3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET – ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ

Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Terv. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004-2006 között 107,14 milliárd forint keretösszeg állt a településfejlesztéshez elsődlegesen felhasználható Regionális Fejlesztés Operatív Program rendelkezésére. 2006. november elejéig összesen 2300 pályázat érkezett be, amelyek közül 537 volt sikeres (összesen 107,06 milliárd forintos támogatást ítéltek meg). A szerződött pályázatok között turisztikai (131 db), útfejlesztési (82 db), város-rehabilitációs (33 db), óvoda- és iskolafejlesztési (127 db), képzési- és foglalkoztatási (143 db) projekt szerepelt. A ROP nyertes pályázatok közül 140 teljesen megvalósult és átadásra került, ezek támogatási összértéke 30,28 milliárd forint. 13 központi projekt indult (10,1 milliárd forint támogatási összeggel). ROP nyertes projektek támogatási összege, 2004-2006.nov.

23%

22%

Észak-alföld Dél-alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

17%

16%

8% 7% 7%

Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Közép-Magyarország

A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik újdonsága, hogy ágazati és regionális szinten fogalmazza meg a 2007-2013 közötti programozási időszak mintegy 7000 milliárd forintnyi fejlesztési forrásának felhasználását. Így a korábbi 5 operatív program helyett 7 ágazati, 7 regionális és 1 végrehajtási operatív program került kidolgozásra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. prioritásában (területfejlesztés) különböző tudomány- és iparágak kiemelésére épülő fejlesztési pólusokat jelöl ki a Budapestközpontúság enyhítése, a felzárkóztatás elősegítése és a versenyképesség javítása érdekében. A fejlesztési pólus szerepét a közép-dunántúli régióban Székesfehérvár és Veszprém társközpontként tölti be, funkciómegosztáson alapuló együttműködés révén. A pólus a logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika kiemelt területe. Bár a közép-dunántúli régió egyike az ország gazdaságilag legfejlettebb régióinak (a rendszerváltás óta viszonylag sok működő tőke áramlott a térségbe, számos multinacionális cég telepedett le), ugyanakkor a régió gazdasága szerkezetváltás, modernizáció előtt áll, a KKV szektor gyenge, alacsony a K+F potenciál (tudomány, felsőoktatás, szakoktatás, gazdasági szféra közötti kapcsolatrendszer gyenge), a fejlettségi szint területileg egyenetlen.

1

Így a régió versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen: – A helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztése; – A turisztikai szektor szerkezetváltása, a meglévő helyi vonzerőkre épülő, innovatív turisztikai termékek bevezetése a turisztikai infrastruktúra és marketingtevékenység egyidejű fejlesztésével; – Az oktatási rendszer fejlesztése, a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatásfejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése; – Az innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése; – Az alsóbbrendű közúthálózat és a közösségi közlekedési formák támogatása; – A régiós lakosság életminőségének javítása a környezetvédelmet szolgáló, helyi léptékű fejlesztések támogatásával. A társközpontok és regionális decentrumokként működő megyei jogú városok mellett a program nagy hangsúlyt helyez a leszakadóban lévő vagy stagnáló, a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével rendelkező, regionális szinten kiemelt és jelentős turisztikai vagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségeket fejlesztésére. Kiemelten kezeli továbbá a Balaton-térség és a Duna-térség fenntartható (azaz gazdasági, turisztikai és örökségvédelmi szempontokat ötvöző) fejlesztését. A területfejlesztési prioritásban foglalt stratégia megvalósítására (az ERFA-finanszírozású konvergenciarégiókban1) elsősorban a regionális operatív programok szolgálnak. A regionális szintű források felhasználására valamennyi régiónak el kellett készítenie saját operatív programját, amely a pályázati rendszer alapelemét jelenti: a régiók között szétosztott forrásokat a dokumentumban meghatározott prioritások mentén használhatják fel adott régió kedvezményezettjei különböző típusú pályázati eljárások keretében.

Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program A 2007-2013 közötti időszakra szóló Közép-dunántúli Operatív Program egyeztetési változata szerint a „régió hosszú távú jövőképe, hogy az innovatív megoldások régiójává váljon; olyan figyelemfelkeltő térséggé, amely belső adottságai hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és elismert szerepet tölt be Magyarország modernizációjában.” Kulcsszavak: innováció, belső adottságok hasznosítása, versenyképesség növelése, kulcspozíció betöltése az országban.

Közép-Dunántúli Régió nyertes projektjeinek támogatási összege, 2004-2006.nov.

8% 9% 42%

14% 27%

Turisztikai Városrehabilitáció Útfelújítás Képzés, foglalkoztatás Óvoda- és iskolafelújítás

A stratégiai fejlesztési cél, azaz a kiváló gazdasági helyzet és jövedelem-termelő képesség megőrzése az alábbi specifikus fejlesztési célok megvalósításával érhető el: – Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása Célok:  Nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása (helyi adottságokra építve, magas tudásbázis-igényű gazdasági és szolgáltatási tevékenységek)  Versenyképes, innovatív gazdasági együttműködések és hálózatok (klaszterek) kialakításának ösztönzése 1

Konvergencia célkitűzés alá tartoznak azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 GDP-átlagának 75%-át, a 2000-2002 közötti közösségi adatok alapján.

2

A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg készségeinek és képességeinek javulása  Innováció-orientált regionális gazdasági szerkezet kialakulása (K+F tevékenység)  A gazdaság fejlődését és az innovációt támogató képzési rendszer kialakítása (iskolarendszerű oktatás, felnőttképzés) Műveletek:  A régió gazdasági vonzerejének növelése (infrastrukturális, szolgáltatási háttér fejlesztése)  Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása (hálózatok, klaszterek, innovatív kísérleti projektek)  A gazdaság innovációs miliőjének javítása (szervezet- és intézményfejlesztés, innovációs menedzsment szolgáltatások, innovatív kísérleti projektek)  A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése (gazdasági szerkezethez igazodó képzések, vállalkozói tanácsadás, innovatív kísérleti projektek) A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása Célok:  A Közép-dunántúli régió, mint turisztikai desztináció piaci pozíciójának és látogatottságának javítása (tömegturizmus helyett diverzifikáltabb, magasabb minőséget biztosító szerkezet, belföldi turizmus élénkítése)  A régióbeli turisztikai ágazat szervezeti hátterének, működésének minőségi megújulása (információáramlás, desztinációmarketing, piaci kapcsolatépítés) Műveletek:  A turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztése (kiemelt ill. integrált vonzerő- és termékfejlesztés, kiegészítő szabadidős szolgáltatások, vízi közlekedés fejlesztése, innovatív kísérleti projektek)  A turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítése (együttműködés, integrált turisztikai információs rendszerek, hatékony és célirányos turisztikai marketingtevékenység, innovatív kísérleti projektek) A régió városhálózatának fenntartható fejlesztése Célok:  városközpontok és település-részközpontok értékmegőrző fejlesztése (nagyobb városok térségszervező erejének kihasználásával),  a leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városi lakóterületek integrált rehabilitációja (szegregáció oldása),  korábbi ipari tevékenység kiváltása, illetve a városi közlekedés fejlesztése (a biztonság és települési örökség védelme mellett) Műveletek:  Település- és településrész-központok értékmegőrző revitalizációja (közcélú, örökségvezérelt településfejlesztés, barnamezős területek rehabilitációja, települési környezet és kapcsolódó közlekedés fejlesztése, városfejlesztési programok, innovatív kísérleti projektek)  Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja (közcélú településfejlesztés, lakásberuházás, ipari településrészekhez kapcsolódó fejlesztések, települési környezet fejlesztése, városfejlesztési programok, szegregáció oldását szolgáló ESZA projektek, innovatív kísérleti projektek) Regionális kohézió erősítése infrastrukturális beruházásokon keresztül Célok:  a munkaerő-piaci egyensúlytalanságok oldása a hatékony munkaerő-piaci politikák megvalósításával (kiemelten: helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, esélyegyenlőség megteremtése),  a közoktatás fejlesztése, az alapvető tudáselemek megszerezhetőségében meglevő minőségi és területi egyenlőtlenségek oldása,  korszerű és hatékonyan működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kialakulásához való hozzájárulás (infrastrukturális fejlesztések, egészséges életmód elsajátítását célzó képzések, egészségügyi rehabilitációs és prevenciós technikák támogatása) 

