4. Egyéni és piaci kereslet
Az előző részben megvizsgáltuk azt, hogy miként határozható meg egy fogyasztó optimális fogyasztási szerkezete, illetve azt is elemeztük, hogy egy költségvetési egyenes helyzetére miként hatnak a termék árának és a fogyasztó jövedelemének változásai. Most az előbbit az optimális fogyasztói jószágkosár kérdésével kapcsoljuk össze.
4.1 Ár-ajánlati görbe (PCC)
Valamelyik termék árának változásával módosul az optimális termékkombinációkhoz tartozó hasznossági szint, hiszen a termék árának emelkedése csökkenti a költségvetési halmazt, így a költségvetési egyenes csak egy alacsonyabban fekvő közömbösségi görbét fog elérni; illetve a termék árának mérséklésével elérhetővé válik egy magasabb hasznossági szint egy magasabban fekvő közömbösségi görbe elérésén keresztül. Ha az így kialakuló optimális pontokat egymással összekötjük, akkor megkapjuk a PC-görbét (az ár-ajánlati görbét).
qB
q 1B q 2B
PC − görbe
q 3B
qA
q
1 A
q
2 A
q
3 A
A PCC tehát változatlan jövedelmet feltételezve és az egyik termék árának rögzítése mellett (a fenti ábrán az Y termék ára változatlan) mutatja azt, hogyan változnak az optimális jószágkosarak, ha az X termék árát változtatjuk. Ebből tehát azt kapjuk meg, hogy miként reagál az optimális mennyiség az X termékből, ha az X termék ára változik. 50
4.2 Egyéni keresleti görbe
qB
q 1B q 2B
PC − görbe
q 3B
qA
pA
p1A
p 2A Keresleti görbe
p 3A
qA q 1A
q 2A
q 3A
Így megkaptuk az optimális pontokat, amelyeknél a közömbösségi görbét éppen érinti a költségvetési egyenes, vagyis az egyéni és piaci értékítélet egybeesik; azaz ezek azok a mennyiségek, amelyeket a fogyasztó képes (költségkorlát mellett) és hajlandó (egyéni értékítélete révén) megvásárolni. Ezzel eljutottunk a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb 51
fogalmához: az egyéni keresleti görbéhez. Az egyéni keresleti görbe megmutatja, hogy különböző árak mellett a fogyasztó mennyi terméket képes és hajlandó megvásárolni. Itt emlékeztetnénk az első részben tárgyalt esetre: amikor a piros női cipő iránti igényt és annak árait analizáltuk. Akkor azt mondtuk, hogy a termék ára (ami ott a vízszintes tengelyen volt) a független (magyarázó)változó, a termék iránti igény, vagyis a keresett mennyiség a függő (eredmény)változó. Tehát valójában ott is egy keresleti görbét ábrázoltunk. A különbség a kettő között az, hogy ott a vízszintes tengelyen szerepelt a termék ára, itt pedig ez a függőleges tengelyen van; vagyis lényegében ez a PCC-ből levezetett keresleti görbe inverz alakban került ábrázolásra. Tisztában vagyunk azzal azonban, hogy egy termék keresletét nemcsak az ára befolyásolja. Ha csak a költségvetési korlátra gondolunk, máris látszik – emellett mindennapi életünkből is tudjuk –, hogy a jövedelem is befolyással van erre. A jövedelem változása párhuzamosan tolja el a költségvetési egyenest, és ezzel módosulnak az optimális jószágkosarak is. Az előző ábrát elővéve, levezetve, hogy a jövedelemváltozás mit eredményez, látszik, hogy a PCC eltolódik, ami pedig azt jelenti, hogy a keresleti görbe is eltolódik; vagyis változatlan termékárak mellett – a jövedelem növekedése miatt – nő a termék iránti kereslet: a keresleti görbe minden egyes pontja jobbra csúszik.
