4. LIII. ÉVFOLYAM ÁPRILIS ISSN A M A G Y A R G Y Ó G Y S Z E R É S Z T U D O M Á N Y I T Á R S A S Á G L A P J A A TARTALOMBÓL

GYÓGYSZERÉSZET A M A G YA R G Y Ó G Y S Z E R É S Z T U D O M Á N Y I T Á R S A S Á G L A P J A

A TARTALOMBÓL Gyermekgyógyászati gyógyszerek technológiája OTC-marketing Jó-e a gyógynövényszabályozás A GYOFTEXrendszer sajátosságai A Clauder Ottó és a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre készülünk Kell-e változtatni a gyógyszerészoktatáson?

2009/4.

LIII. ÉVFOLYAM 2009. ÁPRILIS ISSN 0017–6036

tartralom:193-194

2009.04.04

17:43

Page 193

GYÓGYSZERÉSZET A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA LIII. ÉVFOLYAM GYOGAI 53. 193-256 2009. április „GYÓGYSZERÉSZET” a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja. Kiadja a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16. Felelõs kiadó: Dr. Klebovich Imre Szerkesztõség: 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16. Telefon: 235-0999 E-mail: [email protected]; honlap: http://www.mgyt.hu Fõszerkesztõ: Takácsné dr. Novák Krisztina Felelõs szerkesztõ: Dr. Hankó Zoltán Szerkesztõk: Dr. Bajdik János, Dr. Laszlovszky István, Dr. Pintye János, Dr. Télessy István A szerkesztõk munkatársa: Ottlik Miklósné Tördelõszerkesztõ: Oláh Csaba Szerkesztõbizottság: Dr. Antal István, Dr. Bódis Lászlóné, Dr. Bozsik Erzsébet Demeterné prof. dr. Tekes Kornélia, Prof. dr. Falkay György, Dr. Fekete Pál, Dr. Ferentzi Mónika, Dr. Higyisán Ilona, Prof. dr. Hohmann Judit, Dr. Kiss Gézáné, Dr. Kokovay Katalin, Dr. Soós Gyöngyvér, Vitányiné dr. Morvai Magdolna A kéziratok és mellékleteinek õrzését vagy visszaküldését nem vállaljuk.

TARTALOM TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK Baki Gabriella és Bajdik János: Gyermekgyógyászatban alkalmazott készítmények technológiai vonatkozásai II. rész: Gyógyszerformák és kialakításukhoz szükséges segédanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kóczián-Bobkó Zita: OTC gyógyszerek marketing-kommunikációja I. rész . . . . . . . . . . . . . . .

195 203

NÖVÉNYI SZEREK HELYE A MAI GYÓGYSZERKINCSBEN Szendrei Kálmán, Csupor Dezső és Simon Lajos: Merre tart a gyógynövény-alkalmazás és -szabályozás? 1. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

208

AKTUÁLIS OLDALAK Botz Lajos: Tudták, mit kell tenniük. Emlékbeszéd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Télessy István: a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium 2004-2009-es választási időszakban kifejtett tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háznagy-Radnai Erzsébet: A GYOFTEX rendszerről a gyakorló gyógyszerészeknek . . . . . .

220 226

A HÓNAP KÉRDÉSE Bozsik Erzsébet: Mi újság az idei Clauder Ottó Emlékverseny szervezésével?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Takács Gézáné: A XLIV. Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre készülünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

232 234

FÓRUM Csóka Ildikó: Elméleti és gyakorlati képzési szintek a gyógyszerészeti tudományok és gyakorlat területén. Gondolatébresztő javaslatok a gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek képzési rendszerének átalakítására. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

236

215

HÍREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Változások a Gyógyszerészet szerkesztőbizottságában – A Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet tisztújításáról – A Dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány díjkiosztása – Oktatói cserekapcsolatok új formái a marosvásárhelyi és a budapesti gyógyszerésztudományi kar között – Nagysikerû továbbképzés Budapesten – A Magyar Egészségügyi Társaság tudományos konferenciája és közgyûlése – A világ legnagyobb vakcinagyártója Budapestre helyezte kelet-európai bázisát – Deák Katalin PhD disszertációjának védése – Sztojkov-Ivanov Anita PhD védése – IN MEMORIAM: Dr. Endrői Pál (1922-2009) – Dr. Sikos Pál (1929-2009)

242

TALLÓZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

252

CONTENTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

256

A címlapon: Fekete nadálytő

Az érdeslevelűek családjába tartozó (Boraginaceae) évelő növény, mellyel főként nedves kaszálókon, mocsárréteken, patakok és árkok mentén találkozhatunk. A sebek gyógyulását elősegítő, összehúzó és vérzéscsillapító hatású gyökerét (Symphyti radix), valamint vizes és vizes-alkoholos kivonatát (Extractum symphyti radix) használják a fitoterápiában. Főbb hatóanyagai az allantoin, valamint cserző- és nyálkaanyagok. Az említettek alkalmazásának főbb területei: sérülések nyomán keletkező véraláfutások és izzadmányok, ínhüvelygyulladás és a nehezen gyógyuló sebek kezelése, részben vizes kivonat vagy tinktúra felhasználásával készült borogatások, részben gyökérkivonatot (5-20%) és/vagy allantoint tartalmazó készítmények formájában. A gyökérdrog egyes pirrolizidin-alkaloidok (PA) jelenléte miatt belsőleg nem használható, külsőleges alkalmazása a végtermékben korlátozott PA-tartalommal évente csak 1-2 hónapig ajánlott. (Dr. Babulka Péter) A Gyógyszerészetben megjelent közlemények másodközléséhez a közlemény (első) szerzőjének vagy a Gyógyszerészet szerkesztőségének előzetes jóváhagyása szükséges. A Gyógyszerészetben megjelenő híradások, beszámolók átvétele a forrás megjelölésével lehetséges.

Elõfizethetõ: Gyógyszerészet Szerkesztõsége (1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16.) belföldi postautalványon vagy átutalással az MGYT átutalási számlájára: OTP VIII. kerületi fiók, Budapest, József krt. 33. MGYT elszámolási számla: 11708001-20530530 Adóigazolási szám: 19000754-2-42 Elõfizetési díj: egész évre 21 000 Ft + 5% áfa.; egy példány ára: 1750 Ft + 5% áfa. Készült 2400 példányban. Nyomda: Arrabona Print & Partner Zrt. Felelõs vezetõ: Ványik László

tartralom:193-194

2009.04.04

17:43

Page 194

3rd BBBB International Conference on Pharmaceutical Sciences October 26-28, 2009 Antalya/Turkey A konferencia programja: – Regulatory Issues – Towards Innovative Novel Drug Delivery Systems – Biotechnology, Delivery of Biologics and Vaccination – Progresses in Medicinal Chemistry & Analytical Techniques of Drug Development – Clinical Pharmacy – Pharmaceutical Care – The New Progresses in Pharmacy Education, Training and Pharmacy Profession Nyitó előadás: Prof. Christian Noe (EUFEPS Past President, Austria): In vitro blood brain barrier (BBB) models and their application in drug research. Meghívott előadók: – Prof. Laszlo Endrenyi (Canada): An illustration of regulatory disharmonization: bioequivalence of highly variable drugs. – Prof. Bilge Şener (Turkey): Regulatory issues for herbalmedicinal products. – Prof. Tom Sam (The Netherlands): Paediatric medication-hurdle or opportunity. – Prof. Sema Çaliş (Turkey): Medical devices and pharmaceuticals: Differences and regulatory approach. – Prof. Vesa-Pekka Lehto (Finland): Using mesoporous inorganic materials for delivering poorly soluble drugs. – Prof. Filiz Hincal (Turkey): Nanobiotechnology and nanotoxicity. – Prof. Juan M. Irache (Spain): Poly(anhydride) nanoparticles as adjuvants for oral vaccination. – Prof. Valery A. Petrenko (USA): Phage-targeted medications. Konferencia részvételi díj

– Prof. Ursel Soomets (Estonia): Novel glutathion analogues and their effects in biological systems. – Prof. Balázs Sarkadi (Hungary): The role of ABC multidrug transporters in normal and tumor stem cells. – Prof. Romána Zelkó (Hungary): Characterization of novel polymeric materials from the point of their physical ageing. – Prof. Bezhan Chankvetadze (Georgia): New analytical technologies and materials for determination of enantiomeric purity of chiral drugs. – Prof. Risto Kostiainen (Finland): Microchips in drug analysis. – Prof. Éva Szökő (Hungary): Sensitive chiral capillary electrophoresis: Application in phatmaceutical and bioanalysis. – Prof. Milena Jadrijevic-Mladar Takac (Croatia): QSAR in prediction of target and antitarget drug properties. – Prof. Ferenc Fülöp (Hungary): Alicyclic beta aminoacids: New, valuable scaffolds in drug research – Prof. Peter Crooks (USA): Water-soluble analogs of parthenolide as antileukemic agents. – Prof. Fakhreddin Jamali (Canada): Disease-drug interactions-source of therapeutic failure and intersubject variability. – Prof. Lajos Botz (Hungary): Improving the effectiveness and cost effectiveness of drug therapy using pharmacogenetic testing and comprehensive screening of drug interactions. – Prof. Jeffrey Atkinson (France) (EAFP): The PHARMINE survey of pharmacy education and training in Europe. – Prof. Bart Rombaut (Belgium) (EAFP): PHARMINE or pharmaceutical education in Europe, a challenge to all pharmacists.

2009. augusztus 17. előtt

2009. augusztus 17. után

Diák (egyetemi, PhD hallgató, postdoc)

250 Euro

275 Euro

Akadémiai, egyetemi résztvevő

400 Euro

450 Euro

Ipari résztvevő

450 Euro

500 Euro

Poster abstract beküldés határideje: 2009. július 31. Korai regisztráció határideje: 2009. augusztus 17. Korai szállásfoglalás határideje: 2009. augusztus 17.

További részletes program és információ a Konferencia http://www.bbbb-eufeps.org honlapján olvasható, vagy a Konferencia titkárától Assoc. Prof. Dr. Nilüfer YÜKSEL (e.mail: [email protected]) szerezhető be.

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

195

TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK Gyógyszerészet 53. 195-202. 2009.

Gyermekgyógyászatban alkalmazott készítmények technológiai vonatkozásai II. rész: Gyógyszerformák és kialakításukhoz szükséges segédanyagok Baki Gabriella és Bajdik János Gyógyszerformák

Bevezetés

Az összeállítás előző részében ismertetett ajánlások figyelembevételével előállított, a gyermekgyógyászatban alkalmazható gyógyszerformákat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: az egyik az alkalmazásra kész gyógyszerformák, amelyekhez nem szükséges a felhasználó (beteg vagy hozzátartozója) részéről semmilyen előkészület; ilyenek pl. az oldatok, emulziók, alkalmazásra kész szuszpenziók, rágótabletták stb. A másik típushoz tartoznak a használat előtt elkészítendő gyógyszerformák, amelyeknél előzetesen el kell készíteni a bevételre alkalmas gyógyszert. Ilyenek pl. a porok vagy granulátumok oldatokhoz, pezsgőtabletták szuszpenziókhoz stb. A fenti felosztás szerint az alkalmazott gyógyszerformákat az alábbiakban foglaltuk össze úgy, hogy figyelembe vettük azok halmazállapotát is. Valamennyi formához rendeltünk néhány példát is; ezek olyan termékek, ahol az alkalmazási előiratban a gyermekgyógyászati alkalmazhatóság szerepel [1]. A multivitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények is nagy népszerűségnek örvendenek a gyermekek körében, ezért ezeket sokszor nem gyógyszernek, hanem étrend-kiegészítőnek, speciális tápszernek vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménynek engedélyeztetik (ez utóbbi kategóriában már engedélyezett termékek csak 2011-ig lehetnek forgalomban). Ezeket a készítményeket is figyelembe vettük a gyógyszerformák tárgyalása során. Az összeállításunkban szerepeltettük azokat a speciális formákat is, amelyek még hazánkban egyelőre nincsenek forgalomban, de más országokban (elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban) már alkalmazzák azokat.

A kétrészes összeállításunk előző részében összefoglaltuk a gyermekgyógyászatban kiemelkedően fontos farmakokinetikai információkat, az adagolással, a formulálással és a csomagolással kapcsolatos általános ismereteket. A munka jelenlegi részében kívánunk kitérni az egyedi gyógyszerformákra, a kialakításukhoz szükséges segédanyagokra, főként a gyermekek szempontjából kiemelkedő jelentőségűekre. Olyan gyógyszerformák és segédanyagok is tárgyalásra kerülnek, amelyek hazánkban jelenleg nincsenek forgalomban, azonban ezek a megoldások a jövőt képviselik és idővel a gyógyszertechnológia területén meghonosodhatnak. – fülcsepp (Ciloxan, Otosporin), – fülspray (Audispray Junior), – inhalációs oldat (Berodual, Atrovent 0,025%, Bioparox), – inhalációs szuszpenzió (Ventolin Evohaler, Serevent Evohaler 25 μg/adag), – külsőleges emulzió (Lubex), – külsőleges oldat (Glycosept, Nittyfor), – külsőleges szuszpenzió (Suspensio zinci aquosa FoNo VII.), – orrcsepp (Novorin 0,05%, Vibrocil), – orrspray (Sterimar, Nasivin 0,05%, Nasan 0,1%), – szemcsepp (Ciloxan, Taleum), – szirup (Rhinatiol köptető, Robitussin Antitussicum, Erigon), – szuszpenzió (Infacol, Normaflore, Panadol Baby).

Az alkalmazásra készen forgalomba hozott gyógyszerkészítmények között egyaránt léteznek folyékony, félszilárd és szilárd gyógyszerformák.

Félszilárd gyógyszerformák Ilyenek a – gél (Carbosan, Dentinox N), – kenőcs (Bepanthen, Tetran), – krém (Elocom 0,1%, Bepanthen Plus), – stick – „balzsam” (Rhinathiol Gyógyír Balzsam).

Folyékony gyógyszerformák Ilyenek a – csepp (Guttalax, Maltofer, Vigantol), – emulzió (Espumisan L),

Szilárd gyógyszerformák Ilyenek a – bukkális tabletta (Zymafluor ¼, Mebucain), – csokitallér (Tuti csokitamin),

Alkalmazásra kész gyógyszerformák

Gyogyszereszet_2009-4_aprilis.indb 195

2009.04.04 17:40:19

196

GYÓGYSZERÉSZET

– drazsé (Buscopan), – gumicukor (Tuti gumitamin), – hintőpor (Sparsorium hexachloropheni FoNo VII., Sparsorium infantum FoNo VII.), – inhalációs por (Serevent Diskus 50 μg/adag, Simbicort mite Turbuhaler), – kemény zselatin kapszula (Amoxicillin-B 250, 500 mg), – lágy zselatin kapszula (Espumisan), – nyalóka (ACTIQ), – rágótabletta (Eurovit C-vitamin 100 mg, Maltofer, Multi Tabs Immuno Kid), – szájban oldódó mini pezsgőtabletta (Plussz Zizzz), – szájban oldódó tabletta (Nurofen Non-Aqua 100 mg), – szívószálba felvitt bevont granulátum (Clarosip), – végbélkúp (Glicerines 2g-os, Mexalen 125, 250, 500 mg, Daedalonetta). Az alkalmazás előtt elkészítendő gyógyszerformák Az alkalmazás előtt elkészítendő gyógyszerkészítmények között elsősorban szilárd gyógyszerformák találhatók: – forróital por (C-vitamin hot drink), – granulátum oldathoz (ACC 100), – granulátum sziruphoz (Dalacin: a szirupot a granulátumból a gyógyszertárban kell elkészíteni közvetlenül a gyógyszer kiadása előtt, demineralizált vagy desztillált vízzel; a szirup csapvízzel nem készíthető el!), – granulátum szuszpenzióhoz (Ceclor 125 mg/5 ml, 250 mg/5 ml, Fromilid), – pezsgőtabletta (Ca-Kid, ACC 100), – por oldathoz (Normolyt), – por sziruphoz (Amoxicillin-B 4 g/80 ml, Sumamed Forte 200 mg/5 ml), – por szuszpenzióhoz (Smecta, Aktil Duo 475 mg/5 ml). Új típusú gyógyszerformák A hagyományos gyógyszerformák (oldatok, emulziók, tabletták) esetén elsősorban a segédanyagok tudatos megválasztásával tudjuk a gyermekek által elfogadott formát előállítani. Ezek a komponensek a következő fejezetben kerülnek tárgyalásra. Ezeknek a készítményeknek a technológiája nem különbözik érdemileg a felnőttek számára formulált termékekétől, természetesen az egyedi segédanyagok okozhatnak változásokat; és az előző részben említett általános szempontokat mindenképpen figyelembe kell venni. Ezen fejezet további részében azokat az új típusú gyógyszerformákat kívánjuk bemutatni, amelyeket a gyógyszerek területén nem konvencionálisan alkalmaznak, valamint ebben a formában a gyógyszerkönyvekben sem hivatalosak. Ezeknek a


2009. április

megoldásoknak elsősorban élelmiszeripari háttere van és támaszkodnak a gyermekek édesség iránti vonzalmára. Az itt bemutatott formák egy része már hazánkban is forgalomba került, míg mások egyelőre nem, de maguk a technológiai megoldások idővel az egész gyógyszertechnológia területén meghonosodhatnak. Elég csak arra gondolni, hogy a bevonás módszere is az élelmiszeriparból terjedt át a gyógyszerészet területére. Speciális, úgynevezett SIP technológiával készül a Clarosip nevű gyermekgyógyszer, amely klaritromicint tartalmaz hatóanyagként. Az SIP technológiát, melynek lényege, hogy egy szívószál belsejében vannak a bevont-ízfedett antibiotikum-tartalmú granulátumok, a Grünenthal német gyógyszergyár fejlesztette ki és szabadalmaztatta [2]. Ezzel a technológiával a hatóanyag precíz és könnyű adagolása válik lehetővé, kifejezetten gyermekek számára. A gyógyszerkészítmény egyszeri adagja tehát egy szívószál belsejében található, amely a gyermek által választott, többféle itallal bevehető. Alkalmazás során a szívószál alsó felét, amelyiken egy védőelem található (megakadályozza a granulátumok kifolyását) kell belehelyezni a megfelelő italba, majd felszívni a teljes mennyiséget a szívószálon keresztül (1. ábra). A védőelem felkerül a szívószál felső részébe, jelezve, hogy az összes antibiotikum a szervezetbe jutott. Az ital lehet például limonádé, gyümölcslé, tea, víz, illetve nem túl zsíros tej (3,5% már nem ajánlott). A 40 °C feletti forró italok használata nem javasolt, akárcsak a nagy rosttartalmú italok sem, amelyek eltömíthetik a szívószálat. Legkedveltebbek a szénsavas üdítőitalok, amelyek elfedik a granulátumok okozta „furcsa érzést” a szájüregben. Az amerikai Cephalon Inc. által fejlesztett gyógyszerforma az AQTIC orális, nyálkahártyán keresztül felszívódó fentanil-citrát tartalmú nyalóka (oral transmucosal fentanyl citrate lollipop). 16 évnél idősebb, rákos betegségben szenvedők esetében alkalmazható gyógyszerkészítmény, akiknek állandó csillapíthatatlan fájdalmuk van és korábban már használtak más típusú opioid fájdalomcsillapítót. Az AQTIC nyalóka fehér színű, bogyósgyümölcs ízesítésű, egyik végén lekerekített henger alakú nyalóka, amely egy műanyag pálcikának a végén található. A nyalókát az íny és az arccsont

1. ábra: Clarosip alkalmazása

2009.04.04 17:40:19

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

197

2. ábra: ACTIQ nyalóka

közé helyezve, a bukkális nyálkahártyán keresztül nagyon gyors felszívódást lehet elérni a szájüreg jó vérellátása miatt. Az a legjobb, ha pontosan 15 perc alatt fogyasztja el az illető a gyógyszert, mivel ilyenkor a nyálkahártyán keresztül felszívódott és a lenyelt mennyiség egyensúlya állandó. Normál esetben 25% szívódik fel a bukkális nyálkahártyán közvetlenül a véráramba, míg a fennmaradó 75%-ot lenyeli a beteg és a gasztrointesztinális traktusban szívódik fel lassan. A lenyelt hatóanyag 2/3-át elbontja a máj, így ez a rész nem képes fájdalomcsillapító hatást kifejteni. Ezért sokkal hatékonyabb a fájdalomcsillapító hatás, ha a szájüregből szívódik fel a farmakon, közvetlenül a vérpályába, hiszen akkor kikerüli a májat. Az AQTIC 6 különböző hatáserősségben van forgalomban, minden egyes erősségnek más színe (szürke, kék, narancs, lila, zöld és vörös) és műanyag fogantyúja van (2. ábra) [3, 4]. Szintén Amerikában forgalomba hozatali engedélylyel rendelkező gyógyszerforma a vékony gyógyszeres filmlapocskák, amelyek a megfázásos, illetve puffadásos tünetek enyhítésére szolgáló hatóanyagok hordozójaként formuláltak. A difenhidramin-hidroklorid, dextrometorfán, fenilefrin-hidroklorid, szimetikon stb. tartalmú termékek a 2-3 éveseknek erdei gyümölcs ízesítéssel, nagyobb gyermekeknek málna, szőlő, meggy és mentol ízesítéssel kaphatók. A készítmény alapja általában hidroxi-propilcellulózból és hidroxi-propil-metilcellulózból álló film (3. ábra). Előnye, hogy a nyelvre helyezve gyorsan feloldódik és a hatóanyag felszabadul [5, 6]. Az Egyesült Államokban forgalmazott, speciális gyógyszerforma a fagyasztható nyalóka (Pedialyte Freezer Pops), amelyet hasmenés, illetve hányás után fennálló dehidrációs állapot helyreállítására fejlesztettek ki. Elektrolitokat tartalmazó oldat, amelyet lefa-

3. ábra: Gyógyszeres filmlapocskák


4. ábra: Pedialyte fagyasztható nyalóka

gyasztva kell fogyasztani, már 1 évnél idősebb gyermekeknek adható (4. ábra) [7]. A készítmény tartalmazza a fagylaltokban állományjavítóként (viszkozitásnövelő segédanyagként) előszeretettel használt karboxi-metilcellulóz-nátriumot. A pezsgő készítményekben konvencionálisan alkalmazott komponensekkel (karbonátok, hidrogénkarbonátok és savak), de eltérő formával is előállíthatók gyermekek számára vonzó termékek. Ilyen pl. a Plusssz Zizzz szájban oldódó mini pezsgőtabletta, amely cukormentes és fogyasztása a 3 évesnél idősebb gyermekek számára egyszerű, mivel a tabletták mérete a kicsikhez igazított, és a speciális termékforma miatt nincs szükség víz biztosítására. Négyféle ízben kapható: narancs, málna, mangó és sárgabarack. A Plusssz Zizzz tartalmazza a 9 legfontosabb vitamint valamint kalciumot is, mely különösen fontos szerepet játszik az ebben a korban lévő gyermekeknél [8]. A szájban gyors dezintegrációt vagy oldódást mutató formák a geriátria mellett a pediátriában is igen népszerűnek mutatkoznak. Ezeknél a készítményeknél a gyors hatóanyag-felszabadulás még a szájüregben megtörténik. Előállításukra több technológiai megoldás létezik. Leggyakrabban fagyasztva szárítással állítják elő és így jól nedvesedő, laza szerkezetű terméket lehet kapni. A másik módszernél a nagy hatékonyságú dezintegránsok alkalmazásával érhető el, hogy a termék víz nélkül a nyálban gyorsan szétessen és így nyelési problémák esetén is jól alkalmazható legyen. A Nurofen Non-Aqua 100 mg víz nélkül bevehető, eperízű, szájban oldódó tabletta 6-12 éves korú gyermekek számára használható láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatású, kényelmesen alkalmazható tabletta. A tablettát a nyelvre kell helyezni, majd szétesést követően lenyelni [9].

2009.04.04 17:40:20

198

GYÓGYSZERÉSZET

Egyéb készítmények A per os készítmények a legelterjedtebbek és a legkedveltebbek a gyermekgyógyászatban. Abban az esetben, ha nincsenek gyermekgyógyászati indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítmények, ún. „rögtönzött készítmények” előállítására van szükség. Ez a művelet elsősorban a magisztrális gyógyszerkészítés körébe tartozik. Az ilyen típusú formulációk kialakításának legelterjedtebb módozatai az alábbiak: – injekciós készítmények orális alkalmazása; – tabletták összetörése, kapszulák megbontása és az így nyert por orális folyadékká formulálása, vagy újracsomagolása ostyában, esetleg kapszulaként (a nyújtott-, késleltetett- illetve szakaszos hatóanyagleadású készítmények esetében a tabletták felezése, negyedelése a speciális hatás megszűnésével járhat, így ezekben az esetekben ez a lépés mindenképp megfontolandó); – felnőttek számára készített oldatok hígítása; – meghatározott koncentrációjú oldat készítése tablettákból és beadásuk orális adagoló fecskendővel stb. [10-12]. A „rögtönzött készítmények” biohasznosíthatósága azonban megjósolhatatlan. A tabletta összetörésével kapott vízben oldott/diszpergált készítmény nem bioekvivalens az egészben lenyelt tablettával. A megváltozott felület miatt a farmakokinetikai paraméterek is megváltozhatnak, amelyek akár veszélyesek is lehetnek a gyermekre. Abban az esetben, ha ilyen formulációra kerül sor, az általános szabályokon kívül a segédanyagok megválasztása is különös körültekintést igényel. Segédanyagok Segédanyagokat a legtöbb gyógyszerforma esetén alkalmazunk a készítmények organoleptikus tulajdonságainak – szín, szag, küllem – módosítására, a gyógyszerforma megfelelő kialakítására, a készítmény fizikai, kémiai és mikrobiológiai stabilitásának biztosítására. Gyermekgyógyszereknél a gyermekek együttműködése érdekében különösen jelentős szerepe van a készítmények ízének és illatának, az édességnek, illetve a színnek. A pediátriai készítmények formulálásánál továbbá különös figyelmet kell szentelni a segédanyagok biotikus hatásaira is, mert a gyermekek – a munka előző részében említett okok miatt – nem tudják úgy metabolizálni és eliminálni a segédanyagokat, mint ahogy a felnőttek. A segédanyagokat sokszor nem-aktív vagy inert anyagként nevezik, azonban megjegyzendő, hogy sok segédanyag élettanilag, kémiailag nem indifferens, reakciókba léphetnek más ható- illetve segédanyagokkal, esetlegesen saját nem kívánt hatásaik lehetnek az élő


2009. április

szervezetre [13]. Így a gyógyszerkészítmények előállításakor minden esetben megfontolandó a felhasznált segédanyagok típusa, mennyisége, figyelembe véve az esetleges kockázati tényezőket. Minden egyes gyógyszerforma kialakításához többféle, különböző, segédanyag szükséges, azonban a jelenlegi munkában csak azok kerülnek tárgyalásra, amelyeknek kiemelkedő jelentősége van a gyermekek együttműködése szempontjából, illetve nem kívánt hatásaik lehetnek a fiatal szervezetben. Aromák, ízfedők A megfelelő íz a gyermekek együttműködésének az egyik legfontosabb alappillére. Új gyógyszerkészítmények fejlesztésekor azonban a hatóanyag tulajdonságai közül a biztonságosság, tolerálhatóság és hatékonyság, illetve egyes fizikai-kémiai paraméterek, mint oldékonyság, permeábilitás és stabilitás a legfontosabbak a fejleszthetőség szempontjából, nem pedig az íz. Ha az említett tulajdonságok kedvezőek, akkor lehet szó készítmény formulálásáról [14]. Így az új hatóanyagok íze csak az első klinikai vizsgálatokkor válik megfontolandó szemponttá. A gyártók csak ilyenkor kezdik átgondolni a lehetséges ízfedési módszereket, pl. aromaanyagok alkalmazását. Rosszul oldódó hatóanyag-molekulák esetében könnyebb az ízfedés, de ekkor is, ha a szolubilizált hatóanyag mennyisége meghaladja az ízérzés alsó küszöbértékét, az ízfedett készítmények is kellemetlen ízűnek fognak bizonyulni. Ekkor más technológiák (mint a bevonás, mikrokapszulázás) jöhetnek szóba. Több féle in vitro és in vivo ízlelési módszer áll rendelkezésre – mint az elektronikus nyelv, vagy állatokon való tesztelés [15] –, amelyek biztató eredményeket mutatnak, azonban a gyakorlatban a gyermekgyógyszerek többségét felnőttekkel vizsgálták. A pediátrikumok ízét ötfokozatú hedonikus skálán (= arckifejezés a szer bevételekor) értékelhetjük. Az ízhatás összetevői: kezdeti íz, a lenyelést követő utóíz, aroma és textúra [16]. Egyes piackutatások kimutatták, hogy a gyermekeknél az ízélményt befolyásolják a meglévő földrajzi, kulturális és szociális faktorok is, például az Egyesült Államokban leginkább a „tutti-frutti” és „szőlő” íz a kedvelt, Európában a „citrom” és a „piros bogyós gyümölcsök”, míg a skandináv államokban az „édesgyökér” íz a legkedveltebb. Alkalmazhatók ízfedő komponensek különböző ízek esetén: – keserű íz esetén: csokoládé, ánizs, kakaó, gyümölcsaromák; – sós íz esetén: fahéj, karamell, borsmenta, barack, mogyoróvaj;

2009.04.04 17:40:21

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

– savanyú íz esetén: citrom, gyümölcsaromák; – édes íz esetén: vanillinaroma, karamell, bogyósgyümölcs-aromák; – fémes íz esetén: menta, citromaroma, cseresznyearoma; – olajos íz esetén: citromaroma. A kereskedelmi forgalomban lévő, érvényes szabványok szerint készült aromák, gyümölcsszörpök (pl. szamócaszörp, fekete- és piros ribizke szörp, meggyszörp) általában megfelelnek a gyógyszertechnológiában alkalmazható ízjavítókkal szemben támasztott követelményeknek, így ezek is használhatók folyékony készítmények ízesítésére [17]. A hazai gyógyszerkészítményekben előforduló leggyakoribb aromaanyagok: banán, narancs, málna, vanília, földieper, erdei gyümölcs, cseresznye, tutti-frutti, lime, kóla, szőlő, sárgabarack, karamell, puncs, csokoládé, tejszín, alma, mentol, mogyoró, cseresznye-gránátalma. Tovább javítható az együttműködés, ha egy készítmény ízét a gyermek ízlésének megfelelően lehet megválasztani. Erre példa az Észak-Amerikában alkalmazott, 2-11 éves gyermekeknek való Tylenol Flavour Creator (íz-formuláló), amelynek lényege, hogy a paracetamol tartalmú meggyízű szuszpenzió másodlagos csomagolásában kis zacskókban négy másik aromaanyag – tutti-frutti, csokoládé, földieper és alma – is megtalálható, és a bevételkor a gyermek döntheti el, hogy melyik íz lenne a legkedvezőbb. Az aromaanyagot az alkalmazás előtt kell a készítményhez adni és homogenizálni (5. ábra) [18].

199

További példa az Ausztráliában és Észak-Amerikában alkalmazott FLAVORx, amely az FDA által engedélyezett 42 fajta színezéket és aromaanyagot – pl. alma, banán, csokoládé, csokis-almás pite, fahéj, mandarin, görögdinnye – tartalmazó rendszer. Ezek a vényköteles és a vény nélküli szájon át alkalmazható folyékony gyógyszerekhez egyaránt használhatók. A gyógyszerész, vagy akár a beteg, illetve az ápolója is gyorsan és könnyedén elkészítheti a megfelelő ízű készítményt a mellékelt leírás alapján [19]. Az ilyen rendszerek használatával kapcsolatban azonban vannak bizonyos fenntartások, ugyanis gyakran nem ismert az aromaanyagok kompatibilitása a készítmény egyéb összetevőivel szemben, így a készítmény stabilitására befolyásolt hatása sem. Az ízérzetet módosítja a készítmény textúrája is, ezért a viszkozitásnövelő segédanyagok erre a tulajdonságra is jelentős hatással lehetnek. Ezek a komponensek az ízlelőbimbók bevonásával szintén megakadályozhatják a kellemetlen ízérzet kialakulását. Az úgynevezett „elfogadható” íz kategória természetesen nem létezik, ez egyéni szubjektív érzés mindenkinél, mitöbb egyes kutatások alapján különbözik a beteg és egészséges gyermekek esetében, sőt a különböző korcsoportokban is [14]. Azonban a maga hátránya is megvan az egyre tökéletesebb ízfedőknek, hiszen a „nagyon kellemes” és „cukorkaszerű” ízek potenciális veszélyforrást jelenthetnek a célcsoportra nézve: fennállhat az esetleges túladagolás vagy mérgezés veszélye, így megfontolandó ezek túlzott alkalmazása. Édesítőszerek

5. ábra: Tylenol íz-formuláló aromaanyag


A készítmények édessége is kulcsfontosságú a gyermekek esetében, mivel ők már nagyon fiatal korban képesek felismerni az édes ízt. A gyermekek jobban szeretik és igénylik az édesebb ízt mint a felnőttek, ezért egyes készítményekben előfordulnak az intenzív édesítőhatással rendelkező szerek, mint a szacharin-nátrium, a ciklamát vagy az aszpartám. Az aszpartám kémiailag egy dipeptid, ami L-aszparaginsavból és L-fenilalaninból áll. A fenilketonúriában szenvedők nem képesek lebontani a szervezetükbe került fenilalanint, ezért szükséges a csomagoláson szerepeltetni, hogy a termék ebből az aminosavból mennyit tartalmaz. A leggyakrabban alkalmazott édesítőszer a szacharóz, azonban a túlzott alkalmazása – különösen hosszú távú terápia esetén – kerülendő. Cukorbetegségben ellenjavallt, valamint orális és per os készítmények esetén a fogszuvasodás kockázatát fokozza. Ilyen esetekben cukormentes készítmények alkalmazása javasolt [20]. Egyes cukoralkoholok (mint a szorbitol és mannitol) szintén előfordulnak a készítményekben és elsőként vá-

2009.04.04 17:40:21

200

GYÓGYSZERÉSZET

lasztandóak cukorbeteg gyermekek esetében, hiszen metabolizmusuk független az inzulintól. Az emésztőrendszerből lassan szívódnak fel és nagyobb mennyiséget (kb. 30 g) fogyasztva ozmotikusan aktív hatásuk miatt enyhe laxatív hatást fejtenek ki. A készítmények laktóztartalmára különösen laktózérzékeny gyermekek esetében kell odafigyelni, bár ezt a komponenst elsősorban nem édesítőszerként, hanem töltőanyagként használják. A xilit és a mannit úgynevezett fogbarát édesítőszerek, ugyanis ezek öt szénatomos szerkezetét a szájban található baktériumok nem tudják bontani (szemben a hat szénatomos poliol vegyületekkel, mint pl. a szorbitol), és így nem képesek a fogszuvasodásért felelős savakat termelni. Ennek köszönhetően nem fokozzák a fog szuvasodását, sőt kimutatták, hogy a xilit és a mannit akár 80%-kal is képes csökkenteni a fogszuvasodás előfordulását. A hazai készítményekben előforduló édesítőszerek: szacharin-nátrium, nátrium-ciklamát, szorbit, mannit, xilit, szacharóz, aceszulfám-K. Színezékek A készítmények színe fontos szempont a gyermekgyógyszerek esetében, hiszen nagyban hozzájárul az együttműködéshez. Tetszetős külsőt biztosítanak és az összecserélhetőség veszélyét is csökkentik. A gyermekek főleg a fényes színeket kedvelik, azonban a színezék használata is korlátozott, mivel egyes típusai allergiás tüneteket, hiperaktivitást és egyéb nem kívánt hatásokat okozhatnak [13, 20]. A hazai készítményekben előforduló színezékek: Sunset Yellow (E 110), kinolinsárga (E 104), sárga vasoxid (E172), azorubin (karmazsin E122), Cochineal red A (E 124), Quinoline yellow (E 104), indigókármin (E 132). Szagfedő komponensek A gyermekgyógyszerek gyakran tartalmaznak illatosító komponenseket is, hiszen ez is javíthat a gyermekek együttműködésén. Vannak olyan aromaanyagok, amelyek egyben íz- és szagfedésre is alkalmasak. Az ízérzet kialakításában az ízlelő receptorok mellett a szagló receptorok, tapintási és hőreceptorok ingerülete is szerepet játszik. Az irodalom megkülönbözteti a zamatérzést is, amely az íz és a szag együttes hatásából áll. Ez fontos gyógyszertechnológiai szempontból, hiszen ha egy kellemetlen ízű anyagot megillatosítunk, akkor a beteg a gyógyszer bevétele előtt az orrnyíláson, a szaglómezőt ért ingerek hatására kedvezőbben fogyasztja el azt [17]. Ezeknek a komponenseknek tehát összhangban kell lenniük a készítményről a szag és íz kapcsán kiala-


2009. április

kított „képpel” (szín, szag és íz harmóniája). Három éves kor alatt nem javasolt illatosító komponensként használni a mentolt (és mentol tartalmú illóolajokat), mert reflexes légzésmegállást és gégegörcsöt idézhetnek elő [21]. Mikrobiológiai tartósítószerek Tartósítószerek alkalmazására a mikrobiológiai stabilitás biztosításához van szükség. A többadagos gyógyszerkészítményeket általában tartósítani kell. A hazai gyógyszerkészítményekben leggyakrabban előforduló konzerválószerek az alábbiak: benzalkóniumklorid, tiomerzál, klórhexidin-sók, propil-para-hidroxibenzoát, metil-para-hidroxi-benzoát, etil-para-hidroxibenzoát, szorbinsav, nátrium-benzoát. Az alábbi anyagok alkalmazása azonban mindenképp megfontolandó. Az injekciókban és oldatokban alkalmazott benzilalkoholt, több esetben hozták összefüggésbe újszülöttkori halálozással, illetve súlyos légzési és metabolikus zavarokkal főként alacsony születési súlyú újszülöttekben. Így az újszülötteknek szánt parenterális készítményekben tilos alkalmazni ezt a tartósítószert [13]. A benzoesav és származékai esetén az allergia és a keresztallergia lehetősége jelentősebb, mint a felnőtteknél. Amennyiben egy készítmény nem tartalmaz tartósítószert és a hatóanyag nem biztosít megfelelő védő hatást, akkor az egyadagos kiszerelési forma használata javasolt. Oldószerek Az etanolt oldószerként, stabilitás- és oldékonyságnövelőként alkalmazzák folyékony készítményekben. Ezen komponens metabolizmusa, ahogy azt már említettük, az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél korlátozott. Abban az esetben, ha az etanol vérszintje eléri a 25 mg/100 ml értéket, súlyos idegrendszeri tüneteket – pl. izomkoordinációs zavarok, hosszabb reakcióidő, viselkedési zavarok – okozhat, főleg újszülöttek és gyermekek esetében. Így az FDA javaslatai alapján a pediátriai készítményeknek alkoholmentesnek kell lenniük. Amennyiben mégis szükség van erre a segédanyagra, maximum 5%-os mennyiségben alkalmazható [22]. A propilénglikol helyi, per os és injektálható készítményekben gyakran előforduló szolubilizáló- illetve oldószer. Azonban gyermekeknél a per os alkalmazás kerülendő, mivel idegrendszeri tüneteket válthat ki (a FoNo VII. előírásai alapján egyetlen bevételre szánt készítményben sem alkalmazható). Égett bőrfelületről felszívódva hasonlóan súlyos tüneteket (extrém esetben letális kimenetellel) válthat ki [13].

