35. SZÁM VTOI.YAM

580

VASAKNAPI UJSAG.

BUDAPESTI J u r y - t a g és t ö b b kiállításon k i t ü n t e t v e .

BUCHHALTER-féle

műkedvelők számára, legnjabb u t i - t á v c s ö v e k e t a tirage rapid, kitünŐ s z e m ü v e g e k e t megvizsgált maximal-lázhőméroket, A n e r o i d ( l é g s n l y m é r ő k e t ) szabadal­ mazott r a j z e s z k ö z ö k e t ajánl

Budapest, F e r e u c z - k ö n i t 2 0 . sz. Férfi- és női ruhák, csipkék, függönyök, szőnyegek és minden e szakba vágó czikkek a legjutányosabban tisztittatnak.

Hirdetések elfogadtat­ nak a kiadó-hivatal­ ban, Budapesten, IV„ egyeteni-uteza4.sz.ii.

es vissza

CZEGEK.

Fényképészeti készületeket

első m a g y a r mű- és vegytisztitó intézet

Posta értesítés után a ruháért házhoz küldünk

35. SZÁM. 1895. 42. 6VTOI.YAM.

0ALDER0NI ES TÁRSA.

küldjük.

Jósika Miklós regényei. 89. 90. füzet.

Uj olcsó kiadás.

Regényes képletek. Második kiadás. Ara a két füzetből álló kötetnek 1 forint.

legközelebb fog sajtó alá kerülni. Lakás és üz­ letváltozásokra vonatkozó tudósítások, melyek még a kinyomatás napjáig a szerkesztőségbe Egyetem utcza 4.) beérkeznek, díjmentesen felvétetnek. A hirdetések külön, beiktatások és közleményekért (VI.,. Effvetem hin járó dij minden nyerészkedés kizárásával a lehető legcsekélyebbre van megszabva. Ezen művel kapcsolatos megrendelési s egyéb űrlapok a t. érdeklődőknek kiadóhivatalunkban bármikor kiszol­ gáltatnak ; kívánatra a czimre meg is küldetnek.

A „Budapesti Czim és Lakjegyzék"

Herbster Ferencz

Villámhárító

Villámhárító

A Magyar Asplialt részvény-társaság Budapest, Andrássy-út 30 elvállalja jótállás mellett legolcsóbban

asphalt- burkolatok fektetését és

nedves lakások, p i n c z é k , s t b . gyökeres szárazzátéteíét.

Telefon."»»

fc ayiauEK

mechanikus. Varrógép- é s velociped-raktár. Akáczfa-ntcza 5. sz., a népszínházzal szemben. Ajánlja gazdagon fölszerelt raktárát a t. közönségnek mindennemű, legjobban szabályozott varrógépekből.

WEINWURM ANTAL fényképész első magyarországi chemigraphiai müintézete Budapest, IV., Károly-utcza 3,

Javítások szilárdan, személyes felügyelet alatt teljesíttetnek.

36. SZÁM. 1895.

E r d é l y o r s z á g i bortermelők r a k t á r a

Weiszburg József bortermelő Erdélyt)en B u d a p e s t e n , VIII., J ó z s e f - k ö r ú t 3 3 . (Eákóczy-térrel szemben.)

Blőflzctéti feltételek: VASÁRNAPI ujság és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt fcitün5 szerkezet, szolid kivitel biztosítva, mindennemű czélra szo galó t á v b e s z é l ő é s telephon, valamint v i l l a n y v i l á g i t á s - b e r e r d e z e s e k e t é s e r ő á t v i t e l i munkákat olcsón eszközöl

Fontos gyomorbetegeknek u. B a r e l l a P . F . W . - f é l e

V i l á g i gyomor-por. A szénsavdus ásványvizek királya a

BORSZÉKI BORVÍZ kitünő gyógyvíz és üditő ital mindenütt kapható.

V a l ó d i c s a k dobozokban 1 frt 60 kr. B e r l i n S. W . Friedriohatr. 220—1. franczia orvosi társalatok tagja.

P. F. W. BARELLA

Raktár Budapesten Török József gyógyszert. Király-ntcza.

T7ki

ntsen

reén)

vagy más hölgyekre, lik mint én

I R I S CRÉME-t &?£ azután azt fogja tapasztalni, hogy ez a hetivelt pipere-creme Valiiban csodásan hat. Képzeljen csak egy tisztátlan, foltos arczszint. egy arczot, melyet szeplők, bőratkák, pörsenések és hámiások elrutitanak* nem-e kellemes ilyenkor tudni azt, hogv « A

IRISCRÉME^t távolítja. Tegyen csak vele egy kísérle­ tet, a mint én azt tettem és győződjék meg Önön maga. hogy arczszine hófehér és kifogjstalanuí tiszta lesz, hogy bőre bársonypuhává lesz, hogy rinczok és re­ dők, a korán bekövetkező jelei az örege­ désnek, idejében való használat esetére elsimulnak, az arcz megifjodik. Mily kel­ lemetlen a nyers, szaggatott vagy érdes bőr, feltört, fagy daganatok kai telt kéz, vörös arcz, vagy mikor a bőr ég és viszket. Használjon eze> tul csak

I R I S CRÉME-t í\5£ metlenségek azonnal megszűnnek. A ha­ tás feltűnően gyors e's tényleg meg­ lelő* Rendszeres bőrápolás nem hiú­ ság, hanem az illem követeimenye. Iris eremé tehát minden család pipereasztalán legyen naponkint való használatra. Sokkal könnyebb bor­ bajoknál elejét venni es azokat kép­ zőtlésük alkalmából megszüntetni, mint a már nagyobb mértekben meglevőket eltávolítani. Iris eremé teljesen ártalmatlan, —»ü Törvényesen védve. J<~ ment olaj- éa zsiradéktól b e n v a mindenféle a . . _ _ t ... • ,i » «- i . takarékos, a aoha*yBem rqhálatban. okoi foltokatIgen a fehérneműéthónapokon át is eltart. Kapható minden gyógytárban, jobb droguaüzletekhen es iUatszertarakban, vagy 1• frt előzetes beküldése eseten közvetlenül a gyárosoktól W e i s s é s C o . g y ó g y s z e r é s z e k , G i e s s e n . Fiokraktár: B é c s , I., K á r n t n e r r i n g 6 . Főraktár Magyarországban: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y t ú r a .

A Franklin-Társulat kiadásátan Budapesten megjelentés minden könyvkereskedésben

kapható:

A huszadik század

Budapesti főraktár

RAJCS ZOLTÁN.nái VIII.

szocziál-politikájának

ker., József-körut

10.

szám.

történelme.

! ! K o r s z a k u n k k ö v e t e l m é n y e 11

Irta Králitz Lajos.

Egy fog 1 frt 5 0 k r .

Ára fűzre 80 kr. Kielland L. Sándor. *

MÉREG. BJEGÉNTT. Norvégból ford. R i t o ó k E m m a Ára fűzve

1 frt SO k r .

Melyik erósebb? E r e d e t i regény. Irta Ifj. Ábrányi Kornél.

FOGAK mm 6RÓSZ LAJOS készíttetnek

• voc1

fogtechnikai m ű t e r m é b e n , B u d a p e s t e n , Magyar-utcza 2 . szám, a legjobb amerikai anyagból E g é s z fogsorokat ugyanezen arányban. 1878-ban alapított műter­ memet 1895 augusztus 1-én K e r e p e s i - u t 6 . Kerepesi bazár II. emeletére helyezem á t . Ünnep és vasárnapon található d. u. 5-ig.

Ára fűzve 2 frt.

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.)

42. ÉVFOLYAM.

_ 1 ect-cz érre S* Csupán a VASÁRNAPI ujság { T " i m f ' " Cápán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j j j ^ _ 2 R O | félévre — » •

Külföldi elöflietéaekhez a poiitailaa meghatároaott viteldíj ii oaatolandó.

sejtik, hogy nem igen fogja katonai pályáját folytathatni, mert jobb lába a meggyöngülésen kivűl alkalmasint rövidebb lesz valamivel a z ELMÚLT hét első napja nagy szomorúsággal balnál. így nem lehetetlen, hogy ez a baleset zavarta meg József főherczeg családjának meg fogja változtatni a főherczegi családnak .példás boldogságát. A magyar főherczeg László főherczeg jövőjére vonatkozó terveit. másodikfia,László főherczeg, nyári szabad ide­ László főherczeg, mint köztudomású, e nyár jének egy részét atyjának aradmegyei uradalmán, elején töltötte be áO-ik évét s nyilváníttatott Kis-Jenőn töltötte s koronként vadászgatással A fájdalmas műtéteit ritka erővel viselte el a királyi házunk családi szokása szerint nagy­ szórakozott. Szeptember 2-dikán, hétfőn is va­ beteg, pedig másfél óráig tartott, míg a kórház dászni ment kíséretével az álgyai erdőbe, hol sebész főorvosa, Janny egyetemi tanár, több korúnak Alcsúthon szűkebb körű családi ünnep­ egy vadmacskát lőtt, de az állat nem levén ha- jeles orvostársa segédlete mellett a nagy sebet pel. Eddigi ifjúságát legnagyobb részt tanulás­ ' lálosan megsebesülve, menekülni igyekezett. Ezt kimosta és belőle a törött csont szilánkjait ki­ sal töltötte. Előbb Holdházy apát-kanonok : László főherczeg észrevevén, a sűrűségben utána szedte. A műtétei után rövid ideig tartó sebláza vezetése alatt a gymnáziumi tanulmányokat iramodott, hogy puskája tusával leüsse; de a is volt a betegnek, de csakhamar jóval csökkent végezte el s kitűnő érettségi vizsgálatot tett fegyver kakasa, a mint a főherczeg így csövé- a test hőfoka. A baj súlyos, de az orvosok az Győrben a benczósek főgymnáziumában. Azután ' nél fogva hirtelen fölemelte, valami ágban eddigi állapot alapján remélik, hogy az ifjú s katonai nevelöt kapott Himmel ezredes szemé­ megakadván, véletlenül elsült, még pedig oly különben is nagyon edzett szervezetű főherczeg lyében, ki jelenleg is oldala mellett van s együtt szerencsétlenül, hogy a golyó az ifjú vadász teljesen föl fog gyógyulni; a gyógyulás azonban volt a főherczeggel a hétfői szerencsétlen vadá­ jobb czombjába fúródott s azt nemcsak egészen hosszú ideig is elhúzódhatik.: Egyelőre úgy szaton is. Ö dolgozta ki úgy az elméleti, mint a gyakorlati katonai oktatás tervét, átlyukasztotta, hanem a czomb csont­ melyet a királyi jóváhagyás után ját is átszakította, s a fegyver lobbatöbb kitünő katonai és polgári nása a ruhát is megpörkölte rajta. tanár segítségével oly sikeresen A főherczeg hangosan kiáltá társai hajtott végre, hogy tanítványa a felé, hogy megsebesítette magát. A legszebb eredménynyel tette le vizs­ vadásztársak közül Libits főherczegi gálatait minden tárgyból. László fő­ jószágigazgató volt az első, a ki herczeg gyakorlati katonai kiképzését a kiáltásra figyelmessé levén, az erő­ a honvédségnél nyerte, a mi első sen vérző főherczeghez rohant. E köz­ eset az uralkodó család tagjainál. ben a főherczeg néhány lépésnyire Három év alatt három fegyver-nem tovább tántorgott, de a nagy vér­ gyakorlatait tanulta végig: a gya­ vesztés miatt csakhamar lerogyott s logságét, a lovasságét és a tüzérségét eszméletét vesztette. s mindegyiket igen szép eredmény­ Az összefutott vadászok kétségbe­ nyel. esve fogták ápolás alá a főherczeget s A tiszti vizsgálatot neki is épen az első segélynyújtás után azonnal úgy le kellett tennie, mint a Luhaza szállították és orvost hívtak dovika - Akadémia bármely polgári mellé. Egyszersmind táviratilag érte­ származású növendékének, s ezzel a sítették a szerencsétlenségről úgy az vizsgálattal vivta ki magának, hogy Alcsúthon időző főherczegi családot, hadnagygyá neveztetett ki, s ebben mint ő felségét, a királyt. a minőségében a győri magyar gya­ A megrémült szülék rögtön Kislogezredhez osztatott be szolgálat­ Jenőre siettek, hol kedves gyermekü­ tételre. ket betegágyban, de a körülményekhez Alig volt 18 éves, már kiváló képest eléggé tűrhető állapotban jeleit adta úgy kitartó erejének és ed• találták, a mi azonban természetesen zettségének, mint szolgálati pontossá­ még sem lehetett alkalmas arra, hogy gának. Már növendék korában gyak­ az aggódó szüléket megnyugtassa. ran látta László főherczeget a főváros Már Kis-Jenőn több orvos gyűlt közönsége, a mint a gyakorlatra kivo­ a beteg ágya köré, de ott csak a szak­ nuló csapatok katonáival versenyt szerű bekötözést végezhették, míg gyalogolt. Mikor pedig a hadnagyi Strelisky fényképe után. a szükséges műtétei végett külön kardbojtot elnyerte, ezredének többi LÁSZLÓ F Ő H E R C Z E G . vonaton Budapestre szállították a

A

Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudo­ mására hozni, hogy természetes hegyi borok: rizling, muskatúly, csemege és aszú borokat tartok raktárom­ ban, azonkívül cognac, tea, rum, szilvórium, baraczk-pálinka, baraczk-likőr, mindennemű belés külföldi pezsgőt és likőröket. Transito pinczék Budapest, Angyalföldön. Megrendelések pontosan és díjmentesen házhoz szál litva eszközöltetnek.

VT K i t ü n t e t v e . Paris 1889. Genf 1889. Brosséi 1891. Magdeburg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. K i v á l ó e r e d m é n j r n y e l használtatik mindennemű gyomor - betegségek e l l e n , mint: gyoznorgöroa, g y o m o r s a v , é g é s , agyszintén v e s e - é s h ó l y a g b a j o k n i l , megszüntet a z o n n a l mindennemű fájdalmakat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, i n g y e n , csak a portó megtérítése ellen, küldök mintákat I —

egeBZ évre 1 2 frt •

Í félévre — 6

LÁSZLÓ F Ő H E R C Z E G B A L E S E T E .

DECKERT és HOMOLEA VI., I z a b e l l a n t c z a 8 8 . BUDAPEST, v. , D o r o t t y a - u t c z a 8 . Prospektusok, kölfségvttéseket és képes katalógusokat ingyen.

••" Telefon szám 58—58. " • •

BUDAPEST. SZEPTEMBER 8.

sebesültet, hol az első műtétei már szept. 4-ikén szerdán megtörtént a vörös-kereszt kórházában, melyet László főherczeg nem is fog elhagyni, míg eléggé föl nem gyógyul. Egyelőre a szerető édes anya, Klotild főherczegasszony is bent lakik fia mellett a kórházban, hogy ápolásában személyesen is részt vegyen.

582

VASÁRNAPI UJüAG.

36. SZÁM. 1895. 42

ÉVFOLYAM.

3G. SZÁM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

ben. Francke a gyermekeket bevitte szobájába a foglalkozott velük; látván, hogy sok közöttük igen tudatlan, késznek nyilatkozott arra, hogy a szülők­ nek és hozzájuk tartozóknak megtéríti a tandijat, ha a gyermekeket iskolába járatják ; a pénzt elvet­ ték, de mégsem tanultak. A baj olvoslásának mód­ ján sokat tűnődött a buzgó ember, míg végre egy­ szer, (1695 húsvétkor), midőn a lakása bejáratánál kitett perselyben egyszerre 7 forintnyi összeget ta­ lált, melyet egy Knorr nevű buzgó kereskedőnő tett oda jótékony czélra, egyszerre elhatározta, hogy ezt a csekély tőkét felhasználja állandó intézmény, egy szegényiskola alapítására. Könyveket vett s felfogadott egy szegény tanulót, hogy a gyermekek­ nek naponként heti 6 garasért két leczkeórát adjon, biztosan remélvén, hogy a jó Isten gondoskodni fog a további szükségletekről. Az iskola helyisége saját dolgozószobája volt.

Keleti (iuszt-iv rujza. TERMÉSZETES PARK J Ó Z S E F FŐHERCZEG K I S - J E N Ő I URADALMÁBAN.

tisztjével együtt gyalog menetelt Győrtől Po­ zsonyig, onnan pedig Kőszegig az annyi feje­ delmi vendég jelenlétében tartott nevezetes had­ gyakorlatra. Itt, a mint a maga szakaszát elő­ őrsi szolgálatra fölosztotta, a hadműveletek te­ rén véletlenül összetalálkozott édes atyjával, ki mint a honvédség főparancsnoka épen a csata­ mezőt j á r t a be lóháton, nagy kísérettel. László főherczege találkozásnál szabályszerű«vigyázz »állásba kapta magát s kardjával háromszor tisztelgett a főparancsnok előtt. József főherczeg mosolyogva viszonozta a tisztelgést, de egy­ szersmind minden főparancsnoki méltóságot félretéve, elérzékenyült apai örömmel magához intette a kis hadnagyot, lehajolt hozzá lováról s perczekig ölelgette, csókolgatta kedves fiát min­ denki szeme láttára. Mondják, hogy rendkívül megható volt ez a gyöngéd jelenet. A boldog atya a gyakorlatok végeztével azonnal táviratilag tudatta fenséges nejével, hogy mily derekasan viselte magát kedves fiók a nagy gyakorlatok egész folyamán. László főherczeg, mikor csak szolgálati köte­ lességei engedik, rendesen haza siet Alcsúthra, hogy együtt legyen szüléivel és testvéreivel, kik valamennyien rendkívül szeretik az örökké vidám, ötletes és különösen jó szívű testvért. H a Budapesten időzik az ifjú főherczeg, rende­ sen atyja palotájában lakik s örömest látogat el a kaszárnyákon kívül főleg a közművelődési és emberbaráti intézetekbe. Az emberekkel való érintkezéseiben rend­ kívül szeretetreméltó és nyájas, de egyszer­ smind oly szerény, mintha csak közönséges származású egyszerű tisztecske volna. Arany­ gyapjas rendjelének jelvényét rendesen úgy elrejti kabátjának gombjai közé, hogy alig vehető észre. 0 felsége a király is igen szereti fiatal öcscsét, de szereti az egész uralkodó család, mely őt egyik legkedvesebb ifjú tagjának tekinti. A főherczegi család régebben azt tervezte, hogy József Ágost polgári pályára lépjen és csak László legyen katona. Később József Ágost is katonává lett, s most alkalmasint László főherczeg lesz kénytelen a bátyjának eredetileg szánt szerepet átvenni, h a súlyos be­ tegségéből szerencsésen fölépülhet. De a netaláni pálya változtatás úgy ő rá, mint a közéletre nézve nagyon mellékes dolog. A fő, hogy föl­ gyógyuljon. Mi hogy mennél elébb s mennél örvendetesebben megtörténjék, bizonyára min­ denki a legmelegebben óhajtja.

DAL FOGYTÁN. Oh, rég nem élsz, rég elfeledtelek Vigasztalóm, édes költészetem I Szivárványarczod régtől elborult S az éj csak nem derült föl énnekem, Nem érzek már virágon illatot, Gyönyörben nem futom be a mezőt, Tán agg vagyok, szivem tán megfagyott S köd ül szemem előtt? Bevonja lelkem tiszta fénysugár, Elönti keblem túlvilági tűz, És dal szakad a szivem mélyiből, Oh, költészet, napod ha rája tűz ! Pacsirtaszó, dalos madár szava A mely egekből visszaszólt nekem, Bepültem én is föl az ég felé, Keresve ott helyem. A táj fakult most, puszta lenn a rét, Aszott virág az úton, hol megyek; Fakó port hinte rám a csüggedés, Nem integetnek már a kék hegyek ; Szivem, ez a kalitba zárt madár Mind elfeledte már a régi dalt, Csend, néma csend, mint téli táj felett, Mely elborult, kihalt. Jöjj vissza, jöjj te drága hű barát, Költészetem, ölelj át engem is ! Nyomodban fölvirul a tar mező, Virágot hajt aszú bokor, tövis: Dermedt szivem talán csak tetszhalott ? Támaszd föl, hadd lobogjon boldogan, A szárnyszegett repüljön újra föl, Oh mert van szárnya, van ! Lévay Mihály.

