Válasz a „Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulásnak a verespataki (Roşia Montană) aranybánya megnyitásával kapcsolatban készült környezeti hatástanulmányra vonatkozó észrevételeire és javaslataira”
1. A Roşia Montană Projekt (továbbiakban Verespatak Projekt) esetében cianid alkalmazására nem kerül sor nyitott környezetben. A cianid használatát a nemesfémek feldolgozó üzemen belüli kinyerésére javasolják. Az összes cianid zárt környezetben kerül felhasználásra az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC1) valamint a román vízszennyezési szabvány (NTPA-001) szerint. Ezek az irányelvek és útmutatások eleget tesznek, vagy meghaladják azokat a nemzetközi szabványokat amelyeket a Vállalat a cianid használatával, kezelésével, szállításával és kibocsátásával kapcsolatban követ. Ilyen például a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex melyet az Egyesült Nemzetek (UN) dolgozott ki. Ezen túlmenően a cianid kezelése, tárolása és használata során betartják az Európai Unió Európai Vegyipari Tanácsának2 (EU CEFIC) a cianid használatára, szállítására és kezelésére vonatkozó javaslatait. A cianid nem kerülhet a felszín alatti vizekbe, mivel azt a vizet, amely elhagyja a zárt feldolgozó üzemet, oly mértékben tisztítják, hogy annak minősége megfeleljen az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC) által meghatározott határértékeknek, melyek környezeti szempontból biztonságosnak tekinthetők.
2. Belátjuk, hogy a javasolt projekt hatással lehet a terület útjaira és ezért fenntartási és építési kötelezettséget vállalunk, ezzel biztosítva az infrastruktúra romlásának elkerülését. A szállítási engedélyek, az út- és üzemanyag adók fizetésével, Abrud és egyéb városokkal aláírt jegyzőkönyveknek megfelelően történő anyagi juttatásokkal az RMGC3 fizeti vagy segíti fizetni a javasolt projekt által érintett területeken található utak és infrastruktúra kiépítését és fenntartását.
3. A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv, a J. Terv, tartalmazza a részleteket a zagykezelő rendszer (TMF4) bezárására vonatkozóan is. Összefoglalva, a zagytározók szintjét helyreállítják és először egy 30-40 cm vastag agyagos iszapréteget használnak az oxigén távol tartása céljából, majd egy 50-140 cm vastag réteget terítenek az altalajból származó agyagos iszapból. Mindezt 10 cm humuszréteggel borítják az újra-növényesedés elősegítése miatt. A fedőréteg célja a következő: a savas kőzetről történő elszivárgás lehetőségének csökkentése a beszivárgás és az oxigén bejutás limitálásával, csapadék beszivárgás szabályozása a felszínen lefolyó víz elvezetésével, tervezett talajosztályozással és árokrendszeren keresztül a TMF felszíni kifolyójának végső pontjához, a szél és víz általi erózió csökkentése, megfelelő közeg biztosítása a vegetáció kialakulása számára, a zagytározó és az emberek, valamint a vadvilág közötti direkt kapcsolat lehetőségének csökkentése. 1 2 3 4
Directive on Mine Waste European Chemical Industry Council Rosia Montana Gold Corporation Tailing Management Facility
1
A fedett rendszerre érkező és onnan történő felszíni vízlefolyásokat egy tervezett csatornahálózaton keresztül gyűjtik össze és vezetik le. A Verespatak Projekt megvalósítása során fennmaradó többlet földet a TMF felső végénél halmozzák fel, hogy végső takarórétegként használhassák a bezárás során.
4. Fontosnak találtuk az országhatáron átterjedő szennyezés természetre gyakorolt hatásának értékelését. Már megkezdődtek és folytatódni fognak a projekttel kapcsolatos széleskörű tárgyalások a román és magyar hatóságok között, továbbá az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S. A (RMGC) elkötelezi magát az országhatáron átnyúló ügyek kezelésében. A román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM5) irányításával kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) figyelembe veszi az Espoo Egyezményben foglalt romániai kötelezettségeket. Az RMGC projekt teljes egészében Románia határain belül helyezkedik el, és habár a MEWM megállapodott egy konzultációs folyamatban, Magyarország beleegyezése nem szükséges a projekt megvalósításához. Független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a 5 Ministry of Environment and Water Management
2
vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT6) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
5. A Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszát ért, a romániai Nagybánya térségében működő aranybányán történt gátszakadás miatti rendkívüli mértékű cianid szennyezés tükrében, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés nevében kifogást emelek olyan technológia ellen, amely bármilyen módon veszélyezteti az itt elő emberek egészségét és a Tisza folyó növény- és állatvilágát. Köztudott tény, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés volt az, aki a 2000 évi januárfebruári cianid szennyezés okán kezdeményezte a Tisza Vízgyűjtő Programrégió létrehozását.7 A Tisza folyón 2000-ben bekövetkezett cianid katasztrófa tükrében megnyugtató, hogy az Espoo Egyezménynek megfelelően a bánya megnyitását megelőző környezeti hatásvizsgálatot most már a Tisza és Maros folyók teljes vízgyűjtő területére elvégezték. Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás.
6 European Union Best Available Techniques 7 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Tokár István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke véleménye
3
A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
6. A zagytározó, valamint az eső és hó olvadékvíz tározók méretezése, mely hatástanulmány hozzám eljuttatott fejezetében (10.) került bemutatásra, a tervezett bányászati tevékenység mutatószámait tekintve környezeti szempontból biztonságosnak tekinthető. A tanulmány készítői egy esetleges környezeti katasztrófa bekövetkezését igen alacsony valószínűségűnek értékelik. Egy esetlegesen bekövetkező váratlan baleset országhatáron átnyúló hatásairól és a hiba helyreállításáról azonban a tanulmány nem szól.8 8 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere véleménye
4
Az országhatáron átterjedő hatás elkerülésének érdekében a Verespatak Projektet „túlépítik”, a kockázat mérséklésével és beruházás létesítményeinek szigorú szabványok szerinti az EU hatóságok, és a projektet jegyző bankok képviselői és egyéb nemzetközi felügyelők ellenőrzése melletti megvalósításával. Ez irányú törekvés egyik kulcsfontosságú elemeként a KHV tanulmányban figyelembe vettek olyan baleseteket melyek a Verespatak Projekt során bekövetkezhetnek és országhatáron átterjedő hatással bírnának. Ezek a KHV tanulmány 10. fejezetében kerülnek bemutatásra. A figyelembe vett baleseti események a következők: töltésszakadással járó zagyvíz és/vagy zagy elfolyás, baleset következtében cianid kijutása a bányaművelés területére a megépülő szállítási folyosókon keresztül. A feltételezett meghibásodási szcenárióhoz kapcsolódó hatások speciális értékelését végezték el annak érdekében, hogy megállapíthassák eredményezhetnek-e országhatáron átterjedő szennyezést. A feldolgozás alapján megállapítható, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. A Szarvaspatakon történő gátszakadás következményeként országhatáron átterjedő balesetszerű szennyezés nem valószínű, mivel tervezése során különleges biztonsági intézkedéseket vettek figyelembe. Néhány tervezési paraméter az ilyen típusú rendszerre vonatkozó román és európai tervezési szabványok előírásinál is szigorúbban lett megadva. Többek között a tározó kapacitást úgy határozták meg, hogy két egymást követő extrém csapadékeseményből – 450 mm/m 2/24h mely megfelel 900 mm/m2-nek amit még soha nem regisztráltak Romániában - származó felszíni lefolyást is visszatartson (minden egyes valószínű legnagyobb csapadék (PMP9) árvízi térfogata 2,7 millió m3). Ugyanakkor a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek, melynek átlagos visszatérési időköze 1:475 év [1], azzal az eredménnyel, hogy egy ilyen erősségű földrengés nem károsítja a töltést és az üzemelés az általánosnak megfelelően folytatható. A töltés úgy lett megtervezve, hogy még a bezárást követően is kis károsodással, de ellenálljon az olyan erősségű földrengésnek, mely a 10 000 évente egyszer fordul elő. AKHV tanulmányban folytatott technológiai értékelés részeként készült előzetes értékelés szerint a PMP átlagos visszatérési időköze 1 : 100 000 000 és 1 : 1 000 000 000 év [2] közötti tartományban határozták meg. Meg kell jegyezni, hogy az 1: 1 00 000 évnél nagyobb visszatérési valószínűség az esemény nagyon alacsony valószínűségű előfordulását jelenti (24 óra hosszú esőzés). Speciális biztonsági intézkedéseket vezettek be. A tározó medencét úgy tervezték, hogy ellenálljon bármilyen veszélyes természeti jelenségnek, mely előfordulhat a területen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget az tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhető legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzőinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. Ebben az alfejezetben bemutatásra kerülnek egy ilyen baleset potenciális következményei is. A KHV tanulmányban bemutatott cianid koncentráció eloszlási adatokat egy konzervatív elkeveredési modell segítségével adták meg, mely nem veszi számításba a diszperziót és a hígulást, mely természetes körülmények között kialakul egy szennyező hullám levonulása során. A későbbiekben egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során 9 Probable Maximum Precipitation
5
(www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Összefoglalásként megállapítható, hogy potenciális határon átterjedő hatással járó töltésszakadás előfordulási valószínűsége 10-12, ami azt jelenti, hogy egy ilyen esemény minden 1012 évben egyszer fordulhat elő, mely rendkívül alacsony kockázatot jelent. A kockázat elemzési módszer leírása a KHV tanulmány 7. fejezete, 2.1 alfejezetében (15-23. oldal) található. A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minősítésű SLS10 konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védőkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetővé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító járműről leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védő- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkező baleset során [4]. A KHV tanulmány (10. fejezet Országhatáron átterjedő hatások) megállapítja, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. Hivatkozások: [1] 7. Fejezet – Kockázatok, 2.2.2.2 alfejezet, 27. oldal és 2.4.3 alfejezet, 38. oldal [2] 4.1. Fejezet – Víz, 4-18. ábrák, 18. oldal (KHV Tanulmány) [3] „Verespatak és az Abrud, Aries és Maros folyók vízrendszerének vízminőségi modellezési 10 Solid to Liquid System
6
tanulmánya: Helyreállítási stratégiák és a potenciális szennyezési események hatásainak értékelése”, Paul Whitehead Professzor, Danny Butterfield és Andrew Wade, Readingi Egyetem, School of Human and Environmental Sciences, 2006 December [4] 7. Fejezet – Kockázatok, 5. alfejezet, 99. oldal
7. Szívesen fogadjuk a hatásviselők (intézmények vagy civil szervezetek -NGO11-k) ötleteit a projekt folyamatos ellenőrzésével kapcsolatban kialakuló együttműködéshez. Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) ellenőrzése nyíltan fog lezajlani, ezzel biztosítva, hogy a részvevők értékelhessék a monitoring hatékonyságát, és javaslatokat tegyenek, illetve segítséget nyújthassanak a továbbfejlesztések bevezetése során. Az ellenőrzési folyamat a bánya teljes élettartama alatt folyni fog azzal a céllal, hogy a haszon mértéket a lehető legnagyobbra lehessen növelni, ugyanakkor a negatív hatások mértékét a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni. A jelenlegi együttműködések kiterjednek az oktatásra és a fiatalok fejlesztésére, képzésére, szociális támogatására és a környezetvédelmi szempontok folyamatos ellenőrzésére és kezelésére. További részletek a Verespatak Fenntartható Fejlődési Programok és Együttműködések c. tanulmányban (4. Melléklet) találhatók.
