Gyermekvasúti vonatkísérő forgalmi vizsga ellenőrző kérdései az F.1. Jelzési Utasításhoz, az F.2. Forgalmi Utasításhoz, az F.2. Forgalmi Utasítás Függelékeihez és az E.2. sz. Fékutasításhoz az Országos közforgalmú, térségi és saját pályahálózaton Gyermekvasúti vonatkísérő Gyermekvasúti Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló munkakört betöltők részére
célú
vasúti
vonatvezető
Eltérések vizsgán a kérdések száma: 50 db
3. sz. módosítás kérdései az F.1. sz. Jelzési Utasításból 1. 2. 4. fejezet Mikor szabad a vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátás? 1.2.61. Válassza ki a „Vasúti gyalogos-átkelőhelynél szükséges szabad rálátás” helyes fogalmát! 1.2.61. Hány szorosa az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/h-ban megadott számértékének egyvágányú pálya esetén, ha a Vasúti gyalogosátkelőhelynél a rálátás szabad? 1.2.61. Hol alkalmazható bejárati jelző? 2.2.1. Mely szolgálati helyek előtt alkalmazható bejárati jelző? 2.2.1. Az alábbiak közül hol kell fedezőjelzőt alkalmazni? 2.2.3. Mely szolgálati helyek előtt kell fedezőjelzőt alkalmazni? 2.2.3. Milyen sebességgel haladhat a helyből, vagy megállás után induló vonat jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén a kijárati jelzőig? 2.4.2.5. Milyen sebességgel haladhat a helyből, vagy megállás után induló vonat jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén a kijárati jelzőig? 2.4.2.5.
Mely tolatásjelzők jelzőlapját egészítheti ki lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíllal ellátott tábla? 4.3.3. Melyik tolatásjelzőig nem szabad felhúzni „Tilos a tolatás!” jelzése esetén, ha jelzőlapját lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíllal ellátott tábla egészíti ki? 4.3.3. 5. fejezet Milyen létesítmények előtt kell útátjárójelzőt elhelyezni? 5.2.1. Mit kell a vasúti átjárók és (a közlekedési hatóság engedélye alapján létesített) önálló gyalogátkelők előtt elhelyezni? 5.2.1. Keresztezheti-e a vasúti pályát, önálló gyalogátkelő? 5.2.1. Kinek az engedélye alapján létesíthető a vasúti pályát keresztező önálló gyalogátkelő? 5.2.1. Kell-e külön útátjárójelzőt elhelyezni az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, és az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül lévő útátjárók előtt az állomás (szolgálati hely) felől? 5.2.2. Kell-e külön útátjárójelzőt elhelyezni az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási, útátjárók előtt az állomás (szolgálati hely) felől? 5.2.2. Kell-e külön útátjárójelzőt elhelyezni az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül lévő útátjárók előtt az állomás (szolgálati hely) felől? 5.2.2. Hova kell az útátjárójelzőt elhelyezni az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási útátjárók előtt az állomás (szolgálati hely) felől? 5.2.2. Milyen távolságra kell külön útátjárójelzőt elhelyezni az állomás (szolgálati hely) első váltójától a nyílt vonal irányába mért Lv távolságon belül lévő útátjárók előtt az állomás (szolgálati hely) felől? 5.2.2. Hogyan kell értesíteni az érdekelteket azon pályarészekről, vágányokról, kitérőkről, ahol forgalmi szempontból a pályán alkalmazható sebességnél kisebb sebességgel lehet közlekedni? 5.15.1.
Hogyan kell kiadni a „Kimutatás az lassúmenetekről” című kimutatást? 5.15.1.
állandó-
és
előrelátott
ideiglenes
Hogyan kell értesíteni a vonatszemélyzetet, ha a Lassúmenet előjelzőt nem lehet a Lassúmenet eleje jelző előtt általános fékúttávolságban kitűzni? 5.15.6.2. Hogyan kell eljárni az előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendelését követően? 5.15.6.3. Az előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendelését követően mikor kell a lassan bejárandó pályarész megjelölésére szolgáló jelzőket kitűzni? 5.15.6.3. Mennyi időn belül kell a lassan bejárandó pályarész megjelölésére szolgáló jelzőket kitűzni előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendelése esetén? 5.15.6.3. Kit köteles értesíteni a lassúmenetek jelzésére szolgáló jelzők hiányát felfedező dolgozó a nyílt pályáról? 5.15.6.4. Mely szolgálati helyek forgalmi szolgálattevőjét köteles értesíteni a lassúmenetek jelzésére szolgáló jelzők hiányát felfedező dolgozó a nyílt pályáról? 5.15.6.4. Hogyan köteles eljárni a lassúmenetek jelzésére szolgáló jelzők hiányáról értesített forgalmi szolgálattevő? 5.15.6.7. Milyen előírások szerint köteles eljárni a lassúmenetek jelzésére szolgáló jelzők hiányáról értesített forgalmi szolgálattevő? 5.15.6.7. Kik kötelesek a nyílt pályán lévő járhatatlan pályarészt fedezni? 5.16. 6. 6. fejezet Hogyan kell „A vonat szétszakadt!” jelzést adni, az F.1. Jelzési utasítás előírásai alapján? 6.1.1.7. Mikor köteles a vonatok fogadására és megfigyelésére kötelezett dolgozó „A vonat szétszakadt!” jelzést adni? 6.1.1.7. Hogyan kell a „Közeledj felém!” jelzést adni, vonatközlekedés közben? 6.1.1.10.
Hogyan kell a vonatközlekedés közben adható jelzések közül a „Közeledj felém!” jelzést adni? 6.1.1.10. Hogyan kell a vonatközlekedés közben adandó „Közeledj felém!” jelzést adni nappal? 6.1.1.10. Hogyan kell sötétben a „Közeledj felém!” jelzést adni, vonatközlekedés közben? 6.1.1.10. Mikor kell „Közeledj felém!” jelzést adni, vonatközlekedés közben? 6.1.1.10. Mikor kell a behaladó vonatok részére „Közeledj felém!” jelzést adni? 6.1.1.10. Hogyan kell a „Távolodj tőlem!” jelzést adni, vonatközlekedés közben? 6.1.1.11. Hogyan kell a vonatközlekedés közben adható jelzések közül a „Távolodj tőlem!” jelzést adni? 6.1.1.11. Hogyan kell a vonatközlekedés közben adandó „Távolodj tőlem!” jelzést adni nappal? 6.1.1.11. Hogyan kell sötétben a „Távolodj tőlem!” jelzést adni, vonatközlekedés közben? 6.1.1.11. Mikor kell „Távolodj tőlem!” jelzést adni, vonatközlekedés közben? 6.1.1.11. Mikor kell a behaladó vonatok részére „Távolodj tőlem!” jelzést adni? 6.1.1.11. Mikor mellőzhető a kézijelzések adása a mozdonyvezető és a fékpróbát végző munkavállaló között? 6.4.4. Milyen berendezéssel kell a mozdonyvezetőnek és a fékpróbát végző munkavállalónak rendelkezni, ahhoz, hogy a fékpróba megtartása során a kézijelzések adása mellőzhető legyen? 6.4.4. Mellőzhető-e, a kézijelzések adása a mozdonyvezető és a fékpróbát végző munkavállaló között? 6.4.4.
7. fejezet Mit kell alkalmazni nappal és sötétben a személyszállító vonatok végének megjelölésére, ha a vonat az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó hálózaton közlekedik? 7.1.2. Hogyan kell az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó hálózaton közlekedő vonatok végét jelezni nappal és sötétben, ha az nem a személyszállító,személyszállító kocsikból összeállított szerelvény,- vagy mozdonyvonat kategóriába tartozik? 7.1.2. Hogyan kell az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó hálózaton közlekedő mozdonyvonat végét megjelölni nappal, ha a 2 darab folyamatosan vörös fénnyel világító lámpával nem rendelkezik? 7.1.2. Hogyan kell az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó hálózaton közlekedő személyszállító vonat végét jelezni sötétben, ha a jármű kialakítása miatt nem lehet 2 darab folyamatosan vörös fénnyel világító lámpával megjelölni? 7.1.2. Mit kell az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó hálózaton közlekedő vonatok végének megjelölésére alkalmazni nappal, amennyiben a vonatok végét nem lehet 2 darab folyamatosan vörös fénnyel világító lámpával megjelölni? 7.1.2. Mikor kell a vonat végének megjelölésére 2 db oldalt fehér háromszögeket, alul és felül vörös háromszögeket ábrázoló, fényvisszaverő kialakítású zárjelző tárcsát alkalmazni? 7.1.2. Milyen esetben kell 2 db oldalt fehér háromszögeket, alul és felül vörös háromszögeket ábrázoló, fényvisszaverő kialakítású zárjelző tárcsát alkalmazni a vonatok végének megjelölésére? 7.1.2. Mivel kell az F.2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó hálózaton közlekedő személyszállító vonat kocsijaiból összeállított szerelvényvonatok végét megjelölni? 7.1.2. Kinek a kötelezettsége a vonatok előírt jelzésekkel való felszerelése? 7.2.1. Kinek kell a vonatokat az előírt jelzésekkel felszerelni? 7.2.1. Az alábbiak közül melyek a menetvonal tulajdonos vasúti társaság kötelezettségei? 7.2.1.