–

–

–

3

a települések közcélú fejlesztése, közösségi szolgáltatások hozzáférhetővé tétele (a régió kistérségeinek integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjai mentén),  régiós közlekedési kapcsolatrendszer kialakítása (megközelíthetőség és a belső elérhetőség javítása)  a falvak közcélú fejlesztése, élhetőbb vidéki települési környezet megteremtése Műveletek:  A foglalkoztatás növelése, a humán szférába történő beruházások ösztönzése (helyi kezdeményezések támogatása)  Közoktatás infrastrukturális fejlesztése (óvodák, alapfokú intézmények)  Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése (kistérségi szintű ellátás, prevenció)  Kiegészítő jellegű falufejlesztés (szennyvízelvezetés és kezelés, települési környezet fejlesztése)  Az elérhetőség fejlesztése (térségi jelentőségű közutak, belterületi utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés fejlesztése) Technikai segítségnyújtás az operatív program hatékony, szabályszerű és eredményes lebonyolításának elősegítésére 

–

Horizontális szempontok: esélyegyenlőség, fenntarthatóság, szinergia. Ezen célok megvalósítására a 2007-2013 közötti időszakban kb. 140 milliárd Ft (éves szinten kb. 19 milliárd Ft) támogatási forrás állhat a régió rendelkezésére. A regionális operatív program ennek 39%-át a gazdaság- és turizmusfejlesztésre, 19%-át integrált városfejlesztésre, 42%-át a kohézió prioritás feladataira fordítaná. Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve 2006 nyarán készült el a Balaton Régió 2007-2013 közötti időszakára vonatkozó Részletes Fejlesztési Terve a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján. Bár a Balaton önálló operatív programmal nem rendelkezik az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (területe három regionális operatív program2 között oszlik meg, illetve az egyes ágazati programokhoz tartozik), a Balaton Régió Részletes Fejlesztési Tervének célja, hogy – a fő elvek és kritériumok megadásával – orientálja a programozási időszakban hazánkba érkező uniós források régióban történő felhasználását. A Balaton, mint egységes fenntartható területi rendszer fejlesztési programjának jövőképe az alábbi legfontosabb célállapotokat fogalmazza meg a „mintarégióban”: – Európai viszonylatban is kiemelt életminőség biztosítása – Minőségi természeti és kulturális örökség megőrzése – Az egységes fejlesztési terület önálló területi egységként történő kezelése és irányítása – Jelentős turisztikai desztináció mind bel-, mind külföldi viszonylatban („a napfény kertje”) – főként az aktív egészségmegőrzés és szórakozás központja – Új balatoni egészségkultúra kialakítása (12 hónapos gyógyító központ) – Helyi adottságokra épülő, versenyképes gazdasági szerkezet, karakteres szolgáltatások, helyi márkák kialakítása – Innovatív, tudás alapú gazdasági ágazatok megerősödése – Munkahelyteremtés – Társadalmi-gazdasági különbségek minimalizálása a térségen belül 2

Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl Operatív Programja

4

– –

Magas fokú együttműködés, jelentős térségszervező erő, térségi identitástudat kialakítása Intelligens Balaton Régió kialakítása