8. Az országhatáron átterjedő környezeti hatásokkal foglalkozó fejezet nem tartalmaz semmilyen konkrét adatot, modellszámításokat a beruházás megkezdése, működése és bezárása, illetve a különböző környezeti közegegekben váratlan baleset során kikerülő (országhatáron átterjedő) szennyezők terjedésére vonatkozóan12 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. 11 Non Governmental Organisation 12 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Frank József véleménye a Csongrád megyei Önkormányzatok nevében
7
Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. A kockázatot, annak természetéből fakadóan, lehet enyhíteni és mértékét csökkenteni, de nem lehet megszüntetni. Összehasonlításképpen, olyan szokásos cselekedet, mint egy utcán való sétálás vagy a mindennapi tevékenységek elvégzése is magukban hordozzák a baleset lehetőségét. Ezeknek a baleseteknek valószínűsége kétszer nagyobb, mint a veszélyes anyagokat használó ipari tevékenységnek. Tágabb értelemben véve az egész KHV tanulmány a hatások és az ezzel együtt járó kárenyhítések értékelésére összpontosít. A KHV tanulmány 4. fejezete kifejezetten a projekt hatásainak elemzésével foglalkozik. A következő sorok az KHV-ban tárgyalt hatásokról adnak összefoglalást. A Környezeti Hatásvizsgálat során készült tanulmány 7. „Kockázati esetek” c. fejezetében a természeti és technológiai kockázat értékelés tekintetében kihangsúlyozásra kerül az a tény, a biztonsági és megelőzési beavatkozásokkal és a környezetgazdálkodási és kockázati rendszerek alkalmazásával a legszigorúbb normatívákhoz, szabványokhoz, illetve a tevékenységre vonatkozó legjobb gyakorlathoz, továbbá a hazai és nemzetközi javaslatokhoz viszonyítva elfogadható szintre csökkennek a hatások. Részletesebb értékelést végeztek azokra a baleseti forgatókönyvekre, melyeket a mennyiségi elemzés alapján fontosnak találtak, azaz a kialakulásuk valószínűsége 10-6-nál nagyobb 8
(csökkentett visszatérési idő 1: 1 000 000) ami azt jelenti, hogy komoly következményekkel járhatnak, így magasabb kockázat jár velük, mely szintje az 1-25-ig terjedő skálán a 9-12 szint fölé esik. Összehasonlítva, a mindennapi élet kockázata Dél-Floridában ugyanezen a skálán 1-25 szint közé esik. A Verespatak Projekthez kapcsolódó kockázatok teljes körű értékelését az olasz Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet (WHO13) által kifejlesztett gyors környezeti és egészségügyi kockázatelemzési módszerrel végezték el. A természeti veszélyek és kockázatok beazonosítása és elemzése kulcsfontosságú adatokat és információkat szolgáltat a potenciális technológiai balesetek értékeléséhez, mégpedig: zagytározó létesítmény (TMF) tervezése során a tervezési paraméterek úgy kerültek megválasztásra, hogy teljesen lefedjék a területre jellemző szeizmikus kockázatot. A szeizmikus tervezési paraméterek TMF-re és a javasolt telep egyéb létesítményeire történő alkalmazása eredményeként a biztonsági tényező sokkal magasabb, mint román és európai tervezési szabványoknak megfelelő minimálisan elfogadható érték; a projekt által közvetlenül érintett területen az árvízi kockázat nagyon alacsony marad projekt által érintett kis vízgyűjtő terület (Rosia és Corna patakok), a lehatárolás kialakítása, a telepen tervezett záporvízre kialakított víztechnológiai rendszerek összegyűjtő és vízszállító kapacitása, valamint általánosságban maga az Abrud vízgyűjtő miatt; a meteorológiai események által okozott kockázatokat számba vették és az érintett technológiai folyamat során felmerülő veszélyek megállapításánál ezeket figyelembe vették. A morfológiai paraméterek és azok az egyéb, a telep és környezetének természetes lejtéséről származó információkhoz való viszonya azt mutatja, hogy a (minőségileg becsült) földcsuszamlási kockázat alacsony és közepes szintek között alakul, és a következményei nem gyakorolnak jelentős hatást a projekt szerkezeti részeire. A források ércvagyon-csökkenésével kapcsolatban nem jelentkezik jelentős kockázat. A bányaművelési tevékenységet megfontoltan tervezték, úgy hogy csak nyereséges arany és ezüst forrásokat, és a projekt szempontjából fontos építési anyagot (követ) termeljenek ki. A bányakoncesszió vezetése a lehető legkisebbre kívánja csökkenti a tartalékok „sterilizálását” (limitálja a tartalékokhoz való jövőbeni hozzáférést). A technológiai veszélyek és kockázatok elemzése során a telepen használandó veszélyes anyagok mennyiségét mind összességében, mind kategóriánként kiszámolták, a Mezőgazdasági, Erdő, Víz és Környezetvédelmi Minisztérium (MAFWE14) 1084/2003. sz. rendeletében található értesítési eljárás alapján. A projekt területén raktározásra kerülő veszélyes anyagok értékelése alapján a Seveso Irányelvet átültető 95/2003-as Kormány Döntésben megadott vonatkozó mennyiségek alapján a Projekt a felső és az alsó határ közé esik, ezért az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A.-tól elvárják, hogy készítsen egy jelentést a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról, melyet megküldve a helyi környezetvédelmi igazgatóságnak, továbbá a helyi polgárvédelmi igazgatóságnak, és egy Biztonsági jelentést a Projekt üzemeltetéséről, a jelentős baleseti kockázat megelőzésére. A jelentős, veszélyes anyagokat is érintő balesetek következményeinek elemzése során nemzetközileg és főleg Európai uniós szinten elfogadott fizikai-matematikai modellek és a SLAB (Kanada) szoftver legújabb verzióját használták. Ez utóbbit a légköri gázoknál sűrűbb anyagok légköri diszperziójának számítására használják, mely helyzetek és szenáriók sokaságát tudja kezelni. Ehhez hasonló az ipari balesetek hatásának és a következményeknek értékelésére fejlesztett EFFECTSGis 5.5 (Hollandia) szoftver. Több szcenáriót is figyelembe vettek eleget téve a belföldi jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel a Belső Kárelhárítási Terv (GD 647/2005.) teljesítésével kapcsolatban. A jelentős balesetek kockázatelemzésének következtetései az alábbiak: 13 World Health Organization 14 Ministry of Agriculture, Forestry, Water and Environment
9
●
15 16 17 18 19 20
A telep berendezéseinek teljes megsemmisülése csak terroristák klasszikus vagy nukleáris fegyverei által lenne lehetséges. A HCN15 tartály és a NaCN16 oldó tartály, mely dúsított oldatokat tartalmaz egyidejű károsodása, illetve egy vagy több szivárgó tartály eredményezheti azt, hogy HCN keveredik a levegőbe. Ugyanebben az esetben, bizonyos helyzetekben és az elkeveredésnek kedvezőtlen időjárási körülmények között a szennyezőforrás 40 m-es körzetében tartózkodó felkészületlen emberek, akiket 1 percnél hosszabb ideig ér – gázálarc használata nélkül – biztosan meghalnak. Tekintetbe kellene venni azt is, hogy 310 m-es körben a szennyezésnek több mint 10 percig kitett személyek komoly kábulatba eshetnek, mely halálhoz is vezethet. Mérgező hatás - széliránynak megfelelően - a feldolgozó üzem a 2 km-es körzetében jelentkezhet. A mérő és ellenőrző berendezésekben fellépő működési hibák és/vagy mulasztás alacsonyabb pH értéket teremt a lúgozó tartályban, valamint sűrűbb és/vagy detox 17 iszap és hirdocianid sav balesetszerű kibocsátását eredményezi. A 290 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy közel 36 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL 18 határértéket 30 perces kitettséggel egy 157,5 m-es sugarú területen lehet elérni. Ezeknek a köröknek a közepe a CIL19 tartályok emelvénye. Balesetszerű HCN kibocsátás a derítőből. A baleset a CIL tartályban a pH érték esését a pelyhesítő oldat túladagolásával és a hibás pH monitoring rendszerrel kombinálva alakulhat ki. A 300 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy közel 65 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL határértéket 30 perces kitettséggel egy 104 m-es sugarú területen lehet elérni. A körök közepe a két DETOX berendezés közötti távolság fele. Balesetszerű HCN kibocsátás a DETOX berendezésről. A baleset a metabiszulfát oldat és/vagy rézszulfát oldat túladagolása miatt a reaktorban fellépő pH érték esését a hibás pH monitoring rendszerrel kombinálva alakulhat ki. A magas, 1000 ppm koncentrációnak 1 percen túl kitett terület egy 10 m sugarú körön belül helyezkedik el. A 300 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy 27 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL határértéket 30 perces kitettséggel egy 33 m-es sugarú területen lehet elérni. A körök közepe a két DETOX berendezés közötti távolság fele. Az LPG20 tároló tartály felrobbanása. Az LPG tároló tartály kapacitása 50 tonna és az üzemen kívül, a fűtőtelep közelében helyezkedik el. A szimulációt a legrosszabb esetre, a teljes tartály felrobbanására végezték el. Az I. küszöbérték 12,5 kW/m 2 sugárzási fűtés mellett egy 10,5 m-es körben, a II. küszöbérték 5 kW/m2 fűtés mellett egy 15 m-es körben alakul ki. Kár vagy tűz az üzemanyag tartályokban. A szimulációt a legrosszabb esetre végezték el, a teljes dízel üzemanyag felgyulladását és égését figyelembe véve (tűz a tartályban vagy az üzemanyag töltése közben). A Corna töltés szakadása és rés kialakulása. Két hihető szcenáriót vettek figyelembe a zagykezelő rendszerből történő zagy elfolyás szimulálására, és hat hihető esetet dolgoztak ki különböző időjárási körülmények között a derítő vizének és zagy pórusvizének elfolyására, melyek jelentős hatással bírnak a szárazföldi és vízi ökoszisztémára. Zagy elfolyás alakulhat ki 800 m-en a Corna völgyben (töltésszakadás kezdetekor), mely a töltésszakadási folyamat végeztével 1600 m-t is meghaladhatja. A vízminőségi hatások tekintetében megállapítható, hogy a cianid koncentráció 0,03 és 0,5 mg/l között alakul, amikor szennyezőanyag hullám eléri Aradot, a Maros folyó magyarromán határhoz közeli szelvényét. A modellezéssel járó matematikai limitáltság miatt ezek az értékek és a baleset hatása túlbecsült. Ezért ez az eredmény a legrosszabb esetet írja le, mely a Corna töltés egy extrém szakadásán alapul.
Hidrogéncianid Nátriumcianid Cianid Detoxification ( cianid méregtelenítés) Immediately Dangerous to Life or Health , azaz az életet és egészséget közvetlenül veszélyeztető „Carbon in leach”, azaz karbonátos lúgozás Liquefied Petroleum Gas, azaz cseppfolyósított petróleum gáz
10
Egy új, sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben: ●
HCN megjelenése a zagytározó felszínén. A zagykezelő rendszer tározójának felületén megjelenő HCN szennyezés, és a levegőbe történő bekeveredésének szimulációja azt mutatja, hogy a koncentráció nem haladja meg 400 µg/m3 órás átlagértéket és a 179 µg/m3 8 órás átlagértéket. Ezek a HCN koncentrációk alig haladják meg a szag küszöbértéket (0,17 ppm) és jóval a potenciálisan veszélyes értékek alatt maradnak, A Cetate töltés szakadása és rés kialakulása. A Cetate töltés szakadására végzett árvízi modellezéshez használt paramétereket a „Csapadék intenzitás, gyakoriság és a felszíni lefolyás értékelése Verespatak projekt számára – Radu Drobot” című hidrometeorológiai tanulmány szolgáltatta. A rés jellemzőit a BREACH modellel jelezték elő, míg a különböző vízfolyás szakaszokhoz tartozó legnagyobb árvízi hullám magasságát a FLDWAV szoftverrel számították. A számítások során azt feltételezték, hogy összesen 800 000 m 3/óra az a hozam, amikor az árvízi görbe csúcsa közvetlenül a töltés alatt 4,9 m és az Abrud keskeny völgyében 5,9-7,5 km-re a töltés alatt, miközben az utolsó szakaszon (10,5 km) a vízmélység megközelítőleg 2,3 m az alap vízállás felett és a maximális vízhozam 877 m 3/s. Lejjebb a szélesebb Arias völgy megengedi, hogy az árhullám egy lényegesen szélesebb 11
ártéren terüljön szét, mely egy erősen lecsillapodott árvízi görbét eredményez. Ezek az eredmények a legrosszabb esetet írják le, mely egy extrém töltésszakadásán alapul. Baleset a cianid szállítása közben. A szállítandó cianid nagy mennyisége miatt (30 t/nap) az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat részletesen elemezték a ZHA – Zurich Hazard Analysis módszer segítségével. Ennek eredményeként, pl. kiválasztották a gyártó és a feldolgozó üzem közötti optimális szállítási útvonalat.
A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minősítésű SLS konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védőkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetővé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító járműről leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védő- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkező baleset során. Ez a rendszer BAT-nak tekinthető és jelenleg az egyik legbiztonságosabb cianid szállítási lehetőség. Meg kell jegyezni azt a tényt, hogy a tanulmány bemutatja ezeknek a szcenárióknak ez előfordulási valószínűségét (166-171. oldal, Következtetések). A cianid kezeléssel kapcsolatosan elkészült egy tanulmány „Verespatak projekt, Cianid kezelési terv” címmel, mely teljesíti az „Nemzetközi Gazdálkodási Kódex az arany kitermelés során használt cianid gyártására, szállítására és használatára21” (Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet22) c. kódex előírásait. Az S.C Roşia Montană Gold Corporation 2002 májusában írta alá ezt a kódexet. A 7. fejezethez „Kockázati esetek” tartozó irodalomjegyzék a 173-176. oldalon került felsorolásra.