Kinek a kötelezettsége a vonatok végének megjelölésére szolgáló eszközök (zárjelző tárcsák, vörös fényű lámpák) kezelése? 7.2.2. Kik a kötelesek gondoskodni a vonatok végének megjelölésére szolgáló eszközök (zárjelző tárcsák, vörös fényű lámpák) kezeléséről? 7.2.2. Hol kell szabályozni a vonatok végének megjelölésére szolgáló eszközök kezelését? 7.2.2. Mely utasítás előírásai tartalmazzák a vonatok végének megjelölésére szolgáló eszközök kezelését? 7.2.2.
4. sz. módosítás kérdései az F. 2. sz. Forgalmi Utasításból 1. fejezet Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Az F.2.sz. Forgalmi Utasítás hatálya kiterjed a …….. 1.1.1. Mely szolgálati helyeken kell a pályahálózat működtetői tevékenység ellátásához szükséges utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k, és rendeletek gyűjteményét, szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani? 1.1.6. Hol kell a pályahálózat működtetői tevékenység ellátásához szükséges utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k, és rendeletek gyűjteményét, szolgálat közben tartani? 1.1.6. Mit kell a pályahálózat működtetői gyűjteménynek tartalmaznia? 1.1.6.
tevékenység
ellátásához
szükséges
Mit szükséges szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani, a pályahálózat működtetői tevékenység ellátásához? 1.1.6. Hol kell a pályahálózat működtetői tevékenység ellátásához szükséges utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k, és rendeletek gyűjteményét, szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani? 1.1.6. Mit kell szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani a pályahálózat működtetői tevékenység ellátásához? 1.1.6. Miben kell meghatározni egyes szolgálati helyeken a szolgálat ellátásához szükséges utasítások listáját és elérhetőségét? 1.1.6.1. Mit kell meghatározni az „Utasítások kéznél tartása” előírásai szerint az egyes szolgálati helyekre vonatkozó végrehajtási utasításban? 1.1.6.1. Van – e átmenő fővágánya a megálló – rakodóhelynek, ha a nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? 1.2.8. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha a nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó
végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz? 1.2.8. Mely szolgálati helyeknek nincs átmenő fővágánya forgalmi szempontból? 1.2.8. Minek nevezzük az állomáson, vagy egyvágányú pálya forgalmi kitérőjén a nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon) át folytatását képező fővágányt? 1.2.8. Minek minősül váltózárkulcs-azonosító, és az azzal azonos műszaki kialakítású, működési elvű kulcselzáró berendezéssel rendelkező állomás? 1.2.11. Mikor minősül a szolgálati hely biztosítottnak? 1.2.11. Mit nevezünk Csatlakozó állomásnak? 1.2.12. Milyen állomásnak minősül az olyan szolgálati hely, ahonnan más pályahálózat működtető vasútvonala ágazik ki? 1.2.12. Mikor minősül a szolgálati hely Csatlakozó állomásnak? 1.2.12. Mit nevezünk Elágazó állomásnak? 1.2.17. Milyen állomásnak minősül az olyan szolgálati hely, ahonnan ugyanazon pályahálózat működtető más vasútvonala ágazik ki? 1.2.17. Mikor minősül a szolgálati hely Elágazó állomásnak? 1.2.17. Mi tartalmazza az Elsodrási határ vágánytengelytől meghatározott távolság méretét? 1.2.20. Mit tartalmazza az Országos Vasúti Szabályzat az Elsodrási határra vonatkozóan? 1.2.20. Melyik a helyes meghatározás az Éberségellenőrző berendezés fogalmára vonatkozóan? 1.2.23. Minek a függvényében kell a mozdonyvezetőnek az Éberségellenőrző berendezést aktívan kezelni? 1.2.23.
Mit ellenőriz az Éberségellenőrző berendezés? 1.2.23. Hogyan és mit igényel az Éberségellenőrző berendezés a mozdonyvezető részéről? 1.2.23. Milyen berendezés az Éberségellenőrző berendezés? 1.2.23. Mely előírások vonatkoznak forgalomszabályozási szempontból az egyvágányú pályák kétvágányú szakaszainak bejárati jelzőkkel fedezett kiágazási váltókörzetére? 1.2.30. Forgalomszabályozási szempontból mely előírások érvényesek az egyvágányú pályák kétvágányú szakaszainak bejárati jelzőkkel fedezett kiágazási váltókörzetére? 1.2.30. Mikor végezhet csak váltókezelő szolgálatot a pályaelágazáson? 1.2.32. Hol kell a megállóhely forgalmi szolgálattevőjének teendőit szabályozni? 1.2.32. A forgalmi utasítás előírásai alapján, melyik a helyes meghatározás az INTENDON, vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés fogalmára vonatkozóan? 1.2.42. Válassza ki az „INTENDON, vagy azzal azonos biztonságot nyújtó éberségi berendezés” fogalmát a forgalmi utasításban előírt meghatározás alapján! 1.2.42. Melyik a Jegyvizsgáló fogalom helyes meghatározása? 1.2.43. Válassza ki a Jegyvizsgáló fogalom helyes meghatározását! 1.2.43. Milyen feltételeknek megfelelő dolgozó láthat el a mozdonyvezető mellett figyelőszolgálatot? 1.2.57. Milyen dolgozó láthat el figyelőszolgálatot a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán? 1.2.57. A forgalmi utasításban előírt fogalom meghatározás alapján ki Ő? A mozdony,
vezérlőkocsi vezetőállásán szolgálatot teljesítő, érvényes forgalmi vizsgával rendelkező, a vonat megállítására kioktatott, figyelésre kötelezett dolgozó. 1.2.57. Hogyan kell jelezni a Táblás megállóhelyet? 1.2.58. Mi jelezi a Vonatszemélyzet részére, a Táblás megállóhelyet? 1.2.58. Az alábbiak közül melyik a helyes a Megálló-rakodóhely fogalom meghatározásra vonatkozóan? 1.2.59. Milyen vágányai vannak a Megálló-rakodóhelynek? 1.2.59. Melyik szolgálati hely fogalma a következő meghatározás: Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt vonal vágányán kívül egy, vagy több mellékvágány is van? 1.2.59. Mely vonatokat nevezzük Mentesítő vonatnak a forgalmi utasításban előírtak alapján? 1.2.61. Mely szervezeti egység oszthatja több rendelkezési szakaszra a hosszabb vonalakat? 1.2.84. Mivel kell a rögzítősarukat ellátni? 1.2.90. Miért kell a rögzítősarukat sorszámmal ellátni? 1.2.90. Az alábbiak közül, melyik a Szolgálati felsőbbség forgalmi utasítás szerinti meghatározása? 1.2.97. Szolgálati vonatnak minősül-e az értesítő vonat? 1.2.100. Válassza ki a Szolgálati vonat fogalom helyes meghatározását! 1.2.100. Hogyan kell a vonatokat forgalomba helyezni, illetve lemondani? 1.2.129. Hogyan történik a vonatok forgalomba helyezése, illetve lemondása? 1.2.129.
Hol és milyen módon kell a vonatokat forgalomba helyezni? 1.2.129. Hol és milyen módon történik a forgalomba helyezett vonatok lemondása? 1.2.129. Mi minősül Vonatfeloszlatásnak? 1.2.129.a). Minek nevezzük az alábbi meghatározást? A közlekedő vonatnak bármely okból, a mozdony lekapcsolásával járó leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen. 1.2.129.a). A forgalmi utasításban előírtak alapján minek nevezzük azt a vonatkísérőt, aki az árukezelést és/vagy levélkezelést végzi a vonatnál? 1.2.134. Melyik meghatározás helyes a Vonatkezelő-levelező, kirakó fogalomra vonatkozóan a forgalmi utasítás szabályai szerint? 1.2.134. Mely dolgozók gyűjtőelnevezése a Vonatkísérő személyzet kifejezés? 1.2.135. Hogyan szabad az Írásbeli rendelkezést továbbítani, ha az a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti? 1.2.139. a) Mit jelent „az értekezés lehetetlen” kifejezés az utasítás szövegében előforduló kifejezések meghatározásaként? 1.2.139. d). Válassza ki a Páros féksaru fogalom helyes meghatározását! 1.2.142. Mivel rendelkeznek a Páros féksaru szerkezeteként alkalmazott féksaruk? 1.2.142. A Vonatok készre jelentése előtt milyen intézkedéseket kell megtennie a menetvonal tulajdonos vasúti társaságoknak? 1.2.145. Kinek kell a vonat indulása előtt minden olyan biztonsági intézkedést megtenni, amely hatással van a vonat biztonságos közlekedésére? 1.2.145. Ki köteles a vonatok indulásra kész állapotát kimutatható módon bejelenteni? 1.2.145. Hogyan köteles a menetvonal tulajdonos megbízottja a vonatok indulásra kész
állapotát bejelenteni a pályahálózat működtetője felé? 1.2.145. Mit jelent a vonatok készre jelentése? 1.2.145. Hol kell a vonatok készre jelentésének helyi módját szabályozni? 1.2.145. Minek nevezzük valamely vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárását, vagy kapacitásának korlátozását? 1.2.147. Milyen munkák elvégzése miatt lehet Pályaműködtetői kapacitásigényt felhasználni, ha az előre tervezett módon történik? 1.2.147. Mit kell felhasználni valamely vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárása, vagy kapacitásának korlátozása esetén? 1.2.147. Minek az érdekében történhet Pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás? 1.2.147. Mit kell forgalomba helyezni a pálya felszabadítása érdekében, ha olyan akadály keletkezett, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkavállalókkal nem lehet megszüntetni? 1.2.148. Mikor kell segélymozdonyt, segélyvonatot forgalomba helyezni? 1.2.148. Milyen események, akadályok következtében kell segélymozdonyt, segélyvonatot forgalomba helyezni a pálya felszabadítása érdekében? 1.2.148. Mit kell forgalomba helyezni, ha a vonat közlekedés során olyan akadály keletkezett, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkavállalókkal nem lehet megszüntetni? 1.2.148. Milyen mozdonyt, vagy vonatot kell forgalomba helyezni, ha elemi események következtében olyan akadály keletkezett, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkavállalókkal nem lehet megszüntetni? 1.2.148. Mit kell forgalomba helyezni, ha a mozdonyvezető szolgálatképtelensége következtében olyan akadály keletkezett, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkavállalókkal nem lehet megszüntetni? 1.2.148.