2009.04.04 17:40:21

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

Antioxidánsok Számos hatóanyag érzékeny oxidációra (avasodásra). Ahhoz, hogy ezen folyamatok bekövetkezését kivédjük és a gyógyszerkészítmények ilyen irányú kémiai stabilitását megőrizzük, antioxidánsokat használunk. Ezek között előfordulnak szervetlen vegyületek (pl. nátriumszulfit, nátrium-biszulfit), szerves vegyületek (pl. aszkorbinsav, cisztein, galluszsav-etil-észter, tokoferol). Bizonyos asztma ellenes készítményt alkalmazó gyermekben paradox bronchusgörcs alakul ki a használatkor. Ezt a hatást a benne lévő ún. szulfitoknak, mint nátrium-szulfit, nátrium-biszulfit, kálium-biszulfit, nátrium-metabiszulfit és kálium-metabiszulfit tulajdonították. Ennél fogva ilyen vegyületek segédanyagként való használatát nem javasolják porlasztásra szánt, gyermekeknek való készítményekben [13]. A hazai készítményekben leggyakrabban előforduló antioxidánsok: aszkorbinsav, butil-hidroxi-toluol. Homeopátiás gyógyszerkészítmények Az allopátiás magisztrális és a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyári készítmények mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az öngyógyításban a homeopátiás készítmények. Ez a jelenség a gyermekek kezelése során is tetten érhető. Vannak monokészítmények, amelyek egy hatóanyagot tartalmaznak, ezekben a felhasznált alapanyag lehet növényi, ásványi és állati eredetű. Néhány komplex homeopátiás készítmény is rendelkezésre áll, amelyek többféle, illetve különböző eredetű hatóanyagokból állnak. Homeopátiás gyógyszereket önállóan is alkalmazhatunk, vagy társíthatunk allopátiás szerekkel, közöttük ugyanis gyógyszerkölcsönhatás nem létezik. Általában a homeopátiás monokészítmények golyócskák formájában kerülnek forgalomba. Emellett hagyományos gyógyszerformák is készülnek, mint csepp, tabletta, kenőcs, ampulla, szirup, kúp. Monokészítményeknél a golyócskákban szacharóz és laktóz fordul elő segédanyagként, ilyen készítmények gyermekgyógyászati indikációval pl. Chamomilla vulgaris 15 CH (fogzási fájdalmak kezelésére), Dioscorea 9 CH (hasfájásra, hasi görcsökre), Sambucus Nigra 5 CH (náthára), Apis Mellifica 9 CH (torokfájás kezelésére). Komplex homeopátiás készítmények esetében más típusú segédanyagok is szerepelnek az összetételekben, így tartósítószerként benzoesav; oldószerként etanol; ízesítőként karamell, tolu szirup, poligalaszirup, szacharózszirup, szacharóz; töltőanyagként laktóz. Készítmények gyermekgyógyászati indikációval pl. Cocculine (utazási betegségre), Homéogène 9 (torokgyulladásra, gégehurutra), Oscilloccoccinum (influenza tüneteinek


201

enyhítésére), Stodal (köhögésre, gége-, légcső- és hörghurutra). Az így előállított készítmények technológiája természetesen nem különbözhet a felnőttek számára formulált homeopátiás termékekétől. Ebben az esetben is a potenciálás segítségével a megfelelő hígítás elérése a cél. Ezt követően a megfelelő forma kialakítása következik, amelyet az alkalmazást megkönnyítő csomagolásba töltenek. A homeopátiás készítmények alkalmazásával kapcsolatban vannak bizonyos fontos tudnivalók. Ezek közül azokat foglaltuk össze, melyeknek a gyermekgyógyászati alkalmazás során jelentőségük van. Nem ajánlott a mentolos fogkrémek alkalmazása, mivel a mentol a homeopátiás szerek hatását kioltja. Más erős aromájú anyagok fogyasztása sem javasolt a szer bevételét megelőző és követő fél-fél órában, hiszen ez is csökkentheti a szerek hatékonyságát, csecsemőknél és gyermekeknél negyed-negyed óra kivárása is elegendő. A golyókat nem szabad lenyelni, hanem szopogatni kell őket, vagy 1-2 dl tiszta vízben (szénsavmentes ásványvízben is lehet) feloldva és alaposan összekeverve kell lassan elkortyolgatni. Összefoglalás A munkánk jelenlegi részében össze kívántuk foglalni a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerformákat, közöttük olyanokat is bemutattunk, melyek a jövőt képviselhetik a gyermekek terápiahűségének növeléséhez. Továbbá ebben a részben kerültek tárgyalásra a gyógyszerformák kialakításához szükséges segédanyagok is. Reményünk szerint az összeállítás segítséget nyújt a felnőtteknek szánt készítményeknek a magisztrális gyógyszerkészítés keretein belül történő módosításához. A gyakorló kollégák számára kívántuk kiemelni az ekkor jelentkező problémákat, valamint az alkalmazható technológiákat és segédanyagokat, hogy döntéseikkel a legjobb gyógyulási esélyeket nyújtó, betegbarát gyógyszerformát biztosíthassák a gyermekek számára. IRODALOM 1. Gyógyszerkompendium, OGYI, Budapest, 2007. – 2. http:// www.grunenthal.com – 3. http://www.aqtic.com – 4. Gordon, D., Schroeder, M.: J. Palliative Med. 11, 633-634 (2008). – 5. http:// www.gas-x.com – 6. http://theraflu.com – 7. http://pedialyte.com – 8. http://www.vitaplus.hu/plusssz.hu/plusssz-zizzz.html – 9. http://nurofen.hu/ – 10. Szabó, I., Lakner, G., Gachályi, B.: Gyógyszereink - OGYI Közlemények, 57(2) 51-60 (2006). – 11. Standing, J. F., Tuleu, C.: Int. J. Pharm. 300, 56-66 (2005). – 12. Moffat, T., Nunn, T., Conroy, S.: Pharmacists – the scientists in the high street, Royal Pharmaceutical Society of Great Britain, www.rpsgb.org – 13. American Academy of Pediatrics, Committee on Drugs: Pediatrics, 99, 268-278 (1997). – 14. Cram, A.,

2009.04.04 17:40:21

202

GYÓGYSZERÉSZET

Breitkreutz, J., Desset-Brèthes, S., Nunn, T., Tileu, C.: Int. J. Pharm., 365, 1-3 (2009). – 15. Anand, V., Kataria, M., Kukkar, V., Saharan, V., Choudhury, P. K.: Drug Discov. Today, 12, 257-265 (2007). – 16. Nataha, M. C.: Pediatrics, 104, 607-609 (1999). – 17. Rácz, I., Selmeczi, B.: Gyógyszertechnológia, Egyetemi tankönyv, Medicina, Budapest, 1996. – 18. http://www.tylenol.com – 19. http://www.flavorx.com/human/default.asp – 20. Strickley, R. G., Iwata, Q., Wu, S., Dahl, T. D.: J. Pharm. Sci., 97, 17311774 (2008). – 21. Csupor D: Fitoterápia – növényi szerek a gyógyászatban, JATEPress Szeged, 2007. – 22. American Academy of Pediatrics, Committee on Drugs: Pediatrics, 73, 405407 (1984).

B a k i, G. a n d B a j d i k, J.: The main technological aspects of pediatric formulations, Part II: Pharmaceutical dosage forms and excipients used for the formulation

2009. április

Recently there has been an increase in pediatric formulation development inspired by increased regulatory incentives. Pediatric formulations can be quite scientifically challenging to develop due to unique requirements and limitations. Children include neonates, infants and school age children up to adolescents of 18 years, and they differ in many of their pharmacokinetic and pharmacodinamic parameters. In this article, the most important pharmacological and technological information are assembled, that may help in the selection of optimal dosage forms and excipients for children of widely varying age and weight. The main aspects of administration, dosage, formulation (especially the use of excipients) and packaging are discussed; the dosage forms licensed in Hungary are detailed; and some special dosage forms, that are not available in Hungary, are also mentioned.

Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszertechnológiai Intézet, Szeged, Eötvös u. 6. – 6720

A dolgozathoz tartozó tesztkérdések az utolsó oldalon találhatók

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 2009. április-decemberi rendezvénynaptára


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

RENDEZVÉNYEK

j ú ni u s

Sz V 2 3 9 10 16 17 23 24 30 31

H 1 8 15 22 29

K 2 9 16 23 30

Sz 3 10 17 24

Cs 4 11 18 25

P 5 12 19 26

Sz V 6 7 13 14 20 21 27 28

3 4 5 6 10 11 12 13 17 18 19 20 24 25 26 27

szeptember

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

H K Sz Cs P 1 4 5 6 7 8 11 12 13 14 15 18 19 20 21 22 25 26 27 28 29

1 2 7 8 9 14 15 16 21 22 23 28 29 30

d e c e m be r

4 5 11 12 18 19 25 26

május

V 5 12 19 26

a u gu s z t us

Sz 4 11 18 25

n ove m be r

ok t ó be r

j úl i us

á pr i l i s

2 0 0 9 . ÉVI NAPTÁR H K Sz Cs P 1 2 3 6 7 8 9 10 13 14 15 16 17 20 21 22 23 24 27 28 29 30 1 2 3 6 7 8 9 10 13 14 15 16 17 20 21 22 23 24 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

• IX. Clauder Ottó Emlékverseny – Budapest, 2009. április 23-24.

(15 továbbképzési pont, „C” típusú, szabadon választható) □ Farmakobotanikai terepgyakorlat – Gyadai-rét (Szendehely), 2009. május 9. (5 továbbképzési pont, „C” típusú, szabadon választható)

• XLIV. Rozsnyay Mátyás Emlékverseny – Eger, 2009. május 14-16.

(10 továbbképzési pont, „C” típusú, szabadon választható)

• Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIV. – Budapest, 2009. november 13-15.

(25 továbbképzési pont, „B” típusú, kötelezően választható)

KLASSZIKUS GYÓGYSZERÉSZETI TUDOMÁNYOK ÚJABB EREDMÉNYEI („A” típusú, kötelező szinten tartó, tesztvizsgával: 30 továbbképzési pont) április 18–19. • Sopron • Nyíregyháza május 9–10. június 6–7. • Kecskemét • Szeged szeptember 12-13.

• Debrecen szeptember 26-27. október 17-18. • Pécs • Miskolc november 21-22. • Budapest II. december 5-6.

2009.04.04 17:40:21

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

203

Gyógyszerészet 53. 203-207. 2009.

OTC gyógyszerek marketing-kommunikációja I. rész Kóczián-Bobkó Zita OTC-helyzetkép az Európai Unióban Az európai nem vényköteles gyógyszerpiacon bekövetkező jelentős változásokat a következő folyamatok jellemzik: – a forgalmazás deregulációja, – a gyógyszerár-támogatás nagy léptékű csökkentésével (egyes termékcsoportokban a megszüntetésével) párhuzamos átsorolások a vényköteles termékek közül a vény nélküli kategóriába, – a viszonteladói árszabályozás elhagyása, – a nagykereskedői hálózatok megerősödése, – páneurópai gyógyszertárláncok kialakulása, valamint – az internetes és a csomagküldő társaságok gyógyszerészeti termékek forgalmazásába való bekapcsolódása, miután az Európai Bíróság ezt nem minősítette törvénytelennek. A páneurópai kiskereskedelmi gyógyszertári társulások létrejötte és valódi vagy virtuális láncokként való működése szerte a régióban megkezdődött. Ezeknél a láncoknál a private label termékek standard kiskereskedelmi árazásának, valamint az internetes marketing gyors növekedésének betudható árleszorító hatás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a piac szereplőire. A nem vényköteles szektor „leválása” a vényköteles gyógyszerpiacról marketing-szempontból gyorsan kibontakozó lehetőséggé vált. A gyógyszerár-támogatás rendszerének átalakítása az 1990-es éves közepe óta az egész térségben folyamatosan napirenden lévő kérdés. Miközben erre a területre az egyik oldalon a kormányoknak a költségekről és a terápiás értékről alkotott felfogása gyakorolt nagy hatást, addig a másik oldalon az OTC termékekkel történő öngyógyítás, a terjesztési csatorna-monopóliumok fokozatos megszűnése és az árszabályozás feladása nyomán fokozódó verseny látszik kibontakozni az eddig korlátok közé szorított piacokon. Csekély kétségeink lehetnek afelől, hogy e fejlemények együttes hatására az előttünk álló esztendők során az OTC gyártószektor át fog alakulni. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb árrések, a méretgazdaságosságra és költséghatékonyságra való törekvés és a versenyképes szolgáltatási szintek iránti igény együttes hatásaként megindult a gyógyszer-nagykereskedelem konszolidációja. Sőt a gyógyszertár-tulajdonlás deregulációja és a „virtuális” gyógyszertári társulások kreatív strukturálása stratégiai lehetőséget biztosít a vezető nagykereskedelmi csoportoknak arra,

Gyogyszereszet_2009-4_aprilis.indb Sec1:203

A vény nélkül beszerezhető (OTC) készítmények palettája évről-évre bővül, a betegek információigénye növekszik. Ezen tendenciák miatt érdekes és izgalmas feladat az OTC-piac helyzetének bemutatása és a jogi szabályozás biztosította kereteken belül a vény nélkül kapható gyógyszerek marketing-kommunikációs eszköztárának áttekintése. hogy – egyre feljebb lépve a disztribúciós láncban – regionális szinten polarizálják a kiskereskedelmi szektort. Az OTC gyógyszerek forgalma a fejlett országokban általában gyorsabban nő, mint a vényköteles gyógyszereké. Ez a kategória mindegyik fejlett országban jelentős és növekvő számú készítményt foglal magában. Ez három tényezőre vezethető vissza: 1. A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben jelentősen felértékelődött az egyén szerepe az egészség megóvásában és ez a folyamat ma is tart. Jellemzői: – Az egyén tehet legtöbbet az egészségéért. A gyógyszer-fogalom némileg átalakul. A gyógyszer a gyógyítás mellett az egészségmegőrzés és az erőnlétfejlesztés eszközévé is válik, illetve a választott életvitelhez is segítséget nyújt. – Mivel úgy is nő az egyén anyagi hozzájárulása, inkább kifizeti az OTC-terméket teljes áron, mintsem hogy egy hasonló hatású vényköteles készítmény felírásáért várakozzon az orvosnál. – Az egyén egyre többször kerül döntési helyzetbe, saját maga, vagy családtagja kisebb betegségének öntevékeny gyógyítása, illetve egészségének megőrzése érdekében. – Az egyént megilleti az „informált fogyasztó” státusza. 2. Az egészségügyi kormányzatok a gyógyszer-támogatási keret betartása érdekében gyakran választják a vénykötelesből OTC-készítménnyé való átminősítés eszközét, az OTC gyógyszerek árát ugyanis nem kell támogatniuk. Az átsorolást a gyógyszerhatóság végzi (természetesen meghatározott feltételek figyelembevételével). 3. Esetenként a gyártóknak is előnyös lehet termékük átsorolása, mivel az OTC termékeknek általában szabad az árképzése és a lakosság felé irányuló közvetlen promócióval (reklámmal) növelni lehet az eladásokat. Természetesen az OTC-termékkör másfajta marketing-stratégiát igényel, ezért a gyártónak jó előre tudnia kell, ha terméke átsorolására lehet számítani.

2009.04.04 17:40:21

204

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

Az OTC gyógyszermarketing jellegzetességei

A csomagolás fontossága

Az elmúlt években a legtöbb termék és szolgáltatás esetében jelentősen megváltozott a marketing eszköztára. Ennek hátterében az egyre nagyobb vevőközpontúság áll, s ennek megfelelően nem az ún. 4 P-ről, hanem 4 C-ről beszélünk. Nem a termék (Product) van a középpontban, hanem a fogyasztó (Customer), nem az ár (Price) a meghatározó, hanem a teljes költség (Cost), nem az elosztási csatornát (Place) kell megtervezni, hanem a vevő kényelmét (Convenience), és nem a promóció (Promotion) vezet sikerre, hanem a sikeres kommunikáció (Communication). Mindezen tendenciákat figyelembe véve azonban az OTC gyógyszermarketing szempontjából a 4 P rendszernek a termék központi szerepére vonatkozó megközelítése is helytálló marad, az OTC gyógyszer ugyanis nem klasszikus értelemben vett fogyasztási cikk. Egyfelől eladáskori értékének nélkülözhetetlen feltétele a termékhez kapcsolt információ, melyet az eladás során egészségügyi szakember nyújt a betegnek. Másfelől legtöbb esetben a beteg a gyógyszerválasztás során kiszolgáltatott, s a megfelelő ismeret hiányában orvosa, gyógyszerésze ajánlását fogadja el. Így az ún. információs aszimmetria következtében a gyógyszer „bizalmi áruvá” válik. A tára mögött álló gyógyszerészek jól tudják ezt, hiszen a betegek gyakorta még a gyógyszer pontos nevét sem ismerik, mégis ragaszkodnak a televízióban látott készítményhez (legalábbis az első vásárlásnál, mert később már a megszerzett pozitív tapasztalat, azaz a gyógyító hatás lesz a döntő). A beteg tehát a lehető legjobb megoldást keresi a problémájára, amelynek megtalálásában az orvos és a gyógyszerész segíthet. Azonban leginkább a marketing szakemberek „tudják”, hogy a beteg valójában mit szeretne hallani. Az ő nézőpontjukból ugyanis a beteg csak „fogyasztó”, akinek gyors, személyre szabott, hatékony és mégis olcsó, a lehető legkevesebb erőfeszítéssel elérhető megoldás kell (de legalábbis ezek illúziója). Mit lehet tehát tenni, hogy egy készítmény kiemelkedjen termékkategóriája reklámtömegéből? Kell egy jó szlogen, rengeteg ismétlés, de még jobb egy unique selling proposition (USP), azaz valamilyen egyedi üzenet, egy a termékre jellemző, kizárólagos előny, ami a terméket a célcsoport szemében vonzóvá teszi. Ilyen „különlegesség” az alkalmazási előírásokban csak ritkán található (akkor is leginkább a mellékhatások között), de a marketing szakemberek kellő fantáziával a száraz tényekből is ki tudnak préselni valamit. (Ilyen pl. a „kettős”, sőt „hármas hatás”-ra hivatkozó szlogen népszerűsége, ami érthető, hiszen a beteg úgy érezheti, hogy egy gyógyszer szedésével több készítmény alkalmazását válthatja ki.)

Az OTC gyógyszerek esetében (hasonlóan a fogyasztási cikkek piacához) fontos szerepet játszik a design, mert ez a termék versenyképességét nagymértékben befolyásolja. Az esztétikus, vonzó csomagolás a fogyasztó számára hozzáadott értéket testesít meg. Mivel a környezet állandóan változik (és ehhez alkalmazkodni kell), szükség van a folyamatos designfejlesztésre, mert a cég így képes megtartani/növelni a piaci részesedését és megőrizni/bővíteni a célcsoportját. A gyógyszerek külső megjelenésének kialakítása és a végleges forma kidolgozása a forgalomba hozatali eljárásig megtörténik. A külső csomagolásra vonatkozóan a jogszabály nem tesz különbséget a vényköteles és a vény nélküli gyógyszerek között. A doboz nem tartalmazhat ábrát, rajzot, reklám jellegű grafikát, nem fogadhatóak el a „gyógyszerlogók”, a gyógyszer speciális arculatát elősegítő grafikai megoldások sem. Azonban a külső csomagoláson szerepelhet a céglogó és az alkalmazásra utaló piktogram, mely hasznos információhordozóként szolgál. Nagyon fontos az eltérő hatáserősségek megkülönböztethetősége is. Szintén követelmény, hogy a doboz nem hasonlíthat más, már forgalomban lévő gyógyszerhez. Az összecserélhetőség megelőzése és elkerülése a doboztervnél kezdődik!


Árképzés A fejlett országokban a szabályozási környezetnek fontos részét képezi, hogy a gyártók szabadon határozhatják meg a vény nélkül kapható gyógyszerek árát. Emellett az alábbi főbb évek szólnak: – Az OTC gyógyszerek esetében az árverseny hasonlóképpen érvényesül, mint a gyorsan forgó fogyasztói termékek esetében, ezért megfelelő árszinteket eredményez. A termékek általában egy elfogadható ársávban maradnak. – A versenyben rendszerint kellően nagy termékválaszték áll a fogyasztók rendelkezésére ahhoz, hogy választhassanak. Az árképzésnek különböző technikái vannak. Ilyen a – megkülönböztető árazás, ami azt jelenti, hogy a termék ára eltérő lehet a különböző változatok, a vevők típusa (pl. gyógyszertárban vagy benzinkútnál történő vásárlás), egy speciális akció vagy az adott ország függvényében; – kompetitív árazás: ilyen a termék alacsony áron való piacra vitele, hogy a versenytársak számára magas legyen a belépési küszöb. Másik lehetőség az úgynevezett jelző ár alkalmazása. Ez új termékek esetén szokás: itt a magas árban az újdonságot, a magasabb értéket kívánja az előállító kifejezni. A kompetitív árképzési módszernek az alkalmazása a leggyakoribb;

2009.04.04 17:40:21

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

– termékvonal árazás: ez az jelenti, hogy az árat nemcsak az adott termék és a piaci helyzet jellemzői alapján határozzák meg, hanem szoros kapcsolatot építenek ki a vállalat ugyanazon vonalába tartozó más termékeivel is. A gyógyszeripari marketing-kommunikáció jogi szabályozása, szakhatósági felügyelete A gyógyszerpiac egyik legfontosabb jellegzetessége a szigorú hatósági szabályozás. A gyógyszerek előállítására, összetételére, minőségére, forgalomba hozatalára, kereskedelmére, tárolására, csomagolására, árára és (nem utolsó sorban) a reklámozására, a mindenkori hatályos jogszabályok és szakmai szabványok rendelkezéseit kell alkalmazni. A szigorú szabályozottság a gyógyszermarketing-mix szinte minden elemére vonatkozik. A gyógyszer forgalomba hozatalának elengedhetetlen feltétele az engedélyezés (forgalomba hozatali engedély), azaz a biztonságosság, a hatásosság és a minőség hármas követelményrendszerének való megfelelés gyógyszerhatóság előtti bizonyítása. A gyógyszerek marketing-kommunikációját érintő hatályos jogszabályokat az alábbiak szerint részletezem. Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelve (Gyógyszerkódex Direktíva) Az egységes szabályozást bevezető direktívát 1992 elején fogadták el. Ennek fő mondanivalója az azóta egységes szerkezetbe foglalt, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozást összegző 83/2001. sz. EU direktívában változatlanul szerepel. 1 Új elem, hogy az EU az elmúlt években felismerve a társadalmi igényt a jól bevált természetes alapú készítmények iránt, és elfogadva ezek különbözőségét, 2004. március 31-én kiadta a 2004/24/EK számú direktíváját az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 200/83/EK irányelvnek a hagyományos növényi gyógyszerek tekintetében történő módosításáról. A direktíva egyszerűsített forgalomba hozatali eljárást vezet be a hagyományos növényi gyógyszerekre, anélkül, hogy megkívánná a bizAz Európai Unió a szabályozás részleges korrekcióját kezdeményezi a gyógyszeripari cégek által nyújtott betegtájékoztatásra vonatkozóan. A javaslat szerint módosul az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról. A javaslat több ponton módosítani kívánja a fennálló szabályozást. 1


205

tonságossági és hatásossági vizsgálatok dokumentálását. Ehelyett a kérelmező releváns szakirodalmi vagy szakértői bizonyítékot adhat be a termék hagyományos gyógyszerként történő használatának igazolására, a szakirodalomban fellelhető biztonságossági adatokkal, valamint egy szakértői véleménnyel kiegészítve. Új gyógyhatású készítmény iránti kérelmet 2005. október 30. után már nem lehet beadni, a jelenleg forgalomban lévő gyógyhatású készítmények gyógyszerré való átminősítését pedig 2011. március 31-ig lehet kérvényezni. Amennyiben a gyógyhatású készítményt OTC gyógyszerré minősítik, a gyártók/forgalmazók pedig (feltehetően) ragaszkodnak az addigi disztribúciós csatornáikhoz, várhatóan kezdeményezik, hogy az újonnan gyógyszerré minősülő termék ne „szoruljon be” a patikákba, hanem forgalmazható legyen az eddigi eladási helyeken is (fitotékák, Herbária-szaküzletek stb.). Ha pedig ezek az „újdonsült gyógyszerek” a kiskereskedelmi egységekben is árusíthatók maradnak, Magyarországon is tovább erősödhet a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás tendenciája. A hazai reklámszabályozásról A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatályba lépésével hazánk Európában az elsők között alkotott egységes törvényi szabályozást e területen, amelyet az elmúlt 10 évben – az Európai Unióval történő jogharmonizációs követelményeknek való megfelelés miatt – több alkalommal is módosítottak. 2008-ban a Magyar Országgyűlés a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól elnevezéssel új törvényt alkotott (2008. évi XLVIII. törvény). A törvény meghatározza a gazdasági reklám fogalmát. Eszerint a gazdasági reklám „olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul”. A törvény meghatározza a megtévesztő és az összehasonlító reklámot is. Eredetileg az 1997-ben elfogadott reklámszabályozás hatálya alá tartozott a gyógyszerekkel kapcsolatos reklámszabályozás, azonban időközben a gyógyszerekre vonatkozóan a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény rendelkezett. Így a jelenleg

2009.04.04 17:40:21

206

GYÓGYSZERÉSZET

hatályos reklámtörvény a gyógyszerek reklámozásának speciális szabályaival már nem foglalkozik. A gyógyszer-gazdaságossági törvény eredetileg a fogalom-meghatározások között nem nevesítette a „reklámot”, csupán a reklámozót és a reklámszolgáltatót, azonban önálló fejezetben határozta meg a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetésére és reklámozására vonatkozó szabályokat. A 2009 elején hatályba lépett módosítás átveszi a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény fentebb idézett reklám-definícióját azzal, hogy nem reklám – a gyógyszer címkéje és betegtájékoztatója (valamint a gyógyászati segédeszköz használati utasítása), – az olyan tényszerű informatív bejelentés vagy tájékoztató jellegű anyag, amely a gyógyszer (illetve gyógyászati segédeszköz) csomagolásának megváltoztatásáról vagy a gyógyszer kedvezőtlen mellékhatásáról tájékoztat, továbbá – a kereskedelmi árlista, feltéve, hogy nem tartalmaz a gyógyszer hatásával (gyógyászati segédeszköz alkalmazásával) kapcsolatos állítást. Az év elején hatályba lépett módosítás több ponton megváltoztatta a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetésére és reklámozására vonatkozó szabályokat, sőt az ezzel foglalkozó fejezetnek új címet is adott („A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésére valamint a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok”). A módosítások miatt szükségessé vált, hogy a törvény definiálja: mit ért kereskedelmi gyakorlaton és fogyasztón. E szerint a kereskedelmi gyakorlat „gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció. A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás”. A fogyasztó pedig a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényből átvett meghatározás szerint „az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy”. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a gyógyszer-gazdaságossági törvény OTC gyógyszerek marketing-kommunikációjához kapcsolódó fontosabb rendelkezéseit ismertetjük, (a törvény fogalomhasználatához illeszkedve).


2009. április

Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszerre vonatkozóan kereskedelmi gyakorlat nem folytatható. A kereskedelmi gyakorlatnak az ésszerű felhasználást kell segíteni. Ehhez a termék tulajdonságainak tárgyilagos bemutatására van szükség és az információnak összhangban kell állnia a jóváhagyott betegtájékoztatóban és alkalmazási előírásban foglaltakkal. A gyógyszerismertetés a gyógyszer összetételére, hatására, alkalmazására vonatkozó, egészségügyi szakképzettséggel rendelkezőknek szóló kereskedelmi gyakorlat. Az ismertető tevékenység engedélyköteles, melyet az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság ad ki és tart nyilván. Az ismertető tevékenységet végző a gyógyszer forgalmazására jogosultnak ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a forgalmazó által folytatott egészségügyi tevékenységgel. (Csekély értékűnek minősülő ajándék a természetbeni juttatás, amelynek egyedi, az általános forgalmi adót is tartalmazó értéke, beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át.) Az ismertetést végző pénzbeli juttatást vagy előnyt semmilyen módon nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet. A gyógyszerek bemutatását, ismertetését segítő rendezvényeken az ismertető által biztosított vendéglátásnak ésszerű mértékűnek és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvények és programok közvetett vagy közvetlen formában történő támogatása esetén a támogatásnak úgyszintén ésszerű mértékűnek és a rendezvény tudományos célkitűzéseihez képest alárendeltnek kell lennie. A szakmai és tudományos programokon ismertető tevékenység abban az esetben folytatható, ha az ismertető tevékenység (konkrét termék alkalmazásával kapcsolatos előadás, termékbemutató tartása, kiállítóhely bérlése) a szakmai, tudományos rendezvény programjában jól elkülönül. A közfinanszírozott és/vagy vényköteles gyógyszerek lakosságnak szóló reklámozása nem engedélyezett. Tilos közzétenni olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszer reklámját, amellyel azonos elnevezésű, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van. A vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámozása megengedett, ha a reklám – egyértelműen szól arról, hogy a reklámozott termék gyógyszer, – tartalmazza a gyógyszer nevét és egy hatóanyagú készítmény esetén annak szokásos nemzetközi szabadnevét, – a gyógyszer rendeltetésszerű használatára ösztönöz és a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja be,

2009.04.04 17:40:22

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

– tartalmazza a gyógyszer rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást, – felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató megismerésének szükségességére. A jogszabály tiltásokat is megfogalmaz. Így pl. a reklám nem utalhat az orvosi vizsgálat vagy műtét szükségtelenségére, a gyógyszer mellékhatás-mentességére, biztos gyógyító hatására, hatásosságát és biztonságos használatát természetes eredetére nem vezetheti vissza, tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását nem tartalmazhatja és annak képzetét sem keltheti, hogy használata nélkül egészségkárosodás következik be. Emlékeztető reklám csak rádióban vagy televízióban tehető közzé és ott is csak ugyanazon reklámösszeállításon belül. Érdemes figyelembe venni, hogy 2005. augusztus 1-jétől a sajtótermék definíciójába nevesítve is bekerült az internet, így a sajtótermékre vonatkozó korlátozások, reklámtilalmak az internetes anyagokra is érvényesek. Az OTC gyógyszerek fogyasztásának veszélyei is lehetnek, tekintve, hogy a magyar lakosság meglehetősen keveset tud a gyógyszerek alkalmazásának kockázatairól, a hatás, mellékhatás illetve kölcsönhatás fogalmáról. Az egyén kötelessége részint az egészsége megőrzése érdekében teendő aktív cselekvés, másrészt az információk igénylése az orvostól, gyógyszerésztől, amint az erre való felhívást kötelezően tartalmazza minden gyógyszerreklám. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (gyógyszertörvény) e vonatkozásban előírja a gyógyszerésznek (22. §), hogy az orvosi rendelés nélkül a fogyasztó igénye alapján beszerezhető (vény nélküli) gyógyszer kiadása során köteles gondos tájékoztatást adni – a gyógyszer terápiás- és mellékhatásairól, – az együtt használt gyógyszerek kölcsönhatásáról, – az orvosi kezelés, illetve közreműködés szükségességéről, ha beteg egészségi állapota ezt indokolja, – a gyógyszer helyettesíthetőségéről és az áráról. A gyógyszerészi gondozás keretében szakember segít eligazodni a betegnek/fogyasztónak az OTC gyógyszerek között, és kialakult kapcsolatuk révén figyelemmel tudja kísérni a beteg gyógyszerfogyasztási, általános életviteli, étkezési szokásait. Az OTC gyógyszerek reklámozásához kapcsolódóan egyéb jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni. Az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és tele-

207

víziózásról rögzíti a műsorok szponzorálásának szabályait. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény előírásait is ismerni kell. Sajnos mindennapos jelenség, hogy egyes étrend-kiegészítők és élelmiszerek hirdetői a terméknek megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítanak, ill. ilyen tulajdonságra utalnak, s ezáltal megtévesztik a lakosságot, hiszen többet ígérnek, mint ami ettől a termékkategóriától elvárható. A jogszabályi rendelkezéseken túl etikai szabályozás is hatályban van. 2005. április 1-én lépett hatályba a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe, mely az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ), a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Érdekvédelmi Egyesületének, valamint a Védőoltásgyártók és Forgalmazók Egyesületének egyetértésével jött létre. Vannak olyan cégek, amelyek saját etikai kódexet alkottak és ezek előírásait az OTC gyógyszerek marketing-kommunikációja során munkatársaiktól megkövetelik. *** A 2. részben foglalkozunk a reklámeszközökkel, a televíziós reklámmal, a nyomtatott sajtóval és az on-line médiával, a reklámhatékonyság mérésével, a személyes eladással és az eladásösztönzéssel, valamint a közönségkapcsolatokkal. .

IRODALOM

1. Abádiné Erdei, I.: Gyógyszereink 55(3) 104-106 (2005) – 2. www.datanet.hu: OTC-helyzetkép Magyarországon (2005) – 3. Szabóné Streit M.: A gyógyszermarketing sajátosságai. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest (1997) – 4. Dudley, J.: Hogyan változik Európa gyógyszerkereskedelme www.marketingpirula.hu (2005) – 5. Lantos, Z.: Foglaljon helyet! – Jó pozicionálással. www.marketingpirula.hu ((2005) – 6. Panker, Á.: Gyógyszereink 56(2) 69-70 (2006) – 7. Csakurdáné Harmathy Zs.: Gyógyszereink 54(6) 184-185 (2004) – 8. Bíró, H., Pálos, T.: Az új gyógyszertörvény és végrehajtási rendeletei. www.marketingpirula.hu (2006). – 9. 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (2009. március 15.) – 10. 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (2009. március 15.) – 11. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (2009. március 15.) K ó c z i á n - B o b k ó, Z.: Marketing communication of OTC drugs. Part I.

A szerző címe: Budapest, Bazsarózsa u. 1. – 1141

A dolgozathoz tartozó tesztkérdések az utolsó oldalon találhatók


2009.04.04 17:40:22

208

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

NÖVÉNYI SZEREK HELYE A MAI GYÓGYSZERKINCSBEN Gyógyszerészet 53. 208-214. 2009.