így kezdődött meg Francke világhírű intézete 1695 húsvét ünnepe után. A kezdet rendkívül nehéz volt. A legelőször fölvett 27 gyermek közül 23 csak­ hamar eladta az ingyen kapott könyveket és nem jelent meg többé a tanításokon. Francke új köny­ veket szerzett, de azokat az iskolában tartotta s hogy a gyermekeket oda csalogassa, hetenként apró ajándékokat adott nekik. Adományok más ember­ barátoktól is csakhamar bőven érkeztek s igen sok szülő lefizette a tandíjat gyermekeért. Nyáron már 60 tanuló volt, úgy, hogy a szomszédságban először egy szobát, majd ismét egy másikat kellett kibé­ relni. Az oktató tanuló rrár napjában 5 órát adott, de csakhamar második tanítót is kellett szerződ­ tetni. Mikor az iskolának hire terjedt, egy jótékony polgár 500 tallér alapítványt tett egy árvagyermek neveltetésére. Egy helyett négy jelentkezett az ala­ pítványra s a vérmes reményű Francke 1695 nov. 5-én fölvette mind a négyet, egyelőre magánházak­ ban helyezvén el őket. Az év végén már kilencz árva volt s a következő évben még több lett. Francke megvásárolt egy házat s abban önálló háztartást rendezett be, hol az árvákon kívül egyes szegény tanulóknak is adott élelmezést. Eleinte 24, később 50 s csakhamar 150 ily ingyen étkező volt; ezekből szemelte ki a tanítókat. 1697-ben volt az intézetben az árvaházon s nevelőintézeten kívül már gimná­ zium és tanítóképezde is. A lelkes alapító merész kézzel egy nagyobb telket vásárolt, mely 72 holdra terjedt és melynek egy harmadát még életében ő építtette be. A legelső épület alapkövét 1698 július 24-én tették le.

Bámulatos gyorsasággal szaporodtak az intézetek. 1698-ban külön könyvkereskedést és nyomdát, 1701-ben gyógyszertárt, 17Í 0-ben bibliai intézetet létesített az alapító, mely utóbbi azóta 67a millió bibliát adott ki. 1891-ig a szegények iskolájában 9550 gyermek járt, a leányiskolában 9 750, a fiú polgári iskolában 23.500, a leány polgári iskolába 16.200, a tanítóképzőben 4369, a gymnáziumban 24.372, összesen tehát 87.741. Ezekhez járultak A HALLEI ÁRVAHÁZ. még Francke halála óta a felsőbb leányiskola Most kétszáz éve keletkezett Halléban az a ma (1835), a reálgymnázium (1835), az új polgári fiú­ világhírű emberbaráti intézet, mely mintegy új iskola (1890), a reáliskola (1891), összesen 12.252 korszakot kezd az árvaházak alapítása történetében, növendékkel. Egyszóval százezernél több növendék egyetlen csodálatos példában mutatván meg, mit járt az intézetbe. 1705-ben alakúit az intézettel tehet az ügyszeretet és a csüggedni nem tudó lelke­ kapcsolatban egy missio-intézet Kelet-India szá­ sülés. Ma már minden országban vannak nagyobb- mára, 1728-ban intézet a zsidók és mohamedánok szerű árvaházak; soknak van fejedelmi fénynyel el­ megtérítésére, 1744-ben az amerikai német evang. látott palotája; s igen sok nagyobb kiterjedésű s hitközségek gyámolítására. több árvát nevel, mint a hallei, de még ma is kegye­ Francke intézete a múlt században mintaszerű lettel említik ennek nevét s meglátogatja minden volt. Zinzendorf gróf, ki 6 évig tanúit itt, ezt a szer­ művelt ember, a kit útja arra a vidékre vezet, nem­ vezetet honosította meg a herrnhausi gyülekezet­ csak a múlt emlékért, hanem mivel nagyszerű ben; a porosz népiskolák 1763-ban kiadott szerve­ szervezete is megérdemli a megtekintést. zete szintén ezt vette mintául, s innen kezdődött A hallei árvaház alapítója tudvalevőleg Francke meg a reáliskolák elterjedése. Ágost Hermann volt, ki 1692-ben, 29 éves korában A nagy kiterjedésű intézet jelenleg egy kis város, került Haliéba, mint az egyetem görög- és héber­ mely nagyobbrészt 4—-5 emeletes, sűrűn egymás nyelv-tanára s egyúttal Glancke külváros papja, mellé épített házakból áll. A homlokzaton a nap mely minőségében holtáig (1727) megmaradt. A tu­ felé törő két sas van jelvényül bibliai mondással s dós tanár és pap egyúttal meleg érzésű emberbarát az udvaron látható Francke érczszobra, melyet a volt, ki rajongó vallásos hitét, melyet a tudományos híres Bauch készített, s a nagy emberbarátot két hittanban a pietizmus megalapításával tanúsított, gyermek között állva s kezét áldásra emelve ábrá­ az életben is alkalmazta. 1682-ben Halléban nagy zolja. Valóban alig van intézet, mely ily csekély pusztításokat okozott a pestis, úgy, hogy még Francke kezdetből ennyire emelkedett volna. Az első 7 forint odaérkezésének idején is szokásban volt, hogy az adomány bibliai mustármag volt, melyből terebé­ árva gyermekek meghatározott napokon tömegesen lyes fa nőtt föl. jártak házról-hazra koldulni önfentartásuk érdeké­

VASÁRNAPI

583

ujság.

Vágó Pál rajza.

Egyházi alapkő-letétel Szent István korában. munkatársáról szólunk, a ki félszázados írói pályáján úgy is mint tudós, úgy is mint az ifjabb tehetséges írók serkentője, egyformán nagy szolgálatokat tett a magyar tudományos életnek. SZILÁGYI SÁNDOR, Szilágyi Ferencz ismert tör­ ténetíró és kolozsvári tanár fia, 1827. aug. 30-ikán Kolozsvárott született. Korán, alig 15—16 éves korában már írogatni kezdett a «Begélő»-be, s még húsz éves sem volt, mikor az erdélyi guberniumnál alkalmazást kapott. Izgalmas kedélye az 1848-ik évben a hirlapírás terére ragadta, s 1849-ben egy ideig ő szerkesz­ tette a Kossuth által alapított«Pesti Hírlapu-ot. Még nem határozott ekkor: vájjon mint író, vagy történettudós fogja-e szolgálni hazáját; de a szabadságharcz lezajlása után bekövetkezett szomorú idő megmutatta, hogy főleg buzdí­ tásával, lelkesítésével tehet hasznos szolgálatot az elnyomott nemzeti irodalomnak. A szétriadt írók közül többeket megnyert különféle irodalmi vállalatai, a «Forradalmi Emléklapok*, a «Ma­ gyar írók Füzetei» s a «Pesti Böpivek* számára.

Hogy mást ne említsünk: a katasztrófa után ezekben a vállalataiban szólt először Arany János, Tompa Mihály, Jókai Mór a nemzethez; itt kezdte Gyulai kritikai működését nyilas jegy alatt, s itt buzdították ö és a fáradhatatlan szerkesztő az elhallgatott költőket a további kitartó munkálkodásra. A szigorú censurával, az írók tartózkodásával, a közszellem dermedt­ ségével napról-napra küzdenie kellett a szer­ kesztőnek, s lm valamelyik vállalatát betiltották, más néven újra folytatta azt, mindig az akkori legjobb nők közreműködésével. S míg ő maga az elzúgott forradalom eseményeit írta meg több műben, munkatársait is arra ösztönözte, hogy lehetőleg a hazafias lyra hangjait hallas­ sák. De, jóllehet körültekintésén, fáradhatatlan tevékenységén, újabb és újabb irodalmi tervek létesítése körül mutatott élelmességén a censura sem egy könnyen tudott ki fogni :akatonai önkény­ uralom erőszakossága mégis leszorította a küzrérol. I'.kkor kénytelen volt elhagyni Pestet s vidékre húzódni, hogy mint tanár folytassa tovább az ébresztés, a nemzetiség erösbítése munkáját. Szilágyi Sándor m á r mint kecskeméti, majd nagykőrösi gymnáziumi tanár szívvel-lélekkel a történettudomány müvelésén fáradozott. De azért most sem csüggedt izgató tevékenysége. 0 soha sem tartozott az írók azon csoportjához, a kik a magába zárkózottság hosszú óráiban figyelmüket sokáig egyetlen tárgyra összponto­ sítják s érzéketlenek minden m á s iránt. O a mellett, hogy magának egész sor feldolgozandó tárgyat tűzött ki, folytonosan szellemi közösség­ ben kivánt és tudott lenni mindazokkal, a kik hasonló irányban működtek. Nagy jártassága levén a régi irodalom kútfőiben, a könyv- és levéltárak legrejtettebb anyagaiban: mások számára is szívesen tervezett, irányt mutatott, adatokat gyűjtött, valamely irodalmi vállalat létrejöttén fáradozott, vagy tudományos mozga­ lom megindításán serénykedett, a melynek szá­ mára közreműködőket megnyerni akkoriban alig volt oly képes más, mint ő. Ifjúkori fogékonysága, éber tevékenysége évei számával folyvást gyarapodott. Hogy a

«A MAGYAR NEMZET TÖRTENETE" SZERKESZTŐJE ÉS ÍRÓI. «A magyar nemzet történeten czímmel meg­ indult jeles munka, a melyet Szilágyi Sándor szerkeszt és az Athenaeum bocsát közre, kétség­ telenül egyik legmaradandóbb emléke lesz az ezredéves m u l t u n k a t ünneplő szellemi törek­ véseknek. Bármily különféle, fontosabbnál fontosabb nyilvánulásait állítsa elénk a magyar genius a műveltségnek minden á g á b a n : első sorban történetiróinkra vár az a nagy feladat, hogy tiszta világításban mutassák be az átélt hosszú idő viszontagságos küzdelmeit a most élő nemzedéknek. Csak akkor ünnepelhetjük valódi lelkesedéssel hazánk megalapításának ezredik évfordulóját, h a megismerjük a letűnt századok t ö r t é n e l m é t ; h a tudjuk, mily vészes hányatásokon kellett nemzetünknek átesnie, bogy államalkotó erejét nemcsak megőrizze, hanem gyarapítsa, szilárdítsa is. Csak akkor fogjuk valódi kegyelettel őseink emlékét ünne­ pelni, h a lelki szemeink elé állítva látjuk azt a nagy munkát, a melylyel a m a i Magyarország alapjait megvetették. E gondolat ösztönözte a magyar történetíró­ kat az említett nagy m ű létesítésére; ez serken­ tette a derék szerkesztőt, Szilágyi Sándort, hogy kiváló történettudósaink sorából épen azokat nyerje meg vállalatának, a kik egy-egy korral már régebben behatóan foglalkoztak, tehát köz­ reműködésük m á r eleve biztosíték a tudomá­ nyos sikerre nézve. Magától értetik, hogy n e m minden kiváló történetírónk vesz részt a m ű írásában; de a kik részt vesznek, régiek és újab­ bak, valamennyien nagy buzgalommal végzik feladatukat. Midőn ez alkalommal történetíróink közül bemutatjuk a nagy szabású m ű íróit: első sor­ ban magáról a szerkesztőről, lapunk rég ismert

Vágó Pál rajza.

Vadász-jelenet az Anjon-korból. Magyar Történelmi Társulat az egész nemzet érdeklődését fölkelthette: annak egyik fő oka épen az ő egyénisége, körültekintő buzgal­ ma, az ellentéteket elsimítni tudó tapintata, vezető és vezérlő szelleme, az ifjú írók pártfogása. Egyénisége és tudománya mindig alkalmassá tették arra, hogy valamely irodalmi vállalat vezetője lehessen. S bármily sokra becsüljük is történetírói működését: n e m habo­ zunk kimondani, hogy a nemzeti szellem fejlő­ désének szempontjából határozottan azoknak az érdemeinek adunk elsőbbséget, a melyeket mint irodalmi izgató, tervezgető, szerkesztő, annyi különféle tudományos vállalat létesítője, s mint a Magyar Történelmi Társulatnak 1875 óta titkára szerzett. Lapokat kellene teleírnunk.ha kisebb-nagyobb czikkeinek, tanulmányainak, akadémiai emlék­ beszédeinek, önálló munkáinak s irodalmi és tudományos vállalatainak csak a czímeit is mind föl akarnók sorolni. Csupán a "Törökmagyar okmánytár* (1861—1872) kilencz, az • Erdélyi országgyűlési emlékek» tizenhét, a «Századok* húsz, a «Történelmi Tár»tizenhat, a

584

VASÁRNAPI

ujság.

3(i. SZÁM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

36.

SZÍM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI

585

ujság.

~f%

r Szilágyi

Sándor.

Vaszary Kolos. Jókai Mór.

Károlyi Árpád.

Fraknói

Kuzsinszky Bálint.

Vilmos.

Pallagi Géza.

Nagy

Géza.

A «MAGYAR N E M Z E T T Ö R T É N E T E * S Z E R K E S Z T Ő I É S Í R Ó I .

Schönherr

Thaly Kálmán.

Marczali Henrik.

Poór Antal.

Gyula.

_ , Fröhlich Róbert.

Angyal Dávid. w

A . M A G Y A R N E M Z E T T Ö R T É N E T E . SZERKESZTŐI É S Í R Ó I .

i '

586 «Magyar Történelmi Életrajzok* huszonhárom kötetét említjük, a melyeket az első kivételével egymaga szerkesztett. Azonkívül mint az Aka­ démiának 1858-tól kezdve levelező, 1874-től fogva pedig rendes tagja, a történelmi bizott­ ság működésében rendkívül nagy tevékeny­ séget fejtett ki különösen Bethlen Gábor és Rákóczy György fontos szerepeinek minden­ oldalú felvilágosításával és több kötettel gyara­ pította Erdély aranyszázada történelmi adatait. Megírta Erdély történetét két kötetben(l 866-67), Rákóczy Zsigmond és II. Rákóczy György életét egy-egy kötetben s kiadványainak mindegyik kötete egy-egy nagyobb tanulmányt tartalmaz bevezetésül, a mely a kutatót több irányban útba igazítja. Különösen becses vállalata a "Magyar Történelmi Életrajzok*, a melylyel nagyban fokozta a mívelt közönség érdeklődését a múlt eseményei, emlékei, küzdelmei, eszméi iránt. De nemcsak a tudomány terén, a közmű­ veltség mozgalmaiban is mindig előkelő sze­ repet vitt Szilágyi. Mint kecskeméti és körösi tanárt valósággal bálványozták tanítványai, s máig is számosan vannak társadalmi, politikai és tudományos életünk legkiválóbb emberei kö­ zött, a kik hálával emlegetik az ő tanári ha­ tását. A kiegyezés évében az oktatásügyi mi­ nisztériumban titkári hivatalt viselt, s e mellett néhány évig a Ludovika-Akadémiában is taní­ totta a történelmet; míg 1878-ban a budapesti tudomány-egyetem könyvtárának igazgatójává neveztetvén ki, e nagy fontosságú közművelő­ dési intézetünket európai színvonalra emelte, s mind saját tevékenysége nagyobb arányokat öltött, mind számos tehetséges ifjút nevelt a tudományos pályára, s folyvást vezetője maradt a történetírók legkülönfélébb törekvéseinek és tudományos mozgalmainak. A szerkesztőn kívül a szóban levő vállalat köré kiváló történettudósaink sorából Thaly Kálmán, Fraknói Vilmos, Károlyi Árpád, Marczali Henrik, Angyal Dávid, Ballagi Géza, Pór Antal és Schönherr Gyula csoportosultak, to­ vábbá Fröhlich Róbert, Nagy Géza és Kuzsinszky Bálint, a kiknek eddigi működését az alábbi sorokban vázoljuk. Előbb azonban meg­ említjük, hogy az említett történeti mű elő­ szavát Vaszary Kolos bibornok herczegprimás írta, az utószót pedig Jókai Mór fogja megírni. THALY KÁLMÁN (született 1839. január 3-ikán, Csépén, Esztergommegyében; előbb pesti ref. főgimnáziumi tanár, majd a honvédelmi mi­ nisztériumban osztálytanácsos s később ország­ gyűlési képviselő) a II. Rákóczy Ferencz és kora történelmének írója. Erre szentelte tör­ ténetírói munkásságának java részét. Nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi levéltárakat is mind szorgalmasan kibányászta s roppant adathalmazt gyűjtött össze, a melyeket részint mint adatgyűjteményt tett közzé a «II. Rákóczy Ferencz levéltárai) czímű nagybecsű kiadásá­ ban tíz kötetben, részint feldolgozva a «II. Rá­ kóczy Ferencz ifjúságai) (1880), a «Bottyán Jánosi) (1864 és 1867, két kötet), «Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok* (két kötet), «Adalékok a Rákóczy-kor költészetéhez*, to­ vábbá "Irodalmi és műveltségtörténelmi tanul­ mányok, a Rákóczy-korbóli) (1885), stb. czímű önálló munkáiban, a melyekből mindenütt a XVII. század szellemi és anyagi törekvéseinek részletes és pontos ismerője szól hozzánk. Legújabban a «Béresényi- család történeté»-nek négy vaskos kötetét írta meg s kiadta a "Ber­ csényi házasságán czímű költői elbeszélést Kőszeghy Páltól s az «Actiocuriosá»-t. Megtalálta Rákóczy Ferencz sírját is Konstantinápolyban s újra eltemette a nagy szabadsághős földi ma­ radványait a Saint-Benoit-templomban, miről ő maga számolt be a «Magyar Történelmi Tár­ sulat* fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmával tartott ünnepélyes gyűlésen. Aka­ démiánknak rendes tagja, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke s nagy része van e társaság megalakulásában és megizmosodásában. Mint Thaly a n . Rákóczy Ferencz korának : ép oly avatott történetirója FRAKNÓI VILMOS a XV. és XVI. század eseményeinek. A külföldi, különösen a spanyol és olasz levéltárak, első sorban pedig a vatikáni levéltár rendkívül fon­ tos adatai az ő kutatásai révén lőnek ismere­

VASÁBNAPI

ujság.

36. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

kusa, ki ez idők szellemébe mély pillantást vetett. Aránylag nem sokat írt, de a mit írt, mindaz a forrásmunkák értékével bir. SCHÖNHERR GYULA (született 1864. szeptember 26-ikán Nagybányán) múzeumi segédőr) még csak néhány év óta működik az irodalomban s már is méltányolták tehetségét és tanulmá­ nyait, a melyeket külföldi levéltári kutatásaiban is gyarapított. A «Mátyás király levelezése a római pápákkal* czímű becses kiadványt ő szerkesztette 1891-ben ; majd megírta Corvin János életét egy monographiában, a melylyel a Magyar Történeti Társulat pályadíját nyerte el. E nagyobb műve és számos kisebb értekezése alapján választotta ót maga mellé segédszerkesz­ tőnek* Szilágyi Sándor. A "Magyar Könyv­ szemle* újabb folyamának szerkesztését is reá bízta a múzeum igazgatósága, s ő e bizalomnak valódi szakértelemmel s nagy buzgalommal felel meg. Hazánknak a magyarok bejövetele előtti tör­ ténetét Fröhlich Róbert és Kuzsinszky Bálint, a magyarok őstörténetét pedig Nagy Géza írták meg. FRÖHLICH RÓBERT (született 1844. márczius 19-ikén Pesten; előbb mint lelkész, később mint a budapesti ág. ev. főgimnázium tanára működött s utoljára az Akadémia főkönyvtár­ noka volt; meghalt 1894. május 23-ikán) a római fölirattan, ókori földrajz s történet és classiea-philologia jeles művelője, egész tehet­ ségét s buzgalmát a ((Magyarország hely- és néprajza az ó-korban* czímű, kéziratban ma­ radt nagy műve megírására fordította. Senki alaposabban nem ismerte e fontos tárgyat, mint ő; de sajnos, munkája megjelenését már nem érte meg. Azonban legalább közzétehette előbb magyar, azután német nyelven 54 pannóniai föliratról szóló jeles tanulmányát, a melyben mind hű másolása, mind pontos olvasása és szakszerű magyarázata az e szakban elismert tekintély, Mommsen Tivadar nagyrabecsülését is kivívták. Több más kitűnő tanulmányban ismertette ezen kívül a rómaiságnak hazánk földjén fenmaradt emlékeit, a mire az írott adatokat és személyes tapasztalatait egyaránt nagy szorgalommal használta fel. Fájdalom, épen akkor volt kénytelen örökre letenni írótollát, mikor munkássága nagyobb kiterjedést ölthetett volna. Még szerencse a magyar tudo­ mányra nézve, hogy az itt szóban levő törté­ neti műbe megírhatta hazánk régi föld- és nép­ rajzát, a mely a magyar közönség előtt bizo­ nyára megőrzi nevét az enyészettől. KUZSINSZKY BÁLINT (született 1864. november 6-án Szabadkán) classica-philologiai és archseologiai tanulmányai és kisebb dolgozatai korán reá irányozták szaktudósaink figyelmét, s így már 1887-ben a múzeum régiségtárában kapott hivatalt, hol jelenleg segédőr. Ő vezette 1888 óta a főváros megbízásából az aquincumi ásatá­ sokat ; ő fedezte föl a mithrseumot s a régebben fölásott emléKeket is ő tárgyalta először szak­ szerű alapon. Dolgozatainak nagy része a "Budapest régiségei* czímű kiadvány kötetei­ ben jelent meg, szaktudósaink egyhangú elis­ merésével találkozva.

tesekké.. 1843. febr. 27-ikén született Nyitramegye Ürmény községében s 1856-ban az esz­ tergomi papnövendékek sorába lépett. Már 18.60-ban, tehát 23 éves korában akadémiai pályadijat nyert, s innentől fogva úgy a papi pályán, mint a tudományos életben gyorsan emelkedett. Tíz évig volt az Akadémia főtitkára, majd másodelnöke. Néhány év óta, mint nagy­ váradi kanonok és czimzetes püspök, állandóan Rómában él, a hol a magyar történetírók szá­ mára egy szemináriumot alapított. Fraknói első sorban a magyarországi nagy papok (Vitéz János, Bakócz Tamás és Pázmány Péter) élet­ rajzirója, a magyar renaissance kutatója, to­ vábbá a magyar országgyűlési emlékek és a va­ tikáni levéltár hazai vonatkozású adatainak (Monumenta Vaticana) szerkesztője. Irt a Mar­ tinovics-féle összeesküvés történetéről is, de általában működésének főtere mégis a XV. és XVI. század. Mátyás királyról és Pázmány Péterről írt munkái a magyar történeti irodalom elsőrangú termékei közé tartoznak. KÁROLYI ÁRPÁD, a bécsi cs. és kir. udvari le­ véltár aligazgatója, született 1854-ben, Buda­ pesten. Neve az újabb alapú levéltári kutatások és feldolgozások fejlődésével szorosan összeforrt. Kevés magyar történettudós érti az újonnan napvilágra hozott adatoknak oly pragmatikus feldolgozását, mint ő. Monographiái (A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban; A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542-ben; Buda és Pest visszavivása 1686-ban; Illésházy István hütlenségi pöre, stb.) ép oly hivatásos kutatónak, mint jeles történetirónak mutatják. A magyar alkotmányos küzdelmek XVI. és XVII. századbeli története az ő kuta­ tásai nélkül jó részt máig is homályban volna. Akadémiánknak 1878 óta levelező, 1889 óta rendes tagja és a magyar országgyűlési emlékek újabb köteteinek szerkesztője s jelenleg élő történettudósaink legjobbjai közé tartozik. Ugyanezt mondhatjuk MARCZALI HENRIK-TŐI (született 1856-ban, Marczaliban, Somogymegyében), a nem rég kinevezett budapesti egye­ temi tanárról, a ki a világtörténelem terén is ma­ radandó becsű munkákkal gazdagította irodal­ munkat. Történetünk minden korszakában nagy jártassága van, kivált pedig az Árpádok korában, a XVIII. században és a legújabb korban. Ku­ tató és feldolgozó egyaránt, e mellett egyik leg­ élesebb kritikusa a megcsontosodott történetírói balvéleményeknek. "Magyarország története II. József korában» és «Mária Teréziái) czimű monographiáit a kritika is kiválóan méltányolta. De talán legbecsesebb műve mégis az, a melyet a milleniumi történetbe az Árpádok korszakáról írt. Az Akadémiának levelező tagja. ANGYAL DÁVID (született 1857. november 30-án Kun-Szent-Mártonban, előbb egyetemi könyvtári tiszt, jelenleg budapesti főreáliskolai tanár) eleinte inkább a magyar irodalomtörté­ net és aesthetika terén működött s mint ilyen máig is rendes munkatársaa ((Budapesti Szemle»nek; később szorosabban a történetírókhoz csatlakozott s megírta «Késmárki Thököly Imre 1657—1705» czímű kitűnő monographiáját, a melylyel szokatlan figyelmet keltett. Angyal Dávid sokoldalú, tanult fő és eredeti tehetség; művei szerkezet és stil tekintetében egyaránt NAGY GÉZA (született 1855. augusztus 4-én becsesek. Gárdonyban, Fehérmegyében, jelenleg múzeumi segédőr) az ősmagyar történelemnek egyik leg­ BALLAGI GÉZA (született 1851. május 3-ikán, Szarvason, 1875 óta sárospataki akadémiai avatottabb búvára és ismertetője. «A székelyek tanár és néhány év óta igazgató) 1869 óta mű­ eredete*, «A szkithák nemzetisége* és az ködik az irodalomban. Eredeti művei (A politikai "Almos monda* czímű s több más történeti irodalom Magyarországon 1825-ig; Az 1839—40. értekezése mutatják, mily kedvvel és tehetség­ országgyűlés; Vay Miklós élete) és fordítása gel foglalkozik nemzetünk legrégibb életével, a (A politikai pártok, Bluntschli után) egyformán mire a hazai és külföldi krónikák s az össze­ ismeretesek és közkézen forognak. Az újabb hasonlító nyelvtudomány adatait egyaránt fel­ magyar történetnek egyik leghivatottabb ismer­ használja. Fiatalabb íróink között tán senkinek tetője, a ki nagy művével «A politikai iroda­ sincs nagyobb jártassága a magyarok eredetéről lom »-mai a kritikai ítélőszék előtt is osztatlan tudósító krónikákban, mint neki, s hogy a nyelv­ tetszésben részesült. Számos kisebb műve, tudósok vizsgálatainak eredményeivel a króni­ értekezése, bírálata is ép oly logikus gondol­ kák adatait összhangzásba hozni igyekszik, ez V—y J. kodónak, pártatlan kritikusnak, mint gondos minden esetre nem kis érdeme. stilisztának mutatja. Akadémiánknak 1888 óta levelező tagja. FRANCZIAORSZÁG ÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL. PÓR ANTAL (született 1834. október 18-ikán Esztergomban) pozsonyi kanonok és akadémiai *• ÍVégc> rendes tag. Ifjabb éveiben a római történet terén 1848. tett figyelemre méltó kísérleteket, később állan­ dóan a hazai történelem vonzotta, különösen Az 1842-iki általános választások némileg nemzetünk XIV. százada. «Hunyadi János» és megszilárdították a kormány állását, mely szá­ "Nagy Lajos* czímű monographiái legismer­ mos üdvös reformban bizonyította be létjogát, tebb müvei. Az Anjouk korának avatott histori­ a milyen többek közt a gyermekek gyáripari fog-

36. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

lalkoztatásának szabályozása, a honvédelem szá­ mos sürgős kérdése, a fő vasútvonalak kiépítése, stb. volt. De nem kímélte meg a gondviselés a királyiházat más oldalú megpróbáltatástól. Előbb egy új merénylet keltett indokolt nyugtalansá­ got, melynek czélpontja Aumale herczeg, a 17-ik ezred tulajdonosa volt. A herczeg ép csapatja élén vonult be Parisba fivéreivel, az orleansi és Nemours herczegekkel, a midőn az oldalán ha­ ladó tiszt lovát a neki szánt golyó leterítette. A merénylő egy Quenisset nevű fanatikus volt. Még nagyobb fájdalmat tartott fenn a végzet Francziaország királyi családjának 1842 július 13-ára, mely napon a fiatal orleansi herczeg ki­ bukva kocsijából, pillanat alatt szörnyet halt. Biztató remények virágjában, a népszerűség és rokonszenv kivívott czélpontjánál ragadta el a halál a kiváló tehetségű ifjút szülői karjai közül s a trón lépcsőiről, melynek legerősebb táma­ szává lenni volt hivatva. Méltán kesereghetett a bánattól letiport anya szent alázatában: ((Iste­ nem ! ez már nemcsak sok, de nagyon is sok a csapásból.* ((Három órán át voltam — irja Guizot, Fran­ cziaország külföldi nagyköveteihez intézett kör­ levelében — abban a szomorú szobában, a fek­ helyén haldokló herczeggel szemközt, körülötte atyja, anyja, fivérei és nővérei térden állva, hall­ gatva lélekzetét, s mindenkit eltávolítva, csak hogy egy kis friss levegő jusson hozzá. Láttam a királyt és királynét csókjaikkal halmozni el halott fiokat. Kiléptünk; a herczeg holtteste hordágyon, mögötte gyalog a király és királyné. Hosszú kiáltás: «Éljen a király!» hangzott a ház körül sereglett nép ajkáról. A menet félóránál tovább tartott. Elbúcsúztam a királytól. Tegnap a haláltusánál rendkívüli bátorságot, lélekjelen­ létet és önuralmat tanúsított. Ma reggel kime­ rült s jobban átadja magát fájdalmának, mint tegnap, de erkölcsi és testi ereje mindent le­ győz.* Azonban — «a király nem hal meg Francziaországban* — mint Broglie herczeg jelentette ki a pairek kamrájában, midőn a gyászos esetet hirül adta. A francziatrón elsőszülöttje tragikus halálával az öröklési rendben támadt nehézsé­ geket a kamra hamar megoldotta. Az özvegy orleansi herezegnő bízatott meg két fia, Lajos Fülöp párisi gróf és Róbert chartresi herczeg nevelésével; addig is pedig, míg ők nagykoruságukat elérnék, ha a király halála előbb bekö­ vetkeznék, Nemours herczeg jelöltetett ki ez esetre regensnek. Az események idő előtt kettévágták az orleanisták reménykedéseit s félredobták Lajos Fü­ löp unokáját útjokból, melyet a végzet Franczia­ ország számára kijelölt . . . A Guizot-kabinet sorsa rég meg volt pecsé­ telve : Francziaország erkölcseinek idegen volt a parlamentáris államforma s csak a parlamenti és választási korrupezió kettős mankóján ten­ gethette létét. Az 1841 február 20-ától 1847 április 8-ig tartó tartó időközben a kamara hét­ szer vetette vissza a parlamenti reform és három­ szor a választási reform kérdését. Botrányos ügyek tetézték a korrupezió rendszerének nyilvá­ nos dédelgetése fölött érzett mély felháborodást. Teste, volt közmunkaügyi miniszter, majd semmitőszéki elnök súlyosan kompromittáltnak bi­ zonyult be egy feltűnő szédelgési pörben, mely­ nek során a kérdések kereszttüzében beismerni volt kénytelen, hogy jelentékeny összeget foga­ dott el egy konczesszió ügyében. Az ellenzék a népszenvedélyhez fordult s ezt tette eszközévé a kormány megbuktatására s a parlamenti tá­ madások eredménytelensége nemsokára a poli­ tikai bankettek fehér asztalaihoz játszta át a pártok küzdelmeit, hol a monarkhikus és a köz­ társasági ellenzék megkötötte a fegyverszövet­ séget. Az egyesülés történetét maga az ellenzék egyik vezére, Gamier Pagés adja elő. Elválva Odillon Barrot-tól, az összejövetel radikális tagjai egy ideig együtt haladtak. A boulevard-ra érve, akülügyminisztériumi palota táján szét akartak osz­ lani. ((Becsületemre, — szólalt meg e pillanat­ ban Pagnerre, — nem hittem, hogy indítvá­ nyaink ily gyors és terjes sikert arassanak. Tudják-e 'ezek az urak, hogy hová vezethet ez ? A mi engem illet, megvallom, nem látom egész tisztán, de nekünk radikálisoknak nincs mitől visszariadnunk.* Ekkor megszólalt Garnier Pagés: «Látjátok azt a fát ? Nos hát vés­ sétek bele kérgébe e nap emlékét, mert a mi fe-

VASÁBNAPI

ujság.

587

lett most határoztunk - az a forradalom.* S valóban a Parisban 8 vi­ dékén egymást követő ban­ kettek a forradalom magvait szórták el mindszélesebb kör­ ben a kedélyek közt. Az izga­ tottság oly forrpontra hágott rövid időn, hogy a kormánv kénytelen volt a banketteket betiltani. Ez a rendszabály nem volt alkalmas arra, hogy a Guizot-kormány népszerűsé­ gét növelje. Már febr. 22-ikén ötvenkét baloldali képviselő terjesztett be egy határozati javaslatot, melynek nyilt czélja volt a minisztérium poli­ tikájának elitélése s a minisz­ terek vád alá helyezése. Mind a mellett senki sem látta még a válságot megértnek s a radikális ellenzék több vezérférfia ellen kibocsátott el­ fogatási parancsok későn ér­ keztek már arra, hogy az iz­ gatásoknak élét vegyék. 23-án reggel Paris lázbetegen éb­ redt ; csavargó munkások cso­ portosultak az utczákon, gyorsan felszaporodva a kí­ váncsi polgárság ezreitől. A vihar ott függött a levegőben. Mikor a nemzetőrség feje, Jacqueminot tábornok a csa­ patok összevonására paran­ csot adott, sokan a nemzet­ őrök közül távol marad­ tak, nem engedve a felhívás­ nak. AZ ORLEANSI HERCZEGNÉ ÉS GYERMEKEI A TÖRVÉNYHOZÁS TERMÉBEN. A királyt most legben­ sőbb környezete vette kö­ rül, hogy a katasztrófa kikerülése érdekében Most Lajos Fülöp Thierst bizta meg a szervezés­ kormánya megváltoztatására rábeszélje. Maga sel. Éjfélutáni 3 óra volt már, mikor a fenyege­ Guizot sem ellenkezett. «Felségeden a sor dön­ tett rend fentartása érdekében a király lázas teni, — úgymond. —A kormány készen áll vagy a sietséggel Bugeaud marsallt nevezte ki a nem­ végletekig védelmezni a királyt és konzervatív zetőrség parancsnokául. «Kissé késő van a mun­ politikáját, mely a miénk is, vagy pedig panasz kához fogni, — jegyezte meg a marsall, — de nélkül viselni el, hogy a király más embereket még sohasem vertek meg, reméllem, holnap sem hívjon a kormányra. A kormánynak, hogy a fognak. Hagyjanak cselekedni és ágyúzni; vér­ harezot sikerrel állja ki, ma inkább mint valaha, ontás lesz, de holnap estig a zavargásnak véget szüksége van a király határozott támogatására. vetek.* Mihelyt megtudná a közönség, — pedig ez el­ Még alig szürkült, már megkezdte Bugeaud a kerülhetetlen — hogy a király habozik, a kor­ csapatok szemléjét. Teljesen demoralizálva, hat­ mány meg lenne fosztva erkölcsi erejétől s kép­ telen lenne feladatának megfelelni.* Lajos Fü­ van óra óta egy helyben állva, találta őket sár­ löp nehéz helyzetben volt. «Jobb szeretnék le­ ban, hátukon tarisznyával, míg a fölkelők bán­ mondani*, szólt. A királyné közbevágott: «Ezt talmazták a polgárőröket, lehasogatták a fákat nem teheted; te nem vagy magadé, hanem Fran- és betördelték a lámpaüvegeket. Az új parancs­ cziaországé.»— «Igazad van, — hagyta helyben nok bátorító szavai új bizalmat öntöttek beléjök a király, mint egykor XVI. Lajos Malesherbes- s megkezdték felvonulásaikat kijelölt helyeikre. vel szemben, — én boldogtalanabb vagyok, mint A néptömeg azonban sok helyt útjokat állta, a miniszterek, én nem nyújthatom be lemondá­ így egyik csapat vezetője ezt a jelentést küldte Bugeaudhoz: «Roppant számú, de rosszul fegy­ somat.* verzett tömeggel állok szemközt. Nem támad, csak Végre mégis határozott. Beleegyezett a minisz­ azt kiáltozza: «Éljen a reform! Le Guizot-val!» térium elbocsátásába. «Mély sajnálattal válok Mit kell tennem ? * Bugeaud lakonikus válasza meg önöktől, — jelentette ki, — de a monar- ez volt: «Fel kell szólítani a szétoszlásra; ha khia érdeke és nyugalma megköveteli ez áldo­ nem engedelmeskedik, erőszak használandó.* zatot.* Nem egy szemből csordult ki köny e sza­ Az új minisztérium Thiers-vel élén megala­ vakra. A király azután Mólét hivatta s Guizot maga jelentette be a kormányválságot a kama­ kult, de az ezt hirül adó falragaszokat a zavar­ gók legtöbb helyen letépték. Mikor az új kabinet rában. Késő volt már; az izgatás künn az utczákon azon a ponton állt, hogy lóra ülve végig járja az tetőpontra hágott s a nép, mely a történtekről utcziíkat, gyorsan, színéből kikelve érkezett meg különben sem volt pontosan értesülve, ezren­ Horace Vernét, a festő. "Tartsák vissza Thierst, ként hullámzott föl és alá. Egy végzetes pilla­ — szólt Bugeaud-hoz; — most jövök a fölkelők­ natban — mint annyiszor a nagy átalakulások től; bizonyos, hogy darabokra fogják tépni.* Egy küszöbén — véletlenül vagy szándékosan, eldör­ pillanatra a király is megjelent a Tuileriák ud­ dült egy lövés. Az eddig mozdulatlan katonaság varán. Néhány éljenző kiáltáson kivül «Éljen a megtámadva híve magát, sortűzzel felelt s a kö­ reform! Le Guizot-val!» fogadta. «A reformot zönségből többen rogytak le halálra sebezve s megkapták, Guizot többé nem miniszter*, — még többeket taposott szét az ezt követő zavart szólt a király szelíden s visszavonult. felindulás. Iszonyú rendetlenség fejlett ki, a bor­ De környezete a legnagyobb aggodalmak közt zalom és harag, a panasz és rettegés felkiáltá­ mérlegelte az esélyeket. Voltak, kik arra akar­ saitól kisérve. Egy üresen álló szekérre föltették ták birni, hogy mondjon le a párisi gróf javára, a holttesteket s igy vonultak utezáról utczára, míg mások a legmakacsabb ellenállást tanácsol­ hirlap-szerkesztőségből hírlap-szerkesztőségbe, tak ; Mária Amália királyné az utóbbiak részére mindenütt hangoztatva a véres jelszót: «Felbo- hajlott: «tjljön lóra felséged, — szólt, — s én szúra! Fegyverre! Le Guizot-val! Halál Gui- meg fogom áldani.* A király habozva ült Íróasz­ zot-ra!» tala mellett. Már belefogott a lemondási okmány Míg ezek történtek, Mólé kísérlete is hajótö­ fogalmazásába, mikor belépett Bugeaud. «Késő rést szenvedett az új kormány összeállítására. már, sire, — szólt közbe, — lemondása csak