Mikor kell a dolgozóknak hivatalos személy igénybevételével megakadályozni a forgalom- és vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmény elkövetését? 1.4.3.1. Mely dolgozónak van segélynyújtási szolgálatképtelenné válása esetén? 1.4.4.
kötelezettsége
a
mozdonyvezető
Kinek van segélynyújtási kötelezettsége, ha a mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén a mozdonyt az éberségi-, vagy a vonatbefolyásoló berendezés állította meg? 1.4.4. Mit kell átvezetni a tárgyév folyamán betelt Parancskönyvből a következő Parancskönyv első rendeletébe? 1.4.9. Hogyan kell a tárgyév folyamán betelt Parancskönyvből átvezetni a még érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv első rendeletébe? 1.4.9. Mit köteles az ügyeleti szolgálatot ellátó munkavállaló viselni? 1.4.10.1. Kik kötelesek karszalagot, vagy beosztására utaló kitűzőt viselni? 1.4.10.1. Hol tilos dohányozni és nyílt lángot használni a vasútállomások területein? 1.4.11. A vasút területein hol tilos még dohányozni a tűzveszélyes, valamint robbanó áruk tárolási és rakodási helyének közelén kívül? 1.4.11. Hol kell meghatározni a szolgálatban lévő munkavállalók részére a dohányzásra kijelölt helyet? 1.4.11. Az alábbiakban felsoroltak közül mely helyeket kell az ÁVU-ban előírt időben kivilágítani? 1.5.4. Mit kötelesek tenni a közlekedés lebonyolításával kapcsolatos tevékenységet végzők a szolgálat megkezdésekor a szolgálati helyiségükben lévő órákra vonatkozóan? 1.5.5.1. Mikor kötelesek a közlekedés lebonyolításával kapcsolatos tevékenységet végzők a szolgálati helyiségükben lévő órákat a forgalmi irodában lévő órával egyeztetni? 1.5.5.1.
Mivel kötelesek a közlekedés lebonyolításával kapcsolatos tevékenységet végzők a szolgálati helyiségükben lévő órákat egyeztetni? 1.5.5.1. 2. fejezet Mely szolgálati helyeken szabványos állása az átmenő fővágányokban fekvő váltóknál az átmenő fővágányra vezető állás? 2.6.1. Melyik szolgálati helyeken szabványos állása az átmenő fővágányokban fekvő váltónak az átmenő fővágányra vezető állás? 2.6.1. Mi a szabványos állása megálló-rakodóhelyen a nyíltvonal vágányában fekvő váltónak? 2.6.1. Milyen szabványos állása van megálló-rakodóhelyen a nyíltvonal vágányában fekvő váltónak? 2.6.1. Mely szolgálati helyeken kell a helyszíni állítású váltókat tolatás részére a vezető jegyvizsgálónak, jegyvizsgálóknak, vonali tolatásvezetőknek, vagy vonali kocsirendezőknek állítani? 2.9.2.1. Hol kötelesek a helyszíni állítású váltókat tolatás részére a vezető jegyvizsgálók, jegyvizsgálók, vonali tolatásvezetők, vagy vonali kocsirendezők állítani? 2.9.2.1. Mikor kell az induló vonat által gyökkel szemben érintendő, egyébként lezárható váltókat lezárni? 2.10.2. Le kell-e zárni a megállás után induló vonat által gyökkel szemben érintett, egyébként lezárható váltókat, ha a biztosítóberendezést a váltók lezárása nélkül is lehet kezelni? 2.10.2. Mely szervezeti egység elrendelése esetén kell az induló vonat által gyökkel szemben érintendő, egyébként lezárható váltókat lezárni? 2.10.2. Ki köteles Végrehajtási utasításban szabályozni a pályaelágazáson állandóan zárva tartott váltók állítását, felnyitását, feloldását és lezárását? 2.10.3. Mely szervezeti egység köteles a deltaelágazások állandóan zárva tartott váltóinak állítását, felnyitását, feloldását és lezárását Végrehajtási utasításban szabályozni? 2.10.3.
Milyen állásban kell állandóan zárva tartani megálló-rakodóhelyeken a nyílt vonal vágányában fekvő váltókat? 2.10.3. Mely váltókat kell a nyílt vonalra vezető állásban állandóan zárva tartani a megállórakodóhelyeken? 2.10.3. El lehet-e térni attól a szabálytól, hogy a nyíltvonali rakodóhelyek váltóinak váltózárkulcsait és védelmi berendezéseinek zárkulcsait a kiszolgáló vonatot indító állomás(-ok) forgalmi szolgálattevői őrzik? 2.11.4. Kinek az engedélyével lehet eltérni attól a szabálytól, hogy a sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és védelmi berendezéseinek zárkulcsait a kiszolgáló vonatot indító állomás(-ok) forgalmi szolgálattevői őrzik? 2.11.4. Ki engedélyezhet eltérést attól a szabálytól, hogy a sajátcélú vasúti pályahálózatok váltóinak váltózárkulcsait és védelmi berendezéseinek zárkulcsait a kiszolgáló vonatot indító állomás(-ok) forgalmi szolgálattevői őrzik? 2.11.4. Hogyan kötelesek eljárni a nyíltvonali rakodóhely váltózárkulcsait átvevő forgalmi szolgálattevők a kulcsok visszavétele után? 2.11.4.1. Mit köteles tenni a nyíltvonali váltózárkulcs, védelmi berendezés zárkulcs kiadásáról értesített forgalmi szolgálattevő? 2.11.4.1. Hogyan kell eljárni a váltógondozás céljából kiadott nyíltvonali váltózárkulcs kiadásának elismertetése után? 2.11.4.1. Hogyan kell eljárni a váltójavítás és váltóvizsgálat céljából kiadott nyíltvonali váltózárkulcs pályamester részére történt kiadásának elismertetése után? 2.11.4.1. Hol kell őrizni a váltózárak és védelmi berendezések másodkulcsait? 2.11.6. Hol és milyen módon kell őrizni a váltózárak és védelmi berendezések másodkulcsait? 2.11.6. Kinek kell azonnal bejelenteni a váltózárak és védelmi berendezések eredeti kulcsának elvesztését? 2.11.6. Mi a teendő, a váltózárak és védelmi berendezések eredeti kulcsának elvesztése esetén? 2.11.6.
Mi a teendő, ha a szolgálati helyen a vágányzáró sorompó eredeti kulcsát elvesztették? 2.11.6. 3. fejezet Mikor köteles a mozdonyvezető a használhatatlan útsorompót úgy megközelíteni, hogy a vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h? 3.1.6. Mely esetekben köteles a mozdonyvezető a használhatatlan útsorompót úgy megközelíteni, hogy a vonat sebessége az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb 15 km/h? 3.1.6. Az alábbiakban felsoroltak közül mikor használhatatlan a nyíltvonali-, továbbá az állomási fénysorompó? 3.5. Miről köteles az útátjáró helye szerinti két szomszédos forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevője a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a ″Vasúti átjáró kezdete″ jelző hiányzik? 3.13. Miről kell a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a ″ Két–vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete″ jelző hiányzik? 3.13. Miről köteles a forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevője a vonatszemélyzetet értesíteni, a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiánya esetén? 3.13. Köteles-e és, ha igen miről a forgalomszabályozást végző állomás forgalmi szolgálattevője a vonatszemélyzetet értesíteni, ha a vasúti pálya mellett elhelyezett Útátjárójelző hiányzik? 3.13. 4. fejezet Hogyan történhet a mozdonyok mozgásának engedélyezése az egyközpontos állomásokon? 4.1.1. Szükséges-e a tolatásvezető jelenléte és személyes vezetése a mozdonyok mozgásának szabályozásához az egyközpontos állomásokon? 4.1.1. Mikor kell a megálló-rakodóhelyen végzett tolatáshoz a két szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjétől engedélyt kérni? 4.1.2.2.