9. A kérdezők kijelentéseinek nincs alapja a Verespatak Projekt környezeti hatásvizsgálatában végzett cianid értékeléssel kapcsolatban. A KHV tanulmányban foglalkoztak a zagykezelő rendszerről történő cianid elszivárgás kockázatával és ehhez kapcsolódó mérnöki tanulmányok is készültek a tervezés elősegítése céljából. A tanulmányok a zagykezelő rendszerből a Corna völgybe történő cianid szivárgást, a zagytározó felszínéről a cianid elpárolgását, és az üzem berendezéseiről a cianid lehetséges kijutását vizsgálták. Ezek a jelentős kibocsátási mechanizmusok az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A feldolgozás során keletkező zagy összegyűjtésére szolgáló tározó töltésének tervezését, mely a Corna völgyben kerülne megépítésre, a vonatkozó romániai és nemzetközi tervezési kritériumok előírásait kielégítően végezték el. Az összes tervezési kritérium bemutatásra került a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 7. fejezet 3.2.5.1 alfejezetében, azzal a szereppel, hogy maximális biztonsági szintet közvetítsék a tervezési és üzemelési fázisban, valamint az bezárást előkészítő állapotban. Még ilyen körülmények között is kidolgozásra kerültek a töltés meghibásodására, egyéb technikai problémák miatt jelentkező meghibásodásra vonatkozó elméleti szcenáriók, azt feltételezve, hogy a tervezési metodika nem lesz betartva. Ezek a szcenáriók a legrosszabb eseteket feltételezik, melyek valaha is bekövetkezhetnének, tekintetbe véve a zagykezelő rendszer technikai jellemzőit. A kidolgozott szcenáriók a környezeti hatásvizsgálat tanulmánya 7. fejezet, 6.4.3 alfejezetében (171121 oldal) kerültek részletes bemutatásra. A felszíni vízben történő cianid transzport folyamat elemzése céljából egy elkeveredési modellt 21 International Management Code for the Manufacture, Transport and Use of Cyanide in the Production of Gold 22 International Cyanide Management Institute
12
fejlesztettek ki, mely nem veszi figyelembe a cianid kémiai diszperzióját, a elpárolgását és lebomlását. Az eredményeket a környezeti hatásvizsgálat tanulmánya 7. fejezet, 6.4.3 alfejezetében található 7.27 táblázat mutatja be. A környezeti hatásvizsgálat tanulmányában bemutatott cianid koncentrációk eloszlásának eredményét egy hagyományos kombinációjú modell számítás eredményeként kaptak, mely elhanyagolja mind azt a diszperziót mely a szennyező hullám levonulása során alakul ki a vízfolyásban (hosszirányú elkeveredés), mind pedig a lehetséges koncentráció csökkentési esetek előfordulását. A modelleredményeket a környezeti hatásvizsgálat tanulmánya 7. fejezet, 6.4.3 alfejezetében található 7.27 táblázat mutatja be. Egy új, sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elpárolgását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Magyarországgal ellentétben, mely az Európai Unió tagja, Romániában a Vízkeret Irányelv (VKI) hivatalosan nem lép életbe a várhatóan 2007-es EU csatlakozásig. Mindazonáltal Románia is csatlakozott a az 1994-ben kidolgozott Duna-védelmi Egyezményhez (DRPC 23), melynek tagjai EU 23 Danube River Protection Convention
13
tagországok (mint Ausztria és Magyarország) valamint csatlakozásra váró országok, mint Románia és Szerbia. A DRPC megbízta a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot (ICPDR24) egy a több-nemzeti Dunamedence vízgyűjtő karakterizálási tanulmányának elkészítésével, mely megfelel a VKI 5. cikkelyében foglaltaknak. Ez a jelentés („Duna-medence Vízgyűjtőkerületei” hivatkozva a VKI Duna-medence Analízis („Roof Report”) 2004 jelentésére) 2004-ben készült el és 2005 márciusában publikálták, mely Románia esetében kiegészítésre került Apele Romane által publikált Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekkel (11 vízgyűjtő szintű jelentés szintetizálása egy nemzeti jelentésbe). A VKI határidőknek megfelelően 2006-ig ki kell alakítani a monitoring hálózatot és megkezdeni a közmeghallgatásokat. A KHV célja az volt, hogy a román szabályozásnak megfelelő információkat és a jelenlegi hatások mértékék bemutassa az olvasók túlterhelése nélkül. Ezért az adatok bemutatása a kulcsfontosságú szabályozott komponensekre összpontosított. Sokkal nagyobb számú elemzés bemutatása sokkalta nehezebbé tette volna az alap körülmények áttekintését, anélkül, hogy jelentős értékkel járultak volna a tanulmányhoz. Kiegészítésként elmondható, hogy azokat az elemeket és komponenseket, melyek nem hozhatók összefüggésbe a területen folyó jelenlegi tevékenységekkel, nem vizsgálták részletesen. Ez megközelítés a Víz Jelentés (Alap Jelentések 1. Kötet, A vízi környezet állapota). 3.4 fejezetében került részletes bemutatásra. A Jelentés 3-8 sz. táblázatok összefoglalják a meghatározott elemzések körét, és több olyan a kérdésekben megemlített elemet is tartalmaznak, melyek nem szerepel a 3.4.4 fejezetben található 'kiválasztott paraméterek' között. Mindazonáltal összeállítjuk a KHV során használt adatok teljes körét és a nyilvánosság számára elérhetővé tesszük. Az adatok és értékelésük megtalálható a KHV tanulmány 4.1 alfejezet 2.2.3 (felszíni víz) és 2.3.3 (felszínalatti víz) részekben (11. Kötet) Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy különbséget kell tenni a KHV-ban bemutatott alapadatok, melyek célja projekt által esetlegesen kiváltott jelentős hatások mérsékléséhez szükséges kárenyhítések meghatározása és értékelése, és azon alapadatok között melyek az üzemelés és az előírások teljesítése céljából lesznek szükségesek (feltételezve, hogy a projekt megvalósítását engedélyezik), ahol például az IPPC25 Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés irányelv előírásában szereplő széleskörű paraméter-lista fogja majd meghatározni az alapadatokat. Az IPPC engedély miatt a tulajdonosnak számolnia kell azzal, hogy az engedély időtartama alatt különbségek jelentkezhetnek a kiindulás adatokhoz képest, ilyen körülmények között a tulajdonos érdeke, hogy széleskörűen vizsgálja az elemeket, az értékelést kifejezetten kiterjesztve az EU I. és II. listáján lévő kémiai anyagokra (és kellő időben egyéb anyagokat, beleértve az Európai Közösség elsőbbségi anyagok listáját) ezzel igazolva, hogy nem felelősek olyan szennyezésért, amit nem okozhattak. Továbbá tudvalevő, hogy a VKI közvetlen betartása nem az egyes ipari létesítmények vagy projektek feladata. A VKI egy keret biztosít az illetékes hatóságok számára (Romániában ezek a Víz és Környezetvédelmi Minisztérium az Apele Romane-val közösen), hogy kialakíthassanak egy olyan vízgyűjtő gazdálkodási programot, amivel 2015-ig elérhetik a szárazföldi és tengerparti vizek vizek jó állapotát. Ezeknek a hatóságoknak a feladata, hogy bevezessenek új előírásokat, hogy változtassanak a kibocsátási és vízkészletekre vonatkozó jelenlegi szabályozáson, melyet az érintetteknek be kell tartani. A VKI betartásának másik területe az, hogy az illetékes hatóságoknak 24 International Commission for the Protection of the Danube River 25 Integrated Pollution Prevention and Control
14
lépést kell tenniük a régi és felhagyott bánya és zagy szennyezések hatásának mérséklésére, melyből nagyon sok található Románia területén. Ami a beruházási javaslat pozitív hatását illeti, annak két aspektusa van. Először is, a tervezési folyamat részeként, az RMGC és KHV tanulmányt készítő szakemberek széleskörű konzultációjával, a jelentős negatív hatások mértékét csökkentették. Ez például a legjobb cianid méregtelenítési gyakorlatról való gondoskodást, az EU Bányászati Hulladék Direktíva előírásainak elérését szolgáló irányítást és az ARD gyűjtését és tisztítását végző szennyvíztisztító telep kialakítását eredményezte, mely NTPA 001/2005 (érvényben lévő kibocsátási szabvány) előírásainak megfelelően tisztított szennyvíz kibocsátására alkalmas – lásd KHV 2. fejezet. Másodsorban, a régi bányákból jelenleg ellenőrzés nélkül elfolyó rossz vízminőségű savas és nehézfémekben gazdag vizeket és egyéb járulékos hulladékokat összegyűjtik és bevezetik a projekt szennyvíztisztítási rendszerébe, Ez jelentős vízminőség javulást idéz elő a Rosia, Abrud és Aries folyókban és ezt egy nagyon pozitív hozzájárulásként lehet tekinteni Romániának a VKI 2015-re kitűzött vízminőség javítási céljainak elérését szolgáló erőfeszítéseihez. A jövőbeli monitoring programot úgy alakítják ki, hogy megfeleljen minden szabályozási követelménynek és folyamatoson ellenőrizhető legyen a környezetgazdálkodási terv (EMP26),mint új szabályozásnak, valamint a Vízkeret Irányelvnek.
10. Hiányzik a domborzatban, ökológiai feltételekben, területhasználatban, továbbá a felszínborítottságban, lefolyási viszonyokban stb. bekövetkező (országhatáron átterjedő) változtatások közvetlen és közvetett hatásainak, illetve a védett növény- és állatfajok várható károsodásának pontos és részletes leírása. 27 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre.
26 Environmental Management Plan 27 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, fordító módosított. Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei települési Önkormányzatok nevében
15
Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
11. Nem tekintjük elfogadhatónak, hogy a várható hatások vizsgálatára vonatkozóan csak a beruházó által készített összefoglaló értékelés áll rendelkezésre, mely nem tekinthető objektívnek.28 A Roşia Montană Gold Coperation által benyújtott környezeti hatásvizsgálat (KHV) tanulmánya teljes mértékben és szakmailag is megfelel a romániai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) által javasolt feladat meghatározásnak (ToR29) és eleget tesz a vonatkozó jogi rendelkezéseknek és a nemzetközi gyakorlatnak. Több mint 100 hazai, európai sőt nemzetközi független tanácsadó, (minősített) szakértő és szakember dolgozott a jelentésen. Biztosak vagyunk abban, hogy a KHV megfelelően részletes információkat szolgáltat és következtetési eredményeként a MEWM meghozhatja döntését a Verespatak projektet illetően. A KHV benyújtását követően két szakértői csoport is felülvizsgálta azt. Technikai szakértők, akik több nemzetközi magánszektorban működő bankot és export hitelügynökséget képviseltek megállapították, hogy a KHV eleget tesz az Equator Principles-nek azaz az „egyenlítő alapelveknek,” melyet arra terveztek, 28 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei Önkormányzatok nevében 29 Terms of Reference
16
hogy a pénzintézetek megbízható kölcsönnel támogassák azokat a projekteket, melyek kapcsán környezetvédelmi és szociális gondok merülnek fel. Továbbá egy európai szakértőkből álló ad hoc bizottság (független szakértők nemzetközi csoportja – IGIE30) nyilvánosan kijelentette, hogy a KHV jól kidolgozott és figyelembe veszi az Ő javaslataikat és indítványaikat. Az IGIE jelentés másolata és az RMGC válasza referencia dokumentumként csatolva lett a KHV mellékletében.
12. Pontosan megállapításra került, hogy „cianid eső” nem fog bekövetkezni. Egyéb helyeken és körülmények között sem lehet találkozni ezzel a jelenséggel. Továbbá, a vonatkozó irodalmak sem tesznek említést az úgynevezett „cianid-esőről”, hanem csak a „savas eső” jelenségről, mely nem alakulhat ki a cianid vegyületek atmoszférában történő kicsapódásától. Az okok, melyek annak megállapítására szolgáltak, hogy a „cianid-eső” jelenség nem következik be, a következők: A nátrium cianid kezelése, a szállító tehergépjárművekről történő letöltésétől a keletkező zagynak a zagykezelő rendszerbe történő jutásáig folyékony halmazállapotban magas pH-jú (pH több mint 10,5 – 11,0), különböző nátrium cianid koncentrációjú lúgos oldatként történik; Cianid különböző oldatokból történő elillanása nem következhet be szabad cianid formájában csak HCN esetében; A nátrium cianid oldat kezelése és tárolása csak zárt rendszerekben fog történni; az egyedüil nyitott területek/üzemek ahol HCN kialakulhat és kis kibocsátási szint mellett a levegőbe illanhat a lúgozó tartály és a zagysűrítő, valamint a keletkező zagy tárolását szolgáló zagykezelő rendszer , A fent említett tartályok és a zagykezelő rendszer felületéről történő HCN kibocsátás akkor alakulhat ki, ha az oldatok felszíni rétegében csökken a pH (ez segíti a HCN kialakulását) és a komponens deszorpciója (elillan a levegőbe); A lúgozó tartályban kezelt oldat 300 mg/l cianid koncentrációja 7 mg/l-re (összes cianid) fog csökkeni zagykezelő rendszer kibocsátási pontjáig. A cianid koncentráció drasztikus csökkentése a zagykezelő rendszerbe (TMF) jutás előtt a méregtelenítési rendszerben fog történik; A cianid kémiájának ismeretében, továbbá a múltbéli tapasztalatok alapján úgy becsüljük, hogy a levegőt érő lehetséges HCN kibocsátások a következők: 6 t/év a lúgozó tartályokból, 13 t/év a zagysűrítőből, továbbá 30 t/év (22,4 t vagyis 17 mg/h/m2 a meleg időszakban és 7,6 t vagyis 11,6 mg/h/m2 a hideg időszakban) a zagykezelő rendszer felületéről; ami összesen 134,2 kg/nap HCN kibocsátást jelent. A hidrogéncianid levegőbe kerülésékor alacsony nyomás mellett bizonyos vegyületekkel történő reakcióba lépésével ammónia keletkezik; A levegőben lévő HCN koncentráció modellezése (ha a levegőbe jutott HCN nincs kitéve kémiai reakcióknak) kihangsúlyozza, hogy a legmagasabb koncentráció bányaművelési területen belül, nevezetesen a zagykezelő rendszer területén és a feldolgozó üzem bizonyos területein a talajszint közelében alakul ki. A legnagyobb koncentráció 382 μg/m3/h; A környező levegő legmagasabb HCN koncentrációja 2,6-szor alacsonyabb lesz, mint a munkahely biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozásban előírt határérték; A bányaművelési terület közelében található lakott terület levegőjében a legmagasabb HCN koncentráció 4 – 80 μg/m3 között alakul majd, ami 250 – 12,5-szer alacsonyabb lesz, mint a munkahely biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozásban előírt határérték – a levegő minőségére vonatkozó nemzeti és Európai Uniós szabályozás nem ír elő a lakosság egészségére vonatkozó határértéket; 30 International Group of Independent Experts
17
Amennyiben a levegőbe jut, a HCN átalakulása során a nedves közegben (vízpára és esőcsepp) lejátszódó kémiai reakciók eredménye egy jelentéktelen összetevő. Ez azért van, mert a HCN a részlegesen alacsony nyomás mellett vízben gyengén oldódik (ez levegőbe kiszabaduló gázok tulajdonsága) és csapadék nem csökkenti hatékonyan a koncentrációkat (szerk. Mudder, 2001; Cicerone és Zellner, 1983); Annak valószínűsége, hogy a csapadékkal visszatartott HCN koncentráció a project hatás területén és azon kívül jelentősen meghaladná a háttérértéket (0,2 ppb) nagyon alacsony.
