34. országos ülés június 23-án. Somssich P ál elnöklete alatt

34. országos ülés 1869. június 23-án

Somssich

P ál

elnöklete

alatt.

T á r g y a l : Küldemények és kérvények bemutatása. Szőcs Sándor szabadságideje meghosszabbittatik. Kis János honvédsegélyezési ügyben, Mednyánszky Sándor és Madarász József a Somogyba küldött királyi biztos iránt, Bobory Károly tüzkármentesitési ügyben, Táncsics Mihály a választási jog iránt interpellálják a kormányt. Bobory Károly indítványt tesz a képviselői összefcrhetlenség iránt. Az állandó igazoló bizottság jelenti, hogy Kállay Ödönt igazolta, ki is azonnal osztályba soroztatik. A szlavóniai erdőségek szándékolt eladása tárgyában, névszerinti szava­ zás alapján, a ház felhiván a kormányt, hogy ez ügyben a horvát-szlavón királyságra nézve legelőnyösebb további lépéseket tegye meg, napirendre tér. A birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása elkezdődik.

A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gr., Bedekovics Kálmán, Eötvös József b., Gorove István, Horvát Boldizsár, Lónyay Meny­ hért, Mikó Imre gr., Wenekheim Béla b. Az ülés végződik

d. e. 10

órakor.

E l n ö k : Méltóztassanak helyeiket elfog­ lalni, és a jegyzőkönyvet meghallgatni. Jámbor P á l j e g y z ő (olvassa a június 22-én tartott ülés jegyzökönyvét.] M a d a r á s z J ó z s e f : T. képviselő ház! A jegyzőkönyv néháiry vég szavára van észrevé­ telem. A mint a t. jegyző ur felolvasta, hogy 40 tag kérte a szavazást elhalasztatni, azt mondja rá, hogy a kérvénynek a ház engedett. Én azt hiszem, hogy a mit a házszabályok ren­ delnek — pedig ezt a házszabályok határozottan rendelik — ahhoz nem szükséges a ház engedése, hanem e pont igy teendő: „mely kivánat a ház­ szabályai szerint teljesítendő levén, a szavazás a következő napra elhalasztatott." (Helyeslés.) T i s z a K á l m á n : Nekem is van egy ész­ revételem. Én azt tartom, hogy az indítványnak, mely tétetett, vagy szóról szóra kell a jegyzőkönyvbe jönni, vagy csak megemlittetni. Azt kívánom te­ hát, hogy vagy szóról szóra írassék be mind két indítvány, vagy pedig csak említtessék meg, de kivonatilag ne tétessék be. (Helyeslés.) E l n ö k : Az első pont ugy is csak kivo­ natban van, t. i. megemlittetik, hogy indokolt napirend inditványoztatott; és magam is azt KÉPV. n. NAPLÓ. 18 |f.

II.

hiszem, hogy helyén volna a másikra nézve is a kivonat kihagyásával csak azt mondani, hogy elleninditvány tétetett. Van szerencsém jelenteni, hogy Morvaország országkapitányi helyettese, a morva országgyű­ lésnek 1867 — 68 évről szóló évkönyveit megküldé. (Éljen!) Köszönettel fogadtatik a könyvtár számára. Vukovics Sebő képviselő benyújtja kernyécsai Jagodics testvéreknek osztályos örökösödés tárgyában a házhoz intézett folyamodványát. A kérvénybizottsághoz tétetik. Szőcs Sándor képviselő, ki elnöki szabadság­ gal távol van, egészségi tekintetből az engedélyt még 15 napra kéri meghosszabbíttatni. Méltóztat­ nak megadni? (Megadjuk!) Tehát megadatik. K a u t z G y u l a : Bátorkodom, t, 3 íaz, a házszabályok 154- §-ára való hivatkozás mellett, minden közelebbi indokolás mellőzésével, Győr városa némely iparosai részéről egy tisztelettel­ jes kérvényt benyújtani, melyben ők a hazai ipar mielőbbi czélszerü rendezésére vonatkozó némely óhajaikat fejezik ki, és azoknak a t. ház általi szíves figyelembe vételeért esedeznek. E l n ö k : A kérvénybizottsághoz tétetik. T ó t h V i l m o s : Ugyan erre vonatkozó kérvényét Nyitra városa iparosainak van szeren­ csém átnyújtani. P r i b é k A n t a l : Ungvár várói i iparosai részéről van szerencsém egy szintén e tárgj^ra vonatkozó kérvényt átnyújtani. H o r v á t h P é t e r : Várasd városa szá-

50

34. országos Uiés június 23. 1869.

mos iparosának kérvényét, melyben a szabad nyok később áttétettek a belügyminisztériumhoz a ipar iránt fenálló törvények módosítását kérik, segélyezés megadása vagy elintézés végett, és most van szerencsém a t. ház asztalára azon alázatos nagyobb fájdalommal kell érezniök azt, hogy más­ kéréssel letenni, miszerint azt mindenek előtt a fél év óta hever a segélyző osztálynál folyamod­ kérvényi bizottsághoz utasítani, annak idején pe­ ványuk a nélkül, hogy a harczképtelen s bénákká dig tárgyalás alá venni méltóztassék. lett honvédek akár a segélyezés megadása iránt, L á s z l ó I m r e : Van "szerencsém Szentes akár folyamodványaik visszaadása által a segé­ városa egy hiányával 700 polgárának kérvényét lyezés megtagadása iránt csak válaszra is érdebenyújtani, azon kéréssel, hogy azt a kérvény­ mesittettek volna. Annál fogva bátor vagyok a bizottsághoz utasítani méltóztassék. A mennyiben belügyminiszterhez következő interpallatiót in­ a t. igazságügyminiszter ur a bíróság és bizott­ tézni. (Olvassa:) „Szatmárvárosi több honvé­ sági személyzet kinevezését kizárólag a kormány dek név szerint Kozma Mihály, s társai által serészére igényli, folyamodók pedig ezt a törvény­ gélyzésért benyújtott folyamodványaik, a sze­ hatóságok, azaz a megyék, városok, székek és gény honvédeknek ahoz csatolt igazolványaikkal, községek rendezésével elválhatlanul együtt és miért hevernek l 1 ^ év óta a minisztérium se­ önkormányzatunkból, alkotmányunkból kifolyólag gélyző osztályánál 1 Szándékozik-e a minisztérium az önkormányzat alapján kívánják szerveztetni; az illető honvédeknek segélyezést nyújtani? Vagy hazafiúi tisztelettel kérik a házat, hogy méltóz­ pedig válaszszal ellátott folyamodványaikat Szattassék az igazságügyminiszter urnák a bíróság és már városa hatósága utján az illetőknek kéz­ birói személyzet szervezése tárgyában beadott tör­ besíteni?" vényjavaslatát mellőzve, a jelzett elveket a bí­ E d e r I s t v á n : T. ház! Csongrád városa róság és birói szeméryzet, valamint a köztörvény­ közönsége nevében annak birája és tanácsa egy hatóságok rendezése tárgyában szem előtt tar­ folyamodványt adtak nekem át benyújtás végett. tani. (Helyeslés a bal oldalon.) Volt Csongrád városában egy közgyám, úgyne­ M á t t y u s A r i s z t i d : T. ház! Somogyme- vezett tutor, ki 1847 — 60-ig viseltéé hivatalát, gyében fekvő Karúd mezővárosa összes iparos czéh- akkor visszaélés gyanújába esvén, vizsgálat alá testülete részéről, az iparviszonyoknak törvényho­ vétetett. A vizsgálat ellene folyván kitűnt, hogy zás utján leendő rendezése tárgyában hozzám egy nagyobb összegeket sikkasztott el a város pénz­ kérvény küldetett benyújtás végett. Ok a véd- tárából. Ennek következtében személye letartoz­ vámok iránti óhajaikat egy részt, más részt pe­ tatott és vagyona lefoglaltatván, elárvereztetett. dig czéhrendszerre vonatkozó kívánságukat tol­ Ebből igen kis része fedeztethetett a sikkasztási mácsolják. Szokásban levén, t. ház, hogy a kép­ összegnek, ugy hogy még 33,000 s néhány forint viselők akkor is benyújtják a hozzájok küldött m a r a d t fedezetlenül. Csongrád megye központi bi­ kérvényt, midőn tartalmával egyet nem értenek, zottsága az ügyet tárgyalván, az árvapénztár én is ezen szokásnak hódolok, midőn ezen kér­ kártalanítására ezen terhet, Csongrád városára róta. Csongrád városa e tekintetben minden ha­ vényt benyújtom. tóságon keresztül folyamodott; de sok sürgetés S i m o n y i E r n ő : T. ház! Pozsony váro­ után is, a válasz utóvégre az lett, hogy a vá­ sának 683 polgára, ezek közt a jjénzügyminiszternek számos választója, hozzám egy kérvényt rosnak meg kell fizetnie. A mennyiben azonban e küldöttek be, melyben a bíróságok rendezését a teher illetéktelenül rovatott Csongrád városára törvényszékkel együttesen, egy idejüleg rendez­ már azért is, mert a város 1847-től kezdve t. i. tetni és a birák választását is fentartatni óhajt­ midőn az uri hatóságok feloszlattak és a megyei ják. Van szerencsém a t. háznak ezen kérvényt, hatóság vette át az árvagondnokságot, egyátalán a kérvényi bizottsághoz leendő áttétel végett be­ nem folyt be az árvapénztárnok megválasztásába és az árvaügyek kezelésébe, de még az azokra nyújtani. (Éljenzés a szélső balon.) való felügyeletbe sem, s nem tarthatja magát kö­ K i s J á n o s : T. ház! Volt olyan időszak, telezettnek, a reá rótt teher viselésére. Vau sze­ midőn a honvédelmi kérdés oly csekélynek tar­ rencsém tehát a kérvényt benyújtani s kérem a tatott, hogy még figyelemre sem méltatták volt. t. házat, méltóztassék azt pártfogásába venni. Azonban az idő viszonyai oda érlelték a honvé­ delmi kérdést, hogy europailag el lett ismerve az, hogy 1848/49-ki honvédek azok sorába tar­ toztak, a kik az alkotmányos szabadságért hő­ siesen harczolfcak és a magyar nemzet önállását hősiesen megvédték: nagy sajnálattal veszik Szatmár városa nyomorult honvédéi azt, hogy az ő folyamodványuk még 18 6 7-ben nyújtatván be a hon­ védelmi minisztériumhoz, onnan ezen folyamodvá­

G u b o d y S á n d o r : T. ház! N.-Körös vá­ rosa közgyűlésének egy kérvényét vagyok bátor a ház asztalára letenni, melyben a birói szerve­ zet, tárgyában beadott törvényjavaslatnak azon időre elhalasztását kérik, midŐD a közhatóságok és bíróságok rendezése teljesen végre fog hajtatni. (Éljenzés bal felől.)

I r á n y i D á n i e l : Nekem hasonló tartalmú

34. országos ülés június 23. 18S9.

kérvényt van szerencsém benyújtani. Nyitra me­ gye Kis-Hind községének 30 polgára részéről azon hozzáadással, hogy ők a bírák választási jogát is a törvényhatóságoknak kívánják fentartani. (Derültség jobb felől.) S z a l a y S á n d o r : T. ház! Van szerencsém Körmend város lakói s választói kérvényét be­ nyújtani, melyben kérik, hogy a köztörvényható­ ságok rendezését mielőbb foganatba venni mél­ tóztassék.

Mednyánszky

Sándor:

T.

ház !

51

használom képviselői állásomat arra, hogy So­ mogy megyére nézve az önkormányzati és tör­ vényhatósági jognak épségben tartása tekinteté­ ből és érdekében, —• kívántam intézni a belügy­ miniszter úrhoz. (Olvassa) : „1-ször. Minő indokok birták arra, hogy Somogy megyébe úgynevezett királyi biztost küldjön ? „2-or. Megszüntethető-e és mikor-e biztosi működés ? „3-or. Közöltethetik-e a képviselőházzal min­ den e tárgyra vonatkozó irat?" E l n ö k : Közöltetni fog a miniszterrel. S z ü l l ő G é z a : Bazin szabad kir. város iparosai kérik az ipartörvények minél hamarabbi hozatalát és életbe léptetését. B o b o r y K á r o l y : Tisztelt ház! Van szerencsém egy inditványnyal lépni a tisztelt ház elé. (Halljuk!) En, tisztelt ház, elismeréssel va­ gyok mindazon munkásság iránt, mely a köz­ rendezés érdekében folytattatik, mind pedig azon javaslatok iránt, a melyek egy részről a tisztelt kormány, más részről egyes képviselők által ez érdemben elő terjesztetnek. Azonban mindenek előtt legsürgősebbnek és a ház első teendőjének tartom azt, hogy a ház maga magát rendezze: mert ennek hiánya behatol, károsan behatol a ház minden tárgyalására s minden határozatára. E tekintetben néhány elvtársam még 1866, év első napjaiban törvényjavaslatot nyújtott a tisz­ telt ház elé, a képviselői incompatibilitás érde­ kében; ezen törvényjavaslat három esztendeig folyton húzatván, mint vélem szándékosan, végre sok sürgetés után a múlt ülés-szak utolsó nap­ jaiban a ház elé terjesztetett és t á r g y a l t a t o t t ; el nem fogadtatott ugyan, de nem volt képviselő, ki elvben indítványomat ne pártolta volna. Azon­ ban a központi bizottság előterjesztése folytán az ügy elhatározása elhalasztatott azon határozat­ tal, hogy — részint azért, mivel a törvényjavas­ lat maga egyoldalúnak tekintetett, másrészt mivei az idő annak tárgyalására rövid volt — a minisztérium oda utasittatik, miszerint kimerítő törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. En azt hiszem, t. ház! hogy most, midőn egy részről maga az igazságügyminiszter ur által e tekin­ tetben egyoldalú határozat nyujtatik be a ház elé, a bírákat illetőleg, más részről midőn ugyan­ ezen törvényjavaslat által a kormány hatalma nagy mértékben kiterjesztetni szándékoltatik, igen időszerű oly indítvány, hogy utasíttassák a t. kormány, miszerint ezen határozatnak megfelelőleg a képviselői immunitás érdekében (fel­ kiáltások: Incompaűbilitások!) akorom mondani, incompatibilitás érdekében minél előbb terjeszszen

Köztudomású dolog, hogy a kormány május ele­ jén kir. biztost küldött ki Somogy megyébe, minek folytán ott az alkotmányos élet fölfüg­ gesztetett. Miután legszentebb kötelességében áll nemcsak Somogy megye közönségének, hanem az egész országnak megismerkedni azon indokokkal és körülményekkel, melyek a kormányt ezen rendkívüli eljárásra rá birták és egyszersmind megtudni a kir. biztos eddigi működésének ered­ ményét, bátor vagyok a belügyminiszter úrhoz a következő interpellatiót intézni. (Halljuk! Ol­ vassa): „Az 1805-diki V-ik t. czikk 3-ik §-a vilá­ gosan rendelvén, hogy a megyék királyi bizto­ sok által ne terheltessenek, hanem a felmerülő hiányokat a főispánok a rendes utón intézzék el: kivévén, ha ő felsége némely rendkívüli ese­ tekben biztosok kiküldését elkerülhetlennek ta­ lálná: tisztelettel kéretik a belügyminiszter ur. tudassa a képviselőházzal: „1-ször azon rendkívüli körülményeket, me­ lyek egy királyi biztos kiküldetését Somogy me­ gyébe elkerülhetlenné tették. „2-or. Tudassa a miniszter ur a királyi biz­ tos kiküldetését szorgalmazók neveit és tegye le a ház asztalára az általuk be^mjtott kérelmet, valamint a királyi biztosnak adott utasítást is. „3-or. Mondja meg a miniszter ur : vajon tett-e már a királyi biztos Somogy megye álla­ potáról jelentést és hajlandó-e azt a ház aszta­ lára letenni, vagy annak tartalmát a házzal tudatni ? 4-er. Mikor szándékozik a miniszter ur So­ mogy megyében a királyi biztos kiküldetése ál­ tal életbeléptetett rendkívüli állapotot megszün­ tetni?" E l n ö k * Közöltetni fog a miniszter úrral, M a d a r á s z J ó z s e f : T. ház! (Szószékre.') Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy előttem szólott Somogy vármegye érdemes képviselője Med­ nyánszky Sándor röviden ugyan de indokolá azon kérdést, melyet én is ugyané napon — való­ színűleg azon rokonszenvből, a mely köztünk el­ vünkre nézve fönáll, és azon kötelességnél fogva, miképen én. ki ugyan nem Somogy megye kép­ viselője, hanem Somogy megyének szülöttje és egyik földmivelő polgára vagyok (Derültség), törvényjavaslatot a ház elé; lehetőleg még ezen >7*

52

34. országos Dlés jttnius 23. 1869.

