3.2. A magyar vasút története
3.2.1. A vasúti közlekedés kialakulása
A Palmer-féle függővasút hosszmetszete (1827)
A Pozsony-Nagyszombat között épített (1832) lóvasút Nagyszombat állomás
Vasúti híd Gerencsérnél
Az 1836.évi országgyűlés által meghatározott közlekedési főirányok
A Pest-Vác közti vasútvonal ünnepélyes megnyitása 1846-ban
Az első magyar gőzüzemű vasút pesti pályaudvara (1846)
A pest-váci vasútvonal menetrendje
Meghívó a pest-szolnoki vasút megnyitására (1847)
A Pest-Szolnok közti vasútvonal Szolnoki pályaudvara (1847)
Gróf Széchenyi István „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséül” című tanulmányának (1848) átnézeti térképe
Gróf Széchenyi István vasúthálózat-fejlesztési javaslata
3.2.2. A vasúti hálózat fejlődése
A magyar vasúti hálózat (1846, 1850, 1855, 1860) 1846
1850
1855
1860
A magyar vasúti hálózat (1865,1870, 1875) 1865
1870
1875
Magyarországon megnyitott vasútvonalak hossza (1846-1875)
A magyar vasút hosszának és sűrűségének változásai (1846-1875)
A magyar vasúti hálózat (1880, 1885, 1890, 1890)
Magyarország vasúthálózata 1900-ban
A HÉV vonalak kiépítése Magyarországon (1872-1900)
Bánáti HÉV-vonalak
Dráva-Száva közti HÉV-vonalak
A HÉV vonalak hálózata 1900-ban (1.)
Dunántúli HÉV-vonalak
Duna-Tisza-közi és Tiszántúli HÉV-vonalak
Kelet-magyarországi HÉV-vonalak
Erdélyi HÉV-vonalak
A HÉV vonalak hálózata 1900-ban (2.)
Felvidéki HÉV-vonalak
Budapesti HÉV-vonalak
Magyarországon megnyitott vasútvonalak hossza (1846-1900)
A magyar vasútvonalak építők szerint (1875-1900)
A magyar vasútvonalak hosszának építők szerinti megoszlása (1846-1918)
A magyar vasútvonalak helyzete a trianoni határ megvonásakor
A magyar vasúti hálózat adatai 1918 és 1920 viszonylatában 1918
1920
A magyar vasút veszteségei a trianoni békekötés következtében
Megnevezés
Normál nyomtáv. Keskeny nyomtáv. Normál+Keskeny nyt. 1918 1920 1918 1920 1918 1920 8279 3068 37 0 8316 3068 MÁV tulajdon 1333 780 0 0 1333 780 Társasági fővasút 11475 4530 1574 268 13049 4798 HÉV vonal 171 59 0 0 171 59 Idegen vasút, peage vonal 21258 8437 1611 268 22869 8705 Összesen
Magyarország vasúthálózata 1920-ban
A magyarországi vasúthálózat növekedése az ország területi gyarapodása következtében 1938 november – 1941 április között visszacsatolásra került: Felvidék-, Kárpátalja-, Erdély-, Délvidék egy része
79 000 km 4,5 millió lakos 4 947 km vasútvonal
A magyar vasútvonalak növekedése a terület visszacsatolások következtében (1938-1941)
Magyarország vasúti fővonalai (1938-1941)
A Felvidékkel visszatért vasútvonalak
Kárpátaljával visszatért vasútvonalak
Délvidékkel és Muraközzel visszatért vasútvonalak
Bevágás építése az erdélyi Szeretfalva-Déda vasútvonalon
Töltés építése az erdélyi Szeretfalva-Déda vasútvonalon (1941)
A II. világháború okozta károk a vasúti pályában, és a hozzátartozó infrastruktúrában • • • • • • • • • • •