A fejlesztés fő irányai: – „A gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése (turizmus, innováció-orientált fejlesztések, speciális helyi adottságokra építő, környezetkímélő vállalkozások segítése).” Kiemelt gazdasági ágazatok:  környezetipari fejlesztések;  tudásalapú gazdasági szektorok és vállalkozási profilok;  ingatlankezeléssel kapcsolatos építőipari és szolgáltató, ingatlanpiaci tevékenységek;  a turizmus háttéripari és szolgáltató tevékenységei;  a térség adottságaira épülő ipari és szolgáltató tevékenységek (helyi terményeket és alapanyagokat feldolgozó élelmiszeripari és építőipari tevékenységek); kis- és kézműipari tevékenységek. Kiemelt szempontok:  rendkívül alacsony anyag- és energia-felhasználás, szállításigény, kis telephelyigény;  magas tudás tartalmú tevékenységek;  meglévő ingatlanállomány kihasználásával;  a vállalkozások a térséghez tartozó felsőfokú oktatási, illetve kutatásfejlesztési intézetekkel való együttműködése;  környezetkímélő, a táji adottságokat figyelembe vevő gazdálkodási tevékenységek folytatása, a turizmus keresleti igényeinek kiszolgálása. Célok:  új munkahelyek teremtésével az állandó foglalkoztatottak számának növelése;  felsőfokú végzettségű lakosság megtartása;  régió versenyképességének javítása;  régión belüli fejlettségi egyenlőtlenségek minimálisra csökkentése. – „A Balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált desztinációk mentén történő célcsoport-orientált minőségi fejlesztése.” Kiemelt szempontok, feladatok:  turisztikai vonzerők megújítása és újak építése;  szolgáltatások színvonalának javítása;  térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek megalakítása;  együttműködés a szereplők között (turizmusba bevont vállalkozások és civil szervezetek hálózatával). Célok:  turisztikai szezon tér- és időbeli kiterjesztése;  egész éves foglalkoztatás bővítése;  vállalkozások versenyképességének javítása;  természeti, kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása;  látogatók és a térségben eltöltött vendégéjszakák számának növelése;  üdülőtelek tulajdonosoknak a térségben eltöltött napjainak számának növekedése;  turizmus gazdasági hozamának javítása. – „Kvalifikált, versenyképes munkaerő, magas szintű szakmai és üzleti kultúra, egész éves egzisztenciák, valamint a régió humánerőforrást vonzó és megtartó képességének növelése és közszolgáltatások racionális ellátása.” Kiemelt szempontok, feladatok:  piaci igényekhez igazodó magasabb színvonalú ismereteket nyújtó oktatásiképzési rendszer;  tartós munkanélküliek, inaktívak foglalkoztatási programjainak bővítése;

5

civil kezdeményezések, térségi együttműködések ösztönzése; magas színvonalon működő, elsősorban kistérségi alapon jól szervezett humán közszolgáltatások működése (hálózatos együttműködés a térségen kívüli intézményekkel; egészségügyi ellátás és a kulturális lehetőségek bővítése; szolgáltató személyzet nyelvismeretének javítása; idegenforgalom igényeinek kiszolgálása). Célok:  vállalkozások versenyképességének javítása;  potenciális munkavállalók körének bővítése;  helyi szereplők alkalmazkodóképességének, vendéglátói kultúrájának, környezettudatosságának javítása;  lakosság életminőségének javítása; „Célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes nemzetközi és hazai elérhetőségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása.” Kiemelt szempontok, feladatok:  egységes balatoni közlekedési rendszer megteremtése;  régió nyugati irányú megközelítésének biztosítása  északi part vasúti elérhetőségének javítása  légi elérhetőség minőségi fejlesztése  egységes közösségi közlekedés-szervezés  fenntartható közlekedési formák támogatása; Célok:  megközelíthetőség javítása, vonzóbbá tétele;  közúti közlekedés zsúfoltságának csökkenése;  környezet közlekedési eredetű terhelésének csökkenése;  egyedi karakteres közlekedés, mint önálló vonzerő. „A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minőségi fejlesztése, valamint a vonzó életminőség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása.” Kiemelt szempontok, feladatok:  természeti és kulturális táji értékek helyreállítása  a tó ökológiai állapotának javítása (part-rehabilitáció);  környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése;  a települések élhetőbbé tétele, rehabilitációja (települési központok megújítása illetve kialakítása);  megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzése Célok:  régió kiemelt környezeti minőségének megőrzése;  lakosság életminőségének javítása;  vonzó környezet megteremtése az idegenforgalom és a vállalkozások számára  

