a szenvedés mesteri ábrázo-
lásával a r a t o t t diadalt.Ezután következett a legemlékezete sebb alakítás, amelynek sikere s z i n t e elhomályosította F r a n c i l l o n t , vetekedett a Kaméliás hölgyével és a F o l t , amely t i s z t i t Matildjával i s . Ez Maeterlinck Monna Vannája volt. "Eljöttem, ahogy kivántad... " idézte még évtizedek múlva i s a művésznő Monna Vanna szállóigévé vált h i r e s mon dását, amikor megjelenik P r i n z i v a l l e sátorában, egyetlen köpenyben, amely a l a t t nem v i s e l semmit. Márkus Emma ebben a jelenetben felcsigázta a vágyakat, felkorbácsolta a szen vedélyeket, a művészi palástba b u r k o l t érzékiségnek o l y pél dáját adta, mely páratlan a magyar színpadon. Az előadásnak olyan közönségsikere l e t t , amelyre még a minisztériumban i s f e l f i g y e l t e k és Somló Sándor m i n i s z t e r i elismerő l e i r a t o t kapott az előadásért. Márkus Emma hires Monna Vannáját ezután az egész or szág megismerhette, mert vidéki vendégjátékai alkalmából soha nem mulasztotta e l e z t a nagyszerű alakítását műsorra tűzni. A s z e l i d ártatlanság, a szende báj csodálatos ábrázo lása v o l t Melissinde, Edmond Rostand Napkeleti királykis asszonyában, ebben a különös veretű, zengő sorokban áradó verses játékban /Benedek Marcell fordította/. Amint kilé pett a kitáruló ércajtó mögül, fehér l i l i o m o k k a l a karján, szőke hajának leomló dus hullámaival, lesütött szemekkel a térdelő lovag, az ő szerelmetes, de beteg trubadúrjának r a jongó követe elé, lassan fölemelte a szempilláit, tágra n y i t o t t a a szemét és - az egykorú emlékezések s z e r i n t ettől a pillantástól ibolyakék l e t t az egész szinpad és a nézőtér előtt mintha kihasadt volna a legragyogóbb nyári a d r i a i kékség, amikor az ég és a v i z Összeolvad a csodála tos kék ragyogásban. Pedig nem törtónt semmi, csak Márkus Emma kék szempárja rávillant a színpadra. Nagyon szerette e z t a szerepét, magáért a darabért i s , de különösen a káprázatos, pompás ruhákért, amelyeket ebben v i s e l t .
Antonius és Kleopátra 1909. évi felujitásáról, amikor Márkus először alakította Kleopátrát, a Pesti Napló színi k r i t i k u s a i g y i r : "A szinészek közül csak ketten vonták l e az u j , v e r i s z t i k u s színdarabbá alakitásnak következményeit: Márkus Emilia és Somlai Artúr. Modern embereket játszottak. Márkus Emilia a modern idegember remek képét ábrázolta Kleopátrájában. A hisztérikát, a szenvedelme, vágya, c s a l fasága, félelme és rajongása által meggyötört nőt. Ilyenek az idegektől és vágyaktól hajszolt asszonyok, s Márkus Emi l i a impozáns történelmi -fölfogással ilyennek ábrázolta Kleopátrát. Annál i s inkább, mert a rendezés a r e a l i s z t i k u s ábrázolásra s z o r i t o t t a . Nagy diadalt a r a t o t t , s a közönség lelkesen megtapsolta./A felujitást Hevesi Sándor rendezte./ Ugyanerről a Kleopátra előadásról Ignotus az alábbi kritikát i r t a : "Márkus Emma egy pár kiesést nem számitva, fölöttesen jó Kleopátra. Nemcsak mert kitűnő szinésznő, s körülbelül a legszületettebb szinitehetség mindazok közül, akik tegnap este a szinpadon álltak. Nemcsak mert annak fogta f e l Kleopátrát, a k i : nemesen dekadens hisztérikának, a világ ocsmányságával összeütköző fejedelmi teremtésnek. Nemcsak mert az ő egyéni hangja és mód j a , az ő hires és hír hedt modorossága még legjobban talál ahhoz, ami s t i l u s t a verses, metaforás és stilizált dráma mindig megkövetelt, ha százszor l e v e r i i s - ideig-óráig - a s t i l u s t a n a t u r a l i z mus. De -főképp azért, mert ő az a szinésznő, akiben meg van a komédia s a komédiás első feltétele: courage de son o p i nion; a maga felfogásának vagy Ítéletének vagy modorának vagy modorosságának bátorsága. Ő az, a k i nem próbálkozik vagy alkudozik vagy töpreng még utolsó percben, már a lám pák előtt, hanem kivágja, ahogy csak t u d j a , amit t u d . Ez a legelső feltétele a színpadi játéknak,- s azzal az egész alakitással, amelyben Kleopátrát megelevenítette s különö sen az V. felvonással, melynek minden titkát k i t u d t a vál tani,mart a maga módjával és személyével magára maradt benne és mindenki ő neki rendelődött alá: bátran elmehetne akár Londonba, akár Berlinbe Shakespeare-t játszani."
A legelső szerep, amit szerződött tagként a Nemzeti Szinház színpadán eljátszott Shakespeare Romeo és J u l i a c i mü tragédiájának J u l i a szerepe v o l t . Szinmüvészetének csú csára ugyancsak Shakespeare-szeréppel j u t o t t r a I I I . Richard Lady Annájával. Utolsó Shakespeare-szerepe a Téli rege Paulinája v o l t , 5 6 évvel J u l i a után. Ez a l a t t az 56 év a l a t t 16 Shakespeare darabban 17 szerepet játszott. Ezek: J u l i a /Romeo és J u l i a / , Hermia,majd Titánia /Szentivánéji álom/, Cordelia /Lear király/,Hero /Sok hühő semmiért/, Lady. Percy /IV. Henrik király/, Viola /Vízkereszt/, V l r g i l i a / C o r i olanus/, Ofélia /Hamlet/, Lady Anna / I I I . Richárd/, Desdemona /Othello/, Miranda /A vihar/, Arthur /János kirájy/, Cressida /Troilus és Cressida/, Kleopátra /Antonius és Kle opátra/, Lady Macbeth /Macbeth/, Paulina /Téli rege/. Márkus Emíliánál csak Jászai Mari lépett f e l több Shakespeare-darabban és szerepben. Jászai 17 darabban 19 szerepet játszott. Mindössze két szerepet v e t t át Jászai tól Márkus: Kleopátrát és Lady Macbethet. Kleopátra a l i g ha szolgálhat összehasonlítási alapul, mert Márkus u j f o r dításban, u j rendezésben játszotta; Lady Macbethben pedig kétségtelen, hogy Jászai kiválóbbat nyújtott. Amikor Jászai életrajzirója Márkussal kapcsolatban Jászai mellőzéséről beszél, igaztalanul jár e l Márkussal szemben. Amint látjuk Jászai több Shakespeare-szerepet ját s z o t t , mint Márkus. Jászai 75 éves korában panaszkodik, hogy "elszivják előle a levegőt", nem engedik játszani. Számszerű adatok bizonyítják, hogy mig Jászai 1900-tól 1925-ig, vagyis 50-től 75 éves koráig 65 szerepet játszott, Márkus ugyancsak 50 éves korától 75 éves koráig csak 6J szerepet. / 1 9 1 0 - 1 9 3 5 . / Az kétségtelen, hogy a Paulay kor szak a l a t t Márkus pontosan kétszerannyi szerepet játszott, mint Jászai. De ennek okát ne Márkus törtetésében keressük, hanem a f r a n c i a polgári dráma térhódításában Paulay a l a t t , a következő korszakokban pedig a naturalizmusnak, majd a realizmusnak megfelelően a társadalmi dráma uralomrajutásá-
"ban. Egy színház műsorának a gerincét mégsem alkothatják a görög klasszikusok! Rendkívül szubjektív szemlélet,ha vala k i 75 éves korában mellőzésről panaszkodik. Jászai ekkor még a k t i v tagja v o l t a Nemzeti Színháznak, mig ugyanebben a korban Márkust már nyugdijazták, h o l o t t Márkus t e s t i erejé ből még közel 15 évre f u t o t t a ! F e n t i megállapítással nem akarjuk megbántani sem Jászai Mari emlékét, sem életrajz íróját, csupán helyes megvilágításba kívánjuk helyezni a két legnagyobb magyar színésznő, Jászai Mari és Márkus Emi l i a viszonyát, s Márkus szerepének egyoldalú beállítása he l y e t t tényközlő adatokat szolgáltatni. Márkus Emma többször elmondta és újságíróknak adott nyilatkozataiban i s e m i i t e t t e , hogy játókmodora a freskó festőkéhez hasonlítható: nagy Ívben, széles ecsetvonások kal dolgozik, ellentétben a miniatürfestők modorában dolgo zó színészekkel, a k i k apró részleteket a leggondosabban dolgoznak k i . Saját állitása s z e r i n t részletező játéka elő ször Sardou Fernande cimü drámájában v o l t , Hevesi Sándor intenciójára, majd B a t a i l l e A Balga szüs cimü darabjában. A B a t a i l l e darabok közül A nászindulóban v o l t országos s i kere, mert ez i s ama darabok közé t a r t o z o t t , amelyeket a Kaméliás hölggyel, a F o l t , amely t i s z t i t t a l , a Boszorkány nyal, a F r a n c i l l o n n a l , a Nórával és a Monna Vannával f e l váltva játszott az évenként ismétlődő vidéki vendégjátéko kon. Amikor a Kisfaludy Társaság első izben Ítélte oda a Greguss-dijat hat év legkimagaslóbb színészi teljesítmé nyéért, a referátumot Alexander Bernát t e r j e s z t e t t e elő. A magyar színművészet kimagasló egyéniségeinek hat évi mun káját vizsgálva, az 1908-1915 évkörben Márkus Emilia művé szetéről Így i r : "Márkus Emília bizonyára a legnagyobb, a legszélesebb skálájú az indulat kifejezésében, mindig hasonló magához, mégis mindig u j és sajátos. A szerelmes nő legnagyobb revelációja a magyar szinpadon. Az ő szerelme sokszor viharos, /
az izgató, az elszánt, a bűnös, a mindenre kész szerelem. De minden tangnem az ővé. Nórája o l y alkotás, amely egyene sen korszakos a színpadon, egymaga megérdemelné a Gregussjutalmat; a női báj, a női szeszély, a női szenvedély, két ségbeesés, végül az elszánt, nyugodt, hideg dacosság és dermedtség egyforma tökéletességgel jelennek meg előttünk és f e j l e n e k k i egymásból, az e r e d e t i intuició vaspántjával egységbe szoritva. Láttuk Monna Vannáját, büszkeségét, mely szerelmét takarja és szerelmét,mely büszkeségét k i o l t j a . K a méliás hölgyét csak azért nem teszem előre, mert sokkal ré gibb keletű,bár ujabban i s játssza,bebizonyítván,hogy mindig magyar tud lenni e tipikusan idegen nőben is.A Kaméliás höl gyet i t t sokan játszották Budapesten. Duse, Sarah Berhardt stb. i s , más f r a n c i a és német művésznők i s . Egyik sem igen i n g a t t a meg Márkust fölfogásában és igaza v o l t , hogy nem engedte magát megtántoritani. A szinész,ha magából játszik, oly jó, amilyen egyáltalán l e h e t ; ha másból, még rosszabb, mint lehet, mert e l v e s z t i a maga énjét. Hatalmas és meggyő ző v o l t Márkus E m i l i a A belga szűzben /Armauryné/, a Fák lyákban /Bouquetné/, a Botrányban /Charlotte/. Márkus Emi l i a szerepeiben mindig van finom hang- és színharmóniája a stilizáltságnak, még a szenvedély vergődésében i s megmarad szépnek, mértékesnek. Épp azért o l y művészien megrázó a szenvedély kitöréseiben, mindeneket magával ragadó, a nézőt i s áthevitő, az illúzió határáig érő, anélkül, hogy azt át lépné. A nyelv hangszerén i s felülmúlhatatlanul játszik." Elősorolva még klasszikus darabokban adott szerelmes szere p e i t , megállapítja, hogy Márkus ezekben páratlan. "Jászai a legmélyebb, Márkus Emi l i a a leggazdagabb hangú és alakú ma gyar szinésznő." A Greguss-jutalmat ez alkalommal Jászai Mari kapta. 1913-ban játszotta Szomory Dezső Mária Antónia cimü drámájának címszerepét. Szomory más darabjaiban i s szere p e l t már. A nagyasszony bemutatóján Castelnau Florence-ot alakította /a cimszerepet 1927-ben játszotta/, 1911-ben
A rajongó Bolzay lágy címszerepében lépett színpadra.Csathó Kaimén emlékezéseiben tévesen állapítja meg, hogy ez v o l t Márkus utolsó lány-szerepe. Az utolsó lány-szerepet Lengyel Menyhért Charlotte kisasszony cimü, 1918-ban bemutatott da rabjában alakította. A Mária Antóniáról a szerző i g y nyilatkozout: "Márkus Emma francia királynőnek született, aminthogy csakugyan az v o l t Mária Antónia cimü remekmüvemben, amit a Nemzeti Szín házban játszottak. Soha szebb, szőkébb, tündöklőbb királynő nem ólt Versaillesben, mint ez a rendkivüli szinésznő. Soha senki a világon nem szenvedett olyan keresztényiesen, olyan magasztosán, mint ez a rendkivüli szinésznő a Conciergerieben, ahol búcsúlevelét i r j a a kivégzés előtt. Olyan illúzi ót k e l t e t t halálra Ítélve, hogy attól féltem, remegve a ku lisszák mögött, hogy soha többé nem fogom látni, s nem f o g j a játszhatni többé a darabomat." 1919-ben Barta Lajos Örvény cimü drámájában Szentgálynét alakítja. Barta Lajos ez alkalomból hosszú és szép méltatást i r t Márkus Emmáról, melyből egy részt idézünk, "Márkus Emma egyéniségének első és átfogó vonása: a nagy ság. .. A nagy emberen mindig érezni összefüggését a termé s z e t t e l . A természet mint kezdet és végnélküli valóság van előttünk és kiszámíthatatlan teremtő erők működnek benne. Ezeket az erőket érezni, az embert hatalmas hangulattal ós emelkedett lelkiállapottal töltik be. Ugyanezt érzi a lélek a nagy ember közelében, mert a nagy ember éppoly nyilvánva ló, hogy ugyanabból a forrásból m e r i t i a benne működő erő ket, ahonnan a természet végtelen erői erednek. Márkus Emma i g a z i nagy ember. Megható és lelkesítő, ahogyan ez a nagy szerű ember a munkába v e t i magát! Frissen, szeretettel,láz z a l , ambícióval, ruganyos és elapadhatatlan kedéllyel t a nul és próbál. A legjobbra törekszik és nem t u d megnyugod n i , amig avval, amit csinál, tehetségének legmagasabb s z i n vonalat nem éri e l . "
A Kisfaludy Társaság 1921 decemberi ülésének titkéri jelentése i g y kezdődik: "A Kisfaludy Társaság megtisztelte magát azzal, hogy 6 ÓT legjobb szinészi teljesitményéórt a Greguss-jutalmat Márkus Emiliának Ítélte oda." Az előadói referátumot Voinovich Géza t a r t o t t a , "Stuart Mária cimszerepét Márkus Emilia adta; a meg alázott fenség, a sértett nőiesség, a felbuzduló önérzet vonásai fölött jelszóul önjellemzésének ez a mondata sugár z o t t : jobb vagyok híremnél. Ebből m e r i t e t t e szépségét alak j a , amely a rázúdult szenny és vád között i s megőrzött va lami tisztaságot; ez köti hozzá h i v e i t ; ezért ragadja e l heve a királynővel szemben, mert él benne tisztább voltának önérzete; ez szépiti meg halálát, szinte az ártatlanság fénykörével. A Magyar Szinház vendégeként játssza a Névtelen aszszonyt /Madame X/ s játéka a boulevard-drámába szenvedélyt és életet öntött. Mint szinészi produkció, elsőrangú v o l t . Ahova az iró szinihatást számított, a z t ő többnyire lélek t a n i hatásra váltotta be, s az izgalmassá k i a g y a l t mesét egyéni érdekűvé t e t t e . Herczeg Ferencnek Violante c. egyfelvonásosában mint férjgyilkos asszony előbb a birák e l csábításán próbálta k i báját, azután szánalmukat akarja f e l k e l t e n i panaszaival, végre a játékba belefáradva, önma gába i s belezavarodva, részben dacból, részben fáradtság ból, leginkább megtörtségből b e v a l l j a bűnét, miközben az önvád és téboly árnyai suhognak körülötte. Egy megzavart lélek kaleidoszkópja ez, h o l minden percben mássá mosódnak a képek. Egy nagy l e l k i skálán minden hang mintha sajátosan az övé l e t t volna. Ujabban i s játszott hervadatlan régi szerepei közül Desdemona gyanútlan tisztaságának kifejezé sében, a Kaméliás hölgy megtisztulásában, amint a régi, r a f f i n a i t számítás helyébe küzdelmek árán egy megváltó érzés lép, mely azonban ekkor sem t u d kibontakozni a kacér ság és hazugság emlékei közül. E szerepeiben minden fellép tével u j d i a d a l t a r a t . Kitűnő ábrázolója a gyönge, habhány-