Kétvágányú fővonali pályák 71,6%-a (1454 km), Egyvágányú fővonalak 26%-a (684 km) tönkre ment, Mellékvonalak 23%-a (918 km) tönkre ment, Állomási vágányok 47%-a (1390 km) tönkre ment, Kitérők 26%-a (3630 csoport) tönkre ment, Rácsos hídszerkezetek 83%-a (6105 m)felrobbantásra került, Vasgerendás hidak 25%-a (5945m) felrobbantásra került, Épületek 28%-a teljesen elpusztult, Épületek 32%-a súlyosan megrongálódott, Távközlő berendezések 82%-a szenvedett kárt, Biztosítóberendezések 70%-a szenvedett kárt,
A magyar vasúti hálózat (1950, 1961, 1971) 1950
1961
1971
1959-1982 között Magyarországon megszüntetett vasútvonalak
Időszak
Normál nyomtáv [km]
Keskeny nyomtáv [km]
1959-1960
87
14
101
1961-1970
66
354
420
1971-1980
559
808
1367
1981-1982
10
-
Összesen
722
1176
Összesen [km]
10 1898
Magyarországon megszüntetett normál-, és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasutak
A Zalalövő - Bajánsenye között épített vasútvonal völgyhídja Nagyrákosnál
A magyar vasúti hálózat (2004)
3.2.3. A vasúti pályák fejlődése
1. FELÉPÍTMÉNY
A magyar vasutak Vignol rendszerű sínszelvényeinek fejlődése
A különböző sínrendszerek alkalmazásának kezdetei a MÁV vonalain • 34,5 kg/m 1890-től, • 42,8 kg/m 1894-től, • 48,3 kg/m 1929-től, • 54,4 kg/m 1969-től, • 60,0 kg/m 1987-től,
A sínszálak tömegének változása a magyar vasúti pályákban 1945-2000 között Sín r.
1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
60
0,0
-
-
0,0
-
0,0
0,0
0,0
-
0,2
1,8
-
54
0,0
-
-
0,0
-
0,8
5,1
15,5
-
30,2
29,6
-
48
8,0
-
-
28,0
-
51,9
55,0
56,6
-
56,7
55,9
-
4245
26,6
-
-
15,9
-
7,7
5,1
4,8
-
2,4
1,9
-
3040
30,8
-
-
27,1
-
20,8
18,1
14,0
-
8,6
8,5
-
2029
34,6
-
-
29,0
-
18,8
16,2
9,1
-
2,4
2,2
-
A vasúti keresztaljak típusának változása a MÁV hálózatán 1945-2000 között
Aljtípus
1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
Betonalj
2,8
5,5
-
18,4
-
46,2
51,1
61,4
66,2
-
70,2
-
Faalj
95,2
92,6
-
80,1
-
53,1
48,6
38,3
33,5
-
29,7
-
Vasalj
2,0
1,9
-
1,5
-
0,7
0,3
0,3
0,3
-
0,1
-
2. PÁLYAFENNTARTÁS
1945-1970 között a MÁV kezelésében lévő vasútvonalakon kicserélt felépítményi hossza
500 470
450
441
400
379
381
396 377
375
350 324
313
300
290
296 257
250
237
200 167
150
170
221
180 146
100
150 128
130 110
66
50 0
16
19 45 19 46 19 47 19 48 19 49 19 50 19 51 19 52 19 53 19 54 19 55 19 56 19 57 19 58 19 59 19 60 19 61 19 62 19 63 19 64 19 65 19 66 19 67 19 68 19 69 19 70
0
314
1971-1997 között a MÁV kezelésében lévő vasútvonalakon kicserélt felépítmény hossza
400
350
342 347
345
355 332 332 333
331
300 271 252 248
250 226 203
200
150
155
217
217 192
148
134
136
100
50
0
44
41 9
43
52 21
4
71 972 973 974 975 976 977 978 979 980 981 982 983 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 1 19 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3. VILLAMOSÍTÁS
A MÁV villamosított vasútvonalainak fejlődése (1934-1992)
80 70 60 50
Vonalhossz [%] Terhelés [100 etkm]
40 30 20 10 0
1934 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1992
