4. Gazdaság és kultúra...51 Az opera, mint szolgáltatás piac...51 A Dal Ünnepe...56 Mit nézünk ma...59

Szerkesztõbizottság: Bekõ Levente-István, Bogdan Mircea, Ciotlãus Pál, Pleºa Róbert (fõszerkesztõ), Reikli Mária, Dr. Szabó Árpád, Tasnádi Zsolt. Tördelõ: Balázs Bence Olvasószerkesztõ, korrektor: Balázs Bence

Kiadó: Romániai Magyar Közgazdász Társaság Cím: 400440 Kolozsvár/ Cluj-Napoca, Aurel Suciu u. 12. sz. Tel./ fax: +40-264-431-488 E-mail: [email protected], [email protected] Web: www.rmkt.ro ISSN: 1583-2953

1

2001-ben jelent meg a Közmag elsõ száma, és azóta tudatosan törekszünk arra, hogy alakítsuk, fejlesszük az erdélyi magyarok, fõképp a fiatal generáció gazdasági kultúráját. Idén lapunk új fejezetet kezd életében, amely remélhetõleg még hatékonyabbá teszi célkitûzése megvalósításában, és még inkább megfelel azoknak az igényeknek, amelyeket egy gazdaságcentrikus társadalom elvár egy szakfolyóirattól. 2009. szeptemberétõl ugyanis a Romániai Magyar Közgazdász Társaság új gazdasági lappal gazdagítja kiadványainak sorát. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumtól átvett lappal az a célja, hogy a Közgazdász Fórum tudományos szakfolyóirat mellett egy gyakorlati, közérdekû gazdasági kérdésekkel foglalkozó magazint is mûködtessen, amellyel azokhoz a fiatalokhoz szólhat, akik érdekeltek gazdasági kérdésekben és szeretnének anyanyelvükön naprakész gazdasági információkat kapni, továbbá azokhoz a vállalkozókhoz, akik gyakorlati kérdéseikre keresnek választ, végsõ soron pedig mindazokhoz, akik a gazdaság különbözõ területérõl szeretnének minél több információt elsajátítani. Az új „korszakban” is örömmel fogadunk külsõ munkatársakat, akik az anyagbeszerzésben és lapterjesztésben segítenének. Minden olyan gazdasággal kapcsolatos cikket szívesen várunk, amely a marketing (kultúramarketing, sportmarketing stb.), management, pénzügy stb. témáköréhez fûzõdik, és természetesen beszámolókat is várunk különbözõ ilyen jellegû eseményekrõl. A lap továbbra is Plesa Róbert fõszerkesztése alatt jelenik meg, de ezentúl kéthavonta. Az idén felajánlunk egy 1000 lejes díjat is a legjobb cikk szerzõjenek, ezáltal nem csak publikálási lehetõséget biztosítunk, hanem támogatjuk is a legjobb munkákat. Ugyanakkor nem szeretnénk megfeledkezni azokról sem, akik kitartó munkájukkal és odaadással támogatták a Közmagot az elmúlt nyolc évben. Köszönet illeti Páll Gyöngyvér tanárnõt, Csomafáy Ferenc újságírót, Krajnik Nagy Károly tanárurat, illetve a Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezetõségét. Támogatásukra a jövõben is számítunk. Reméljük, aktuális számunk hat fejezete újabb hasznos információkkal és tanácsokkal látja el az olvasót, aki a lapban mellékelt kérdõív segítségével kifejtheti további igényeit a lap tartalmával kapcsolatosan, és tanácsaival segíthet abban, hogy tovább fejlesszük Erdély egyetlen magyar nyelvû közérdekû gazdasági magazinját. Hasznos olvasást kívánunk!!

2

1. Vállalkozási útmutató......................................................................................5 Imázsépítés rendezvényszervezésen keresztül....................................................5 Egy vállalat alapítása..........................................................................................9 Árfolyamkockázat, és ami mögötte van............................................................12 Banki hitelek.....................................................................................................16 A költségvetés kiadásai.....................................................................................19 Az üzleti terv meghatározása és szerepe...........................................................25 2. Gazdasági kilátó.............................................................................................29 A posztmodern kapitalizmus válsága................................................................29 Kína 2009..........................................................................................................31 A nagyoké a dicsõség, de mi van a kicsikkel?...................................................33 Pénzügyi válság és munkanélküliség................................................................34 Mesterségem címere: az üzleti tanácsadás........................................................35 3. Civil szféra......................................................................................................37 Alapítványok mûködésének sajátosságai..........................................................37 Pályázatkészítés, projektkidolgozás, projektmenedzsment..............................40 Alapítványok könyvelési sajátosságai...............................................................45 Youthbank: Nosztalgia Klub.............................................................................49 4. Gazdaság és kultúra.......................................................................................51 Az opera, mint szolgáltatás piac........................................................................51 A Dal Ünnepe....................................................................................................56 Mit nézünk ma... ...............................................................................................59 5. Sportmarketing..............................................................................................60 Sportmarketing elméletben és gyakorlatban.....................................................60 A sportipar és a sportpiac..................................................................................64 6. Magazin...........................................................................................................67 Dubaj, ahol a pénz nem számít..........................................................................67 Hibrid autó – kiút vagy zsákutca?......................................................................70 Viccek...............................................................................................................72 Keresztrejtvény.................................................................................................73

3

4

„A public relations nem más, mint az emberi kapcsolatok tudománya.”

A public relations (PR) dinamikus, állandóan fejlõdõ terület, amely magával von több tennivalót: kutatást, tervezést, életbe léptetést, kiértékelést, stb., illetve eszközt: sajtóanyagokat ( sajtóközlemény, fényképek, audio-vizuális anyagok, stb.), interjúkat, faceto-face találkozásokat, hírleveleket, és nem utolsó sorban a rendezvényeket. A PR tevékenység egyik legfontosabb összetevõje a PR referens és a sajtó közötti kapcsolat. A kapcsolatot állandóan építeni és szilárdítani kell. Erre kiváló lehetõség a rendezvényszervezés. Ezeken a rendezvényeken elsõsorban a sajtó van jelen. A sajtó elvárja a PR referenstõl, hogy kiegészítõ információkat közöljön, vagy egyszerûen csak elbeszélgessen velük. Érdekes megfigyelni, hogy mit is jelent egy szervezet életében egy rendezvény, és hogyan kezeli azt. Egy esemény automatikusan híreket generál, ezt pedig a szervezetnek ki kell használnia ahhoz, hogy imázsát erõsítse, esetekben javítsa. Viszont ehhez nem elég egy véletlenszerû esemény. A rendezvény elõre kigondolt és tervezett kell, hogy legyen, ez pedig rengeteg munkát és odafigyelést igényel. A rendezvény sikere pedig a PR referens és csapatának a felelõssége.

Fõbb rendezvénytípusok Rendezvények, melyeket a szervezet belsõ közönségének szervez Belsõ közönségen értjük az alkalmazottakat, vezetõséget, illetve a részvénytársaságok esetében a részvényeseket. A belsõ közönségnek általában karácsonyi, szilveszteri alkalmakat, a szervezet életében fontos idõpontokat, évfordulókat vagy fontos célkitûzések megvalósítását ünneplõ rendezvényeket szerveznek. Fontos egy vállalat életében a saját alkalmazottak megbecsülése, hisz ha õk jól érzik magukat, és megtalálják helyüket a vállalat közösségében, akkor hûségesek lesznek a céghez és hatékonyabb, minõségibb munkát végeznek. Az esemény keretén belül ajánlott, hogy a vezérigazgató tartson alkalomhoz illõ beszédet, amelyben megköszöni az alkalmazottaknak eddigi munkájukat. Ugyanakkor lehet jutalmazni is az alkalmazottakat, akár prémiumokkal, akár kitüntetésekkel.

5

Rendezvények, melyeket a vállalat a külsõ környezetének szervez A vállalat külsõ környezetét elsõsorban az ügyfelek, aztán pedig a sajtó, a szállítók, a versenytársak, stb. alkotják. Általában a külsõ környezetnek szánt rendezvényekre meghívják a sajtót, hisz az továbbítja a hírt a médiában a nagyközönségnek. Ebbe a rendezvénykategóriába tartoznak a sajtókonferenciák (ezek elsõsorban a sajtónak szólnak), nyílt napok, székhelyek vagy új üzlethelyiségek felavatása, termékek vagy szolgáltatások bemutatása, szobrok, emlékmûvek felavatása, megemlékezések, koncertek, stb. Ezeken rendezvények a fõ cél, hogy a média, a szakemberek és a fogyasztók figyelmébe kerüljön a vállalat, ugyanakkor az ilyen eseményeknek a konkurenciára való hatás is jelentõs.

A rendezvény eltervezése Annak érdekében, hogy a PR referens ne kerüljön idõkrízisbe, és ne legyenek egyéb kellemetlen meglepetések, bármely rendezvény megszervezésekor be kell tartani néhány fontos lépést: • A tervezést idõben el kell kezdeni, a rendezvény nagyságától függõen. Vannak olyan rendezvények, amelyekre akár egy évvel elõtte már elkezd tervezgetni a PR referens. Ilyen lehet például a vállalat 50 éves évfordulója. • A költségvetés összeállítása és annak vezetõség általi elfogadása nélkül nem lehet elkezdeni a szervezést. Egyes esetekben, mint például a civil szervezetek esetében a rendezvényeket megelõzheti egy pénzgyûjtési akció, amely történhet akár pályázás által, akár adományok, támogatások által. • Egy program vagy egy kezdetleges program elkészítése. A PR tevékenységben minden apró részlet számit, tehát semmitõl sem lehet eltekinteni. A PR referens feladata, hogy pontos listát készítsen a felelõs személyekrõl, és ezek tevékenységét megfigyelje, és szükség esetén felülbírálja. • A csapat kialakítása a szervezettel kapcsolatban lévõ személyekbõl A csapat tagjai lehetnek a vállalat alkalmazottai is, de designerek, szerkesztõk és más szakemberek is a szervezõcsapatba tartozhatnak. A PR referensnek be kell építenie a különbözõ szakembereket a csapatba, hiszen õ nem tud minden területen teljesíteni. • A meghívó modelljének kiválasztása. Ez összhangban kell, hogy legyen a rendezvény alkalmával. A meghívóknak tartalmazniuk kell a vállalat lógóját, az esemény helyszínét, dátumát és idõpontját, a meghívott nevét. A meghívóknak összhangban kell lenniük az alkalommal (pl. karácsonyi ünnepélyre a karácsonyi szimbolikával kapcsolatos elemeket kell a meghívókra tenni). A meghívókat legalább egy héttel a rendezvény elõtt ki kell küldeni. • A közönség számára vonzó helyiség, tartalom kiválasztása Szükség van bizonyos vonzó elemekre ahhoz, hogy az esemény sikeres legyen. Ezek

6

az elemek lehetnek: egy különleges helyszín kiválasztása, egy koncert, egy híres személyiség jelenléte, egy kulturális mûsor, kiállítás, különbözõ versenyek, tombola, stb. • A szervezõk és újságírók kitûzõinek elõkészítése A kitûzõket, illetve a sajtómappákat idõben el kell készíteni. Vannak bizonyos típusú rendezvények, amelyeken nem szükségesek a kitûzõk, viszont a szervezõknek könynyen felismerhetõknek kell lenniük ahhoz, hogy a résztvevõk tudják, kihez fordulhatnak esetleges kéréseikkel, kérdéseikkel. • Az utazás feltételeinek megteremtése Abban az esetben, ha az esemény nehezebben megközelíthetõ helyen van (pl. városon kívül), biztosítani kell az újságírók és résztvevõk utazásának feltételeit. Fontos a parkolóhelyek biztosítása, a más városból, országból érkezõknek pedig térképet kell küldeni, aminek segítségével könnyen eljuthatnak a helyszínre, stb. • Az esemény megfelelõ népszerûsítése Az eseményt promoválni, népszerûsíteni kell, az összes releváns kanálison. Nem ajánlott fölöslegesen költeni a pénzt tv-, illetve rádióreklámra. A fontos az, hogy a PR referens megtalálja azokat a kanálisokat, amelyekkel a célközönséget a legjobban meg tudja célozni. Ez lehet egy szakfolyóirat, a vállalat weblapja, stb. • Az esemény lejárta után a PR referens meg kell, hogy köszönje – mind a résztvevõknek, mind a szervezõknek – a hozzájárulást. Nagyon fontos motivációs faktor az, ha az érintett személyeknek megköszönik a hozzájárulást, ezáltal elismerve érdemeiket, és biztosítva az elkövetkezõ eseményeken való részvételüket, segítségüket. • Az esemény kiértékelése A PR referens feladata felmérni a közönség véleményét az eseményrõl. Ezt megteheti a sajtómegjelenéseket felhasználva, kérdõívek révén, vagy a különbözõ internetes eszközök felhasználásával. Ezek azok a lépések, amelyeket minden PR-referensnek be kellene tartania egy esemény tervezésekor. Mikor ezt megtette, akkor következik a tulajdonképpeni szervezés.

Egy esemény tulajdonképpeni megszervezése A PR referens által ellenõrizendõ teendõk A szervezés átláthatóságának és könnyítésének érdekében ajánlott, hogy a PR referens listát írjon azokról a teendõirõl, amelyeket el kell végeznie egy héttel a rendezvény elõtt, egy nappal a rendezvény elõtt, a rendezvény napján, illetve a rendezvény után. Vizuális bemutatók A vizuális bemutatók kiegészítenek, érthetõbbé tesznek egy beszédet, bemutatót. A leggyakrabban használt bemutató eszköz a projektor, hiszen használata nagyon egyszerû, és a Powerpoint nevû program segítségével kitûnõ minõségû bemutatókat lehet készíteni. E bemutatók tartalmazhatnak képeket, grafikonokat, következtetéseket, stb., de

7

nem kell túl bonyolultaknak lenniük, és lehetõleg tartalmazniuk kell a vállalat azonosító jeleit – például a Powerpoint bemutató diáin valamely sarokban fel kell tüntetni a vállalat vagy az esemény logóját. Hangbemutatók A hangtechnikával nem lehet segíteni, csak rontani egy bemutatón. A nem mûködõ mikrofonra, vagy a nem megfelelõen hangos hanganyagra mindenki felfigyel, viszont egy tökéletesen mûködõ hangfelszerelésre senki sem. Ezért a PR referensnek ellenõriznie kell a hangtechnikát, és ha a terem nem rendelkezik jól mûködõ felszereléssel, akkor ajánlott bérelni egyet, hiszen rengeteg vállalkozás foglalkozik ezzel. Egy esemény kiértékelése A kiértékelés óriási fontossággal bír bármilyen esemény után. Akár sikeres volt, akár nem, a kiértékelést el kell végeznie a PR referensnek. Ennek egyik módszere az, hogy a sajtóban megjelent, az illetõ eseményrõl szóló cikkeket összegyûjti, elemzi. Ezt kétféleképpen teheti: egyik módszer azt feltételezi, hogy egyszerûen megszámolja a sajtómegjelenések számát, és a megjelent cikkeket összegyûjti egy mappába. A másik módszer abban áll, hogy az összegyûjtött cikkek hangvételét elemzi, és ha túlsúlyban vannak azok a cikkek, amelyek pozitívan írnak a rendezvényrõl, akkor a rendezvényt pozitívan értékelik a vállalatban is, ha pedig a negatívak vannak túlsúlyban, akkor a rendezvény negatív hatásúnak értékelik. Gábora Attila BBTE Szociológia–Társadalmi Marketing szak, I. év

A vizuális és a hangbemutatók minõségétõl nagyon sok függ (képünk illusztráció/forrás: www.szabadsag.ro, fotó: Rohonyi D. Iván)

8

Napjainkban a piacgazdaság feltételezi a vállalkozók szabad kezdeményezési lehetõségeit. Röviden, a vállalkozók szabadon dönthetik el, hogy kinek, mit, mennyi kínálnak, hogy elérjék céljukat. Valójában a dolgok nem pont így állnak, a vállalkozók szabadsága nem ruházza fel õket azzal a joggal, hogy bármit és bárhogy megtehessenek. Léteznek ugyanis törvények, amelyeket be kell tartania – olyan törvények ezek, amelyek mindenek elõtt minden leendõ vállalkozónak ismernie kell. Az a törvényes jogi keret, amelyben a vállalkozói tevékenységek lezajlanak, törvényeket, elõírásokat és szabályzatokat tartalmaz, amelyeknek szigorú betartása kötelezõ. Romániában a vállalkozók bejegyzése a cégjegyzékrõl szóló 1990/26-os számú törvény, a kereskedelmi társaságokról szóló 1990/31. törvény, valamint a független gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és családi társulások engedélyezésérõl szóló, a Hivatalos Közlöny 2004. június 29-i 576. számában megjelent 2004/300. számú törvény elõírásainak megfelelõen történik. 1. A kereskedelmi társaságokról szóló 1990/31. számú törvény a). Tartalmazza az alapvetõ szabályokat a jogi személyiséggel rendelkezõ társaságok alapításának, módosításának, valamint felszámolásának körülményeit illetõen. b). Újraközölve, a Romániai Hivatalos Közlönye I. részének 2004. november 17-i 1066-os számában, tartalmazza az összes addigi módosításokat. 2. A Cégjegyzékrõl szóló 1990/26. számú törvény a). Tartalmazza az Országos Cégjegyzék Hivatala, valamint a megyei hatáskörû Cégjegyzék Hivatalok megalapításának és mûködésének szabályait, a kereskedõk és egyéb megjegyzések bejegyzési módját, cégek és cégjelzések rendjét, valamint az elõírások be nem tartásából következõ kihágásokat és büntetéseket. b). Újraközölve, a Romániai Hivatalos Közlönye I. részének 1998. február 4-i 49-es számában, tartalmazza az összes addigi módosításokat. 3. Románia Kereskedelmi és Iparkamarája és az Igazságügyi Minisztérium által kibocsátott végrehajtási utasítások a). A végrehajtási utasítások szabályozzák a cégjegyzék vezetését és a bejegyzések eszközölését, a kereskedõk nyilvántartásba vételét, az alapító okiratok módosításáról szóló bejegyzéseket vagy más tárgyú bejegyzéseket, valamint a Cégjegyzék Hivatalának szervezési és mûködési elõírásait. b). A módszertani normák megjelentek a Romániai Hivatalos Közlönye I. részének 1998. május 11-i 176-os számában

9

A közkereseti vagy betéti társaságok létesítése társasági szerzõdés megkötésével történik. A részvény-, a betéti részvény-, valamint a korlátolt felelõsségû társaságok a társasági szerzõdés megkötése és az alapszabályzat elfogadása alapján jönnek létre.

Pénzügyi erõforrások A pénzügyi erõforrások vagy a társasági vagyon, valamint az idevonatkozó javak összessége jelenti a gazdasági értékû jogok és kötelezettségek összességét, amelyeket egy magán vagy jogi személy birtokol. Az üzleti vállalkozás beindításában fontos szerepe van a személyes megtakarításoknak, különösen akkor, ha más eredetû lényeges finanszírozások vannak kilátásban. A hitelezõket mindig érdekli a vállalkozás beindításánál használt személyes, saját pénzügyi hozzájárulás, amelyet a vállalkozó komolyságának és érdekeltségének garanciájaként tekintenek.