588

VASÁRNAPI ÜJSAG.

demoralizálná a csapatokat. Felséged hallhatja I vényre, hová az orleansi herczegné menekült két T a lövöldözéseket, már csak a harcz van hátra!» fiával. «Itt nincs már mit tenni, asszon3 om», Lajos Fülöp abbahagyta az irást, de a lemon­ szóltak, s a herczegné elfogadva Lasteyrie kardását tanácsolok újra körűivették, hivatkoztak a i ját, szivében tompa fájdalommal kivonult a te­ király Ígéretére, felelőssé tették a királyt a be­ remből. Fiait a folyosókon a tolongás elszakí­ következhető vérontásért, s Lajos Fülöpnek nem totta tőle. Aggódva kereste őket. «Gyermekeim! volt ereje tovább is ellenállni: leült és aláirta Hol vannak gyermekeim ?» A kis párisi grófot egy bluzos munkás kapta karjába; egy polgárőr lemondását. Ugyanekkor kiadták a rendeletet a katonaság kiszabadította s visszavezette anyjához. De senki bevonására. Az orleansi herczegnéért, kinek ki- sem tudta, mi lett a chartresi herczegből. Csak lencz éves fia javára Lajos Fülöp lemondott, később vitték vissza a rokkantak palotájába, hol Dupin és Grammont jöttek el, hogy őket a tör­ anyja menedéket keresett. vényhozás termébe magokkal vigyék. Követte Estére kelve aztán anya és gyermekei elhagy­ őket Nemours herczeg is mint régens. A her- i ták Parist s kevéssel rá Francziaországot is. czegnő kézen fogta a kis párisi grófot, mig a I ii Holnap vagy tiz év múlva — ez volt a herczegné gyönge és beteges chartresi herczeget Ary Schef- búcsúszava, mikor elhagyta a rokkantak palotá­ fer vitte köpenybe burkolva. A tömeg utat nyi­ ját — egy szóra, egy jelre visszatérek." De hány­ tott a kis csoportnak s elég rokonszenvesnek szor kellett még ismételnie keserű száműzetésé­ mutatta magát. Nehezen törve utat a tele folyo­ ben, hogy: iiHa meggondolom, hogy talán soha sókon, az orleansi herczegné a tribün elé állt sem látom viszont Francziaországot, érzem, hogy és magához szorította két gyermekét. Dupin beje­ szivem meghasad li lentette Lajos Fülöp lemondását s kérte a regensBujdokolva, utolszor borulva térdre Dreuxben ség proklamálását. Ekkor felugrott Lamartine, gyermekeik sirja előtt, Lajos Fülöp és Mária

30. SZÁM. 1S95. 4 2 . ÉVPOLYAM.

* A legelterjedtebb nyelvek megoszlásáról a kö­ vetkező újabb összeállítást találjuk: khinai nvelven beszél mintegy 400 millió, indiai nyelven 100 angolul 100, oroszul 72, németül 60, spanyolul 48' francziánl ÍG, japánul 40, olaszul 36, törökül 25 millió ember. * A régi művészek is tisztességes díjakat kap­ tak. Viscber Hermann nürnbergi érczöntő 1534-beu a wittenbergi templomban ma is látható fölirásért melyet János választófejedelem emlékére állítottak' 855 forintot, 10 garast és 0 fillért kapott, mely öszszeg ma 6700 forinttal ér föl, mert ennyi értékű gabonát lehetett rajta venni. Kranach Lukács a híres festő, a weimari városi templomban levő oltár­ képért 571 forint 10 krajczárfc kapott, mai értékben mintegy 4500 forintot. Még nagyobb összegfí tiszte­ letdíjakat is emlegetnek, de azok nem ily hitelesek. * Umberto olasz királyról azt írják, hogy ma­ gánvagyonának összes mozgósítható részét, mint­ egy 60 millió forint értéket, a londoni Kothschildháznál helyezte el. Sokan azt következtetik ebből hogy maga sem bízik dinasztiája fennállásának tar­ tósságában. * A halálos ítéletek kimondásakor Velenczében ma is mindig megjelenik a birák előtt egy fekete

36. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

GRÓF KÁROLYI GÁBOR. 1841—1895.

A gróf Károlyi család kaplonyi sírboltjának koporsói ismét szaporodtak egygyel e hét ele­ jén. Az augusztus hó utolsó napján váratlanul szivszélhüdésben elhunyt gróf Károlyi Gábort, Czegléd város szeretett országos képviselőjét helyezték ott el örök nyugalomra nagy gyászszal, országos részvéttől kisérve. Ötvennégy évre terjedt életének csak utolsó nyolez esztendejében volt alkalma a hazai közélet terén működni, de e rövid idő alatt előbb mint Székes-Fejérvár, majd mint Czegléd orsz. kép­ viselője, ritka népszerűségre emelkedett, a mit különösen jelleme szeplőtlen tisztaságának kö­ szönhetett. Az országgyűlésen a függetlenségi párthoz s annak is az Eötvös Károly köré csoportosult árnyalatához tartozott, melynek egyik legkiválóbb tagja volt mind­ amellett, hogy szónoki j élességek­ kel nem dicsekedhetett. A kép­ viselőházban leginkább csípős közbeszólásaival vonta magára a közfigyelmet, a melyekben az éles­ ség s olykor kíméletlenség mellett a szellemes ötletesség sem hiány­ zott. Eitka jelenség volt ő már csak azért is, mert egy régi arisz­ tokrata s nagyrészt konzervatív családnak volt sarja és mégis a legszélsőbb radikális és demokrata elveket vallotta, még pedig teljes meggyőződéssel.

-_J^SÁKNAPI

E háború után Parisba ment, hol személyes es politikai barátaiért s az emigráczió érdekében tett költséges utazásai miatt nagy adósságokat csinált, a mivel atyját magára haragította. Ehhez járult, hogy szülői és családja tiltakozása elle­ nére házasodott, nőül vévén 1869-ben egy kiváló szépségű, de polgári származású magyar kis­ asszonyt, Major Amáliát. így nemcsak szakadás történt közte és családja közt, hanem az a csa­ pás is sújtotta, hogy atyja minden örökségből kitagadta, minek következtében Gábor gróf igen szigorú helyzetbe jutott. Nélkülözött, de boldog volt, boldog annyira, hogy huszonhárom évig tartott házasságának derült ege csak kétszer borúit felhőbe: először Endre nevű egyetlen s még csak 7 éves fia halálakor, másodszor pedig mikor 1892-ben imádott neje is elhunyt, s ő végképen egyedül maradt. Ez a pótolhatatlan veszteség örök bánatba bo­ rította a rendkívül mély érzésű férfiút, kit e lelki baj mellett még testi betegeskedés is kínozott, még pedig már vagy harmincz év óta. Tüdőtágúlásban szenvedett, mihez legutóbb még gerincz-

Legutóbb különösen az egyház­ politikai törvények iránt érdeklő­ dött. Hogy az ezek életbe lépteté­ sére vonatkozó intézkedéseket foly­ ton figyelemmel kisérhesse, most is az egész nyarat itthon a főváros­ ban töltötte, noha régóta megron­ gált egészsége nagyon is megkí­ vánta volna, hogy valamely neki való üdülőhelyen keressen pihenést és szerezzen erősülést. De hiába volt akár a baráti figyelmeztetés, akár az orvosi tanács. Nem enge­ dett ; itthon maradt — meghalni.

ALFÖLDI TÖLGYES JÓZSEF FŐHERCZEG KIS-JENŐI URADALMÁBAN.

a költő: «Már késő !• szólt s a szószékre rohant, hogy a regensség ellen tiltakozva, ideiglenes kor­ mányt indítványozzon, mely véget vessen a vérontásnak. Más ajkak már a köztársasági kor­ mányformát is megpendítették. A nép lassanlassan betódult a termekbe s ellepte a folyosó­ kat. Sauzet elnök felszólítást intézett az idege­ nekhez, hogy távozzanak s az orleansi herczegnét is felkérte a távozásra. «De hisz ez királyi ülés», válaszolt a herczegné, s mikor barátai is kér­ ték, sötét előérzettől meglepetve szólt: «Ha most kimegyek innen, fiam sohsem fog ide többé viszszatérni.» Rövid időre Thiers is megjelent a kamara ülé­ sén, dúlt vonásokkal, kétségbeesve. «Az ár da­ gad, dagad»... szólt köréje sereglő barátaihoz s ezzel újra eltűnt. A fölkelők ezalatt behatoltak a kapukon és siketítő zajjal kapaszkodtak fel a padokra, szószékekre, rácsozatokra, portól feke­ tén, vértől pirosan, meztelen karokkal, borzas hajjal «Le a regensséggel I Éljen a köztársaság! • kiabálták. Az orleansi herczegné, kit a tömeg fenyegető magatartása egy tribünre szorított fel kétszer is igyekezett szóhoz jutni, de szavát az iszonyú zsivaj elfojtotta. Sauzet elnök föltette kalapját; egy munkás leütötte fejéről, mire az elnök eltűnt. Néhány képviselő végre felrohant az emel-

Amália is elérték Francziaország partjait, hogy Angliába, a trónvesztett fejedelmek e hagyomá­ nyos menedékébe vitorlázzanak át. Fiai követ­ ték a száműzetésbe. Meghajlottak a nemzeti aka­ rat nyilvánulása előtt, soha egy szó nem hagyta el ajkukat, hogy tiltakozzanak a Francziaorszá­ got ért meglepetés ellen.

Keleti Gusztáv rajza.

talárba öltözött kísérteties alak s mély hangon el­ kiáltja magát:«Gondoljatok a pékre* s azután meg­ hajtva magát, lassú léptekkel eltávozik. E régi szo­ kás alapja az, hogy 300 évvel ezelőtt Velenczében egy teljesen ártatlan péket végeztek ki. Az ítéletet kimondott bírákat később, mikor a pék ártatlansága kiderült, pénzbirságra Ítélték, s ebből a birságból csinálták a dogé-palotában ma is látható • bűn­ hődő-lámpát». * Megsütött biblia. Ohióban kegyelettel őriznek egy még 1740-ben nyomatott bibliát azért, mert EGYVELEG. egykor Csehországban megsütötték. A protestánsok * Villamos áram a fogakban. Nem rég egy férfi üldözésekor ugyanis egy Scheboldt nevű igen vallá­ fájdalmat érzett nyelvében és már nyelvrákra gon­ sos asszony az üldözők elől ugy mentette meg bib­ dolt. Orvosa azonban, ki egyúttal elektrotekhnikus liáját, hogy a kenyértésztába rejtette a a tüzes kevolt, felfedezte, hogy a baj onnan ered, mivel ál- menczébe tette. A sütés a bibliának nem sokat ártott. fogamak elhelyezésénél kétféle erezet alkalmaznak melyek a nyál hatása alatt villamos áramot támasz­ * Állatok barátsága. Az Indiai-tengerben élő tottak s ez a nyelvet izgatta. A fogak megújítása s barnás zöld Actinia állat koralljában rendesen egy az érczeknek bevonása után a fájdalom téliesen kis trachyehtis nevű hal úszkál s különösen veszély J megszűnt. idején ide vonul vissza. A feltűnő színű halat a ko­ * Asszony toronyőr működik Dunning skót rall megvédi, viszont a halacska úszása által foly­ varosban. Hetvenéves, de még erőteljes nő, ki vást friss tengeri vizet hoz házi gazdájának, sőt már 33 év óta kiabál le a toronyból s a nép csak esetleg eledeléből is juttat neki valamit. • haranghölgy, név alatt ismeri. * Canrobert franczia tábornagynak volt egy ked* A fürdőjelmezekben űzött fényűzés ellen vencz könyve, melyet gyakran lapozgatott. Ez a po­ mozgalmat indítottak meg egyes amerikai nők. rosz katonai schematizmus 1870-ből, melyben veres Kötelezik magukat, hogy csak a legegyszerűbb für­ tintával voltak megjegyezve mindazok a tisztek, dőruhákat viselik s a megtakarított összeget a szün­ kik ellene küzdve, különösen a gravelottei csatában, elestek vagy megsebesültek. idei gyermektelepek javára ajándékozzák.

Gróf Károlyi Gábor élete igen változatos, sokszor küzdelmes, de e mellett mindvégig, mond­ hatni, tanulságosan érdekes volt. Budapesten született 1841 nov. 18-án. Gr. Károlyi György s most is élő agg édesanyja, gr. Zichy Karolina, voltak a szüléi. Test­ vérei közül még élők István és Tibor grófok, és gróf Dessewffy Aurélné, gr. Károlyi Pálma. Középiskolai tanulmá­ nyait Budapesten végezte a kegyesrendiek gymnáziumában, hol 1861-ben érettségi vizsgá­ latot tett. A következő évben Tibor öcscsével együtt a genfi egyetem hallgatója lett. Majd 1863-ban atyja kívánságára ugyancsak Tibor gróffal nagy utazásokra indult s bejárta Spanyolés Portugalországot, Algirt, Egyiptomot, a Szentföldet s Konstantinápolyon át tért haza Nagy-Károlyba. De néhány nap múlva innen is tovább utazott Olaszországba, akkor Florenczben tartózkodó édesanyjához, kinek háza azon időben gyakran látta vendégekűl a nevezetesebb magyar menekülteket. A fiatal Károlyi Gábor már nagy utazásaiban is sok becses tapasztalatot szerzett, sajátjává tett sok olyan politikai és életelvet, a melyeket magára nézve későbben is irányadóknak tekin­ tett ; de a hazafiság lángja akkor lobbant föl erősebben lelkében, mikor a nevezetesebb ma­ gyar menekültekkel, majd Kossuthtal és fiaival is sűrűbben kezdett érintkezni. Az emigrácziónak valóságos ügynökévé lett, s mint ilyen nem egyszer végzett fontos megbízatásokat is külö­ nösen a porosz-osztrák háború idején.

589

ujság.

és Gábor gróf újra külföldre ment azzal a szán* dekli ni. hogy ott is marad, azonban a székes­ fehérvári választókerület függetlenségi pártja képviselőnek jelölte ós minthogy Kossuth Lajos is melegen ajánlotta neki a jelöltség elfogadását, föl is lépett, és 1887-ben meg is választották. A parlamentben a függetlenségi párthoz ésannak különösen az Eötvös által vezetett radi­ kális árnyalatához csatlakozott és jelentékeny szerepe a véderő-vita alatt ls8!)-ben kezdődött, a melynek folyama alatt az ellenzéknek egyik legmozgékonyabb és leggyakrabban szereplő tagja volt. Nevezetesebb politikai szerepe azongan mégis a nagy egyházpolitikai reformokkal kezdődik) a melyek tárgyalása közben a szabadelvnsegbő] soha egy pillanatra sem engedve, nagy népszerűségre tett szert. Az lS'.»2-iki választások alkalmával a czeglédi kerület mandátumát fogadta el, a hol a választók mindvégig törhetlen hűséggel ragaszkodtak hozzá. Nevezetes tényezője volt ő annak az úgyne­ vezett Kossuth-1 > izottságnak is, a melyet 189á-ben Eötvös Károly alakított ós mely Turinban élt nagy hazánkfiának sok szükségletéről gondoskodott teljes kiméletességgel és melyről az ősz Kossuthnak nem is volt tudo­ mása, csak akkor, a mikor a könyvtárát a nemzet számára meg­ szerezte és ekkor is csupán a könyvtárt illető dolgokról értesült. Különös ragaszkodással, sőt ra­ jongással viseltetett Károlyi Gábor Kossuth Lajos iránt, ki őt szintén oly gyöngéden szerette, hogy har­ madik fiának szokta nevezni. S ő e fogadott fiúságra minden te­ kintetben érdemesnek is mutatta magát. Hogy hűségének s ragasz­ kodásának csak egy példáját em­ lítsük, a már haldokló nagy szám­ űzöttnek ö volt utolsó ápolója, bár maga is igen beteg volt ekkor; ő fogta le a nagy embernek örökre lezáródott szemeit n ő fáradt el Genuába, hogy Kossuth nejének és leányának hamvait az ottani I temetőből kivétesse s a nagy halott Á

GRóF KÁROLYI GÁBOR.

sorvadás is járult. Hogy ilyen beteges ember lé­ tére is oly sokáig fenn tudta magát tartani, azt házi boldogsága mellett rendkívül rendes, mér­ tékletes életmódjának tulajdoníthatni. Mert fő­ úri származású volt ugyan, de a főúri körökben annyira otthonos kedvtelések és arisztokrata vonások nélkül. Soha sem volt ő lovagja a játék­ asztaloknak, a versenytereknek, annál kevésbbé az osztályérdekeknek. Fenkölt lelkű, szabad gondolkozású és demokrata érzületű volt a szó teljes értelmében, s mindezzel olyan férfias füg­ getlenség párosult benne, hogy akár szép szóval, akár fenyegetéssel megközelíthetetlen volt min­ den olyan dologban, a mely meggyőződésével ellenkezett. Mikor atyja halála után haza jött, inkább mások tanácsára, mintsem saját ösztönéből, örökösödési port kezdett családja ellen. A port, mely annak idején sokat foglalkoztatta a köz­ véleményt, elvesztette ugyan, de barátjának, Eötvös Károlynak közbenjárására édes anyja, ki őt mindig nagyon szerette, és testvérei, a nyert port figvelmen kivűl hagyva, barátságos egyezségre léptek vele, a mely egyezség neki nevéhez illő megélhetést biztosított. E testvéri kiegyezés 1887 áprilisban történt

tetemeivel együtt haza szállíttassa. Betegeskedése és lehangoltsága különösen aggodalmasan fokozó­ dott neje halála óta, kinek sírját minden nap meglátogatta a leg­ zordonabb időben is és mindig vitt rá egy-egy bokrétát az elhunytnak egykori kedves virágaiból. Utolsó leheletét is ez imádott nő arczképe előtt lehelte ki. Gr. Károlyi Gábor halála hírét mély részvéttel fogadta az egész ország pártkülönbség nélkül s a főváros társadalma, sőt vidéki kül­ döttségek nagy sokasaga állta kö­ rűi ravatalát Budapesten az utolsó beszenteléskor, és sokan jelentek meg Kaplonyban is, hol porai örök nyugalomra tétettek.

