Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2008. (II. 12.) rendelete1 a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. 4. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításánál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.” 2. § Az Ör. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Az Szt. 38. § (2)-(8) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként és önálló ellátásként az alábbi feltételekkel helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg] „b) annak az egyedül élőnek, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,” 3. § Az Ör. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi lakásfenntartási támogatás, a lakásfenntartás indokolt költségeinek az összjövedelemhez viszonyított százalékától függően megállapítható összege: Családban
Egyedül élő
35 % felett
5.500,-Ft
6.000,-Ft
30-35 %-ig
5.000,-Ft
5.500,-Ft
25-30 %-ig
4.500,-Ft
5.000,-Ft
20-25 %-ig
4.000,-Ft
---
4. § (1) Az Ör. 15. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „(2) A vagyon megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a gépkocsi tulajdont és a lízingelt gépkocsin fennálló vagyoni értékű jogot (továbbiakban: gépkocsi), több gépkocsi esetén az alacsonyabb forgalmi értékűt.” (2) Az Ör. 15. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki: „(12) Az Önkormányzat az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését bármikor ellenőrizheti. (13) A (12) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az Önkormányzat az ápolási díjra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése nem lehetséges.”
1
Elfogadva: 2008. február 6.
5. § (1) Az Ör. 16. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Átmeneti segélynek minősül: ] „b) a (10)-(13) és a (16)-(21) bekezdésekben szabályozott rendszeresen folyósított átmeneti segély,” (2) Az Ör. 16. §-a a következő (16)-(21) bekezdésekkel egészül ki: „(16) Megállapítható rendszeresen folyósított átmeneti segély szociálisan rászorult személyek részére egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásaik csökkentése érdekében (továbbiakban: gyógyszertámogatás). (17) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően -, akinek közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították, mert havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az e rendelet 23. §-ában szabályozott havi gyógyító ellátás költséghatárát nem érte el, azonban elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladta a 2.000,-Ft-ot. (18) A gyógyszertámogatás havi összege az elismert havi rendszeres gyógyszerköltség 70 %-a, de maximum 6.000,- Ft. (19) A gyógyszertámogatás megállapítására irányuló kérelmet a) a közgyógyellátás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozat formájában, illetve b) önállóan, a közgyógyellátás iránti kérelem elutasító határozatának jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül lehet benyújtani. (20) A gyógyszertámogatásra való jogosultság kezdő napja a) a (19) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közgyógyellátás iránti kérelem elutasító határozatának jogerőre emelkedését követő nap, b) a (19) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtásának napja, c) amennyiben kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában közgyógyellátásra való jogosultsággal rendelkezik, a közgyógyellátás érvényessége utolsó napját követő nap. (21) A gyógyszertámogatásra való jogosultság egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.” 6. § Az Ör. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ (2) A temetési segély összege: a) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, 20.000,-Ft, b) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, 30.000,-Ft, c) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, 40.000,-Ft, d) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 60.000,-Ft.” 7.§ Az Ör. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21/A. § (1) Az Szt. 37/A. § (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti együttműködésre kijelölt szerv az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő Szolgálata (továbbiakban: Szolgálat) és az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ (továbbiakban: Foglalkoztatási Központ).