–

–

Intézkedések (intézkedéscsoportok, valamint Balatonfűzfő szempontjából kiemelten fontos komponensek felsorolása): 1. A balatoni gazdaság diverzifikálása, vállalkozásfejlesztés  A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása  Mező- és erdőgazdasági földhasználat, a környezet fejlesztése  A vidéki gazdaság diverzifikálása  A vidéki humán erőforrás fejlesztése  A halászati ágazat fejlesztése - Halászati tevékenységeknek és a halgazdaság versenyképességének javítása - Balaton környezetkímélő, hagyományos természeti vízi halászati tevékenységének megújítása  Vállalkozások modernizációja - régióban jelentős piaccal rendelkező, a turizmus háttériparába sorolható KKV-k támogatása

6

exportképes terméket előállító termelő KKV-k támogatása „Balaton terméket” készítő hagyományos mesterségek, kézművesipar fejlesztése - vállalkozói kultúra, üzleti tanácsadás  Vállalkozói és intézményi infrastruktúra fejlesztése - üzleti infrastruktúra (ipar terület, tudományos és technológia park – Balatonfűzfő, logisztikai központ, inkubátorház) - kutatás és technológiai-fejlesztési tevékenység bővítése  Balatoni gazdaságfejlesztés intézményrendszer fejlesztése - balatoni Gazdasági Fórum - befektetés-ösztönzési tevékenységek támogatása - azonos típusú gazdasági tevékenységet végző vállalkozások intézményesített együttműködésének szervezése  e-Balaton – Információs társadalomhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése - szélessávú informatikai hálózat fejlesztése és közösségi célú internethasználat hozzáférése - önkormányzati szolgáltatások elektronikus ügykezelése és internetes ügyintézése - Balaton régió honlapja - Balaton-specifikus tartalom szolgáltatások ösztönzése - távmunka szervezés támogatása 2. Turizmusfejlesztés  A turizmus menedzsment rendszerének megújítása - a turisztikai menedzsment szervezetfejlesztése - turisztikai marketing támogatása - turisztikai projektfejlesztés, befektetés-ösztönzés, innováció  Turisztikai termékek fejlesztése - gyógy-, termálvízhez kötődő turizmus fejlesztése (Balaton termálklaszter) - Balatonhoz, mint tóhoz kötődő turizmus fejlesztése (magas kategóriájú szállodák, resort típusú szolgáltató télen-nyáron üzemelő komplexumok; nyári családi vízparti üdülés, strandolás; vízi turizmus, horgászturizmus fejlesztése) - természeti értékekre alapuló turizmus fejlesztése (öko- és természeti turizmus, agroturizmus, falusi turizmus, bor- és gasztronómia, balatoni aktív és sport turisztikai kínálat fejlesztése) - egyéb, kiegészítő turisztikai attrakciók és szolgáltatások (kulturális, eseményturizmus, örökségturizmus, aktív szórakozás, konferenciaturizmus, gyermek, ifjúsági és diákturizmus)  Korszerűsítés, turisztikai szálláshelyek, kiegészítő szolgáltatások színvonalának javítása - balatoni szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások minőségi és a parttól távolabbi településeken mennyiségi fejlesztése - a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások minőségének javítása - közszolgáltatások színvonalának emelése, valamint a turisták komfortérzetét javító fejlesztések ösztönzése (közbiztonság, higiénia, környezetbarát szemlélet, idegenforgalom kifehérítése) 3. Humán erőforrások fejlesztése  Képzési programok - munkaerő-piaci képzési igényeket előrejelző rendszer - piaci igényekhez igazodva az alkalmazásban állók és a munkanélküliek képzettségi szintjének javítása - szakképzés fejlesztése a gazdaság munkaerő-piaci követelményeihez illeszkedve - felsőoktatás modernizációja, a régió gazdasági igényeihez való igazítása - önkéntes (hobby) képzések támogatása - közszférában dolgozók alkalmazkodó-képességnek javítása - turizmushoz kapcsolódó képzések lebonyolítása -