ülésszak alatt, tehát még a bekövetkező szünet előtt. (Derültség a jobb oldalon.) E l n ö k : Kifog nyomatni és kiosztatik. (Fel­ kiáltások: Halljuk az indítványt!) S z é l l K á l m á n j e g y z ő (olvassa Bobory Károly indítványát:) „Méltóztassék a t. ház oda utasítani a minisztériumot, hogy a múlt ország­ gyűlés végnapjaiban hozott határozat értelmében a képviselői immunitásról (Felkiáltások: Incompatibilitásról! Tollliibal Jegyző kijavítja a tollhibát, s folytatja az olvasást:) incompatibilitásról a ház elé terjesztendő törvényjavaslatot mi­ előbb tegye le a ház asztalára; még ezen évi ülésszak alatt lehetőleg a közelebbi szünetelés előtt."' B o b o r y K á r o l y : Egyszersmind Halmai Lajos karajenői lakos által megbízatván, bátor vagyok interpellatiót intézni az ipar- és kereske­ delmi miniszter úrhoz, melynek felolvasását kérem. S z é l l K á l m á n j e g y z ő (olvassa Bo­ bory Károly interpellatióját) : „Halmai Lajos, ka­ rajenői lakos az általa 1865. évben szenvedett tűzkárnak, az „Erdélyi biztosító társaság részé­ ről szerződésileg kötelezett megtérítése iránt fo­ lyamodván még 1867. évi april hóban az igaz­ ságügyminiszter úrhoz, miután innen, illetékes elintézés végett a kereskedelmi minisztériumhoz áttétetett folyamodványa (azonkívül, hogy a rajta hiányzott bélyeg nagyobb kárára a károsnak leletezve lön) mindeddig semmi eredményt nem nyert; csatlakozva Szuppan Zsigmond képviselő ur f. hó 11-kén t e t t interpellatiójához, felhívom a t. kereskedelmi miniszter ur figyelmét, s bátor vagyok e kérdést t e n n i : Mily intézkedések té­ tettek arra, hogy a nevezett „Erdélyi biztosító társaság ügyei tisztába hozatván, a megnevezett káros és számos illető károsultnak jogos igé­ nyei mielőbb kielégíttessenek?" E l n ö k : Közöltetni fog a miniszter úrral. T á n c s i c s M i h á l y : T. ház! Az ipar- és kereskedelem miniszter ur törvényjavaslatkép ter­ jesztette elő, hogy népszámlálást akar intézni. Én az orosházi választó kerületben megválaszta­ táson! alkalmával arról győződtem meg, hogy igen sokan vannak, kik még eddig csak terheket viselnek, de jogokban nem részesülnek. Egy kér­ dést intézek tehát rövid szavakban a miniszter úrhoz, illetőleg az egész minisztériumhoz, mert egyes miniszter azt eldönteni nem képes. A kérdést nem akarom hosszasan indokolni, mert az indokolásnak akkor lesz ideje, mikor a tör­ vényjavaslat napirendre kitüzetvén, tárgyalás alá fog kerülni. Rövid szavakkal bevezettem az in­ terpellatiót: kérem felolvastatni, mert én még olvasni nem tudok. S z é l l K á l m á n j e g y z ő (olvassa Tán­

csics Mihály interpellatióját:) „A trónbeszédben ki van emelve, minő tárgyakkal foglalkozzék a jelen törvényhozás, nevezetesen, hogy az ország belügyeit intézze el, főkép pedig oly reformkér­ déseket oldjon meg, oly intézményeket létesítsen, melyek a nemzeti jólétet eszközöljék. Tekintve, hogy nagyszerű reformokat csak ugy lehet ke­ resztülvinni, ha az egész nemzet minden réte­ gének érdeke egygyé, országos nagy érdekké olvasztatik össze; ha minden polgár, különbség nélkül, a törvénynyel meg lehet, meg van elé­ gedve; tudván azt is, hogy mikor minden egyes polgárnak érdekét az által főkép előmozdítja, ha nem csak kötelességeket kell teljesítenie, hanem jogokban is részesül; tekintve, hogy csak ugy lehet nagyszerű reformokat keresztül vinni, ha az országnak minden teljeskoru férfia egy közös érdekből működik, és minthogy a kormány nép­ számlálást kivan elrendelni, ez jó alkalmul szol­ gál arra, hogy a t. miniszter úrhoz e kérdéseket intézzem : „1-ször: Szándékozik-e a minisztérium a népszámlálásnál elrendelni, hogy egy fáradság­ gal minden községben Írassanak össze azon pol­ gárok, kik csak kötelességeket teljesítenek, de választási joggal még nem bimak? „2-szor: Ha igen: szándékozik-e a minisz­ térium oly törvényjavaslatot tenni le a ház asztalára még ez ülésszak a l a t t , mely szerint a választási jog, különbség nélkül, minden teljes­ koru polgárra kiterjesztetik 1a (Derültség.) E l n ö k : Közöltetni fog az összes minisz­ tériummal. Több indítvány vagy kérvény nincs beje­ lentve, hanem az állandó igazoló bizottság elő­ adója kivan jelentést tenni. A n t a l f f y K á r o l y e l ő a d ó (olvassa a központi bizottság jelentését Kállay Ödön Szeged alsó városi képviselőül megválasztatása tárgyában, mely szerint nevezett képviselő a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazoltatik,.) E l n ö k : E szerint Kállay Ödön a sza­ bályszerű 30 nap fentartása mellett igazol­ tatik, s egyszersmind az V-dik osztályba so­ roztatik. A tegnapi napon befejeztetvén a tanácsko­ zás a horvát-szlavón országgyűlés levele felett; a szavazás azonban szabály szer üleg, miután ezt több mint 20 képviselő kívánta, a mai napra halasztatott. A mai napi rendnek első pontja te­ hát ezen szavazás teljesítése lesz. A szavazás tárgyát két indítvány fogja képezni : az egyik Zsedényi Ede képviselő ur által, a másik elleninditvány Ghyczy Kálmán képviselő ur által ada­ tott be, s azon kívül 9 tag által van aláírva. A szavazás tehát először Zsedényi képviselő ur indítványa felett fog szabályszerűen megtörténni,

34. országos ülés június 23. 1869.

melyet is jegyző ur fel fog olvasni, hogy azután a kérdést feltehessem. M i h á l y i P é t e r j e g y z ő (olvassa Zse­ dényi Ede indítványát.) E l n ö k : Ennek folytán bátor vagyok sza­ vazás alá bocsátani ezen kérdést : a Zsedényi Ede képviselő ur által benyújtott indítványt, mely most felolvastatott és indokolt napi rendre való áttérést hoz javaslatba, elfogadja-e a ház, vagy nem ? Méltóztatnak helyeselni a kérdésnek ekkénti feltevését 1 (Helyeslés.) Ha a kérdés he­ lyeseltetik, akkor a szavazásra térhetünk át, és miután 20 tagnál többen kívánják, névszerinti szavazás fog történni. S z é l l K á l m á n j e g y z ő (kezdi olvasni azon képviselők neveit, kik név szerinti szavazást Kis János, Majoros István .. . (Köz­ kivannak;) bekiáltások: Nem kell felolvasni!) E l n ö k : E szerint a kérdés helyeseltetvén, a szavazás előtt 5 perezre felfüggesztem az ülést. (Kihúzza a betűt.) A szavazás K betűnél fog kezdődni. (Öt pereznyi szünet múlva:) Az „igen"-nel szavazókat fogja jegyezni Majláth István, a „nem^-mel szavazókat Jámbor Pál, a távollevőket pedig Széll Kálmán jegyző. S z é l l K á l m á n j e g y z ő (olvassa a Jeepviselők névsorát, mely alkalommal: Igennel szavaznak: Kapp Gusztáv, Kautz Gyula, Kazinczy István, Kálnoky Pál gr., Kemény Gábor báró, Kemény István b., Keményfy János, Kendeffy Árpád, Kerkapoly Károly, Kethelyi József, Kézsmárky József, Királyi Pál, Klobusiczky Ágos­ ton, Kovách László, Krajcsik János, Kuba János, Kuhirika Ferencz, Kvassay László, Kraljevics Benő, Kugler István, Kimen Henrik gróf, Láng Gusztáv, Latinak Rudolf, Lázár Dénes, Lehoczky Egyed, Leonhárd Károly, Lindner Gusztáv, Lónyay Meny­ hért, Lónyay Gábor, Madocsányi Pál, Majláth Ist­ ván, Máday Lajos, Mednyánszky Dénes b., Mihályi Péter,Mikó Imre gr., Molnár István, Molnár Pál, Melas Vilmos, Nagy Sámuel, Nedeczky István, Nehrebeczky Sándor, Ocskay Rudolf , Olgyay Zsigmond, Ordódy Pál, Orosz Mihály, Orsics Ferdinánd gr., Paczolay János, Papp Zsigmond, Papp József, Pászt Vilmos, Patruhány Gergely, Pásztélyi János (ber.), Pásztélyi János (marm.J, Perczel Béla, Petry Ádám, Plachy Lajos, Pribék Antal, Prileszky Tádé, Pulszky Ferencz, Pejacsevics László gr. , Pejacsevics Nándor gr., Radó Kálmán, Radvánszky Károly, Raisz Szilárd, Rimanóczy Ferencz, Rónay Jáczint, Rónay Lajos, ifjú Rudics József b., Rudnay István, Rauch György b., Semsey Albert, Semsey Pál, Simay Gergely, Simonis Ferencz, Splényi Béla b., Stoll Károly, Simics Ignácz, Suhaj Imre, Szabó Imre (pápai), Szabó Imre (zal.), Szabó József Szabó Miklós, Sarnassa

53

József, Szeniczey Ödön, Szentiványi Adolf, Szentiványi Károly, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Ödön, Szitányi Szirmay Ferencz gr., Szirmay Bernát, Szlávy József, Szontagh Pál (g'öm,), Szögyény László, Szappan Zsigmond, Szüllő Géza, Szathmáry László, Tanárky Gedeon, Teleki Do­ mokos gr., Térey Pál, Theü István, Tóth Vil­ mos, Török Dániel, Török Sándor (g'öm.), Turcsányi Ede, Túry Sámuel, Tomasics Jó­ zsef, Ugron_ Lázár, Urbanovszky Ernő, Urházy György , Ürményi Miksa, Vay Béla báró , Wagner Frigyes, Wáhrmann Mór, Várady János, Wesselényi József b., Wlád Alajos, Vodianer Albert b., Wirkner Lajos, Zalay István, Zeyk József, Zeyk Károly, Zichy Ferraris Viktor gr., id. Zichy József gr., ifj. Zichy József gr., Zichy Manó gr., Zmeskál Zoltán, Zsedényi Ede, Zuvics József, Andrásy Gyula gr. , Antalfy Károly, Ányos István, Anker Hugó, Barcsay Ákos, Bánó József, Berde Mózes, Berényi Ferencz gr., Ber­ zeviczy Tivadar, Betegh Kelemen, Bethlen Far­ kas gr., Bethlen János gr., Bethlen Sándor gr., Bezerédj László, Binder Mihály, Boér János, Bohus Zsigmond, Bömches Frigyes, Bömches Gyula, Brezovay László, Brogyányi Vincze, Buday Sándor, Bujanovics Sándor, Buttler Sándor gr., Buzinkay Pál, Batagliarini Pál, Bedekovics Kál­ mán, Oiotta János, Csáky Tivadar gr., Császár Bálint, Csörghe László, Czaar János, Dániel Már­ ton, Dániel Pál, Degenfeld Béla gr., Eitel Fri­ Esz­ gyes, Eötvös József b., Ernuszt Kelemen, terházy Pál herczeg, Éber Nándor, Erk'övy Adolf, Fekete József, Fust Imre, Fillenbaum Ferencz b., Fíuger Károly, Forgách Antal gr., Gál János . Gajzágó Salamon, Gál Miklós, Gecző János, Go­ rove István, Granczenstein Gusztáv, Grcizer Fri­ gyes. Halasy Gyula, Halmosy Endre, Harkányi Károly, Házmán Ferencz, Hertelendy Kálmán, Hoffmann Pál, Hollán Ernő, Horváth Döme, Horváth János, Horváth Mihály, Hosszú József, Högyészy Gyula, Hrabár Manó, Huszár István, Hatz Vilmos, Horvát Péter, Ihász Rezső, Ivánka Zsigmond, Jankovics Antal, Jeszenzky Lajos, Joanovics György, Joanesku Döme, Jurlca Vazul, Justh József, Justh Kálmán, Jurkovics János; Nemmel szavaznak: Kabos Imre, Kállay Emánuel, Keglevich Béla gr., Kerkapoly Mór, Kis János , Kiss Lajos, Kiss Miklós, Kol­ lár Antal, Konyovics Antal, Kóos József, Krascsemcs Ferencz, Kun János, Kuk Jenő, Kürthy István, Kállay Ödön, Ludvigh János, Luksics Bódog, László Imre, Madarász József, Majoros István, Makray 'László, Matkovics Tiva­ dar, Máttyus Arisztid, Mednyánszky Sándor, Mil­ kovics Zsigmond, Mocsáry Lajos, Móricz Pál, Mukics Ernő, Nagy János, Nagy Károly, Nyáry Pál, Pap Lajos, Paulini-Tóth Vilmos, Perczel István, Pethes

u

34. országos ülés június 23. 1869.

József, Pécsy Tamás, Pétery Károly, Pilisy Lajos, Degenfeld Gusztáv gr., Eszterházy Pál gr., Fabritius Plachy Tamás, Popovics Zsigmond, Prick József, Károly, Földváry Miklós, Filippovics Simon, Fodróczy Horvát Prónay József, Ragályi Gyula, Román Sándor, Sándor, Ghyczy Ignácz, Hevessy Bertalan, Salamon Lajos, Sárközy Béla, Schvarcz Gyula, Boldizsár, HervoicsIstván, Ivacskovics György, JaniIstván.) Simonyi Ernő, Simonyi Lajos b., Sipos Orbán, csáry Sándor, Jancsó István, Jozipovics Somossy Ignácz, Sréter Lajos, Szakácsy Dániel, E l n ö k : A szavazás eredménye ki fog hir­ Szalag Sándor, Szaplonczay József, P. Szathmáry dettetni. (Halljuk!) Károly, Széky Péter, Szilády Áron, Szilágyi La­ S z é l l K á l m á n j e g y z ő : 427 igazolt jos, Szilágyi Virgil, Szluha Benedek, Szontagh képviselő közöl igennel szavazott 207, nemmel Pál (csan.J, Szuny oghy Aliért, Táncsics Mihály, 132, elnök nem szavazott; a többi, számszerint Tassy Miklós, Tisza Kálmán, Tóth Kálmán, Vajda 87, távol volt. János, Varga Károly, Varró Sámuel, Vay E l n ö k : E szerint a ház többsége, a Zse­ Mihály gr., Vállyi János, Várady Gábor, Vidacs dényi Ede képviselő által indokolt napi rendre János, Vidlicskay József, Vitolay József, Vuko­ térés iránt beadott indítványát elfogadta. (Moz­ Kálmán, gás a bal oldalon.) vics Sebő, Zahornáczky Bálint, Zámory Almásy Sándor, Andrássy Gyula, Beliczey István, A mai napirend második pontja a központi Beniczky Ödön, Berecz Ferencz, Berke József, bizottság jelentése a birói hatalom gyakorlásáról Bobory Károly, Boczkó Dániel, Bogyó Sándor, szóló törvényjavaslat iránt. Borlea Zsigmond, Csanády Sándor, Csernatony G h y c z y K á l m á n : Tisztelt ház! A mai Lajos, Csernovics Péter, Csiky Sándor, Clementis napirendre kitűzött tárgy, a központi bizottság (tábor, Deáky Lajos, Dezső Szaniszló, Dietrich jelentése feletti tárgyalás megkezdése előtt ma­ Ignácz, Dobsa Lajos, Domahidy Ferencz, Dőry gának a tárgyalásnak módjáról kívánok szólni, János, Drágfy Sándor, E'órd'ögh Frigyes, Eöry Sán­ s erre vonatkozólag a ház szabályaira alapított dor, Ercsey Lajos, Eder István, Farkas Elek, Faze­ indítványt tenni. kas Alajos, Fehér Miklós, Fráter Imre, Gál Endre, Vannak tárgyak, tisztelt ház, melyek anjTGábriel István, Gál Péter, Gáspár András, Ghyczy nyira világosak önmagukban, hogy bővebb felvi­ Kálmán, Gonda László, Gromon Dezső, Gubody lágosítást nem igényelnek. Ilyennek tartom én Sándor, Győrffy Gyula, Grueszcu Lázár, Hajdú azt, hogy midőn a közkormányzatnak bármily Imre, Henszlmann Imre, Hódosiu József, Horváth ágában a törvény végrehajtásának rendszere Elek, Horváth Sándor, Huszár Imre, Irányi Dá­ megváltoztatandó, ujjal cserélendő fel, ezen át­ niel, Ivánka Imre, Jankovics Gyula, Jankovics alakításnak ki kell terjesztetni az illető kor­ Miidós, Jámbor Pál, Joanesku Lázár, Jókai Mór ; mányzási ág minden részére; különösen pedig Nincsenek jelen: Kaldorovics Andor," Károlyi azokra, melyek ezen átalakítás által közelebbről Ede gr., Kende Kanut, Klapka György, Kossuth érintetnek. Pál, Keresztury Eduárd, Latinovics Vincze, Lábas A hazánkban századok óta fenálló kor­ Antal, Maniu Aurél, Máriássy Béla, Miletics mányzati rendszer szerint, a törvények végrehaj­ Szvetozár, Mocsonyi Antal, Mocsonyi György, tását, a kormány felügyelete alatt, a törvényha­ Mocsonyi Sándor, Molnár András, Muzslay Sán­ tóságok gyakorolják, ugy a közigazgatás, mint dor, Madarász Jenő, Mocsonyi Jenő, Maller az igazságszolgáltatás terén. Kebelökből válasz­ Miksa, Németit Albert, Nicolics [Sándor, Oláh tott közegek által intézik a közigazgatási ügye­ Miklós, Ónossy Mátyás, Orczy Elek b., Ormos ket , szolgáltatják az igazságot, és számo­ Sándor, Patay István, Perényi Zsigmond b., Pet- sak azon törvényhatósági tisztviselők, kiknek rovay Ákos, Pűaszanovics József, Podmaniczky rendszeresített hivatalos teendői ugy a közigaz­ Frigyes b., Rannicher Jakab, Rákóczy János, Ro­ gatásra, mint az igazságszolgáltatásra, kiter­ mán Miron, Rőth László, Siskovics Tamás, Sulyok jednek. Eduárd, Szepessy Gyula, Szilvay Károly, Szluha Az terveztetvén most, hogy az igazságszol­ Ignácz, Szőcs Sándor, Sztratimirovics György, gáltatás a politikai közigazgatástól teljesen elkü­ Thury Gergely, Török Sándor (sopr.), Tisza László, löníthessék, véglegesen töröltessék ki a törvény­ Llilank János, Wachter Frigyes, Wass Sámuel hatósági teendők sorából, és ha nem is a saját­ gr., Wodianer Béla, Vukovics István, Zichy Jenő ságos igazságszolgáltatás tenyéré nézve, de egész gr., Zichy Nándor gr., Zlinszky György, Zioeier szervezésére nézve, minden tekintetben a kor­ Frigyes, Aczél Péter, Babes Vincze, Barcsay Kál­ mány kezében összpontosittassék. mán, Bartha Lajos, Bay Ferencz, Bánfy János Nem akarom, nem is lehet most a tervnek b., Benedek Gyula, Benkő József, Binder Lajos, ezélszerűségét vizsgálni, mert ez a központi bi­ Bogdán Vincze, Boros Pál, Bittó Lstván, Buttyán zottság által beterjesztett törvényjavaslat alap­ László, Benedikty Albert, Barabás Sándor, Csengery elve feletti átalános vitatkozásra tartozik. En Antal, Deák Ferencz, Dienes József Drotthf Tamás, csak azt kérdem, vajon helyes-e, vajon gyakor-