JÓZSEF FŐHERCZEG KIS-JENŐI URADALMÁBÓL Az aradmegyei Kis-Jenő faluban van József főherczegnek az az 55 ezer holdas, nagyszerű bir­ toka, melyet évenként többször meglátogat s ott rendesen az úgy nevezett «vadászkastélyába* száll. A kastély benn van a faluban, s mi sem vonná rá a figyelmet, ha nem a főherczeg tulaj­ dona volna; mert biz azon sem a külsőség, sem a belső berendezés nem mutat fel az egyszerű­ ségnél egyebet, a mennyiben kezdettől fogva csak arra szolgál, hogy a vadászatra, vagy a birtokok megszemlésére leutazó főherczegi ház tagjainak pár napi otthont nyújtson. Azonban a hozzá tartozó természetes park nagyszerűségé­ ben ritkítja párját. A kastélytól pár lépésnyire kezdődik a FehérKörös jobbpartján elterülő «Háda» nevű erdő, melyben százados fák alkotta sűrűségek, vizlepte lankás helyek váltakoznak a maguk ter­ mészetes nagyszerűségökben, s csak annyiban nevezhető parknak, hogy szabalyo.s kocsi-útak szeldelik keresztül-kasul, és egy kis része a táblák beosztása következtében szabályos szöge-

VASÁRNAPI

590

ujság.

ket alkot. Elől ugyanis szabályosan kihasított táblákban szilva-, dió-, gesztenye-fák terjesztik szét terebélyes koronáikat az alattuk elterülő zöld pázsit fölött. Ez a gyümölcsös, melynek egyes tábláit is «diós»-nak, «szilvásának, stb. nevezik. A Körös partjától beljebb vannak nagy területen a faiskola-táblák, a konyhakert, a ker­ tészlak. Eézsútos irányban folydogál át a kert­ nek egy mélyfekvésű részén egy patak. Ez a válasz-határ a régi Hada és az új kozott. A patakon kis hid vezet keresztül délnek, s ezen áthaladva, u t u n k m á r százados fák között ki­ hasított úton vezet be az erdő belsejébe, hol a dúsan tenyésző fák lombkoronái egybeborúlva m a j d n e m lehetetlenné teszik a sűrűségen való áthatolást. Ez a rész kellemes helyet ad az őzeknek, fáczánoknak, nyulaknak és más vadak­ n a k . Őszi időben a távol fekvő somosi erdőből ellátogat ide egy-egy szarvasbika, vadkan, vagy fias kocza is a jó makktermés felfalatozasára; szigorúbb tél éjszakáin pedig n e m ritkaság a n á d i farkas vonítása sem. A vadász vendégeknek első kiránduló helye a Magyar zászló a Mont-Blanc csúcsán. H a d a , hol mindenkor biztos zsákmány vár reájok. A jelen számunkban levő kisebbik kep a Glace-ig. Gyönyörű a Mont-Blanc hegylánczám á r leírt patakot ábrázolja a völgyben; jobb hoz tartozó úgynevezett «tűk»-nek 400 méter oldalon az új Hada széle, baloldalon a kezdődő magasságba emelkedő szédítő sorfala. Oly éles erdő fái láthatók; a délnyugatnak hózúdó völgy­ mindegyiknek a gerincze és oly hegyes a csúcsa, iben a távolban egy lankás rét, s a Körösparton hogy hó sem tapadhat meg r a j t a ; vörösbarna túl egy dohányos majorba vezető jegenye-fasor tar szikláik meglepőn szép színellentétet képez­ nek a tiszta kék éggel. Jacques Balmat chamovehető ki. nixi vezető volt az első, a ki több meghiúsult " Az erdő nagy része még azon időből maradt kísérlet u t á n végre leküzdve az útjában álló fenn, mikor a harminczas években Kis-Jenőtől óriási nehézségeket, 1786. év nyarán feljutott a Szintye faluig s azon túl a most már eke alatt Mont-Blanc csúcsára. Többedmagával indult, de álló rész mind erdőség volt; a halhatatlan vezetőtársai csakhamar elváltak tőle, lehetetlen­ emlékű József nádor mentette meg ezt a részt nek tartván, a fölhatolást. Egyes-egyedül töl­ egy rész ellenben új ültetés ugyancsak az ő tötte az éjszakát 3900 méter magasban, a hórendeletéből. Van a tölgyes rész egyik tisztásán görgetegek által össze-vissza szántott Grandegy hatalmas tölgyfa, mely nagyszerűen emel­ Plateau nevű fensikon, összekuporodva a havon, kedik ki a többiek közül. Ezt a fát a fenség kü­ minden takaró nélkül. Beggelre egészen meg lönös becsben tartja s minden alkalommal meg­ volt dermedve és csak hosszas gyakorlás után megnézi, mert ezt atyja sajátkezüleg ültette. volt képes tagjait ismét mozgásra bírni. Ekkor Az ilyen fákat az erdészeknek kivágniok n e m folytatta útját, a míg czólt n e m ért. Lejöttekor s z a b a d ; így azok mindaddig megmaradnak, annyira el volt csigázva, hogy 48 órát aludt míg teljesen elvénülve szél ki n e m dönti őket. egyfolytában. Ugyancsak ő vezette fel a MontFájukból ekkor asztal, szék, vagy pad készül, Blancra egy évvel később Bénédict de Saussure-t, mely aztán az alcsúthi vagy a kisjenői kastély a híres genfi természettudóst, ki először tett ott megbecsült bútordarabjává lesz. tudományos megfigyeléseket. Mindkettejüknek A másik képen szintén egy ily elöregedett szobrot emelt Chamonix hálás közönsége. A tölgyfa látható, mint a kiirtott erdő utolsó ma­ mint a hegymászások gyakoriabbakká lettek s radványa, A legelők egyes pontjain is több mind többen-többen indultak neki a hó- és jsghelyütt láthatunk ilyen facsoportokat, melyek sivatagnak, a balesetek szomorú rovata is meg­ kellemesen szakítják meg a síkság egyhangú­ nyílt. A jégmezők feneketlen rianásai, a leomló ságát. Ezen kép m á r n e m a Hadából, h a n e m a hógörgetegek, a havasokban oly gyakori viharok «Korhány* puszta körüli gulyalegelőről való, kérlelhetetlen következetességgel kezdték szedni melynek sík területét ez teszi változatossá. áldozataikat. 1820-ban egy tiz tagú társaságnak Nyáron e facsoport alá húzódik a rekkenő három tagját sodorta le a hógörgeteg a jégmező forróságban a legelő nyáj delelőre, télen pedig tátongó rianásaiba. 41 évvel ez esemény után jó útmutató ez a hóval borított síkon az utas­ csonttá fagyott emberi testrészeket találtak a nak. Másként pedig nevezetes pont ez azért is, Glacier des Bossons legalsó nyúlványában. Egy m e r t a székudvari s az «ágyai» erdőkből a «vál­ öreg vezető ráösmert e maradványokban egykor tóvonal» itt húzódik a vadaknak. A fák közt szerencsétlenül járt vezetőtársa holttestére. Öt lesben álló vadász puskája gyakran leterítette a magát is eltemette volt akkor ugyanaz a hógör­ nyájat tizedelő ordast, a mint gyanútlanul arra geteg, de mégis sikerűit csodás módon megme­ loholt az éjszaka csendjében. nekülnie. Tudvalévő dolog, hogy a jégmezők Ily magányos facsoportokat Arad- és Békésazon mértékben, a mint alsó végük olvad, foly­ megyében, de főleg Biharban sokat láthatunk ton csúsznak le a völgy felé; így került le a azon részeken, a melyeken a régibb időkben magasból 41 év alatt a jégmezővel együtt annak erdőségek terűitek e l ; ezek kiirtásakor csak áldozata is. Az odaveszettek számát tekintve az hírmondóul hagytak meg egy-egy magános fát, 1870-iki szerencsétlenség volt a legborzasztóbb, vagy facsoportot, hogy regéljenek az elmúlt jó a mikor 11 ember pusztult el a hóviharban. időkről. Szomorú sorsukról az a néhány sornyi napló­ jegyzet számol be, melyet a társaság egyik amerikai tagjának zsebében találtak.

A MONT-BLANCON. Úti jegyzetek.

Múlt év szept. 19-én érkeztünk F . Mitchell barátommal Chamonixba ; utunk czélja a MontBlanc megmászása volt. Tekintetbe véve a m á r előrehaladott évszakot, sietnünk kellett tervünk kivitelével. Az időjárás kedvező volt s mi még aznap este megfogadtunk három vezetőt, kikkel mindvégig teljesen meg voltunk elégedve. Maga az 1020 méter magasságig emelkedő Arve völgye is rendkívül érdekes. Bitka természeti szépségei évente átlag 20.000 idegent csalnak Chamonixba. A Mont-Blanc óriási hótömege ott emelkedik épen a közelben ; a vakító jég­ mezők fenyvesek közé ékelve lenyúlnak egész a völgy aljáig; még a leggyöngébb hegymászó is elsétálhat a Glacier des Bossons vagy a Mer de

«Kedd, szept. 6. Tizedmagammal : nyolcz ve­ zetővel és két barátommal megmásztuk a MontBlanc hegyet. F é l háromkor értünk föl a csúcsra. Alig távoztunk el onnan, roppant hófergeteg vett bennünket körűi. Az éjszakát egy hóba vájt üregben töltöttük, a mi ugyancsak fogyaté­ kos menhely v o l t ; egész éjjel beteg voltam. «Szept. 7. reggel. A hideg rendkívüli, sok hó esett m á r eddig is és még folytonosan havazik, vezetőink nagyon nyugtalanok. «Szept. 7. este. Kedves Hessiem, nincs többé reményünk a meneküléshez. Talán majd meg­ kerül e füzet és eljut te hozzád. Élelmünk mind elfogyott; lábaim el vannak m á r fagyva s vég­ kép ki vagyok merülve. Csak ezt a néhány szót birom még leírni. Istenben való hitben és reád gondolva halok meg. Isten veled!»

36

SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

De n e m mindig ily szomorú események színtere a havasi p u s z t a s á g ; fakad ott n é h a olyan virág is, a milyent aligha keresnénk annyi ezer méternyire a tenger színe fölött. Az angol miss M. S., ki négyszer volt fent a Mont-Blanc csúcsán, savoyard vezetője erős karját oly biztos támasznak találta, hogy n e m vonakodott élete egész további vezetését reá bízni. * Öt tagból álló kis csapatunk szept. 20-án reggel indult el. U t u n k kissé meredek, fényűvel benőtt hegyoldalon vezetett fel. A mint a fenyvesből kiérve elhaladtunk a Pierre Poiidue mellett, a tenyészet igen hirtelen eltűnt s csakhamar elértük az élet határát. Néhány rhododendronbokor és a gentiana azonban felkísért ben­ n ü n k e t majdnem a hóhatárig. A n a p forrón tűzött le reánk s a hó vakító fénye ellen fekete szemüveghez kellett folyamodnunk. Bár éjjeli tanyánk, a hova aznap el kellett j u t n u n k , 3050 méter magasban volt, minthogy — n é h á n y mere­ dekebb lejtőt és szélesebb rianást leszámítva —• nagyobb akadályt és nehézséget n e m talál­ t u n k utunkban, nem igen voltunk elfáradva, mikor délután a Grands Mulets szikláihoz ér­ keztünk. A két, czukorsüveg-alakú szikla a Glacier des Bossons és a Glacier du Tacul egye­ sülése fölött magaslik ki a hógerinczből, s az alsónak az oldalához van építve a helyhez mért kényelemmel berendezett menedékház. A korláthoz támaszkodva hosszasan elnéztük az előttünk fekvő gyönyörű vidéket. Szédítő mélységben kígyódzott alattunk az Arve folyó, velünk körülbelül egy magasságban fehérlettek a sixti havas, a Dent du Midi és a Diablerets havas csúcsok. Napnyugtakor Chamonix völgyét m á r elfödte volt az éjjeli sötétség, mikor mi fe­ lettünk még napfényben piroslottak a hegy­ óriások csúcsai. Bózsás színük lassanként sár­ gássá, majd hamvas szürkévé változott, végre éjszaka borúit ő reájuk is és a koromfekete ég­ bolton tízszeres fénynyel gyúladt ki az ezernyi ezer csillag. A ki n e m töltött éjszakát magasabb havason, a n n a k fogalma sincs róla, hogy mily erős és tiszta, a rendestől egészen elütő kékes színben ragyognak ott az égitestek. Másnap hajnalban m á r fél kettőkor talpon voltunk, s egymástól 5—5 méternyire egy hosszú kötélhez kötve magunkat, holdvilág mellett folytattuk u t u n k a t fölfelé. Egymás nyomába lépkedve szót­ l a n u l haladtunk a siri csöndben, melyet csak n é h a zavart meg a fagyban összehúzódó jég roppanása, vagy egy-egy leguruló hógörgeteg ro­ baj a. A kapaszkodók mind inkább-inkább merede­ kebbekké l e t t e k ; néha csupán csákányaink se­ gítségével bírtunk rajtuk fölmászni; gyakran kellett természetes hóhidakon és nagyobb rianásokon vigyázva átkelnünk. Pitymallatkor értünk föl a Grand Piateaura, e nagy fensíkra. A hideg itt és ekkor volt a leg­ nagyobb, s én folyvást hóban levő lábaimat dermedni éreztem. Két vezető lefektetett s öklé­ vel addig veregette a lábaimat, míg a vérkerin­ gés ismét helyre nem állott bennök. Mihelyt 4000 méter magasságba feljutottunk, a hegy­ mászás legkellemetlenebb baja, a ritkább levegő okozta havasi láz (mai des montagnes) első jelei kezdtek rajtunk mutatkozni. Ez nyilvánulásaiban majdnem egészen azonos a tengeri betegséggel; fejfájás, bágyadtság, hányási inger­ rel súlyosbított általános roszúllét vesz az em­ beren erőt. A vér gyorsabban lüktet, a lélekzés el-elakad, a gyomorra folytonos nyomás nehe­ zedik s minden erősebb mozdulat, sőt még a puszta beszéd is fokozza az általános roszúllétét. Az ajkak, a száj kiszáradnak, nagy szom­ júság gyötri az embert, melyet ital n e m csilla­ pít ; az étvágy teljesen oda van. Hogy az ilyen állapot n e m igen szolgál az amúgy is fölötte fáradságos mászás könnyebbítésére, azt feles­ leges volna bővebben magyarázni. Barátom sokáig n e m adta meg m a g á t ; az ő szervezte igen jól birta a ritkább légkört. A mikor azonban egy fordulónál gyorsabban kezdtünk haladni, hirtelen erős rántást éreztünk a kötélen, melyet nyomban követett a k i á l t á s : «stop! stop!» Hátrafordulva láttuk, a mint amerikai polgár­ társunk a havon térdelve rakta le a fegyvert. A «vezetők menházában» (cabane des guides), mely sokkal kisebb a grands mulets-inél, pihenőt tartván, neki indultunk egy felette meredek és éles hegygerincznek, mely egyenesen a Mont-Blanc csúcsára vezet. Oly keskeny e gerincz elé, hogy

VASÁRNAPI

36. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

csupán egy ember lábnyomának van helye rajta Lassan haladtunk előre a csípős délnyugati szélben; meg-megállva időnként lélekzetet venni. A Bocher de la Tournette sziklát jobb felől hagyva, délután fél kettőkor végre fölértünk a 4810 méter magas csúcsra. A szép tiszta időben elbűvölve merültünk egy oly felséges körkép szemléletébe, melynek nagyságát emberi szem m á r alig képes befogni. Kétezer méter magas hegyek ily emelvényről nézve apró dombokká lapulnak, csak a havasok hócsúcsai emelkednek ki méltóságosan a mélység szürkés színéből. Sehol az ember végtelen parányiságának érzete n e m lehet oly benső, oly erős, mint egy ily hegyóriás tetején! Messze éjszakon húzódott el a Jura sötét hegyláncza, alatta föl-fölcsillant a szép L e m a n (genfi tó), keleten a berni Oberland összes havasai látszottak; kissé lej ebb a MontBose roppant hegytömege piroslott. Majd délen az Apenninek és az Alpes Maritimes, nyugaton a Dauphiné óriásai zárták el a látóhatárt. Órahosszant el tudtuk volna nézegetni ezt a párat­ lan képet; de a mindinkább erősbülő szél elől végre is kénytelenek voltunk a Janssen-féle csillagvizsgálóban keresni menedéket. Ameudoni csillagvizsgáló igazgatójának érdeme, hogy e torony itt felépült. Még nincs teljesen befejezve és fölszerelve, mert az anyag fölszállítása csu­ p á n 20 kilós csomagokban történhetik, a mi igen lassúvá teszi az építést. Állandó ott lakásról természetesen soha sem lesz szó; emberi szer­ vezet el nem birná huzamosan viselni az ottani ritka levegőt. így csak időnként fog ott tartóz­ kodni egy-egy csillagász. A toronyból kijőve, egy kis füstszerű felhőt vettünk észre a fejünk fölött. Vezetőink ebben hirteleni időváltozás jelét sejtvén, visszatérésre unszoltak bennünket. A lemenetel sokkal simábban és gyorsabban történt, mint a fölmászás. Egyrészt folyton sűrűbb levegőrétegbe szállván alább, az általá­ nos rosszullét és bágyadtság érzése is fokonként szűnni kezdett; másrészt pedig elmaradt a fárasztó kapaszkodás, melyre annyi meredek lejtőn volt szükségünk. Sok helyütt, hol előbb csupán nagy bajjal, csákányainkkal a kemény hóba lépcsőt vágva, tudtunk följutni, ott most leguggolva és csákányunk nyelére támaszkodva néhány perez alatt leszánkáztunk. Ily módon este hat órakor m á r lent voltunk a Grands Mulets menháznál, h o n n a n másnap — veze­ tőink előérzete nem csalt — erős havazásban indultunk és érkeztünk le Chamonixba.

ujság.

fénynyel ülték meg most e nevezetes napnak 25-ik évfordulóját s hogy ez alkalomból az í egész művelt világ sajtója visszaemlékezéseket közöl e nagy nap eseményeiről. Mi is megteszszük ezt s közlünk pár képet a Napóleon bukására vonatkozó helyekről. Szeptember 1-én este tűzte ki Lauriston tábornok Szedán falára a fehér lobogót, mely­ nek oltalma alatt néhány perez múlva már bajor katonák vonultak be a várba. A nagy csatavesztést a francziák teljesen elismerték s maga Napóleon császár rögtön felajánlotta kardját, «mivel a sors nem engedte meg, hogy a csatában essék el». Vilmos porosz király azon­ ban nem fogadta el az ajánlatot ekkor, mindaddig függőben tartván intézkedését, míg a fegyverle­ tétel alá nem íratott. Éjjel 2 órakor történt meg ez a nevezetes esemény, a németek részéről Moltke tábornok s a francziák részéről Wimpffen gróf tá­ bornok irták alá az okiratot. Csakhamar ezután kora hajnalban útnak indult Napóleon, hogy felkeresse Vilmos királyt, kiről akkor azt hitték, hogy Szedántól nyugat felé Donchéryben van a Maas mellett. Még csak szürkült, midőn útjában gróf Bismarckkal találkozott (ekkor Bismarck is még csak gróf volt) s ez tudatta vele, hogy Vilmos király a csata után épen ellenkező irányban a Szedántól másfél mérföld távolság­ ban levő Vendresse tábori helyre ment, de onnan ide vissza fog térni s ezért legjobb lesz itt bevárni. A császár ekkor nagy politikai ellen­ felével egy elhagyatott parasztházba ment s ott voltak együtt mintegy két óra hosszat. Ez alatt küldönczök értesítették Vilmos királyt Napóleon megérkezéséről s az agg király, különösen lovagias érzelmű fia, Frigyes kérésére, belenyugodott abba, hogy legyőzött ellenfelét az etiquette ellenére maga keresse fel, tudván, hogy Napóleon beteg. Nagy nehezen kaptak találkozóhelyet is, a képünkön látható Bellevue kastélyt, mely, bár a csata alatt szen­ vedett és elhagyatott volt, elég jó karban maradt, hogy benne értekezni lehessen. Vilmos király érkezett oda előbb s délfelé fogadta Napóleont, elébe menvén a lépcső aljáig. Mindkettő meg volt hatva. Kezet fogtak s magánosan vonultak be egy ép szobába, melynek ajtaja előtt Frigyes herczeg állott őrt. A tanácskozás csak 20 perczig tartott s róla egészen hiteles részletek soha sem kerültek a nyilvánosság elé. Valószínű, hogy m á r itt megállapodtak abban, hogy Napóleon fogháza Wilhelmshöhe legyen Cassel mellett. Vilmos király és kísérete alig egy óra múlva Kisjeszeni J. L. elhagyták Bellevue kastélyt, Napóleon azonban ott maradt s csak másnap reggel vitték el, mint foglyot, a közellevő belga határ felé s onnan A SZEDÁNI NAP ÉVFORDULÓJA. Wilhelmshöhébe. A szedáni nagy győzelem napja, 1870 szept. 2-ika, m á r régen a világtörténelemé, egyike IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. azoknak a nevezetes napoknak, melyek nem­ csak egy nemzetnek, h a n e m egész világrészek A Budapesti Szemle szeptemberi kötetében A. életében forduló pontot alkotnak. A nap leg­ G. jegy alatt nagyobb dolgozat indul meg egy ná­ lényegesebb eseménye volt a 80,000 főből álló lunk már régen aktuális kérdésről.*A legfőbb kegy­ franczia hadsereg kapitulálása és III. Napóleon úri jogról*. Az első közleményben a szerző Dedek fogságba jutása, de ezek az események jóformán Crescens Lajosnak azzal a könyvével foglalkozik, csak előjátékai voltak a nagy franczia-német háború megszűnésének, a német császárság s mely a Szent István társulat kiadásban jelent meg olasz királyság helyreállításának és Franczia- s Boncz Ferencznek (A vallás körüli felségjogok» országbanúj állapotok létesítésének. Nem csoda, czimű munkáját vette kritika alá. A czikk írója Dedek h a ezekre való tekintetből a németek nagy felfogását czáfolja és a tárgy bő ismeretével világosítja

A Bellevue kastély Szedán mellett.