Milyen esetben kell a megálló-rakodóhelyen végzett tolatáshoz engedélyt kérni a két szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjétől? 4.1.2.2. Kinek az engedélyével szabad a megálló-rakodóhelyen nyíltvonali vágányt érintő tolatást végezni? 4.1.2.2. Kitől kell engedélyt kérni a megálló-rakodóhelyen végzett tolatáshoz, ha a tolatás miatt lezárt váltót kell felnyitni? 4.1.2.2. Milyen tolatáshoz kell a megálló-rakodóhelyen engedélyt kérni a két szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjétől? 4.1.2.2. Válassza ki, hogy az alábbiak közül mit kell közölni a tolatás engedélyezéséről szóló értesítés alkalmával? 4.1.3. Milyen adatokat kell a rögzítősarukra vonatkozóan engedélyezéséről szóló értesítés alkalmával? 4.1.3.
közölni
a
tolatás
A tolatás engedélyezéséről szóló értesítés alkalmával mit kell közölni a rögzítősarukra vonatkozóan? 4.1.3. Mely esetben kell a tolatást élőszóval engedélyezni? 4.1.3.1. Az alábbiak közül mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni? 4.1.3.1. Mely dolgozók részére kell a tolatást élőszóval engedélyezni? 4.1.3.1. Mely esetben kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? 4.1.3.2. Az alábbiak közül mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? 4.1.3.2. Mely dolgozók részére kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni? 4.1.3.2. Mely vágányokon végzendő munkák esetén kell a munkahelyet a vágány mindkét
végén, a Biztonsági határjelzőnél a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel fedezni? 4.1.14. Milyen vágányokon végzendő munkák esetén kell a munkahelyet a vágány mindkét végén, a Biztonsági határjelzőnél a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel fedezni? 4.1.14. Milyen vágányon történik a járművek javítása, tisztítása, ha a munkavezető a szerelvény fedezését a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel végzi? 4.1.14.1. Hol végzik a járművek javítását, ha a munkavezető a szerelvény fedezését a szerelvény vagy jármű végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel biztosítja? 4.1.14.1. Hogyan kell a szerelvény fedezését biztosítani, ha a járművek javítási, tisztítási munkáit a szolgálati hely valamely fővágányán végzik? 4.1.14.1. Mit köteles a tolatásvezető a tolatási mozgást szabályozó jelzőkre vonatkozóan közölni, a mozdonyvezető mozgásra történő felhatalmazása során? 4.1.17.2. Mit köteles a tolatószemélyzet a tolatóvágányútban fekvő váltóra történő ráhaladás előtt megfigyelni, ha a látási viszonyok lehetővé teszik? 4.1.18.1. Hogyan köteles a tolatószemélyzet eljárni a tolatóvágányútban fekvő váltóra történő ráhaladás előtt, ha nincs látási korlátozottság? 4.1.18.1. Hogyan köteles a tolatószemélyzet eljárni a tolatóvágányútban fekvő váltóra történő ráhaladás előtt, ha a szabadlátás, és a távolbalátás nem korlátozott? 4.1.18.1. Hol szabad féksarut fékezésre használni? 4.1.24. Mely szervezeti egység által elrendelt állandó jellegű szalasztási tilalomról és korlátozásokról kell az érintett állomások dolgozóit az ÁVU-ban történő szabályozással értesíteni? 4.3.5.1. Hogyan kell az érintett állomások dolgozóit értesíteni a pályahálózat működtető illetékes területi szolgálati felsőbbsége által elrendelt állandó jellegű szalasztási tilalomról és korlátozásokról? 4.3.5.1.
5. 7. fejezet Mi alapján kell biztosítani a végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatok állva tartását? 5.1. Mely vonatok szerelvényeinek állva tartását kell az E.2. sz. Fékutasítás alapján biztosítani? 5.1. Mely állomásra érkezett vonatok állva tartását kell az E.2. sz. Fékutasítás alapján biztosítani? 5.1. Hogyan kell védekezni járműmegfutamodás ellen a tolatás befejezése után végállomásokon a személyszállító kocsikból összeállított szerelvények esetén? 5.2.1. Mely utasítás, vagy segédkönyv előírása szerint kell járműmegfutamodás ellen védekezni a tolatás befejezése után, feloszlató- illetve összeállító állomásokon a személyszállító kocsikból összeállított szerelvények esetén? 5.2.1. Hogyan kell védekezni járműmegfutamodás ellen a tolatás befejezése után, ha a szerelvény nem személyszállító kocsikból áll? 5.2.1. Milyen módon kell védekezni járműmegfutamodás ellen a tolatás befejezése után, ha a szerelvény olyan nem személyszállító kocsikból áll, amelyben a járművek nem rendelkeznek rugóerőtárolós fékkel? 5.2.1. A tolatás befejezése után milyen módon kell védekezni rakodóvágányokon a járműmegfutamodás ellen, a nem személyszállító kocsikból összeállított szerelvények esetén? 5.2.1. Mivel kell járműmegfutamodás ellen védekezni a tolatás befejezése után olyan járművek esetében, amelyek rugóerőtárolós fékkel rendelkeznek? 5.2.1. Milyen eszközt kell a tolatás befejezése után járműmegfutamodás elleni védekezésre alkalmazni a sínkoronáig feltöltött és bekövezett vágányokon? 5.2.1. Mit kell járműmegfutamodás elleni védekezésre alkalmazni a sínkoronáig feltöltött és bekövezett vágányokon a tolatás befejezése után? 5.2.1. Hol kell kulccsal lezárható kocsifogó alátétet alkalmazni a járműmegfutamodások megakadályozására? 5.2.2.
Miért kell kulccsal lezárható kocsifogó alátétet alkalmazni a pályahálózat működtető területi forgalmi szolgálati felsőbbsége által a KH-ban kijelölt szolgálati helyeken? 5.2.2. Hol kell kulccsal lezárható kocsifogó alátétet alkalmazni az illetéktelen személyek által végzett tolatások megakadályozására? 5.2.2. Mit kell alkalmazni a pályahálózat működtető területi forgalmi szolgálati felsőbbsége által a KH-ban kijelölt szolgálati helyeken a járműmegfutamodások megakadályozására? 5.2.2. Mit kell a pályahálózat működtető területi forgalmi szolgálati felsőbbsége által a KHban kijelölt szolgálati helyeken alkalmazni az illetéktelen személyek által végzett tolatások megakadályozására? 5.2.2. Milyen intézkedést kell tenni vonatszakadás alkalmával? 5.3.1. Hogyan kell eljárni vonatszakadás alkalmával? 5.3.1. Hogyan kell a megfutamodott járműveket megállítani, ha az állomáson a csonkavágányra vezető vágány foglalt és a nyíltvonal irányába elhelyezett páros féksaruval a megállítás nem sikerült? 5.4.4. Milyen intézkedéssel kell a megfutamodott járműveket megállítani, ha azt nem sikerült a nyílt vonalon megállítani és az állomáson egyáltalán nincs csonkavágány? 5.4.4. Ki köteles a páros féksarut megvizsgálni, ha azt megfutamodott járművek megállítására használták? 5.4.7. Mikor kell a páros féksarut az állomásfőnöknek, vagy megbízottjának megvizsgálni? 5.4.7. Ki a felelős a megfutamodás elleni biztosításért a vontatójármű lekapcsolása esetén? 5.5.1. Melyik munkavállaló a felelős a megfutamodás elleni biztosításért, ha a vonatnál a sűrített levegő utántáplálást megszüntették? 5.5.1.
Ki felelős a megfutamodás elleni biztosításért, ha a vonatnál a sűrített levegő utántáplálást a vontatójármű lekapcsolása nélkül szüntették meg? 5.5.1. Ki a felelős a hidegen továbbított mozdonyok, motorvonatok állva tartásának biztosításáért? 5.5.1. Kinek a felelőssége az üzemben lévő munkagépek állva tartásának biztosítása? 5.5.1. Mit kell az ÁVU-ban szabályozni a rögzítősarukra vonatkozóan? 7.3. Hol kell szabályozni a rögzítősaruk tárolási helyét, darab- és sorszámát? 7.3. 9. fejezet Milyen vonatterheléseket tartalmaznak a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A., 2.B. és 2.C. táblázatai? 9.1. Mit tartalmaznak Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A., 2.B. és 2.C. táblázatai? 9.1. A Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A., 2.B. és 2.C. táblázatai által tartalmazott legnagyobb vonatterhelések közül, melyeket szabad túllépni? 9.1. Mennyi rakománytömeget gyűjtőkocsinál? 9.3.3.
kell
számítani
a
Poggyász-mellékkocsinál
és
Hány kilogramm rakománytömeget kell számítani a Poggyász-mellékkocsi-nál és gyűjtőkocsinál? 9.3.3. Mennyi rakománytömeget kell számításba venni a rakott vízszállító kocsinál? 9.3.4. Hogyan kell a rakománytömeget számításba venni a rakott vízszállító kocsinál? 9.3.4. Hány kilogramm tömeget kell figyelembe venni a hálókocsiknál, ha nincs rajtuk feliratozás? 9.3.5. Hány kilogramm tömeget kell figyelembe venni az olyan 1. és 2. osztályú személyszállító kocsinál, amely büfé, bár, vagy bisztrórésszel, rendelkezik, ha nincs
rajtuk feliratozás? 9.3.5. Hogyan kell megadni a járművek saját tömegét és a rakomány tömegét vonat felvételekor? 9.4. Hogyan kell eljárni a vonat elegytömegének megállapításakor? 9.4. Hogyan kell a vonat elegytömegét megállapítani? 9.4. Melyik elegytömeget kell kerekíteni a vonat elegytömegének megállapításakor? 9.4. Milyen tömeget kell kilogrammban megadni a vonat felvételekor? 9.4. A forgalmi utasítás előírásai alapján mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani? 9.5. Hogyan kell eljárni a forgalmi utasítás előírásai szerint, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? 9.5. Mi a vállalakozó vasúti társaság teendője a forgalmi utasítás szabályai alapján, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik? 9.5. 10. fejezet Hogyan kell a vonatba sorozott járművekre feliratozott, ütközőtől-ütközőig mért távolságot felvenni a vonat felvételekor? 10.3. Mely adatait kell a vonatba sorozott járműveknek vonat felvételekor felvenni? 10.3. Hogyan kell a vonatba sorozott járművek adatait felvenni a vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításához? 10.3. Mi tartalmazza a vonatok féktechnikai szempontból megengedett legnagyobb hosszát? 10.3.