Anyagi erõforrások A gazdasági tevékenységbe bevont anyagi erõforrások képezik a termelés során értékesítés céljából létrehozott, más javak és szolgáltatások elõállítására felhasznált javakat. Egy vállalat két fajta anyagi erõforrást használ fel: sajátos gépeket és berendezéseket, valamint bizonyos alapanyagokat, nyersanyagokat, üzemanyagokat stb. A tõke, mint termelési tényezõ két különbözõ osztályba sorolható. Állótõke kategóriájába tartoznak az épületek, csarnokok, raktárak, berendezések, szerszámgépek, felszerelések, robotok, bútorok és irodai felszerelések, jármûvek stb. Forgótõkének minõsülnek az alapanyagok, segédanyagok, félkész-termékek, termelési üzemanyagok, energia, pénzforrások stb. Az anyagellátás célja biztosítani: • a vállalat számára szükséges munkaeszközöket, anyagokat, nyersanyagokat a megfelelõ idõben, mennyiségben és minõségben. • az anyagi erõforrások optimális tárolási körülményeit • a különbözõ termelõi munkahelyek ellátását a szükséges anyagi eszközökkel

A humán erõforrások Egy ország vagy egy térség humán erõforrásai képezik azon gazdasági erõforrások összességét, amelyek a munkaképességet foglalják össze. A humán erõforrások összessége, amely egy vállalaton belül tevékenykedik, alkotja a vállalat munkaközösségét. Egy vállalat személyzete a következõkbõl tevõdik össze: Meghatározott vagy meghatározatlan határidõs alkalmazottak: • a munkában jelenlevõk

10

• a szabadságon levõk (pihenõ-, beteg-, tanulmányi szabadság) Igazoltan vagy igazolatlanul hiányzók: • a vállalaton kívül dolgozók • a kiküldetésben levõk • a szabadnapjukat töltõk A vállalat alkalmazottai, akik tanulmányaikat folytatják, mint diákok vagy egyetemi hallgatók A munkások a legnépesebb alkalmazotti kategóriát jelentik egy vállalatban. A közvetlen termelésben dolgozó munkások azok, akik közvetlenül hatnak a munka tárgyára, a rendelkezésre álló szerszámok, berendezések, gépek segítségével (pl. pékek, esztergályosok stb.). A közvetett termelésben dolgozó munkások közvetett módon hatnak a munka tárgyára, megõrzés, szállítás vagy kiszállítás céljából (pl. javítók és karbantartók, akik az anyagokat szállítják a raktárból stb.). Az operatív személyzet kereskedelmi, távközlési, szállítási stb. dolgozókból tevõdik össze (pl. elárusítók, telefonosok, postások, pilóták fedélzeti tisztek stb.). A személyzetet a tevékenységi területtõl és a vállalatok nagyságától függõen kell méretezni. A személyzet szükségletet a következõ képlettel határozzuk meg: L = Q/W, ahol Q egy adott tevékenységi idõszakra beütemezett termelési mennyiség, W pedig a munka termelékenysége. Nagyon fontos az alapszemélyzet szakmai hozzáértésen alapuló alkalmazása és elõléptetése. Ugyanakkor szükséges a humán erõforrások értékelése, motiválása, képzése és védelme. A kereskedelmi társaság személyzetének szerkezeti felosztását tükrözõ dokumentumok a következõk: • Organigramm • Szervezési és mûködési szabályzat • Munkaköri leírás A szervezeti szerkezet legfontosabb elemei: a munkakör, a beosztás, az osztályok, a hierarchikus szintek és a szervezeti viszonyok. Albert Esmeralda-Denisa BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, I. év

Felhasznált irodalom • Natalia Lazãr, Maria Mitrache – Vállalkozási ismeretek, Editura Didacticã ºi Pedagogicã, Bucureºti, 2005 • Coman, Florin – Contabilitatea înteprinderii, Editura Lumina Lex, Bucureºti, 2002 • Coman, Florin – Activitatea financiar-contabilã a societãþilor bancare, Editura Lumina Lex, Bucureºti, 2002

11

A gazdasági válság napjainkban minden iparágra kihatással van. A multinacionális cégek sem képeznek kivételt ez alól, sõt leginkább õket tekintik a válság okozóinak. A vállalatok válság idején likviditási problémákkal küzdenek, nagyobb kockázatot kell vállaljanak új befektetések kezdeményezésének érdekében. Az elmúlt évben tapasztalható gazdasági változás hazánkban különösen azokat a vállalatokat érintette, amelyeknek nagyobb devizahitelt kellett törleszteniük, valamint import- vagy export tevékenységet folytattak, és számlázás esetén nem a hazai pénznemet vették igénybe. Az árfolyamkockázat elkerülése érdekében nem az a megoldás, hogy az illetõ vállalat ezután csak hazai pénznemben hajtson végre kereskedelmet: különbözõ határidõs szerzõdések megkötésére van lehetõség, amelyek fedezik az árfolyam-ingadozások esetén a keletkezõ veszteségeket. Feltehetõ tehát a kérdés, fedezik-e a vállalatok ezeket a kockázatokat? Érdemes-e a kis- és középvállalatoknak ezeket az ügyleteket alkalmazni? Milyen más lehetõségek léteznek a vállalatok számára annak érdekében, hogy elkerüljék az árfolyamváltozásból származó kockázatot? Alkalmaznak-e a multinacionális vállalatok bármilyen technikát az árfolyamváltozásból származó kockázat elkerülésére? A Ziarul Financiar által 2008-ban összeállított, a 100 legértékesebb Romániában tevékenységet folytató vállalatot tartalmazó névsorból az árfolyamkockázat vizsgálatához 50 cég került elemezésre. A Ziarul Financiarban felállított sorrend a vállalatokat nem csak üzleti eredményük szerint sorolja be, hanem vizsgálja azt is, hogy melyik vállalat mekkora jövõbeli profitot képes generálni az adott iparágban, és milyen tendenciák voltak az eredményváltozásukban. A kiválasztott vállalatok vizsgálata az éves pénzügyi jelentések és az audit cégek által kiadott jelentések alapján történt. Mivel nem minden vállalat tette közzé a 2008-as jelentését, ezért ilyen esetben a 2007-es jelentés volt a mérvadó. Multinacionális vállalatok esetében a vállalatcsoportra kiadott elemzés, míg a csak Romániában tevékenységet folytató cégeknél a helyi jelentések képezték az elemzés alapját. Elsõsorban az a kérdés tehetõ fel, hogy ki van-e téve az adott vállalat az árfolyam változásából adódó kockázatnak. Ezt követõen, pedig ha rendelkezik kitettséggel, akkor fedezi-e vagy sem. Négy féle, fedezésre alkalmas ügylet képezte az elemzés alapját:

Futures ügylet

Forward ügylet

Opciós ügylet

12

Swap ügylet

A futures piac gazdasági funkciója, hogy egy versenyképes ármechanizmust biztosítson, amely elõsegíti a kockázatok fedezését és a piacok hatékonyságát. Futures szerzõdésekben a két fél meghatározza a pontos idõt és helyet, amikor az árucikkek cseréje megtörténik. (Gallinger,W., Healey, P. 1991) A tõzsdén kívüli (forward, bankközi) határidõs ügyletek egyedi igényekhez igazított szerzõdések, akkor használják õket, ha a tõzsdei határidõs ügylet esedékességi idõpontja nem felel meg az ügyletkötõ igényeinek. (Lõrincné Istvánffy, 2004) Az opciós ügyletek piaca olyan megoldásokat kínál, amelyekkel a kockázat jelentõsen mérsékelhetõ. Az ügyfél bizonyos idõtartamra adott valuta eladására vagy vételére szerez jogot. Számos vállalat használja az opciós ügyleteket a kockázatok fedezésére, mivel abban az esetben, ha nem következik be a várt kockázat, a vállalat vesztesége csupán az opció díja, amely sok esetben elenyészõ azokhoz a veszteségekhez képest, amelyek bekövetkezhetnek fedezetlen esetben. (Kawaller, Ira G. 2008) A csereügyletek (swap) lehetõvé teszik a kockázat kicserélését. A swapügylet az átmeneti devizafölöslegek vagy felmerülõ hiányok kezelésére kínál lehetõséget. Ha egy devizaösszegre csak egy késõbbi elõre ismert idõpontban lesz szükség, miközben ugyanezen idõtartamban szükség lenne egy másik valutára, a fölösleg ésszerûen felszámolható a swap ügylet segítségével, így a hiány is megszûnik. (Lõrincné Istvánffy, 2004) A vizsgált 50 vállalatból 32 tett közzé árfolyamkockázatra vonatkozó adatokat, közülük 9 vállalat Romániára vonatkozó pénzügyi jelentést is közzétett (Petrom, Hidroelectrica, Nuclearelectrica, Romtelecom, Alro, Apa Nova, Transelectrica, SIF5, Antibiotice). A vizsgált vállalatok 25%-a nem fedezi árfolyamkockázatát, annak ellenére, hogy ebbõl vesztesége származik. Az árfolyamkockázatot fedezõ vállalatok körében a legalkalmazottabb a forward ügylet volt. Ezt követte a swap ügylet. Mindez azzal is magyarázható, hogy a vállalatok egyedi igényekkel rendelkeztek a lejárat esedékessége szempontjából, ezért is részesítették elõnyben a forward- és a csereügyleteket. Az opciós- és csereügyletek alkalmazásának alacsony számát az is indokolja, hogy a vállalatok nem fordítottak külön költségvetést a fedezésre (az opció díja és a futures ügyletek letétfeltöltése igényelte volna). A vizsgált vállalatok száma, amelyek a felsorolt négy ügyletet alkalmazták, az 1. ábrán látható. A vizsgált négy ügylet alapján a fedezésbõl a vállalatok 57%-a realizált nyereséget, 43%-a pedig veszteséget. A derivatív ügyletek alapján pedig 64,2%-ot tesz ki azoknak a vállalatoknak az aránya, akik nyereséget realizáltak az árfolyamkockázat fedezésébõl, és 35,8%-ot azoknak a száma, amelyek veszteséget. A felhasznált mintában, bár az alkalmazott fedezeti ügyletekbõl nyereséget realizáló cégek száma meghaladja a veszteséget elérõk számát, mégsem hanyagolható el ez utóbbiak léte. A legnagyobb nyereséget a Lafarge, Heineken, Michelin és az Unilever realizálta. Veszteséget realizált a MOL, Arcelormittal, British American Tabacco és a Procter & Gamble. Az elemzés tehát rámutatott, hogy a vállalatok 75%-a fedezi az árfolyamkockázatból származó veszteségét.

13

Forrás: Saját szerkesztés az éves jelentések alapján 1. ábra. A vállalatok által használt fedezeti ügyletek száma Érdemes-e a kis- és középvállalatoknak fedezeti ügyleteket alkalmazni? Milyen más lehetõségek vannak az árfolyamváltozásból származó kockázat elkerülésére? Romániában kevés azoknak a kis- és középvállalatoknak (KKV) a száma, amelyek fedezik kockázatukat. Az elõzõekben megfigyelhetõ volt, hogy még a Romániában tevékenységet folytató nagy vállalatok sem használnak fedezeti ügyleteket a kockázat fedezésére. Az árfolyam volatilitása leginkább azokat a KKV-kat érinti, amelyek alapanyagaikat importálják, és azokat, amelyeknek deviza alapú hiteleket kell törleszteniük. A vállalatok a gyakorlatban számos eszközt alkalmaznak a kockázat fedezésére. A fizetési pénznemet általában úgy választják ki, hogy egyezzen meg azzal a pénznemmel, amelyben a legtöbb tranzakciót hajtják végre. A szerzõdések teljesítését a vállalat elhalaszthatja vagy elõrébb hozhatja annak függvényében, hogy mikor alkalmasabb számára a kötelezettségek teljesítése. Ha a vevõ azonnal fizet, a vállalat teljes mértékben elkerüli az árfolyamváltozás kockázatát. Az országok által alkalmazott árfolyampolitikák is befolyásolják az árfolyamkockázatot, rögzített árfolyam esetén a vállalatoknak nem kell árfolyamkockázattal számolniuk csak abban az esetben, ha az árfolyam egy széles sávban mozog. A vállalatok alkalmazzák a biztonsági százalékot, mivel így az árfolyamváltozás mértékét már az árba beleszámítják, ezzel elkerülik azt, hogy veszteségük származzon ebbõl. Az a kereskedelmi áruforgalmat lebonyolító vállalat, amely vevõitõl csak egy késõbbi idõpontban fogja bevételezni követeléseit (külföldi pénznemben), átruházhatja az esetleges árfolyamváltozásból származó veszteségét a vevõre. A vevõ kockázatvállalása ebben az esetben attól is függ, hogy mennyi idõ múlva fizeti vissza tartozását. Természe-

14

tesen ez a módszer csak a termékét értékesítõ vállalatnak jelent hasznot, ezért ha a piacon nagy a verseny, a vállalat nem fogja ezt a stratégiát alkalmazni, mivel így könnyen elveszítené ügyfeleit. Árfolyamkockázat-fedezés szempontjából egy másik alkalmazható stratégia az, ha a vállalat ugyanabban az idõpontban fizet, amikor deviza kötelezettségei felmerülnek, mert így nincs kitéve az árfolyam esetleges változásának. KKV-k számára egy másik megoldás az lenne, ha csak hazai pénznemben folytatnának kereskedelmi tevékenységet. Indirekt módon viszont még így is ki lesznek téve az árfolyamok változásainak. Lõrincz Márta Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástani Kar Felhasznált irodalom Gallinger,W. ,Healey, P. (1991) Liqudity analysis and management, Second Edition, Addison- Wesley Publishing Company, USA, 277–279. Kawaller, Ira G. (2008) Hedging Currency Exposures by Multinationals: Things to Consider, Journal of Applied Finanace, Spring/Summer Lõrincné, Istvánffy H. (2004) Nemzetközi pénzügyek, Aula kiadó, Budapest Corvinus Egyetem, 340–360. Ziarul Financiar (2008) Top cele mai valoroase 100 companii din Romania

15

A banki hitelek fogalma A szó eredetét tekintve a hitel kifejezés a latin nyelvbõl származik, a „creditum-creditare” magyar megfelelõje hinni vagy bízni. A hitel fogalmának eredete egy pszichológiai vonást emel ki, amely a hitel mûveletére vonatkozik: a hitelezett személybe vetett bizalom, azt illetõen, hogy a tartozását, részleteit határidõre fizeti. A hitelezés cseremûvelet, egy bizonyos összeg, érték áthelyezése egyik fél készletébõl a másikéba. Következésképpen, a hitel három elem kombinációjából jön létre, ez a kifizetési ígéret, a hitelezett személybe vetett bizalom és az idõfaktor.

Kamatok és banki illetékek A kamat a rendelkezésre bocsátott tõkéért fizetett járandóság. Relatív mértékben fejezik ki a kamatláb segítségével, amelyet mindig egy évi periódushoz rendelnek hozzá.1 Az illeték egy olyan díj, amelyet a bank igényel az ügyfél részére végrehajtott szolgáltatásokért, illetve azért, hogy a kliens számláján mûveleteket hajtson végre. Következésképpen a kamatok és az illetékek mértéke nagy jelentõséggel bír a bank számára, mivel ezek képezik a fõ jövedelmi forrását, és ezeket olyan módon kell megállapítania, hogy azzal biztosítsa magának minden hitelezési mûvelet jövedelmezõségét. A banknak biztosítania kell továbbá azt is, hogy az általa felszámolt kamatok és illetékek versenyképesek legyenek a más bank által alkalmazottakkal szemben, ellenkezõ esetben ugyanis a kliensek más pénzintézethez fordulnak. A díjak és az illetékek kifizetése automatikus levonás által történik az ügyfél folyószámlájáról. A hiteldosszié aktáihoz a bankszámlakivonatok fénymásolatát is csatolni kell, ezek tanúsítják a díjak és az illetékek kifizetését.

A hitel garanciái A hitelgarancia megjelöl minden olyan hozzáférhetõ módszert, eszközt vagy elkötelezettséget, amelyet a hitelt felvevõ személy a bank rendelkezésére bocsát annak érdekében, hogy a bank bebiztosítsa magát a hitelezett összeg és a kamatok visszaszerzésére 2 abban az esetben, ha a hitelezett személy nem fizeti vissza. Ha a hitelszerzõdésben létezik egy fõ kötelezettség (amelynek értelmében a kliensnek vissza kell fizetnie a felvett összeget valamint a vele járó kamatokat), a bank által igényelt garancia egy másodlagos viszonyt hoz létre, amely értelmében, ha az el-

1

Turcu I, Contracte ºi operaþiuni bancare, Lumina, Lex Kiadó, Bukarest, 110 old. Beju D., Mecanisme monetare ºi instituþii bancare, Editura Casa cãrþii de ºtiinþã, Kolozsvár, 2004, 78 old. 2

16

sõdleges kötelezettségét nem teljesíti az ügyfél, a bank a garancia végrehajtásához folyamodik. A garantálási viszonyban két vagy három személy jelenhet meg. Kettõ – a bank, mint a garancia haszonélvezõje és a hitelezett – akkor, ha a hitelezett személy a saját vagyonával garantál, és három akkor, ha a hitelezett egy harmadik személyhez folyamodik, azaz kezeshez, aki mint másodlagos hitelezett a kifizetési kötelezettséget garantálja. Mielõtt a bank elfogadna egy garanciát, legkevesebb három dolgot vizsgál: • tulajdonjogot: az adósnak tulajdonjoga kell, hogy legyen a garanciába hozott ingatlan fölött; • a garancia szerzõdés megkötését: megjelöli a tevékenységek összességét és a jogi követelményeket, amelyek betartása biztosítja a bank számára a garancia fölötti jogot; • a garancia értéke: ez a hitel értékével legalább egyenlõ kell, hogy legyen (hitel + kamatok)

A hitelt kérvényezõk bonitásának elemzése A kérelmezõ által a hitel nagyságára és rendeltetésére vonatkozóan bemutatott információk alapján a banki tisztviselõnek tudnia kell, hogy az illetõ hitelkategóriánál van-e felsõ határ. Figyelembe véve a felsõ határt, a banki tisztviselõk bemutatják a kérelmezõ számára azokat az általános és specifikus követelményeket, amelyeket be kell tartaniuk a hitel megkötése érdekében. Abban az esetben, ha a kérelmezõ megfelel ezeknek a követelményeknek, a banki tisztviselõk informálódnak a kérelmezõ családi állapotáról illetve jogi személy esetén annak vagyoni helyzetérõl, és ha reális visszafizetési lehetõség mutatkozik, valamint garantálható a hitel, a banki tisztviselõk besorolják a klienst a megfelelõ hitelkategóriába

A hitelezõ garanciái A hitelek megítélésénél fontos, hogy a kérelmezõ megbízható legyen azt illetõen, hogy határidõre fizetni tudja a részleteit, a morális garanciák mellett. A hitelt nem hagyják jóvá csupán azért, mert a kérelmezõ által garanciaként bocsátott javak értékesíthetõk. A hitelt csak akkor hagyják jóvá, ha a hitelezett visszafizetési képességének elemzésébõl nyilvánvalóvá válik, hogy a hitelezett a határidõk betartásával ki tudja fizetni a részleteket és a hozzá tartozó kamatokat. A bank igényli a hitelek és az ehhez tartozó kamatok garantálását a hitelezett nettó jövedelmével, de igényelhet egy vagy több más garanciaformát. A BRD által igényelt garancia típusok: Reális garanciák (jelzálog, zálog) • a garancia ingóság eltulajdonítással • a garancia ingóság eltulajdonítás nélkül; Személyes garanciák: • Jótállás • Kaució • Banki garancialevél • Kormányzati garanciák • Cégi garanciák • Üzleti terv

17

A hitel törlesztése és a megfelelõ kamatok kifizetése Egy részlet vagy egy kölcsön határideje az az idõpont, amikor követelendõ lesz a kötelezettség és a hitelezettnek ki kell fizetnie azt. A hitelek megadásának idõpontjai a hitelkategóriának megfelelõen meghatározottak, és a hitelszerzõdésbe is belefoglalják õket. Az igényelt hitelt nyújthatják egészben, egy adott dátumon, vagy részletekben, a hitel szükségességének függvényében. A banki tisztviselõk a hiteladáskor meghatározzák a hitel visszafizetési tervét, amely történhet a határidõ végén, a teljesen alkalmazott hitelek esetében (végsõ határidõs), de a visszafizetés lehet közbeesõ is, a részlegesen alkalmazott hitelek esetén. A hitel részleteinek kifizetési határideje és a kifizetendõ kamatok meghatározott idõpontja közül a kamatoknak van prioritásuk. A hitel részleteit, ha nyomós ok létezik, újra lehet számítani vagy idõben újraosztani a kifizetéskor, anélkül, hogy ezek az idõkitolások meghaladnák a maximális határidõket, amelyeket a törvény és egyéb banki szabályozások elõírnak. Abban az esetben, ha az ügyfél több mint 30 nappal elmarad a kamat illetve a részlet törlesztésével, a bank a hitelezettel együtt elemzi az összes pénzügyi–gazdasági visszaállítási lehetõséget a hitelezett részére, a likviditások megszerzési módját, amelyek segítségével fedezheti a tartozásait, valamint a banknak bemutatott visszaállítási programok valós jellegét és hatályosságát. A bank iránti kötelezettségek kifizetési sorrendjét kötelezõ módon tartalmaznia kell a hitelszerzõdésnek, amely a bank és a hitelezett között jött létre.

A hitelkockázatok elemzése A hitelek elemzésének célja azoknak a profit- és ügyleti veszteségeknek az elkerülése, amelyek egyrészt az adósságok vissza nem szerzésébõl származnak, vagyis abból, hogy olyan klienseknek adnak hitelt, akik nem tudják visszafizetni azt, másrészt pedig abból, hogy olyan ügyfeleket utasítanak vissza, akik jó fizetõk lennének. A bank, tevékenysége során, két kockázatnak van kitéve egyrészt minden olyan kockázatnak, ami egy vállalkozást érinthet, másrészt a bank úgy mûködik, mint egy speciális közvetítõ a tõke áramlását illetõen, és a klasszikus banki kockázatokba ütközik, amelyek a partnerségeibõl származnak. A fizetésképtelenség kockázata úgy jelenik meg, mint a ki nem fizetések kockázata, vagy mint vissza nem fizetési kockázat, és esetleg a haszonélvezõre amortizálható, a tartalékokra vagy a tõkére. A nem fizetési kockázat vonatkozhat a teljes nem fizetésre, a fizetés késésére vagy tekintettel lehet a tõkére és/vagy a kamatokra. A vissza nem fizetés vonatkozhat a hitel és/vagy a kamat visszafizetési határidejének átlépésére is. Babos Timea Apáczai Csere János Elméleti Líceum – Közgazdasági szakosztály

18

A jelenlegi gazdasági helyzet kapcsán nem árt foglalkozni a költségvetési politikával, illetve ismertetni, vagy ismét feleleveníteni néhány olyan fogalmat és mûködési szabályt, amely a költségvetési politikával kapcsolatos. A költségvetési politika az államháztartási bevételek (elsõsorban az adók), kiadások (elsõsorban állami beruházások), és a deficit tudatos alakítása a gazdasági stabilitás elérése érdekében. A költségvetési (fiskális politika) elsõsorban a GDP ciklikus ingadozásainak mérséklésére, a gazdaság élénkítésére és a munkanélküliség csökkentésére, vagy az aggregált kereslet visszafogásával az infláció féken tartására alkalmas.

Költségvetési politika és monetáris politika Az államok gazdaságpolitikájának két kiemelt – és egymással szorosan összefüggõ – területe a költségvetési és monetáris politika. Valamely állam költségvetésének a lényege igen egyszerû, az állam bevételei és kiadásai alkotják. Akkor deficites a költségvetés, ha az állam kiadásai meghaladják a bevételeit. A költségvetési politika révén az állam szabályozza azt, hogy mennyi bevétele legyen (például az adóbevételek révén), és meghatározza azt, hogy melyek azok a fõ kiadási tételek, amelyek elengedhetetlenek az állam mûködéséhez (pl. az államapparátus mûködtetése, az oktatási szféra és az egészségügyi szféra finanszírozása). A költségvetési politika azonban csak akkor érheti el céljait, s így az állam mûködése is csak akkor lehet hatékony, ha a költségvetési politikához megfelelõ monetáris politika is társul. A monetáris politika legfõbb célja az árstabilitás elérése és fenntartása, azaz a hazai fizetõeszköz vásárlóerejének a megõrzése. Könnyû belátni azt, hogy ha a nemzeti valuták árfolyama állandóan változik, akkor ez rendkívül káros hatással van a gazdaság minden szereplõjére nézve, sõt a magánemberek vagyonának az értéke is állandóan változik. Gondoljuk csak el azt is, hogy az inflációs ráta hatalmas emelkedése milyen teljes gazdasági recesszióhoz vezethet! Bármely gazdaság sikerességének alapfeltétele a kiszámítható gazdaságpolitika, és ezen belül a kiszámítható, átgondolt költségvetési és monetáris politika! A monetáris politika csak akkor érheti el fõ célját, az árstabilitást és annak fenntartását, ha az aktuális állami-kormányzati szándékoktól függetlenül mûködhet. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen káros következményei lehetnek annak, ha a központi kormányzat utasíthatná a jegybankot arra, hogy finanszírozza a kormányzati programokat: az így beinduló bankóprés inflációhoz vezetne, ez pedig pontosan ellentétes a központi bankok fõ céljával. Ezért valamennyi fejlett országban a központi bankok függetlenségét törvény garantálja.