III. Napóleon utazása a belga határra.

591 meg a kérdés történetét. Imre Sándortól a második közlemény jelenik meg abból a művelődés- és iroda­ lomtörténeti tanulmányból, melynek czime «Kazinczy Ferencz iskolai inspektorságai. Waldapjel János is hosszabbnak ígérkező dolgozatban szól hozzá egy alkalomszerű vitához «A nemzeti elom gymnasiumaink tantervében^ czimen. Az első köz­ leményben azt törekszik bizonyítani, hogy a gymnáziumokban nemcsak a hazai történelem, iroda­ lom foglalja magában a nemzeti elemet, hanem va­ lamennyi tárgy tanítása ÍB, mely a magyar művelő­ désnek megfelelőn történik; a német nyelv ós irodalom tanítása is úgy van megállapítva, hogy az olvasmányok nem német nemzeti szellemet, Imncin általános kultúrai ismereteket segítenek elő. Ilf'mrich Gusztáv (Loreleit czimen, a Heine hires bal­ ladáját véve alapúi, azt vizsgálja, hogy a Rajna nép­ szerűvé vált tündérének, a Loreleinak van-e törtéténeti alapja. Érdekesen mutatja ki, hogy nincs, ha­ nem <modcrn férczelmónyt, s Brentano Kelemen német Írónak a műregéje, ki e század legelején egy regénybe szőtt versben szól először a Rajnának azóta ismertté lett csábos sellőjéről. Heine ezt vette alapúi, s remek költeménye megteremtette a Lőré­ iéi népszerűségét. A szépirodalmi közlemények közt Kor'olenko Vladimír orosz iró iSzibériai vázlatok* czimű elbeszélését találjuk, egy jellemzőn megirt rabló történetet, melyet Kovalik János fordított le. Kozma Andor (Kölcsönös babért czimű szatírája s Heine (A menny arái» költeménye Vargha Gyula fordításában egészítik ki akötet szépirodalmi részét. A könyvismertető (Ertesítő» Reviczky Gyula költeményeivel, Csengeri János és dr. Pasteiner Gyula (Görög földönt úti könyvével, Endrődi Sándor (A magyar költészet kincses háza» anthologiájával foglalkozik. A (Budapesti Szemle* elő­ fizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Gyulai Pál szerkesztésében és a Franklin-társulatnál jele­ nik meg. A magyar nemzet t ö r t é n e t e czimű nagy mun­ kából, melyet az Athenaeum-társulat bocsát közre Szilágyi Sándor szerkesztésében, a harmadik kötet 36—37-iki füzetei kerültek ki sajtó alól. E füzetben Pór Antal folytatja (Az Anjou-k korát nagyszabású monográfiáját, Károly Róbert király családi viszonyainak és utolsó éveinek, vala­ mint az akkori belső állapotok ismertetését befe­ jezvén, áttér (A nápolyi hadjáratok korárat (har­ madik könyv). A magyar dicsőség fénykorának ezt a nevezetes korszakát a szerző a következő fejeze­ tekre osztja fel: «I. Lajos király uralkodása első évei.t d l . Endre meggyilkoltatása.t (Zára vesze­ delmet (III. Az első nápolyi hadjárat, t Erre a korszakra vonatkozólag a legbőségesebb történeti adatok vannak ezekben a füzetekben, melyeket erre a korszakra vonatkozó számos képmelléklet és a szövegbe nyomott kép diszit. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. E nagy történeti munka, melynek szerkesztőjéről és íróiról mai számunkban füzetesb ismer­ tetést adunk, a következő beosztással jelent meg: 1. kötet: Bevezetés a Magyar Nemzet Történetéhez. Irta Vaszary Kolos herczegprimás. Magyarország története a Honfoglalásig. írták Fróhlich R., Kuzsinszki Bálint és Nagy Géza. A vezérek kora. írja Marczali Henrik. — II. kötet : Az Árpádok kora. írja Marczali Henrik.—IU. kötet: Az Anjouk kora. írja Pór Antal. A luxemburgi ház. írja Schónherr Gyula segédszerkesztő. — IV. kötet: A Hunyadiak és a Jagellók kora. írja Fraknói Vilmos. — V. kötet: A Separatio. Habsburgok és Báthoryak. Bocskay. írja Károlyi Árpád. — VI. kötet: Szabadság- és vallásharezok kora. 1C08—1690. írja Angyal Dávid. — VH. kötet: JT. Rákóczy Ferencz kora. írja Thaly Kál_ V i n . kötet: A Restauraüo 1712—1815. man. írja Marczali Henrik. — IX. kötet. Az új állam­ alapítás. 1815—1848. írjaBallagi Géza. — X.kötet: A modem Magyarország. 1848—1895. írja Mar­ czali H. — Milleniumi epilog. írja Jókai Mór. A (Magyar könyv-szemlei új folyamának, me­ lyet Schónherr Gyula nagy gonddal szerkeszt, közelebb a július—szeptemberi füzete (IU. kötet, 3. füzet) jelent meg gazdag tartalommal és egy képmelléklettel, mely (Magyar könyvgyűjtők exlibriseit czímmel kilencz képet közöl. Az ezekről szóló s Varjú Elemér által irt közleményben még

VASÁENAPI

592

ujság.

Átkelés a jégmezőn.

36. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLTAM.

Átkelés egy rianáson.

Kunyhó a Grands Mulets magaslaton.

A MONT-BLANC-ON. — Kisjeszeni J. L. amateur-fényképei.

A MONT-BLANC-ON. — Kisjeszeni J. L. amateur-fényképei.

7 más ilyen kép van a szöveg közt. A «Magyar könyv-szemlei évenként négy terjedelmes füzetben jelenik meg. Évi előfizetése 3 forint. Magyar tudóskitüntetéso"Washingtonban. Újabb időben mind gyakrabban halljuk, hogy egyes kiváló tudósaink a nagy világban milyen tisztességet és be­ csületet szereznekamagyarnévnek.Ujabban Washing­ tonból veszszük az értesítést, hogy a «Smithsonian Institut» Hoolgbins-díjainak ez évi kiosztása al­ mából egy magyar tudós, dr. Ilosvay Lajos buda­ pesti műegyetemi tanár egy pályázatra beküldött khémiai dolgozatáért elismerő ós dicsérő oklevelet kapott. E pályadíjakra a világ minden részéből 218-an pályáztak, annál inkább felemlítésre méltó tehát, hogy oly sok kiváló tudós közül egy magyar embernek is jutott pálma. Az operaszínházban nemcsak új saison nyilt meg e hó elsejével, hanem úgy látszik, hogy új idő is. Káldy Gyula, az új igazgató, átvette a színház vezetését, e hó 3-ikán pedig a • Tannháusev elő­ adásán a régen betegeskedő Erkel Sándor jelent meg a karmesteri széken. Biadó éljenzés, sokáig tartó taps fogadta ezt a másik hazai jelességet is, ki a nagy nehézségű nyitányt és az egész előadást kitűnően vezényelte. A millenáris ünnepélyekre várható idegen közön­ ség számára már az őszi és téli időben elkészítik a változatos játékrendét, fölelevenítik, újra betanul­ ják azokat az operákat, melyekkel a színház leg­ inkább vonzhat. De újdonságokra is készülnek. Október elején kerül szinre Elbert eredeti operája tTamora*. Deczemberre tervezik egy másik eredeti újdonság, Sztojánovics Jenő tNinont-jának bemu­ tatóját, Goldmarck «Merlin»-jének fölújítását, míg Goldmarck új operájának, a * Tücsök a házi tűz­ helynél* és Mascagni tSilvano*-jának bemutatója januárrá marad. Hubay Jenő uj népies dalmű­ vének a «Falu roszszá*-nakelső előadására is ké­ szülnek. November havábanBiancfti Bianka fog vendégszerepelni: első föllépése a
kisebb színházában a német operát művelik, s csak Bécs és Hamburg képviselik a legváltozatosabb mű­ sort : addig a budapesti operától még ennél is változatosb műsort követelnek. Nekünk, kivált a millenium esztendejében, saját nemzeti termelésünket is méltóképen be kell mutatnunk. Ámbár ez a ter­ més még most nem a leggazdagabb, de bízvást el­ mondhatjuk, hogy Erkel Ferenczen kivül is vannak már olyan magyar zeneszerzők (és ezek közt a leg­ újabb nemzedék kiváló szerepet játszik), a kiket bátran oda lehet állítani a most működő idegen kompozitorok mellé. Egyik legfőbb feladata az lesz, hogy az operában e tehetséges magyar zeneszer­ zőknek megfelelő tért nyisson és hogy az előadások nyelvét lehetőleg mielőbb kizárólag magyarrá tegye. Evégből már most fölkéri mindazokat, a kik eddig többnyire olaszul énekeltek, hogy a millenium kezdetéig magyarul tanulják be minden szerepüket. (Zajos éljenzés.) A hivatalos bemutatás ezzel véget ért, és az új igazgató lelkes éljenzéstől kisérve távo­ zott a kormánybiztossal.

L a p u n k zártakor veszszük a megrendítő gyász­ hírt, hogy László fó'herczeg, József főherczeg ifj abb fia, meghalt. E hó 6-án a déli órákban villant végig ez a hír a fővárosban. Tizenegy órakor vált meg az élettől az ifjú főherczeg! A fájdalom mélységes érzetével hallotta min­ denki. A mit az ifjú főherczeg megsebesüléséről t u d t u n k , abból reménységet ép úgy merít­ hettünk, mint előkészítést a katasztrófára. De mindenki a legjobbat merítette, mindenki re­ ményt táplált. Mert ez esett jól, m e r t mindenki ezt óhajtotta. Az alcsúthi főherczegi család minden eseményével együtt érez a nemzet. Most is azonosította érzelmeit a szülőkével. A legnépszerűbb főherczegnek nevezzük mi magyarok József főherczeget. Köztünk él, velünk v a n . Eészt vesz közéletünkben. Gyer­ mekét is, kiért most kesergünk, egyik nagy királyunk nevére kereszteltette. László főher­ czeg erőteljes, deli ifjú volt. Fenséges szülői a katonai pályára szánták s katonai kiképzésére is a magyar honvédséget választották. Ott tanulta katonai ismereteit az ifjú. Babér n e m juthatott neki, csak rózsák. Ifjúságában tört le, egy gonosz balvégzetben. Sajnálja és gyászolja mindenki. A főherczegi családnak büszke reménye szállt sírba. Nekünk pedig sok szép reménységünk, melyet a daliás ifjú főherczeghez fűztünk, ki magyarnak neve­ kedett. Fenséges szülői szakadatlanul tapasztalhatták

Éjjeli szállás a Grands Mulets kunyhójában,

nemzetünk szeretetét. Ez a nemzet most a fáj­ dalomban és gyászban is egyet é r t ! Vajha vigasztalás lehetne a szülőknek egy nemzet részvéte!

MI UJSAG? László főherczeg utolsó napjai. A vadászat köz­ ben szept. 2-án szerencsétlenül járt László főhercze­ get a Vörös-kereszt-egyesület budai kórházában ápol­ ták. A részvét és az érdeklődós redkívűli volt a fiatal főherczeg hogyléte iránt s mindenki osztozott a fen­ séges szülők fájdalmában. Édes atyja és anyja, kik a sebesültet a Kis-Jenó'ről Budapestre szállító vas­ úti vonaton vele jöttek, a kórházban majdnem folyvást beteg fiók mellett maradtak. A főherczegnőnek a kórházban az apáczafőnöknő első emeleti lakását rendezték be. Az aggódó szülők a sebesültet azért nem akarták budai palotájokba vitetni, hogy a szükséges műtétet könnyebben végre lehessen hajtani a mintaszerű kórházban, s a beteg állandóan több orvos felügyelete alatt legyen. E hó 4-ikén megérkezett Budapestre József Ágost főherczeg is nejével Auguszta herczegnővel. E hó 4-ikén délelőtt történt meg a roncsolt láb megvizsgálása és a műtét, a mit dr. Janny tanár végzett. A lövés a jobb felső czombba hatolt. Másfél óráig tartott a fájdalmas műtétei, melyet László főherczeg igazi katonás hidegvérrel állt ki, pedig tizennégy darab csontszilánkot kellett a sebből el­ távolítani. A sebesült atyja és anyja a szomszéd szobában várták meg a műtétei végét. A sérülés az orvosok szerint akkor válhatott veszélyessé, ha vér­ mérgezés következik be. A műtét után a délutánt a sebesült teljesen eszméletlen állapotban töltötte. Este 8, órakor magához tért, de nagyon nyugtalan volt. Édes anyja, ki már teljesen ki volt merülve, egy pillanatig sem távozott betegágya mellől. József főherczeg is nagyon nyugtalan volt fia miatt, tlnkább engem ért volna a csapás*, monda a fő­ herczeg a kezelő orvosoknak. Az operáczió után beállott a sebláz és az a délután folyamán 407a fokra emelkedett, ámbár később ismét csökkent, még pedig 387a-re. Ez reményt nyújtott az orvosok­ nak, hogy az egész betegség lefolyása rendes lesz. A sebesült erős, egészséges szervezete és fiatal­ sága, a kielégítő étvágy, a láznak szept. 5-ikén bekövetkezett gyöngülése csökkentették az aggodal­ makat, fájdalom csak rövid időre ! Szept. 5 én este a heves sebláz nagyon kimerí­ tette az ifjú főherczeget, bár állapotában mégis enyhülés mutatkozott. Édes anyja, Klotild főherczegasszony, éjfél után egy óráig maradt fia ágya mellett, s csak akkor tért nyugodni, mikor beteg fia elaludt. A beteg főherczeg álma azonban nem sokáig tartott, nyugtalankodni kezdett, s a mel­ lette levő alorvos a beteg lábszár üszkösödését vette észre. Klotild főherczegasszony már hajnalban ismét ott volt a beteg ágyánál, ki csakhamar kezdte elveszteni eszméletét. Megjött dr. Janny kórházigazgató is, ki azonban már csak a beteg rohamos gyöngüléséről tehetett jelentést József főherczegnek, ki fiával József Ágost főherczeggel érkezett a kórházba. Scháffer Jakab jézus­ társaságbeli atya még a kora reggeli órákban

ellátta a halotti szentségekkel László főher­ czeget. Béggel 7 órabor a kormánynak Buda­ pesten levő tagjai, báró Fehérváry Géza és Perczel Dezső miniszterek is megjelentek rövid időre a kór­ házban. Kilencz óra felé a beteg környezete elhagyta íi szobát, s csupán szülői, József főherczeg és Klotild főherczegasszony maradtak zokogva haldokló fiuk ágyánál, ki fenséges édes anyja karjaiban 10 óra 45 •perczkor szűnt meg élni. Mindjárt a halál bekövet­ kezése után táviratilag értesítették a királyt, az el­ hunyt főherczeg nővéreit s az uralkodó-ház összes tagjait. A gyászhírre a főváros középületein és számos magánházon is már a déli órákban kitűzték a gyász­ lobogót. Királynénk egy francziaországi fürdőben. Er-zscbet királyné e hó 2-ikán érkezett Aix-les-Bainsbe, Francziaország egyik legszebb fürdőjébe, hol hoszszabb ideig marad. Hir szerint a király szintén el­ megy oda a hadgyakorlatok után s akkor ott lesz Faure köztársasági elnök is. A királyné megérkezésekor künn volt a pálya­ udvaron a szintén Aix-les-Bainsben tartózkodó belga király, de a királyné megtartotta szigorú inkognitóját, úgy, hogy a kölcsönös üdvözlés csak a szállodában ment végbe. Ez a délfrancziaországi fürdő már a római császárok korában is hires volt meleg kénforrásairól. Chambérytől északra és Genf­ től délre egy szép, kettős hegyláncz övezte völgyben fekszik. Az egészséges klima folytán a fürdőven­ dégek száma évről-évre növekszik, az idén már 12,000 vendége veit a fürdőnek. Érdekes látnivalók is vannak itt, mint például a városháza, könyvtárak és ó-kori római és jón-stílő épületek. Érdekes a há­ romhajós templom, melyben körülbelül háromszáz szebbnél-szebb szobor van. A fürdőépületet ü l . Viktor Amadé építtette még 1783-ban, azóta 1870hen nagyobbították utoljára. Károly Lajos főherczeg, valamint neje Mária Terézia főherczegnő e hó 9-ikén Tirolba, Bozenbe érkeznek, a beteg Ferencz Ferdinánd főherczeg látogatására. Mint jelentik, Ferencz Ferdinánd fó'­ herczeg állapota kielégítő. Erzsébet főherczegnő születésnapja. Az elhunyt trónörökös leánykája, Erzsébet főherczegnő, szept. •2-án töltötte be tizenkettedik évét. A laxenburgi kastélyban ebből az alkalomból családi ünnepély ~rolt, a melyre Stefánia özvegy trónörökösné is megérkezett külföldi útjából. A számtalan ajándék között, a melyeket a kis főherczegnő kapott, külö­ nösen megörvendeztette egy alig hat hónapos kis zerge, a mely a reggeli vonattal érkezett Mürzstegből, a nélkül, hogy a feladója ismeretes lenne. Az ere deti ajándék nyakába egy levélke volt kötve, a melyben az ismeretlen ajándékozó tudatja, hogy a zergét alig néhány hetes korában fogták és azóta szopóüvegen át táplálták. Az értékes ajándékok halma za hidegen hagyta a kis főherczegnőt, a ki mindig csak a kis zergével akar játszani. A miniszterelnök a munkásoknak. A budapesti általános munkás segélyző- egyesület e hónap else­ j é n ülte meg fennállásának huszonötéves fordulóját. -A.z ünnepélyre meghívták báró Bánffy Dezső mi­