52
qB
q 1B q 2B
PC − görbe
q 3B
qA
pA
p1A
p 2A Keresleti görbe
p 3A
qA q 1A
q 2A
q 3A
A kereslet tehát az árnak és a jövedelemnek is függvénye, de ezzel sincs vége a sornak. Az egyének ízlése, preferenciarendszere befolyásolja a közömbösségi görbe alakját, ami természetesen a PCC-t is érinti, vagyis a keresleti görbére is hatást gyakorol a szubjektív értékítélet, mégpedig a görbe meredekségét változtatja meg. A marketingesek éppen erre igyekeznek hatást gyakorolni, vagyis az a céljuk, hogy a különböző reklámokkal megváltoztassák a keresletünket. Persze bizonyos szükségletkielégítésre több termék is alkalmas lehet. Amikor valamely adott termék iránti keresletre hatással van más termék is, a többi termék ára befolyásolja az adott termék keresett 53
mennyiségét. Ezek a termékek állhatnak helyettesítő vagy kiegészítő viszonyban. Ha egy termék árának emelkedésére egy másik termék keresett mennyisége csökken, akkor a két termék kiegészítő viszonyban áll egymással, azaz csak együttes fogyasztásuknak van értelme. Ha grafikusan gondoljuk végig ezt – mindkét termék keresleti görbéjére nézve, ez azt jelenti, hogy annak a terméknek a keresleti görbéje, amelynek megváltozik az ára, az árváltozás nem változtat a görbe helyzetén, csupán a görbe mentén az A pontból a B-be mozdulunk. Viszont a kiegészítőjének a keresleti görbéje eltolódik, most változatlan ár mellett a korábbinál kevesebb lesz a keresett mennyiség, tehát az inverz alakban felrajzolt keresleti görbe balra tolódik, amint ez az alábbi ábrán is látszik.
p
qD q′ D q
Ha viszont helyettesítő termékekről beszélünk, akkor a fordítottja történik: ha a termék ára nő, a másik termék iránti kereslet emelkedik, hiszen a drágább terméket a másikkal helyettesítik, lévén ugyanannak a szükségletnek a kielégítésére szolgál a másik is, csak olcsóbb. Emellett – bár az állam szerepéről még nem tárgyaltunk – az állami szabályozás is hatást gyakorol a keresletre. Gondoljunk csak például a kötelező gyermekülésre; ennek bevezetése miatt megemelkedett a gyerekülések iránti igény, vagyis ezen állami szabályozás hatására a termék iránti kereslet emelkedett. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, mik befolyásolják a termék iránti keresletet, azt is feltüntetve, hogy melyik milyen hatást gyakorol a keresleti görbére. 54
Keresletet tényező
befolyásoló Az inverz alakú keresleti görbére gyakorolt hatása
A termék ára
A görbe helyzete nem változik, a görbe mentén mozdulunk el.
A fogyasztó jövedelme
Párhuzamosan tolja el a görbét.
A fogyasztó (ízlése)
preferenciái A görbe meredekségére gyakorol hatást (ha a termék fontosabbá válik, akkor meredekebb lesz az inverz alakú keresleti görbe)
A reklám
A reklám jellegétől függ, jellemzően meredekséget próbálják megváltoztatni.
A helyettesítő termék ára
Párhuzamosan tolja el a görbét.
A kiegészítő termék ára
Párhuzamosan tolja el a görbét.
Az állami szabályozás
Az intézkedés jellegétől függ, jellemzően párhuzamos változáshoz vezet.
Ha a keresletet befolyásoló tényezőket összefoglaljuk egy függvénnyel, a keresleti függvényt kapjuk meg: Q D = f (P, m, Í, R , PY , PZ , Á) , ahol Q D a keresett mennyiség, P a termék ára, m a jövedelme, Í az ízlése, preferenciái, R a reklám,
PY és PZ más termékek árai (helyettesítőké, kiegészítőké), Á pedig az állami szabályozás. 55
Hangsúlyozzuk mégegyszer, hogy a keresleti függvény tartalmazza a keresett mennyiségre gyakorolt tényezőket, a keresleti görbe pedig a termék ára és keresett mennyisége közötti kapcsolatot írja le – a többi elemet adottnak tekintve.