Merre tart a gyógynövény-alkalmazás és -szabályozás? 1. rész Szendrei Kálmán, Csupor Dezső és Simon Lajos Bevezetés Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gyógynövények forgalmazásában és alkalmazásában az elmúlt években jelentős változások történtek és a változások most is folynak. A felhasználás diverzifikálódik és volumene gyors ütemben növekszik. Jelentős arányváltozások folynak a termesztésben és a feldolgozásban, új gyógynövény-feldolgozó centrumok jöttek létre (elsősorban Ázsiában). Azt is mondhatjuk, hogy a gyógyászati ipar, a forgalmazás és a felhasználás ezen viszonylag kicsi szegmensében is erősödik a globalizáció. Ennek megfelelően a mai világ iparilag fejlett részén a fogyasztóhoz kerülő, gyógynövényeket (is) tartalmazó termékek palettája lényegesen megnövekedett, kiszélesedett, és ez szükségszerűen magával hozta a jogi szabályozás változását. Az új szabályozás – szokatlan módon – egyszerre eredményezett diverzifikálódást, liberalizálást és szigorodást. A nagyon különböző minőségben megjelenő, feldolgozott, gyógyszernek tűnő termékek dömpingszerű piacra kerülése komoly kihívás az orvos, a gyógyszerész, a betegek és az egészségüket csak védeni akarók számára. A szaporodó, nem kellően összehangolt, és így értelmezési gondokat okozó, joghézagokat tartalmazó nemzeti és regionális (pl. EU) szabályozások (beleértve a végrehajtási rendeleteket is) a visszaélésekre is lehetőségeket teremtenek. Az utóbbi években ismert fogalommá vált ezen a területen is a rendeleti korlátokat megkerülő tisztességtelen piaci magatartás és szaporodnak az ezt szankcionáló felügyeleti döntések (ÁNTSZ, GVH és bíróságok) [1, 2]. Sajnos megszaporodtak a figyelmeztető fogyasztói „balesetek” is [3, 4, 5]. A nyolcvanas évektől elindult úgynevezett „zöld hullám” egy nagyobb, az élet sok területén egyidejűleg zajló összetett folyamat része, és az utolsó tíz-tizenöt évben gyorsuló ütemben növekszik. Páratlanul dinamikus átalakulásnak vagyunk szemtanúi. Olyan köztes termékcsoportok jelennek meg, amelyekre a meglévő szabályozási-engedélyezési koncepciók és keretek nem, vagy alig alkalmazhatóak. A lehetőségek által motivált fejlődés üteme messze meghaladja a jogalkotás, a jogalkalmazás, a fogyasztóvédelem és a piacellenőrzés lehetőségeit. Példaként említhetjük a kapszulázott élel-


miszereket és az újabban a pharmaco-nutrition irányzatban felbukkant „étrendkiegészítő gyógyanyagok”-at [6, 7]. Ezért ma egyszerre jelennek meg nemzeti és regionális szintű igények a meglévő szabályozás tényleges piaci helyzethez adaptálására, és legfőképpen a fogyasztók biztonságát jobban garantáló új szabályozási keretek létrehozására. Hazánkban a helyzet összetettebb. Nálunk az úgynevezett gyógynövény-szektorban a nemzeti szabályozás részeként érvényben lévő rendeletek egész sora évek, évtizedek óta megújításra vár, a szakterület gyengesége, a hatósági inercia és a területért felelős hatóságok közötti szokásos feladatmegosztási viták miatt. Ennek egyik következménye a hazai gyógynövénytermesztés visszaszorulása és a minősítés megengedhetetlen feladása. A terápiában használható termékek piacán jellemzővé vált a kevés hazai gyártó cég tönkremenetele, a minőségi garanciákkal is rendelkező termékek (gyógyszerek, gyógytermékek) gyorsuló leértékelődése, átsorolása minőségi garanciák nélküli termékekké. Ez utóbbi folyamatnak legalább két aggasztó következménye tapasztalható már ma is: szaporodnak a piaci visszaélések, s az ezekből eredő minőségi kifogások (ami jogos fogyasztói elégedetlenséget és szkepticizmust eredményezhet), és reális a veszélye a gyógynövényekkel kapcsolatban ma meglévő pozitív társadalmifogyasztói megítélés negatív irányba történő megváltozásának. Amint arra 1986-ban figyelmeztettünk, a „zöld hullám” legfőbb veszélye pontosan annak hullám jellege: a gyors fellendülést a szükséges garanciák nélkül ugyanolyan gyors bizalomvesztés követheti [8]. A legújabb hírek szerint a megszaporodott minőségi kifogások és fogyasztói „balesetek” hatására visszaesés jelentkezik az Egyesült Államok gyógynövényeket tartalmazó ún. „herbal products” piacán. Ez előbb fokozódó piacellenőrzést, majd az elmúlt évben egy jelentős amerikai-kínai megállapodás megkötését eredményezte. Ennek keretében egy kínai-amerikai gyógynövényés termékminőséget ellenőrző centrum jön létre Sanghajban. A nagyon jelentős közös beruházás célja a nyers drog-, koncentrátum- és késztermékminőség szigorú ellenőrzése, s ezáltal a fogyasztói kockázatok csökkentése [9]. A két partner közös minőségi standardokban és eljárási rendben egyezett meg. Mindez véleményünk

2009.04.04 17:40:22

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

szerint jól tükrözi a gyógynövényszektornak tulajdonított kormányzati jelentőséget és a piaci potenciált, valamint követhető példa lehetne Európa és hazánk számára is. A fentiekből érzékelhető, hogy a gyógynövénytermékekkel kapcsolatos kérdéskör ma a nemzeti államapparátus, az ipar és a kereskedelem, a gyógyszerészet és az orvoslás szereplőit és tágabb értelemben (a média hatására) a lakosság szélesebb rétegeit is egyaránt foglalkoztatja. A problémakör számos vonatkozásban túlmutat az ország, sőt a kontinens határain. A gyógynövény-alkalmazás gyökerei közismerten messzire nyúlnak vissza, de az új jelenségek csak néhány évtizedesek. Ezért jelen és következő elemzésünkben időben és térben áttekintést adunk az utolsó kb. harminc év fejleményeiről, majd külön foglalkozunk a gyógynövényeket (is) tartalmazó termékcsoportokra vonatkozó újabb szabályozási törekvésekkel. Két részre szakadt, de átalakulóban lévő, globalizálódó világ Közismert, hogy a világ gyógyszerfogyasztása nagyon egyenetlen. Míg a Föld lakosságának az iparilag fejlett országokban élő 1/4-e az összes gyógyszer 70-80%-át fogyasztja el, az úgynevezett harmadik világban élő 3/4-e csupán a forgalmazott gyógyszerek 10-20%-ához jut hozzá. A gyógynövények és az azokból előállított szerek tekintetében szintén nagy a megosztottság, de az arányok csaknem fordítottak. Tudott dolog, hogy mintegy 4 milliárd lakos nagy többsége sem orvoshoz, sem korszerű gyógyszertárhoz nem fér hozzá, a helyi utcai piacokon szabadon árult gyógyszerek zömét nem tudja megfizetni, ami pedig olcsó, az legtöbbször teljesen értéktelen, vagy alacsonyabb értékű hamisítvány. Ezért számukra a helyi orvoslók és a hagyományos növényi, vagy állati eredetű szerek biztosítják (ahol biztosítják) a gyógyszeres terápiát. Ezekben az országokban a gyógyszerkincs összetétele hasonló ahhoz, ami Európában volt néhány száz évvel ezelőtt, azaz a „terápia” alapját (becslések szerint sok országban mintegy 80%át) a helyben elérhető növényi, kisebb mértékben állati drogok adják. Bár ellenőrizhető mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre, az abszolút mennyiségek a lakosság létszámának gyors növekedésével az elmúlt évszázadban is tovább emelkedtek, és a fejlett világból, illetve saját gyártásból származó többi (szintetikus, vagy természetes) gyógyszerhez mérten ma is túlsúlyt képviselnek (1. ábra). Erre az érintett lakosságot tekintve nagyon nagy ellátási szektorra a szabályozatlanság jellemző: hiányzik, vagy hatástalan a helyi, tradicionális medicina nemzeti szintű szabályozása; a gyógynövényekre/drogokra érvényes minőségi garanciákat csak a korábbi időkből átvett gyógyszerkönyvek, a


209

Fejlődő világ

Iparilag fejlett világ

1. ábra: Az iparilag fejlett és a fejlődő világ összes gyógyszerfogyasztáshoz viszonyított gyógynövény használata (becslés alapján)

WHO segítségével létrehozott ajánlások [10, 11], az exportra kerülő drogok/nyersanyagok esetében az importáló fél minőségi előírásai biztosítják. A világ jelentős részén (Kína, India, Srí Lanka, Japán, Thaiföld) a két különböző szintű ellátást kiegészíti egy harmadik, intézményesített, szakszerű közép- és felsőfokú képzésen alapuló tradicionális orvoslás és az annak megfelelő gyógyszerkincs (kínai tradicionális orvoslás, ajúrvédikus orvoslás, Kampo medicina). Az alkalmazott szerek itt is helyi, vadonból gyűjtött, újabban egyre nagyobb arányban termesztett nyersanyagokból, gyakran sajátos eljárások szerint készülnek. A világnak ebben a részében, és kisebb mértékben Dél-Amerikában, ma nagyon jelentős átalakulás folyik, amely nemcsak a helyi ellátási viszonyokat és a színvonalat fogja megváltoztatni, hanem egyre nagyobb hatással van Európára, Észak-Amerikára és Ausztráliára is. A gyógynövénytermesztés gyorsan növekszik, talán korszerűsödik a feldolgozás is és nő a fejlett világ felé irányuló nyersanyag-, félkész- és késztermékexport-volumen. Kereskedelmi adatok szerint az öt legnagyobb forgalmú növényi drog közül négyet (fokhagyma, Ginseng, Ginkgo, Cimicifuga) jelentős mértékben a fejlődő világban termesztenek. Ma már a primer gyári feldolgozás nagy része is ott (elsősorban Kínában) történik [12]. Ezáltal nyersanyagszállítókból fokozatosan félkész- és késztermékszállítóvá válnak ezek az országok. Egyes adatok szerint az Egyesült Államok gyógynövényimportjának közel 80%-a Kínából, és kisebb mértékben Indiából származik. Valószínűsíthető, hogy a tendencia Európában is hasonló. Mindez nagy mértékben megváltoztatta az európai és amerikai termékpiacot és újszerű szabályozási problémákat vet fel.

2009.04.04 17:40:22

210

GYÓGYSZERÉSZET

2. ábra: Az európai gyógynövény alapú termékfogyasztás arányai (2001)

Elsősorban Kína példájára és aktív kezdeményezésére, az Egészségügyi Világszervezet is felismerte, hogy az ún. harmadik világ ellátása csak a helyileg rendelkezésre álló források (tradicionális ellátás, helyi gyógyszer-nyersanyagok és helyi feldolgozóipar) észszerű bátorításával, fejlesztésével oldható meg. A WHO meghirdette a Tradicionális Orvoslás Programot, amelynek keretében 1986-tól megkezdte a fejlődő régiókban működő helyi gyógyászati rendszerekben alkalmazott legfontosabb gyógynövények szakmai értékelését [13]. Az ENSZ fejlesztési programjaival (UNDP, UNIDO) közösen, a már működő minták alapján helyi gyógynövény-feldolgozó üzemeket és kutatóbázisokat hoztak létre Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában. Ezek a kezdeményezések is hozzájárultak ahhoz, hogy az utolsó két-három évtizedben egész sor újabb gyógynövény jelent meg az európai gyógyszerkönyvekben és az alkalmazásban. A nagy nemzetközi kutatási adatbázisok azt is mutatják, hogy a korábban kevéssé hozzáférhető és ezért alábecsült kínai, japán, thaiföldi, indiai gyógynövénykutatás intenzitása és színvonala nagyon gyorsan fejlődik. Mindezek a folyamatok a közeljövőben valószínűleg tovább fognak erősödni, és újabb ázsiai, dél-amerikai és afrikai gyógynövények alkalmazhatóságát fogják igazolni. Ezek a növények, drogjaik és a belőlük gyártott koncentrátumok gyorsuló ütemben fognak megjelenni az európai és észak-amerikai gyógyszertárakban és a gyógyszertáron kívüli forgalmazási csatornákban (szaküzleti, MLM, internetes terjesztés), tovább növelve a szabályozási igényeket. Régóta ismert, hogy a fejlett világ országaiban a gyógyszerellátás alapjai, a minőségi követelmények valamint a fő gyógyszeralkalmazási tendenciák nagyfokú hasonlóságot mutatnak és a nemzeti jellegzetességek ellenére konvergáló jellegűek. Ez azonban történetileg sem volt, és ma sem érvényes a gyógynövényekre és az azokból gyártott készítményekre. A korábbi évszázadok kizárólagossága után, a szintetikus szerek gyors terjedésével, erős különbségek jelentek meg mind az egyes kontinensek (Észak-Amerika, Ausztrália/ÚjZéland, Európa) között, mind Európában. Azokban az európai országokban, ahol a középkorból átörökített kolostori gyógyászatnak erős gyökerei voltak (Német-


2009. április

ország, Svájc, Franciaország), a gyógyszeripar megtartotta érdeklődését és támogatását a gyógynövények iránt. A növényi szerekkel történő gyógyítás (fitoterápia) is fennmaradt a „modern”, „konvencionális” orvoslás mellett. Ennek eredményeként tovább fejlődött és minőségileg teljesen átalakult a gyógynövény-alapú termékpaletta (részletesebben lásd a 2. részben); több száz gyógynövénykivonaton alapuló készítmény emelkedett a regisztrált gyógyszerek színvonalára. A piaci korlátok és a határok eltűnésével ezek a termékek megjelentek a többi európai, köztük a kelet-közép-európai országokban is. Más európai országokban és az Európán kívüli fejlett régiókban a 20. század elejétől jelentős visszaesés állt be. Ezekben az országokban a természetből jószerivel csak a gyárilag előállított tiszta hatóanyagokat (alkaloidok, digitaloidok) vette át regisztrált/törzskönyvezett gyógyszerként a gyártás, a forgalmazás és a terápia. Összességében a múlt század első kétharmadában jelentős térvesztés állt be a gyógynövények és növényi készítmények forgalmában a többi gyógyszerhez képest (1. ábra), de nagyon jelentős országonkénti különbségekkel (2. ábra). A legnagyobb gyógynövényfeldolgozó és -fogyasztó Németországban több száz gyógyszerszintű, gyógynövény-kivonatokat tartalmazó OTC készítmény van gyógyszertári forgalomban. Franciaországban, Svájcban, Ausztriában szintén jelentős ennek a termékcsoportnak a szerepe, míg más országokban elhanyagolható a forgalmi részesedésük. A fentiek alapján érthető, hogy a gyógynövényekre és gyógynövényalapú szerekre vonatkozó nemzeti szabályozások is nagyon különbözőképpen alakultak Európa egyes országaiban, sőt Észak-Amerikában is (pl. az Egyesült Államok és Kanada szabályozása és termékengedélyezési gyakorlata ebben a vonatkozásban nagyon eltérő). A nemzeti termékengedélyezési és forgalmazási rendszerek közötti különbségek az egységesülő Európában és az egyes kontinensek között is a szabad termékáramlásnak és a minőségellenőrzésnek komoly akadályaivá váltak. A „zöld hullám” megjelenése: vissza a természethez, a gyógynövényekhez! A múlt század második felében sok tekintetben fordulat állt be a lakosság érdeklődésében, preferenciáiban. A jelenség fonák módon a technikailag fejlett országokból indult ki és ott vált a legerősebbé. A magasan technizált világban általános életstílussal szemben nőni kezdett a lakosság érdeklődése minden iránt, ami természetes, természet-közeli. Hasonló trendváltásnak a jelei jelentek meg a hetvenes évektől az orvoslás és a gyógyszerelés területén is. Az egyre fejlettebb technikai eszközöket és gyógyszereket alkalmazó evidencia-

2009.04.04 17:40:22

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

alapú orvoslás mellett újra erősödni kezdtek az alternatív orvoslási irányzatok (homeopátia, antropozófia), diagnosztikai és kezelési eljárások (fizioterápia, balneoterápia, manuálterápia, a gyógymasszázs különböző válfajai, az aromaterápia, az akupunktúra, az akupreszszúra) és szerek (gyógy- és aromanövények, egyes állati eredetű termékek, ásványi anyagok); tulajdonképpen „minden, ami természetes és nem szintetikus”. Szinte divatszerűen erősödik az ázsiai tradicionális orvoslási rendszerek európai befolyása és más kontinensekről származó, Európában eddig ismeretlen gyógynövények alkalmazása is. Az amerikai kontinensen és Európaszerte ma a felnőtt lakosság nagyon jelentős hányada (kórképtől függően 30-80%-a) veszi igénybe ezeket az irányzatokat, eljárásokat és az általuk alkalmazott szereket. Az alkalmazott eljárások és szerek rangsorában a fitoterápia/növényi szerek minden piacelemzés és fogyasztási felmérés szerint a rangsorban a leggyakrabban alkalmazottak között vannak [14, 15, 16]. A régi és új irányzatok egy közös program [Komplementer és Kiegészítő Orvoslás – Complementary and Alternative Medicine (CAM)] kereteiben kezdenek megjelenni a világ fejlett részén. Az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai 1998-ban a National Institute of Health keretei között (Bethesda) létrehozták a National Center for Complementary and Alternative Medicine-t, a Harvard Egyetemen és több más intézményben/egyetemen külön intézeteket létesítettek, külön ellátási irányt és szakmai-tudományos programot alkottak, külön financiális támogatással. Ennek fő feladata a már működő, de hatékonyság, megbízhatóság tekintetében még nem, vagy nem kielégítően értékelt CAM irányzatok, módszerek és szerek szakszerű értékelése, a velük kapcsolatos javaslatok előkészítése és a csatlakozó graduális és posztgraduális képzés létrehozása [17, 18]. Az egyik jelentős irányzat ebben a programban is a fitoterápia, mint a klasszikus orvoslást kiegészítő (komplementer) és/vagy helyettesítő (alternatív) lehetőség. Ezzel megvalósulni látszik Rák Kálmánnak az orvostudomány egységessége mellett érvelő felhívása: „Nem lehet kétféle medicina, ortodox és alternatív. Egyféle medicina van, amelyik jól működik... Merre tart hát a medicina? Remélni lehet, hogy egy hatékonyabb, elérhetőbb, gazdaságosabb és egyre inkább egységes orvoslás felé” [19]. Európa több országában hasonló fejlemények zajlottak és hasonló megoldások születtek. Magyarországon viszont – nem kevés vitát követően – az úgynevezett „természetgyógyászat” kereteiben történt meg ezeknek az irányzatoknak a legitimációja [20]. A gyógynövények terápiás alkalmazását (fitoterápia) is ide sorolták be, ami csak részben tekinthető helyes megoldásnak. Azzal, hogy a szabályozás a fitoterápiát is a természetgyógyászati módszerek, sőt azon belül is az orvosi dip-


211

loma nélkül is gyakorolható terápiás eljárások közé sorolja, a növényi eredetű termékek indokolatlan hátrányba kerültek a konzervatív orvoslás alapjául szolgáló szintetikumokkal szemben. A fitoterápia nem kellően dokumentált alternatív módszerré történő lefokozása még a szintetikus gyógyszerekkel azonos szinten bizonyított hatásosságú növényi gyógyszereket is a gyógyászati eszköztár (sok orvos által teljesen figyelmen kívül hagyott) perifériájára tolta. A fitoterapeuták jelentős része nem rendelkezik egészségügyi diplomával, egy részük szakszerűtlen ténykedése pedig aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a szakemberek körében növekszik a gyanakvás mindennel szemben, ami növényi eredetű. Gyógynövény, gyógyszer, vagy élelmiszer? A növekvő lakossági érdeklődés hatására, az igények kielégítésére, több nagy iparág is reagált: az új lehetőségeket kereső nagy és közepes gyógyszergyárak egy része, az újonnan alakuló gyógynövény-feldolgozók és az élelmiszeripar is. Az előbbiek a már meglévő knowhow, technológia birtokában jelentek meg egyre több gyógyszerszerű, feldolgozott és kiszerelt készítménynyel. Az újonnan belépő kis- és mikroméretű cégek pedig időnként eredeti gyógynövény-kombinációkat állítottak elő, vagy a már piacon lévő és bevált szerek másolatait hozták forgalomba. A regisztrált gyógyszerekre kötelező minőségi akkreditációs feltételeknek – good agricultural practice (GAP), good manufacturing practice (GMP) és good laboratory practice (GLP) – a gyengébb cégek csak részben, vagy egyáltalán nem tudnak megfelelni, ezért vagy alacsonyabb feldolgozottsági fokú vagy minőségű termékeket gyártanak, vagy együttműködésre szorulnak. Néhány országban a hatóságok több, eltérő minőségű termékkategóriát vezettek be a forgalmi engedélyezés feltételeinek enyhítésével. Ezzel Európán belül és más kontinensekkel öszszehasonlítva is jelentős szabályozási és termékminőségi eltérések jelentek meg [21, 22] (lásd a 2. részben). Az élelmiszeripar szintén megcélozta a „vissza a természethez” fogyasztói attitűdöt és az erősödő egészségtudatos magatartást egy sor újszerű koncepció kidolgozásával, támogatásával igyekezett kielégíteni. Felismerték, hogy a „fast food” mellé (vagy helyett) kényelmes megoldás a „health food” és „dietary supplement”, legújabban a „pharmaco-nutrition”; a sportolók számára a „functional food”, a „fortified food”. A természetes joghurt és kefir helyett külön vitaminokkal, nyomelemekkel „felerősített” probiotikumok és prebiotikumok jelentek meg a piacon. Mindezeket rendszeresen, tartósan és főleg hosszú időn át, vagy folyamatosan ajánlják szedni. A természetes táplálékot és az egészséges táplálkozást szinte észrevétlenül felváltja a tabletták, kapszulák és egyéb koncentrátumok zseb-

2009.04.04 17:40:23

212

GYÓGYSZERÉSZET

3a

2009. április

3b

3. ábra: A forgalmi engedéllyel rendelkező gyógyhatású termékek és a bejelentett (notifikált) étrend-kiegészítők számának alakulása 1986-2009 között (3a), és a magyar termékpiramis (3b)

ből, dobozból történő szedése. A lakossági egészségtudatosság terjedéséhez egyre újabb piacbővítési koncepciók illeszkednek: „A növényi tápanyagaink hiányosak esszenciális anyagokban, vitaminokban, ásványi sókban és egyéb fontos nutritív összetevőkben. Ezért ezekkel az anyagokkal célszerű az étrend kiegészítéseként, külön adagolásban ellátni a szervezetet” [23]. A növekvő vitamin- és ásványianyag-fogyasztás láttán a gyártók és az étrend-kiegészítés proponensei hamar felismerték, hogy a nagyon korlátozott választékot (alig több mint két tucatnyi vitamin és ásványi anyag) ki lehet bővíteni más szervezetazonos anyagokkal (zsírsavak, karnitin, kondroitin-szulfát, alfa-liponsav, egyes aminosavak, kolin, kreatin, lecitin, melatonin, S-adenozil-metionin), vagy szervezetidegen, de jellegzetes fiziológiai hatású, növényi vagy állati eredetű tisztított anyagokkal (β-karotin, likopin, kitozán, bromelain, különböző olajok és koncentrátumok). Ezek még mind a természetes étrendet előnyösen kiegészítő összetevőknek tekinthetők. Innen már csak egy lépés volt a gyógynövények, mint lehetséges összetevők „felfedezése”. A szokásos étrend kiegészítése és a kifejezetten terápiás célú alkalmazások közötti nyilvánvaló ellentmondás feloldására előbb az amerikai, majd az európai szabályozás bevezette az „egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagok” alkalmazásának lehetőségét [24]. Ezzel a vitaminok és ásványi anyagok által behatárolt szűk korlátokat egyszerre kiterjesztették szinte végtelen számú, eredetű és tulajdonságú összetevőre és végtermékre. A 3. ábrán jól látható a szabályozás liberalizálásának, az étrend-kiegészítő összetételek kiterjesztésének hatása a hazai termékbejelentésekre (notifikáció). Az összetételek kiterjesztésével/liberalizálásával újabb ellentmondás jelent meg az egyre többféle összetevőt tartalmazó és a rendeletileg erősen korlátozott alkalmazási lehetőségek között.


A „botanikai összetevők” (botanicals) jelentős részét a tradicionális, vagy az evidencia-alapú orvoslás eszköztárából veszi kölcsön az étrendkiegészítő-gyártás és -alkalmazás. Ezeket a növényeket az orvostudomány többnyire terápiás céllal és terápiás körülmények (klinikák, kórházak, orvosi rendelők) között, betegeken vizsgálta, bizonyította és alkalmazta. Így alkalmazhatóságuk behatárolása kizárólag az „étrend kiegészítésére”, és nem terápiás vagy preventív célra alapvető ellentmondást takar. A rendelet 6. § (2) bekezdése szerint: „Az étrend-kiegészítő jelölése, megjelenítése és reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni” [25]. Másképpen fogalmazva: egy nagyszámú klinikai vizsgálat által dokumentáltan gyógyszerként alkalmazható gyógynövény (pl. Silybum, Hypericum, Cimicifuga, Allium, Sabal) alkalmazása kizárólag a szokásos étrend kiegészítéseként, nem terápiás és nem preventív célra megkérdőjelezi az ilyen alkalmazás értelmét, indokait, célját és határait. A leleményes étrend-kiegészítő tábor (ipar, kutatás, forgalmazás és a minél szabadabb felhasználásban érdekeltek) ismét megoldást talált az ellentmondásra: a kifejezetten betegségmegelőzésre, betegségre, terápiára utaló ajánlások helyett javasolták „az egészségre vonatkozó állítások” (health claims) bevezetését. (A rendeleti meghatározásokra és azok alkalmazására elemzésünk 2. részében visszatérünk.) Merre tart a gyógynövények alkalmazása, szabályozása? Kétségtelen, hogy a fejlett gyógyszerválasztékot, a mai orvoslás alapelveit és gyakorlatát ismerők számára a gyógynövények újbóli előretörése, feltűnő gyarapodása a gyógyszertárakban váratlan lehet. A korábban sok

2009.04.04 17:40:23

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

gyógyszerész által jelentéktelennek tekintett termékcsoportnak (drogok, teák, cseppek, más galenusi vagy gyári készítmények) a piaci potenciálja ma olyan szintet ért el, amelyet a megnövekedett fogyasztói érdeklődés mellett (és az élesedő konkurenciaharcban) egyetlen gyógyszertár sem hagyhat figyelmen kívül. A mai gazdasági helyzetben, amikor a kormányzati politika fontos eleme a gyógyszerkiadások csökkentése, az öngyógyítás és az erre a célra használt termékek súlya növekedett. Közben azonban orvosok (és gyógyszerészek) generációi nőttek fel úgy, hogy a képzésben a modern fitoterápiás ismeretek legfeljebb kis súllyal szerepeltek. Ezért érthető a ma tapasztalható gyakori tanácstalanság a gyógyszerészek, és fokozottabban az orvosok körében. Egy gyógynövény, több termékminőség, többféle alkalmazásra A fentiekből is kiderül, hogy amíg egy gyógyszermolekula az esetek nagy többségében a szabályozás szempontjából vagy receptköteles, vagy OTC gyógyszerek hatóanyaga, addig egy gyógynövény/drog ma a világ fejlett országaiban több eltérő minőségben (gyógyszerkönyvi minőség, szabványminőség, ipari nyersanyag) lehet forgalomban. Még fontosabb, hogy ugyanaz a drog mint „hatóanyag” jelen lehet és van a mai piacon egész sor, eltérő minőségű és eltérő engedélyezési rezsim hatálya alá tartozó termékben. Magyar viszonylatban a fontosabb kategóriák: regisztrált gyógyszer, gyógytermék, étrend-kiegészítő, egyéb élelmiszer, orvostechnikai eszköz. Az utolsó tíz-tizenöt évben a gyógyszertárakban, gyógynövény-szaküzletekben új és újszerű termékcsoportok jelentek meg, amelyekben sokszor ugyanaz a gyógynövény jelenti azt az összetevőt, amelytől a termékajánlásban meghirdetett „jótékony hatások” várhatók. Tovább szélesíti a forgalmazási palettát a közvetlen elosztó rendszerek (multi level marketing, ügynöki terjesztés) és a terjedő internetes forgalmazás. A 2. részben látni fogjuk, hogy ezek a termékek nem mindegyik országban képviselnek azonos minőséget, nem teljesen azonosak a piacra kerülés és az alkalmazhatóság feltételei sem. (Az acetil-szalicilsav minden fejlett országban hasonló/azonos termékekben van jelen, hasonló/azonos terápiás célokra. Ezzel szemben az ázsiai gázló, vagy az Uncaria fajok drogjai, termékei nemcsak az egyes országok viszonylatában kerülhetnek felhasználásra eltérő céllal, hanem adott országon belül is többféle indikációjuk létezik attól függően, hogy mely kategóriájú termékben találhatók meg.) Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a gyógynövényalkalmazásnak, s ebből adódóan a jogi szabályozásnak is, két fő irányát kell megkülönböztetnünk: a gyógyszerjellegűt és az élelmiszerjellegűt (ezen kívül termé-


213

Gyógynövények

Gyógyszerjellegű készítmények

Köztes termékek

Élelmiszerek

4. ábra: Gyógynövényeket tartalmazó fontosabb termékcsoportok

szetesen a kozmetikumok, az illat- és aromaanyagok szabályozásának is van hatálya a gyógynövényekre). Az Európai Unió országaiban mindkét terület jogi harmonizációja több mint egy évtizedes múltra tekint viszsza, de még mindig nem valósult meg teljesen. Sokkal komolyabb probléma azonban az, hogy az Unió bonyolult jogharmonizációs bizottsági rendszerében a két területet egymással hosszú ideig nem hangolták össze, azok éveken át feltűnően divergáló irányokba haladtak. A gyógyszerjellegű termékek harmonizációja Európában meghonosodott, bizonyítékokon alapuló irányelvek mentén folyik, részletekben kidolgozott termékengedélyezéssel, a forgalmazás és a felhasználás szabályozásával. Ezzel szemben az étrend-kiegészítők új szabályozásához Európa jelentős mértékben az Egyesült Államok liberalizált modelljét vette át. Később, amikor ennek hátrányai egyre nyilvánvalóbbá váltak, történtek erőtlen próbálkozások az összehangolásra, időnként komikus eredménnyel. Ennek jó példája, hogy német tiltakozás után a fokhagymát és a Valerianát egyformán étrend-kiegészítő összetevőnek minősítették annak ellenére, hogy az egyik fontos alapelv a szerek besorolásánál az, hogy amennyiben egy anyagot gyógyszerekben is alkalmaznak, úgy azt annak kell tekinteni és nem más minőségnek. Elemzésünk 2. részében ezekkel a kérdésekkel is részletesebben kívánunk foglalkozni. Tea helyett kiszerelt készítmény: haladás, vagy visszalépés? Az, hogy az egyszerű drogokat, teákat, galenusi készítményeket felváltották a kisebb-nagyobb üzemekben produkált, gyógyszerszerű kiszerelésben megjelenő szerek, tulajdonképpen jelentős minőségi előrelépést kellene jelentsen. De csak akkor, ha szabályozott, rendezett, a gyógyszerekéhez hasonlítható feltételek mellett történik! Ezzel szemben ma az a tény, hogy e készítmények növényi alapanyagát a világ számunkra és az euró-

2009.04.04 17:40:23

214

GYÓGYSZERÉSZET

pai forgalmazók számára ismeretlen vidékein, ismeretlen feltételek mellett gyűjtik, termesztik és dolgozzák fel. Az alapanyagtól a végtermékig és a fogyasztóig terjedő termékpályán sincs valós védelmet garantáló jogi feltételrendszer és nemzeti szintű infrastruktúra. A minőségre törekvés, és ezáltal a (beteg, vagy egészséges) fogyasztó védelme mindegyik európai szabályozásban nyíltan vagy rejtetten deklarált cél, de a valóságban nem létezik vagy még csak távolinak tűnik. Mára a piaci dinamika úgy felerősödött, hogy valós, tartalmi fogyasztóvédelemről ezen a területen aligha beszélhetünk. Az ismétlődő gyártói szabálytalanságok láttán (GVH és ÁNTSZ szankciók szaporodása, fogyasztói egészségkárosodások) [1, 2] ez a ma és a közeljövő legfontosabb jogalkotói és -alkalmazói feladata. Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét. És ők kit kérdezzenek meg? A gyógyszerektől az élelmiszerekig terjedő termékspektrum egyik legfeltűnőbb sajátossága a termék eredetére, összetételére, alkalmazhatóságára és az esetleges kockázatokra vonatkozó kötelező forgalmazói tájékoztatás aránytalansága, rendkívül hiányos volta. Az érvényes szabályozás szerint ma indokolatlanul nagyok a különbségek a gyógyszer, a gyógytermék, az étrendkiegészítő és a többi rokon termékcsoport között a kötelező minőségi garanciák és a termékre vonatkozó információ színvonala, részletessége között. Míg előbbi két termékcsoportra nézve a törvényi szabályozás a fogyasztók és az egészségügyi szakemberek megfelelő színvonalú tájékoztatását előírja, addig utóbbiakkal kapcsolatban nem kötelezik sem a gyártót, sem a forgalmazót a gyógyszerész és az orvos által is használható, szakmailag megalapozott (többé-kevésbé objektív) tájékoztatásra, sem a termékhez csatoltan, sem attól függetlenül. Ez a jogalkotók részéről (kimondatlanul) szintén a törvényes garanciákról való lemondásra utal. Az a fonák helyzet állt elő, hogy a jogalkotó a „...kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét...” szlogen alkalmazásával úgy hárítja át a fogyasztó iránti felelősséget, a tájékoztatás kötelezettségét e két hivatás képviselőire, hogy nem gondoskodik az ahhoz szükséges garantáltan szakszerű információról. Véleményünk szerint a különböző termékcsoportokhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség előírása és gyógyszerekéhez közelítése lenne a fogyasztóvédelem második hathatós eszköze. Ez egyben megnyugtató segítséget jelentene az orvos és a gyógyszerész részére, továbbá ezt indokolná az étrendkiegészítők alkalmazási lehetőségeinek a fokozatos kiterjesztése a gyógyszeralkalmazás területeire is [26].

2009. április

IRODALOM 1. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztály: Az országos tisztifőorvos közleménye a Free Choice Kft. Által forgalmazott étrend-kiegészítők forgalmazásának megtiltásáról. Budapest, 2008. június 11. – 2. Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács: Határozat Vj-74/2005; Vj86/2006; Vj-87/2007; Vj/156/2007; Vj-209/2007; Gazdasági Versenyhivatal Kommunikációs Csoport közleménye. Nem gyógyít a Flavin és az Olimpiq StemCell. – 3. Lord, G.M. et al.: Lancet 354, 481-483 (1999). – 4. Nowack, R.: Z. Phytother. 25, 67-74 (2004) – 5. Schoepfer, A. M. et al.: J. Hepatol. 47, 521-526 (2007). – 6. Vitafree: Pharmaco-Nutrition. Budapest, 2009. www.vitafree.hu – 7. Ládi Sz.: Gyógyszertár 7(6), 9-10 (2008); 7(7), 18-19 (2008). – 8. Szendrei, K., Minker, E.: Gyógyszerészet 30, 407-409 (1986). –9. Anonim: HerbalGram 77, 20-21 (2008). – 10. World Health Organization: Gudelines for the Assessment of Herbal Medicines. WHO Expert Committee on Specifications for Pharmaceutical Preparations. Technical Report Series, No863. Geneva, 1996. – 11. World Health Organization Regional Office for the Western Pacific: Research Guidelines for Evaluating the Safety and Efficacy of Herbal Medicines. Manila, 1993.; World Health Organization: Quality Control Methods for Medicinal Plant Materials. Geneva, 1998.; World Health Organization: General Guidelines for Methodologies on Research and Evaluation Traditional Medicine. WHO/EDM/TRM/2000.l. Geneva, 2000.E; World Health Organization: WHO Guidelines on Good Agricultural Practices (GACP) for Medicinal Plants. Geneva, 2003. – 12. Brinckmann, J.: Consumer Backlash Against Chinese Ingredients and Products Continues. MNS Medicinal Plant and Extracts Report, 24 Sept, 2007. – 13. World Health Organization: WHO Monographs on Selected Medicinal Plants. Vol. I-IV. Geneva, 1999-2006. – 14. Yeh, G. Y. et al.: Am. J. Pub. Health 92, 1648-1652 (2002). – 15. Egede, L. E. et al.: Diabetes Care 25, 324-329 (2002) – 16. Meyer, Y.-P., Gillatt, D. A.: BJU Intern. 90, 41-44 (2002). – 17. Yeh, G. Y. et al.: Diabetes Care 26, 1277-1294 (2003). – 18. Seeff, L. B. et al: Hepatology 34, 595-603 (2001). – 19. Rák K.: Természet Világa 134(4), 174176 (2003). – 20. 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a ter mészetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről; Az egészségügyi miniszter 19152-10/2005-0004JKF számú előterjesztése a Kormány részére a nem-konvencionális eljárásokról. Tervezet, 2009. – 21. Kőszeginé Szalai H. et al: Fitoterápia 4(3), 66-71 (1999) – 22. Tari J.: Kedvező hatású gyógynövény-készítmények besorolása és engedélyezésének követelményei. Diplomamunka. Szeged, 2005. – 23. Ládi Sz.: Komplementer Medicina 2008(3), 66-68. – 24. 37/2004. (IV.26.) EszCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről. 2. § a) pont. – 25. 37/2004. (IV.26.) EszCsM rendelet az étrendkiegészítőkről. 6. § (2) pont. S z e n d r e i K., C s u p o r D. a n d S i m o n L.: Quo vadis medicinal plants´ use and regulation ? / Quo vadis the use and regulation of medicinal plants. Medicinal plants – recent trends in their use and regulation.

Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet, Szeged, Eötvös u. 6. - 6720


2009.04.04 17:40:23

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

215

AKTUÁLIS OLDALAK Gyógyszerészet 53. 215-219. 2009.