A villamosított vasútvonalak hosszának alakulása Magyarországon 1960-2000 között
Időpont
Vonalhossz [km] Vonalhossz [%]
Etkm terhelés [%]
1960
262
3,6
7,7
1965
415
5,7
16,0
1970
817
11,2
27,4
1975
1146
15,7
42,8
1980
1496
20,2
51,2
1985
1837
25,9
57,9
1990
2051
29,0
69,9
1995
2229
30,1
74,4
2000
2375
32,1
-
3.2.4. A vasúti járművek fejlődése
GŐZMOZDONYOK
A Magyar Középponti Vaspályatársaság „Heves” nevű mozdonya (Gyártotta: Cockrerill, 1846)
A MÁV 335 sorozatú gőzmozdonya (V=45 km/h; Gyártotta: Sigl, Wiener Neustadt, 1869-1878)
A MÁV 220 sorozatú gőzmozdonya (V=90 km/h, Gyártó: MÁV Gépgyár – Budapest, 1890-1905)
A MÁV 301 sorozatú gőzmozdonya (V=100 km/h, Gyártotta: MÁV Gépgyár – Budapest, 1911-1914)
A MÁV 302 sorozatú gőzmozdonya (V=100 km/h, Gyártó: MÁV Gépgyár – Budapest, 1913-1917)
A MÁV 424 sorozatú gőzmozdonya (V=90 km/h, Gyártotta: MÁVAG – Budapest, 1924-1958)
A MÁV 242 sorozatú gőzmozdonya (V=120 km/h, Gyártotta: MÁVAG – Budapest, 1937-1939)
A MÁV 411 sorozatú gőzmozdonya (V=75 km/h, Gyártotta: Alco – Philadelphia, 1942 – 1944)
VILLANYMOZDONYOK
A MÁV V50 sorozatú villanymozdonya (Kandó-féle próbamozdony, V=67 km/h, MÁVAG, 1928)
A MÁV V40 sorozatú villanymozdonya (V=100 km/h, Gyártotta: MÁVAG – Budapest, 1931)
A MÁV V42 sorozatú villanymozdonya (V=80 km/h, Gyártotta:GANZ-MÁVAG, 1961-1964)
A MÁV V43 sorozatú villanymozdonya (V=130 km/h, Gyártotta: GANZ-MÁVAG – Budapest, 1963-1968)
A MÁV V63 sorozatú villanymozdonya (V=120/130/160 km/h, Gyártotta: GANZ-MÁVAG, 1975-1985)
A MÁV TAURUS típusú villanymozdonya (V=230 km/h, Gyártó: SIEMENS, 2002-)
DÍZELMOZDONYOK
MÁV M 62 sorozatú diesel mozdony
Gyártó:
Luganszk
Gyártási év:
1965-1974
Áramnem:
25 kV 50 Hz
Teljesítmény:
1472 kW
Teng.elrend.:
B'B'
Kerékátmérő:
1050 mm
Ütközők közötti hossz:
17750 mm
Magasság:
4493 mm
Szélesség:
2950 mm
Tömeg:
116,5 t
Max. sebesség
100 km/h
A MÁV M61 sorozatú dízelmozdonya
A MÁV M 44 sorozatú dízelmozdonya
MÁV M 40 sorozatú diesel mozdony
MÁV M 41 sorozatú diesel mozdony
Gyártó:
GANZ-MÁVAG
Gyártó típ.jele:
DHM-7
Gyártási év:
1972-1984
Áramnem:
25 kV 50 Hz
Teljesítmény:
1325 kW
Teng.elrend.:
B'B'
Kerékátmérő:
1040 mm
Ütközők közötti hossz:
15500 mm
Magasság:
4430 mm
Szélesség:
3092 mm
Tömeg:
66 t
Max. sebesség
100 km/h
DÍZEL MOTORVONATOK
Az 1934-ben üzembe helyezett „Árpád” típusú gyorssínautóbusz
A MÁV BZmot sorozatú motorvonata (V=70 km/h, Gyártotta: TATRA Stud.; 1977-1984)
A MÁV Bpmot sorozatú motorvonata
A MÁV DESIRO motorvonata
VILLAMOS MOTORVONATOK
MÁV BVmot sorozatú villamos motorvonat
Gyártó:
Ganz-Hunslet
Gyártási év:
1994-
Áramnem:
25 kV 50 Hz
Teljesítmény:
1755 kW
Teng.elrend.:
B0‘B0‘/2’2’
Kerékátmérő:
920 mm
Ütközők közötti hossz:
25600 mm
Magasság:
4050 mm
Szélesség:
2824 mm
Tömeg:
69 t
Max. sebesség
160 km/h
MÁV BDVmot sorozatú villamos motorvonat
Gyártó:
Ganz-MÁVAG
Gyártási év:
1988-
Áramnem:
25 kV 50 Hz
Teljesítmény:
1520 kW
Teng.elrend.:
B‘B'
Kerékátmérő:
920 mm
Ütközők közötti hossz:
24600 mm