4.3 Piaci keresleti görbe
Többször hangsúlyoztuk, hogy egyéni optimumról, egyéni keresletről van szó. Ugyanakkor egyértelmű, hogy nagyon-nagyon ritka az az eset, amikor egy vállalat egy fogyasztónak termel, tehát nekik nem az az érdekes, hogy Kis Pista vagy Nagy Jóska kereslete hogyan alakul, hanem az, hogy a termék iránti piaci kereslet hogyan ragadható meg. Vagyis az egyéni keresleteket összegeznünk kell, hogy megkapjuk a piaci keresletet. Ez horizontális összegzéssel történik (tehát Q-ra kell rendezni a keresleti görbét), azaz adott árak mellett a különböző egyének keresett mennyiségét adjuk össze. Tegyük fel, hogy a termék iránt két fogyasztónak van kereslete. Az alábbi ábrán az első két koordináta-rendszer tartalmazza az egyéni keresleti görbéket, a harmadikban pedig összeadtuk a két fogyasztó keresletét, azaz a piaci keresleti görbét határoztuk meg.
P
P
P
p0
p1
q
q DI (p1 )
q
q max I I
q max II II
q
q DI (p1 )
qp Piaci kereslet
Látszik, hogy P0 ár fölött egyik fogyasztó sem képes és/vagy hajlandó megvásárolni a terméket, P0 és P1 között pedig kizárólag az I-es fogyasztónak van kereslete, azaz ebben az ártartományban az I-es fogyasztó egyéni keresleti görbéje megegyezik a piaci keresleti görbével. P1 alatt pedig már mindketten igénylik a terméket, ezért a keresleti görbe laposabb lesz. Értelemszerűen minél több fogyasztó van, annál laposabb lesz a keresleti görbe. 56
Definíciók ár-ajánlati görbe (PCC)
egyéni keresleti görbe
helyettesítő termék
kiegészítő termék
keresleti függvény
piaci kereslet
horizontális összegzés
Feladatok
1. Adott a következő egyéni keresleti görbe: Q D = 1200 − 2P . a) Írja fel és ábrázolja ennek a keresleti görbének az inverz alakját! b) Tegyük fel, hogy emellett a fogyasztó mellett van egy másik fogyasztói csoport is, amely egy tagjának az inverz alakú keresleti görbéje P = 800 − 0,2Q . Ebben a fogyasztói csoportnak 10 tagja van. A csoport tagjai azonos kereslettel bírnak. Adja meg a fogyasztói csoport keresleti görbéjét inverz alakban! c) Adja meg az előző két pont révén a piaci keresleti görbét! Az összegzést grafikusan is végezze el!
2. Ábrázolja a P =
100 és a P = 100 − Q inverz keresleti görbéket! Adja meg a görbék Q
meredekségét a P = 10 és a P = 5 pontokban! Fogalmazza meg a különbséget a két eset között!
2
3. Egy keresleti függvény Q X = D
PY m PX PZ
3
alakú, ahol m a jövedelmet, PY és PZ más termékek
árát jelöli. Milyen viszonyban áll egymással az adott (X) és Z termék? Válaszát indokolja!
57
4. Egy termék iránt három fogyasztó (I., II., III.) támaszt keresletet, akiknek a keresleti görbéik rendre: PI = 200 − 2Q , D
PII = 400 − Q , D
2 D PIII = 300 − Q . 3 Határozza meg analitikusan és grafikusan az iparág egészének keresletét leíró görbét!
5. Egy iparág kereslete két fogyasztóval írható le, akik egyéni keresleti görbéi: P D I = 5000 − 0,5Q és P D II = 4000 − Q . Ábrázolja és adja meg az iparági keresleti görbét!
6. Egy termék piacán háromféle fogyasztói csoport figyelhető meg. Az első fogyasztói csoport inverz keresleti függvénye: P1 = 250 − 2Q , a másodiké: P2 = 100 − Q , a harmadik csoporté: P3 = 90 − 3Q . Hány terméket adhatnak el az eladók, ha P=200-as ár mellett?