7

- informatikához kapcsolódó felhasználói ismeretek megszerzése Hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése - hátrányos helyzetűek foglalkoztatási programjai - helyi foglalkoztatási paktumok tervezése  A Balaton, mint vezető hazai civil bázis megerősítése (Balaton Civil Alap felállítása)  Speciális humánszolgáltatás-fejlesztés a többcélú kistérségi társulások keretében - egészségügyi ellátás korszerűsítése a prevenció és a rehabilitáció területén - a szociális ellátás fejlesztése - lakosság kikapcsolódásához szükséges infrastrukturális feltételek javítása - alapfokú oktatási-nevelési intézmények működési feltételeinek fejlesztése  Regionális társadalmi-gazdasági tudományos tevékenységek ösztönzése  A Régió önállósodását szolgáló intézményfejlesztés 4. Közlekedésfejlesztés  A régió közlekedési elérhetőségének javítása - repülőterek fejlesztése (Sármellék, Siófok-Kiliti, Szentkirályszabadja) - a Régió nyugati, északi és déli irányú közútjainak fejlesztése (pl. 72-es főutak fejlesztése; a 8-as főút Székesfehérvár-Veszprém szakaszának fejlesztése; déli megközelíthetőség feltételeinek vizsgálata) - vasúti közlekedés fejlesztése (villamosítás, zajvédő falak, eszközállomány javítása, Balatonakarattya - Balatonfűzfő közötti vasúti nyomvonal kiváltása, vészmegoldás esetén Hajmáskér-Balatonfűzfő közvetlen összeköttetés megteremtése, körvasút feltételrendszerének vizsgálata)  A régión belüli közlekedés fejlesztése - a régió belső közúthálózatának fejlesztése - kompösszeköttetés kiépítése a Balaton nyugati részén - egységes balatoni közösségi közlekedési rendszer kialakítása - turisztikai célú közlekedési eszközök fejlesztése - kerékpáros közlekedés 5. Táji és települési környezet fejlesztése  Környezeti állapot javítása és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése - az ivóvíz minőségének javítása - szennyvízelvezetés és –tisztítás - hulladékgazdálkodás - felszíni és felszín alatti vizek védelme, vízrendezés  Vonzó és élhető balatoni települések kialakítása – településfejlesztés - települési területek településközpontok („településfejlesztési akcióterületek”) rehabilitációja - part rehabilitáció - magaspartok, omlásveszélyes partfalak rehabilitációja (Balatonfűzfőn is) - tőkealap felállítása és működtetése a beépített területek (pl. kisparcellás leromlott állapotú üdülőtelkek) rehabilitációjára  Táji értékek helyreállítása - vidéki értékek feltárása, megőrzése - táji értékek helyreállítása - a Balaton körüli zöld zóna kialakítása, erdősítés - bánya-rekultiváció, tájsebek kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása - kockázatvédelem, veszélyhelyzetek megelőzése  Balaton térségi környezetmenedzsment - balatoni fenntarthatósági/környezeti térségmenedzsment kialakítása - egységes környezetállapot megfigyelő és tájékoztatási hálózat kiépítése és működtetése - Balaton térség vízminőségével, vízmennyiségével, környezeti állapotával kapcsolatos kutatások ösztönzése 

8



Megújuló energiaforrások hasznosítása (bimossza, geotermikus energia, szélenergia, napenergia; Balatonfűzfőn bioetanol üzem létesítésére megvalósíthatósági tanulmány készítése)