t a , ingatag, jóra-rosszra szinte egyképpen hajló női lélek nek, melyet érzés és szenvedély kormányoz, de melynek küz delmét, sőt botlásait i s megszépiti a nőiség varázsa. Ezt l e h e l i alakja, festői, lágy mozdulatai, hangja, melyben h o l drágakövek, h o l vércseppek csillognak. Szokás azt mondani, hogy egy kevéssé mindig önmaga, de csak annyiban, mert min den szerepe hozzásimul,magára ölti, de mint jelmezét. Egyé nisége a prizma, mely szerepét a szivárvány színeire bont ja." És most a Gr eguss- j u t almát érdemelt Stuart Mária a l a kításáról mutatunk be két kritikát, amelyet a darab 1927-es felújításakor i r t Harsányi Kálmán, i l l e t v e Galamb Sándor. "Márkus E m i l i a ! Jó egynéhányszor láttuk tőle Stuart Máriát, de akkorának, mint ma, még sohasem. Királynőibb va l a k i t elképzelni i s a l i g tudnánk, mint amilyennel az első felvonásban remekelt, ült; meg v o l t fosztva a méltóság l e g hóditóbb fegyverétől, a fölmagasodástól; és ugy fölibe nyúlt mégis az előtte peckesen fölmeredőknek, mintha I s t e n től való királyi m i v o l t a trónostul a levegőbe emelte volna. Ez a tökéletes, makulátlan királyiság arannyal szőtte át a gyönyörű szerep minden szinét. Könyörgött, de királynő maradt; tombolt, u j j o n g o t t , megtört, lemondott, fölsirt benne még egyszer a régi szerelem, megbékélt s z i w e l aláz kodott meg Isten előtt, de véges-végig, mindig királynő ma r a d t . Nem tudunk elképzelni különb Stuart Máriát." Galamb Sándor kritikája: "Stuart Mária szerepe annyi ban t a r t o z i k a nehezebb művészi feladatok közé, mert a szí nésznőnek - k i mindössze háromszor jön a színpadra - mind a háromszor merőben más húrokon k e l l játszania. E különböző vonásokat egyképpen jól ábrázolni s e változatos megnyilat kozásokat mégis ugy egységbe markolni, hogy a jellem alap hangja a jelenetek minden izén átremegjen, ez ennek a sze repnek főnehézsége. Márkus Emiliának a feladatok megoldása tökéletesen sikerült. Az első felvonásban a bűntudattól gyötört és a
fogságtól megviselt, de azért igazságáért elszántan harcoló királynőt, a harmadik felvonásban a szabad levegőnek örven dő és szerencsés vetélytársa előtt magát megalázó, majd féltékenységében és féktelen haragjában kirobbanó nőt, az utolsó felvonásban pedig a vallás vigasz tálasával a halálba felmagasztosultan menő embert egyforma igazsággal mutatta be. Az a fonál, amivel e könnyen széthulló vonásokat öszszefüzte, a királynői méltóság v o l t . A megalázottságában i s emelkedett, az asszonyi veszekedések közepette i s nagyará nyú l e l k e t , szerepének minden mozzanatán keresztül éreztet t e . S ez éppen Márkus Emilia idegesen vibráló szinészegyénisége részéről meglepő jelenség. Azt gondoltuk,hogy a f e n ségesnek, a magasztosnak ez a megnyilatkoztatása nincs ha talmában s éppen ennek kitűnő éreztetésével és me gjátSzásá v a l t e t t e Stuart Máriáját olyan megragadó színpadi j e l e n séggé. Izről-izre királynő v o l t . Játéka a legváltozatosabb Erzsébettel való jeleneté ben v o l t , ahol arcjátéka, mozgása, hangjának tempója és szine majdnem a p i l l a n a t o k villámgyorsaságával változott. Legnyugodtabb, s z i n t e földöntulian harmonikus pedig halál bamenetele előtt v o l t , mikor egyensúlyát egy percre csak Leicester gróf megpillantása töri meg. Különösen kíváncsiak voltunk alakításának egyik moz zanatára, arra, amelynek megoldását a kiváló magyar k r i t i kus, Salamon Ferenc, a nagy olasz színésznőnek, Ristorinak játékában csodálta meg. Mikor Máriának a harmadik felvonás e szavai után: Imádom I s t e n t , a k i felmagasztalt, Erzsébet előtt l e k e l l térdepelnie - R i s t o r i ennek olyatén i n t e r pretálását, hogy Mária i l y e n mélyen vetélytarsnője előtt alázkodik meg, valószínűtlennek tartván, a nyakában függő keresztet kapta meg, szorította melléhez s i g y mintegy I s t e n előtt esett térdre. Ilyenfélét e jelenetben Márkus Emilia i s t e t t . Nem ugyan a keresztet szorította magához, hanem az Isten nevének említésekor olyan mélyre h a j t o t t a
«
meg fejét, hogy a térdrehullás félig a főhajtás természetes következéseképp h a t o t t s csak félig szólt Erzsébetnek, E mindenképpen emlékezetes alakitás kiválóságai kö zül csak még egyet emiitünk meg - Márkus E m i l i a dike lójának szépségét. E beszédmód a maga emelkedettségével a legneme sebb színpadi pátosz, s a szenvedélyek viharzó sebességé ben i s kristálytisztán érthető." Csathó Kálmán emlékezéseiben l e i r j a a Stuart Mária 1921-es felújításának történetét, a h i r e s próbát a két e l lentétes jellemű, egymással rossz viszonyban álló nagy mű vésznővel, Jászaival és Márkussal. Csathó azzal f e j e z i be emlékezéseit, hogy a káprázatos közös j e l e n e t után Jászai hozzálépett és halkan, hogy Márkus ne h a l l j a azt mondta: Emma jó, nagyon jó, ugy játssza, mint én. Ehhez Csathó hoz záteszi, hogy Márkus nem ugy játszotta, s e z t meg i s magya rázza. Anélkül, hogy Csathó Kálmánt kijavítanám, vagy éppen meghazudtolnám, szabadjon e helyen idéznem Márkus E m i l i a szavait, a k i elmesélve ennek a Stuart-előadásnak a történe tét, azt azzal f e j e z t e be, hogy a jelenet végén Jászai az ő vállára t e t t e a kezét és a z t mondta: Jól van Emmuka,ezt i g y csak mi k e t t e n tudjuk! Bár j e l e n tanulmányunkban elsősorban Márkus E m i l i a színpadi s i k e r e i t és hatását vizsgáljuk, ugy gondoljuk,hogy hiányos lenne dolgozatunk, ha t e l j e s e n mellőznénk magyar és különösen a magyar klasszikus szerzők müveiben játszott szerepeit. Mint több egykorú k r i t i k a megállapítja, ezekben ke vesebb alkalma v o l t a szenvedély ábrázolására, de maradan dót a l k o t o t t a színpadi igazság bemutatásával, életet l e h e l t a drámák h o l t szövegébe. Magyar klasszikus szerzők 36 darabjában 40 szerepet játszott. Klasszikus szerzők közé s o r o l j u k S z i g l i g e t i Edét, Jókai Mórt és S z i g e t i Józsefet i s , noha e három iró még élt Márkus szereplésének első k o r szakában.
A három legnagyobb magyar színpadi alkotás mindegyi kében több szerepet i s játszott. A Bánk bánban Bendeleiben Izidorát, Melindát és Gertrudist; A Csongor és Tünde bemu tatóján, majd hat éven át Tündét, s több mint félszázaddal később M i r i g y e t ; végül Az ember tragédiája bemutatóján, majd éveken át Hippiát, később Évát. Bendeleiben Izidorát mindössze kétszer játszotta: 1878. május Jl-én és szeptember 8-án. A szerepet Helvey Laurától v e t t e át és az akkor még akadémiai növendék Fáy Szerénának adta tovább. Melindát egy évvel később kezdte játszani, s a szerepet 1896-ig megtartotta. Ő v o l t a bécsi előadáson és az 1896-os 100. előadáson i s Melinda. Előtte Felek iné, utána Alszeghy Irma játszotta ezt a szerepet. Már kus Emilia nagyon szerette Melinda szerepót, bár - mint a kritikák mutatják - nem egykönnyen h a t o l t a szerep mélyére. Első Melinda alakításáról 1879-ben a P e s t i Napló i g y i r : "Márkus Emilia szép, f i a t a l és tapasztalatlan Melinda v o l t . . . s Melindája még sem sikerült, mert Melinda még több i s , asszony és anya, Bánknak a felesége. Márkus Emiliának idővel kitűnő szerepe lehet Melinda." A következő évben részben u j szereposztással kerül színre a darab /ekkor játssza először Újházi Tiborcot/. A P e s t i Napló k r i t i k u s a megdicséri Márkus érzelmi játékát, "de a megőrülés ábrázo lásában még nincs elég technikája". Négy év múlva aztón fenntartás nélkül dicséri az előadás valamennyi szereplő jét. Éppen a megőrülés! jelenetről szólva mondta Márkus Emilia, hogy egyidőben játszotta Melindát és Oféliât, s mégis milyen nagy különbség v o l t a két megőrülés között, mert az alaphelyzet a két darabban más és más. Melinda szerepét Márkus hires szerepei és nagy s i k e r e i között t a r t j a nyilván a színháztörténet. Gertrudist az 1924-es felújításon játssza először, június 10-én, majd még egyszer, október 6-án. Előtte Fáy Szeréna, utána Hettyey Aranka alakították G e r t r u d i s t . Ránk i:aaradt Márkusnak egy nyilatkozata Gertrudis szerepéről.
Ebben azt mondja, bogy Gertrudisban élő asszonyt látott a szerep h o l t betűi között, szenvedélyekkel, emberi gonosz ságokkal t e r h e l t élő asszonyt, s ezt igyekezett a színpadon megvalósítani. A Csongor és Tündét Paulay Ede 1879. december 1-én, a Vörösmarty emlékére rendezett előadáson mutatta be. A bemu tatón Tündét Márkus E m i l i a alakította. A Havi Szemle cimü folyóiratot kivéve, az újságok dicsérettel emlékeznek meg az előadásról, amely nem maradt e l s z i g e t e l t jelenség, hanem a Nemzeti Szinház állandó műsordarabjává l e t t . A bemutató a f i a t a l gárda sikere v o l t , akik már elsajátították az emel kedett és költői szinpadi beszéd titkát. Tündét csak 6 éven át játszotta Márkus, utoljára 1885. december 1-én. A Csongor és Tünde bemutatójának 53- évfordulójára u j betanulásban hozzák szinre a darabot. Tünde 53 év múlva Mirigy szerepében j e l e n t meg a szinpadon. Márkus Emilia lé nyében annyira f i a t a l maradt, hogy nem t u d o t t öreget ját szani. Attól félve, hogy nem lesz elég öreg, kevés öreg szerepét többnyire túljátszottá. M i r i g y e t kétszeresen nem szerette, öreg i s v o l t , csúnya i s v o l t . Mármint a maszkja, amelyet a jelmezzel együtt Nagyajtay Teréz t e r v e z e t t . Már kusra jellemző kedves történet maradt fenn erről az alakí tásáról. Amikor a próbák idején a félhomályos szinpadra lé p e t t , Így szólt: I l y e n világitás m e l l e t t én még Tündét i s játszhatnámí Az ember tragédiája Éva szerepét Jászaitól v e t t e át, de mindössze három éven át játszotta, 1897-től 1900-ig.Tóth László a Nemzeti Újságban igy emlékszik vissza Márkus Emi l i a Évájára: "Amikor átvette Éva szerepét, a színháznál so kan féltették a szereptől... Jászai után k e l l e t t játszania. Éva minden jelenetét talán egyetlen színésznő sem tudja egyforma tökéletesen megoldani. De bizonyos, hogy senki sem v o l t , akinek több rész sikerült volna tökéletesebben, mint neki. A paradicsomi Éva, az egyiptomi rabszolganő, a bizán c i Izóra, Kepler felesége és mindenek f e l e t t a londoni képn
H
bői átváltozó temető dicsfényében felmagasodó diadalmas Évája - örök élmény lesz annak, a k i láthatta..." 1938. január 18-án a budapesti rádió a stúdióból köz vetíti Az ember tragédiája előadását, Németh Antal rendezé sében és rádiószinpadra alkalmazásában. Ezen az előadáson Márkus Emi l i a a londoni j e l e n e t Cigányasszonya v o l t . Az előadást hangfelvételen megörökítették, s az első előadás Hippiajának hangját az utókor a Cigányasszony szerepében hallhatja.. • Kisfaludy Károly három darabjában játszott. M a l i t A Kérőkben, Fatimét Irénében ós Légházi N e l l i t A leányőrző ben. Első igazgatójának, S z i g l i g e t i n e k hat darabjában sze r e p e l t . Ezek közül csak A szökött katona 1924-es felújítása emlitésre méltó, amikor Márkus Emilia Camillát alakította. Jókai Mór regényírói népszerűségét megpróbálta a színpadon i s kamatoztatni. A drámairó Jókai azonban sokkal gyengébbnek bizonyult a regényírónál; A Nemzeti Színház 18 drámai müvét mutatta be, s ezek közül nyolcban szerepelt Márkus Emilia.Jókainak legnagyobb színpadi sikere Az arany ember v o l t . Az 1884. december 3 - i bemutatót nagyszerű sze reposztásban játszották. Nagy Imre: Timár Mihály, Márkus Emilia: Noémi, Fáy Szeréna: Timea, Helvey Laura: Athália, Szathmáryné: Teréza mama, Újházi: Fabula, Náday Ferenc: Krisztyán Tódor. Ezt a szerepet 35-ször játszotta Márkus, s a "béka j e l e n e t " emlékére Jókaitól emlékül hamutálcát ka p o t t , amelynek szélén egy k i s zöld béka ült. A Nemzeti Szinház 50 éves jubileumára i r t Olympi versenyben Márkus a Jelen eszményét személyesítette, mig a Multat Jászai, az Oraculumot P r i e l l e Kornélia játszották. A magyar szinészet 100 éves évfordulójára, Paulay felkéré sére i r t a Jókai a Földönjáró c s i l l a g o k cimü darabját,amely ben Anna, t u l a j donképen Moór Anna, az első magyar színésznő alakját v i t t e színpadra. Régi magyar darabok közül játszott Jósika Miklós, Eötvös József, Teleki László, Gaál József, Czakó Zsigmond,
Csató Pál, Bessennyei György és Tóth Kálmán darabjaiban. Nagyobb hatást azonban egyikben sem k e l t e t t . Csiky Gergely nek 12 darabjában játszotta a női főszerepeket Márkus Emi l i a . Ezek közül korszakos jelentőségű v o l t A proletárok c i mü szinmüve, amelynek bemutatóján Márkus Emilia Irén sze repét játszotta. /1880. június 2 3 / , majd 45 év múlva Sze dervári Kamillát, amelyet a bemutatón P r i e l l e Kornélia a l a kított. 1931» március 6-án, a bemutató negyvenéves évfordu lóján v o l t a Nagymama felújítása. Porzsolt Kálmánnak a Pes t i Hírlapba i r t l i r a i hangú beszámolójából idézünk néhány részletet. "Márkus Emilia: Nagymama. Először játssza. Ez a szerep hivatalosan öregiti a színésznőket. De van az i g a z i művészetben valami t i t k o s fiatalitó erő, ugy, hogy a vérbe l i szinésznő még a nagymama szerepben sem öregszik meg... A közönség egy része még emlékszik Márkus Emilia első színpa d i éveire, mikor a naiva szerepkörben működött. Nem a sab lonos, divatos naivak közé t a r t o z o t t , akik nyávognak, vagy pötyögnek és fiatalságot mimelve tipegnek a színpadon. Ő a született naiva v o l t . Valóságos varázsfény vette körül. Mi csoda biztonság v o l t már akkor a játékában. Aztán multak az évek, változtak a szerepek. Márkus Emilia művészete átka r o l t a az összes szerepköröket. Jöttek az asszonyszerepek. A szenvedély tüze lobbant a szerepekben és Márkus Emilia egy más után a r a t t a a diadalokat, mint drámai hősnő. Két irói nemzedék t a r t o z i k neki hálával, k i mindig az i g a z i Asszonyt drámázta... Most a Nagymamát játssza. De az öregasszonyt ma sem tudjuk benne megtalálni... Márkus Emiliáról tanulmányt szeretnék i r n i . A róla szóló kötetnek csak utolsó sorát irom,ide: *A művészetben mindig igaznak, élőnek k e l l l e n n i . S az életben művésznek. Az i l y e n életművész mindig f i a t a l marad...' Márkus Emilia művészi fejlődésében tehetsége l e szürődött a tökéletességig. Játékában az abszolút nyugalom és biztonság m e l l e t t minden szó egyéni hangsúllyal érvénye sül, s hangjában egy filharmonikus zenekar finomsága, lágysága és harmóniája szólal meg."
Márta, az unoka szerepét Bajor G i z i alakította, a k i csak azért kérte ezt a szerepet, hogy az általa rajongásig szeretett Márkus Emmával léphessen f e l egy darabban. A harmincas években kezdtek f o g y n i a szerepei. Utolsó premierje 1940 decemberében Kovách Aladár Téli zsoltárában a Fejedelemasszony /Lorántffy Zsuzsanna/ szerepe v o l t . Ek kor történt meg először, hogy egy hosszabb l a t i n szöveget k e l l e t t szerepe szerint elmondani. A szöveg - nagy betűkkel leírva - színpadi imazséaolyára v o l t téve, s onnan olvasta l e . 1942-ben u j betanulásban adták Zilahy A házasságszédelgő c. egyfelvonásos vigjátékát, amelyben valamikor a szí nésznőt játszotta, s a felújításban az óvodásné szerepét adta, de ez mindössze néhány mondat. Színdarabban utoljára 1946 szeptemberében v o l t színpadon, amikor vendégként a Ma gyar Szinházban egy ifjú együttessel eljátszotta régebbi szerepét, Holm tanácsosnét Locher A szülők lázadása cimü vigjátékéban. Márkus László az előadásról a többek között ezeket i r j a : "Csábitó alkalom ez, hogy az ember l e i r j a , mennyire l e g f i a t a l a b b minden f i a t a l o k között a mi k l a s s z i kus művésznőnk... Márkus Emilia ugy kapcsolódik az együt tesbe, mint egy jó szinház prominens művésze, otthonosan, egy neki való társaságban, könnyen és magátólértedődően. A f i a t a l o k találkozása a remek Nemzeti Szinházzal nem hat a szereposztás trükkös érdekességének, inkább f i a t a l művészek öntudatos gesztusát érezzük ebben, tisztelgést a mester előtt, a k i egy ünnepélyes aktusban átadja nekik a mult k i n csét, vállalja velük a közvetlen rokonságot és beavat egy hozzá fejlődött generációt a szinház örökké egy és mindig megújuló misztikus közösségébe." Versekkel kezdte és versekkel f e j e z t e be szinészi pá lyáját. Leszámítva a rádiót /ahol ugyancsak versekkel sze r e p e l t / , utolsó fellépése a Radius épületében működő Vigszinházban v o l t vendégként, 1947 nyarán, a Mi lenne ha... cimü műsorban. Ady verseket szavalt, s ezt a rádió i s köz vetítette. Erről a rádióközvetitésről írt Márkus László.