34. országos Ülés június 23. 1SS9.

latilag lehetséges-e, hogy midőn az államkor­ mányzatnak századok óta működő egyik fögépezetéből, a törvényhatóságok jogköréből, a legjelen­ tékenyebb kerekek egyike, az igazságszolgáltatás joga, kivétetik, ez a nélkül történjék, miszerint egyszersmind intézkedés tétessék az iránt, hogy a gépezetnek másik, a közigazgatásra vonatkozó része, melynek folytonos fentartása és működése elkérülhetlenül szükséges, a teendő változtatás­ hoz alkalmazva egyidejűleg átidomittassék, és átalakittassék, már csak azért is, hogy akadály­ talan működése jövőre biztosítva legyen? Fenakad vagy legalább tetemesen niegzavartatik működésében a gép, ha egyik főkerekét ki­ veszem, anélkül, hogy meghagyott részeinek, együttes átidomitásáról gondoskodnám. Mi fog történni, t. ház! azon törvényható­ sági tisztviselőkkel, kik ez idő szerint egyiránt végeznek közigazgatási és igazságszolgáltatási teendőket, ha az igazságszolgáltatásnak ujabb rendezése folytán hivatalos tevékenységük köre változik ? Mi fog történni a rendőri eljárással, melyet ez idő szerint, ily kettős hatáskörű tiszti közegek kezelnek, ha a rendőri és birói hatáskör közötti határvonal, az igazságszolgáltatásnak, a közigaz­ gatástól való elkülönitésóvel tüzetesen meg nem vonatik? Mikép fog kezeltetni a bűnvádi eljárás? Ki fogja intézni és teljesítem az e részben szük­ séges előleges és egyébb vizsgálatokat és közke­ reseteket? Kik lesznek átalában a hozandó birói ítéleteknek és határozatoknak végrehajtói, mely végrehajtást eddig ily kettős hatáskörű tisztvise­ lők teljesítettek? Mi lesz a hazánkban annyira elhanyagolt árvás ügyből, melynek czélszerü ke­ zelésénél az igazságszolgáltatásnak és birói hata­ lomnak szerves összeműködése okvetlenül szük­ séges ? Mindezekről, t. ház, okvetlenül rendelkezni kell, ha a központi bizottság jelentése mellett a tisztelt ház elé terjesztett törvényjavaslat elfogadtatik. Lehet ugyan mondani, hogy ezek iránt az igazságügyminiszter ur bölcs belátása szerint in­ tézkedjék. Ezt könnyű kimondani, ez sem fej­ törést, sem fáradalmat, sem idő-mulasztást a törvényhozásnak okozni nem fog. De vajon he­ lyes-e, megegyezik-e a törvényhozás ezéljával, és kötelességével, hogy teendőit másra ruházza át? Nem csak nem kivihető azonban, t. ház ! hogy az igazságszolgáltatásnak a beterjesztett törvényjavaslatban tervezett ujabb rendszeresí­ tése a törvényhatóságok rendezése nélkül tárgyaltassék, hanem nem is czélszerü és nem is tanácsos. Az államkormányzat minden ágának ugyan is öszhangzásban kell lenni, hogy a kormányzás

00

lehetséges legyen; de különösen az igazságszol­ gáltatás és közigazgatás azok, melyeknek sok, igen sok ponton határos jogkörei a legszoro­ sabb összeköttetésben vannak egymással. Elkülö­ níthetők, és el is különitendők egymástól; de hermetice egymástól el nem zárhatók és elkülönittetósök után is folytonos összhangzásban kell lenniök, mint ugyanazon állami organismus kü­ lönböző bár, de lényeges összetartozó részeinek. Van felelős kormányunk, t. ház! Kívánjuk, hogy ez tevékeny, hatásos, erős legyen, kívánjuk, hogy bíróságaink állandók, önállók, függetlenek, részrehajlatlanok, szakképzettek, igazságszeretők legyenek. De nemcsak ezt kívánjuk, t. ház, ha­ nem kívánjuk azt is, hogy az erős kormánynál, a birói nagy hatalommal szemben fentartassék az egyéni szabadság, sértetlenül fenmaradjon a polgároknak politikai jogköre. Nem akarjuk, hogy absorbeáltassék a nemzet egész tevékenysége a kormány és közegei és az attól nem teljes független birói hatalom által; hanem akarjuk, hogy fenmaradjon a haza polgárai közt az élénk érdekeltség a haza közügyei iránt, fenmaradjon a közügyek ismerete, a közügyek kezelésére való hajlam és képesség: a tevékeny hazafiságnak ezen egyik fő forrása, az alkotmányosság, a haza szabadságának, fentartásának igazi védbástyája, (Helyeslés bal felől) mely nélkül bármely országban a kormány minden, a nemzet semmi, főleg pedig azon időkben, mi­ dőn az államot nagy veszélyek fenyegetik, élet­ telen gépnél, holt testnél nem egyéb, melyben az élet ha politikai események által ephemer módon eset­ leg felgalvauizáltatik is, nem törvényes folyású rendes politikai mozgalomban, hanem rendszerint lázadásban nyilvánul. (Mérik helyeslés bal felől.) Miként érethetik ez el, t. ház? kétség kivül az által, ha a közügyek kezelése, a vidék saját ügyeinek intézése, átalában a törvényeknek vég­ rehajtása honpolgáraink befolyásával, hozzájáru­ lásával, illetőleg a polgárok által történik, azaz az önkormányzat által. (Elénk helyeslés bal felől.) Az önkormányzatnak lehetnek különböző módjai. Lehetséges, hogy ugy mint Angolhonban a kormány által kinevezett, de a törvény által nagy terjedelmű jogkörrel felruházott összes ér­ telmisége a megyének béke-birák nevezete alatt intézi a megyékben a közigazgatást, a nép pedig — a kebléből kiszemelt esküdtszéki bírák által — a kormány által kinevezett bírákkal együtt ugyan, de közvetlen és határozó befolyást gya­ korol a bíráskodásra és igazságszolgáltatásra; (Élénk helyeslés bal felől.) Lehet — hogy ugy mint nálunk, választott törvényhatósági képvise­ lők és azok által választott tiszti és birói köze­ gek intézik az igazságszolgáltatást és közigaz­ gatást.

o6

34. országos Ülés június 23. 186S.

Bármely módja választassák azonban az ön­ kormányzatnak, arra, hogy az fenálljon, hogy életerős legyen, egy okvetetlenül szükséges: je­ lentékeny jogkör szüKséges, melylyel az önkor­ mányzatnak közegei felruháztassanak. Gondolhatná-e valaki, hogy akár Angolhon­ ban a megyék és városok, akár nálunk a tör­ vényhatóságok önkormányzata iránt élénk érde­ keltség támadna a hon polgárai közt, ha az ön­ kormányzat közegei csak csekélységekkel, lappa­ liákkal foglalkozhatnának, vagy néni lennének egyebek, mint egyszerű végrehajtói a kormány rendeleteinek ? (Elénh helyeslés bal felől.) Csali a bizonyos, törvény által meghatározott, jelenté­ keny, saját önálló jogkör eszközölheti, hogy ön­ álló, független, szakképzett férfiak készek és haj­ landók legyenek részt venni a közügyek kezelé­ sében és az ezzel járó felelősségben. E nélkül pedig önkormányzat a szó valóságos értelmében nem lehetséges. (TJgy van! bal felől.) Mi legyen már most azon jogkör, mely a törvényhatóságok számára engedendő, arról most szólani nem lehet, mert az a törvényhatóságok rendezésére tartozik. Én azonban, t. ház, nem tartózkodom e helyen is kijelenteni azon egyéni meggyőződésemet, hogy a mint törvényeink jelen zilált, végtelenül complikált állapotában, elkerül­ hetetlen, hogy az elintézésükre nézve terjedtebb jogtudományt s gyakorlatot kívánó törvényes üg}Tek kizárólag állandó, független, szakképzett, jólszer­ vezett bíróságok által láttassanak el: ugy más részről, ha a törvényhatóságoktól a bíróságaik választási joga elvonatik. ha a törvényhatósá­ gokban az önkormányzatnak közegei nem birandanak azon joggal, hogy kisebb értékű, nem anynyira törvénytudományt, mint inkább a tények helyszíne vizsgálatát igénylő, sommásan elintéz­ hető, főleg rendőri ügyekben a vidéki népnek gyors és olcsó elégtételt szolgáltassanak; a törvényha­ tóságok önkormányzata oly jelentéktelenségre fog lesülyedni. hogy neve megmaradhat, de lényege fog hiányozni; külalakja lehet, de élete nem lesz. (Elénh helyeslés bal felől.) Megengedem, hogy a jogkör iránt, mely a törvényhatóságoknak engedendő, a vélemények eltérők lehetnek, de épen azért, t. ház, hogy a jogkört, mely a törvényhatóságoknak engedendő, most meghatározni nem lehet. Lehetetlennek tar­ tom, hogy mindazok, kik ugy mint én a birói hatalmat szintén ugy, mint a törvényhatóságok­ nak önkormányzatát, mindegyikét saját körében, teljes erőben és épségben fentartani akarják, egyet ne értsenek velem almán, hogy a központi bizottság által tervezett gyökeres átalakítása az igazságszolgáltatásnak, magának a beterjesztett törvényjavaslatnak tárgyalása a törvényhatósá­ gok rendezésétől el nem különíthető.

De ha ez lehetséges volna is, az e részben történendő megállapodások semmi esetre sem foganatosíthatók a birói szervezetnek országgyű­ lési megállapítása előtt: mert ha az igazságszol­ gáltatás joga azoktól elvétetik, kik azt eddig gyakorolták, ha nem akarjuk, hogy megállíttassák egyszerre az országban az összes igazságszolgál­ tatás, szükségképen előre meg kell állapítani azon közegeket, melyek az igazságszolgáltatást jövőre gyakorolni fogják, de eziránt törvényjavaslat még nem fekszik előttünk. Ily állásában a dolognak, midőn egyrészről a beterjesztett törvényjavaslat a törvényhatósá­ gok rendezése nélkül czélszerüen nem tárgyalható, más részről pedig e törvényjavaslat, ha elfogadtat­ nék is, végrehajtható különben sem lehetne, nem látok semmi okot, mely indokolhatná, hogy e törvényjavaslat most mindjárt mért tárgyaltassék. Söt ellenkezőleg igen alaposnak tartom azon véleményt, hogy ezen törvényjavaslat ugy és akkor tárgyaltassék, midőn a vele elválhatlan szoros kapcsolatban álló törvényhatósági rende­ zéssel, és birói szervezéssel kapcsolatosan vétef> hetik tárgyalás alá. E nézetet támogatja azon tekintet is, misze­ rint — hogy sokat ne mondjak — legalább is méltányos, hogy mielőtt a törvényhozás a nem­ zet életébe mélyen bevágó ezen fontos tárgyban véglegesen határozna, a nemzetnek magának is, melyet utóvégre is első sorban illetnek a teendő változások, az e részbeni tájékozásra, a véle­ mények nyilványitására idő engedtessék. (Zajos helyeslés a hal oldalon.) Ezek folytán a következő indítványt vagyok bátor benyújtani. (Olvassa:) „Miután a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat a törvényhatóságok jogkörének meghatározásával, azok rendezésével elválaszthatlan szoros kapcso­ latban van; miután az a bíróságok szervezésé­ nek országgyűlési megállapítása előtt különben sem végrehajtható, mondja ki határozatilag a képviselőház: hogy ezen törvényjavaslatot addig, míg a törvényhatóságok rendezéséről és bírósá­ gok szervezéséről szóló törvényjavaslat a minisz­ térium által előterjesztve nem lesz, tárgyalás alá nem veheti, hanem oda utasítja a miniszté­ riumot, hogy az emiitett két törvényjavaslatot mi­ nél előbb tegye le a ház asztalára: s ezen tör­ vényjavaslatot azokkal kapcsolatosan és egyide­ jűleg leendő ujabb megvitatás végett a házsza­ bályok 109-ik §-a értelmében az osztályokhoz visszautasítsa. Ezen indítványomat a törvényjavaslat alap­ elve felett megnyitandó átalános vitától elkülönözve, azt megelőzőleg kérem tárgyaltatni, s kérésemet a ház szabályaival indokolom; s ugy-

34. országos ülés június 23. 1869.

hiszem, ezt tenni jogom van. (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) Az általános vita a törvény alapelve felett foly. (F'ölkiáltások: Még nem! Zaj. Halljuk !) Ezen kérdéstől egészen különböző az^n másik kérdés: vajon bekövetkezett-e már az idő, a melyben meg vannak már mindazon adatok, a melyek figyelembe vételével a javaslat alapelve minden oldalról kimeritőleg és kielégitőleg megvitattathatik ? A javaslat alapelve felett folytatott vitában az érvek a tárgy érdeméből merittetnek; ezen vitatkozás tehát egészen külömböző természetű azonmásik vitától, mely arról támadhat: vajon ajavaslat alapelve feletti vitatkozás már megkezd­ hető-e? mert ez azon kérdés körül forog leg­ inkább , vajon a javaslat alapelvének megvi­ tatásához megkívántató adatok mind kéznél vannak-e ? A házszabályok 122-dik és következő sza­ kaszai szólnak az átalános vitáról. (Zaj. Hall­ juk!) Elmondják folyamát, mely azon kérdéssel végződik, hogy a ház a beterjesztett javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e vagy nem % Az átalános vitáról szóló szakaszoktól egé­ szen elkülönítve, azokat megelőzőleg, előbb, mint sem az átalános vitáról emlités tétetnék, a rend­ szabályok 108-dik és 109 §§. fentartják a ház azon jogát, hogy a központi bizottság jelentésé­ nek kinyomatása és napi rendre kitűzetése után is, annak javaslatát bővebb megvitatás végett az osztályokhoz visza utasíthassa. Ezen szakaszok igy szólnak: (Halljuk!) A lOS-dik §. igy szól: „A központi bizottság jelentése az Írásban beadott külön-véleményekkel együtt a ház asztalára letétetvén, kinyomatik, s rendkívüli eseteket kivéve, legalább három nap közbevetésével napi rendre tűzetik." (Fölkiáltá­ sok: Hz megtörtént!) Igenis, ez megtörtént; de most a 109. §. ezeket mondja: „A ház a tárgyat ujabb megvitatás végett a központi bizottsághoz vagy az osztályokhoz visza utasíthatja." (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) A házszabályoknak ezen szakasza , mely egészen különálló, nem vonatkozik, az átalános vitára, azt nem is érinti, csak a jelenhez hasonló esetre, azon esetre vonatkozhatik midőn még nincsenek mind együtt és öszeállitva az adatok, melyeknél fogva a javaslat alapelve kellőleg megvitattathatnék, és midőn igy még nem állott be azon idő, midőn a javaslat, feletti általános tárgyalás megkezdethetnék. Az általam felolvasott szakasz egyenesen azon előzetes kérdésre vonatkozik, melyet sző­ nyegre hozni bátor voltam és az általam t e t t indítvány előleges tárgyalásának jogosultságát indokolja. (Zaj. Halljuk!) Lehetnek, t. ház! ezen házban többen, kik KÉPV. H. NAPLÓ. 1814

n.