Magasság:
4650 mm
Szélesség:
2825 mm
Tömeg:
64 t
Max. sebesség
100 km/h
A vontatási nemek arányának változása a MÁV hálózatán 1973-1997 között 80
Gőzvontatás Villamosvontatás Dízelvontatás
70 60
25,7
24,7
69,9 57,9
43,2
46,4 42,6
45,3
42
37,5 30,1
30 20
75,3
51,2
50 40
74,3
19,3 11
10
3,5
0 1973
1975
1980
0,1 1985
0 1990
0 1995
0 1997
3.2.5. A vasúti áru- és személyszállítás fejlődése
1. SZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYEK
A hazai áruszállítási teljesítmények alakulása és szállítási módonkénti megoszlása 1970-1997 között
A Ro-La típusú áruszállítás teljesítményének fejlődése Magyarországon 1992-1998 között
A MÁV szállítási teljesítményeinek alakulása 1970-2002 között
A szállítási arányok alakulása az EU-, a közép- és kelet európai, valamint Magyarország viszonylatában
A MÁV szállítási teljesítményeinek alakulása 1980-1998 között
A szállítási teljesítmények prognosztizált alakulása Magyarország
2. VONALSŰRŰSÉG
A vasútvonalak sűrűsége az európai vasutaknál
3. VONALI KIÉPÍTÉS
A kétvágányú vasútvonalak aránya Magyarországon
Kétvágányú vonalak hosszaránya: 15,5 % (EU-átlag: 41,2 %)
A MÁV kezelésében lévő vágányok megoszlása a nyomtávolságok alapján (1994)
A vágány típusa Normál nyomtávolság
Vágányhossz [km]
Vágányhossz [%]
12 709,8
97,3
Széles nyomtávolság
149,7
1,1
Keskeny nyomtávolság
199,5
1,5
13 059,0
100,0
Összesen
A MÁV kezelésében lévő normál nyomtávolságú vonalakon az egy-, és kétvágányú pályák megoszlása (1994) A pálya jellege
Építési hossz [km]
Építési hossz [km]
Egyvágányú pálya
6 219,1
84,1
Kétvágányú pálya
1 174,5
15,9
Összesen
7 393,6
100,0
Kétvágányú vonalak a MÁV ZRt. hálózatán
A MÁV kezelésében lévő vonalak megoszlása a nyomtávolság alapján (1994)
Nyomtávolság Normál Széles Keskeny Összesen
Építési hossz [km]
Építési hossz [%]
7 393,6
97,2
36,5
0,5
175,7
2,3
7 605,8
100,0
A MÁV kezelésében lévő normál nyomtávolságú vágányok megoszlása a vonalban való fekvés szerint (1994) A vágány jellege
Vágányhossz [km]
Nyíltvonali vágány
8 568,2
67,4
Állomási vágány
4 141,6
32,6
12 709,8
100,0
Összesen
Vágányhossz [%]
A villamosított vasútvonalak aránya Magyarországon
A MÁV kezelésében lévő vasútvonalak megoszlása a vonalkategória alapján (1994)
A vonal kategóriája
Építési hossz [km]
Építési hossz [km]
„A”
3 076,8
41,6
„B”
4 316,8
58,4
7 393,6
100,0
Összesen
A MÁV kezelésében lévő „A”-kategóriájú vasútvonalak megoszlása a törzshálózati hovatartozás alapján (1994) A vonalkategória megnevezése
Építési hossz [km]
Építési hossz [%]
Európai
1 299,0
41,6
MÁV
1 777,8
58,4
3 076,8
100,0
Összesen
4. SEBESSÉG
A MÁV kezelésében lévő vágányokon engedélyezett sebességek Sebesség [km/h]
Vonalhossz [km]
Vonalhossz [%]
V > 100
3 130, 7
36,5
V = 80-99
1 643,6
19,2
V = 60-79
1 785,0
20,8
V = 40-59
1 553,0
17,9
V =30-39
252,7
3,0
V < 30
219,2
2,6
8 566,2
100,0
Összesen
5. FELÉPÍTMÉNY
A sínszálak tömegének változása a magyar vasúti pályákban 1945-2000 között Sín r.
