4. A Bakonyalja Helyi Akciócsoport pályázati felhívása Részletes támogatási jogcímek. 5. A programban kedvezményezett települések listája

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Európai Unió LEADER+ programjának ismertetése.......................................... 4 1.1. A LEADER-ről általában ......................................................................................... 4 1.2. A LEADER három szakasza .................................................................................... 4 1.3. A LEADER program hét alapelve ........................................................................... 5 1.4. A LEADER programok céljai.................................................................................. 5 2. A magyarországi LEADER+ program ismertetése................................................... 7 2.1. Célok és előzmények .............................................................................................. 7 2.2. Az AVOP LEADER+ intézkedés ismertetése 2.2.1. A helyi akciócsoportra és a területre vonatkozó jogosultsági feltételek............................................................................................................. 7 2.2.2. A helyi akciócsoport kötelezően megalakítandó szerveire vonatkozó jogosultsági feltételek ....................................................................... 8 2.2.3. A helyi vidékfejlesztési tervvel szemben támasztott követelmények ................. 9 2.3. LEADER+ jogi háttér ........................................................................................... 10 ................................................................................................................................................ 3. A Bakonyalja Helyi Vidékfejlesztési terv ismertetése.............................................. 13 3.1. Helyzetértékelés..................................................................................................... 13 3.1.1. A Bakonyalja Akciócsoport térségi lehatárolása, a települések közötti kapcsolatok bemutatása.................................................. 13 3.1.2. Természeti adottságok, környezeti állapot, a környezetvédelem helyzete....... 13 3.1.3. Az emberi erőforrások helyzete ....................................................................... 14 3.1.4. A térségi gazdasági helyzet rövid bemutatása ................................................... 15 3.1.5. A munkaerőpiaci helyzet bemutatása............................................................... 17 3.2. Helyi vidékfejlesztési stratégia ............................................................................... 18 3.2.1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai ........................................................ 18 3.2.2. SWOT elemzés, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása.......................... 19 3.2.3. A térség jövőképe ............................................................................................. 20 3.2.4. A térség átfogó és specifikus céljai a 2006-2008. közötti időszakra ................... 20 3.2.5. Prioritások........................................................................................................ 20 4. A Bakonyalja Helyi Akciócsoport pályázati felhívása ............................................. 21 Részletes támogatási jogcímek 5. A programban kedvezményezett települések listája................................................ 42 6. A Bakonyalja Akciócsoport összetétele ................................................................... 43

3

1. AZ EURÓPAI UNIÓ LEADER+ PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A LEADER-ről általában A LEADER (Liaison Entre Actions de Developpment de I’Economie Rurale) jelentése: „A vidéki gazdaság fejlesztését célzó intézkedések összekapcsolása”. A LEADER kezdeményezésnek sajátos filozófiája van, mely jellegzetes szempontokban fejeződik ki. Más programokhoz képest új gondolkodást feltételez a résztvevőktől. Elsőrendű célja a vállalkozásfejlesztés, de olyan kérdéseket is érint, mint a részvételi demokrácia, a helyi partnerség, vagy az ágazatok közötti döntéshozatal. Nagy hangsúlyt helyez az alulról építkező megközelítésre és felelősségvállalásra. A nyitottságot előnyben részesítő LEADER megközelítés szabad teret enged az egyéni kezdeményezésnek. Az Európai Unió forrásai között 1991-ben jelent meg először a LEADER program. Akkor csak a legelmaradottabb térségek számára jelentett pénzügyi támogatást. A program működése mára jóval túlmutat a vidék gazdasági fejlesztésén. A megvalósítás során ugyanis szoros együttműködések, kapcsolatrendszerek jönnek létre, mely nagymértékben erősíti az összetartozás érzését, az együttműködési készséget és a helyi közéleti aktivitást. 1.2. A LEADER három szakasza Az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikája, illetve a 80-as évek végén megfogalmazott vidékfejlesztési politika nem biztosított átfogó fejlődést a vidéki térségekben, sőt bizonyos periférikus vagy gyéren lakott területeken beszűkülés volt tapasztalható. A káros folyamatok miatt (csökkenő gazdasági tevékenység, elnéptelenedés) az Európai Bizottság a 80-as évek végére új vidékfejlesztési módszertant dolgozott ki, amely az integrált, több funkciós tevékenységeken alapuló fejlesztésre koncentrált. A folyamat eredményeként jött létre az LEADER program, mely a 90-es évek elejétől az EU tagállamaiban a vidéki térségek revitalizációját és modernizációját tűzte kis célul és ehhez dolgozott ki eszközöket. Kronológiai és módszertani szempontból tekintve a LEADER három szakaszát különböztetjük meg: Szakasz

Periódus

Területek száma

LEADER I

1991-1994.

217

LEADER II.

1995-1999.

több mint 1000

LEADER+

2000-2006.

több mint 1000

Kulcstémák Terület, partnerség, hálózatépítés Innováció együttműködés Kísérleti stratégiák, stratégiai témák

EU költségvetés 417 millió EUR 1755 millió EUR 2020 millió EUR

A LEADER programok sikerének köszönhetően a módszertan irányadóvá vált a vidékfejlesztési politikában a következő tervezési időszakban (2007-2013.) is.

4

1.3. A LEADER program hét alapelve A LEADER megközelítés hét alappilléren nyugszik. Ezek megértése és elfogadása után készül a helyi vidékfejlesztési terv vagy „akcióterv”. A hét pillér szorosan összefügg egymással és kihatással van a LEADER rövid és hosszú távú célkitűzéseire. T e r ü l e t a l a p ú m e g k ö z e l í t é s : a LEADER térség összefüggő és életképes méretű, lakói a „helyi identitást” közösen élik meg. A térségi szereplők ún. „helyi akciócsoportot” (Local Action Group) hoznak létre, mely a fejlesztési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felel. A l u l r ó l é p í t k e z ő, „bottom-up” megközelítés: a helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a fejlesztési folyamatokba, az akciócsoporthoz tartozás révén pedig döntéshozatali joggal rendelkeznek a helyi fejlesztési program kidolgozása és megvalósítása terén. A felelősség delegálásával a jogosultság várhatóan növekszik, az erőforrások felhasználása hatékonyabb. S a j á t o s i r á n y í t á s i é s f i n a n s z í r o z á s i m o d e l l: a LEADER megközelítés meghatározó eleme a helyi akciócsoportra átruházott irányítás és finanszírozás. A modell optimális esetben kiegyenlíti a megszilárdult hatalmi pozíciókat és erősíti a kiegyensúlyozott hatalomelosztást (az üzleti élet, a civil társadalom szavazati joga egyenlő a közszféráéval). Háromold alú partn erség: a közszféra, a gazdasági élet és a civil társadalom önkéntes, innovatív kapcsolatot kezdeményez a közös célok megvalósítása érdekében, forrásaik és kompetenciáik egyesítése révén. I n n o v a t í v j e l l e g : a LEADER újító jellege a helyi erőforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti. Tágabb értelemben a helyi fejlesztést és a meglévő akciócsoportok jó gyakorlatainak és tapasztalatainak népszerűsítését jelenti. A t e v é k e n y s é g e k k öz ö t t i k a p cs o l a t o k – i n t e g r á l t m e g k ö z e l í t é s: az ágazatközi megközelítés „a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot” jelenti. Az EU mezőgazdasági politikájában a multi-funkcionalitás azt a szemléletet tükrözi, mely szerint a gazdálkodók nemcsak egyszerűen mezőgazdasági termelők, hanem gazdálkodásuk környezeti, természeti, kulturális és közösségi haszonnal is társul. H á l ó z a t é p í t é s : a LEADER csoportok közötti nemzeti és nemzetközi hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, és a munkamódszerek, tudás továbbadása megtörténhessen. 1.4. A LEADER programok céljai A LEADER program általános célja a vidéki térségekben zajló fejlesztési tevékenységek minden ágazatában helyi szinten részvető, állami vagy magán szereplők innovatív kezdeményezéseinek ösztönzése, valamint az így szerzett tapasztalatok, eredmények megismertetetése.

5

A LEADER programok konkrét céljai: ƒ A helyi kezdeményezések megerősítése, a helyi humán és anyagi erőforrások mobilizációja, ƒ A nyilvánosság és a helyi irányítás megerősítése, ƒ A lehetséges külső ösztönzések és támogatás mobilizációja. A LEADER+-nak minden vidéki terület célterülete. A kedvezményezettek a helyi akciócsoportok, melyeknek meg kell határozniuk saját térségük fejlesztési stratégiáját, és felelősséget kell vállalni a végrehajtásért is. A LEADER+ program keretében megvalósuló helyi vidékfejlesztési tervekben egy vagy több prioritás érvényesülése kívánatos: ƒ új technológiák, eljárások alkalmazása a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességnek fokozása érdekében; ƒ a helyi termékek és szolgáltatások értékének növelése együttműködések révén; ƒ a vidéki térségek életminőségének javítása; ƒ a térség természeti és kulturális erőforrásainak legjobb hasznosítása.

6

2. A MAGYARORSZÁGI LEADER+ PROGRAM ISMERTETÉSE 2.1. Célok és előzmények Az Európai Unió LEADER+ programja 2004-ben indult Magyarországon. Elsődleges célja a helyi közösségek aktivizálása önmaguk és a vidékfejlesztés érdekében, továbbá a LEADER filozófia és a másokkal való megismertetés képességének elsajátítása. Konkrét célok: ƒ A vidéki gazdaság sokszínűségének, több-lábon állásának megteremtése, ƒ Sajátos helyi termékek kifejlesztése, illetve a helyi termékek piacképességének javítása, ƒ A vidéken élők igényeihez igazodó új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, ƒ Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására. A potenciális helyi akciócsoportoknak irányuló kommunikáció 2005. első felében indult. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FMV), mint AVOP Irányító Hatóság minden régióban tájékoztató és képzési napokat szervezett. Ezeken a leendő akciócsoport tagoknak lehetőségük nyílt a LEADER filozófia és egyéb akciócsoporttá válást segítő információ elsajátítására. A helyi akciócsoportok kiválasztása kétfordulós volt. Az FVM az első pályázati fordulót 2005 nyarán hirdette meg abból a célból, hogy azokat a helyi akciócsoportokat kiválassza, melyek a pályázatban bemutatott terület, partnerség és vázlatos helyi vidékfejlesztési terv alapján lehetőséget kapnak a második pályázati fordulóban való részvételre. Az első pályázati fordulón nyertes akciócsoportok számára újabb képzésre és mentorok igénybevételére nyílt lehetőség a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozásához. 2005. negyedik negyedévében a második pályázati fordulóba meghívott körülbelül 110 akciócsoport közül végül 67 térség vált jogosulttá a vissza nem térítendő EU-s és nemzeti forrásból származó támogatásra. A 2004-2006. között rendelkezésre álló keretösszeg országosan mintegy 5 milliárd forint (akciócsoportonként 90-100 millió Ft). A nyertes akciócsoportok a korábban kidolgozott vidékfejlesztési terv megvalósítása során helyi pályáztatás útján választják ki a program végső kedvezményezettjeit.

