Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag
0
Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Give Mit tudunk az Európai Give Mit tudunk az Európai Mérték Give Mit tudunk az Európai Give Mit tudunk az Európai
Még
Unióról? Unióról? Unióról? Unióról? Unióról?
3.rész 3.rész 3.rész 3.rész 3.rész
1/5 2/5 3/5 4/5 5/5
Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon hány %-a tudja a közösség történetét, létezésének okait? Alapszabadságjogok, konvergencia kritériumok. Biztos, hogy mindenki ismeri ezeket a kifejezéseket? Globalizáció? Kihívások… Az EU előzményeinek folytatása a 80-as évektől
„Mint valami globális mézesmadzag, úgy létezik az Európai Unió a környező országok előtt. De az Unió 27 tagállamával majdnem elérte a növekedésének határait. Avagy hogyan tovább?” – 1. oldal (összes: 5)
Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) olvashatjuk abban a cikkben, amely a Flag magazinban jelent meg egy kétrészes sorozat keretén belül „Európai Egyesült államok” címmel. Csak emlékeztetőül idéztem újra az előző rész – lényegében – kiinduló mondatát. Azonban, hogy az Európai Unióról valóban mindent meg tudjon bárki is, elengedhetetlen az előzmények ismerete, és ez az 50-es évektől egészen napjainkig fontos alapját képezi az Unióról való ismereteinknek. Addig nem lehet továbbmenni, mert érthetetlen volna az EU felépítése, működése, intézményrendszere, amelyről a következő részben fogok írni. Most azonban folytatom az Európai Unió előzményeiről szóló ismertetést, valamint az Uniót létrehozó szerződésekről is ejtek néhány szót, ez is fontos, hogy értsük az Unió lényegét, céljait, működését, és ne azt a bizonyos „globális mézesmaddzagot” lássuk az Unióban. A 80-as évektől napjainkig 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac” létrehozásával oldja meg. Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és NyugatNémetországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül. Európai csúcsértekezlet munka közben 1986. február 17. Annak ellenére, hogy 1968-ban megszűntek a vámkezelési illetékek, még mindig nem akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem. A legfőbb korlátokat a nemzeti szabályozásokban rejlő különbségek jelentik. Az 1986-os Egységes Európai Okmány bevezetésével hatéves, széles körű program indul az akadályok felszámolására.
Az Okmány egyben nagyobb beleszólást biztosít az Európai Parlamentnek, valamint bővíti az EU hatáskörét a környezetvédelem területén. 1987. június 15. Az EU elindítja az Erasmus-programot azoknak az egyetemi hallgatóknak a támogatására, akik legfeljebb egy évig egy másik európai országban kívánnak tanulmányokat folytatni. Azóta több mint 2 millió fiatal élt az Erasmus és az ahhoz hasonló programok nyújtotta lehetőségekkel. 1990-ben a berlini fal leomlása után Németország keleti része is csatlakozik az EU-hoz. Határok nélküli Európa A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek 2. oldal (összes: 5)
Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) egymáshoz. 1993-ra megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés. (Az Európai Unióról szóló szerződés, melyet 1992. február 7-én írtak alá Maastrichtban, 1993. november 1-jén lépett hatályba.) A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén. 1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország.
Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével. A 3. oldal (összes: 5)
Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt. 1992. február 7. Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés kiemelkedő mérföldkövet jelent az EU történetében, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit. A Szerződés értelmében az „Európai Közösség” elnevezés helyébe hivatalosan „Európai Unió” lép. 1993. január 1. Létrejön az egységes piac, és megvalósul a négy alapszabadság, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1986 óta több mint 200, az adópolitikára, az üzleti szabályozásokra, a szakképesítésekre és az átjárható határok előtti egyéb akadályokra kiterjedő jogszabályról született megállapodás. Néhány szolgáltatás tekintetében késlekedést mutat a szabad mozgás megvalósulása. 1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. A 15 tagország területe immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja. 1995. március 26. Hét országban hatályba lép a Schengeni Megállapodás: Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ezen országok között bármilyen állampolgárságú utazó útlevél-ellenőrzés nélkül lépheti át a határt. Azóta már más országok is csatlakoztak a schengeni útlevélmentes övezethez. 1997. június 17. Az Amszterdami Szerződés aláírása. Az Amszterdami Szerződés a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, arra, hogy Európa miként tudna az eddiginél erőteljesebben hangot adni véleményének a világban, valamint arra, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és állampolgári jogokra. 1997. december 13. Az EU vezetői megállapodnak arról, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítanak tíz közép- és kelet-európai országgal: Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával. A csoporthoz hozzáveszik a két földközi-tengeri szigetet, Ciprust és Máltát is. A Szerződés 2000-ben Nizzában elfogadott módosításai, nevezetesen az EU-n belüli szavazási szabályok átalakítása zöld utat enged a bővítésnek.
1999. január 1. Tizenegy országban (majd 2001-ben Görögországban is) bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításánál. Az euro-készpénz csak később kerül forgalomba. Az euro-zónába tartozó országok: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban. folytatjuk... R.A. Kriszta Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
4. oldal (összes: 5)
Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Tweet
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
Ajánló
5. oldal (összes: 5)
