3.
Forduló – Történelem és tudomány Megoldások
Mindenütt ismerik A harmadik fordulóban olyan természeti és épített kincseket tárunk elétek, amelyek méltán elismertek határainkon túl is. Olvassátok el figyelmesen a bevezető szövegeket, s válasszátok ki a négy lehetőség közül a megfelelőt!
1. Az istenáldotta tehetségű ördögfióka így méltatta a látomásszerű csodát: „Oh, ti szűkkeblü emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt!” Persze az aggteleki Baradla-barlangot nem Petőfi fedezte fel, már az őskor óta ismerték és használták a magas páratartalmú, télen-nyáron megbízhatóan 10,5 -11 C°-os hőmérsékletű barlangrendszert. A karsztvidéket páratlan szépségű – vörösben, rózsaszínben, narancsban derengő – cseppkővilága és rendkívüli üregméretei emelik a Világörökség részévé, a bolygó egyik legértékesebb földalatti látványosságává. Hol másutt találhatnátok szembe magatokat a Szószék, Télapó, a Jósnő, a Megfagyott vízesés, a Sziámi ikrek, a Zeppelin vagy a Pisai ferde torony gigantikus cseppkő szobraival? Vajon az alább felsorolt további látványosságok közül melyik lehet Magyarország legmagasabb állócseppköve? a) Csillagvizsgáló b) Egri minaret
c) Széchenyi-emlékoszlop d) Noé bárkája
2. Az Oszmán Birodalomnak a magyarországi hódoltságban legelsőként megszervezett tartománya, a budai vilajet, Buda ravasz bevételétől 1686-os elvesztéséig a mindenkori szultán birtokában, az általa kijelölt pasa fennhatósága alatt állt. Szokoli Musztafa a 12. volt a pasák sorában, s ugyanennyi évig szenvedte új székhelye szeszélyes időjárását: szeles őszét, vad teleit, fagyos tavaszát. Csoda, hogy a Gellért-hegy lábánál gőzölgő hőforrás fölé kupolával fedett, nyolc oszloppal tartott, nyolcszögletű medencét építtetett? Évszázadok ostromait túlélve, 2012-es felújítása óta régi fényében tündököl a Rudas fürdő hagyományt és korszerűséget ötvöző épületegyüttese. Milyen felirat olvasható a majd’ fél évezredes kupolacsarnokban elhelyezett emléktáblán?
a) Az egykori Sáros Fürdő emlékére állíttatta a Magyar Hév-és Gyógyforrások Rt., 1945 b) Sanus per aquam gyógyulunk)
(Víz
által
c) A magyar-török viszálynak vége, / merüljünk együtt a Rudas vizébe / Magyar-Török Baráti Társaság, 2012 d) Rudasfürdő / kupolacsarnokát Szokoli Musztafa / budai pasa /1566-1578 / emelte ősi fürdőnk fölé
3. A dobsinai jégbarlangban Jókai Mór szemével nézhetünk körül: láthatjuk a Sztracenai-völgy mélyén dermedő, 1,5 km hosszú barlang látogatható harmadát, ahol a néhol 26,5 m vastag jég a legmelegebb nyárban is megmarad, -1 °C-on tartva a hőmérsékletet, s ahol a kiépített útvonalon óriási jégcsapok és oszlopok között haladva ámul a látogató, olykor a jégbe vájt alagúton keresztül, mintha egy gleccser belsejében járna: „Mikor a földlakók itt ünnepet tartanak, ezernyi mesterséges fénnyel világítva be a barlang üregeit, akkor az egész isteni Alhambra átlátszó lesz, át-meg átragyog az óriási jégdóm, mintha gyöngyházzal volna kirakva, szivárvány töréseket tündököltet, a kárpitok ezüstje összefoly a merész zuhatagok átlátszó zöldjével, a belül üreges oszlopok, az oltárok továbbadják a keresztültörő fényt.” Bár a „Jéglyuk” léte emberemlékezet óta ismert volt, először 1870-ben merészkedett a mélyére Ruffiny Jenő bányamérnök és két társa, Lang Gusztáv és Méga Endre. Egyikük nevét ma is őrzi e jégvilág. Mi által? a) Méga-terem b) Lang-allé