niszterelnököt is, a ki azonban a következő sorok­ ban mentette ki elmaradását; «Sajnálattal tudatom a tisztelt elnökséggel, hogy hivatalos elfoglaltságaim nem engedik, hogy e ne­ mes czélú intézmény ünnepélyén megjelenhessek; tekintve azonban a humánus czélt, melyet ez intéz­ mény maga elé tűzött, a betegsegélyző pénztár gya­ rapítására ezennel 50 forintot mellékelek s kívá­ nom, hogy eddigi sikerdús működésük továbbra is áldásteljes legyen a munkásosztály javára. Haza­ fias üdvözlettel, báró Bánffy Dezső s. k.i Házasságok. Gr. Csáky Albin volt közoktatás­ ügyi miniszter és neje Bolza Anna grófnő fia, gr. Csáky Károly honvédhuszár főhadnagy e hó 5-én vezette oltárhoz Földváry Valéria kisasszonyt, özv. Földváry Miklósné leányát. — Dr. Kenyeres Balázs kolozsvári egyetemi tanár e hó 4-én tartotta egybe­ kelését Budapesten Vastagh Szerafin kisasszony­ nyal, VastaghGyőrgyjelesfestőmüvészünkleányával. Eljegyzés gr. Zichy Jenő családjában. Gr. Zichy Jenő ázsiai útjából hazatérve, családi kö­ rébe, Szent-Mihály-Zichyfalvára sietett. Itt aug. 28-ikán szép családi ünnep volt. A Székesfejérvárott állomásozó 12. uhlánus-ezred tisztikarának egyik tagja ugyanis, gróf Crenneville Ferencz kapitány, egy ősrégi franczia főúri család sarja, eljegyezte Zichy Hermin grófkisasszonyt, gróf Zichy Jenő leányát. Új egyetemi tanárok. A király dr. Pecz Vilmos kolozsvári tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt a budapesti tudomány egyetemhez a klaszszika filológia nyilvános rendes tanárává, továbbá Czakó Adolfot, a József-műegyetemen konstruktőri tendőkkel megbízott miniszteri főmérnököt, a mérnöki szerkezettan nyilvános rendkívüli taná­ rává kinevezte. Baross Gábor szülőháza. Trencsénvármegye közönsége már régebben elhatározta, hogy Baross Gábor szülőházát Fruzsinán emléktáblával jelöli meg. A tábla már elkészült és leleplezése e hó 22-én lesz. Az alkalmi költemény megírására Virág Bélát kérték föl. A hadi kiállítás. A közös hadseregnek, a hon­ védségnek és hadi tengerészetnek olyan teljes, min­ den irányban áttekinthető kiállítása még soha sehol nem volt, mint a milyent a jövő évi kiállításra rendeznek. Tizennyolcz csarnoka lesz a hadsereg­ nek, s ezek már mind annyira igénybe vannak vévé, hogy a hadsereg számára fölszerelt vasúti kocsik bennük helyet nem találnak s igy a közleke­ dési csarnokba kerülnek. Két ilyen vasúti kocsit mutat be a közös hadügyminisztérium, egy beteg­ szállító és egy konyhakocsit. Mind a kettő a magyar államvasutak gépgyárában készült s a budapesti hadtestparancsnokság szerelteti föl. Az új műcsarnok, A városligetben Schickedanz tervei szerint épülő új műcsarnok már annyira el­ készült, hogy a képzőművészeti társulat a napokban át fogja venni a kormánytól. Az épület különben teljesen csak az ősz végére lesz kész. A télen át ki­

szárítják a tavaszszal fényesen berendezik, s a milleniumi műkiállitást ebben tartják már a fesfők és szobrászok. Honfoglalás idejebeli sir, A milleniumi kiállí­ tásra rendezett ásatások nagyon érdekes sirt tártak föl a pestmegyei Törtelen. A sirba a vitézt lovastól együtt temették el, még pedig a helyzetből követ­ keztetve a lovat elevenen, mert a ló feje jóval maga­ sabban feküdt, mint a vitéz teste, a hogy valószí­ nűleg elhantolás közben ösztönszerűleg mindig fel­ jebb és feljebb nyújtogatta. A lónak koponyáján, kivül megkerültek a paták, a vitéz koponyája, egy jó rakás csont, a lószerszám fémbogiárai, a kengyelvas s a vitéz fegyverzetének maradványai. Hogy a lelet valóban a honfoglalás idejéből való, azt onnan következik, mert a talált boglárokhoz, fegy­ verekhez s kengyelvashoz hasonlót egyebütt a 7. ós 8. századbeli érmekkel együtt találtak. Különben lovas-sírokat még csak a népvándorlás idejéből lel­ tek hazánkban igen nagy számmal. Magyarország ősi kereskedésének nyomai Poroszországban. Egy német archaeologus ele­ mezvén a nyugati porosz tartományokban talált ős­ régi bronz edényeket, kimutatta, hogy azok sokkal nagyobb antimon tartalmúak, mint bármely más öntvény a megfelelő korszakokból. Csak a magyar bronzokban fedezett föl akkorra antimon mennyisé­ get, antimonfémek is csak Magyarországban és Erdélyben találhatók. Tehát igen valószínű, hogy a porosz bronzleletek a mostani Magyarországból jutottak oda. Nálunk viszont igen gyakran akadtak régi borostyán gyöngyökre, melyek csakis a Keleti tenger partjairól származhatnak. Magyarország és Poroszország közt ennélfogva az ősidőkben élénk cserekereskedés uralkodott, melynek a Visztula fo­ lyam volt természetes közvetítője. Budavár visszavételének ünnepe. Érdekes egy­ házi ünneppel ülték meg szeptember elsején, vasár­ nap, a törököktől visszafoglalt Buda 209 ik évfor­ dulóját. Az ünnep délelőtt tiz órakor kezdődött kör­ menettel, mely a Mátyás templomból indult ki és megkerülte a szentháromság-teret. A körmenet kö­ zépkori Mária-zászló alatt vonult végig az utczán s azután visszatért a templomba, a hol nagy mise volt Bogisich Mihály prépost budavári apát-plébá­ nos pontifikálása mellett. A misére a templomi kó­ rus Vavrinecz Mór C-moll miséjét adta elő, továbbá az 1509-ből való fAngyaloknak nagyságos aszszonyat czímű és az 1651-ből való «Fölvitetett a magas menyországba» czímű énekeket Bogisich Mihály átiratában. A déli harangszó után a Mátyás­ torony felső erkélyén négy zenész harsonával a keleti s nyuguti oldalon az 1509 iki Mária-éneket játszotta eL Ezt szent beszéd követte és litánia zárta be az ünnepet. A hastingsi nagy sakkverseny. Hetek óta tart már Angliában Hastings-b&n a nagy sakkverseny, a a világ legjobb sakkjátszói közt. Az amatőr-ver­ senyben a 20 font sterlingnyi első dijat egy heti küzdelem után Maróti Géza, huszonhat éves buda­ pesti mérnök nyerte meg. Harminozkét verseny« társa volt. Egyetlenegy partit sem veszített; a me­ lyet nem tudott megnyerni, eldöntetlen maradt. I A nemzetközi verseny első dija szeptember hó>

VASÁENAPI

594

ujság.

3(1. PZAM. I « f t . 4 2 . ÉVFOLYAM. 36.

AM. K.

ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE BUDAPESTEN 3

VIII. KERÜLET JÓZSEFrKÖRüT ^

áh

5

j é n e k é d e s atyja, S z a b a d k a v á r o s á l t a l á n t i s z t e l t polgára, k i a 48-as szabadságharczban is részt vett, a z u t á n s o k á bujdosott, 71 éves, B u d a p e s t e n . — FORSTMAYR JÓZSEF, n y ű g . a d ó h i v a t a l i 1. o s z t . e l l e n ő r 71 é v e s k o r á b a n , S z a t h m á r t t . — H O L U B V I L M O S , szatmár- e g y h á z m e g y e i növendék-pap, k i hittanul­ mányait B ó m á b a n hallgatta, súlyos betegsége miatt a n a p o k b a n visszatért szülőföldjére, itt a b e r e g m e g y e i F r i g y e s f a l v á n . - - Ifj. BISZTEHICZ JÁNOS, 2 6 é v e s , G y ő r ö t t . — R É T I SÁNDOR, fiatal k e r e s k e d ő , h o s s z a s s z e n v e d é s u t á n S z e g e d e n . — I d . E N D E S LAJOS, bir­ tokos, a szabadságharczban huszárhadnagy, ki K o lozsmegye közéletében is élénk részt vett, 7 6 éves k o r á b a n , M a g y a r - T á t r á n . — E R D Ő S L A J O S , a bajai felsővárosi iskola vezértanítója, a bajavidéki tanító­ egyesület könytári eltenőre s tanügyi előadója, 3 3 é v e s , B a j á n . — KARY Á R P Á D , 2 8 é v e s , T r e n c s é n b e n . — Ifj. KAKCSAY L Á S Z L Ó , 1 9 é v e s , N a g y - L e é l b e n . — RADICS PÁL, szöregi plébános, pápai kamarás, 8 3 éves korában. Egész vagyonát a hittéritő alapoknak hagyta. — HINDY GÉZA, államvasuti tisztviszlő, 4 5 éves korában a pestmegyei Pály községben. Hindy K á l m á n fővárosi bizottsági t a g s H i n d y Árpád a • K o l o z s v á r t c z i m ű ujság s z e r k e s z t ő j e a t e s t v é r ö c s c s é t g y á s z o l j a b e n n e . — GRÓNAY JÓZSEF, t a n i t ó k é p z ő i n t é z e t i t a n á r S z e p e s v á r a l j á n . — SZATORY A D O L F , gyárigazgató, 5 6 éves, Késmárkon. — W m ANTAL, dr. j á r á s o r v o s , 5 7 é v e s Z s a d á n y b a n .

D r . BARÓTI LAJOSNÉ, szül L á n g Mária, dr. B a r ó t i Lajos fővárosi reáliskolai tanárnak és történetiró­ nak, lapunk régi dolgozótársának felesége, a legpéldásabb házias n ő k egyike, 3 5 éves korában, e h ó JA-' 2 - á n B u d a p e s t e n , s férje é s e g y e t l e n l e á n y a m e l l e t t szülői, n a g y a n y a , n ő v é r é s sok r o k o n gyászolja. — STARK E L E K N É , szül. K r i z s á n y K l e m e n t i n a , 4 3 é v e s , e l s e j é n d ő l t e l . Pillsburi amerikai nyerte m e g B u d a p e s t e n . — KATONA S Á N D O R N É , SZ. Z e t t i n T e r é z , Gunsberg ellen. Pillsbury győzelme, b á r m á r n é ­ 3 6 é v e s , Ó - K a n i z s á n . — Ö z v . BOSNYÁK L A J O S N É , s z ü l . h á n y n a p ó t a várták, á l t a l á n o s izgatottságot keltett, D a p s s y Lidia, 6 0 éves, L ő c s é n . — Özv. MAYENTHAL m e r t a z ifjú a m e r i k a i e d d i g e l é t e l j e s e n i s m e r e t l e n MÓRNÉ, szül. F a d g y a s Erzsébet s Aradon temették el. — B A B I S ANTALNÉ, szül. K r e n n Katicza, 2 4 éves, volt; az a könnyedsége pedig, melylyel első nagyobb Mező-Turon. — LÉVAY TERÉZ, L é v a y Mihály ujszászi mérkőzése alkalmával a legkiválóbb matadorokat plébános és széptehetségű író nővére, Ujszászon. legyőzte, valóban bámulatos. A t e m e t é s e n b. Orczy Béla volt miniszter is jelen —x- Zongorákat é s pianinókat vásároljunk ott, a h o l volt. m i n d e n tekintetben m e g n y u g t a t ó garancziát k a p u n k . Mint i l y e n elsőrendű bevásárlási forrást l e g i n k á b b ajánlhatjuk Keresztély minta-zongoratermeit B u d a ­ p e s t e n , Váczi-körut 2 1 . s z . alatt. (Ipar-udvar.)

HALÁLOZÁSOK. B á r ó H U S Z Á R KÁROLY, S z é k v á r o s o r s z á g g y ű l é s i képviselője, belső titkos tanácsos, a szabadelvű párt régi tekintélyes tagja, m e g h a l t aug. 30-ikán Kolozsvártt. A szabadságharcz alatt m i n t h o n v é d h u s z á r B e m táborában Czecz tábornok segédjeként szol­ gált. A szabadságharcz leveretése u t á n a Schlickhuszúrokhoz sorozták be. Kiszabadulva m e g n ő s ü l t és családjának s gazdaságának élt. 1867 óta több országgyűlésen volt képviselő. Temetése közrész­ véttel történt m e g e h ó elsején Kolozsvárit. A gyász­ szertartáson jelen voltak B e d ő Albert államtitkár, továbbá Szász D o m o k o s református é s Ferencz József unitárius # püspökök, számos országgyűlési képviselő, Béldi Ákos főispán s az erdélyi arisztokráczia c s a k n e m teljes számban. A kolozsvári köz­ t e m e t ő b e n csak i d e i g l e n e s e n h a n t o l t á k cl. K é s ő b b Abafájára viszik s az ottani családi sirboltban h e ­ lyezik örök nyugalomra.

pipere

^PITVA mit.

eriHerrin l >DA

G r . KÁROLYI GÁBOR h a m v a i t s z e p t . 4 - i k é n h e l y e z ­ t é k e l ö r ö k n y u g a l o m r a a K á r o l y i n e m z e t s é g kaplonyi sírboltjában. Kossuth Ferencz a budapesti temetésre olaszországi útjából m e g n e m érkezhetvén Kaplonyba utazott s ott m é g jelen lehetett a sirbatételnél. A Károlyi család kriptájában öntött bronz­ koporsókban nyugosznak Károlyi Sándor kurucz generális, Károlyi Ferencz, György, József és Antal grófok. Továbbá e g y m á s mellett V i k t o r é s G y u l a grófok é s a család t ö b b n ő i tagja. Gábor gróf rava­ tala K a p l o n y b a n é p u g y volt fölállítva, m i n t i t t B u d a p e s t e n . A koporsón azonban csak az a n y a k o s z o r ú j a f e k ü d t . A g y á s z s z e r t a r t á s 11 ó r a k o r k e z ­ dődött. A családtagok közül jelen voltak édes anyja, özv. gróf Károlyi Györgyné mellett gróf Károlyi Gyuláné, Tibor é s István grófok. A m e g y e i tisztvi­ selőkart S i m o n c h i c h főispán vezette, o t t volt a z o n ­ kívül az uradalmi tisztikar és több m e g y e i birtokos. A szertartást Sargay apátplébános végezte a kegyúri templomok papjainak segédkezésével. Gyászdalokat 16 fehérbe öltözött falusi leány énekelt. A szertar­ tás végeztével levitték a koporsót a kriptába, s köz­ vetlen Károlyi Gyula hamvai mellé helyezték el. # Elhunytak m é g a közelebbi n a p o k b a n : KOVÁCS ÁBEL, benczés pap, a pannonhalmi főapátság szent­ széki tanácsosa, Zalamegye bizottsági tagja, 6 3 éves korában, Balaton-Füreden, a h o l hosszú i d ő óta a fürdő igazgatója volt é s sokat fáradozott B . ­ F ü r e d fejlődésén. — Gróf GBOTTA GROTTENEGG FKIGYES h i t b i z o m á n y b i r t o k o s B u d a p e s t e n , h o n n a n holttestét a sepsi-szent-györgyi családi sírboltba szállították. — D E E S I G. JÁNOS n y ű g . t ö r v é n y s z é k i elnök, 6 2 éves korában, D e é s e n . — MÜLLER E D E , szabadkai lakos, a cZombor é s V i d é k e i szerkesztő­

V

£ 0 ÜZL£7>

ROWLANDS' MACASSAR OIL

hölgypor


jUnitr

ITTM. ViaVITVt

\Á

ILLATSZERtSZ, C H . F A YPalx, , ILLJ 9 - PAK1S

*^ PARIS

— 9 m . d . l . Fals, 8

C h . F a y V e l o u t i n e , eredeti m i n ő s é g b e n kapható. V é r t e s s i S á n d o r udvari illattára, Kristóf-tér 8. Budapest.

NÖVÉNY ÉS

A 82,502/11. sz. rendeletben a magaskormán; részéről ajánlva

Tűzi fecskendők

KERESKEDÉSE

t ö k é l e t e s v e n t i l r e n d s z e r r e l (központi f é m - v e n t i l e k e g y c o n u s b a n e g y e s í t v e ) . Különlegességek, községek, tűzoltók é s gyárak részére, t ű z o l t ó s z e r e k m i n d e n n e m b e n , anibilatorok, kender- é s spirál-tömlŐk, felszerelések tűz­ oltók számára, sisakok, övek, stb., f zab. létrák, építési é s kntszivatytyúk, m i n d e n n e m ű armatnrák, gőzfertőtlenitők, szerszámgépek, jutányos árban jótállás m e l l e t t kaphatók

* $\ÓKÜZLg7,

V.fMörukxa SP. '•' yiMndrássjjiil' I.

E s t e l e d i k . É d e s kin. N e s í r j a t o k . B i z o n y , n a g y sajnálatunkra, m é g «ezek s e m állják m e g a sarat*. N e m k ö z ö l h e t ő k : Ha unalom. A férj kesergése. (Meg s e m közelítik az irodalmi szinvonalat.) — Zöldéi a lomb. (Elég csinos, de l a p u n k jobbakkal is b ő v e n el v a n látva, n e m keríthetünk sort reá.) — Kétség. (Szer­ zőnek v a n erős formaérzéke, de gondolatai, legalább ebben a k i s versben, kuszáltak, zavarosak.) — Nyári alkony. Dalok. (A beküldött n é h á n y v e r s u t á n n e m m e r ü n k sikert j ó s o l n i szerzőnek a költői p á l y á n . É r ­ tékesebb költői tulajdonság e g y á l t a l á n n i n c s ezekben a versekben, a m a g y a r r y t h m u s csengése ürességet ta­ kar.) — Reggeli dal. Szülőföldemen. Uj Mohács.

hogy rossz gyomrukat kireperalják és újra jól emészszenek te megóvja, erősíti AB szépíti a bajnövést; meggá­ tolja ós megakadályozza a haj kihullását, s a erre elköltenek - néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a czélt legjobb brillantine és hajtoilette-olaj j tehát ab* otthon kényelemt M n t f l f t H f l A I l M használata -Ital, mel a solut szükséges a haj táplálására • növő erejének ben, kérés költP E P S I N - B U R / í "í" " " í előmozdítására. Hasxnáltassék tehát a B o w - Béggel elérik a « * " * » » " « v " emésztem segít lands' MacassarOU. ugyancsak aranyszinben és a gyomort rövid időn tökéletesen helyreálhtja. — Az én szőke hajra is kapható. pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üv«g ára 1 írt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 Irt. A legjobb fogpor, a fogakat vakítóan fehérré teszi, a romlás elten megvédelmezi, megakadá­ lyozza odvasodáaukat, s a kilégzést illatossá teszi. mfiveeyéMetl laboratórium* Aradon. Minden jobb nevű druguista-üzletben kérhetők Bowlanda' czikkei, Hatton liarden 20, London, — s óvakodjék mindenki az .ártalmas, Kapható Budapesten : T ö r ö k J Ó M O * n r gyógyszertárában olcsó utánzásoktól. és minden magyarországi gyógyszertárban.

ROWLANDS' ODONTO

Rozsnyay Mátyás, gyógyszeres*

_

;

UTAZOK

KW1ZDA FERENCZ JAPS

figyelmébe!

Vasút mentén. Nélkülözhetlen úti könyv az államvasutak, a Győr—Ebenfurti és az Eperjes—Bártfai vonalak vidékein.

Ára kötve 1 frt. tűzoltószer- é s gépgyár-részvény-társaságnál

Budapesten.

Gyár: Külső váczi-út 95. — Mintatelep: Teréz-körut 36. sz.

Legegyszerűbb 1 frtot posta­ utalványon beküldeni, mire a könyv bérmentve küldetik meg.

R Ö S E R J Á N O S nyilv. tan- és nevelő-intézete Ezen intézet a l a p í t t a t o t t , w m

.

1 8 5 3 - b a n . Eddigi tanulók száma 13.356; magában fogla'ja: w.

.

melyben vidéki családok fiai teljes ellátást, felügye-

a nevelo-internatust, l e J é8 nevelé8t Dyernek a

R Ö S E R J Á N O S , Budapest, VI., Aradi utcza 10.

8

A ( V a s á r n a p i Ujság» 34-ik s z á m á b a n közölt kép­ t a l á n y m e g f e j t é s e : Munkásság és tisztaság, két összeférő tulajdonság.