1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000
60
0,0
-
-
0,0
-
0,0
0,0
0,0
-
0,2
1,8
-
54
0,0
-
-
0,0
-
0,8
5,1
15,5
-
30,2
29,6
-
48
8,0
-
-
28,0
-
51,9
55,0
56,6
-
56,7
55,9
-
4245
26,6
-
-
15,9
-
7,7
5,1
4,8
-
2,4
1,9
-
3040
30,8
-
-
27,1
-
20,8
18,1
14,0
-
8,6
8,5
-
2029
34,6
-
-
29,0
-
18,8
16,2
9,1
-
2,4
2,2
-
6. ÚTÁTJÁRÓK
A MÁV Rt. legfontosabb infrastruktúra-adatai % A magyar települések száma • vasútállomások száma • megállóhelyek száma • állomás + mh. összesen A vágányok (építési) hossza • ebből kétvágányú • ebből villamosított Közút - vasút kereszteződések • ebből sorompóval biztosított
3 131 db 736 db 783 db 1 519 db
48,5 % *
7 768 km 1 292 km 2 504 km 5 954 db
16,6 % 32,2 % ~1300 méterenként 2 767 db 46,5 %
7. MŰTÁRGYAK
A műtárgyak helyzete Magyarországon
8. PÁLYAPARAMÉTEREK
A MÁV vágányain engedélyezett tengelyterhelés (1994)
Tengelyterhelés [t]
Vágányhossz [km]
>20
6 595,4
77,0
18,0-20,0
1 114,5
13,0
16,0-17,9
301,7
3,5
12,6-15,9
181,3
2,1
<12,5
375,5
4,4
8 568,2
100,0
Összesen
Vágányhossz [%]
A MÁV vonalakra engedélyezett tengelyterhelés
9. BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK
Vonatbefolyásoló berendezéssel felszerelt vonalak
10. JÁRMŰVEK
A járműellátottság helyzete Magyarországon
3.2.6. A magyar vasút fejlődési irányai
A IV. korridort érintő tervek
Az V. korridort érintő tervek
A TEN-T hálózat magyarországi szakaszai Alaphálózat: Korridor IV.
V. V. Fiume (Rijeka) felé V. Ploce felé X. Belgrád felé
Vonal megnevezése
Vonalhossz
Rajka/Hegyeshalom – Budapest – Újszász – Szolnok – Lökösháza; Szob – Vác – Budapest
487 km
Bajánsenye – Boba – Budapest – Miskolc – Nyíregyháza – Záhony
628 km
Gyékényes – Dombóvár – Budapest
261 km
Magyarbóly – Pécs – Dombóvár
107 km
Budapest – Kiskunhalas – Kelebia
156 km
TEN-T alaphálózat összesen (- 20 km közös szakasz):
1619 km
TEN-T kiegészítő hálózat (11 vonal) összesen :
1108 km
A TEN-T hálózat vonalhossza összesen: A MÁV teljes hálózata (normál nyomtávolság)
2727 km 7727 km
Az EU támogatások alakulása
A vasútvonalak kategóriái Magyarországon az OVSZ (Országos Vasúti Szabályzat) szerint
A nemzetközi törzshálózati vasútvonalak OVSZ szerinti fejlesztési programjának költsége Magyarország
Az NFT II. projekt tervezés 2007 – 2020 idősávú kitekintéssel került összeállításra: A vasúti fejlesztési javaslatok összértéke 5500 Mrd Ft Az EU támogatással tervezett vasúti projekt csoportok: •TEN-T hálózat fejlesztési programja •Országos törzshálózati vonalak fejlesztési programja Együttesen 850 Mrd Ft forrásfelhasználási lehetőség •Regionális közlekedés fejlesztés 40 Mrd Ft várható forrásfelhasználási lehetőség •Elővárosi vasúti forgalom fejlesztése Budapesti és vidéki elővárosi fejlesztésre együttesen 500 Mrd Ft forrásfelhasználási lehetőség várható. NFT II. vasúti projekt javaslatok időhatára és projektcsoportjai. A 2007-2013 EU tervezési időszak várható forráslehetősége
18.