c) Ruffiny-folyosó d) Jókai-asztal
4. „Az erő és a szépség oly bensőleg egyesül rajta, mintha maga a természet alkotta volna” – lelkendezett a korabeli közvélemény az első állandó magyarországi Duna-híd, a Lánchíd láttán. Másfél század után kijelenthetjük, hogy nemcsak korának volt egyik legszebb építménye, de még a 21. században is a városkép és a világörökség elengedhetetlen, megkerülhetetlen, fenséges része. A Híd. Megálmodójának és névadójának, Széchenyi Istvánnak tragédiája, hogy ő maga sosem kelhetett át rajta, mivel annak átadása előtt 14 hónappal a döblingi elmegyógyintézetbe került, ahonnan haláláig el nem távozhatott. A sors kegyetlen végzése folytán a legnagyobb magyar hídját az aradi vértanúk halálra ítélője, sok száz szabadságharcos börtönbe taszítója, Haynau helytartó avatta fel. 1945. január 18-án a német megszállók a folyóba robbantották az építményt. Szétbombázott fővárosunk romokban hevert, mégis, a túlélők az 1947-ben megkezdett munkálatok során hihetetlen gyorsan újjáépítették a Lánchidat. Az átkelőt őrző négy rettentő oroszlán egyikének talapzatán elolvashatjátok, hogy mennyi idő alatt. a) 3 hónap b) 2 év
c) 20 hónap d) fél év
5. A szovátai Medve-tó keletkezéséről nem szolgálhatunk pontos adatokkal, hisz több szemtanú többféleképp mesélte el a természeti csodát. Mindent egybevetve bizonyosnak látszik, hogy 1875 és 1880 között a nagy esőzések és a vélhetőleg ezek okozta sódomb-omlások következményeképp az addig kaszálónak használt Pálné gödre vízzel telt meg. A Medve-tó így lett a Föld legnagyobb heliotermikus tava, melynek napmelegtől hevített víztömege hőtárolóként viselkedik. Más természetes tavak nappal fölmelegednek, éjszaka lehűlnek. Ám a tömény sósvíz fölött itt pár centis édesvízréteget táplál két édesvizű patak, így a felszíni édesvízréteg sűrűsége jóval kisebb, mint az alatta levő, akár 50° C-os sósvízé. Ez a sűrűségkülönbség meggátolja az áramlási folyamatok kialakulását. Az alul lévő, felszínre nem jutó sósvíz hőmérséklete így napról-napra emelkedik. A buján zöldellő fenyőerdők közt csillogó sóstó reumatikus, nőgyógyászati és bőrbetegségek gyógyítására is javallott. De vajon miért parancsolnak ki minden fürdőzőt 13 és 15 óra között a vízből? a) Biztonsági okokból. A székely Sóvidéken él Európa legnagyobb barnamedve közössége, egytől három óráig „ők” fürdőznek a róluk elnevezett tóban. b) Mert ebben a két órában nem kavarhatják össze a fürdőzők az alsó és a felső rétegeket, a páratlan gyógytó ekkor „sziesztázik”.
A bőrgyógyászok javallatára: amikor nagy szögben éri a sósvíz felszínét a napsugár, megháromszorozódik a bőrrák kialakulásának veszélye. c) Valójában egy törvényerejű rendelet miatt, amit az 1989-es romániai forradalom után elfelejtettek hatálytalanítani: erdélyi tartózkodásai idején a kommunista pártfőtitkár, Ceausescu mindig a napnak ezen óráiban fürdőzött, kívánsága szerint egyedül.