"A legkedvesebb ajándékot pedig a Vigszinházi közve títésen kaptuk. Márkus Emilia mondott verseket; egy édes, dallamos hang a múltból,az élő hagyomány hangja. Egy klaszszikus művészet jelent meg élő valóságként a művész hangjá ban,aki halhatatlan fiatalságával i t t ragyog közöttünk. I s ten kegyelméből, hogy e l ne tévedjünk a szenvedélyes átér tékelések mai konfúziójában. Megrendítő élmény v o l t h a l l a n i Emiliától Adyt, a k i t mi most a vád és a prófétai harag f o r radalmi attitűdjében látunk és akinek mély és nosztalgikus emberségét, sóvárgó liráját nem hallanánk, ha ez a t i s z tább művészet nem dalolná. Jó lenne, ha többször mondaná Márkus Emilia eltávozott nagy költők v e r s e i t , mert i l y e n h i t e l e s tanúság k e l l , hogy megértsük az embert, a k i a köl tő müvében nemcsak világnézetét, hanem önmagát i s manifesz tálja." Mikor egyszer megkérdeztük Márkus Emmát, hogyan j u t o t t e l Adyig, elmondta, hogy a század elején Hatvány Lajos egy k i s kötetet adott át n e k i azzal, hogy ha talál benne szavalnivaló verset, népszerűsítse az ismeretlen f i a t a l költőt. A művésznő átnézte a füzetet és azzal adta vissza Hatványnak, hogy zöld szamarakról nem szaval verset. A f i a t a l Ady - mert ő v o l t - kezdő, expresszionista korszaká ból csak ezt látta Márkus. Később megismerte és megszerette Ady költészetét, de a költő akkor már nem élt. "Nem ad hatok másként elégtételt Adynak, csak ha minden szavalóestemen az ő költeményeit i s mondom" - v a l l o t t a Márkus Em ma. Kérésünkre Hatvány Lajos a történet hitelességét Írás ban adta. Szívesen szavalt Shakespeare szonettjeiből, kedves versei közé t a r t o z o t t a Szeptember végén, a Merengőhöz /Vö rösmarty/, Eötvös Bucsu c. verse, melyeket jellegzetes, hosszú, szálkás betűivel maga másolt l e verses füzeteibe. Sokszor szerepelt a rádióban i s : felolvasásokkal, emlékezésekkel, nagy szerepeiből összeállított jelenetekkel
és versekkel, még 1948-ban i s . Három rádiódrámában szere p e l t . 1937-ben a Lagerlöf novellából készült Pehelyke c. szinmü P r i s t e d t tanácsosnéját alakította, 1938. januárban a már e m i i t e t t Az ember tragédiája rádiószinpadra alkalmazott formájában a Cigányasszony szerepét mondta és végül 1938. februárban Lukács György Tóni néni öröksége c. hangjátékban Tóni nénit játszotta hanggal. A néma f i l m korában 3 f i l m szerepet játszott. "A tánc" cimü, első magyar filmben Sa lome táncát adta elő. "Az aranyhajú s z f i n x " történetét Herczeg Ferenc i r t a , a harmadik a Bisson dráma alapján készült "Madame X" v o l t . Egy hangosfilmben szerepelt: Hunyady Sán dor "A három sárkány" cimü vigjátékából készült filmben. I t t az egyik "sárkány" nagynénit alakította, Berky L i l i , S z i k l a i Szeréna, Zabos Gyula, Rajnai Gábor és Lázár Mária társaságában. Ez a hangosfilm megőrizte Márkus Emilia moz gását, alakját és hangját az utókor számára. Ha keressük Márkus Emilia hatásának titkát, talán egyetlen szóba sürithetjük: a szenvedély. Ez v o l t a t i t o k , amely mindenki fölé emelte és mindenkinél tökéletesebb ha tásúvá t e t t e a színészetét, és a szenvedés emberábrázolása. E kettő között pedig az emberi érzelemvilágnak és a nő l e l k i életének szinte átfoghatatlanul széles skálája van.
III
S ZBREPBK
MÁRKUS
E M Í L I Á N A K
a Nemzeti Színházban, i l l . a Nemzeti Szinház kamaraszín házaiban /Várszinház, Nemzeti Kamaraszínház/ játszott szerepei ADRIENNÉ
KRISZTINA
ADÉL
JULIA
Dumas, Alexandre f i l s : Alfons ur. V j . 3 f v . Ford.: Paulay Ede. /Müs./ /Mint s z i n i t a n o dai növendék/.
1875. X. 25.
F e u i l l e t , Octave: Egy szegény ifjú története. Szm. 5 f v . Ford. : Feleki és Hegedűs. /Müs./ /Mint szinitanodai nö vendék/
1876. I I . 11.
Benedix, Roderich:Egy boldog t a l a n asszony. Magánjelenet. Ford.: Follinusz E. /Bem./ /Mint szinitanodai növendék/.
1876. VT. 1 9 .
Shakespeare : Romeo és J u l i a . Dr. 5 f v . Ford. : Szász Ká r o l y . /Müs./
SIGNE
Björnson, Björnsterne :A csöd. Szm. 5 f v . Ford. : Bercsényi Béla. /Müs./
CSILÁR
Vörösmarty Mihály:Az áldozat. Szj. 5 f v . /Müs./ /Uj bet./ - 63 -
1877. X. 22. 1902. IX. 29. /37/
1877. X I . 14. 1877. X I I . 2. 1882. V I I I . 19. 1877. X I I . 2. 1906. X I I . l . / l l / 1882. V I I I . 19.
LÜTZ!
Banarille. Théodore» Vj.
LUKRETIA
Gringoire.
1 f v . Ford.: E. D. /Müs./ 1877. I I I . 14.
Sardou, V i c t o r i e n i Samu bácsi. Szm. 4 f v . Ford.:
Feleki
Jó-
zsef. /Müs./ HERMIA
1877. I I I . 2J.
Shakespeare tSzentivánéji álom. Szm. 5 f v . Ford.: Arany János. /Müs./
MARIANNE
1877. I I I . 26.
Molièrei T a r t u f f e . V j . 5 f v . Ford. : Kazinczy Gábor. /Uj 1878. I I . 2 5 .
bet./ LUIZA
Delacour. A.: A báli köpeny. V j . 1 f v . Ford.:
POLI LUISA
ILKA
E. D. /Bem./ 1878. I I I . 1.
Tóth Kálmán: A k i s hóbortos. V j . 3 f v . /Bem./ 1878. I I I . 22. S c h i l l e r , F r i e d r i c h : Ármány és szerelem. T r . 5 f v . Ford.: Paulay Ede. /Uj b e t . / 1878. IV. 1 . Balázs Sándor: Az égben, V j . 2 f v . /Müs./ 1878. IV. 3 .
ADRIENNE
Gondinet. Edmund:és Cohen, F.: A Klub. V j . 3 f v . Ford.:Huszár Imre. /Bem./ 1878. IV. 14.
BERTA
Rosen. J u l i u s : A nagyzás hób o r t j a . V j . 4 f v . Ford.: Kul i f f a y Ede. /Bem./ 1878. V. 12.
CORDELIA
Shakespeare : Lear király. T r . 5 f v . Ford. : Vörösmarty Mihály. /Müs./ /Uj bet./ 1878. V. 1 7 . 1888. V I I I . 24. BENDELEIBEN IZIDORA Katona József: Bánk bán. Tr. 5 f v . /Müs./
"1878. V. 3 1 .
BERTHA
Grange, Eugène és Bernard, V. ;, Három gyertyatartó. V j . 1 f v . Ford.: K u l i f f a y Ede. /Bem./ 1878. V I . 2.
"HP M A
Dumán o i r és Laf argue: A házasság r o k k a n t j a i . V j . 3 fv.Ford.: F e l e k i . /üj b e t . / 1878. V I . 10.
ISMENE
Sophokles: Oidipus Kolonosban. Tr. 3 f v . Ford. : Csiky Gergely. /Bem./
1878. V I . 14.
CECIL
Musset, Alfréd de: Ne fogadj f e l soha semmit, V j . 3 f v . Ford.: Paulay Ede. 1878. V I . 2 1 .
HERO
Shakespeare: Sok hűhó semmi ért. V j . 5 f v . Ford.: Arany László. /Müs./
1878. V I I I . 12.
Dóczy Lajos: /Müs./
1878. V I I I . 14.
BLANDA OPIMIA
Csók. V j . 3 f v .
Parodi, Alexandre Dominique: A legyőzött Róma. Tr. 5 f v . Ford.: Paulay Ede. /Bem./
1878. V I I I . 23.
SANCONAUI Dumas. Alexandre f i l s : A d i vathölgyek. V j . 5 f v . Ford.: F e l e k i Miklós. /Uj b e t . / 1878. IX. 6. GABRIELLA Na.jac, Emile: A f a l tövében. V j . 1 f v . Ford.: Halmi Ferenc. /Bem./ PIERREVAL MATILD G i r a r d i n , Emilia: Borura derü. Vj. 3 f v . Ford.: F e l e k i Mik lós. /UJ b e t . / FLORINDA Csiky Gergely: Az ellenállha t a t l a n . Sza. 3 f v . /Bem./
1878. IX. 25.
1878. X. 2. 1878. X. 11.
BLANCHE
RÓZSA MARCELLA
Augier, Emile; A Fourchambault család. Szm. 5 f v . Ford. : Fái J. Béla. /Bem./ Jókai Mór: Dózsa György. Tört. dr. 4 f v . /üj b e t . /
1878. X I . 17.
Dumas, Alexandre f i l s : A demi monde. V j . 5 f v . Ford.: F e l e k i Miklós. /Müs./
1878. X I . 18.
LADY PERCY Shakespeare: IV.Henrik király. Tr. 5 f v . Ford.: Egressy Gábor és Matisz Pál. /Müs./ GIANNLNA
ANNA
1878. X I . 20.
Coppée, François: A cremonai hegedűs. Dr. 1 f v . Ford.: Paulay Ede. /Müs./
1878. X I . 25.
Dumas, Alexandre f i l s : A Daniseffek. Dr. 4 f v . Ford.: V i s i Imre. /B m./
1878. X I I . 13.
S z i g e t i József: A vén bakan csos és f i a , a huszár. Népszm. 5 f v . /Müs./
1878. X I I . 22.
e
ILONA
1878. X. 25.
CELLE
Molière : A szeleburdi. V\j. 5 f v . Ford.: Paulay Ede. /Müs./ 1878. X I I . 30.
EROTA
Rákosi Jenő: Aesopus. V j . 5 f v . /Müs./
1879. I . 12. 1900. V. 24. /10/
HERMINE
Dumas, Alexandre f i l s : A tör vénytelen f i u . Dr. 5 fv.Ford. : Feleki Miklós. /Uj b e t . / 1879. I . 17.
MATILD
S z i g l i g e t i Ede: A fény árnyai. Szj. 5 f v . /Müs./
1879. I . 24.
MALI
Kisfaludy Károly: A kérők. V j . 3 f v . /Uj b e t . / 1879.
MARGUERITE Sardou. V i c t o r i e n : Az ósdiak. V j . 5 f v . Ford.: Huszár Imre. /Bem./ VILMA
ÁGNES KLÁRA IRMA MÁRTHA
ARABELLA
ELIANTE MELINDA
ISMENE
I I * 5.
1879. I I . 28.
Klapp. Michael: Rosenkranz és Güldenstern. V j . 4 f v . Ford.: Csiky Gergely. /Bem./
1879.
I I I . 21.
Szigligeti Ede : A strike. Népszm. 3 f v . /Uj bet./
1879.
IV. 14.
Jókai Mór.: Hős Pálffy. Dr. 3 f v . /Bem./
1879.
IV. 24.
Eötvös József: Éljen az egyen lőség. V j . 3 f v . /Uj b e t . /
1879.
V. 2 5 .
F e u i l l e t . Octave: D e l i l a . Dr. 3 f v . Ford.: K., zenéjét sze rezte: Montaubry. /Müs./ 1879.
V I . 4.
P a i l l e r o n . Edouard: A hálátlan kor. V j . 3 f v . Ford.: Huszár Imre. /Bem./
V I . 8.
1879.
Molière : A mizantróp. V j . 5 f v . Ford.: Szász Károly. /Uj b e t . / 1879. Katona József: Bánk bán. T r . 5 f v . /Müs./
Sophokles : Antigone. Tr. 2 f v . Ford.: Csiky Gergely. /Müs./
V I . 13.
1879. 1899.
V I I I . 10. X I . 12. /25/ /A bécsi és vidék i előadások k i vételével/ 1879. V I I I .
22.
OLGA
MARGIT MARENYA
Scribe. Eugène: A cárnő. V j . 5 f r . Ford.: Huszár Imre. /Uj bet./
1879. V I I I . 2 9 .
Brooks. Shirley: A másé. V j . 1 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./
1879. IX. 7.
Báró Jósika Kálmán: Márenya. Dr. 4 f v . /Bem./
1879. IX. 26.
ETELKA
S z i g l i g e t i Ede: Fenn az ernyő, nincsen kas. V j . 5 f v . /üj bet./ 1879. X. 17.
VIOLA
Shakespeare: Vízkereszt. V j . 5 f v . Ford.: Lévay József./Bem./
1879. X. 26.
Shakespeare: Coriolanus..Tr. 5 f v . Ford.: Petőfi Sándor. /Uj bet./
1879. X I . 2 1 .
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Szm. 3 szak. /Bem./
1879. X I I . 1 .
Bartók Lajos: A legszebb. V j . 3 f v . /Bem./
1879. X I I . 21.
Jókai Mór: M i l t o n . /Müs./
1880. I . 9.
VIRGILIA
TÜNDE MELITTA BORA IREN
Dr. 4 f v .
Csiky Gergely: A proletárok. Szm. 4 f v . /Bem./
1880. I . 23.
FRANGEPAN BEATRIX S z i g l i g e t i Ede: Mátyás f i p , Tr. 5 f v . /Uj b e t . /
1880. I I I . 7.
SUBTLENÉ CHERUBIN
Poole, John: Pry Pál. V j . 5 f v . Ford. :Csiky Gergely./Müs./
1880. I I I . 10.
Beaumarchais : Figaro házassá ga. V j . 5 f v . Ford.: Paulay Ede. /Bem./ 1880. I I I . 12.
BORNEMISZA ZSÓFI báró Jósika Miklós; A két Barc s a i . Dr. 4 szak. /Uj bet./ ALINE Daudet Alphonse: A nábob. Szm. 5 f v . Ford. : Fái J. Béla. /Bem./ f
KLÁRI
S z i g l i g e t i Ede: Kemény Simon. Dr. 2 f v . /Uj b e t . /
1880.
V. 9.
1880.
V. 23.
PAULA
Lindau, Paul : Lea grófné. Szm. 5 f v . Ford.• Szemere A t t i l a . /Bem./ 1880. VI. 6.
MARGIT
Csiky Gergely: Mukányi. V j . 4 f v . /Bem./
1880.
X.
Coppée. François:A kincs. Szm. 1 f v . Ford.: Csiky Gergely. /Bem./
1880.
X I I . 13.
1880.
X I I . 29.
VERONKA
VICOMTE LETORIERES Bayard. Alfred és Dumanoir: Vicomte Letorières. V j . 3 f v . Ford.: Somolki. /Uj b e t . / JOLÁN Porzsolt Kálmán: A párbaj. Szm. 1 f v . /Bem./ TITÁNIA
22.
J.381. I I I . 2 .
Shakespeare : Szent Iváné .11 álom. Szm. 5 f v . Ford.: Arany János. /Müs./ 1881.
I I I . 20.
HENRIETTE Molière : A tudós nők. V j . 5 f v . Ford.: Arany László. /Müs./ 1881.
IV. 22.
SZIDALISZ Bessenyei György: A filozófus. Vj. 5 f v . /Bem./ JULIA
1881. V I I I . 1 1 .
Gombos Imre: Az esküvés. Tr. 5 fv. /Uj b e t . / 1881. V I I I . 1 3 .
FATIME ADEL
Kisfaludy Károly: Iréné, T r , 5 f v . /Uj b e t . /
1881. V I I I . 14.
Gaál József: Szerelem és champagnei. V j . 5 f v . /Uj b e t . /
1881. V I I I . 15.
ALINE
Seribe. Eugène: A lánc. Szm. 5 f v . Ford.: Ábrányi Emil. /Uj bet./ 1881. V I I I . 28.
LUCY
P a i l l e r on. Edouard: Ahol unatkoznak. Szm. 5 f v . Ford.: Huszár Imre. /Bem./
JULIA MARCELLE
BELLA
1881. 1885.
LX. 25. I X . 16. /26/
Balázs Sándor: Amerikai párbaj. Dr. 4- f v . /Bem./
1881.
X. 14.
Belot. Adolphe: A 4 7 - i k cikk. Dr. 5 f v . Ford.: Huszár Imre. /Müs./
1881.
X. 21.
Csiky Gergely: C i f r a nyomorúság. Szm. 4 f v . /Bem./
1881.
X. 28.
KLÁRIKA
Goethe : Egmont. Tr. 5 f v . Ford.: S z i g l i g e t i Ede. /Uj 1881. X I I . 14. bet./
IRMA
S z i g e t i József: Rang Szm. 3 f v . /Bem./
JULIETTE JEANNE
JANKA
és mód. 1882.