7

2.2. Az AVOP LEADER+ intézkedés ismertetése 2.2.1. A helyi akciócsoportra és a területre vonatkozó jogosultsági feltételek A LEADER programban résztvevő településeken élők szabad elhatározásán alapul az együttműködésben résztvevő települések kiválasztása. A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat. Az együttműködő településeken élő lakosság összlétszáma 10.000 – 100.000 főig terjedhet. Kivétel ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó lakosok számának elegendő az 5.000 főt elérnie. A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10.000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km 2 alatti. A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten. A helyi akciócsoport tagjai lehetnek: ƒ gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek és ezek szerveződései, ƒ társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, non-profit oktatási vagy kulturális szervezetek vagy intézmények, és ezek szövetségei, ƒ egyházak, egyházközségek, egyházi szervezetek, ƒ települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások, önkormányzati működtetésű intézmények, ƒ a helyi közösségi élet szereplőiként elismert, köztiszteletben álló személyek, ƒ megyei, regionális vagy országos hatáskörű, működési területű szervezetek és szervezeti egységeik. A helyi akciócsoportot legalább 10 tag alkotja, melyek közül legalább 25% a helyi gazdasági és civil szféra képviselője. Az együttműködési szándékot a tagok képviselői által aláírt együttműködési megállapodásban kell bemutatniuk. A helyi akciócsoportban egy személy csak egy tagszervezetet képviselhet. Egy személy csak egy akciócsoport tagja lehet. A helyi akciócsoport döntéshozói legalább 50%-ban a helyi gazdasági és társadalmi partnerek és azok szövetségei kell hogy legyenek. Az akciócsoport munkaszervezetének állandó feladataihoz szükséges: ƒ megfelelő helyi vezetői kapacitás, ƒ technikai felkészültség, ƒ képzett munkatársakkal rendelkező szervezet. P

P

2.2.2. A helyi akciócsoport kötelezően megalakítandó szerveire vonatkozó jogosultsági feltételek A helyi akciócsoportok szerkezetének és működésének nincs meghatározott merev szabályzata, azonban minden akciócsoportnak kötelezően meg kell választania, illetve ki kell alakítania az alábbi szerveket:

8

Vezető szervezet: Feladata, hogy eljárjon az akciócsoport nevében képviselve azt, benyújtsa a helyi akciócsoportok kiválasztását célzó pályázati felhívásokra a pályázati anyagokat. A vezető szervezet adja az akciócsoport elnökét is. Vezető szervezet lehet: magyarországi, az akciócsoport területén székhellyel rendelkező mikro- vagy kisvállalkozás, közhasznú társaság, települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzat, és jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, illetve társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyesület, szövetkezet. Helyi bíráló és monitoring bizottság (HBMB) A HBMB az akciócsoport tagjai közül választott szakmai döntés-előkészítő és a helyi program egészét nyomon követő szervezet. Feladatai: a helyi program kialakítása, a helyi pályázati rendszer feltétel-rendszerének helyi szintű jóváhagyása, a helyi pályázatok szakmai döntés-előkészítése, a program megvalósításának nyomon követése. A HBMB tagjainak legalább 50%-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk, állandó tagjainak száma: legalább 9, legfeljebb 21 fő. Munkaszervezet (gesztor) A gesztort szintén a helyi akciócsoport választja ki tagjai közül, a döntéshozatalban azonban nem vehet részt. Feladata a helyi vidékfejlesztési terv és a pályázati rendszer kommunikációjának, és a helyi pályázati rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos operatív feladatok, valamint a HBMB titkári feladatainak ellátása. A gesztor szervezet a helyi akciócsoport munkaszervezeteként működik, a működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza, nem lehet azonos az akciócsoport vezető szervezetével. A gesztor továbbá köteles az ügyfélszolgálati, stb. feladatait a helyi akciócsoport területén belül ellátni, székhelye, működési területe a helyi akciócsoport területén van. 2.2.3. A helyi vidékfejlesztési tervvel szemben támasztott követelmények Az alakuló akciócsoport egyik alapvető feladata a helyi pályáztatás útján megvalósítandó helyi vidékfejlesztési terv elkészítése. A tervet az adott kistérségre már korábban létrehozott stratégiai és operatív programokhoz illeszkedően kell kidolgozni. A LEADER+ intézkedésből nem támogatható a más hazai támogatási rendszerben 2005ben, továbbá az EU társfinanszírozott 2004-2006. közötti időszakban meghirdetésre került vagy kerülő fejlesztési irányok, jogcímek. Kivételt képeznek azon fejlesztések, amelyek az azonos tartalmú lehetőségekhez képest olyan innovatív, újszerű módon valósulnak meg, amelyek az egyéb erőforrások feltételrendszerei szerint nem pályázhatók. A megadott LEADER témakörökön belül előnyös, ha a terv egy vagy több speciális célterületre fókuszál (például célcsoportok, vagy témák alapján), illetve az adott térség jellegzetességein alapszik. A terv kidolgozásakor figyelembe kellett venni a nők és fiatalok számára történő munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. A helyi vidékfejlesztési tervnek be kellett mutatnia a térség jellemzőit, a tervben foglaltak szükségességét és együttműködést kellett teremtenie a hagyományosan elkülönült gazdasági ágak között.

9

2.3. LEADER+ jogi háttér A pályázatnál alkalmazandó és az intézkedésre vonatkozó jogszabályok: 1257/1999/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapokról (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 1258/1999/EK rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról 1260/1999/EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről 1685/2000/EK rendelet a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról HL 2000/C/28/02 Iránymutatás a mezőgazdasági szektor állami támogatásáról 2000/C 139/05 EK bizottsági közlemény tagállamok részére a vidékfejlesztésről szóló közösségi kezdeményezésre (LEADER+) vonatkozó iránymutatások meghatározásáról 69/2001/EK bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról 70/2001/EK Bizottsági rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra történő alkalmazásáról 438/2002/EK rendelet a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenőrzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól 445/2002/EK rendelet az EMOGA-ból nyújtandó Vidékfejlesztési Támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 448/2004/EK rendelet az 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1783/2003/EK rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról 1978. évi IV. Törvény a Büntető Törvénykönyvről 314. § (a gazdasági bűncselekmények – az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése) 1990 évi LXV. Törvény az önkormányzatokról 1992. évi I. Törvény a szövetkezetekről 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 1992. évi LXXIV. Törvény az általános forgalmi adóról 1994. évi LV. Törvény a termőföldről 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 1997. évi LXXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXIV. Törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről 1997. évi CXLI Törvény az ingatlan-nyilvántartásról 2000. évi C. Törvény a számvitelről 2000. évi CXLI. Törvény az új szövetkezetekről 2003. évi LXXIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2003. évi CXVI. Törvény ( 2004. évi költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 19. pontja (EU Önerő Alap)

10

2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 2003. évi XCII. Törvény az adózás rendjéről 2004. évi XI. Törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény módosításáról 2004. évi XXXIV. Törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi X. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény módosításáról 2005. évi LXXXIII. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2005. évi CXIX. Törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2005. évi CLVIII. Törvény a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény módosításáról 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építési, műszaki ellenőri tevékenységről 217/1998. (XII. 30.) többször módosított Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítás az 52/2005. (III.26.) Korm. rendelet) 227/2002. (XI.7.) Korm. rendelet a 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Kormányrendelet módosításáról 81/2003 (VI. 7.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról 193/2003 (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 280/2003 (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjaiból származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről (jelen pályázati felhívás szempontjából fontos módosítása) 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapjából támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I.5.) Korm. rendelet módosításáról) 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről

11

124/2003. (VIII.15.) Korm. Rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól 92/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Unió Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési lebonyolítási rendjéről 54/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról 110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett feladatokról

12

3. A BAKONYALJA AKCIÓCSOPORT HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan 3.1. Helyzetértékelés 3.1.1. A Bakonyalja Akciócsoport térségi lehatárolása, a települések közötti kapcsolatok bemutatása A. A lehatárolás indoklása A teljes Kisbéri statisztikai kistérséget lefedő Bakonyalja Akciócsoport területének lehatárolását az alábbiakban részletezett tényezők indokolják: - a gazdaság- és közlekedés-földrajzi közelségből adódó szerves kapcsolódások, egymásrautaltság; - hasonló adottságú, hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések összessége, mely tényező eleve generálja a közös gondolkodást és cselekvést; - hasonló történelmi és kulturális hagyományok; - a közigazgatási rendszer (a többcélú társulás intézménye); - a 17 településről csatlakozó önkormányzatok, civilek és gazdasági szereplők mennyisége optimálisan kezelhető, ugyanakkor megfelelő minőségű szervezetet produkál; - korábbi projektek alkalmával kialakult együttműködések pozitív tapasztalatai; - meglévő szervezeti struktúrák, melyek alapot adnak a Leader+ program rendszerének kialakításához, és annak menedzselését hatékonnyá teszik; - nem utolsó sorban fontos szempont volt az érintett települések csatlakozási szándéka. B. A résztvevő települések elhelyezkedése és kapcsolatrendszere A Bakonyalja Akciócsoport lefedi a Kisbéri kistérség teljes területét. A kistérség KomáromEsztergom megye legnagyobb területét elfoglaló (511 km 2 ), ugyanakkor legkisebb lélekszámú kistérsége (21 399 fő 2003-ban). A térséget 17 település alkotja, közülük egy település rendelkezik városi ranggal: Kisbér, ahol az összlakosság 27%-a él. A várost körbeölelő községek átlagos népessége 972,7 fő. 6 település lakossága 2000 fő alatti, 500 fő alatti lélekszámú község pedig 3 található a kistérségben. A ritka településhálózatban a népsűrűség 42 fő/km 2 , ez alapján alapvetően vidéki jellegű terület. Kisbér városi rangja és központi elhelyezkedés miatt jelentős központi funkciót lát el a középszintű ellátások, a közigazgatás, az egészségügy, a szociális- és családgondozás, az oktatás, a közlekedés és a kereskedelem terén. P

P

P

P

3.1.2. Természeti adottságok, környezeti állapot, a környezetvédelem helyzete Az akciócsoport területén két természetföldrajzi középtáj találkozik: a KomáromEsztergomi-síkság és a Bakony-hegyvidék hegylábi térszíne. E természetföldrajzi, domborzati kettőség a kistérség számos egyéb tulajdonságát is meghatározza

13

(településszerkezet, mezőgazdasági művelési mód, gazdasági ágak, közlekedésföldrajz, külső kapcsolatok). A mezőgazdasági művelés következtében a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. A kistérség ma is régiós szinten a legmagasabb erdősültségi mutatóval rendelkezik, mértéke 26,4%, az erdőterületek kiterjedése 13 492 ha. A térség adottságai kiválóan alkalmassá teszik natúrpark kialakítására. A helyi önkormányzatok, és a többcélú társulás a kistérség egyik fő fejlesztési irányának tartják a Bakonyalja Natúrpark kialakítását. Ehhez kapcsolódóan 2003-ban elkészült a megvalósítást tárgyaló tanulmányterv, valamint 2006-ban a szükséges infrastruktúra (tanösvények, Táncsics-túra útvonal) és épületek engedélyezési tervei. A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 31,7% 2003-ban), a levegő-, zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 81-es sz. főútvonal átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. 3.1.3. Az emberi erőforrások helyzete A. Demográfiai helyzet és népesedési folyamatok A kistérség 17 településén a 2003. évi KSH adatok szerint 21 399 fő élt, ami közel 7%-os csökkenést jelent az 1980-ban itt élő népességhez képest. Kisbér várost és egyetlen települést leszámítva (Ászár) mindenütt csökkenő tendencia tapasztalható. A demográfiai folyamatokat tekintve a megye legelmaradottabb települései találhatók a kistérségben. Az élveszületések száma 189 fő, ezer lakosra vetítve 8,8 fő (országos átlag 9,3 fő), ami az 1980. évinek csupán 67,5%-a. A halálozások száma 320 fő, ezer lakosra vetítve 14,9 fő (országos átlag 13,4 fő). A 60 éves és idősebb korosztály aránya kistérségi átlagban 20%, ez azonban településenként szélsőséges értéket is mutathat. A 18 év alattiak aránya 20,5%. Az itt élők korösszetételében 1980 óta bekövetkezett változásokat vizsgálva megállapítható, hogy a legsúlyosabb csökkenés a 0-3, 4-6 és 7-10 éves korcsoportok létszáma esetében van. A 0-6 éves korú gyermekek számát nézve a 2000. évi csupán 56,7%-a az 1980. évinek. A 7-17 éves korosztály esetében ez 81%. A másik figyelemre méltó változás az idősebb korosztály esetében tapasztalható, ahol a számok egyértelműen, azonban nem ilyen nagy mértékben az idősek számának növekedését mutatják. A belföldi vándorlási különbözet 2,7 ezer lakosra vetítve. Jelentős bevándorlással mindössze két település büszkélkedhet, 10 településen az érték negatív, illetve zéró, ami tehát nem képes ellensúlyozni a természetes szaporulat erősen negatív jellegét. A térségbe vándorlók nagy része a környező nagyvárosokból érkezik, egyrészt az elszegényedett rétegekből, másrészt az idős korú, inaktív lakosság köréből. Kis része pihenési, szabadidő eltöltési szándékkal vásárol ingatlant. B. Képzettségi, jövedelmi viszonyok A térség aktív korú lakosságának közel 40%-a segéd-, betanított munkás, 33%-a szakmunkás végzettséggel rendelkezik, és 15% körüli az értelmiség aránya. Az elmúlt évek tendenciája, hogy a felsőfokú végzettségűek, értelmiségiek elvándorolnak a térségből, amit elsősorban a megfelelő munkalehetőségek hiánya okoz. 2003-ban 458 fő volt a személyi