5?

készek a törvényjavaslat alapelvét elfogadni, de egyszersmind ezélszerűnek sőt szükségesnek vélik azt is, hogy ezen törvényjavaslatnak megvitatása és elfogadása a törvény hatóságok rendezésével és a bíróságok szervezésével kapcsolatosan tör­ ténjék, (ügy van! a bal oldalon.) Ezeket szavaza­ taiktól megfosztani nem lehet, pedig megfosztat­ nának, ha a második sorban álló azon kérdés i r á n t : vajon a törvényjavaslat alapelvét elfo­ gadják-e vagy nem? első sorban és már előbb kellene nyilatkozniuk, mielőtt az első sorban álló, az általam felhozott előzetes kérdés, a nézetűkkel szintén megegyező indítványom felett, szavaza­ taikkal véleményüket nyilváníthatnák. Mindezeknél fogva az általam előterjesztett indítványt a törvényjavaslat alapelve felett megnyitandó átalános vitát megelőzőleg attól elkülönítve, külön tárgyaltatni és elfogadtatni kérem. (Elénk helyeslés, éljenezés a bal oldalon.)

Horvát Boldizsár igazságügymi­ n i s z t e r : Tisztelt képviselőház! Eleinte azt gon­ doltam, hogy . . . (Nagy zaj a bal oldalon. Felki­ áltások. Halljuk az elnököt!) E l n ö k : Ha nem méltóztatnak szólni, nekem van szavam. (Halljuk!) Midőn Ghyczy Kálmán képviselő ur szót kért, a napi rendre hivatkozott, s igy tőle, mint ilyentől a szót megvonnom nem lehetett. 0 azonban belebocsátkozott a tárgy érdemébe. (Jobb felől: Ugy van!) A házszabályok 123 szakasza szerint az első szó a bizottsági elő­ adót illeti. A mit tehát a t. képviselő ur elmon­ dott, vélekedésem szerint, csak az előadó nyilat­ kozata után vétethetnék figyelembe. (Bal felől: Nem áll! Felkiáltások johb felől: Halljuk elébb a jelentést!) Es igy talán most a jelentés lenne felolvasandó. (Nagy zaj. Halljuk!) I v á n k a I m r e : Bocsánatot kérek, én a kérdéshez vagyok bátor szólani. (Nagy zaj.) E l n ö k : Engedelmet kérek, hogy én is a ház szabályaira hivatkozzam. Ezek a tisztelt ház minden tagját kötelezik. Ezelőtt, nem tudom hány nappal már felmerült ezen tárgy s ugyan akkor indítványba hozatott, épen Ghyczy Kál­ mán tisztelt képviselő ur által, miszerint ezen törvényjavaslat az osztályokhoz utasittassék: in­ dítványa azonban elesett azon egyszerű szavazás által, mely szerint a törvényjavaslat a központi bizottsághoz utasíttatott. A központi bizottság jelen­ tése napirendre tüzetett ki a szabályok értelmében és igy az első szó a bizottsági előadót illeti. Vélemé­ nyem szerint én hibáztam, midőn a képviselő úrtól a szót meg nem vontam. (Elénk helyeslés a jobb oldalon) mert a szabályok értelmében az első szó illeti az előadó arat, és csak azután tehet más valaki elleninditványt. Ismétlem tehát, hogy vélekedésem szerint a szó az előadót illeti. (Nagy zaj.)

58

34. országos ülés június 23. 1869.

H o r v á t h D ö m e e l ő a d ó : Hivatko­ zom a házszabályok 123 §-ára. (Halljuk! Hoszszas zaj.) E l n ö k : Bátor vagyok kérdem a tisztelt ház tagjait, hogy a szabályoknak magukat alá­ vetni méltóztatnak-e vagy nem? (Nagy zaj. Halljuk!) A mai napirendre kitűzött tárgyban az első szó, a házszabályok világos rendelete szerint, az előadót illeti. (Halljuk! Nagy zaj.) Tehát kérem . . . T i s z a K á l m á n : Szót kérek a házsza­ bályokra vonatkozólag. (Nem lehet most szólni: Halljuk az elnököt.) E l n ö k : Tisza Kálmán képviselő ur a ház­ szabályokra hivatkozik: Miután pedig szót kér­ hetnek mindig azok, kik a házszabályokra kivan­ nak hivatkozni, Tisza Kálmán képviselő urat, meg kell hallgatnunk (Éljenzés a bal oldalon. Halljuk!) M a d a r á s z J ó z s e f : En is jelentem ma­ gamat a szóhoz, Tisza Kálmán után. T i s z a K á l m á n : A házszabályok 128. §-a oly jogot ad minden képviselőnek, a házsza­ bályokhoz szólani, a melyet addig, mig minden szabályt tőnkre tenni nem akarunk, semmi több­ ség el nem vonhat. (Helyeslés a bal oldalon.) Ezen jogommal élve, a házszabályok folytán kívá­ nom megjegyezni, hogy igen is, midőn bármely a napirendre kitűzött tárgy vagy indítvány tárgya­ lása átalánosságban megindul, az első szó, mi­ ként az elnök ur is mondotta, az előadót illeti. Ezt senki közölünk kétségbe nem vonja . . . Andrásy Gyula gr. miniszterel­ n ö k : Hát halljuk az előadót. T i s z a K á l m á n : Kivan a t. miniszter­ elnök valamit mondani? Andrásy G y u l a gr. miniszterel­ n ö k : Nem. (Derültség.) T i s z a K á l m á n : Ismétlem tehát, hogy ezt senki közülünk kétségbe nem vonja; azonban épen azon kérdés eldöntéséről van szó, hogy vé­ tessék-e tárgyalás alá? (Elénk felkiáltások jobb felől: Azon már túl vagyunk!) hogy, mondom, vétessék-e átalánosságban tárgyalás alá ma azon javaslat, vagy pedig mondassák ki az előadott indokoknál fogva, hogy a házszabályok 108—109. §§. értelmében, későbbi alaposabb megvitatás vé­ gett az osztályokhoz utasittassék ? A t. ház hatá­ rozhat e tekintetben is természetesen a mint neki tetszik; de hogy e felett határozat hozatalát megtagadja, annak a szabályokban semmi alapja nincs; és én részemről a szabályok nevében nem kívánok egyebet, mint, hogy azok tiszta értelme szerint döntessék el a kérdés. (Helyeslés a bal oldalon.) E l n ö k : Felelek rögtön a t. képviselő ur­ nák. A 121. §. azt mondja: „A napirendre ki­

tűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérni nem lehet." (Felkiáltások hal felől: Nem kezdetett meg! Jobb felől: Megkezdetett!) M a d a r á s z J ó z s e f (a szószékre akar lépni. Nagy zaj és élénk derültség közt, felkiál­ tások: Helyre!) E l n ö k (felállva:) Méltóztassék saját méltóságukat tekinteni, s oly csendben lenni, hogy tanácskozni lehessen, különben kénytelen leszek az ülést feloszlatni, (Atalános helyeslés.) M a d a r á s z J ó z s e f : T. ház! A házsza­ bályokra hivatkozva kérem én is a szót. Legelő­ ször is az elnök ur előadására legyen szabad ama véleményemet nyilvánítani; hogy itt még a tár­ gyalás meg nem kezdetett; (Ugyvan! bal jelöl.) és e tekintetben szabad legyen nekem hivatkoznom a házszabályokra, melyek szerint a szónok akár a helyéről, akár a szószékről szólhat. (Derültség.) Hivatkozom, mert az előadó ur azon széket, mely a házszabályok értelmében engem is illet, (Nagy zaj és derültség.) tőlem megtagadta. (Derültség.) Ez észrevétel nyilvánítása folytán különben korántsem kívánok a többségi vélemény előadója által oda jutni, hogy tán most az ő kegyelmé­ ből foglalhassam el ama széket. (Derültség.) Ha tehát a ház többsége ama szabályokat nem óhajtja az előadó által tiszteletben tartatni, szólok he­ lyemről, magára a tárgyra vonatkozólag. (Halljuk!) Ha vajon megkezdetett-e már az atalános tárgya­ lás vagy sem? ez ismét egyéni vélemény, és a felfogásnak dolga. A ki azt mondja, hogy e tárgy­ ban az atalános vita megkezdetett, — az, vélemé­ nyem szerint valótlant, és helytelent állit. Ha megkezdetek vala már a felolvasása központi bi­ zottság előadója által, miként Debreczen város egyik érdemes képviselője monda, én sem fognék most szót emelni. De önök, t. i. a jobb oldal, a múlt ország­ gyűlési többség alkotta a házszabályokat, melyek, habár azok igen sok részben nem véleményem szerintiek, kötelezik a ház minden tagját mind­ addig, mig meg nem változtattatnak. Mivel pedig a 121-dik szakasznak még nem következett be az ideje, a z é r t a l 0 9 - i k szakasznak van helye, mely szerint a tárgy ujabb és alapos megvitatás vé­ gett a központi bizottsághoz vagy az osztályok­ hoz utasítható; tehát ha óhajtja a ház, joga is van azt visszautasítani. En hát csak a joggal élek, midőn a házszabályokra hivatkozva épen az ujabb megvitatás végett magához az osztályok­ hoz kívánom utasíttatni a tárgyat. Akkor midőn igy nyilatkozom, Komárom városa tisztelt képvi­ selőjének indítványát magamévá teszem, kijelent­ vén, hogy ha a ház e kérdést szavazás utján dön­ tené el, én azt csak is a házszabályok tényleges tekintetbe nem vételének s a képviselők jogos oyilatkozhatása nem tisztelésének tekinthetném, (Helyeslés a bal oldalon.)

34. orszgos ülés június 23. 1869.

H o r v á t Boldizsár igazságügy mi­| n i s z t c r : T. ház! {Zaj. Szavazzunk!) Félreérté­ sek kikerülése végett figyelmeztetem a tisztelt házat, hogy én már mintegy féíóra előtt akartam szólani; de elállottam a szótól, midőn az elnök kimondotta, hogy ez nem tartozik a napirendre. Miután azonban látom, hogy ebből kérdést akar­ nak csinálni a t. képviselő urak, engedjék meg, hogy én is elmondhassam nézeteimet. {Halljuk !) Azon indítvány , melyet Ghyczy Kálmán t. képviselő úr beadott: vagy vonatkozik a na|» rendre, vagy a napi rendtől eltérő külön indít­ vány. Ha a napirendre vonatkozik, akkor nagyon csodálom tőle, hogy ő igy vissza él a maga jogá­ val, (Fölkiáltások a hal oldalon: Ohó! ohó ! A jobb oldalon: Halljuk!) a mennyiben a ház tagjai a napirenden levő tárgyhoz a házszabályai szerint csak akkor szólhatnak, hogy ha először a köz­ ponti' bizottságnak előadója élt jogával: tudni illik, hogy ha véleményét elmondotta. (Helyeslés a jobb oldolan.) Én nem vádolom a tisztelt kép­ viselő urat, mert maga igen határozottan ki­ mondotta, hogy az a kérdés, melyet a ház asz­ talára letesz, egészen külön indítvány. De ha kü­ lön indítvány, akkor figyelmeztetem a t. házat a házszabályok 99. §-ra, mely azt rendeli, hogy az indítvány mindenek előtt kinyomatik, a ta­ gok közt szétosztatik és ezután napirendre kitüzetik. (Helyeslés.) De ebből mi következik? Az következik, hogy Ghyczy Kálmán t. képvi­ selő ur indítványát vagy fel fogja hozni az átalános vita terén vagy nem: ha nem hozza fel, akkor nem szólunk hozzá, ha pedig nem akarja felhozni, akkor, ha nem ugy tekinti azt, mint kü­ lön indítványt — a mint ezt ki is jelentette be­ szédében — akkor méltóztassanak azt kinyomatni és a tagok között szétosztatni; akkor fogunk határozni a felett, hogy mikorra tűzessék ki napirendre. Ezek a házszabályok késlelhetien határozványai, ezek kötelezik a minisztert épen ugy, mint az egyes tagokat, Ezek alól nem húzhatja ki magát senki sem. (Elénk helyeslés a johb ol­ dalon.)

G h y c z y K á l m á n : Azzal vádol az igazságügyminiszter ur , (Felkiáltások jobb felől: Nem vádol! Bal felől: De igen, visszaéléssel vá­ dolja!) hogy visszaéltem képviselői jogommal. A házszabályoknál fogva, ugy hiszem, jogom van helyreállítani szavaimnak igazi értelmét. A ház a központi bizottságnak jelentését tűzte ki a mai ülés napirendére, de nem az átalános vitatkozást, mint azt a t. elnök ur mára hirdette azon he­ lyen, a hol a napirend kitétetni szokott. (Zaj.) Leírtam magamnak a ház akkori (jun. 17-dikei) határozatát, mely igy szól. (Olvassa:) 349. sz. Horváth Döme, mint előadó ol központi bizottságnak jelentését a birói hatalom gyakor-

59

lásáról szóló törvényjavaslat iránt, mely jelen­ tés kinyomatni és szétosztatni rendelvén, tár­ gyalása keddre, folyó hó 22-re tűzetik ki." Én e tárgyalás módjára tettem indítványt s ez a napi­ rendre vonatkozik, és tettem oly indítványt, mely a tárgyalás megkezdése előtt eldöntendő: mert természetes, hogy e tárgyalás módjáról a tárgyalás megkezdése előtt kell intézkedni. (He­ lyeslés bal felől.) Óvatosan kerültem mindent, a mi a tárgy érdemére vonatkozik, és egyene­ sen csak azon formális okok előadására szorít­ koztam, melyek lehetlenné teszik azt, hogy czélszerűen már most megkezdhessük ezen törvény­ javaslat tárgyalását, miután azon adatok, melyek erre szükségesek, még nincsenek mind meg. Én tehát, miután egyenesen oly tárgyhoz szóltam, mely napirendre van kitűzve, azon stádiumban szóltam hozzá és tettem az indítványt, midőn a tárgyalás még nem kezdetett meg, és oly indít­ ványt tettem t. i. a tárgyalás módjáról, mely­ nek szükségképen meg kell előzni a tárgyalást magát. Meg vagyok győződve, hogy azon joggal, melyet a törvény és képviselői állásom nekem ad, nem éltem vissza: tehát az igazságügymi­ niszter urnák azon fenebbi észrevételét el nem fogadhatom. (Zajos helyeslés a bal oldalon. Fel­ kiáltások : Igen is, visszautasítjuk!)

S z é l l K á l m á n j e g y z ő : Paczolay Já­ Vukovics Sebőn van a sor!) nos ! (Felkiáltások: E l n ö k : Követni kell azon szabályt, melyet a házszabályok rendelnek, t. i. hogy felváltva pro és contra szóljanak a képviselők. (Felkiáltá­ sok bal felől: Vukovics Se'jőn van a sor!) V u k o v i c s S e b ő : T. ház ! A méltósá­ gos elnök ur igen t. barátom Ghyczy Kálmán mai indítványa ellenében méltóztatott emléke­ zetbe hozni azt, hogy már akkor, midőn az igen t. igazságügyminiszter ur először mutatta be ezen törvényjavaslatot, Ghyczy Kálmán követtár­ sunk hasonló indítványt tett röviden. Én igen csodálkozom, hogy a méltóságos elnök ur . , . E l n ö k : Kérem : nem szokásos a czimezés. V u k o v i c s S e b ő : . . . hogy az igen t. elnök ur, midőn az akkor történteknek egy ré­ szére emlékezik, elfelejtette annak nagyobb ré­ szét. Az igaz, hogy Ghyczy Kálmán képviselőtár­ sunk már akkor röviden indítványba hozta azt, hogy mielőtt ezen törvényjavaslat tanácskozá­ sába bocsátkoznánk, érdemileg tárgyalja a t. ház azon kérdést: nem volna-e tanácsosabb ezen törvényjavaslatot a vármegyék, azaz a municipiumok rendezéséről szóló törvényjavaslattal együtt tárgyalni 1 Erre volt észrevétel pro et contra mind a két oldalról, mig Pest város igen tisz­ telt képviselője nem állott fel és nem tette azon észrevételt, hogy szükségtelen erről most vitat8*

34. országos ülés június 23. 1869.