A fent bemutatott információk alapján teljesen egyértelmű, hogy a HCN kibocsátásnak lehetnek különféle a légkör minőségét érintő helyi hatásai a szabályozási határok között, mint ahogy azt fentebb olvasható, de ezek jelentősége egy lehetséges határon átterjedő, a levegőminőséget érő hatás tekintetében kizárt. Nemkülönben a szakterület irodalma nem tartalmaz információkat a vegetációt és az ökoszisztémát érő lehetséges HCN terhelés hatásairól sem a HCN-al szennyezett levegőt belélegző állatvilágot érő hatásokról. A cianid technológiai folyamatban történő használatára, a cianidok egyensúlyára valamint a cianid kibocsátásra és a cianidok levegő minőségre gyakorolt hatására vonatkozó részleteket a környezeti hatásvizsgálat (KHV) jelentés 2. fejezet, a 4.1 fejezet és a 4.2 fejezet (4.4.3 szakasz) foglalja össze. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető 18
Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Az alkalmazott kárenyhítési beavatkozások miatt (például a keletkező zagy kezelésére alkalmazott cianid roncsoló eljárás, mellyel a TMF-ben tárolt kifolyó szennyvíz cianid koncentrációja 10 mg/l alá csökkenthető) még a zagyok felszíni vizekbe történő nagymértékű véletlen kiszabadulása (például a töltések folyamatos szakadása) sem okozhat olyan országhatáron átterjedő szennyezést, mely a jelentősen érintené a magyarországi érzékeny receptorokat. Azt is érdemes megjegyezni, hogy mivel a Verespatak Projekt javasolt zagykezelő létesítménye a vonatkozó EU direktívának megfelelően került megtervezésre, ezért Nagybányán kialakult probléma elkerülhető, továbbá ez egy jelentősen biztonságosabb terv ezért a meghibásodás csak az ismert hosszú-távú időjárási és szeizmikus aktivitási szélsőségek megdőlése esetén képzelhető el. Ilyen körülmények között a projekt területén kívül található érzékeny receptorok erősen érintettek lesznek az olyan események, pl. az extrém árvízi helyzet vagy a földrengés okozta terep instabilitási hatásai miatt, melyek függetlenek a Verespataki aranybánya működésétől. A gátszakadás kockázata nagyon alacsony, mivel a létesítmény tervezése során a kisebb mint1:10 000 év visszatérési idejű csapadék eseményt vették figyelembe. A pontos tervezési kritériumok alább kerülnek bemutatásra. A zagykezelő rendszer (TMF) javasolt töltése a valószínű legnagyobb csapadékból (PMP) származó felszíni lefolyás összegyűjtésére lett megtervezve. Ez általánosan a valószínű legnagyobb árvízzel (PMF31) azonosítható. A tervezési kritériumokat úgy állapították meg, hogy a tározó a működés teljes időtartama alatt két valószínű legnagyobb csapadék esemény tározására legyen alkalmas. A PMP visszatérési időszaka kisebb mint1:10 000 év. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP után még egy csapadékesemény következik be. A túlfolyót csak biztonsági okokból építik meg, hogy biztosítsák a megfelelő vízelvetetést ilyen valószínűtlen esetben. A túlfolyón történő vízelvezetéssel elkerülhető lesz tározó túltöltése, mely gátszakadáshoz vezetne. A vállalat egy komplex meteorológiai tanulmányt dolgozott ki, melyben a Verespatak 6 – 57 km-es körzetében található 20 meteorológiai állomásról összegyűjtött adatokat használták fel. Ezeken az állomásokon a mérési időszak hossza változó, a legkorábbi 1895-el kezdődik és a statisztikai elemzések a téli és nyári időszakra különbontva készültek. A Corna zagykezelő rendszer úgy lett megtervezve, hogy összességében visszatartson (túlfolyás kialakulása nélkül) két egymást követő 31 Probabale Maximum Flood
19
24 óra időtartamú PMP (450 mm/24h + 450 mm/24h) eseményből származó felszíni lefolyást. Az RMGC által rendelt szaktanulmány értékelése szerint a PMP azt a 24 óra alatt összegyülekező legnagyobb vízmennyiséget jelenti (24 h/m2) mely egy 1/10 000 év visszatérési valószínűségű extrém csapadékesemény eredménye. A zagytározó medence tervezési kritériumainál 2 PMP-t vettek figyelembe - mint elméleti feltételezést - mely 100 millió évben egyszer fordulhat elő (KHV tanulmány, 4.1 fejezet „Víz”, 4.1.8. ábra).
14. A KHV tanulmányban nincs biztosítsa az, hogy a magyar hatóságok részt vehetnek a beruházás környezeti hatásainak folyamatos ellenőrzésében, és nem szól az érintett országok, főleg Magyarország, rendszeres értesítéséről, továbbá a vészhelyzetben azonnal szükséges információ áramlás körülményeiről és eszközeiről32. A vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően az érdekelt nyilvánosság a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó indokolt javaslatot nyújthat be. A 860/2002 sz. rendelet a Környezeti Hatásvizsgálat folyamatáról és a környezeti jóváhagyás biztosításáról 44 (3) cikkelye ezért gondoskodik arról, hogy „ a nyilvános vita eredménye alapján a környezetvédelemben érintett hatóságok értékelik a nyilvánosság megalapozott javaslatait/megjegyzéseit és a címzetteket felkérik a környezeti hatásvizsgálat tanulmányának egy a kiemelt problémák megoldásával foglalkozó melléklettel történő kiegészítésére”. Mivel a közmeghallgatáson részt vett küldött állítása egyrészt a Veresbánya Projekt kapcsán felmerülő néhány úgynevezett szabálytalanságra és jogtalanságra utal, másrészt az RMGC által elindított és környezeti hatásvizsgálati eljárás alá eső projekttel kapcsolatban semmilyen problémát nem azonosít és részletez, az RMGC nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon, továbbá nincs kapacitása arra, hogy bármilyen megjegyzést tegyen ezzel kapcsolatban. 32 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei Önkormányzatok nevében
20
Mindazonáltal, tekintve, hogy a javasolt projekttel kapcsolatos bármilyen kérdés megvitatásával kapcsolatban az RMGC teljes elérhetőségét fejezte ki, kérem a következők figyelembe vételét: Ami az RMGC által javasolt projekt elindítását, előmozdítását és kidolgozását illeti, ez csak az alkalmazandó jogi rendelkezések figyelembevételével valósítható meg. A környezeti hatásvizsgálat folyamata egy nyílt eljárás, amely során mind az érintett környezetvédelmi hatóságok, mind pedig a projekt beterjesztője köteles informálni az érdekelt feleket, beleértve a Technikai Vizsgáló Bizottságot és a nyilvánosságot a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges kötelező pontok teljesítésével kapcsolatos szempontok vonatkozásában. Ebben az értelemben bármely érdekelt személy folyamatosan nyomon követheti az engedély megszerzésének jogi folyamatát, értékelheti az értékelés körülményeit, és kifogást nyújthat be a törvény szerint. A fentiek alapján pontosan érthető, hangsúlyozzuk, hogy az RMGC meg fog tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy pontosan és időben betartsa és teljesítse a Verespatak Projekt előmozdítására, kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó Romániában alkalmazandó előírások által rendelkezett kötelezettségeit. A román törvény előírásai alapján bármilyen jellegű kötelezettségvállalás alkalmazását és a jogi kötelezettségeket megszegő személy szankcióját meghatározott törvényi keretek között csak azok az állami szervek és hatóságok végezhetik, melyek speciális tulajdonságokkal bírnak a területen. Ilyenformán annak a személynek a büntetőjogi kötelezettségét, aki feltételezhetően megszegi az előírásokat, csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a bűncselekmény vagy vétség minden alkotóelemét igazolni lehet a megfelelő bíróság döntése alapján lezárt perben.
15. A végső, előnyben részesített szállítási útvonal a cianid szállítást megelőző időszakig nem lesz kiválasztva, mivel a regionális utak és infrastruktúra folyamatosan változik és mi a legjobb utat akarjuk kiválasztani. A várható szállítási alternatívák és veszélyek, valamint a kárenyhítési beavatkozások meghatározása céljából részletes útfelmérés fog készülni az üzemelés megkezdése előtt a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történő konzultáció alapján. A felmérést az üzemelés megkezdése előtt annyival végzik majd amennyire lehetséges, hogy kihasználják a naprakész vasút és közút hálózat fejlődésének előnyeit az EU irányelveknek megfelelően, valamint mindig figyelik az úthasználati normákat, továbbá az útkezelő, a közlekedési rendőrség és egyéb hatóságok tiltásait és javaslatait, ahogy azt az alkalmazandó romániai törvények megkívánják. Az RMGC elkötelezi magát amellett, hogy megfeleljen minden követelménynek, ezzel biztosítva bármely veszélyes anyag biztonságos szállítását. Vállalatunk és támogatóink ragaszkodni fognak az EU Cianid Szektor Csoportjának (CEFIC33) a lúgos cianidok tárolására, kezelésére és szétosztására vonatkozó irányelvek betartásához. A CEFIC összeállította szabványokat és megköveteli a naponta az EU-n keresztül szállított több ezer különböző veszélyes anyag EU irányelvek szabályozásához alkalmazkodó szállítását. Az RMGC is aláírta a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódexet (ICMI), mely az aranybányászati iparban egy nemzetközileg jegyzett cianid gazdálkodási gyakorlat; szállítóinktól is elvárjuk, hogy aláírják és betartsák az ICMI-t, ezzel a verespataki üzem működtetése ICMI hitelesített lesz.
33 European Chemical Industry Council
21
16. Nincs garancia arra az esetre, ha az üzemeltető felhagy a bányászati tevékenységgel a tervezett időpont előtt, vagy ha nem vállal felelősséget az okozott kárért, és nem tesz eleget a kötelezettségeinek a területnek a termelésből való tervek szerinti kivonására. 34 Említést teszünk arról, hogy a 349/2005-ös kormánydöntés a hulladéktárolásról („GD 329/2005”) , amely hatályba helyezte a 31/1999-es direktívát a hulladéktárolástól, nem alkalmazható a Verespatak Projekt esetében. Ami a zagykezelő létesítményre vonatkozó pénzügyi garanciákat illeti, a vonatkozó keretszabályzat, a 2006/21/EC irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről 2(4)-es cikkelyben kifejezetten utal arra a tényre, hogy a kitermelőiparban keletkezett hulladék, amelyet a 21/2006-os irányelv hatálya alá vontak, nem tartozik a 31/2006-os irányelv rendelkezéseinek hatálya alá, és ezért nem lehet tárgya a 349/2005. sz. kormányrendeletnek sem. A zagykezelő létesítményre vonatkozó pénzügyi garancia felbecsülésére a 21-es direktívának a nemzeti törvénykezésben való alkalmazása után kerül sor, és meg fog felelni a kérdésben irányadó alkalmazott törvény előírásainak. Ugyanakkor, a fenti megjegyzésektől függetlenül, kérjük, vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a környezeti rehabilitációra vonatkozó pénzügyi garanciákat a következők szabályozzák: (i) 85/2003mas bányászati törvény („85/2003-as számú törvény”), (ii) a 85/2003-mas számú törvény rendelkezési szabályai és (iii) az 58/2003-mas rendelet a hatályba helyezésre és a megfelelőségi program, a környezeti helyreállítási terv és a technikai projekt által megjelölt szabályok teljesítésére vonatkozó technikai direktívák elfogadásáról továbbá a kivitelezési módszerek és a bányászati tevékenység által megváltozott környezet helyreállítására vonatkozó pénzügyi garanciák szabályozásáról (“58/2004 sz. rendelet”). A fent említett irányadó törvények szerint a pénzügyi garancia a környezeti rehabilitációra egyrészt éves másrészt végső: (i) Az éves pénzügyi garancia a környezet helyreállítására A 85/2003-mas törvény végrehajtási rendelkezéseinek 131. bekezdése szerint „a pénzügyi garancia a környezet helyreállítására, a kitermelési engedélyhez kapcsolódóan évente kerül megállapításra, a vonatkozó időszak első hónapjában, úgy, hogy fedezze a költségeit a környezeti rehabilitációs munkáknak, amiket a környezeti rehabilitációs terv és a technikai terv említenek.” 85/2003-mas törvény végrehajtási rendelkezéseinek 133 (1). bekezdése szerint a környezeti helyreállításra vonatkozó garancia összege nem lehet kisebb mint a kérdéses évre vonatkozó környezeti rehabilitációs munkák értéke, így a garancia fedezi a helyreállítási munkákat abban az esetben, ha a kitermelési engedély címzettje felhagy a bányászati tevékenységgel, és nem végzi el a helyreállítási munkákat. (ii) Végső pénzügyi garancia a környezeti rehabilitációhoz Az 58/2003-mas rendelet 21. bekezdése szerint a környezeti rehabilitációra vonatkozó végső pénzügyi garancia évente kerül megállapításra és a környezeti rehabilitációs munkák értékének hányadaként kerül kiszámításra a befejezés utáni környezeti elemek monitoring programjának megfelelően, amit a technikai leszerelési program tartalmaz.