14

jövedelemadót fizetők száma 1000 lakosra vetítve, az SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra vetített értéke 494 730 forint, az SZJA értéke egy lakosra vetítve 80 266 forint, mindkét érték jelentősen a megyei átlag alatt van. C. A térségi civil szerveződések száma, jellege A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 50. Ezen szervezetek kb. 80%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, további 15%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület, kb. 5%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. D. Az épített környezeti tényezők, kulturális örökség bemutatása A kistérségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. Összességében a kistérség műemlékeinek, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építményeinek száma 31 db. Több településen működik múzeum, emlékház. A hagyományos paraszti életformát az ászári és a csépi tájház mutatja be. A népi kultúra hagyományait számos települési hagyományőrző egyesület, néptánc- és népdal csoport tartja fenn. A hagyományos népi mesterségek közül elsősorban a kosárfonás, seprűkészítés, fafaragás jellemző. A mezőgazdaság ágai közül a lótenyésztés és a szőlészet-borászat rendelkezik jelentős történelmi hagyományokkal. A kistérség legjelentősebb, hagyományos, a települések által közösen rendezett kulturális eseményei: a Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál és a Bakonytérségi Napok. 3.1.4. A térségi gazdasági helyzet rövid bemutatása A. Gazdasági térszerkezet, külső és belső kapcsolatok Az akciócsoport területét körülvevő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a kistérséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes, ill. közepesnél gyengébb helyzet jellemzi. A gazdasági térszerkezetben a kistérség egy nagyobb belső periféria része felzárkózó minősítéssel, melyet gazdaságilag dinamikusan fejlődő térségek vesznek körül. A külső kapcsolatok, a közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából. A Győr-Mór-Székesfehérvár ipari tengely mentén, jelentős fejlesztési csomópontok közelében fekszik, azonban egyikhez sem csatlakozik szervesen, a centrumok mindegyike negatív, szívó hatást gyakorol rá. A kistérség gazdaságföldrajzi szempontból egy fő foglalkoztatási központtal (Kisbér) rendelkezik – ahova a nagyobb foglalkoztatók csoportosulnak –, melyet nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A térségben Kisbéren található ipari park, két, autóipari beszállítói tevékenységet végző vállalkozással, valamint Bakonybánk község határában található egy ipari terület, ahol három vállalkozás tevékenykedik.

15

B. A gazdaság fő ágazatainak helyzete A kistérség adottságai, hagyományai alapján elsősorban a mezőgazdaság (a termőterületek 88%-a szántóként hasznosul) és az erdőgazdálkodás jelentik a meghatározó ágazatokat, ezt egészíti ki a könnyűipar és a turizmus. A terület 17 településén 4 268 agrárgazdálkodó – 4 232 db egyéni gazdaság és 36 db gazdálkodó szervezet – működik, 98%-ban kis- és közepes vállalkozásként. Az egyéni gazdaságok átlagosan 2,32 ha alatti termőterületen gazdálkodnak, a gazdasági szervezetek átlagos termőterülete 245 ha. A vetésszerkezetben a kalászosok és a kukorica termesztése uralkodó. A mezőgazdasági tevékenységre alapozottan jelentős élelmiszeripar nem alakult ki a térségben, ez alól csak a szőlészetre alapuló borászat (az Ászár-Neszmélyi borvidék Bársonyos-Császári körzete), és néhány kisméretű helyi termék feldolgozásával foglalkozó vállalkozás kivétel. A jelentős kiterjedésű erdőterületek – az erdőgazdálkodás mellett – kiválóan alkalmasak a zöldturizmus különféle ágai számára, valamint oktatási, ismeretterjesztési célokra. A jelentősebb ipari vállalkozások járművillamossági, alkatrészgyártási, építőipari, fémszerkezet-gyártási és kereskedelmi tevékenységgel foglalkoznak. A térség ipara összességében fejletlen. A kereskedelmi és egyéb szolgáltatások központja Kisbér. Minden településen található kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység, ezek színvonala közepes. A kistérség idegenforgalmi szempontból főként az aktív turizmus speciális igényeinek kielégítésére alkalmas. Kedvelt üdülő- és kirándulóhely, elsősorban a nagyvárosokban élők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében. A tájegységre jellemzőnek tartott, fémjelző termékek: a ló, a bor, egyes műemlékek, műemlék-jellegű építmények, táji jellegzetességek és a vadon élő állatok. A jelzett turistautak hossza azonban nagyon kevés a térségben, s hiányoznak az erdei pihenőhelyek, tanösvények is. A terület szállásférőhelyeinek száma 246, amely mindössze hat településen oszlik meg. A falusi turizmus szállásférőhelyei 22 fő elszállásolását teszik lehetővé 4 településen. A színvonalas szállás- és vendéglátóhelyek száma alacsony, s a meglévők többsége sem tud tartalmas kiegészítő szolgáltatásokat, komplex programcsomagokat nyújtani. C. A gazdaság szerkezete A működő vállalkozások 27%-a társas (309 db), 73%-a egyéni vállalkozás (837 db). Ezeknek kb. 20%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, 23%-a az iparban, építőiparban, 22%-a a kereskedelem területén dolgozik. A vállalkozások jelentős arányban Kisbéren (44%), és 4 nagyobb településen (összesen 32%) jellemzőek. A kistérségi társas vállalkozások 30%-nak nincsen alkalmazottja, több mint fele 1-9 fő közt foglalkoztat. A 10-50 fő között foglalkoztatók száma 35, 100-300 főt foglalkoztató cég mindössze 4 van a kistérségben. Az egyéni vállalkozások közel 85%-nak nincs bejelentett alkalmazottja, 15%-uk foglalkoztat csupán 1-9 főt.

16

D. A jelentősebb térségi foglalkoztatókról A térségi foglalkoztatók 46%-a feldolgozóipari, 18%-a kereskedelmi, szintén 18% a szociális ellátás területén érdekelt, 9% mezőgazdasági és szintén 9% építőipari érdekeltségű. A térségi munkáltatók foglalkoztatotti létszámát tekintve a következők jellemzőek: a bejegyzett szervezetek közül 341 db (!) 10 fő alatt, 23 db 10-19 fő között, 29 szervezet 20-49 fő között, 9 cég 50-99 fő között, 11 db 100-299 fő között foglalkoztat, és csupán egyetlen vállalkozás foglalkoztat 300 fő feletti munkavállalót. E. Az infrastrukturális ellátási helyzet A termelési infrastruktúrák állapotát vizsgálva a mezőgazdaság esetében a kevés számú nagygazdaság rendelkezik csupán megfelelő alapinfrastruktúrával, technológiával, piaccal, a közepes gazdaságok már nem tudják biztosítani a fenti feltételek összhangját, kevésbé versenyképesek. A sok kisgazdaság főként önellátásra termel, bérműveltet a közepes- és nagy gazdaságokkal. Az ipari beruházások befogadásához az elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális alapfeltételek rendelkezésre állnak. Az alap- és szuprastruktúrák kiépítettsége közepesen megfelelő, minden település ellátott – eltérő mértékben – az összes szolgáltatással (a kommunális szennyvíz- és a szilárd hulladékkezelés problémás egyes településeken). A közúti tömegközlekedés Kisbér központú és alacsony járatszámú. 3.1.5. A munkaerőpiaci helyzet bemutatása Az elmúlt években a kistérség relatív munkaerőpiaci helyzete a megyén és régión belül egyedülálló mértékben romlott. Míg a megyében összességében 5,2%-al csökkent a regisztrált munkanélküliek aránya az elmúlt 5 évet vizsgálva, addig a kistérségben 17%-al nőtt. A regisztrált munkanélküliek aránya 7-10% (munkavállalási korú népesség 12 581 fő, ebből regisztrált munkanélküli 800-900 fő) között jellemző, állományi összetétele hosszú ideje nagyjából változatlan: 85-88%-a fizikai, 12-15%-a szellemi munkás, 41%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, 38%-a szakmunkás, 10% szakközépiskolai és technikusi, 7% gimnáziumi és 2% felsőfokú végzettségű. Közel 60%-uk férfi, a pályakezdők aránya 8-10%. A 180 napon túli munkanélküliek aránya közel 40%. A kedvezőtlen folyamatok a 90-es évek végére tetőztek, akkor azonban néhány jelentősebb ipari üzem betelepülésével időlegesen javult a helyzet (Kisbéren ipari park létesült). A kisés középvállalkozások által foglalkoztatott létszám csökkenő (egyes cégek időközben megszűntek), illetve stagnáló tendenciát mutat. A kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetet érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések is (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből). Mint írtuk, a munkavállalók kb. egyharmada a kistérségben, egyharmada a kistérségen kívül ingázik, csupán további egyharmaduk tud lakóhelyén dolgozni.

17

3.2. Helyi vidékfejlesztési stratégia 3.2.1. A helyzetelemzés legfontosabb tanulságai A térség belső erőforrásait vizsgálva: Humán erőforrások: a képzett munkaerő elvándorlása, az alacsony képzettségűek helyben maradása, valamint a térségi foglalkoztatók számára nem megfelelő munkaerő kínálat jellemzi. Természeti, környezeti erőforrások: alapvetően megfelelők, azonban egyelőre kiaknázatlanok. A térségben jelenlévő gazdasági ágazatokat vizsgálva: A kistérség északi területei jó adottságúak, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmasak, ezzel szemben a déli területekre alacsony AK érték, magas erdősültség jellemző, mely a hagyományos művelésnek nem kedvez (kevéssé is jellemző), viszont az alternatív művelési módok megoldást jelenthetnek. Ipari szempontból a térség egyelőre nem rendelkezik versenyképes adottságokkal az egyre kisebb számban betelepülő külföldi vállalkozások számára Az idegenforgalmi infra- és szuprastruktúra – bár az ágazat évtizedek óta a térség fő fejlesztési irányai közt szerepel – alacsony/közepes színvonalú, a programkínálat szétszórt, nem felépített. Minőségi fejlesztés nélkül nem versenyképes! A kis- és középvállalkozások szerepe gyenge, illetve közepes, azonban nagy foglalkoztatók híján munkahelyteremtő és jövedelemtermelő szerepük fokozása, támogatása elengedhetetlen.