Hogyan kell a vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításánál a mozdonyokat figyelembe venni szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyok esetén? 10.3. Hogyan kell eljárni a vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításánál a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyok esetén? 10.3. Hogyan kell a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyt figyelembe venni a vonatok féktechnikai szempontú hosszának megállapításánál, ha azt előfogatmozdonyként alkalmazzák? 10.3. 11. fejezet Mikorra kell összeállítani a vonatokat a kiindulási állomáson? 11.1. Milyen időre kell a vonatokat összeállítani a kiindulási állomáson? 11.1. A személyszállító- illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól működő kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek lenni a forgalmi utasítás előírásai alapján? 11.9. A forgalmi utasításban meghatározottak szerint mivel kell rendelkeznie fékezés szempontjából az előírás szerint személyszállító vonat végén továbbítandó teherkocsinak? 11.9. Milyen kocsit kell besorozni a nem személyszállító vonat első és utolsó kocsijaként a forgalmi utasítás előírásai alapján? 11.9. A kisiklott kocsi futóképességét ki köteles megvizsgálni és a kocsi hogyan továbbítható? 11.15.1. Milyen vonattal továbbítható a kisiklott kocsi? 11.15.1. Ki köteles gondoskodni a siklott kocsi továbbításának feltételeiről? 11.15.1. Miről köteles a menetvonal tulajdonos vasúti társaság gondoskodni siklott kocsi esetén? 11.15.1. Kinek kell gondoskodni a kisiklott rakott kocsi külön menetként történő továbbítási feltételeiről? 11.15.2.
Ki köteles megvizsgálni a törött hordrugójú kocsit? 11.16. Ki köteles gondoskodni a törött hordrugójú kocsi továbbításának feltételeiről? 11. 16. Miről köteles a menetvonal tulajdonos vasúti társaság gondoskodni törött hordrugójú kocsi esetén? 11.16. 12. fejezet A pálya kiépítésétől függetlenül milyen feltételek teljesülése esetén teljesíthet a mozdonyvezető egyedül szolgálatot a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán? 12.3.1. Mikor teljesíthet a mozdonyvezető a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán egyedül szolgálatot a pálya kiépítésétől függetlenül? 12.3.1. Mekkora lehet a vonatnál alkalmazható sebesség, ha a mozdonyon csak jól működő éberségi berendezés, valamint jól működő mobiltelefon van és a mozdonyvezető egyedül teljesít szolgálatot a mozdony vezetőfülkéjében? 12.3.1. Mekkora lehet a vonatnál alkalmazható sebesség, ha a mozdonyon csak jól működő éberségi berendezés, valamint jól működő mobiltelefon van, a távolbalátás korlátozott és a mozdonyvezető egyedül teljesít szolgálatot a mozdony vezetőfülkéjében? 12.3.1. Hogyan közlekedhet a CSM- ben továbbított vonat a nyílt vonalról a következő állomásig, ha az éberségi berendezés (éberségellenőrző funkció) meghibásodik és a vonatnál nincs második figyelésre kötelezhető dolgozó? 12.3.4. Az alábbiak közül mely esetekben kell mozdonyvezetővel és második figyelésre kötelezett dolgozóval ellátni a szolgálatot a mozdony, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében? 12.4.1. Hogyan továbbítható a vonat az éberségi berendezés (éberségellenőrző funkció) meghibásodásakor, jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiányában, ha a távolbalátás korlátozott, de a mozdony vezetőfülkéjében van második, figyelésre kötelezett dolgozó? 12.4.1. Mikor nem alkalmazható a csak mozdonyvezetővel történő közlekedés munka- és forgalombiztonsági szempontból? 12.4.2
Ki köteles az érdekelt személyzetet ellátni azon vonalak és állomásközök kimutatásával, ahol a jelzőkre előírt rálátási távolság a mozdony vezetőállásának menetirány szerinti jobb oldaláról nem biztosított? 12.4.2 Kinek a szerepét töltheti még be a vezetőfülkében szolgálatot teljesítő pilóta a vonatközlekedése során? 12.4.3. Mikor kell a mozdony, vezérlőkocsi vezetőfülkéjében mozdonyvezetővel és pilótával ellátni a szolgálatot? 12.5.1. Milyen esetben kell a mozdonyvezető mellé pilótát vezényelni? 12.5.1. Mikor kell a vezérlőkocsi vezetőfülkéjében mozdonyvezetővel és pilótával ellátni a szolgálatot? 12.5.1. Mit kell a vonali tolatócsapat helyéül kijelölni a nem személyszállító vonatnál? 12.6.5. Miről köteles közlekedő vonatoknál az indulásra kész munkavállaló tájékoztatni a forgalmi szolgálattevőt? 12.7.
állapotot
bejelentő
Köteles-e az indulásra kész állapotot bejelentő munkavállaló tájékoztatni a forgalmi szolgálattevőt, ha a mozdonyvezető a vezérlőkocsi vezetőfülkéjében második figyelésre kötelezett dolgozóval teljesít szolgálatot? 12.7. Kit köteles tájékoztatni az indulásra kész állapotot bejelentő munkavállaló, ha a mozdonyvezető a vezérlőkocsi vezetőfülkéjében második figyelésre kötelezett dolgozóval teljesít szolgálatot? 12.7. Hogyan jut a forgalmi szolgálattevő tudomására, hogy a vonatot továbbító mozdony a vonat útvonalára rendelkezik üzemképes vonatbefolyásoló berendezéssel? 12.7. Ki köteles a forgalmi személyzetet értesíteni, ha a vonat közlekedése során a vonatot továbbító mozdony vonatbefolyásoló berendezése üzemképtelenné válik? 12.7. Kit köteles a mozdonyvezető a megváltozott állapotról értesíteni, ha a vonat közlekedése során a vonatot továbbító mozdony éberségellenőrző berendezése üzemképtelenné válik? 12.7. 15. fejezet Mikor lehet a vonatot időközben közlekedtetni? 15.1.3.
Menet közben mit nem szabad sohasem túllépni a következőkben felsoroltak közül? 15.1.10. Menet közben mit nem szabad sohasem túllépni a következőkben felsoroltak közül? 15.1.10. Menet közben mit nem szabad sohasem túllépni a következőkben felsoroltak közül? 15.1.10. Milyen módon lehetséges a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket a mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval, vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál pedig a mozdonyvezetővel közölni? 15.16.1. Kit utasíthat a forgalmi szolgálattevő az Írásbeli rendelkezés kiállítására? 15.16.1.1. Mely esetben utasíthat a forgalmi szolgálattevő a megálló-rakodóhelyen szolgálatban lévő állomáskezelőt az Írásbeli rendelkezés kiállítására? 15.16.1.1. Hol szabályozhatja a pályahálózat működtetője az Írásbeli rendelkezések eltérő módon történő kiállítását? 15.16.1.1. Mikor kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vonatfelvevő? 15.16.1.1. Milyen sorrendben és módon kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni? 15.16.2.5. Hogyan kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni? 15.16.2.5. Hogyan kell eljárni a Vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál a mozdonyvezető részére történő Írásbeli rendelkezés kézbesítésekor? 15.16.2.7. Melyik példányokat kell a mozdonyvezető részére kézbesíteni a Vonatkísérő nélkül közlekedő vonatnál? 15.16.2.7. Hol kell átadni Írásbeli rendelkezéseket, ha az előfogati mozdony lejár a vonatról? 15.16.2.8.