60

kőzni. Mert ha az osztályoknak ki is adatik e törvényjavaslat, minden képviselőnek joga lesz azon nézetet, melyet Ghyczy Kálmán képviselő­ társunk a ház figyelmébe ajánlott, ott hozni elő, és ha az osztályoknak tetszeni fog, azt határo­ zattá emelhetik. Ez volt Pest város képviselő­ jének kijelentése, és ezen kijelentésen alapult az akkori végzés, mely szerint a javaslat kiadatott az osztályoknak. Már most nem szenved kétsé­ get, hogy e nézet az osztályokban meg is lett pendítve : ott az ellenzék tagjai vitatták, és mint közönségesen, kisebbségben maradtak. Már most kérdem: nem maradt-e fen az egész kép­ viselőháznak azon joga, mely meg volt adva az osztályoknak ? Ez, azt hiszem, igen világos, és alapszik azon végzés természetén, melylyel a ház e törvényjavaslatot az osztályokba kiküldte. Én meg nem foghatom, miért kelljen azt akadá­ lyozni és e házban e minden szükség nélkül tá­ madt ingerültséget előidézni, megtámadásával azon igazzágos követelésnek, melyet Ghyczy barátom tett? (Helyeslés bal felől.)

Eötvös

József b. o k t a t á s i m i n i s z ­

t e r : T. ház! Némi tekintetben félreértések forognak fen ez egész kérdés mostani tárgyalá­ sára nézve. Kétséget nem szenved, hogy ha a ház egy részének, legyen az a többség vagy a kisebbség, valamely törvényjavaslat ellen bizo­ nyos kifogásai vannak, ha azt tárgyalni nem akarja, a háznak nem egy részét sőt egyes kép­ viselőt sem lehet kizárni azon jogának gyakor­ latából, hogy valamely kérdésre nézve nézeteit előadja. De kérdem: vajon ha mi szigorúan a ház szabályaihoz ragaszkodunk, lehetetlenné van-e téve bárkinek is, hogy a kérdésnek ezen oldalát megvitassa ? Mi az átalános vita természete ? Az átalános vita természete az, hogy a mint az első kérdés kitüzetik : elfogadja-e a ház a tör­ vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául ? egy rész, mely azt helyesnek tartja, elfogadja, a másik rész nem fogja elfogadni, s az indokokat, miért nem fogadja el, épen az átalános vitánál fogja elmondani. Ez indokok közt kétségkívül legfontosabb az, hogy p. o. valamely kérdést nem t a r t tárgyal hatónak addig, mig egy másik kérdés iránt a kormánynak vagy a többségnek nézeteit nem ismeri, vagy hogy átalában véve e kérdési nem tartja tárgyaihatónak, ha azzal együtt egy más kérdés n- m tárgyaltatik. Ha tehát az által, hogy szigorúan ragaszkodunk a házszabá­ lyokhoz, a háznak egy része, sőt legkisebb része is ki volna abból zárva, hogy nézeteit előadja s a kérdésnek ez oldalát is felvilágosítsa, akkor én azt mondom, még erőt vehetnénk a házszabá­ lyokon, mert ez természetes joga a parlamentalismusnak. De miután az által, hogy a ház szabályaihoz

ragaszkodunk, és az átalános tárgyalásba beme­ gyünk, senki — Komárom városa érdemes képvi­ selője ép oly kevéssé, mint bárki más — abban akadályozva nem lesz, hogy érveit felhozza, sőt miután meg vagyunk győződve, hogy épen a vitának legnagyobb része, épen e körül fog fo­ rogni : én teljességgel át nem látom, miért vi­ tatkozunk e kérdés fölött itt ilyen hévvel, s miért nem megymnk be az átalános tárgyalásba? miután épen azáltal, ha az átalános tárgya­ lásba beereszkedünk, Komárom városa képvise­ lőjének nézete leginkább és legelsőbben van el­ érve oly annyira, hogy én, a ki akkor, midőn ő beszédét megkezdé nem voltam szerencsés a teremben lenni, később jővén be és argumentatióját hallottam, meg voltam győződve, hogy ő már az átalános tárgyalásba beleereszkedett és az átalános tárgyalásnál a törvényjavaslat ellen épen ezen legerősebb érvekkel lépett fel. (Elénk helyeslés jobb felől, ellenmondás bal felől.) H o f f m a n n P á l : Tiszt, ház! (Eláll!) A házszabályokhoz kívánok szólani, s azon jo­ got, melyet e tekintetben másnak enged a ház, én is igénybe akarom venni. (Halljuk! jobbról.) Ghyczy Kálmán képviselőtársunk a házszabályok 109-ik §-ra hivatkozólag kérte indítványát tár­ gyalás alá venni. Ezen 109-ik §-ban az monda­ tik, miszerint a ház a tárgyat ujabb megvitatás végett a központi bizottsághoz vagj r az osztá­ lyokhoz visszautasíthatja. Ha ezt indítványozta volna t. képviselőtársunk, akkor helye lenne egy kis megszorításnak, ámde ő nem azt, hanem az egész törvényjavaslatnak elodázását indítványozta, (Közbeszólás jobb felől: Az nem áll!) valóban nem tudom azon consequentiát felfogni: hogyan lehessen ezen §. alapján valamit indítványozni, a m i ezen§-bannem foglaltatik? Különben a 109. §. nem azon napirendről szól, midőn a tárgy már ki van tűzve, hanem azon időpontról, mi­ dőn először bemuttatatik a jelentés a központi bizottság által. A megelőző §-ban t. i a 108-ik §-ban kimondatik, hogy a kinyomatás elrendel­ tetik és legalább 3 nap közbevetésével napirendre tűzetik; következésképen az mondatik, hogy a ház jogosítva van, ha nem tetszik neki a jelen­ tés, elodázni a tárgyalást. A 109-ik §. tehát nem vonatkozik a mai napirendre, hanem azon napirendre, midőn valami a tárgyalásra kitüze­ tik. Különben Ghyczy Kálmán képviselő ur nem azt indítványozta, hogy az osztályokhoz utasít­ tassák a tárgy; (ügy van! jobb ftlol. De igenis azt! bal felől), hanem indítványa egyenesen arra van irányozva, miszerint a háznak lehetetlenné tétessék a tárgyalásba bocsátkozni. {Ellenmon­ dás bal felől.} I v á n k a I m r e : T. ház! Ha az előttem szólott t. képviselő ur taktikájával akarnék élni,

34. országos Ülés június 23. 1869.

azt kellene körülbelül mondanom, hogy nem tudtaj miről beszél. (Ugy van! bal felől. Zaj jobb felől.) Azt mondta ugyanis t. előttem szóló ur, hogy Ghyczy Kálmán el akarta odázni a kérdést. Meglehet, de ez most ráfogás! (Ellen­ zés jobb, helyeslés bal felől) mert Ghyczy Kál­ mán . . . (Közbeszólás jobb felől; Azt mondta, hagyjuk abba a tárgyalást ) Nem azt mondta! Hanem előttem szóló ur igenis mondta ezt, és az az én felfogásom szerint: ráfogás; mert Ghy­ czy Kálmán azt indítványozta: adassék vissza a törvényjavaslat az osztályokhoz, hogy ott még egyszer megvitattassék. (Közbeszólás jobb felől: Nem azt mondta!) Tessék felolvastatni az indít­ ványt 1 (Közbeszólás jobb felől: Nem szükséges.) Hát tessék vigyázni akkor, midőn az indítvá­ nyozó beszél, avagy még egyszer felolvastatni az indítványt. (Közbeszólás jobbról: Nem azt indít­ ványozta Ghyczy Kálmán) Ha nem tetszik felol­ vastatni az indítványt, akkor tessék elhinni azt, a mit én mondok, de nem ráfogni olyasmit a mi mondva soha nem volt. (Zaj jobb felől.) Hanem erre most már nem térek többé vissza; de csodálkozom, hogy épen az igazságügyi minisz­ ter ur nem helyesen citálja a házszabályokat. A 99-ik §. arról szól, hogy ha valamely indít­ vány az osztályokhoz utasittatik, mi történjék vele ott? A jelen esetre pedig, és kizárólag a jelen esetre hivatkoznak a 129. és 109-ik §§., ós ezen §§. értelmében igenis joga volt Ghyczy Kálmánnak indítványát megtenni. Hogy azonban joga volt a 109-ik §. értelmében indítványát megtenni, annak bebizonyítására fel fogom azt ol­ vasni. (Nem szükséges!) és meggyőződhetik róla a t. ház. Különben nem folytatom tovább ezen vitát, mert ugy is már túlságosan sok időt vesz­ tegettünk r á ; (Igaz! Ugy van!) hanem az igen t. előttem szólott Eötvös miniszter urnák csak azt válaszolom, hogy az előleges kérdésnek ekkénti eldöntése igenis szükséges, meggyőződésem szerint. Megmondom miért? Azért, mert lehet valaki ugyanazon véleményben mint a törvény­ javaslat, de nem fogja pártolhatni azért, mert előbb látni akarja, hogy mit akar a kormány a megyékkel ? En magam sok tekintetben azon helyzetben volnék, hogy egészen másként sza­ vaznék, ha tudnám, hogy mit akar a kormány; de ha ezen előleges kérdés eldöntve nincs, igen bajos az átalános vitába be menni, mert akkor el kell dönteni a tárgyat magát, mielőtt önma­ gával tisztába jöhetett volna az ember. (Ugy van! bal felől.) Még csak egy észrevételem volna a mos­ tani eljárásra nézve. Az indítvány megtétetett, azt nem tagadhatja senki ; vitatkoztunk fölötte jó ideig ; már most méltóztassék szavazással el­

01

dönteni: tárgyaltassék-e Ghyczy Kálmán indítvá­ nya, vagy ne ? (Helyeslés.) P a p p Z s i g m o n d ; T. ház! Épen ott kezdem, hol előttem szólott képviselő ur elvé­ gezte, talán találhatunk expedienst. (Halljuk!) Ghyczy képviselő társunk hivatkozott a házsza­ bályok 109. §-ára. Én is épen ezen 109. §-ra hivatkozom, a mely szakasz nagyon világosan kimondja, hogy ha a ház akarja, ujabb tárgyalás végett bizottsághoz, vagy az osztályokhoz uta­ sítja a tárgyat. Tehát az ő kívánsága az, hogy döntsük el, vajon tárgyalni akarjuk-e, vagy az osztályokhoz kiikiessék ujabb megvitatás végett? Az én felfogásom szerint, hogy ezen mihama­ rább tul essünk, és hogy sok időt ne pazarol­ junk, döntsük el ezt szavazás által. (Átalá­ nos helyeslés.) S i m o n y i E r n ő : T. képviselőház! Az én felfogásom szerint a tényállás most az, hogy a házszabályok értelmezésére nézve véleménykü­ lönbség van a házban. Az elnök ur ugy értel­ mezi a házszabályokat, hogy a 121. §. szerint már most másról, mint a napi rendről magáról, szólni nem lehet; ellenben Komárom városa kép­ viselője indítványának, melyet benyújtott a t. háznak, tárgyalását kívánja, és ezen kivánatát a házszabályok 109. §-ára alapítja. A 109-ik szakasz — hiszen több ízben volt már olvasva — azt mondja : „a ház a tárgyat megvitatás végett a központi bizottsághoz, vagy az osztá­ lyokhoz utasítja." Már most, hogy a ház ezt tehesse, arra okvetlenül szükséges, hogy valaki, az indítványt megtegye. (Helyeslés.) Indítványt pedig vagy tárgyalás közben egyes szakaszokra, egyes tételek ujabb megvitatására, vagy a tár­ gyalás előtt az egésznek alapos ujabb megvita­ tására lehet tenni. Ily értelemben tette, nézetem és felfogásom szerint, Komárom városának érde­ mes képviselője az indítványt, mondván, hogy egészben véve azon törvényjavaslat, melynek tár­ gyalása napi rendre van tűzve, az osztályok tár­ gyalásaiban nem érett arra, hogy a ház által érdemlegesen tárgyaltassák; azért indítványozza, hogy utasittassék az vissza az osztályokhoz ujabb tárgyalás végett. Nem fogok hosszabban a vitatkozásba bele bocsátkozni, hogy mennyire he­ lyes ezen fogalom, miután, nézetem szerint, az indítványozó képviselő ur elég világosan fejtette azt ki; hanem csak azt mondom, hogy e kérdé­ sen semmi esetre másképen túlesni nem lehet, mint a ház többségének határozata által. Az el­ nök ur máskép magyarázza a házszabályokat, a háznak egy része ismét máskép magyarázza. Igen természetes, hogy az elnök és a ház egy része közt, bíró csak a ház többsége lehet, és ezt csakis a szavazás utján lehet eldönteni (Helyeslés.)

ca

34. országos U!és június 23. 1B69.

neki; de hogy a ház akkor, mikor még a tár­ gyalást meg sem kezdette, s ennélfogva nem tudhat többet, mint akkor tudott, midőn a tárgy az osztályokban, és ennek tárgyalásai nyomán, a központi bizottságban előfordult: azt mondaná: ez még nem eléggé van felvilágosítva, ez ujabb előkészítő tárgyalás végett visszautasittatik, mi­ előtt még a ház látta volna a tanácskozás ered­ ményét, ez. nem mondóim hogy lehetetlen, de igenis, legalább felfogásom szerint, ok nélküli volna. A ház ezt inconsequentia nélkül nem te­ hetné. Ennél fogva én is azokhoz csatlakozom, kik azon kérdést szavazás utján kívánják eldön­ teni : vajon fenforog-e a 109. §. rendeletének szüksége, vagy nem ? (Helyeslés. Szavazzunk!) D i e t r i c h I g n á c z ; Én a házszabályok­ ban két szakaszt találtam, melyek arról szólnak, hogy a ház a tárgyat a bizottsághoz és illetőleg az osztályokhoz utasíthatja vissza, és épen eb­ ből következtetem azt, hogy a háznak joga van ezt még az érdemleges tárgyalás előtt is tenni. A tanácskozásokról szóló 3-ik fejezet 1-ső czime az osztályokról és a bizottságokról szól és ezen ezimben van azon 109. §., mely azt mondja, hogy a ház a tárgyat ujabb megvizsgálás végett a központi bizottsághoz vagy az osztályokhoz vissza utasítja. A 2. cziin a tanácskozásról szól K e r k a p o l y K á r o l y : T. ház! Azon és ennek 134. szakaszában van ismét oly intéz­ kérdésre, melyet az előttem, szólott képviselő ur kedés, hogy a ház a javaslatot vagy a bizott­ felhozott, t. i. lehet-e arra eset, hogy valamely sághoz vagy az osztályokhoz utasíthatja és vég­ tárgy az osztályokhoz vagy a központi bizott­ leges elhatározását felfüggesztheti. Ugy látszik sághoz visszautasittatik ? csakugyan nagyon tehát, hogy a képviselőháznak mindig joga van könnyű felelni, nem csak mert a házszabályok oda utasítani, és pedig joga van a tárgyalás 109. §-a azt rendelvén, a lehetőséget felteszi, előtt, mielőtt az érdemleges tárgyalás megnyit­ hanem mert az országgyűlés eddigi gyakorlata tatnék, és joga van a tárgyalás után is és azért (Sza­ is ezt mutatja, mert ilyen fordult elő nem egy. pártolom Ghyczy Kálmán indítványát. Hanem ezen kérdéshez bátor volnék még egyet vazzunk !) adni, mely, véleményem szerint, szükséges, ne­ A l m á s y S á n d o r : T. képviselőház! (Ki vezetesen, hogy a visszautasítás okszerüleg tör­ van merítve a tárgy!) ténjék ; legalább felfogásom szerint, itt azon má­ S z o n t a g h P á l (csanádi); T. ház! {Bal sik kérdés lép elő, hogy a 109. §. ezen esetet felől: Halljuk!) Meglehet, ismétlés a mit mon­ fölteszi ugyan, de akkor, miután már megmon­ dani akarok. Kerkapoly Károly t. képviselő ur dotta a 108. §-ban, hogy napi rendre tűzetik. magyarázata ellen a 134. §-t szükséges felhozni, Vajon miért tűzetik napi rendre ? a ház, mikor mert bizonj^osan a házszabályok 134. szakaszá­ napi rendre kivan tűzni valamely t á r g y a t : miért ban nem rendelkeznének arról, hogy mikor kell kívánja ezt, azért-e, hogy ez tárgyaltassék, vagy visszatitasitani a javaslatot az osztályokhoz az nem? (Ugy van! Helyeslés jobb felől.) Azt gon­ érdemleges tárgyalás után ; világos tehát, hogy dolom, azért kívánja napi rendre tűzetni, mert másról nem rendelkezhetnek, mint arról, hogy tárgyalni akarja. így történt ez, tudtommal, ed­ van-e joga a tárgyalás előtt visszautasítani ? Bá­ digelé mindig, ha valamely tárgy tárgyalásra tor vagyok felhozni, hogy csodálkozom, különö­ kitüzetett. Hanem a tárgyalás fölvétele után, sen a IX. osztály tagjain, hogy más véleményen mint Eötvös miniszter ur megj'egyzé, nem egy­ vannak, mert a IX. osztály épen ezen oekonomiai szer meggyőződék a ház arról, — mi hogy a elv szerint járt el, mondom, azon osztály, mely­ jelen esetben is fenforog, senki sem állítja — nek maga. az igazságügyminiszter ur is tagja, hogy a tárgyat, ujabb megvitatás végett, az osz­ azon módszer szerint j á r t el, miszerint először tályokhoz kell utasítani; és mikor erről meg­ szavazással döntötte el: vajon együtt akarja-e az győződött, él azon jogával, melyet a 109. §. ad osztály ezen törvényjavaslatot tárgyalni a törvény-