I I . 5.
Sardou. V i c t o r i e n : Odette. Dr. 4 f v . Ford.: Paulay Ede./Bem./
1882.
I I I . 3.
Gondinet, Edmond: A pacsirta. Vj. 1 f v . Ford.: huszár Imre. /Bem./
1882.
IV. 16.
Csiky Gergely: f v . /Bem./
1882.
TV. 28.
Anna. Szm. 1
MICHELINE
Ohnet. Georges: Serge Panine. Szm. 5 Fv. Ford.: Fái J. Bé l a . /Bem./ 1882. V. 14.
MINNA
Dr. Schweitzer. J.B.: A jár vány. V;}. 4 f v . Ford.: Ber csényi Béla. /Müs./
1882. V. 24.
Csató Pál: F i a t a l házasok.Vj. 3 f v . /[Já b e t . /
1882. V I I I . 28.
Daudet. Alphonse és Belot, Adolf : Fromont és R i s l e r . Dr. 5 f v . Ford.: Huszár Imre. /Müs./
1882. IX. 22.
Brokmann és Chatrian: A Rantzauk. Szm. 4 f v . Ford. : Kürthy Emil. /Bem./
1882. IX. 2?.
BÓZA CLAIRE
LOUISE
RUTLAND GRÓFNŐ
LOUISE
OPHELIA THERESE
Laube. Heinrich: Essex gróf. Tr. 5 f v . Ford.: S z i g l i g e t i Ede. /Uj b e t . / 1882. X. 9. F e u i l l e t . Octave : Az erdő szépe. Dr. 5 f v . Ford.: Fe lek:! . /U3 b e t . / 1882. X I . 8. Shakespeare : Hamlet T r . 5 f v . Ford.:Arasy János. /Müs./
1882. X I I . 4.
F e u i l l e t . Octave: Egy párisi regény. Szm. 5 f v . Ford. : Kürthy Emil. /Bem./
1883. I . 26.
MATILD
Obernyik Károly; Örökség. Dr. 5 f v . /UJ b e t . / 1883. V I I I . 13.
HERMINE
Czakó Zsigmond:Kalmár és t e n gerész. Dr. 4 f v . /Uj b e t . /
1883« V I I I . 17.
ANTÓNIA
HYPPIA
CECIL
Augier és Sandeau: P o i r i e r ur veje. V j . 4 f v . Ford.: F e l e k i . /Uj b e t . / Madách Imre: Az ember tragédi ája. Dr. költ. 9 képben./Bem./ Bécs: /Uj bet./ /Ujj bet./ Csiky Gergely: C e c i l házas sága. Szm. 3 f v . /Bem./
CATHERINA Dóczy La.jos: Az utolsó szere lem. V j . 4 f v . /Bem./ ÓNIKA
CLAIRE
ESTELLA SZERAFIN ROXANE
1883- IX. 21. 1892. IX. 23. 1920. V. 6. 1923. I . 22. /51/ 1883. X I . 23. 1884. I . 11.
i f . j . Ábrányi Kornél:Olga. Szm. 1884. I I . 1.
4 f v . /Bem./ LÉGHAZI NELLI
1883. IX. 7.
Kisfaludy Károly: Á leányőrzö. V j . 3 f v . /Uj b e t . / Ohnet, Georges: A vasgyáros. Szm. 4 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./
Bartók La.jos: Kendx Dr. 5 f v . /Bem./ Csiky Gergely: 3 f v . /Bem./
1884. I I .
10.
1884. I I . 2 9 . 1894. XI. 5. /60/
Margit. 1884. I I I . 30.
Buborékok. V j . 1884. IV. 18.
Almási Balogh Tihamér: Két év multán. V j . 1 f v . /Uj bet./
1884. IX. 1.
LADY ANNA Shakespeare: I I I . Richárd. Tr. 5 f v . Ford.: S z i g l i g e t i Ede. /MÜS./ 1884. LX. 19. /Uj bet./ /U3 bet./
I93I. V. 21. 19IO. X I . 12. 1923. VI. 27. /63/
FELESÉG
Dreyfuss, har.
LEONTINE
Á b r a h á m : Egy k i s
V j . 1 fv.
/Bem./
Méray-Horváth Károly; szony
vi
története.
Egy
asz-
4
fv.
Dr.
/Bem./
13.
1884.
X.
1884.
XI.
12.
1884.
XI.
28.
1884. 1889.
X I I . 3I I I . 24.
AMÁLIA FEJEDELEMNŐ
Bayard és legyező.
NOÉMI
Sauvage; V*j. 1 f v .
Keztyü
regi Lajos,
/üj bet./
J ó k a i Mór;
Az a r a n y e m b e r .
5 fv.
és
Ford.:CsepDr.
/Bem./
/35/ GALATEA
ANGELA
Vasiliadis, Dr.
3 fv.
/Uj
bet./
Somló Sándort 3 fv.
Első
Béni.
/Bem./
/Bem./
4 fv.
II.
3.
1885.
II.
20.
1885.
III.
1885.
IV.
Belle-
Isle
5
Gábriellé.
Szm.
1885.
V.
Csáky-Bolza grófné.
fv. bet./
Ford.*:
Othello. Szász
Tr.
Károly.
1885. 1922.
V I I . 24. V. 28. /61/
17.
fv. /Uj
bet./ Shakespeare:
29.
Denise.
/Bem./
Dumas. A l e x a n d r e p è r e ; Ford.:
DESDEMONA
1885.
szerelem.
Dumas, A l e x a n d r e f i l s ; Szm.
GÁBRIELLÉ
Galatea.
Kállay
harmadik. Dramolett.
Vj. MARTHA
N.;
Hetényi Béla és Hevesi József : A
AGLÁJA
Sz. Ford.:
22.
5 /Uj -
) IRMÁK SVA
Jókai Mór; A fekete gyémántok. Dr. 5 f v . /Bem./
LÍDIA JIDIA HELEN •ELÉN MARESE iARESE
CERTHA HERTHA 'AULA PAULA
LARISSE CLARISSE JEANNE EANNE /ÖZV. 'ÖZV. TRYASNE/ RYASNE/
CORAL LE ORALIE GRÓFNŐ ROFNŐ OLANTA JOLANTA
ARG IT MARGIT
1885. X. 9.
Csiky Gergelyt A sötét pont. Dr. 5 f v . /Bem./ Beniczkyné Ba.lza Lenke; Rhea grófné. Szm. 4 f v . /Bem./
1886. I . 22.
C l a r e t i e , Jules; Z i l a h herceg, Szm. 4 f v . Ford.: Paulay Ede. /Bem./
1886. I I . 12.
Blumenthal, Oscar : Egy csepp méreg. V j . 4 f v . /Bem./
1886. IV. 30.
Sardou, V i c t o r i e n : Georgette. Szm. 4 f v . Ford. : Fái J. Béla. /Bem./
1886. X. 29.
1885. X I . 20.
Banffy György: Kristóf tér 78. V j . 1 f v . /Bem./ 1886. XX. 12.
F e u i l l e t . Octave: Chamillac. Szm. 5 f v . Ford. : Fái J. Béla. /Bem./ /Uj bel*./
1886. X I I . 6. 1896. X I . 14.
Szigeti József; Kolostorból. V j . 1 f v . /Bem./
1887. I . 28.
Giacosa. Giuseppe: Az apród. V j . 1 f v . Ford.: Radó Antal. /Bem./
1887. I I . 25.
Goethe : Faust. Dr. költemény 5 f v . Ford.: Dóczy Lajos. /Bem./ 1887. IV. 1.
DE CYGNE BLANCHE
A JELEN ESZMÉNYE
RIVEROL— LESNE
ELZA EDITH IRMA EDITH SZTJSTEY BARÓNE ANNA MALVIN ABISÁG, PÁSZTOR LEÁNY
Ohnet, Gorges: Sarah, grófné. Dr. 5 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./
1887. IV. 22.
Jókai Mór:01ympi verseny. Áb rándkép a b p e s t i Nemzeti Színház 50 éves fennállásának ünnepére. /Bem./
1887. IX. 28-29.
Dumas, Alexandre f i l s : Franc i l l o n . Dr. 5 f v . Ford.: Paulay Ede. /Bem./
1887. X. 1* 1913. X I I . 19. /75/
Bercsényi Béla: Az u j élet. Szm. 4 f v . /Bem./
1887. X I I . 2.
Csiky Gergely: A vasember. Tr. 3 f v . /Bem./
1888. I . 14.
Karc zag Vilmos: A h i t v e s . Szm. 4 f v . /Bem./
1888. I I . 3.
Beniczkyné Ba.jza Lenke: Edith Szm. 3 f v . /Bem./
1888. I I . 18.
Tolnai Andor: Kiadó lakás.Vj. 1 f v . /Bem./
1888. IV. 24.
Bartók La.jos: Thurán Anna. Tört. dr. 4 f v . /Bem./ Csiky Gergely: 3 f v . /Bem./
1888. X. 5.
Divatkóp.Szm.
Szász Károly: Bölcs Salamon. Dr. 4 f v . /Bem./
1888. X. 26.
1889. I . 25.
t o i s Armand; 5
fv.
Clemenceau.
Ford.:
Fái
J.
Szm. Béla.
/Bem./
MALVIN
Dóczy Lajos:Vegyes párok. 3 fv.
NÓRA
Ibsen,Henrik: Nóra.
3
Szm.
I I . 22. • V. 1. /54/
1889.
I I I . 29.
Szm.
/Bem./
F o r d . : Reviczky Gyula.
1889. 1904.
fv.
/Bem./
1889.
1917. VÁRAI MARGIT GILBüRTE
Kabos E d e : /Bem./ Meilhac, dovic.:
Henrik
J . Béla.
Szm.
-
fv.
és Halévy,
Frou-Frou.
Ford.: Fái
3
bzcu
Éva.
X . 4. I . 1. /68/
1889.
X.
25.
1890.
I I I . 21.
1890.
III.
1890.
X.
24.
1890.
X.
24.
1890.
X.
24.
1890.
XII.
1891.
I.
Lu
5
fv.
/Bem./
.* NEMZET GÉNIUSZA
MOOR ANNA
Váradi Antal: Drámai p r o l ó g . Váradi Antal:
Mult
és
jövő.
Az ú t t ö r ő k .
mai j e l e n e t a magyar
Drá
szinészet
százados fordulóján. ANITA
Jókai Mór:'Földön járó gok.
ÁGOTA
csilla
Drámai j e l e n e t .
Simái K r i s t ó f :
Igazházi,
egy
kegyes j ó a t y a . V j . 5 f v . IRÉN
ERZSÉBET
Almási Balogh Tihamér:Az
elin
t é z e t l e n ügy.Szm. 4 fv.
/Bem./
Rákosi Jenő:
harca.
Szm.
4 fv.
Királynék
/Bem./
26.
5.
23.
MIRANDA
Shakespeare t f v . Ford.: /Müs./
A vihar. Szm. 4 Szász Károly. 1891. V. 2 1 .
HENRIETTE LEVEQUE, gúnynéven MUSOTTE Maupassant. Guv de és Normand. J. : Musotte. Szm. J f v . Ford, t Paulay Ede. /Bem./ 1891. I . 9. DE REMONDÎ MADELEINE Daudet. Alphonse : Az akadály. Szm. 4 f v . Ford. : Fái J. Béla. /Bem./ 1892. I . 22. DIANA Moreto. Augast. Közönyt kö zönnyel. V j . 3 f v . Ford.:Győry Vilmos. /Uj "bet./ I892. I I . 12. 1911. K I I . 6. /42/ JOHANNA Bartók La.ios: Erzsébet király né. Dr. 4 f v . /Bem./ 1892. I I I . 11. FABIANNE LECOULTEUI Sardou, V i c t o r i e n : Thermidor, Dr. 4 f v . Ford.: Paulay Ede. /Bem./ HONA Váradi Antal: A szent korona. Tört. képek 5 szak. /Bem./ STELLA TEREZ ARTHUR
1892. I I I . 2 J . 1892. V I . 6.
Rákosi Jenő: A szerelem i s k o lája. V j . 5 f v . /Hj bet./
1892. IX. 16.
Csiky Gergely: Két szerelem. Tr. ? f v . /Bem./
1892. X I . 18.
Shakespeare : János király. T r . 5 f v . Ford.: Arany János. /Bem./ 1892. X I I . 22.
KATALIN DE S EPT MONTS HERCEGNÉ Dumas. Alexandre f i l s t Az i d e gen nő. Szm. 5 f v . Ford.: F e IRÉN
JANE
DÓRA
l e k i József, /üj b e t . / Karczag Vilmos: Lemondás. Dr.
1893» II« 20.
5 f v . /Bem./
1893. I I I - 24.
Hugo. V i c t o r : Tudor Mária. Dr. 4 f v . Ford.: Paulay Ede. /Uj bet./
1893. X. 6.
Sardou. V i c t o r i e n : Dóra. Szm. 5 f v . Ford.: Huszár Imre. /Uj bet./
1893. X. 20.
GAUTIER MARGUERITE Dumas. Alexandre f i l s : A kaméliás hölgy. Dr. 4 f v . Ford. : Szemere A t i l l a . /U-i b e t . / 1894. I I I . 9. 1925. I . 1. /138/ /Uj b e t . / CHARITAS FRANCISQUINE
LUISA
STROZZI GHITTA
VAradi Antal: f v . /Bem./
1922. X. 12.
Charitas. Tr. 3 1894. X. 19.
Mandés. C a t u l l e : Tabarin f e l e sége. Dr. 1 f v . Ford.: Császár Imre. /Bem./ Echegaray, José: Bernardo Mon t i l l a . Dr. 5 f v . Ford.: Patthy Károly. /Bem./
1895. I I . 1-
Somló Sándor: F r a Girolamo. T r . 5 f v . /Bem./
1895. I V . 19.
1894. X I . 16.
JANE DE SI MR OSE
primas !
Alexandre f i l s :
barátja.
Vj. 5
fv.
Kürthy Emil. /Bem./
-
7
8 .
A nők Ford.: 1895- X I . 29. im
2
-àb '
VAS ADRI Kaboa Edei A holló. V j . 1 f v . ENNE /Bem./ 1895. X I I . 28. MAUD
IRÉN
Prévost. Marcel; Századvégi lányok. Szm. 3 f v . Ford. » Ivánfi Jenő. /Bem./
1896. IV. 10.
Bosnyák Zoltán: Becsületbiró. Szm. 3 f v . /Bem./
1896. X. 30.
MARIANA
Echegaray, José: Mariana. Dr. 4 f v . Ford.: Szalay Emil. /Bem./ 1896. X I I . 18.
LUCIENNE
Brieux. Eugène: Szabadulás. Szm. 3 f v . Ford.: Ivánfi Jenő. /Bem./
1897. IV. 2.
Madách Imre: Az ember tragé diája. Dr. költ. 9 képben. /Uj b e t . /
1897. TV. 9.
Prém József: Adorján Szm. 5 f v . /Bem./
1897. X. 22.
ÉVA
SZIDÓNIA MARGIT MATHILDE
báró.
Bosnyák Zoltán: Tisztitó tüz. Szm. 3 f v . /Bem./ Echegaray. José: F o l t , amely t i s z t i t . Dr. 5 f v . Ford.: Patthy Károly. /B m./ e
MLLICA
Coppée. François : A.koroná ért. Dr. 1 f v . Ford.: Ábrá nyi Emil. VBem./
MATHILDE, DUMONT NEJE Dumas. Alexandre f i l s : Bűn hődés. Szm. 3 f v . Ford.: Fest e t i c h Andor. /Bem./
-
1897. X I . 26.
1898. I . 14. • 1907. X I . 20. /65/
1898. I I I . 11.
1898. X. 28.
CORINNA KORNÉLIA OLGA SARAH MARIA
LIVIA
Jókai Mór: Fekete vér. Dr. 5 f v . /Bem./
1898. X I . 2 5 .
Toldy István: Kornélia. Szm. 3 f v . /Uj b e t . /
1899.
I . 3.
Herczeg Ferenc : Az első v i har. Szm. 4 f v . /Bem./
1899.
I I . 17.
Császár Imre: Bűnös szerelem. Dr. 3 f v . /Bem./
1899.
I I I . 24.
Voss, Richard: Szegény Mária. Szm. 3 f v . Ford. : Timár Szaniszló. /Bem./
1 8 9 9 . X. 2 0 .
Abonyi Árpád: Radovics f e l e sége. Szm. 3 f v . /Bem./
1899. X I . 17.
ÖZV. ILOSVAYNÉ Malonyai Dezső: Félemberek. Szm. 3 f v . /Bem./
1900.
I . 5.
Sudermann, Hermann: Kereszte lő János. Tr. 5 f v . , előjá tékkal. Ford.: Váradi A n t a l . /Bem./
1900.
I I . 9.
Thury Zoltán: Asszonyok. Szm. 3 f v . /Bem./
1900.
I I I . 23.
Sudermann, Hermann: Otthon. Dr. 4 f v . Ford. : Márkus Mik sa. /Uj b e t . /
1900. v i . 9.
Brleux. Eugène: A bölcső.Szm. 3 f v . Ford.: Gábor Ignác. /Bem./
19OO. X I . 16.
SALOME
HANNA MAGDA
LAURENCE
1905. I I . /43/
CRESSIDA
Shakespeare: Troilus és Cres sida. Dr. 5 f v . Ford. : Fábián István. /Bem./
1.
HELENE FÁBIÁN ELLA IRMA BALTILDA JOHANNA
ELLIDA
TANETTA
ZSUZSI
ARSZIL LEONORA
CILLA
Bródy Sándori Hófehérke. Szm, 3 f v . /Bem./
1901. I . 18.
Ferenczy Ferenc; Rab lélek. Dr. 3 f v . /Bem./
1901. I I . !•
Latzkó Andor: Testvérek. Szm. 3 f v . /Bem./
I 9 O I . I I . 28.
