30 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Tagállam: Magyarország. amely a következő dokumentumot kíséri

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, XXX […](2012) XXX draft 15/30

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Tagállam: Magyarország amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a vízpolitikai keretirányelvben (2000/60/EK) előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtásáról

HU

HU

1.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.1. ábra: A vízgyűjtő kerület térképe Nemzetközi vízgyűjtő kerületek (EU-n belül) Nemzetközi vízgyűjtő kerületek (EU-n kívül) Nemzeti vízgyűjtő kerületek (EU-n belül) Országok (EU-n kívül) Parti tengervizek Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

1

Magyarország népessége 10,1 millió fő, az ország területe 93 030 km² (ICPDR, 2009). Magyarország nem rendelkezik tengerparttal. Nagyrészt sík terület, északon alacsony hegységekkel. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Magyarország teljes területével a Duna vízgyűjtőn fekszik, amely Európa második legnagyobb vízgyűjtője. A Duna vízgyűjtőjén 19 ország osztozik. A Duna vízgyűjtő kerület teljes területe 807 827 km², amelyből 11,52% tartozik Magyarországhoz. A Duna vízgyűjtő kerület magyar részének kódja HU1000. Magyarország az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv mellett 4 részvízgyűjtő-gazdálkodási tervet is kidolgozott (nevezetesen a Tisza vízgyűjtő és a Dráva vízgyűjtő magyar részére, a Balatonra és az ország Duna-medencének hívott többi részére vonatkozóan). Nemzetközi vízgyűjtő neve Duna

Koordinációs kategória 1 km² %

A szomszédos országok Szlovák Köztársaság, Ausztria, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Ukrajna

93030

11,5

1.1. táblázat: Határokon átnyúló vízgyűjtők kategória szerint (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 8.1. szakaszát) és Magyarországra eső részük %-ban1 1. kategória: Létező együttműködési megállapodás, együttműködés folytatására kijelölt szerv, vízgyűjtőgazdálkodási terv (VGT). 2. kategória: Létező együttműködési megállapodás, együttműködés folytatására kijelölt szerv. 3. kategória: Létező együttműködési megállapodás. 4. kategória: Nincs hivatalos együttműködés. Forrás: „A főbb uniós vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehasonlító elemzése a terhelések és az intézkedések szempontjából” című bizottsági tanulmány.

2.

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV JELENTÉSE ÉS MEGFELELÉSE

2.1

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadása

A magyar kormány 2010. május 21-én az 1127/2010. kormányhatározattal fogadta el a nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. A határozatot a Magyar Közlöny 2010. évi 84. számában hirdették ki. Formai jogi felhatalmazási okokból a kormányhatározatot később hatályon kívül helyezték, majd 2012. február 23-án a 1042/2012. kormányhatározattal a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet változatlan tartalommal újra elfogadták. Az új határozatot a Magyar Közlöny 2012. évi 21. számában hirdették ki. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervről 2010. június 3-án érkezett jelentés a WISE-be. 2012. június 5-én a magyar közigazgatás intézményi változásáról érkezett jelentés a WISE-be.

1

A kategorizálást „A főbb uniós vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehasonlító elemzése a terhelések és az intézkedések szempontjából” című bizottsági tanulmány határozza meg (1b. feladat: nemzetközi koordinációs mechanizmusok).

2

Főbb erős és gyenge pontok

2.2

A VGT részletes kidolgozására országos szinten, részvízgyűjtő-szinten és a tervezési alegységek szintjén került sor. Számos problémaspecifikus mellékletet és háttérdokumentumot tartalmaz. Fontos szerepet kaptak a szakmai és a nyilvános konzultációk. A két- és többoldalú megállapodások révén jó a nemzetközi együttműködés. A VGT azonosítja a felszíni víztesteket érő fontosabb terheléseket. A VGT teljes körű áttekintést nyújt a célkitűzésekről. Az intézkedési program alaposan kidolgozott, a víztestek szintjén szolgáltat információt az alap-, a kiegészítő és a további intézkedésekről. Mindazonáltal több jelentős hiányosság áll fenn: 

A felszíni víztestek tipológiájának a biológiai adatokkal való tesztelését nem végezték el az első VGT-ciklusban, mivel nem állt rendelkezésre elegendő adat. Jelentős a fejlődés a biológiai minőségi elemek terén, de még mindig hiányosak az adatok. Mivel a módszerek nem minden biológiai minőségi elemre vonatkozóan készültek el, a referenciaértékek és osztály-határértékek sem készültek el minden típusra.



A felszíni víztestek állapotértékelése nem elég megbízható, ezért a magyarországi felszíni víztestek kirívóan nagy százalékának ismeretlen az állapota. Az erősen módosított víztestek kijelölésében is nagy a bizonytalanság.



Kiterjedt a mentességek alkalmazása és igen elnagyolt a mentességek indoklása.



Egyes intézkedések finanszírozása nem tűnik biztosítottnak.

3.

IRÁNYÍTÁS

3.1

A végrehajtás ütemezése

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat során nagy hangsúlyt kaptak a szakmai és a nyilvános konzultációk. Az első lépést a 2006. december és 2007. június között zajlott, a tervezés ütemezéséről és a munkamódszerről folytatott megbeszélések jelentették. A második lépésben nemcsak országos, hanem helyi szinten is konzultációt folytattak a jelentős vízgazdálkodási kérdésekről. Ez a folyamat 2007. decemberben kezdődött és 2008. szeptember 22-én ért véget, amikor lezáró vitafórumot tartottak. A harmadik lépésben 2008. december 22-én megkezdődött a tervezetről való konzultáció, amely 2009. november 18-ig tartott. Ezen időszak alatt a www.vizeink.hu internetes oldalon keresztül, írásbeli beadványokban vagy a tematikus és regionális meghallgatásokon szóbeli megjegyzések formájában lehetett észrevételezni a közzétett terveket és kapcsolódó anyagokat. 3.2

Adminisztratív kérdések – vízgyűjtőkerületek és hatáskörrel rendelkező hatóságok

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata volt a stratégiai vezetés, az uniós szervezetekkel való kapcsolattartás, az integrált nemzetközi Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozásával kapcsolatos együttműködés, és a VKI végrehajtásához kapcsolódó hivatalos nemzeti jelentések elkészítése. Az operatív feladatok különböző országos és regionális szervezetek között oszlottak meg. A nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséért és a nemzeti tervezési folyamat koordinálásáért felelős szervezet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság volt.

3

A négy részvízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséért, valamint a tervezési alegységekre vonatkozó tervek koordinálásáért felelős szervezetek a kijelölt regionális környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok voltak.

3.2.1. ábra: A Duna vízgyűjtő kerület négy részvízgyűjtője Magyarországon (Duna, Tisza, Balaton és Dráva).

A 42 tervezési alegységre vonatkozó tervek elkészítéséért és az érdekelteknek és a közvéleménynek a folyamatba való bevonásáért a 12 érintett területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság volt felelős, a nemzeti park igazgatóságokkal és a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel együttműködve.

4

3.2.2. ábra: A magyar vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésében részt vevő intézmények szervezeti ábrája (pirossal keretezve)

2011-ben a Mezőgazdasági Minisztériumot és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot összevonták az új Vidékfejlesztési Minisztérium égisze alá. Az új minisztériumban a Környezetügyért Felelős Államtitkárság vette át a VKI végrehajtásának feladatát. Ugyanakkor a vízgazdálkodással kapcsolatos néhány feladat a Belügyminisztériumhoz került. 3.3

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek – Felépítés, teljesség, jogi státusz

Magyarország egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet jelentett be az ország teljes területére vonatkozóan, mivel az ország teljes területe a Duna vízgyűjtő kerületben fekszik. A tervet a nemzetközi Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel szoros együttműködésben dolgozták ki. Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, valamit a négy részvízgyűjtőre és a 42 tervezési alegységre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervet ugyanazon nemzeti megközelítéssel készítették. A magyar kormány 2010. május 21-én fogadta el a nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, amely az 1127/2010. kormányhatározat kibocsátásával hatályba lépett. Formai jogi felhatalmazási okokból a kormányhatározatot később hatályon kívül helyezték, majd 2012. február 23-án a 1042/2012. kormányhatározattal a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet változatlan tartalommal újra elfogadták. Az új határozatot a Magyar Közlöny 2012. évi 21. számában hirdették ki. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket kormányhatározattal fogadják el, amely nem tekinthető hivatalos jogforrásnak, mivel az egyének számára nem teremt jogokat és kötelezettségeket, hanem csak az állami hatóságok számára rendelkezik jogilag kötelező érvénnyel. Nincs olyan

5

jogi eszköz, amely formálisan szabályozza a VGT jogi hatását; jogi hatása a kormányhatározatként öltött jellegéből következik. Mindazonáltal a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet jogi értékkel ruházzák fel egyéb jogszabályok, amelyek közvetlenül hivatkoznak rá. Különösen a vízgazdálkodásról szóló törvény állapítja meg, hogy a környezetet érintő tevékenységek tervezése és végzése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi célokat. A VGT szükségesnek tartja az engedélyezési eljárásokra alkalmazandó jog felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő és új létesítmények megfeleljenek a vízpolitikai keretirányelv környezetvédelmi célkitűzéseinek. A VGT a végrehajtásához szükséges lépésnek tekinti az engedélyezési eljárásokra alkalmazandó jog felülvizsgálatát. A meglévő engedélyek felülvizsgálatát is szükségesnek tartja, de határidő említése nélkül. Az engedélyezési eljárásokra alkalmazandó jog nem határoz meg időkeretet a meglévő engedélyek felülvizsgálatára vonatkozóan. Végül meg kell jegyezni, hogy a VGT nem utal olyan körülményre, amely kiválthatja az engedélyezési eljárások felülvizsgálatát. 3.4

Nyilvános konzultáció, az érdekelt felek bevonása

A tervezési folyamat többlépcsős, ismétlődő típusú volt, amelyben összehangolták az ökológiai, technikai, szociális és gazdasági szempontokat. A konzultációkat megelőzően kidolgoztak egy stratégiai dokumentumot a közvélemény tervezési folyamatba való bevonásáról, valamint kibocsátottak és az érdekeltek számára elérhetővé tettek tájékoztató anyagokat és egy útmutatót a VKI végrehajtási folyamatában a nyilvánosság részvételének és konzultációjának módszertanáról. Részletes vitaanyagokat adtak ki az országos / részvízgyűjtő / alegységi vízgyűjtőgazdálkodási tervekről. Ezekhez az anyagokhoz interneten és nyomtatott formában is hozzá lehetett férni. Nyilvános, illetve szakmai konzultációkra került sor minden részvízgyűjtő, illetve alegység kapcsán. A VGT-vel kapcsolatos dokumentumokat nagyrészt interneten keresztül biztosították, de néhány kiemelt érdekelt fél (mint az Országos és Területi Vízgazdálkodási Tanácsok, szakmai szervezetek, civil szervezetek stb.) számára a VGT-k tervezeteinek nyomtatott változatát is elérhetővé tették. Területi és tematikus fórumokat szerveztek az ország, a részvízgyűjtők és az alegységek vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek megvitatására. A 25 tematikus fórum olyan témákkal foglalkozott, mint a mezőgazdaság, természetvédelem, erdőgazdálkodás, önkormányzati feladatok, termálvizek, halászat, horgászat, szabályozási és átfogó intézkedések, intézményfejlesztés és finanszírozás. A tematikus egyeztetéseken összesen mintegy 700 szervezet képviseltette magát, és a VGT tervezetének konzultációja során 3800 vélemény, kérdés, észrevétel, kiegészítés érkezett. Ezeket az egyeztetéseket előzetesen széles körben hirdették, és az eredményeiket feldolgozták és felhasználták az országos, a részvízgyűjtő- és az alegységi tervek végső változataiban. Minden fórumról készült emlékeztető, amelyet elérhetővé tettek a magyar vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatának hivatalos weboldalán: www.vizeink.hu. Az érintettek következő csoportjai kaptak meghívást a konzultációkra: szakmai közigazgatási szervezetek (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, ÁNTSZ, állami erdészetek, falugazdászok stb.), önkormányzatok, civil szervezetek (környezetvédelem, turizmus, sport, oktatás, településfejlesztés stb.), a gazdasági szektor érdekvédelmi szervezetei (ipar, mezőgazdaság, vidékfejlesztés, mérnöki kamarák, mezőgazdasági kamarák stb.), vízgazdálkodási társulások (víziközmű vállalatok, mezőgazdasági vízgazdálkodási szervezetek, halászati és horgászati szövetségek, vízi műtárgyak tulajdonosai stb.), tudományos intézmények és szervezetek, valamint a lakosság.