34 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei Önkormányzatok nevében
22
17. A projekt nem fogja megsemmisíteni a régészeti emlékeket Verespatakon anélkül, hogy előzőleg fel ne tárta volna azokat, és kezelési intézkedéseket ne alkalmazott volna erre a kulturális örökségre. Ezeket a maradványokat másolatokkal sem fogják helyettesíteni. Az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. tekintettel van a Verespatak kulturális örökségére és a hatályos jogi előírásokra, és több mint tízmillió amerikai dollárt különített el a kulturális örökség kutatására 2001 és 2006 között. A kutatás eredményeit, a szakértők véleményét és az illetékes hatóságok határozatait figyelembe véve a társaság megközelítőleg 25 millió amerikai dollárt különített el a Verespatak kulturális örökségének kutatására, megőrzésére valamint helyreállítására, ahogy ezt a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 2006 májusában közzé is tette (lásd Jelentés a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról 32. kötet A Verespatak régészeti örökség kezelési terve, 84-85. o.). A javaslatok magukban foglalják a kutatási tevékenység folytatását Orlea térségében és különösképp az Újkori Régészeti Múzeum létrehozását földtani, régészeti, ipari és néprajzi kiállításokkal, továbbá a Cătălina-Monuleşti gyűjtemény és a Tău Găuri műemlék turisztikai megközelíthetőségének fejlesztését, valamint a 41 történelmi műemlék épület és a védelem alatt álló Verespatak történelmi központ megőrzését és helyreállítását. A szakértők jelentései és tanulmányai egyértelművé teszik, hogy a római kori tárnák Verespatak térségében jelentősek de nem egyedülállóak. Ezért egy Erdélyben és Bánátban található ókori bányákat felsoroló lista, amelyet a Verespatak projekt környezeti hatástanulmánya elkészítésének keretében állítottak össze, azt a következtetést támasztja alá, hogy Verespatak lelőhely nehezen tekinthető egyedülállónak, legalábbis a Római Birodalom és ezen belül Dacia provincia területén folytatott bányászati tevékenység történetének összefüggésében. Legalább húsz hasonló lelőhely rendelkezik viszonylag hasonló jellemzőkkel, és közülük néhány (Ruda Brad, Bucium – a Vulcoi Corabia vidéke és Haneş – Amlaşul Mare térsége) már konkrét bizonyítékokat is szolgáltatott arra, hogy régészeti potenciáljuk bizonyos mértékben Alburnus Maior lelőhelyéhez fogható. Ezt a szempontot szintén figyelembe kell venni a Verespatak jelentőségét a lelőhely egyedülállóan értékes voltában látó értékelésnél. 1999 előtt a verespataki római tárnákat nem kutatták a bányászati archeológia terén járatos szakértők, annak ellenére, hogy jelentőségük már 150 éve ismert volt. 2000 előtt az ilyen típusú régészeti emlékeket alapvetően nem kutatták tudományos módszerekkel, a lelőhelyre vonatkozó ismeretek nagy része mezőgazdasági tevékenység, útépítés vagy bányászati létesítmények építésekor véletlenül megtalált tárgyakból származik. A régészeti bányászatkutatási tevékenységnek, amit 1999 óta egy multidiszciplináris kutatócsoport végez a “Toulouse Le Mirail” Egyetemről dr. Beatrice Cauuet vezetésével, az a célja (Romániában először), hogy részletes tanulmányt készítsen egy ilyen típusú régészeti emlékről, beleértve a római kori és későbbi tárnákat. A 2000 és 2006 között végzett kiterjedt feltárások és kulturális örökség kutatások egy összehasonlító képet nyújtottak ezekről a nemzeti kulturális örökséghez tartozó lelőhelyekről, szellemi értékekkel rendelkező területekről, és meghatározták azokat a sajátos eszközöket, amelyek a megőrzésükhöz szükségesek. Ezeknek a szerkezeteknek a kutatása elősegítette alaposabb megértésüket és helyes döntések meghozatalát a megőrzésükkel és hasznosításukkal kapcsolatban. Az elvégzett kutatás eredményeinek alapján (amik a Cetate, Cârnic, Jig hegytömbök esetén már véget értek, de még folynak az Orlea hegytömbön) a következő ókori bányákkal rendelkező területek megőrzése és hasznosítása javasolt: 23
Cătălina Monuleşti tárna – Verespatak történelmi központjában található, ahol a legjelentősebb mennyiségű viasztáblát és a bányavíz elvezetésére szolgáló ókori hidraulikus rendszert találták. Păru Carpeni bányamező – Orlea hegy délkeleti részén található, ahol a római, fából készített vízelvezető rendszerrel (kerekek, csatornák, stb.) ellátott, egymást átfedő teremrendszert találták. Piatra Corbului térsége – a Cârnic hegy délnyugati részén található, ezen a területen ókori és középkori gyújtásos technikával ásott tárnák nyomai találhatók; Văidoaia hegy vidéke – Verespatak falu északnyugati része, ahol az ókori felszíni bányászati kitermelés szelvényei találhatók. A 2001 és 2006 között lefolytatott leletmentő régészeti feltárások 13 régészeti lelőhely meghatározásához és feltárásához vezettek. A kiterjedt feltáró munkák befejeztével az a döntés született, hogy ezeknek a lelőhelyeknek egy része a továbbiakban régészetileg már nem értékes, és más esetekben az in situ megőrzés mellett döntöttek – (például Tăul Găuri temetkezési körzete, és a a Carpeni dombon található római leletek esetében), továbbá Orlea vidékét 2007 és 2012 között részletesen is feltárják. Ami a Cătălina Monuleşti és Păru Carpeni bányamezők területén talált római tárnákat illeti, fontos megjegyezni, hogy újranyitási, állagmegóvási és fejlesztési tevékenységek szerepelnek a javaslatok közt, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az in situ megőrzésüket és a turizmus céljára történő kiépítésüket. Ez a döntés figyelembe vette a tárnákban található kivételes régészeti leletek jelentőségét és értékét, úgymint a római fából készült berendezésekét, (az úgynevezett „római kerekekét”), amiket a bányák víztelenítésére használtak. Emellett a Cătălina Monuleşti tárna azért is híres, mert a 19. század közepén itt találták meg a legjelentősebb viasztábla leletegyüttest (levéltári források szerint több mint 11 ilyen lelet került innen elő az eddig összesen megtalált 32 hasonló műtárgy közül). Az ókori bányaművek többsége a Cârnic és a többi bányamezőn csak specialisták számára, nehéz körülmények között megközelíthető és a széles közönség számára gyakorlatilag megközelíthetetlen Ráadásul az Európai Unióban a múzeumok hasonló tevékenységeit szabályozó uniós biztonsági előírások szerint, amiket a romániai törvényhozás is át fog venni, a veszélyes római tárnákat nem lehet a közönség számára látogathatóvá tenni. Azt is figyelembe kell venni, hogy lesznek hasonló római tárnák, amelyek in situ kerülnek megőrzésre. A kárenyhítési erőfeszítések részeként a szakértők szükségesnek találták, hogy ezeknek a római leleteknek teljes körű feltárásán kívül ezekről a szerkezetekről három dimenziós grafikus modell és néhány 1:1 arányú, a Verespatakon javasolt bányászati múzeumban kiállításra kerülő másolat is készüljön. Ami az Orlea hegy körzetét illeti (az egyetlen, ami besorolt római bányászati leleteket foglal magában az LMI 2004 szerint; Alburnus Maior bányászati műveletek az Orlea térségben, kód LMI AB-I-m-A-00065.02), az eddig lefolytatott régészeti feltárások előzetes jellegűek. A terület részletes feltárása 2007-2012-re van betervezve, és a törvényi szabályozásoknak megfelelően a feltárási tevékenységek befejezése után javaslat születik a szükséges intézkedésekre, akár egyes mezők in situ megőrzésre, akár közülük néhány régészetileg értéktelennek nyilvánítására. A szórványleletekre és az előzetes (felszíni és felszín alatti) régészeti feltárásokra vonatkozó részletes információk publikálásra kerültek a Verespatak projekthez készített Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmány hatodik kötetében, Kulturális örökség jelentés, 1. melléklet, 231-236. oldalak. A következő, a jelentésben említett szempont figyelembevétele szükséges: Mivel a projekt Orlea térségére vonatkozó területfejlesztési terveit csak később, 2007-ben mutatják be, a felszíni régészeti kutatást ezen a területen fogják elvégezni. „Ennek következtében az építési tevékenység nem fogja kezdetét venni ezeken a területeken mindaddig, amíg a romániai törvényeknek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően le nem zárultak” (Kulturális örökség jelentés, 6. kötet, 46. oldal.) 24
További információkért az eddig lezajlott kutatások történetéről, a verespataki tárnákban talált legfontosabb leletekről, valamint a problémára vonatkozó szakértői véleményekről és a vizsgálati tanulmányokról amelyeket azért készítettek, hogy létrehozzanak egy földalatti körutat a Cârnic hegyben, amely magában foglalja a római bányászati szerkezeteket, továbbá Edward O'Hara, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kulturális örökségvédelmi általános előadójának a véleményéről lásd a 22. Mellékletet „Tájékoztatás Verespatak kulturális örökségéről és a kapcsolódó intézkedési szempontokról” címmel vagy a csatolt román fordítását az O'Hara jelentésnek. Részletes adatok elérhetők a Verespatak projekt átfogó kérdéseiről, az eredményeiről és a hasznosításukban rejlő lehetőségekről a KHV Jelentés 6. kötetében a „Kulturális örökség jelentés,” 32, 36-55, 83-109. oldalain. Összegzésül, figyelembe kell venni, hogy semmilyen körülmények között nem fogják megsemmisíteni vagy másolatokkal helyettesíteni a Verspataki tárnákat előzetesen elvégzett kutatások nélkül. Ez a fajta kutatást, amit leletmentő ásatásnak neveznek, a világ minden táján végzik szoros kapcsolatban egyes területek gazdasági fejlesztésével. Ráadásul mind a kutatás mind a megőrzött területek hasznosításának és fenntartásának költségét a beruházó biztosítja egy a magán- és közszféra között a kulturális örökség védelme érdekében létrehozott együttműködés keretein belül, ahogy azt az Európai egyezmény a régészeti örökség védelmében c. dokumentum [1] (Málta-1992) rendelkezései kimondják. Figyelembe kell venni, hogy az RMGC által a régészeti leletek és történelmi emlékek védelmére és megőrzésére vállalt kötelezettségeken kívül számos egyéb kötelesség és felelősség illeti a helyi közigazgatási szerveket Verespatakon és Alba megyében és a központi közigazgatást, azaz a román államot. A Környezeti Hatásvizsgálat Tanulmányban található kulturális örökség kezelési tervek tisztáznak számos kérdést a problémával kapcsolatban (lásd KHV Jelentés, 32. kötet, Verespatak történelmi emlékeinek és védett övezetének Kezelési Terve 22-23., 49., 55-56., 71-72. oldalak, illetve 33. kötet, Verespatak vidéke régészeti örökségének kezelési terve, 28-29., 67-68., oldalak, illetve 103 – 1. Melléklet).