Tudták, mit kell tenniük Emlékbeszéd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Elnöksége a hagyományoknak megfelelően minden év március 15-én ünnepi megemlékezést szervez az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban résztvett gyógyszerészek emléktáblájánál a Budai Várban az Arany Sas Patikamúzeum udvarán. Az ünnepségen a gyógyszerészi szervezetek vezetői koszorúval tisztelegnek a hősök emléke előtt és köszöntő beszédben emlékezünk tevékenységükre. Mivel idén március 15. vasárnapra esett, a megemlékezésre március 13-án került sor. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság emlékező koszorúját Márkus Sarolta főtitkár és Bogdán András gyógyszerészhallgató, a Magyar Gyógyszerészi Kamara koszorúját Bartus György alelnök helyezte el az emléktáblánál. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége részéről Potocsny Mária budapesti elnök, a Magyar Gyógyszerész Egyesület képviseletében Bölcs Judit elnök, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Egyesülete nevében Hávelné Szatmári Katalin elnök koszorúzott. Az ünnepségen hivatásunk és szakmai közéletünk több prominens személyisége megjelent, így többek között Bódis Lászlóné országos tiszti főgyógyszerész, prof. Vincze Zoltán az MGYT tiszteletbeli elnöke, prof. Bayer István az OGYI volt főigazgatója, Magyar László a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár főigazgató-helyettese, Bozsik Erzsébet a Gyógyszeripari Szervezet elnöke, Ferentzi Mónika a Gyógyszerésztörténeti Szakosztály elnöke, prof. Máthé Imre a Gyógynövény Szakosztály volt elnöke, Dévay Attila a Gyógyszertechnológiai Szakosztály volt elnöke, Hetényi László az MGYK Budapesti Szervezetének elnöke, Lászlóné Böjtös Zsuzsanna a Gyógyszertári Asszisztensek Szakmai Egyesületének titkára, az MGYT Elnökségének és Szenátusának számos tagja, a Titkárság munkatársai és a Gyógyszerészet felelős szerkesztője. Az ünnepi köszöntőt prof. Botz Lajos a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tudományos alelnöke tartotta. A köszöntőt az alábbiakban közöljük. Tisztelt Ünneplő és Emlékező Kollégák! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, hogy ebben az évben is eljöttek az 1848-49es forradalom és szabadságharc centenáriumán állított emléktáblához, hogy ezzel is tisztelegjenek a magyar történelem e nagy eseménye során hazafias tetteket vállalt és teljesített gyógyszerész kollégák nevét őrző emléktábla előtt. Gyógyszerészek, tisztelgők, különböző szakmai szervezetek képviselői ezen neves évfordulón itt az emléktáblánál adóznak emlékük előtt, felidézik a kort és benne gyógyszerész eleink sorsát és tetteit; azt, hogy történelmünk e csillagóráján tudták, mit kell tenniük. Ez az ünnepi alkalom arra is lehetőséget nyújt, hogy saját korunkat, mi magunkat is az emlékek tükrében kicsit megvizsgáljuk. Köszönöm – a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Elnöksége nevében is –, hogy eljöttek erre az 1998-ban ismételten elindított tisztelgő megemlékezésre. Tisztelt Kollégák! Ezt az emléktáblát, ami előtt most állunk, 1948-ban avatták fel. A Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete, valamint a Gyógyszertári Dolgozók Szakosztályának hivatalos lapja „A Gyógyszerész” 1948-ban, a harmadik évfolyamának 4. számában tudó-


2009.04.04 17:40:23

216

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

szabadon választott első miniszterelnökünk) és dr. Zalai Károly egyetemi docens megmentették, és 1974. október 18án ezen a helyen; a budavári Arany Sas Patikamúzeum pici udvarában, a Magyar Gyógyszerészeti Társasággal közösen újból elhelyezték. Nagyon valószínű, hogy csak az emléktábla menhelyének szánták ezt a helyet. Gyógyszerészetünk adóssága, hogy még ma is ebben a zárt kis kapualjban rejtezik ez az emléktábla! Adózzunk most tisztelettel és nagyrabecsüléssel a megmentők előtt, a névtelenek előtt is, akiknek köszönhetjük, hogy gyógyszerészetünk ezen emléktáblája előtt Prof. Botz Lajos az MGYT tudományos alelnöke ünnepi köszöntőjét tartja még ma is itt állhatunk! A gyógyszerészeti szervezesított az emléktábla felavatásáról „Centenáriumi ün- tek kiemelkedő közös éves eseménye, hogy együtt henepség a Budapesti Gyógyszerész Testületben” címmel. lyezik el koszorúikat az 1948-49-es forradalom és szaA tudósításból tudjuk, hogy az avatásra a Budapesti badságharcban részt vett kollégáink nevét megörökítő Gyógyszerész Egyesület székházában került sor, az emléktáblán. A megemlékezések sora évről évre értékes Aggteleki utca 8. szám alatt1. Az avatás korabeli szóno- ismeretekkel gazdagítja ennek a sorsfordító jelentőségű ka – a tudósításban már kartársként említve – „nagy időszaknak a tudásanyagát. Az utóbbi évek ünnepi előhatást keltő beszédében vázolta az 1948-as eseménye- adói prof. dr. Vincze Zoltán, dr. Grabarits István, prof. ket, párhuzamot vont a jelen időszakkal és kifejtette, dr. Erős István, dr. Bacsa György, dr. Sági Erzsébet, hogy mi Petőfi, Kossuth, Táncsics szellemében vívjuk és prof. dr. Szász György, prof. dr. Bayer István, prof. dr. fogjuk befejezni a magyar nép igazi felszabadítását”. Kata Mihály, dr. Ferentzi Mónika személyes közelségbe Ez a lapszám – a korabeli politikai viszonyokra jellem- igyekeztek hozni ezt az ünnepet. Többen is számos érzően – egyúttal már közölte a „Hogyan tanítják a ma- dekes új adattal gazdagították ismereteinket a ’48-as gyar szabadságharc történetét a szovjet iskolában?” elődeinkről, kiegészítve ezzel a nagy összegzők, dr. című írást is, megállapítva ebben, hogy „Az 1848-as Halmai János és Bona Gábor által rendkívüli alaposforradalom óriási hatást tett Oroszország haladó szel- sággal összegyűjtött ismereteket. Ezeket az értékeket lemű embereire.” felmutató szakmatörténeti munka éppen ezen ismeretek Az 1848-as forradalmi eszméket kisajátító, azokat bővítésével és felmutatásával válik „mindennapi, mai is gátlástalanul saját érdekei szolgálatába állító hatalom hasznosuló értékké”, védve ezzel a megemlékezést a azonban ekkor már nem tűrte tovább az önálló szellemi- kiüresedéstől, a rutinszerű formalitástól! „Gyógyszeréségű gyógyszerészi akaratot sem, a hivatást gyakorló szet” lapunk őrzi ezen megemlékezők értékes gondolagyógyszerészek önszerveződését. A következő évektől tait! már sem székháza, sem emléktáblája nem volt gyógyszerészetünknek. Évekig különböző pincékben, rejtek- Kedves Ünneplők! helyeken hánykolódott, vagy talán sokkal hitelesebb Az emléktáblán 17 nevet örökítettek meg. Ma már tudennél azt mondani, hogy számunkra ismeretlenek rej- juk, hogy a ’48-as forradalom és szabadságharcban tették és őrizték ezt az emléktáblát, egészen addig, míg- sokkal több gyógyszerész, vagy később azzá vált nemnem dr. Antall József a Semmelweis Orvostörténeti Mú- zetőr honvéd, tiszt vett részt! Áldozzunk most emlézeum akkori főigazgatója (a rendszerváltozást követően küknek, hazafiúi nagyságuknak, önzetlen tetteiknek, néhány szóval. Az emléktáblán szereplők közül most azokat emelném ki, akik a kor meghatározó nagy személyiségeivel közvetlenül találkoztak, illetve akik életére ezek a találkozások valamilyen módon közvetlenül 1 Ma Kiss József utca a VIII. kerületben – a szerk.


2009.04.04 17:40:24

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

Az MGYT koszorúját Márkus Sarolta főtitkár és Bogdán András gyógyszerészhallgató helyezi el

is hatottak, továbbá azt is, akinek leszármazottja ma is gyakorolja hivatásunkat. Fényhalmy Antal saját költségén állíttatott fel tábori gyógyszertárat Bem hadseregében, majd annak megsemmisülését követően, a harcokban szerzett érdemeiért századossá léptették elő. Bem József és Petőfi Sándor közvetlen ismeretségével dicsekedhetett. Kovács Albert mint az egyetem forradalmi bizottságának tagja, majd Klapka seregének tüzérfőhadnagya, később a dunántúli seregek őrnagyi rangú törzsgyógyszerésze szolgált. A márciusi ifjak egyikeként elsők között hallhatta Petőfit, amikor az egyetemen először éppen az orvosoknak elszavalta a „Talpra magyar”-t. Később 1894-ig vezetett gyógyszertárat Szegeden. Pielich (Pillich) Ferenc a gimnáziumból állt be nemzetőrnek, ott volt már a pákozdi csatában is, majd végigharcolta az erdélyi hadjáratot. 33 ütközetben vett részt, végül a közvetlen veszély enyhültével lett gyógyszerészgyakornok Gerzsó János (akinek neve az emléktáblán szintén szerepel) sümegi gyógyszertárában. Pielich Ferenc sümegi gyógyszerészgyakornok korában gyakran készített és vitt el személyesen orvosságot a közeli Kehidán betegeskedő Deák Ferencnek (ma akár azt mondhatnánk: a gyógyszerészi gondozás egyik első képviselőjeként…). Deák biztatására ment el Bécsbe, hogy kitanulja a gyógyszerészetet, s az Ő ajánlólevelével többször is felkereste Széchenyi Istvánt Döblingben. A deszki Várady Lajos 17 évesen szintén gimnazistából lett önkéntes nemzetőr. 17 ütközetben vett részt, kétszer is megsebesült, hadnagyi rangban fejezte be a


217

szabadságharcot, majd ezt követően gyógyszerészetet tanult Bécsben. Később gyógyszerész volt Temesváron, Újaradon és végül Szentesen. Hosszú életet adott számára a gondviselő, ugyanis megérte a XX. századot is. Leszármazottai között több neves gyógyszerészt is találunk, így a Szegedi Egyetem és gyógyszerészetünk nagy professzorának, Kedvessy Györgynek a feleségét is (Szojka Évát), akinek leánya Kedvessy Andrea fiával Bogdán András gyógyszerészhallgatóval most itt ünnepel körünkben. Az érsekújvári Zeller István már mint gyógyszerész csatlakozott a március 15-i eseményekhez. Részt vett a sajtóvétség és izgatás vádjával bebörtönzött Táncsics Mihály kiszabadításában. Ő is hallhatta Petőfi szavalatát az egyetemen. Több csatában is részt vett, egészen századosi rangig jutott, míg egy sebesülése miatt egyik lába béna maradt, de gyógyszerészi hivatását Hatvanban egészen 1888-ig így is folytatta. Az 1800-ban született Zólyomi Wagner Dániel, első gyógyszerészdoktorunk már az első felelős magyar minisztérium egészségügyi osztályának titkáraként a gyógyszerügyek kormányelőadója volt. A szabadságharc alatt együtt dolgozott Nagyváradon a lőporgyártásnál Irinyi Jánossal. A felsoroltaknál jóval többen vettek részt a szabadságharcban. A nemzetőrként, honvédként harcolók nevét nem őrizték meg a kordokumentumok számunkra. Az emléktábla a honvédtisztek tekintetében is hiányos, hiszen ennél jóval többen vettek részt a harcokban.

Kedvessy Andrea és Bogdán András az emléktábla előtt

2009.04.04 17:40:24

218

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

ló csapatokat mozgásuk közben önzetlenül látják el a helyi patikák. Ne feledjük Babits Mihály szavait: „Nem a körülmények teszik az embert. Ezek csak megmutatják.”! Máig ható tanulság, hogy már az 1848 áprilisában leírt hat pontos reformtörekvések között is olyanokat találhatunk, amiben kérik, javasolják a magyar gyógyszerkönyv megjelentetését, célszerű árelvek kialakítását, hiteles és aktuális taxa alkalmazását, hogy az újonnan felállítandó gyógyszertárak csak bizonyos elvek alapján létesülhessenek; továbbá szüntessék meg a hivatalos gyógyszertáraktól eltérő – azaz, mai szóval azokra csak Az ünneplők egy csoportja. Álló sor balról: Bölcs Judit, Magyar László, Dévay „hasonlító” – üzleteket; újítsák Attila, Kiss Krisztina, Márkus Sarolta, Konrádné Abay-Nemes Éva, Erdei Ottilia meg a képzést. Ezek vezettek el és Bódis Lászlóné. A kép előterében ül Láng Miklós. ahhoz a rendelethez is, melyben Baradlai-Bársony könyvének II. kötetéből még sokkal rögzítették, hogy „a kormány ennek folytán a gyógytöbb név is ismert. Bona Gábor „Kossuth Lajos kapitá- szerárulást szabad versenyezés tárgyává nem teheti”, nyai” c. könyvében számos további – az emléktáblán a gyógyszertárakat „pedig nyilvános egészségügyi inmég nem megörökített – kollégánk neve is olvasható. tézeteknek [kell tekinteni], melyek szigorú ellenőrzés Halmai János 1961-ben írt az 1948-49. évi szabadság- alatt állnak”. Amikor ’48 mai hasznát, tanulságát próbáljuk keresharcban részt vett gyógyszerészekről egy kiváló tanulmányt, melyben 34 tisztként szolgált gyógyszerészt ni, vegyük észre azt is, hogy eleink életét még áthatotta mutatott be. Erős István professzor 2002-ben tartott az emberi faj felemelkedésének egyik alapvető fontosünnepi beszédében szintén több, a táblán nem szereplő ságú eleme, azaz ők a mindennapjaikban gyakorolták kollégáról emlékezett meg. Adózzunk most nagy tisz- a kölcsönös önzetlenséget, segítették a másikat, aki kételettel előttük is, továbbá a névtelenségben maradt hő- sőbb igyekezett azt viszonozni. Ők még ebbe „fektettek sök emléke előtt is! A ’48-as forradalom és szabadság- be”! Jó befektetés volt, mert máig igen jó a hozama! Mi harcban részt vett, ismertté vált kollégák névsorának itt mindannyian ezt felismerve (vagy nem) élvezzük kiegészítését javasolta Vincze Zoltán professzor a 2004. ennek hasznát. Mára a túlhajszolt, túlzóan pénzközévi ünnepségen, melyben a jelenlévő szakmai, érdek- pontú, még az emberi értékeket is szinte csak ebben védelmi szervezeteink vezetői – az erről megjelent tu- mérő „eszmék” jószerivel száműzték ezt a gondolkodósítás szerint – egyetértettek. Gyógyszerészetünk dást, valami egészen mást erőltetve a helyébe. Bizoidőszerű és igen nemes tette lenne, ha közös összefogás- nyítványát az utóbbi hónapok és napjaink ismert törtésal méltó emléket állítana a ’48-as forradalom és sza- nései éppen most állítják ki. Az emlékezés mellett erre badságharcban részt vett számos további, jelen emlék- is feltétlenül gondoljunk és fejezzük ki ezért hálánkat táblán nem szereplő elődeink emlékének is. dicső ’48-as elődeinknek. Mit lehetne most kiemelni, a ma tanulságául is felÉrdemes azt is felidézni, hogy az 1848-as márciusi mutatni, a korabeli kollégáink gondolataiból, tevékeny- forradalom kezdetekor egy fiatal orvosnemzedék, és ségéből? Nem az emlékező túlzó megállapítása, hogy közöttük kiváló gyógyszerészként Wágner Dániel az nagyon sokat! Önzetlenséget, hazafiasságot, nemzet- Eötvös József vezette vallás- és közoktatási minisztériben gondolkodást; az „énnel” és „enyémmel” szemben um gyógyszerészeti ügyek tanácsosának reformproga „mi”, „miénk”, „hazánk, magyarságunk” prioritását ramja biztosította, hogy 1848 tavasza nem csak a köznemcsak gondolataikban, hanem elsősorban tetteikben! jog változását jelentette. A XIX. tc. kimondta az egyeEzt látjuk, amikor a besorozási mentesség ellenére so- temek önkormányzatát, a tanszabadságot, a cenzúra kan csatlakoznak a harcolókhoz; mikor saját patikáju- eltörlését és szabad utat engedett az orvos- és gyógykat önként átadják a csapatoknak, vagy amikor a harco- szerészképzés reformjához is, mely munka irányítója


2009.04.04 17:40:25

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

Balassa János egyetemi tanár volt. Sorban születtek meg a kiváló és meglepően kimunkált javaslatok. Bámulatos, hogy a viharos időkben még erre is volt idő, igaz ehhez kellett egy kiváló alapokat építő, dolgos reformkor. A viták mellett egység volt abban, hogy nemzeti és demokratikus alapokon kell újjászervezni a közegészségügyet, az orvosigazgatási és szakmai képviseleti ügyeket. A szabadságharc nemzetközi összefogással kivitelezett letiprását követően már legfeljebb csak igen rövid időre lehetett ezeket „visszacsinálni”; ’48 nem múlhatott és nem is múlt el nyomtalanul. A szellem, a tett kiszabadult, alkotó és tetterős, a bukás ellenére önbizalomtól fűtött embereket hozott felszínre. Márpedig éppen az ilyeneket nehéz bármely hatalomnak kisajátítani, tetteikben visszafogni! Így aligha csodálkozhatunk azon, hogy már 1851-53-ban kialakították a polgári egészségügyi közigazgatást, szabályozták az orvosi gyakorlat területeit, felléptek a kuruzslás ellen, bevezették az orvosi díjszabást, a gyógyszerészeti ügyrendet, elindították a közkórház programot. Mindezek élén pedig Tormay Károly főorvos állt, aki a szabadságharc egészségügyi igazgatásának is egyik kiemelkedő ké-

219

pességű szervezője volt. Ő indított el 1856-ban egy országos kórházépítési programot is. A hasonló példákat még hosszan lehetne sorolni. Márai Sándor utolsó írásában 1989-ben így fogalmazott: „a történelmet nemcsak olvasni és hallani, hanem szagolni és tapintani kell, ha valami biztosat szeretnénk tudni”. Azaz a történelem, a dicső kor hősei gondolkodásának, értékrendjének és életszemléletének a megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mi életünket is formáló üzeneteket tudjunk fogni a múltból! Elődeink tetteinek és korának felidézése végén kimondhatjuk: sok akkor felmutatott emberi érték a jelen korunkból fájón hiányzik, ezért ma is nagyon sokat tanulhatunk, meríthetünk az 1848-as forradalom és szabadságharc „szellemiségéből”. Ezen gondolatok jegyében elismeréssel, tisztelettel és hálával helyezzük el most a magyar gyógyszerészek koszorúját a szabadságharcban részt vett gyógyszerészek emléktáblájára! B o t z, L.: Memorial speech on anniversary of the Hungarian revolution and war of independence (18481849)

Farmakobotanikai kirándulás a Gyadai-réten, a „Madarak és Fák Napja” alkalmával 2009. május 9. (szombat) A Gyadai-rét Vác fölött a Naszály északi oldalán terül el, amely – személygépkocsival a 2. sz. főközlekedési úton, Szendehely-Katalinpuszta után jobbra letérve, – a Volánbusz menetrend szerinti járatával (Budapest Árpád-híd Volánbusz pályaudvarról a Budapest-Balassagyarmat között közlekedő járattal; indulás 8.35-kor), illetőleg – az MGYT által bérelt autóbusz különjárattal érhető el. A különjárati autóbusz igénybevételét a Társaság Titkárságán [Vikár Katalin; (06-1) 338-0416; fax: (06-1) 235-0998; e-mail: [email protected]] kell jelezni, aminek elfogadása a férőhelyek betöltéséig teljesíthető. Ezen autóbuszra Budapesten a Hősök tere, 56-osok terén (a Műcsarnok mellett) lehet felszállni, május 9-én reggel 8.15 – 8.30 között. Szerezhető továbbképzési pontok száma: 5 („C” típusú, szabadon választható)

Minden résztvevő Kollégát szeretettel várunk! A program 10 órakor kezdődik és kb. 16-17 óra között fejeződik be. László-Bencsik Ábel


2009.04.04 17:40:26

220

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április


BESZÁMOLÓ A GYÓGYSZERÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUMOK ELMÚLT ÉVEKBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1. RÉSZ A gyógyszerészet területén három szakmai kollégium működik: a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti, a KórháziKlinikai Gyógyszerészeti és az Ipari Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium. A 2004-ben megválasztott szakmai kollégiumok mandátuma 2009 márciusban lejárt és mindhárom területen – az orvosi szakmai kollégiumokkal egy időben – új szakmai kollégiumok létrehozására került sor. Ebből az alkalomból a Gyógyszerészetben sorozat keretében számolnak be a gyógyszerészeti szakmai kollégiumok leköszönő elnökei az elmúlt években folytatott tevékenységükről és – reményeink szerint – a sorozat zárásaként az újonnan megválasztott kollégiumok munkatervének bemutatására is sor kerülhet.

A Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium 2004-2009-es választási időszakban kifejtett tevékenysége Az orvosi szakmai kollégiumokról szóló 84/2003. (XII. 28.) sz. ESZCSM rendelettel módosított 52/1999. (XI. 12.) EüM. rendeletet és a gyógyszerészi szakmai kollégiumokról szóló 85/2003. (XII. 28.) sz. ESZCSM rendelettel módosított 62/1999 (XII. 7.) sz. EüM rendeletet az egészségügyi miniszter 2004-ben egy közös, az egészségügy minden területén működő szakmai kollégiumra kiterjedő egységes rendeletben [20/2004. (III. 31.) ESZCSM rendelet a szakmai kollégiumokról] újrafogalmazta. A szakmai kollégium, a jogszabály megfogalmazása szerint, az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. Ennek megfelelően ez a rendelet – a korábbihoz hasonlóan – a gyógyszerészet területén három szakmai kollégium létrehozásáról rendelkezett, ezek egyike a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium. Technikai okokból a szabály szerint 4 éves mandátum az Eü.M. döntése alapján – kétszeri választás-halasztás miatt – pár hónap híján 5 évre módosult. Így e beszámoló a 2009. március 31-ig működő Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium tevékenységét foglalja össze. A Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium a gyakorló gyógyszerészettel és a közforgalmú gyógyszertári ellátással foglalkozó tanácsadó testület. Kollégiumunk az 5 év alatt 5 miniszter [Rácz Jenő, Kóka János (17 napig), Molnár Lajos, Horváth Ágnes és Székely Tamás) tevékenységét volt hivatott támogatni. Ez a gyakori miniszterváltás rányomta a bélyegét a szakmai kollégiumok és a tárca közti kapcsolatra: igazán eredményes, bilaterális együttműködést sem az orvosi, sem a gyógyszerészi kollégiumok nem voltak képesek kialakítani. Tevékenységünket (ennek ellenére) a pártpolitikától független szakmai állásfoglalások, önálló javaslatok és kritikus véleményezések jellemezték. Tevékenységünk tételesen a következőképpen foglalható össze:


1. A 2004. év végi kollégiumi választások nyomán a szakminiszter prof. Rácz Istvánt jelölte ki a kollégium vezetésére. Az ő irányítása alatt működő szakmai kollégium első sorban napi feladatokat látott el. 2. Rácz István professzort súlyosbodó betegsége miatt 2005. október 1-én Rácz Jenő miniszter felmentette és Télessy Istvánt nevezte ki a szakmai kollégium vezetésére. Röviddel ez után a kollégiumi ülések helyszínét Paál Tamás professzor segítő támogatásával a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hőgyes tömbjéből áthelyeztük az OGYI Zrínyi utcai épületébe, ahol a mandátumunk végéig nyugodt körülmények között tartottuk üléseinket. 3. Az új elnök vezetésével működő szakmai kollégium a periódus alatt az alábbi feladatokat látta el: a) Rendszeresen és folyamatosan véleményeztük a minisztériumi rendelettervezeteket. Ezek gyakran 2-3 napos határidővel érkeztek, s ilyenkor csak néhány, a jogi szövegek értelmezésében járatos tagtárssal egyeztetett véleményt lehetett továbbítani a minisztériumba. E tekintetben kiemelhető Benkő Zsolt és Hankó Zoltán kollégiumi tagok áldozatos munkája. b) Az elnök részt vett több jogszabálytervezet minisztériumi multilaterális egyeztetésén. c) A szakmai kollégium a mindenkori miniszter felkérésére állásfoglalásokat készített különböző témakörökben: így a szabadpolcos termékforgalA 2004-2009 között működött Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium Elnök: Télessy István. Titkár: ifj. Regdon Géza. Tagok: Benkő Zsolt, Fodor Szilárdné, Hankó Zoltán, Küttel Sándor, Mikola Bálint, Perjési Pál, Pávics László, Samu Antal, Simon Kis Gábor, Vecsernyés Miklós.

2009.04.04 17:40:26

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

mazásról, a gyógyszerek házhozszállításáról, az e-pharmacy-ról, a gyógyszerész-továbbképzésről, a PharmD bevezetéséről, a 2006. évi XCVIII. tv. (a gyógyszer-gazdaságossági törvény) hatásairól. d) A miniszter felkérése nélkül, élve a jogszabály adta lehetőségekkel, 5 alkalommal tettünk figyelemfelhívó állásfoglalást illetve javaslatot a szakminiszternek a gyógyszerészet területén tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, a kialakulóban lévő anomáliák feloldására és a hibás szabályozásra visszavezethető kedvezőtlen tendenciák korrigálására. e) Az országos tiszti főgyógyszerész felkérésére a szakmai kollégium állásfoglalást dolgozott ki a gyógyszertárban forgalmazható szakkönyvekről. f) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felkérésére véleményeztük a „Gyógyszerész mesterképzés kimeneti követelményei” c. tervezetet (a gyógyszerészoktatás elvárás-rendszerét). g) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESzCsM rendelete alapján részletes ajánlást dolgoztunk ki a gyógyszerész-továbbképzések 5 éves tematikájára. h) A szakmai kollégium állásfoglalást adott ki az egyetemeknek a gyógyszerész-alapképzés modernizálásáról, majd egy másik alkalommal a gyógyszerész-képzőhelyek és továbbképző szervezetek számára a gyógyszerész-továbbképzések pontértékeinek meghatározására és a nem gyógyszerekkel összefüggő továbbképzések értékelésére. i) Katalizátorként elősegítettük a gyógyszerészettel összefüggő egyes problémák (pl. a gyógyszerészi gondozás diabetes projektjének hatósági engedélyezése, az új gyógyszerkönyv nomenklatúrájából származó vényírási problémák) megoldását. j) Egyeztetéseket folytattunk a társ-kollégiumokkal különböző témákban (pl. gyógyszerész-továbbképzések értékelése, gyógyszerész-képzés fejlesztése, közös jogszabály-véleményezés). k) Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsnak már 2006 januárjában javaslatot tettünk a gyógyszerészek számára megszerezhető licencvizsgákra. l) Véleményeztük a diabetes, a hypertonia és a hyperlipidaemia gyógyszerészi gondozási programok protokolljait. m) Több alkalommal részt vettünk szakmai egyeztetésen és egy alkalommal állásfoglalást is megfogalmaztunk a PharmD programmal kapcsolatban. n) Rendszeresen átvizsgáltuk és – kezdetben – írásban véleményeztük a gyógyszerész-továbbképzéseket. Ma már a GYOFTEX bevezetésével elektronikus úton történik a továbbképzések pontértékei-


221

nek ellenőrzése, de a félévenkénti átvizsgálás és véleményezés ma is rendszeres feladata a szakmai kollégiumnak. o) A szakmai kollégium a gyógyszertári gyakorlati gyógyszerész-oktatóhelyek kérvényeit rendszeresen értékelte és véleményezte. p) A szakmai kollégium javaslatot tett a miniszternek a betegek gyógyszerellátását hátráltató hibás finanszírozási gyakorlat korrekciójára és rámutattunk a gyógyszer-gazdaságossági törvény lakossági ellátást érintő negatív hatásaira. q) Felhívtuk a figyelmet a szakmai kollégiumok választása során észlelt aránytalanságokra és javasoltuk a szükséges korrekciókat. r) 2005 novemberében Kapócs Gábor helyettes államtitkár felvetette a gyógyszerellátási standardok elkészítésének szükségességét. 2006 februárjában a terv megszületett, ezt követően két éven keresztül egy munkacsoport rendszeresen dolgozott azon, hogy a „Gyógyszerellátási Standardok” munkacímmel készített anyag a Helyes Gyógyszertári Gyakorlattal (Good Pharmacy Practice, GPP) és a hazai jogszabályokkal konform formában jelenjen meg. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy könnyen értelmezhető megfogalmazásokat alkalmazzunk, racionalizáljuk a szükséges adminisztratív feladatokat és elősegítsük a kellő gyakorlattal nem rendelkező felelős vezetők tájékozódását a szakma határterületein. Ezen kritériumok miatt az orvosi standardoktól formájában is, nyelvezetében is eltérő anyagot dolgoztunk ki. A végső formát a hatóságokkal, szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések nyomán nyerte el a standard-gyűjtemény. Az anyag elkészítésében a szakmai kollégium tagjai közül Samu Antal, Hankó Zoltán, Benkő Zsolt, Simon Kis Gábor, Pávics László és Télessy István végeztek jelentős szerkesztési és fogalmazási munkát. Külön köszönet illeti az MGYK-t, amely – a megyei szervezetek bevonásával – nemcsak véleményezte a tervezetet, hanem minden vitatott ponton megfelelő javaslattal is segítette a standardgyűjtemény elkészítését. A standardokat többszöri egyeztetés és véglegesítés után 2008. december 11-én benyújtottuk Székely Tamás miniszternek, Medgyaszai Melinda szakállamtitkárnak – aki a standardok kidolgozásával a kollégiumot megbízó Kapócs Gábor utódja –, valamint Héjja Máriának a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály vezetőjének. 4. A működés alatt a szakmai kollégium gazdasági helyzete mindvégig stabil volt, minden évben a működési költségkereten belül maradt, annak ellenére, hogy az a kiindulási értékhez képest több évben is csökkent.

2009.04.04 17:40:26

222

GYÓGYSZERÉSZET

Ezúton is megköszönöm a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium titkárának, ifj. Regdon Géza docens úrnak a fáradhatatlan szervezési munkáját, Samu Antal alelnöknek a szakmai támogatást, valamint minden tagtársamnak az üléseken tanúsított aktív részvételt. A kollégiumunkba delegált tagok közül Antal Csaba majd Bódis Lászlóné országos tiszti főgyógyszerészek, továbbá Csekey Éva OGYI főigazgató-helyettes aktív munkáját kell kiemelnem, de mindenkinek, aki véleményével segítette a kollégium munkáját, köszönettel tartozom. A jövőbeni feladatokról A jövőbeni feladatok közül az alábbiakat tartom említésre méltónak:

6. Szorgalmazni kell és javaslatokkal, konzultációval segíteni a szakmai jogalkotást, hogy a betegek ellátásában észlelhető mai anomáliák megszűnjenek. Végezetül meg kell jegyeznem, hogy az új szakmai kollégiumok már ismét egy új jogszabály [52/2008. (XII. 31.) EüM. rendelet a szakmai kollégiumokról] alapján jönnek létre, s tevékenységüket is módosított keretek között folytatják majd. Az új Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium tagjainak és elnökének a jövőbeni sikeres munkához jó egészséget kívánok, és biztos vagyok abban, hogy munkájukat lelkiismeretesen, kitartással valamint szakmai igényességgel fogják végezni. A gyógyszerésztársadalomtól pedig azt kérem, hogy higgyenek a szakma felemelkedésében, s ezen nemes célért tegyenek meg minden tőlük telhetőt, tisztességgel, minden nap.

1. Fontos a mindenkori miniszterrel a párbeszéd kialakítása ill. helyreállítása. 2. A standardokat tovább kell fejleszteni és az egyes részterületeken a protokollokat el kell készíteni majd implementálni a gyakorlati életbe. 3. Részt kell venni a gyógyszerészképzés tartalmi reformjának kidolgozásában. 4. Segíteni kell a szakképzés és a továbbképzések átszervezését, valamint kompetenciákkal való feltöltését. 5. Támogatni kell a licencvizsgás gyógyszerészi tevékenységek bevezetését.

2009. április

Télessy István a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium leköszönő elnöke T é l e s s y, I.: Presidential summary report of the activity of College of Commununity Pharmacy 2004-2009. The College of Community Pharmacy, as advisory board for the Minister of Health, expressed a widespread activity during it’s nearly 5 years’ working periode. Main job was to establish the Working Standards for community pharmacies. This guidelines formulate the structure of officinal work, describe the daily workflow in the pharmacy and sets quality requirements for all healthcare professionals working in the field of pharmacy practice. The Working Standards are conform with GPP and includes professional and business management as well as communication support for owners and employees, too.

A szerző címe: Generáció Patika, Bag, Petőfi tér 14. – 2191

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a „Dr. Rácz István Alapítvány” pályázatot hirdet PhD hallgatók, ill. három éven belül PhD fokozatukat elnyert gyógyszerész szakemberek számára. Dr. Rácz István professzor mindig szívén viselte a fiatal szakemberek képzését, tudományos ismereteik elmélyítését, bővítését. Ezért az emlékére létrehozott magánalapítvány ezeknek az elveknek alapján elsősorban gyógyszerész PhD hallgatók munkájának segítésére pénzjutalmat ajánl fel, melyet pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázat feltétele: PhD fokozat megszerzésére irányuló tevékenység, vagy 3 éven belül elnyert fokozat. A pályázathoz 1 példányban csatolni kell: az eddigi munkásság rövid összefoglalását, további tervek ismertetését (max. 5 oldal), a szakmai önéletrajzot, közlemények, előadások, pályamunkák felsorolását (kérjük mellékelni a legjobbnak ítélt publikációk különlenyomatát), célszerű támogató javaslatot mellékelni. A díj évente egy alkalommal, a Semmelweis-napon ünnepélyes keretek között kerül átadásra. A pályázható díj összege: 100.000 forint, mely adómentesen áll rendelkezésre. A pályázatok beadási határideje: 2009. május 15. A pályázatokat a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetébe (Budapest, Hőgyes E. u. 7. – 1092) Prof. Dr. Marton Sylvia kuratóriumi elnök nevére kell eljuttatni (e-mail: [email protected]). A nyertes pályázót postán értesítjük. Budapest, 2009. március 10.


„Dr. Rácz István Alapítvány” Kuratóriuma

2009.04.04 17:40:26

223_Torteneti-konferencia:168

2009.04.04

08:29

Page 223

INFORMÁCIÓ: MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG TITKÁRSÁGA – 1085 BUDAPEST, GYULAI PÁL U. 16. TEL.: 483-1466

39. NEMZETKÖZI GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI KONGRESSZUS Bécs, 2009. szeptember 16-19. Remedy and Society Az Osztrák Gyógyszerésztörténeti Társaság és a Bécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézete ad otthont a 39. Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Kongresszusnak (39th ICHP), melyet 2009. szeptember 16-19. között Bécsben rendeznek meg. A kongresszus középpontjában a „Gyógyszer és társadalom” témája áll, hangsúlyozva ezek sokrétű gazdasági, politikai, szociális és kulturális hatását a gyógyszerek kifejlesztésére és elosztására/terjesztésére. A tradicionális gyógyszerészi tevékenység – gyógyszerkészítés – alapvetően megváltozott az elmúlt kétszáz év során. A természettudományok gyors fejlődése alapjaiban más és hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetett. Az új gyártási folyamatokkal összefüggésben a gyógyszerek túlnyomó része többé már nem készíthető el a gyógyszertárak laboratóriumaiban, hanem csak a nemzetközi méretű, csúcstechnológiát alkalmazó gyógyszergyárakban. Az újabb gyógyszerek sikertörténete befolyásolja nemcsak a terápiát, hanem a társadalmi létet is. Az életminőség javulása és a növekvő élettartam pozitív eredménnyel jár. Mindazonáltal jelentős negatív hatással van az emberek egészségére a növekvő gyógyszerfogyasztás – főként az öngyógyszerezés területén –, amelyet a médiában megjelenő reklámok erősen fokoznak. A gyógyszerekkel való visszaélés és a narkotikumok használata aligha modern társadalmi jelenség, noha a minden társadalmi szinten fellépő mértéktelen gyógyszerfogyasztás mégis új keletű jelenség. Napjainkban, az eddig csupán a gyógyszertárakra korlátozott gyógyszerforgalmazásnak új elosztási csatornákkal kell számolnia, ilyen pl. az internetes gyógyszerrendelés. Gyógyszereket és számos gyógyhatású készítményt vásárolhat a fogyasztó az interneten keresztül. Ez a vásárlók/felhasználók egészségére nézve kockázatos, növekszik a vásárlók/felhasználók egészségügyi kockázata, mivel a termékek minősége, ártalmatlansága vagy hatékonysága nem bizonyított. Ily módon az internetes gyógyszerforgalmazás ütközik a hagyományos gyógyszerelosztási renddel a legtöbb államban, és ez a tény új kihívást jelent az egészségügy számára. A fokozódó igény a kiegészítő és alternatív készítmények iránt az utóbbi 10 évben a hagyományos gyógymódok nagyobb elfogadottságához vezetett. Ezek a gyógymódok főként távol-keleti eredetűek, de korábbi európai gyógymódok és terápiák is újjáélednek. A gyógyszerek, a gyógyszerekkel való visszaélés története a régmúlt korokban, a törvényes szabályozás változása az idők folyamán és ezen tényezőknek a társadalomra gyakorolt hatása a legérdekesebb területek a gyógyszerésztörténészek számára. A kongresszus szervezői sok érdekes közleményre számítanak a fenti témákban és remélik, hogy a kollégák nagy számban vesznek részt ezen az eseményen. A kongresszus helyszíne A kongresszus helyszíne a Régi Bécsi Általános Kórház történelmi levegőjű területe, amelyet a 20. század végén egy modern egyetemi városkává alakítottak át, megőrizve a történelmi épületeket. A közelben számos múzeum és történelmi gyűjtemény található, amelyek gyógyszerészi és orvosi érdeklődésre számot tartó tárgyakat is bemutatnak. A kongresszus ideje alatt lehetőség nyílik ezek meglátogatására és vezetett túrán is részt vehetünk, amely a város központjában található műemlék gyógyszertárakba visz el. Ezen túlmenően az egyetemi campus területén különféle éttermek és kávéházak is találhatók, amelyek a pihenéshez és kellemes beszélgetésekhez nyújtanak ideális helyszínt. Az egyetemhez közel mindenféle kategóriába tartozó hotel megtalálható és számos étterem, ahol megkóstolhatjuk a bécsi és a nemzetközi konyha kínálatát. Társasági program A megnyitó ünnepség és az esti események helyszíne a Bécsi Egyetem és a Bécsi Városháza díszterme. Mindkét nagyszerű épületet a 19. század második felében emelték, amikor a bécsi Ring-et is kialakították, egy olyan területen, amely korábban katonai gyakorló és felvonuló tér volt. Az Egyetem Nagyterme remek helyszíne lesz a megnyitó ünnepségnek és a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia ünnepi ülésszakának. Ha az időjárás lehetővé teszi, a fogadás a főudvar impozáns árkádjai alatt kerül megrendezésre. Egy másik ilyen társasági fénypont lesz a koktélparti a Városháza reprezentatív Báltermében. Ennek nyitott loggiajáról kitűnő kilátás nyílik a Burgtheater-re és a Császári Palotára. A záróünnepség helyszíne egy tipikusan bécsi „Heurigen” lesz. A „Heurigen” hagyománya a 18. századra nyúlik vissza, amikor II. József császár biztosította a jogot a szőlősgazdáknak saját termelésű boraik értékesítésére. Manapság is még számtalan kis „Heurigen” van, amelyek csak saját borokat árulnak, de Bécs területén számtalan „Heurigen”stílusú étterem található, amely már hideg-meleg ételeket és különböző termelők borait kínálja.