6

3.5

Nemzetközi együttműködés és koordináció

Magyarország tagja a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottságnak (ICPDR). Az ICPDR-t a Duna-medencén osztozó alapító tagállamok megbízták a Duna vízgyűjtőkerület-szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozásának koordinálásával. Az ICPDR számos nemzetközi nyilvános és szakértői fórumot szervezett a Duna-medence különböző helyszínein. A Dunán osztozó országok megállapodtak abban, hogy részvízgyűjtő-gazdálkodási terveket dolgoznak ki. A Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási tervét a Tiszán osztozó országok (Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia és Szerbia) szintén az ICPDR koordinációja mellett dolgozták ki. 4.

A VÍZGYŰJTŐ KERÜLETEK JELLEMZÉSE

Magyarországon két víztest-kategória létezik, a vízfolyás és az állóvíz. Magyarország tengerparttal nem rendelkező ország, így nem került sor átmeneti és partmenti víztestek kijelölésére. A vízfolyás víztestek típusainak meghatározásához Magyarország a tengerszint feletti magasságot, a geológiát, az átlagos esést, a vízgyűjtő terület nagyságát és a mederanyag szemcseméretét használta fel kategorizálási szempontként. Az állóvíz víztestek típusai esetében a vízfelület kiterjedését, az átlagmélységet, a tengerszint feletti magasságot, a hidrogeokémiai jelleget, a nyílt vízfelület arányát és a vízborítás jellegét vették figyelembe. A vízfolyásokra és az állóvizekre egyaránt meghatároztak típus szerinti referenciafeltételeket. A VGT tartalmazza minden egyes vízfolyás víztest típus és minden egyes állóvíz víztest típus referenciajellemzőit. A vízfolyások esetén kiválasztott referenciajellemzők a hidromorfológia, a vízkémia (pH, vezetőképesség, klorid, oxigéntelítettség, oldott oxigén, biológiai oxigénigény, kémiai oxigénigény, NH4-N, NO2-N, NO3-N, összes nitrogén, PO4P, összes foszfor), és a biológia (parti- és vízinövényzet, halak, lebegő algák, a-klorofill, fitoplankton, fitobenton és makroszkópikus vízi gerinctelenek). Az állóvizek esetén kiválasztott referenciajellemzők a hidromorfológia, a vízkémia (pH, vezetőképesség, klorid, oxigéntelítettség, oldott oxigén, biológiai oxigénigény, kémiai oxigénigény, NH4-N, NO2-N, NO3-N, összes nitrogén, PO4-P, összes foszfor), és a biológia (parti- és vízinövényzet (IMMI index), halak, lebegő algák, a-klorofill, fitoplankton és fitobenton). Minden felszíni víztest tipológiáját tesztelték biológiai adatokkal, de a folyamatot nem fejezték be az első VGT-ciklusban, mivel nem állt rendelkezésre elegendő adat.

VGYK HU1000

Vízfolyások 25

Állóvizek 16

Átmeneti vizek Nem releváns

Parti tengervizek Nem releváns

4.2.1. táblázat: Felszíni víztestek típusai a vízgyűjtő kerület szintjén Forrás: WISE és Magyarország

4.1

Felszíni víztestek kijelölése

A 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyásokat jelölték ki víztestként. Az azonos tulajdonságokkal rendelkező kisebb vízfolyások és víztestek csoportosítása gyakori.

7

Szintén jellemző, hogy az 50 hektárnál kisebb állóvizeket és állóvíz-csoportokat egyetlen víztestbe sorolták. A vizes élőhelyek nem állóvízként, hanem védett területként jelennek meg. A vízfolyás és állóvíz víztestek statisztikája az alábbi táblázatban szerepel.

VGYK HU1000

Felszíni vizek Vízfolyások Állóvizek Átlagos Átlagos Szám hosszúság Szám terület (km) (km2) 869 22 213 6

Felszín alatti vizek Szám 185

Átlagos terület (km2) 1511

4.3.1. táblázat: Felszíni víztestek, felszín alatti víztestek és kiterjedésük. Forrás: WISE

Az azonosított felszín alatti víztestek száma 185 (4 rétegben, 1000 km2-enként 1,99 felszín alatti víztest), 1511 km2 átlagos kiterjedéssel. A határral osztott felszín alatti víztestek száma 40. 56 felszín alatti víztest tőle közvetlenül függő földi ökoszisztémával rendelkezik. 4.2

Jelentős terhelések és hatások azonosítása

A VGT azonosítja a felszíni víztesteket érő fontosabb terheléseket. A szervesanyag- és tápanyagterhelések esetében a települési és ipari pontszerű szennyezőforrások akkor minősültek jelentősnek, ha a belőlük származó terhelés a víztest összes terheléséhez legalább 30%-kal hozzájárul. Az alkalmazott módszer nem volt egységes minden terheléstípusra nézve. A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezőforrások közül a tápanyagok és a peszticidek minősültek jelentős terhelésnek. Ezeket a terheléseket felszíni vízi monitoring adatokból, és egy a foszforterhelést mérő, vízfolyás vízminőségi modellel számították ki. A nitrogénvegyületek és a peszticidek esetében az anyagmérleg-módszert használták. A kötelező jelentésekből és a vízhasználóktól származó 2006-os, különböző (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, energetikai, bányászati, fürdőzési és egyéb, például ökológiai vagy rekreációs) vízkivételekről szóló statisztikákat használták fel a felszíni víztesteket érő vízkivételi terhelések becslésére. A vízkivételeket alegységi szinten összegezték és összehasonlították a jellemző kisvízzel és az ökológiai okokból a mederben tartandó vízhozammal. A vízkivétel alegységi szinten akkor jelentős, ha a kivétel meghaladja egy adott vízfolyás kisvizének 50%-át. Magyarország 2006-ban és 2008-ban részletes felmérést készített az összes felszíni víz hidromorfológiai befolyásoltságáról. E felmérések eredményeit használták fel a jelentős terhelések meghatározásánál. Hidromorfológiai beavatkozásból eredő terhelésnek minősülnek a völgyzárógátak, árvízvédelmi töltések, folyószabályozási műtárgyak, újonnan épített folyómedrek, szabályozott trapézmedrek, zsilipek, mederkotrás, a növényzet eltávolítása, a burkolat, a partvédelem és a vízátvezetések. A hidromorfológiai beavatkozások akkor minősültek jelentősnek, ha egy víztesten belül a befolyásolt szakaszok aránya meghaladta az 50%-ot. Néhány esetben ezt a feltételt kiegészítette az a korlátozás, hogy a befolyásolt rész folyamatos hossza nem lehet nagyobb a víztest teljes hosszának 30%-ánál. A mérnöki tevékenységek, a halgazdálkodás, a föld-infrastruktúrák és a kotrás esetében nem volt világos, hogy milyen eszközöket használtak ezen terhelések jelentős szintjének meghatározására. Csak az ilyen típusú terhelés által érintett víztestek számát adták meg.

8

A felszíni víztestek vízminőségi problémáit főként a szervesanyag- és tápanyagterhelések okozzák. A vízfolyás víztestek 2/3-át, az állóvíz víztestek 80%-át érinti ilyen típusú jelentős terhelés. A felszíni vizek veszélyes anyagok általi szennyezését adatok hiányában nem értékelték.

9

Vízfolyás-

VGYK

Nincs

Pontforráso

Diffúz

terhelés

k

források

szabályozás és Vízkivétel

morfológiai beavatkozáso

Átmenetivízés parti

Egyéb morfológiai

gazdálkodás

tengervízgazdálkodás

beavatkozás ok

terhelések

Szá

Szá

Szá

Szá

Vízfolyás-

k

HU1000

Szám

%

173

15,99

Szá m 180

%

Szám

%

Szám

%

Szám

%

16,64

264

24,4

90

8,32

543

50,18

4.2.1. táblázat: Jelentős terhelés által érintett felszíni víztestek száma és százalékos aránya Forrás: WISE

10

m 876

% 80,96

m 0

% 0

m 0

% 0

Egyéb

m 143

% 13,22

4.2.1. ábra: Jelentős terhelés által érintett felszíni víztestek százalékos arányának grafikonja 1 = Nincs terhelés 2 = Pontforrás 3 = Diffúz forrás 4 = Vízkivétel 5 = Vízfolyás-szabályozás és morfológiai beavatkozások 6 = Vízfolyás-gazdálkodás 7 = Átmenetivíz- és parti tengervíz-gazdálkodás 8 = Egyéb morfológiai beavatkozások 9 = Egyéb terhelések Forrás: WISE

11

4.3

Védelem alatt álló területek

Madarak

Egyéb európai

Halak

Élőhelyek

Helyi

Országos

Nitrátok

Kagylók

Települési szennyvíztisztítás

HU1000

Fürdővizek

VGYK

7. cikk szerinti ivóvíz-kivétel

Védelem alatt álló területek száma

1756

265

55

-

7

467

-

210

1

-

3

4.5.1. táblázat: A védelem alatt álló területek száma típusonként, az egyes vízgyűjtőkerületekben és az egész országra nézve, felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozóan2 Forrás: WISE

5.

MONITORING

5.1

A monitoringhálózat általános leírása

5.1. ábra: A felszíni vizek (bal) és a felszín alatti vizek (jobb) monitoring állomásainak térképe • • • • • •

Vízfolyás-monitoring állomások Állóvíz-monitoring állomások Átmeneti víz monitoring állomások Parti tengervíz monitoring állomások Nem osztályozott felszíni vizek monitoring állomásai Felszín alatti vizek monitoring állomásai Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

2

Ez az információ megfelel a VKI keretében jelentett védett területeknek. Több/egyéb információ jelentésére más irányelvek szerinti kötelezettség alapján kerülhetett sor.

12

Magyarország feltáró és operatív megfigyelési programokat alakított ki. Magyarország a 2007. évi monitoringjelentésében 891 vízfolyás víztestről, 221 állóvíz víztestről és 108 felszín alatti víztestről számolt be. A víztestek felülvizsgálatát követően Magyarország a 2009. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervben 869 vízfolyás víztestről, 213 állóvíz víztestről és 185 felszín alatti víztestről tett jelentést. Az 5.1.2. táblázat tartalmazza a magyarországi monitoringállomások számát. Vízfolyások

VGYK HU1000 Megfigyelési hely típusa szerint összesen Monitoringhelye k teljes száma3

Átmeneti vizek Felt Op

Állóvizek

Parti tengervizek Felt Op

Felt

Op

Felt

Op

122

474

26

41

0

0

0

122

474

26

41

0

0

0

557

65

-

Felszín alatti vizek Felt

Op

Menny

0

2014

427

1802

0

2014

427

1802

-

3471

5.1.2. táblázat: Monitoringhelyek száma vízkategória szerint Felt = Feltáró Op = Operatív Menny = Mennyiségi Forrás: WISE

5.2

Felszíni vizek monitoringja

A felszíni vizekben minden minőségi elemet megfigyelnek a feltáró monitoring program keretében. A feltáró monitoring részét képező minden helyszínen megfigyelik az összes előírt minőségi elemet. Az operatív monitoring keretében 8 alprogramot hoztak létre, 2 programot az állóvizekre, és 6 programot a vízfolyásokra. A veszélyeztetett víztesteket érintő monitoringhelyszíneket különböző hatások vizsgálatára választották ki. A különböző operatív monitoring alprogramokhoz a biológiai minőségi elemek kiválasztására a rendelkezésre álló biológiai monitoring adatok és az egyes biológiai minőségi elemek stresszor-válasz kapcsolata alapján került sor. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a felszíni vizekre vonatkozóan nem végeznek vizsgálati monitoringot. A felszíni víztestek feltáró és operatív monitoringjára vonatkozó statisztika a következő táblázatban szerepel. Víztestkategória Vízfolyás Állóvíz

Feltáró

Operatív

A megfigyelt víztestek száma összesen

A jelentett víztestek száma összesen

101 (11,62)

390 (44,88)

443 (50,98)

869

20 (9,39)

32 (15,02)

50 (23,47)

213

5.2.1. táblázat: A Magyarországon feltáró és operatív monitoring által érintett víztestek száma (és zárójelben a százalékos aránya) Forrás: vízgyűjtő-gazdálkodási terv

3

A monitoringhelyek teljes száma eltérhet a monitoringhelyek típus szerinti számától, mivel néhány helyet egynél több célra használnak.