6. „Barátságban gyakori változtatás romlást hoz.” „Jó cselekedetek örökre maradandók.” „Szerezz aranyat, amennyire szükséged van, tudást, amennyit bírsz.” A bölcs mondásokat a Felvidék legépebben maradt, alighanem legszebb várában, Bajmócon olvashatjuk az egyik terem fa berakásos falain. Az épület családról családra szállt a századok során, Pázmányok, Csákok, Thurzók éltek falai közt. A legmaradandóbb nyomot mégiscsak a Pálffyak hagyták az utókorra – minden teremben legalább egy sarj néz ki ránk a képkeretekből. Közülük a 19. század második felében élt János gróf építtette át az erősséget a gótikus francia kastélyok mintájára, temérdek gyűjtött kincse méltó őrhelyéül. Szédülünk a 14. századból való itáliai szárnyas oltár láttán, ámulatba ejt a száznyolcvan angyalt ábrázoló aranyozott kazettás mennyezet – ennek eredetijét is Itáliában látta meg a különc gróf, s mert haza nem hozhatta, hát itthon kifaragtatta. Végül elszomorodunk az öregedő várúr profán cselekedetén: minthogy arája sokallotta a jegyesség hosszú éveit, s felbontotta azt, a megcsalatott férfiú szenvedése jeléül az egyik toronyra egy ma is látható tárgyat tétetett fel. Mi volna az? a) ezüstnyíllal átlőtt aranyozott szívet b) aranyozott töviskoszorút
c) a Pálffy-címerből ismert félbetörött kocsikereket d) jegyesének, Orsolyának márványból faragott névbetűjét
7. Változnak az idők. Az 1880-as évekig Pest legszégyellnivalóbb nyomortanyája terült el a mai Operaház környékén, ahol még nappal is vigyázni kellett az embernek a pénztárcájára, néhány év múlva pedig itt nyitotta meg kapuit Európa egyik legszebb zeneszentélye. Az Ybl Miklós tervezte ragyogó ékszerdoboz nemcsak a magyar operajátszás első számú intézménye, hanem fővárosunk páratlan szépségű műemléke is. „Az építészet megdermedt muzsika” – vallották Goethével együtt az építtetők, s a pompás neoreneszánsz kőépületet kívül-belül káprázatos gazdagsággal díszítették. E pár sorban meg sem kíséreljük leírni az építőművészetfestészet-szobrászat-iparművészet remekei által elénk táruló látványt; felfoghatatlan az igényes pompának az a tömény elegye, ami a látogatót körbeveszi. Aki még nem járt ott, ne késlekedjen, aki már látta, bizonyosan emlékszik arra, hogy az Andrássy úti homlokzaton mely két zenei nagyságunk egész alakos szobra fogadta őt. Egyikük művének részlete csendült fel elsőként az 1884. szeptember 27-i megnyitón. Kiről van szó? a) Egressy Béni b) Erkel Ferenc
c) Liszt Ferenc d) Goldmark Károly
8. A hévízi gyógytó a Kárpát-medence – sőt a földrész – párja nincs természeti kincse. Bár már az itt élő rómaiak is ismerték, csak a 18. század végén kezdődött meg a rendszeres fürdőzés körülményeinek kialakítása: akkortájt a környékbeliek és a birtokos Festetics család társasága melegedtek a vízben vagy fúrták magukat combig az iszapba, hogy fájdalmasan szaggató tagjaikra gyógyírt leljenek. Leltek is! Csakúgy, mint az az évi több százezer látogató, akik a 21. században is bíznak abban, hogy fűben, fában, vízben van az orvosság. A hajnalonként puha párába burkolózó, a vad szelektől a körötte nőtt erdővel védett, úszásra még a zord téli napokon is alkalmas tó selymes vize és a több méter vastag gyógyiszap réteg a természet ajándéka. Ezt az adományt a Hévízen dolgozó orvosok és az egészségügyi személyzet szakértelme növeli még hatékonyabbá. Közülük világhírre tett szert dr. Moll Károly főorvos az általa 1953-ban kidolgozott, súlyfürdőnek nevezett eljárással, mely alkalmazásával a gerincműtét előtt álló betegek jelentős része természetes úton meggyógyul. Miből is áll ez a kezelés? a) A beteg bokájára vagy derekára súlyokat erősítenek, aki ezzel a plusz súllyal végez óvatos úszótempókat a gyógyvízben.