18. Nem értünk egyet azzal a tényállással, hogy a hatásviselők többsége a beruházás negatív hatásaitól és kockázataitól fog szenvedni. A Roşia Montană Gold Coperation által benyújtott környezeti hatásvizsgálat (KHV) tanulmánya teljes mértékben és szakmailag is megfelel a romániai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) által javasolt feladat meghatározásnak (ToR35) és eleget tesz a vonatkozó jogi rendelkezéseknek és a nemzetközi gyakorlatnak. Több mint 100 hazai, európai sőt nemzetközi független tanácsadó, (minősített) szakértő és szakember dolgozott a jelentésen. Biztosak vagyunk abban, hogy a KHV megfelelően részletes információkat szolgáltat és következtetési eredményeként a MEWM meghozhatja döntését a Verespatak projektet illetően. A KHV benyújtását követően két szakértői csoport is felülvizsgálta azt. Technikai szakértők, akik több nemzetközi magánszektorban működő bankot és export hitelügynökséget képviseltek megállapították, hogy a KHV eleget tesz az Equator Principles-nek azaz az „egyenlítő alapelveknek,” melyet arra terveztek, hogy a pénzintézetek megbízható kölcsönnel támogassák azokat a projekteket, melyek kapcsán környezetvédelmi és szociális gondok merülnek fel. Továbbá egy európai szakértőkből álló ad hoc bizottság (független szakértők nemzetközi csoportja – IGIE36) nyilvánosan kijelentette, hogy a KHV jól kidolgozott és figyelembe veszi az Ő javaslataikat és indítványaikat. Az IGIE jelentés másolata és az RMGC válasza referencia dokumentumként csatolva lett a KHV mellékletében. 35 Terms of Reference 36 International Group of Independent Experts
25
19. A Tisza folyót és Magyarországot 2000-ben érő cianid szennyezés fényében városunk fenntartással fogad bármely olyan projektet, mely hasonló környezeti katasztrófát eredményezhet. A felhasználandó nátrium cianid nagy mennyisége valamint a biztonságos tároláshoz kapcsolódó technikai nehézségek magukban hordozzák egy széleskörű környezeti katasztrófa lehetőségét.37 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem 37 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Barna Viktor, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város
26
eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
20. Javaslom, hogy egy az EU országok szakértőiből álló csoport ellenőrizze a munkálatok engedély szerinti elvégzését, felügyelje a mintavételezést, valamint értékelje az eredményeket a projekt teljes időtartama alatt. Az ilyen szakmai csoport lelkiismeretes irányítása garanciát jelenthet arra, hogy a környezeti katasztrófa valószínűsége a legkisebb mértékűre csökkenthető vagy kiküszöbölhető. Javaslom továbbá, hogy az ilyen csapat kapcsán felmerülő költségeket a beruházó, mint a potenciális környezeti katasztrófa előidézője viselje. A szakmai csoportnak havi gyakorisággal kellene jelentést írnia projekt előrehaladásáról, a szakmai tapasztalatokról, és a felfedezett problémákról, hogy nyomon követhessük vajon a projekt az óvintézkedések mellett biztonságosan halad előre.38 Mind az Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés irányelv (IPPC), mind pedig a Bánya Hulladékgazdálkodási irányelv előírja a külső auditot. Mivel az RMGC-t mindkét jogszabály kötelezi, így nem érezzük fontosnak, hogy ezen előírások teljesítését a KHV tanulmányban részletezzük. Ahogy azt az Irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (2006/21/EC) kiköti, az RMGC precíz audit csoportot és ütemtervet állít össze a hulladéklerakó vagy a kitermelhető meddő elhelyezéshez szükséges engedélyek megszerzésére irányuló folyamat során. Az ellenőrző csoport és az ütemterv is része lesz az IPPC telep kiértékelési jelentésnek. Az RMGC szívesen fogadja ezeket a rendszeres külső felülvizsgálatokat.
21. Önkormányzatunk aggályosnak találja, hogy a Tisza régió lakossága ismét folyamatosan szembesülnek egy megismétlődő folyó szennyezési baleset lehetőségével, mely elpusztíthatja a vadvilágot és tönkreteszi a Tisza folyó hírnevét. Elő kell segíteni az olyan környezeti katasztrófák valószínűségének legkisebb szintre való csökkentését, mely hatással lehet több százezer ember életére és egészségére.39 Már megkezdődtek és folytatódni fognak a projekttel kapcsolatos széleskörű tárgyalások a román és magyar hatóságok között, továbbá az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. (RMGC) elkötelezte magát az országhatáron átnyúló ügyek kezelésében. A Környezetvédelmi és 38 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Lázár János, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 39 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Piri József, Algyő
27
Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) irányításával kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) figyelembe veszi az Espoo Egyezményben foglalt romániai kötelezettségeket. Az RMGC projekt teljes egészében Románia határain belül helyezkedik el, és habár a MEWM megállapodott egy konzultációs folyamatban, a projekt megvalósításához Magyarország beleegyezése nem szükséges. Független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is 28
használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
22. Fontosnak tartjuk, hogy a román fél alkalmazza az Országhatáron átterjedő hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezményt, mely lehetővé teszi a magyar hatóságok és a nyilvánosság számára, hogy részt vegyenek a romániai környezeti hatásvizsgálati eljárásban.40 Már megkezdődtek és folytatódni fognak a projekttel kapcsolatos széleskörű tárgyalások a román és magyar hatóságok között, továbbá az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A. (RMGC) elkötelezte magát az országhatáron átnyúló ügyek kezelésében. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) irányításával kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) figyelembe veszi az Espoo Egyezményben foglalt romániai kötelezettségeket. Az RMGC projekt teljes egészében Románia határain belül helyezkedik el, és habár a MEWM megállapodott egy konzultációs folyamatban, a projekt megvalósításához Magyarország beleegyezése nem szükséges. Független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, 40 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Piri József, Algyő
29
magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
23. Az Espoo Egyezmény az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára életbeléptetéséről szóló 148/1999 (X. 13.) Kormányrendelet II. Mellékletének B. pontja a 4 Cikkelynek megfelelően rendelkezik a hatástanulmányban foglalt információknak tartalmaznia kell: „(...) a tervezett tevékenység elfogadható (telepítési vagy technológiai) változatainak (...) leírását”. Az alternatívák ilyen jellegű leírása nem található meg a dokumentációban.41 Az RMGC javaslatnál egyéb projekt változatok is lehetségesek, és teljes mértékben figyelembe is lettek véve, de gazdaságilag sem előnyösek, és életképesnek sem tekinthetők a jelenlegi szociálisgazdasági körülmények között. A KHV tanulmány 5. fejezete (Változatok értékelése) vizsgálja olyan egyéb iparágak fejlesztésének lehetőségét, melyek valószínűsíthetően lehetőséget biztosítana a régió kitartó gazdasági növekedésének fenntartását (lásd 5. Fejezet, 1.2 szakasz). Ez magába foglalja a mezőgazdaságot és legeltetést, turizmust, erdőműveléssel kapcsolatos iparágakat, háziipari termékek gyártását, és a növények gyógyászati célú hasznosítását. Kiszámították, hogy ezek a tevékenységek
42 képesek az RMP43 számára előre jelzett mérték szerinti gazdasági növekedés biztosítására, sem a terület fejlődésének fenntartására. Azt is megfigyelték, hogy az RMP üzemeltetése nem zárja ki ezeknek az iparágaknak a fejlődését, sőt az RMP-ből származó előnyös hatások még a komoly akadályokat is elmozdítják az alapításuk útjából. Ilyenek például az infrastruktúra fejlődését szolgáló belső beruházások, javak és szolgáltatások iránti igény megteremtése, és a visszahúzódó vízfelület által szabadon hagyott terület és szennyezés helyrehozása. 41 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Makói Önkormányzat véleménye 42 A fordító megjegyzése 43 Roşia Montană (Verespatak) Projekt
30
24. Fontos lenne feltüntetni a zagykezelő rendszer feletti területen összegyűjtött (tiszta) víz megkerülő levezetését szolgáló vízelvezető csatornarendszer méretezési módszerét (a tervezés során figyelembe vett vízállás a gyakoriságát).44 A zagykezelő létesítmény (TMF) tározójának tervében egy tervezett belső burkolás is szerepel a felszínalatti vizek védelme céljából. A Verespataki zagykezelő létesítmény (TMF vagy „a létesítmény”) megfelel az EU Irányelvnek a felszínalatti vizekre (80/68/EEC) átültetve a román GD 351/2005-be. A TMF tervezése EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Irányelv 2006/21/EC) előírásainak megfelelően történt, ahogy azt az MEWM 2005 májusában kiadott feladat meghatározása is megszabja. A következő pontok lehetőséget nyújtanak annak megvitatására, hogy a létesítmény mennyire felel meg az irányelveknek: A TMF a következő önálló elemekből áll: zagytározó medence; zagytározó gát; a másodlagos szivárgóvíz gyűjtő medence; a másodlagos visszatartó gát; és a másodlagos visszatartó gát alatt elhelyezkedő talajvízfigyelő és kitermelő kutak. Minden egyes elem a létesítmény szerves része és fontosak a létesítmény tervezett működésének szempontjából. A fent bemutatott irányelvek megszabják, hogy a TMF terv védje a felszínalatti vizeket. A Verespatak Projekt (RMP) számára ezt a követelményt a kedvező geológia (kis áteresztőképességű agyagpala fekszik a TMF tározó, a TMF gát és a másodlagos visszatartó gát alatt), és a kis áteresztőképességű (1x10-6 cm/sec) újratömörített talajbélésnek a TMF medence alatt javasolt elhelyezése figyelembevételével állapították meg. Bővebb információért lásd. a KHV F tervének (A zagykezelő rendszer kezelési terve” című 2. fejezetét. A javasolt kis áteresztőképességű talajbélés teljes mértékben meg fog felelni az EU Irányelv 96/61 (IPPC) és az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről által meghatározott Legjobb Elérhető Technikáknak (BAT). Egyéb tervezési jellemzők, melyek a felszínalatti vizek védelmét szolgálják a tervben: egy alacsony áteresztőképességű (1x10-6 cm/sec) lezáró fal a kezdő töltés alapozásában a szivárgás visszatartására; egy alacsony áteresztőképességű (1x10-6 cm/sec) mag a kezdő töltésben a szivárgás visszatartására; szivárgóvíz gyűjtő töltés és medence a zagytározó töltés csúcsa alatt a gát középvonala mögött kiterjedő szivárgás összegyűjtésére és tárolására; monitoring kutak sorozata a másodlagos visszatartó töltés csúcsa alatt és a hulladéklerakó határa előtt, a szivárgás folyamatos ellenőrzésére a teljesítés biztosítására. A fentebb felsorolt tervezési elemek mellett specifikus üzemelési követelményeket alkalmaznak majd az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. Abban a szélsőségesen valószínűtlen esetben, ha szennyezett vizet érzékelnek a másodlagos visszatartó töltés alatti kutakban, akkor ezeket szivattyús kutakká alakítják és a szennyezett víz kitermelésére és a lecsapoló medencébe történő pumpálására használják, ahonnan visszavezetik az RMP feldolgozó üzemének vízellátó rendszerébe, amíg a helyreállítás folyik.
44 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Makói Önkormányzat véleménye
31
A másodlagos visszatartó létesítmény körül történő oldalirányú szivárgás valószínűségét a terv tanulmányok részeként vizsgálták. A Corna völgyben végzett hidrológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy talajvíz a völgyfenék irányába folyik, és hogy a zagytározó medence felszínének végső magassága kisebb van, mint a jelenlegi talajvízszint. Ezért megállapítható, hogy nem lesz lejtés a talajvíz számára, így nem tud a szomszédos völgyekbe folyni. A TMF tározón belül a talajvízszint magasságokat egy öt éves időtartam alatt észlelték és csak kis szezonális változásokat figyeltek meg. A zagykezelő létesítmény vize nem lesz savas, amikor a TMF medencében tározásra kerül. Valójában enyhén lúgos lesz. A zagy szilárd anyagának van lehetősége savas körülmények kialakítására. Akárhogy is, a zagytározó medence feltöltődése és a gyors kiülepedés miatt jelentős oxidáció, ami felelős lehetne az ARD kialakulásáért, nem valószínű, hogy kialakul. A felszíni réteg alatti kőzetben jelentkező néhány repedés (rés) kialakulása ismeretes és leírásra került a Hidrogeológiai Alapjelentésben (2. Kötet). Habár ezek a rések jelentős mértékben jelen vannak a Corna völgy felső felszíni réteg alatti kőzetében, sekélyek, mint ahogy azt a Hidrogeológiai Alapjelentés leírja. A felszín alatti vizek készletek ezekben a felszíni repedésekben, valamint a collovium és alluvium felső rétegeiben találhatók, melyek korlátozott vízellátást biztosítanak a forrásokon és sekély kutakon keresztül. A mélyebb felszín alatti kőzet viszonylag víz át nem eresztő. Hidrogeológiai Alapjelentés leírtak szerint a 4.4.1 szakaszában a Corna völgy felszíni réteg alatti kőzetének nagy mélységben kialakuló valószínű elmozdulására összpontosítottak, melyet a zagytározó medencéből történő vízelfolyás lehetséges útjának tartanak. Mindazonáltal a területen végzett geológiai térképezés és hidrológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hidrológiai vezetőképesség alacsony (10-6 cm/sec) és jellemző a helyi felszíni réteg alatti kőzetre. Ezért a víz szennyezésének kockázata alacsony.