18

3.2.2. SWOT elemzés, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

ƒ Természeti környezet viszonylag érintetlen, jó környezeti állapot, számos helyi védettségű terület; ƒ Az erdősültség aránya magas, az erdő rekreációs hasznosításának vannak már jelei; ƒ A térségben natúrpark kialakítására alkalmas feltételek megléte; ƒ A szabad munkaerő aránya magas; ƒ A térség műemlék épületekben gazdag; ƒ A térség középpontjában középfokú oktatás zajlik; ƒ Az egyes agrárágazok hagyományos jelenléte (szőlőés borkultúra, lótenyésztés- , tartás); ƒ Mezőgazdasági szaktudás és termelés kultúra megfelelő, ƒ Megfelelő minőségű mezőgazdasági alapanyag termelés; ƒ Az alternatív gazdálkodási formákhoz szükséges adottságok megléte.

ƒ ƒ ƒ ƒ

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

ƒ Speciális, tájjellegű mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése; ƒ A natúrpark szolgáltatásai, az ökoturizmus iránti igény növekedése; ƒ Az alternatív mezőgazdasági termelés-, a termékek feldolgozása és piacra juttatása támogatásának erősödése; ƒ A munkaerőpiaci keresletnek megfelelő képzési rendszerek kialakítása; ƒ A környező kistérségek, az ingázó övezetbe tartozó városok fejlődése; ƒ Kistérségi szintű együttműködések kibővülése, fejlődése; ƒ A hátrányos helyzetű népesség megélhetését, életfeltételeinek javulását elősegítő programok bővülése.

ƒ Gazdasági-jogi helyzet kapcsán bekövetkező negatív változások; ƒ Kedvezőtlen demográfiai folyamatok folytatódnak; ƒ A hátrányos helyzetű, elszegényedő lakosságréteg aránya növekszik; ƒ Foglalkoztatási lehetőségek további szűkülése; ƒ A térségben jelenlévő, begyűrűző multinacionális vállalatok érdekérvényesítő-, verseny képességének növekedése; ƒ A mezőgazdasági termékek piacának átrendeződése, a hagyományos stratégiai termékek iránti kereslet csökkenése; ƒ Állami, EU forráshiány miatt elmaradó, késő fejlesztések.

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

ƒ

19

Belső perifériás térség; Nagy területen ritka településhálózat; Országos védettségű terület hiánya; A helyi védettség alatt álló területek nem megfelelő kezelése, kihasználatlansága; Nyitott közműolló; Felnőttképzés, továbbképzés, nyelvi képzés megoldatlansága; Kereskedelmi, idegenforgalmi, egyéb szolgáltatások nem kiemelkedő színvonala; A térségi turisztikai kínálat esetleges, szervezetlen, nincs komplex csomag; A térség gazdasága tőkehiányos, jövedelemtermelő képessége alacsony; Kedvezőtlen demográfiai folyamatok; Magas munkanélküliség; Nagy mennyiségű, nehezen eladható, versenyképtelen mezőgazdasági termék (alapanyag); Feldolgozó-, tároló kapacitás, eredetmegjelölés hiánya.

3.2.3. A térség jövőképe Hosszú távú jövőkép: A Bakonyalja térség hosszú távú célkitűzése az olyan optimális vidéki élettér megteremtése, amely belső és külső erőforrásainak fenntartható kihasználása mellett demográfiai, gazdasági, humán és környezeti adottságainak kedvező irányban történő változásával/változtatásával, illetve a folyamatok visszahatásával érhető el.

U

Középtávú jövőkép: A Bakonyalja térség középtávú jövőképe az itt élők jövedelemviszonyának biztonságossá, kiegyensúlyozottá tétele munkahelyteremtéssel, bővítéssel a kistérség kedvező adottságainak kihasználásával, ugyanakkor megőrzésével. U

3.2.4. A térség átfogó és specifikus céljai a 2006-2008. közötti időszakra Átfogó célkitűzés: A helyi lakosság életminőségének, életkörülményeinek, jövedelmi helyzetének javítása a kistérség népességmegtartó képességének növelésével párhuzamosan a fenntartható vidékfejlesztés szellemiségében. U

Specifikus célkitűzések: ƒ a helyi gazdaság fejlesztése, a több lábon állást elősegítő gazdasági szerkezet kialakulásának elősegítése, ƒ a helyi humánerőforrás fejlesztése, munkaerőpiaci követelményeknek való megfeleltetése, ƒ a természeti, épített és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése, ƒ a helyi identitástudat megerősítése.

U

3.2.5. Prioritások Fejlesztési prioritások: A térségi szereplők jövedelemtermelő- és versenyképessége hosszú távon biztosított legyen a fejlesztések következtében. A természeti környezet megőrzése amellett, hogy a térség turisztikai funkciói is megfelelő módon érvényesüljenek. A helyi értékek - természeti, épített, kulturális - komplex csomaggá fejlesztése, szervezése (mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt). U

20

4. A BAKONYALJA AKCIÓCSOPORT HELYI PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA „A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a ’bakonyaljai barangoló’ útvonalhoz kapcsolódóan” című helyi vidékfejlesztési terv megvalósítására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) LEADER+ intézkedés: Kísérleti, integrált vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása tevékenység keretében. A jogcím kódja: AVOP 3.5.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS (összefoglalás) A Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) LEADER+ intézkedésének keretében a Bakonyalja Helyi Akciócsoport pályázatot hirdet A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan című Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósítása céljából. I. A támogatás célja Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program vidéki térségek fejlesztése prioritás, LEADER+ intézkedésének „Kísérleti, integrált vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása” tevékenysége alapján a pályázat általános célkitűzése: A vidékfejlesztés új szemléletű, a belső erőforrásokat hatékonyabban mobilizáló, közösségi részvételen alapuló módszereinek meghonosítása; a tapasztalatszerzés és kapacitásépítés helyi, szinten: A helyi akciócsoportok által elkészített, jóváhagyott helyi térségi alapú, integrált vidékfejlesztési tervek megvalósítása helyi szintű pályáztatás útján a 2000/C 139/05 bizottsági közlemény 12. és 14. pontjának megfelelően. A támogatásban részesíthető tevékenységeket a X. fejezet tartalmazza. A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan című Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósításának átfogó célkitűzése: A helyi lakosság életminőségének, életkörülményeinek, jövedelmi helyzetének javítása a kistérség népességmegtartó képességének növelésével párhuzamosan a fenntartható vidékfejlesztés szellemiségében. II. A támogatásra rendelkezésre álló forrás mértéke A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 85.000.000,forint. III. A támogatásra jogosultak köre Pályázhatnak: • természetes személyek (magánszemélyek, családi gazdálkodók), • őstermelők, • egyéni vállalkozók, 21

•

a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-vállalkozások (10 főnél kevesebb foglalkoztatott) és kisvállalkozások (50 főnél kevesebb foglalkoztatott), akiknek/amelyeknek éves árbevétele nem haladja meg a nettó 700 millió forintot, vagy éves mérleg főösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, • közhasznú társaságok, • települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzatok és jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások, önkormányzati intézmények (iskola, művelődési központ stb.), • társadalmi szervezetek, alapítványok, • egyházak, egyházi jogi személyek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: • magyarországi székhellyel, • adószámmal vagy adóazonosító jellel, és bankszámlaszámmal rendelkező, valamint a 141/2003. (IX. 9.) sz. kormány rendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező pályázók. Nem pályázhatnak az alábbi szervezetek: • munkaadók és munkavállalók érdekképviseleti szövetségei, szakszervezetek, politikai pártok, önkéntes kölcsönös biztosító társaságok, pénztárak, magánnyugdíjpénztár és egyesüléseik. IV. A pályázat benyújtásának további jogosultsági feltételei A fejlesztést, programot ezen pályázati felhívás 1. sz. mellékletében meghatározott kedvezményezett, az akciócsoport területét képező települési körben kell megvalósítani. Amennyiben a pályázó a tervezett programot vagy fejlesztést nem kedvezményezett településen kívánja megvalósítani, a projekt csak abban az esetben jogosult támogatásra, ha a helyi vidékfejlesztési terv tartalmazza azt, a fejlesztés a terv lényeges elemét képezi és bizonyítottan a kedvezményezett települések lakosságának érdekeit szolgálja. A fejlesztés megvalósulásának helye az a település, amelynek közigazgatási területén a beruházás megvalósul. Abban az esetben, ha a fejlesztés több települést érint vagy beruházási helyszínhez nem köthető (pl. terv, tanulmánykészítés, képzési program esetében), a fejlesztés jogosult helye a pályázó székhelye. A pályázati felhívás X. pontjában található részletes támogatási jogcímek az általános jogosultsági feltételeken belül szűkítéseket tartalmaznak. Kérjük, gondosan olvassa el az Ön által kiválasztott pályázati jogcímre vonatkozó speciális feltételeket! A nem jogosult pályázó által beadott pályázat ugyanis érdemi bírálat nélkül, hiánypótlási lehetőség nélkül elutasításra kerül. V.

Támogatás formája

A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás európai uniós és nemzeti forrásból, utófinanszírozással. 22

VI.

A támogatás mértéke

A támogatás maximális aránya és a támogatás maximális összege: • • • •

jövedelemtermelő beruházás esetén a projekt elszámolható összes költségének 45 %a, max 17.000.000,- forint. nem jövedelemtermelő beruházás esetén a projekt elszámolható összes költségének 85%-a, max 17.000.000,- forint. nem beruházás jellegű projektek esetén (képzés, tervezés, hálózatépítés) a projekt elszámolható összes költségének 95%-a, max 17.000.000,- forint. Az egyes intézkedések esetében a támogatás maximális arányát és a támogatás maximális összegét a jelen felhívás X.2. (A támogatás odaítélésének feltételei) fejezete tartalmazza pontosan és részletesen.

Ha a pályázónak nincs ÁFA visszaigénylési jogosultsága, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFA-val növelt, bruttó összköltsége. Ha a pályázó a támogatásból finanszírozott projekttel kapcsolatban ÁFA visszaigénylésre jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt nettó összköltsége. Az igényelt támogatás teljes összege csak akkor fizethető ki, ha a pályázó az elszámolását a támogatási szerződésben rögzített időpontokban, de legkésőbb 2008. szeptember 1-ig benyújtja a közreműködő szervezetnek. Mindazokra a számlákra, amelyek e határidőn túl kerülnek benyújtásra, nem fizethető ki a támogatás arányos része a pályázó részére. A pályázónak a támogatás elnyerésekor vállalt kötelezettségei ez esetben is fennállnak. VII. Kizáró okok Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére: • aki, vagy amely csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, vagy végrehajtási eljárás alatt áll; amennyiben a pályázó önkormányzat, úgy akkor jogosult támogatás igénybevételére, ha nem áll adósságrendezési eljárás alatt; • aki, vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette; • ha a pályázó az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) kormányrendelet, valamint a pályázati felhívás alapján jogosulatlanul vett igénybe támogatást; • amennyiben a pályázónak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; • amelyet, a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett; 23

• • •

• • •

amennyiben a pályázó az adott pályázatában megjelölt célra egyéb hazai, illetve európai uniós költségvetési támogatásban részesül(t), a 2004-2006-os időszakban; akinek, vagy amelynek a jóváhagyott, utolsó éves beszámoló alapján saját tőkéje negatív volt; aki, vagy amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely nem per- és igénymentes, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség (a projekt befejezésétől számított 5 évig tartó) idejére; akiről, vagy amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a pályázat benyújtásakor; akinek, vagy amelynek a tevékenysége/projektje a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; aki, vagy amely nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyekkel;