13

A VKI által meghatározott mind a 33 elsőbbségi anyagot megfigyelik. A veszélyes anyag miatt kockázatos folyók alprogramja 81 víztestre, illetve 103 monitoring pontra vonatkozik. E vizsgálatok keretében az elsőbbségi, illetve az egyéb veszélyes anyagok közül csak azt vizsgálják, amelyre más felmérési program határérték túllépést mutatott, illetve amely anyagot kibocsátanak a vízgyűjtőn. A monitorozott anyagok pontról pontra változhatnak. A feltáró monitoring program keretében a vízfolyásokban és az állóvizekben az elsőbbségi anyagokat és egyéb veszélyes anyagokat évente 12 mintával, háromévente vizsgálják. A vízfolyások és állóvizek operatív monitoring programjai esetében tervben volt a víztestek csoportosítása, de nem volt szigorú korreláció még az ugyanolyan típusú és terhelésű víztestek között sem. Ezért nem alkalmaztak csoportosítást a monitoring eredményeinek egyik víztestről a másikra való kiterjesztéséhez és extrapolálásához. A határral osztott víztestek esetében Magyarország feltáró monitoringot működtet. A megfigyelési adatokat kétoldalú határvízi szerződések vagy együttműködés alapján megosztják a szomszédos országokkal. A Duna-medence szinten kiemelt víztestek esetében a feltáró monitoringból származó információkat az ICPDR-en keresztül a többi dunai országnak is meg kell küldeni. 5.3

Felszín alatti vizek monitoringja

Magyarország a felszín alatti vizekre vonatkozóan 10 monitoring programot hozott létre. A tízből 2 mennyiségi, 4 kémiai feltáró és 4 kémiai operatív monitoring program. A sérülékeny felszín alatti víztestek monitoring programjaiban az alapvető kémiai paraméterek mellett a mérések kiterjednek különleges szennyezőanyagokra, például ipari felhasználású szerves vegyületekre is (oldószerek, rákkeltő anyagok, nehézfémek, peszticidek stb.). A monitoringprogramok kialakítására és a paraméterek kiválasztására vonatkozóan trendelemzés készült. 4 felszín alatti víztest esetében emelkedő tendenciát mutat a nitrátkoncentráció és 1 felszín alatti víztest esetében az ammónium. A felszín alatti víztestek többségénél nem állt rendelkezésre elegendő adat a megbízható trendelemzéshez. Csak néhány szennyezőanyagot vettek figyelembe. Magyarország részt vesz az ICPDR által koordinált, az egész medencére kiterjedő határokon átnyúló felszín alatti vizekre vonatkozó monitoringprogramban. A magyar vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2014 feltáró és 427 operatív felszín alatti vízminőségmonitoring helyről tesz jelentést, 1802 helyszínen pedig a felszín alatti vizek mennyiségi paramétereit mérik. 5.4

A védett területek monitoringja

A felszíni vizekre vonatkozóan külön monitoring program működik a fürdővizek, a Natura2000 területek, az ivóvízkivételek védőterületei, az őshonos halak életfeltételeinek biztosítása céljából védett területek, valamint a nitrátszennyezésről szóló irányelv és a települési szennyvizek kezeléséről szóló irányelv alapján kijelölt területek megfigyelésére. Az ilyen külön felszíni vízi monitoringhelyek teljes száma 407. Az ivóvízkivételek védőterületein a felszín alatti vizekre vonatkozó külön monitoringprogram 1754 helyet foglal magában.

14

Felszín alatti vizek

Felszíni vizek VGYK

Duna Összesen

Élőhelyek/ Madarak 115 115

Természetes fürdővíz 30 30

Ivóvíz

Halak

Kagylók

Nitrátok

13 13

23 23

-

197 197

Települési szennyvíz 27 27

Ivóvíz 1754 1754

5.4.1. táblázat: Monitoringhelyek száma a védett területeken4. Forrás: Magyarország

6.

A VIZEK ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTÉSE (ÖKOLÓGIAI, KÉMIAI, FELSZÍN ALATTI VIZEK)

Magyarországon a felszíni vizek 11%-a jó ökológiai állapotban van. A felszíni víztestek több mint fele elmarad a jó állapottól, a vízfolyás víztestek egyharmadának és az állóvíz víztestek közel kétharmadának az ökológiai állapota pedig ismeretlen. VGYK

Összesen

HU1000

442

Kiváló

Jó

Mérsékelt

Gyenge

Rossz

Ismeretlen

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

5

1,1

44

10,0

138

31,2

85

19,2

37

8,4

133

30,1

6.1. táblázat: Természetes felszíni víztestek ökológiai állapota Forrás: WISE

VGYK

Összesen

HU1000

640

Kiváló

Jó

Mérsékelt

Gyenge

Rossz

Ismeretlen

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

Szám

(%)

0

0

56

8,8

182

28,4

108

16,9

5

0,8

289

45,2

6.2. táblázat: Mesterséges és erősen módosított víztestek ökológiai potenciálja Forrás: WISE

Magyarországon a felszíni víztestek rendkívül nagy aránya ismeretlen kémiai állapotú. A jelentés alapján a felszíni víztestek csupán 3%-a van jó kémiai állapotban. Jó VGYK

Összesen

HU1000

442

Gyenge

Ismeretlen

Szám

%

Szám

%

Szám

%

14

3,2

10

2,3

418

94,6

6.3. táblázat: Természetes felszíni víztestek kémiai állapota Forrás: WISE

4

A monitoringhelyek száma a helyek szintjén közölt adatokból lett kiszámítva. Ha nincs a hely szintjén adat, akkor a táblázat a programszinten közölt adatokkal egészült ki.

15

Jó VGYK

Összesen

HU1000

640

Gyenge

Ismeretlen

Szám

%

Szám

%

Szám

%

21

3,3

18

2,8

601

93,9

6.4. táblázat: Mesterséges és erősen módosított víztestek kémiai állapota Forrás: WISE

Magyarországon a felszín alatti víztestek 80%-a (147 víztest) jó kémiai állapotban van, 20%a (38 víztest) pedig gyenge kémiai állapotban. VGYK

Össz esen

HU1000

185

Jó Szá m 147

Gyenge

Ismeretlen

%

Szám

%

Szám

%

79,5

38

20,5

0

0

6.5. táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai állapota Forrás: WISE

158 felszín alatti víztest mennyiségi állapota jó (85%), 27 víztest pedig gyenge mennyiségi állapotban van (15%). Magyarországon nincsen ismeretlen állapotú felszín alatti víztest. VGYK

Össz esen

HU1000

185

Jó No. 158

% 85,4

Gyenge No. % 27 14,6

Ismeretlen No. % 0 0

6.6. táblázat: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Forrás: WISE

A WISE-jelentés alapján 2015-ig nem várható javulás a felszíni és felszín alatti víztestek kémiai állapotában. Nincs információ a felszín alatti vizek mennyiségi állapotának javulásáról. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programja tájékoztatást nyújt a jó állapot elérését célzó intézkedésekről és ezek ütemezéséről, valamit a jó állapot várható eléréséről (2015-ig, 2021-ig, 2027-ig vagy 2027 után).

16

Általános állapot (ökológiai és kémiai)

VGYK

Összesen

Jó vagy jobb 2009-ben

Jó vagy jobb 2015-ben

Szám

Szám

%

%

Szám

Jó kémiai állapot 2021-ben

Jó ökológiai állapot 2027-ben

Jó kémiai állapot 2027ben

% Szám % Szám % Szám % 22 (VV) 74 (VV) HU1000 1082 9 0,8 9 0,8 0,0 88 72 (ÁV) 91 (ÁV) 5 6.7. táblázat: Felszíni víztestek: a 2009. évi állapot és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt állapot áttekintése VV = Vízfolyás víztest ÁV = Állóvíz víztest A 2009-ben jó állapotban lévő víztestek a következő kategóriába esnek: 1. Az ökológiai állapot kiváló vagy jó, a kémiai állapot jó, mentességek figyelembevétele nélkül. A 2015-ben várhatóan jó állapotot elérő víztestek a következő kategóriákba esnek: 1. Az ökológiai állapot kiváló vagy jó, a kémiai állapot jó, mentességek figyelembevétele nélkül. 2. Kémiai állapot jó, az ökológiai állapot mérsékelt vagy az alatti, de nincsenek ökológiai mentességek 3. Az ökológiai állapot kiváló vagy jó, a kémiai állapot nem jó, de nincsenek kémiai mentességek 4. Az ökológiai állapot mérsékelt vagy az alatti, a kémiai állapot nem jó, de nincsenek sem ökológiai, sem kémiai mentességek Megjegyzés: Azon víztestek, amelyeknek az ökológiai vagy kémiai állapota ismeretlen/nem besorolt/nem alkalmazandó, nem lettek figyelembe véve. Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan)

5

%

Növeked és 20092015

Jó ökológiai állapot 2021-ben

Általános mentességek 2009ben (az összes felszíni víztest %-ában) 4. 4. 4. 4. cikk cikk cikk cikk (4) (5) (6) (7) bekez bekez bekez bekez dés dés dés dés % % % % 0

0

A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor.

17

0

VGYK

Összesen

HU1000

442

Jó vagy jobb 2009-ben Szám % 49 11,1

Ökológiai állapot Jó vagy jobb 2015-ben Szám % 54 12,2

Növekedés 2009-2015 % 1,1

Jó ökológiai állapot 2021ben Szám %

Jó ökológiai állapot 2027ben Szám %

Ökológiai mentességek (az összes felszíni víztest %-ában) 4. cikk (4) 4. cikk (5) 4. cikk (6) 4. cikk (7) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés % % % % 85,1 0 0 0

6.8. táblázat: Természetes felszíni víztestek: a 2009. évi ökológiai állapot és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt állapot6 Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan)

VGYK

Összesen

HU1000

442

Jó vagy jobb 2009-ben Szám % 14 3,2

Kémiai állapot Jó vagy jobb 2015-ben Szám % 14 3,2

Növekedés 2009-2015 % 0,0

Jó kémiai állapot 2021ben Szám %

Jó kémiai állapot 2027ben Szám %

Kémiai mentességek (az összes felszíni víztest %-ában) 4. cikk (4) 4. cikk (5) 4. cikk (6) 4. cikk (7) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés % % % % 2,3 0 0 0

6.9. táblázat: Természetes felszíni víztestek: a 2009. évi kémiai állapot és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt állapot7 Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan) A felszín alatti vizek kémiai állapota VGYK

HU1000

Összesen

185

Jó vagy jobb 2009-ben

Jó vagy jobb 2015-ben

Növekedés 2009-2015

Szám

%

Szám

%

%

147

79,5

147

79,5

0

Jó kémiai állapot 2021-ben Szá m

%

Jó kémiai állapot 2027ben Szám

Felszín alatti vizek kémiai mentességei (az összes felszín alatti víztest %-ában) 4. cikk (4) 4. cikk (5) 4. cikk (6) 4. cikk (7) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés

%

%

%

%

%

21

0

0

0

8

6.10. táblázat: Felszín alatti víztestek: a 2009. évi kémiai állapot és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt állapot Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan)

6

7

8

A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor. A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor. A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor.

18

A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota VGYK

Összes en

HU1000

185

Jó vagy jobb 2009-ben Szám % 158 85,4

Jó vagy jobb 2015-ben Szám % 158 85,4

Növekedés 2009-2015 % 0

Jó mennyiségi állapot 2021ben Szám %

Jó mennyiségi állapot 2027ben Szám

%

Felszín alatti vizek mennyiségi mentességei (az összes felszín alatti víztest %-ában) 4. cikk (4) 4. cikk (5) 4. cikk (6) 4. cikk (7) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés % % % % 14 1 0 0

6.11. táblázat: Felszín alatti víztestek: a 2009. évi mennyiségi állapot és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt állapot9 Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan)

VGYK

HU1000

Összesen Erősen módosított és mesterséges víztestek 640

Ökológiai potenciál Jó vagy jobb 2009-ben

Jó vagy jobb 2015-ben

Növekedés 2009-2015

Szám

%

Szám

%

%

56

8,8

62

9,7

0,9

Jó ökológiai potenciál 2021-ben Szám

%

Jó ökológiai potenciál 2027-ben Szám

%

Ökológiai mentességek (az összes erősen módosított/mesterséges víztest %-ában) 4. cikk (4) 4. cikk (5) 4. cikk (6) 4. cikk (7) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés %

%

%

%

45,3

0

0

0

6.12. táblázat: Erősen módosított és mesterséges víztestek: a 2009. évi ökológiai potenciál és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt ökológiai potenciál10 Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan)

VGYK

HU1000

Összesen Erősen módosított és mesterséges víztestek 640

Kémiai állapot Jó vagy jobb 2009-ben

Jó vagy jobb 2015-ben

Növekedés 2009-2015

Szám

%

Szám

%

%

21

3,3

21

3,3

0

Jó kémiai állapot 2021ben

Jó kémiai állapot 2027ben

Szám

Szám

%

%

Kémiai mentességek (az összes erősen módosított/mesterséges víztest %-ában) 4. cikk (4) 4. cikk (5) 4. cikk (6) 4. cikk (7) bekezdés bekezdés bekezdés bekezdés % 2,8

%

%

%

0

0

0

11

6.13. táblázat: Erősen módosított és mesterséges víztestek: a 2009. évi kémiai állapot és a 2015-ben, 2021-ben és 2027-ben várt állapot Forrás: WISE (a 2009. és 2015. évi állapotra és a mentességekre vonatkozóan) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (a 2021. és 2027. évi állapotra vonatkozóan)

9

10

11

A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor. A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor. A 2009-re és 2015-re vonatkozó adatok a WISE-ből származnak. A 2021-re és 2027-re vonatkozó adatok megállapítására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelőségi értékelésekor került sor.