Szeretettel hívjuk és várjuk Önt 2009-ben Bécsben! Prof. dr. Christa Kletter a kongresszus elnöke1

Jelentkezés, fontos tudnivalók A kongresszus honlapja: www.39ichp.org Ezen az oldalon minden szükséges információ megtalálható és néhány további hasznos link is. Az előadás/poszter összefoglalók leadási határideje: 2009. március 31. Hotel-foglalás határideje a kongresszus rendezőjén keresztül: 2009.július 18. Korai regisztráció és részvételi díj határideje: 2009. május 31. Késői regisztráció és részvételi díj határideje: 2009. augusztus 31. A kongresszus hivatalos nyelve az angol, német és francia. Az előadások összefoglalóinak leadása és a regisztráció a honlapon keresztül történik. A magyar résztvevők számára lehetőség lesz soproni szálláshellyel és naponkénti busz-transzferrel a részvételi díjat csökkenteni. Amennyiben ez a lehetőség érdekli, kérjük, hogy jelezze Ferentzi Mónika szakosztályelnöknek a [email protected] címen. Bízunk abban, hogy a fent vázolt gondolatok, a kongresszus programja és Bécs mint helyszín nagy érdeklődést vált ki a magyar gyógyszerészek körében. Előadással és poszter bemutatással pedig hozzájárulhatunk a magyar gyógyszerészet nemzetközi elismeréséhez. Dr. Ferentzi Mónika MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztály elnök 1

Az International Society for the History of Pharmacy NewsLetter 9/2008 nyomán közreadja Ferentzi Mónika.

224-225_MGYT-hird-2:224-225

2009.04.04

08:27

Page 224

Biztonságos gyógyszerek, hatékony gyógyszerellátás

CONGRESSUS PHARMACEUTICUS HUNGARICUS XIV. A „d r. pharm .” cím kötelez!

BUDAPEST, 2009. NOVEMBER 13–15. BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONT A KONGRESSZUS TERVEZETT PROGRAMJA A plenáris és szekció előadásokat a hazai és nemzetközi tudományos élet, a gyógyszeripar és a gyógyszertári gyakorlat neves szakemberei tartják. Az idei Kongresszus kiemelten kíván foglalkozni a gyógyszerbiztonsággal: az előrejelzést és a pontosságot javító kutatásokkal és fejlesztésekkel. Az interaktív gyakorlatorientált konzultációs tréningek a gyakorlati munkában közvetlenül felhasználható ismeretek gyors megszerzésére nyújtanak lehetőséget. A Kongresszuson poszterelőadások bemutatásával is részt lehet venni.

TOVÁBBKÉPZÉSI PONTOK A Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIV-en való regisztrált részvételért a Kongresszus Szervező Bizottsága az érvényben lévő rendelet alapján 25 pontot igazol. A konzultációs tréningeken történő részvétellel további pontok szerezhetők. Napijegyhez a pontok száma időarányos.

A KONGRESSZUS RÉSZVÉTELI DÍJA

A RÉSZVÉTELI DÍJ TARTALMAZZA

2009. június 30-ig történő jelentkezéssel 48.000 Ft/fő 2009. június 30. után 58.000 Ft/fő helyszíni regisztráció 65.000 Ft/fő napijegy (esti programok nélkül) 30.000 Ft/fő kísérőjegy regisztráció mellé a két esti programra 20.000 Ft/fő

• a részvétel díját és a kongresszus kiadványait • a szünetek alatt történő kávé- és üdítőfogyasztást • a hideg ebédet november 12-én és 13-án • hangversenyen való részvételt november 12-én este • gálaesten való részvételt november 13-án este

Jelentkezési határidő: 2009. szeptember 30.

A KONGRESSZUS ELNÖKE Prof. Dr. Klebovich Imre

A KONGRESSZUS FŐTITKÁRA

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG ELNÖKE

dr. Márkus Sarolta

Prof. dr. Botz Lajos

TAGOK: dr. Bozsik Erzsébet a Gyógyszeripari Szervezet elnöke, dr. Higyisán Ilona a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet elnöke, dr. Soós Gyöngyvér a Farmakoterápiás és Gyógyszerészi Gondozási Szakosztály elnöke, prof. dr. Hohmann Judit a Gyógynövény Szakosztály elnöke, Vitányiné dr. Morvai Magdolna a Gyógyszeranalitikai Szakosztály elnöke, dr. Ferentzi Mónika a Gyógyszerésztörténeti Szakosztály elnöke, prof. dr. Falkay György a Gyógyszerkutatási Szakosztály elnöke, dr. Antal István a Gyógyszertechnológiai Szakosztály elnöke, a Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztály elnöke, prof. dr. Tekes Kornélia az Oktatási Szakosztály elnöke

SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Elnök: dr. Erdei Ottilia Tagok: dr. Bozsik Erzsébet, Konrádné Abay-Nemes Éva, Kovácsné dr. Balogh Judit, dr. Kovácsné dr. Bácskay Ildikó, Pannonhalminé dr. Csóka Ildikó, dr. Télessy István, Vikár Katalin PR BIZOTTSÁG dr. Erdei Ottilia, Pannonhalminé dr. Csóka Ildikó

A Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIV. titkársága Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16.; Telefon: 338-0416, • Fax: 483-1465 • E-mail: [email protected] A jelentkezési lapot az első értesítővel a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság valamennyi tagjának megküldtük.

224-225_MGYT-hird-2:224-225

2009.04.04

08:28

Page 225


Klasszikus gyógyszerészeti tudományok újabb eredményei A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság továbbképzési-pontos sorozata – 2009.

Központi téma: Hormonok és biológiai gyógyszerek/gyógyszerként alkalmazott fehérjék 1. Gyógyszerészi kémia: Dr. Perjési Pál C.Sc. intézetvezetô egyetemi docens 1. Nemi hormonok és antagonisták 2. Peptid- és makromolekuláris hormonok 3. Biotechnológiai gyógyszerek – hasonló biológiai készítmények

2. Gyógynövényismeret és fitoterápia: Prof. dr. Kéry Ágnes Ph.D. 1. Lektinek a gyógynövényekben, gyógyászati értékük. Tények és tévhitek a fehér fagyöngyrôl 2. Növényi enzimek a terápiában 3. Aminosavak, ciklikus peptidek, fehérjék, mint potenciális hatóanyagok és /vagy toxinok

3. Gyógyszertechnológia és biofarmácia: Prof. dr. Erôs István D.Sc. egyetemi tanár 1. Peptidek és proteinek gyógyszerformákba vitelének sajátos szempontjai 2. Peptidek és proteinek bejuttatása a különbözô nyálkahártyákon (pl. orr, szem, tüdô) keresztül. A bioadhézió jelensége és modern elmélete 3. Peptidek és proteinek mikro- és nanorészecskékben

4. Gyógyszertan: Dr. Vecsernyés Miklós C.Sc. intézetvezetô egyetemi docens 1. Fehérje, peptid természetû hatóanyagok terápiába történô kerülése – történeti áttekintés 2. A fehérje, peptid hatóanyagok elôállítása napjainkban – biotechnológia a gyógyszeriparban 3. A biotechnológiailag elôállított hatóanyagok terápiás lehetôségei

5. Gyógyszerészi gondozás és gyógyszerügyi menedzsment: Dr. Pintye János c. egyetemi docens 1. Gyógyszerészi ismeretek a fehérje hatóanyag-tartalmú gyógyszerek körében 2. Hasonló biológiai gyógyszerek 3. Bôrgyógyászati hormon tartalmú gyógyszerek

Megjegyzés: Kötelezô szinten tartó („A“ típusú) továbbképzés, a kétnapos regionális képzések továbbképzési pontértéke 15, sikeres tesztvizsgával 30. A továbbképzés részvételi díja MGYT-tagoknak 9000 Ft, MGYT-tagsággal nem rendelkezôknek 12500 Ft + 500 Ft/fô pontjóváírási díj (GYOFTEX) A továbbképzés helyszínei és idôpontjai Nyugat-Magyarországi Egyetem, Bajcsy-Zsilinszky út 4. Hotel Korona Kongresszusi terme, Dózsa György út 3-5. Tudomány és Technika Háza elôadóterme, Rákóczi u. 2. Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, I. em. II. sz. tanterem, Eötvös u. 6. ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége, Rózsahegy u. 4. késôbb kerül kijelölésre BAZ-megyei Kereskedelmi és Iparkamara elôadóterme, Szentpáli u. 1. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ, Szent-Györgyi Albert elôadóterme, Tûzoltó u. 37-47. Jelentkezés esetén kérjük az alábbi, vagy az MGYT honlapján (www.mgyt.hu) található jelentkezési lapot kitölteni és az MGYT Titkárságára elküldeni. Cím: 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16., fax: 483-1465; e-mail: [email protected] Sopron Nyíregyháza Kecskemét Szeged Debrecen Pécs Miskolc Budapest II.

április 18–19. május 9–10. június 6–7. szeptember 12-13. szeptember 26-27. október 17-18. november 21-22. december 5-6.

Helyszín: Helyszín: Helyszín: Helyszín: Helyszín: Helyszín: Helyszín: Helyszín:

-----------------------------------------------------------------------------------------JELENTKEZÉSI LAP „Klasszikus gyógyszerészeti tudományok újabb eredményei 2009.” MGYT tag

Sopron

Nyíregyháza

Kecskemét

Szeged

Debrecen

Pécs

Miskolc

Budapest II.

A jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mûködési nyilvántartási száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elérési cím . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon, fax, e-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A részvételi díjról szóló számlát az alábbi névre és címre kérem:

..................................................

..................................................................................................... A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom. A részvételi díj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


226

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április


A GYOFTEX rendszerről a gyakorló gyógyszerészeknek Háznagy-Radnai Erzsébet A továbbképzésről Az egészségügyi tevékenységet végző orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A továbbképzés, továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama 5 év. Ezen idő alatt a továbbképzésre kötelezettnek meghatározott továbbképzési formákat kell teljesítenie. Az elméleti és gyakorlati feltételek teljesítésének mérése pontozással történik. A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt 250 pontot kell összegyűjtenie. A továbbképzési pontok az 51/2006 (XII. 28.) EüM rendelettel módosított 53/2003. (VIII. 22) ESZCSM rendeletben meghatározott elméleti továbbképzések és szakmai gyakorlati tevékenység keretében szerezhetők meg. A továbbképzési időszak alatt legalább 50 pontot a szakirányú szakképesítésnek megfelelő szakterületenként szervezett vizsgával záruló kötelező szinten tartó tanfolyam teljesítésével és legalább 25 pontot a szakirányú szakképesítésnek megfelelő szakterületenként szervezett kötelezően választható tanfolyam teljesítésével kell megszerezni. A még hiányzó pontok szabadon választható tanfolyamok hallgatásával pótolhatók, amelyek távoktatással is megszerezhetők. A távoktatással szerzett pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be. Abban az esetben, ha valaki több szakvizsgával rendelkezik és a több szakképesítésnek megfelelő szakmát önállóan is gyakorolja, a kötelező szinten tartó tanfolyamokat valamennyi általa önállóan gyakorolt szakmára vonatkozóan teljesítenie kell. A több szakvizsgával rendelkező továbbképzésre kötelezett a kötelező szinten tartó tanfolyamokat egy tanfolyammal is teljesítheti, amennyiben az adott kötelező szinten tartó tanfolyam az önállóan gyakorolt szakmákra vonatkozó szakirányú szakképzettségeinek megfelelő szakterületen lett meghirdetve. Az így teljesített pontok pontértéke csak egyszer számítható be. A munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, ha a munkahelyet az egyetem szakképző helyként elismerte, vagy ha a továbbképzések mindegyikén tudományos fokozattal rendelkező személy üléselnökként, vagy előadóként vesz részt, akkor ismerhető el egy évben maximum 15 ponttal, az egyetem általi értékelés során, ha annak részletes tematikája ismert. Fontos tudni, hogy egy évben 100 pontnál több pontérték nem ismerhető el, valamint egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb a tovább-


képzési időszak utolsó évében szerzett 50 továbbképzési pont vihető át. A továbbképzésben megszerzett pontokat az az egyetem tartja nyilván, amelyikhez bejelentkezett a továbbképzendő. A továbbképzési pont egyetemi jóváírása akkor történik meg, ha az adott tanfolyamot szervező az egyetem felé írásban is megküldte a résztvevők összesített listáját, amely tartalmazza a résztvevő nevét, működési nyilvántartási számát, a részvétellel megszerzett továbbképzési pontok számát. A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell az adott szakterület szerinti munkakörben eltöltenie, amit a munkáltató, egyéni vállalkozó esetén a működési engedély kiállítója igazol (ANTSZ tiszti főgyógyszerésze). Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont. Aki a továbbképzési időszak alatt a szükséges 60 gyakorlati pontot nem szerezte meg, ennek teljesítését egyetemen vagy oktató-gyakorló egészségügyi szolgáltatónál legfeljebb 3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke legfeljebb havonta 20 pont. PhD, vagy akadémiai doktori cím megszerzése esetén az adott továbbképzési időszak teljesítettnek minősül. Mivel a fent említett jogszabályok keretszabályozást tartalmaznak, a továbbképzési tanfolyamokat az egyetemek különböző módon szervezhetik meg. A továbbképzendők pontjainak nyilvántartása elektronikus úton a GYOFTEX (GYOgyszerészek Folyamatos Továbbképzése Elektronikus Index) rendszer segítségével történik. Ez a rendszer a továbbképzés teljes adminisztrációját lefedi, és a gyógyszerészek a GYOFTEX-ről szinte napra készen informálódhatnak továbbképzési pontjaikról. A GYOFTEX-ről Ahhoz, hogy a biztosított informatikai hátteret alkalmazni tudják, meg kell ismerkedni a GYOFTEXszel. A portál a www.gyoftex.hu internetes oldalon található meg. A GYOFTEX kezelői felület működéséhez a Jáva futtató programot telepíteni kell. Ennek telepítését a portálon megadott, jól követhető instrukciók alapján bárki elvégezheti. A telepítés után használható a GYOFTEX kezelői felülete az érdeklődők számára. Az 1. ábrán jól látható, hogy regisztráció nélkül is lehetőség nyílik az akkreditált tanfolyamok megtekintésére. A kiválasztott tanfolyam címére kattintva arról

2009.04.04 17:40:27

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

227

1. ábra

részletes információ jelenik meg, így a tanfolyam órarendje, a szervező, a kapcsolattartó elérhetősége. A tanfolyamszervezők ezen a portálon keresztül jelentik a tanfolyamok résztvevőit, amit papír alapon is elküldenek az egyetemek felé. Ahhoz azonban, hogy a gyógyszerészek meg tudják nézni a pontjaikat, regisztrálni kell a portálra. A GYOFTEX portálra történő sikeres regisztráció után a megadott belépési név mellé mindenki kap egy jelszót is. A számítógép által generált jelszó helyett szerencsés a jelszócsere, amely könnyebb megjegyezhetőséget és segédeszköz nélküli felhasználást is lehetővé

tesz. E kettő segítségével lehet belépni a portálra. A portálra történt belépés után a regisztrált felhasználók bármikor megnézhetik pontjaikat, sőt azt is láthatják, hogy a tanfolyamszervező mikor jelenti az egyetem felé a részvételt, ill. az egyetem mikor írja jóvá a továbbképzési pontokat. A Tanfolyamok menüpontban találhatók az akkreditált tanfolyamok. A tanfolyam alapadataiban láthatóak a tanfolyamok fontos adatai, így például a szervező, a jelentkezés módja, vagy hogy hol tudunk érdeklődni. Itt lehet jelentkezni azokra a tanfolyamokra, amelyeknél a tanfolyamszervező engedélyezte a portálon való jelent-

2. ábra


2009.04.04 17:40:27

228

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

3. ábra

kezést. A szakmai kollégiumok almenüpontban azon szakmai kollégiumok vannak feltüntetve, amelyekhez a tanfolyamokat akkreditáció céljából elküldték. A szakirányok fül alatt, pedig olvasható, hogy az adott tanfolyam melyik szakirányra (1) kötelező vagy (2) kötelezően választható, ill. hogy a tanfolyam szabadon választható. Az órarend fül alatt pedig a továbbképzés pontos tematikája látható (2. ábra). Ha kíváncsiak vagyunk a saját teljesítésünkre, akkor a Teljesítés menüpontra kell kattintani. Itt három választási lehetőségünk van (3. ábra): 1. Megnézhető azon tanfolyamok listája, amelyen résztvevőként volt jelen a továbbképzésre kötelezett; 2. Beírhatók az egyedi továbbképzések; 3. Megtekinthetők a megszerzett pontok. Itt található az egyedi elbírálás alá eső pontszámok

rögzítésének lehetősége is. A gyógyszerész be tudja írni saját magának az egyéni teljesítéseket (publikálás, opponálás, tanulmányút…) és a rögzítés alapjául szolgáló dokumentum másolatát küldi el az őt nyilvántartó egyetemhez. A pontokat tehát a gyógyszerész is beírhatja, de a jóváhagyás az egyetem feladata. A portál összesíti az aktuális pontokat, (amit a Tájékoztató címszó alatt lehet megjeleníteni), megjelölve, hogy mi az, amit még teljesíteni kell. A megjelölt hiányosságra rákattintva a vonatkozó jogszabály is olvasható (4. ábra). A Közlemények/üzenetek menüpont alatt a tanfolyamszervezők üzenetei láthatók. Itt szerezhetünk tudomást egy tanfolyam időpontjának változásáról, vagy éppen a törléséről. Ebben a menüpontban lehet kérdést, kérést intézni a tanfolyamszervező és a nyilvántartó

4. ábra


2009.04.04 17:40:27

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

egyetem felé. A Tevékenységek menüpontra kattintva látható, az akkreditált gyógyszertárak listája. Leggyakrabban felmerülő kérdések A leggyakrabban felmerülő kérdéseket csokorba gyűjtöttük és az alábbiakban adjuk meg a választ is. 1. Hiába választott valaki kötelező szinten tartó, vagy kötelezően választható tanfolyamot, a pontjainak összesítésekor a tájékoztatón a tanfolyam mégis szabadon választottként jelenik meg. Ennek oka, hogy – nem a szakirányára kötelező, vagy kötelezően választható a tanfolyam, illetve – a rendszerben nincs benne ill. nem jól van benne a gyógyszerész szakképzettsége (ebben az esetben a nyilvántartást végző egyetemhez el kell küldeni a szakvizsga-bizonyítvány másolatát). 2. Nem lehet jelentkezni a tanfolyamra. Ennek oka, hogy – a tanfolyam adatlapján nem szerepel a portálon való jelentkezés lehetősége, illetve – lejárt a jelentkezési határidő. 3. Nem jelennek meg a gyakorlati pontok. Ennek oka, hogy a gyakorlati pontok igazolásának másolata nem került elküldésre a nyilvántartó egyetemre, hogy a pontokat bevezethessék. 4. A 2007. év előtti tanfolyamok nem láthatóak a tájékoztatón. Ennek oka, hogy – a nyilvántartó egyetemhez nem küldték be a 2007. előtti pontok igazolásainak másolatait, illetve – a beküldött igazolások 2007. előtti pontok címszó alatt összesítve jelennek meg. 5. A 2007 év előtti pontok miért összesítve jelennek meg? A GYOFTEX rendszer bevezetése Szegeden 2007. január elseje után történt. Az előtte megszerzett pontokat, csak egy címszó alatt lehet bevinni korábbi elektronikus nyilvántartás hiányában. 6. A 2007. és a 2008. évben kötelező szinten tartó vagy kötelezően válaszható tanfolyamok miért nem azok 2007 előtt is? Amiatt, mert – a tanfolyamok 2007. előtti akkreditációjában nem tüntették fel a tanfolyam típusát, így ezek nem számíthatók kötelező tanfolyamoknak, illetve – kötelező szinten tartónak lett akkreditálva, pl. a Szegeden 2006 októberében tartott hétcsillagos


229

gyógyszerész továbbképző tanfolyam, a GYOFTEX rendszerbe történő bevitele folyamatban van. 7. Mi a következménye annak, ha valaki nem tudja összegyűjteni a szakirányának megfelelő 50 kötelező és 25 kötelezően választható pontokat? Abban az esetben, ha a 250 továbbképzési pontját a szakgyógyszerész megszerezte, a működési nyilvántartását meghosszabbítják, de nem kerül bele a szakképzettsége. Ha a következő ciklusban összegyűjti a szakirányának megfelelő előírt továbbképzési pontokat, akkor ismételt megújításnál a működési nyilvántartásban feltüntetik a szakképzettséget is. 8. Ha a működési nyilvántartás már régebben lejárt és a 2009-s évben történik a meghosszabbítás, mely pontszámok írhatók jóvá? A lejárt ciklusban és a ciklus után megszerzett elméleti pontok is jóváírhatók a hatályos jogszabály figyelembe vételével. 9. Miért csak 100 gyakorlati pontot írnak jóvá, ha már régebben lejárt a működési engedély? A hatályos jogszabály szerint egy továbbképzési ciklus alatt 100 gyakorlati pont írható jóvá. 10. A működési nyilvántartás megújításának évében miért csak 50 pont számolható el az előző ciklusból, amikor több pont lett összegyűjtve? Ez a beszámítás 53/2003. (VIII. 22.) sz. ESZCSM rendelet előírása miatt kezelhető így. 11. A régi indexbe miért nem vezetik be a tanfolyamokat? A papír alapú indexet felváltotta az elektronikus index, amit mindenki saját maga is bármikor meg tud nézni a tájékoztató fül alatt a GYOFTEX rendszerben. 12. A ciklus alatt szakvizsgázó kollegáknak milyen pontokat kell gyűjteni? Elméleti pontot nem kell gyűjteni, csak a gyakorlati pontok igazolásainak másolatát kell beküldeni a nyilvántartó egyetemhez. 13. Szakvizsga-bizonyítványt szereztem a ciklusban, még sincsen jóváírva a szakvizsga megszerzéséért adható 50 továbbképzési pont. Miért? A szakvizsga-bizonyítvány másolatát el kell küldeni a nyilvántartó egyetemhez, hogy be tudják vezetni a szakvizsgát és a szakvizsgáért adható 50 továbbképzési pontot. (2008 évvel bezárólag a szak képesítések bekerültek a rendszerbe.) 14. Milyen szabályozás vonatkozik az orvoslátogatókra?

2009.04.04 17:40:28

230

GYÓGYSZERÉSZET

Ha rendelkeznek működési nyilvántartással és szeretnék azt meghosszabbítani, rájuk is ugyanazok a jogszabályok érvényesek, mint a gyógyszertárban dolgozókra. 15. 2009-ben beküldtem a továbbképzési pontjaim igazolását, mégsem került be a rendszerbe. Miért? A GYOFTEX rendszerbe akkor kerül jóváírásra a pont, amikor a tanfolyamszervező elküldte az egyetemeknek a jelenléti ívet. Összefoglalás

2009. április

JAVASOLT IRODALOM 1. 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről. – 2. 51/2006. (XII. 28.) EüM rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet módosításáról – 3. www.gyoftex.hu

H á z n a g y - R a d n a i, E.: About the GYOFTEX-system for pharmacists

A gyógyszerészek, fogorvosok, orvosok folyamatos továbbképzését az 53/2003. (VIII. 22.) sz. ESZCSM rendelet, majd az ezt módosító 51/2006. (XII. 28.) sz. EüM rendelet szabályozza. Minden továbbképzésre kötelezettnek a továbbképzési ciklus alatt 250 pontot kell öszszegyűjtenie, ebből a szakképesítéssel rendelkezőknek 50 pontot kötelező szinten-tartó, 25 pontot kötelezően válaszható tanfolyammal. A többi továbbképzési pont szabadon választható tanfolyamokkal is megszerezhető. A gyógyszerészek elektronikus nyilvántartása a GYOFTEX rendszeren keresztül történik.

Decree 53/2003 ESzCsM and its modification Decree 51/2006 (XII. 28) EüM are concerned with the obligation of further education of pharmacists, dentists and physicians. For the completion of the period of continued training obtainig of 250 credits is required. For those possessing specialist’s examination 50 credits should be obtained via compulsory updating courses as well as 25 credits via obligatory elective courses. The rest may be oblained via optional courses. The electronic registration of pharmacists is available through the GYOFTEX system.

Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet, Szeged, Eötvös u. 6. - 6720

Tisztelt Kollégáim!

Kérem, hogy adójuk 1 %-ával legyenek szívesek támogatni a Dr. Mozsonyi Sándor Alapítványt. Adószámunk: 18037748-1-42.

Alapítványunk a jó tanulmányi előmenetelű gyógyszerészhallgatókat, Ph.D. ösztöndíjasokat, doktoranduszokat és fiatal oktatókat kívánja jutalmazni, immár több mint húsz éve. Ez idő alatt sok kitűnő képességű és előmenetelű fiatal részesült a pályadíjban. Ezt a szép kezdeményezést szeretnénk tovább folytatni. Megértésüket és segítségüket előre is hálásan köszönjük! Az Alapítvány alapszabálya és az eddigi összes díjazott adatai megtekinthetők a www.gytk.sote.hu honlapon. Hálás köszönettel: Dr. Stampf György a kuratórium elnöke


2009.04.04 17:40:28

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

231

Néhány tudnivaló a gyógyszerészek továbbképzéséről A jelenleg hatályos 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet [módosítva: 51/2006. (XII. 28.) EüM] az egészségügyi tevékenységet folytató diplomások, így a gyógyszerészek számára is ötévenként ismétlődő ciklusokban teljesítendő kötelező, folyamatos szakmai továbbképzést ír elő, melyet elsősorban a tudomány fejlődésének felgyorsulása, új gyógyszerek egyre nagyobb számban való megjelenése, az új ismeretek elsajátításának igénye indokol. A továbbképzésre kötelezettnek öt év alatt 250 pontot kell teljesítenie, mely elméleti és gyakorlati tevékenység keretében szerezhető meg. A legtöbb gyógyszerész számára a jelen továbbképzési ciklus 2010 márciusában ér véget. Elméleti továbbképzés 1. Kötelező szinten tartó tanfolyam (A típusú): egyetemek szervezhetik és a gyógyszerészet több tudományterületét felölelő újabb, a szakmai kollégiumok által javasolt témakörökkel kapcsolatos ismereteket közlő előadássorozatot jelent, melyet egyetemi oktatók tartanak. A tanfolyam vizsgával zárul, ez esetben óránként 2 pont adható. Minden továbbképzésre kötelezett az 5 éves periódus alatt 50 pontot kötelező szinten tartó tanfolyammal kell, hogy megszerezzen. Ez más jellegű tanfolyammal nem pótolható. Kötelező szinten tartó tanfolyamot azoknak is végezniük kell, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel. 2. Kötelezően választható tanfolyam (B típusú): egyetem, tudományos társaság, de más szervezet is szervezheti. Jellemzője az egységes témakör és a tudományos fokozattal rendelkező előadók. A szakirányú szakképesítések szinten tartására a továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként 25 pontot ilyen tanfolyamon kell megszerezni, mely szintén vizsgával zárul. 3. Szabadon választható tanfolyam (C típusú): bármely jogi személy által szervezett továbbképzés. Szabadon választható tanfolyamnál vizsgapont nem vehető figyelembe, tehát az adható maximális pontszám az órák számával lehet azonos. Külön kategória a távoktatás, amely lehet internetes oktatás vagy nyomtatott, távoktató füzetek segítségével történő információ-átadás, ez is vizsgával zárul. Távoktatással szerzett pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be.


Az egyes továbbképzési formák esetén adható pontszámok a GYOFTEX portál „Jogszabály” menüpontja alatt találhatók. Egyedi képzéseket, pl. orvosok számára akkreditált továbbképzéseket, tudományos fokozat megszerzését be kell írni a GYOFTEX-be és a hozzá tartozó igazolás fénymásolatát a regisztráló egyetem dékáni hivatalába eljuttatni, ennek alapján az egyetem ítéli meg az adható pontszámot. Gyakorlat Ennek teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell az adott szakterület szerinti munkakörben eltöltenie, amit a munkáltató, illetőleg a működési engedély kiállítója igazol. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont. Aki a továbbképzési időszak alatt a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlat teljesítését egyetemen vagy akkreditált munkahelyen legfeljebb 3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke legfeljebb havonta 20 pont. A továbbképzési adatok regisztrálása 2006 előtt az egyetemeken, írásban történt. A GYOFTEX rendszer bevezetése óta mind a tanfolyamok, mind a pontszámok nyilvántartása elektronikusan történik. A 2007 előtt szerzett pontokat a rendszer csak „2007 előtti pontok” megjelöléssel tudja összesítve tárolni. A korábbi tanfolyamok pontjainak jóváírása a pontszámigazolások fénymásolata alapján a dékáni hivatalokban történik. A rendszerben nyilvántartott tanfolyamok esetén erre nincs szükség. Ha valaki részt vett egy tanfolyamon és nem igazolták a részvételét, a tanfolyamszervezőhöz fordulhat. A továbbképzések szervezői az egyetemekhez nyújthatják be a programjaikat. A tanfolyam befogadásáról, annak minősítéséről az adott egyetem gyógyszerésztudományi kara dönt. Az egyetem pontszámajánlással látja el a továbbképzéseket és az elbírált programot megküldi az illetékes szakmai kollégiumnak. Az egyetem feladata, hogy őrködjön a továbbképzések szakmai színvonala felett. A továbbképzés a teljes életpályára vonatkozó kötelezettségünk, de ezen túlmenően lehetőség a szakmai elvárások fejlődésével való lépéstartásra, az újabb tudományos eredmények megismerésére. Dr. Nikolics Mária, Gábrielné Máté Edina Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar

2009.04.04 17:40:28

232

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

A HÓNAP KÉRDÉSE Gyógyszerészet 53. 232-233. 2009.

Mi újság az idei Clauder Ottó Emlékverseny szervezésével? Április 23-24-én kerül sor az iparban és gyógyszerkutatásban dolgozó fiatal gyógyszerészek IX. Clauder Ottó Emlékversenyére Budapesten a Hotel Benczúrban. Mivel az Emlékversenyt az MGYT Ipari Szervezete gondozza, Bozsik Erzsébetet a szervezet elnökét kérdeztük az emlékverseny célkitűzéseiről, az előkészületekről és arról, hogy milyen feltételekkel lehet részt venni versenyzőként vagy érdeklődő hallgatóként. „A Magyar Gyógyszerésztudomágolható cél is vezérelt bennünket a nyi Társaság Gyógyszeripari Szersorozat indításában: fórumot szevezete kilencedik alkalommal renrettünk volna biztosítani a kollégák dezi meg a Clauder Ottó Emlékszemélyes találkozásához, a szakversenyt, melyre idén április 23mai, baráti beszélgetésekhez, a kap24-én kerül sor. A helyszín a két csolatok kialakításához és mélyítéévvel ezelőtti rendezvényünk sikeséhez. Céljaink megvalósulását bires lebonyolításában közreműködő zonyítja, hogy az idei verseny közHotel Benczúr lesz Budapesten. vetlen előhírnöke lehet az ünnepi Idén ugyan sem az emlékverseny X. Emlékversenynek, amelyre tersorszámával, sem pedig a névadó veink szerint 2011-ben kerül sor. Clauder Ottó professzor életútjáAz idei verseny előkészítésével nak jeles dátumaival nem ünnepenincs könnyű dolga a szervezőklünk kerek évfordulót, azonban nek, mert itt is – mint ahogyan más most is változatlanul célunk, hogy fórumokon is tapasztalható – a kolClauder Ottó professzor úr pályálégák növekvő munkahelyi terheléBozsik Erzsébet jához és életművéhez méltó verse, az egyre kevesebb szabadidő, a senyt sikerüljön lebonyolítanunk a fiatal gyógyszeré- versenyre való felkészüléssel járó többletmunka akaszek körében. dályt jelent a jelentkezésekben. Bár e sorok írásakor a Clauder Ottó professzor úr tudományos pályájának jelentkezési határidő még nem telt le (és tapasztalataink jelesebb mérföldköveiről minden emlékverseny előtt szerint a jelentkezések zöme az utolsó napokra marad), írásban és szóban is megemlékeztünk. Idén inkább a már látszik, hogy mind a versenyzők számának, mind társadalmi munkát igénylő funkcióit és feladatait sze- pedig a hallgatóság létszámának növeléséért még igen retnénk hangsúlyozni, ugyanis a közösségi feladatok- aktív szervezőmunkára van szükség. Célunk, hogy mihoz való hozzáállása most is példa értékű kell legyen nél több ipari szakember előadása is elhangozzék, de fiatal kollégáink előtt, és azt szeretnénk, hogy az utó- ezeknél az előadásoknál sokszor a szabadalmi védettdok szemléletének kialakításában az ő hatása meghatá- ség tényével kell szembe néznünk. Emiatt sok értékes rozó legyen. A Szerves Kémiai Intézet igen nehéz idők- kísérlet és eredmény nem közölhető, vagy csak nagyon ben történt megszervezése, a Gyógyszerkutatási Szak- leegyszerűsített formában lehetséges a bemutatása, ami osztály elnökeként végzett tevékenysége, az MGYT a versenyelőadás értékét csökkenti. Természetesen nem elnökévé való megválasztásával járó számos feladata adjuk fel, és örömmel tölt el, hogy idén is várható nénapjaiból nem 8 órát, hanem annál sokkal többet vett hány jól képzett, fiatal ipari kolléga bemutatkozása az igénybe, mégis szorgalommal, lelkesedéssel és kitar- emlékversenyen. tással végezte munkáját. Életútja minden kolléga száA versenyzők végső számáról még kicsit korai lenne mára példaként szolgálhat. nyilatkozni, de az már elmondható, hogy az emlékverA Clauder Ottó Emlékverseny Nikolics Károly pro- seny 2 napig tart és a második nap végén ünnepélyes fesszor baráti tanácsára indult (akinek bizonyára sokan fogadás keretében adjuk át az emlékverseny kuratóriunagy tisztelői vagyunk) azzal a céllal, hogy az iparban ma által odaítélt díjakat. A kuratórium által legjobbnak és az egyetemeken dolgozó fiatal kollégák munkája, ítélt előadás szerzője és előadója kapja a Clauder Ottó előadókészsége, hozzáértő kollégák figyelő szemeivel Emlékérmet. A díjazás az elmúlt versenyekhez hasonkísérve megmérettessék. Egy másik, de nem elhanya- lóan, nettó összegekben a következő:


2009.04.04 17:40:28

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

A legutóbbi Clauder Ottó Emlékverseny kuratóriuma: balról prof. Hermecz István, prof. Hódi Klára, Márkus Sarolta, Bozsik Erzsébet, prof. Mátyus Péter, Stampf György és Vitányiné Morvai Magdolna

– I. díj: 100 000 Ft, – II. díj: 70 000 Ft, – III. díj: 50 000 Ft. Reményeink szerint idén is oszthatunk különdíjakat is. Az emlékversenyen résztvevők továbbképzési pontokat szereznek. Ezzel a lehetőséggel hozzájárulunk ahhoz, hogy több kolléga számára tegyük vonzóbbá a versenyzők meghallgatását. Végezetül szeretném kiemelni, hogy az emlékverseny ingyenes mind az előadók, mind pedig a résztvevők számára. Mindkét napon szerény étkezést biztosítunk a kollégáknak, az ünnepélyes díjátadó fogadáson

233

pedig minden résztvevőt szeretettel várunk vendégként. Az MGYT Gyógyszeripari Szervezete fedezi a nem budapesti versenyzők szállásdíját is. Nem sok olyan rendezvényt szerveznek manapság, ahol nincs részvételi díj, sőt támogatást kap az a fiatal, aki versenyez. Ezen hagyományunkat a későbbiekben is szeretnénk megőrizni, mert meggyőződésünk, hogy lehetőséget kell kapnia annak a fiatalnak, aki tenni akar (és képes is) a szakma színvonalának emeléséért. A verseny rendezésében (mint korábban is) az MGYT titkársága Erdei Ottilia rendezvényi titkár vezetésével ad biztos hátteret és segítséget. A részvétellel és jelentkezéssel kapcsolatos bővebb információkat a Gyógyszerészet korábbi számaiban és az MGYT honlapján olvashatják a kollégák (www.mgyt.hu). Az idei Clauder Ottó Emlékversennyel kapcsolatos néhány gondolatot idén is azzal szeretném befejezni, hogy reméljük: az elmúlt évekhez hasonló, eredményes, tartalmas, szakmailag sokat adó, jó hangulatú rendezvényt sikerül megszervezni és a versenyről hasonlóan részletes beszámolót tudunk majd közzétenni, mint 2 évvel ezelőtt. Tisztelettel és szeretettel várunk minden kollégát versenyzőként és hallgatóként egyaránt. Bozsik Erzsébet az MGYT Gyógyszeripari Szervezet elnöke” B o z s i k, E.: How the preparation of Ottó Clauder Memorial Competition is going on?

