32. A TERÜLETSZERVEZÉS Az Alaptörvény és a Mötv., valamint annak végrehajtási rendelete, a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (Tszr.) szabályozza a területszervezési ügyeket és az azokkal kapcsolatos eljárásjogi kérdéseket. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország fővárosa Budapest, valamint meghatározza az állam területi tagozódásának alapjait, az Országgyűlés hatásköreit. A területszervezési ügyek közül a Mötv. rendelkezik az önálló község alakításáról, a községegyesítésről, a várossá nyilvánításról, a főváros kerületi tagozódásáról, a településnek másik megyéhez való átcsatolásáról, a megyei beosztásról (a megyék területének, székhelyének, elnevezésének megváltoztatásáról). A területszervezési ügyekben a döntési hatáskörök rendezettek, a Mötv. tartalmazza az anyagi jogi normákat és a fontosabb eljárási szabályokat. A korábban a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvényben (Tszt.) szereplő anyagi jogi és fontosabb eljárási szabályokat beemelték a Mötv. V. fejezetének rendelkezései közé, míg a törvényi szintű szabályozást nem igénylő, részletes eljárási szabályokat a Tszr. tartalmazza.
32.1. A területszervezési eljárás közös szabályai Mötv. 96. § (1) Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök – az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével – évente egy alkalommal dönt. (2) A Kormány, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a kezdeményezést június 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, és javaslatot tesz a köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés és a köztársasági elnök a területszervezési kezdeményezésről – a várossá nyilvánítás kivételével – december 31-ig dönt. (3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás kitűzésének napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napján lép hatályba; erről szükség esetén az Országgyűlés a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz. (4) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben – a várossá nyilvánítás kivételével – a döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba. (5) A köztársasági elnök július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Mötv. 97. § (1) A község, a város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lévő más helység nevével. (2) A területváltozás költségeit az a község, város viseli, amelynek javára történt a területátcsatolás. Tszr. 2. § Az Országgyűlés, valamint a köztársasági elnök (a továbbiakban együtt: döntéshozó) döntési hatáskörébe tartozó területszervezési ügyben a területszervezési 74
kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) a polgármester a kormányhivatal útján terjesztheti fel a miniszterhez. A kezdeményezés január 31-ig nyújtható be a kormányhivatalhoz. Tszr. 3. § (1) Amennyiben a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, a javasolt névről ki kell kérni a Földrajzinév-bizottság véleményét. (2) A közigazgatási területet érintő kezdeményezéshez be kell szerezni a járási földhivatal által a közigazgatási területről szolgáltatott harminc napnál nem régebbi hiteles térképmásolatot, a földkönyvi adatok alapján készített területi összesítőt, továbbá a határvonal-leírást. (3) Új község alakítása esetén a 8. § (3) bekezdésében meghatározott falugyűlés megtartása előtt az előkészítő bizottság, egyéb esetben a polgármester gondoskodik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok beszerzéséről. Tszr. 4. § (1) Amennyiben a kezdeményezéssel érintett településen helyi nemzetiségi önkormányzat működik, a polgármester – legalább harminc napos határidő tűzésével – a kezdeményezésről kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét. (2) A polgármester a véleményről tájékoztatja a képviselő-testületet és a lakosságot. Tszr. 5. § A kezdeményezés előkészítéséhez – az érintett kérésére – a kormányhivatal szakmai tanácsadással segítséget ad, más szerv szakmai segítséget adhat. Tszr. 6. § (1) A kezdeményezéshez csatolni kell: a) az érintett képviselő-testület döntését (állásfoglalását, megállapodását); b) a kezdeményezés feltételeinek teljesítéséről szóló igazolásokat; c) a várossá nyilvánítási kezdeményezés kivételével a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát; d) jogszabály által előírt egyéb véleményt, állásfoglalást és e) a kezdeményezés indokait, a kezdeményezés anyagi és eljárási szabályainak megtartását alátámasztó egyéb dokumentumokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kezdeményezéshez csatolni kell: a) a 3. § (1) bekezdése szerint a földrajzi névvel kapcsolatos véleményt; b) a 3. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási terület változására vonatkozó adato kat és c) a 4. § (1) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét. (3) Ha a kezdeményezés miniszterhez történő felterjesztése és a döntéshozóhoz való benyújtás között – az Mötv. 96. § (1) bekezdésére figyelemmel – több mint egy év eltelt, a kezdeményező a kezdeményezés indokait és az azokat alátámasztó adatokat felülvizsgálja, szükség szerint kiegészíti és annak eredményéről a 2. § szerinti határidőig a kormányhivatal útján a minisztert tájékoztatja. (4) A kormányhivatal megvizsgálja a kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jogszerűségét, értékeli a kezdeményezés jogszabályi feltételeknek való megfelelését, szükség esetén hiánypótlást rendel el. A kormányhivatal a kezdeményezést, annak mellékleteit, a kezdeményezésre vonatkozó véleményét a hiánypótlás elmaradása esetén a jogszabályi feltételeknek való megfelelés hiányának feltüntetésével február 15-ig küldi meg a miniszternek. (5) A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás határidőben még előterjeszthető.