19

A költségvetési kiadások fõbb típusai A költségvetési kiadásokat sokféleképpen lehet csoportosítani, de a szakirodalomban a költségvetés funkcionális és közgazdasági csoportosítása a legismertebb. A funkcionális osztályozás szerint a kiadások lehetnek: • általános közszolgáltatások • védelmi feladatok • közrendi és közbiztonsági feladatok • oktatási feladatok • egészségügyi szolgáltatások • jóléti feladatok • kulturális feladatok • energetikai feladatok • szállítás és távközlés • energetikai feladatok • egyéb gazdasági feladatok A központi költségvetésben kiadás irányozható elõ a központi költségvetési intézmények feladatai, az állam nemzetközi, jogszabályi és szerzõdéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, magánszemély részére. A központi költségvetésben tételesen kell elõirányozni a kiemelt jelentõségû beruházások és felújítások elõkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket. A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az elõre nem valószínûsíthetõ, nem tervezhetõ kiadásokra, illetve az elõirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. Az általános tartalék elõirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási fõösszegének 2%-a, és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a. Az általános tartalék terhére – az éves hatást tekintve – annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az elsõ félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz a parlament jóváhagyása szükséges. A költségvetés kiadások jellemzõinek bemutatására a következõ csoportosítás használható: • támogatások • fogyasztói árkiegészítés • felhalmozási kiadás • társadalmi közös kiadás • adósságszolgálat • nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadások

Támogatások A támogatások a költségvetésbõl vagy az elkülönült alapokból meghatározott társadalom és gazdaságpolitikai célok megvalósítása, vagy a termelés fenntartása érdekében

20

egyéni vagy társas vállalkozásoknak adott közvetlen (pl. szubvenciók) vagy közvetett (pl. adókedvezmény) pénzügyi kiadás. A támogatások megváltoztatják a termékek vagy szolgáltatások árát, vagy valamely tevékenység költségviszonyait. A támogatás lehet közvetlen vagy direkt, ami tényleges költségvetési kiadást jelent – ilyen támogatási forma az árkiegészítés vagy az állami vásárlás „elõnyös” áron. A közvetett vagy indirekt támogatás „olcsó” hitelek felvételének lehetõségét is magába foglalja. A pénzfolyamatok szerint a támogatás lehet nettó vagy bruttó. A bruttó támogatás az árbevételt, és így az adózatlan nyereséget növeli, a nettó pedig az adózás utáni eredményt változtatja meg. A termelési támogatás például elõsegítheti a progresszív termelési ágak elterjedését, korszerû technológiák meghonosítását. Az ilyen jellegû támogatásoknak pályázatokon kell alapulniuk, és a termelés felfuttatása után meg kell szûnniük. A vállalatok meghatározott termékeket nem értékesíthetnek szabadon – például katonai, biztonsági okokból –, ilyen esetekben például indokolt lehet a termék elõállításával és forgalmával arányos támogatás. Összességében elmondhatjuk, hogy a támogatások magas szintje eltorzítja a piaci ár és költségviszonyokat, ésszerûtlen döntéseket indukál a gazdaságban és struktúrakonzerváló hatású. Ezért minden ország kormánya törekszik arra, hogy a támogatások csak meghatározott vállalatokhoz kapcsolódjanak, illetve, hogy a kiadások nagysága egy bizonyos szintnél nagyobb mértéket ne érjen el. A támogatások leépítésénél elõvigyázatosan kell eljárni, mivel ez mérsékeli a költségvetés bevételét is, és együtt járhat más költségvetési kiadások növekedésével. Abban az esetben, ha a támogatások leépítése nem jár együtt a piaci viszonyok erõsítésével, a verseny fokozásával, akkor a támogatás mérséklése rugalmatlan kereslet esetén a termelõi és fogyasztói árak emelését eredményezi. Rugalmas kereslet esetén a megnövekedett ár visszafogja a keresletet, szûkíti a termelést és ez közvetett módon növelheti a munkanélküliséget.

Fogyasztói árkiegészítés A fogyasztói árkiegészítés olyan támogatás, amellyel az állam a fogyasztási szerkezettõl függõen a nominális jövedelmi arányoktól eltérõ reáljövedelem arányokat hoz létre. Az állam a fogyasztás mértékét és szerkezetét differenciált TVA (áfa) kulcson kívül a fogyasztási adóval és az árkiegészítéssel befolyásolja. A fogyasztói árkiegészítést ezért nagyon gyakran negatív fogyasztási adónak is nevezik. A kelet-európai országokban az állam eddig elsõsorban szociálpolitikai és újraelosztási szempontok miatt térítette el a fogyasztói árakat a társadalmi ráfordításoktól! A költségvetés az alapvetõ létfenntartási cikkek árának fedezésével, dotálásával, valamint a magasabb jövedelmûek által vásárolt (luxus)cikkek árának adóval való növelésével jövedelem-újraelosztást hajtott végre, a kisebb jövedelemmel rendelkezõ lakos-

21

ság javára. A szociálpolitikai jellegû elosztás célja az volt, hogy az állam az árak dotálásával is hozzájáruljon a gyermeknevelés költségeihez, az idõs és beteg emberek kiadásainak mérsékléséhez.

Felhalmozódási kiadások A költségvetés közvetlenül (pl. kórházépítéssel) és közvetett módon (pl. fejlesztési támogatásokkal, adókedvezményekkel) is részt vesz a makrogazdasági felhalmozások finanszírozásában. A felhalmozási kiadások magukba foglalják a beruházásokat és az ehhez kapcsolódó készletezés pénzügyi rendezését éppúgy, mint a lakásépítés vagy a vállalati fejlesztések pénzügyi támogatását. A költségvetés felhalmozási kiadásai közé kell érteni az ún. központi készletezést is, amely olyan berendezések, felszerelések, gyógyszerek, élelmiszerek stb. raktározását, illetve folyamatos cseréjét jelenti, amelyekre háborús vagy egyéb katasztrofális helyzetekben van szükség. A költségvetés önmaga a pénzellátás biztosításával közvetlenül is részt vesz a beruházások finanszírozásában. Az infrastruktúra fejlesztése – annak tõkeigényes, valamint több termelõt és fogyasztót érintõ jellege miatt –általában állami feladat, ez megnyilvánul abban is, hogy az országos infrastruktúra kiépítésére nagyon gyakran többéves állami programok készülnek. Az országos infrastruktúra beruházásainál rendszerint ún. vegyes finanszírozási rendszer érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés vissza nem fizetendõ kiadásokkal valósít meg bizonyos feladatokat, mint például az útépítést, de lehetõségekhez képest a fejlesztésbe bevon vállalati forrásokat is. Az országos infrastruktúra kiépítése miatt a költségvetés közvetlenül vagy közvetetten (alapok felhasználásával) finanszírozhat olyan beruházásokat is, amelyek az ország területén kívül valósulnak meg (pl. bizonyos gázvezetékek építése). A költségvetés úgyszintén finanszírozhat olyan környezetvédelmi beruházásokat, amelyek nagyobb régiókat, vagy a lakosság szélesebb rétegeit érintik.

Társadalmi közös kiadás A fogyasztás elvileg szétválasztható egyéni és közösségi fogyasztásra. Az egyéni fogyasztás jellemzõje, hogy piaci impulzusok (ár, jövedelem) alapján születik meg a döntés. A közösségi fogyasztás jellemzõje, hogy nem piaci alapon, hanem a közösség érdeke alapján születik meg a döntés. A közös fogyasztást, illetve annak egyes területeit a lakosság különbözõ csoportjai, rétegei másként ítélik meg, ezért szavazati szempontok is befolyásolják a terület döntéseit.

22

A közös fogyasztás körébe tartozik: • a közösség mint egész létezésével kapcsolatos fogyasztás (igazgatás, védelem, rend, jogbiztonság stb.) • az a fogyasztás, amelyet nem lehet vagy nem célszerû piaci úton kielégíteni (védõgát, úthálózat, parkok fenntartása stb.) • az a fogyasztás amelyet az állam valamilyen oknál fogva nem akar az egyén, illetve a vállalat jövedelméhez kapcsolni, mint például az oktatás, alapkutatás, egészségügy stb. Ezen tevékenységeket tehát a kormánynak kell biztosítania, ellátnia, azaz érvényesíteni kell az ún. Lincoln-kritériumot, amely szerint a kormány célja, hogy megtegye az emberért azt, amit meg kell tennie, de csak azt tegye, amit egyéni erõfeszítéseik révén õk egyáltalán nem, vagy nem olyan jól tehetnek meg. A közösségi fogyasztást ellátó szervezeteket a sokszínûség jellemzi, hiszen vannak: • költségvetésbõl fenntartott szervezetek • alapok • non-profit szervezetek A közösségi fogyasztás jellemzõje, hogy a tevékenységet nem nyereségorientáltan, nem magánérdekkel motiváltan végzik. A non-profit szervezeteket elsõdlegesen a közösségi igények kielégítése vezérli. A nyereségérdekeltség hiánya nem zárja ki, hogy e szervezetek a bevételek beszedésében érdekeltek legyenek. A nyereségérdekeltség hiánya mellett a kínálati oldal másik jellemzõje, hogy ha van is ár vagy térítési díj, az nem ráfordításokhoz igazodik. Mivel a közös fogyasztásnál elválik az igénybe vevõ és a finanszírozó, ezért a szolgáltatást nyújtót elsõdlegesen a finanszírozó, és nem a fogyasztó minõsíti. A társadalmi közkiadásokat rendkívül sokféle szervezet látja el, ezzel nemcsak a gazdálkodásban, hanem érdekeltségi rendszerükben is különböznek attól függõen, hogy mennyire vannak közel vagy távol a piaci szférától. A költségvetéshez szorosan kapcsolódó közkiadásoknál megkülönböztethetünk: • egészségügyi és szociális kiadást • oktatási kiadást • kulturális és sport kiadásokat • védelmi kiadásokat • igazgatási és rendbiztonsági kiadásokat • társadalombiztosítási kiadást

Az adósságszolgálat Az adósságszolgálat a költségvetésnél is az esedékes hitelek törlesztését és kamatfizetési kötelezettséget jelenti. Minél nagyobb az államadóság, a kamat és a lejárat függvényében annál nagyobb az adósságszolgálat. A költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja a vállalati és a lakossági hitelek kamatait, így ez a tétel is növeli az adósságszolgálatot.

23

Az állam által felvett hiteleket a lejárat szerint vissza kell fizetni, illetve az államkötvényeket vissza kell vásárolni. Az alapoknál, alapítványoknál, önkormányzatoknál, a vállalati hiteleknél a költségvetés kezességet vállalhat, ezért fizetésképtelenség esetén törlesztési kötelezettség terheli. Ugyancsak növeli a költségvetési adósságszolgálatot az állami vállalatok adósságállományának részbeni vagy teljes átvállalása.

Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadások A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ kiadásoknak az ad különös jelentõséget, hogy ezek a tételek közvetlenül befolyásolják a fizetési mérleg egyenlegének alakulását. A költségvetés ezen kiadásai a mindenkor érvényes árfolyamon váltódnak át valutára. A nemzetközi kiadások magukba foglalják a nagykövetségek, konzulátusok fenntartását, valamint a nemzetközi szervezetekhez való tartozás tagdíját. E tételek azonban megjelenhetnek a külügyi tárca költségvetésében is. Az állam politikai, katonai, valamint humanitárius szempontból segélyt nyújthat pénzben vagy áruban más államoknak. Egyes országok költségvetésében ez a tétel volumenében és a fizetési mérleg hatását illetõen rendkívüli jelentõséggel bír. Az állam a segélynyújtás okain kívül, gazdasági megfontolásból is nyújthat más államoknak hiteleket. A tõkejavak exportjánál a nemzetközi gyakorlatban szokásos a hitelnyújtás. Ez azt jelenti, hogy az exportõr csak hosszabb idõ után jut hozzá az értékesítés teljes ellenértékéhez. A nemzetközi kiadásoknál kell megemlíteni, hogy az állam által a nemzetközi szervezetektõl vagy más államok kormányaitól felvett hitelek után is kamatot kell fizetni, illetve az esedékesség szerint azokat vissza kell fizetni. Pleºa Róbert BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, doktorandusz Felhasznált irodalom • D. Meyer, K. Solt, Makroökonómia, Aula Kiadó, Budapest, 1999 • Pénzügytan - Közgazdaságtudományi egyetem pénzügy tanszék, Egyetemi tankönyvkiadó, Budapest • www.bnr.ro

24

Az üzleti terv munkaeszköz, amelynek segítségével létrehozható és mûködtethetõ egy ügylet, anyagi, pénzügyi és humán erõforrások igénybevételével. Segítségével értékesíthetõk a múltbeli tapasztalatok és eredmények, a jövõ megtervezésére legmegfelelõbb felbecsülési és megközelítési módszerek révén. Az üzleti terv nélkülözhetetlen eszköz azon vállalkozók számára, akik üzleti tevékenységet folytatnak, vagy üzleti partnert keresnek; a menedzserek számára, akik projekteket terjesztenek elõ más személyek vagy pénzintézmények számára; olyan intézményeknek, amelyek beruházási alapokat kezelnek, valamint projekt vezetõk számára az úgynevezett „üzleti inkubátorok” keretében stb.. Az üzleti terv olyan írott dokumentum, amely tartalmazza a vállalkozás természetét, a célpiacot, a vetélytársakkal szembeni elõnyeit, valamint a vállalkozás tulajdonosainak erõforrásait és képességeit. Kidolgozásához szükség van az adott termékek/szolgáltatások, a versenyképesség, a szükséges pénzügyi erõforrások valamint egyéb mûködési részletek figyelmes elemzésére. Az üzleti terv lebonyolítása a vállalkozás mûködtetésének megtervezésével kezdõdik. Ez a tevékenység célkitûzésének szigorú meghatározását jelenti. Az üzleti terv szerepe nem csak a vállalkozás finanszírozási érdemlegességének bizonyítása, hanem az is, hogy iránymutatóként szolgáljon a vállakózó számára, már az üzlet beindításának elsõ évétõl kezdve. Bevezetése az ellenõrzést és a valós fejlõdés függvényében történõ alkalmazkodást biztosítja.

Az üzleti terv összeállítása Az üzleti terv összeállítása három szakaszban történik: 1. szakasz – adatok gyûjtése: árak, vetélytársak, beszállítók, mûszaki adatok, jogszabályok, stb. 2. szakasz – a tevékenységek tényleges megtervezése: a megfelelõ stratégia kiválasztása, és a kitûzött célok megvalósítási lehetõséginek felsorolása 3. szakasz – a terv megszövegezése: az elõzõ szakaszbeli eredmények optimális bemutatási formájának kiválasztási szakasza Az üzleti terv egy közlekedési térképhez hasonlítható: megmutatja, hol van a cég és hova akar elérni. Az üzleti terv az elsõ írott dokumentum, amit egy potenciális befektetõ vagy hitelezõ elolvas, ezért nagyon világosnak és meggyõzõnek kell lennie. Egy jól megalapozott üzleti tervnek képesnek kell lennie arra, hogy meghatározza a kiegészítõ tõke szükségességét és a tõke infúzió pillanatát, az igénylõ vezetõ képességének a garantálásával. A befektetõ meg akar gyõzõdni a vállalkozás erõs és gyenge pontjairól, valamint a kockázatokról és a lehetõségekrõl, amelyekrõl szakértõi elemzés készült.

25

A. A célkitûzések meghatározása „Hova akar eljutni‘ - A beruházás hatékonysága - Termékek/piacok - Termelékenység - Terjeszkedéi/Konszolidálás, stb.

D. Elemzés -

„Melyik a legjobb út a B-tõl az A-ig, figyelembe véve a C-t és D-t”

1. Stratégiák 2. Erõforrások 3. Bevezetési felelõsség és útmutató

C. Gazdasági fejlõdés környezetelemzés

B. Aktuális helyzetfelmérés „Hol áll‘ - Termékek/piacok - Erõforrások: - humán - anyagi - pénzügyi - Szervezés - Eredmények

Erõsségek Gyengeségek Lehetõségek Veszélyek

F. Stratégia meghatározás

-

Piaci igények Ügyfelek Versenytársak Létezõ technológiák Munkaerõ Egyéb információk

Üzleti terv összeállítása

Forrás: Natalia Lazãr, Maria Mitrache, Vállalkozási ismeretek, Editura Didacticã ºi Pedagogicã, Bucureºti, 2005, 24.old 1. ábra. Az üzleti terv összeállításának folyamata

Az üzleti terv tartalma Minden tervet az adott vállalkozás természetéhez kell igazítani, az adott célnak megfelelõen, és magán kell viselnie a vállalkozó személyiségének kézjegyét. A következõkben bemutatunk egy általános vázlatot, amit egy jól megszerkesztett üzleti tervnek tartalmaznia kell. A. Az üzleti terv összetétele: az üzleti terv fõbb elemei • az adott célkitûzés • a vállalkozás rövid bemutatása • tömör információk a cégrõl • a szükséges tõke • elvárt gazdasági-pénzügyi megvalósítások • menedzseri csapat

26

B. A kereskedelmi társaság bemutatása: itt a következõ adatoknak kell szerepelniük • a cég neve és az alapítás idõpontja • az alapítás jogi formája • a cégjegyzék iktatószáma és az adószám • a társasági tõke típusa (állami, magán, vegyes) • az alapszabályzatba foglalt tevékenységi terület (termelés, szolgáltatás, kereskedelem, építkezés, mezõgazdaság) • részvényesek (tulajdonosok) neve és száma, személyi adatok C. A vállalkozás bemutatása: az üzleti tervnek ebben a részben a lehetõ legvilágosabban pontosítani kell a következõ aspektusokat: • a cég legfõbb célkitûzései és rendeltetése • a kielégítendõ fogyasztói szükséglet • a tervezett termékek vagy szolgáltatások • évi mennyiségek fizikai- vagy pénzegységben kifejezve • a szükséges berendezések és felszerelések • a cég jelenlegi helyzete és fejlõdési kilátásai D. A termék/szolgáltatás ajánlat részletes leírása: itt ismertetni kell • a termék vagy szolgáltatás mûszaki és gazdasági jellemzõit • versenyképességi elõnyeit • a termelési technológiákat és a termék vagy szolgáltatás újdonsági fokát • a terjesztési csatornákat és népszerûsítési módszereket • eladási árakat E. A piac meghatározása: ez a fejezet fontos a vállakózás jövõbeli sikeréhez, ezért a következõket kell tartalmaznia: • piaci részesedés és értékesítési elõrejelzést • a kereslet szerkezetét és méreteit • a fõbb versenytársakat és a piaci részesedésük bemutatását • a cég által megcélzott piacrészt • a vállalat piacstratégiáját F. A cég felépítése és menedzsmentje: ezzel kapcsolatban részletezhetõ • a szervezeti felépítés, valamint a szervezési és irányítási módszerek • a menedzseri csapat tagjainak bemutatása • az alkalmazottak kiválasztásának és továbbképzésének módszerei • bérezési formák • termelési folyamatok leírása • szükséges termelési felület, berendezések, személyzet (mennyiségi és minõségi mutatók) G. A társaság gazdasági-pénzügyi helyzete: az üzleti tervben rá kell mutatni arra, hogy a befektetõnek vagy a hitelezõnek miért érdemes befektetni az adott cégbe. A pénzügyi információk a következõképpen vannak csoportosítva: a cég elõzetes tevékenysége:

27

• az utolsó három év bevételei és kiadásai • az utolsó három év nyereség/vesztesség egyenlege • a jelenlegi hitelek helyzete, ahol létezik ilyen a cég gazdasági – pénzügyi helyzetének kimutatása: • a következõ három év bevételi elõrejelzése • a következõ három év költség- és nyereség alakulásának elõrejelzése • finanszírozási tervek a termék vagy szolgáltatás költségeinek fedezésére Albert Esmeralda-Denisa BBTE Közgazdasági és Gazdaságtudományi kar, I. év Felhasznált irodalom Natalia Lazãr, Maria Mitrache – Vállalkozási ismeretek, Editura Didacticã ºi Pedagogicã, Bucureºti, 2005 Coman, Florin – Contabilitatea înteprinderii, Editura Lumina Lex, Bucureºti, 2002 Coman, Florin – Activitatea financiar-contabilã a societãþilor bancare, Editura Lumina Lex, Bucureºti, 2002 Kottler, P. – Managementul Marketingului, Editura Teora, Bucureºti, 1997 Lefter, V., Manolescu, A. – Managementul resurselor umane, EDP, Bucureºti 1994