IX. CLAUDER OTTÓ EMLÉKVERSENY Budapest, 2009. április 23-24. A rendezvény helyszíne: Hotel Benczúr, 1068 Budapest, Benczúr utca 35. Az emlékverseny célja: A gyógyszerkutatási, -fejlesztési, -gyártási, -forgalmazási, -engedélyezési és oktatási területen dolgozó fiatal (35 év alatti) szakemberek részére fórum biztosítása kutatási eredményeik bemutatására, lehetővé téve ezzel egyfajta tudományos megméretést, szakmai tapasztalatcserét, erkölcsi ösztönzést. Fiatal szakemberek előadókészségének fejlesztése, szakmai vitakészségének kialakítása, erősítése. A kuratórium a legjobbnak ítélt előadás szerzőjét (több szerző esetén az elsőt) Clauder Ottó Emlékéremmel tünteti ki. Továbbképzés: A rendezvény szervezői pályázatot nyújtanak be az emlékverseny gyógyszerész továbbképzéssé minősítése céljából. A rendezvény minősítése az egészségügyi miniszter 73/1999. (XII.25.) EüM rendelete alapján kerül meghatározásra. Részvételi díj: Az emlékverseny ingyenes mind az előadók, mind pedig a résztvevők számára. A nem budapesti versenyzők szállásköltségét az MGYT Gyógyszeripari Szervezete fedezi. A vidéki résztvevők számára önköltségesen tudunk szállást biztosítani a Benczúr Hotelben. Információk a rendezvénnyel kapcsolatban szervezési ügyekben (jelentkezés, szállás): MGYT Titkársága 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 16., Tel.: 338-0416, fax: 483-1465, e-mail: [email protected] Információk a tudományos programmal kapcsolatban: Dr. Bozsik Erzsébet – OGYI, 1051 Budapest, Zrínyi u. 3., Tel.: 886-9336, e-mail: [email protected] Dr. Dávid Ádám – SE Gyógyszerészeti Intézet, 1092 Budapest, Hőgyes Endre u. 7., Tel./fax: 217-0914, e-mail: [email protected] Dr. Bozsik Erzsébet a Rendező Bizottság elnöke


Dr. Dávid Ádám a Rendező Bizottság titkára

2009.04.04 17:40:29

234

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április


A XLIV. Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre készülünk

A Gyógyszerészet korábbi számaiban már megjelentettünk tájékoztatókat, melyekben hírt adtunk arról, hogy a XLIV. Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre idén május 14-16. között Egerben a Hotel Eger Park-ban kerül sor és az emlékversenyt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete rendezi. Az emlékverseny szervezése a finisbe érkezett, ezért a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet illetékeseit többek között arról kérdeztük, hogy kik szervezik a rendezvényt, milyen programmal készülnek és hányan jelentkeztek előadással. Kérdéseinkre Takács Gézáné a szervezet sajtóreferense válaszolt.

„Valamennyi fiatal gyógyszerésznek, továbbá a tudományban és lelkiekben fiatalos kollégáinknak feltétlenül tudniuk kell, hogy 2009. május 14-től 16-ig Egerben Rozsnyay Mátyás Emlékverseny lesz, ahol a 35. életévüket még be nem töltött fiatal gyógyszerészek megmutathatják szakmai felkészültségüket, előadói készségüket. A hagyományos rendezvény vitathatatlanul népszerű, hiszen már generációk kezdték meg tudományos tevékenységüket, előadói pályafutásukat e jeles eseményen. Nem lenne elegendő helyünk, hogy valamennyiüket név szerint felidézzük. Tekintsük át röviden, hogy hol tartanak az előkészületek, mit kaphatunk ezen a hagyományosan népszerű előadás-sorozaton és a kapcsolódó rendezvényeken. A korábbi elhatározás alapján, sikeres pályázat révén ebben az évben a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete kapta meg a rendezés feladatát és a tudományos igényű vetélkedés zökkenőmentes lebonyolításának lehetőségét. Az eddigiekhez hasonlóan – a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny Alapszabályának figyelembe vételével – szakmánk valamennyi jelentős területéről, valamint a határon túlról


is várunk lelkes, fiatal előadókat, és kíváncsian tekintünk az elhangzó előadásokra. Vajon miért is esett a választás Egerre mint a rendezvény helyszínére? Egyfelől Eger rendkívül szép történelmi városa hazánknak, másrészt a kijelölt helyszín, a Hotel Eger Park ideális az előadások, konferenciák szervezésére, azok légkörének ünnepélyessé tételére. Vegyük most sorba a XLIV. Rozsnyay Mátyás Emlékversennyel kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat. Az emlékverseny rendezője az MGYT Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete, melynek képviseletében Higyisán Ilona elnök asszonyt, mint főszervezőt kell elsődlegesen megemlíteni. Vezetésével a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet számtalan emlékezetes, tudományos értékű rendezvényt szervezett és elnök aszszony ezen felül is sok konferenciát irányított eddigi pályafutása során. A szervezőmunkát a kórháziakkal való több éves együttműködés folytatásaként a Club Service Kft. végzi. A tudományos és szervező bizottság tagjai valamennyien szakmailag és emberileg hivatásunk élvonalának képviselői. Az ismert szempontok figyelembevételével a zsűrielnöki feladatot prof. Botz Lajos vállalta. A zsűri tagjainak delegálása folyamatban van. Az emlékverseny szakszerű, sikeres lebonyolításához jelentős segítséget nyújt Erdei Ottília az MGYT rendezvényi titkára, akinek eddigi sokrétű munkássága már számtalan elismerést érdemelt. A versenyelőadások természetesen a már jól bevált hagyományok szerint hangzanak el, a sorrendet a zsűri sorsolással dönti el, az értékelés pedig számítógépes program segítségével történik. A Club Service jelentése szerint március 15-ig 10 versenyelőadást jelentettek be és összesen 88 fő résztvevő regisztrált. A tudományos programok és a szakmai megmérettetés mellett színes, tartalmas rendezvényekkel igyekszik emlékezetessé tenni szervezőbizottságunk a több napos versenyt.

2009.04.04 17:40:29

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

Az első napon (május 14-én, csütörtökön) délután a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny ünnepélyes megnyitójával veszi kezdetét a jeles esemény. Terveink szerint a szálloda nagytermében plenáris előadás és/vagy ifjúsági fórum lesz, míg a különteremben a Bíráló Bizottság zártkörű ülésen egyezteti a teendőket. A nemes versengés az első napon 15.30-tól várhatóan 18.00 óráig tart. Az előadások után a komolyzene kedvelői az Egri Bazilikában hódolhatnak kedvtelésüknek. A hangverseny 19.30-kor kezdődik. Ezt követően a szervezők a résztvevőknek 20.30-kor fogadást tartanak a rendezvény helyszínén, amely után zenés-táncos műsor kezdődik. A fiatalok és örökifjak itt megmutathatják tánctudásukat, sőt új táncelemeket is elsajátíthatnak. Az előadói verseny, amely a program második napjára sorsolt előadásoknak ad helyet, pénteken 9.00 órakor kezdődik és addig tart, ameddig ezt a bejelentett előadások száma megkívánja. Ezt követően már csak a Bíráló Bizottságnak marad munkája: értékelik az elhangzottakat, minősítik a teljesítményeket és ennek alapján döntenek a díjazottakról, az elismerésekről. Pénteken este hangulatos vacsorára invitáljuk a résztvevőket: a „Vörös Ökör” pincébe megyünk, ahol a köszöntő és a vacsora után meglepetésműsor, majd újra vidámság és tánc következik.

235

A gyógyszerhamisításról az emlékverseny előtt, csütörtökön délelőtt tartunk szakmai pontszerző továbbképzést. A fórumokat a Rozsnyay Mátyás Emlékversennyel párhuzamosan illetve az emlékversenyt követően szervezzük és reméljük, hogy ezekkel a tudományos programokkal a kórháziak szokásos éves szimpóziumát is kellő tartalommal tudjuk megtölteni. Kiemelt témák: – egészségpolitikai fórum, – indikáción túli kezelések, – tételes elszámolás alá eső gyógyszerek problematikája, – céges szakmai szimpóziumok. Tisztelettel kérjük Önöket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a gyógyszerészet területén dolgozó kollegák közül fiataljainkat versenyzőként és/vagy résztvevőként, a 35 év feletti kollégákat pedig lelkes hallgatókként üdvözölhessük az emlékversenyen és a vele párhuzamosan futó kórházi szimpóziumon. Minden érdeklődőt szeretettel várunk Egerbe! Takács Gézáné az MGYT-KGYSZ sajtóreferense” M s. T a k á c s, G.: How the preparation of Mátyás Rozsnyay Memorial Competition is going on?

FELHÍVÁS Tisztelt Kolleginák és Kollégák! Az idén is lehetôségük van arra, hogy a 2008. évi személyi jövedelemadójuk 2x1 százalékáról rendelkezzenek. Az egyik 1 százalékot a külön törvényben meghatározott társadalmi szervezet, alapítvány vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára juttathatják. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság mindenben megfelel a törvény elôírásainak, így tisztelettel megkérjük Önöket, hogy élve ezzel a lehetôséggel támogassák tudományos társaságunkat.

A rendelkezô nyilatkozatot a következôképpen kell kitölteniük:

A kedvezményezett adószáma: 19000754-2-42 A kedvezményezett neve: Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság E rendelkezô nyilatkozatot borítékba kell tenni és fel kell tüntetni rajta az Ön nevét, lakcímét és adóazonosító jelét. A lezárt borítékot a 2008. évrôl szóló személyi jövedelemadó bevallásával együtt, azzal egy borítékban küldje meg az adóhivatalnak. Ha adójának 2x1 százalékáról rendelkezik, akkor mindkét nyilatkozatot egy borítékba tegye bele. Ha az Ön 2008. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója számolja el, akkor a nyilatkozatát tartalmazó, lezárt, a szükséges adatokkal ellátott borítékot a munkáltatójának adja át, aki azt az elszámolásáról szóló adatszolgáltatással együtt továbbítja az adóhivatalnak. Ebben az esetben a borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan saját kezûleg írja alá.

Köszönjük, hogy támogatja a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságot! A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Elnöksége


2009.04.04 17:40:29

236

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

FÓRUM Gyógyszerészet 53. 236-241. 2009.

Elméleti és gyakorlati képzési szintek a gyógyszerészeti tudományok és gyakorlat területén Gondolatébresztő javaslatok a gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek képzési rendszerének átalakítására1 1. Bevezetés Míg a tudomány fejlődése nagymértékben, addig az egészségügyi rendszerben folyamatosan zajló változások, a munkaerőpiac átalakulása alig voltak hatással a képzési struktúrákra. Kiindulási alapnak általánosságban elfogadhatjuk, hogy a munkaerő-piaci felmérések, normák, kompetenciaterületek felállításának elmulasztása, a gyakorlati és az elméleti szakemberek közötti információáramlás hiányosságai következményeként számos oktatási forma tartalmilag és/vagy pedagógiai módszertanában elavult. A témában számos írás jelent meg neves szakemberek tollából, rendre megemlítve mindezeket és a fejlesztés szükségességét sürgetve. A graduális gyógyszerészképzésben a Dr. pharm. címet tanúsító oklevél okán, illetve a szakképzési rendszerben történt finanszírozási változások kapcsán is érezzük, hogy van tennivaló; továbbá a gyógyszerellátásban dolgozó gyakorlati szakemberek (gyógyszertári asszisztensek, szakasszisztensek) képzésének szinte minden területén találhatóak fejlesztendő területek. Időszerű a gyógyszerellátás különböző területein tevékenykedő egészségügyi szakemberek képzési struktúrájának, tartalmi elemeinek és pedagógiai módszertanának újragondolása, az aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak és a nemzetközi trendeknek megfelelően. Időszerű a továbblépés és a két évvel ezelőtt létrehozott Gyógyszerészeti Egyeztető Fórum munkájának folytatása a képzés területén is. Jelen összefoglalás alapját az MGYK, az MGYT, a MOSZ és az egyetemek képviselőiből létrehozott szervezetközi bizottság munkáját elősegítő vitaanyag adja. Tartalmaz egy rövid helyzetértékelést és javaslatokat a graduális gyógyszerészképzés és a szakgyógyszerészképzés átalakításával kapcsolatban; értékeli a felsorolt képzési szinteket a gyógyszerellátásban dolgozó egyéb szakemberek (aszszisztensek, szakasszisztensek) kompetenciáinak függvényében.

Készült a Gyógyszerészeti Egyeztető Fórum számára a Magyar Gyógyszerészi Kamara megbízásából. 1


2. A képzés és a szakképzés átalakításához figyelembeveendő tények, alapfogalmak Néhány kulcsfontosságú alapfogalom bemutatásával kívánom megadni a további elemzések alapját, annak érdekében, hogy a továbbiakban (ebben a cikkben vagy további egyeztető fórumokon) ezen fogalmak mindanynyiunk számára azonos értelmezést kapjanak. 2.1 Az élethosszig tanulás rendszere Az egyetemi képzés feladata Az egyetemi képzés olyan foglalkozásokra készít fel, amelyek gyakorlásához szükség van az adott tudományágban elért legmagasabb szintű ismeretek birtoklására, azok alkalmazni tudására. Ezért elsődleges célja a megfelelő tudományos ismeretek közlése, az elsajátítás tényének ellenőrzése, szintjének minősítése, bizonyos alkalmazási készség kialakítása, a gyakorlat legfőbb megoldási módozatainak bemutatása. A friss diploma birtokosa egy konkrét munkakör betöltésén keresztül jut majd hozzá a tényleges készségekhez. Az ismeretközléssel mindig csak egy tágabb foglalkozási csoportot tud megcélozni. A dolog természetéből adódóan ez nem lehet tökéletesen rászabott egyetlen foglalkozásra sem, de még inkább nem egy konkrét munkakörre, tehát a szélesebb ismeretanyag elsajátítása mellett bizonyos konkrét ismeretek hiányára is kell számítani. Ez utóbbi feladatok ellátására hivatott a szakképzési rendszer. Általánosan jellemző tendencia, hogy a felsőoktatási intézmények általánosan képző funkcióját és a szakmai tudományos alapismeretek szélesítését és elmélyítését indokolt tovább erősíteni; a konkrét foglalkozásokhoz szükséges ismeretek megszerzése pedig az elhelyezkedést követően történik a szakképzés keretein belül. A felsőfokú szakirányú szakképzés feladata A felsőfokú szakirányú szakképzés az osztatlan egyetemi képzésben megszerzett szakképzettségre (gyógyszerész) épülő, oklevéllel záruló oktatási forma. Olyan további, speciális szakirányú szakképzettséget biztosít, hogy a képzésben résztvevők majdani munkatevékenységüket minél szakszerűbben, hozzáértőbben legyenek képesek ellátni.

2009.04.04 17:40:30

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

A továbbképzés feladata Az egyetemi végzettséget igénylő munkakörökben mindig a legmagasabb szintű ismeretanyag felhasználására van szükség és az oktatás időpontjában elsajátított tudományos ismeretek viszonylag hamar elavulnak; ezért folyamatosan, vagy ciklikusan sort kell keríteni a tudás felújítására. A továbbképzés feladata a tudományos ismeretek alkalmazási módszereinek változásai és az új eljárások, információk stb. bemutatása. A felsőfokú szakképzés feladata A felsőfokú szakképzés (FSZ) a felsőoktatási intézmények által indított érettségit követő szakképzés. Kapcsolódik a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjához, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szerepel. Ezek a tanulmányok gyakorlati, a munkaerőpiac igényeihez igazodó ismereteket nyújtanak, miközben a képzési idő rövidebb, mint az egyetemi, főiskolai oktatásban. Nem diplomát, hanem felsőfokú szakképzettséget ad. Felsőfokú szakképzés keretében megszerezhető képesítések: intézményi kommunikátor, banki szakügyintéző, idegenforgalmi szakmenedzser, számviteli szakügyintéző, informatikai statisztikus és gazdasági tervező, logisztikai műszaki menedzserasszisztens, jogi asszisztens, mezőgazdasági menedzserasszisztens stb. A szakirányú felsőoktatási intézményekben maximált kreditpont értékben a képesítés beszámítható a további tanulmányok során. 2.2 A gyógyszerészi szakma helyzete, a szakképzés indokoltsága Számos fórumon és egyeztetésen védjük a szakképzési rendszer szükségességét, gyakran megfelelő érvrendszer nélkül (nincs jelenleg hazánkban olyan munkakör, amely kizárólag szakvizsgával tölthető be, de miért ne lehetne pl. „… szakvizsga előnyt élvez” kifejezéssel meghatározni az egyes területeken szükséges jártasságot megadó szakirányt?). Ehhez ad némi muníciót egy valamennyi foglalkozásra kiterjedő vizsgálat (Vámos Dóra, 1989), amely az egyes szakmákat az ún. „rugalmassági jellemzővel” látja el és bemutatja, hogy jelentős eltérések vannak az egyéni foglalkozások ezen paraméterei között. A szakmákat a következő négy kategória valamelyikébe sorolja ebből a szempontból: – jól konvertálható és könnyen helyettesíthető egyéni foglalkozások (tanár, közgazdász); – jól konvertálható, de nehezen helyettesíthető egyéni foglalkozások (jogász, mérnök); – rosszul konvertálható, de könnyen helyettesíthető egyéni foglalkozások (könyvtáros); – rosszul konvertálható és nehezen helyettesíthető egyéni foglalkozások (orvos, gyógyszerész).


237

Az egyes szakmák képzési struktúrájának kialakításánál, fejlesztésénél és összehangolásánál tehát figyelembe kell venni az ún. rugalmassági tényezőt is. A természetüknél fogva nehezen átváltható foglalkozások esetében (gyógyszerész) a többinél is jelentősebb az iskolán kívüli képzés (szakképzés, továbbképzés) szerepe. 2.3 Diplomás életutak általában és a gyógyszerészetben Az egyes képzési formák tematikájának kialakítása annak függvénye, hogy a kimenetként megszerzett oklevél/tanúsítvány/diploma milyen típusú tevékenységekre hatalmaz fel és azon a területen milyen tudásra, készségekre és képességre van szükség. Egyéni szinten egyrészt (kórházi, ipari, közforgalom, kutatás) kompetenciaterületekre készül fel a fiatal, másrészt kérdés: milyen pozícióra (alkalmazott, vezető) kíván valaki felkészülni, azaz milyen életcéljai vannak. A diploma belépőként szolgál, elengedhetetlen az iskolán kívüli további képzéseken való részvétel valamilyen formában, attól függően, hogy milyen életpálya mellett dönt a frissen végzett szakember: – alkalmazott – kötelező továbbképzés rendszere, – vállalkozás indítása – szakképzés, kötelező továbbképzés, egyéb szakirányú továbbképzések, – vezetői karrier – szakképzés, egyéb szakirányú szakképzések, tudományos fokozat, – kutató, szakértő, szaktanácsadó – tudományos fokozat. Ennek megfelelően kell a képzési kínálatot biztosítani az adott területeken. 3. A graduális képzés 3.1 A graduális képzés helyzetértékelése A gyógyszerészképzés hazai helyzetének elemzéséhez segítséget nyújt a MAB által 2006-ban elvégzett, mind a négy karra vonatkozó párhuzamos értékelés eredménye. A MAB dokumentumban tett megállapításokkal egyetértve a következő további észrevételeket teszem: A jelenlegi oktatás tartalmi elemeit illetően elmondható, hogy megfelelnek a képzési kimeneti követelményeknek és az EU direktíva (85/432/EGK) előírásainak. A hazai oklevél általános gyógyszerészi végzettséget ad, a képzésnek tehát tartalmaznia kell minden olyan tudományterületi alapismeretet, amelyekből a végzett gyógyszerész képes a szakképzési rendszerben tovább szakosodni. Osztatlan képzés, melynek fenntartása mindenképpen szükséges és minden fórumon kommunikálandó. (Azokban az európai országokban, ahol ennek megbontását elvégezték, nem sikerült a munkaerőpiaci

2009.04.04 17:40:30

238

GYÓGYSZERÉSZET

elvárásoknak megfelelő szakembereket kibocsátani. Az általános diploma előnye, hogy bármely életszakaszban módosítható a karrierpálya, hátránya viszont, hogy szerteágazó témaköröket kell beépíteni a képzésbe (számos ország eleve képez ipari, közforgalmú stb. gyógyszerészeket, de később onnan nehezebb munkaterületet változtatni). Az Egyesült Államok rendszere sok tekintetben különbözik ezektől a példáktól. A gyógyszerészek Dr. pharm. oklevelet kapnak, képzésük során lehetőségük van érdeklődési területüknek megfelelő tantárgycsoportokat összeválogatni, példaértékű az oktatási módszertanuk (probléma-orientált gondolkodásmód, gyakorlatorientált példákon át történő ismeretanyag feldolgozás és a gyógyszerészi gondoskodó szerep tudatosítása a diákokban). 3.2 Javaslatok a graduális képzés fejlesztéséhez A képzés tartalmi elemei Számos szakember véleményét osztom abban a tekintetben, hogy a medicina irányába kell mozdulnia a graduális gyógyszerészképzésnek, de nem az alapvető természettudományos (fizikai-kémiai, kolloidikai, matematikai stb.) alapok elhagyásával. A kémiai tárgyú kurzusok óraszámának racionalizálása, átstrukturálása megfontolandó. Fontosnak tartom az alkalmazott farmakológiai, farmakoterápiás ismeretek bővítését, az azok megalapozását szolgáló tárgyakkal való összehangolásával és a betegközpontú gyógyítás jegyében a gyakorlatorientált gondolkodásmód kialakítását célzó gyakorlatok beiktatásával. A gyógyszerészet kizárólagos monopóliuma a gyógyszerkészítés, ez az egyetlen tevékenység, amelyet más szakma nem művel (még). Ennek megfelelően, függetlenül a magisztrális gyógyszerkészítésről alkotott általános véleménytől, úgy vélem erkölcsi kötelesség ennek alapjainak oktatása és az ezen a területen megszerzett készségek elsajátítása. A graduális gyógyszerészképzésre vonatkozó EU direktíva értelmében jobban kell integrálni a képzésbe a társadalomtudományi ismereteket (etika, gazdasági és jogi ismeretek stb.); sok képzőhelyen ez még nem teljes mértékben megoldott, vagy nem kellő mértékben szerepel a kurrikulumban. A tantárgyak áttekintését javaslom abban a tekintetben, hogy melyeket szükséges a kötelező tárgyak körébe vonni és melyek álljanak a hallgatók számára választható tárgyakként rendelkezésre. Külföldi tapasztalatok alapján javaslom egyes tárgyak megbontását, ahol lehetséges: (1) kötelező alapkurzus és (2) választható emelt szintű kurzus (pl. (1) gazdasági alapismeretek, (2) farmakoökonómia).


2009. április

Gyakran felmerül a magas óraszám kérdésköre, amely alatt szakmánkban kizárólag az előadásokon és a gyakorlatokon történő részvételt értjük. Az óraszám megbontását javaslom: a kontakt óraszámok mellett az egyéni felkészülésre szolgáló idő biztosítását oktatói konzultációs lehetőséggel. Ez utóbbi átvezet a módszertani kérdésekhez. A képzés pedagógiai módszertana A legsürgetőbb változtatásra vonatkozó javaslatom e tekintetben fogalmazódik meg. Az interaktív oktatási formák előtérbe helyezése, önálló feladatok kiadása, a probléma(feladat)-orientált tanulás módszertanának alkalmazása felel meg a jelenkori elvárásoknak. Alapvető az alap lexikális ismeretek megléte, de azok alkalmazására és integrálására nem tanítjuk meg kellőképpen a hallgatókat. Annak érdekében, hogy megtanulják az ismeretszerzés módjait és a megszerzett ismeretek alkalmazását különböző szituációkban, félévközi tevékenységként (amely tárgynál ez lehetséges) rövid esszé, tanulmány készítésének kiírását lehetne lehetővé tenni. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni különböző készségek elsajátítására is, pl. kommunikációs és kapcsolatteremtő, vezetői készségek. 4. A szakgyógyszerészképzés helyzete 4.1 A jelenlegi helyzet értékelése A képzési és kimeneti követelmények szerint a gyógyszerészképzés célja olyan gyógyszerészek képzése, akik – az elsajátított magas szintű természettudományos és medicinális megalapozottságú ismeretanyag, szakmai készségek, gyógyszerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a gyógyszerellátásban, gyógyszergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszer-kereskedelemben, a gyógyszerészettel kapcsolatos egészségügyi hatósági és egyéb munkákban, a gyógyszerésztudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú tudományos kutatásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, valamint – megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön majd önálló szakgyógyszerészi munkát végeznek, továbbá – megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. A jelenlegi szakirányú szakképzési rendszerben számos szakgyógyszerészi ág áll ehhez rendelkezésre,

2009.04.04 17:40:31

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

szakgyógyszerészi végzettséghez kötött tevékenység jelenleg hazánkban viszont nincs. A szakképzés állami finanszírozása néhány hiányszakma kivételével gyakorlatilag megszűnt. 4.2 Javasolt szakgyógyszerész oktatási struktúra Az áttekintés előtt tisztázzunk néhány napjainkban gyakran (néhol nem azonos tartalommal) használt fogalmat: A humán erőforrás gazdálkodás jelentőségének előtérbe kerülésével, a munkaerőpiaci elvárások változásai következtében és egyéb külső tényezők eredőjeként egyre többet hallunk kompetenciákról és munkaköri profilokról. Az ún. „Kompetencia Menedzsment Rendszer” lényege, hogy az egyéni profilok és a munkaköri elvárás profilok összevethetők, amely megadja a munkaerő kiválasztás alapját. A kompetencia illetékességet, jogosultságot, szakértelmet és a szakértelem által biztosított képességet jelent. A kompetencia tehát egy bizonyos feladat elvégzéséhez szükséges tudást és képességet jelenti (személyspecifikus). (Ez került leírásra a gyógyszerész képzési és kimeneti követelményeiben, lásd 4.1.)

239

A kompetenciaterület munkakör-orientált kifejezés (feladatok, funkciók), azt határozza meg, hogy az adott munkakör betöltéséhez mire van szükség (ismeret, személyes hatékonyság stb.). A szakképzés esetében kompetenciaterületek megfogalmazására van szükség, hiszen a gyógyszerészi hivatás betöltéséhez szükséges kompetenciák (teljesítményorientáció, vezetői, kognitív stb.) szakterületenként más-más hangsúlyt kaphatnak, de alapvetően közösek. Ebben a kérdésben (is) elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületek munkaadói megfogalmazzák elvárásaikat, mely a képzési ágak tematikájának pontos kidolgozásának előfeltétele. A I. táblázat mutatja be vázlatosan azokat a területeket, ahol jellemzően a gyógyszerészek elhelyezkednek (= szakterület) és azokat a tevékenységeket, amelyeket végeznek, vagyis a szakterületen belüli specializálódást (= elágazás). A szakterülethez tartozó elágazások első, alapozó képzési blokkjának oktatása együtt történhetne azon tárgyak esetében, amelyek mindegyik elágazáshoz szükségesek (költséghatékonyság). Oktatási formaként itt elsősorban a hagyományos előadás/szeminárium formájú kontakt órák javasolhatók.

I. táblázat Új szakgyógyszerészi ágak kialakításának lehetőségei Szakterület Gyógyszeripari

Elágazás

Munkakör/ tevékenység

forgalombahozatal (törzskönyvezés)

a gyár ezzel foglalkozó munkatársának munkaköri leírása szerint

gyógyszergyártás minőségbiztosítás PR és marketing kémia, analitika … Kórházi/klinikai

radiogyógyszerészet klinikai labordiagnosztika

a kórház/klinika ezzel foglalkozó munkatársának munkaköri leírása szerint

gyógyszerészi gondozás … Gyógyszerellátási

gyógyszertár-üzemeltetés

gyógyszertárvezető

gyógyszertári minőségbiztosítás

minőségbiztosító

fitoterápia

gyógyszertár, nagykereskedelem

…

Közigazgatási/oktatási

közigazgatási

ÁNTSZ, OGYI stb.

oktatási

oktató (felsőoktatás, továbbképzés)

…


2009.04.04 17:40:31

240

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

A második képzési blokk elágazásonként összeállított tematikával történhetne, az MUNKAERŐPIAC adott munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlati ismeretek elsaDOKTORI SZAKIRÁNYÚ játításával. Oktatási KÉPZÉS SZAKKÉPZÉS módszertanként itt inkább a konzultációval egybekötött egyéni felFELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS készülés és feladatszakasszisztensek (ipari, kórház, közforgalom) megoldás tűnik életOSZTATLAN szerűnek. GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS Célom a koncepció felvázolása, a bemutaOKJ KÉPZÉSEK tottnál részletesebb kigyógyszertári asszisztens dolgozást széleskörű egyeztetések eredmé1. ábra: A gyógyszerellátás szereplőinek képzési szintjei; a felsőoktatás képzési szerkezete nyei alapján, az alapelvek rögzítését követően tartom logikusnak. Úgy vélem, nyok szerint érvényesülők? Javaslatom szerint integrálezzel (vagy hasonló gondolatmenetet követve) könnyen hatóak lennének egy moduláris képzési struktúra segítátlátható módon lefedhetőek az egyes szakterületek és a ségével. jelenlegi szakirányok száma csökkenthető, a képzés racionalizálható és a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazít- 5. A gyógyszerellátásban dolgozó egyéb szakemberek ható. képzése és kompetenciaterületeik 4.3 Gyógyszerészek számára elérhető „szakirányú továbbképzések” Felmerülhet, hogy szükséges-e a szakképzés rendszerének fenntartása és egyáltalán lesz-e kereslet annak híján, hogy nem előírható a végzettség egyes munkakörök betöltéséhez. Véleményem szerint a hazai szakképzési rendszer léte (nem feltétlenül a tartalmi elemek vagy a megvalósítás módja) példaértékű Európában és külföldi útjaim során tapasztalom, hogy ahol nincs, ott most kezdik el kialakítani a rendszert (= nem azért nincs, mert már nincs, hanem azért nincs, mert még nincs). Köztudott, hogy a jelenlegi szakgyógyszerész-képzés mellett is elérhetőek különböző szakirányú képzések. Ezek életképessége is bizonyítja, hogy érdemes a szakképzési rendszert fenntartani (hiszen az alábbiak sem előírtak semmilyen munkakörben, mégis szívesen végzik el a kollegák a megszerzett tudás hasznossága miatt). Ilyen a – jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos és gyógyszerész, – gyógyszer és gyógyászati termék tanácsadó, – gyógyszerész közgazdász, – gyógyszerügyi menedzser stb. Felmerül, hogy integrálhatóak-e/szükséges-e integrálni őket a szakképzési rendszerbe vagy maradjanak meg más szakmák által koordináltan és a piaci viszo-


5.1 A jelenlegi helyzet értékelése Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések (gyógyszertári asszisztens és gyógyszerkiadó szakasszisztens) szakmai és vizsgakövetelményeit rögzítő rendelet az elmúlt év augusztusában jelent meg. Továbbra sem egyértelmű a képzési körülményekre és a minimális óraszámokra vonatkozó pontos elvárás; az országban folyó képzések igen különböző színvonalúak. A feladatprofilok által megfogalmazott kompetenciaterületek és a gyakorlatban betöltött munkakör tevékenységei gyakran igen távol állnak egymástól. 5. 2 Javasolt fejlesztések Véleményem szerint a gyógyszertári asszisztensképzés két éves OKJ képzés keretében, a jelenlegi szabályozási környezet által meghatározott módon folytatható. A minimális óraszám meghatározásával és a képzőhelyek körültekintő akkreditációjával, illetve ellenőrzésével a képzések minősége biztosíthatóvá válna. A vizsgáztatási rendszer pontos követelményrendszerének lefektetése hasonlóképpen a minőség biztosításának fontos lépése. A szakasszisztens-képzéssel kapcsolatos (technikai, tartalmi) fejlesztési lehetőségek: elképzelhetőnek tartanám ezen szakemberek egyetemeken történő oktatását a felsőfokú szakképzés keretein belül, az 1. ábra alapján.

2009.04.04 17:40:31

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

A modell lényege, hogy az asszisztensi végzettséget követően léphet be a jelölt az FSZ szakként akkreditált szakasszisztens-képzésbe. Elvégzését követően vagy kilép a munkaerőpiacra, vagy a 2.1. fejezetben ismertetett módon beléphet az osztatlan gyógyszerészképzésbe max. 60 kredit beszámításával. Az FSZ szakok államilag finanszírozott, felsőoktatási intézmények által indított gyakorlati képzések, számos példáját láthatjuk már: pl. idegenforgalmi asszisztens, informatikai statisztikus, kereskedelmi szakmenedzser. A másik fejlesztési lehetőség tartalmi jellegű. A gyógyszeripar számos szereplője jelezte több fórumon is, hogy szívesen alkalmaznának szakasszisztens szintű munkaerőt a gyógyszergyártásban; ezért tüntettem fel az ábrán ezt az irányt. Nem tudom felmérni, hogy kórházi/klinikai környezetben van-e erre igény, elgondolkodhatunk azonban azon, hogy a jelenleg csak a gyógyszerellátás területén működő rendszert kiterjesszük-e a gyógyszerészet más területeire is. Véleményem szerint ezzel nem veszélyeztetjük a gyógyszerészképzést (amely a Dr. pharm. cím miatt várhatóan nem veszít népszerűségéből) és egyidejűleg biztosítjuk a szakszemélyzet magas színvonalú oktatását. Ezekben a képzésekben mindenképpen szerepet kell, hogy kapjanak az egyes szakmai szervezetek, együttműködésben az egyetemekkel. 5.3 Javaslatok a kompetenciaterületek kapcsán A gyógyszertári asszisztens feladatprofilja, kompetenciaterülete jogszabályi szinten véleményem szerint rendezett; jogkövető magatartás tanúsítása esetén (gyógyszerészek, asszisztensek egyaránt) és megfelelő színvonalú képzés biztosításával a kompetenciákkal összhangot mutat.

241

A szakasszisztensi kompetenciaterület egyik kritikus kérdése a közforgalmú gyógyszertárakban az önálló gyógyszer-expediálás. A minőségi terápia előfeltételének tartom a gyógyszerész jelenlétében történő, információval átadott gyógyszert, mindazonáltal a gondozási, konzultációs szakfeladatok felvállalásával szakvizsgával rendelkező gyógyszerészekre elsősorban ott van szükség. 6. Összefoglalás Szükségesnek tartok ezen a területen egy széleskörű munkaerőpiaci helyzet- és igényfelmérést, a gyógyszerellátás különböző szakterületeire lebontott humán erőforrás stratégia kidolgozását és annak megfelelő kommunikálását az egészségügyi kormányzat felé. A Gyógyszerészeti Egyeztető Fórum munkájának folytatását nagyon fontosnak tartom: ezen a területen is – minden érintett bevonásával – teljes konszenzussal meghozott álláspont kialakítását tartom szükségesnek. Szeged, 2009. március 29. Csóka Ildikó tanszékvezető egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar C s ó k a, I.: Theoretical and practical educational levels within pharmaceutical science and practice Thought-provoking ideas concerning the educational system of human resources in pharmaceutical practice Changes in the pharmaceutical practice (patient centered care, phar maceutical care etc.); the need of interdisciplinarity in knowledge and the necessity of task-oriented application of theoretical knowledge urge us to implement changes in the educational system as well. This writing gives an overview about the present situation and suggests some possible solutions.

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a 70, 65, 60 és 50 éve végzett gyógyszerészek részére A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara örömmel ápolja azt a hagyományt, hogy volt hallgatóinak jubileumi díszoklevelet adományoz. Azok a gyógyszerészek, akik diplomájukat az Egyetem jogelôdjénél, a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve a Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1939-ben, 1944-ben, 1949-ben, illetve 1959-ben szerezték meg és szakterületükön legalább 30 évig dolgoztak, 2009. május 31-ig a Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatalához (1085 Budapest, Üllôi út 26.) nyújthatják be kérelmüket a rubin, a vas, a gyémánt, illetve az arany díszoklevél igénylése végett. A kérelemben kérjük feltüntetni az oklevél keltét, a diplomában szereplô nevet, rövid szakmai önéletrajzot és az értesítési címet. Jelentkezési lap igényelhetô a Dékáni Hivatalban telefonon (266-8884), levélben (a fenti címen) vagy letölthetô a kar honlapjáról (www.gytk.sote.hu). A jelentkezési lap benyújtási határideje: 2009. május 31.