19

6.1. ábra: Természetes felszíni víztestek 2009. évi ökológiai állapotának térképe

6.2. ábra: Természetes felszíni víztestek 2015. évi ökológiai állapotának térképe Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Ismeretlen Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Megjegyzés: Standard színek a VKI V. mellékletének 1.4.2. i. pontja alapján. Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

20

6.3. ábra: Mesterséges és erősen módosított víztestek 2009. évi ökológiai potenciáljának térképe

6.4. ábra: Mesterséges és erősen módosított víztestek 2015. évi ökológiai potenciáljának térképe Jó vagy jobb Mérsékelt Gyenge Rossz Ismeretlen Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Megjegyzés: Standard színek a VKI V. mellékletének 1.4.2. ii. pontja alapján. Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

21

6.5. ábra: Természetes felszíni víztestek 2009. évi kémiai állapotának térképe

6.6. ábra: Természetes felszíni víztestek 2015. évi kémiai állapotának térképe Jó Nem jó Ismeretlen Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Megjegyzés: Standard színek a VKI V. mellékletének 1.4.3. pontja alapján. Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

22

6.7. ábra: Mesterséges és erősen módosított víztestek 2009. évi kémiai potenciáljának térképe

6.8. ábra: Mesterséges és erősen módosított víztestek 2015. évi kémiai potenciáljának térképe Jó Nem jó Ismeretlen Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Megjegyzés: Standard színek a VKI V. mellékletének 1.4.3. pontja alapján. Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

23

6.9. ábra: Felszín alatti víztestek 2009. évi kémiai állapotának térképe

6.10. ábra: Felszín alatti víztestek 2015. évi kémiai állapotának térképe Jó Gyenge Ismeretlen Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Megjegyzés: Standard színek a VKI V. mellékletének 2.4.5. pontja alapján. Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

24

6.11. ábra: Felszín alatti víztestek 2009. évi mennyiségi állapotának térképe

6.12. ábra: Felszín alatti víztestek 2015. évi mennyiségi állapotának térképe Jó Gyenge Ismeretlen Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Megjegyzés: Standard színek a VKI V. mellékletének 2.2.4. pontja alapján. Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

25

7.

A FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Magyarország az ország összes vízteste esetében a VKI-ben az ökológiai állapot minősítésére előírt módszereket követte. 7.1

Az ökológiai állapot minősítésének módszerei

A 2009. évi bizottsági végrehajtási jelentésben szerepel, hogy a felszíni vizek ökológiai állapotának osztályba sorolásához részben elérhető biológiai minősítési módszerek álltak rendelkezésre. Akkoriban (2007) a vízfolyások és az állóvizek esetében egyaránt rendelkezésre álltak a fitoplanktonokra, a makrofitákra és a fitobentonokra vonatkozó módszerek. A vízfolyások ökológiai állapotának értékeléséhez a fitoplanktonra, a fitobentoszra, a makrofitákra, a makrogerinctelenekre és a halakra vonatkozó minősítési rendszereket dolgoztak ki. Az állóvizek minden típusára léteznek fitoplankton és makrofita minősítési módszerek, és néhány típusra fitobentosz minősítési módszer is. A bentikus fauna és a halak csoportjai esetében több adatra lenne szükség a minősítési módszerek kidolgozásához.

26

Makroalgák

Zárvatermők

Bentikus gerinctelenek

Halak

Fizikai-kémiai

Hidromorfológiai

Fitoplankton

Makroalgák

Zárvatermők

Bentikus gerinctelenek

Fizikai-kémiai

Hidromorfológiai

Parti tengervizek

Fitoplankton

HU1000

Hidromorfológiai

Fizikai-kémiai

Átmeneti vizek

Halak

Bentikus gerinctelenek

Fitobentosz

Makrofiták

Fitoplankton

Hidromorfológiai

Állóvizek

Fizikai-kémiai

Halak

Bentikus gerinctelenek

Fitobentosz

Makrofiták

VGYK

Fitoplankton

Vízfolyások

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7.1.1. táblázat: Biológiai minősítési módszerek rendelkezésre állása Teljesen kidolgozott minősítési módszerek minden biológiai minőségi elemre Részben kidolgozott vagy kidolgozás alatt álló minősítési módszerek minden vagy néhány biológiai minőségi elemre Nincs kidolgozott minősítési módszer a biológiai minőségi elemekre, nincs információ a minősítési módszerekről, a megadott információ nem világos Nem releváns vízkategória Forrás: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, Magyarország

27

A különböző biológiai minőségi elemek érzékenységét minden releváns terhelésre megvizsgálták. Különböző biológiai minőségi elemeket vizsgáltak a különböző jelentős terhelések kimutatása érdekében. A biológiai elemek egy csoportja esetében azt az elvet követték, hogy ha egy adat rossz, akkor az egész kategóriát rossznak tekintették. Meg lehetett állapítani bizonyos mértékű kapcsolatot a biológiai osztályozás és a terhelések között. A felszíni vizek ökológiai állapotának meghatározása során figyelembe vett fizikai-kémiai elemek közé tartoznak a szerves anyagok, a tápanyagok, a sótartalom / savasodási állapot, a hőmérséklet, a pH-érték, valamint az állóvizek esetében secchi átlátszóság. A vízgyűjtőgazdálkodási terv állítása szerint az alkalmazott minőségi elemek megfelelnek a VKI-nek. A minősítési módszereket részletesen leírják. Nem állapítottak meg kapcsolatot a biológiai minőségi elemek és a fizikai-kémiai minőségi elemek között. Ennek fő oka a biológiai minőségi elemekre vonatkozó adatok elégtelen száma. Az V. melléklet szerinti összes hidromorfológiai minőségi elemre kitértek. Nemzeti jogszabály biztosítja a jogi keretet a környezetminőségi előírások számára, valamint a nemzeti vízgyűjtőkön a kémiai szennyezőanyagok monitoringja számára. Az ICPDR keretében meghatározták a vízgyűjtőre jellemző szennyezőanyagokat, és ezeket használták a felszíni vizek ökológiai állapotának osztályba sorolásakor, a VKI-ben meghatározott eljárásnak megfelelően. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felsorolja a kémiai szennyezőanyagokat. Magyarország a megvizsgálandó paraméterek közé sorolta az oldott cinket, rezet, krómot és arzént, mivel ezek az anyagok jellemzőek a Duna-vízgyűjtőre. Az általános minősítés esetében az „egy rossz mind rossz” elvet alkalmazták. A biológiai minőségi elemek minősítéséhez a biológiai minőségi elemek eredményeinek átlagát alkalmazták olyan esetekben, amikor a víztesthez több monitoringhely tartozott. Többszörös mintavétel esetén a víztest osztályba sorolása az egyedi minták megbízhatósággal súlyozott átlagos értékein alapult. A mutatók kidolgozása típusspecifikus lett volna, de mivel a módszerek nem minden biológiai minőségi elemre készültek el teljesen, a referenciaértékek és az osztály-határértékek sem készültek el minden típusra. Mindazonáltal előrelépés történt a különböző típusokra vonatkozó módszerek kidolgozásában. A fizikai-kémiai minőségi elemek validálásához minden biológiai elem esetében statisztikai értékelést alkalmaztak. Nem került megállapításra jelentős kapcsolat a biológiai minőségi elemek és a fizikai-kémiai minőségi elemek között a bentikus gerinctelenek, makrofiták és halak esetében. Ennek fő oka a biológiai minőségi elemekre vonatkozó adatok elégtelen száma. Magyarország arról számolt be, hogy az interkalibrációs eljárás az első vízgyűjtőgazdálkodási terv véglegesítésének idején még nem fejeződött be (az interkalibrációt 2012ben teljesítették). A fitobentosz esetében az osztály-határértékeket a nemzeti vízgyűjtőgazdálkodási terv egy háttéranyagában jelentették, és az értékek összhangban voltak a vízfolyások és állóvizek interkalibrációs határértékeinek 5 osztályával. Megemlítették, hogy a halak esetében az interkalibrációt elvégezték, de nem adtak meg határértékeket. Nem közöltek információt a többi biológiai minőségi elemről. A bentikus gerinctelenek esetében nem szerepelnek Magyarországra vonatkozóan interkalibrációs osztály-határértékek az interkalibrációs határozatban. A Magyarország által az eljárás során alkalmazott módszert a VKI-nek nem megfelelőként jellemezték.

28

7.2

A módszerek alkalmazása és az ökológiai állapotra vonatkozó eredmények

A VGT arról számol be, hogy a legérzékenyebb biológiai minőségi elemeket és más, a domináns terhelések esetében releváns minőségi elemeket használták a víztestek ökológiai állapotának értékelésekor a feltáró monitoring programban. 7.3 VGYK HU1000 HU1000 HU1000

Vízgyűjtő-specifikus szennyezők CAS-szám 7440-38-2 7440-50-8 7440-66-6

Nem jó állapotú víztestek %-a 13 23 25

Anyag Arzén és vegyületei Réz és vegyületei Cink és vegyületei

7.3.1. táblázat: A nem jó állapotért felelős vízgyűjtő-specifikus szennyezők Forrás: vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

A jelentős adathiány miatt csak a felszíni víztestek 13%-át minősítették vízgyűjtő-specifikus szennyezőkre vonatkozóan. A VGT felsorolja azokat a víztesteket, amelyek a négy specifikus szennyező közül egy vagy több esetében nem értek el jó állapotot. 8.

AZ ERŐSEN MÓDOSÍTOTT VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE ÉS A JÓ ÖKOLÓGIAI POTENCIÁL ÉRTÉKELÉSE

Az 5. cikk szerinti jelentésben az erősen módosított víztestek és a mesterséges víztestek előzetes azonosításakor Magyarország a kijelölt felszíni víztestek 2%-át erősen módosítottként, 20%-át pedig mesterségesként tüntette fel. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben az 1082 felszíni víztest közül 365 (34%) erősen módosított víztest, és 275 (25%) mesterséges víztest. A 869 vízfolyás víztest közül 350 (40%) erősen módosított víztest és 146 (17%) mesterséges víztest, míg a 213 állóvíz víztest közül 15 (7%) erősen módosított víztest és 129 (60%) mesterséges víztest.

29

8.1. ábra: Az erősen módosított és mesterséges víztestek százalékos arányának vízgyűjtő-kerületenkénti térképe 0–5% 5 – 20 % 20 – 40 % 40 – 60% 60 – 100 % Nincs adat Vízgyűjtő kerületek EU-n kívüli országok Forrás: WISE, Eurostat (országhatárok)

Az erősen módosított víztestek kijelölése

8.1

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv a következő vízhasználatokat határozza meg, amelyek esetében a víztesteket erősen módosított víztestté nyilvánították: hajózás, beleértve a kikötői létesítményeket, rekreáció, ivóvíz-ellátási célú tározás, energiatermelési célú tározás, öntözési célú tározás, vízszabályozás, árvízvédelem és belvízelvezetés. Az erősen módosított víztestek kijelölésekor figyelembe vett fizikai módosítástípusok a zsilipek, duzzasztógátak, védőgátak, tározók, mederstabilizálás, kotrás, csatornafenntartás, folyópartok megerősítése, belvízelvezetés és vízátvezetés. Az erősen módosított víztestek kijelölése több lépcsőben történt. A munkafolyamat során az alábbi kritériumokat vették figyelembe: 

A víztestek hidromorfológiai viszonyait jelentősen módosító beavatkozások azonosítása.



