Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

2009 július 23. Flag

0

Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Give Mit tudunk az Európai Give Mit tudunk az Európai Mérték Give Mit tudunk az Európai Give Mit tudunk az Európai

Még

Unióról? Unióról? Unióról? Unióról? Unióról?

4.rész 4.rész 4.rész 4.rész 4.rész

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon hány %-a tudja a közösség történetét, létezésének okait? Alapszabadságjogok, konvergencia kritériumok. Biztos, hogy mindenki ismeri ezeket a kifejezéseket? Globalizáció? Kihívások…

A további bővülés évtizede Az euró válik számos európai polgár új fizetőeszközévé. 2001. szeptember 11-én eltérített repülőgépek csapódnak New York és Washington épületeibe; ez a nap a „terrorizmus elleni háború” kezdetének jelképévé válik. Az EU országai fokozzák együttműködésüket a bűnözés elleni harcban. 1. oldal (összes: 5)

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) 2004-ben tíz újabb ország csatlakozik az EU-hoz, ezzel Európa politikai megosztottsága végérvényesen a múlté. Sokan úgy vélik, ideje alkotmányt adni Európának, ám mivel csöppet sem könnyű egyetérteni egy leendő alkotmány tartalmáról, folytatódik az Európa jövőjéről szóló parázs vita.

2002. január 1. Forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és -érmék. Igazi szervezési bravúrt jelent az új készpénz gyártása és terjesztése tizenkét országban. Több mint 80 milliárd euro-érmét vernek. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható. Minden érme szabad forgalomban van: így mi sem természetesebb, mint hogy finn vagy más országban vert euro-érmével váltunk jegyet a madridi metróra.

2. oldal (összes: 5)


2003. március 31. Az EU kül- és biztonságpolitikája keretében békefenntartási feladatokat vállal a Balkánon, először Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, majd Bosznia és Herczegovinában. Mindkét esetben EU-vezetésű csapatok lépnek a NATO egységeinek helyébe. Ami a belügyeket illeti, az EU úgy dönt, hogy 2010-re kialakítja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és az ezzel járó előnyöket biztosítja valamennyi állampolgára számára. 2004. május 1. Nyolc közép- és kelet-európai ország – Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia – csatlakozik az EU-hoz, s ezzel véget ér Európának a nagyhatalmak jaltai, hatvan évvel korábbi megállapodása nyomán előállt megosztottsága. Ciprus és Málta is EU-taggá válik, Bulgária és Románia belépése pedig 2007-ben történt meg. További tagjelöltek még Horvátország és Törökország. A 2004-ben aláírt alkotmányos szerződés az EU hatékonyságát kívánta javítani 2004. október 29. A 25 EU-tagország aláírja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az Alkotmányszerződés célja a huszonöt, később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése. Emellett egy új tisztség, az európai külügyminiszteri poszt létrehozását is tartalmazza. Az Alkotmányszerződés hatálybalépéséhez azt mind a huszonöt országnak meg kell erősítenie. Kiotói Jegyzőkönyv küzdelem az éghajlatváltozás ellen 2005. februárban hatályba lép a globális felmelegedés korlátozását és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó nemzetközi egyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv.



Az EU mindvégig következetes és vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló törekvésekben. Az Egyesült Államok nem írja alá a Jegyzőkönyvet. A Lisszaboni Szerződés célja annak biztosítása, hogy az EU hatékonyabban lépjen fel a biztonsági kérdésekben.

2007. december 13. Az EU 27 tagállama aláírja az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést. A Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az EU-t, ezáltal biztosítva, hogy az Unió képes legyen megbirkózni az olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. A Szerződés akkor léphet hatályba, ha azt mind a 27 tagállam ratifikálta. (www.europa.eu.int; www.wikipedia.hu) Ezen kicsit talán száraz előzmények, és még így is csak vázlatos ismertetés után a következő részben már kicsit gyakorlatiasabb részére: a felépítésére, intézményrendszerére és működésére térek ki az Uniónak. 4. oldal (összes: 5)


Folytatjuk…

R.A. Kriszta Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Recommend Documents