b) A beteg bokájára vagy derekára súlyokat erősítenek, aki eztán ellazulva, nyakánál vagy karjánál fogva, felfüggesztve lóg a gyógyvízben.
c) A beteg bokájára a gyógytavon vagy a gyógyvizes medencén kívül súlyokat erősítenek, majd egy ún. denevérágyon függőleges helyzetben néhány percig rögzítve lógatják. Az ily módon kilazított csigolyák új helyzete negyed órás gyógyvízben való tartózkodás után hosszú hónapokra állandósul. d) Helyesebb lenne a súlytalansági fürdő elnevezés: a gyógyvízben ezt az állapotot imitálva, erős vízsugár erejével mozgatják ide-oda a betegeket.
9. Miért látogatják százezrek a magyar tengert? A lubickolók azért, mert a Balaton KözépEurópában az egyetlen nagy területű tó, melynek hőmérséklete nyaranta tartósan 20 °C fölött van. Másokat a természet szépségei nyűgöznek le: a Szent György-hegy és a Badacsony bazaltorgonái, a Keszthelyi-hegység vadban és növényekben gazdag vonulata, a Kis-Balaton háborítatlan világa. Rezi, Tátika, Szigliget kövei küzdelmes múltunkra, a keszthelyi Georgikon Majormúzeum, a füredi Jókai Múzeum, a szárszói József Attila Emlékház a szellem halhatatlanságára emlékeztetnek. Az ezerszínű tó tengernyi élménnyel várja hódolóit. Szeretett Balatonunk múltjáról és jelenéről több gyűjteményben tudakolódhatunk. Az alábbi múzeumok egyikében képet kapunk a balatoni látványosságként is szolgáló jéghalászatról, a fürdőruhadivat változásairól, a tó környékének őskori, római, középkori várairól, erődjeiről, a balatoni hajózás történetéről; a nagy vizet benépesítő állatok világát pedig élőben, hatalmas akvárium által fedezhetjük fel. Hol is? a) Balaton Csavargőzös Műemlék Hajó, Balatonboglár b) Kinizsi Vár és Vármúzeum, Nagyvázsony
c) Városi Múzeum, Balatonfüred d) Balatoni Múzeum, Keszthely
10. A Szent Erzsébet Út a királylány szülővárosát, Sárospatakot és a tiszteletére emelt kassai dómot köti össze nemcsak a lelkekben, hanem egy valóságosan bejárható zarándokút által, melynek végén megérdemelt jutalom a Kárpát-medence legnagyszerűbb gótikus székesegyházának látványa. Az öthajós templomot kívülről égbe nyúló tornyok és kisebb fiatornyok, díszesen faragott bélletes kapuk, vicsorgó pofájú szörnyeket mintázó vízköpők sokasága díszíti. Az egykor arannyal bevont kettős Aranykapun Erzsébet szobormása köszönti hozzá érkező honfitársait. A dóm belsejében a királyné légies alakja esztétikai és szakrális középponttá válik: az 1470-es években készített 12,5 méter magas főoltár 48 táblaképet foglal magába, melyek negyedén a szentté vált Erzsébet rövidke földi léte elevenedik meg. Lehetetlen lett volna méltóbb helyet találni II. Rákóczi Ferenc magyarországi újratemetése színhelyéül, mint a kuruc mozgalom központját, édesapja nyughelyét, Kassát. A törökországi Rodostóban elhunyt Nagyságos Fejedelem testét először édesanyja mellé, egy konstantinápolyi ferences templomba temették, majd 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra a Szent Erzsébet templom kriptájában. Mi volt az oka a 171 évig tartó késlekedésnek? a) 1715-ben az uralkodó, III. Károly törvénybe foglalta, hogy Rákóczit, mint a hazának nyilvános ellenségét, száműzöttnek nyilvánítja, összes ingó és ingatlan vagyonát elkobozza. Ezen paragrafust csak 1906. október 23-án törölte el I. Ferenc József osztrák császár és magyar király.
b) Az orvostudomány a 20. század elején jutott arra a fejlettségi szintre, hogy bizonyosan megállapíthassa: a törökországi sír valóban II. Rákóczi Ferenc maradványait őrzi.
c) A Fejedelem kézzel írt végakaratában kikötötte, hogy a neki menedéket nyújtó állam területén legyen sírja.
d) A Fejedelmet helyi szokások szerint, az iszlám előírásait követve temették el török földön. A szultán csak 1906-ban engedélyezte a sír – vallási hagyományaikkal ellentétes – megbontását.