75
Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök – az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével – évente egy alkalommal dönt. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a helyi kezdeményezést a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterhez [az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § b) pontja alapján jelenleg a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez] lehet felterjeszteni. A Kormány, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a közigazgatási és igazságügyi miniszter) a kezdeményezést június 30-áig nyújtja be a köztársasági elnöknek, vagy az Országgyűlésnek, amely arról – a várossá nyilvánítás kivételével – december 31-éig dönt. A köztársasági elnök július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. A polgármester (főpolgármester) a kezdeményezést a naptári év január 31-éig az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi és megyei kormányhivatal útján terjeszti fel a közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A polgármesternek – ha a településen nemzetiségi önkormányzat is működik – ki kell kérnie a nemzetiségi önkormányzat véleményét, valamint ha az elnevezés új, hivatalos földrajzi nevet is tartalmaz, akkor a Földrajzinév-bizottság véleményét is. A fővárosi és megyei közigazgatási kormányhivatal ellenőrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kezdeményezés hiányos, hiánypótlást is elrendelhet. A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője az iratokat a naptári év február 15-éig véleményével együtt felterjeszti a közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A miniszter a kezdeményezőt felhívhatja a kez deményezés kiegészítésére is.
32.2. Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése Új község alakítását a földrajzilag és építészetileg elkülönült, lakott településrész – azaz a település más lakott településrészeivel a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján egybe nem tartozó lakott településrész – választópolgárai kezdeményezhetik. Új község alakítása esetén kötelező helyi népszavazás tartása, hiszen ilyenkor új település és új önkormányzat jön létre, azaz változik a helyi önkormányzáshoz való jog alanya. Ezért írja elő ezekben az esetekben a Mötv. a helyi népszavazás megtartását. Az új község alakításának feltétele, hogy az új település választópolgárainak közössége képes legyen a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult. Mivel az új település alakítása nemcsak az új település, hanem a megmaradó „régi” település tekintetében is megváltoztatja az önkormányzati jogok gyakorlását, ezért a helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni. A Mötv. szerint az új község alakításának további feltétele, hogy 1. az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és 2. infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint 3. a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el. 76
Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés, város esetében a községalakítással érintett településrész lakossági fóruma (a továbbiakban együtt: falugyűlés) legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből vagy más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot készít a törvényben előírt követelmények és a területszervezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesítésére. Új község alakítása során a közigazgatási és igazságügyi miniszter március 31-ig határozatában dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A miniszternek ezen döntése ellen jogorvoslatnak van helye: az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a miniszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a miniszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti. A miniszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított három napon belül megküldi a bírósághoz. A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított harminc napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a miniszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A miniszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén június 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek. Kérdéses, hogy a köztársasági elnök döntése során kötve van-e a miniszter (adott esetben a bíróság) döntéséhez. Egyes álláspontok szerint a szoros eljárási határidőkre figyelemmel erre nincs lehetősége, azonban az eddigi gyakorlat – elsősorban az, hogy a köztársasági elnök 2007-ben megtagadta Piliscsaba Magdolnavölgy elkülönült településrészének önálló községgé nyilvánítását – azt a megközelítést támasztja alá, amely szerint a település alakítás esetén a köztársasági elnök, mint szuverén dönt, így döntése során a miniszter támogató felterjesztése esetén is megtagadhatja a községalakítást. xiii A településrész új községgé alakításáról szóló köztársasági elnöki döntés közzétételétől számított harminc napon belül az előkészítő bizottság településrészi önkormányzattá alakul át. Azaz a Mötv. ebben az esetben kötelezően előírja a településrészi önkormányzat megalakítását, amelynek összetétele is eltér a Mötv. főszabálya szerinti összetételtől (a Mötv. alapján ugyanis a településrészi önkormányzatra a bizottságokra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, azaz a településrészi önkormányzat tagjainak több, mint fele, valamint az elnöke képviselő kell, hogy legyen – ez a követelmény ebben az esetben nem érvényesül. Az ilyen sajátos településrészi önkormányzat egyetértése szükséges a településrészt érintő területszervezési kérdésben, a bel- és külterületek lehatárolásához, valamint az önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról és kötelezettségekről szóló döntéshez. Az új község alakítása során a következő fontos kérdést az önkormányzati vagyon megosztása jelenti, amelyről a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az érintett önkormányzatok állapodnak meg. Megállapodás hiányában az önkormányzati vagyont lakosságarányosan kell megosztani. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az új község területéről a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az érintett önkormányzatok állapodnak meg. A megállapodásban az új község alakítására vonatkozó népszavazással érintett területtől eltérni nem lehet. Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület. Eltérő megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. Amennyiben ebben a kérdésben a felek nem tudnak megállapodni, abban az esetben peres eljárásnak van helye. Szemben a korábbi szabályozással, amikor is ezeket a kérdéseket polgári jellegű jogvitának tekintették (lásd BDT 2011.2401, valamint BDT 2004.1076),xiv az új szabályozás 77
azzal, hogy az új község vagyonára, területére vonatkozó jogviták eldöntésére a hatáskörrel rendelkező bíróságként az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságot jelöli meg, ezeket az ügyeket a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási pereknek minősíti. Míg korábban a Tszt. a településegyesítés megszüntetését sajátos községalakítási jogcímnek tekintette, addig a Mötv. ezt az esetet is a községalakítás egyik sajátos aleseteként határozza meg. Az új szabályozás szigorítást jelent, ugyanis a korábban egyesített község is csak ak kor kezdeményezheti a településegyesítés megszüntetését, ha megfelel az új község alakításával kapcsolatban az előzőekben meghatározott feltételeknek. További korlátozást jelent, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a településrész egyesítése 1950. január 1-jén vagy azt követően – azaz a szocialista tanácsrendszer kiépülése után – lépett hatályba.
32.3. Településegyesítés A településegyesítést kezdeményező képviselő-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntő képviselő-testület polgármestere terjeszti fel a kezdeményezést és annak előkészítő iratait a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek (közigazgatási és igazságügyi miniszternek). Az előkészítő iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértői vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait. A miniszter március 31-ig határozatában dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépül tek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A határozattal szemben a községalakítás során hozott miniszteri határozattal szembeni bírósági jogorvoslat szabályai szerinti jogorvoslatra van lehetőség.
32.4. Területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között A területrész átadását előkészítő bizottság – amelynek megalakítása kötelező lakott terü letrész átadása esetén – javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülménye it, előnyeit, illetőleg feltételeit, így különösen: a fogadó települési önkormányzat székhe lyétől való kisebb távolságot, a lakosság számára előnyösebb megközelítést, a közigazga tási, az intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének előnyeit; megvizsgálja és bemutatja, hogy az átadás jár-e hátrányokkal az átadó település önkormány zatára, lakosságára nézve. A képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészí tő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakossá got a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell. Népszavazásra ugyanis csak lakott terület rész átadása esetén kerül sor. A képviselő-testületek – az előzetes megállapodásnak megfelelően – a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követő kilencven napon be lül állapodnak meg. Megállapodás hiányában az érintett képviselő-testület keresete alap ján a közigazgatási és munkaügyi bíróság – soron kívül – dönt. Míg a korábbi bírói gya 78
korlat ezeket a pereket is a Pp. általános szabályai szerinti perként kezelte, addig 2013. január 1-jével ezek a jogviták is közigazgatási pernek minősülnek. xv A bíróság döntése a megállapodást pótolja.
32.5. Település átcsatolása másik megyéhez A települési képviselő-testületnek a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részleteznie kell az átcsatolás indokait, be kell mutatnia, hogy az átcsatolás a település fejlődése, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár. Erről és a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezés különösen az alábbi területeken várható előnyöket mutatja be: – közigazgatási és igazságügyi szolgáltatások; – alapellátást meghaladó közszolgáltatások; – munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatás és – a fogadó megye területfejlesztési célkitűzéseihez való kapcsolódás lehetséges területei. Lényeges, hogy a település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja. A kezdeményezésről megtartott helyi népszavazás eredményét a települési képviselő-testület határozatba foglalja, melyet a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékel. A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései – a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb hatvan napon belül – állást foglalnak.