28

A 2008-as év valószínûleg fordulópontot jelent a modern kapitalizmus tekintetében. Néhány hónap alatt az Amerikai Egyesült Államokban kirobbant, jelzáloggal terhelt ingatlanpiaci válság átalakult egy komplex pénzügyi krízissé, majd egy példátlan pénzügyi és gazdasági világválsággá. Ezek a válságjelenségek elsõsorban komplexitásukban és amplitúdójukat tekintve példátlanul atipikusak, és ennek folytan új, meglehetõsen érdekes kérdéseket vetnek fel, amelyek messze túlmutatnak a klasszikusnak számító ciklikus kapitalista túltermelési kríziselméleteken. Óhatatlanul sokakban felmerül a kérdés: vajon nem a kapitalizmus mint társadalmi rendszer válságával állunk szemben? Nyilván ezt a kérdést nehéz megválaszolni, annál is inkább, mert komplex gazdasági, szociológiai, erkölcsi és geopolitikai jelenségek öszszefonódásával állunk szemben. A teljesség igénye nélkül kiemelnek néhány, véleményem szerint determináns jelenséget. A modern kapitalista országokban alig egy emberöltõ alatt radikálisan megváltozott a társadalom hozzáállása a fogyasztás/megtakarítás kérdésköréhez. A globalizált fogyasztói társadalom azt az illúziót táplálja emberek százmillióiban, hogy természetes és hosszútávon fenntartható az elsõsorban hitelbõl finanszírozott fogyasztás és az ezáltal generált növekedés. Szerintem mind az egyén, mind pedig a kisközösség vagy egy ország tekintetében csak akkor lehet többet fogyasztani, mint amit megtermelsz (mint amekkora a bevetéled), ha idegen forráshoz, magyarán kölcsönhöz folyamodsz. Márpedig ennek az alapfeltétele, hogy legyenek olyan egyének és országok, akik kevesebbet fogyasztanak, mint amit megtermelnek. Tehát közgazdasági szakkifejezéssel élve deficiteket csak szuficitekbõl vagy esetleg tartalékokból lehet finanszírozni. Sajnos az elmúlt évtizedekben megpróbáltuk elhitetni a tömegekkel, hogy korlátlanul lehet hitelekbõl élni, hogy virtuális pénzekkel helyettesíteni lehet reál pénzügyi forrásokat. Így jutottunk el ahhoz a paradox helyzethez, amikor a világ legfejlettebb kapitalista országa, az Amerikai Egyesült Államok fogyasztási szintjét és lakossági életszínvonalat mind nagyobb mertekben Kína, India és Japán megtakarításai finanszírozzák. Mi volna a megoldás? Vissza kellene térni ahhoz a normális és racionális modellhez, amelyben az egyének elõször megtakarítanak, és utána fogyasztanak, az államok pedig tudatosan a nullszaldós államháztartási költségvetést tûzik maguk elé célnak. Egy másik sarkalatos kérdés: hogyan lehet fenntartani az emberi társadalom gazdasági mutatókkal mért fejlõdését egy globális és racionális demográfiai politika nélkül és ugyanakkor egy pazarló, irracionális fogyasztási modellel? Ha ma a világon elõ összes

29

ember olyan életszínvonalon szeretne élni, mint egy átlag francia, márpedig miért ne akarna, akkor négy földgolyó erõforrására volna szükség. Ebben a kérdésben valójában csak két megoldás létezik: bevezetni világszinten egy átlagos kétgyermekes családmodellt, és jelentõsen átalakítani a jelenlegi nyugati fogyasztási szokásokat: évtizedekig használható tartós fogyasztási cikkek, megújuló energiák, környezetbarát technológiák bevezetésére van szükség, és ami a legfájdalmasabb, lényegesen csökkenteni kellene a fogyasztás mértékét. Ennek sajnos csak egy alternatívája van: egy világháború, ami sok százmillió áldozattal és a világ erõforrásainak újraelosztásával végzõdne. Véleményem szerint a világ vezetõ politikusai és értelmisége ezekben a kérdésekben inkább struccpolitikát folytat, minthogy szembenézzen a tényekkel. Még egy tényezõt emelnek ki, ami hozzájárult a jelenlegi válsághoz, éspedig a spekulatív üzleti magatartást. Itt nem a spekuláció tényével van a gond, hanem a méreteivel. Tudniillik a globális piacok kialakulása és az információs társadalom robbanásszerû fejlõdése sok elõnyön kívül elõsegítette a spekulatív üzleti magatartás eddig nem látott mértékû elterjedését az ingatlanpiactól kezdve egészen a tõzsdei mûveletekig. Márpedig ha egy területen a spekulatív tranzakciók aránya meghalad egy értékküszöböt, az árak irracionálisakká válnak, és létrejönnek a sokat emlegetett spekulatív léggömbök, amelyek elõbb vagy utóbb kipukkadnak. Ha pénzügyi és gazdasági válságról beszelünk, a legtöbb ember racionálisan a közgazdászoktól vár elméleti és gyakorlati megoldásokat a felmerült kérdésekre. A fent leírtak alapján viszont itt többrõl van szó, mint egy gazdasági és pénzügyi válságról, sõt bizonyos jelenségek a jelenlegi kapitalista társadalmi és gazdasági modell fenntarthatóságát kérdõjelezik meg. Komplex kérdésre csak bonyolult válaszokat lehet adni. Szükség volna a világ vezetõ elitjenek az összefogására; politikusok, szociológusok, közgazdászok, mûszaki szakemberek csak együtt tudnának megoldásokat kidolgozni, és azokat a társadalommal elfogadtatni. A fõ kérdés természetesen az marad: földünk jelenleg etnikailag, vallásilag és az életszínvonalat tekintve meglehetõsen megosztott lakói képesek egy ilyen összefogásra vagy nem? Attól tartok, hogy az erre a kérdésre adandó válasz már középtávon meg fogja határozni az emberiség jövõjét. Colþea Tibor

30

Már hozzászokhattunk ahhoz, hogy mindenki a gazdasági válságról beszél, valamint annak lecsengésérõl, következményeirõl, a neki tulajdonított változásokról a gazdasági nagyhatalmakat illetõen. Bevallom, én sem teszek másként, újabban engem is ez a téma foglalkoztat leginkább, a témán belül pedig a kelet-ázsiai országok, különösen Kína helyzete. Ahogyan a legtöbben, én is sokáig azt hittem, hogy a válságnak bizony Kína az igazi nyertese. Felvásárolta az Egyesült Államok adósságát a kormány által kibocsátott kötvények formájában, így amolyan függõségi kapcsolatot hozott létre a két állam között. 2008-as GDP-jét tekintve megelõzte Németországot, és így világviszonylatban a harmadik lett. Kisebb eltérésekkel, de mind az IMF (International Monetary Fund), mind pedig a Világbank és a CIA World Factbook jelentése is ezt a tényt támasztja alá. Ha „csodálatos” gazdasági fellendülése az elmúlt évek folyamán nem volt elegendõ ahhoz, hogy mindenki komolyan vegye a kínai gazdaságot, hát ezek a történések felgyorsították az eseményeket. Az idei G20 találkozón már egészen elõkelõ figyelmet kapott Hu Jintao, Kína elnöke. Ezek számbavétele után azonban gondolkodóba estem. A fejlett országok egészen magas deficittel rendelkeznek/rendelkeztek. Az ottani fogyasztók nem takarítottak meg, és ráadásul hitelekbõl vásároltak. Most azonban, a válság következtében minden bizonytalanabbá vált, a fogyasztási hajlandóság alábbhagyott, és mindenki a hitelek törlesztésén illetve megtakarításon gondolkodik. Ez viszont korántsem kedvez Kínának, aki gyorsütemû fejlõdését leginkább exportjaira alapozza. Nem csoda hát, hogy õ is megérezte a válság hátulütõjét: gazdasági növekedése visszaesett 2008 végén és 2009 elsõ negyedében, fõként a kereslet „szegénysége” miatt. Ekkor kezdték azzal vádolni Kínát, hogy szándékosan manipulálja a yüan (renminbi) árfolyamát. Azaz mindent elkövet annak érdekében, hogy a dollárhoz viszonyítva még mindig igen gyenge fizetõeszköz legyen, így stimulálva a további bõséges exportot (természetesen Kína visszautasította a feltételezést). Talán ez lehetett az egyik oka annak az elhatározásnak, ami nemrég született: Kína egyik célkitûzése az lett, hogy a yüant nemzetközi fizetõeszközzé léptesse elõ. Ennek elsõ vetülete az, hogy a kereskedelmi ügyletek lebonyolításakor a kínai vállalatok ezt a pénznemet is használhatják az amerikai dollárral szemben. Az errõl szóló elhatározások bölcsõje a július 8- án, az olaszországi L’Aquilában megrendezett G8 találkozó volt. Ezen a gyûlésen merült fel annak a lehetõsége, hogy az 1969-ben az IMF által létrehozott SDR (Special Drawing Rights) vegye át a dollár tartalékvaluta szerepét. Ugyanakkor elhangzott: a dollár, euro, yen és font mellé szeretnék felvenni a yüant is az SDR csomagba. Az elképzelések mellett ugyanakkor már lépések is történtek a yüan nemzetközi fizetési eszközzé válása útján, így például Hong Konggal, Makaóval és az ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) országokkal szemben hivatalos fizetõeszközzé vált a

31

yüan, tranzakciók lebonyolítása végett. Mindemellett Oroszországgal szemben is született egy kétoldalú megegyezés, amelynek értelmében mindkét ország elfogadja a másik valutáját. Azonban az elkövetkezendõ években még nincs semmi esély arra, hogy a dollár háttérbe szorulna a yüan miatt, hiszen pont Kína az, aki ezt megakadályozza azzal, hogy továbbra is dollárba fekteti megtakarítását, és nem engedi a yüan megerõsödését. Kína gazdasági lelassulásának egy másik oka az lehetett, hogy míg a nyugati társadalom fogyasztóinak megtakarítási hajlandósága alacsony, addig a kínaiaké meglehetõsen magas. Voltak, akik ezt is nehezményezték, hiszen 400 milliárd dollár többlet nem csekély összeg 2008-ra vetítve. Abból kifolyólag, hogy Kína a külföldi vásárlóktól, vagyis az export mennyiségétõl függ, sokan azt hitték, hogy az újabb gazdasági fellendülésre csak azután tehet szert az ország, miután Amerika és Európa kiheverte a válságot. Ázsia azonban ezt a feltételezést megcáfolta. Kínában a befektetések 20%-kal magasabbak a tavalyi évhez képest, továbbá a belsõ fogyasztás is megnõtt, a városokban például mintegy 11%-kal, míg az autópiac növekedése megközelíti a 70%-ot. Az állami beavatkozásnak nagy szerepe van ebben, hiszen Kína igen szigorú és agresszív fiskális és monetáris politikát folytatott annak érdekében, hogy serkentse a belsõ keresletet és megakadályozza a magas inflációt. Így talán nem csoda, hogy Mike Buchanan, a Goldman Sachs egyik munkatársa szerint Kína 9,4%-os gazdasági növekedést produkál ez évben, 2010-ben pedig – elõrejelzése szerint – 11,9%- t. Ha tehát Kína a továbbiakban is növelni tudja hazai fogyasztását és el tudja kerülni a most nála kialakuló „buborék” szétdurranását, a megnövekedett hitel-kihelyezésekkel csínyján bán, továbbá pedig hajlandó lenne arra, hogy a yüant engedi megerõsödni, egy teljesen önállósodott, kevésbé exportfüggõ nagy gazdasági hatalommá válhat a közeljövõben. Így tehát, ha nem is válik a gazdasági világválság abszolút nyertesévé, mégis elmondhatja magáról, hogy azon kevés államok közzé tartozik, amelyeknek a kedvezõtlen gazdasági helyzet ellenére is sikerült megõriznie eredményességét, mindamellett, hogy a válság rávilágított gyengeségeire és ezáltal lehetõvé tette azok mihamarabbi orvoslását. Reikli Mária BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Marketing szakirány Felhasznált irodalom http://www.economist.com/research/articlesBySubject/displaystory.cfm?subjectid=478048&story_id=13988512, 2009. 08. 18 http://www.economist.com/research/articlesBySubject/displaystory.cfm?subjectid=478048&story_id=14209825, 2009. 08. 19

32

Multinacionális cégnél dolgozni – sok fiatal pályakezdõ álma a szakmai elõmenetel, a vezetõi ellenõrzés lazasága, a szabad, egyéni munkaritmushoz igazított órarend, a felelõsségvállalás tekintélye miatt. Mennyire rugalmas egy multinacionális cég az ilyen kompromisszumokra? A rugalmasság általában a kis cégek erénye. A tanulmányozott minta a kolozsvári MDA Consulting és a BIG4 szolgáltatóhálózat. A BIG4-et négy egymástól függetlenül mûködõ könyvvizsgálói cég alkotja: az Ernst & Young, PriceWaterhouseCoopers, KPMG és a Deloitte. A vault.com nemzetközi karriermenedzsment magazin top 40-es listáján a BIG4 a legnagyobb presztízsû könyvvizsgáló cégek rangsorának élén áll. A multi 33 tanácsadóját és a hasonló profilú MDA tanácsadó cég 7 alkalmazottját kérdeztem meg munkakörükkel, elégedettségükkel illetve a vezetési stílussal kapcsolatban. Ahogy a szolgáltató szektorra általában jellemzõ a nehezen megszervezhetõ vezetõi ellenõrzés és számonkérés, ugyanúgy a tanácsadók nagyfokú szabadsággal rendelkeznek a szolgáltatásnyújtási folyamatban. Így a tanácsadók döntéshozatali jogosultságának nem kell különböznie a multinacionális cégek és a méreteiben kisebb hazai vállalatok esetében. A két, egymástól független minta tanulmányozásának statisztikai alapját az F-próba képezte. Az eredmény megerõsítette az általános menedzsment alapelvet, amely nem tesz különbséget a két cég vezetõségének kedvezõ hozzáállása között. A hatékony szervezeti mûködés nemcsak jogot ad egy vállalat alkalmazottjainak a helyes cselekvésre, hanem támogatja is ennek a gyakorlását a horizontális kommunikációval. Ez elõsegíti a szervezettel való azonosulást, amelyben a tanácsadó jól érzi magát, környezete pedig elfogadja és támogatja, hogy elégedett belsõ ügyfélként másnak is ajánlja a céget, imázst formáljon a cégrõl. Kutatásaim eredményei nem tesznek különbséget ebben a tekintetben a multik és a kisvállalatok között, vagyis a szervezeti kommunikáció szociális összetartó erején túl informálja, motiválja és döntéseikben egyformán megerõsíti a két cég tanácsadóit. A tanácsadói munka és a tanácsadók professzionalizmusa tehát ugyanolyan szervezeti keretek között valósul meg, mint bármilyen más szakmáé. Ellenben a menedzsment kihívása a tanácsadó személyes és szakmai kvalitásának minél pontosabb körülírása, illetve annak a kellemes munkakörnyezetnek a megteremtése, ahol a szabályok és elõírások helyett a munkaközösség kölcsönös elkötelezettsége áll. Mert mivel lehet versenyképesebb egy tanácsadó szervezet, ha nem azzal, hogy az egyéni kísérletezés eredményeit közös céllá integrálja az ügyfél-elégedettség és az eredményesség nevében? Marton Györgyi BBTE-Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, mesteri

33

Ha belenézünk reggel az újságba, vagy kávé mellett a rádiót hallgatjuk, mindenhol azt látjuk-halljuk: világválság van. Most már mindenki tudja, hogy ez jót nem jelenthet. Következményei – akár megjósolhatók, akár nem – szemmel láthatóan megnehezítik a dolgozó ember életét. Már aki még dolgozik. Rohamosan növekszik ugyanis a munkanélküliségi ráta. A vélemények megosztottak a gazdasági szakemberek körében is: van aki 2009-re 5%-ot elérõ munkanélküliségi rátát saccol, mások szerint a 8%-os arány sem kizárható, sõt nagyon valószínû. Ugyanakkor a növekvõ tömeges elbocsátásokat az államnak kell valahogyan ellensúlyoznia, továbbá meg kell teremtenie a körülményeket a munkanélkülivé vált személyek számára ahhoz, hogy újra el tudjanak helyezkedni. Július végén 6,3%-os volt a munkanélküliségi arány, ez összesen 572 562 személyt jelentett. 0,3%-kal volt nagyobb a júniusi, rekordot jelentõ munkanélküliségi rátához képest: legutoljára 2005-ben ért el ilyen magas szintet a munkanélküliség. Nemekre lebontva a munkanélküliség férfiaknál 6,4%-ról 6,6%-ra növekedett, nõknél pedig 5,7%ról 5,9%-ra. Romániában 39 megyében növekedett jelentõsen a munkanélküli személyek száma az utóbbi három hónapban. Hasonló helyzetet észlelünk a nagyhatalmaknál is, az Egyesült Államokban egy év alatt 4,7%-ról 6,7%-ra ugrott a munkanélküliség 2008 utolsó hónapjára, ugyanakkor az Európai Unió átlaga 6,9%-ról 7,2%-ra emelkedett. Magyarországon például egy év alatt 7,7%-ról 8,3%-ra nõtt az állás nélkül maradt személyek aránya. A szakértõk szerint Romániában 2010-ben sem fogunk lényeges javulást észlelni, és a munkanélküliség akár a 10%-ot is túllépheti. Kolozs megyében az országos átlagnál kisebb a munkanélküliségi arány, 2009. januárjában még csak 3,3%-nál tartott. Romániában becslések szerint a 2009-es év végéig 795 000 munkanélkülivel kell majd szembenéznünk. A munkahelyek egyik napról a másikra való megszûnése meglehetõsen nagy nyomást gyakorol a piacra, mert az emberek befektetési lehetõsége jelentõsen csökkeni fog. A külföldi befektetõk is – akárcsak a hazaiak – a biztonságot keresik, ezért a banki kölcsönök korlátozása és az ingatlanpiac összeomlása mellett a mindennapi háztartásbeli válság is jelen van, egyénenként, saját konyhánkban. Világszerte ez több millió embert érint, legfõképpen a fiatalokat – becslések szerint akár 14–15%-ukat is. Bogdán Mircea

34

A sikeres karrier mögött általában sok a lemondás a tanulás érdekében, és a tanácsadói munka esetében sincs kivétel ez alól, már csak azért sem, mert a képzések igen sokrétûek. Kérdõíves kutatásomat 33 tanácsadó töltötte ki a BIG4 néven ismert négy könyvvizsgáló multinacionális cég hazai alkalmazottai közül. A válaszokból kiderült, hogy a számítógép kezelés és a szakma gyakorlásához elvárt gazdasági szaktudás mellett legalább középfokú angol nyelvismeret, helyi vagy nemzetközileg elismert könyvvizsgálói és könyvelõi diploma is kell. Amíg az auditor asszisztensek a logikus és koherens gondolkodást helyezték munkavégzésük elõtérébe, addig a vezetéssel és koordinálással is foglalkozó seniorok a tárgyalási készséget, a csapatmunkát és a releváns munkahelyi tapasztalatok fontosságát emelték ki. A májusi idõszakban a tanácsadók hetente átlagosan 1–3 órát maradtak többet a munkahelyükön túlórára. „Többet, szinte naponta bent kell ülnöm – ez úgymond a busy season, ami nagyjából október–május közé tehetõ, de az év többi része megfelel a munkaszerzõdésbe foglalt normának” – fejtette ki a kérdõívben egy auditor asszisztens.

Madarat tolláról, embert kollégájáról? A tanácsadói munka olyan személyiséget feltételez, aki nem csupán tevékenységközpontú, becsületes és elkötelezett, hanem lelkes és önálló a munkájában, valósággal kedveli a tanácsadó szerepét. Közös alaptulajdonságaik a teljes körû felelõsségvállalás a döntésekben, a folyamatos önképzésre való törekedés, és a bizalmas ügykezelés kötelessége. A csoportosítás alapját képezõ hierarchikus klaszteranalízissel a hasonló tulajdonságú tanácsadókat négy különbözõ homogén csoportba soroltam: eredményorientáltak, céltudatosak, individualisták, és a mindössze három tanácsadóból (9,09%) álló odaadók. A többség, azaz a tanácsadók 42,42%-a eredményorintált, a teljesítés erõs késztetésével. Az individualisták 30,3%-ot tesznek ki, õk készek kiállni véleményük mellett, és döntésre képes egyéniségek. A 18,18%-ot képviselõ céltudatosak ismertetõ jegye a szorgalom, elkötelezettség és a nagyfokú lojalitás. Saját kollégáikat leginkább céltudatosnak és individualistának ítélték meg a tanácsadók. Az egymás szemében a céltudatosokat képezõ mintegy 90% a kollégák szerint esetenként nem lelkesedik a munkájukért, és gyakran segítséget kérnek kollégájuktól, de a maradék, individualistaként „megbélyegzett” 10% sem válik ki élesen a többiek közül. Pozitív tehát az összegzõ megállapítás: ezek a tanácsadók nem zárkóznak el egymástól, munkahelyi viszonyuk során pedig nem zárkóztak el attól, hogy felfedezzék kollegáik sajátos identitását is.