N y á r y P á l : Ugy látszik, mindkét rész- i ről nagyon érdekel eme tárgy bennünket, és ezt nem csodálom ; de épen azért, mert nagyon ér­ dekel e tárgy mindnyájunkat, azon sem csodál­ kozom, hogy az történt meg, a mi rendszerint történni szokott, ha a tanácskozásba hév, még pedig nagy hév elegyedik: a tanácskozás nagyon el szokott vezettetni magától a czéltól. A kérdés csak az, hogy a 109. §. esete fönforoghat-e 1 gondolom, ennek lehetőségét senki sem fogja ta­ gadni, mert ha ezen eset lehetetlen volna, nem jött volna a házszabályok közé. A kérdés tehát az: lehet-e oly eset, hogy a ház a szőnyegen levő tárgyat visszautasítja a központi bizottság, vagy pedig az osztályok tanácskozása alá ? Azt gondolom, miután benne van a 109. §-ban, ezen kérdésre nemmel nem lehet felelni. Ha már most ez igy áll, ha ez lehető, és Ghyczy Kálmán t. barátom indítványa azt tartalmazza, hogy most e tárgy ne vétessék fel, hanem utasittassék vissza: nagyon természetes, hogy ezt határozatilag kell eldönteni. Ig3r áll a kérdés. Ez az egyedüli mód, és e részben, felfogásom szerint, a túloldalon levők közöl a kérdéshez, és a kérdés érdeméhez csak Papp Zsigmond képviselőtársam szólott igazán. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Szavazzunk! Elnök csenget!)

84. országos ülés június 23. 1869.

hatóságokról szóló törvényjavaslattal, és azután indíttatott meg az átalános tárgyalás. Ennél­ fogva én is az e kérdés feletti szavazást kí­ vánom. E l n ö k : Kiván-e a t. ház szavazás által nyilatkozni Ghyczy Kálmán képviselő úr indít­ ványa mellett vagy nem? Tessék nyilatkozni. Két kérdés lehet e tekintetben: egyik az : vajon a napirendre kitűzött tárgy tárgyalásába bele boesátkozik-e a t. ház vagy nem ? a másik: Ghyczy Kálmán képviselő ur indítványát elfogdja-e vagy nem? Én ugy gondolom, a napirendre kitűzött tárgy az első; az eredmény különben ugyanaz lesz, akármelyikre szavazunk. (Bal felől: Hát a Gtiyczy Kálmán indítványára szavazzunk!) T i s z a K á l m á n : A mennyire a nyilat­ kozatok folytán megértettem, leghelyesebb lenne a kérdést igy feltenni: kívánja-e a ház a Ghyczy Kálmán indítványát most, előzetesen tárgyalni vagy nem? (Helyeslés bal felől.) Részemről nem is látok más eljárást lehetőnek: mert a legkor­ rektebb eljárásnak tartom minden indítványnál első kérdésként feltenni, hogy vajon kivánja-e azt a ház tárgyalni vagy nem. Azon perczben, midőn kimondja a ház, hogy nem kívánja Ghyczy in­ dítványát tárgyalni, eo ipso bele jövünk az áta­ lános vitába. P a c z o l a y J á n o s : Az én felfogásom szerint a kérdés nem lehet más, mint az, vajon a házszabályok megtartása ellenére szavazás ál­ tal akarják a kérdést eldönteni . . . . (Felkiállá­ sok a bal oldalon: Ohó! ohó! Zaj.) A l m á s y S á n d o r : Figyelmeztetem a t. házat, hogy az elnök már feltette a kérdést: akar-e a ház a szőnyegen forgó tárgy felett sza­ vazni vagy nem? (Hosszas zaj és felkiáltások: Szavazzunk! Nem lehet!) Deáky L a j o s : Ha elnök ur a föltett kérdést visszavonta, akkor kérek más kérdést feltétetni. E l n ö k : Két kérdés van: az egyik, hogy a napi rendre tűzött tárgyba méltóztatnak-e bo­ csátkozni vagy nem ? másik: elfogadják-e Ghyczy Kálmán indítványát vagy nem? (Felkiáltások: Nem ez a kérdés!) D e á k y L a j o s : Hogy mennyire roszul van föltéve a kérdés, igazolom csupán azon egy körülménynyel, hogy maga a ház is teljesen el­ ismerte azt, miszerint a központi bizottság is foglalkozott e kérdéssel és el is döntötte azt, hogy a törvényjavaslat együtt tárgyaltassék-e a megye rendezésével vagy nem? Kérdem most el­ nök urat, hogy azon esetben, ha az osztályokban azon vélemény jutott volna többségre, hogy ezen törvényjavaslat csak is együttesen a megye ren­ dezésével vétessék tárgyalás alá, kérdem, ez eset­ ben ki tanácskozott volna a házban azon tárgy

63

felett, hogy a törvényjavaslat a megye rendezé­ sével tárgyaltassék-e vagy nem? Ez is mutatja, hogy a kérdés mily roszul van felállítva. (Zaj.) J u s t h J ó z s e f t Alázatos véleményem szerint a kérdésnek ugy kell felállíttatni , a mint az a vitából kifejlődött, és ugy, hogy az a ház­ szabályaival összeegyeztethető legyen. Nem aka­ rom kutatni azt, vajon e vita a szabályok sze­ rint keletkezett-e vagy nem? mert az most nem ide tartozik; hanem, felfogásom szerint, a kérdés tisztán csak ugy állhat: vajon a ház, a Ghyczy képviselő ur által tett indítványt elmellőzve át akar-e térni a napi rendre, vagy nem ? (Helyeslés.

Zaj.) K á l l a y Ö d ö n : Ghyczy Kálmán ur indítvá­ nya ellenében a túlsó oldalon leginkább azon érv ho­ zatott fel, hogy azon indítvány akkor lett volna teendő, midőn az előadó szólott volna. Ha tehát ez érvet föntartják a túlsó oldalon ülő képviselő urak, akkor, nézetem szerint, leghelyesebb azon kérdést tenni fel : vajon most tárgyaltassék-e Ghyczy Kálmán indítványa vagy nem ? (Helyeslés. Sza­ vazzunk hát erre! Zaj.)

Andrásy Gyula

gr.

miniszterel­

n ö k : A t. ház ugy méltóztatott nyilatkozni, hogy e kérdés felett szavazni kivan. En részemről nem teszek semmi ellenvetést ez ellen, de meg kell vallanom, hogy a kérdésnek ily módoni föl­ állítása, nézetem szerint, a házszabályokba ütkö­ zik. En azt gondolom, itt felre téve a ház­ szabályokat , maga a dolgok természete ha­ tároz, és igy jogában lett volna a többség­ nek, a szavazást megtagadni. Határoz, mon­ dom, a dolgok természete: mert kérdem: mi az, mit Ghyczy tisztelt képviselő ur a ház asztalára inditványkép letett? Egy indítvány, mely — mint ő ezt maga bevallja, nem magá­ ról a tárgyról, hanem azon módról szól, hogyan kívánja ő ezt tárgyalni. Már most kérdem az egyszerű logika nem igazolja-e azt, hogy — mi­ előtt arról lehetne szólni, hogy egy dolgot mikép kivánt a ház tárgyalni, elébb az iránt kell jőnie tisztába, mi azon dolog, mit igy vagy amúgy tárgyaim kivan? (Helyeslés jobb felől.) Ebből tehát az következik, hogy előbb a köz­ ponti bizottság előadója adja elő véleményét, és | csak ezután következhetik a másik kérdés^ tudni i illik annak meghatározása, hogy miképen le­ gyen tárgyalva? A kérdésnek ilyetén megoldása a dolog természetéből foly; de ha a házszabá­ lyokra is támaszkodunk: itt áll a 99. §., mely azt mondja: „Ha oly indítvány terjesztetik elő, < mely' nem törvény alkotását czélozza, felvételi ideje meghatároztatik s az alatt kinyomatván, a j tagok között szétosztalak." Ezen §. értelme szeí rint tehát a t. képviselő ur indítványának ki kellene nyomatni, és a tagok közt szétosztat-

04

34. országos Ülés június 23. 1869.

ván, napi rendre ki tűzetni. (Helyeslés.) Ennek következtében tehát a ház többségének joga lett volna a szavazást e kérdés felett megtagadni. De mondjuk meg az igazat, kiderült, hogy a házszabályok nem képesek érvényt magoknak máskép szerezni, mint szavazás utján: én te­ hát részemről legkisebb kifogást sem látok az ellen, hogy szavazzunk e kérdésre nézve. Két módon lett a kérdés feltéve. Az egygyik ez: akarja-e a ház a napirenden levő tár­ gyat tárgyalni vagy nem ? A másik kérdés: akarja-e a ház Ghyczy Kálmán képviselő ur in­ dítványát elfogadni? — igen vagy nem? Ismét­ lem, nekem részemről egy csepp kifogásom sincs az ellen, hogy akár az egyik, akár a másik kér­ dés tétessék fel: mert a lényeg az, hogy tovább időt ne veszítsünk. (Helyeslés.) De ezekután ne méltóztassanak, rósz néven venni, ha a többség kénytelen lesz máskor is, midőn a házszabályok világos értelmét nem le­ het önök magyarázatai ellenében érvényesíteni, szavazással dönteni. (Helyeslés a jobb, ellenmon­ dás a bal oldalon.) T i s z a K á l m á n : T. ház! Nem fogom a kérdés feltételét késleltetni, mert igen jól tudom, hogy a kérdésben egyszer szólván, nincs többé jogom ahhoz szólani; csak bátor vagyok a t. miniszter elnök urat egyre figyelmeztetni. 0 ugyanis méltóztatott bennünket azzal vádolni, hogy a házszabályokat nem tartjuk meg, holott a házszabályok 129-dike szól az ily nemű indít­ ványokról, azt mondván, hogy a „kinyomatást a ház elrendelheti", tehát nem parancsolólag, ha­ nem csak facultative mondja ki a kinyomatást. (Helyeslés.) Midőn, mondom, a t. miniszterelnök ur bennünket alaptalanul vádol az alapszabályok megsértésével, ugyanakkor ő maga sértette meg a házszabályokat, a mennyiben a tárgyhoz szó­ lott és nem csak a kérdéshez. (Helyeslés a bal, ellenzés a jobb oldalon.) E l n ö k : Tegyük fel tehát a másik kér­ dést : Elfogadja-e a ház Ghyczy Kálmán képvi­ selő ur indítványát? G h y c z y K á l m á n : T. ház! A kérdés­ hez vagyok bátor szólani. A t. elnök ur két kérdés lehetőségét mondotta ki. Az egyiket ugy fejezte ki, hogy a ház az én indítványom mellő­ zésével átmegy az átalános tárgyalásra, és ezen nézetet Justh képviselő ur is pártolta. A másik kérdés, melyet t. elnök ur lehetőnek mondott, az volt, hogy elfogadtatik-e az általam tett indítvány vagy nem? Bátorkodom figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy az én indítványomnak két része volt. Egyik, a mi magában az indítványban foglalta­ tik, hogy t. i. a beterjesztett törvényjavaslatnak tárgyalása elhalasztassék addig, míg a többszőr említett két törvényjavaslattal kapcsolatosan tár-

gyaltathatik. Indítványom másik része, melyet szóval adtam csak elő, az volt, hogy indítványom a törvényjavaslat alapelve feletti vitát megelő­ zőleg előzetesen tárgyaltassék. A tisztelt ház csak ez utóbbi kérdést tárgyalta. Indítványom el, vagy el nem fogadása iránt tehát, minthogy ez nem tárgyaltatott, sőt többek által nem is tárgyaihatónak jelentetett ki, nem határozhat; ha ez iránt a ház mégis határozni akar, akkor engedje meg, hogy indítványom tárgyaltathassék is. Ezeknél fogva én azt tartom, hogy azon kérdés, melyet a t. elnök ur ajánlott, és részben Justh József képviselő ur pártolt, hogy t. i. akar-e a ház áttérni az átalános vitára? olyan, melyet minden oldalról elfogadhatni. (Helyeslés a bal oldalon.) M a d a r á s z J ó z s e f : T. ház! Bocsánatot kérek. . . . (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem szalad többször szólni, a házszabályok tilt­ ják !) E l n ö k : Madarász képviselő ur még nem szólott a kérdéshez, és igy nem tagadhatom meg tőle a szót, ha kíván vele élni. M a d a r á s z J ó z s e f : A kérdéshez még nem szólottam, és igy bocsánatot kérek, ha jo­ gommal élni kívánok. En azt hiszem, nem sza­ bad, nem lehet más kérdést kitűzni, mint a, mely a vitából kifejlődött. A vita tárgya pedig nem volt Ghyczy Kálmán indítványának érdem­ leges tárgyalása, hanem volt egyedül az, vajon előzetesen tárgyalható-e az most? vagy nem! (Helyeslés és felkiáltások a jobb oldalon: Jól van! Legyen!) Bocsánatot kérek, ismétlem, hogy a vita tárgya az volt, vajon tárgyalható-e előze­ tesen Ghyczy Kálmán indítványa? Hivatkozom a t. cultusminiszter úrra, ki azt monda, hogy magát az indítvány tárgyát az átalános vitában is döntő érvül fogná előadhatni. Ha tehát most már a képviselőház arra kívánna szavazni, hogy Ghyczy Kálmán képviselő urnák indítványát nem is kivánja tárgyalni érdemleg, elütettneaek azok, a kik azt az átalános vitában előhozni kí­ vánják. Azért kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a kérdés vagy ugy tétessék fel, a mint az elnök ur kimondta, és Justh képviselő ur azt pártolta, vagy, a mint emlékszem, Tisza Kálmán képviselő ur másod izben előadá.t. i. vajon kívánja-e a ház Ghyczy Kálmán képviselő ur indítványát előzetesen tárgyalni, vagy sem? Utóvégre mind a két kérdés egyre megy, de én a másodikat fogadom el. E l n ö k : Kérdem tehát, kíván-e a t. ház, Ghyczy Kálmán indítványának mellőzésével, az átalános tárgyalásba belemenni? (Felkiáltások: Jól van!) A kik az átalános tárgyalásba, az in­ dítvány mellőzésével, belemenni kivannak, mél-

34. országos Ülés június 23. 1869.