Az azonosított beavatkozás megszüntetése a VKI által megadott körbe tartozó cél/igény (hajózás, tározás ivóvíz és öntözés céljára, energiatermelés, ár- és belvízvédelem, rekreáció, egyéb) veszélyeztetése nélkül.



Az adott igény kielégítése megoldható-e más, a VKI végrehajtására ki nem ható módon, aránytalan költségek nélkül, illetve a társadalom támogatása mellett.

30

A bizonytalanság mértékét nem értékelték, de az intézkedési programba beillesztettek a hiányosságok csökkentésére irányuló intézkedést. 8.2

A jó ökológiai potenciál meghatározásának módszere

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv meghatározza a jó ökológiai potenciál fogalmát. Leírja, hogy hogyan határozták meg az erősen módosított és mesterséges víztestek jó ökológiai potenciálját különböző biológiai minőségi elemek esetében (fitoplankton, fitobentosz, makrofiták, makrogerincelenek és halak). A jó ökológiai potenciál meghatározása egy referenciaalapú megközelítés és egy enyhítő intézkedéseket alkalmazó megközelítés kombinációja. A jó ökológiai potenciált olyan víztesteknél határozták meg, amelyeknél elegendő mennyiségű biológiai adat állt rendelkezésre. Ha az adatok lehetővé tették, használatspecifikus jó ökológiai állapotra vonatkozó értékeket is meghatároztak. Ezért nem megállapítható, hogy víztest-típusú vagy használat-típusú módszert használtak. A következő enyhítő intézkedéseket állapították meg, amelyeknek nincs jelentős káros hatása a használatra vagy a szélesebb környezetre: hallépcsők, élőhely-helyreállítás, párzási és ívóhelyek kialakítása, üledékkezelés, folyókanyarulatok vagy oldalágak újbóli összekötése, folyópartok magasságának csökkentése, partstruktúrák helyreállítása, csatornaszűkítés, minimális ökológiai vízhozam, árterek elöntése és a módosított mederszerkezetek vagy medencék helyreállítása. 8.3

Az erősen módosított víztestek és a mesterséges víztestek ökológiai potenciáljára vonatkozó értékelés eredménye

Az erősen módosított vízfolyás víztestek csupán 6,3%-a rendelkezik jó vagy jobb ökológiai potenciállal, a mesterséges víztestek esetében ez a szám 15,8%. Az ismeretlen ökológiai potenciállal rendelkező erősen módosított és mesterséges víztestek aránya 28,3% illetve 45,9%, főként a biológiai adatok hiánya miatt. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv megemlíti, hogy a kijelölési folyamat javítása és az erősen módosított víztestek kijelölése körüli bizonytalanság csökkentése érdekében javítani kell az adatbázison. 9.

A FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE

9.1

Az értékelés módszertani megközelítése

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv mind a 33 elsőbbségi anyagra vonatkozóan tartalmazza a környezetminőségi előírásokat. Magyarország a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott környezetminőségi előírásokat alkalmazta. 2010. augusztusában kibocsátottak egy miniszteri rendeletet12, amely meghatározta három vegyület (higany és vegyületei, hexaklór-benzol, továbbá a hexaklór butadién) esetében a biótára vonatkozó környezetminőségi határértékeket.

12

10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól.

31

A korábban véglegesített vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem található információ a biótára meghatározott környezetminőségi határértékekre vonatkozóan. A háttérkoncentrációkat elegendő geológiai adat hiányában nem vették figyelembe. A monitoringprogram során mérték az összes (fajták nélküli) oldott fém koncentrációt. A magyar hatóságok szerint mivel ez a fémtípus biológiailag könnyen felvehető, nincs szükség biológiai felvehetőségi tényezők használatára. 9.2

Túllépést okozó anyagok

Az egyes elsőbbségi anyagokról a WISE-ben tettek jelentést. A következő táblázatban elsőbbségi anyagok és bizonyos egyéb szennyezők szerint csoportosítva látható azon víztestek száma, amelyek túllépték a környezetminőségi határértékeket és kémiai állapotuk nem éri el a jót. CAS-szám 7440-43-9 7439-97-6 330-54-1 115-29734123-59-6 608-73-1 1582-09-8 117-81-7 140-66-9 127-18-4

A nem jó kémiai állapotú felszíni víztestek száma 14 nem jó állapotú víztest 3 nem jó állapotú víztest 2 nem jó állapotú víztest 2 nem jó állapotú víztest 1 nem jó állapotú víztest 3 nem jó állapotú víztest 1 nem jó állapotú víztest 1 nem jó állapotú víztest 2 nem jó állapotú víztest 1 nem jó állapotú víztest 5 nem jó állapotú víztest

Anyag neve Kadmium Higany Diuron Endoszulfán Izoproturon Hexaklór-ciklohexán Trifluralin Di(2-etilhexil)ftalát (DEHP) Oktil-fenol Tetraklóretilén Poliaromás szénhidrogének

9.2.1. táblázat: A nem jó kémiai állapotú felszíni víztestek száma Forrás: vízgyűjtő-gazdálkodási terv

Az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusban nem alkalmaztak keveredési zónákat. A környezetminőségi előírásokról szóló irányelv (2008/105/EK) nemzeti jogba való átültetése értelmében 2010 után jelölnek ki keveredési zónákat. 10.

A FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK ÁLLAPOTÁNAK MINŐSÍTÉSE

Magyarország 185 felszín alatti víztestet jelölt ki. A kijelölt felszín alatti víztestek teljes területe 279 532 km2 és ebből 83,4% jó állapotú. 38 felszín alatti víztest gyenge kémiai állapotú, ami a felszín alatti víztestek teljes számának 20,54%-a. Osztály Felszín alatti víztestek száma összesen: 185 Az összes felszín alatti víztest %-a

Jó 147

Gyenge 38

Ismeretlen 0

79,46

20,54

0

10.1. táblázat: A felszín alatti víztestek kémiai állapot szerinti minősítése Forrás: WISE

32

Hét olyan szennyezőanyagot azonosítottak, amelyek a felszín alatti víztestek nem jó kémiai állapotáért felelősek. A nitrátok bizonyultak a legfőbb szennyezőnek, az összes felszín alatti víztest 20,54%-ánál vezettek nem jó minősítéshez.

33

A nem jó minősítést okozó szennyezők Nitrátok Peszticidek Ammónium Szulfát Triklór-etilén Tetraklóretilén Vezetőképesség

A nem jó minősítésű felszín alatti víztestek száma 38 6 1 3 2 1 2

Százalékos arány a felszín alatti víztestek teljes számához képest 20,54 3,24 0,54 1,62 1,08 0,54 1,08

10.2. táblázat: A felszín alatti víztestek nem jó kémiai állapotáért felelős szennyezők és az általuk érintett felszín alatti víztestek számának áttekintése Magyarországon Forrás: WISE

10.1

A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota

A jelentés szerint a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit is értékelték. A jelentés tájékoztatást nyújt a felszín alatti vizek kitermelésének értékeléséről is. A felszín alatti vízkivételek éves átlagos mértékét összehasonlították a felszín alatti víztestek csoportjainak szintjén meghatározott rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlettel (vízmérleg teszt) és az eredményeket alkalmazták az egyes felszín alatti víztestekre. 10.2

A felszín alatti vizek kémiai állapota

A jelentés szerint a felszín alatti víztestekhez kapcsolódó szárazföldi ökoszisztémák igényeit figyelembe vették a kémiai állapot minősítésénél. Leírták azt a kritériumot, amely alapján egy felszín alatti víztestet jó kémiai állapotúnak minősítenek (területének kevesebb mint 20%-át érinti olyan szennyezés, amely veszélyezteti az ivóvíz céljára használt felszín alatti vízkészletet). A felszíni vízi kémia jelentős romlását okozó egyetlen szennyező a nitrát. A küszöbértékek meghatározásánál figyelembe vett szabályok a következők: 

Szintetikus anyagok esetében: ugyanazon környezeti határértékekre az uniós küszöbértékkel egyező nemzeti határértéket alkalmaztak.



A nitrátra vonatkozóan ivóvíz célú használat esetén 50 mg/l a küszöbérték. A karszt víztestek esetében az ökológiai alapú küszöbérték 25 mg/l, amely megegyezik a karsztvizekre vonatkozó nitrát szinttel (megközelítőleg 10 mg/l), a hígulással növelve. A hegyvidéki és a porózus sekély víztesteknél figyelembe vették a denitrifikációs képességet, ezért az ökológiai küszöbérték 50 mg/l.



A fennmaradó szennyezők esetében a küszöbértékeket az ivóvízre vonatkozó határértékek és a természetes háttérértékek figyelembevételével határozták meg:  Ha a háttérérték magasabb az ivóvíz határértékénél, akkor a küszöbérték magasabb a háttérértéknél.  Ha a háttérérték alacsonyabb vagy ugyanakkora, mint az ivóvíz esetén alkalmazandó határérték, akkor a küszöbérték megegyezik az ivóvízre vonatkozó előírásokkal, figyelembe véve a hígulást és a lebonthatósági tényezőt.

A 185 felszín alatti víztestből 63 esetében végeztek előzetes statisztikai értékelést, de részletes trendelemzésre csak 27 felszín alatti víztest esetében került sor (idősorok és/vagy

34

megfelelő számú monitoringpont hiányában), és a tendenciákat csak négy szennyezőre, nevezetesen a vezetőképességre, kloridra, NO3-ra és NH4-re határozták meg. Az ok, amiért csak a 4 említett szennyezőt foglalták bele a trendelemzésbe, a többi releváns szennyezőre vonatkozó idősorok hiánya volt. A trendfordulással nem foglalkoztak az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. A megállapítások szerint a trendelemzéssel vizsgált 27 víztestből 17 esetben volt kimutatható statisztikailag jelentős növekvő trend. A növekvő trend csak 5 felszín alatti víztest esetében minősült környezetileg jelentősnek, vagyis ezeknél az éves átlagos koncentráció 2007-ben meghaladta a küszöbérték 75%-át. A trend megfordítása nélkül, azaz megfelelő intézkedések hiányában a víztestek állapota 2015-ben várhatóan gyenge lesz, ezért ezek a víztestek veszélyeztetett besorolást kaptak. 10.3

Védelem alatt álló területek

1754 ivóvízkivétel céljából védett terület van, amelyből 92 parti szűrésű és 1662 felszín alatti vízbázis. 15 olyan felszín alatti víztest kapcsolódik az ivóvízkivétel céljából védett területekhez, amelyek állapota nem jó. A nem jó állapotot főként a nitrátszennyezés, de néhány esetben a triazin és a klórozott szénhidrogének okozzák. VGYK HU1000

Jó

Nem jó

1739

15

Ismeretlen

10.3.1. táblázat: A felszín alatti ivóvízkivétel céljából védett területek száma és állapota. Forrás: WISE

35

11.

KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK ÉS MENTESSÉGEK

Magyarországon a felszíni vizek legtöbbje ismeretlen kémiai állapotú. Víztestek

Mesterséges víztestek

Erősen módosított víztestek

Természetes víztestek

Összesen

Osztály Jó állapot (potenciál = jó és afelett) Nem jó Ismeretlen / nincs információ Jó állapot (potenciál = jó és afelett) Nem jó Ismeretlen / nincs információ Jó állapot (potenciál = jó és afelett) Nem jó Ismeretlen / nincs információ Összes víztest

Vízfolyások

Állóvizek

Összesen

2

0

2

0

0

0

144

129

273

18

1

19

18

0

18

314

14

328

8

6

14

10

0

10

355

63

418

869

213

1082

11.1. táblázat: A jó kémiai állapotú, nem jó kémiai állapotú és az információval nem rendelkező, illetve ismeretlen kémiai állapotú természetes, erősen módosított és mesterséges vízfolyás és állóvíz víztestek száma (2009) Forrás: WISE

A felszíni víztestek jó kémiai állapota alóli mentességet 28 alkalommal alkalmaztak vízfolyások esetében, mindig a VKI 4. cikkének (4) bekezdése alapján. Magyarországon 105 felszíni víztest van jó vagy annál jobb ökológiai állapotban. Ugyanakkor Magyarország 953 esetben (785 vízfolyás víztest,és 168 állóvíz víztest esetében) alkalmazott a felszíni víztestek jó ökológiai állapota alóli mentességet, mindig a VKI 4. cikkének (4) bekezdése alapján. A felszín alatti vizek esetében Magyarország 25 mentességet alkalmazott a 4. cikk (4) bekezdése alapján, 2 mentességet pedig a 4. cikk (5) bekezdése alapján. A 4. cikk (6) és (7) bekezdése szerinti mentességeket nem alkalmazták.