2009.04.04 17:40:31

242

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

HÍREK A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG HÍREI VÁLTOZÁSOK A GYÓGYSZERÉSZET SZERKESZTÔBIZOTTSÁGÁBAN A Gyógyszerészet szerkesztôsége március 10-én tartott szokásos havi értekezletén megjelent prof. Klebovich Imre MGYT elnök is, aki tájékoztatott arról, hogy az MGYT újonnan megalakult elnöksége megerôsítette pozíciójában prof. Takácsné Novák Krisztina fôszerkesztôt, Hankó Zoltán felelôs szerkesztôt, Bajdik János, Laszlovszky István, Pintye János és Télessy István szerkesztôket. A Gyógyszerészet szerkesztôbizottsága a továbbiakban – az MGYT tisztújításnak és a szervezeti-szakosztályi választásoknak megfelelôen – a következô összetételben alakul újjá: Antal István, Bódis Lászlóné, Bozsik Erzsébet, Demeterné prof. Tekes Kornélia, prof. Falkay György, Fekete Pál, Ferentzi Mónika, Higyisán Ilona, prof. Hohmann Judit, Kiss Gézáné, Kokovay Katalin, Soós Gyöngyvér, Vitányiné Morvai Magdolna. A Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztályban még nem történt tisztújítás. Amint az elnököt megválasztják, a szerkesztôbizottsági kooptálása megtörténik. Prof. Klebovich Imre bejelentette, hogy a szaklapok nyomdai sokszorosítására és postázására a gyôri Arrabona nyomdával köt szerzôdést a Társaság. Tájékoztatott, hogy idén a Társaság kiemelt feladata a CPhH-ra való megfelelô felkészülés és ebben az Elnökség a szaklap folyamatos segítségére számít. A szerkesztôségi ülést megelôzôen az MGYT elnöke az Acta Pharmaceutica Hungarica és a Gyógyszerészet fô- illetve felelôs szerkesztôjével folytatott megbeszélést, melyen – az MGYT elnökségi döntésének megfelelôen – megállapodás született, hogy

– a Gyógyszerészet formátuma, szerkesztési elvei idén változatlanok maradnak; – az irodalom közlésében eddig érvényben volt korlátozás feloldásra kerül és az irodalomjegyzéket ezentúl a Gyógyszerészetben közöljük; – mivel január 1-tôl valamennyi gyógyszerész a törvény erejénél fogva jogosult a doktori cím használatára, az egyetemi doktori fokozattal rendelkezôk eddigi megkülönböztetését a Gyógyszerészet megszünteti és a doktori cím jelzésétôl eltekint; – a Gyógyszerészet ezentúl a honlapon közzé teszi a magyar és az angol nyelvû tartalomjegyzéket, a kreditpontos továbbképzô dolgozatokat, egy éves fáziskülönbséggel a lap teljes anyagát, a korábbi szerkesztési elvek figyelembe vételével a közlemények irodalomjegyzékét, és biztosítja a tesztkérdések kitölthetôségét. A honlap feltöltésére folyamatosan kerül sor. (-) MEGERÔSÍTETTÉK AZ ACTA PHARMACEUTICA HUNGARICA SZERKESZTÔSÉGI ÖSSZETÉTELÉT Az MGYT Elnöksége megerôsítette fôszerkesztôi funkciójában prof. Noszál Bélát, felelôs szerkesztôi pozíciójában Zelkó Romána intézetigazgató docenst. A szerkesztôbizottság tagjai továbbra is: Báthori Mária, Erôs István, Gunda Tamás, Perjési Pál és Tóthfalusi László. A fôszerkesztô munkatársa továbbra is Hankó Zoltán.

A KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZETI SZERVEZET TISZTÚJÍTÁSÁRÓL Az MGYT Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete a közelmúltban teljes körû tisztújítást tartott. Ennek eredményeként a szervezet vezetôi összetétele az alábbi: Tiszteletbeli elnök: Pintye János. Elnök: Higyisán Ilona. Alelnökök: Hajagosné Hümpfner Rózsa, Szabó Csongor. Titkár: Kis Szölgyémi Mónika. Elnökségi tagok: Iványiné Cseh Ibolya, Krucsóné Hornyák Judit, Nagyné Ambrus Ildikó, Póka Gábor, Szabóné Schirm Szilvia.


Területi titkárok: Budapest: Szûcs Attila, Dunán innen: Kraszits István, Dunán túl: Pinkavölgyi Csilla. Delegált vezetôségi tagok: Prof. Botz Lajos, Buchholcz Gyula, Hargitai János, Ôszéné Gajdos Anikó, Soós Gyöngyvér, Trestyánszky Zoltán, Takács Gézáné és a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet Ifjúsági Bizottság késôbb megválasztásra kerülô elnöke. Higyisán Ilona

2009.04.04 17:40:31

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

243

A SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREI A DR. MOZSONYI SÁNDOR ALAPÍTVÁNY DÍJKIOSZTÁSA

A képen balról jobbra: elsô sor: Ketykó Valéria, Szádvári Enikô, Tóbel Andrea, Hirni Ferenc, Molnár Orsolya, Kovács Márta, Tóth Gergô, Völgyi Gergely; hátsó sor: Orosz Tamás, Freisinger Ádám, Tarján Anna, Váradi András (takarásban), Hartmann Eszter, Kovács Kristóf, Vadász Györgyi, Marosi Attila. Az elmúlt évek gyakorlatának és az Alapítvány szabályzatának megfelelôen az idén is a Semmelweis Egyetem március 15-i ünnepségén került sor a Dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány díjainak átadására. A február 20-i határidôig 28 pályázat érkezett a Dékáni Hivatalba, ebbôl a kuratórium 26 pályázatot érdemesített díjazásra. Az ünnepségen Stampf György egyetemi docens, a kuratórium elnöke méltatta a névadó dr. Mozsonyi Sándor munkásságát, aki a kar elsô dékánja volt, 1955-tôl 1962-ig. Ezt megelôzôen 1951-tôl az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettesi tisztét töltötte be, így volt alkalma megismerni az Egyetem irányítási rendszerét. A Gyógyszerészeti Intézet alapítója és elsô igazgatójaként igen eredményes intézetfejlesztést hajtott végre. Az Alapítvány díjait prof. Klebovich Imre dékán adta át. Az Alapítványhoz benyújtott dolgozatok Oktató kategória Lengyel Miléna: Pedagógiai tapasztalataim a gyógyszertechnológia oktatásban.

– Hartmann Eszter Zsuzsa: A klinikai vizsgálatok rendszere, – Hirni Ferenc Róbert: Aromás O-alkiloximok elôállítási módjai a megfelelô aldehidekbôl illetve oximokból kiindulva és azok gyógyszerkémiai vonatkozásai, – Ketykó Valéria: Tumormarkerek vizsgálata és jelentôsége a rákos betegek terápiájának nyomonkövetésében, – Molnár Orsolya: A hepatitis vírusok jellemzése, a fertôzések kezelésének korszerû terápiás lehetôségei, – Orosz Tamás: Az oldékonyságnövelés korszerû módszerei, – Pocsai Anikó: Fotoszenzibilitás és gyógyszerek okozta fotoallergia, – Tarján Anna: A hatékony antibiotikum terápia, – Tóbel Andrea: Biogyógyszerek gyógyszerforma tervezési lehetôségei, – Varga Réka: A fogyasztószerek és használatainak káros következményei. Az Alapítvány díjazottjai Oktató kategória

Hallgató kategória – Marosi Attila: Egy szelektív ionreceptor modell sav-bázis tulajdonságainak NMR vizsgálata, – Kiss Gergely: Magzati és újszülött légzés és keringés, – Tûhegyi Eszter: Gyógyszerészi gondozás, – Vadász Gyöngyi: Ciklodextrinek szerepe a gyógyszerészetben, – Füredi Petra: A ciprofloxacin étel-interakciójának in vitro vizsgálata,


I. díjasok – Lengyel Miléna egyetemi tanársegéd (Gyógyszerészeti Intézet): Pedagógiai tapasztalataim a gyógyszer-technológia oktatásban, – Pápai Katalin egyetemi tanársegéd (Gyógyszerészeti Intézet), – Völgyi Gergely egyetemi tanársegéd (Gyógyszerészi Kémiai Intézet).

2009.04.04 17:40:31

244

GYÓGYSZERÉSZET

Ph.D. kategória I. díjasok – Budai Lívia (Kémiai kutatóközpont), – Földi Ágota (Szerves Vegytani Intézet), – Horváth Viktor (ELTE Analitikai Kémiai Tanszék), – Laki Mónika (Gyógyszerészeti Intézet), – Kovács Kristóf (Gyógyszerészeti Intézet), – Szente Virág (Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet). Hallgató kategória I. díjasok – Kiss Gergely (IV. évf.): Magzati és újszülött légzés és keringés, – Hirni Ferenc (V. évf.): Aromás O-alkiloximok elôállítási módjai a megfelelô aldehidekbôl illetve oximokból kiindulva és azok gyógyszerkémiai vonatkozásai, – Váradi András (V. évf.), – Marosi Attila (III. évf.): Egy szelektív ionreceptor modell sav-bázis tulajdonságainak NMR vizsgálata. II. díjasok – Orosz Tamás (V. évf.): Az oldékonyságnövelés korszerû módszerei,

2009. április

– Ketykó Valéria (V. évf.): Tumormarkerek vizsgálata és jelentôsége a rákos betegek terápiájának nyomonkövetésében, – Pocsai Anikó (V. évf.): Fotoszenzibilitás és gyógyszerek okozta fotoallergia, – Tarján Anna (V. évf.): A hatékony antibiotikum terápia, – Molnár Orsolya (V. évf.): A hepatitis vírusok jellemzése, a fertôzések kezelésének korszerû terápiás lehetôségei. III. díjasok – Freisinger Ádám (IV. évf.), – Hartmann Eszter Zsuzsanna (V. évf.): A klinikai vizsgálatok rendszere, – Tóbel Andrea (V. évf.): Biogyógyszerek gyógyszerforma tervezési lehetôségei, – Tóth Gergô (V. évf.), – Füredi Petra (V. évf.): A ciprofloxacin étel-interakciójának in vitro vizsgálata, – Szádvári Enikô (IV. évf.), – Kovács Márta (IV. évf.), – Vadász Gyöngyi (IV. évf.): Ciklodextrinek szerepe a gyógyszerészetben. A dolgozatkészítés a pályázat benyújtásának nem alapfeltétele, ez csupán az elbírálás egyik elemét képezi! Stampf György

OKTATÓI CSEREKAPCSOLATOK ÚJ FORMÁI A MAROSVÁSÁRHELYI ÉS A BUDAPESTI GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR KÖZÖTT

A képen balról Gyéresi Árpád prof., Kelemen Hajnal docens, Noszál Béla prof. és Hancu Gabriel adjunktus A Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem (MOGYE) és a Semmelweis Egyetem (SE) vezetôi által 2008-ban aláírt együttmûködési megállapodás ez év tavaszán a konkrét megvalósulás szakaszába lépett. A MOGYE 1945-ben alakult a magyar nyelvû orvosképzésnek a Kolozsvári Egyetemrôl Marosvásárhelyre való költöztetésével, melyet követôen, 1948-ban magyar tannyelvû gyógyszerészeti kar is létrejött. A MOGYE jelenleg az a romániai egyetem, ahol magyar nyelvû orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés is folyik. A hallgatók


mintegy fele magyar, az oktatók szintjén a magyar nyelvûek aránya viszont – egyelôre – kisebb. A két egyetem vezetôi által aláírt, újonnan megkötött együttmûködési megállapodás rendszerezi az eddigi kapcsolatrendszert; a hallgató-cserét – az európai tendenciákkal összhangban – az Erasmus-programba tereli, miközben az oktatói, kutatói és rezidens cserekontingenst éves szinten felemeli 8-ról 12 hétre. A megállapodás külön teret szentel a doktori iskolák közötti együttmûködésnek, a TDK-ülésszakokon való kölcsönös részvétel lehetôségének, a kutatási kooperációnak és közös pályázatoknak. A megállapodásra való hivatkozással a MOGYE oktatási prorektorátusa 2008 novemberében az egyetemi tanszékeknek kiküldött körlevéllel elindította a kétoldali vendégtanári programot. Ennek alapján felkérték a tanszékek vezetôit, hogy tegyenek javaslatokat vendégelôadók meghívására az SE megfelelô intézeteibôl. A javaslat a tantervhez igazodó elôadások megtartására vonatkozott. A két egyetem megállapodása szerint a budapesti elôadók utazását az SE, a marosvásárhelyi tartózkodást (2 éjszakára szóló szállás, étkezés) a MOGYE fedezi. A vendégelôadó programját a meghívást benyújtó egyetemi intézet (tanszék) állítja össze. A vendégtanári program keretében a MOGYE Gyógyszerészeti Karán a Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék hívott meg két elôadót az SE Gyógyszerészi Kémiai Intézetébôl, tekintve, hogy a marosvásárhelyi gyógyszerészképzésben a Gyógyszerészeti Kémiát 4 szemeszteren át, III. és IV.

2009.04.04 17:40:32

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

éven oktatják. Az elsô meghívott Noszál Béla prof. az SE GYTK Gyógyszerészi Kémiai Intézetének igazgatója, március 17-én és 18-án tartotta meg elôadásait a III. éves hallgatóknak a béta-laktám antibiotikumok témakörében. Mivel az oktatás Marosvásárhelyen két nyelven, románul és magyarul folyik, az elôadásokat a román hallgatóknak (46 hallgató) – a javaslat szerint – angol nyelven, míg a magyar hallgatóknak (47 hallgató) anyanyelvükön tartotta a meghívott elôadó. A hallgatókon kívül, a két elôadássorozaton a helyi Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék oktatói, valamint a kar más oktatói is részt vettek. Elmondható, hogy az esemény igen hasznos tapasztalatcsere lehetôségét is biztosította és egy újabb jelentôs – intézményes – láncszem az egyénileg (oktatók, doktoranduszok, hallgatók) már régóta létezô szakmai kapcsolatok mellett, a két kar közötti együttmûködés kibôvítésére és rendszeresítésére. Fontos megemlíteni, hogy a nagy érdeklôdést és elismerést kiváltó angol ill. magyar nyelvû elôadások mellett Noszál professzor a kar vezetôivel is eszmecserét folytatott az oktatás, kutatás, praxis közös kérdéseirôl, a további együttmûködés lehetôségeirôl.

245

Az új formát öltött együttmûködés nem elôzmények nélküli. A budapesti Gyógyszerészi Kémiai Intézet több alkalommal is készségesen fogadta a kutatási ösztöndíjjal érkezô oktatókat, doktoranduszokat, segítette a részképzésre érkezô marosvásárhelyi hallgatókat. A budapesti intézetbôl Noszál Béla prof., és Takácsné Novák Krisztina prof. meghívott elôadóként is szerepeltek az EME Orvosés Gyógyszerésztudományi Szakosztályának tudományos ülésszakain. A két Gyógyszerészi Kémiai Intézet eddigi kapcsolatait közös közlemények, tudományos dolgozatok is dokumentálják. Április végén az említett együttmûködés keretében Takácsné Novák Krisztina professzor asszony lesz a MOGYE Gyógyszerészeti Karának meghívottja, ezúttal a IV. éves hallgatóknak tartandó gyógyszerészi kémiai elôadásokkal, és folyamatban vannak a fent említett elôadások viszonzására vonatkozó egyeztetések is. Meggyôzôdésünk, hogy a kölcsönösségen alapuló hivatalos megállapodás jelentôs mértékben elôsegíti a két egyetem intézetei közötti oktatási-kutatási kapcsolatok, együttmûködések kiszélesítését. Prof. Gyéresi Árpád

NAGYSIKERÛ TOVÁBBKÉPZÉS BUDAPESTEN

A „Klasszikus gyógyszerészeti tudományok újabb eredményei 2009” továbbképzô sorozat aktuális állomásának, március 21-22-én, Budapest adott helyszínt. A Semmelweis Egyetem új Tûzoltó utcai Elméleti Orvostudományi Központja (EOK) XXI. századi körülményeket biztosított a rendezvénynek. Külön ki kell emelnem a Szent-Györgyi terem tökéletes akusztikáját, a visszhangot és a nézôtér morajlását elnyelô falakat, továbbá a hifi minôségû hangosítást, ami nagyon megkönnyítette az elôadásanyagok befogadását. A továbbképzés a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának közös szervezésében került akkreditálásra, sikeres tesztvizsgával 30 kötelezô szinten tartó kreditpontot ad a tanfolyam a hatástani, gyógyszerellátási és klinikai szakvizsgával rendelkezôknek. A részvételi érdeklôdés igen erôteljes volt, ami a téma (hormonok és biológiai gyógyszerek) idôszerûsége mellett annak is betudható, hogy a kötelezô szinten tartó pontok gyûjtését jellemzôen elhanyagoltuk és a pontgyûjtô ciklus fordulópontja sokunknál vészesen közeledik.


Az elôadók sorát Perjési Pál intézetvezetô egyetemi docens nyitotta és magával ragadó gyógyszerészi kémiai elôadása rögtön a mélyvizet is jelentette a hallgatóság zömét képezô magamfajta, közforgalomban dolgozó gyógyszerészeknek. De az elôadókra egységesen jellemzô volt, hogy nagyon megtalálták a hangot a közönséggel, és mindvégig közérthetôen tolmácsolták a tananyagot. Ôt a kétnapos továbbképzésen Kéry Ágnes professzor, Erôs István professzor, Vecsernyés Miklós intézetvezetô docens és Pintye János docens követte. Az öt elôadás a hormonok és biológiai gyógyszerek, gyógyszerként alkalmazott fehérjék fô témakört járta körül gyógyszerészi kémiai, gyógynövény-ismereti és fitoterápiás, gyógyszertechnológiai és biofarmáciai, gyógyszertani, valamint gyógyszerészi gondozási és menedzsment szempontból. Gyógyszerészi önbecsülésünkre is nagyon pozitívan hatott a helyszín eleganciája: a hétköznapok szürkeségébôl kitekintve jó volt látni, hogy van fejlôdés az egyetemi oktatás körülményeiben. A tavaszi napsütés és a helyszín kisugárzásának fényében az ismerôs arcok is optimistábban tekintettek vissza. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság közössége életre kelt, személyes kapcsolatba kerültünk a kollégákkal. Javaslom, hogy vezessük be a névkitûzôk használatát, hogy továbbképzéseinken elôsegítsük a hallgatók közötti kapcsolatfelvételt, barátkozást. A hangulatot még kellemesebbé tette, hogy a szünetekben Gara László az énekes gyógyszerész, legújabb CD-jének dalai frissítették tudománytól „megfáradt” agysejtjeinket. A hallgatók személyes visszajelzéseikben kiválónak értékelték mind az elôadói teljesítményeket, mind a témák fontosságát Bognár András az MGYT Budapesti Szervezet elnöke

2009.04.04 17:40:32

246

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

HÍREK SZEGEDRÔL Dr. pharm. oklevelek ünnepélyes átadása a Parlamentben Az eseményre egyszer, 2009. április 19-én, vasárnap délelôtt 10 órától kerül sor, amelyen 2009. elôtt magyar egyetemeken végzett és nem doktorált, országosan mintegy 80 gyógyszerész ünnepélyes keretek között veheti át Dr. pharm. oklevelét. A Magyar Gyógyszerészi Kamara által menedzselt szimbolikus jellegû ünnepségen számos politikai és szakmai elôkelôség is részt vesz. Érdeklôdô kollégáink részére ismertetem a Szegeden kialakított gyakorlatot. Három eset lehetséges: 1. Igazolás magyar-angol nyelven akkor, ha az okmányirodán ehhez ragaszkodnak; ára 3500 Ft, 2. Díszoklevél kiállítása A3 méretben, egyik oldalán magyar, a másikon latin nyelven és elküldése postán; ára 10000 Ft, 3. Díszoklevél ünnepélyes átadása avató ünnepség keretében Szegeden (az Ady téren épült „József Attila” Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi Terem elfoglaltságától függôen még júniusban, esetleg júliusban), amelyre május 15-ig lehet jelentkezni; ára 20000 Ft. További részletek a Kar pharm.u- szeged.hu honlapjának bal oldalán − a keretezett részben − olvashatók. Ígéretes kutatás a koraszülés gyógyszeres megelôzésére A ma még kezelhetetlennek tartott koraszülés hazánkban népbetegségnek számít, amelyet − a világon elsôként − gyógyszerrel kívánnak megelôzni, ill. megállítani. Jelenleg ugyanis az újszülöttek 10%-a idô elôtt jön világra. Gáspár Róbert, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet docense munkatársaival gyógyszer-kombináció kifejlesztésén dolgozik; a témát Falkay György prof. vezetésével kezdték kutatni. A készítmény egy-egy nôi nemi hormont, asztma terápiában használt farmakont és kalciumcsatorna-gátlót tartalmaz. Azt remélik, hogy a szer hatással lehet a méhizomzat mûködésére, azaz egyaránt nyújthat akut segítséget és megelôzésre is alkalmas lesz [Szent-Györgyi HÍRLEVÉL, 20(1), 3. old. 2009. február].


Megszûnik a TVK, átalakul a gyógyszerellátás Megszüntetik a teljesítményvolumenkorlát (TVK) rendszert és átalakítják a gyógyszerellátást, aminek következtében 30 milliárd Ft-ot takarítanak meg; a lakossági terhek 2−2,5%-kal nônek. Mérsékelnék a készítmények indokolatlan igénybevételét, folytatják a generikus programot és egyes szereknél csökkentik a támogatásokat. Párhuzamosan növelik azon szerek támogatását, amelyek egyes betegségekben bizonyítottan hatékonyak. Elônyben részesítik az olcsóbb készítményeket. Preferálják a biosimilar gyógyszereket, amelyek árszintje mintegy 30%-kal kisebb az eredeti szerénél. Lehetôség lesz a rendelhetôségi idô megnövelésére (az eddig negyedéves szakorvosi kontrollt igénylô készítmények esetében fél évre, a félévesekét pedig egy évre emelik). Az év második felében ún. extra vonalkódot alkalmaznak, amely „megmutatja”, hogy a felírt kiemelt támogatású gyógyszert valóban arra a kiemelt indikációra adta-e az orvos, aki ilyeneket rendelhet. [Szent-Györgyi HIRLEVÉL, 20(1), 1. old., 2009. február].

„agyfényesítô szerek” (Nootropil, Trental, Doxium stb.) nem kapnak támogatást. A Cavinton térítési díja 755 Ft helyett 1256 Ft lesz. Helyettük a továbbra is 50%-os támogatású acetilszalicilsav-tartalmú szereket pereferálnák. Onkológiai terápia: az eritrocita-képzô szerek csoportjában a biosimilar (biológiai elemeket tartalmazó, individuális) készítmények generikumainak ára máris kb. 30%kal kisebb, mint a többi jelenlegié (Danó Anna: Újsághír, 2009. március 17.). − Ezzel szemben Székely Tamás egészségügyi miniszter Szentesen március 17-én kijelentette, hogy „a hatezer támogatott gyógyszer közül 5-6 száznál lesz érzékelhetô, mintegy 100 Ft-os áremelkedés.” − A Heti Válasz e tervet drasztikusnak és brutálisnak nevezi. − Megjegyzésem: Idôközben kiderült, hogy a 30 milliárdos megtakarításból 15,8 milliárdot a gyógyszerkasszán fognak spórolni, az elvonás több mint a felét. Érdekes, ilyenkor − és mindig csakis elvonások esetén! − a gyógyszerügy mennyire „felértékelôdik” a minisztériumban, hogy mentsék az egészségügy más részeit. (Népszabadság, 2009. március 17.)

Növekvô gyógyszerárak Április elsejétôl 460 gyógyszer kerül többe a betegeknek. Az egészségügy idei 30 milliárdos „megtakarítás”ából 13 milliárdot gyógyszerekkel realizálnak. Három terápiás csoportban szinte teljesen megszûnik, további hatban pedig jelentôsen csökken a társadalombiztosítási támogatás, ennek következtében átlagosan 10%-os térítésdíj-növekedésre lehet számítani. Az allergia- és asztma-gyógyszerekre szorulók körében a biztosító megszünteti a hatóanyagok alacsonyabb támogatási kulcsát; a kortikoszteroidok kivételével teljes árat kell majd fizetni. A szívgyógyszerek 85%-os támogatását 80%-osra mérséklik; ezután ezek dobozonként bô 100 Ft-tal kerülnek többe. A gyomorbetegek gyógyszereinek eddigi 85 és 70%-os támogatása helyett e szerek 55%-os támogatásúak lesznek, s lehetnek súlyos betegek, akik a jelenlegi 405 Ft helyett 1163 Ft-ot fognak fizetni. Az ún.

Pácban a kis patikák Nem bírják a versenyt a tôkeerôs láncokkal felcímmel három hasábos, fényképes cikket közöl a Délmagyarország (2009. március 18.). Szegeden jelenleg 46 közforgalmú patika mûködik, a 2007-es liberalizációs törvény hatályba lépése óta három már bezárt, mert „a hálózathoz nem tartozó kisebb gyógyszertárak nem bírják a versenyt. Viszont a lánchoz csatlakozás feltétele a legalább 18 millió Ft-os forgalom, ennélfogva az ennél kisebb forgalmúaknak esélyük sincs túlélni. … Egyes helyeken törzsvásárlói kártyával próbálkoznak, máshol felmondanak a gyógyszerészeknek, legrosszabb esetben bezárnak és eladják, de nem gyógyszerész befektetônek, ilyen ugyanis nincs! … A forgalom legalább harmadával csökkent. … A vényes készítményekért többen csak nyugdíj- vagy fizetésnapok után jönnek. … A helyzet teljesen bizonytalan és kiszámíthatatlan! Fôbb okok: a patika-liberali-

2009.04.04 17:40:32

2009. április

zációs törvény, a gazdasági válság, az egyre csökkenô ártámogatás és a csökkenô árrés”. Ilyen és hasonló véleményt adott Szoboszlainé Varga Gabriella, Mészárosné Engi Mónika gyógyszerész és Király Istvánné. Megjegyzésem: ha törvényalkotóinknak néhány éve ez volt a szándékuk, akkor ezt „sikerült” elérniük. Kétes dicsôség. (Délmagyarország, 2009. március 18.) Doktorok minden patikában A témáról fenti címmel az online Szent-Györgyi Hírlevél számol be [(20(1), 2. oldal (2009. február)]. A Szegeden 2009. január 6-án tartott sajtótájékoztatón készített riport részletesen ismerteti a fenti kérdéskört és lényegében ismétli a Gyógyszerészetben publikált híradásokat [53(2), 116 és (3), 185 (2009)]. (Szent-Györgyi Hírlevél, 2009. február) Díszdoktori cím Erdélybôl A fenti címmel, „Kata Mihály sosem hagyta magát beskatulyázni” alcímmel Nagy Tímea közöl három hasábos, fényképes cikket a „Szegedi Egyetem”-ben, amelyben bemutatja a Marosvásárhelyen 2008 decemberében kitüntetett oktatót és kutatót (Szegedi Egyetem, 2009. február 23.). Körkép idegen nyelvû képzéseinkrôl Nagy Tímea újságíró egész oldalas cikke Külföldi hallgatók Szegeden I. alcímmel a Szegedi Egyetem 2009. március 9-i számában jelent meg. Az SZTE-n manapság az ÁOK-n angol és német, ill. a GYTK-n angol nyelven van ilyen képzés, amelyen 39 nemzetiség összesen 940 külföldi hallgatója tanul. Ôk zömében Romániából (23%), Szlovákiából (17%) és Ukrajnából (9,5%) érkeznek; többségükben határon túli magyarok. A magyar gyógyszerészképzés iránt a nemzetközi és hazai érdeklôdést az is növelheti, hogy nálunk januártól doktori címet kapnak a gyógyszerészek. A szegedi karon az angol nyelvû képzést 1986-ban szerveztük meg és


GYÓGYSZERÉSZET

eddig 20 országból kb. 200 gyógyszerész végzett, akik otthonukba viszszatérve általában kiemelt szakmai pozíciókba kerültek! Most a képzés minden évfolyamon teljes létszámú. Elônyös, hogy hazánkban mind az oktatás, mind a megélhetés költségei még alacsonyabbak, mint más országokban. A sanghaji Jiao Tong University a Szegedi Tudományegyetemet a világ legjobb 400 egyeteme közé rangsorolta. A szegedi GYTK a honi egészségügyi képzési sorban a hatodik, míg az oktatói kiválóságot tekintve a harmadik helyen van. S ma már jogszabályi feltétel is van ahhoz, hogy az idegen nyelvû képzésben végzett külföldiek országunkban vállaljanak munkát. (Szegedi Egyetem, 2009. március 9.) A patikus, akit brókernek hittek A Népszabadság egész oldalas cikke Cs. István 72 éves szegedi gyógyszerész történetét ismerteti, aki pénzét az egyik ismert bankban helyezte el és banki tanácsadók bátorítására 2004 tavasza és 2007 szeptembere között több tízmillió Ft-ja bôven megduplázódott. Októberben viszont értékpapírjainak piaci értéke hozzávetôleg felére csökkent, de a sztorinak még nem volt vége: öszszesen közel 100 millió Ft-ot veszített, amiben benne van az is, hogy most ô tartozik a banknak 4,3 millió Ft-tal! A pénzintézetben azt hitték, hogy kollégánk „bankismereti tudása vetekszik a brókerekével”, az eset tisztázása végett Cs. István ügyvédi segítségért folyamodott. Egyébként az elmúlt félévben sok lakos veszítette el pénzét hasonló módon. A cikk számos további tanulsággal is szolgál. (Ungár Tamás írása, Népszabadság, 2009. március 14.) Gyógyszeripar Elindult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület új honlapja, a www.hamisgyogyszer.hu, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hamis vagy kétes eredetû gyógyszerek fogyasztásá-

247

nak veszélyeire. (Metropol, 2009. március 18.) Céget vásárolt fel a Szegedre kacsintó Pfizer Az amerikai Pfizer − a világ legnagyobb gyógyszergyártója, egyúttal hazánk hetedik legjelentôsebb gyógyszerpiaci szereplôje − megvette a szintén amerikai Wyethet. Termékportfóliója egyebek között biotechnológiai termékekkel és oltóanyagokkal bôvül. Mario Gattino, a Pfizer magyarországi érdekeltségének vezetôje a hazai törvények módosítását elônyösnek nevezte; e szerint 12%-os különadójukból a gyártók 20%-ot visszaigényelhetnek kutatás-fejlesztési beruházásra. Szó van arról, hogy a Pfizer Szegeden létesítene kutatás-fejlesztési központot. Tavaly nyáron a kormányszóvivô megerôsítette, hogy a kormány egy amerikai gyógyszergyártóval folytat tárgyalásokat magyarországi beruházásról. (Délmagyarország, 2009. március 20.) Sporttörténelmet írhatnak A fenti címmel és „Mód Péter tudja, milyen érzés a LEN-Kupa fináléjába kerülni” felcímmel négy hasábos, gyógyszertárban készített fényképes cikket közöl a Délmagyarország a most 34 éves gyógyszerészrôl, az 1996-os nemzetközi kupafinalista pólócsapat tagjáról és egykori junior világbajnokról. A riportnak az adott aktualitást, hogy napjaink szegedi pólósai március 21-én hasonló kihívás és küzdelem elôtt állnak. (Délmagyarország, 2009. március 19.) Külföldön munkát vállaló egészségügyiek A Medical Tribune Online Hírlevél szerint 2008-ban 730 orvos, 117 fogorvos, 53 gyógyszerész, 11 szülésznô és 153 ápoló kért igazolást külföldön történô munkavállaláshoz. (Medical Tribune Online Hírlevél, 2009. március 18.) Kata Mihály

2009.04.04 17:40:32

248

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI TÁRSASÁG TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYÛLÉSE Budapest, 2009. március 6-7. A rendezvény a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) tudományos ülésével kezdôdött, melynek keretén belül prof. Süveges Ildikó elnök megnyitó és köszöntô szavai után Szarka Miklós misszióvezetô és Jókai Anna író tartott elôadást. Halhattunk a család kis és nagy közösségeket összetartó erejérôl, a nevelésben betöltött szerepérôl, társadalmi jelentôségérôl. Közismert és népszerû írónônk a test-lélek-szellem egységérôl és összefüggéseirôl, értékeink ôrzésének és megtartásának szükségességérôl beszélt. Hangsúlyozta, hogy a gyógyítással foglalkozó emberek feladata a fizikális gyógyítás mellett a lelki erôk felszabadítása. A testileg beteg ember a jelen válságos helyzetben plusz lelki traumáktól szenved, ne csak kezelést és gyógyszert, hanem reményt és szeretetet is kapjon az egészségügyi dolgozóktól! A MET közgyûlésén az elnöki beszámoló kiegészült a Gyógyszerész Szakcsoport munkájának ismertetésével, majd az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a dél-vidéki és a nyugati tagozat vezetôjének beszámolója után a MET tagsággal rendelkezô gyógyszerészek számára jelentôs és örömteli döntés született: a MET jelenlegi elnöksége a jövôben kibôvül a MET Gyógyszerészi Szakmai Szervezete által megválasztott taggal. A választásra az ebédszünetben került sor, ahol a küldöttek – a szervezetben eddig is aktívan közremûködô és irányító tevékenységet végzô – Lipták József professzor urat jelölték és kérték fel ezen tisztségre. A MET a tudományos konferenciát a szakma kiváló külföldi és hazai képviselôinek meghívásával a mozgás-

szervi betegségek témakörében rendezte, tekintettel arra, hogy nevezett betegségben igen sok ember érintett, a mozgásában korlátozott egyén életminôsége jelentôsen romlik, s a krónikus betegség következményei pedig egész életre kihatnak. A konferenciát a résztvevôk által egyhangúlag elfogadott (az alábbiakban ismertetésre kerülô) állásfoglalás megfogalmazása és elfogadása zárta. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI TÁRSASÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA a „Mozgásszervi betegségek” címmel tartott konferencia záróülésén A Magyar Egészségügyi Társaság, mint civil szervezet, legfôbb törekvésének a kárpát-medencei magyarság népbetegségeinek orvoslásában való segítségnyújtást tekinti. A Budapesten tartott márciusi tudományos kongresszusának kiemelt témáját a mozgásrendszert érintô betegségek problémaköre képezte. Az elôadók bemutatták azt a tényt, hogy a mozgásszervi betegségekben a lakosság mintegy egyharmada szenved. Élesen rávilágítottak a sokmilliárd forintot igénylô terápia és megelôzés lehetôségeire, annak népegészségügyi fontosságára. A konferencia egyhangúlag foglalt állást abban, hogy sürgôsen fokozni kell a betegellátás biztosítását célzó erôfeszítéseket, a komplex betegellátás pedig szélesebb társadalmi összefogást és áldozatvállalást igényel. Korzenszkyné Váry Márta a MET Gyógyszerészi Szervezet titkára

A VILÁG LEGNAGYOBB VAKCINAGYÁRTÓJA BUDAPESTRE HELYEZTE KELET-EURÓPAI BÁZISÁT A gazdasági válság hatására hazánkban is számos nemzetközi nagyvállalat volt kénytelen tömeges leépítéseket bejelenteni. Annak ellenére, hogy gazdasági szakemberek a kutatás-fejlesztés-intenzív iparágakban látják a kitörési lehetôséget, a gyógyszeripar szereplôinek is stratégiai lépéseket kell tenniük azért, hogy munkatársaikat továbbra is foglalkoztatni tudják.

A sanofi-aventis/Chinoin átszervezéssel reagál, melynek részeként épült fel budapesti Logisztikai és Disztribúciós Központjának megújult és kibôvített oltóanyag platformja. A fejlesztéssel a sanofi-aventis vakcina ágazata, a világelsô sanofi pasteur kelet-európai disztribúciós bázisa Budapestre került, mely így nyolc kelet-közép-európai ország – Románia, Bulgária, Szlovákia, Cseh-

ország, Szlovénia és a balti államok – vakcina ellátását biztosítja. Annak érdekében, hogy Magyarországon jöhessen létre az új vakcina központ, a meglévô hûtôkapacitás kiterjesztésén túl az átcsomagoló területet is bôvíteni kellett, hiszen minden egyes dobozt át kell csomagolni a fogadó ország nyelvezetére. (-)

DEÁK KATALIN PHD DISSZERTÁCIÓJÁNAK VÉDÉSE Deák Katalin gyógyszerész, doktorjelölt, a Richter Gedeon Nyrt. fejlesztô analitikusa 2009. március 13-án a Semmelweis Egyetem Hôgyes tömbjének elôadótermében védte meg doktori disszertációját, „Központi idegrendszerre ható vegyületek fizikai-kémiai jellemzése a farmakokinetikai tulajdonságok elôrejelzése céljából” címmel. A Bíráló Bizottság elnöke Gyires Klára egyetemi tanár


(SE, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet), titkára Budai Marianna egyetemi tanársegéd (SE, Gyógyszerészeti Intézet), tagjai Sátory Éva egyetemi tanár, Balogh György kutató-fejlesztô (Richter Gedeon Nyrt.), hivatalos bírálói Szökô Éva egyetemi tanár (SE, Gyógyszerhatástani Intézet) és Greiner István kutatási igazgató helyettes (Richter Gedeon Nyrt.) voltak.