35

A tanácsadói munka is becsületes kenyérkeresés A már említett csúcsidény kezdetét felölelõ áprilisi-májusi idõszak hitelesnek tûnt a tanácsadói munkamenetet leginkább befolyásoló szociálpszichológiai tényezõk meghatározására. Ilyenek a munkavégzés iránti lelkes hozzáállás, az elégedettség a napi operatív feladatok eredményes kivitelezése után, szemben a nagyobb projektek sikeres lezárásával (vagy fordítva), illetve az audit felkészülések, elõkészületek izgalma. A faktorelemzés eredményei nem mondtak ellent az eddig megállapított tényeknek: a tanulmányozott egyhónapos idõperiódusban a tanácsadók késznek érezték magukat egy új kihívásra, és munkájuk a hónapzárások, az audit elõkészületén alapult. Az általános tanácsadói munka kiemelt szerepû a szakirodalomban, amely viszont nem a foglalkozást tekinti a definíciók középpontjának, mint inkább a tanácsadó személyiségi profilját. A vizsgálat eredményei szerint a tanácsadói munkában az eredmény nem elõrelátható minden esetben, nagy a kockázati érték, de komplexitása és az érvényesüléshez szükséges szaktudás miatt tiszteletet érdemel. A társadalmi megbecsülés mértéke viszont nem akkora, hogy túl nagy presztízskérdést jelentsen a javadalmazás mellett. Marton Györgyi BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, mesteri

36

Hogyan is történik valójában egy alapítvány pályázatokkal kapcsolatos mûveleteinek nyilvántartása? Szerintem a jövõben nagyon fontos szerepet játszik majd a könyvelés, mert a gazdaság rohamos fejlõdésnek indult, egyre több gazdasági szereplõ jelenik meg a piacon, akik számára szükséges mûveleteiknek pontos, törvény szerinti nyilvántartása. Mivel nem csak elméleti szinten szeretném ezt bemutatni, választottam egy alapítványt, amelynek segítségével könnyebben szemléltethetõek a címben jelzett sajátosságok. Választásom a Téka alapítványra esett, amely 1993-ban alakult, és amelynek célja a közmûvelõdés, oktatás, ifjúság és közösségfejlesztés. Programjainak célcsoportja a szamosújvári és az észak-mezõségi (Tóvidék, Kis-Szamos mente, Szamoshát) szórványrégió magyar közössége. Intézményei: a Téka Mûvelõdési Központ, a mezõségi Téka Szórványkollégium, a Mezõségi Néprajzi Múzeum, a feketelaki Mezõségi táborközpont és tájház. Ezek a Téka saját tulajdonában lévõ épületekben, telkeken mûködnek (kb. 12 000m2 alapterületen fekszenek), és közösen alkotják a Téka Mûvelõdési és Oktatási Központot. Közmûvelõdési programjai heti 500–600 résztvevõ számára készülnek: helyi és regionális közmûvelõdési tevékenységek, népmûvészeti hagyományok oktatása minden korosztály számára, táncház szervezése, egy ifjúsági és két gyerek néptáncegyüttes fenn-

A Téka Mûvelõdési Központ épülete

37

tartása, kézmûves mûhely, Echo színjátszó kör, társasági táncok, könyvtár 13 000 kötettel, média és dokumentumtár, aerobic, irodalmi kör van közöttük. Idõszakos rendezvényei: képzõmûvészeti kiállítások, író-olvasó találkozók, széki és mezõségi bálok, mikulás-bálok, közösségi rendezvények. Humán erõforrásai: jól felkészült, fiatal szakemberek és önkéntesek, szám szerint 45–50 személy. Bevételeit támogatásokból és pályázatokból szerzi, ezekbõl fedezi költségeit. Az alapítvány a BRD bankkal kötött szerzõdést, és rajta keresztül rendezi pénzügyeit. Mivel nincs stabil jövedelemforrása, ezért sok periódust veszteséggel zár, amit késõbb különbözõ forrásokból fedeznie kell. Mivel a szolgáltatásokat díjmentesen nyújtja, ezért nonprofit szervezet, így adóznia nem kell. A fentiek számbavétele után térjünk át néhány részletkérdésre, mint például a Téka alapítása, vezetése, bejegyzése, stb. Alapítás Alapítványok alapításához szükséges (az alább felsoroltak közül bármelyik kitétel hiányában az alapítvány nem vehetõ nyilvántartásba): 1. az alapítvány neve 2. az alapítvány tevékenységének célja 3. az alapítvány céljának megvalósításához rendelkezésre bocsátott vagyon és annak felhasználási módja 4. az alapítvány székhelye Vezetése Az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett bárki csatlakozhat az alapítványhoz. Az alapító az alapító okiratban az alapítványt jogi személynek nyilváníthatja, ha ennek önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint ha rendelkezik a mûködéshez szükséges, az alapítvány céljához rendelt vagyonnal. Az alapító a törvény szerint lehet:magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság Az alapítvány a következõ célokból hozható létre: • Tartós közérdekû célra Elsõsorban akkor minõsül egy cél közérdekûnek, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja. A közérdekûség fogalmát azonban nem lehet csupán az érintett személyek száma alapján megítélni. Közérdekû lehet a célja annak az alapítványnak is, amely kisszámú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja elsõsorban nem jövedelemszerzõ, illetve vagyongyarapító jellegû, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint közérdekû célt is szolgál. • Elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható Alapítvány folytathat gazdasági , vállalkozói tevékenységet , de csak a közérdekû célját nem veszélyeztetõ mértékben és csak a közérdekû céllal összhangban. A bíróság több esetben is kifejtette azon álláspontját, mely szerint az alapító okiratra vonatkozó

38

jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak olyan elõírást, amely szerint már az alapításkor tételesen fel kellene sorolni a végezni kívánt vállalkozási tevékenységeket. Bejegyzés, az alapítvány létrejötte Ez a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásával kezdõdik. A bírósághoz csak az alapító, vagy az általa meghatalmazott jogi képviselõ nyújthatja be a kérelmet, amit a vonatkozó jogszabály által meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kell elõterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot, az induló vagyon rendelkezésre bocsátását bizonyító banki igazolást, a tulajdonos/haszonélvezeti jogosult hozzájáruló nyilatkozatát a székhelyül szolgáló ingatlan használatához, mely nyilatkozatban arról is rendelkezni kell, hogy az alapítvány a székhelyét milyen jogcímen használja. Az alapítvány neve, és a jogi személyek elnevezésére vonatkozó szabályok vonatkozásban a névkizárólagosság, a névvalódiság és névszavatosság követelménye érvényesül. Ezt az állásfoglalást az alapítványokra is alkalmazni kell. A névkizárólagosság követelményének az elnevezés akkor felel meg, ha a név az egyediesítésre alkalmas, kizárja az összetévesztés lehetõségét. Az alapítvány neve nem lehet azonos, vagy az összetéveszthetõségig hasonló az ország területén bárhol azonos mûködési körben tevékenykedõ, korábban bejegyzett alapítvány nevével. A névvalódiság szerint az alapítvány elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely az alapítvány jelentõségét vagy mûködését illetõen megtévesztésre alkalmas. A névszavatosság követelménye azt jelenti, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, kiejthetõ, megjegyezhetõ, azonosítható. Nem lehet a név kizárólag számok vagy betûk halmaza. Idegen nyelvû szavak csak indokolt esetben használhatók. Az alapítvány kezelõi A kezelõ szerv az alapítvány általános döntéshozó, ügyintézõ és képviseleti feladatokat ellátó szerve. Az alapítónak az alapító okiratban rendelkeznie kell a vezetés összetételérõl, és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Az alapítvány csak akkor tud jogviszony alanya lenni, ha az alapító okiratban az alapítvány kezelõje nevében eljáró, képviseletre jogosult magánszemélyt is megjelölik, aki a kezelõ szerv döntéseit harmadik személyekkel szemben képviseli, és érvényes jognyilatkozatokat tesz. Megszûnés Az alapítvány megszûnésérõl való döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. Az alapítvány kezelõ szerve az alapítvány megszûnésérõl nem dönthet. Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, I év Felhasznált irodalom I. P. Pintea – Contabilitatea Româneasca

39

Az Európai Unió költségvetése nagyon sok különbözõ támogatási programot, fejlesztési alapot finanszíroz. Feltehetõleg nincs is olyan információs pont, hivatal vagy kiadvány, amely a pályázatok dzsungelérõl teljes körû képet tudna adni. Ennek ellenére, a különbözõ lehetõségek között mélyreható szakismeretek nélkül is el lehet igazodni, feltéve, hogy néhány alapszabállyal és alapfogalommal tisztában vagyunk. Mindenekelõtt azt döntsük el: a támogatási programokban saját projekttel támogatást, vagy beszállítóként értékesítési lehetõséget keresünk. Egy-egy projekt kapcsán a kettõ kizárja egymást. Az EU valamennyi támogatására közbeszerzési szabályok vonatkoznak. Az alapok kedvezményezettjei a nekik juttatott támogatást csak úgy költhetik el, hogy a beszerzés folyamatát – írásos ajánlatkéréssel, szerzõdéssel, számlával – részletesen dokumentálják. Saját teljesítményünket nem számolhatjuk el, és beszállítóinkat mindig versenyeztetéssel kell kiválasztani.

1. Alapszabályok pályázóknak Amennyiben támogatást szeretnénk kapni, a legelsõ és legalapvetõbb szabály, hogy az Unió támogatását mindig valamilyen konkrét célhoz, projekthez keressük. „Csak úgy”, általában EU-forrást felkutatni eléggé reménytelen vállalkozás. Mindig tudnunk kell, hogy pontosan milyen fejlesztést szeretnénk megvalósítani, és annak kell megfelelõ támogatást keresnünk. Az EU támogatásai szigorúan „pántlikázott” források, amelyeket mindig a támogatást nyújtó intézménnyel kötött szerzõdés szerint kell felhasználni. A pályázók második alapszabálya az, hogy az Unió, illetve az Unió támogatásaival gazdálkodó hazai szervezetek csak olyan projekttervekkel tudnak komolyan foglalkozni, amelyekhez minden szükséges elõtanulmány, terv és engedély elkészült. A jó ötlet önmagában nem elég. A támogatási alapok gazdái a támogatási döntés után minél gyorsabban indítható projekteket keresnek. Harmadszor, annak ellenére, hogy az EU támogatásai legtöbbször vissza nem térítendõ jellegûek, általános elvárás az is, hogy a támogatandó projekt legyen gazdaságilag ésszerû, kifizetõdõ. Ez nem feltétlenül jelent közvetlen pénzügyi megtérülést. Tipikus példa erre egy ingyenesen használható – tehát anyagi hasznot nem termelõ – közút megépítése. A beruházás közvetlen pénzbevételt nem termel, a közösség, a nemzetgazdaság szintjén azonban – a termelési költségek vagy a környezetszennyezés csökkentése révén – nagyon is hasznos. Ha az Unió vállalkozásokat támogat, akkor a pályázókkal szemben elvárás, hogy hosszú távon is életképes üzleti terveket nyújtsanak be. A cél tehát nem a pazarló, értelmetlen vállalkozások veszteségeinek finanszírozása, hanem az, hogy több pénz álljon rendelkezésre az életképes kezdeményezések megvalósítására. Az üzletileg

40

hasznos projektek közül pedig azokat fogják támogatni, amelyek a közösség céljainak eléréséhez a leginkább hozzájárulnak. A támogatási programok mindegyikének van elõre meghatározott közösségi célja. Adott esetben ez lehet például a környezet állapotának javítása, új munkahelyek teremtése, egy adott lakosságcsoport, réteg életkörülményeinek a javítása, a termékszerkezet korszerûsítése, exportképes árulapok kitermelése, vagy egyszerûen a gazdasági innováció is. Tömörebben fogalmazva: a vissza nem térítendõ támogatási alapoknál az egyén, a magánvállalkozó és a közösség haszna kéz a kézben jár, egyik a másikat feltételezi. Negyedszer, szinte kivétel nélkül igaz az is, hogy projektünk egy részét magunknak kell finanszíroznunk. Egyrészt azért, hogy a projekt melletti tartós elkötelezettségünket bizonyítsuk. Másrészt azért, mert az EU támogatási programjaiban elvárás, hogy a projekt eredményei a támogatás folyósításának végét követõen is fennmaradnak. Ennek pedig elsõ számú biztosítéka az, hogy a projekt mögött egy – az adott támogatás megnyerésétõl függetlenül is – életképes, önmagát fenntartani tudó cég, intézmény áll. Végül, de nem utolsó sorban: készüljünk fel arra, hogy projektünk megvalósítása, a támogatáshoz való hozzájutás idõbe telik. Egy-egy pályázat benyújtása és a támogatás megítélése között több hónap, a projekt teljes befejezéséig pedig akár egy év, vagy még hosszabb idõ is eltelhet. EU-támogatást tehát ne forgóeszköz-finanszírozására kérjünk. Összefoglalva: támogatásért akkor versenyezhetünk sikerrel, ha van konkrét, kidolgozott, gazdaságilag kifizetõdõ, a közösség számára is hasznos projektünk, elfogadjuk a nyílt versenyen alapuló közbeszerzés kötelezettségét, és a pályázat során bizonyítani tudjuk, hogy a projekt társfinanszírozására, lebonyolítására rendelkezünk a szükséges saját pénzügyi és emberi erõforrásokkal. Azt is jó tudni, hogy ha értékesítési lehetõséget keresünk, akkor a különbözõ támogatási programok keretében kiírt közbeszerzési értesítéseket kell figyelni. A tendereket nem maga az Európai Unió, hanem az EU-támogatás hazai kedvezményezettje írja ki. A közzététel módja függ a projekt jellegétõl és nagyságától. Nagyon kis összegû beszerzéseknél nem ismeretlen a szabadkézi beszerzés, de a kedvezményezettnek a legtöbb esetben legalább három írásos ajánlatot be kell szereznie. Nagyobb projekteknél nyílt pályáztatást írnak elõ az országos napilapokon, illetve a megyei sajtón keresztül. A legfelsõ értékkategóriában nemzetközi, az interneten publikált tender lehet a kötelezõ eljárás. Fontos tudni, hogy a PHARE, ISPA és SAPARD által finanszírozott projekteknél minden magyarországi és romániai székhelyû vállalat elnyerhet megrendelést, méghozzá függetlenül attól, hogy a projektet mely kedvezményezett országban, milyen módon hirdették meg. Azaz, ügyes magyar cég Bulgáriától Észtországig bárhol kaphat szolgáltatási, áruszállítási vagy kivitelezõi megbízást a PHARE-, ISPA-, vagy SAPARDprogramok keretében. Ennek azonban ára van: a külföldi cégek is indulhatnak a hazai tendereken. A közbeszerzés során a hazai cégek védelmének semmilyen formában nincs helye.

41

2. Jogszabályi környezet Az EU által társfinanszírozott támogatási programok mûködésének szabályait részben az Unió elõírásrendszere, részben az illetõ ország törvényrendszere határozza meg. A rendelkezések megismerésére a pályázók többségének nem lesz szüksége. Amit azonban mindenképpen érdemes megnézni, az a PHARE-, ISPA- és SAPARD-program végrehajtását szabályozó közbeszerzési utasítások gyûjteménye. Ez az útmutató is letölthetõ az internetrõl: Practical Guide to Phare, Ispa&Sapard contract procedures, http://ec. europa. eu/index_hu. htm. A dokumentum lényeges részei magyar nyelven is elérhetõek (www. cfcu. hu - Practical Guide).

3. Projektek a gyakorlatban 3. 1. Projekttervezés A projekt olyan jól körülírt fejlesztési terv, amelynek pontosan tisztáztuk közvetlen és tágabb célkitûzéseit, konkrét eredményét, erõforrás-szükségletét, végrehajtási ütemtervét, és a végrehajtás szempontjából fontos külsõ feltételeit. A projekt leírásához létezik egy elõre meghatározott módszertan: a logikai keretmátrix (logframe) és az arra épülõ projekt fiche – tulajdonképpen egy üzleti terv – formájában. A logframe és a fiche a támogatási alapokra pályázó kis- és közepvállalkozók számára nem kötelezõ érvényû, de rendkívül jól használható. 3. 2. Céljaink tisztázása A logikai keretmátrix módszere az Egyesült Államokból származik. Közvetlen eredménye egy táblázat, amely a projekt fõbb jellemzõit foglalja össze. Módszere a brainstorming, azaz „ötletroham” – egy olyan találkozó, szeminárium, workshop, ahol a projektben érdekelt szakemberek, intézmények képviselõi közösen feltérképezhetik, hogy mit és miért kívánnak megvalósítani. A módszer alkalmazásának részletes bemutatására itt és most nincs mód. A táblázat szerkezetét ennek ellenére ismertetjük, mivel ez is jó támpontul szolgál projektünk összeállítására. A táblázatnak legegyszerûbb formájában három fõ sora és négy oszlopa van. Az elsõ oszlopban szerepelnek a projekt céljai, a másodikban a célok elérését mérõ mutatók (indikátorok). A harmadik oszlopban azt kell leírni, hogy a mutatók mérését, ellenõrzését hogyan valósítjuk meg, a negyedik oszlop a külsõ feltételeket taglalja. A táblázat sorai három hierarchikus, egymásra épülõ szintet testesítenek meg. Az alsó sor a projekt közvetlen eredményével, fizikai teljesítményével (output-jával) foglalkozik. Ez az eredmény a kedvezményezettre és környezetére valamilyen hatást gyakorol, amit a középsõ sorban írunk le. Végül, de nem utolsó sorban, a projektet az állam számára az teszi közvetlenül támogatandóvá, hogy megvalósítása, a kedvezményezett közvetlen környezetében elõidézett hatása valamilyen tágabb, a közösség szempontjából fontos célkitûzés eléréséhez is hozzájárul. Ezt a célkitûzést legegyszerûbben a támogatási alap célrendszerébõl, az alap mûködését meghatározó gazdasági tervbõl vezethetjük le.

42

3. 3. Konkrét példa Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy vállalkozóként egy új gyümölcsfeldolgozó üzem létesítését tervezzük, és a szükséges gépek megvásárlásához a SAPARD-programokból kívánunk vissza nem térítendõ támogatást igénybe venni. Projektünk közvetlen eredménye a berendezések megvásárlása és az ígért üzem beindítása lesz. Célrendszerünk második szintje nyilván vállalkozásunk éves termelési értékének, forgalmának, nyereségének növekedése. Tágabb célként említhetjük új munkahelyek létrehozását, vagy azt, hogy (export) piacot tudunk teremteni a környék termelõi, termékei számára, amivel a tágabb térség fejlõdéséhez is jelentõsen hozzá tudunk járulni. Még egyszerûbben fogalmazva, háromszintû célrendszerünkkel bemutattuk, hogy: • mihez kívánunk kezdeni a támogatással • üzleti tervünk megvalósításától milyen üzleti eredményt várunk el • és ez milyen módon illeszkedik bele az állam, a közösség, a megcélzott támogatási alap célrendszerébe. Ha a fentieket sikerült röviden, tömören, meggyõzõen megfogalmazni, és érvelésünk három szintje szépen, logikusan egymásra épül, már a kezünkben is van a projekt kulcsa. A célok meghatározásával azonban csak akkor végeztünk, ha pontos mutatókat – idegen szóval „indikátorokat” is meghatároztunk. Az indikátor lehet abszolút szám, százalékos adat, pénzösszeg, vagy bármilyen fizikai mennyiség. Az indikátorok minden egyes célt szigorúan mérhetõvé tesznek. Ezzel késõbb – mind magunk, mind a bennünket támogató alap kezelõi számára – jobban ellenõrizhetõvé válik, hogy projektünk sikeres volt-e, valóban megvalósítottuk-e, amit vállaltunk, és erõfeszítéseink meghozták-e a kívánt eredményt. Szigorú feltétel, hogy minden egyes célhoz rendeljünk specifikus, konkrét jelzõszámot! A jelzõszámoknak természetesen csak akkor van értelmük, ha értékük alakulását tudjuk ellenõrizni és dokumentálni. Ennek módjáról ad számot a harmadik oszlop, ahol minden egyes célhoz leírjuk, hogy a vonatkozó indikátor értékét ki, mikor és hogyan ellenõrizheti. Példánkhoz visszatérve: a gépvásárlás eredménye, indikátora mondjuk 5 gép megvásárlása, 1 gyümölcsfeldolgozó üzem mûködésének beindítása. A cél elérésérõl a gépek beszerzésérõl kötött szerzõdések, még inkább a leszállításukról, üzembe helyezésükrõl szóló igazolások, jegyzõkönyvek tanúskodnak. Vállalkozásunk javuló üzleti eredményérõl forgalmi és nyereségadataink adnak számot. A pályázatban rögzítsük elõre: az üzem beindításától, a gépek beszerzésétõl mekkora termelési értéket, forgalmat, eredményt remélünk! Az információ forrása nyilván cégünk könyvelése lesz. Végül, de nem utolsósorban, adjuk meg pontosan, hogy hány munkahelyet hozunk létre, vagy hogy egy éven belül mekkora mennyiségû terméket vásárolhatunk fel a környékbeli gazdáktól, vagy mekkora exportot bonyolítunk majd le. Az eredmény megadható tonnában, vagy az elõzõ üzleti év szintjéhez viszonyított növekedés formájában. Az információ forrása megint csak valamilyen üzleti feljegyzés, a gazdákkal, vagy a vevõinkkel kötött szerzõdések, és az ezek alapján összeállított üzleti könyvek lehetnek.

