13. Olajos szeborreás bőrtípusú vendége kezelésre érkezik a kozmetikába. Kezelés közben elmondja, hogy előző nap jógaórán volt, izomláz gyötri, mit tegyen? Panaszkodik a bőrgyógyász által felírt készítményekre, mert a nappali krémet nagyon zsírosnak találja, a kéntartalmú paszta pedig nagyon szárítja a bőrét. Győzze meg vendégét a rendszeres testmozgás szükségességéről, adjon tanácsot problémáira! Információtartalom vázlata
–
Az izomszövetek jellemzése
–
A bőr mirigyei, a faggyúmirigy részletes jellemzése
–
A bőr funkciói, részletesen a bőr felszívó funkciója
–
Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának története, a kémiai elemek fogalma
Mikro-, és nanoemulziók, folyadékkristályok, egyéb hatóanyag-hordozó rendszerek
13/a Az izomszövetek jellemzése
Jellemző tulajdonságuk, hogy összehúzásra és elernyedésre képesek.
1.1.
Sima izomszövet:
A gerincesek zsigereiben található meg. Megnyúlt, orsószerű sejtekből áll, a sejtmag hosszúkás. Működése akaratunktól független A simaizom lassú, de tartós összehúzódásra képes.
1.2.
Harántcsíkolt izomszövet:
Hosszúkás, több magvú izomrostokból áll. A mikroszkóp alatt világosabb és sötétebb csíkok láthatók rajta. A harántcsíkok az izomban, az aktin és miozin molekulák elrendeződése miatt alakul ki, ezek felelősek a harántcsíkolt izomszövet összehúzódásért. Gyors összehúzódásra képes, de fáradékonyabb, mint a simaizom
1.3.
Szívizom
Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak, amelyek összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait. Gyors összehúzódásra képes és kitartó munkára képes.
13/b A bőr mirigyei, a faggyúmirigy részletes jellemzése
A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani.
a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet -
merokrin-folyamatosan termelik a váladékot
-
apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot
-
holokrin- ezek a faggyúmirigyek b. Mirigyhám alakja szerint lehet:
-
csöves,
-
bogyós,
-
csöves-bogyós
-
Exokrin mirigyek Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal.
-
Endokrin mirigyek A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.
-
Faggyúmirigy
Faggyúmirigy ( Holokrin mirigy) A szőrtüsző külső gyökérhüvelyének kitüremkedése és a proliferáló (szaporodó, növekvő) gyökérhüvelybimbók differenciálódása során alakul ki az alveoláris (bogyós) szerkezetű faggyúmirigy. Több (2-5) acinus egy rövid, közös kivezetőcsővel nyílik az ún. canalis pilosebaceusba (szőrcsatorna), amelyen keresztül a faggyúmirigy váladéka, a sebum (faggyú) a bőr felszínére jut.
Előfordulása A faggyúmirigy mindig a musculus arrector pili tapadása felett helyezkednek el. A tenyeret, talpat és az ujjak hajlító felszíneit borító vastag, szőrtelen bőrben nincsenek faggyúmirigyek.
Különleges faggyúmirigyek:
Meibom-féle mirigyek – a szemhéjak szélén látható nagy, komplex mirigyek
Wolff-féle mirigyek – szemhéjak és a külső hallójárat területén megfigyelhető egysejtű mirigyek
Arcbőr (homlok, orr, áll, szegycsont) és hát faggyúmirigyei – tág nyílású szőrtüszőbe torkollanak, amelyek szőrcsatornáját a váladék rendszerint teljesen kitölti.
Ezeket a testtájakat szeborreás testtájaknak is nevezzük.
Összetétele:
di- és trigliceridek
zsírsavak
koleszterin
viasszerű anyagok
Védő lipidréteget képeznek a szőrszálakon, hozzájárul a bőr vízhatlanságának kialakulásához, valószínűleg szerepe van a testszag kialakulásában is.
Fehérjék
Ásványi sók
Víz
Születéskor a faggyúmirigyek erőteljesen aktívak, az acinusok nagyok, a posztnatális élet során aktivitásuk és nagyságuk jelentősen csökken.