36

Kémiai jó Ökológiai állapottól független

68 37 105

28 7 35

Általános állapot (ökológiai és kémiai)

Mentességek (ökológiai és/vagy kémiai)

Ökológiai mentességek

Kémiai mentességek

Az ökológiai és/vagy kémiai ismeretlen állapotú Ökológiai jó vagy víztestek kiváló ÉS kémiai jó figyelmen kívül hagyásával A 4. cikk (4) bekezdése szerinti Ökológiai és/vagy mentesség (M, G kémiai és/vagy T) alá tartozik A 4. cikk (5) Ökológiai és/vagy bekezdése szerinti kémiai mentesség (M, G) alá tartozik A 4. cikk (4) Csak ökológiai bekezdése szerinti mentességek ökológiai mentesség figyelembevételév (M, G és/vagy T) alá el tartozik Csak ökológiai A 4. cikk (5) mentességek bekezdése szerinti figyelembevételév ökológiai mentesség el (M, G) alá tartozik A 4. cikk (4) Csak kémiai bekezdése szerinti mentességek kémiai mentesség (M, figyelembevételév G és/vagy T) alá el tartozik A 4. cikk (5) Csak kémiai bekezdése szerinti mentességek kémiai mentesség (M, figyelembevételév G) alá tartozik el

Ökológiai jó vagy kiváló

Vízfolyás Állóvíz Összesen

Kémiai állapot

Kémiai állapottól független

Kategória

Ökológiai állapot

5 4 9

785 168 953

0 0 0

785 168 953

0 0 0

28 0 28

11.2. táblázat: A felszíni víztestek állapota és mentességei számokban Forrás: WISE

11.1

A védett területek kiegészítő célkitűzései

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmaz némi információt a védett területekre vonatkozó kiegészítő célkitűzésekről. Általánosan megjegyzi, hogy a védett területekhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó minden víztestnél speciális intézkedéseket kell végrehajtani. Ezek révén kell biztosítani, hogy a területek védetté nyilvánításakor meghatározott környezeti célkitűzések teljesüljenek. 11.2

A 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek

Kidolgozásra került egy útmutató a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a 4. cikk (4) bekezdésével és a 4. cikk (5) bekezdésével kapcsolatosan alkalmazott mentességek indoklásának magyarázatára, valamint készült egy háttéranyag, amely a közvetett hatások értékelését magyarázza. A háttéranyag felsorolja az általános közvetlen hatások példáit: árvízkockázat szintjének változása, belvízveszélyeztetettség változása és aszályérzékenység változása. Az említett fő kiváltó okok: a mezőgazdaság, háztartások, az ipar és a folyószabályozás. A 11.2.1. táblázat a műszaki megvalósíthatóság, az aránytalan költségek vagy a természeti körülmények miatti mentességekkel rendelkező felszíni víztestek számát mutatja be.

37

0 0 0

Általános13 VGYK

HU1000

Műszaki megvalósíthatóság 4. cikk (4) 4. cikk (5) bekezdés bekezdés 4098 0

Aránytalan költségek 4. cikk (4) bekezdés 4639

4. cikk (5) bekezdés 0

Természeti körülmények 4. cikk (4) bekezdés 214

11.2.1. táblázat: A 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek száma Forrás: WISE

13

A mentességek az ökológiai és kémiai állapot vonatkozásában kombináltak.

38

4. cikk (5) bekezdés 0

11.1.1. ábra: A 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek száma T = Műszaki megvalósíthatóság D = Aránytalan költségek N = Természeti körülmények Kék = 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességek Piros = 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességek Forrás: WISE

Az intézkedések aránytalan költségeit a víztestek szintjén vették figyelembe, és a háttéranyag leírja az aránytalan költségek elemzésének módszerét a következő igényekhez kapcsolódó hatáskategóriánként: vízellátás, vízenergia, energiatermelés, öntözés, hajózás, ökológiai vízigény, belvízkezelés és árvízvédelem. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv teljes körű áttekintést nyújt a célkitűzésekről és az intézkedésekről a víztestek szintjén. Információt tartalmaz a mentességekről, beleértve az aránytalan költségeket. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv csak általánosságban utal azon mentességekre, amelyek műszaki, túlzott költségekhez kapcsolódó vagy természeti jellegűek lehetnek. A hivatkozott dokumentumok nem tartalmaznak egyértelmű kijelentést arra vonatkozóan, hogy milyen költség-haszon arányt tekintenek aránytalannak, bár a dokumentum felsorolja, hogy milyen közvetlen és közvetett hatásokat kell figyelembe venni egy adott típusú intézkedés költség-haszon elemzésekor. Az alapintézkedéseket kizárták a költség-haszon elemzésből. Az alapintézkedések költségeit külön mutatták be a különböző irányelvek által meghatározott vonatkozó határidőkkel együtt. Az alapintézkedések és kiegészítő intézkedések költségeit együtt csak a megvalósíthatósági elemzés tartalmazza.

39

11.3

A 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességek

Magyarország nem alkalmazott a 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességet a vízgyűjtőgazdálkodási tervben. 11.4

A 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességek

Magyarország nem számolt be a 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességről. 11.5

A felszín alatti vizekről szóló irányelv alóli mentességek

A mentességek indoklása útmutató felsorolja az intézkedések alóli mentességeket, beleértve a szennyezők felszín alatti vizekbe való jutásának megelőzését vagy korlátozását szolgáló intézkedések alóli mentességeket is. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv egy másik melléklete felsorolja az összes kijelölt felszín alatti víztestet és a rájuk alkalmazott mentességek típusaira vonatkozó információkat. Felszín alatti víztestek (%)

A mentességek okai A felszín alatti víztest állapota jelenleg nem ismert megbízhatóan, vagy a kedvezőtlen állapot oka nem ismert A jó állapot eléréséhez a szomszédos országgal összehangolt intézkedésekre is szükség van Az intézkedéseket az adott víztesten nem éri meg megtenni a becsülhető pozitív és negatív közvetlen és közvetett hatások, illetve hasznok és károk, ráfordítások alapján, víztest szintű aránytalan költségek Az intézkedések 2015-ig történő megvalósítása aránytalanul magas terheket jelent a nemzetgazdaság, a társadalom bizonyos szereplői, vagy egyes gazdasági ágazatok számára, aránytalan költségek A felszín alatti víz állapot helyreállásának ideje hosszabb

25 3

3

48

22

11.5.1. táblázat: A felszín alatti víztestekre alkalmazott mentességtípusok összefoglalása Forrás: WISE

Az intézkedéseket a VKI egyes célkitűzéseinek végrehajtásához rendelik, a megvalósíthatóság függvényében. Két intézkedés a szennyezők felszín alatti vizekbe való bejutásának megelőzéséhez kapcsolódik. 12.

INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK

A VKI VII. melléklete értelmében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tartalmazzák az intézkedési programok összefoglalását, beleértve az arra vonatkozó adatokat is, hogy a tagállamok hogyan kívánják elérni a 4. cikkben megállapított célkitűzéseket. A programokat 2009-ig kellett kialakítani, de csak 2012. decemberre kell átültetni a gyakorlatba. Az ebben a szakaszban foglalt értékelés a tagállam által a vízgyűjtő-gazdálkodási tervében összefoglalt intézkedési programot veszi alapul, és annak a VKI 11. cikkének és VII. mellékletének való megfelelését vizsgálja.

40

Az értékelés ezért nem tartalmazza a 11. cikk (3) bekezdése szerinti alapintézkedésekre vonatkozó követelményeknek14 való megfelelés teljes körű elemzését. Különösen az alapvető intézkedéscsoportokra összpontosít. A tagállamok 2012 decemberéig tesznek jelentést a Bizottságnak intézkedési programjuk teljes végrehajtásáról, beleértve a 11. cikk (3) bekezdésében előírt alapintézkedések végrehajtása terén elért előrelépést. A Bizottság értékeli a tagállamok jelentéseit, és értékelését a VKI 18. cikkének megfelelően közzéteszi. 12.1

Intézkedési program - általános megjegyzések

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján az intézkedési program iteratív szakmai és társadalmi egyeztetési folyamat eredményeként alakult ki. Az intézkedések listáját víztestenként alakították ki, az intézkedéseket a víztest jellemzői (minősítése), állapota, a terhelések és hatások figyelembevételével határozták meg. Tájékoztatást nyújt az intézkedések hatékonyságáról, és tartalmazza az intézkedések ütemezését 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig. Számos vízfolyás és állóvíz esetében az állapotra vonatkozó adatok hiánya miatt az intézkedések csak részben alapulnak az állapotértékelésen, és részben szakértői véleményekre támaszkodnak. Minden víztesthez rendeltek intézkedéseket. Az intézkedési programokat a Duna-menti országok az ICPDR keretében koordinálták. Az ICPDR által koordinált tervezési folyamat során az országok szakértői csoportokban osztották meg az információkat és beszéltek meg olyan konkrét problémákat, mint a vízfolyások folytonossága és a tápanyagcsökkentő intézkedések. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv különböző időszakokra vonatkozóan részletesen meghatározza az intézkedések becsült költségeit. A VGT tartalmaz költségbecslést az előkészítő intézkedésekre, az alap- és kiegészítő intézkedésekre, valamint az adminisztratív, monitoring, IT stb. költségekre vonatkozóan is. Az alapintézkedések között szerepel költségbecslés az olyan nemzeti intézkedési programokra vonatkozóan, mint a szennyvízprogram, az ivóvízminőség-javító program, a vízbázisvédelem stb.. Mivel ezek a programok egynél több terheléshez kapcsolódhatnak, nem lehetséges a költségek terhelések vagy ágazatok szerinti felbontása. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben az intézkedési program végrehajtására vonatkozóan három típusú költség került bemutatásra. A már előirányzott költségek, a tervezett költségek és a célkitűzések eléréséhez szükséges, de még nem előirányzott, és nem is tervezett kiegészítő összeg. 12.2

A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedések

A mezőgazdaságból származó terheléseket jelentősként azonosították. Mennyiségi nézőpontból a túlzott vízkivétel és a vízátvitelekhez kapcsolódó mezőgazdasági használat minősült jelentős terhelésnek. Szintén jelentős terhelésként azonosították a pontszerű és diffúz forrásokból származó nitrogén-, foszfor- és peszticidszennyezést. Bizonyos hidromorfológiai módosítások – főként alegységi szinten – közvetlenül kapcsolódnak a

14

Ezek a betartandó minimumkövetelmények, és magukban foglalják a más közösségi jogszabályokban előírt intézkedéseket, valamint a többi VKI-cikkben előírt követelmények elérését és a vízgazdálkodást érintő egyéb tevékenységek megfelelő ellenőrzését szolgáló intézkedéseket.

41

gazdálkodási tevékenységhez, mivel számos gátat, zsilipet és vízelvezető rendszert használnak mezőgazdasági célokra. Az egész országban fórumokat szerveztek a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tematikus kérdései, köztük a mezőgazdaság megvitatására. Az viszont nem volt világos, hogy a mezőgazdasági termelők szervezetei bekapcsolódtak-e az intézkedési program készítésének különböző szakaszaiba. Az intézkedési program teljes körű listát tartalmaz a terhelésekre irányuló intézkedésekről. Jelentős számú intézkedés kapcsolódik a mezőgazdasághoz, például a trágyák és a peszticidek használatának csökkentése, hidromorfológiai intézkedések, talajerózió elleni intézkedések, víztakarékossági műszaki intézkedések, vízvisszatartó intézkedések, a földhasználat megváltoztatása, gazdasági eszközök (a víz árszabása, megállapodások, adók stb.), tanácsadás és képzés, tudatosság-növelés, zónák kialakítása és földhasználat-tervezés. A program az intézkedések földrajzi vagy ágazati megközelítésű alkalmazásáról is tartalmaz információt. Az intézkedések költségét tekintve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozza az olyan beruházási programokat, mint például a fejlett öntözési technikák, vízújrahasznosítás stb. Az intézkedési program részletes információkat tartalmaz. Minden intézkedéshez tartozik végrehajtási határidő. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tematikus áttekintést nyújt az intézkedésekről, az érintett víztestek százalékos arányáról és az adott intézkedések 2015-ig és 2015 után történő végrehajtásának határidejéről. Nincs részletes információ a VKI szerinti (a kölcsönös megfeleltetésen túlmenő) mezőgazdasági intézkedések vizsgálatáról, sem a végrehajtás nyomonkövetéséről.