1
(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult Szt. 37/A. § (3) bekezdése szerint nem foglalkoztatott személy (továbbiakban: kötelezett) köteles együttműködni a Szolgálattal és a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal (továbbiakban: Munkaügyi Központ), valamint a beilleszkedést segítő programban meghatározott esetben a Foglalkoztatási Központtal. (3) A kötelezett a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a) köteles megjelenni a Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából, b) amennyiben a Munkaügyi Központ nyilvántartásában, mint álláskereső, nem szerepel, köteles nyilvántartásba vetetni magát, és a nyilvántartásba vétel kezdeményezéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát bemutatni az Önkormányzatnál. (4) A Szolgálat a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül jelzi az Önkormányzatnak, ha a kötelezett nem tett eleget megjelenési kötelezettségének, és a kötelezettet írásban felszólítja személyes megjelenésre, melynek időpontját a felszólításban megjelöli. (5) A Szolgálat a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül, a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a kötelezettel megállapodást köt. (6) A Szolgálat a beilleszkedést segítő program és a megállapodás egy példányát megküldi az Önkormányzat részére. (7) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kötelezett a Munkaügyi Központ határozatát az álláskeresőként való nyilvántartásba vételéről köteles benyújtani az Önkormányzathoz a határozat meghozatalától számított 5 munkanapon belül. (8) A kötelezett folyamatosan kapcsolatot tart a Szolgálattal. Amennyiben a kötelezett az előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a Szolgálat írásban felszólítja személyes megjelenésre, melynek időpontját a felszólításban megjelöli. Ha a kötelezett a felszólításban megadott időpontban nem jelenik meg, a Szolgálat értesíti az Önkormányzatot. (9) A beilleszkedést segítő program keretében a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel, szervekkel, b) a Szolgálat a kötelezett számára életvezetési tanácsadáson, családgondozásban, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, elhelyezkedést segítő tréningen, álláskereső klubban való részvételt biztosít, c) az Önkormányzat a kötelezett munkába állásának érdekében közhasznú, közcélú foglalkoztatást szervez a Foglalkoztatási Központon keresztül. (10) A Szolgálat a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálatát követően, - amennyiben foglalkoztatásra alkalmas -, a Foglakoztatási Központba irányítja. A Foglakoztatási Központ nyilvántartást vezet az üres álláshelyekről és a hozzá irányított kötelezettekről. Üres álláshely esetén köteles munkát felajánlani a kötelezettnek és a munkaszerződés egyegy példányát megküldeni a Szolgálat és az Önkormányzat részére. (11) Ha a kötelezett a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor az Önkormányzat a) a segély összegét három hónapig 75 %-os mértékben folyósítja, b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt megszünteti.
2
(12) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartam alatt a) a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek valamelyikének a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget; b) kapcsolattartási kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és az együttműködésre kijelölt szerv felszólítására sem jelenik meg a megadott időpontban, és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő igazolást nem terjeszt elő (továbbiakban: mulasztását nem igazolja); c) a szolgálat által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja, és mulasztását nem igazolja. (13) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartam alatt a) a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek egyikének sem tesz eleget a teljesítésére előírt határidőn belül; b) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg; c) kapcsolattartási kötelezettségét egymást követő két alkalommal elmulasztja és mulasztását nem igazolja; d) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság évenkénti felülvizsgálata során, nem nyújtja be a felszólítást követően a felülvizsgálati kérelmét.” 8. § (1) Az Ör. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Közgyógyellátási jogosultság az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl méltányosságból annak a személynek állapítható meg, akinek a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nem egyedül élő személy esetében, 220 %-át, egyedül élő személy esetében 270 %-át, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a 6.000,-Ft-ot eléri.” (2) Az Ör. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a 70. életévét betöltött személynek, akinek a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nem egyedül élő személy esetében, 270 %-át, egyedül élő személy esetében 320 %-át, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a 6.000,-Ft-ot eléri.” (3) Az Ör. 23. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki: „(8) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a 80. életévét betöltött személynek, akinek a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nem egyedül élő személy esetében, 320 %-át, egyedül élő személy esetében a 370 %-át, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a 6.000,-Ft-ot eléri. (9) Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg jövedelemre tekintet nélkül az e rendelet 2. sz. függelékében meghatározott betegségben szenvedő személy részére, amennyiben kérelméhez mellékeli az erről szóló – szakorvosi vélemény alapján kiállított – háziorvosi igazolást, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a család egy főre jutó havi jövedelmének 15 %-át, egyedül élő esetén 10 %-át.”
3
9. § (1) Az Ör. 25. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában: ] „a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;” (2) Az Ör. 25. § c) pont cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozó: ] „cc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),”
4
10. § Az Ör. az e rendelet 1. sz. függeléke szerinti 2. sz. függelékkel egészül ki.