32.6. Várossá nyilvánítás Mötv. 104. § (1) Városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. (2) Ha a miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezést nem támogatja, erről tájékoztatja az érintett önkormányzat képviselő-testületét azzal, hogy milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-ig – az önkormányzati választás évének kivételével – a korábbi felterjesztésének kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését. A Mötv. jelentős újítása, hogy míg korábban a várossá nyilvánítást csak nagyközségi önkormányzat kezdeményezhette, addig most bármely olyan község kezdeményezheti a várossá nyilvánítást, amely térségi szerepet tölt be, s amelynek fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. A község fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben kell értékelni: – a község helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai; – a község népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői; – a község gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői;
79
– a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a községben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői; – a község infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés (-tisztítás, -kezelés és -elhelyezés), a rendszeres hulladékgyűjtés (-elhelyezés), a fűtés módja, a hírközlés; – a közlekedés jellemzői: a község kapcsolódása az országos közlekedési hálózatokhoz (közúti, vasúti), a község elérhetőségi viszonyai, a településen belüli (közösségi) közlekedés, az úthálózat kiépítettsége, a szilárdburkolatú utak aránya, a kerékpárutak kiépítettsége; – a község településszerkezete, épített környezete (településközpont, lakásállomány jellemzői), az általa elfogadott és a megyei fejlesztési és rendezési tervek alapján betöltött helye, szerepe; – a község intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények, valamint az igazgatási és rendészeti szervek területén; – a község szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre és – az önkormányzati vagyon és a gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája. A községi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszterhez (közigazgatási és igazságügyi miniszterhez). Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a tudomány, az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselőiből és gyakorlati szakemberekből álló – legfeljebb hét tagú – bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól. A miniszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével tesz az általános területszervezési eljárási szabályok szerint javaslatot a köztársasági elnöknek. A Mötv. megszüntette a megyei jogú várossá nyilvánítási eljárást, ugyanis a Mötv. szerint megyei jogú városnak minősülnek azok a városok, amelyek a törvény hatálybalépésekor megyei jogú városok voltak.
32.7. A fővárost érintő területszervezési ügyek A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, a fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fővároshoz való csatlakozás esetén a törvény egyéb rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, azonban ezekben a kérdésekben minden esetben az Országgyűlésnek van döntési hatásköre. 2013 nyarától a szabályozás annyiban változik, hogy a Mötv. lehetővé teszi a főváros közvetlen irányítása alatt álló – azaz kerülethez nem tartozó – területi egység kialakítását. Ebben az esetben nem kell kerü80
leti vagy fővárosi kezdeményezés, hanem az Országgyűlés saját hatáskörében, külön kezdeményezés nélkül is dönthet (a kézirat lezárásakor egy ilyen, közvetlenül a főváros irányítása alatt álló területi egység volt: a Margitsziget).
32.8. A tételhez tartozó fogalommeghatározások Tszr. 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó – a helyi építési szabályzatban kijelölt része; 2. egybeépült települések: egy település belterületének a vele szomszédos település belterületével építészeti, infrastrukturális egybeépültség alapján homogén lakóterületi egységet, belterületet képező településkapcsolat; 3. elkülönült településrész: a település más lakott településrészeivel – a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján – egybe nem tartozó lakott településrész; 4. falugyűlés: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 98. § (3) bekezdése szerinti falugyűlés, város esetében az érintett településrész lakossági fóruma; 5. kormányhivatal: a település fekvése szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal; 6. külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része; 7. lakosságszám: az Mötv. 146. § (3) bekezdése szerint a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám; 8. lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő természetes vagy jelentős műszaki létesítmény mesterséges határvonala által lehatárolt bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek; 9. miniszter: a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter; 10. polgármester: a polgármester és a főpolgármester; 11. területrész átadása: egymással határos területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között.
33. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 33.1. Az önkormányzatok gazdálkodása, az önkormányzatok gazdasági alapjai Mötv. 107. § A helyi önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. 81