11. Egy folyó, egy táj, egy település: Hortobágy. Magyarország első nemzeti parkja, a világörökség része, Európa legnagyobb, összefüggő természetes füves pusztája valaha a Tisza hatalmas ártere volt. Eleink vadban és halban gazdag, mocsarakkal, erdőkkel szabdalt földi paradicsomot leltek e helyütt: az Árpád-korban több tucat falu kapaszkodott földjébe. Ideigóráig adhatott menedéket a tatár és a török elől a helybéliek által jól ismert vidék, ám a Hódoltság másfél évszázada alatt elnéptelenedett. Csak a marháikat, juhaikat, mangalicáikat, lovaikat szilajon – azaz télen-nyáron a szabadban – tartó pásztorok lábalták a pusztát keresztül-kasul. Ezen a perzselő nyarú, lélekfagyasztó telű, vad és zord, ám fenséges szépségű, a szabadság édes érzetét nyújtó tájon nevelkedtek azok a szürkemarha csordák, melyeket lábon hajtottak Közép- és Nyugat-Európa hatalmas piacaira a hajdúk, nagy mennyiségű, egészséges hússal látva el azokat. A Tisza szabályozása után a terület arca megváltozott, a Hortobágy egy részén mégis sikerült megőrizni az ősi életformát. Ha létezik bakancslistád, tégy az első helyre egy hétvégét a háborítatlan nyugalmával rabul ejtő pusztán. Addig is daloljunk! Vajon melyik népdalunk említi meg a nemzeti park címerállatát? a) Szíp az (…) tolla: / Magát megmossa, / Az aranyos tollát / Fölborzogatja. / Kis kertemben, ligetemben / Együtt legelnek. / Ó, én kedves kis angyalom, / Jaj, de szeretlek! b) A nagy bécsi kaszárnyára rászállott egy (…), / Vizet hozott a szájába regruták számára. / Mosdjatok, regruták, mert porosak vagytok! / Azt csak a Jóisten tudja, mikor szabadultok.
c) (…) magasan száll, szépen szól. / Haragszik a kisangyalom, mert nem szól. / Akkor szóljál, kisangyalom, énhozzám, / Mikor az a (…) visszaszáll. d) Szárnya, szárnya, szárnya a (…) / Jobb a lánynak, mint a menyecskének. / Menyecskének békötik a fejét, / Búval tölti az egész életét.
12. Újrahasznosítás. E varázsszó jegyében újították látogatóbaráttá a tordai sóbarlangot, mely egykori sóbányából lélegzetelállító élményekre éhes természetjárók kihagyhatatlan célpontjává alakult át. A hajdanvolt tenger helyén, a város határában elterülő sókészlet millió évekkel ezelőtt kövesült meg. Átlagosan 250 m vastag sóréteget képzeljünk magunk elé. Ez nem könnyű feladat: nézzük meg inkább 3D-ben, azaz túrázzunk egyet a földalatti sóbarlangban, melynek szívdobogtatóan óriási aknái a közép- és újkori bányászat eredményeképpen alakultak ki. A modern bejárati épület éles váltással tágas, sóba vájt folyosóban folytatódik, s ahogy egyre beljebb és lejjebb haladunk, a korabeli kitermeléshez használt berendezések mellett visz utunk. Amikor elérjük a turisták előtt megnyitott trapéz alakú tárnát, s a sófalba rögzített faerkélyről alánk tárul az 50 m mély üreg látványa, két lehetőség közül választhatunk: vagy eleve nincs tériszonyunk, vagy megmagyarázzuk
magunknak, hogy nincs. Döntésünk után panorámalifttel vagy falépcsőn ereszkedhetünk le a tárna alsó szintjére, ahol pingpongozni, kosárlabdázni, sőt, a még alantabb csillogó tavon csónakázni is lehet. Vajon mi mindenre használta/használja még a leleményes homo sapiens ezt a kincset? Jelöljétek meg a hamis választ! a) A román hódeszka-és síválogatott áprilistól novemberig a Rudolftárnában kialakított száraz sópályán végzi technikai edzéseit. b) A II. világháborúban a légitámadások alatt a tordaiak óvóhelyeként szolgált.