43

A projekt ellenõrizhetõsége nem feltétlenül jelenti azt, hogy a támogatást folyósító szervezet elõtt fel kell fednünk minden üzleti titkunkat. Az elvárt eredmények számszerû rögzítése – mindenféle ellenõrzéstõl függetlenül – saját magunknak is fontos. A konkrét célkitûzés ugyanis nagyon jó támpontot ad saját munkánk elvégzéséhez is. Ezek után már csak a külsõ feltételek tisztázása van hátra. A negyedik oszlopra azért van szükség, mert a projekt gazdája százszázalékos garanciát tulajdonképpen csak a projekt közvetlen eredményéért, a logframe legalsó sorában foglaltak teljesítéséért vállalhat. Az erre az eredményre épülõ további célok elérése az esetek döntõ többségében a külsõ körülményeken, más szereplõk magatartásán is múlik. Ezekre a tényezõkre legtöbbször nem tudunk érdemben hatni, és ezt nem is várhatják el tõlünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a terveink szempontjából fontos peremfeltételeket legalább ne kellene pontosan leírnunk. A támogató elõtt ezzel igazolhatjuk, hogy projektünk körülményeit alaposan felmértük, és projektünket továbbra is reálisnak tartjuk. A külsõ veszélyek bekövetkezésének valószínûsége nem túl nagy, és lehetséges hatásuk sem lesz katasztrofális. A projekt sikeréhez szükséges pozitív elõfeltevések pedig – éppen ellenkezõleg – nagy valószínûséggel be fognak következni. Külsõ körülményt csak a táblázat két alsó sorába kell beírni (a jobb felsõ sarokba már nem). Egy adott külsõ feltétel ugyanis mindig a célhierarchia két szintje között teremt összefüggést. Vagy az eredmény és a hatás között – ez kerül az alsó sorba – vagy a hatás és a tágabb célkitûzés között – ezt írjuk a második sor jobb szélére. Konkrét példánkra visszatérve tegyük fel a kérdést: mi kell ahhoz, hogy az új üzem létrehozását követõen növekedjen cégünk forgalma? A válasz természetesen attól függ, hogy a két célt, amelyek között a külsõ körülményeken keresztül kapcsolatot akarunk teremteni, milyen módon fogalmaztuk meg. Ha a forgalmat kívántuk növelni, akkor feltétel lehet pl. felvevõpiacunk bõvülése. Veszélyként merülhet fel ennek az ellenkezõje – felvevõpiacunk drasztikus beszûkülése. A projekt akkor életképes, ha az elõbbi valószínûbb. A pályázatot elbíráló szakértõ pedig nyilván arról kíván majd meggyõzõdni, hogy a projekt nyereségességéhez szükséges piaci várakozás reálisnak tekinthetõ-e. Ami a második és harmadik szint – tehát a projekt hatása és a tágabb célkitûzése közötti összefüggést illeti –, kérdésünk így hangzik: a mi saját nyereségünk, forgalmunk növekedése következtében, milyen feltételekkel tudunk új munkavállalókat tartósan foglalkoztatni? A válasz lehet például az, hogy a projekt idõszakában ne növekedjenek drasztikusan a foglalkoztatással kapcsolatos közterhek, vagy az is, hogy a környéken találjunk megfelelõ munkaerõt. A lényeg ismét az, hogy feltevésünk, a környezettel szemben támasztott elvárás maradjon a realitások keretei között. Bekõ Levente-István BBTE Kommunikációtudományi Kar, II. év

44

1. I. számlaosztály 1.1. Tõke A társak által összegyûjtött tõke a vállalat stabil forrásai közé tartozik, lévén, hogy hosszabb ideig használják õket. A tõke elkönyveléséhez az elsõ számlaosztályt használják, amely a következõ csoportokat tartalmazza: - tõke és tartalékok (10-es csoport) - átvett eredmény (11-es csoport) - tevékenység eredménye (12-es csoport) - befektetésekre kapott támogatások (13-as csoport) - céltartalékok (15-ös csoport) - hosszú lejáratú tartozások (16-os csoport) A tõke a társak apportjából tevõdik össze. A hozzájárulás történhet pénzben vagy természetben a kereskedelmi társaság jogi formájától függõen. 2. II. számlaosztály 2.1. Állóaktívák könyvvitele Az állóaktívák olyan anyagi javak összességét jelentik, amelyek a vállalat célkitûzéseit szolgálják egy hosszabb perióduson keresztül (használati idejük nagyobb egy évnél), és amelyeket nem kell pótolni az elsõ termelési ciklus befejeztével. Ezek három csoportba oszthatók: 2.1.1 A nem anyagi állóaktívák könyvvitele: Azok az aktívák tartoznak ide, amelyek nem nyilvánulnak meg konkrét fizikai javakban és ezek a következõk: - alapítási költség (201-es számla) - kutatási és fejlesztési költségek (203-as számla) - koncessziók, szabadalmak, engedélyek, márkajegyek, védjegyek (205-ös számla) - kereskedelmi alap (207-es számla) - egyéb nem anyagi állóaktívák (208-as számla) 2.1.2. Az anyagi állóaktívák könyvvitele: Azok a javak tartoznak ide, amelyek a vállalat vagyoni tevékenységét szolgálják hosszabb ideig, tehát helyettesítésük nem szükséges az elsõ termelési ciklus után. Ide tartoznak a következõk: - telkek (2111-es számla) - épületek (212-es számla) - gépek (2131-es számla) - szállítóeszközök (2133-as számla)

45

3. III. számlaosztály 3.1 A készletek könyvitele A készletek magukba foglalják azon javak és szolgáltatások összességét a vállalat keretén belül, amelyeket eladnak ugyanolyan állapotban vagy feldolgozás után, illetve elhasználnak egy adott perióduson belül. Ide tartoznak: - anyagok és nyersanyagok (30-as csoport) - folyamatban lévõ termelés (33-as csoport) - saját termelés (34-es csoport) - partnereknél lévõ készletek (35-ös csoport) - állatok (36-os csoport - áru (37-es csoport) 4. IV. számlaosztály 4.1 A tartozások és követelések általános jellemzése Tevékenységük során az alapítványok kapcsolatba kerülnek különbözõ természetes és jogi személyekkel. Az ilyen kapcsolatok követeléseket és tartozásokat feltételeznek természetes és jogi személyekkel szemben az alapítvány keretén kívül, illetve természetes személyekkel az alapítvány keretén belül. A tartozások olyan források összességét jelentik, amelyek az alapítvány pénzügyi tevékenységét segítik elõ, és kötelezettségeket feltételeznek egy másik vállalattal vagy személlyel szemben. A IV. számlaosztály a következõ csoportokat foglalja magába: - szállítók (40-es csoport) - vevõk (41-es csoport) - alkalmazottakkal kapcsolatos követelések és tartozások (42-es csoport) - társadalombiztosítás, szociális védelem (43-as csoport) - állami szervekkel kapcsolatos tartozások (44-es csoport) - társakkal szembeni követelések és tartozások (45-ös csoport) - egyéb követelések és tartozások (46-os csoport) - javító számlák (47-es csoport) - szervezeten belüli elszámolások (48-as csoport) 5. V. számlaosztály 5.1. A kincstári számlák általános jellemzése Tágabb értelemben a kincstár fogalma összesíti azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek segítségével a vállalat rendezni tudja tartozásait, kötelezettségeit az állammal és más gazdasági illetve jogi személyekkel szemben, szûkebb értelemben pedig csak a pénzügyi készleteket jelenti a vállalat keretén belül, amely magába foglalja a pénztárt és a bankszámlát lejben vagy devizában. Ez a számlaosztály a következõ csoportokat tartalmazza: - rövid távú pénzügyi befektetések (50-es csoport) - banki számlák (51-es csoport)

46

- pénztár (53-as csoport) - akkreditívák (54-es csoport) - belsõ átutalások (58-as csoport) - leértékelõdés esetére alakított céltartalékok (59-es csoport) 5.2. A bankszámla jellemzése A gazdasági szereplõk pénzügyi eszközei bankszámlán találhatóak meg, amelyet saját nevükre nyitnak. Ebbõl fedezik a kötelezettségeiket, tartozásaikat más természetes és jogi személyekkel szemben illetve a gazdasági szereplõk szükségleteinek kielégítését is szolgálják. Minden mûveletet, amely a bankszámlát érinti, a bankszámlakivonat segítségével tartanak nyilván, amelyen megfigyelhetõek a bemenetelek, kimenetelek és a szaldó. 5.2.1. A bankszámla (5121-es számla) Gazdasági tartalma szerint pénzügyi aktívák nyilvántartó számlája, könyvelési funkciója szerint aktív számla. Debit felébe kerülnek a bankszámlán keresztül behajtott összegek, credit felébe pedig a bankszámlán keresztül kifizetett értékek, amelyek csökkentik ennek értékét. Debit szaldója megmutatja a bankszámlán lévõ felhasználható pénz mennyiségét. Könyvelése a következõképpen történik: - növekedés: 5121=4111 x - csökkenés: 401=5121 x Megjegyzés: egyesek bifunkcionális számlának tartják, de a gyakorlatban aktív számlaként mûködik. 5.3. A pénztár (5311-es számla) Gazdasági tartalma szerint pénzügyi forgóaktívák nyilvántartó számlája, könyvelési funkciója szerint pedig aktív számla. Debit felébe kerülnek a lejben behajtott összegek, credit felébe a lejben kifizetett értékek. Debit szaldója megmutatja a vállalat rendelkezésére álló készpénz értékét és mennyiségét. Könyvvitele a következõképpen történik: - növekedés: 5311=4111 x - csökkenés: 401=5311 x 6. VI. számlaosztály A hatodik számlaosztály a vállalat költségeit tartja nyilván. Egy vállalat költségei azokat az összegeket jelentik, amelyeket a vállalat nyersanyag vásárlására, munkálatok és szolgáltatások kifizetésére, alkalmazottak kifizetésére, szerzõdés illetve törvényes kötelezettségek fizetésére, aktívák leértékelõdésére, eltûnésére ill. tönkremenetelére fordít. 1) A termelési költségeket a 60-tól a 61-ig terjedõ csoportok tartják nyilván: - nyersanyagokkal, fogyóanyagokkal és áruval kapcsolatos költségek (60-as csoport) - társak által végzett munkálatokkal kapcsolatos költségek (61-es csoport) - társak által végzett munkálatok és szolgáltatások költsége (62-es csoport) - adókkal és illetékekkel kapcsolatos költségek (63-as csoport) - alkalmazottakkal kapcsolatos költségek (64-es csoport) - egyéb termelési költségek (65-ös csoport) 2) A pénzügyi költségek:

47

- pénzügyi költség számlák (66-os csoport) 3) Rendkívüli költségek: - rendkívüli költség számlák (67-es csoport) 4) Amortizációs költségek - amortizációs költség számlák (68-as csoport) 5) Profitadóval kapcsolatos költségek - profitadó költségei (69-es csoport) 7. VII. Számlaosztály A hetedik számlaosztály a vállalat bevételeit tartja nyilván. A vállalat bevételeit azok az összegek jelentik, amelyeket a hónap folyamán beszednek árueladásból, elvégzett munkálatokból, nyújtott szolgáltatásokból stb. A bevételeket gazdasági tartalmuk szerint a következõképpen lehet osztályozni: a) üzemi tevékenységgel kapcsolatos bevételek, melyek tartalmazzák a: - termékeladásból, munkálatok végzésébõl és nyújtott szolgáltatásokból származó bevételeket - termelésbõl származó bevételeket - termelésre kapott támogatásokat - egyéb termelésbõl származó bevételeket b) pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos bevételek - pénzügyi befektetésekbõl származó bevételek - részesedésekbõl származó bevételek - tartós követelésekbõl származó bevételek - kamatokból származó bevételek - kedvezményekbõl származó bevételek - egyéb pénzügyi bevételek c) rendkívüli tevékenységek – melyek nem tartoznak közvetlenül a vállalat tevékenységéhez – bevételei - aktívák eladásából származó bevételek d) a céltartalékok megsemmisítésébõl illetve csökkenésébõl származó bevételek A bevételek nyilvántartására a hetes számlaosztályt használjuk, amely különbözõ csoportokat tartalmaz a fent említett kategóriáknak megfelelõen. • A fõtevékenységgel kapcsolatos bevételeket a 70-tõl a 75-ig terjedõ csoportok tartják nyilván: - termelésbõl származó bevételek (71-es csoport) - befektetett eszközökbõl származó bevételek (72-es csoport) - termelésre kapott támogatásokból származó bevételek (74-es csoport) - egyéb fõtevékenységgel kapcsolatos bevételek (75-ös csoport) • A pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos bevételek - pénzügyi bevételek (76-os csoport) • Rendkívüli bevételek

48

A bevételszámlák a passzív számlák mûködési szabályait követik. Credit felükbe kerülnek a hónap folyamán létrejött bevételek, debitbe pedig ugyanezek az értékek, de csak hónap végén, amikor átutalják õket a nyereség–veszteség számlára. Remélem a fenti ismertetõ segít mindazoknak, akik ezen a téren szeretnének tevékenykedni, illetve betekintést nyerhettek azok is, akik eddig idegenkedtek ettõl a területtõl, amely legtöbb esetben pozitív hatást gyakorol a társadalomra. Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, I. év Felhasznált irodalom I. P. Pintea – Contabilitatea Româneasca

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum hat tanulója, egy pályázat beküldése nyomán a Youthbank alapítványtól pénzbeli támogatást kapott azért, hogy iskolatársaikon segíthessenek. Pályázatunk többek között egy projekt részletes leírását tartalmazta, amely a Nosztalgia Klub nevet viselte, és célja profitszerzés volt annak érdekében, hogy lehetõségünk legyen iskolánk tanárai és diákjai számára egy modern fénymásolót megvásárolni. A Youthbank alapítvány 1170 lejjel finanszírozta projektünket. Ezt a pénzösszeget a Nosztalgia Klub és a Junior Club megszervezésére használtuk fel, pontosabban, az Apáczai Líceum keretén belül egy kávézót nyitottunk a tanári kar és a véndiákok számára, a kisebbek rendelkezésére pedig egy büfé állt, ahol üdítõitalt, szendvicset, gyümölcsöt, süteményeket, illetve fagylaltot vásárolhattak. Mindez május 28–30. között zajlott le, az Apáczai Napok keretén belül. Kávézónkat a ’60-as–’80-as évek stílusában, vagyis retró stílusban rendeztük be. Tíz napra volt szükségünk ahhoz, hogy terveink gyakorlatba ültetését kellõképpen megszervezzük: plakátokat készítettünk és ezeket iskolánk folyosójára ragasztottuk ki annak érdekében, hogy minél több személynek információt nyújtsunk projektünkkel kapcsolatban. Szükséges volt a projektben résztvevõknek a csoportokra való felosztása, és minden egyén feladatainak a meghatározása. Megvásároltuk a díszítõelemeket, a nem romlandó élelmiszert, illetve az egyszer használható evõeszközöket. Az elektronikai berendezés beszerzése nagy kihívást jelentett számunkra, de végül sikerült hozzáférni a szükséges tárgyakhoz. Ezek után berendeztük a két termet. Mivel fontos volt minden egyes tevékenység idõben való, pontos elvégzése, felelõsöket választottunk ki.

49

Úgy gondolom, hogy terveinket sikeresen véghez vittük. Vásárlóink részérõl pozitív visszajelzéseket kaptunk, és elegendõ pénzt összegyûjtöttünk a kívánt fénymásoló beszerzésére. Osztályfõnökünk, iskolánk igazgatósága, tanáraink és nem utolsó sorban osztálytársaink kitartóan segítettek minket, és ezért köszönettel tartozunk nekik. A fénymásolót a tanév megnyitásától kezdõdõen mi, az Apáczai 12. C osztályos tanulói, saját tantermünkben mûködtetjük. Remélem, az utánunk következõ generációnak is sikerül hasonló projektekben részt venniük, mivel véleményem szerint egy ilyen lehetõség felkészít a valós és néha elég nehéz életre, és kedvet adhat más vállalkozásokhoz. Kõmives Tímea Apáczai Csere János Elméleti Líceum, 12. C., Közgazdasági szakosztály

50

Amikor az operáról mint szolgáltatás piacról beszélünk, akkor figyelembe kell vennünk azt, hogy mekkora a mûfaj iránti kereslet, kik a jelenlegi illetve a potenciális fogyasztók, mi az intézmény kínálata és kik a piacon érvényesülõ versenytársak. Az ilyen jellegû keresletet az általános embernek a szemszögébõl másodrangú keresletnek, szükségletek nevezhetjük, mivel errõl adott helyzetben le is mondhat, nem annyira létfenntartó fontosságú, mint például az alapvetõ szükségleteknek a kielégítése. A nézõ azzal, hogy ellátogat egy elõadásra, magasabb rendû szükségletet elégít ki, a saját szellemi és kulturális igényeinek megfelelõen cselekedve. A Magyar Opera kínálata nagyon változatos, talán abból is kifolyólag, hogy az egyedüli kisebbségi opera a világon. Minden korosztályhoz akar szólni, és lehetõséghez mérten nagyon sokféle zenei stílust népszerûsít elõadásaival. Mûsorpolitikája a kezdettõl fogva különbözött a hasonló hagyományos intézményekétõl, talán egyedi státusából kifolyólag. Itt minden évadban láthatók gyerekelõadások, amelynek klasszikus példájaként a János Vitéz említhetõ, de ugyanakkor más gyermekelõadásokat is mûsorra tûz kortárs vagy klasszikus szerzõktõl: említhetjük a Brémai muzsikusokat, Micimackót, vagy a klasszikus repertoárból a Diótörõt, mint gyermek balett elõadást, vagy a Copelliát. A gyermekelõadások nagyon fontosak, mivel közös családi élményt, kikapcsolódást

Jelenet a Pillangókisasszony címû elõadásból

51

is jelenthet, illetve a nézõ utánpótlást biztosítja azzal, hogy a mai gyerekeket, fiatalokat megismerteti a mûfajjal, ráadásul magyar nyelven. A repertoár tartalmazza a klasszikus és kortárs balett elõadásokat, a nagyoperákat, amelyeket eredeti és magyar nyelven egyaránt játszanak, illetve a magyar klasszikus és kortárs szerzõk mûveit, értem itt Bartóknak a Kékszakállú herceg várát, a Csodálatos mandarint, a Fából faragott királyfiát, Kodály Székelyfonóját, Háry Jánosát, Erkel Bánk bánját, Hunyadi Lászlóját (a kolozsvári a világon az egyedüli operaház, amely repertoáron tartja és rendszeresen játssza Erkel összes mûvét). Az opera a kortárs zeneszerzõk – Orbán György, Csemitzky Miklos, Demény Attila, Selmeczy György – mûveinek népszerûsítését is felvállalta, ennek elismerésképpen 2006 õszén a budapesti vendégjáték alkalmával kitüntették az intézményt, mint a legtöbb kortárs magyar mûvet repertoáron tartó társulatot. Nagy sikerrel játszanak operettet, amelyet az erdélyi magyar közönség – és nemcsak – legkedveltebb mûfajának lehet nevezni a nézõlétszámot tekintve, illetve nem egy alkalommal tûztek mûsorra musicalt (My Fair Lady, West Side Story), illetve rockoperát (Betlehem csillaga, Mátyás a vérpadon), és a sort lehetne folytatni hangversenyekkel, szimfonikus vagy capella elõadásokkal stb. Az elõadások iránti kereslet változatosnak mondható. Mivel a színházi társulattal egy épületben mûködik az intézmény, ezzel meg kell osztania az elõadás- illetve színpadszakokat. Megegyezés szerint úgynevezett opera nap a kedd, csütörtök és a vasárnap. A legnagyobb nézõszám vasárnap van, mivel ekkor szabadabb az átlagember. Pozitív jelzés, hogy – bár 95%-ban nagyszínpadi elõadásokat tûznek mûsorra – átlagban ¾-es teremtelitettséggel folynak az elõadások, ami több mint 500 nézõt jelent elõadásonként. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet többre, jobbra vágyni. Itt meg kell említeni a Maslow-féle szükséglethierarchiát, ahol az opera, akárcsak a színház a felsõ három szintet célozza meg, (3. szint: szeretet- és közösséghez való tartozás igényének kielégítése, 4. szint: a tisztelet, elismerés iránti igény, 5. szint: a tudás és megértés iránti vágy – másként: önmegvalósítás). A Kolozsvári Magyar Opera közönségének szerkezete, bár szûk réteget takar, de igen változatos. Az 5–10 éves óvodásoktól, kisiskolásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály képviselve van. Legnagyobb számban talán a nyugdíjasok látogatják az elõadásokat, de jelentõs arányt képvisel a középkorú lakosság is, és jelenleg elmondható, hogy az egyetemisták egyre nagyobb számban látogatják a zenés mûfajokat is, amelyek jó alternatívát jelentenek akár a tévének vagy mozinak, hiszen az operában élõben figyelhetõ meg az emberek munkája, ami közvetlenebbé varázsolja az élményt. Ez a szolgáltatás általában helyi jellegû, mégis, ha megnézzük a Kolozsvári Magyar Opera (vagy bármelyik nagyváros operájának) közönségét, nagyon sok idegen lakost találunk köztük. Ez egyrészt azért van, mert Kolozsvár jelentõs egyetemi központ, ahova az ország minden részébõl jönnek diákok tanulni, és a közönség jelentõs részét ezek az egyetemisták alkotják, másrészt pedig azért, mert az opera elismertségének, egyediségé-

52

nek és jó hírnevének köszönhetõen gyakran érkezik közönség a környezõ településekrõl, városokból. A közönség megoszlik továbbá nemzetiség szerint is. Bár ez az opera elsõsorban a magyar kisebbséget szolgálja (az elõadások nagyrésze magyar nyelvû), egyre gyakoribb a román nemzetiségû mûkedvelõk száma az elõadásokon. Ez annak is köszönhetõ, hogy van olyan elõadás, amelyet a mû eredeti nyelvén játszanak. Idéntõl van fordítógépe is az intézménynek, és a magyar nyelven játszott elõadásokat fölülírással fordítják román nyelvre is, így lehetõséget nyújtva a nem magyar ajkú közönségnek, hogy megértse a magyar nyelvû elõadásokat. Közöttük számos olyan is akad, amelyet nem láthat egyetlen román operában sem látni – gondolok itt elsõsorban a magyar operákra, operettekre, hiszen a mûfaj kibontakozása és megmaradása mai napig az olyan magyar szerzõknek köszönhetõ, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenõ, Szirmai Albert stb. A piac másik lényeges alkotóeleme a versenytársak csoportja. A Kolozsvári Magyar Operának nincs a szoros értelemben vett versenytársa, mivel nincs ilyen jellegû, és hasonló célkitûzéssel rendelkezõ intézmény az országban. Habár tágítva a kört konkurenciának számíthat a magyar színház és a román színház vagy opera, ezek inkább kiegészítik a városnak amúgy is sokrétû kulturális szolgáltatásait, mivel például a magyar színháznak nincs elõadása akkor, amikor az operának van, a filharmónia általában pénteken és szombaton tart elõadásokat, illetve a román opera színpadszaka nem fedi a magyar operáét. Így a közönség sokkal több kulturális megnyilvánuláson vehet részt, hiszen az elõadások idõpontjai nem fedik egymást. A színháznál vagy román operánál nagyobb konkurenciát jelentenek a másfajta szórakozási lehetõségek. Komoly versenytárs ilyen értelemben a televízió, a rádió, a számítógép, az Internet, a kocsmák, diszkók, a sportesemények, vagy bármilyen más szabadidõs program, legyen az akár haszontalan és káros következményû.