7. Egy termék piacán két fogyasztói csoport figyelhető meg. Az „A” fogyasztói csoportban egy fő keresleti görbéje: PA = 500 − 0,5Q A , a „B” csoportéban pedig: PB = 500 − 2Q B . Az „A” csoportba a megfigyelések szerint 100 fő, a „B” csoportba pedig 50 fő tartozik. Írja fel és ábrázolja a piaci keresleti görbét!
8. Egy termék piacán többen megjelennek értékesítők. Két jól elkülöníthető csoportba sorolhatóak a vállalatok; a csoporton belül azonos feltételekkel bírnak a kínálók. A V1 csoportban egy vállalat kínálati függvénye Q V1 = 100 + 2P ; ebben a csoportban 20 vállalat S
van. A V2 csoportban egy eladó inverz kínálati függvénye pedig a P V 2 = 10 + 0,2Q S
egyenlettel írható le, és ebben a társaságban 100-an vannak. a) Határozza meg a V2 csoport kínálati görbéjét! b) Írja fel és ábrázolja az összpiaci kínálatot!
58
Tesztfeladatok az I. RÉSZHEZ8
1. E.H. egyetemi hallgató az első zh révén ráébred, hogy a második zh-ra többet kell tanulnia. Meddig fogja racionálisan növelni a tanulásra szánt időt a Hallgató? a) Még meg nem szereti a tárgyat. b) Még mellette a családja és a barátai úgy gondolják, hogy velük is foglalkozik. c) Még a szabadidőről való lemondás alternatív költsége kisebb, mint a tanulásból származó hozam. d) Még meg nem oldotta az összes gyakorló példát. e) Egyik előző válasz sem helyes.
2. Biztos, hogy racionális az a fogyasztó, aki a) b) c) d) e)
minden reggel beágyaz, dohányzik, a legdrágább boltban vásárol élelmiszert. Egyik sem feltétlen racionális. Mindegyik magatartás racionális lehet a fogyasztó szempontjából.
3. Kizárólag azok a gazdasági szereplők viselkednek racionálisan, akik a) a kérdések többségében ugyanúgy döntenek, tehát van egy erős értékrend a háttérben, b) nem hagyják magukat mások által befolyásolni, c) minden körülmények között kizárólag saját egyéni érdekeiket tartják szem előtt, d) semmilyen káros szenvedélytől nem szenvednek. e) Egyik előző válasz sem helyes.
4. A hasznossági függvény a) b) c) d) e)
meredeksége a helyettesítési határrátával egyezik meg, meredeksége az árarányokkal egyezik meg, mentén nem változik a fogyasztó jövedelme, maximumában a termék határhaszna zérus. Egyik előző válasz sem helyes.
8 A megjelölt válaszok tájékoztató jellegűek, előfordulhat hibás jelölés. Ha más eredményre jut, keresse Oktatóját a problémával!
59
5. A hasznossági függvény konkáv, mert a) a haszonélvezet minden újabb elfogyasztott egységgel növekszik ugyan, de kisebb mértékben, b) a fogyasztó valamikor telítődik fogyasztása során, c) a fogyasztás növekedésével egyre kevésbé éri meg ugyanannyi pénzt adni az adott termék egységéért, d) a fogyasztás során minden újabb termékegységért többet kell fizetni, mint az előzőért, s erre előbb-utóbb nem lesz elég a jövedelem. e) Egyik előző válasz sem helyes.
6. Egy közömbösségi görbe meredeksége állandó, mentén az elérhető hasznossági szint nem változik, és a hozzá tartozó hasznossági szint biztosan elérhető adott jövedelemből, nevét onnan kapta, hogy adott jövedelemből közömbös, melyik jószágpárt választjuk, mindegyik megvehető. e) Egyik előző válasz sem helyes.
a) b) c) d)
7. Egy jól viselkedő közömbösségi görbe mentén lefelé haladva a) a helyettesítési határráta csökkenő, b) a helyettesítési határra változatlan, c) a reáljövedelem csökkenő, d) a hasznosság csökkenő. e) Egyik előző válasz sem helyes.