Sudermann, Hermann: M o r i t u r i . Dr. 1 f v . /Bem./
1901. I I I . 20.
Rákosi Jenő:Endre és Johanna. Tr. 5 f v . /Uj b e t . /
1901. IV. I3. I92I. H . 21. /48/ 29.
/Uj bet./
I9IO. I .
/Uj bet./ /Uj bet./
1915. V. 8. I92O. I . 12.
Ibsen. Henrik: A tenger aszszonya. Szm. 5 f v . Ford. : Szöllősi Zsigmond. /Bem./
1901. IX. 20.
Brieux. Eugène : A vörös t a lár. Dr. 4 f v . Ford.: Fábián István. /Bem./
1901. X. 18.
Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom. Betlehemes játék. 3 f v . /Bem./
1901. X I I . 13.
Rákosi Jenő: Tágma királyné. Tr. 3 f v . /Bem./
1902. I . 15.
Hervieux, Paul: A rejtély. Szm. 2 f v . Ford. : Ambrus Zol tán. /Bem.7
1902. I I . 14.
Verő György: Kain. Tr. 4 f v . /Bem./
I 9 0 2 . IV. 4.
CLOTILDE KLÁRI
IZABEL
Sardou, V i c t o r i e n : Fernande. Szm. 4 f v . Ford.:Paulay Ede.
1902. V. 23.
Keiaechey Jenő és Malonyaj Dezső: A föld. Szm. 3 f v . /Bem./
1902. X. 3.
Calderón de l a Barea: A zalameai biró. Szm. 3 f v . Ford.: Győry Vilmos. /Uj bet./
1902. X. 10.
ANGUSTIAS Echegaray. José: Halálos csönd. Dr. 3 f v . Ford.: Hu szár Vilmos. /Bem./
1902. X I . 7.
KIRÁLYNŐ FEJEDELEM ASSZONY PETRONKA Bródy Sándor: Királyidillek. Szm. 3 f v . /Bem./
1902. X I I . 5.
GIOVANNA
DES TOURNELLES LOUISE SANTUZZA
EMMA GERMAINE
Maeterlinck, Maurice : Monna Vanna. Dr. 3 f v . Ford.: Áb rányi Emil. /Bem./
1902. X I I . 28. 1914. V. 26. /65/
Martos Ferenc: Simonyi óbes t e r . Vá. 3 f v . /Bem./ Verga. Giovanni: Parasztbe csület. Dr. 1 f v . Ford.: Radó Antal. /Bem./
1903. I I I . 20.
Ruttkay György: Sötétség. Szm. 4 f v . /Bem./
1903. X. 16.
Mirbeau. Octave: Az üzlet üzlet. Szm. 3 f v . Ford. M o l nár Ferenc. /Bem./
1903. X I . 21.
I 9 0 3 . I I . 26.
MARCZIBÁNYI VERA Szikra /gróf T e l e k i Sándorné/: Tépett láncok. Szm. 1 f v . /Bem./ LADY MARY B a r r i e . James Matthew: Egyen lőség. Szm. 4 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./ BORBÁLA Pékár Gyula: Mátyás és Beat r i x . Tört. dr. 4 f v . , előjá tékkal. /Bem./
1903. X I I . 11.
1904. I . 15.
1904. I I I . 11.
ELLEN MOORE
Szécsi Ferenc: Utazás az öz vegység felé. V i. 3 f v . /Bem./ 1904. I I I . 26. MELISSLNDE Rostand. Edmond: A napkeleti királykisasszony. Dr. 4 f v . Ford. Benedek Marcel. /Bem./ 1904. V. 28. t
MARGIT PHOEBE
Kampis János: Radnóthyné. Szm. 3 f v . /Bem./
1904. X. 8.
B a r r i e , James Matthew: Vénle ányok. V j . 4 f v . Ford.: Mihály József. /Bem./
1904. X. 22.
THEKLA
S c h i l l e r . F r i e d r i c h : Wallen s t e i n . A trilógia első két ré sze: Wallenstein tábora és A két Piccolomini. Ford. : Ábrá n y i Emil. /Bem./ 1904. X I I . 29.
THEKLA
S c h i l l e r . F r i e d r i c h : Wallen s t e i n . A trilógia 3« része: Wallenstein halála. Ford.: Áb rányi Emil. /Bem./
1904. X I I . 30.
Rákosi V i k t o r : Elnémult haran gok. Szm. 4 f v . /Bem./
1905. I . 20.
FLÓRICA
ZOEAYA MÓRNŐ
Sardou, V i c t o r i e n : A boszor kány. Dr. 5 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./
ZSITVAXES Hegedűs Sándor: Ikarosz. Dr. 3 f v . /Bem./ KISFÁT TAMÁSNE BELLA
TT .MA DE CHAU LES HER CEGNÉ
LEÓBA
Pakots József: Tévelygő l e l kek. Dr. 3 f v . /Bem./ Géczy István és Hegedűs Gyu l a : Enyészet. Szm. 3 f v . /Bem./
ÉDÜA CECIL
1905. I I I . 17.
1905. IV. 1.
1905. IV. 28.
Molnár Gyula: Bayard lovag. Szm. 3 f v . /Bem./
1905. X. 27.
Lavedan. Henri: A párbaj. Szm. 3 f v . Ford.: Harsányi Kálmán. /Bem./
1905. X I . 11.
Ferenczy Ferenc: A nagy ér zés. Szm. 3 f v . /Bem./
1905. X I I . 2.
GÁTHT ERNA Ruttkay György: Vénusz. V 3 . 3 f v . /Bem./ PALMA
1905. I I . 24; 1910. X. 16. /62/
1906. I . 19.
Pásztor Árpád: A biró, V j . 1 f v . /Bem./
I 9 O 6 . I I . 1.
Bakonyi Károly; Kun lászló. Szm. 3 f v . /Bem./
1906. I I . 23.
Kistemaeckers Henry:Az ösz tön. Szm. 3 f v . Ford,: Ábrá n y i Emil. /Bem./
1906. I I I . 9.
t
SEVERINE
Dumas, Alexandre f i l s : George s hercegné. Szm. 4 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./
1906. V. 23.
Porzsolt Kálmán; Az asszony. Szm. 4 f v . /Bem./
1906. X. 19.
Somló Sándor; Thököly Imre, Tört. dr. 3 f v . /Bem./
1906. X. 2 ? .
MÉLISANDE Maeterlinck. Maurice: Pelleas és Mélisande. Dr. 5 f v . Ford. Harsányi Kálmán. /Bem./
1907. I . 25.
JOLÁN ZRÍNYI ILONA
OLGA GRACE DE PLESSANS
Verő György: A nép. Szm. 3 f v . /Bem./ I907. I I I . 2. B a t a i l l e . Henry : A nászindu ló. Szm. 4 f v . Ford.: Császár Imre. /Bem./
1907- IV. 6. 1912. XI. 24. /57/
ANTOINETTE Coolus, Romain: Sabrier Anto i n e t t e . Szm. 3 f v . Ford.: Salgó Ernő. /Bem./ BERSABE Wildehbruch. Ernest: Rabens t e i n Bersabe. Szm. 4 f v . Ford.: Vértessy Jenő. /Bem./ ERDŐS MARIA KLÁRA
1907- V. 11.
1907. X. 26.
Szalay Mihály: Megváltás. Dr. 3 f v . /Bem./ 1907. X I . 23. Pakots József: A forradalmár. Szm. 4 f v . /Bem./
1907- X I I . 7.
MONTEGNES SIMONE Kistemaeckers, Henry és Del a r d , Eugène: A vetélytárs. Szm. 4 f v . Ford.: Huszár Imre. /Bem./ 1907. X I I . 21. - 85 -
DUCI CECILLA BIANCA
Dezső József: Az utolsó f e j e zet. Dr. 1 f v . /Bem./
I9O8.
Gozsdu, Elek: A félisten. Szm. 3 f v . /Bem./
I9O8. IV. 3 .
Wilde, Oscar: Flórenci tragé dia. Tr. 1 f v . Ford.: Pásztor Árpád. /Bem./
1908. IV. 1 1 .
I . 11.
SIMONI
Brieux, Eugène : Simone. Szm. 3 f v . Ford.: Iváníi Jenő. /Bem./ I9O8. X. 2 3 . /M. E. első premierje a Nép színház épületében./
CLEOPATRA
Shakespeare : Antonius és Cleo patra. Tr. 5 f v . Ford. : Hevesi Sándor. /Uj bet./ /Uj b e t . / /Uj b e t . /
TERÉZ
MirbeaUt Octave - Nat ans on, Thadée : A tűzhely. Szm. 3 f v . Ford.: Huszár Imre. /Bem./ 1909. I I I - 19.
DR.SZÉLPÁL MARGIT Balázs Béla: Dr. Szélpál Mar g i t . Dr. 3 f v . /Bem./ ODETTE Wolff, P i e r r e és Leroux, Gas ton: A l i l i o m . Szm. 4 f v . Ford.: H e l t a i Jenő. /Bem./ CHARLOTTE
1909. I I . 1 2 . 1927. V. 12. /17/ I 9 I I . IV. 24. I 9 2 3 . X. 15.
1909. IV. 30.
1909. V. 2 9 .
B a t a i l l e . Henry:A botrány.Szm. 4 f v . Ford.: Molnár Ferenc. /Bem./ 1909. X I . 12. I9II. III.19. /31/
CAMILLE DE LANCAY Berton, Pierre:Találkozás.Szm. 4 f v . Ford.:Váradi Antal./Bem/
1909. X I I . J>.
LADY CICELY
Shaw, G e o r g B e r n a r d ; Brassbound kapitány m e g t é r é s e . K o . 3 f v . F o r d . : H e v e s i Sándor. /Bem./
1910.
I . 14.
1910.
I I . 4.
1910.
I I . 18.
GASTELNAU FLORENCE Szomory D e z s ő : A n a g y a s s z o n y . Szm. CLARISSE
/Bem./
Hervieux.
Paul:
Ismerd
meg
magad. D r . 3 f v .
Ford.:
Amb
rus
FANNY
4 fv.
Zoltán.
/Bem./
B a t a i l l e , Henry:A balga s z ü z . Szm. 4 f v . Ford. : Ábrányi Emil. / B e m . /
1910. X . 2 1 . I9I2. I .
2.
/42/
IRENE
Herczeg F e r e n c :
B i z á n c . Szm.
3 fv. / M s . /
1911. I . 1 . 1927. v i . 13. /48/
KAMILLA
Szomory D e z s ő : A r a j o n g ó B o l zay l á n y .
ÉVA
Pékár Gyula:
je. KRIMHILDA
Szm. 4 f v . / B e m . /
JUDITH
D r á g h y Éva e s k ü
Szm. 3 f v . / B e m . /
I 9 I I . I I . 24.
Márkus L á s z l ó : A t t i l a . H u n genda. 3 f v . Hebbel.
le
/Bem./
Friedrich:
I9II.
Jenő.
1912. I . 19.
/Uj b e t . / B i r ó Lajos* hért : A /Bem./
X. I3.
Judith.
Tr. 5 f v . F o r d . : I v á n f i
A CÁRNŐ
1 9 1 1 . I . 20.
és
cárnő.
L e n g y e l Meny Szm.
3
fv. 1912. 1914.
I I . 23. I V . 14. /34/
-
SAPPHO
Ferenczy Ferenc;A szerelem u t jai.Színjáték 7 képben. /Bem./ 1912. I I I . 8.
GR. SZECHY MARIA Dóczy Lajos: Széchy Mária. Tört. v j . 3 f v . /üj b e t . / LEGRAN FANNY
Daudet, Alphonse és Belot, Adolphe : Sappho. Szm. 5 f v . Ford.; Ábrányi Emil. /Bem./
1912. V. 27.
1912. X. 23.
LADY MILFORD
S c h i l l e r , F r i e d r i c h : Ármány és szerelem. Tr. 5 f v . Ford. : Paulay Ede. /Uj b e t . / 1912. X I . 30. KASSANDRA Leconte, de L j s l e : Az Erinnysek. A n t i k t r . 2 részben.Ford.: Ivánfi Jenő,kísérőzenejét sze r e z t e : Massenet. /Bem./ 1913. I . 3« SAVTTRI
Pásztor Árpád: S a v i t r i , vagy a h i t v e s i hőség diadala. Hindu legenda 1 f v . Zenéjét szerez t e : Molnár Antal. /Bem./
GRÓF HOHENPLANNÉ, BALÁZSY HEDVIG i f j . Wlassics Gyula: Szm. 3 f v . /Bem./
1913. I . 10.
Medúza. 1913. I I I . 7.
BOUGNETNE B a t a i l l e , Henry: A fáklyák. Szm. 3 f v . Ford.: Sebestyén Károly. /Bem./
1913« I I I . 28.
2. THEBAI ASSZONY Aischylos: Heten Théba e l l e n . Tr. 1 f v . Ford.: Rákosi Jenő. /Bem./
1913. IV. 24.
DONNA SOL DB SILVIA Hugo, V i c t o r ; Hernani« Tr. 5 f v . Ford. : Szász Károly. /Uj bet./ JULIA THIERRY MARGOT MARIA ANTONIA LADY MACBETH
Gróf T e l e k i László; Kegyenc Tr. 5 f v . /Uj bet./
DRÁMAI HŐSNŐ ISOTTA MARIANN CTOM KRISZTINA
8.
1913.
V. 16.
Farkas Pál; A konventbiztos. Szm. 3 f v . /Bem./
I913.
X. 24.
Szomory Dezső: Mária Antónia. Szm. 3 f v . /Bem./
1913.
XI.
21.
Shakespeare : Macbeth. Tr. 5 f v . Ford. : Szász Károly. /Uj bet./ 1914. I . 30.
A TRAGEDIA Herczeg Ferenc: Ünnepi játék. / S z i g l i g e t i Ede születésének 100 éves évfordulóján./ PENELOPE
1913. V.
1914. I I I .
7.
Terramare, George : Odysseus öröksége. Tr. 3 f v . Ford.: Sebestyén Károly. /Bem./
1915.
III.
27.
Hevesi Sándor: Jön a szerző. Tréfa 1 f v . /Bem./
1915.
v.
19.
Hevesi Sándor: A Madonna ró zsája. Dr. 3 f v . /Bem./
1915.
XI.
13.
Gábor Andor: Szépasszony, V j . 3 f v . /Bem./
1916.
XI.
17.
Kárpáti Aurél és Vajda Lász ló: Kőmives Kelemen. Dr. 3 f v . /Bem./
1917.
I .
12.
WEST
REBEKA
CHARLOTTE SZENTGALYNÉ STUART MARIA
Ibsen, Henrik; Rosmersholm. Szm. 4 f v . Ford. : Ambrus Zol tán. /Bem./ Lengyel Menyhért: Charlotte kisasszony. Szm. 3 f v . /Bem./
1918. I I . 22.
Barta Lajos: f v . /Bem./
1919. I . 24.
A BÁRÓNŐ
Örvény. Szm. 5
S c h i l l e r , F r i e d r i c h : Stuart Mária. T r . 5 f v . Ford.: Radó Antal. /Uj b e t . / Uj f o r d . :
1917. IV. 14.
1921. I I . 4. 1951. I I . 23. /37/
Lendvai István /Uj
bet./
1927. IV. 4.
Herczeg Ferenc: A költő és a halál. Szm. 1 f v . /Bem./
1922. X I I . 29-
SIENAV/SKY HERCEGNÉ Voinovich Géza: Rákóczi. Szm. 5 f v . /Bem./ ROLANDNÉ Dánielné Lengyel Laura: Tűz halál. Tört. szm. 3 fv./Bem./
1923. I . 12. 1923. I I I • 23-
GERTRUDIS Katona József: Bánk bán. Tr. 5 f v . /Uj b e t . / 1924. V I . 10. MARLBO ROUGH HERCEGNÉ
KAMILLA
Seribe, Eugène:Egy pohár v i z . V j . 3 f v . Ford.: Hevesi Sándor. /Uj b e t . /
1924. V. 16.
S z i g l i g e t i Ede: A szökött-katona. Népszm. 3 szak. /Uj bet./ /Uj b e t . /
1924. IX. 6. 1929. IX. 13.
ülj a kandallóhoz. V j . 1 f v . Ford.: Bálint Lajos. /Bem./ Budai Szinkörben:
1925. I I . 10. 1925. V I . 14.
Sutton-Vane : A névtelen hajó. Szm. 5 f v . Ford.: Harsányi Zsolt. /Bem./
1925- V. 22.
SZEDERVÁRI KAMILLA Csiky Gergely: A proletárok. Szm. 4 f v . /Uj b e t . /
1925- X. 16.
CLIVEDEN BANKSNÉ
REVILLE HERCEGNŐ
P a i l l e r o n , Edouard:Ahol unat koznak. Szm. 5 f v . Ford.: Áb rányi Emil. /Uj b e t . /
1926. I . 22. 1928. V. 24. /22/ 1928. V. 11.
/Uj b e t . / ÖZV.WILLEN STEIN HERCEGNÉ Ferenczy Ferenc: Mimikri.Szm. 3 f v . /Bem./
1926. I I I . 13.
A,SZÍNÉSZ NŐ Zilahy Lajos: A házassagszédelgő. V j . 1 f v . /Bem./
1926. IV. 30.
DESDEMONA Gaál József: A peleskei nótá r i u s . Bo. 3 f v . /Uj b e t . / KANIZSAI DOROTTYA
PROLÓGUS ALVINGNÉ
1926. V. 1.
Voinovich Géza: Mohács. Szm. 5 f v . /Uj bet./ 1926. X I I . 30. /Uj b e t . / 1930. I . 10. Bibó Lajos: Báthory Zsigmond. Dr. 3 f v . /Bem./ 1927. I . 22. Ibsen. Henrik: Kisértetek. Dr. 3 f v . Ford.: Császár Imre. /Uj
FLESSIERSNE MARIA TERÉZIA A GRÓFNŐ
Guiraud, Edmond: Fiam. Szm. 4 f v . Ford.:Heltai Jenő. /Bem./
1927. V . 2 1 .
Szomory Dezső: A nagyasszony. Szm. 4 f v . /Uj bet./
1927. X. 2 1 .
Zilany Lajos: A tábornok. Szm. 3 f v . /Bem./
1928. X I .
9.