Pubertás idején mind a két nemben rohamosan fokozódik a faggyúmirigyek szekréciós aktivitása, a heréből, illetve a mellékvesekéregből származó androgének lokális hatására. Az ösztrogének hatása ellentétes, a pubertás után nőkben a mirigy szekréciója lényegesen alacsonyabb, mint férfiakban. Nagy mennyiségű sebum beékelődhet a hyperkeratinizációt mutató kivezetőcsőbe: ez a comedo (mitesszer). A pangó váladékban baktériumok szaporodhatnak, lokális gyulladást okozva (acne).
13/c A bőr funkciói, részletesen a bőr felszívó funkciója A bőr védi a szervezetet a környezet károsító behatásaival szemben. -
-
A bőr védelmi szerepe: -
Mechanikai hatások elleni védelem
-
Fényvédelem
-
Hőszigetelés
-
Kórokozók elleni védelem
-
Vegyi hatások elleni védelem
A bőr kiválasztó szerepe A bőr légző szerepe A bőr érző szerepe A bőr felszívó szerepe
A bőr felszívó szerepe: A különböző anyagok bőrbe jutását több tényező befolyásolja. -A bőrre kerülő anyagok szerkezete, -azok fizikai és kémiai tulajdonsága, -a bőr szarurétegének nedvességtartalma, -a szaruréteg sejtsorainak barrier funkciója az adott anyaggal szemben, -a szőrtüsző, faggyúmirigy és kis mértékben a verejtékmirigy, áteresztőképessége ami az egyes anyagokkal szemben különböző.
13/d Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának története, a kémiai elemek fogalma
A ként már az ókorban is nagyon jól ismerték és felhasználták. Kínában és Indiában gyógyszerként alkalmazták. Ezenkívül használták fertőtlenítésre, boroshordók tisztítására. Hadi célokra is felhasználták: a kén, salétrom és szén keverékéből álló lőport valószínűleg a kínaiak találták fel. A kén ipari jelentősége csak a 18. századtól nőtt meg, amikor a kénsavgyártásra használták fel, illetve a 19. században, amikor a kaucsuk vulkanizálását feltalálták. Latin neve: „sulfur”. Nevének eredetére az indoeurópai suelphlos-ra vezeti vissza, ami a swel (lassan égni) kifejezésből ered. A kén a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele S, a latin sulfur kezdőbetűjéből származik. Fizikai tulajdonságai: Nemfémes, íztelen, kellemetlen szagú, természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag. Vízben nem, szén-diszulfidban (CS2) és kén-dikloridban (SCl2) jól oldódik. A természetben elemi állapotban is előfordul vulkángőzökben, fontosabb – a természetben megtalálható – vegyületei a szulfátok és a szulfidok. Számos (több mint 30) allotróp módosulata ismert, ezek közül a három legjelentősebb: -
Rombos kén
-
Monoklin kén
-
Amorf kén
Kémiai tulajdonságai: -
S + O2 = SO2 színtelen, köhögésre ingerlő, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz
-
SO2 + H2O = H2SO3 (kénessav) könnyen kénsavvá oxidálódik, miközben más anyagokat redukál → színtelenítő hatás Oxidáció
H2SO3
H2SO4
A természetes eredetű szénben mindig van kéntartalmú anyag → égése során SO2 keletkezik → károsítja (redukálja) a növények klorofillját, megakadályozva a fotoszintézist, a savas esők kialakulásának fő okozója
Kén bőrre gyakorolt hatása:
-
4%-ig hámképző, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő
-
4-10% hámoldó, korpázó hámlást okoz. Fertőtlenítő, szárító hatású
-
10% felett roncsoló hatású- kozmetikában nem használhatjuk.
Kozmetikai célra a lecsapott ként, illetve szerves és szervetlen vegyületeit használjuk. Púderek, pakolások,rázókeverékek,szappanok formájában. Kémiai elemek fogalma: Azok az anyagokat, amelyek már semmilyen kémiai művelettel nem bontható tovább más anyagokra kémia elemeknek nevezzük. Az elemek azonos rendszámú atomokból felépülő anyagok, molekulák. 13/e Mikro-, és nanoemulziók, folyadékkristályok, egyéb hatóanyag-hordozó rendszerek Bodor ferencné: Kozmetikus anyagismeret 118oldal(2003 kiadásban)