8. A helyettesítési határráta a) a költségvetési egyenes meredekségét adja meg, b) megmutatja, ha egy termék mennyiségét végtelen kis mértékben változtatjuk, mekkora lesz a másik termék mennyiségi változása – feltéve, hogy mindkét esetben azonos hasznosságot érünk el, dU c) , dx d) a piac termékítéletét mutatja. e) Egyik előző válasz sem helyes.
60
9. Az alábbi állítások közül melyik fejezi ki azt, hogy a hasznossági függvény konkáv? a) b) c) d) e)
A fogyasztás során az összhaszon nő. A határhaszon valahol felveszi a zérus értéket. Az összhaszon-függvény meredeksége 1-nél kisebb. A fogyasztás során a határhaszon csökken. Egyik előző válasz sem helyes.
10. Adott az alábbi közömbösségi görbe. Melyik állítás igaz a görbe minden pontjára?
y
x
a) A helyettesítési határráta egyenlő a termékek árarányával. MU x dy b) =− . dx MU y c) Egy pótlólagos y termékbeli egységért mindig többet kell az x termék mennyiségéből feláldozni – függetlenül attól, hogy mekkora a közömbösségi görbe meredeksége az adott pontban. d) Ha az x termék egy egységéről lemondunk, akkor az összhaszon ugyanannyival csökken, mintha ebben a pontban az y termék egy egységéről mondtunk volna le. e) Egyik előző válasz sem helyes.
11. A határhaszon a) b) c) d) e)
megmutatja a szükséglet-kielégítés mértékét, csak ordinális hasznosság esetén értelmezhető, megmutatja, hogy egy termék újabb egysége mekkora hasznosságváltozást generál, optimális jószágkosár esetén az MRS-sel egyenlő. Egyik előző válasz sem helyes.
61
12. Egy fogyasztó hasznossági függvénye U = 3x + 2 y . Ebben az esetben a) a helyettesítési határráta abszolút értékben3, b) a helyettesítési határráta -2, c) a helyettesítési határráta nem értelmezhető, 3 d) a költségvetési egyenes meredeksége − . 2 e) Egyik előző válasz sem helyes.
13. Egy fogyasztó két terméket fogyaszt adott jövedelemből. Mindkét termék ára egyszerre emelkedik meg 20%-kal. Ennek hatására a költségvetési egyenes a) b) c) d) e)
meredeksége 1,2-szeresére változik, meredeksége csökken, párhuzamosan az origó felé tolódik, párhuzamosan tolódik az origótól kifelé. A kérdés megválaszolásához kellene ismerni a termékek kiinduló árait, így nem lehet egyértelműen eldönteni a változás irányát.
14. Egy költségvetési egyenes a) egyenlete y =
m Px x − , Py Py
b) meredeksége
Px , Py
c) meredeksége
MU x . MU y
d) Az összes eddigi válasz helyes. e) Egyik előző válasz sem helyes.
62
15. Tegyük fel, hogy valamelyik fogyasztó költségvetési egyenese: 500 = 20 x + 4 y , vagyis a rendelkezésre álló jövedelem 500, az x termék egységára 20, az y termék egységára pedig 4. Az alábbi állítások közül melyik igaz? a) Ha a fogyasztó az x = 10 és y = 50 termékkombinációt vásárol, akkor nem költötte el hatékonyan a pénzét. b) Az x = 20 és y = 30 termékkombinációhoz tartozó hasznossági szint a fogyasztó számára elérhetetlen. c) Ha a fogyasztó az x termékből egy egységgel kevesebbet vásárol, akkor az így felszabaduló pénzért 5 db y termékegységet tud megvásárolni. d) Minden eddigi válasz helyes. e) Egyik előző válasz sem helyes.