I 9 3 I . I . 13.
/86/ DE LA ERIÉRE GRÓFNŐ
ANDRÁSFAY NE
JOTJVENELNE SZERÉMY GRÓFNŐ A BÁRÓNŐ
Barrie, James Matthew: Amihez minden asszony ért. V j . 4 f v . Ford.: Salgó Ernő. /Uj b e t . /
1929. X I . 6.
Szenes Béla és Huszár Péter; Az ezüst páncél. V j . 3 f v . /Bem./
1930. I V . 2 0 .
Wolff, P i e r r e ; A t i t o k . V j . 3 f v . Ford.: Fái J. Béla. /Bem./ 1930. X I I . 1 2 . Csiky Gergely: A nagymama. V j . 3 f v . /Uj b e t . / 1931. I I I . 6. Somogyi Gyula: Hableány pen zió. V j . 3 f v . /Bem./ 1932. I . 2 2 .
LADY PONGBOURNE Marshall. Robert: Egy hét a Bagolyvárban. Ko. 3 f v . Ford.: Mihály József. /Uj b e t . / MARIGY
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Szm. 3 szak. /Uj bet./
I 9 3 2 . V . 6.
I 9 3 2 . X I I . 5.
ZRINXI ILONA
PAULINA
LADY CAT HERINE CHAMPION CHENEY
Somogyvári Gyula; Kitagadottak. I . r . Dramolett 1 f v . Utolsó sz árnycsapás. /Bem./ 1933. I I I . 31. Shakespeare ; Téli rege. Szm. 5 f v . Ford. : Kosztolányi Dezső. /Uj b e t . / 1933. IX. 15.
Maugham. Somerset: Körben. V j . 3 f v . Ford.: Salgó Ernő. /Bem./ 1934. I I . 2,
HOLM TANÁ CSOS ÖZ VEGYE Locher. Jens : Szülők lázadása. V j . 3 f v . Ford.: Aszlányi Ká r o l y . /Bem./ 1937. i . 8. DVORZSAKNÉ, ADÓNO
Bibó La.ios: /Bem./
GRÁLNE
Herczeg Ferenc: Aranyborju.Szm. 2 részben, előjátékkal. /Uj bet./ 1940. X I . 9.
Eszter.
Dr. 3 f v . 1937. X I I . 17.
A FEJEDE LEMASSZONY Kovách Aladár: Téli zsoltár. Dr. 3 f v . /Bem./ 1940. X I I . 21. AZ ÓVODÁSNE
Zilahy La.ios: A ház as ságs zé de 1gő. V j . 1 f v . /Uj b e t . / 1942. V I I I . I 5 .
MÁRKUS
E M Í L I Á N A K
a Nemzeti Szinház és kamaraszinházain kivül játszott szerepei Operaház ALPOK TÜNDÉRE Byron, G. W. Gordon; Manfred. Tr. 5 f v . Ford. : Ábrányi Emil. /Bem./ FENELLA
Auber, Daniel François; A port i c i i néma. Op. 5 f v . Szövegét irták: Eugène Seribe és Germai n Delavigne. Ford.: Szilágyi Pál. /Müs./
1889. V I . 21.
1892. I I . 1.
LÍVIA
Palágyi Lajos:Rabszolgák. Drámai költ. 2 szak. Zenéjét szer e z t e t i j . Ábrányi Emil./Bem./ 1904. I . 4.
GEMMA
Zichy Géza: Gemma. Némajáték. Zenéjét szerezte: Zichy Géza. Koreográfiáját készitette; Guerra Miklós. /Bem./
1904. I I . 20,
LUBOMLRSZKY GROFNE FRANCIA HER-Petrichevich-Horváth Emil. MiCEGNE Gróf 7 Z r T~ " . . Z . , PETKY ÉVA ' t> d élete 6 képben. /Bem./ /Az 1 . , 2 . és 3. képben. 1920. V I . 7. x
u
d o s o
A Nemzeti S z i n h á z m ű s o r d a r a b j a i k ö z ü l a z
Operaházban
is
21.
játszotta: TITÁNJA
Szentivánéji
1886.
VIII.
CLAIHE
A vasgyáros
1886.
ODETTE
Odette
FELESÉG
Egy k i s
ROXANE
Két év
S Z I R T E Y BÁRÓNÉ
Kiadó
álom
1886.
VIII. 25. IX. 10.
vihar
1888.
III.
multán
1888. 1888.
III. IV. 23.
lakás
5. 5.
ISMENE
Antigone
1889.
V.
18.
KLÁRIKA
Egmont
1889.
Az a p r ó d
1890.
V. IV.
19.
JOLÁNTA ISftíENE
Oidipus
FABIANNE
Thermidor
MARGIT
A kaméliás
HIPPIA
Az ember
FRAIxCISQUINE
Tabarin
király hölgy
tragédiája felesége
NOÉMI
Az aranyember
MATHILD
Folt,
ZORAYA MÓRNŐ
Boszorkány
M a g y a r JACQUELINE
amely
Bisson,
1895.
XII.
1896.
VIII. 19. I . 18.
1899. 1906.
22. 18.
I.
10.
IV.
29. 21.
XI.
Alexandre: A n é v t e
asszony.
Dr.5
Bródy Miksa.
fv.Ford.:
derick.
Vj.
Dumas,
3
fv.
fils:
A
5
fv.
Dr.
Attila./Eb
a szinházban
1916.
VIII.
Ford.:
kaméliás hölgy. ben
VII.
Fre
Ford.:
Szemere
1916.
1920.
/Bem./
Alexandre
1924.
VI. 4. V I . 11. III.28.
1916.
/Bem./ Uj bet. Uj bet.
Maugham,Somerset : Lady Bródy Miksa.
GAUTIER MARGIT
v. IV.
1897. 1898.
tisztit
19.
1892.
S z i n h á z
len
LADY FREDERICK
1891.
16.
bemutató./
1.
26.
MAGDALENA
GORENNÉ
Echegar ay, José;Utols6 csók. Dr. 3 f v . Ford. tSzalay Emil. /Bem./
1920. X I I . 4 .
Fazekas Imre: Altona. Dr. 4 f v . /Bem./ 1925. I . 16.
HOLM TANÁ CSOS ÖZVEGYE Locher, Jens: A szülők láza dása. V j . 3 f v . Ford.:Aszlá n y i Károly./Ebben a színház ban bemutató./ 1946. LX. 11. B e l v á r o s i FRANÇOISE
S z i n h á z
Wachthausen, René és R e n i l l a r d Gabriel : A negyvenéves asszony. Szm. 4 f v . Ford. : 1921. X. 7. Salgó Ernő. /Bem./ t
DE LA FUERTA HERCEGNŐ Hennequin,Maurice és Coolus, Romain: Tiéd a szivem. V j . 3 f v . Ford.:Heltai Jenő./Bem./ 1927. X I . 18. Apolló VIOLANTE
Kabaré Herczeg Ferenc : Violante és a biró. Drámai jelenet 1 f v . /Bem./ 1921. V I . 13. Szerepelt ezenkivül a Fővárosi Nyári Színház ban, i l l e t v e a Budai Szinkörben i s , azonban bemutatója ebben a szinházban nem v o l t , csu pán a Nemzeti Szinházban már játszott szere peiben vendégszerepelt, részint a Nemzeti Szinház együttesével, részint egyéni vendég játékkal, p l . : F o l t , amely t i s z t i t - Mathild és A kaméliás hölgy - Margit szerepében,stb.
E M I L I A
M Á R K U S vidéki
vendégjátékai
Bemutató e l ő a d á s a vidéken n i n c s , k i z á r ó l a g a f ő v á r o s i házakban
már b e m u t a t o t t
darabokban
szerepel.
zó szinlapok é s hírlapok hiányossága miatt *
csak
az
szín
A vonatko összeállítás
részleges.
Arad
Békéscsaba
Eger
Győr
Kaposvár
1885.
X.
1888
tavaszán
1906.
IV.
1923.
IV.
9.
IV.
10.
1904.
1.
Az u j s z i n h á z
megnyitásakor
1 0 - 1 1 -1 2 . Folt,
amely
A névtelen
tisztit asszony
IV.
11.
A boszorkány
IV.
17.
A vasgyáros
IV.
18.
Monna Vanna
XII.
Halálos
XII.
Monna Vanna 22-28.
csönd
Vendégszereplés
1881.
I.
1881.
IV.
26.
IV.
27.
A Daniseffek
IV.
28.
Az
Az i d e g e n n ő ósdiak
1882.
III.
Jótékonycélu
1890
körül
Kisfaludy szoboralap
1921.
XII.
Vendégszereplés
1900 k ö r ü l
A kaméliás
Nóra
előadáson
hölgy
javára
Kassa
1885-86. évad
1899. IX. 28. IX. 29.
Romeo és J u l i a Z i l a h herceg Fekete gyémántok A vasgyáros Bánk bán /Az szinház meg nyitásakor/ A nők barátja
Kecskemét
1899-1900. évad 1896. X. 14.
F o l t , amely t i s z t i t Bánk bán /Az a j szinház meg nyitásakor/
Kolozsvár
1881. IV. 29. IV. 30. V. 2. V. 3. V. 7. V. 7. 1889 évben V. 28. 1901. V. 29. V. 30. 1907. V I . 28. V I . 29. 1908. I I I . 9. I I I . 10. I I I . 11. 1909. IV. 15. IV-.- 16. 1910. I I I . 23. I I I . 24. I 1911. I I . 24. V. 24. 1913. 1913. IX. 4. 1922. V I I . 3. VII. 5. VII. 6. VII. 7.
Romeo és J u l i a Vicomte Letorieres Figaro házassága Proletárok Ne fogadj f e l soha semmit Egy boldogtalan asszony Romeo és J u l i a A vasgyáros A bölcső Nóra Az asszony Clémanceau A vetélytárs Nóra A vasgyáros A kaméliás hölgy F o l t , amely t i s z t i t A találkozás A botrány Monna Vanna Nóra A cárnő A negyvenéves asszony Monna Vanna A névtelen asszony F o l t , amely t i s z t i t
Makó
1923.
Miskolc
1886
Nagyvárad
I9OI.
Nyíregyháza
1923
Pécs
1912.
19. 20.
Folt,
IX. IX.
21.
A boszorkány
IX.
amely
A névtelen
vendégszereplés
évben
VI.
3. 6.
VI.
7.
A kaméliás
VI.
8.
Franc11Ion
VI.
évben IV.
Folt,
amely
Endre
é s Johanna
vendégszereplés 9. 10.
A nászinduló
IV.
A sötét
A cárnő
1886.
IX.
23.
Sopron
1914.
II.
5.
Monna Vanna
II.
7.
Romeo é s
pont
Julia
I922. I922.
I.
20.
IV.
3.
A negyvenéves
IV.
4.
Monna Vanna
1924.
IV.
5-6.
Stuart
1882.
III.
17.
A Vöröskereszt
A kaméliás
hölgy asszony
Mária
1883.
IV.
4.
vendégszereplés
1897.
II.
8.
Franciilon
1911.
IV.
3.
A kaméliás
IV.
4.
Monna Vanna
IV.
5.
A boszorkány
V.
7. 8.
Medúza
1913.
V, Székes fehérvár
tisztit hölgy
Pozsony
Szeged
tisztit asszony
1899.
X.
javára
hölgy
A cárnő
Bánk b á n /A s z i n h á z urnán/
25 é v e s
jul
S z o m b a t h e l y 1880.
1901.
VIII.
19.
V I . 28.
29. V I . 30. VII. 1. v i . 19. V I . 20. V I . 21. VI.
1911.
Temesvár
19OO.
II.
22.
II.
23,
Proletárok Endre é s Johanna Francillon Folt,
amely
A kaméliás
tisztit hölgy
A boszorkány A kaméliás
hölgy
Monna Vanna A kaméliás
hölgy
Nóra
II.
24.
A nők b a r á t j a
II.
25.
Faust
II.
26.
Folt,
amely
tisztit
MÁRKUS E M I L I A külföldi vendégszereplései
1892.
X.
1.
Bánk bán /Melinda/ /a Nemzeti Szinház vendég játéka/
1892.
X.
2.
Közönyt közönnyel, /a Nemzeti Szinház vendég játéka/
1892.
X.
6.
Az ember tragédiája/Hippia/ /a Nemzeti Szinház vendég játéka/
1912.
V I . 14.
A kaméliás hölgy /Ódry Ár páddal, és a Magyar Szin ház együttesével/
IV B I B L I O G R Á F I A
B I B L I O G R Á F I A Ábrányi Emil: Márkus Emilia. Szinház és Élet 1906. T. 28. Ady Endre: Márkus Emilia estéi. Nagyváradi Napló 1901. V I . 8. Ambrus Zoltán: Színházi esték. Az Élet kiadása. Budapest, 1914. Árgus: A "Szőke Csoda" Nizsinszkijék e l l e n . A Mai Nap 1942. V I I . 4. -ba: A nagymama, Márkus Emilia fellépte a Nemzeti Szin házban. Nemzeti Újság 1931. I I I . 7* Balassa Imre: Márkus Emilia. Képes Figyelő 1949. X I I . 31. Bányai Elemér: Márkus Emilia palotája. Pesti Napló 1912. V. 26. Barta Lajos: Márkus Emma. Szinházi Élet 1919. V I I I . é. 6. sz. Beöthy Zsolt: Szinmüirók és szinészek. Athenaeum kiadása. Budapest, 1882. Beszélgetés P.Márkus Emiliával.Magyar Szinpad 1910. IX.6. Bisztray Gyula: Szinházi esték. Egyetemi Nyomda.Budapest, 1942. Bródy Sándor: Fehér könyv a háborúról. /Márkus Emilia munka nélkül/ Budapest, 1914. X I I . 149156. p. Bródy Sándor: Komédia. /Jegyzetek Márkus Emiliáról/ Sin ger és Wolfner kiadása. Budapest, 1911. Bródy Sándor: Színésznők. Jövendő kiadása. Budapest,1905. Cenner Mihály: Márkus Emilia. Vasi Szemle 1961. 1. sz. Csak a t i s z t a igazat v a l l j a . A Szinházi Élet törvényszé ke. Szinházi Élet 1921.
*Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket. Márkus Emilia.Mag vető kiadása. Budapest, 1957. 139-159.p. /D./: Márkus Emilia. Világ 1949. V I . 8. Dédi u j szerepe. Magyar Rádió 194-7. IV. 11. Dénes Tibor. Márkus E m i l i a . Szinház és Mozi 1949. XII.31. Dénes Zsófia: A 87 éves Márkus Emilia 70 éve a Nemzeti Szinház t a g j a . A Reggel 1947. III.31« Eh, nem t a n i t s z f e l e d n i engemet... Független Magyarország 1947. x . 13. F. B.: Márkus Emilia beszél. Szinház 1940. V. 24. Gách Marianne: Akibe minden férfi szerelmes v o l t . Film Szinház Irodalom 1942. I . 30. Gách Marianne : Elégtem a sok drámában, mondja Márkus Emi l i a . Haladás 1947. I I . 27. Gách Marianne: Hölgyfutár. Haladás 1949- V I . 2. Gách Marianne: Hölgyfutár. Haladás 1949. X I I . 29. Gách Marianne: Utolsó találkozásom Márkus Emiliával. Film Szinház Muzsika I960. 41. sz. Galamb Sándor: Szinházi szemle. / I I I . Richárd felujitása/ Napkelet 1927. V. G-ly: A nagymama felújítása. Budapest Hirlap 1931. III.7« Gerenday István: Márkus Emilia. Ország Világ 1933« 11-12. sz. *• Gerő Ödön: Antonius és Kleopátra a Nemzeti Szinházban. P e s t i Napló 1909. I I . 13. •**Haitz Géza: Olyan jó ismét érezni a lámpalázat - mondja Márkus Emilia. Uj Magyarország 1938. IX. 11. Halász Péter: Emma néni. Szinház 1947. Halász Péter: Soron kivül Márkus Emiliáról. Szinház 1946. 29. sz. Halmy Sári: Gyönyörű v o l t az életem... Szivárvány 1948. IV. 24. * Harsányi Kálmán: Szinházi esték. Győző Andor kiadása. Bu dapest, 1927.
Hatvány Lajos levele Cenner Mihályhoz. Budapest, 1959.11. 9. Címzett tulajdonában. Hatvány Lajos: öt évtized. /Shakespeare cafatok/ Szépiro dalmi Kiadó. Budapest, 1961. Herczeg Ferenc emlékezései. I . Â gótikus ház. Singer és Wolfner kiadása. Budapest, é. n. 37» p. Herczeg Ferenc: Márkus Emilia. Szinházi Élet 1921. 42.sz. Herczeg Ferenc n y i l a t k o z i k Márkus Emiliáról. Film Szinház Irodalom 1942. I . 23. Hetven adat Márkus Emilia pályafutásáról. F i l m Szinház Irodalom 1944. IX. 13. Hevesi Sándor: Egy pohár v i z . Magyar Szinpad 1924. V. 16. Hevesi Sándor: Két fél koszorú és egy igazság. Uj Idők 1922. I . Hoffmann Sándor: Szinházi krónika. /Brieux: A bölcső Márkus Emilia/ Magyar Szemle 1900.47.sz. Hoffmann Sándor: Színházi krónika. /Fedák Sári - Márkus Emilia - Fáy Szeréna/Magyar Szemle 1900. 25. sz. Horatio: Beszélgetés P. Márkus Emiliával. Magyar Szinpad 1910. IX. 6. Ignotus: Szinházi dolgok. Nyugat kiadása. Budapest, I9IO. Janovits Jenő: A Farkas u t c a i szinház. Singer és Wolfner kiadása. Budapest, 1941. 198-199. p. Janovits Jenő: Márkus Emilia otthon. Magyar Géniusz 1893. 212 p. Janus: Márkus Emilia a Lemondásban. Magyar Géniusz 1893. 227- P, Jászai Mari emlékiratai. Sajtó alá rendezte Lehel István. Egyetemi Nyomda. Budapest, é. n. Jászai Mari Írásai. Válogatta Debreceni Ferenc. Müveit Nép kiadása. Budapest, 1955. Jászai Mari l e v e l e i . Sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor. Pintér Jenőné kiadása. Budapest, 1944.