65

nem volt ideje; a rombolásban pedig azért nem. mert nem volt mit a régi helyébe állitani. Innen azon éles ellentót, melylyel különböző Bujanovics S á n d o r j e g y z ő (ol­ intézményeink egymással szemközt állanak ; in­ vassa a törvényjavaslatot1). H o r v á t h D ö m e e l ő a d ó : Jelentésem nen a gyakori, majdnem mindennapi fenakadás igen rövid: a központi bizottság a felolvasott a közigazgatás gépezetében, a melynek műkö­ törvényjavaslátott átalánosságban a részletes tár­ dése csak a kölcsönös jóakarat és engesztelékenység erőfeszítésével tartható fen. A középkor gyalás alapjául elfogadja és ajánlja. omladványaiba ütközünk mindenütt a merre já­ Horvát Boldizsár i g a z s á g ü g y - runk és csak az uj eszmék, uj elvek zászlaja, m i n i s z t e r : T. h á z ! (Halljuk! Halljuk!) Mi­ melyet fen az ormokon a kor fris szellője lobog­ dőn ezelőtt két évvel az ország kormányát át­ tat, jelzi azt, hogy uj nemzedék vagyunk. (Élénk vettük, és szemlét tartottunk állapotunk s viszo­ tetszés jobb felől.) Hasonlítunk azon hadsereghez, nyaink felett, már kezdetheti vissza kellett volna mely az uj hadtan elvei szerint van iskolázva, riadnunk rendkívüli halmazától azou nagy és fontos de még mindig őseinek elavult mezében és fegy­ teendőknek, melyeknek elintézése nélkül rende­ verzetében áll. (Elénk tetszés jobb felöl.) zett államélet és a szabadság és rend együttes Legyen szabad csak néhány példára hivat­ érdekeinek megfelelő alkotmányos kormányzat koznom (Halljuk!) alig képzelhető. Alkotmányos törvényhozásunk a korábbi Vissza kellett volna riadnunk az előttünk rendi képviselet helyébe a népképviselet elvét fekvő feladatok sokaságától, nagyságától és sür­ ültette, de ezen elv maiglan is csak az alsóház gősségétől, ha nem meríthettünk volna bátorí­ alakulásánál nyert érvényt, mig a felsőház fő­ tást a nemzetnek a múlt országgyűlésen még a rendi szervezete még most is a régi előjogok felelős kormány megalakulása előtt tett azon alapján nyugszik. Es hogy ezen elvi ellentét ed­ ünnepélyes kijelentéséből, miszerint, számbavéve dig nyomtalanul sikamlott át a gyakorlati élet az átmeneti korszak rendkívüli nehézségeit, a mezején, azt bizonyosan nem az intézménynek felelős kormány eljárásának megítélésénél nem köszönhetjük, hanem azon emelkedett hazafiság­ a szigor, hanem a méltányosság mértékét fogja nak és bölcseségnek, mely a felsőház mai tag­ alkalmazásba venni. (Helyeslés.) jainak tulajdona és személyes érdeme. (Ellen­ Ha körültekintünk a hazában, alig találunk mondás bal felől.) intézményt, mely, ugy a mint fenáll, a parlamenta­ A kormányzat élén parlamenti kormány áll, lis kormányrendszer keretébe hasznavehetőleg be a melynek alapelve a személyes felelősség, mig volna illeszthető. Alig van intézmény, melyet a a közigazgatást az alsóbb rétegekben nagyrészt múltból átvettünk, hogy kénytelenek ne lennénk, felelősségre nem is vonható közegek kezelik, azt vagy gyökeresen átalakítani, vagy pedig he­ mely körülmény miatt a felelősség a kormány lyébe egészen uj intézményt állítani. legfelsőbb rétegeiben gyakran és szükségképen A mig tehát más rendezett államokban, merő illusióvá fajul. (Ugy van ! jobb jelöl.) hol a létező viszonyok alapját akár rendezett Az 1848-ki törvények megszüntették az ősi­ codexek, akár pedig a hagyománynak életerős ségét, mely örökösödési és birtokjog rendszerünk­ tekintélye képezi, a kormány feladata csak arra nek aláírja volt ; megszüntették a nélkül, hogy szorítkozik, hogy a létezőt fentartsa, és azt egyes egy uj polgári törvénykönyvben az örökösödés és részleteiben, a kor fejlődő szükségeihez képest, ja­ birtoklás uj jogrendszerét megalkothatták volna, vítsa vagy bővítse. Miránk a gyökeres átalakí­ és csakis azon expediens, melyet az országbírói tás, mireánk az ujonan alkotás nagy és nehéz értekezletnek — habár hiányos — de az ak­ munkája vár. kori viszonyok közt mégis mind köz-, mind ma­ gánjogi tekintetben nagyhorderejű munkálatá­ Es miben fekszik e különbség oka ? Fekszik azon átmenetnek, mely nálunk a ban bírunk, csakis azon expediens mentette 48 nevéhez van kötve, rögtönösségében ; fekszik meg a nemzet jogéletét a teljes fenakadástól r éles ellentétében azon rendszernek és elveknek, vagyis attól, hogy a közjog nag} sérelmével melyeket a 48-diki törvényhozás egy részről ha­ ugyan, de a magánjogi élet szakadatlanságának lomra dönteni, másrészről pedig életbe léptetni megóvása végett idegen codex uralma alá ve­ tette magát. akart. Továbbá 1848-ban reclamálva lőn a jog­ Akart, uraim ! de ezen akaratát sem a rombolásban, sem az átalakításban teljesen végre egyenlőség. Es még ma is, az uj aera harmadik nem hajthatá. Az átalakításban nem, mert arra évtizedében a választások qualifieatiói közt ott szerepel a születési jog. Még ma is különböző a vérdíj, a törvényes hitbér, a hatalmassági és be ') Lásd az I r o m á n y o k 20-ik számát. 9 KÍIPV. H. NAPLÓ 1 8 y | - I I . tóztassanak felállani; (Megtörténik.) A többség bele kivan menni az átalános tárgyalásba.

66

34. országos illés június 23. 1869.

esületsértési dij a szerint,^ a mint nemesről vagy nem nemesről van szó. És ha látjuk, hogy az ország legnagyobb városaiban két-két törvényszék működik egymás mellett, nem ugyan külön fó­ rum causale gyanánt, hanem azért, mert ugyan­ azon természeti ügyekben is a városi polgárnak külön fórum competál, valóban ugy érezzük ma­ gunkat, mintha még mindig a kasztrendszer boldog korszakában élnénk. (Elénk helyeslés jolb felől) Az 1848-iki törvényhozás eltörölte az urbériséget s a polgárok egyenjogúsága mellett a szabad föld, szabad birtok eszméjét is kimon­ dotta, és daczára ennek mégis ma is fenáll a különbség a nemesi és nem nemesi birtok közt. Az italmérósi, a viz, a halászati jog még mindig hűbéri alapokon nyugszik. És például ma szá­ radjon ki egy tó egy volt úrbéres határban, vagy vezessenek ezen határon keresztül egy csatornát, vagy uj folyamot : habár abban a volt földesúrnak egy barázda földje sincs, mégis a kiszáradt tó medrét, szintúgy, mint a halászati jogot, az uj csatorna vagy folyam med­ rét hűbéri jogánál fogva a volt földesúr fogja igénybe venni. Csak e néhány adat is fényesen igazolja t. ház, mily roppant különbség van még belviszonyainkban egyrészt a gyakorlati élet, másrészt pedig azon nagy elvek közt, melyeket 1848-ból örököltünk. E hézagot lassankint és fokozato­ san, de szakadatlanul és következetesen betöl­ teni, nem ama nagy elvek rovására, hanem ugy, hogy azok állami életünk belviszonyaiban mindinkább diadalra jussanak, ebben áll feladata mindazoknak, kik szivben és lélekben a 48-ki nagy törvényhozás hagyományosainak érzik és vallják magukat. (Elénk helyeslés jobb felől.) Méltán félnem kell, hogy koczkára teszem önök becses türelmét (Halljuk.1 Halljuk!) de mégis egy pillanatra kénytelen vagyok a tárgy fontosságánál fogva megádapodni e nagy jelentő­ ségű évszámnál, mely még ma is, két évtized változatos viszontagságai után, nem csak egyes pártok, hanem az összes nemzet jelszavát képezi. Vajha átérezné és felismerné mindenki e jelszó nagy és komoly jelentőségét valódi értelmében, akkor tevékenységünk kedvező sikere iránti ké­ telyeink legnagyobb része önmagától szétfoszlanék, míg ellenben e jelszó félreértése, téves értel­ mezése a nemzetet könnyen oly irányba terel­ hetné, mely ama nagy törvényhozás intentióival merőben ellenkeznék. Nemzeti életünknek egyik legnevezetesebb korszaka az, mely a 48-iki évhez van kötve; mindenesetre a legmerészebb forduló pont, me­ lyet a nemzet fejlődési történetében fölmutat. Alig volt törvényhozásunk, mely annyira a kor

magaslatán állott volna, mely a százados ba­ jok forrását, az idők komoly intését, a viszonyok kedvezését helyessebben fogta volna fel, és a mely hivatását hívebben és nemesebben betöltötte volna mint ez. (Igaz !) Két, egymással szoros összefüggésben álló, egymást kölcsönösen támogató szempont lebegett ama törvényhozás előtt. Az első volt: visszaszerezni a nemzet álla­ miságát, mely az előtt negyedfél századdal a mo­ hácsi vérmezőn bukott el, a mely azután későb­ ben a törvénytár aktái közé lőn eltemetve: mert minden törvény, melyet a nemzet állami létének érdekében három századon át alkotott, csak a régi sirhalom ujabb fölhantolása, csak a régi sírkereszt renovatioja volt. Mivel pedig érez­ ték és tudták e nagy törvényhozók, hogy a vissza­ nyert állami élet legtermészetesebb és azért leg­ biztosabb őre maga a nemzet, mindenek előtt és mindenek felett oda kellett törekedniök, hogy a korábbi kormányzati rendszer gyökeres átalakí­ tása mellett az ország kormányát oly kezekbe tegyék le, melyeknek mozgását, működését maga a nemzet vezeti, oly kormáuj^zat kezébe, mely­ nek életforrásai szintúgy, mint sirja, a nemzeti akarat. (Élénk helyeslés.) így és azért lőn inau­ gurálva, a nemzet tapsai közt, a felelős kor­ mányzat. A másik nagy vezérelv, mely ama törvény­ hozók szeme előtt lebegett, természetszerűleg nem volt és nem is lehetett egyéb, mint a nevezett­ nek benső regenerálása által visszanyerni a külső jogezimhez a belső jogosultságot, azaz beléleterőt szerezni arra, hogy állását az európai államok sorában méltón betölteni és azt egyszersmind ál­ landóan fentartani is képes legyen. Ez okból me­ részen és határozottan szakított a nagy törvény­ hozás a múlt hagyományaival; hogy a régi hű­ béri államot a modern jogállamok színvonalára emelje, és a nemzetet az európai cultur államok sorába avassa föl. Érezte és tudta, hogy h a v á n e nemzetnek jövője, ugy azt a legfényesebb köz­ jogi állás mellett is csak e merész elhatározás menthette meg, mint a mely nélkül a nemzet nem sokára korhadt belintézményeinek romjai alá temetkezett volna. (Elénk helyeslés jobb felől.) Életkérdésül ismerte föl, hogy egy nagy mérvű gyökeres benső átalakulás terére vezesse, vagy inkább sodorja e nemzetet, ez az, mi ama szép napok dicsőségét az összes nemzettel közössé t e t t e és a mi egyúttal a nemzet életkéjjességének legszebb jeléül, és jövőjének legbiztosabb zá­ logául szolgál. Ez azon egyhangú üdv- és öröm­ kiáltás volt, melylyel nagy törvényhozóink e me­ rész kezdeményezését az összes nemzet fogadta. (Élénk tetszés jobb felől.) I| Ez volt, uraim! az 1848-diki törvényhozás;

34. országos ülés június 23. 1869.

ez értelme, jelentősége azon jelszónak, mely 1848-tól kölcsönözte nevét és mely még ma is a lelkesedés viharát képes sorainkban előidézni. Ámde egyet nem szabad felednünk: azt, hogy az 1848. törvényhozás müve nem volt több, mint merész és nagy mérvű kezdeményezés; a munka folytatását ránk hagyta örökül. Csak futó alaprajzát vetette oda a törvények és történet lapjaira azon műnek, melyet a nemzeti jóllét és nagyság számára tervezett. E tervet, habár csak egy részben is, végrehajtani önök dicsőségéül jutott. Hatalmas messzelátó szellemével csak a haladás irányát jelőlé k i : tőlünk függ, hogy ezen irány hü követése mellett, a nemzet a kitűzött czólt napról napra mindinkább megközelítse. Többet rombolt, mintsem alkotott; de rombolá­ sának áldásai épen abból állnak, hogy nagy rész­ ben halomra döntötte azt, mi egy nagyszerű belső átalakulás útjában állott, és megmentette a nemzetet attól, hogy erejét és idejét oly intéz­ ményei tatarozására vesztegesse el, melyeket az idő tarthatatlanokká tett. Ismétlen, többet rom­ bolt mint alkotott, és rombolt épen azért, hogy önök most akadálytalanul alkothassanak. (Elénk helyeslés jobb felől.) Bocsássanak meg önök, hogy hosszasabban időztem e tárgy körül; (Halljuk! Halljuk!) de midőn az első törvényjavaslat, mely már nem a palliativ, hanem a gyökeres reformok kérdéseibe vág, kerül önök tanácskozása alá, akkor, midőn önök, ugy szólván, az első lépést teszik a gyöke­ res reformok terén, azon téren, a melyen lehetet­ len tovább haladni a nélkül, hogy ne szakítsa­ nak a múlttal, a nagy mérvű kezdeményezés ezen első pillanatában döntő súlyt fektetek arra, hogy tisztában legyünk feladatunkkal, és azon nagy czéllal, melyet az 1848. törvényhozás számunkra kijelölt; döntő súlyt fektetek arra. hogy tevé­ kenységünket meg ne zavarja azon tévhit, mint­ ha az 1848-diki törvényhozás a maga müvét, akár a rombolásban, akár az alkotásban befe­ jezte volna és számunkra nem maradt volna fen egyéb feladat, mint fentartani, vagy uj életre galvanizálni m i n d a z t , mit az 1848-diki törvény­ hozás érintetlenül hagyott. (Élénk helyeslés jobb felől.) Igen, uraim! e törvényhozás a czélnak, mely szeme előtt lebegett, t. i. Magyarország állami létéuek biztosítását, nem annyira a szerződések és közjogi törvények rideg betűiben, mint inkább először a nemzeti akarat uralmában, és másod­ szor a nemzetnek életrevalóságában, belső er­ kölcsi értékében és súlyában keresse. E két élet föltételhez van kötve jövőnk. Az elsőt a parlamenti kormányrendszer megszilárdítása adja meg, a második pedig attól függ, hogy e nemzetet a bérreformok utján ké­

67

pessé tegyük a r r a , hogy szerepét az európai miveltség őrei és tényezői közt becsülettel betölt­ hesse. Tehát habozás nélkül lerontani mind azt, mi ezen két életföltételnek útjában áll és viszont késedelem nélkül létre hozni mind azt, mi ezen két életföltételnek követelményei közé tartozik: ez az 1848. törvényhozás szelleme, ez a mi fel­ adatunk. (Elénk helyeslés jobb felől.) Minden ez­ zel ellenkező eljárás nem volna egyéb , mint visszaesés, nem volna egyébb, mint reactió, (Igaz ' Ugy van! jobb felől.) mely annál vesze­ delmesebb, ha a barátság örve alatt és saját jel­ szavainkkal közeledik felénk, hogy sorainkban annál könnyebben idézhessen elő bomlást ós zavart. (Zajos tetszés a jobb oldalon.) így fogta fel hivatását a kormány, így azon párt, melynek nézetét a kormány szerenesés kép­ viselni : a mi programmunk gyökeres átalakulás azon értelemben, hogy összes intézményeinket szigorú harmóniába hozzuk a parlamentalis kor­ mányrendszerrel és a tizenkilenczedik század műveltségének követelményeivel. (Éljenzés jobb felől.) Ezen szempont vezérelte a kormányt azon törvényjavaslatok kidolgozásánál, melyeket eddig a ház asztalára letett, és ezen szempont fogja vezérelni mindazoknál, melyeket közel jövőben önök tanácskozása alá terjeszteni készül, és me­ lyeket ő felsége a király legmagasabb trónbe­ széde kijelölt. Most engedjék meg, uraim, hogy néhány szóval indokoljam azt, miért tartotta a kormány szükségesnek a reformmunkálatokat épen e téren meginditani. (Halljuk!) A mint szerencsém volt felemlítem, alig van intézmény e hazában, melyet mai állapotában felhasználni lehetne, melyet nem kellene vagy gyökeresen átalakítani, vagy pedig egészen uj, a mai kor szükségeinek megfelelő intézménynyel helyettesíteni. E tömérdek teendővel szemközt csak nevelte a kormány zavarát azon kérdés, hogy hol indítsa meg a reform műveleteit, midőn minden téren csak panaszszal, csak a szükség kiáltó szavával találkozott. Ily helyzetben, és tudva azt, hogy a refor­ mok mindannyi kérdését egyszerre fel nem karol­ hatja, a kormány, habár már átalában sokkal több súlyt fektetett arra, hogy a reform munká­ latokat akárhol, de minden esetre mielőbb meg­ indítsa, mintsem tétlenül vesztegeljen azon kérdés előtt, hogy hát hol indítsa meg azokat, mondom ezen átalános szemponton kivül mégis azért tar­ totta legczélszerübbnek a kormány, az igazságügy reformját állítani előtérbe, mert épen ezen ügy az, mely a legtöbb és a legsajgóbb panaszok tár­ gyát képezi; ez a tér az, melyen legtöbb és leg9*

8b

34. országos ülés június 23. 1869.