Marketingmix, stratégiák Az opera marketingmixének keretén belül a négy alapváltozót (alapszolgáltatás, ár, hely, ösztönzés) elemzem, kiegészítve õket további két változóval, a személyzettel és a kiegészítõ szolgáltatásokkal. Alapszolgáltatás A Kolozsvári Opera alapszolgáltatása, bármilyen más operához hasonlóan, a különbözõ drámai vagy lírai mûvek színrevitele és közönségnek való bemutatása. Azért járunk ide, hogy megismerjük a klasszikus operákat, hogy lássuk újabb és újabb megközelítését egy bizonyos mûnek, hogy ismerjünk meg kortárs darabokat, és a látottak kapcsán esetleg elgondolkozzunk a mai, modern embert foglalkoztató kérdéseken. De pusztán azért is látogathatjuk az operát – és talán ez a legelterjedtebb és legnagyobb motivációt nyújtó ok –, hogy kikapcsolódjunk, szórakozzunk, miközben mégis úgymond hasznosan töltjük el a szabadidõt.

53

Kiegészítõ szolgáltatások Az alapszolgáltatás mellett a színház számos kiegészítõ szolgáltatást is nyújt, amelyek bár függetlenek az alapszolgáltatástól, mégis szükségesek. Ilyenek az elõterében található ruhatár és mosdó, az emeleten lévõ büfé. Ezek mind olyan szolgáltatások, amelyeket a nézõk joggal várnak el egy ilyen intézménytõl, létezésük teljesen magától értetõdõnek tûnik, mégis pusztán ezek miatt bizonyára senki sem járna színházba, operába. A ruhatár ingyenesen vehetõ igénybe azáltal, hogy valaki megvásárolta a jegyet az elõadásra; a mosdó szintén ingyenes. A büfét általában az elõadások közti szünetekben lehet igénybe venni, viszont az ott található termékeket már külön kell megvásárolni (a színházjegy ára nem tartalmazza a büfében fogyasztható termékek árát). Ugyanakkor a büfé elõtt található asztalokat, székeket, hamuzókat bárki ingyen használhatja. Ár A marketingmix másik nagyon jelentõs eleme a szolgáltatás ára. A mi esetünkben a színházi alkotások megtekintéséhez való jogot a jegy megvásárlásával lehet megszerezni. A Kolozsvári Magyar Opera jegyárai a következõk: Földszint Erkély és páholy Nyugdíjas- és diákjegy Csoportjegy (minimum 15 fõ esetén)

20 RON 15 RON 10 RON 10 RON

A jegypénztár nyitvatartási ideje: naponta 10.00–13.00, valamint 16.30–18.30 óraközött. A jegypénztár telefonszáma:0264 593 468 A táblázatból is látszik, hogy az árstratégia differenciált, annak érdekében, hogy még inkább tudják ösztönözni a nézõket. A havi mûsort az opera elsõsorban plakátok útján népszerûsíti. Szintén jelentõs kommunikációs csatornát jelentenek a napi- és hetilapok, a különbözõ mûsorújságok. Az opera mûsorát megtalálhatjuk bármelyik kolozsvári/erdélyi magyar napi- illetve hetilapban (például Szabadság, Krónika), és a román nyelvû ingyenes mûsorújságokban is, mint a ªapte seri vagy a Zile ºi nopþi, (ezekben a mûsor román nyelven olvasható). Ugyanakkor a helyi rádiók és tévéadók révén is tudomást lehet szerezni az elõadásokról. Végül az egyik legjelentõsebb kommunikációs- és imázs építõ eszköz az opera honlapja, amely sajnos még nem felel meg a nézõk minden igényének, de a különbözõ elõadások idejének ismertetésére alkalmas. Ugyanakkor létezik közönségszervezõ is, akinek feladata a fent említett médiumok pontos információval való ellátása, illetve ezek kiegészítése interperszonális kapcsolatok réven.

54

Az operaház egykor Egy operaház személyzetének száma mindig is nagyobb kellett, hogy legyen, mint a színházi személyzet, mivel sokkal több tárat vesz igénybe, értem ezalatt a zenekart, énekkart, balettkart, szólistagárdát, vezetõi és adminisztrációs személyzetet, mûszaki személyzetet. A jelenlegi összlétszám meghaladja a 150-et, a személyzet nagyrésze szükséges már egyetlen elõadás létrejöttéhez is. Következtetések Az opera, mint mûfaj, a kultúrát a legmagasabb szinten képviseli. Nem véletlen, hogy többszáz éven át, a mai napig fennmaradt. Alkalmazkodott a mai körülményekhez, de lényegét nem veszítette el, és tovább hódít. Ebben – a prózával ellentétben – segíti a zene univerzális mivolta, és az, hogy a zene élvezete nem korlátozódik egy adott nyelv ismeretéhez. Talán az sem véletlen, hogy az igazi úgynevezett dívákat, bonvivánokat, primadonnákat ez a mûfaj teremtette. Mi szerencsések vagyunk, mivel lehetõségünk van egyetlen városban több, akár öt hasonló kultúrintézményt is látogatni – sok más országban még a fõvárosok sem büszkélkednek ennyivel. A Kolozsvári Magyar Opera vélhetõen hagyományához hûen fogja alakítani mûsorpolitikáját, mely a közönség egészét szolgálja, a legmagasabb színvonalon. Remélhetõleg a közönség ezt értékelni tudja, és az elõadásokon való jelenlétével, kevesebb passzivitással fogja meghálálni. Pleºa Róbert BBTE – Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, doktorandusz Felhasznált irodalom Vorzsák, Á. (2005). Szolgáltatásmarketing, Alma Mater Kiadó, Kolozsvár A Kolozsvári Magyar Opera honlapja: www.hungarianopera.ro

55

2009 szeptember 4-én Leonard Cohen Bukarestben koncertezett. A tavaly elkezdett világkörüli turné keretében, amely hatalmas sikere miatt 2009-ben is folytatódott, Cohen immár másodjára koncertezett a román fõvárosban. Tavalyi világkörüli turnéja több mint nyolcvan ötcsillagos kritikát kapott. Jegyeket már fél évvel ezelõtt lehetett rendelni, a legdrágább 399 lejbe került, a középkategóriás 248, a legolcsóbb pedig 128 lejbe. A borsos árak ellenére a koncert kezdetéig minden jegy elkelt. A koncerttel egy idõben, attól alig 500 méterre tervezett sörfesztivál miatt a rendezõk kénytelenek voltak a koncertet elköltöztetni a Balázs-Sõtér Jolán stadionra, mert féltek az esetleges hang- és más zavarástól. Ennek ellenére a rendezvény megszervezésével nagy gondok nem adódtak, legfeljebb az zavarhatta az érdeklõdõket, hogy a koncert jellegéhez nemigen illet a mûanyagpoharas sör és szendvics forgalmazása, amelyre azonban az igényt a termetes sorok igazolták. Pontban nyolc órakor színpadra lépett az idén 75. életévét ünneplõ mûvész, sötét öltönyben és kalapban. Kezdetnek egyik legismertebb számát adta elõ, a Dance me to the end of love címût, amely mind az idõsebb korosztály, mind pedig a fiatalok körében nagy népszerûségnek örvend, hiszen ez a dal immár több mint két évtizede lappang érzelmeink ködfoszlányaiban, és tör elõ idõrõl idõre. Köszöntõszövege egyszerû és szívbõl jövõ volt: „Köszönöm barátaim. Köszönöm, hogy újra meghívtatok Bukarestbe. Nem tudom, mikor adódik még ilyen lehetõség, úgyhogy ma este beleadunk mindent”. Ez így is történt, a körülbelül 7500 fõs közönség három órás koncertet kapott. Mivel jómagam is a legolcsóbb kategóriájú jeggyel mentem be a koncertre, az elsõ dal leforgása után kénytelen voltam közelebb furakodni a színpadhoz, mint amúgy sokan mások is, és

56

a füvön kúszva találni egy olyan helyet, ahonnan tisztán látható a színpad és a két hatalmas kivetítõ. Jellegzetes, mély hangja és dalainak líraisága megérintette az emberek szívét már az elsõ percekben. A technikai feltételek – kihangosítás, fények – is bizonyították, hogy a produkciót alaposan kidolgozták, és bár stadionban voltunk, mégis idõnként úgy tûnt, mintha színházteremben lennénk. Zenéjének lényege, mely egyszerre fény és kimeríthetetlen sötétség, költészet és filozófia, hamarosan kibontakozott a figyelmes közönség elõtt. Az egykori gyógyír nélküli romantika hódolója, aki 15 éves szünet után lépett újra színpadra, felelevenítette régi dalait, és esetenként új hangszereléssel látta el õket. Dalainak idõtálló jellege abból adódik, hogy minden a legapróbb részletekig kidolgozott, szövegei versként is megjelentek, mély mondanivaló rejlik bennük. A dalokat hallgatva megértjük az antagonista oldalak szembeállítását, a jó-rossz, fény-sötétség, fehér-fekete párosokat, amelyek mindenkiben ott rejlenek. A három órás produkció során olyan dalok hangzottak el, mint a Dance Me To The End Of Love, The Future, Ain't No Cure For Love, Bird On The Wire, Everybody Knows, In My Secret Life, Who By Fire, Hey, That's No Way To Say Goodbye, Lover Lover Lover, Waiting For The Miracle, Anthem. Aztán következett egy rövid szünet, – zenekarának bemutatása után indiánugrással, kamaszként tûnt el a függönyök mögött az öltönyös öregúr – majd jött a Tower Of Song, Suzanne, Sisters Of Mercy, Gyspy Wife, The Partisan, Boogie Street, Hallelujah, I'm Your Man, Take This Waltz... A visszatapsra olyan dalokat tartogatott, mint a So Long, Marianne, First We Take Manhattan, Famous Blue Raincoat, If It Be Your Will, Closing Time, I Tried to Leave You, Whither Thou Goest. Egyesek szerint ez volt a leghosszabb visszatapsolás, a közönség egyszerûen nem bírt betelni vele. A koncert hivatalos véget érése után is többször hívtuk vissza, és még negyven percig énekelt. Minden virtuóz szóló, vagy kísérõénekeseinek egy-egy refrénje

57

után Cohen leemelt kalappal tisztelgett közönsége és a dal ereje elõtt. Szavaiból alázat és végtelen tisztelet érzõdött hallgatósága és zenéjének õrzõi, az emberiség iránt. Kísérete, amelyet egytõl egyig kiváló zenészek alkotnak, szintén említésre méltó. Roscoe Beckkel 1979 óta együtt zenél, õ hangmérnök, nagybögõs, elektromos basszus gitáros. A további tagok: Neil Larsen, Floridából (billentyûs hangszerek, Hammond orgona, harmonika); Bob Metzger, New Yorkból (elektromos és akusztikus gitár, hang); Javier Mas „a barcelonai ember” (dupla hathúros gitár, banjo, elektromos és klasszikus gitár); a mexikói származású Rafael Gayol Los Angelesbõl (dob és ütõhangszerek); Dino Soldo, Kaliforniából (billentyûs hangszerek, szaxofon, fuvós hangszerek, vokál); Sharon Robinson, ugyancsak Los Angelesbõl (kísérõének, társszerzõje a Boogie Street, In my secret Life, Everybody Knows és még sok más dalnak); The Webb Sisters, Charlie és Hattie (hang, akusztikus gitár, hárfa). A szeptemberi est akusztikai élménye mellett Leonard Cohen a koncert végezetével barátaihoz szólva megáldotta a közönséget, a legjobbakat kívánva búcsúzott el tõlük: „To you friends, who kept my songs alive all these years – my deep gratitude! It is a great honour to play for you. You've been through so much, you know so much of the human spirit, where it can thrive and where it can fall. It is an honour to play for hearts like yours, to be accepted by you. So we don't know when we will pass this way again, friends. Until then, may you fall on the side of luck, may you be surrounded by friends. And if this is not your luck, may the blessings find you in your solitude.” Bogdán Mircea

58

Ponyvaregény, Kutyaszorítóban, Kill Bill – három film, egy rendezõ: Quentin Tarantino (képünk). Idén új filmmel jelentkezett a neves rendezõ, címe: Becstelen brigantyk (Ingloroius basterds). A filmet a Weinstein company gyártotta, és 70 millió dollárba került. Elsõ hétvégéjén, három nap alatt 38 millió dollár bevételt hozott a megvásárolt mozijegyekbõl. A mû érdekes megközelítése a második világháborús német nemzetiszocialista gondolkodásmódnak, fikcióval teletûzdelve. A szereposztás nagy neveket sorakoztat fel: Brad Pitt, Eli Roth, Christoph Waltz és sokan mások köszönnek ránk a filmvászonról. A film egyharmada angolul, egyharmada németül és a maradék egyharmad pedig franciául „zajlik”. Brad Pitt Aldo Raine szerepében díszeleg, és a németeket gyilkoló, Amerikába kivándorolt zsidó katonákból álló elitalakulat parancsnoka. Katonáinak minél több náci skalpot kell begyûjteniük, a kitûzött célként fejenként százat. Ellenfelét Christopher Waltz alakítja, Hans Landa ezredes szerepében, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a rábízott feladatot – a zsidóirtást – hibátlanul teljesítse. A történetbe belép egy zsidó lány is, akinek családját szeme láttára mészárolják le, ezért hatalmas bosszúvágytól fûtve mindent megtesz annak érdekében, hogy a németeket megleckéztesse. A cselekmény tehát Tarantinóhoz híven több szálon fut, ezek idõnként találkoznak, majd megint elválnak, végül egy egységes, élvezhetõ produkciót alkotva. Persze, mint minden filmjében, itt is jelen van a fekete, helyenként száraz humor. Ez esetben a „hangulatfestõ” szerep Brad Pittnek jutott, aki déli akcentusával már az elsõ percektõl megnevettet. Említésre méltó még Melanie Lorent (Shosanna Dreyfuss) alalkítása, akinek végül megadatik az alkalom a várva várt bosszúra. Ha történelmi megközelítésbõl próbálnánk felfogni a filmet, könnyen rájöhetünk, hogy sántít, csak fikció. A film mégis mûvészi és részben hiteles; a kameraállások, a szereplõk talpraesettsége egy olyan új valóságot tálal, amelyben rejlik némi igazság, mert emberi szenvedések, nemzetek politikája és katonai szigor fonódik össze. Nem egy könnyû feladat egy olyan téma kezelése, amelyben a német–zsidó ellentétet kihangsúlyozza és nevetségessé teszi a náci politika alapelveit, embertelen mészárlási vágyát. Aki hozzászokott Tarantino filmjeihez, most sem fog csalódni, sõt: ezúttal még ráadást is kaphat. Bogdán Mircea

59

E téma választásának oka a sportban rejlõ hatalmas potenciál, amit igazán csak a marketing eszközei által lehet hatékonyan kihasználni. Kutatásom célja a sportmarketing elméletek alkalmazási formáinak felismerése és megvizsgálása Európa legnagyobb sportszervezete, az UEFA tevékenységi köreiben. Arra keresek választ, hogy milyen marketing intézkedéseket, tervezést, energia- és erõforrásmozgósítást igényel egy olyan nagyméretû sportesemény megszervezése, mint amilyen a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság is volt.

A sportmarketing fogalma Tudatosan vagy tudtunkon kívül mindannyian marketing tevékenységet folytatunk. A sportot, mint terméket vagy szolgáltatást már évszázadok óta értékesítik. Az olyan fogalmak, mint sportoló, szponzor, drukker, vagy kommentátor – más jelentésben vagy formában – már az ókori olimpiai játékok ideje alatt is léteztek, de csak az utóbbi évtizedekben vetõdött fel a sport értelmezése a marketing eszközei által, a fogyasztók és a sporttermékek kapcsolata komplexitásának és a sporteseményeknek, szolgáltatásoknak a vizsgálata. Ami a sportmarketing definícióját illeti, az elsõ meghatározás 1978-ban, az amerikai Advertising age napilap keretén belül jelent meg, és a sportmarketinget olyan szakemberek tevékenységének titulálja, akik szolgáltató és ipari termékeket forgalmazó szektorokban értékesítik termékeiket, és a sportot mint promóciós eszközt alkalmazzák. Egy másik, 1990-ben megjelent meghatározás szerint a sportmarketing nem más, mint a sportipar egy jellegzetessége, amely merõben eltérõ piacszegmenseket céloz meg. A legátfogóbb meghatározást B.J. Mullin fogalmazta meg: „a sportmarketing azon tevékenységek összessége, amelyek a sportfogyasztók szükségleteinek és vágyainak kielégítését segítik elõ csereügyletek által”.1 Napjainkban a szakirodalom sok más definíciót is megkülönböztet, melyek az egyes marketingiskolák és sportszervezetek keretein belül alakultak ki.

A sportmarketing osztályozása A sportipar változatossága két különálló sportmarketing koncepció létrejöttét tette lehetõvé, ezek a következõk: • a sport marketingje: a sporttermékek és szolgáltatások marketingje

60

Iparág lett a sportból • sport általi marketing: az a marketing, amely a sportot használja fel más jellegû termékek, szolgáltatások és ötletek ösztönzésére A sport marketingje azt vizsgálja, hogy közvetve vagy közvetlenül veszünk-e részt a sportban. A fogyasztó sportban való részvétele egy úgynevezett „beavatkozási modellt” ír le, amely három szinten valósul meg2: • szocializálás – az a folyamat, amelynek során az egyének elsajátítják és fejlesztik képességeiket, ismereteiket, attitûdjeiket és más olyan kvalitásokat, amelyek egy társadalmi rang betöltéséhez szükségesek. A szocializálási folyamat egy bizonyos fokú részvételt, bekapcsolódást igényel a sportban az egyének részérõl. • beavatkozás – három formában valósulhat meg, lehet viselkedési, kognitív vagy érzéki. A viselkedési beavatkozás a sporttermék forgalmazását vagy fogyasztását vonja maga után, gyakran a termelõ megegyezik a fogyasztóval. A kognitív beavatkozás sporttal kapcsolatos informació- és ismeretszerzést feltételez (pl. a sajtó által). Az érzéki beavatkozás azokra az attitûdökre, érzelmekre vonatkozik, amelyeket a sport vált ki a fogyasztóban. • elkötelezettség – a sportban való részvétel intenzitására, gyakoriságára, és idõtartamára vonatkozik, mennyi idõt, pénzt és energiát áldoz a fogyasztó a sportra. A beavatkozási folyamat intenzitásának kritériuma szerint két féle marketing irányzatot különböztetünk meg: • az aktív sportoló marketingje • a nézõk marketingje A sportot közvetlenül ûzõ fogyasztók esetén másként alkalmazzák a marketing eszközöket, ugyanis a sportban való aktív részvétel különbözõ formákat ölthet az élsportolói státuszon keresztül egészen a gyógytornáig vagy a szórakozási sportolásig.

61

Messi sem tudott ellenállni a reklámfilmes felkérésnek A nézõk esetében a marketingtevékenység egyre inkább a reklámipar keretein belül valósul meg.

Sport általi marketing A jövedelemszerzõ, illetve karitatív tevékenységet folytató szervezetek a sportot termékeik, szolgáltatásaik, ötleteik és imázsuk ösztönzése és népszerûsítése érdekében használják. A sport univerzális vonzerejét különbözõ célok elérése érdekében hasznosítják, így például egy város népszerûsítésére (az amerikai Indianapolis városának polgármesteri hivatala az amerikai sport nemzeti fõvárosának titulálta a várost, ami számos tender, pályázat és sportrendezvény megnyerését és megrendezését segítette elõ). Az üzleti világ virágzik a sportnak köszönhetõen, promóciós eszközként használva azt. A sport azon tulajdonsága, hogy együtt viseli a társuló partnerek promóciós költségeit más partnerekkel a szponzoráláson és reklámokon keresztül, egyedivé teszi a sportot bármely más gazdasági szektorral szemben. Jelentõs piacrészesedési növekedések voltak észlelhetõek az olyan cégek keretein belül, amelyek sportcsillagokat vetettek be reklámklippjeikben. A Pepsi például rengeteg futballsztárt (többek között Lionel Messit) sorakoztat fel reklámfilmjeiben, a Nike sportszergyártó céget az amerikai kosárlabdás szupersztár, Kobe Bryant népszerûsíti. A sport ugyanakkor az a közeg, ahol a vállalatok alkalmazhatják az ún. eseménymarketinget (eventmarketing). A szponzorálás iránti érdeklõdés növekedése mindenképpen kedvez a sport számára, de ugyanakkor csökkentheti egyes sportszervezetek marketing akciókra szánt pénzösszegeit. Ennek ellenére a szponzorálást is marketing technikák segítségével ajánlott

62

megvalósítani. Az alábbiakban a sport általi marketing lehetséges osztályozásait láthatjuk3: 1. A sporttermék vagy szolgáltatás típusa szerint: • a tulajdonképpeni sporttermék marketingje (a sportban való aktív részvétel bármilyen szinten) • a sportszolgáltatások marketingje • a sportrendezvények és versenyek marketingje 2. A fogyasztó beavatkozásának mértéke szerint: • a sportban közvetlenül résztvevõ sportoló marketingje: • a sportcsillag marketingje • a profi sportoló marketingje • az aktív sportoló marketingje • az alkalmi sportoló marketingje • a passzív sportoló marketingje • a nézõk marketingje • a sporttárgyakat, ereklyéket gyûjtõk marketingje 3. A sportiparban tevékenykedõ szervezetek típusa szerint: a non-lukratív sportszervezetek marketingje (a szervezett keretekben zajló amatõr sport): • olimpiai marketing • a nemzetközi sportszövetségek marketingje • az országos sportszövetségek marketingje • az amatõr sportklubok marketingje lukratív sportszervezetek marketingje: • a profi illetve magán sportklubok és bajnokságok marketingje • a sportszergyártó cégek marketingje • más iparágakban tevékenykedõ cégek sportmarketingje Bármely sportmarketing típussal is állunk szemben, annak alaptulajdonságait a következõ meghatározó tényezõk befolyásolják : a sport mint piaci termék egyedi sajátossága, a fogyasztók komplexitása és sportban való részvétele, valamint a sportipar és piac jellegzetességei. Bertók Szilárd BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, III. év Felhasznált irodalom • Mullin B. J., Hardy S., Sutton, W.., Sport Marketing, Human Kinetics Publishers, Champaign, 1993 • Olympic Marketing Guide, Lausanne, 1998 • Ph. Kotler, Marketingmenedzsment, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1996