c) A virágportól és mindenféle ipari szennyezéstől mentes barlangi levegőben légúti betegségekkel küzdők gyógyulnak. d) Az egyenletesen 10-12 C°-os hőmérsékletű bánya egyik galériáját 1950 és 1992 között sajtérlelés céljára hasznosították.
13. Ha Várvidék, akkor a kismartoni Esterházy-kastély. Kétségkívül szemet gyönyörködtető a barokk pompa, ám ha a főnemesi família egy még izgalmasabb birtokára vagytok kíváncsiak, irány a fraknói vár! A dombtetőn őrködő erősséget nem vaktában választotta a család kincstárául: a harmonikusan robosztus épületegyüttest helyenként 7 méter vastag fal védi. A vár bejárása után kinek a várkápolna, kinek az élethűen berendezett történelmi várkonyha, másnak az Esterházyak 300 éves hadtörténetét bemutató, egyedülállóan gazdag fegyverraktár marad bevésődött élmény. A kiállítás fénypontja vitathatatlanul a páratlan szépségű barokk ezüst bútorokat bemutató terem. A különleges technikával készített ezüstasztal, valamint számos egyéb dísztárgy kizárólag Fraknó várában látható, mivel az európai nemesi ezüstkincsek nagy részét a háborúkban beolvasztották. Pál herceg mindemellett értékes órák, automaták, egzotikus állatpreparátumok és további művészeti ritkaságok szenvedélyes gyűjtője volt. Kincseit bonyolult zárszerkezetek mögé rejtve, biztos helyen tárolta a kincstárban. Lélektani szempontból is érdekes az Esterházy ősök galériájában, Közép-Európa legnagyobb barokk családi képgyűjteményében nézelődni: a „tegnap gyúrt úr” és leszármazottai családjuk jelentőségét igyekeztek ez által is hangsúlyozni. Az alábbiak közül ki nem e galéria része? a) Atilla, hun király b) Vlad Tepes erdélyi fejedelem, azaz Dracula gróf
c) Bakócz Tamás d) I. Esterházy Ferenc
14. Ritkaság, hogy egy világörökségi helyszín pusztító tűzvésznek köszönhesse létrejöttét. Palócföld látványosságának, a hollókői ófalunak korábbi házai fából épültek, zsúpból kötött sipkájukat könnyen lángra lobbantotta a betyár északi szél. 1909-ben is porig égett a település, ekkor építették újra a falut, a házakat immár biztonságos kőalapra helyezve, a vályogból vetett falakat cserépzsindellyel fedve. Az új lakóházak küllemükben megőrizték az ősi palóc népi építészet hagyományait; a négyszáz lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik. A falu éke a központban, kis domb tetején álló fatornyos, zsindellyel fedett templom, s akinek nem elég az emberléptékű épített világ és a természet e meghitt eggyé válása, falumúzeumban, tájházban, palóc babamúzeumban,
postamúzeumban, szövőműhelyben, legendákat megelevenítő panoptikumban, kézműves nyomdaműhelyben szerezhet tudást és élményeket. A falu fölött magasodó vár romjaiban is gazdagítja a környék látványát – de mi okozta pusztulását? a) A Rákóczi-szabadságharc elbukása után kapuit, hídjait és a külső várudvar szakaszait elbontották, attól fogva a környéken élők folyamatosan hordták el köveit az építkezésekhez. b) A magas szirtekre emelt kővárak sorsa érte utol: 1886. augusztus 2án emberemlékezet óta nem tapasztalt vihar csapott le a térségre, a több órán át tartó heves villámlás során mennykő csapott a toronyba, s az épület leégett.