A támogatást a pályázat befogadását megelőzően megkezdett beruházásra nem lehet igényelni. VIII. A támogatási jogcímekre vonatkozó közös szabályok a) A támogatási jogcím: A LEADER+ helyi akciócsoportok kiválasztása II. pályázati forduló 2.sz. mellékletében az intézkedéseket bemutató adatlapon megjelölt alintézkedések, ill. – ha az intézkedés nincs lebontva alintézkedésre – intézkedések. b) A pályázónak rendelkeznie kell saját forrással, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Ennek meglétéről, hitel vagy kölcsön esetén a rendelkezésre állásáról és összetételéről a pályázónak nyilatkoznia kell a pályázat beadásakor. A saját forrás teljes mértékben hitelből és kölcsönből is biztosítható, melyet szerződéskötéskor a pályázónak érvényes hitelígérvénnyel, hitel- vagy kölcsönszerződéssel bizonyítania kell. A hitelhez kamattámogatás nem vehető igénybe. c) Egy pályázatban csak egy támogatási cél (pályázati jogcím) jelölhető meg. d) A keretösszeg terhére egy pályázónak legfeljebb három projektje részesíthető támogatásban. Az egy projekt (pályázat) keretében igényelhető minimális támogatási összeg 100 000 Ft (azaz egyszázezer forint). Az egy projektre vagy az egy pályázónak megítélhető maximális támogatási összeg nem haladhatja meg a helyi pályáztatásra rendelkezésre álló (akciócsoportnak megítélt keretösszeg csökkentve a gesztor keretével) keret 20%-át, azaz 17.000.000,- forintot. e) Előleg 1) A pályázók 25%-os előleg igénylésére jogosultak. Az előlegre vonatkozó igényt a pályázati adatlapon összegszerűen meg kell jelölni. 24

2) Előleg igénybevétele esetén – a biztosítékállítási kötelezettség alól az 54/2005. (III.26.) kormány rendelet 3. § (2)-(3) bekezdések által mentesített Kedvezményezetteket kivéve – a támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a Kedvezményezettnek az előleg erejéig legalább egy kötelezően válaszható biztosítékot kell nyújtania a következő biztosítéktípusok közül: bankgarancia, ingatlan jelzálogjog, ingó jelzálogjog, biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, garanciaszervezet által vállalt kezesség, garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, egyházi felettes szerv által vállalt készfizető kezesség. 3) Nem vehető igénybe előleg, ha a támogatás kedvezményezettje az előlegről lemond, a támogatás kedvezményezettje az előleg nyújtásának feltételeként meghatározott biztosítékot nem bocsátja rendelkezésre, erre az operatív program irányító hatóság megindokolt kérése alapján a közösségi támogatási keret irányító hatósága engedélyt ad. f) Vagyonbiztosítás Beruházási támogatással megvalósult vagyontárgyra (ingó, ingatlan) kötelező vagyonbiztosítást kötni a fenntartási időszak tartamára, kivételt képeznek ez alól a központi költségvetési szervek, az egyházak és intézményeik, illetve helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségevetési szervei, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik. g) Biztosítékok A Kedvezményezett a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő visszafizetési kötelezettsége biztosítására, valamint az előleg igénybevételéhez – az alább részletezett kivételektől eltekintve – biztosítékot köteles adni. A biztosítékot beruházási projektek esetében a megvalósítási és a megvalósítást követő (fenntartási) időszak tartama alatt, nem beruházási jellegű projektek esetében a megvalósítási időszak tartama alatt kell fenntartani. A biztosíték cseréjére a Kedvezményezettnek lehetősége van, feltéve, hogy az új biztosíték végrehajthatósága és az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek. Nem kötelesek biztosítékot felajánlani: • a központi költségvetési szervek, • az egyházak és intézményeik, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,

25

• •

•

a nonprofit alapon működő alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei, amennyiben a támogatást teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldására vagy kötelező feladataik ellátására használják fel. Nem kötelesek továbbá biztosítékot szolgáltatni, amennyiben a fejlesztés tárgya, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik, a Kedvezményezettek, amennyiben a támogatás összege nem haladja meg az 5 millió forintot.

3) A 2) pontban felsorolt Kedvezményezettek kivételével a támogatási szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kötelező biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amely(ek) fedezetet nyújt(anak) a támogatás 120%-nak erejéig a szerződés teljes időtartamára: • ingatlan jelzálogjog, • ingó jelzálogjog, • bankgarancia, (feltételnélküli, visszavonhatatlan, lejárata a támogatási szerződés szerinti megvalósítás, vagy a megvalósítást követő fenntartási időszak határidejét követő 14. nap), • biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességet tartalmazó kötelezvény (vagyonra, ingatlanra, vagy a támogatásból beszerzett ingóra), • kedvezményezett a szerződést kötő FVM, • garanciaszervezet által vállalt kezesség, • garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, • egyházi felettes szerv által vállalt készfizető kezesség. 4) A zálogtárgy – terhek figyelembe vételével számított – fedezeti értéke biztosítékot kell, hogy nyújtson a támogatási összeg 120%-ának erejéig. Zálogtárgyként elfogadható bármely, a pályázó vagy harmadik személy – az állam kivételével – tulajdonában álló vagyontárgy. Zálogtárgyként történő felajánlás vonatkozhat olyan ingó vagyontárgyra is, amelyet a támogatási szerződés keretében szereznek be. A felajánlás a vagyontárgy tulajdonosától kell, hogy származzék, közös tulajdonban álló vagyontárgy esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges a megterheléséhez. A zálogtárgy forgalmi értékére vonatkozó adatot az MVH ingóság esetén értékbecslés, ingatlan esetén értékbecslés vagy adó- és értékbizonyítvány alapján fogad el. (Kizárólag bejegyzett értékbecslő által készített értékbecslés fogadható el.) A beruházással érintett új ingó vagyontárgy esetén az ajánlati ár is elfogadható. Jelzálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjog szükséges. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés elfogadására akkor van lehetőség, ha a korábbi ranghelyű jelzálogjog érvényesítése esetén a vagyontárgy maradvány értéke fedezetet nyújt a támogatási összeg és járulékai erejéig. A zálogtárgy terheltségénél az ingatlannyilvántartásba, illetve a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) zálogjogi nyilvántartásba ténylegesen bevezetett terheket kell figyelembe venni. Zálogteher esetén a keretbiztosítéki, egyetemleges zálogjog egy tekintet alá esik más

26

zálogjogokkal. A vagyontárgyon fennálló terhek mértékére nézve az MVH bármikor további iratokat kérhet be. Ingatlan esetén a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerződést a támogatási szerződéssel egyidejűleg kell megkötni, ingó vagyontárgy esetén a jelzálogjog alapítására az eszköz megvételét követően kerül sor az MVH Regionális Illetékességű Kirendeltségének közreműködésével, közjegyző előtt. Rendkívüli értékcsökkenés, elértéktelenedés, illetve káresemény esetén, amennyiben az a vagyontárgy beszerzési árának 25%-át meghaladja, pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettség áll fenn. h) A pályázatnak és a pályázónak meg kell felelni a pályázati felhívásban felsorolt jogosultsági kritériumoknak. i) A támogatott fejlesztés kizárólag olyan ingatlanon valósítható meg, ahol biztosítható a rendeletben előírt (a projekt befejezésétől számított legalább 5 évig tartó) fenntartási, működtetési idő. Az ingatlannak per- és igénymentesnek kell lennie, illetve bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződésnek kizárólagos joggal biztosítania kell a támogatással megvalósuló beruházás legalább fenti ideig való üzemeltetési lehetőségét. j) A pályázó a pályázat tárgyát képező beruházást, objektumot, felújítást a megvalósításától számított 5 éven át – a pályázatban meghatározott módon – köteles rendeltetésszerűen használni, karbantartani és a szükséges felújításról gondoskodni. Beruházások esetén – beleértve az értéknövelő beruházásokat is – csak az új technológiai gépek és berendezések beszerzése és beépítése támogatható. Az előbb felsoroltak újnak tekinthetők, ha a vásárlást megelőző 24 hónapon belül gyártották azokat. k) Támogatás csak a pályázat befogadásának időpontja után megkezdett beruházásokhoz nyújtható. T

T

T

A pályázó a beruházást saját felelősségére ettől az időponttól megkezdheti a támogatási szerződés megkötése előtt. A projektek megkezdésének időpontja: - az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja (építési napló vezetésére kötelezett beruházás esetén); - gép, tárgyi eszköz beszerzés esetén a megrendelés (vételi szándék) írásban történő bejelentése, ennek hiányában a számla szerinti teljesítés dátuma; - egyéb tevékenység esetén a tevékenység megvalósításához kapcsolódó szerződés megkötésének dátuma, vagy a megrendelés, felhívás írásban történő bejelentésének dátuma, vagy a tevékenység megvalósításához kapcsolódó beszerzésről, szolgáltatásról kiállított bizonylat teljesítésének dátuma közül a legkorábbi. A támogatási szerződés megkötésétől számított: - 60 napon belül meg kell kezdeni a beruházást, amennyiben a beszerzéshez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy - 30 napon belül meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást, és annak befejezésétől számított 30 napon belül a beruházást.

27

l) A projektet be kell fejezni, illetve a gépet, létesítményt üzembe kell helyezni a támogatási szerződés megkötésének időpontjától számítva: - építési beruházás esetében 24 hónapon belül; - egyéb tevékenység esetében 12 hónapon belül; - közbeszerzésre kötelezett pályázók esetében 30 hónapon belül; T

T

T

T

Az AVOP LEADER+ helyi pályázatok esetében a beruházást, tevékenységet be kell fejezni, és a záró elszámolást be kell nyújtani 2008. szeptember 1-ig. m) Bármely szolgáltatás esetén legalább két árajánlatot szükséges csatolni a részletes és tételes költségvetéshez, egyéb esetben az 500 ezer Ft egyedi beszerzés felett kötelező a két árajánlat csatolása. n) A támogatás mértéke és összege nem haladhatja meg az intézkedésben feltüntetett maximális mértéket/összeget. o) A fejlesztés megvalósításához és a tevékenység folytatásához szükséges szakhatósági engedélyek, igazolások megléte, amelyek magukban foglalják az illetékes állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok igazolását arról, hogy a pályázó tevékenysége megfelel a minimális környezetvédelmi előírásoknak, valamint az élelmiszer előállítása esetén az élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírásoknak. A kis léptékű élelmiszer feldolgozók újonnan bevezetett minimális követelményeknek való megfelelés érdekében végzett fejlesztéseinek esetén az 1783/2003. tanácsi rendelet VI. a 13. érvényesül. A környezetre negatív hatást kifejtő fejlesztés nem támogatható. (Turisztikai szolgáltatás, oktatás, képzés, rendezvényszervezés, tanulmány- és tervkészítés, tanulmányút, kiadvány készítés esetén nem alkalmazandó). p) A pályázó, vagy a pályázó állandó alkalmazásában álló személy legalább középfokú szakirányú végzettséggel (igazolása az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993 (XII. 30.) MÜM. rendelet és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerinti OKJ (Országos Képzési Jegyzék) vagy OSZJ (Országos Szakma Jegyzék) jelzésű bizonyítvánnyal és/vagy minimum 3 év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik. q) Hatósági engedély köteles fejlesztés esetén a pályázó szerződéskötésre rendelkezzen jogerős és érvényes hatósági (építési szakhatósági) engedéllyel vagy az elsőfokú hatóság azon nyilatkozatával, hogy a fejlesztési célt ismeri és az nem engedély köteles. IX. Az elismerhető költségek általános köre ƒ ingatlan vásárlása a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 10%-ig, ƒ épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének és újak létesítésének költségei, ƒ új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (személygépjárművek kivételével), szállítás, üzembe helyezés, betanítás költségei. Az „új” jelző csak azon beruházási jellegű termékeket illetheti, amelyeknél a kedvezményezett vevő rendelkezik termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, elsősorban a gyártó, valamint a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal.