Korridorok korszerűsítése
IV. Hegyeshalom – Budapest – Cegléd – Szolnok – Lőkösháza
V. Bajánsenye – Boba – Székesfehérvár – Budapest – Hatvan – Miskolc – Nyíregyháza; Budapest – Pusztaszabolcs – Dombóvár – Gyékényes; Dombóvár – Pécs – Magyarbóly
Egyéb TEN-T vonalak
Egyéb országos törzshálózat Elővárosi vasúti közlekedés Ferihegyi vasút Mellékvonalak Az NFT-II ütem vasúti projektjei
Az NFT-II. költségterv összesítése
19.
A MÁV ZRt. tervezett vasútvonal-rehabilitációs programja
Magyarországot érintő Helsinki folyosók
A Pán-európai vasúti folyosók
A Páneurópai folyosók magyar szakaszai (2000. augusztus)
A TINA vasúti folyosók Magyarországon
A TINA vasúti folyosók Magyarországon Hossz km
Költségbecslés millió €
487
873,50
Hodos - Zalalövő – Zalaszentiván - Boba - Székesfehérvár Budapest - Hatvan – Füzesabony - Miskolc - Mezőzombor Nyíregyháza – Záhony
628
1.302,60
V (Rijeka felé)
Gyékényes - Kaposvár – Dombóvár - Pincehely Pusztaszabolcs – Budapest
261
364,00
V (Ploce elé)
Magyarboly - Pécs – Dombóvár
107
28,60
X (Belgrád felé)
Budapest – Kunszentmiklós – Tass – Kiskunahalas - Kelebia
156
406,10
Folyosó
IV.
V
Vonalvezetés
Rajka (Nickelsdorf) – Hegyeshalom - Győr-KomáromTatabánya – Budapest - Újsász-Szolnok - Szajol - Mezőtúr Gyoma - Békéscsaba - Lökösháza; Szob - Vác - Budapest
A TINA hálózathoz kapcsolódó vasútvonalak fejlesztési adatai Vonalvezetés
Hossz km
Költségbecslés millió €
93
218,30
160
181,80
15
12,00
168
84,20
184
202,90
Miskolc – Hidasnémeti
62
66,00
Sopron – Győr
85
162,00
Szentgotthárd – Szombathely – Porpac – Celldömölk
99
95,80
Biharkeresztes – Püspökladány
51
41,00
133
135,00
Budapest – Cegléd – Szolnok Szajol – Püspökladány – Debrecen – Nyíregyháza Gyékényes – Murakeresztúr Murakeresztúr – Nagykanizsa - Siófok – Szabadbattyán - Székesfehérvár
Győr – Pápa – Celldömölk – Boba – Zalaszentiván – Nagykanizsa
Székesfehérvár – Kecskemét – Szeged - Röszke
A nagysebességű vasútvonalak az Országos Területrendezési Tervben (2000. augusztus)
A vasúti infrastruktúra tervezett hosszú-távú fejlesztése
A vasúti korridorok fejlesztései A MÁV Rt. EU támogatással, EIB hitellel megvalósuló beruházási program javaslata (2004 – 2013)
2002 végéig megvalósult pályarehabilitáció (310 (310 km) km) Folyamatban lévő pályarehabilitáció (460 (460 km, km, ebből ebből elővárosi elővárosi 90 90 km) km) BÁNRÉVE Tervezett pályarehabilitáció (940 (940 km, km, ebből ebből elővárosi elővárosi 310 310 km) km) SOMOSKŐÚJFALÚ RAJKA
AUSZTRIA AUSZTRIA
84
E 61
SZOB
2
1
1
PÁPA
HATVAN
71
SZÉKESFEHÉRVÁR