Hol kell átadni az Írásbeli rendelkezéseket, ha a vonatnál mozdonyvezetői személyzetváltás történik? 15.16.2.10. Hogyan történik a „vonali tolatásvezetői, vezető jegyvizsgálói” Írásbeli rendelkezés példányának megőrzése, ha a vonat vonatkísérő nélkül közlekedik? 15.16.3. Milyen módon történik a felhatalmazás az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál akkor, ha az egyéni kijárati jelzőre a külön előjelző vagy az előjelzést adó főjelző bármely ok miatt továbbhaladást engedélyező jelzésre utaló előjelzést nem adott? 15.17.1.1. Milyen módon történik a felhatalmazás a főjelzővel (főjelzőkkel) megosztott vágányoknál a helyből vagy megállás után induló személyszállító vonatok esetében, a vonat kijárati vágányútja melletti első egyéni kijárati jelzőnél történő elhaladásra? 15.17.1.1. Hogyan kell a felhatalmazni a megállás után induló személyszállító vonatot, ha a vonat által használt vágány főjelzővel megosztott és a megálláshelye a főjelző utáni vágányrészen van? 15.17.1.1. Hogyan kell a mozdonyvezetőt felhatalmazni az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzésére az előjelzést adó főjelzővel erre utaló előjelzés adható? 15.17.1.3. Milyen módon történik a felhatalmazás az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén valamennyi menetrend szerint áthaladó vonatnál, ha az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzésére a külön előjelzővel erre utaló előjelzés adható? 15.17.1.3. Milyen módon történik a felhatalmazás pályaelágazások bejárati jelzőjének továbbhaladást engedélyező jelzése esetén, a Szolgálati menetrend 6. és 8. rovatában forgalmi okból történő megállásra utaló időadatokkal jelzett rendkívüli áthaladással közlekedő vonatnál? 15.17.1.3. Milyen módon történik a felhatalmazás kétvágányú pályák forgalmi kitérői bejárati jelzőjének továbbhaladást engedélyező jelzése esetén, a Szolgálati menetrend 6. és 8. rovatában forgalmi okból történő megállásra utaló időadatokkal jelzett rendkívüli áthaladással közlekedő vonatnál? 15.17.1.3. Milyen módon történik a felhatalmazás párhuzamos egyvágányú pályák forgalmi
kitérői bejárati jelzőjének továbbhaladást engedélyező jelzése esetén, a Szolgálati menetrend 6. és 8. rovatában forgalmi okból történő megállásra utaló időadatokkal jelzett rendkívüli áthaladással közlekedő vonatnál? 15.17.1.3. Milyen módon történik a felhatalmazás egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által meg nem jelölt szolgálati helyeken, az induló személyszállító vonatnál? 15.17.1.5. Hogyan történik a felhatalmazás egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a Szolgálati menetrend 2. sz. rovatában a pályahálózat működtetője által meg nem jelölt szolgálati helyeken, a megállás után induló személyszállító vonatnál? 15.17.1.5. Milyen módon történik a felhatalmazás forgalmi szolgálattevővel nem rendelkező szolgálati helyeken és a nyílt vonalon nem továbbhaladást megtiltó jelzés, hanem bármely más ok miatt megállt valamennyi vezető jegyvizsgálóval közlekedő vonatnál? 15.17.1.5. Mi az eljárás, ha a mozdonyvezető a vezető jegyvizsgáló által történő felhatalmazáskor az Indulásra készen jelzés adása után nem indul azonnal, illetve a menetrend szerint áthaladó vonattal megáll? 15.17.2.2. Milyen módon történik a felhatalmazás a forgalmi okból megálló személyszállító vonat mozdonyvezetőjének, a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a szolgálati menetrend 2. sz. rovatában körrel megjelölt szolgálati helyen? 15.17.2.6. Milyen módon történik a felhatalmazás menetrend szerint áthaladó, de a menetrendtől eltérően bármely ok miatt megálló személyszállító vonat mozdonyvezetőjének a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a szolgálati menetrend 2. sz. rovatában körrel megjelölt szolgálati helyen? 15.17.2.6. Milyen módon történik a felhatalmazás a szolgálati helyen forgalmi okból megálló személyszállító vonat mozdonyvezetőjének az egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a szolgálati menetrend 2. sz. rovatában körrel meg nem jelölt szolgálati helyen? 15.17.2.6. Hogyan kell felhatalmazni a menetrend szerint áthaladó, de a menetrendtől eltérően megálló személyszállító vonat mozdonyvezetőjét egyéni kijárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén a szolgálati menetrend 2. sz. rovatában körrel meg nem jelölt szolgálati helyen? 15.17.2.6.
Honnan adhatja a vezető jegyvizsgáló és a jegyvizsgáló szükséges jelzéseket, ha a vonat által használt vágány mellett nincs kiépített peron? 15.17.2.6. Mikor adhatja a vezető jegyvizsgáló a szükséges jelzéseket („Vonatkísérők a helyükre”, „Indulásra készen”) a jármű ajtajából, lépcsőjéről, ha onnan a felhatalmazáshoz szükséges valamennyi biztonsági intézkedés megtehető? 15.17.2.6. Lehetséges-e, hogy a mozdonyvezető személyszállító vonatokkal a menetrendben előírt indulási idő előtt elinduljon? 15.17.4 Mi az eljárás, ha a mozdonyvezető a felhatalmazást követően a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról nem tud meggyőződni? 15.17.4.1. Hogyan köteles a mozdonyvezető eljárni, ha a felhatalmazást követően a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról nem tud meggyőződni? 15.17.4.1. Mekkora sebességgel szabad előrehúzni, ha a mozdonyvezető a felhatalmazást követően nem tudott meggyőződni a kijárati jelző továbbhaladást engedélyező állásáról? 15.17.4.1. Mikor köteles a mozdonyvezető az előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel felhatalmazott áthaladó vonatoknál a vonatot a helyzet tisztázása végett megállítani? 15.17.4.2. Mikor köteles a mozdonyvezető a vonatindító jelzőeszközzel felhatalmazott áthaladó vonatoknál a vonatot a helyzet tisztázása végett megállítani? 15.17.4.2. Mikor hatalmazhatja fel a mozdonyvezetőt „A ...........sz. vonat Indulásra készen” szavakkal a vezető jegyvizsgáló? 15.17.8. Mikor kell a mozdonyvezetőt „A ...........sz. vonat Indulásra készen” szavakkal felhatalmaznia a vezető jegyvizsgálónak? 15.17.8. Mely vonatokat lehet korábban közlekedtetni? 15.17.13.1. Mi tartalmazza, hogy a vonat nem biztosított állomáson egyenes vagy kitérő irányba fog behaladni? 15.18.2.
Hogyan kell megállítani a forgalmi okból megálló személyszállító vonatot, ha utasperonnal nem rendelkező vágányra járatják be? 15.18.5.1. Hogyan kell megállítani a menetrend szerint megálló személyszállító vonatot, ha utasperonnal nem rendelkező vágányra kell fogadni? 15.18.5.1. Hogyan kell a meghatározott megállási helytől eltérő helyen megállítandó személyszállító vonatot megállítani? 15.18.5.6. Hogyan kell megállítani a megállási helytől eltérő helyen megállítandó nem személyszállító vonatot? 15.18.5.6. Mi a mozdonyvezető teendője, ha arról kap értesítést, hogy a vonattal a megállási helytől eltérő helyen kell megállni? 15.18.5.6. Hol és milyen jelzőeszközzel köteles a forgalmi szolgálattevő a vonatot fogadni? 15.18.13.7. Hol és hogyan köteles a forgalmi szolgálattevőn kívül valamennyi vonatfogadásra kötelezett többi dolgozó a vonatokat fogadni? 15.18.13.7. Mely szervezeti egység által kijelölt állomások kijárati, fedező és kezdő térközjelzőjének Megállj! jelzése mellett lehet megállás nélkül elhaladni? 15.19.1.1. Mikor alkalmazhatja a mozdonyvezető a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet a nem biztosított szolgálati helyeken az állomási útsorompó előtt alkalmazott fedezőjelző után, ha az útsorompó használhatatlansága miatt Megállj! jelzést ad? 15.19.1.4.2. Mely szervezeti egység engedélyével szabad munkavonatot közlekedtetni építés alatt lévő pályán? 15.21.2.1. Milyen okmányokat kell vezetni abban az esetben, ha a munkavonat vonatszámban elegyet továbbít? 15.21.2.5. Hogyan kell közlekedtetni az állomásról a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan az állomásra visszatérő segélymozdonyt? 15.21.2.6. Hogyan kell közlekedtetni az állomásról a nyílt vonal meghatározott pontjáig közlekedő és onnan az állomásra visszatérő segélyvonatot? 15.21.2.6.
Milyen módon kell a páros és a páratlan számú menetrend nélküli segélyvonatot közlekedtetni oda és vissza útban? 15.21.2.6. Meddig közlekedhet a menetrend nélkül közlekedő segélyvonat a kiindulási állomástól? 15.21.2.6. A menetrend nélkül közlekedő segélymozdony a kiindulási állomástól meddig közlekedhet? 15.21.2.6. Ki köteles menetrend nélkül közlekedő segélyvonat számozását, sebességét, és a megfékezettségre vonatkozó adatokat meghatározni és kivel kell közölnie? 15.21.2.6. Ki köteles menetrend nélkül közlekedő segélymozdony számozását, sebességét, és a megfékezettségre vonatkozó adatokat meghatározni és kivel kell közölnie? 15.21.2.6. Mit köteles meghatározni a forgalmi vonalirányító a menetrend nélkül közlekedő segélymozdony adataira vonatkozóan? 15.21.2.6. Milyen adatokat köteles meghatározni a forgalmi vonalirányító a menetrend nélkül közlekedő segélyvonatokra vonatkozóan? 15.21.2.6. Mikor lehet küldönc útján segélymozdonyt kérni a legközelebbi állomásról? 15.21.3. Hogyan lehet segélymozdonyt kérni a nyíltvonalról? 15.21.3. Segélykérés szempontjából kivehető igénybe küldöncként? 15.21.3. Segélykérés szempontjából ki nem vehető igénybe küldöncként? 15.21.3. Hol kell a segély mozdonyt megállítani? 15.21.3.3. Miről kell a segélymozdonyt értesíteni? 15.21.3.3. Hogyan kell közlekedni a segélymozdonnyal, ha a távolbalátás korlátozott? 15.21.3.4.