A Kaméliás hölgy. Felujitás a Nemzeti Szinházban. P e s t i Hirlap 1894. I I I . 10, Kárpáthy Gyula: 75 év művészi emlékei.Képes Figyelő 1949. IX. 3. Kárpáti Aurél: Főpróba után. Magvető kiadás. Budapest, 1956. Kárpáti Aurél: P. Márkus Emilia. Haladás 1949. X I I . 29. Kárpáti Aurél: Szinház. Gondolat kiadás. Budapest, 1959. A Kisfaludy Társaság Évlapjai 1916., 1922., 1927. Je lentések a Greguss Jutalom tárgyában. Alexander B., Voinovich G., Szász K. Kosztolányi Dezső: Arcképvázlat Márkus Emmáról. Színházi Élet 1920. 50. sz. Kosztolányi Dezső: Szinház. Nyugat kiadás. Budapest,1948. 234-235. P. Kovács Lydia: Márkus Emilia otthonában. Vasárnapi Újság 1913. 549 p. Kristóf Károly: A 86 éves Márkus Emilia Amerikába készül. Szinház 1946. 32. sz. Kristóf Károly: Charlie ártatlan v o l t - mondja Márkus Emilia. Világ 1943. V I I . 22. Kristóf Károly: Vasárnap i n d u l Amerikába a magyar szí nészet nagyasszonya, Márkus Emilia. V i lág 1946. X I I . 25. Látogatás Márkus Emilia otthonában. Nemzeti Újság 1922. I . 17. Lehel István: Jászai Mari utolsó szerepe. Lampel kiadás. Budapest, 1930. Lucián: Márkus Emilia. Magyar Szemle 1892. 73-74. sz. Magyar Bálint levele Cenner Mihályhoz. Budapest, 1949. I . 21. Címzett tulajdonában. Magyar f e j e k . Képes Krónika 1931. I I . 8. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerkeszti Schöflin Aladár. Országos Szinészegyesület Kiadása. BudaPest, 1930. I I I . kötet.
Markus Márkus Márkus
Márkus Márkus Márkus Márkus Márkus Márkus Márkus Márkus Márkus Márkus
Márkus Márkus Márkus Márkus
Márkus
Bailla
a csodálatos hajleomlásról. F i l m Szinház Irodalom 1942. I I . Emilia: A szinészi alakításról. Magyar Szalon 1887. I . Emilia: A premier. Szomaházy István: A szinház. 184-188 p. Budapest, 1901. A szerkesztő kiadása. Emilia az Aranyborjúban. Nemzeti Újság 1940. X I . 12. Emília az édesanyjáról. Uj Idők 1939. V. 14. Emilia: Az én oldalam. Szinház és Mozi 1941. V i . 20. Emilia: Az én pihenőm.Kézirat az Országos Színház történeti Múzeumban. Emilia: Az én vidám oldalam. Szinház 1943. V I . 30, Emilia beszél a Kaméliás hölgyről. Szinház 1943. X I I . 30. Emilia: Bizalmas vallomások. Budapesti Hirlap 1893. IV. 2. Emilia Csehov Cseresznyéskertjéről. Szinházi Élet 1924. 38. sz. Emilia: Délmagyarország 1889. I . 30. Emilia: Die Museumnacht. Budapestar Theater-Dekamerőn I I . Band. Verlag der Neues Pester Journal Zeitungsverlag, 1924. Emilia: Emlékeim. Délibáb 1938. Emilia és Ambrus Zoltán: Hogyan készül egy szerep? Uj Idők 1902. 268. p. Emilia: Gumirádli. Szinház 1943. Emilia: Hogyan lettem színésznő. 1939« X I I . 10-én t a r t o t t előadás kézirata a szerző t u l a j donában. Emilia: írók és művészek. Magyar Géniusz 1892. 270. p.
Márkus Emilia J u l i a szerepében. Pesti Napló 1877. X. 23. Márkus Emilia: Júliától Grálnéig. Uj Idők 1940. X I . 10. Márkus Emilia levele a Hevesi nővérekhez. Budapest, 1949. V I I . 8. Hevesi Sarolta tulajdonában. Márkus Emilia: Miért nem én lettem a Sasfiók? Magyar Rá dió 1940. r v . 8. Márkus Emilia: Mint lettem színésznő,Magyar Szinpad 1900. I I . 26. Márkus Emília: Nincs színpadi könny. Szinházi Élet 1921. 42. sz. Márkus Emilia n y i l a t k o z i k Gertrudisról. Szinházi Élet. 1924. V I . Márkus Emilia. Pesti H i r l a p 1880. I I I . 14. Márkus Emilia s i r v a beszél Pethes Imréről. Ma Este 1924. X I . 20. Márkus Emilia s z i n i i s k o l a megnyitására kért engedélyt. 8. Órai Újság 1927. V. 17. Márkus Emilia. Thália Pozsony, 1900. 14. sz. Márkus Emilia: Unokám, a színésznő. Film Szinház Irodalom 1941. IX. 26. Márkus Emilia vendégszereplése. Pécsi Napló 1912. TV. 10. Márkus Emiliánál. Képes Krónika 1935. I . 20. Márkus Emiliáról. A Hét 1904. 140. p. Márkus László: Rádiólevél. Szinház 1947. 35. sz. Márkus László: Szülők lázadása a Magyar Színházban. Szin ház 1946. 36. sz. Mátrai-Betegh Béla: Tüz v o l t a keresztvize... H i r l a p 1947. X I . Miklóssy I l o n a : A I I I . emeleten. Budapesti Hirlap 1915* 304. sz. Mime: Az almás-pite./Az igazgató és a szőke csoda/ Magyar Szinpad 1910. 116. sz. Móricz Zsigmond: Válogatott irodalmi tanulmányok. Müveit Nép kiadó. Budapest, 1952.
Művésznők első szerepükről. Szinház és Élet 1905. 37, sz. A nagymama a "nagymamáról". Szinházi Élet 1928. IX. 17. N i j i n s k y Tamara: Nagyanyámról. Magnetofon felolvasás,kéz i r a t a a szerző tulajdonában. Nizsinszkijné Pulszky Romola: N i z s i n s z k i j . Nyugat kiadá sa. Budapest, 1935. Pató Pál: A Kaméliás hölgy r e p r i z e . A Hét 1894. I I I . 1 1 . Paulay Erzsi: Látogatás Márkus Emiliánál. Pesti H i r l a p 1943. I I I . 9. Péchy Blanka:Jászai Mari. Magvető kiadás. Budapest, I960, /p.g./: Látogatóban Márkus Emiliánál. Kis Újság 1949. VT. 15. Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek. Budapest, 1888. V. kötet. 181. p. Polgár Géza: Márkus Emiliánál a szanatóriumban. Szinházi Élet 1922. I I I . 19. Polgár Géza: örök f i a t a l o k . Vájna és Bokor kiadás. Buda pest, 1942. Polgár Géza: Szeretném Júliát mégegyszer eljátszani. Ké pes Figyelő 1948. V I I I . 21. Porzsolt Kálmán: Márkus Emilia - Nagymama. Pesti H i r l a p 1931. I I I . 7. p.p.p.: A szekszepil nem h a l t meg, csak a l s z i k . Rajnai Gáborral v i z i t e l t e m Márkus Emiliánál. Szinház 1947. V I I I . 5. P i r e l l e Kornélia levele Kovách Zoltánnéhoz. Budapest, 1883. IV. 4. Dr. Mályusz Elemérné t u l a j donában. / r . / : Márkus Emma Gemma-tánca. A Hét 1904. I I . 28. Rakodczay Pál: Színészet! feljegyzések. I . rész. Országos Széchelyi Könyvtár, Q. h. 2373- Kézirat. Rédey Tivadar: Az u j Nagymama. Napkelet 1931. 4. sz. Relie Pál: Akikkel találkoztam. Világ 1947. IX. 24.
Sebestyén Károly
felterjesztése a Vallás és Közoktatás ügyi Miniszterhez Márkus Emilia t i s z t e l e t i tanári kinevezése tárgyában. Buda pest, 1929. Kézirat a szerző tulajdoná ban. Szabó Lőrinc: "Naponta imádkozom mindnyájukért." Képes Tábori Újság 1944.. IV. 29. Szász Károly: Várszínházi emlékek. Lampel kiadás. Buda pest, 1921. Szász Zoltán: Márkus Emilia. Szinházi Elet 1924.16-19-sz. Szegi Pál: Beszélgetés Márkus Emiliával. P e s t i Hirlap 1944. IV. 9. Szendrő József: Márkus Emilia. Nagy Magyar Szinészek. Szerk. : Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. Bibliotheca kiadás. Budapest, 1957. Szines röpiratok. 1. sz. P e s t i színésznők. Minta Antiquarium és Könyvkereskedés kiadása. Buda pest, 1917. Szinészeti Lexikon. Szerkeszti Németh Antal. Győző Andor kiadása. Budapest, 1930. I . kötet ,/cimszó/ Szomory Dezső: öt királynő. Szinházi Elet 1935« Sz. P.: Márkus Emilia 75 éves szinészi jubileuma. Szinház és Mozi 1949. V I . 15. Szüry Dénes: A Nemzeti Szinház és Márkus Emilia. Vasár napi Újság 1898. 4. sz. Téli ballada Márkus Emiliáról. Ma Este 1925. X I I . 17. / t h l - / : Színésznői arckép hetven év távlatában. Nemzeti Újság 1944. XV. 2. T. Sz. G.: Egy nagy szinésznő szép öregsége.Haladás 1950. I . 12. T u r i András: 75 éve szinésznő Márkus Emilia.Szinház 1948. 27. sz. Vásárhelyi J u l i a : T i z éve h a l t meg Márkus Emilia. Népsza va. 1959. X I I . 24.
A fentieken kivül a napi és hetilapok, folyóiratok darabkritikái a bemutatót követő napokon. Márkus Emilia haláláról X I I . 25-28-1 számai.
és temetéséről a napilapok 194-9.
Szinházi évkönyvekben, almanachokban, vidéki színházak monográfiáiban előfordul Márkus Emilia neve, például ven dégjátékok alkalmával s t b . /A * jelölt tünk./
müvekből
tanulmányunkhoz
anyagot merítet
V I K O N O G R Á F I A
MÁRKUS E M I L I A művészi ábrázolásai Festmények Aàams, John Quincy: Márkus Emilia A kaméliás hölgy címsze repében. Egész alakos ülökép, o l a j . 152 x 118 cm. 1898. Magántulajdonban. C l a i r a i n , Georges: Legyező t e r v . Márkus Emilia mint a szí nészet múzsája. Aquarell miniatűr. 20 cm. i v alakú. 1885. Magántulajdonban. F e r r a r i s Arthur: Márkus Emilia. Egész alakos ülőkóp, o l a j , 65 x 47 cm. 1894. Jelenleg ismeretlen he lyen. Közölve a Vasárnapi Újság 1894. é. 49. sz. F r i s c h , V i c t o r : Zoraya. Márkus Emilia Sardou A boszorkány c. drámájában. Egész alakos, o l a j . 150 x 110 cm. 1908. Magántulajdonban. Harasztos Ferenc: Márkus Emilia. Miniatűr fejportré, aqu arelle 12 x 9 cm. 1958. Magántulajdonban. Harasztos Ferenc: Márkus Emilia mint Lorántffy Zsuzsanna a Téli zsoltár c. drámában.Olaj. 120 x 100 cm. 1958. Magántulajdonban. Innocent Ferenc: Kodex kép. /Pulszky Károly átnyújtja Ra faelről készült könyvét Márkus Emíliának./ Reneszánsz minta után készült aquarell. 30 x 22 cm. 1881. Magántulajdonban.
Márk Lajos: Márkus Emilia. Egész alakos ülö kép, o l a j . 150 x 110 cm. 1920-as évek. Magántulajdonban. Róna Klára: Márkus E m i l i a , p a s z t e l l , 80 x 60 cm. 1948. Ma gántulajdonban. Rippl Rónai József: Dianora de Bárdi. Márkus Emilia f e j portréja, pasztel. 45 x 38 cm. 1884. Magán tulajdonban. Temple János: Márkus Emilia mint Desdemona. Shakespeare Othello c. tragédiájában. Olaj. 170 x 120 cm. 1887« Országos Színháztörténeti Múzeum ban. Zádor István: Márkus Emilia. Egészalakos ülőkép, olaj.110 x 90 cm. 1931. Országos Széchényi Könyvtár ban. Szobrok és domborművek Farkass András: Márkus Emilia, fejportré,brcnz. 23 x 22 cm. I 9 O I . Magántulajdonban. Kiss József: Márkus Emilia, mellszobor. Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztály. Sági Gergő: Márkus Emilia mellképe. Szinezett mázas cserép. 16 cm átmérőjű kerek. I 9 O I . Magántulajdon. /Az Ungvári Porcellángyár domborműve után./ Stróbl A l a j o s : Márkus Emilia, fejportré. 1896 körül. Jelen leg ismeretlen helyen. Fényképe az Országos Színháztörténeti Múzeumban. Az Ungvári Porcellángyár készítménye: Márkus Emilia, dom bormű, porcellán. 1890. Ismeretlen helyen. Fényképe az Országos Színháztörténeti Múze umban.
G r a f i k a i ábrázolások Dörre Tivadar: Márkus Emilia mint C l a i r e , Onnét A vasgyáros c. drámájában. Ceruza. Ismeretlen helyen. Közölve a Vasárnapi Újság 1884. é. Dörre Tivadar:
Márkus Emilia mint B s t e l l a . Bartók Lajos Kendi Margit c. drámájában. Ceruza. 1884.Is meretlen helyen. Közölve a Vasárnapi Újság 1884. é.
Dörre Tivadar: Márkus Emilia.Egész alakos ceruzarajz. 1884. Ismeretlen helyen. Közölve Rédey Tivadar A Nemzeti Szinház története c. müvében. Elischer Lajos:
Márkus Emilia mellképe. KŐrajz. é.n. 20 x 15 cm. /1886 körül/ Országos Szinháztörtén e t i Múzeum.
Faragó Zoltán: Márkus Emilia mint Nóra Ibsen drámájának címszerepében. Egész alakos ceruzarajz isme r e t l e n helyen,közölve a Hét c. folyóiratban. Gáspár Antal:Márkus E m i l i a . Fejkép, tussrajz. I 9 4 9 . Országos Színháztörténeti
36 x 12 cm. Múzeumban.
Gehl Jenő: Márkus E m i l i a , fejportré. Ceruzarajz. Ismeretlen helyen. Közölve a Világ 1949. V I . 8 - i szá mában. Ismeretlen művész Márkus Emilia diadalútja a F o l t , amely t i s z t i t dráma bemutatója után. Ceruzarajz. 42 x 34 cm. Magántulajdonban. Ismeretlen művész Márkus Emilia Zilahy Lajos A tábornok c. drámájában. Ceruzarajz, 23 x 1715 cm. 1928. Magántulaj donban. Jeney Jenő: Márkus E m i l i a , fejportré. Karikatúra, tuss. I s meretlen helyen. Közölve a Szinház 1904. I I . 28-i számában.
Kürthy György: Márkus Emilia,fejportré. Karikatúra, ceruzar a j z . 1911. Ismeretlen helyen. Közölve a Ko médiások c. albumban. Békéscsaba, 1911« Lánczy Margit: Márkus Emilia, ceruzaportré. Magántulajdon ban. Mészáros Mihály: Márkus Emilia. Zilahy Lajos A tábornok c. drámájában. Ceruzarajz. 25.5 x 18.5 cm. 1928. Magántulajdonban. Róna Klára: Márkus Emilia a h a l o t t a s ágyon. Ceruza, t u s s a l kihúzva. 35 x 25 cm. 1949. Országos Színház történeti Múzeumban. Tábor: Márkus
E m i l i a , fejportré, ceruzarajz. 30 x 22 cm. 1914. Magántulajdonban.
Vadász Miklós: Márkus Emilia mint Mária Antónia. Szomory Dezső drámájának címszerepében. Ceruzarajz. 1914. Ismeretlen helyen. Vadász Miklós: Márkus Emilia mint Nóra, Ibse* drámájának címszerepében. Mellkép, ceruzarajz. 1916. Ismeretlen helyen. Közölve az Uj Idők 1928. I . 6 - i számában. Varga Mátyás: Márkus Emilia mellképe. Fametszet. 30 x 20 cm. 1948. Magántulajdonban. Vasi: Márkus E m i l i a , fejportré. Karikatúra, tuss. 13 x 11 cm. Ismeretlen helyen. Megjelent a Zeneaka démia 1948. I I . 1 - i müvészestjét hirdető plakáton.