120A
ÉRD
100 A
30A
CELLDÖMÖLK
DEBRECEN
SÜLYSÁP
NAGYKÁTA ÚJSZÁSZ
BOBA PORPÁC
NYÍREGYHÁZA
RÁKOSPALOTA-ÚJPEST 82
BUDAPEST
20
20
29
25 ZALALÖVŐ
TAPOLCA
23
SIÓFOK
MEZŐTÚR
140
DUNAÚJVÁROS 150
KECSKEMÉT
120
ROMÁNIA ROMÁNIA
30
26A 17 BAJÁNSENYE ZALAEGERSZEG
KISKUNFÉLEGYHÁZA
KOPER BALATONSZENTGYÖRGY
140 NAGYKANIZSA
KISKUNHALAS
MURAKERESZTÚR
BÉKÉSCSABA
40
SZLOVÉNIA SZLOVÉNIA 60
100
SZAJOL
CEGLÉD
PUSZTASZABOLCS 42 LAJOSMIZSE
SZABADBATTYÁN
101
SZOLNOK
DABAS
26
100
FELSŐZSOLCA
80
BIATORBÁGY
5
SZOMBATHELY
MISKOLC
PILISCSABA
TATABÁNYA
10
15 5
LÖKÖSHÁZA
SZEGED
DOMBÓVÁR
41 GYÉKÉNYES E 69
E 56 40
BUCURESTI
PÉCS PÉCSBÁNYARENDEZŐ
RIJEKA
UKRAJNA UKRAJNA
90
70
VÁC ESZTERGOM
KOMÁROM
GYŐR
16 SOPRON
ZÁHONY
E 52 BRATISLAVA
HEGYESHALOM
KIMLE
HIDASNÉMETI
92
ÓZD STOCKHOLM
PARIS E 50
MOSKVA E 50
SZLOVÁKIA SZLOVÁKIA
NEMZETKÖZI TÖRZSHÁLÓZATI VONAL
E 71
HAZAI TÖRZSHÁLÓZATI VONAL
HORVÁTORSZÁG HORVÁTORSZÁG
SZERBIA SZERBIA
E 85 ATHINIA
EGYÉB VONAL
MÁV Rt. EU Program Igazgatóság
A vasúti infrastruktúra 10-éves fejlesztési programja
Eljutási idők Budapestről (2006-os állapot szerint) Záhony
Miskolc
Bp. Sopron
Győr
Nyíregyháza Hatvan
5:00 Debrecen Boba
Hajmáskér
B.fűzfő
Szolnok
4:30 4:00
Sz.fehérvár
3:30 Kecskemét
3:00
Hodoš Békéscsaba
2:30 2:00 1:30
Gyékényes
Pécs
Szeged
1:00 0:30 0:00 (Budapest)
Eljutási idők Budapestről (tervezett fejlesztések megvalósulása után) Záhony
Miskolc
Bp. Sopron
Győr
Nyíregyháza Hatvan
5:00 Debrecen Boba
Hajmáskér
B.fűzfő
Szolnok
4:30 4:00
Sz.fehérvár
3:30 Kecskemét
3:00
Hodoš Békéscsaba
2:30 2:00 1:30
Gyékényes
Pécs
Szeged
1:00 0:30 0:00 (Budapest)
ELŐVÁROSI VASÚTI KÖZLEKEDÉS
Budapest Elővárosi Vasúti Projekt
Miskolc Elővárosi Vasúti Projekt
Debrecen, Nyíregyháza Előváros
Szombathely Elővárosi Vasúti Projekt
Szeged Elővárosi Vasúti Projekt
Pécs Elővárosi Vasúti Projekt
Elővárosi vasúti projektek
11 vasútvonal, >700 km vonalhossz 95 település, 176 állomás ill. megálló 70
SZOB
2-4
ESZTERGOM 1
VÁC
PILISVÖRÖSVÁR
HATVAN 80
VÁCRÁTÓT TATABÁNYA ASZÓD
BICSKE
BUDAPEST NAGYKÁTA TÁRNOK MARTONVÁSÁR
SZÉKESFEHÉRVÁR 30a
ÉRD
120a
KISKUNLACHÁZA
SZ.BATTA
100
ÓCSA
SZABADBATTYÁN PUSZTASZABOLCS
CEGLÉD
40
KUNSZENTMIKLÓS-TASS
DUNA
150
A1 nemzetközi törzshálózat, villamos vontatással B1 egyéb fővonal dizel vontatással
142
KECSKEMÉT Városközi forgalom célállomása Elővárosi forduló állomás
B1 egyéb fővonal villamos vontatással B2 mellékvonal dízel vontatással
120a Menetrendi mező száma
Budapest környéki elővárosi vasútvonalak
SZOLNOK
Villamos motorvonatok és öreg Bhv szerelvények ingavonati forgalomban