42

Intézkedések

HU1000

Műszaki intézkedések Műtrágya-használat csökkentése/módosítása Peszticid-használat csökkentése/módosítása Kevés szennyezővel járó gazdálkodásra való átállás (például ökológiai gazdálkodási gyakorlatok) A gazdálkodási gyakorlatok megváltoztatásához vezető hidromorfológiai intézkedések Talajerózió elleni intézkedések Több célt szolgáló intézkedések (például vetésforgó, védőzónák/vizes élőhelyek vagy árterületek átfogóbb kezelése) Víztakarékossági műszaki intézkedések Gazdasági eszközök Földfelszín-borítás kompenzálása Együttműködési megállapodások Öntözésre vonatkozó vízárazás meghatározása Tápanyag-kereskedelem Műtrágya-adóztatás Nem műszaki intézkedések A hatályos uniós jogszabályok végrehajtásához és érvényesítéséhez kapcsolódó kiegészítések Intézményi változások Mezőgazdasági gyakorlat kódexe Gazdálkodási tanácsadás és képzés Gazdálkodók tudatosságnövelése Ismeretnövelési intézkedések a jobb döntéshozatal érdekében Tanúsítási rendszerek Zónák kialakítása (például földhasználat kijelölése GIS-térképek alapján) Specifikus cselekvési tervek/programok Földhasználat tervezése Technikai standardok A mezőgazdasághoz kapcsolódó egyedi projektek Környezethasználati engedélyezés 12.2.1. táblázat: A mezőgazdasági terhelésekre vonatozó VKI-intézkedések típusai, az intézkedési programban leírtak szerint Forrás: vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

12.3

Hidromorfológiai intézkedések

A dokumentum tartalmaz információt a terhelések és intézkedések, vagy használatok és intézkedések közötti kapcsolatokról. A VGT három kategóriában sorol fel a vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítására irányuló intézkedéseket: a vízfolyások és állóvizek medréhez kapcsolódó intézkedések az ökológiai alapú vízjárás elérése érdekében, a vízfolyások hullámteréhez/árteréhez, illetve az állóvizek partmenti területeihez kapcsolódó intézkedések, valamint a hidromorfológiát figyelembe vevő, a vízhasználathoz kapcsolódó intézkedések.

43

A következő konkrét hidromorfológiai intézkedéseket veszi figyelembe a vízgyűjtőgazdálkodási terv: hallépcsők, élőhely-helyreállítás, párzási és ívóhelyek kialakítása, üledék/ törmelékkezelés, folyókanyarulatok vagy oldalágak újbóli összekötése, folyópartok magasságának csökkentése, minimális ökológiai vízjárási követelmények meghatározása, árterek elöntése, visszatartó medencék építése, a kotrás csökkentése vagy módosítása, károsodott mederszerkezetek helyreállítása, a korábban kiegyenesített vízfolyások kanyarulatainak visszaállítása. A hidromorfológiai intézkedések által érintett vízfolyások és állóvizek száma szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Nincs azonban részletes információ a hidromorfológiai intézkedéseknek ezen vízfolyás és állóvíz víztestekre várhatóan gyakorolt hatásáról. Intézkedések

HU1000

Hallépcsők Megkerülő csatornák Élőhely-helyreállítás, párzási és ívóhelyek kialakítása Üledék-/törmelékkezelés Műtárgyak elbontása: zsilipek, gátak, partvédelem Folyókanyarulatok vagy oldalágak újbóli összekötése Folyópartok magasságának csökkentése Partszerkezet helyreállítása Minimális ökológiai vízjárási követelmények meghatározása Csúcsrajáratás operatív módosítása Árterek elöntése Visszatartó medencék építése Kotrás csökkentése vagy módosítása Károsodott mederszerkezetek helyreállítása A korábban visszaállítása

kiegyenesített

vízfolyások

kanyarulatainak

12.3.1. táblázat: A hidromorfológiai terhelésekre vonatozó VKI-intézkedések típusai, az intézkedési programban leírtak szerint Forrás: vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

12.4

A felszín alatti vizekkel kapcsolatos intézkedések

A felszín alatti víztesteken alap- és kiegészítő intézkedéseket kell végrehajtani. A vízgyűjtőgazdálkodási terv megemlíti az alapintézkedésekhez kapcsolódó összes vonatkozó irányelvet és a megfelelő nemzeti programokat. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tájékoztat a veszélyeztetett vagy gyenge állapotú felszín alatti víztesteken a célok elérése érdekében végrehajtandó kiegészítő intézkedésekről, mint például a gazdálkodási módszerek megváltoztatása, a vízvisszatartás a belvízérzékeny területeken, az állattartó telepek korszerűsítése, jobb helyi szennyvízkezelés és körültekintőbb szennyvíziszap kezelés. A felszín alatti víz túlzott kivételét kezelő kiegészítő intézkedések közé tartozik a fenntartható vízhasználat megvalósítása és az engedély nélküli vagy szabályellenes vízkivételek megszüntetése vagy felülvizsgálata.

44

A VGT minden egyes felszín alatti víztestre vonatkozóan leírja, hogy milyen típusú intézkedést melyik évig kell végrehajtani, és indokolja az előírt intézkedéseket, ha a (mennyiségi, kémiai) standardok nem teljesülnek. Arra vonatkozó megjegyzéseket is tartalmaz, hogy szükség van-e további nemzetközi koordinációra az érintett szomszédos országokkal (tagállamokkal vagy harmadik országokkal). A WISE-ben szerepel egy általános megjegyzés arról, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésének idején koordinációs intézkedések folytak az összes szomszédos országgal, de egyiket sem fejezték be. 12.5

A kémiai szennyezéshez kapcsolódó intézkedések

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a szennyezőforrások jegyzékét, és a következő szennyezőkategóriákra terjed ki: 

elsőbbségi anyagok és bizonyos más szennyezők;



nem elsőbbségi specifikus szennyezők vagy a vízgyűjtő szintjén azonosított fő szennyezők;



oxigénelvonó anyagok; valamint



tápanyagok.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv információt nyújt a különböző vegyületek jelentette közvetlen és közvetett ipari szennyezőanyag-terhelésről (BOI, KOI, lebegőanyag, nitrogén, Fe, szulfidok, foszfor, nehézfémek). Ismerteti az antropogén tevékenységekből származó terheléseket és hatásokat. A VGT felsorolja a különböző szennyező-csoportok (üledék, oxigénelvonó anyagok, mikrobiológiai szennyezők, tápanyagok, nehézfémek, olajok és zsírok, egyéb mikroszennyezők, sók) szennyezési forrását a városi területeken. Felsorolja azon ipari létesítményeket, ahol balesetszerű szennyezés történt, valamint megadja az észlelt szennyezés típusát. A VGT megadja minden egyes felszíni víztest nitrogén- és foszforterhelését, azonosítva a mezőgazdasági, városi vagy a víztesthez kapcsolódó egyéb területekről származó terheléseket. Az intézkedési program felsorolja az ipari, hulladéklerakó és városi forrásokból származó kémiai szennyezések csökkentéséhez kapcsolódó fő intézkedéseket. A kémiai intézkedések leírása nem említ konkrét vegyi anyagokat. A felsorolt releváns intézkedések ipari és illegális szennyvízkibocsátásokhoz, termálvizekhez és hűtővizekhez kapcsolódnak. 12.6

A 9. cikkhez kapcsolódó intézkedések (vízárazási politika)

Magyarországon a 221/2004 (VII. 21.) Kormányrendelet a következőképpen határozza meg a vízszolgáltatásokat: „vízszolgáltatások”: azok a szolgáltatások, amelyek biztosítják a háztartások, a közintézmények és a gazdasági tevékenységek számára a felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését, elosztását, a keletkező szennyvíz összegyűjtését és tisztítását, ezt követően a felszíni vizekbe vezetését”. A vízszolgáltatások fenti, VKI-vel összhangban lévő, széles körű megfogalmazása ellenére korlátozott a vízszolgáltatások figyelembevétele a gazdasági elemzésben és a költségmegtérülési számításokban. A magyar álláspont szerint kétféle szolgáltatást lehet megkülönböztetni a vízpolitikai keretirányelv értelmében:

45

1.

Nem gazdasági, közösségi szolgáltatások, amelynél nem lehatárolhatók a fogyasztók, nincs a szolgáltatónak szerződéses kapcsolata a kedvezményezettel. Ide tartozik az árvízvédekezés, a vízvédelem, a belvízvédekezés, a belvízgazdálkodás (általában), a folyó- és tószabályozás, a rekreáció, a vízelosztás és a vízkormányzás. E tevékenységek vonatkozásában a magyar álláspont szerint nem kell a pénzügyi költségmegtérülés elvét közvetlen módon, teljes mértékben érvényesíteni az érintettek felé.

2.

Azon vízszolgáltatások, amelyeknél a szolgáltató szerződéses kapcsolatban áll a fogyasztókkal, akik a szolgáltatásért díjat fizetnek. Ezek a közösségi szolgáltatások az ivó- és ipari vízellátás (közüzemi vízellátás), a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a mezőgazdasági vízszolgáltatások (öntözés, halastavak) és vízenergia-termelés. A magyar vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint e szolgáltatásoknál a teljes költségmegtérülés érvényesítése szükséges.

A költségmegtérülési számításokban minden típusú pénzügyi költséget, valamint a támogatásokat és a keresztfinanszírozást is figyelembe vették. A környezeti és erőforrás-költségeket nem számították, de ezek meglévő szakpolitikai eszközök révén (szennyvízdíj, vízkivételi díj) megjelennek a víz árában. Háttéranyag foglalkozik a nemzeti szintű támogatások értékelésével (víziközmű-beruházások, mezőgazdasági vízhasználat és alacsony jövedelmű háztartások támogatása). A dokumentum bemutatja a háztartásokra, mezőgazdaságra és iparra lebontott különböző vízhasználatok hozzájárulását a vízszolgáltatások (csak meghatározott vízszolgáltatások) költségeinek megtérüléséhez, ami közel van a 100%-hoz. A szennyezőanyag-terhelésre kivetett díjaknál a szennyező fizet elvet veszik figyelembe. Nincs megkülönböztetés a vízhasználó ágazatok és csoportok között. Kormányrendelet szabályozza azt is teljes mértékben, hogy a szennyezőknek miként kell a szennyezést követően kármentesíteniük. Gyakorlatilag minden vízhasználó rendelkezésére áll a vízfogyasztás-mérés. A jelenleg hatályos, pénzügyi költségmegtérülés elvét alkalmazó közüzemi díjrendszert a 90-es évek elején vezették be, ennek eredményeképp csökkent az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás. A WISE-jelentés kifejti, hogy a 9. cikk rugalmassági rendelkezését figyelembe vették a háztartási vízdíjak megállapításánál, társadalmi hatások miatt (amikor az állam támogatást ad a túl magas díjakra), és a mezőgazdasági vízhasználati díjak esetében, ahol a regionális vízügyi hatóságok regionális díjakat alkalmaznak szociális, környezeti és gazdasági hatások figyelembevételével. A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás területén az egy adott (a kormány által évente, az éves költségvetésben megállapított) küszöbértéket meghaladó díjakat az állami költségvetésből támogatják. Ugyanakkor kiemelték, hogy a támogatásra felhasznált keret 2004-2009 között 33%-kal csökkent. A támogatások jelenlegi rendszere nem veszi figyelembe a valós szükségleteket. A magas szolgáltatási díjú területeken támogatást biztosít minden lakos számára, azok szociális helyzetétől függetlenül. A tervezett intézkedések között van a víziközmű-/szennyvízdíjak rendszerének javítása, hogy biztosított legyen a pénzügyi fenntarthatóság és a szükséges felújítások végrehajtása, valamint a fogyasztók (háztartások, ipar és állami szektor) indokolatlan megkülönböztetésének visszaszorítása. Megemlítik továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatások díjszabásának javítását és a különböző ágazatok vonatkozásában egységes megközelítések és feltételek kialakítását.