Hogyan szabad a segélymozdonnyal közlekedni a segélyre szoruló vonattól számított utolsó 1000 m belül, ha az értekezés lehetetlen? 15.21.3.4. Mi az eljárás, ha a segélyre szoruló vonat a segélymozdony elindulása előtt saját mozdonyával továbbítható lenne? 15.21.3.6. 16. fejezet Hol kell rögzíteni a Megállj! jelző meghaladását követő vizsgálat eredményét? 16.2.4. Mi a feladata a vonatkísérő személyzetnek, ha a személyszállító vonat a nyílt vonalon rendkívüli ok miatt megállt? 16.2.5.4. Kit és miről kell értesíteni a vonatkísérő személyzetnek, ha a személyszállító vonat a nyílt vonalon rendkívüli ok miatt megállt? 16.2.5.4. Meddig közlekedhetnek a személyszállító vonatok, személyszállító kocsikból összeállított szerelvényvonatok és mozdonyvonatok, ha a vonat végén egy zárjelző tárcsa van és a kettő lámpa közül csak az egyik vörös fény világít? 16.2.6.1. Meddig közlekedhetnek a nem személyszállító kategóriába sorolt vonatok, ha a vonat végén a 2 darab zárjelző tárcsa helyett egy zárjelző tárcsa van? 16.2.6.1. Kiindulási állomástól meddig közlekedhetnek a személyszállító vonatok, személyszállító vonatok kocsijaiból összeállított szerelvényvonatok és mozdonyvonatok ha vonat végén egy zárjelző tárcsa és a kettő lámpa közül csak az egyik vörös fény világít? 16.2.6.1. Kiindulási állomástól meddig közlekedhetnek személyszállító vonatok, személyszállító vonatok kocsijaiból összeállított szerelvényvonatok és mozdonyvonatok kivételével valamennyi más vonat, ha a vonat végén a 2 darab zárjelző tárcsa helyett egy zárjelző tárcsa van? 16.2.6.1. Mi a teendő, ha bármely vonat végén egy zárjelző tárcsa sincs? 16.2.6.1. Hogyan kell eljárni, ha vonatfogadás alkalmával a vonatfogadásra kötelezett dolgozó azt észleli, hogy a vonat végéről a zárjelző tárcsa hiányzik? 16.2.6.1. Milyen módon kell eljárni, ha a veszélyeztetett vonatot (vonatokat) bármely ok miatt nem lehet visszatolni? 16.2.9.1.
Ki és mit köteles tenni megfutamodott járművek észrevételekor? 16.2.9.1. Mit köteles tenni a pályafelügyeletet ellátó szakember, ha a nyíltvonalon sérült pályarészt fedez fel? 16.2.10. Kit köteles értesíteni a pályafelügyeletet ellátó szakember, ha az állomáson sérült pályarészt fedez fel? 16.2.10. Mi a teendője a forgalmi szolgálattevőnek, ha sérült pályarészről kap értesítést? 16.2.10. Mit köteles tenni a pályamester, pályafenntartási szakaszmérnökség, ha sérült pályarészről kap értesítést? 16.2.10. Hogyan kell eljárni, ha a sérült pályarészt nem a pályafelügyeletet ellátó dolgozó fedezi fel? 16.2.10. Mi az eljárás, ha a sérült pályarészt nyíltvonalon nem a pályafelügyeletet ellátó dolgozó fedezi fel? 16.2.10. Mi az eljárás, ha a sérült pályarészt állomáson nem a pályafelügyeletet ellátó dolgozó fedezi fel? 16.2.10. Kit köteles a forgalmi szolgálattevő értesíteni, ha olyan sérült pályarészről kap értesítést, amelyről a felfedező nem tud a járhatóság felett dönteni? 16.2.10. Mi a feladata a pályamesterek, illetve a pályafenntartási szakaszmérnökségnek, ha sérült pályaállapotról, valamint annak pontos helyéről kapott értesítést? 16.2.10. Mi a mozdonyvezető feladata, ha a vonatot a nyíltvonalról nem megfutamodott járművek, hanem más rendkívüli ok miatt kell visszatolni? 16.2.13.1. Mi a vezető jegyvizsgáló feladata abban az esetben, ha a mozdonyon nincs jól működő értekező berendezés és a vonatot nem megfutamodott járművek, hanem bármely más rendkívüli ok miatt kell visszatolni? 16.2.13.1. Mi a vonali tolatásvezető feladata abban az esetben, ha a mozdonyon nincs jól működő értekező berendezés és a vonatot nem megfutamodott járművek, hanem
bármely más rendkívüli ok miatt kell visszatolni? 16.2.13.1. Mi az eljárás, ha a vonatot nem megfutamodott járművek, hanem bármely más rendkívüli ok miatt kell visszatolni és megállás helyén nem lehet a rendelkezésre álló értekező berendezésen engedélyt kérni? 16.2.13.1. Miről kell a forgalmi szolgálattevőnek az állomáson tartózkodó vonat személyzetét értesíteni? 16.4.1. Mely személyzet köteles felhívni az utasok figyelmét, hogy csak a vonatfogadó vágány felszállásra kijelölt pályaoldalán szálljanak fel a vonatra? 16.5.1. Mire köteles az állomási személyzet az utasok figyelmét felhívni? 16.5.1. Milyen módon történhet a közlekedő vonatoknál az utasok tájékoztatása? 16.5.6. Kit köteles értesíteni a forgalmi szolgálattevő a tartózkodási idő megrövidítéséről? 16.5.6. Kik jogosultak tartózkodni a felsoroltak közül a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőfülkéjében az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül? 16.6.1. A forgalmi utasításban szabályozottak szerint jogosultak-e a nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőfülkéjében tartózkodni? 16.6.1. Kik utazhatnak a tehervonaton, poggyászkocsiban és poggyásztérrel rendelkező jármű poggyászterében a vonat személyzetén kívül? 16.6.2 Ki felelős azért, hogy a mozdony vezetőfülkéjében csak annyi személy tartózkodjon, amennyi a szolgálat zavartalan végzését nem veszélyezteti? 16.6.3. Mennyi fő utazhat legfeljebb a vezető jegyvizsgálón, árukezelőn, kirakón kívül a személyszállító vonatok poggyászkocsijában, poggyásztérrel rendelkező jármű poggyászterében? 16.6.3.1. Hol tartózkodhat a mozdonyon legfeljebb 6 fő? 16.6.3.1. Hol tartózkodhat a mozdonyon legfeljebb 4 fő? 16.6.3.1.
Ki jogosult tartózkodni a szolgálati vonaton? 16.6.4. 18. 19. 20. fejezet Kit és hogyan kell a lassan bejárandó pályarészekről (állandó és ideiglenes lassúmenetekről összevontan) kimutatással értesíteni? 18.1.6. Milyen viszonylatra és mennyi időtartamra készül a lassan bejárandó pályarészekről szóló (állandó és ideiglenes lassúmenetekről összevontan) kimutatás? 18.1.6. Mely szervezeti egység köteles elkészíteni lassan bejárandó pályarészekről (állandó és ideiglenes lassúmenetekről összevontan) a kimutatást? 18.1.6. Mennyi az érvénytartama a pályahálózat működtető területi illetékes szolgálati felsőbbsége által, a lassan bejárandó pályarészekről összeállított kimutatásnak? 18.1.6. Mely közlekedési irányoknak megfelelően kell elkészíteni a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről”? 18.1.6. Milyen viszonylatoknak megfelelően kell elkészíteni a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” kimutatást? 18.1.6. Mely közlekedési irányoknak és viszonylatoknak megfelelően kell elkészíteni a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről”? 18.1.6. Mikor kell a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” „Megjegyzések” rovatában a sebességkorlátozás időtartamát feltüntetni? 18.1.6. Mikor nem kell a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” „Megjegyzések” rovatában a sebességkorlátozás időtartamát feltüntetni? 18.1.6. Milyen betűtípus és mérettel kell elkészíteni a „Kimutatás az állandó- és előrelátott ideiglenes lassúmenetekről” kimutatást? 18.1.6. Hol és hogyan kell a vonatokat lassúmenet kimutatással ellátni? 18.1.10. 18.1.7. Hogyan kell a vonatokat lassúmenet kimutatással ellátni? 18.1.10. 18.1.7.