28

ƒ képzések, rendezvények, hálózatépítés költségei (szállásköltség, útiköltség, étkezési költségek, terem bérlet és egyéb, a rendezvényhez szükséges eszközök bérleti díjai, előadói és fellépési díjak, nyomdai munkák költségei, dekorációs költségek, szállítási költségek, egyéb, a rendezvényekhez szükséges szolgáltatások). ƒ általános költségek: mérnöki díjak, tervezési költségek, tervek, szakértői, szaktanácsadói díjak, szabadalmak, licencek vásárlása, a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyezési eljárások költségei a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 12%-ig. ƒ a térségről szóló publikációk, tanulmányok költségei (nyomdai, sokszorosítás költségei, immateriális javak költségei, melyen belül elszámolható a vagyoni értékű jogok közül: szellemi termékek felhasználási joga, márkanév, a szellemi termékek közül: találmány, ipari minta, szoftver termékek, know-how és gyártási eljárás, védjegy.). ƒ a termék marketing költségei a teljes elismerhető költségek 15%-áig (piackutatás, marketing és megvalósítási tanulmányok, termékmegjelenés, szórólapok, termékspecifikus polcberendezés kereskedelmi vásárokra, mintavevő eszközök, alkalmi kereskedelmi vásárok részvételi díja). ƒ telken belüli és kívüli, belterületi, kis léptékű kiegészítő infrastrukturális fejlesztések (a fejlesztés összköltségének maximum 25%-áig). Nem adható támogatás többek között: ƒ személygépjármű beszerzéséhez; ƒ működési költségek finanszírozásához; ƒ részvény, üzletrész vásárlásához; ƒ saját előállítású beruházáshoz; ƒ visszaigényelhető ÁFA-hoz; ƒ jelzálog, bankgarancia/kezesi kötelezvény költségeihez; ƒ sikerdíjhoz, bankköltséghez; ƒ a kompenzációval kiegyenlített számla.

29

X.

Részletes támogatási jogcímek (pályázati témakörök)

X.1. Pályázat nyújtható be az alábbi pályázati témakörökben: 1. A „bakonyaljai barangoló” útvonal-, valamint a hozzá kapcsolódó háttér létesítmények kialakítása, fejlesztése 1.1. Programok, szolgáltató helyek, természeti és épített értékek, hagyományok részletes felmérése, leltár készítése, az eredet-megjelölés rendszerének kidolgozása, a „bakonyaljai barangoló” potenciális útvonalának meghatározása tanulmánytervek formájában 1.2. Az útvonal környezetének (tanösvény, tábla, pihenőhelyek) kialakítása 2. Térségi programok létrehozása, kialakítása szervezett formában a „bakonyaljai barangoló” útvonal mentén 2.1. A programok létrehozásának támogatása, infrastrukturális fejlesztése 2.2. A natúrpark koncepció szellemiségéhez illeszkedő bemutató gazdaság(ok) létrehozása, fejlesztése 2.3. A lovas-, horgász- és egyéb szabadidős-, sportprogramok, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése 3. A „bakonyaljai barangoló” útvonal-, és programcsomag megfelelő minőségi hátterét biztosító szuprastruktúrák kialakítása és minőségi fejlesztése 3.1. A kereskedelmi vendéglátó-, szállásadó helyek szolgáltatási színvonalának térségspecifikus fejlesztése 3.2. A helyi termékeket, régi mesterségeket bemutató és árusító többfunkciós létesítmény létrehozása 3.3. A helyi termékek bemutathatóságát, értékesíthetőségét javító hozzáadott értéknövekedéssel járó fejlesztések 4. A „bakonyaljai barangoló” útvonal népszerűsítése, értékesítése érdekében végzett marketing- és kommunikációs tevékenységek támogatása 4.1. A potenciális célcsoport tájékoztatása a helyi programokról, szolgáltatásokról 4.2. A helyi termékek kistérségen kívüli értékesítését szolgáló tevékenységek támogatása X.2. A támogatás odaítélésének feltételei: Minden pályázati témakörre vonatkoznak a jelen pályázati felhívás VIII. pontjában felsorolt közös szabályok. Pályázatot nyújthat be az a pályázó mindegyik jogcímre, aki megfelel a jelen pályázati felhívás IV. pontjában meghatározott jogosultsági feltételeknek.

30

Az elismerhető költségek köre minden jogcím esetében: ƒ ingatlan vásárlása a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 10%-ig (kivéve az 1.1. és a 4.1. jogcím esetében), ƒ épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének és újak létesítésének költségei (kivéve az 1.1. és a 4.1. jogcím esetében), ƒ új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (személygépjárművek kivételével), szállítás, üzembe helyezés, betanítás költségei. Az „új” jelző csak azon beruházási jellegű termékeket illetheti, amelyeknél a kedvezményezett vevő rendelkezik termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, elsősorban a gyártó, valamint a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal (kivéve az 1.1. és a 4.1. jogcím esetében), ƒ képzések, rendezvények, hálózatépítés költségei (szállásköltség, útiköltség, étkezési költségek, terem bérlet és egyéb, a rendezvényhez szükséges eszközök bérleti díjai, előadói és fellépési díjak, nyomdai munkák költségei, dekorációs költségek, szállítási költségek, egyéb, a rendezvényekhez szükséges szolgáltatások), ƒ általános költségek: mérnöki díjak, tervezési költségek, tervek, szakértői, szaktanácsadói díjak, szabadalmak, licencek vásárlása, a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyezési eljárások költségei a fejlesztés elismerhető összköltségének maximum 12%-ig, ƒ a térségről szóló publikációk, tanulmányok költségei (nyomdai, sokszorosítás költségei, immateriális javak költségei, melyen belül elszámolható a vagyoni értékű jogok közül: szellemi termékek felhasználási joga, márkanév, a szellemi termékek közül: találmány, ipari minta, szoftver termékek, know-how és gyártási eljárás, védjegy), ƒ a termék marketing költségei a teljes elismerhető költségek 15%-áig (piackutatás, marketing és megvalósítási tanulmányok, termékmegjelenés, szórólapok, termékspecifikus polcberendezés kereskedelmi vásárokra, mintavevő eszközök, alkalmi kereskedelmi vásárok részvételi díja), ƒ telken belüli és kívüli, belterületi, kis léptékű kiegészítő infrastrukturális fejlesztések (a fejlesztés összköltségének maximum 25%-áig); (kivéve az 1.1. és a 4.1. jogcím esetében). Az igényelt támogatási összegnek legalább 100 ezer forintnak kell lennie minden jogcím esetében. A támogatás odaítélésnek speciális feltételei: A pályázati felhívás III. (Támogatásra jogosultak köre) és IV. (A pályázat benyújtásának további jogosultsági feltételei) pontjában szereplő jogosultsági feltételek szerint. Továbbá: A 2. jogcím esetében a fejlesztés (tanösvény, tábla, pihenőhely, stb.) és helyszíne szerepel a Bakonyalja Natúrpark engedélyezési tervdokumentációjában. A 4. jogcím esetében állattenyésztésben, ill. növénytermesztésben szerzett min. középfokú szakképesítés, vagy min. 3 éves szakmai tapasztalat. A 6. jogcím esetében a tevékenység végzéséhez szükséges engedély(ek) megléte. A 9. és 10. jogcím esetében marketing és kommunikációs tevékenységben szerzett szakmai tapasztalat.

31

Tanulmánytervek készítése a Kisbéri kistérségre vonatkozóan az alábbi témakörök szerint: A természeti és épített értékek-hagyományok-, programok-, szolgáltató helyek strukturált felmérése, helyzetértékelése. A „Bakonyaljai érték leltár” elkészítése, hozzákapcsolása a már létező kistérségi digitális adattárhoz, az értékek strukturált internetes publikálása. A „bakonyaljai barangoló” potenciális útvonalának, mint virtuális kistérségi komplex programcsomagnak a meghatározása a leltár alapján. A meglévő túraútvonalak környezeti állapotának felmérése, a problémák megoldását segítő akcióterv kidolgozása. A helyi értékek, termékek, szolgáltatások eladhatóságát növelő, elősegítő eredet-jelölő rendszer kidolgozása. A „bakonyaljai barangoló” útvonal környezetének, valamint az útvonal egyes szakaszainak – melynek helyszíne szerepel a Bakonyalja Natúrpark engedélyezési dokumentációjában – kialakítása, fejlesztése, környezeti állapotának rendbetétele: tanösvények, Táncsics-túra útvonala, táblák (meglévő információs táblák kiegészítése térségspecifikus elemekkel), pihenőhelyek és egyéb kiszolgáló létesítmények. A meglévő, tematikus útvonal kínálatához illeszkedő (főként kulturális és művészeti) programok, rendezvények továbbfejlesztése, összekapcsolása. Új térségspecifikus programok, rendezvények létrehozása. A programok rendezéséhez szükséges tárgyi feltételek, eszközök biztosítása. A natúrpark koncepció szellemiségéhez illeszkedő, a természeti és agrárgazdasági javakat bemutató gazdaság(ok), -hely(ek) fejlesztése, létrehozása (például: őshonos állatfajtákat bemutató gazdaság, „szelíd energiaösvény” – megújuló energiák bemutatása, komposztáló-telep, családi öko-, biogazdaság, stb.).

1.1. Programok, szolgáltató helyek, természeti és épített értékek, hagyományok részletes felmérése, leltár készítése, az eredetmegjelölés rendszerének kidolgozása, a „bakonyaljai barangoló” potenciális útvonalának meghatározása, tanulmánytervek formájában

2.2. A natúrpark koncepció szellemiségéhez illeszkedő bemutató gazdaság(ok) létrehozása, fejlesztése

2.1. A programok létrehozásának támogatása, infrastrukturális fejlesztése

1.2. Az útvonal környezetének (tanösvény, tábla, pihenőhelyek) kialakítása

A támogatás célja

Jogcímek

30 000 000,-

15 000 000,-

(Ft)

Keretösszeg

10-14

8-11

A várhatóan támogatandó projektek száma (db)

5 000 000,-

1 000 000,-

2 000 000,-

2 000 000,-

(Ft)

Max. támogatás /pályázat

11 111 111,-

1 176 471,-

2 352 941,-

2 105 263,-

Max. elszámolható összköltség /pályázat (Ft)

45

85

85

95

Az adható támogatás maximális mértéke (%)