Heti naptár, s z e p t e m b e r h ó . Nap

Katholihus es protestáns

8Jí- |F 13 Korbí.

Az 1 9 0 2 . «z. feladvány megfejtése. ScMndler F.-tól. XiUgos. 1. Hd4—f6 .. 2. Megfelelő mat.

Sötét. t. SZ.

H e l y e s e n f e j t e t t e k m e g : Budapesten: K. J. és F. H . — Andorfi S. — Kovács J. — Bördögh János. — Stemnkó L. — Tiszafüreden: Fischer Soma. — A pesti sakk-kör.

Szerkesztői

mondanivalók.

S z . M. Köszönettel vettük. A l a p ügyében a kívánat szerint intézkedtünk. T i s z a p a r t j á n . Hangulatos k i s vers, de a gondolat b e n n e bizonytalan, elmosódott. H a Arany ifjúságára vonatkozó o l y hiteles adatoknak jutott birtokába, m e ­ l y e k a költőt csakugyan új világításban t ü n t e t i k fel, közlésükkel szolgálatot tesz az irodalomnak. H y közle­ m é n y e k n e k lapunk is készségesen nyit tért. F o g s z s i r n i m é g . Szép, gondos, m o n d h a t n i m ű v é s z i formákban v a n í r v a ; de tartalmilag n e m o l y kifogás­ talan. Már az első versszakban a büszke l á n y jövő megbánását festi, m é g i s a második strófában, folyta­ tólag a z t mondja, h o g y találkozni fognak, de a l á n y gőgjében a b ú s fiút n e m veszi észre. Kietlen, puszta sivatagban. Templomban voltam. V a n m i n d a kettőben költői tartalom, de szerző egyi­ ket s e m tudta j ó l m e g c s i n á l n i ; Ízlése m i n d u n t a l a n cserben hagyja s a s ű r ű n váltakozó rósz sorok m e g ­ rontják a verset, m e l y gyakorlottabb kézben értékessé válhatott volna. Talán szerző is tudna rajtuk e g y kicsit simítani. H o l d v i l á g o s . A n n a . L e h u l l o t t már. Az első csinos, s esetleg közölni fogjuk. Helylyel-közzel a m á s o d i k is figyelemreméltó; de a Marius féle hasonlat sehogy s e m illik b e l e ; a harmadik csupa üres hasonlat.

9H.!Gorgon lOK.Jodok 11 8. Teodóra 12 C Guidd 13 P.Amát 14 S. Ker. felm.

Görög-Orosz

\

Izraelita

F14 Kisasz. n. 27A14PoImén|19 Gorgon vt. 28 Moz. rem. 20 Tol. Miklós 29 Iván fej vét. 21 Teodóra 30 Sándor pk. |22 Guidó hv. 31 B.-A. övlet. 23 Amát hv. 1 Szept. Évk. |24 Kereszt felmag. 2 IV. János | 9 S. 1- W.

H e n n e b e r g - s e l y e m s e l y e m csakis akkor v a ­ lódi, h a k ö z v e t l e n g y á r a m b ó l rendelik — fekete, fehér é s s z í n e s e k e t 3 5 krtól 1 4 frt 6 5 krig m é t e r e n ­ k é n t — sima, csíkos koczkázott, m i n t á z o t t a k a t , d a m a s z t o t s t b . ( m i n t e g y 2 4 0 különböző m i n ő s é g és 2000 mintázatban) p o s t a b é r é s v á m m e n t e s e n a házhoz szállítva é s m i n t á k a t postafordulóval k ü l d : H e n n e b e r g G . (cs. k. u d v a r i s z á l l í t ó ) s e ­ l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájczba czimzett l e v e ­ lekre 10 kros, é s levelező-lapokra 5 k r o s b é l y e g ragasztandó. Magyar n y e l v e n irt m e g r e n d e l é s e k pontosan elintéztetnek. 6042

V e s e , k ö s z v é n y és h ó l y a g b á n t a l m a k ellen, továbbá a l é g z ő - é s e m é s z t é s i szervek h u r u t o s bántalmainál, orvosi t e k i n t é l y e k által a

Lithion-forrás

Salvator s i k e r r e l

r e n d e l v e

l e s z .

Diuretikus h a t á s ú ! Kellemes izű! — Könnyen emészthető! Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban, A Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen. I0~ B u d a p e s t e n f ő r a k t á r E D E S K T J T Y L . u r n á i .

sl ál •-

- Í

Xwlcda-fél* patar á g a s s mesterségea pataszaru, 1 ríni ára 80 kr.

Kwizda-féU kraaolin kenöos pata conserváló szer, 1 szelencze á fél kilo 1 frt 10 kr.

Kwizda-féle nyereg-Kwtida-féla baromfi- axappan a nyereg és szijpor, eleségpótlék éa óv­ szerazamok tiaztitésa s konszer, 1 doboz 50 kr. servillásához 1 szel. .. 1 frt.

Kwizda-féle patkány­ irtó patkány és eg«r pusz­ tító szer, méregmen tes, 1 rud 50 kr.

Kwlxda-félo patakenőca érdes és tíiradezi-tt patákra 1 doboz á 400 irrm. ara 1 frt 25 kr.

Kwisda-féle erötapanyag- l ö v i k és Kwizda-féle sertéspor szarvasmarháknak 1 doboz á 5 adag­ étrendi szer a hízás elősegítésére. Kis gal ;S0 kr, ladácska 50 adaggal 3 frt, Iádoboz 60 kr, nagy doboz 1 frt tO kr. dárska á 100 ad»ggal 6 Irt. , S/.ab. sziírszalafrvéílő { r u m m i b ó l Kwizda szabadalma. A szab. szárszalagvédok szürke, fekete, barna színben 4 nagyságban áUlttatn-ik elé él pedi| jobblabhoz. A megerősítéshez méret a—. -üi—ii cm. ker.-nál megf. 1. sz. nigy li-it . « « J. < 14—Í7 • • • 3. • • 17-30 • • • 4. • • A szab. szarszalagvódAk ára szQrke színben db.-kint 1. sz. 2 Irt 50 kr, 2. sz. 2 frt 70 kr, 3. sz. 2 frt 90 kr, 4. sz. 3 frt 30 kr. A többi szinben 20 krral drágább.

I

8

Naponkénti postai szétküldéi a főraktár Kerületi gyógysz. Korneuburg Bécs melleit

Hirdetések felvétetnek a «Vasárnapi ujság* kiadó­ hivatalában, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

engedélyezett

Első államilag

Magyar osztálys o r s játék az ezredéves kiállítás alkalmából Budapesten,

100,000 sorsjegy, 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel és egy jutalommal.

5 millió 600,000 korona összértékben

Holdváltozás. <£ Utolsó negyed 12-én 5 ó. 51 p. reggel. F e l e l ő s szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. E g y e t e m - t é r 6. szám.)

•trendi t i p l i l ó a i a r lovak, os. kir. I K D . m o s ó v i t lovaknak n a r v a a m a r h a én Juhok atamara. Ara 1 dobóinak 70 kr, '/« doboz 35 kr. Egy palaczkkal 1 frt 40 kr. o. é.

«_ i_ j 1 • • 1 . 1 ' i mely egyenrangú és egyenjogú a k e r e s k . a b a k e r e s k e d e l m i I S k O l a t , d é m i 4 k k a l , zárobizonyitványai a* e g y é v i

k a t o n a i s z o l g á l a t r a jogosítanak; I r . • m i r , mely egyenjogú és egyenrangú az állami és községi iskoa p O l g a r i I S K O i a t , 1 É l k k a l . Növendékek fölvétele augusztus 31-ig. Tanácsos azonban a beiratást minél előbb eszközölni, mert az elmúlt évben sem adhattunk a később jelentkezőknek helyet. — Értesítést küld és felvilágosítást ad az igazgató:

SÖTÉT.

KWIZDA-féle K W I Z D A - f é ktini, iilmi üi niarlia-táppor Restitutionsfluid

A Franklin-Társulatnál Biulnpesten megjelent, de kapható ' minden könyvkereskedésben is:

BUDAPEST, Aradi-utcza 10. szám, Röser-ház. KEPTALANY.

Meyer H. F. L.-től.

Világos indái s a harmadik lépésre matot mond.

EZREK MENNEK CARLSBADBA,

•

és leghiraevesebb

Legjobb

SAKKJÁTÉK.

1 9 1 0 . számú feladvány.

595

VASÁENAPI UJSAG.

S Z Í M . 1 8 9 5 . 4 2 . ÉVFOLYAM.

minden levonás nélkül készpénzben

fizetendő.-Legnagyobb

nyeremény a legszerencsésebb esetben

egy millió korona. Első hnzás 1895 október 16-19-ig Budapesten. E s z e r i n t a j á n l o m é s u t á n v é t m e l l e t t k ü l d ö k szét eredeti teljes sorsjegyeket, melyek mind a két hozásban érvényesek

eredeti sorsjegyeket az 1-ső osztály részére V.

40._

V. %

V.

2 Ő ^ ~ 8 ^

Vio

4.-

w

Vl

»

2 . - korona.

/«

40.—

80.-

'6

/lO

16.— 8.

/ »

4.— k o r o n a .

T é l i e s sorsjegyek • m e l y e k a* e l s ő osztályban n y e r e m é n y n y e l kihnzatnak, e g y s z e r s m i n d a n y e r e m é n y n y e l az előlegesen a m á s o d i k osztályra v o n a t k o z ó betét fizetl e ! j e s sorsjegyek, a m e l y e J ^ « ^ ^ _ , M e g I ^ d e M 8 e k p o 8 , a n W v á n y ntján lehetőleg a c z i m i g e n p o n t o s m e g j e l ö l é s e v e i kéreínek.

•érv ;

W^^T^T

&rr

Ír

•éf

BUDAPEST,

HEINTZE KAROLY fo-elarusito, *ww*-i--** WsW Lottógyüjtödék,

viszantekírusitók

és ügynökök

mindenhol

felállíttatnak,

-^f

•*

VASÁBNAPI

596

ujság.

BUDAPESTI űury-tag és t ö b b kiállitáson

36.

műkedvelők számára, l e g ú j a b b u t i - t á v c s ö v e k e t a tirage rapid, kitűnő s z e m ü v e g e k e t megvizsgált maximal-láshőmérőket, Aner o i d ( l é g s u l y m é r ő k e t ) szabadal­ mazott r a j z e s z k ö z ö k e t ajánl

első magyar mű- és vegytisztitó intézet B u d a p e s t , F e r e n c z - k ö r u t 2 0 . sz. Férfi- és n ő i r u h á k , c s i p k é k , f ü g g ö n y ö k , s z ő n y e g e k és m i n d e n e szakba vágó czikkek a l e g j u t á n y o s a b b a n tisztittatnak. Posta ertesites után a ruháért házhoz küldünk es vifisza küldjük.

OALDEBONI ES TÁRSA.

FOLDVARY férfidi-rat-

őri

divat- és

Hatschek Emil

gyürü 3-szor 24 ó r a a l a t t meggyógyít minden

A szénsavdus ásványvizek királya a

tyúkszemet. Egy óra ára 60 kr, v i d é k r e 80 kr, E l ő ­ zetes b e k ü l d é s e mellett bérmentve. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára. K i r á l y - u t c z a 12.

BORSZÉKI BORVÍZ

kitűnő gyógyvíz és üditő ital

baraczk-likőr,

mérleg- és

Gyár:

tel­ rész­ becses

részesülnek.

Újpest.

P0iyi2i

Herbster Ferencz mechanikus. "Varrógép- és velociped-raktár. A k á c z f a - u t c z a 5 . sz., a n é p s z í n h á z z a l s z e m b e n . Ajánlja g a z d a g o n f ö l s z e r e l t r a k t á r á t a t. k ö z ö n s é g n e k m i n d e n n e m ű , legjobban szabályozott varrógépekből.

rizling,

Kézimunkákat • = m i n d e n genre-ban, v a l a m i n t minden létezhető hozzávaló kiegészítő czikkeket ajánl

babel-

é s k ü l f ö l d i p e z s g ő t és l i k ő r ö k e t .

QCHLICK Gyár és irodák:

WALD GYULA

*!iNii»wro-w\

B u d a p e s t , V H . , K i r á l y - u t c z a 2 1 . .sz. K é z i m u n k a - g y á r és rajztarem. Leg­ régibb üzlet ezen szakmában. J ó t á l l á s m e l l e t t m o s h a t ó és szín­ t a r t ó h l m z ő s e l y e m 12 m o t r i n g 3 0 k r . Gazdagon illusztrált árjegyzék ingyen és bérmentve.

féle vasöntöde és gépgyárrészv.-társ. BUDAPESTEN. Városi iroda és raktár:

VI. kerület, külső váczi-ut 29—35. szám. Podmaniczky-utcza 14. szám.

számos első díjjal kitűnt. Schlick-téie szab. 2 és 3 vasú ekék,

! ! K o r s z a k u n k

eredeti SCHLICK-és VIDATS féle

egyvasu ekék, talajmivelfi eszközök, valamint

Scblick-féle szab. H A L A D A S sorbavetőgépek. Takarmánykészítő gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gaz­ dasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb.

árak.

k ö v e t e l m é n y e

!I

Egy fog 1 Irt 50 kr.

FOGAK készíttetnek

mélyítő és egyetemes aczél-ekék,

fizetési f e l t é t e l e k . L e g j u t á n y o s a b b Árjegyzékek ingyen és b é r m e n t v e

különösen

gépgyára.

raktárom­

Transito pinczék Budapest, Angyalföldön. M e g r e n d e l é s e k p o n t o s a n és d í j m e n t e s e n h á z h o z szál­ lítva eszközöltetnek.

Előnyös

_

Javítások szilárdan, személyes felügyelet alatt tel

tudo­

mindennemű

Külföldi előfizetésekhez a postailag 2 6 0 meghatározott viteldíj is csatolandó.

I ew'KZ évi. 8 .

Csupán s POLITIKAI ÚJDONSÁGOK j J ^

Budapest, Andrássy-nt 14. sz.

Órásoknak nagy árkedvezményt nyújtok.

ban, azonkívül c o g n a c , t e a , r a m , s z i l v ó r i u m ,

í egén é n . . 8 írt 1 felene — 4 «

FAIRBANKS-TÁRSASÁG

megrendelések lelkiismeretesen Évi lakással hiró egyének letfizetésre is vásárolhatnak. Óra javítását a vidéki közönségnek figyelmébe ajánlom.

90~ Telefon szám 58—58. ~»a

raczk-pálinka,

ajánlhatjuk. Gazdasági egyesületi tagok á r k e d v e z m é n y b e n

Vidéki jesíttetnek.

(Eákóczy-térrel szemben.)

borok:

a VASAENAH UJ8A0

a r a n y és ezüst ékszerekből,

Budapesten, VIII.. József-körut 33.

tartok

c

a g a z d á k , g a z d a s á g o k é s u r a d a l m a k részére a legmelegebben

agyszintén f a l i ó r á k b ó l . — A n á l a m vett órák és javí­ tásokért j ó t á l l á s t nvnjtok. R é g i ó r á k é s é k s z e r e k a legmagasabb árakon megvétetnek.

Erdélyországi bortermelők raktára

hegyi

fMitdek: VASÁRNAPI ujság és í egész éne 1 2 fit POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt ( féléne — 8 •

(a T o m p a - ú t c z á v a l s z e m b e n ) .

__ _

m á s á r a hozni, hogy természetes

Xltfi.tti.i

42. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, SZEPTEMBER 15.

Ajánlja dúsan berendezett raktárát

10. szám.

becses

s z e r k e z e t ü k n é l fogva

37. SZÁM. 1895.

órás és ékszerész Budapest, IX., Ferencz-körut 22.

RAJCS ZOLTÁN-nái

i n u s k a t á l y , c s e m e g e és a s z ú b o r o k a t

c z é l s z e r ü és a c z é l n a k m e g f e l e l ő

ROSENBERG LIPÓT

Budapesti főraktár

közönség

szerkesztőségbe

és k ö z l e m é n y e k é r t

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és r a k t á r i mérlegeinket,

Első díjjal és dicsérő oklevéllel kitüntetett

mindenütt kapható.

Van szerencsém a nagyérdemű

külön, beiktatások

A s z a b a d a l m a z o t t F a i r b a n k s - m é r l e g e k százados rendszerűek, tolós súly fém. m é r ő k a r r a l b i r n a k és a h i d r a t e t t t e r h e t m i n d e n p o n t o n e g y e n l ő e n m é r legelik. T a r t ó s s á g , p o n t o s s á g é s k ö n n y ű k e z e l é s ü k n é l fogva, u g y h a z á n k b a n m i n t a k ü l f ö l d ö n a legelső d i j a t n y e r t l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k .

órában

szemközt.

bortermelő Erdélyben

kinyomatás napjáig a

a legtökéletesebb mérlegszerkezetek.

az

Októbertói kezdve: Imlníssyut 18. sz.

Weiszburg József

még a

F A I R B A N K S MERLEGEK

féle

e l a d j a s z e p t e m b e r v é g é i g összes l á t s z e r é s z i , p i p e r e - é s k i n a - e z ü s t á r u i t , b á m u l a t o s olcsó á r a k m e l l e t t .

VIII. ker., József-körut

l e g k ö z e l e b b fog s a j t ó a l á k e r ü l n i . L a k á s és üz­ letváltozásokra vonatkozó tudósítások, melyek

k a p c s o l a t o s m e g r e n d e l é s i s e g y é b ű r l a p o k a t. é r d e k l ő d ő k n e k k i a d ó h i v a t a l u n k b a n b á r m i k o r kiszol­

IVasmiitli

Deák Ferencz-utcza 15. sz.

-

BUDAPEST,

g á l t a t n a k ; k í v á n a t r a a c z i m r e m e g is k ü l d e t n e k .

tyúk­ szem-

Geittner és Rausch-sal

IMRE

f e h é r n e m ű - r a k t ar a .

j á r ó díj m i n d e n n y e r é s z k e d é s k i z á r á s á v a l a l e h e t ő l e g c s e k é l y e b b r e v a n m e g s z a b v a . Ezen művel

fehérnemű-újdonságait.

Átköltözköclés miatt!

é s

VII ., K e r e p e s i - ú t 9 . , a P a n n ó n i a m e l l e t t . Saját szabászat. —Telefon. —Árjegyzék bérmentve. Czégem öBsze nem tévesztendő F ö l d v a r i J . (Jakab) czéggel.

E g y e t e m u t c z a 4.) b e é r k e z n e k , d í j m e n t e s e n f e l v é t e t n e k , A h i r d e t é s e k

(VI

ÉVFOLYAM.

IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz., a főposta mellett és

LJ.TZKOYITS A. A ..Budapesti Czim és Lakjegyzék"

B U D A P E S T , I V . k e r ü l e t , Y á c z i - u t c z a 2 2 . s z á m . Cs. és kir. s z a b a d a l m a z o t t fehérnemű-gyáros ajánlja

42.

CZEGEK.

Fényképészeti készületeket

kitüntetve.

BUCHHALTER-féle

SZÁM. 1 8 9 5 .

GRÓSZ LAJOS

&o$ii

fogtechnikai műtermében, Budapesten, M agyar-utcza 2. szám, a legjobb amerikai anyagból E g é s z f o g s o r o k a t u g y a n e z e n a r á n y b a n . 1878-ban a l a p í t o t t m ű t e r ­ m e m e t 1 8 9 5 a u g u s z t u s 1-én K e r e p e s i - u t 6. Kerepesi bazár I I . emeletére h e l y e z e m á t . Ü n n e p és v a s á r n a p o n található d. u.

F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a . ( B u d a p e s t , I V . , E g y e t e m - u t c z a 4. s z á m . )

5-ig.

LÁSZLÓ

FÖHERCZEG.

Strelisky 1695-iki fényképe után.