Kelet-Balatoni Kistérség Gazdaságfejlesztési Program A Balatoni Integrációs Kht. által készített kistérségi gazdaságfejlesztési program célja „a gazdaság fejlődési folyamatának felgyorsítása, a térség értékteremtő képességének fokozása az alapvető ágazatokban, valamint a hozzá kapcsolódó területeken a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, mindazonáltal a térség versenyképességének növelése”. Prioritások és intézkedések: 1. Ipari szektor és a kis-, és középvállalkozások fejlesztése Kulcsszavak: innováció (K+F), tudásbázis, versenyképesség, KKV-k, fejlett üzleti, szolgáltatói környezet, együttműködések és hálózatok, IKT, térségmarketing  Balatonfűzfői ipari park fejlesztése3 - infrastrukturális feltételek javítása - inkubátorház kialakítása - logisztikai alközpont kialakítása - Termék és technológia innováció fejlesztése, különösképpen a - környezetvédelem szempontjából fontos iparágak (finomkémia, biotechnológia) területén  Szentkirályszabadjai repülőtér és környékének fejlesztése - logisztikai központ létesítése - kutatás, fejlesztés és innováció – Tudományos, technológiai park - az egykori katonai reptér, annak kiszolgáló épületeinek és lakóövezeteinek fejlesztése  Információs társadalom és gazdaságfejlesztés - e-gazdaság - e-kereskedelem - e-közigazgatás  Környezetvédelmi ipar fejlesztése - az ipari és kommunális környezetvédelmi technológiák fejlesztése, gyártása - iparilag újrahasznosítható anyagok feldolgozása - kommunális szennyvíziszap kezelése - biotechnológiai eljárások meghonosítása - biomassza és kommunális hulladék felhasználása vegyipari, illetve energetikai alapanyagként  KKV-k együttműködési készségének, a kommunikációs kultúrájának fejlesztése (Veszprémi Egyetemmel együttműködés) - turizmus - mezőgazdaság - környezetvédelmi ipar területén  Önkormányzati feladatok (szabályozási feladatok, térségmarketing, települései infrastruktúra fejlesztése)

3

Részletesen ld. később.

9

2. Turizmusfejlesztés Kulcsszavak: versenyképesség és jövedelemtermelő képesség fokozása, turisztikai szezon nyújtása, fenntartható fejlesztés, magas színvonalú és komplex turisztikai termékek/szolgáltatások, egyedi kínálat, kiépült infrastruktúra, együttműködés, programcsomagok, marketing.  Vízi turizmus fejlesztése (Balatonfűzfő: strandfejlesztés, többfunkciós üdülőpark)  Konferenciaturizmus fejlesztése  Bor- és gasztronómia turizmus  Lovas turizmus fejlesztése  Kerékpáros turizmus fejlesztése  Falusi turizmus fejlesztése  Öko turizmus fejlesztése  Kulturális turizmus fejlesztése  Sport turizmus fejlesztése (Balatonfűzfőn komplex sportközpont fejlesztés) 3. Az agrárgazdaság fejlesztése Kulcsszavak: piacorientált termékszerkezet, környezetkímélő gazdálkodás, versenyképesség javítása, feldolgozottsági szint növelése, biokultúrák, ökológiai gazdálkodás, képzés, agrármarketing, együttműködések.  a mezőgazdaság műszaki és infrastrukturális hátterének javítása  termelői együttműködések fejlesztése  a mezőgazdasági földhasznosítás szerkezete piacorientált átalakításának támogatása  mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése  szőlőtermesztés komplex fejlesztése  mezőgazdasági nagykereskedelmi központ kialakítása 4. Humánerőforrás fejlesztés Kulcsszavak: élethosszig tartó tanulás, gazdasági igényekhez alkalmazkodó oktatási rendszer, tudásorientált gazdaság, alkalmazkodóképesség, helyi identitástudat, informatikai oktatás, fejlett humán infrastruktúra, együttműködés.  Intézményi rendszer fejlesztése - Együttműködés erősítése az intézmények, szervezetek között - A szakképzési intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése - Civil szervezetek együttműködésének erősítése  A foglakoztathatóságot, alkalmazkodóképességet segítő/javító humánerőforrás fejlesztés, az élethosszig tartó tanulás megvalósítása - Alkalmazkodóképesség javítása az iskolarendszerű képzés fejlesztésével - Szakmai képzés fejlesztése - Felnőttképzés  Humán infrastruktúra fejlesztése - Egészségügyi intézmények infrastruktúrájának fejlesztése - Óvodák infrastruktúrájának fejlesztése - Alap és középfokú oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Horizontális szempontok: partnerség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség.

10