2009.04.04 17:40:33

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

249

A jelölt doktori munkáját a Semmelantipszichotikus hatásra fejlesztett veweis Egyetem és a Richter Gedeon Nyrt. gyületek agyi penetrációját jellemzô közötti kutatási együttmûködés keretélogBB értékek és a ΔlogP értékek között lineáris összefüggést tapasztalt, melyet a ben Takácsné Novák Krisztina egyetemi szertralin ΔlogP és logBB értékei alapján tanár témavezetésével, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézeellenôrzött. tében végezte. Munkája során központi A hatás szempontjából kedvezô idegrendszerre ható vegyületek fizikaifarmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkezô szertralin fizikai-kémiai paramékémiai paramétereinek vizsgálatával terei támpontot nyújthatnak antidepfoglalkozott a farmakokinetikai tulajdonságok elôrejelzése céljából. resszáns hatású vegyületek fejlesztése A gyógyszerkutatás korai fázisában a során. A vizsgált, antipszichotikus hatásDeák Katalin fizikai-kémiai jellemzés fontos szerepra fejlesztett vegyületek fizikai-kémiai hez jut a gyógyszerjelölt vegyületek kiválasztása során. jellemzése hozzájárulhat további központi idegrendszerA komplex fizikai-kémiai jellemzés alapján a vegyületek re ható, kedvezô farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkezô vegyületek fejlesztéséhez. A ΔlogP érték és a várható farmakokinetikai tulajdonságai elôre jelezhetôk. A jelölt nagy pontossággal meghatározta az antidep- logBB érték között felállított lineáris összefüggés alapján resszáns szertralin és 15 antipszichotikus hatásra fej- elôre jelezhetô a fejlesztés alatt álló molekulák vér-agy lesztett vegyület protonálódási állandóit, megoszlási há- gáton történô passzív átjutása egyszerûen meghatározhanyadosait oktanol/víz és ciklohexán/víz rendszerekben, tó fizikai-kémiai paraméterek segítségével. A Bíráló Bizottság a jelölt tudományos tevékenységét továbbá a két rendszerben mért megoszlási hányadosok és a védésen nyújtott teljesítményét 93%-os (28/30) teljealapján kiszámította a ΔlogP értékeket. Összefüggéseket állított fel a vegyületek szerkezete sítménnyel minôsítette és egyhangúlag javasolta a jelölt és a fizikai-kémiai állandók között. A fizikai-kémiai tu- részére a Ph.D. fokozat odaítélését. lajdonságok alapján elôre jelezte a vegyületek várható farmakokinetikai viselkedését. A hasonló szerkezetû, (-)

SZTOJKOV-IVANOV ANITA PHD VÉDÉSE Sztojkov-Ivanov Anita vegyész, doktorjelölt „High-performance liquid chromatographic separation of the enantiomers of amino compounds on chiral stationary phases” (Aminocsoportot tartalmazó vegyületek enantiomerjeinek elválasztása királis folyadékkromatográfiás módszerekkel) címû doktori értekezésének nyilvános vitájára 2009. március 9-én került sor az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Székházában. A Bíráló Bizottság elnöki tisztét prof. Falkay György az MTA doktora (SZTE GYTK, Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet) töltötte be, titkára prof. Wölfling János az MTA doktora (SZTE TTIK, Szerves Kémiai Tanszék), tagja Gergely András kandidátus (SE GYTK, Gyógyszerészi Kémiai Intézet) volt. A jelölt értekezésének hivatalos bírálói prof. Báthori Mária az MTA doktora (SZTE GYTK, Farmakognóziai Intézet) és prof. Tóth


Sztojkov-Ivanov Anita Géza az MTA doktora (MTA SZBK, Biokémiai Intézet) voltak. Sztojkov-Ivanov Anita Ph.D. munkáját 2003-ban kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetében prof. Fülöp Ferenc és prof. Péter Antal (SZTE TTIK, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék) irányításával, ahol különbözôen szubsztituált

α-aminobenzil- és α-aminoalkil-naftol analógok, valamint β-szubsztituáltβ-aminosavak enantiomerjeinek elválasztására alkalmas királis folyadékkromatográfiás módszerek kidolgozásával és tanulmányozásával foglalkozott. A jelölt több királis állófázison vizsgálta a kromatográfiás körülmények és a vizsgált vegyületek szerkezetének elválasztásra gyakorolt hatását. Tudományos munkájából hat nemzetközi publikáció jelent meg, amelyek közül háromban elsô szerzô. A cikkek összesített impakt faktora 11,116. Eredményei számos magyar és nemzetközi konferencián bemutatásra kerültek. A Bíráló Bizottság a jelölt tudományos tevékenységét és a védésen nyújtott teljesítményét titkos szavazással 100%-os eredménnyel minôsítette és egyhangúlag javasolta a jelölt részére a Ph.D. fokozat odaítélését. (-)

2009.04.04 17:40:33

250

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

IN MEMORIAM DR. ENDRÔI PÁL (1922-2009) Az 1943 és 1953 közötti évtizedben Budapesten a gyógyszerészhallgatók analitikai kémiai gyakorlati képzésében fontos szerepet vitt Dr. Endrôi Pál tanársegéd, majd adjunktus. Értékes munkával eltöltött élete után ez év március 31-én vettek végsô búcsút Tôle hozzátartozói, még élô barátai, kollégái és tanítványai. Gyôrben született (1922) és érettségizett (1940), majd Budapesten, a Tudományegyetemen vegyészdiplomát szerzett (1944). Már 1943-ban gyakornoki állást kapott a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetben. Feladata az általános és szervetlen kémiai elôadásokhoz a demonstrációs kísérletek elôkészítése és bemutatása, fôként pedig a II. éves gyógyszerészhallgatók kvantitatív analitikai kémiai gyakorlatainak teljesen önálló vezetése volt. Kezdeti munkakörülményeire a háborús viszonyok mellett zavarólag hatott az intézet professzorának Szebellédy Lászlónak hirtelen megbetegedése és korai halála (1944. január), amit az új professzor, Schulek Elemér kinevezése csak fél év múlva követett. Ezekkel egyidejûleg a katonai helyzet fokozódó romlása miatt 1944 decemberében már az oktatást is rendeleti úton beszüntették, illetve a gyógyszerészhallgatókat katonai kényszerrel Németországba telepítették. A Budapest ostroma miatt Pesten rekedt fiatal gyakornoknak a saját életén felül a tanszék értékeinek óvása is gondjai közé tartozott. A családjával Budán lakó Schulek professzor ugyanis csak a szükséghidak létesítése után tudott az intézetbe újra bejárni. Az ostrom utáni egyetemi munka kezdetben inkább a romok eltakarítását jelentette, és csak ezután kezdôdhetett meg igen nehéz körül-


mények között a kémiai gyakorlatok végzése. Az egyetemi oktatók másik fontos feladatát jelentô kutatómunka, szerény körülmények között is, csak 1946 elején kezdôdhetett el. Endrôi Pál ezt az idôszakot gyógyszerészi tanulmányok és oklevél megszerzésére (1946) fordította oktatási munkája mellett. Akkoriban Schulek professzornak a halogén-cianidok analitikai reakcióira irányuló kutatásaiba Endrôi is bekapcsolódott. Kísérletes munkásságával egyik nehéz témacsoportban a hipoklorit-, klorit-, klorátionok szelektív, egymás melletti meghatározását oldotta meg. „Summa cum laude” fokozatú disszertációja minisztériumi elismerésben és jutalomban is részesült. Gyakorlatvezetôi munkássága külön is figyelmet érdemel. Ennek során az egyes analitikai mûveleteket akár többször is saját kezûleg mutatta meg. A hallgatók mérési feladataihoz csak sikeresen végezhetôket válogatott ki. A mérési eredmények pontosan

értékelhetôk voltak, mivel a vizsgálandó mintához nagytisztaságú stabil vegyületekbôl készült, analitikai pontossággal mért oldatokat, vagy szilárd hígításokat használt. Természetesen a mérôoldatok ugyanígy készültek. Schulek professzor, aki maga is rendszeresen látogatta a hallgatók gyakorlati foglalkozásait, Endrôi Pál személyében, de az intézet több oktatójában is megbízható segítségekre talált. Az analitikának a gyakorlati élettel kapcsolódó feladatai révén, gyakran végzett ipari és honvédségi szakértôi vizsgálatokat, kutatásokat. Így került kapcsolatba a vegyszerek minôségi szabványosításával, mint a Szerkesztôbizottság tagja, majd elnökhelyettese. Érdeklôdése folytán, tízéves egyetemi munka után állást változtatott és a Híradástechnikai Kutató Intézet tudományos munkatársaként, a világítástechnikai fejlesztésekben használatos fényporok hatásfokának növelése lett kutatási területe. Több szabadalom és egy fontos találmány kifejlesztésében dolgozott, amelyért szakminisztériumi elismerésben és osztályvezetôi elôléptetésben részesült. Hivatali munkássága mellett a Tudományos Ismeretterjesztô Társulatban, megalakulása óta a Kémia-fizika Szakosztályban, majd a vezetôségben szervezô, irányító és elôadói munkát végzett nyugállományba vonulásáig. Dr. Endrôi Pál életútját felidézve, értékes személyére és munkásságára mindannyian, akik kollégái, vagy tanítványai voltunk tisztelettel tekintünk és emlékét kegyelettel megôrizzük. Dr. Laszlovszky József

2009.04.04 17:40:33

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

251

DR. SIKOS PÁL (1929-2009) Hónapok óta számítani lehetett rá, mégis megdöbbenti a hír az ôt ismerô, szeretô, tisztelô ismerôsöket, kollégákat: édesapám, dr. Sikos Pál nyugalmazott szakgyógyszerész, Fonyód város díszpolgára, méltósággal viselt súlyos betegsége következtében 2009. március 15-én hosszú szenvedés után elhunyt. Nem volt tudós, nem tudnám sorolni hosszasan szaklapokban megjelent cikkeit, „csak” egy állandó ügyeletes patika vezetôje volt több mint 40 évig, „csak” egy egyszerû kétgyermekes családapa, aki hû volt családjához, a városhoz, ahol élete nagy részét leélte, és nem utolsó sorban elveihez. 1929-ben született Budapesten többgenerációs gyógyszerész családban. Édesapját korán elvesztette, édesanyja (dr. Sikos Károlyné gyógyszerész 1894-1994) egyedül nevelte 3 fiát; egyikük – Károly – szintén a gyógyszerészi pályát választotta. A „bencésekhez” járt egyházi gimnáziumba a legnehezebb háborús idôkben, majd megkezdte egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Itt ismerkedett meg édesanyámmal Ivanyos Mártával. Társak voltak a munkában, a magánéletben közel 60 éven át. A ka-

posvári gyakornok-évek után 1957ben kerültek Fonyódra. A Balaton helyett szívesebben vitorlázott a gomolygó felhôk közelében, szabadság utáni vágya „ûzte” vissza ifjúkori szenvedélyéhez. Hamar az oktatók között találta magát, türelmével, magabiztos nyugalmával a növendékek kedvence volt. Az oktatást a patikában is gyakorolta, a nyári gyakorlatokon közel 130 hallgató kezdte nála a szakmát (magamat is beleértve). Sokoldalú ember volt: tavasszal a kertészkedésben, télen a vasútmodelle-

zésben lelte örömét. A 60-as évek elején az országban ketten vállaltak amatôr mozgófilm-kidolgozást, egyikük ô volt. Hallgatói, pilótanövendékei – a legelsôk talán már nyugdíjasok, nagyszülôk – ugyanúgy emlékeznek „Pali bácsira”, napbarnított szakállas arcára, elmaradhatatlan pipájára, derûs, biztató tekintetére. Az elkésett privatizáció már nem az ô világa volt, egy idôben lelkesen politizált, képviselôként 8 évig segítette a várost, de látva, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, csalódottan viszszavonult a közélettôl, és a szakmától. Utolsó éveiben alig mozdult ki házából, legfeljebb ha orvoshoz, vagy vásárolni ment. A családi patika, a doktori cím sem lelkesítette már, de annak örült, és büszke volt, hogy unokája gyógyszerésszé avatását megérhette. Tudatában volt betegségének, nem sajnáltatta magát. Úgy halt meg, ahogy egész életét élte, fegyelmezetten, nagy önuralommal. Még megvárta, hogy elköszönhessen fiaitól és családjuktól, elbúcsúzhasson feleségétôl, megvárta a nemzet ünnepét és csendben eltávozott. Ôrizzük meg emlékezetünkben. Sikos Ádám gyógyszerész

A 2009-es év tudományos rendezvényei Marosvásárhelyen A 2009-es évben több tudományos rendezvénynek is otthont ad a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem patinás épülete. Április 23-25.: Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának (EME OGYSZ) XIX. Tudományos ülésszaka. Meghívott plenáris előadó Répási János (TEVA, Debrecen). A rendezvény keretében szervezett gyógyszerészeti továbbképzés Magyarországról meghívott előadói Kőszeginé Szalai Hilda (OGYI, Budapest) és Antal István docens (SE Gyógyszerésztudományi Kar, Budapest). A rendezvénnyel kapcsolatos információk a Szakosztály honlapján (www.emeogysz.ro) olvashatók. Megjegyzendő, hogy az EME tudományos ülésszakának továbbképzői, valamint a szekcióülések első ízben kerülnek megrendezésre a MOGYE előadótermeiben. E szakosztály aktuális híre, hogy tudományos lapját, az Orvostudományi Értesítő-t, az országos tudományos tanács magasabb, B-kategóriába sorolta; 2009 júliusának első dekádjában rendezik az Orvos és Gyógyszerész Doktorandusok II. Tudományos Konferenciáját, nemzetközi részvétellel. Az erre vonatkozó információk a MOGYE honlapján (www.umftgm.ro) angol nyelven is olvashatók. Az elhangzott előadások szerkesztett változata az egyetem tudományos folyóiratában jelenik meg (Revista de Medicină şi Farmacie/Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle), angol nyelven, in extenso formában. Prof. Gyéresi Árpád


2009.04.04 17:40:33

252

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

SZAKIRODALMI TALLÓZÓ REFERÁTUM Rovatvezető: Jelinekné Nikolics Mária és Télessy István. Referálók: Béni Szabolcs (BSZ), Budai Marianna (BM), Hankó Zsuzsanna (HZS), Laki Mónika (LM), Németh Tamás (NT), Rozmer Zsuzsa (RZS), Ványolós Attila (VA), Völgyi Gergely (VG).

POLYGLYCOPLEX: AZ ELSŐ KLINIKAI VIZSGÁLATOK A PolyGlycopleX (PGX) egy olyan, kanadai kutatók által kifejlesztett termék, amelyet három vízoldékony poliszacharid alkot: az Amorphophallus konjac délkeletázsiai évelő növény gyökeréből nyert nagy molekulatömegű poliszacharid, továbbá a nátrium-alginát és a xantán gumi. A feldolgozás során a három összetevő egy vízben oldódó, ún. funkcionális rostot képez, amelynek viszkozitása mintegy háromszor nagyobb, mint bármely más ismert poliszacharidé. Az amerikai Institute of Medicine szerint funkcionális rost elnevezéssel azokat a növényi rostokat illetjük, amelyek pozitív élettani hatással bírnak. Egy korábbi preklinikai vizsgálat során a PGX 90 napos adagolása patkányoknál nem mutatott toxikus hatásokat még 3000 mg/tskg/nap értéket meghaladó alkalmazásnál sem. A mostani klinikai kísérlet során 10 g/nap mértékű (21 napig tartó) poliszacharid-bevitel hatását vizsgálták egészséges férfiak és nők esetében. Az eredmények alapján a PGX terméket a gyomor és a bélrendszer jól tolerálta, nem fordult elő hasmenéses állapot, a kísérleti alanyok vérképe sem változott, a biokémiai paraméterek közül a koleszterin és a húgysav szintje viszont csökkent. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy vajon a különböző vitaminok szintjét hogyan befolyásolja a PGX, mivel felmerült annak a lehetősége, hogy ez a poliszacharid-keverék a zsírban oldódó vitaminok felszívódását csökkenti. A kísérlet során az A-, B1-, B6-, B12-, E- és K-vitamin szintje nem mutatott eltérést a teszt- illetve a kontrollcsoport között, a C- és D-vitamin szintje pedig emelkedett a PGX-szel kezelt csoportnál. A pozitív klinikai eredmények nyomán most már meg kell találni a PGX helyét a mindennapi táplálkozásban, hiszen a növényi rostok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében. Carabin, I. G. et al.: Supplementation of the diet with the functional fiber with PolyGlycoplex (R) is well tolerated by healthy subjects in a clinical trial. Nutr. J. 8. 9, (2009). VA

CIKLOSPORIN-A FORMULÁCIÓK VIZSGÁLATA A gyógyszerek inhalálása tüdőbetegségek esetén számos előnyt jelent a hagyományos gyógyszerformákkal szem-


ben. Magas helyi koncentráció érhető el anélkül, hogy a szisztémás koncentráció is magas lenne. Ezen kívül a mellékhatások előfordulásának gyakorisága is kisebb. A tüdőn keresztüli alkalmazás egyik érdekes példája az immunszuppresszív hatású ciklosporin-A, melyet tüdő-transzplantáción átesett betegek esetében alkalmaznak. Ezen betegek esetében az akut és krónikus szervkilökődési reakciók még mindig sok problémát okoznak. Több ciklosporin-A tartalmú formulációt is leírtak már az irodalomban, melyek alkalmasak a tüdőn keresztüli alkalmazásra, az aeroszoloktól az inhalációs porokig. A kezdeti vizsgálatok során a lipofil ciklosporinA-t etanolban oldották, azonban ez sejt-irritáló hatással rendelkezett, így az etanolt propilén-glikollal helyettesítették. Mivel ezen gyógyszerformák még mindig irritáló hatásúak voltak, az alkalmazás előtt szükség volt anesztetikum és bronchodilatátor használatára. A ciklosporin-A tartalmú liposzómális rendszerekkel is több kutatócsoport foglalkozott. Egy német kutatócsoport in vitro permeabilitási és ex vivo abszorpciós vizsgálatokat folytatott ciklosporin-A tartalmú liposzómális és propilén-glikolos formulációkkal. Eredményeik szerint a propilén-glikolos összetétel esetén a diffúziós ráta 50%-kal nagyobb volt, mint liposzomális rendszer esetén. A vizsgálataik összefoglalásaként elmondható, hogy mindkét modellben a liposzóma esetén nyújtottabb hatóanyag-leadás volt megfigyelhető. Trammer, B. et al.: Comparative permeability and diffusion kinetics of cyclosporin A liposomes and propylene glycol solution from human lung tissue into human blood ex vivo. Eur. J. Pharm. Biopharm. 70. 758-764, (2008) LM

GYORSAN OLDÓDÓ PERFENAZIN A száj nyálkahártyáján keresztüli felszívódás ígéretes, ha a cél a hatás gyors beállása, valamint a megnövelt biohasznosíthatóság azon hatóanyagok esetén, amelyek first-pass metabolizmusa kifejezett. Így egyre nagyobb igény van ilyen jellegű újabb gyógyszerformák fejlesztésére (mint például a szájban gyorsan széteső tabletta), amelyek lehetővé teszik a hatóanyag gyors felszívódását a szisztémás keringésbe. Ezen gyógyszerformák előnyö-

2009.04.04 17:40:34

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

sen alkalmazhatók gyermekeknél vagy idősebb betegeknél, akik nyelési nehézséggel küzdenek. Ezek mellett folyadék bevétele sem szükséges alkalmazásukkor. A szilárd diszperziók előállításakor a hatóanyagot vízoldékony hordozóba inkorporáljuk. A hatóanyag polimerben való oldékonyságától függően szuszpenzió vagy molekuláris diszperzió állítható elő. Utóbbi esetben a hatóanyag egyenletesen eloszlatva található a polimer mátrixban és a részecskeméret minimális, ami a kioldódási profilt jelentősen javítja. A PVP és a PEG a leggyakrabban alkalmazott hordozóanyagok szilárd diszperziók esetében. Jelen közlemény szerzőinek az volt a célja, hogy a perfenazin (PPZ) oldékonyságát jelentősen megnöveljék, és a perfenazin 4 mg-ja 1 percen belül kioldódjon. (A PPZ antipszichotikus hatású szer, napi dózisa 12-24 mg.) A finn kutatás során a rossz vízoldékonyságú PPZből polimer (PVP K30, PEG 8000) segítségével (polimer koncentráció: 0%, 20%, 80% és 95%) javultak a vízoldékonysági paraméterek és a kioldódás is extrém gyors lett kis mennyiségű (3 ml) kioldóközegben (pH = 6,8), a kristályos vagy mikronizált hatóanyaghoz képest. A legjelentősebb változás a PPZ/PEG 1:5 diszperzió esetén következett be, amely 1 perc alatt feloldódott anélkül, hogy a PPZ kivált volna. A szilád diszperzió létrejöttét hidrogénhidak kialakulásával lehet értelmezni, mely a polimer és a hatóanyag között alakul ki. Az elvégzett kísérletek alapján a PPZ/PEG 1:5 arányú szilárd diszperziója ígéretesnek tűnik a további fejlesztés szempontjából. Laitinen, R. et al.: Intraorally fast-dissolving particles of a poorly soluble drug: Preparation and in vitro characterisation. Eur. J. Pharm. Biopharm. 71. 271-281, (2009) LM

LEISHMANIASIS KEZELÉSE TRIFLURALINNAL A leishmaniasis egy intracelluláris parazita által okozott betegség, amelyből évente kb. 2 millió új esetet regisztrálnak. A betegség viscerális formája kezelés nélkül halálos kimenetelű, ilyenkor a máj, a lép és a csontvelő makrofágjai károsodnak. A leishmaniasis kezelésére még ma is első sorban antimon vegyületeket használnak, amelynek számos mellékhatása van, valamint a hatékonyságuk is megkérdőjelezhető. Mivel egyre nagyobb a rezisztens törzsek száma, valamint az eddig használatos vegyületek mellékhatás-profilja sem kedvező, újabb vegyületek alkalmazására van szükség, amelyek nagyon hatékonyak, alacsony költségűek és a toxicitásuk is elfogadható. A trifluralin (TFL) egy dinitroanilin vegyület, amely in vitro körülmények között több protozoon ellen is ha-


253

tékony. A hatóanyag a parazita tubulinjaihoz kötődve fejti ki hatását. Parenterális adagolásáról még nem ismertek a tapasztalatok, alacsony vízoldékonyságának köszönhetően. A portugál kutatócsoport célja a TFL terápiás aktivitásának növelése volt, méghozzá úgy, hogy a hatóanyagot liposzómába zárták. Így nemcsak az oldékonysági problémán kerekedtek felül, de a liposzómák alkalmazásával a célzott hatóanyagleadás is megoldható (a liposzómákat a máj, lép makrofágjai veszik fel). A liposzómákat lipid-film hidratációs módon állították elő. Stabilitási vizsgálatokat végeztek a friss liposzómákat tartalmazó oldatokkal, a fagyasztott oldatokkal és liofilizált mintákkal. In vivo vizsgálatok elvégzésére is sor került, 8-10 hetes, Leishmania donovani-val fertőzött egerekkel, amelyeket 5 napig kezeltek szabad TFL-el, illetve liposzómába zárt TFL-lel, napi 15 mg/kg adaggal. A negatív kontrollhoz hasonlítva mindkét esetben szignifikánsan csökkent a parazitaszám, továbbá a vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a liposzómális formuláció hatékonyabb volt a szabad TFL-et tartalmazónál. Carvalheiro, M. et al.: Trifluralin liposomal formulations active against Leishmania donovani infections. Eur. J. Pharm. Biopharm. 71 (2009) 292-296. LM

SEMECARPUS LEHYAM: EGY ÍGÉRETES TRADICIONÁLIS SZER A távol-keleti, tradicionális gyógyászatok által használt szerekről, azok kémiai összetételéről, hatásáról, a hatásért felelő vegyületekről és a lehetséges mellékhatásaikról sok esetben igen kevés információval rendelkezünk. Nagy kihívás, hogy a fenti szempontok figyelembevételével ezen gyógyhatású szereket a nyugati orvoslás számára valamiképpen értelmezhetővé tegyük. Ebben az irányban tettek egy apró, de fontos lépést a University of Kentucky (Egyesült Államok) munkatársai, akik a Semecarpus lehyam nevű, összetett növényi szerből egy tumorgátló hatóanyagot izoláltak és megvizsgálták a hatás mechanizmusát is. Az említett készítményt, amely a komplementer medicina eszközeként India déli részén használatos mellrák ellen, hat növényi rész alkotja: Strychnos nux vomica (ebvészmag) magja, Strychnos potatorum magja, Semecarpus anacardium termése, Smilax chinensis gyökere, Plumbago zeylanica gyökerének kérge, Nigella sativa (feketekömény) magja. Az izolált vegyület fenolszerkezetű és hatásosnak bizonyult ösztrogén-receptor negatív (ER-) és pozitív (ER+) emlőrák sejtvonalakon egyaránt: apoptózist vált ki az ER- és ER+ tumorsejteknél anélkül, hogy szignifikáns toxicitást okozna a nem rákos sejteknél.

2009.04.04 17:40:34

254

GYÓGYSZERÉSZET

Mint minden más „gyógyszerjelölt” molekulánál, ennél a vegyületnél is igen hosszú (lehet) az út az in vitro kísérletektől a potenciális gyógyszerig, így számos publikáció várható még a hatóanyag pontos karakterizálásáról és gyógyszerré fejlesztésről. Koduru, S. et al.: Identification of a potent herbal molecule for the treatment of breast cancer. BMC Cancer, 9. 41, (2009) VA

A REKLÁM HELYE Amióta a televízió a mindennapjaink részévé vált, időről időre tanulmányok jelennek meg a tévé, és az abban szereplő reklámok rövid és hosszú távú hatását illetően. A University of Minnesota (Egyesült Államok) munkatársai nemrég megjelent cikkükben a televíziónak az amerikai fiatalok táplálkozási szokásaira gyakorolt hatását elemezték. Nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Államokban foglalkoznak ilyen intenzíven ezzel a kérdéskörrel: míg az 1960-as években az amerikai, 12-19 éves korosztály 5%-a volt túlsúlyos, 40 év múltán a hasonló korú nemzedéknél már 17% elhízott és további 17% túlsúlyos. Egy másik figyelemre méltó tény, hogy ezen fiatalok hetente átlagosan 18 órát töltenek a tévé előtt. A minnesotai kutatók vizsgálatukat két korosztályban végezték el: felső tagozatos általános iskolások és közép-

2009. április

iskolások körében, külön csoportokat hozva létre aszerint, ki milyen hosszú időt tölt tévénézéssel. A táplálkozási szokásokban bekövetkezett változásokat öt év múltával mérték, a tanulmány ugyanis elsősorban a hosszabb távú, maradandó változások követését tartotta fontosnak. Az eredmények egybecsengenek korábbi, azonnali hatásokra összpontosító vizsgálatok eredményeivel: a felső tagozatos diákoknál az a csoport, amelyik sok időt tölt el tévézéssel, öt év után kevesebb gyümölcsöt és nagyobb mennyiségű cukrozott üdítőitalt fogyaszt. A sokat tévéző középiskolásoknál az is kiderült, hogy a kevesebb gyümölcs és zöldség mellett több, nagyobb kalóriatartalmú készételt esznek, továbbá, hogy gyakrabban járnak gyorséttermekbe. A középiskolásoknál tapasztalt rosszabb eredmények annak is betudhatók, hogy a 15-19 év közötti periódus egy úgymond „kritikus” életszakasz, amelyben az önállósuló fiatal maga hoz döntéseket saját étrendi szokásait illetően (is). Nem mindegy tehát, hogy a fiatalokat milyen reklámokkal „bombázzák”, nem feledve azt sem, hogy a tévé amúgy is a mozgásszegény életmódot „népszerűsíti”. Barr-Anderson, D. J. et al.: Does television viewing predict dietary intake five years later in high school students and young adults? Int. J. Behav. Nutr. Phys. Act. 6. 7, (2009) VA

KÖNYVISMERTETÉS GYÓGYSZERÜGYI SZERVEZÉSTAN Gyógyszerügyi szervezéstan. Szerk: Vincze Zoltán és Zelkó Romana. Medicina Kiadó, Budapest. 2008. 550 oldal, 18 fejezet, számos ábra. A régen várt tankönyv 2008 nyarán jelent meg. A szerkesztési munkák az egészségügyi reformok viharos időszakában folytak, így érthető, hogy a 18 fejezet nem foglalkozik a magyar egészségügy szerkezetével. Az első két fejezetben, 90 oldalon mélyre ható szervezés-vezetési elméleti ismereteket és gyógyszerügyi szervezési kérdéseket találunk. A gyógyszerügyi fogalmi meghatározások között még nem szerepelhetett az a jogi meghatározás, hogy a patikai gyógyszer kiszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatásnak minősül, mivel a jogszabály később került elfogadásra, de ez a szakasz mégis a gyógyszerészeket legjobban érintő része az első két fejezetnek. Mindkét fejezet alapos irodalomjegyzéket mutat be a tárgykörből. A „Marketing ismeretek, gyógyszermarketing” fejezet újabb 40 oldalon, elsősorban közgazdászoknak szóló elméleti marketing ismereteket és némi gyógyszermarketing stratégiai ismereteket közvetít. Kimaradt a fejezetből „a gyógyszer különleges áru” közszájon


forgó kifejezés marketing szemléletű értelmezése és az „Árképzés” alfejezet említést sem tesz epidemiológiai és vásárlóerőt érintő megfontolásokról. Újszerű és régóta hiányolt fejezet szól a „kommunikációs ismeretek”-ről gyógyszertári körülmények között. Minden gyógyszertárban dolgozó munkatársnak ajánlott ennek a fejezetnek a tanulmányozása, különösen ebben az időszakban, amikor a gyógyszerészi gondozás koncepciója előretör a gyógyszertári egészségügyi szolgálatban. A „Minőségügy” 20 oldalas fejezete általános ismereteket ad a minőségügyi gondolkodásról, majd részletesen ismerteti a „Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat” (GMP) , a GLP, a GCP és a GPP irányelveinek elméleti vonatkozásait. További részletes ismereteket a felsorolt irodalom tanulmányozásával nyerhetünk. Hasonlóan az előző fejezethez, aránylag szűk terjedelemben ismerkedhetünk meg a „társadalombiztosítás” elvi kérdéseivel, bemutatva a fejlődését, a létező, működő modelleket és az OEP szervezetét. Alapos jogi és gyógyszerészettörténeti ismereteket nyújt gyógyszerészek számára a „Jogi alapismeretek” fejezet 60 oldalon. Ezt a fejezetet kiegészíti a vállalkozó gyógyszerészek számára különösen hasznos 30

2009.04.04 17:40:34

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET

oldalas munkajogi és adóügyi fejezet. Jól foglalja össze a „Gyógyszerellátás”-ról szóló fejezet 40 oldalon a magyar gyógyszertári hálózat és az azzal kapcsolatban álló szakmai és civil szervezetek kapcsolatát és kialakulásának okait. Külön- külön fejezeteket találunk a magyar gyógyszerészet nemzetközi kapcsolatairól, kiemelve a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP) szerepét, továbbá a nagykereskedelmi hálózat működését ismertető fejezetet, amely jól kiegészíti a „gyógyszerellátás” szerkezetét bemutató fejezetet. A gyógyszeriparról és a gyógyszerkutatásról szóló fejezetek ismertetik a magyar gyógyszeripar közgazdasági jellemzőit és a gyógyszerkutatás új módszereit, valamint a gyógyszerfejlesztés és kipróbálás szakmai feltételeit. Ezt a fejezetet követi a gyógyszerészeti hatóság forgalomba hozatali engedélyezési folyamatának ismertetése. A „marketing”-fejezetet jól egészíti ki a gyógyszerreklámozás gyakorlatával foglalkozó fejezet, amely kitér a gyógyszerismertetés hazai szabályaira és gyakorlatára. Ez a fejezet a tárgykör gyakorlatát közelebb viszi

255

az olvasóhoz, mint az általános közgazdasági marketing ismeretek. Végül két fejezet az „egészségneveléssel” és a „betegjogok” ismertetésével foglalkozik. Előnye a fejezetnek, hogy néhány utalással kitér demográfiai és epidemiológiai kérdésre is és a részletesebb tanulmányozás céljából bő irodalomjegyzéket közöl. Szerencsésebb lett volna a recenzens véleménye szerint, ha ezek a fejezetek és a remek „kommunikációs ismeretek” a könyvben közelebb kerülnek egymáshoz. A záró fejezet etikai kérdéseket tárgyal, de elsősorban általános etikai ismereteket nyújt, és az ebben a tárgyban elért eddigi magyar eredményekről és szakirodalmi forrásokról nem tesz említést. Javasolható, hogy a könyv kézikönyvként jelen legyen minden gyógyszertárban és gyógyszerekkel foglalkozó vállalkozás könyvespolcán. Egyes fejezeteket a szakgyógyszerész-hallgatók és az orvos-gyógyszerész közgazdászi másoddiplomás képzésben résztvevők is jól hasznosíthatnak a tanulmányaikhoz. Prof. Lipták József

MGYTávoktatás A Gyógyszerészet 2009. februári számában a távoktatás keretében feltett tesztkérdések megoldásai: Kürti L., dr. Deli M., Szabóné dr. Révész P.: Intranazális gyógyszerbevitel újabb lehetőségei szisztémás hatás elérése céljából 1. Mekkora körülbelül az orrüregek belső felülete emberben? a) 150 m2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . x b) 150 cm2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) 10 cm2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Nazális alkalmazáshoz ideális részecske-, illetve cseppméret? x a) 5-7 µm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) >5 µm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) 100-1000 nm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Melyik állítás NEM helyes? Az abszorpció-fokozó segédanyagok a) megváltoztathatják a membrán-fluiditást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) fokozhatják az orrnyálkahártya vérellátottságát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . x c) fokozhatják a proteolitikus enzimek aktivitását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Varga Gyula: Non-Hodgkin lymphomák kezelési lehetőségei a XXI. század elején 1. Mit tekintünk ma a leghasználhatóbb prognosztikus tényezőnek agresszív lymphomákban? a) a beteg kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . x b) PET-CT eredménye a második kezelési ciklus után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) molekuláris biológiai jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Mi a leghatékonyabb kezelés lymphomákban? a) irradiáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) kemoterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . x c) kemoterápia és monoklonális antitest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Mit nevezünk radioimmunterápiának? x a) kezelés monoklonális antitesthez kapcsolt izotóppal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) monoklonális antitesttel kezeljük a beteget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) tumor-vaccinával immunizáljuk a beteget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


2009.04.04 17:40:34

Szerzoinknek_angol_tartalom_aprilis:256

2009.04.04

256

17:44

Page 256

GYÓGYSZERÉSZET

2009. április

GYÓGYSZERÉSZET JOURNAL OF THE HUNGARIAN SOCIETY FOR PHARMACEUTICAL SCIENCES

CONTENTS POSTGRADUATION INFORMATION Baki, G. and Bajdik, J.: The main technological aspects of pediatric formulations, Part II: Pharmaceutical dosage forms and excipients used for the formulation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kóczián-Bobkó, Z.: Marketing communication of OTC drugs. Part I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

195 203

THE POSITION OF HERBAL MEDICINAL PRODUCTS IN TODAYS´ THERAPY Szendrei K., Csupor D. and Simon L.: Quo vadis medicinal plants´ use and regulation ? / Quo vadis the use and regulation of medicinal plants. Medicinal plants – recent trends in their use and regulation... . . . . . . . . . . . . . . . . .

208

CURRENT PAGES Botz, L.: Memorial speech on anniversary of the Hungarian revolution and war of independence (1848-1849) . . . Télessy, I.: Presidential summary report of the activity of College of Commununity Pharmacy 2004-2009. . . . . . Háznagy - Radnai, E.: About the GYOFTEX-system for pharmacists . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

215 220 226

THE QUETION OF THE MONTH Bozsik, E.: How the preparation of Ottó Clauder Memorial Competition is going on? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ms. Takács, G.: How the preparation of Mátyás Rozsnyay Memorial Competition is going on? . . . . . . . . . . . . . . .

232 234

FORUM Csóka, I.: Theoretical and practical educational levels within pharmaceutical science and practice . . . . . . . . . . . .

236

NEWS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

242

CLEANING IN THE PROFESSIONAL PHARMACEUTICAL LITERATURE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

252

Kreditpontos távoktatási program tesztkérdések Gyógyszerészet, 2009. április Baki Gabriella és Bajdik János: Gyermekgyógyászatban alkalmazott készítmények technológiai vonatkozásai II. rész: Gyógyszerformák és kialakításukhoz szükséges segédanyagok 1. Mi a SIP technológia lényege? a) A hatóanyagnak vékony filmlapocskákba történő formulálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) A szájüregben gyorsan oldódó/diszpergálódó tabletta formulálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Egy szívószál belsejébe bevont-ízfedett antibiotikum-tartalmú granulátumok töltése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Melyik édesítőszer alkalmazása vált ki nem kívánt hatásokat fenilketonuriában? a) Szacharin-nátrium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Ciklamát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Aszpartám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Hány éves alatt nem ajánlott a mentol alkalmazása illatosító komponensként? a) 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kóczián-Bobkó Zita: OTC gyógyszerek marketing-kommunikációja I. rész 1. Az alábbiak közül melyik nem eleme a „4C” vevőközpontú gyógyszermarketingnek: a) a vevő kényelme (convenience) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) a költség-hatékonyság (cost-effectiveness) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) a sikeres kommunikáció (communication) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Milyen árazást alkalmaz egy gyógyszerforgalmazó, ha országonként jelentősen eltérő áron forgalmazza ugyanazt a termékét? a) Termékvonal árazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) Megkülönböztető árazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . c) Kompetitív árazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámozása esetén nem megengedett: a) az ajánlott fogyasztói ár feltüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . b) a termék neve mellett feltüntetni az egy hatóanyagú készítmény esetén annak szokásos nemzetközi szabadnevét is . . . . . . . . . . . . c) a gyógyszer mellékhatás-mentességére való utalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Clexane_B2_KRKA-B3:B2-B3

2009.03.05

11:05

Page B2

4. LIII. ÉVFOLYAM ÁPRILIS ISSN A M A G Y A R G Y Ó G Y S Z E R É S Z T U D O M Á N Y I T Á R S A S Á G L A P J A A TARTALOMBÓL

Recommend Documents