gyökeresebb reformra van szükség, ez az ügy az, mely érintkezésbe hozván bennünket a külföld­ del, anyagi érdekeinken kivül erkölcsi reputatión.k érdekeit is érinti. (Helyeslés jobb felől.) Nem ezélom, önök, vagy inkább a világ előtt lefátyolozni igazságügyünk mai szomorú, szánandó helyzetét; nem fogom önöket untatni azon végtelen panaszok felsorolásával, melyek évről évre ezrenkint folynak be hozzám, mind bel-, mind külföldről igazságszolgáltatásunk ki­ áltó és égető hiányai ellen. Csak akkor kellene ezt tennem, ha capacitatióra volna e téren szükség; de hisz épen azon panaszok, melyek csak a múlt hetekben azon ol­ dalról (A szélső bal oldalra mutat.) hozzám intéz­ tettek, eléggé bizonyitják, hogy a gyors és gyö­ keres reform szükségének érzete a házban mind­ nyájunkkal közös. Mi a helyzet most ? Önök interpellálnak en­ gem egyes visszaélésekért; én természetesen azt felelem, hogy elrendelem a vizsgálatot és ha a visszaélés valónak bizonyul, a legkomolyabb sza­ bályokat íogom alkalmazásba venni. Tisztelt ház! Mint történik a vizsgálat és melyek azon ko­ moly vagy legkomolyabb rendszabályok, melyek­ kel a felelős igazságügyminiszter rendelkezik? Elküldi a panaszt a megyéhez, mert magával a törvényszékkel nem is szabad érintkeznie a megyék nagy hatalmának megsértése nél­ kül. (Derültség jobb felől. Igaz! bal felől.) A megye átteszi a törvényszékhez, a törvényszék viszont jelentést tesz a megyéhez és szerencse, ha ennyi sok retortán keresztül hónapok múlva érkeznek be hozzám az iratok, melyekből a tény­ állás iránt némi tájékozást szerezhetek. Volt eset reá, hogy többszöri sürgetésem daczára, csak a 11-ik hónapban kaptam a megyétől felvilágosí­ tást, hogy ki teljesiti a vizsgálatot ? Azon megye, mely a visszaélésről vádolva van. Es ha a vizs­ gálati iratokból néha csakugyan kiderül egyegy visszaélés és a miniszter az illető képvise­ lőt perbe fogatni rendeli, ismét ott áll a megye, e határozat ellen vagy remonstrál, vagy pe­ dig eum honore, néha sine honore is félre teszi? (Helyeslés bal felől. Derültség jobb felől.) De ha elrendeli is a miniszteri határozat végrehajtását: ki itél a vádlott felett ? Ugyanazon, gyakran re­ nitens törvényhatóság saját törvényszéke, ugyan­ azon egyén tiszti társai, kik vádolva vannak. Valóban, t. ház, a mai viszonyok között a fe­ lelős magyar igazságügyminiszternek hatásköre alig terjed tovább, mint oda, hogy a számos vissza­ élésnek piruló és fájdalomtól reszkető tanuja legyen. Egy másik ok, a miért épen az igazság­ ügy reformját t a r t o t t a szükségesnek előtérbe tolni, abban áll, hogy önök híjába halmoznák el

az országot a legjobb anyagi vagy alaki törvé­ nyekkel mindaddig, a mig nem gondoskodnak a bírósági közegek olyatéű szervezéséről, mely a törvények hű, gyors és pontos végrehajtásának megadja minden garantiáját. (Igaz! bal felől.) Hányszor hallottam e házban felemlíteni a szóbeliség, a nyilvánosság, a közvetlenség életbe léptetését a polgári törvénykezés terén, és hány­ szor hangsúlyozták önök az esküdtszék meghono­ sítását a bűnvádi eljárás körében! Mind olyan óhajok, t. ház, a melyekben a kormány teljes lelkéből osztozik és melyeknek mielőbbi létesítését őszintén és komoly feladatának tekinti, sőt azt dicsősségének tartaná. De vajon lehetséges-e kellő tájékozással és biztossággal az alaki jog kidolgozását meg­ indítani mindaddig, a mig önök nem határoz­ nak a bírósági szervezet felett, a melyhez az alaki jognak szükségképen idomulnia kell? Le­ het-e addig az alaki jogban a különböző törvény­ kezési közegek hatáskörét szabályozni, mig eme közegek a törvényhozás által megállapítva nin­ csenek ? Az első bíróságok szervezése már csak azért is a legsürgetőbb, sőt elutasithatlan teendők so­ rába tartozik, mert a mint tudjuk, hogy az 1868. LIV. t. ez. által életbe léptetett ideiglenes polgári perrendtartás az egyes bíróságok teendőit annyira kiterjesztette, hogy azok a mai hiányos szerve­ zetükben e hatáskört betölteni alig lesznek ké­ pesek, és igy félni lehet, hogy azon első lépés az igazságügyi reform mezején, melylyel a bajt orvosolni a k a r t u k , azt inkább növelni fogná, ha a további reform lépésekkel még sokáig késni fogunk. (Helyeslés.) Mind ezen fontos tekinteten kivül volt még egy fontosabb, mely a kormány elhatározására döntő befolyást gyakorolt. A szellemi fejlődés tagadhatlanul mindig karöltve jár az anyagi emel­ kedéssel, az anyagi jólét fejlesztése pedig az ipar és kereskedelem, a forgalom, a vállalkozási szel­ lem emelését és különösen hazánkban nagy mérvű beruházásoktól és igy végelemzésbeii min­ dig a hiteltől függ. Minél nagyobb, minél bizto­ sabb az oltalom, melyben valamely államban a hitel részesül, annál könnyebben, annál bővebben, és annál kedvezőbb feltételek mellett nyitja meg forrásait. (Helyeslés.) Ez által pedig a jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatást adja meg. (Helyes! Ugy van!) Az igazságügyi reform tehát életkérdés je­ lentőségével bír, mind anyagi,mind pedig közvetve szellemi emelkedésünk szempontjából is; és nem sza­ bad felednünk, hogy e tér levén az, mely ben­ nünket legtöbb érintkezésbe hoz a külfölddel, e tér az, melyben nem csak a mi érdekeink, hanem a külföld érdekei is koczkán állnak, e tér levén

34. országos ülés június 23. 1869.

6fl

az, melyet a külföld saját érdekeltségénél, rokon­ Fekszik abban, hogy a biró részint a kellő ságánál fogva első sorban siet felkutatni, megis­ ismeretek hiánya, részint pedig állásának inga­ merni, tanulmányozni, ennélfogva igen természe­ tagsága miatt, és mert legtöbbször épen állásá­ tes, hogy életrevalóságunkat, benső erkölcsi ér­ nak megmentése végett, a pártok nem mindig tékünket, majdnem kizárólag azon kedvező vagy tisztult érdekeivel és cselszövényeivel volt kény­ kedvezőtlen adatokból itéli meg, melyekkel e té­ telen alkura lépni: nem birt azon tekintélyly el, ren találkozik. (Ugy van!) a mely a törvény magasztos őrét megilleti. A kormány tehát nem vélt hibát elkövetni (Igaz!) akkor, midőn a teendők halmazából legelsőbben És végre találtam a bajok okát abban, is ez ügyet karolta fel, mint mely, ugy szólván, hogy a biró visszaélései ellen eddigi törvényeink nemzetközi jelleggel bir, és mind anyagi, mind vagy épen semmi, vagy csak nagyon hiányos vé­ pedig erkölcsi érdekeinkkel összefüggésben áll. delemről és orvoslatról gondoskodtak. A mi magokat azon törvényjavaslatokat Törvényjavaslataim sorsa már most attól illeti, melyek eddig a ház asztalára letéve van­ függ, hogy vajon az én nézeteim, a bajok ezen nak, és melyek a szándékba vett reform-munká­ okaira nézve, találkoznak-e az önök meggyőző­ latoknak csak alapelveit foglalják magukban, désével 1 (Felkiáltások jobb felől: Igen! bal felől: csak a reform kiindulási pontját és irányát jelö­ Nem !) Ha igen: akkor lehetetlen önöknek nem lik. E törvényjavaslatokat önök sokkal hosszab­ helyeselniük azon intézkedéseket, melyek ezen ban és tüzetesebben tanulmányozták az osztá­ bajok elhárítására javaslatba hozattak: (De nem lyokban, hogy sem szükségesnek tarthatnám valamennyit! bal felöl.) tartalmuk részletes indokolásával most önök tü­ hogy mindenekelőtt a közigazgatás elkülörelmét fárasztani. nittessék az igazságszolgáltatástól; (Helyeslés) ; A reform első fő feltétele: a létező bajokat hogy a biró eltiltassék minden oly funcfelismerni és kikutatni forrásaikat, csak azután tiótól, minden oly működéstől, a mely őt ne­ lehet a bajt, okainak elhárítása által, orvosolni. héz és magasztos hivatásának teljesítésében gá­ (Helyeslés); Nekem a bajokat nem kellett kutatnom, tolhatná fájdalom, éreztük, és érezzük azokat mindnyájan, hogy a birói qualificatiók szigorú és szaba­ és igy első kérdésül azt tűztem ki magam elé: tos megállapítása mellett, birói állomások csak vajon hol rejlenek a létező bajok forrásai? oly egyénekkel legyenek betölthetők, kik azokra És azon eredményre jöttem, hogy a bajok mind jellem, mind képzettség tekintetében telje­ oka mindenek felett az első bíróságaink szerve­ sen alkalmasak (Helyeslés); zetlenségében és különösen egyes birák túlhalhogy teljesen biztosittassék a biró függet­ mozottságában fekszik; fekszik abban, hogy a lensége, (Helyeslés) először fölfelé a hatalom irá­ közigazgatás és igazságszolgáltatás különnemű nyában, (Elénk helyeslés bal felől) kimondatván, teendői egy és ugyanazon kézben összpontosul­ hogy a bírót a törvényben meghatározott ese­ nak, mi a különböző ismeretek megszerzését az teken kívül, sem elmozdítani, sem áthelyezni, egyénre nézve nagyon nehezíté, mindkét nemű sem nyugalomba tenni, sem pedig a maga aka­ teendőknek bű, gyors és pontos végrehajtása pe­ rata ellenére, előléptetni nem lehet ; (Helyeslés dig majdnem fisikai lehetetlenséggé teszik. (Ugy bal felől) de biztosittassék a biró függetlensége van !) egyszersmind lefelé is, (De mindenekelőtt fölfelé! azok irányában, kik felett ítéletet A bajok oka fekszik továbbá abban, hogy bal felől) az eddigi választási rendszer mellett a birói mond (Úgy van! jobb felől) ; hogy a biró azon roppant hatalmat, melyet qualificatióra, a minek pedig egyedül szabad irány­ adónak lenni a birói állomások betöltésénél, mind egyesek, mind a hatalom felett gyakorolni ugy szólván, semmi tekintet nincs. (Ügy van! hivatva van, magának az államnak megbízásából vegye á t . . . (Helyeslés jobb felől. Felkiáltások bal jobb felöl.) felől: Ez már nem helyes!) Abban, hogy az eddigi választási rendszer I v á n k a I m r e : Az állam, de nem a egy a jogtudomány színvonalán álló birói kar képzésére nem volt kedvező, komoly férfiaknak kormány megbízásából. Horvát Boldizsár igazságügyminem nyújtván semmi ösztönt a hosszas tanul­ mányt igénylő ismeretek megszerzésére oly pá­ n i s z t e r : . . . hogy a biró, mint a törvény és a lyára, mely a pártok ingatag szeszélyétől függ. társadalmi rend őre, a tekintélynek és az elfo­ gulatlanságnak oly magaslatára emeltessék, hová (Igaz! jobb felől.) Fekszik továbbá a baj oka abban, hogy bí­ a párt és egyéb szenvedélyek hullámai egykönyróságaink nem voltak függetlenek, és különösen nyen fel nem csaphatnak (Zaj bal felől); hogy a birói állomás ilyetén felemelése és nem voltak függetlenek lefelé épen azok irányá­ biztosítása által sikerüljön az ország legnemeban, a kik felett Ítélni hivatva voltak.

70

34. országos ülés június 23. 1869.

sebb erőit megnyerni e nemes, e fontos hivatás hogy az országos törvények és a központi számára. kormány törvényes rendeleteinek végrehajtása Yégre lehetetlen önöknek nem helyeselniök felelősség mellett jövőre is a megyék hatásköréhez a bal, és azt, hogy a személyes felelősség elve kiterjesz­ tartozzék; (Nagyon szép! Köszönjük! tessék a biróra is, (Felkiáltások bal felől: Min­ szélső bal részéről) den tisztviselőre!) hogy a mit ő felettünk gyako­ hogy szabad vitatkozási joggal bírjon, nem­ rol, ne az önkény, hanem a törvény hatalma csak megyei kérdésekben, hanem országos ügyek legyen ; (Helyeslés) és hogy a fölött is, kinek felett is, és ezzel kapcsolatban; (Ez már igazán Ítélete előtt tartozik mindenki meghajolni, ott centralizátio! a szélső bal oldalon) álljon és uralkodjék a törvény. (Átalános helyes­ hogy megillesse a megyéket a körlevelezési lés. De a miniszter felett is! bal felől.) jog egymás között és a kérvényezés joga az or­ Alig volna több mondani valóm, t. ház, ha szággyűléshez. (Zaj bal felől.) azóta, hogy e törvényjavaslatok önök kezén fo­ Ugy hiszem, t. ház, hogy ezen nyilt ünne­ rognak, némi aggodalmak nem merültek volna pélyes kijelentés, ezen programm után nincs fel­ fel az iránt, hogy az igazságügynek önálló és jogosítva senki, arról vádolni a kormányt, hogy külön szervezése által a kormánynak lappangó centralizátiót akarna, (De igen ! bal felől. Ellen­ ezélja nem volna egyéb, mint a megye szerve­ mondás jobb felől) azzal gyanúsítani a kormányt, zésének kérdését bizonytalan időre elnapolni, hogy ezélja nem volna egyéb, mint a megyei (Zaj bal felől: ügy is van!) és tulajdonképen a kérdést szándékosan elnapolni, és az által a me­ megyék hatáskörét lassankint megesonkitani, gyét mintegy a lassú sorvadás enyészetének (ügy is van! bal felől) elannyira, hogy elvégre adni át. is a megyei kérdés a maga súlytalanságában És most, t. ház, vegyük fel a belreformok önmagától elenyészszék. nagy munkájának fonalát ott, hol azt a 48-iki Ezen aggodalom és tévhit ellenében volt események elszakították. Vegyük fel azt a lelke­ szerencsém már a kormány nevében az osztályok sedésnek és egyetértésnek ugyanazon szellemével, előtt kijelenteni, és van szerencsém ma ismételni a ház előtt, hogy a kormány nemcsak nem akar és az akaratnak ugyanazon erejével, mely e ma­ kitérni a megyei szervezés kérdése előtt, sőt erre roknyi nemzetet akkor óriássá tette. Mutassuk vonatkozó törvényjavaslatát még a jelen évfolya­ meg, hogy e nemzet életképessége nem csak az mában a ház asztalára leteendi. (Helyeslés.) Va­ ellenállás negatív erejében áll, hanem erősiti ma­ lamint kijelentettem és kijelentem most újra, gában azon sokkal nagyobb, sokkal hatalmasabb (Elénk hogy míg egyrészről lehetetlennek tartanok az politikus erőt is, mely alkot és teremt. helyeslés jobb felől,) igazságügy ezélszerü szervezését azon módon, Annyi vész és vihar után, Istennek hála, hogy az igazságszolgáltatás jövőre is a megyei hatóság keretében benmaradjon, ugy viszont helyzetünk ma kedvezőbb, mint volt századok másrészt távol vagyunk minden centralizátiótól, óta, leküzdöttünk minden ellenfelünket, vagy a (Elénk ellenmondás bal felől) mely a közszelle- mi még több, barátainkká avattuk föl őket. (Kö­ met elfojtaná vagy megzsibbasztaná, — és czé- szönjük a barátságot '. a szélső bal oldalon.) lunk, meiyet a megye szervezése által el aka­ A diadal teljességének még csak egy ellen­ runk érni, nem más, mint ezen intézményt össz- ség áll útjában, de ez a legveszedelmesebb, mert hangzásba hozni a parlamenti kormányrendszer­ az utolsó időkben önmagunk neveltük azt nagyrel és a jó és gyors administratio igényeivel, és gyá, és saját sorainkba osztottuk be. (Ki az f ezen reform által e nagybecsű intézményt a nem­ bal felől.) Neve: balitéletek. (Éljenzés és derült­ zet számára megmenteni. (Elénk helyeslés jobb ség jobb felől.) felől) Rajta, uraim rajta! merészen és határozot­ A megyék rendezése körül szigorú szem tan le az utolsó ellenséggel is, hogy e nemzet előtt fogjuk tartani azon vezérelvet: (Halljuk!) diadala minél eléb teljes és tökéletes legyen. tartó élénk éljenzés és taps jobb hogy a megye teljes önkormánynyal bírjon (Hosszasan a maga benső ügyeiben; (Köszönjük! bal felől) felől.) hogy tisztviselőit szabadon választhassa; (Na­ E l n ö k : Holnap délelőtt 10 órakor foly­ gyon szép! a szélső bal oldalon) tatjuk a tanácskozást. Kérem a mentelmi bizottság tagjait, jőjehogy megtartsa költségvetési jogát, felsőbb felügyelet mellett és a törvényhozás által meg­ nek össze délután 5 órakor alakulás végett. határozandó korlátok között; (Koszönjük! bal felől) Az ülés végződik d. u. 2 órakor.