25. Mivel az elkerülő vízelvezető csatornarendszer megtervezésre kerül, így szükségtelennek tűnik a zagykezelő létesítmény vészhelyzet kezelésére történő méretezése. A rendelkezésre álló adatok alapján nem egyértelmű a műszaki megoldások egymásra épültsége.45 Az bizonyos, hogy a zagykezelő létesítmény fő töltése szakaszosan kerül megépítésre, minden esetben tömörített kőtöltetet használva a borításhoz, és válogatott vízelvezető és szűrő anyagokat, melyek a műszaki tervezésben megkövetelt részletes leírásnak megfelelnek. A KHV leírja, hogy a töltés mi módon kerül megépítésre ellenálló kőzet anyagokból az MWH, a világ egyik vezető töltés tervezője tervei és kivitelezése mellett, több romániai gát szakértő által és áttekintve és jóváhagyva. Az üzemelést megelőzően a gátat a Nemzeti Bizottság a Töltések Biztonságáért (CONSIB) által működésre hitelesíteni kell. Az RMGC a terület legkiválóbb szakértőit alkalmazta a világon, hogy biztosítsa a projekt munkások és a környező közösségek biztonságát. A víz visszatartó védőgátnak van egy központi szakasza vagy magja, vagy egy felvízi felületi burkolás, melyet gyakran alacsony vízáteresztő képességű anyagból készítenek a szivárgás visszatartása céljából. Ez a helyzet a TMF kezdő gátjával is, mely az RMP elindulása során kell, hogy visszatartsa a vizeket. Amikor a kezdő tározó telítődött a víztelenítő medence nem kerül majd közvetlenül a gát héjazatával szembe, mivel ott zagy part alakul ki. Emiatt a kezdő gáton emelet további töltés nem tartalmaz majd alacsony vízáteresztő képességű magot. Ugyanakkor tartalmazni fogja a megtervezett vízelvezető, szűrő és átmeneti zónákat a szivárgás visszatartására. Bármely, a 45 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Makói Önkormányzat véleménye
32
gát középvonalán átszivárgó vizeket a másodlagos visszatartó gát (SCD46) gyűjti össze. A fő zagygáttól eltérően az SCD-ben nem lesz alacsony vízáteresztő képességű mag a töltés teljes magasságában. Továbbá az SCD felvízi és alvízi borítása nem-savas összetevőjű anyagból lesz megépítve. Az SCD mögött tározott vizet vissza fogják pumpálni a zagytározóba, hogy visszaforgathassák a feldolgozó üzembe. Az RMGC meghatározott forrásokkal rendelkezik az ilyen szigorú követelményeket kielégítő kőzet tekintetében. További kőzet és kőtöltet a területen bányászott és arany kinyerésre nem használt kőzetből valamint egyéb belső forrásokból kerül ki. Ahogy azt a KHV F terve, a Zagykezelő létesítmény tervében bemutatásra került, a Corna gát legfontosabb jellemzője, hogy porózus gátként lett megtervezve a kezdő töltés magassága fölé. Ez a tervezés elfogadható és kedvező, mivel az üzemelés során és a bánya bezárása után is lesz egy másodlagos visszatartó gát, mely összegyűjti a Corna gát porózus elemein átszivárgó vizeket. Ez a tervezés több okból is előnyösebb, belevéve, hogy megengedi a telítettségi szint süllyedését a völgy magasabb részén. Ez csökkenti a zagytározóból a szomszédos völgyekbe történő szivárgás lehetőségét. Fontos megjegyezni, hogy a javasolt gát egy teljesen más műszaki tervezésű és építési eljárású, mint a nagybányai gát. Az RMGC létesítmény két valószínű legnagyobb csapadék (PMP) eseményre, .és az ehhez társuló valószínű legnagyobb árvízre (PMF) lett tervezve, mely több csapadék mint amit valaha ebben a térségben mértek. A töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP után még egy csapadékesemény következik be. A túlfolyót csak biztonsági okokból építik meg, hogy biztosítsák a megfelelő vízelvetetést ilyen valószínűtlen esetben. A túlfolyón történő vízelvezetéssel elkerülhető lesz tározó túltöltése, mely gátszakadáshoz vezetne. A TMF tervezési kritériumaira, a gát építésére és az építési anyagok pontos leírására vonatkozóan részletesebb információkat a KHV F terve, a „Zagykezelő létesítmény terv” tartalmaz.
26. Mindszent város Önkormányzata a Verespatakon tervezett aranybánya környezeti hatástanulmány tartalmát tudomásul vette. Adott azonban, hogy a városunk turizmus fejlesztési koncepciója nagymértékben a Tiszához kapcsolódik, különös figyelmet kell fordítani környezetszennyezés – mint a cianid szennyezés 2000-ben- megelőzésére a kialakítás, üzemeltetés és bezárás fázisai során.47 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel – melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. 46 Secondary Containment Dam 47 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Mindszenti Önkormányzat véleménye
33
A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg „Maros folyó Modellezési Program” címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben.
27. Önkormányzatunk a Verespatakon tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányáról közzétett anyag áttanulmányozása után azt a következtetést vonta le, hogy a projekt legproblematikusabb kérdése a felszíni vizek szennyezésének (mint az előző cianid szennyezés) valószínűsége. A feltárási üregekben összegyűlő meddőhányóról származó víz tisztítása nem biztonságos.48 A projekt által érintett területen található víz minőségére jelentős mértékben a történelmi bányaművelés van hatással. Ez környezetre gyakorolt negatív hatás azokkal azonosítható, melyek a 48 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dóci Önkormányzat véleménye
34
jelenlegi ROSIAMIN üzemelés hatására alakulnak ki, mely főleg a Selistea és Aranyos völgyeiben található és Minvest nevű állami vállalat üzemelteti. A Valea és Corna patakok szintén érintve vannak a történelmi és jelenlegi bányaművelési tevékenység által. A hatások a hulladék kőzet felhalmozásából, a tárnákból történő kibocsátásból és a nyíltfelszíni bányaművelésből származnak. Ezek közül a nagyobb és fontosabb jellegzetességek az Exhibit [4.1.4], Jelenlegi meddőhányók a KHV jelentésben találhatók. Mind a nagyobb hulladék kőzet felhalmozások melyek a frissebb bányaműveléssel hozhatók kapcsolatba, a KHV-ben található Exhibit [4.1.4]-ben felsorolva, mind pedig számos kisebb felhalmozás, mely a több mint ezer éves múltú bányászatból maradt vissza hozzájárul a patakokat terhelő szennyezésekhez, melyek pillanatnyilag a visszatartási és tisztítási folyamat hiánya miatt ,a regionális és hazai vízgyűjtőkön kötnek ki. A vízi környezetre gyakorolt legfontosabb Projekt hatás egy pozitív hatás, mivel széleskörű víztisztítási intézkedéséket építettek be a Projekt tervezésbe, ami magába foglalja a már jelenlévő ARD-vel szennyezett vizek összegyűjtését és tisztítását, mely vízminőség javulást fog előidézni a Rosia, Corna, Abrud és Aries völgyeiben. A projekttel kapcsolatos kibocsátások, nem úgy, mint a jelenleg nem ellenőrzött szennyezett felszíni elfolyások, csak a NTPA 001/2005 kibocsátási szabványnak megfelelően alakulhatnak. Így a projekt elmaradásával (a zéró alternatíva) a jelenlegi állapot marad fenn. Továbbá a Projektben megvalósuló fizikai vízgazdálkodás javítani fogja az ökológiai állapotot is: a lebegőanyag koncentrációjának csökkenésével a vízfolyás hálózatban; a minimális biológiai vízhozam (ökológiai vízigény49) fenntartásával a Rosia és Corna völgyeiben, főleg szárazság idején. A visszamaradó hatások (beleértve a pozitív hatásokat) további leírása a KHV [7] szakaszában történik.
28. A gazdasági és munkaerő-piac szempontjából a projekt támogatható. Másrészről az elmúlt tíz év versenyben lévő nagyléptékű projektek káros környezeti hatásainak fényében a projekt veszélyesnek tekinthető, ezért nem támogatjuk a megvalósulását és a különböző veszélyes anyagok szállítását.50 Az RMGC elkötelezi magát amellett, hogy elfogadja a vonatkozó romániai és EU szabályozásokat, továbbá kiköti az ilyen jellegű kötelezettséges betartását a szállítói számára is, hogy megfeleljen minden követelménynek, ezzel biztosítva bármely veszélyes anyag biztonságos szállítását. Vállalatunk és támogatóink ragaszkodni fognak az EU Cianid Szektor Csoportjának (CEFIC) a lúgos cianidok tárolására, kezelésére és szétosztására vonatkozó irányelvek betartásához. A CEFIC összeállította szabványokat és megköveteli a naponta az EU-n keresztül szállított több ezer különböző veszélyes anyag EU irányelvek szabályozásához alkalmazkodó szállítását. Az RMGC is aláírta a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódexet (ICMI), mely az aranybányászati iparban egy nemzetközileg jegyzett cianid gazdálkodási gyakorlat; szállítóinktól is elvárjuk, hogy aláírják és betartsák az ICMI-t, ezzel a verespataki üzem működtetése ICMI hiteles lesz. A cianid kezelési rendszer jelenlegi szigorú és független ellenőrzése is folytatódni fog. Mivel az RMGC nem lesz hitelesítve a cianid szállítására, így azt nem is fogja tenni. Mindkét üzemeltető és használó fogja kiválasztani és ellenőrizni azt tapasztalattal rendelkező céget, mely a vonatkozó román szabályozás szerint minősített a veszélyes anyagok közúti szállítására és a CEFIC 49 A fordító magyarázata 50 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Ásotthalmi Önkormányzat véleménye
35
és ICMI szabványok alá esik. A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett „isotainer”-ekben, melyek ellenállnak a balesetnek vagy sérüléseknek, valamint engedélyeztetve lesznek és rendszeres felülvizsgálat alá fognak esni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó szabályozásnak megfelelően, továbbá ki fogják elégíteni a közúti szállításra vonatkozó alkalmazandó normákat. Tervek vannak a vasúti szállítás legnagyobb mértékű kihasználására, a projekt területéhez közel eső vasútállomás kialakítására. A várható szállítási alternatívák és veszélyek, valamint a kárenyhítési beavatkozások meghatározása céljából részletes útfelmérés fog készülni az üzemelés megkezdése előtt. A felmérést az üzemelés megkezdése előtt annyival végzik majd amennyire lehetséges, hogy kihasználják a naprakész vasút és közút hálózat fejlődésének előnyeit az EU irányelveknek megfelelően, valamint mindig figyelik az úthasználati normákat, továbbá az útkezelő, a közlekedési rendőrség és egyéb hatóságok tiltásait és javaslatait, ahogy azt az alkalmazandó romániai törvények megkívánják. Tehergépkocsikkal történő szállítás esetén az üzemeltetési eljárásunk legvalószínűbben az lesz, hogy hetente 12 tehergépkocsiból álló konvojba csoportosítják a szállítást, hogy csökkentsék a baleset lehetséges kockázatát. A szállítási útvonalak a közigazgatási és közútforgalmi igazgatóságokkal történő konzultáció alapján lesznek kiválasztva a veszélyek elkerülése érdekében, továbbá a szállítási folyamat közben zajló folyamatos kommunikáció fogja segíteni az előirányzott területen történő áruátadás biztonságát. Átadáskor a brikettet közvetlenül egy biztonságosabb tartályba oldják be, és teljes mértékben elzárva marad a folyamatban és az üzem területén. A Verespatak Projekt területén lesz elegendő tároló kapacitás, mely biztosítja a folyamatos üzemeltetést, valamint rugalmasságot enged meg az átadásban, hogy elkerülhetőek legyenek olyan rendkívüli veszélyek, mint a rossz út és időjárási viszonyok.