16. Ha a fogyasztó nominális jövedelme 25%-kal nő, miközben az egyik termék ára 30%-kal, a másiké 35%-kal nő, akkor a költségvetési egyenes a) kifelé tolódik, de nem párhuzamosan, b) meredeksége, és mindkét tengelymetszete megváltozik, c) egyik tengelymetszete kifelé, a másik befelé tolódik, miközben a meredeksége nem változik, d) mindkét tengelymetszete változik, miközben meredeksége változatlan marad. e) Egyik előző válasz sem helyes.
17. Ha két fogyasztói kosár (ami x és y termékekből áll) egy költségvetési egyenesen van, akkor a) mindkét kombináció ugyanakkora hasznosságot eredményez, b) a termékek árai megegyeznek, c) mindkét kombinációnál ugyanakkora a helyettesítési határráta, d) a termékek határhasznai egybeesnek. e) Egyik előző válasz sem helyes.
63
18. Adott egy fogyasztó költségvetési egyenese. Ha a két termék ára arányosan csökken, akkor a) b) c) d) e)
az egyenes laposabb lesz, az egyenes meredekebb lesz, az egyenes párhuzamosan kifelé tolódik, ennek ugyanaz a hatása, mintha a jövedelem csökkent volna. Egyik előző válasz sem helyes.
19. A költségvetési halmaz a) azon jószágkombinációk összessége, amelyek a jövedelem teljes elköltése mellett elérhetőek, b) azon jószágkombinációk összessége, amelyek adott jövedelemből elérhetőek, c) azon árkombinációk összessége, amelyek mellett ugyanakkora hasznossági szintet érhetünk el, d) azon árkombinációk összessége, amelyek esetén adott jószágkosárra ugyanannyi költünk a jövedelemből. e) Egyik előző válasz sem helyes.
20. Az optimális fogyasztási szerkezet feltétele, hogy a) a termékárak megegyezzenek a határhasznokkal, b) a helyettesítési határráta egyenlő legyen a határhasznok arányával, c) minden fogyasztó maximálisan kielégítse szükségleteit, d) a termékárak aránya egyenlő legyen a helyettesítési határrátával. e) Egyik előző válasz sem helyes.
21. Optimális (x,y) jószágkombináció esetén a) a hasznossági függvény maximumában vagyunk, b) a két termék határhasznának aránya zérus, c) az x termék határhaszna maximális, MU x d) MRS = . MU y e) Egyik előző válasz sem helyes.
64
22. Az alábbi grafikonon ugyanazon fogyasztó két különböző időponthoz ( t 1 és t 2 ) tartozó költségvetési egyenese látható. Mi okozhatta a változást? y
G (t 2 )
G (t 1 )
x
a) A fogyasztó jövedelme csökkent, és mindkét termék egységára nőtt. b) Mind a fogyasztó jövedelme, mind a termékek egységárai emelkedtek. c) A fogyasztó jövedelme nőtt, az x termék egységára változatlan maradt, az y termék egységára pedig nőtt. d) A fogyasztó jövedelme emelkedett, az y termék egységára változatlan maradt, az x termék egységára pedig csökkent. e) Egyik előző válasz sem helyes.
23. A költségvetési egyenest a szokásos x-y koordináta-rendszerben ábrázoljuk, rendelkezésünkre áll m nagyságú jövedelem, az x termék ára Px , az y-é Py . Mennyi y terméket tudunk fogyasztani, ha jövedelmünk csak az y jószágra fordítjuk? a)
m . Px
b)
m . Px x
c)
m . Py
d)
m . Py y
e) Egyik előző válasz sem helyes.
65
24. A PC (árajánlati)-görbe abban különbözik az egyéni keresleti görbétől, a) hogy az előbbi az árváltozást az optimális termékkombinációval kapcsolja össze, az utóbbi csak azon termék mennyiségével, amelynek ára változott, b) hogy az utóbbinál nem vesszük figyelembe a jövedelmet, c) hogy a PC-görbe mindkét termék árának változását figyelembe veszi, az egyéni keresleti görbénél csak az egyik termék árának változását. d) Nincs különbség a két görbe között. e) Egyik előző válasz sem helyes.