VT
NEV-
ÉS
C Í M M U T A T Ó
AZ ELŐFORDULÓ DARABOK ÉS SZERZŐINEK MUTATÓJA Abonyi Árpád 80 i f j . Ábrányi Kornél 72 ADORJÁN BÁRÓ 79 AESOFUS 66 AHOL UNATKOZNAK 70,91 Aischylos 88 AZ AKADÁLY 77 AZ ÁLDOZAT 63 ALFONZ ÜR 63 ALICE ÜLJ A KANDALLÓHOZ 91 Almás 1 Balogh Tihamér 72,76 ALTONA 96 AMERIKAI PÁRBAJ 70 AMIHEZ MINDEN ASSZONY ÉRT 92 ANNA 70 ANTIGONE 67 ANTONIUS ÉS KLEOPÁTRA 86 AZ APRÓD 74 ARANYBORJÜ 93 AZ ARANYEMBER 73 ÁRMÁNY ÉS SZERELEM 88 AZ ASSZONY 85 ASSZONYOK 80 ATTILA /HUN LEGENDA/ 87 Augier, Emile 66,72 Bakonyi Károly Balázs Béla
Balázs Sándor 64, 70 A BALGA SZŰZ 87 A BÁLI KÖPENY 64 Bánffy György 74 BÁNK BÁN 64,67, 90 Banville, Théodore 64 Barrie, James Matthew 83,91,92 Barta Lajos 90 Bartók Lajos 68,72,75,77 B a t a i l l e , Henry 85,86,87,88 BÁTHORI ZSIGMOND 91 Bayard, A l f r e d 69,73 BAYARD LOVAG 84 Beaumarchais 68 BECS ÜLETBIRÓ 79 BELLE-ISLE GÁBRIELLÉ 73 Belot, Adolphe 70,71,88 Benedix, Roderich 63 Beniczkyné Bajza Lenke 74,75 Bercsényi Béla 75 Bernard, Valéré 65 BERNARDO MONTILLA 78 Berton, Pierre 86 Bessenyei György 69 Bibó Lajos 91,93 84 A BXRÓ 87 84 Biró Lajos Bisson, Alexandre 95 86
BIZÁNC 87 Björnson, Björnsterne 63 Blumenthal, Oscar 74 BOBUEA DERÜ 65 Bosnyák Zoltán 79 A BOSZORKÁNY 84 A BOTRÁNY 86 BÖLCS SALAMON 75 A BÖLCSŐ 80 BRASSBOUND KAPITÁNY MEGTÉRÉSE 87 Brieux, Eugene 79,80,81,86 Bródy Sándor 81,82 Brooks, S h i r l e y 68 BUBORÉKOK 72 BŰNHŐDÉS 79 BŰNÖS SZERELEM 80 Calderon de l a Barca 82 A CÁRNŐ /Seribe/ 68 A CÁRNŐ /Biró-Lengyel/ 87 CECIL HÁZASSÁGA 72 CHAMILLAC 74 CHARITAS 78 CHARLOTTE KISASSZONY 90 Chatrian, Alexandre 71 CIFRA NYOMORÚSÁG 70 C l a r e t i e , Jules 74 CLEMENCEAU 76 Coolus, Romain 85,96 Coppée, François 66,69,79 CORIOLANUS 68 A CREMONAI HEGEDŰS 66 Császár Imre 80 Csató Pál 71 Csiky Gergely 65,68,69,70,72 74,75,77,91,92
CSÓK CSONGOR ÉS TÜNDE A CSŐD Czakó Zsigmond
65 68,92 63 71
Dánielnó Lengyel Laura 90 A DANISEFFEK 66 D'Artois, Armand 76 Daudet, Alphonse 69, 71 ,77,88 Delacour, A l f r e d 64 Delard, Eugène 85 DELILA 67 A DEMIMONDE 66 DENISE 73 Dezső József 86 A DI VATH ÖLGYEK 65 DIVATKÉP 75 Dóczy Lajos 65, 72 ,76,88 DORA 78 DÓZSA GYÖRGY 66 DRÁGHY ÉVA ESKÜJE 87 Dreyfuss Ábrahám 73 Dumanoir, Philippe François 65,69 Dumas, Alexandre f i l s 63,65,66,73, 75, 76,78,79 85,95 Dumas, Alexandre père 73 Echegaray, José 78, 79 ,82,96 EDITH 75
AZ ÉGBEN EGMONT EGY ASSZONY TÖRTÉNETE EGY BOLDOGTALAN ASSZONY EGY CSEPP MÉREG EGYENLŐSÉG
64 70
73 63 74 83
HÉT A BAGOLYVÁRBAN 92 KIS VIHAR 73 PÁRIZSI REGÉNY 71 POHÁR VIZ 90 SZEGÉNY IPJU TÖR TÉNETE 63 AZ ELINTÉZETLEN ÜGY 76 ÉLJEN AZ EGYENLŐSÉG 67 AZ EILMÁLLHATATLAN 65 ELNÉMULT HARANGOK 83 ELSŐ SZERELEM 73 AZ ELSŐ VIHAR 80 AZ EMBER TRAGÉDIÁJA 72,79 ENDRE ÉS JOHANNA 81 ENYÉSZET 84 Eötvös József 67 Brokmann, Emile 71 AZ ERDŐ SZÉPE 71 AZ ERINNISEK 88 ERZSÉBET KIRÁLYNÉ 77 AZ ESKÜVÉS 69 ESSEK GRÓF 71 ESZTER 93 ÉVA 76 AZ EZÜST PÁNCÉL 92
EGY EGY EGY EGY EGY
A FÁKLYÁK 88 A FAL TÖVÉBEN 65 Farkas Pál 89 FAUST 74 Fazekas Imre 96 A FEKETE GYÉMÁNTOK 74 FEKETE VÉR 80 FÉLEMBEREK 80 A FÉLISTEN 86 FENN AZ ERNYŐ NINCSEN KAS
A FÉNY ÁRNYAI 66 Ferenczy Förenc 81,84,88,91 FERNANDE 82 F e u i l l e t , Octave 63,67,71,74 FIAM 91 FIATAL HAZASOK 71 FIGARO HÁZASSÁGA 68 A FILOZÓFUS 69 FLORENCI TRAGÉDIA 86 FOLT AMELY TISZTIT 79 A FORRADALMÁR 85 A FOURCHAMBAULT CSALÁD 66 A FÖLD 82 FÖLDÖN JÁRÓ CSILLAGOK 76 FRA GIROLAMO 78 FRANC ILL ON 75 FROMONT ÉS R ISLER 71 FROU - FROU 76 Gaál József Gábor Andor GALATEA Gárdonyi Géza Géczy István GEORGES HERCEGNÉ GEORGETTE Goethe Giacosa, Giuseppe Girardin, Emilia Gombos Imre Gondinet, Edmond Gozsdu Elek Grange, Eugene GRINGOIRE Guiraud, Edmond
70,91 89 73 81 84 85 74 70,74 74 65 69 64,70 86 65 64 91
HABLEÁNY PENZIÓ 92 HALÁLOS CSÖND 82 A HÁLÁTLAN KOR 67 Halévy, Ludovic 76 HAMLET 71 A HARMADIK 73 I I I . RICHÁRD 72 HÁROM GYERTYATARTÓ 65 A HÁZASSÁG ROKKANTJAI 65 A HÁZASSÁGSZÉDELGŐ 91,93 Hebbel, F r i e d r i e b 87 Hegedűs Gyula 84 Hegedűs Sándor 84 Hennequin, Maurice 96 Herczeg Ferenc 80,87,89,90 93,96 HERNANI 89 Hervieux, Paul 81,87 HETEN THEBA ELLEN 88 Hetényi Béla 73 Hevesi József 73 Hevesi Sándor 89 A HITVES 75 A HOLLÓ 79 HÓFEHÉRKE 81 HÓS PÁLFFY 67 Hugo V i c t o r 78,89 Huszár Péter 92 Ibsen, Henrik 76,81,90,92 AZ IDEGEN NŐ 78 IGAZHÀZI EGY KEGYES JÓ ATYA 76 IKAROSZ 84 IRENE 70 ISMEPD MEG MAGAD 87
JÁNOS KIRÁLY 77 A JÁRVÁNY 71 Jókai Mór 66,67,68,73,74,75 76,80 Báró Jósika Kálmán 68 Báró Jósika Miklós 69 JÖN A SZERZŐ 89 JUDITH 87 Kabos Ede 76,79 KAIN 81 KALMÁR ÉS TENGERÉSZ 71 A KAMÉLIÁS HÖLGY 78,95 Kampis János 83 KARÁCSONYI ÁLOM /Betlehemes játék/ 81 Karc zag Vilmos 75,78 Kárpáti Aurél 89 Katona József 64,67,90 KEGYENC 89 Kemechey Jenő 82 KEMÉNY SIMON 69 72 KENDI MARGIT KERESZTELŐ JÁNOS 80 A KÉRŐK 67 A KÉT BARCSAY 69 KÉT ÉV MULTÁN 72 KÉT SZERELEM 77 KEZTYŰ ÉS LEGYEZŐ 73 KIADÓ LAKÁS 75 A KINCS 69 KIRÁLYIDILLEK 82 KIRÁLYNÉK HARCA 76 KÍSÉRTETEK 92 K i s f a l u d y Karoly 67,70,72
A ELS HÓBORTOS Kistemaekers, Henry KITAGADOTTAK Klapp, Michael A KLUB KOLOSTORBÓL A KONVENTBIZTOS KORNÉLIA A KORONAÉRT Kovách Aladár A KÖLTŐ ES A HALÁL KŐMTVES KELEMEN KÖRBEN KÖZÖNYT KÖZÖNNYEL KRISTÓF TÉR 78. KUN LÁSZLÓ
64 84,85 93 67 64 74 89 80 79 93 90 89 93 77 74 84
LADY FREDERICK Lafargue, Fernand A LÁNC Latzkó Andor Laube, Heinrich Lavedan, Henri LEA GRÓFNÉ A LEÁNYORZŐ LEAR KIRÁLY Leconte de L i s l e A LEGSZEBB A LEGYŐZÖTT RÓMA LEMONDÁS Lengyel Menyhért Leroux, Gaston A LILIOM Lindau, Paul Locher, Jens
95 6> 70 81 71 84 69 72 64 88 68 65 78 ,87,90 86 86 69 93,96
MACBETH Madách Imre A MADONNA RÓZSÁJA Maeterlinck, Maurice Malonyai Dezső MÁRENYA MÁRIA ANTÓNIA MARIANA Márkus László Marshall, Robert Martos Ferenc A MÁSÉ MÁTYÁS ÉS BEATRIX MÁTYÁS FIA Maugham, Somerset Maupassant, Guy de MEDÚZA MEGVÁLTÁS Meilhac, Henri Mendés, Catulle Moray Horváth Károly MILTON MIMIKRI Mirbeau, Octave
89 72 ,79 89 82 ,85 80 ,82 68 89 79 87 92 82 68 83 68 9^,95 77 88 1 85 76 78 73 68 91 82 ,86
A MIZANTRÓP 67 MOHÁCS 91 Molière 64,66 »67 ,69 84 Molnár Gyula 82 MONNA VANNA Moreto, August 77 81 MORITURI MUKÁNYI 69 MÚLT ÉS JÖVŐ 76 Musset, A l f r e d de 65
A NABOB 69 A NAGYASSZONY 87,92 84 A NAGY ÉRZÉS 92 A NAGYMAMA 64 A NAGYZÁS HÓBORTJA 65 Najac, Emile A NAPKELETI KIRÁLY 83 KISASSZONY A NÁSZINDULÓ 85 86 Natanson, Thadée NE FOGADJ FEL SOHA SEMMIT 65 66 17. HENRIK KIRÁLY 96 A NEGYVENÉVES ASSZONY 70 A 4-7-LK CIKK A NÉP 85 A NÉVTELEN ASSZONY 95 A NÉVTELEN HAJÓ 91 76 NÓRA Normand, Jacques 77 78 A NŐK BARÁTJA 71 Obernyik Károly ODETTE 70 89 Odysseus öröksége Onnét, Georges 71 ,72,75 65 OIDIPUS KOLONOSBAN OLGA 72 75 OLYMPI VERSENY AZ ÓSDIAK 67 73 OTHELLO 80 OTTHON ÖRÖKSÉG 71 90 ÖRVÉNY 84 AZ ÖSZTÖN
70 A PACSIRTA P a i l l e r o n , Edouard 67 ,70,91 Pakots József 84,85 82 PARASZTBECSÜLET A PÁRBAJ /Pozsolt/ 69 84 A PÁRBAJ /Lave dan/ Parodi, Alexandre 65 Dominique 84,88 Pásztor Árpád Pékár Gyula 83,87 A FELES KEI NÓTÁRIUS 91 PELLEAS ÉS MELISANDE 85 72 P o i r i e r u r veje 68 Poole John Porzsolt Kálmán 69,85 Prém József 79 Prévost, Marcel 79 A PROLETÁROK 68,91 68 PRY Pál 81 RAB LÉLEK HABENS TE IN BERSABE 85 RADNÓTHYNÉ 83 80 RADOVTCS FELESÉGE A RAJONGÓ BOLZAY LÁNY 87 90 RÁKÓCZI Rákosi JenŐ 66,76,77,81 Rákosi V i c t o r 83 70 RANG ÉS MÓD A RANTZAÜK 71 81 A REJTÉLY 96 R e n i l l a r d , Gabriel 74 RHEA GRÓFNÉ ROMEO ÉS JULIA 63 64 Rosen, J u l i u s
BOSENKRANZ ES GÜLDENSTERN ROSMERSHOLM Rostand. Edmond Ruttkay György
67 90 83 82 ,84
SABRIEB ANTOINETTE SAMU BÁCSI Sande au, Jules SAPPHO SARAH GRÓFNÉ Sardou, V i c t o r i e n 64,67»
85 64 72 88
75 70 74,77,78,82, 84
Sauvage, Thomas 73 SAVITRI, VAGY A HITVESI 88 HŰSÉG DIADALA Schiller, Friedrich 64,83 88,90
dr. Schweitzer J.B. 71 Scribe, Eugène i58,70,90 SERGE PANXNE 71 SHAKESPEARE 63,64,65,66 ,68
Sudermann, Hermann Sutton-Vane
80,81 91
SZABADULÁS 79 Szalay Mihály 85 Szász Károly 75 SZÁZADVÉGI LÁNYOK 79 SZÉCHY MÁRIA 88 Szècsi Ferenc 83 80 SZEGÉNY MÁRIA A SZELEBURDI 66 Dr. SZÉLPÁL MARGIT 86 Szenes Béla 92 A SZENT KORONA 77 SZENT rVÁNÉJI ÁLOM 64,69 SZÉPASSZONY 89 SZERELEM ÉS CHAMPAGNEI 70 A SZERELEM ISKOLÁJA 77 A SZERELEM UTJAI 88 S z i g e t i József 66 ,70,74 S z i g l i g e t i Ede 66 ,67,68 69,90
69,71,72,73,77,80,86,89 93 Shaw, Georg Bernard 86 Simai Kristóf 76 86 SIMONE 82 SIMONYI ÓBESTER
Szikra Szomory Dezső A SZÖKÖTT KATONA SZÜLÖK LÁZADÁSA
SOK HŰHÓ SEMMIÉRT Somló Sándor Somogyi Gyula Somogyvári Gyula Sophokles A SÖTÉT PONT SÖTÉTSÉG A STRIKE STUART MARIA
TABARIN FELESÉGE A TÁBORNOK TÁGMA KIRÁLYNÉ TALÁLKOZÁS TARTUFFE Gróf Teleki László Gróf T e l e k i Sándorné TÉLI REGE TÉLI ZSOLTÁR
65 73,78,85 92 93 »67 65 74 82 67 90
83 87 ,89,92 90 93,96 78 81
oo 64 89 83 93 93
A TENGER ASSZONYA TÉPETT LÁNCOK Terramare, George TESTVÉREK TÉVELYGŐ LELKEK THERMIDOR THÖKÖLY IMRE THURÁN ANNA Thury Zoltán TIÉD A SZIVEM TISZTÍTÓ TÜZ A TITOK Toldy István Tolnai Andor Tóth. Kálmán A TÖRVÉNYTELEN FIU TROILUS ÉS CRESSIDA TUDOR MÁRIA A TUDÓS NŐK TŰZHALÁL A TŰZHELY
81 83 89 81 84 77 85 75 80 96 79 92 80 75 64 66 80 78 69 90 86
AZ UJ ÉLET 75 UTAZÁS AZ ÖZVEGYSÉG FELÉ 83 UTOLSÓ CSÓK 96 AZ UTOLSÓ FEJEZET 86 AZ UTOLSÓ SZERELEM 72 AZ ÚTTÖRŐK 76 ÜNNEPI JÁTÉK 89 AZ ÜZLET ÜZLET 82 Vajda László 89 Váradi Antal 76,77,78 A VASEMBER 75 72 A VASGYÁROS V a s i l i a d i s , Sz. N. 73
VEGYES PÁROK 76 A VÉN BAKANCSOS ÉS FIA A HUSZÁR 66 VÉNLEÁNYOK 83 VÉNUSZ 84 Verga, Giovanni 82 Verő György 81,85 A VETÉLYTÁRS 85 VICOMTE LETOR LERES 69 A VIHAR 77 VIOLANTE ÉS A BLRÓ 96 VÍZKERESZT 68 Voinovich Géza 90,91 Voss, Richard 80 A VÖRÖS TALÁR 81 Vörösmarty Mihály 63,68,92 Wachthausen, René WALLENSTEIN Wilde, Oscar Wildenbruch, Ernest i f j . Wlassics Gyula Wolff, Pierre A ZALAMEAI BTRÓ ZILAH HERCEG Zilany Lajos
96 83 86 85 88 86,92 82 74 91,92,93
TARTALOM I. Ember és szerep I I . Szinész és szerep I I I . Szerepek A Nemzeti Színházban, i l l . kamaraszínhá zaiban Az Operaházban A Magyar Színházban A Belvárosi Színházban Az Apolló Kabaréban Vidéken Külföldön IV. Bibliográfia V. Ikonográfia V I . Név- és címmutató
t
5 29 61 63 94 95 96 96 97 101 105 117 123
S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T I
K Ö N Y V T Á R
Megjelent : 1.
Dr. Staud Géaa
2. Pfützner-Wolf 3. Kubr, Frantisek 4. Dr. Cenner Mihály
Kelemen László naplója és jegyzései A német munkásszinjátszás A cseh munkásszinjátszás Márkus Emilia
fel
Legközelebb megjelenik: 5.
J u l i u s Lewanski:
6.
Dr. Staud Géza
A lengyel szinház Báthory I s t ván Királysága idején. A magyar színháztörténet f o r rásai I .