c) Családi békétlenség lett a veszte: a Pálffyak és a Forgáchok mind jogos jussuknak tekintették, ám mivel megegyezni nem tudtak, egyik sem engedte a másikat a birtokba beülni; a vár e 84 évig tartó magára hagyatottságában romlott le. d) A 19. századi romantika fölöttébb kedvelte a romos építmények látványát. Hollókő valójában eleve romnak épült, akkori gazdái, a Pulszkyak akaratából és vagyonából.
15. A szászok által benépesített Segesvár hírét kézműipara vitte messze földre. Bronz- és ónművesek, asztalosok, kőfaragók, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tették nevezetessé. A városban napjainkig fennmaradtak a középkori német építészet műemlékei, a település történelmi központja 1999 óta a világörökség része. A 13. században emelt vár alatt idővel céhekbe tömörült mesterek telepedtek le: kötelességüknek és a szükségnek eleget téve majd’ kilométeres kőfalat raktak a vár köré, és megépítették az azt erősítő tornyokat is, melyekből 9 – az Óratorony, a tímárok, a szabók, a kovácsok, a szűcsök, a csizmadiák, a mészárosok, a kötélverők és az ónművesek tornya – ma is áll. A város egyedülálló látványossága az 1642-ben épített fedett Diáklépcső, amely – úgy mondják – nemcsak az eső ellen védte a városlakókat, hanem az ostrom alatt a nyílzáporoktól is. Honnan hová vezetett a kezdetben 300, napjainkban 172 fokot számláló lépcsősor? a)
b)
A várfal aljában kör alakban van kiépítve; itt rendezték meg minden évben a település legnagyobb ünnepén, a Szász búcsún a hagyományos iskolai beavató szertartást, a súlyos fegyverekkel felszerelt hetedikes gimnazisták futóversenyét (gyakorlatilag a mai gólyaavatókhoz hasonlatosan). A név valójában a Deutsche innere Alte Klassen kifejezés magyaros rövidítése, a lépcső az elemi iskola (1-6. évfolyam) és a gimnazisták (7-12. évfolyam) szálláshelye között épült ki, hogy támadás esetén is tudjanak iskolába járni a diákok.
c)
Az Óváros főteréről a dombon álló Hegyi templomig és a Joseph Haltrich Gimnáziumig – hogy támadás esetén is tudjanak iskolába járni és imádkozni a gyermekek és a felnőttek.
d)
A főtérről az Óratoronyba vezetett fel, ahol a város hiteles iratait őrizték diafilmen rögzítve – innen a Diáklépcső elnevezés.
II. Közel az éghez
Amiképp az árva lélek ezerféleképp, mégis egyazon hittel fohászkodik a Teremtőhöz, oly sokszínűséggel teljes a Neki emelt épületek ezer éve gyarapodó és enyésző sora. Megszentelt házában Isten tárt szívvel várta gyermekeit, akik a Vele való találkozásra, keresztelőre, esküvőre, temetésre, királyválasztásra, törvényhozásra gyűltek egybe – vagy épp életüket menteni az ellenségtől. Állítsátok sorrendbe a képeket oly módon, hogy a Kárpát-medence legészakibb településén álló templom kapja az 1-es számot, a legdélebbi pedig a 15-öst. Könnyítésképp megadtuk a települések nevét, nehezítésképp viszont közéjük csempésztünk öt kakukktojást. Az alábbi húsz település közül tehát csak tizenöthöz köthető templomfotó. Felhívjuk figyelmeteket, hogy a besorolásnál ne hagyatkozzatok a szemmértéketekre, használjatok annál pontosabb helymeghatározást! (A www.wikipedia.hu szócikkeiben szereplő földrajzi koordinátákat használjátok!)