25. Az X termék iránti kereslet a Q X =
PX
2
PY az Y termék ára, 3 függvénnyel írható le, ahol mPY m a jövedelem. A függvény alapján látható, hogy a) az X és Y termék egymás komplementerei, b) az X és Y termék egymás helyettesítői, c) a függvény meredeksége minden pontban állandó. d) Az összes válasz helyes lehet. e) Egyik előző válasz sem helyes.
26. A piros női magas sarkú cipő iránti keresleti görbe helyzetére mi nem hat az alábbiak közül? a) A fekete platformos női cipő ára. b) A piros női magas sarkú cipőkre szóló kuponok kibocsátása, amelyek révén 50%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg. c) A nők bérének megemelkedése. d) A fekete koktélruha (kiegészítője a piros cipőnek) árának nagy arányú emelkedése. e) Egyik előző válasz sem helyes.
27. Mi nem változtatja meg az adott termék keresleti görbéjének helyzetét? a) b) c) d) e)
A fogyasztó jövedelmének változása. A helyettesítő termék árváltozása. A fogyasztó preferenciarendezésének változása. A termék saját árának változása. Egyik előző válasz sem helyes.
66
28. Egy termék piacának keresletét nem befolyásolja a) b) c) d) e)
a termék ára, a kiegészítő termék ára, a fogyasztó jövedelme, a kínálat. Minden eddigi elem a kereslet meghatározója.
29. „Mindennapra egy alma az orvost távol tartja” szlogennel népszerűsítették az almafogyasztást, a kampány nagyon sikeres volt. Emellett a fogyasztók jövedelme is nőtt. Ennek eredményeképpen a) b) c) d)
a keresleti görbe mentén mozdultunk el, jobbra, biztosan megváltozott a keresleti görbe meredeksége, biztosan párhuzamosan tolódott el a keresleti görbe, a meredeksége is változhatott a preferencia megváltozása miatt, a jövedelem viszont párhuzamosan jobbra tolja a keresleti görbét. e) Egyik előző válasz sem helyes.
30. Egy fogyasztó lineáris keresleti görbéje a vízszintes tengelyt 1000-nél metszi. Emellett ismert, hogy ha a termék ára egy egységgel nő, a termék iránti kereslet 0,5 egységgel csökken. Hogy néz ki ennek a keresleti görbének az inverz alakban megadott egyenlete? a) Q = 1000 − 0,5P , b) P = 1000 − 0,5Q , c) Q = 2000 − Q , d) P = 2000 − 0,5Q . e) Egyik előző válasz sem helyes.
67
31. Tegyük fel, hogy x és y termék egymás komplementerei. Ennek ismeretében elmondható, hogy a) az x termék árának emelkedése az x termék keresleti görbéjét az origó felé, az y termék keresleti görbéjét kifelé tolja, b) az x termék árának csökkenése az x termék keresleti görbéjét az origó felé, az y termék keresleti görbéjét kifelé tolja, c) az x termék árának emelkedése az x termék keresleti görbéjét nem módosítja, az y termék keresleti görbéjét kifelé tolja, d) az x termék kereslete az y termék árára nem reagál. e) Egyik előző válasz sem helyes.
32. Minél több különböző egyéni keresleti görbét adunk össze, a) b) c) d) e)
annál magasabb lesz a rezervációs ár, annál több töréspontja lesz a görbének, annál meredekebb lesz a P-tengelyhez közel eső szakasz, annál árrugalmatlanabb lesz a piaci kereslet. Egyik előző válasz sem helyes.
33. Adott termék piacának keresletét két fogyasztó (I. és II.) alkotja. Az egyikőjük inverz alakú keresleti görbéje P D I = 100 − 0,2Q , a másiké pedig P D II = 200 − 2Q . A piaci keresleti görbe a) b) c) d) e)
300-nál metszi a függőleges tengelyt, 600-nál metszi a vízszintes tengelyt, meredeksége -2,2, meredeksége -5,5. Egyik előző válasz sem helyes.
68