SIEMENSDESIRO
Felújított Bhv szerelvények ingavonati forgalomban
70 SZOB
1
2-4 ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR
VÁC VÁCRÁTÓT
TATABÁNYA
HATVAN 80
GÖDÖLLŐ
BICSKE BUDAPEST
NAGYKÁTA SZÉKESFEHÉRVÁR
Öreg Bhv szerelvények
MARTONVÁSÁR
120a
30a SZABADBATTYÁN
SZ.BATTA PUSZTASZABOLCS DUNA
40
Jelenlegi
150
CEGLÉD CEGLÉD LAJOSMIZSE KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142
100 SZOLNOK
KECSKEMÉT
Öreg Bhv szerelvények ingavonati forgalomban
helyzet
A Budapest környéki elővárosi vasúti közlekedés (jelenlegi helyzet)
STADLER-FLIRT
Bombardier-TALENT
2005-től csak DESIROK
II. ütem: 2008-9 2006-évi azonnali terv
STADLER-FLIRT 70 SZOB
I. ütem: 2007
1
2-4 ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR
Régi vill. MV 2008 – 9 HATVAN
VÁC VÁCRÁTÓT
TATABÁNYA
80
Maradnak a felújított Bhv szerelvények
GÖDÖLLŐ
BICSKE BUDAPEST
NAGYKÁTA
STADLER-FLIRT
SZÉKESFEHÉRVÁR
MARTONVÁSÁR
120a
30a
SZABADBATTYÁN
SZ.BATTA PUSZTASZABOLCS DUNA
40
I. ütem: 2007
150
CEGLÉD CEGLÉD LAJOSMIZSE KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142
100 SZOLNOK
KECSKEMÉT
STADLER-FLIRT
Tervezett állapot I. ütem: 2007
Régi vill. MV 2008-tól
Orosz dízel motorvonatok
A Budapest környéki elővárosi vasúti közlekedés (tervezett állapot)
II. ütem: 2008-9
A Budapest környéki elővárosi vasúti közlekedés 2005
2006 70 SZOB
I. ütem: 2007 1
2-4 ESZTERGOM PILISVÖRÖSVÁR
VÁC VÁCRÁTÓT
TATABÁNYA
HATVAN 80
GÖDÖLLŐ
BICSKE BUDAPEST
NAGYKÁTA SZÉKESFEHÉRVÁR
I. ütem: 2007
MARTONVÁSÁR
120a
30a SZABADBATTYÁN
SZ.BATTA PUSZTASZABOLCS DUNA
40
Tervezett állapot
I. ütem: 2007
150
CEGLÉD CEGLÉD LAJOSMIZSE KUNSZENTMIKLÓS-TASS 142 KECSKEMÉT
Jelenlegi helyzet 2008-tól
100 SZOLNOK
3.2.7. Arcképcsarnok
Baross Gábor (1848-1892)
Kandó Kálmán (1869-1931)
"A legfontosabb az életünkben, hogy a munkát önmagáért szeressük. Mert a munka adja életünk igazi értelmét és tölti ki azt tartalommal. Életünk csak akkor lehet boldog s kiegyensúlyozott, ha annak munkás létét nem a muszáj és a robot érzése uralja, hanem a munkát szeretve, örömmel dolgozzuk. Aki pedig a munkát szereti, az szívvel-lélekkel dolgozik, munkájába beleadja minden tudását, tapasztalatát és minden igyekezetével azon van, hogy a tőle telhető legjobbat nyújtsa. Ennek következtében az csak jól fog dolgozni és a munka sohasem lesz robot számára."Kandó Kálmán
Gróf Széchenyi István „Fenséges haza! Hosszú álmaink és több mint fél évszázados szónoklataink után elvégre tennünk is kellene valami nagyszerűt már, ha a nemzetek sorábul dísztelenül kisodortatni nem akarunk.”