29. A 30.0.8.2 ábrán nem kerül bemutatásra az Au- (és Ag-) komplexhez kapcsolódó oldott NaCN kialakulása. Tekintetbe véve a tervezett 330 tonna Au és 1600 tonna Ag összes mennyiséget, a visszamaradó hatástalanított cianid összetevők jelentős környezeti terhelést és kockázatot eredményezhetnek. A közmeghallgatáson a romániai szakértők leszögezték, hogy NaCN kialakulása Au elektrolízis közben történik, mely nem szerepel a táblázatban. Később a folyamat leírása során bemutatásra került, hogy hol látható ilyen elektrolízis, de a teljes NaCN egyensúlyon alapuló regenerálási hatékonyság nem lett becsülve. Ez arra az ismeretlen referenciájú és amely bonyolultnak tűnő technológiára vonatkozik, amely a cianid tartalmú szennyvíz méregtelenítésére terveztek. A technológia, amit nagyon leegyszerűsítve a 8.2-es ábra mutat be, egy úgynevezett CIP (Carbon in Pulp: szénzagyos) eljárásnak nevezik. A folyamat lényege a visszafordítható adszorpció, majd azt követően a NaCN-ben oldott az arany (ezüst) szénben történő deszorpciója. A deszorpciót magas hőmérséklet mellett autoklávokban NaOH-NaCN oldattal végzik, majd a nemesfémeket a katódon elektrolízissel nyerik ki az oldatból, ezután a tömbösítés olvasztás útján történik. Az aktív szenet általában egy külső fűtésű rotációs kőkemencében regenerálják. Ez a rövid leírás azt jelzi, hogy a KHV jelentés technológiai fejezetét jobban ki kell dolgozni.51 Az „Adatlap” és „ARD folyamatok és vízgazdálkodás” című fejezetekből megállapítható, hogy a nehézfémsó tartalmú, savas kőzetből származó víz semlegesítésére és kezelésére szolgáló 51 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Bódi Dezső okl. kohómérnök, ipari szekértő véleménye
36
létesítményt csak a projekt későbbi szakaszában fogják megtervezni, jelenleg csak elméleti koncepciókról történik említés, valamint ígéretekről, hogy BAT technológiákat fognak alkalmazni. Ezzel szemben megállapításra került, hogy a Zn, Fe és Fe viszonylag magas koncentrációja a felszíni vizekben a bányában található kőzet elsavasodására utal. A kőzetek elsavasodása környezeti veszélyt jelent ott, ahol cianid technológiához közel jelenik meg (a HCN kialakulása miatt). Megfelelő kezelési feltételek mellett a savas kőzet szivárgás (ARD) zagykezelő létesítményben történő kialakulásának valószínűségé alacsony. A zagykezelő létesítményben (TMF) található zagyok lehetőséget nyújtanak az ARD kialakításához. Ugyanakkor az ARD kialakulásához szulfidok, oxigén és víz jelenléte szükséges. A projekt üzemelési fázisában nem lesznek kedvező körülmények az ARD kialakulását illetően a TMF-ben a telített zagy gyors felhalmozódása miatt. Ezen túlmenően a tisztított vizek, melyek a zagytározóba kerülnek enyhén lúgosak lesznek, mely tovább csökkenti az ARD kialakulását. Az ARD kialakulásának valódi kockázata csak a zagyok lerakása után jelentkezik. Ennek kockázata a TMF megfelelő bezárásával lesz csökkentve, egy védő földréteg alkalmazásával, mely meggátolja a levegő és víz beszivárgását a zagyba. S.C Roşia Montană Gold Corporation S.A (RMGC) annak biztosítására törekszik, hogy az ARD nem lesz hatással a környezetre. A megtett beavatkozások magukba foglalják a kiegészítő szabályozási sajátosságokat a forrásokat illetően (pl. hulladék kőzet elkülönítése), visszatartást és tisztítást, amennyiben alkalmazható. RMGC elkötelezte magát, hogy csak akkor végzi el a projekt során keletkező vizek (beleértve az ARD-t is) kibocsátását, ha azok megfelelnek a kommunális szennyvíz gyűjtésére, tisztítására és kibocsátására vonatkozó műszaki szabványban (NTPA 001/2005) feltüntetett kibocsátási határértékeknek. Amikor az ARD kialakulás időtartama és szintje kerül megvitatásra (és így az az időszak, amikor a tisztítás szükséges), nem szabad megfeledkezni arról, hogy bányászati projekt el fogja távolítani azoknak a kőzetek felszíneknek a nagy részét, melyek miatt jelenleg ARD alakul ki. A Bányarehabilitáció és –bezárás intézkedési tervének 4.7 fejezetében felbecsülésre kerül a víz tisztításának és kezelésének szükséges időtartama és vele együtt más hosszú távú fenntartási intézkedések. Azonban nehéz megbecsülni a szükséges tisztítási időszakot. Több technológia, köztük forrás ellenőrzés, aknán belüli tisztítás, és részben passzív tisztítási rendszer használható külön-külön vagy kombinálva, a tisztító telep hosszú távú hasznosítási fontosságának kiküszöbölésére. Habár ezt az opciót még értékelni és igazolni kell. A TMF bezárási modell eredmények alapján a következő következtetések vonhatók le: Az üzemelés végeztével és a bezárást követő első években szivárgási hányadként 77 m 3/h várható a vízmérleg modell alapján. Ha ez a hányad állandó marad, akkor a mintegy 63 millió m3 zagy pórus térfogat víztelenítéséhez szükséges idő 90 év. Az elszivárgó víz minőségének olyan szintre hozásához, ami már nem igényel tisztítást, legalább 3-4 pórus térfogatot kell kicserélni, miközben biztosítva van, hogy nincs további visszaoldódási vagy mobilizációs folyamat a zagytesten belül. A modellből következik, hogy szivárgás folyamatos kezelést igényel az messze az előrelátható jövőben. De a rehabilitáció eredményeként egy a zagy felszínén elhelyezett beszivárgás-minimalizáló réteg segítségével a másodlagos visszatartó gát által összegyűjtött szivárgó víz mennyisége csökken, miközben a zagytest víztelenítéséhez szükséges jellemző idő ennek megfelelően csökken. Előre látható, hogy [4.5] szakaszban leírt fedőréteg alkalmazásával a beszivárgás az átlagos csapadék mennyiség 10-25%-ával (vagy 80-200 mm/a) csökken, a szivárgási hányad megfelelő mértékű csökkenésével együtt. Ezáltal a TMF töltésen átjutó szennyezőanyagok éves terhelése kisebb, de 37
annak az időszaknak a hossza, amely alatt az NTPA 001/2005-ban található határértékek eléréséhez szükséges tisztítás tart, a beszivárgási hányaddal fordítottan arányosan nő.
30. A fentebb említettek miatt a KHV folyamat során fontos tisztázni a savasodás aktuális okát és közölni a savasodás mértékének jövőben várható változásait, továbbá kijelölni a védőzóna határait. Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a nehézfém sókat tartalmazó savas bányavíz mennyisége növekedő tendenciát mutat a szulfidos érc lelőhelyek területén kitermelésének előrehaladásával. Az ilyen vizek lokalizálása csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, semlegesítésük nem csak jelentős költséget, hanem a veszélyes hulladéknak számító végzagy (néha ez több 100 000 m3 mennyiség) elhelyezési problémát is jelent.52 Megfelelő kezelési feltételek mellett a savas kőzet szivárgás (ARD) zagykezelő létesítményben történő kialakulásának valószínűségé alacsony. A zagykezelő létesítményben (TMF) található zagyok lehetőséget nyújtanak az ARD kialakításához. Ugyanakkor az ARD kialakulásához szulfidok, oxigén és víz jelenléte szükséges. A projekt üzemelési fázisában nem lesznek kedvező körülmények az ARD kialakulását illetően a TMF-ben a telített zagy gyors felhalmozódása miatt. Ezen túlmenően a tisztított vizek, melyek a zagytározóba kerülnek enyhén lúgosak lesznek, mely tovább csökkenti az ARD kialakulását. Az ARD kialakulásának valódi kockázata csak a zagyok lerakása után jelentkezik. Ennek kockázata a TMF megfelelő bezárásával lesz csökkentve, egy védő földréteg alkalmazásával, mely meggátolja a levegő és víz beszivárgását a zagyba. S.C Roşia Montană Gold Corporation S.A (RMGC) annak biztosítására törekszik, hogy az ARD nem lesz hatással a környezetre. A megtett beavatkozások magukba foglalják a kiegészítő szabályozási sajátosságokat a forrásokat illetően (pl. hulladék kőzet elkülönítése), visszatartást és tisztítást, amennyiben alkalmazható. RMGC elkötelezte magát arra, hogy csak akkor végzi el a projekt során keletkező vizek (beleértve az ARD-t is) kibocsátását, ha azok megfelelnek a kommunális szennyvíz gyűjtésére, tisztítására és kibocsátására vonatkozó műszaki szabványban (NTPA 001/2005) feltüntetett kibocsátási határértékeknek. Amikor az ARD kialakulás időtartama és szintje kerül megvitatásra (és így az az időszak, amikor a tisztítás szükséges), nem szabad megfeledkezni arról, hogy bányászati projekt el fogja távolítani azoknak a kőzetek felszíneknek a nagy részét, melyek miatt jelenleg ARD alakul ki. A Bányarehabilitáció és –bezárás intézkedési tervének 4.7 fejezetében felbecsülésre kerül a víz tisztításának és kezelésének szükséges időtartama és vele együtt más hosszú távú fenntartási intézkedések. Azonban nehéz megbecsülni a szükséges tisztítási időszakot. Több technológia, köztük forrás ellenőrzés, aknán belüli tisztítás, és részben passzív tisztítási rendszer használható külön-külön vagy kombinálva, a tisztító telep hosszú távú hasznosítási fontosságának kiküszöbölésére. Habár ezt az opciót még értékelni és igazolni kell. A TMF bezárási modell eredmények alapján a következő következtetések vonhatók le: Az üzemelés végeztével és a bezárás utáni első években szivárgási hányadként 77 m3/h várható a vízmérleg modell alapján. Ha ez a hányad állandó marad, akkor a mintegy 63 millió m3 zagy pórus térfogat víztelenítéséhez szükséges idő 90 év. Az elszivárgó víz minőségének olyan szintre 52 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Bódi Dezső okl. kohómérnök, ipari szekértő véleménye
38
hozásához, ami már nem igényel tisztítást, legalább 3-4 pórus térfogatot kell kicserélni, miközben biztosítva van, hogy nincs további visszaoldódási vagy mobilizációs folyamat a zagytesten belül. A modellből következik, hogy szivárgás folyamatos kezelést igényel az messze az előrelátható jövőben. De a rehabilitáció eredményeként egy a zagy felszínén elhelyezett beszivárgás-minimalizáló réteg segítségével a másodlagos visszatartó gát által összegyűjtött szivárgó víz mennyisége csökken, miközben a zagytest víztelenítéséhez szükséges jellemző idő ennek megfelelően csökken. Előre látható, hogy [4.5] szakaszban leírt fedőréteg alkalmazásával a beszivárgás az átlagos csapadék mennyiség 10-25%-ával (vagy 80-200 mm/a) csökken, a szivárgási hányad megfelelő mértékű csökkenésével együtt. Ezáltal a TMF töltésen átjutó szennyezőanyagok éves terhelése kisebb, de annak az időszaknak a hossza, amely alatt az NTPA 001/2005-ban található határértékek eléréséhez szükséges tisztítás tart, a beszivárgási hányaddal fordítottan arányosan nő.
31. Az információk alapján 230 kg/év Hg (nem lehet tudni, hogy milyen vegyületei) kerül deponálásra az ércfeldolgozás során. A KHV megemlíti, hogy nemesfém érc bányászat már 2000 éve folyik a területen. Az NaCN-es és KCN-es oldást az 1800-as években vezették be, azt megelőzően az Au (Ag) kőzetekből történő kioldását Hg-val végezték gravitációs elválasztási módszerrel. Ez azt jelenti, hogy a régi Hg és egyéb nehézfémeket tartalmazó meddők, ugyan úgy, mint a technológiai hulladék, terhelhetik a környezetet. A Hg a táplálékláncon keresztül eljuthat az élelmiszerbe és az emberekhez (minamata betegség). A természetben a Hg erősen mérgező szerves (metil- és dimetil) Hg-á alakulhat, mely a halakban felhalmozódhat. Szakirodalmi adatok alapján jelentős Hg mérgezés történt Japánban, mivel ilyen halat fogyasztottak, és dimetil Hg okozta az iraki 1971-72-es gombamérgezést, ahol több mint 450 haláleset történt. A romániai szakértő válasza a várható Hg mérgezés megelőzésére vonatkozó kérdésre az, hogy a zagyok kezelése és elhelyezése megoldja a problémát. Ez csak egy ígéretnek tekinthető a védőzóna határán belül és kívül található lehetséges Hg szennyezés alapszintjének ismertetése nélkül.53 Mint másodlagos termék, az ércből az arannyal és ezüsttel együtt a higany is kinyerésre kerül. A sűrített higanyt egy tartályban fogják összegyűjteni és tárolni, hogy később hasznát vegyék. Úgy becsülték, hogy 0,5 kg higany mennyiséget nyernek ki naponta. Ezt zárt tartályokban fogják összegyűjteni és a veszélyes hulladékok számára kialakított raktárban tárolják amíg a telepről elszállítják, hogy egy engedélyezett vállalat hasznosítsa. A higany lepárlására egy üzem áll rendelkezésre, amiben összegyűjtik és eltávolítja a vízpárával terhelt levegőt 2600 Nm3/h hozammal. Ez a műszaki megoldás is csatlakoztatva lesz az előbb említett gáztisztító berendezéshez. Figyelembe véve a higany visszanyerési rendszer hatékonyságát, és a kibocsátás szabályozását, a becslések alapján Hg nem kerül ki a légkörbe. [S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A – Jelentés a környezeti hatásvizsgálatról, 2. Fejezet, Technológiai folyamatok, 77. oldal]
53 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Bódi Dezső okl. kohómérnök, ipari szakértő véleménye
39
32. Romániai szakértők gyakran hivatkoznak jól működő, cianid-technológiát alkalmazó külföldi aranybányákról, hogy alátámasszák érveléseiket, de nem kérdezték még és mutatták be azok véleményét a Verespatak Projekt kapcsán.54 Az RMGC által javasolt projekt kidolgozása ez csak az alkalmazandó jogi rendelkezések figyelembevételével valósítható meg. A környezeti hatásvizsgálat folyamata egy nyílt eljárás, amely során mind az érintett környezetvédelmi hatóságok, mind pedig a projekt beterjesztője köteles informálni az érdekelt feleket, beleértve a Technikai Vizsgáló Bizottságot és a nyilvánosságot a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges kötelező pontok teljesítésével kapcsolatos szempontok vonatkozásában. Ebben az értelemben bármely érdekelt személy folyamatosan nyomon követheti az engedély megszerzésének jogi folyamatát, értékelheti az értékelés körülményeit, és kifogást nyújthat be a törvény szerint. A fentiek alapján pontosan érthető, hangsúlyozzuk, hogy az RMGC meg fog tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy pontosan és időben betartsa és teljesítse a Verespatak Projekt előmozdítására, kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó Romániában alkalmazandó előírások által rendelkezett kötelezettségeit.
54 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító módosított. Dr. Bódi Dezső okl. kohómérnök, ipari szakértő véleménye
40