4.2. A helyi termékek kistérségen kívüli értékesítését szolgáló tevékenységek támogatása

4.1. A potenciális célcsoport tájékoztatása a helyi programokról, szolgáltatásokról

3.3. A helyi termékek bemutathatóságát, értékesíthetőségét javító hozzáadott értéknövekedéssel járó fejlesztések

3.2. A helyi termékeket, régi mesterségeket bemutató és árusító többfunkciós létesítmény létrehozása

3.1. A kereskedelmi vendéglátó-, szállásadó helyek szolgáltatási színvonalának térség-specifikus fejlesztése

2.3. A lovas-, horgász- és egyéb szabadidős-, sportprogramok, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése

A lótartással foglalkozó gazdák, gazdaságok lovagoltatással, lovas-túrázással, kocsiztatással kapcsolatos programkínálatának fejlesztése, összekapcsolása lovastúraútvonal formájában. A horgászattal, valamint egyéb a szabadidő eltöltésével és sportolással kapcsolatos programok fejlesztése, és mindkét esetben a járulékos szolgáltatások, létesítmények színvonalának emelése. A helyi lakosság és látogatók által igénybe vett kereskedelmi vendéglátó- és szállásadó helyek szolgáltatási színvonalának fejlesztése (például egységes megjelenést biztosító berendezési tárgyak, eszközök, épületfejlesztés, átalakítás, bővítés, mely bizonyítottan az igénybe vehető szolgáltatások körét és minőségét növeli). Egy már a pályázó tulajdonában, vagy kezelésében lévő épület átalakítása, bővítése, felújítása azzal a céllal, hogy alkalmassá váljon többfunkciós kistérségi közösségi funkciók ellátására. Mintegy a programcsomag jelképévé, képviselőjévé válva bemutathatóak, kipróbálhatók, megvásárolhatók legyenek itt a helyi termékek. Hosszú távon otthont ad egyes régi mesterségeknek, hagyományőrző rendezvényeknek, képzéseknek. A térségspecifikus termékek (bor, pálinka, kézműves termékek, ló, stb.) értéknövekedését eredményező fejlesztések, melyek bizonyítottan javítják a termék értékesítési lehetőségeit: a gyártó-, előállító-, csomagoló-, raktározó gépek-, berendezések-, technológia-, eszközök beszerzése, korszerűsítése. A fejlesztés következtében a termék a programcsomag része lehet, kultúrált formában értékesíthetővé válik. A potenciális célcsoport: a lakosság, belföldi és külföldi látogatók tájékoztatása a „barangoló” programcsomagról (belső-külső kommunikáció) az alábbi csatornákon: kiadványok, honlap, linkek készítése; írott sajtóban-; vásárokon, kiállításokon való megjelenés; helyi, egyéb rendezvényeken való megjelenés. A helyi termékek kistérségen kívüli értékesítését szolgáló tevékenységek végzése: termékbemutatók tartása; vásárokon, kiállításokon való megjelenés, értékesítés elősegítése érdekében kiállítási eszközök, berendezések, installáció, stb. beszerzése.

33

5 000 000,-

35 000 000,-

5-7

10-13

1 000 000,-

1 000 000,-

2 000 000,-

10 000 000,-

4 000 000,-

5 000 000,-

1 176 471,-

1 052 632,-

4 444 444,-

11 764 706,-

8 888 889,-

11 111 111,-

85

95

45

85

45

45

XI. A célok számszerűsítésére használt indikátorok ♦ létrehozott kutatási anyag, tanulmány száma, ♦ az útvonal mentén létrehozott turisztikai alapinfrastruktúrák (tanösvény, táblarendszer, pihenőhely, stb.) száma, ♦ létrehozott (továbbfejlesztett) programok, rendezvények száma, ♦ a programok színvonalát növelő beruházások száma, ♦ létrehozott (továbbfejlesztett) bemutató gazdaságok, helyek száma, ♦ minőségileg fejlesztett vendéglátó-, szállásadó helyek száma, ♦ helyi termékek értéknövekedését eredményező fejlesztések száma, ♦ eredet-jelölő rendszerrel megjelölt termékek száma, ♦ tájékoztatást, értékesítést szolgáló tevékenységek, termékek száma, ♦ a fejlesztés révén létrejött új szolgáltatások száma, ♦ a fejlesztés eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma, ♦ a fejlesztés eredményeképpen megőrzött munkahelyek száma, ♦ beruházás megvalósítására felhasznált magánforrás, ♦ a létrehozott (épített) ingatlan (négyzetméterben), ♦ a felújított (bővített) ingatlan (négyzetméterben), ♦ a képzésen, oktatáson, rendezvényen résztvevők száma. XII. A projekt kiválasztás folyamatának rövid bemutatása A pályázat beérkezését követően az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány, mint gesztorszervezet (a Bakonyalja Helyi Akciócsoport megbízásából) megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e az alapvető • formai, jogosultsági, illeszkedési és teljességi feltételeknek. Amennyiben a gesztorszervezet vagy az alkalmazásában álló személy, illetve annak közeli hozzátartozója nyújtja be a pályázatot, a formai és tartalmi értékelést az MVH RIK végzi. 1) A befogadásra való jogosultság vizsgálata: a) Illeszkedés vizsgálat: U

U

Formailag nem felel meg, így hiánypótlás nélkül a gesztor által elutasításra kerül az a pályázat, amelyben a megjelölt cél nem illeszkedik a pályázati felhívásban szereplő – adott intézkedés esetén megfogalmazott – célokhoz. b) Jogosultság vizsgálat: Hiánypótlás nélkül a gesztor által elutasításra kerül az a pályázat, amely a pályázati felhívásban szereplő bármely alapjogosultsági feltételnek nem felel meg. U

U

c) A teljesség vizsgálata a benyújtott pályázati adatlap megfelelő kitöltésének és a szükséges dokumentumok meglétének ellenőrzése alapján történik. U

U

34

d) A pályázat beadásakor a következő feltételeknek kell teljesülni, ha ezek nem teljesülnek a pályázat hiánypótlás nélkül elutasításra kerül: • A pályázat a pályázati felhívásban közzétett benyújtási határidőn belül került postai úton feladásra, • A pályázat benyújtása postai úton történt, • Nem kézzel írt vagy szkennelt pályázatot nyújtottak be, • Szabályos formanyomtatványon történt a pályázat benyújtása, • A pályázati adatlapot a jelölt helyen cégszerűen aláírták, • A pályázat a pályázati felhívásban rögzített példányszámban (1 eredeti és 2 másolati példány) került benyújtásra, és a másolati példányok az eredetivel mindenben megegyeznek, • Adószámmal vagy adóazonosító jellel rendelkező, létező (bejegyzett) pályázó nyújtotta be a pályázatot, • A felhívás III. és IV. pontja valamint az adott jogcím szempontjából jogosult pályázó nyújtotta be a pályázatot, • A pályázó a vonatkozó pályázati felhívás 1. sz. mellékletében meghatározott kedvezményezett települési körben kívánja a fejlesztést megvalósítani (Kivétel a IV. fejezetben dőlt betűvel meghatározott esetben), • A pályázó által megfogalmazott fejlesztés illeszkedik az adott jogcím célkitűzéséhez, • A pályázó csatolta a 8. számú. mellékleteket, • Az igényelt támogatás összege nem haladja meg a pályázati kiírásban megszabott maximális összeget, vagy • Az igényelt támogatás aránya nem haladja meg a pályázati kiírásban megszabott maximális %-ot, • A tervezett program, fejlesztés nem megkezdett beruházás. U

Kézzel írt vagy szkennelt pályázat nem fogadható be. A pályázónak hiánypótlásra kizárólag a pályázat formai hiányossága esetén van módja. Amennyiben a pályázó hiányos, formailag nem megfelelő pályázatot nyújt be, a gesztor egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. Amennyiben a hiánypótlás nem teljes, vagy nem a megadott határidőn belül történik a pályázat elutasításra kerül. e) A pályázat befogadása: • A gesztor a pályázatok tértivevényen igazolt beérkezésétől számított 30 napon belül a pályázatot befogadja, vagy elutasítja, illetve megállapítja a hiánypótlás szükségességét. • Befogadásra kerül a pályázó által hiánytalanul benyújtott, illetve a megfelelően hiánypótolt, formailag és tartalmilag megfelelő pályázat. Ezek megállapításának dátuma a befogadás dátuma, amelyet a befogadásról szóló értesítő levél tartalmaz.

U

A pályázat befogadása a pályázat érdemi bírálatának kezdetét, nem pedig a támogatási összegre való jogosultság megszerzését jelenti. Amennyiben a beérkezett pályázat megfelel a benyújtás, a jogosultság, az illeszkedés és a teljesség feltételeinek, a gesztor az előre meghatározott értékelési szempontrendszer és az ahhoz rendelt pontrendszer alapján elvégzi a benyújtott projekt szakmai és pénzügyi értékelését.

35

2) A teljes és jogosult pályázatok szakmailag és pénzügyileg a következő szempontok alapján kerülnek értékelésre: I. Összhang a LEADER+ intézkedés elveivel és a helyi akciócsoportok fejlesztési terveivel: a. milyen szorosan kapcsolódik a projekt a helyi vidékfejlesztési tervben megállapított témához és célcsoporthoz. b. megfelelő a projekt pénzügyi nagyságrendje a fejlesztési tervben foglaltaknak (nem ássa-e alá a terv tágabb céljait). c. mennyiben járul hozzá a projekt a helyi fejlesztési terv céljainak és feladatainak megvalósulásához. II. A projekt minősége: a. mennyire van alá támasztva a projekt iránti igény, vagy a projekt szükségessége. b. mennyire realisztikus és logikus a projekt felépítése (célkitűzések, indikátorok, mérföldkövek). c. megfelel-e a projekt a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság legfontosabb célkitűzéseinek. d. innovatív-e a projekt, pl. megvalósítási mechanizmusán, vagy új technológiák vagy ötletek alkalmazásán keresztül. e. pénzügyi stabilitás és életképesség: ésszerű-e és indokolt a projekt költségvetése. A pályázó pénzügyi stabilitása. f. világos és megbízható-e a projektirányítás és megvalósítás felépítése. Igazolt-e a megfelelő szakértelem és tapasztalat megléte. g. kockázatbecslés: tekintetbe vette-e a pályázó azokat a különféle tényezőket, amelyek befolyásolhatják a projekt megvalósulását. Van-e ésszerű megoldás a negatív hatások megelőzésére vagy csökkentésére. h. munkahelyteremtés. i. esélyegyenlőség érvényesülése. j. mennyire illeszkedik a projekt a „bakonyaljai barangoló” programcsomag szellemiségéhez. k. milyen mértékben kapcsolódik a projekt más kistérségi projekt(ek)hez. l. milyen mennyiségben és minőségben épít a fejlesztés a helyi természeti és épített értékekre. m. mennyire térségspecifikus a projekt. n. mennyire illeszkedik a tevékenység(ek) a helyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz. Az értékelő a pályázati pontszáma alapján javaslatot tesz a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság részére a támogatás odaítéléséről, melyet a HBMB ülésén megvitatnak. A HBMB ülésén elfogadott döntési javaslatot a gesztor szervezet továbbítja az MVH Regionális Illetékességű Kirendeltségeire, mely alapján a LEADER Osztály országos felterjesztést készít a Döntés Előkészítő Bizottság részére. A Döntés Előkészítő Bizottság javaslata alapján a támogatásról szóló döntést az Irányító Hatóság vezetője hozza meg a felterjesztéstől számított 15 napon belül. A pályázót a gesztor a döntéstől számított 15 napon belül támogató vagy elutasító levélben értesíti.