11. § (1) Jelen rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet 7. §-a 2008. április 1-jén lép hatályba. (3) A 2008. április 1-jét megelőzően rendszeres szociális segélyre jogosult személyekkel a Szolgálat 2008. június 30. napjáig felveszi a kapcsolatot és új beilleszkedést segítő programot dolgoz ki. (4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az Ör. a) 12/B. § (5) bekezdése a „támogatást” szövegrész után kiegészül „ – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – „ szövegrésszel, b) 12/B. § (6) bekezdése a „bérlakás esetén” szövegrész után kiegészül a „ha a kérelmező vagy a kérelmezővel egy háztartásban élő egyéb személy lakbértámogatásban részesül” szövegrésszel, c) 12/B. § (7) bekezdésében a „Önkormányzati bérlakás esetén” szövegrész helyébe a „(6) bekezdésben meghatározott esetben” szövegrész lép, d) 25. § g) pontjának gb) alpontjában a „hetvenszeresét” szövegrész helyébe a „nyolcvanszorosát” szövegrész lép. (5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a) 8. § (1) bekezdés c) pontja, b) 13. § (1) bekezdése, c) 19. § (2) bekezdés e) pontja, d) 23. § (5) bekezdése. (6) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
Sárádi Kálmánné dr. jegyző
Bús Balázs polgármester
5
1/2008.(….) Ör. 1. sz. függeléke [8/1996.(IV.1.)Ör. 2. számú függeléke] Betegségtípusok
KÓD
Vizelet incontinentia, k.m.n Széklet incontinentia
N32H0 R15H0
Cukorbetegség
E10 - E14
Rosszindulatú daganatos betegségek
C00 - C97
Dializált betegek
N17 - N19
Idült obstructiv tüdőbetegség, asthma
J44 - J45
Egyéb, nem traumás koponyaűri vérzés következményei Agyi infarctus következményei Stroke nem vérzésként vagy infarctusként jelölt következményei
I6920 I6930 I6940
Rheumatoid artritis (szeropozitiv, szeronegatív)
M0690
Idült ischaemiás szívbetegség (Ischaemiás cardiomyopathia)
I2550
Ütőérszűkület
I7710
Krónikus depresszió
F3220 - F3340
Krónikus gyulladásos bélbetegségek
K50 - K51
6
INDOKOLÁS A szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV.1.) rendelet módosításához 1. § Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 2008. január 1-jei hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezéseit. A törvénymódosítás során változtak a jövedelemszámítás szabályai. A helyi rendeletben szabályozott támogatási formák esetében is az Szt-ben szabályozott jövedelemszámítási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az ezekre való utalást a rendelet eljárási szabályai között szükséges elhelyezni. 2. § A lakásfenntartási támogatás feltételrendszerében jelenleg külön kategória az egyedül élő személy, esetében a jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-a, és az egyedül élő nyugdíjas, akinél a jövedelemhatár 240 %-ban van megállapítva. Ez a megkülönböztetés indokolatlan, hiszen az egyedül élő személyeknek életkortól függetlenül egy jövedelemből kell megélniük, és fenntartaniuk a lakásukat. A jövedelemhatárnak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-ára (ez 71.250,-Ft) való felemelését az elmúlt év jelentős energiaár emelései indokolják. 3. § A helyi lakásfenntartási támogatás összege a három, vagy több gyermeket nevelő családok esetében növekszik 3.500,-Ft-ról 4.000,-Ft-ra, amit szintén az energiaárak emelése és három, vagy több gyermeket nevelő családok nehezebb anyagi helyzete indokol. 4. § A helyi rendeletben szabályozott, méltányossági alapon megállapított ápolási díj az eddigi szabályok szerint csak olyan hozzátartozónak volt megállapítható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és sem neki, sem családjának vagyona nincs. A gépkocsi tulajdon, illetve a lízingelt gépkocsi, mint vagyoni értékű jog akkor számít vagyonnak, ha forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének negyvenszeresét meghaladja, ez jelenleg 1.140.000,-Ft. 2007. évben összesen 186 ápolási díj iránti kérelem került elutasításra, illetve megszüntetésre a jogosultság felülvizsgálati eljárása során. A 186 határozat közül közel 13 % (24 kérelem) vagyon miatt. Az esetek többségében a gépkocsit az ápolásra szoruló hozzátartozó szállítására is használják, méltánytalan tehát ezen kérelmek elutasítása azon az alapon, hogy a gépkocsi értéke meghaladja a rendeletben meghatározott összeget. A rendeletmódosítás tervezet szerint ápolási díj esetében nem számít vagyonnak a gépkocsi tulajdon, valamint a lízingelt gépkocsi, több gépkocsi vagy lízing esetén, az alacsonyabb forgalmi értékű, illetve összegű. Az ápolási kötelezettség ellenőrzésére és az ápolási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményére vonatkozó szabályok rögzítésre kerültek a rendeletben, tekintettel az ellenőrzés során helyenként tapasztalt ápolási kötelezettség elmulasztására, illetve az ellenőrzés lefolytatásának akadályozására. 