63

A sportipar fogalmát két különbözõ jelentésben használják: az európai restriktívebb jelentésben és az amerikai globalizált értelemben. Az európai felfogás szerint a sport rendszere magába foglalja: • a tulajdonképpeni sportjelenséget, amit azok a szervezetek alkotnak, amelyek tevékenységi köreiben a sport szerepel • a sportipart, ahova a sporttermékeket forgalmazó vállalatok sorolandók, valamint a privát jellegû sportszolgáltatások és a szaksajtó. Az európai osztályozási rendszerre az egyik magyarázat a tradíciós európai gondolkodásmódban rejlik, amely szerint a kultúra különválik az ipartól. Egy másik magyarázat rá a közönség beavatkozása a sportokba, aminek eredményeképpen a sport nem tudott a kereskedelem elvei szerint mûködni. Való igaz, hogy mindegyik 1936–1972 között lebonyolított olimpiai játékokat a közönségtõl kapott bevételekbõl finanszírozták, mígnem az 1972-es müncheni olimpiai játékokkal kezdõdõen a televíziós reklámjogok új finanszírozási lehetõséget biztosítottak. Az amerikai globalizált koncepció szerint a sportiparba minden beletartozik, aminek köze van a sporthoz. Az amerikai felfogás szerint a sportipar része minden olyan szervezet, amely sporttermékeket ad el végsõ fogyasztóknak vagy más vállalatoknak. Ezek a szervezetek rendkívül változatosak. A J. Mullin, S. Hardy és A. Sutton szerzõhármas úgy véli, hogy a „sportipar sokkal nagyobb, mint azt sokan gondolnák”, és a következõképpen osztályozzák a sportszervezeteket aszerint, hogy melyek ezek elsõdleges marketingfunkciói: Játékcsomag vagy verseny biztosítása a nézõk vagy más közvetlen fogyasztók számára. Ide tartoznak: • profi csapatok franchise-jai • egyéni profi sportok • arénák , stadionok, sportlétesítmények • versenypályák Sportbázisok, felszerelések biztosítása és azoknak a játékosoknak a rendszerezése, akik egy bizonyos sportágban szerepelnek: • középiskolák és egyetemek sporttermei • regionális klubok, állomások • kereskedelmi sportlétesítmények • sporttáborok • sportszereket forgalmazó cégek Játékok és versenyek szervezése, valamint sportbázisok és felszerelések biztosítása: • egyetemi sportok • iskolai sportok

64

Az adminisztrációs teendõk, a biztonság és reklámok biztosítása más sportszervezetek számára: • sportügynökségek, ligák és föderációk • sportsajtó • szponzorok • kutató, management és konzultáló csoportok Más szakemberek úgy vélik, hogy a sportipar a következõket foglalja magába: • oligopol csoportok, amelyeknek egy sor aldiviziójuk van, beleértve a sport profilú vállalatokat és a sporttal kapcsolatos kereskedelmi társaságokat • kizárólag sporttevékenységet folytató vállalatok, egyesek a szolgáltató szektorban tevékenykednek, mások termelõ vállalatok. • nemzeti sportligák, amelyek saját csapataik és sportolóik népszerûsítését biztosítják, és szponzorálási illetve kereskedelmi kapcsolataik vannak helyi vagy multinacionális cégekkel • nemzetközi sportszervezetek, föderációk és nemzeti sportszervek • kapcsolt vállalatok (sporttermékek vagy alapanyag szállítók, sport bírósági és fellebbviteli szervezetek és bizottságok, teljesítménynövelõ szerek és gyógyszerek gyártói) • szerencsejátékkal foglalkozó egységek, fogadóirodák. A sporttermékek iparát kis-, közép-, és multinacionális cégek képviselik. A sporttermékek eladásából befolyó összegeket a következõ táblázat összesíti: 1. táblázat. A sporttermékek eladásából befolyó összegek 2000-ben Ország

Érték (millió dollár)

Németország Olaszország

2384 2012

Franciaország

1916

Spanyolország Portugália

832 719

Finnország

1157

Magyarország A. E. Á.

11 37 537

Forrás: Virginia Opriºan, Marketing ºi comunicare in sport, Editura Uranus, Bucureºti, 2001. A sportipar legfejlettebb szegmensei a sportruházat, cipõk és téli sportokra alkalmas felszerelések gyártásával és forgalmazásával kapcsolatosak. A kereskedelmi társaságok számos eladási technikát alkalmaznak:

65

• szponzorálás, annak érdekében, hogy termékeiket a csúcsteljesítménnyel azonosítsák • kedvezményes árak • olyan márkanevek választása, amelyek növelik a fogyasztóhûséget • a termék imázsának vagy a sportszervezet státuszának megszilárdítása sportesemények sikeres szervezése és lebonyolítása által • szponzori státusz megszerzése a nemzeti és olimpiai csapatokra, valamint a világversenyekre A sportszergyártóknak folyamatosan hozzá kell igazítaniuk termékkínálatukat a fogyasztói igények és preferenciák változásához, ezen kívül megújulnak a termékvonalak is, és változatosabbá válnak az uralkodó „sportdivatnak” megfelelõen. A sajtó szerepe rendkívül fontos a sportok területén, egyetlen más iparág sem büszkélkedhet a sporthoz hasonló nézettségi szintekkel. Az írott sajtó is jó pár oldalt szán a sporthíreknek minden helyi vagy országos napilap keretén belül, és ugyanakkor vannak kimondott sportújságok és magazinok, melyekbõl nap mint nap rengeteg példányt adnak el. Vitathatatlan, hogy a sportnak olyan tulajdonságai vannak, amely más termékek és iparágak elé helyezi a sporttermékeket. A televíziós társaságok állandó vetélkedésben vannak a közvetítési jogok megszerzéséért, amelyek ellenértékét világversenyek szervezõinek fizetnek (pl. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, nemzetközi sportszövetségek, stb). A közvetítési jogokért speciális piacokon folynak a tárgyalások, melyek a következõ formákat ölthetik: • monopol piacok (egyetlen kínáló sportszervezet, több televíziós társaság mint kérõ) • monopszom piacok (egyetlen televíziós társaság, több ajánlat) • bilaterális monopol piacok (egy televíziós társaság, egy ajánlat) • köztes formák: oligopol piacok (néhány ajánlat), oligopszonok (néhány tv-társaság). Bertók Szilárd BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, III. év

66

Dubaj az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb, egyben a világ legdinamikusabban fejlõdõ városa. A Perzsa-öböl partján fekszik. A kis arab hercegség lélegzetelállító ingatlan-beruházásokkal, hatalmas bevásárlóés szórakoztatóközpontokkal csábítja a turistákat és a letelepedni vágyókat. Kikötõjét a világ kereskedelmi ütõerének fõ csomópontjává fejlesztik, az itt élõk – hacsak nem háziszolgák vagy építõmunkások – soha nem tapasztalt jólétben élhetnek, még ha külföldiek is. Cserébe csak egy dologról kell lemondaniuk: a demokráciáról. Ez azonban sokukat egyáltalán nem zavarja. Az Egyesült Arab Emirátusok fõvárosa közelében hatalmas építési terület bontakozik ki, ahol egymást érik a jelenleg inkább elhagyott betontömböknek látszó félkész luxushotelek. Körülbelül 250 ezer ember dolgozik itt, többségük egyszerû építõmunkás Indiából vagy Pakisztánból. Itt készülnek a híres pálma alakú mesterséges félszigetek, és épül többek között egy Giorgio Armani szálloda és egy Versace-

Tizenhárom év alatt nõtte ki magát

67

palota. Itt emelik a világ várhatóan legmagasabb épületét, a 800 millió dollárba kerülõ Burdzs Dubajt – a végsõ, pontos magasságát egyelõre titokban tartják. Dubaj gazdasága a kõolajon alapul, 2006-ban a város GDP-je 46 milliárd dollár volt. Becslések szerint napi 240 ezer hordó olajat termelnek ki. Mára azonban több lábon próbálnak megállni: az országban jelentõs nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, General Motors, Heinz, IBM, Shell és Sony. Ezen kívül a turizmus is lendületet kapott, ebben nagy szerepe volt az infrastruktúra fejlesztésének és a nagyszabású építkezéseknek. A turizmus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-ben évi 15 millió turistát akarnak fogadni. Ezért is építik a legmagasabb-, legnagyobb-, legstb. épületcsodákat. Az építmények közül talán a leghíresebb a pálma alakú szigetcsoport, amely a legnagyobb emberkéz alkotta mesterséges sziget a világon. Az építkezést még 2001-ben kezdték meg, az elõzetes tervek szerint 142 millió dollárba kerül a beruházás. A mesterséges sziget egy 17 levelû pálmát formáz, ezt egy félhold alakú hullámtörõ fogja körbe. A „fa” törzse és a korona is négy-négy kilométer hosszú. Állítólag még a világûrbõl is látható lesz a sziget. A világ elsõ hétcsillagos és egyben legdrágább szállodája, a Burj Al Arab Hotel 1999-ben készült el. A 320 méter magas hotel a világ legmagasabb szállodája volt megépítésekor. Az épület ugyancsak egy mesterséges szigeten áll, 280 méterre Jumeirah-beach partjaitól. A szálloda nagyon kedvelt a hírességek és milliomosok körében. A most épülõ forgó felhõkarcolóban hotel, lakások és irodák is lesznek. Az 59 emeletes épület kilencven perc alatt teljesen megfordul tengelye körül, mindegyik emelet külön mozog majd. Tavaly júniusban kezdték meg az építkezést, a tervek szerint az idén már be is fejezik.

Mesés tájak várnak a dúsgazdag turistákra

68

A világtérkép projekt 300 mesterséges szigetet foglal magába. Négy kilométerre épül Dubaj partjaitól, összesen 34 millió tonna homokot és követ használtak fel az építkezéshez. A Hydropolis egy víz alatti szálloda lesz, hasonló már épül Kína partjainál is a Sárga-tengeren. A víz alatti lakosztályokba lifttel szállítják majd a vendégeket. A luxusszállodában 220 szoba lesz, ezen kívül gyógyfürdõk, bálterem és tucatnyi luxusétterem is. A világ egyik legnagyobb fedett sípályája is Dubajban van, a Ski Dubai 22 500 négyzetméteren várja a sivatagban síelni vágyókat. A sípálya egyébként egy hatalmas bevásárlóközpontnak a része. Nagyjából 1500 vendéget tudnak fogadni egyszerre. Öt különbözõ nehézségi fokozatú sípálya van, a leghosszabb 400 méter hosszú és 60 méter magas, a hõmérsékletet állandóan -1 és -2 fok között tartják. A közelmúltban jelentették be, hogy egy gigantikus hidat is építenek Dubajban. Az öblöt átszelõ monstrum A Nemzetközi Kiállítóközpont is Dubai 1,6 kilométer hosszú lesz, 64 méter széegyik különlegessége les, legmagasabb pontján pedig 205 méterre magasodna a víz fölé. Az építkezést jövõ márciusban kezdik meg, a tervek szerint 2012-ben már átadnák a forgalomnak a Sixth Crossing névre keresztelt hidat. A legnagyobb probléma azonban Dubaiban is az Amerikából elindult, egyre mélyülõ gazdasági válság lehet, amely valószínûleg egyetlen országot sem hagy érintetlenül. „Az emberek mindig el fognak menni családi nyaralásra. Dubaiban még mindig jók az árak, ha fontban vagy euróban fizetnek” – bizakodik Alan Leibman, a Kerzner International igazgatója. A pénzügyi elemzõk azonban jóval kevésbé derûlátóak, úgyhogy kiderülhet, hogy a befektetõk mégiscsak hazárdjátékot játszottak, amikor annyi milliárdot fektettek be a mesterséges csillogásba. Persze valódi szerencsejátékra senki ne számítson, hiszen az iszlám törvények értelmében, annyi más dologgal együtt ez is szigorúan tilos. A következõ részek tartalma részletes leírást nyújt majd a fent említett gigászi épületek, mesterséges szigetek szerepérõl illetve megvalósításáról. (Folytatjuk) Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, I. év

69

Világunk egyik globális környezeti problémája a levegõszennyezésbõl adódó üvegházhatás és felmelegedés. A légkörbe jutó káros anyagok jelentõs része a közlekedésbõl származik. Gépjármûveink ma még nagyrészt belsõ égésû motorokkal mûködnek. Az autógyárak fejlesztõmérnökei régóta törik a fejüket más, olcsó és környezetkímélõ megoldásokon. Az eddigi legnagyobb sikert a hibridautókkal érték el. A jövõ útjain várhatóan üzemanyagcellás jármûvek fognak futni. A hibrid autók mûködési elve, hogy egy nagy teljesítményû elektromotort ötvöznek egy benzinmeghajtású motorral. A hibrid autó legnagyobb elõnye az energiatakarékosság mellett az, hogy nagyon csendes, szinte nincs motorzúgás. Az elektromos motor fõként a fékezéskor generálódó energiából töltõdik, így nagyon ritkán kell feltölteni. Az elsõ hibrid autót a Toyota Motor Corporation fejlesztette ki. Ez a Toyota Prius. Az elsõ példányt 1997-ben hozták forgalomba Japánban, ez volt a legelsõ sorozatgyártású hibrid személygépkocsi. Még abban az évben az év autója lett Japánban. 2003-ban már annyira elterjedt, hogy ebbõl a típusból 160 ezer darabot gyártottak és adtak el. ÉszakAmerikában 2004-ben, Európában 2005-ben lett az év autója. Idén már a harmadik generációját tesztelik a Toyota Priusnak. Ennek a típusnak az újdonsága, hogy külsõ forrásból is tölthetõ, akár normál elektromos hálózatról is. Ebbe a rendszerbe már kifejezetten erre kifejlesztett Li-ion akkumulátor kerül. Amennyiben a tesztelések pozitív eredményt mutatnak, 2010-ben már forgalomban lesz a Toyotának ez a típusa. A Prius nem olcsó jármû, a bonyolult mûszaki megoldások és a Panasonic által kifejlesztett különleges akkumulátor miatt áruk nagyjából 30 százalékkal nagyobb, mint egy benzines modellé. Ha árban nem is a nyerõ a hibrid, a fogyasztásban viszont mindenképp élen jár: átlagosan 4,3 liter benzint eszik meg 100 kilométeren. A cég szerint minden egyes megvásárolt Prius évente több mint egy tonnával csökkenti a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiséget. A világ legerõsebb luxus kivitelû hibrid autója a Lexus LS 600h. A Lexus LS 600h motor egy V8-as ben-

70

zinmotorból és egy nagy teljesítményû elektromotorból áll. A kifejlesztett akkumulátort az LS saját generátora tölti, soha nincs szüksége külsõ töltésre. Ez a fejlett technológia, miközben elektromosságot generál, a termelt elektromosságot el is osztja a megfelelõ módon. Induláskor és lassú forgalomban az elektromotor Honda Civic Hybrid hajtja az autót, ahogy növeljük a sebességet, úgy a V8-as motor fokozatosan átveszi az irányítást, és miközben hajtja a gépkocsit, közben folyamatosan tölti az akkumulátort. A Lexus LS 600h belsõ tere is luxus kivitelezésû: kézzel varrt bõr és faborítás az egész belsõ tér. A hátsó utastér olyan kényelmi felszereltségû, hogy az utast inkább emlékezteti egy magánrepülõgépre, mint személyautóra. A Honda is elkészítette a maga hibrid autóját, a Civic Hybridet. A gépkocsit egy 1,3-as benzinmotor és egy húsz lóerõs villanymotor hajtja, együtt egy 1,8-as benzinmotor erejét adják. A Honda a mai napig százezer hibrid autót adott már el. A tapasztalatok alapján finomítottak az autó mûködésén: az újabb változat már automatikusan lekapcsolja a hengereket motorféknél, aminek következtében a motor leáll, gyorsításnál viszont a villanymotor is rásegít a benzinmeghajtású motor teljesítményére. A General Motors sem tétlenkedett, fejlesztés alatt áll a Chevrolet Volt, amely egy családi hibrid autó lesz. Bár még fejlesztés alatt áll, annyit már tudhatunk róla, hogy külsõ hálózatról tölthetõ lesz, tehát még takarékosabb lesz a más gyártók által, eddig kibocsátott szériáknál. Erre a típusra azonban várnunk kell még két évet, míg a GM piacra dobja a szériát. A Peugeot is bemutatta az általa kifejlesztett újdonságot, a Peugeot 908 Hdi FAP dízel versenyautót, amelynek hajtásába egy villanymotor is besegít. Elég meglepõ fordulat, de mégis elkészült tehát egy hibrid versenyautó. Az akkumulátor töltésére fõként a fékerõ energiáját használja fel az autó. Ez a versenyautó még csak kísérleti jármû, de érdekes, és azt a folyamatot vetíti elõre, amikor már az utakon is mindennaposak lesznek a hibrid autók. Tasnádi Zsolt BBTE Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar, I. év

71

A cég igazgatóhelyettesének felesége váratlanul betoppan a férj irodájába, és ott találja a titkárnõt a férfi ölében. A férj pillanatnyi habozás nélkül elkezd diktálni: – ... és összefoglalva uraim, hiány ide, hiány oda, itt, az irodában nem vagyunk képesek továbbra is egyetlen székkel ellátni a feladatunkat. A könyvelõ mondja a fõnöknek: – Fõnök, megcsináltam a negyedéves kimutatást! Tízszer is utánaszámoltam. – Nagyszerû! – Tessék, itt van mind a tíz eredmény! Fõnök a beosztottjához: – Kovács, ezen a héten már ötödször késett a munkából! Tudja mit jelent ez? – Akkor már biztos péntek van... – Ha a fõnök vissza nem vonja, amit ma délelõtt mondott, én elmegyek a vállalattól! – Miért, mit mondott? – Azt, hogy menjek el a vállalattól... – Fõnök úr, én felmondok – jelenti be a takarítónõ a bankfiók igazgatójának. – Nem tudom elviselni a bizalmatlanságukat! – Mi az, hogy bizalmatlanság? Még a páncélszekrény kulcsát is mindig itt hagyom az íróasztalon! – Az igaz, de a kulcs nem illik a zárba! A frissen alakult KFT tulajdonosa kioktatja a munkába álló alkalmazottakat: – A mi cégünk nem szereti ha a dolgozók sokat beszélnek. – Nyugodjon meg fõnök – válaszol az új munkavállaló – belõlem egy árva szót sem fognak kiszedni a bíróságon! Egy ember felkeresi a pénzügyi tanácsadóját, és azt kérdezi tõle: – Hogyan tehetnék szert egy kisebb vagyonra? – Mi sem egyszerûbb – feleli a tanácsadó. – Kezdd egy nagyobbal, és várj néhány napot!

72

Az Egyesült Államok az az ország, ahol mostanában nem az emberek rabolják ki a bankokat, hanem fordítva. Ma odamentem egy ATM-hez, és képzeljétek, kölcsönkért egy húszast elsejéig! – Mi a különbség egy befektetési bankár és egy nagy pizza között? – Az, hogy utóbbi még jól tud lakatni egy négytagú családot.

Meghatározások: 1. A teljes körû minõség rövidítése 2. Bank által nyújtott szolgáltatás 3. Versenytárs szinonimája 4. Kimerülõben levõ ásványi energiaforrás 5. Az áruk minõségének meghatározására használt egyik módszer 6. A swot analízis egyik eleme 7. Aki megvásárolja és használja a kínált terméket, szolgáltatást A megfejtés a vastagított oszlopban olvasható. Várjuk megfejtéseiket a [email protected] címre. Beküldési határidõ: 2009 november 15. A rejtvény helyes megfejtõi között könyvcsomagokat sorsolunk ki.

73

74

A KözMag szerkesztõsége és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tevékenységei során figyelembe szeretné venni az Ön igényeit, elképzeléseit. Az alábbi kérdõív kitöltésével ezt segíti elõ. A kitöltött kérdõívet kérjük 2009. november 10-ig küldje el nekünk postán (Romániai Magyar Közgazdász Társaság, 400440 Kolozsvár, Aurel Suciu u. 12. sz.) vagy bescannelve e-mailben ([email protected]). Azon személyek között, akik határidõre beküldik a kérdõívet, könyvcsomagot sorsolunk ki. Segítségüket elõre is köszönjük!

75

Név: Életkor: Szakterület: 1. Ön mirõl olvasna szivesen a KözMagban? számvitel pénzügy aktuális gazdasági események új törvények üzleti lehetõségek állásajánlatok hirdetések reflexiók aktuális történésekre riportok egyéb: .......... 2. Ön szeretne publikálni a KözMagban? igen nem talán 3. Milyen RMKT által szervezett rendezvényeken venne részt? szakmai konferencia vitaest kerekasztal beszélgetés eszmecsere kirándulás borkostoló egyéb: ..........

76

4. Milyen szakmai képzéseken venne részt? pénzügyi tanácsadás könyvelési tanfolyam üzleti kommunikáció fejlesztése egyéb: .......... 5. Megközelítõleg mennyit áldozna egy szakmai rendezvényen való résztvételért? 0 – 20 RON 50 – 100 RON 200 – 500 RON 500 RON felett 6. Szeretne tanácsadást/elõadást tartani szakterületének tapasztalatairól? igen nem talán 7. Kiknek az elõadását hallgatná meg szívesen egy szakmai konferencián? ............................................................................................................... 8. Milyen témájú elõadásokat hallgatna meg szívesen? ............................................................................................................... 9. Milyen formában szeretne együttmûködni az RMKT-val? társszervezõ partner ötletgazda önkéntes közös pályázás támogató egyéb: .......... 10. Igénybe venné reklámfelületeinket a KözMag hasábjain és/vagy az RMKT honlapján? igen nem talán

77

11. Az RMKT bérelhetõ termei közül melyeket tudná igénybe venni tevékenységeihez? elõadóterem (max. 50 fõs kapacitás) vendégszoba 12. Ezeket milyen tevékenységek megvalósítására használná? kis létszámú (30 fõ) elõadások/összejövetelek könyvbemutató kiállítás egyéb: .......... 13. Igénybe venné az RMKT-t mint munkaközvetítõt? igen nem talán

Köszönjük a kitöltésre szánt idõt!

78