Milyen viszonylatú lassúmenet kimutatással kell a vonatokat ellátni? 18.1.10. 18.1.7. Hogyan kell a kimutatásban nem szereplő lassúmenetekről a mozdonyszemélyzetet értesíteni? 18.1.11. 18.1.8. Hol van szabályozva a szolgálati felsőbbség (Forgalmi Főosztály) különleges rendelkezések a téli forgalmi szolgálat mikénti végzésére? 19.2.2. Hol van szabályozva a sűrű havazás vagy hófúvás alkalmával különleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére megálló rakodóhelyeken, rakodóhelyeken, megállóhelyeken, ahol az indítás pályaviszonyok miatt a rendes körülmények között is nehéz? 19.2.4. Kiket és mely szervezeti egységeket kell a forgalmi szolgálattevőnek értesíteni, ha balesetről, vagy rendkívüli eseményről kap értesítést? 20.1.2. Milyen módon kell jelenteni a szolgálatképtelenségeket, rendkívüli eseményeket, baleseteket, valamint a forgalom biztonságát veszélyeztető körülményeket? 20.1.2. Melyek azok a rendkívüli események amely miatt a kijelölt dolgozó köteles a vonalat a legközelebbi vonat előtt bejárni? 20.2.
3. sz. módosítás kérdései az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékeiből 2. sz. 3. sz. 8. sz. függelék Mi az F. 7. sz. Utasítás neve? 2.1.11. Melyik Utasítás a „Utasítás a vasúti jármű és vonatadatok kezelésére”? 2.1.11. Mi az F. 10. sz. Utasítás neve? 2.1.12 Melyik Utasítás az „Utasítás a védett vezetők utazásainak és különleges szabályozást igénylő vonatok közlekedésének lebonyolítására”? 2.1.12 Mi az új neve a Tűzvédelmi Utasításnak? 2.1.19. Mi az új neve a Munkavédelmi Szabályzatának? 2.1.25. Hol található az utasítások segédkönyvek kéznél tartására vonatkozó előírások? 2.3 Mely szervezeti egység szabályozza, hogy a keskeny nyomtávolságú vonalakon lévő szolgálati helyre forgalmi dolgozó szükséges-e a szolgálat ellátásához? 3.1. Mely szervezeti egység szabályozza, hogy a keskeny nyomtávolságú vonalakon nappal a visszajelentés vétele előtt 1 vagy 2 egyedül vagy legfeljebb egy kocsival közlekedő mozdony is elindítható? 3.16 Mely szervezeti egység szabályozza a keskeny nyomtávolságú vonalon a bejárati jelzővel nem rendelkező állomáson történő vonattalálkozást? 3.17. Mely szervezeti egység amely a szolgálati helyeken lévő széles vagy keskeny nyomtávolságú vágányokat helyi viszonyoknak megfelelően más módon is jelölheti? 8.2.1 Melyik szervezeti egység amely a szolgálati helyeken lévő széles vagy keskeny nyomtávolságú vágányokban fekvő váltók helyi viszonyoknak megfelelően más módon is számozhatja? 8.3.3.
15. sz. 31. sz. függelék Milyen módon készül a szolgálati menetrendkönyv? 15. Hogyan készül a menetrendkönyv több vonalra? 15. Hogyan tartalmazza a Menetrendi segédkönyv 3. Követési rend és távolságok 1. rovata a motorkocsikra, motorvonatokra eltérő pályasebességet? 15. Mire vonatkozik a Menetrendi segédkönyv 3. Követési rend és távolságok 1. rovatában a nevezőben lévő adat? 15. Mire vonatkozik a Menetrendi segédkönyv 3. Követési rend és távolságok 1. rovatában a számlálóban lévő adat? 15. Milyen táblázatokat tartalmaz a Szolgálati menetrendkönyv? 15. Mit tartalmaz a Szolgálati menetrendkönyv 2. táblázata? 15. Mit tartalmaz a Szolgálati menetrendkönyv 9. táblázata? 15. Milyen okmányokat kell vezetni a munkavonatoknál, ha az vonatszámban elegyet is továbbít? 31.3.11 Hova kell előjegyezni a munkavédelmi tudnivalókból a munka megkezdése előtt tartott rövid oktatást? 31.3.14 Mit köteles írásban kérni a vágányzárért felelős személy az egységeket tároló szolgálati hely forgalmi szolgálattevőjétől? 31.3.16. Kinek kell a vissza-, illetve beérkezés után visszajelentést adni a vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon a munkavonatokról, munkagépekről? 31.3.19.
E.2. sz. Fékutasítás
1. fejezet Az alábbiak közül melyik állítás igaz a gyorsfékezésre? Az alábbiak közül melyik állítás igaz a gyorsfékezésre? Az alábbiak közül melyik állítás igaz a gyorsfékezésre? Az alábbiak közül melyik állítás igaz az üzemi fékezésre? Az alábbiak közül melyik állítás igaz az üzemi fékezésre? Az alábbiak közül melyik állítás igaz az üzemi fékezésre? Kik a fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett munkavállalók? Mekkora a fővezeték névleges nyomása? Mi a kényszerfékezés? Mi célt szolgál a fékvezeték? Mi célt szolgál a főlégtartály vezeték? Mit ért az E.2. sz. Fékutasítás vészfékezés alatt? 2. fejezet Hogyan kell elosztani a nem fékes járműveket a vonatban? Legfeljebb milyen hosszú vezetékes vonatrész lehet 2 fékes jármű között? Mekkora a megengedett legnagyobb vonathossz nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál? Mekkora a megengedett legnagyobb vonathossz nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál? Mekkora a megengedett legnagyobb vonathossz nem személyszállító kocsikból összeállított vonatoknál? Mekkora a személyszállító vonatok megengedett legnagyobb hossza? Mi az előírás a fékes kocsik elosztására a vonatban? Mi az előírt vonatnem-váltó állás a 600 tonna elegytömegű tehervonat járműveinél? Mi az előírt vonatnem-váltó állás az 1000 tonna elegytömegű tehervonat járműveinél? Mi az előírt vonatnem-váltó állás az 1400 tonna elegytömegű tehervonat járműveinél? Mi az előírt vonatnem-váltó állás az 1700 tonna elegytömegű tehervonat
járműveinél? Milyen állásba kell állítani a személyszállító vonatok járműveinek vonatnem-váltóit? 3. fejezet Az alábbiak közül melyik állítás igaz a fékpróba bizonylatolására? Az alábbiak közül melyik állítás igaz a fékpróba bizonylatolására? Az alábbiak közül melyik állítás igaz a fékpróba bizonylatolására? Az alábbiak közül melyik esetben kell E fékpróbát tartani az E.2. sz Fékutasítás szerint? Az alábbiak közül mikor esedékes a kapcsolási fékpróba? Az alábbiak közül mikor esedékes a kapcsolási fékpróba? Az alábbiak közül mikor esedékes a kapcsolási fékpróba? Az alábbiak közül mikor esedékes a teljes fékpróba? Az alábbiak közül mikor esedékes a teljes fékpróba? Az alábbiak közül mikor esedékes a teljes fékpróba? Az alábbiak közül mikor esedékes a teljes fékpróba? Hogyan kell bizonylatolni a sikeres teljes fékpróbát? Hogyan kell végrehajtani a fékpróbát korábban kiiktatott fékberendezésű járművek fékjének újbóli beiktatása esetén? Hogyan kell végrehajtani a fékpróbát, ha a szerelvény fővezetékének folytonossága bármely helyén, bármely okból megszakad, a helyreállítást követően? 4. fejezet Az alábbiak közül melyik esetben kell megemelni az előírt féksúlyszázalékot, és mennyivel? Mennyivel kell megemelni a gyorsműködésű légfékezéssel közlekedő tehervonat előírt féksúlyszázalékát, ha a féktechnikai vonathossza 410 méter? Mennyivel kell megemelni az előírt féksúlyszázalékot, ha a gyorsműködésű légfékezéssel közlekedő személyszállító vonat féktechnikai hossza nagyobb, mint 400 méter, és az egész szerelvény ep fékkel fékezett? Mennyivel kell megemelni az előírt féksúlyszázalékot, ha a nem ep fékkel fékezett tehervonat féktechnikai hossza 550 méter. Milyen esetben kell 10-zel megemelni a vonatra előírt féksúlyszázalékot? Milyen esetben kell 11-gyel megemelni a nem ep fékkel fékezett vonatra előírt féksúlyszázalékot?
6. fejezet 15 személyszállító kocsiból álló kocsicsoportot vonatösszeállító állomáson tolatás után?
hogyan
kell
állvatartani
A megfutamodás elleni védekezéskor melyik kocsik kézi- vagy rögzítő fékjét kell kezelni? Hogyan kell védekezni megfutamodás ellen a tolatás befejezése után, személyszállító kocsikból összeállított szerelvények esetén a vég-, feloszlató- illetve összeállító állomásokon? Kinek a feladata a járműmegfutamodás elleni biztosítás? Kinek a feladata a megfutamodás elleni biztosítás a levegő utántáplálás nem tervezett megszűnésekor? Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősarukat a megfutamodás elleni biztosításra felhasználni? Mit köteles közölni a forgalomszabályozóval a szolgálati helyen leállított vonat mozdonyvezetője távozáskor? Személyszállító vonat 10 kocsis végállomásokon tolatás után?
szerelvényét
hogyan
kell
állva
tartani