5. § Az átmeneti segély szabályai között bevezetésre kerül a gyógyszertámogatásként nyújtott rendszeresen folyósított átmeneti segély. A gyógyszertámogatást azok vehetik igénybe, akik közgyógyellátás iránti kérelmét azért utasították el, mert havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) a 6.000,-Ft-ot nem érte el, azonban havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladta a 2.000,-Ft-ot. Az elmúlt időszakban az egészségügyet érintő központi rendelkezések, és a gyógyszerárak emelkedése indokolja, hogy a kerület idős lakossága segítséget kapjon az egészségi állapotuk megőrzéséhez kapcsolódó kiadásaik csökkentéséhez. 7
6. § A temetési segély összege a rendeletmódosítás tervezete szerint kategóriánként 5.000,-Ft-tal emelkedik. A támogatási összeg 2000-ben lett utoljára emelve, az eltelt időben pedig jelentősen nőttek a temetési költségek. 7. § A rendszeres szociális segély szabályai módosításának a segélyben részesülő személyekkel való hatékonyabb együttműködés az oka a munkaerőpiacra való reintegrációjuk, a munkába állásra való felkészítésük érdekében. A módosítás az eddigi szabályokból és gyakorlati alkalmazhatóságukból levont tapasztalatok alapján került kidolgozásra. A módosítás szerint a feladatok többsége, amit eddig az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ látott el, átkerül az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Családsegítő Szolgálatához, tekintettel arra, hogy a feladat eredményesebb ellátásához hivatásos családgondozók tudása szükséges. Az Óbudai Szociális Foglalkoztató Központ (2008. április 1-től Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ néven) továbbra is szervezi a közfoglalkoztatást. 8.§ Az e rendeletben méltányossági alapon nyújtott közgyógyellátásra vonatkozó jogosultságnál előírt jövedelemhatárok egységesen az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ával (5.700,-Ft) emelkednek. A jövedelemhatár emelését indokolja, hogy 2007. március 1. és december 31-e között összesen 1.321 db jövedelem miatti elutasító határozat született. A 2007. március 1-ével bevezetett kivételes méltányosság esete nem jelentett megoldást a nagyszámú elutasításra, mivel összesen 4 esetben került megállapításra kivételes méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultság. A 70. életévüket betöltöttek körében a jövedelemre tekintet nélkül való megállapítás tavalyi eltörlése eredményezte a sok elutasító határozatot, azonban a jövedelemvizsgálat eltörlése, a régi szabályok visszaállítása nem megoldás, mivel kiszámíthatatlan számú kérelmet és előre nem kalkulálható, de jelentős kiadást jelentene az Önkormányzatnak. Jelen módosítási tervezet a 80. életévüket betöltött lakosok körében az eddigieknél is kedvezőbb jogosultsági feltételeket vezet be, így nem egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 320 %-a - mint egy főre jutó jövedelem -, a határ (ez 91.200,-Ft), egyedül élő esetében pedig 370 %-a (ez 105.450,-Ft). A jövedelemhatárok emelésével és az új 80 év feletti kategória bevezetésével több lakos részesülhet közgyógyellátásban, és az önkormányzat költségvetését csak a kiadások 30%-a terheli, 70%-ot a központi költségvetés biztosít. A rendelet függelékében meghatározott betegségben szenvedők esetében jövedelemre tekintet nélkül indokolt a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, amennyiben a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a 6.000,-Ft-ot eléri, és a család egy főre jutó havi jövedelmének 15 %-át, egyedül élő esetén 10 %-át, meghaladja. A felsorolt betegségek körében a gyógykezelés költsége olyan magas, hogy még a magasabb jövedelemmel rendelkező családok esetében is veszélyeztetheti a család megélhetését. A kivételes méltányosságból megállapított közgyógyellátás ebben az esetben sem jelent megoldást, mivel megállapításának feltétele, hogy mind első-, mind másodfokon érdemi okból már elutasították a kérelmet. A gyakorlatban az eljárás olyan hosszú ideig tart, hogy előfordult, hogy a segítség már későn érkezett. A közgyógyellátás új szabályaira és a rendszeres átmeneti segélyként folyósított gyógyszertámogatásra tekintettel, a kivételes méltányosság szabálya hatályát veszti. 9. § Az értelmező rendelkezések egy részének módosítása az Szt. szabályainak módosulása miatt vált szükségessé.
8