36

3) A jóváhagyott projektek megvalósítására és a támogatás nyújtás feltételeinek rögzítésére a pályázónak támogatási szerződést kell kötni az MVH-val. Forráshiány esetén a már nem finanszírozható pályázatok elutasításra kerülnek, amely ellen kifogásnak helye nincs. Az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhető meg. A támogatásban részesülő pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) számára a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően 15 nap áll rendelkezésre, hogy a támogatásban részesülő a szerződéskötéshez szükséges iratokat benyújtsa az MVH RIKhez. Ezt követően 30 nap áll rendelkezésre a szerződéskötésre, amely időtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó érdekkörében felmerült okból nem jön létre a szerződés, úgy a támogatási döntés hatályát veszti. Indokolt esetben a támogatási szerződésben rögzített fejlesztés műszaki tartalma, a fejlesztés kezdési, illetve befejezési határideje, évek közötti ütemezésének a megváltoztatása – a kedvezményezett által indított – az MVH és a kedvezményezett közötti szerződés módosításával történik. U

XIII. A támogatás felhasználása és elszámolása 1) A kedvezményezett a támogatást a pályázatban kidolgozott, pénzügyi és fizikai megvalósítás időbeli ütemezéséhez (mérföldkövekhez) igazodó költségekről szóló, pénzügyileg rendezett számlák bemutatása után – teljesítés- és forrásarányosan – veheti igénybe, a támogatási szerződésben meghatározott célok elérésére. 2) Kompenzálással kiegyenlített számla nem nyújtható be. 3) A műszaki-pénzügyi–időbeli ütemezés kidolgozása során meg kell állapítani azokat a mérföldköveket, melyek teljesítése után igényelhető a támogatási hányad. 4) A mérföldkövek megállapításának, és a teljesítés ütemezésének feltételei: A mérföldkő dátuma mindig munkanap legyen. A mérföldkövek száma legfeljebb négy lehet. A mérföldkövek között legalább 30 napnak kell eltelnie. A kifizetés a támogatásigénylési csomag befogadása után 60 napon belül történik. A támogatásigénylési csomag befogadása minden mérföldkőnél a számlák ellenőrzése után történik, és a számlák valóságtartalmát helyszíni ellenőrzés során is vizsgálhatják. Az utolsó támogatásigénylési csomagot a projekt lezárását követő 30 napon belül kell benyújtani. A pályázat benyújtása előtt, a pályázattal összefüggő, azt megelőzően felmerült költségeket, ráfordításokat (amelyek 2006. január 1. után keletkeztek) az első mérföldkőnél kell elszámolni. A támogatásigénylési csomag személyesen vagy meghatalmazott útján adható be a helyi akciócsoport gesztor szervezetéhez.

37

5) Az MVH minden mérföldkőnél a teljesítéskor benyújtott számlák kifizetése előtt helyszíni ellenőrzést tarthat, az utolsó mérföldkőnél azonban kötelezően helyszíni ellenőrzést tart, mely során vizsgálja a projekt megvalósítását és a számlák valóságtartalmát. 6) Csak az eredeti , kiegyenlített, támogatásigénylési csomagban benyújtott a gesztor és az MVH munkatársai által ellenőrzött, kifogástalannak minősített számlák mögötti támogatási hányad kerül kifizetésre. T

T

T

7) Támogatás folyósítása céljából az MVH csak olyan számlákat fogad el, amelyek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az 1992. évi LXXIV. törvényben meghatározottaknak megfelelnek. 8) A támogatási szerződés mérföldkőre vonatkozó keretösszegét meghaladó támogatás folyósítása csak szerződésmódosítás keretében történhet. 9) A kedvezményezett számára történő kifizetéseket a Magyar Államkincstár forintban, a kedvezményezett bankszámlájára teljesíti. 10) A záró elszámolás kivételével – minimum 300.000,- forintonként van lehetőség elszámolásra. 11) Az elszámoláshoz benyújtandó minden olyan dokumentum, amely az adott pályázatban foglaltak megvalósításának tényét hitelt érdemlően bizonyítja. XIV. Beszámolási kötelezettség A Monitoring Bizottság ellenőrzi a támogatott projektek előrehaladását, illetve eredményességét. A kedvezményezettnek projekt előrehaladási jelentést kell készíteniük a projekt megvalósításáról a kifizetésekre vonatkozó igénylések alátámasztására. Folyamatos információ adási kötelezettségének az „előrehaladási jelentés” formanyomtatvány postai úton történő benyújtásával tesz eleget (A gesztorhoz kell benyújtani). A projekt előrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell: • Az adott időszakra tervezett és a ténylegesen megvalósított tevékenységeket • a céloktól való jelentős eltérést, megfelelő indoklással együtt • a projekt végrehajtása során felmerült problémákat és a megoldásuk érdekében tett lépéseket. U

U

A projekt előrehaladási jelentéseket negyedévente kell benyújtani. Minden projekt előrehaladási jelentésnek három hónapos időszakra kell vonatkoznia. Az első jelentést a támogatási szerződés aláírásától számított harmadik hónap végén kell benyújtani. A projekt előrehaladási jelentést akkor is negyedévente kell benyújtani, ha az adott negyedévben nem kérelmezi támogatás kifizetését.

38

A kedvezményezettnek a végső kifizetés teljesítését követően 5 évig, évente kell projekt fenntartási jelentéseket benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a támogatási szerződésben foglalt kötelezettség megszegésének minősül. XV. Ellenőrzés, következményei

és

a

támogatás

rendeltetésétől

eltérő

felhasználásának

1) A kedvezményezettnek a támogatási szerződésben a támogatás jogtalan igénybevételével kapcsolatban a támogatás visszafizetéséről is kötelezettséget kell vállalnia. 2) Helyszíni ellenőrzést csak megbízólevéllel rendelkező ellenőr végezhet. 3) A helyszíni ellenőrzés lehet: − előzetes helyszíni szemle (pályázatkezelés során, indokolt esetben), − a pénzügyi elszámolás folyamatában (mérföldkövenként, az utolsó mérföldkő esetén kötelezően), − a működtetési kötelezettség ideje alatt. 4) A helyszíni ellenőrzésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelynek tudomásul vételét és átvételét a pályázó/kedvezményezett aláírásával igazolja, s egyben a jegyzőkönyvre rávezetve jelezheti az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeit. 5) A program végrehajtása során keletkező dokumentumokat az elkülönített nyilvántartásra vonatkozó követelménynek megfelelően kezeli melyet a 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 34.§ (1) határoz meg. 6) A 1260/1999. EK Rendelet 38. cikkének 6. bekezdése értelmében a program megvalósítására, ellenőrzésére és finanszírozására vonatkozó dokumentumokat 2013. december 31-ig kell megőrizni. 7) Támogatások ellenőrzése: Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 122. §-a alapján az arra feljogosított szervezetek a folyamat bármely szakaszában ellenőrzést végezhetnek, az ellenőrzési programjukban foglaltak szerint. A pályázattal és a támogatással összefüggő dokumentumot, objektumot vizsgálhatnak, információt kérhetnek. 8) A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások kedvezményezettje köteles az ellenőrzés érdekében a/az: − Európai Számvevőszék, − Európai Bizottság illetékes szervei, − Állami Számvevőszék, − Kormányzati Ellenőrzési Hivatal,

39

− − −

Magyar Államkincstár, Közreműködő Szervezet (MVH), képviselőit segíteni ellenőrzési munkájukban a helyszínen is, a megfelelő dokumentumok (kiviteli tervek, géplisták, számlák, stb.), a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával.

9) A támogatás rendeltetésétől, valamint a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltérő felhasználása, valótlan adatszolgáltatás és adatok eltitkolása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az IH vezetőjének a visszafizetésről szóló döntése alapján, a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell az MVH számlájára visszafizetni. A jogosulatlanul felhasznált támogatás köztartozásnak minősül. 10) Amennyiben a támogatási szerződés megkötése után, a megvalósítás során pénzügyi, vagy egyéb rendellenesség fedezhető fel, az MVH részéről a támogatási szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor. Ez lehet a kedvezményezettnek már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezés, valamint a további támogatástól való eltiltás, illetve egyéb polgári- és büntetőjogi eljárások kezdeményezése. XVI. Közbeszerzés Figyelembe véve, hogy az elnyert támogatás folyósításakor költségvetési források kerülnek felhasználásra, a Közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX törvény rendelkezései szerint kell eljárni. A közbeszerzési eljárás törvényben meghatározott esetekben a döntés előtt megkezdhető, de erről a pályázó köteles nyilatkozni a gesztornak, illetve az MVH-nak a pályázat benyújtásakor. XVII. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje A pályázat magyar nyelven, kizárólag a Pályázati Formanyomtatványon nyújtható be. Kézzel írt pályázat nem fogadható be. A pályázatot a Kitöltési útmutatóban közölteknek megfelelően hiánytalanul, azaz a Pályázati Formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az egyéb előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. A pályázatokat a jogszabályokban foglaltaknak, a pályázati felhívásnak, valamint az ahhoz tartozó pályázati csomagnak megfelelő, a támogatási cél sajátosságaihoz, követelményeihez igazodó tartalommal kell elkészíteni. A pályázat előírt részei: pályázati formanyomtatvány (adatlap); mellékletek (engedélyek, nyilatkozatok, igazolások és tanúsítványok, stb.); tartalomjegyzék. A pályázatok benyújtása a meghirdetéstől 2006. augusztus 16-ig lehetséges.

40

A pályázatot 3 példányban (1 eredeti, 2 másolati nyomtatott formában), további 1 példányban elektronikus formában (CD-R lemezen) zárt csomagolásban, kizárólag postai úton, tértivevénnyel, a következő címre kell beküldeni: AGÓRA VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 11. A nem postai úton és nem tértivevénnyel érkezett pályázatot, illetve hiánypótlást a pályázatkezelő szervezet nem veszi át. A pályázat benyújtásának és hiánypótlásának időpontja a postai tértivevényen igazolt feladás dátuma. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor a benyújtás napja a beérkezés napját megelőző első munkanap. A pályázat eredeti és másolati példányait külön dossziéba lefűzve (eredeti és másolati példány megjelöléssel), a dokumentumokat a pályázati csomagban található tartalomjegyzéknek megfelelően sorba rendezve kell beadni. A pályázat eredeti példányában minden dokumentumnak, nyilatkozatnak és aláírásnak eredetinek, vagy közjegyző, illetve a kiállító hatóság által hitelesítettnek kell lennie. A pályázatot tartalmazó csomagra írja rá: Pályázat A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan című Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósítására. A CD lemez borítóján jól láthatóan tüntesse fel a pályázati felhívás és a projekt címét (AVOP LEADER+, A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan című Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósítása), a pályázó nevét és címét. A Pályázati Adatlap/Formanyomtatvány és az Útmutató 2006. július 10-től a Bakonyalja Helyi Akciócsoport Internet honlapjáról (www.bakonyalja-leader.hu) letölthető. A pályázatokkal kapcsolatban a gesztorszervezet illetékes munkatársaitól személyesen, illetve a következő telefonszámon/e-mail címen kérhető felvilágosítás: 34/598-004, email: [email protected] . HT

TH

A jelen pályázati felhíváshoz kapcsolódóan a pályázónak pályázati (eljárási) díjat nem kell fizetni.

41

5. A PROGRAMBAN KEDVEZMÉNYEZETT TELEPÜLÉSEK LISTÁJA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Ácsteszér Aka Ászár Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bársonyos Császár Csatka Csép Ete Kerékteleki Kisbér Réde Súr Tárkány Vérteskethely

42

6. A BAKONYALJA AKCIÓCSOPORT ÖSSZETÉTELE V e z e t ő s z e r v e z e t : Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás M u n k a s z e r v e z e t : Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány Tagszervezetek: Közszféra Ácsteszér Község Önkormányzata Aka Község Önkormányzata Ászár Község Önkormányzata Bakonybánk Község Önkormányzata Bakonysárkány Község Önkormányzata Bakonyszombathely Község Önkormányzata Bársonyos Község Önkormányzata Császár Község Önkormányzata Csatka Község Önkormányzata Csép Község Önkormányzata Ete Község Önkormányzata Kerékteleki Község Önkormányzata Kisbér Város Önkormányzata Réde Község Önkormányzata Súr Község Önkormányzata Tárkány Község Önkormányzata Vérteskethely Község Önkormányzata Tárkány Község Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Vállalkozói szféra DRAT Ipari Termelő Kft. Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet Tárkány Ifj. Sógorka Miklós EV Kardhordó Olga Kft. Krisztan Kft. Ősz Ferenc EV Pongrácz és Fia Kft. Portaespada Hungaria Kft. PRIM-PIG Kft. Rédei Kertimag Vetőmagkereskedelmi Rt. Széber és Fia Kft. SZIMED Kft.

43

Civil szféra Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület Bakonysárkányért Alapítvány Kisbéri Önkéntes Mentőegyesület