46

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint nem került sor a gazdasági elemzés nemzetközi koordinációjára a Duna vízgyűjtőkerületen belül. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a 9. cikk alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben együttműködtek volna az országon belüli hatóságok. 12.7

A védett területekre vonatkozó kiegészítő intézkedések

Egyértelműen meghatározzák a kiegészítő intézkedéseket igénylő víztesteket és védett területeket. Az intézkedési program kitér a kiegészítő intézkedésekre. A vízgyűjtőgazdálkodási terv az alapintézkedések mellett beszámol a felszíni és a felszín alatti víztestek esetében végrehajtott intézkedésekről, valamit azon kiegészítő intézkedésekről, amelyek a védett területekhez kapcsolódó szigorúbb célkitűzések eléréséhez szükségesek. A felsorolt kiegészítő intézkedések közé tartozik az élőhelyek állapotának felmérése, a felszíni és felszín alatti vizek használatába való beavatkozás, a holtágak, mellékágak és ártéri élőhelyek vízpótlása, a vízszintszabályozás, a halas vizekre vonatkozó intézkedések, a fürdővizekkel kapcsolatos intézkedések és mezőgazdasági védelmi intézkedések. 443 vízfolyás víztest esetében van szükség kiegészítő intézkedésekre, ezek közül 164 kiemelt fontosságú. Az állóvíz víztestek esetében 127 igényel kiegészítő intézkedést, 44 pedig kiemelt fontosságú kiegészítő intézkedést. Az ivóvíz-kivételi területek védelme érdekben védelmi zónákat alakítottak ki. A védelmi zónák mellett az ivóvíz minőségének megőrzésére irányuló egyéb (alap- vagy kiegészítő) intézkedésekről is esik szó. A felvetett problémák kezelésére szolgáló intézkedések közé tartozik a vízkezelési technológia módosítása, az ivóvízbázisok biztonságban tartása, az alternatív ivóvízbázisokra történő átállás készlethiány esetén, egy ivóvíz-biztonsági terv készítése és a VGT-ben meghatározott biztonsági intézkedések megvalósítása. 13.

VÍZHIÁNY ÉS ASZÁLYOK, AZ ÁRVÍZKOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS

13.1

Vízhiány és aszályok

Az aszályok és a vízhiány részben érintik a vízgyűjtőkerületet. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv főként a vízhiánnyal és az aszályokkal kapcsolatos éghajlati hatásokra koncentrál. Kevés információt ad más tényezőkről, amelyek előidézői lehetnek a jelenlegi/jövőbeli vízhiányos és aszályos helyzeteknek. Részletes térképen mutatja be az éves éghajlati vízhiányt (13.1.1. ábra). A térképről látszik, hogy az ország nagy részét érinti az éves éghajlati vízhiány, amelyet a várható éghajlatváltozás tovább súlyosbít.

47

13.1.1. ábra: Éves éghajlati vízhiány Magyarországon

A vízhiány és az aszály fő oka egyaránt a természetesen rendelkezésre álló vízkészlet csökkenése és a csapadék rendszertelensége. A vízhiányt fokozza a rendelkezésre álló vízkészlet múltbeli és jelenlegi túlhasználata és új mezőgazdasági vízigények kielégítésének a szükségessége is. A hosszú távú éves csapadékösszeg adatok csökkenő tendenciát mutatnak.

13.1.2. ábra: Az éves csapadékösszeg lineáris és 5 éves mozgó átlagtrendjei (1951–2008)

A vízhiányhoz és az aszályokhoz kapcsolódó fő intézkedések közé tartozik a városi elosztóhálózatokban a veszteségek csökkentése, a kezelt víz újbóli felhasználásának fokozása, a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának javítása, a felszín alatti

48

vízkivételek csökkentése/irányítása, az ökoszisztémák vízhiánnyal és aszállyal szembeni ellenálló képességének fokozása, az esővízgyűjtés előmozdítása, és tározók kialakítása vagy fejlesztése. A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozását a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) koordinálta. Az integrált Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, amely az egyik részvízgyűjtő-terv, szintén az ICPDR koordinálásával dolgozták ki, és a terv foglalkozik a vízhiánnyal és/vagy aszályokkal is. 13.2

Az árvízkockázat kezelése

Az árvízkockázatot jelentős problémaként említették. Jelentős vízgazdálkodási tehernek és az erősen módosított víztestek kijelölési indokának minősül. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a tervezett infrastrukturális projektek 38%-a az árvizekhez kapcsolódik, ilyenek például a vízvisszatartó intézkedések, az árvizek tetőzését enyhítő tározók és új gátak építése. Koordinált fellépés van folyamatban a Duna-menti országok között a VKI és az árvízvédelmi irányelv végrehajtásának harmonizálása érdekében. Az ICPDR keretében árvízkockázati akcióprogramot dolgoztak ki a Duna vízgyűjtőkerületre, és a Duna-menti országok együttműködnek hasonló részvízgyűjtő-szintű tervek elkészítésében is. 13.3

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) kidolgozására és elfogadására 2008-ban került sor. A NÉS alkalmazkodási intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat fogalmazott meg (csapadékvíz visszatartása, árvizek visszatartása, kis- és közepes méretű tározók és vízátvezető struktúrák építése). A NÉS vízzel kapcsolatos ajánlásait és intézkedéseit a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza. A HU1000 jelű vízgyűjtő-gazdálkodási terv az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében konkrét intézkedéseket sorol fel, úgymint vízvisszatartó intézkedések, a lefolyás mérséklése, a kezelt szennyvíz használatának növelése, a vizes élőhelyek és erdőterületek területének növelése a vízjárta területeken, és a kisvízi készletek növelése. Noha az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalkozik éghajlat-változási kérdésekkel, arról nem tesz említést, hogy az éghajlatváltozás jelentette kihívásokat hogyan kezelik majd a második és harmadik ciklusban. 14.

AJÁNLÁSOK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés VKI-ben meghatározott lépéseinek követése biztosítja, hogy a vízgazdálkodás a vízgyűjtő fő kockázatainak és terheléseinek jobb megértésén alapul, és következésképp a beavatkozások költséghatékonyak és biztosítják a hosszú távon fenntartható vízellátást a lakosok, vállalkozások és a természet számára. A sikeres vízgazdálkodáshoz e különböző lépések összekapcsolására van szükség. A terhelésekre és kockázatokra vonatkozó információknak monitoringprogramok kidolgozásához kell vezetniük, a monitoringprogramokból származó információknak és a gazdasági elemzéseknek pedig költséghatékony intézkedési programok meghatározásában és a mentességek indoklásában kell lecsapódniuk. Ha egy világos irányítási struktúrán belül ez a teljes folyamat átlátható, az ösztönzőleg hat a társadalmi részvételre is, a fenntartható

49

vízgazdálkodás megvalósításához szükséges intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában egyaránt. A első vízgyűjtő-gazdálkodási ciklus lezárása és a VKI második ciklusának előkészítése érdekében tett ajánlások ezért a következők: 

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv néhány elemének a finanszírozása nem tűnik minden esetben biztosítottnak. Gondoskodni kell a monitoring és az intézkedési program megfelelő finanszírozásáról.



A felszíni víztestek tipológiájának a biológiai adatokkal való tesztelését nem végezték el az első VGT-ciklusban, mivel nem állt rendelkezésre elegendő adat. Ezt be kell pótolni.



Mivel a módszerek nem minden biológiai minőségi elemre vonatkozóan készültek el, a referenciaértékek és osztály-határértékek sem készültek el minden típusra. Minden biológiai minőségi elemre vonatkozóan létre kell hozni a módszereket, minden típusra kiterjedő teljes referenciaértékekkel és osztályhatárokkal.



A jelentős adathiány miatt csak a felszíni víztestek 13%-át minősítették a vízgyűjtő-specifikus szennyezők szempontjából. A vízgyűjtő-specifikus szennyezők azonosításának átláthatóbbnak kell lennie, egyértelmű információval arról, hogy hogyan választják ki a szennyezőket, azokat hogyan és hol figyelik meg, hol vannak határérték-túllépések, és ezeket hogyan vették figyelembe az ökológiai állapot értékelésénél. Fontos, hogy ambiciózus megközelítéssel küzdjenek a kémiai szennyezés ellen, és ennek megfelelő intézkedéseket hozzanak.



A felszíni víztestek állapotértékelése nem elég megbízható, ezért a magyarországi felszíni víztestek kirívóan nagy százalékának ismeretlen az állapota. Amennyiben a vízgyűjtőkerületek jellemzésében, a terhelések azonosításában és az állapotértékelésben jelenleg nagymértékű a bizonytalanság, azt kezelni kell a jelenlegi ciklusban annak biztosítása érdekében, hogy a következő ciklus előtt megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Például megbízhatóvá kell tenni a felszíni vizek állapotértékelését, a monitoringot pedig fokozni kell az ismeretlen állapotú víztestek nagy számának csökkentése érdekében. Az erősen módosított víztestek kijelölése körüli bizonytalanságot ki kell küszöbölni. Jobb minőségű adatokra lesz szükség a jobb kijelölési folyamat és a bizonytalanság csökkentése érdekében.



Az erősen módosított víztestek kijelölésének teljesítenie kell a 4. cikk (3) bekezdésében előírt összes követelményt. A hasznosításukra vagy a tágabb környezetre gyakorolt jelentős mértékben káros hatásoknak, valamint a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszköz hiányának az értékelését konkrétan meg kell említeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben. Erre a kijelölési folyamat átláthatóságának biztosításához van szükség.



A higanyt, a hexaklór-benzolt, és a hexaklór butadiént meg kell figyelni a biótákban a környezetminőségi előírásokról szóló irányelvben a biótákra meghatározott előírásokkal való összehasonlítás céljából, kivéve ha ugyanolyan védelmi szintet biztosító, vízre vonatkozó környezetminőségi előírásokat vezetnek be. A következő vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meg kell jelennie az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó anyagok tendenciaelemzésének, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

50



A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első ciklusában nagy számú mentességet alkalmaztak. Noha a VKI rendelkezik mentességekről, ezek jogos alkalmazásához konkrét feltételeknek kell teljesülniük. A mentességek alkalmazásának átláthatóbbnak kell lennie, és a mentességek okait egyértelműen meg kell határozni a tervekben. Az ebben az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben alkalmazott mentességek nagy száma aggodalomra ad okot. Magyarországnak meg kell tennie minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a mentességek számát a következő ciklusra lecsökkentse, beleértve a jellemzési folyamat, a monitoringhálózatok és az állapotértékelési módszerek szükséges javítását, valamint a bizonytalanság mértékének jelentős csökkentését.



Nem egyértelmű, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel-e új fizikai módosításra vonatkozó terv. Ha igen, a 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességek alkalmazását a VKI által előírt lépcsők alapos értékelésére kell alapozni, különösen a tekintetben, hogy a projekt elsőrendű közérdeket szolgál-e, és hogy a társadalmi hasznok felülmúlják-e a környezet károsodását, valamint hogy nincsenek-e a környezet számára előnyösebb alternatívák. Emellett ezeket a projekteket csak akkor szabad végrehajtani, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt ártalmas hatás mérséklésére. A 4. cikk (7) bekezdésének egyedi projektekben való alkalmazására vonatkozó feltételeket a projekttervezés lehető legkorábbi szakaszába bele kell foglalni, és indokolni kell a vízgyűjtőgazdálkodási tervben.



A felszín alatti vizek trendelemzését a második vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusban kiterjedtebben kell végrehajtani. Sort kell keríteni e trendek megfordítására.



A mezőgazdaság a megállapítások szerint jelentős terhelést fejt ki Magyarország vízkészletére. Ezzel összefüggésben egy világos stratégiát kell létrehozni, amely meghatározza a minden mezőgazdasági termelő által követendő alap-/kötelező intézkedéseket, valamint a finanszírozható további kiegészítő intézkedéseket. A megvalósíthatóság és az elfogadás érdekében ezt a stratégiát a gazdálkodó közösséggel együtt kell kidolgozni. Igen egyértelmű alapelveket kell felállítani, hogy minden gazdálkodó ismerje a szabályokat, megfelelő tanácsadásra és ellenőrzésre kerülhessen sor, és hogy a KAP-forrásokért felelős hatóságok megfelelő vidékfejlesztési programokat és a vízzel kapcsolatos kölcsönös megfelelési előírásokat alakíthassanak ki.



Kiterjedtebben kell alkalmazni a természetes vízvisszatartó intézkedéseket.



A költségmegtérülést a vízszolgáltatások széles körén kell alkalmazni, beleértve a felszíni vizek duzzasztását, vízkivételét, tározását, kezelését és elosztását, valamint a szennyvizek gyűjtését, kezelését és visszavezetését, még ha ezek önkiszolgáló módon működnek is, mint például a saját célú mezőgazdasági vízkivétel. A költségmegtérülést átlátható módon kell bemutatni minden érintett felhasználói szektorra vonatkozóan, és a környezeti és erőforrásköltségeket bele kell vonni a megtérített költségekbe. Az összes vízszolgáltatás esetében meg kell adni, hogy a vízzel kapcsolatos árpolitika mekkora ösztönző hatással rendelkezik a víz hatékony felhasználásának biztosítása céljából. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben le kell írni, hogy a „szennyező fizet” elvet hogyan vették figyelembe.

51