Települések: Bény, Budapest, Csíksomlyó, Gerény, Huszt, Kereszténysziget, Körmöcbánya, Máriafalva (Mariasdorf), Miskolc, Nyírmihálydi, Paks, Pozsony, Somkerék, Szabadka, Szászfehéregyháza, Szeged, Szombathely, Vértesszentkereszt, Zalaegerszeg, Zsámbék
Sorszám
Településhez tartozó kép
Település és szélességi fok
d) Körmöcbánya-Felvidék é. sz. 48° 42′ 18″
1.
e)
2.
Gerény – Kárpátalja é. sz. 48° 36′ 13″
j)
Huszt – Kárpátalja é. sz. 48° 10′ 27″
3.
c)
Pozsony- Felvidék é. sz. 48° 08′ 41″
4.
b)
Budapest é. sz. 47° 29′ 54″
5.
k) Vértessszentkereszt é. sz. 47° 26′ 37″
6.
g) 7.
Máriafalva- Várvidék é. sz. 47° 22′ 00″
o)
Szombathely é. sz. 47° 13′ 47″
8.
l)
Somkerék é. sz. 47° 10′ 49″
9.
i)
Zalaegerszeg é. sz. 46,84538°
10.
a)
Paks é. sz. 46,622047°
11.
n)
12.
Csíksomlyó- Erdély é. sz. 46° 22′ 44″
m) Szeged é. sz. 46° 15′ 14″
13.
h)
Szabadka-Délvidék é. sz. 46° 06′ 00″
14.
f) Kereszténysziget-Erdély é. sz. 45° 46′ 56″
15.
III. Csomagajánlat
Mint az utazási irodák, mi is csomagajánlatokat állítottunk össze részetekre. Először tizenöt, a Kárpát-medencében található természeti csoda pazar látványát osztjuk meg veletek, majd ugyanannyi, hozzájuk kapcsolódó fogalmat, kifejezést olvashattok. Az így kialakult párokhoz keressétek meg az általunk ajánlott épített nevezetességek közül a hozzájuk legközelebb találhatót. Reméljük, hogy a megfejtést követően ellenállhatatlan késztetést éreztek majd valamelyik, néhány, esetleg az összes kincs felkereséséhez; akkor kezdődhet a csomagolás!
1)
n) barlangfürdő
K) Miskolci Nemzeti Színház
d) macskakő
F) füleki vár
f) Szent Hedvig
M) Mária Valéria híd
k) Pamukkale
C) egri vár
2)
3)
4)
5)
i) vándorló ŐsDuna
I) Szórakaténusz Játékmúzeum
a) Rezét
A) Türr István emlékmű és kilátó
6)
7)
o) feltöltődés 2080
körül
H) gyergyószárhegyi Lázár kastély
c) indiai vörös tündérrózsa
B) keszthelyi Festeticskastély
8)
9)
l) semper vireo
E) sárvári Nádasdy-vár
h) József-hegy
G) Lukács fürdő
m) Arany nárcisz énekfesztivál
L) huszti vár
b) Kutyafenéki hullámtér
J) Gyarmati Dezső Sportuszoda
10)
11)
12)
13)
g) Színy és Vír legendája
N) Erdészeti és Faúsztatási Múzeum
e) Vízi rence tanösvény
O) Kócsagvár
j) Kéményseprőbarlang
D) aranyosgyéresi református templom
14)
15)
IV. Tanítóm a természet A természetbarát / Nem csak néz, de lát is. Meglátja a természetben / Az apró csodát is. A szivárvány színeit / A harmatcseppeken, Amint megcsillannak / A fenyőleveleken. A pákosztos méhecskét / A virág kelyhében. Egy apró gyík napozik / A sziklarepedésben, A pókháló a bokron / Mily mesterien van szőve ... És máris látja a facsemetét / Óriássá nőve. A selymes ökörnyál / Utazik a szélben És meg-megcsillan / Az őszi napsütésben. Egy madár a fiát / Repülni tanítja.
Tarka lepke a szárnyát, / Mint zászlót lobogtatja. Meglát minden szépet. A katicabogártól / A legelésző őzig, Virágos tavasztól /Lombhullató őszig. (Klein Zoltán: Természetbarát)
Kárpát-medencei tanösvények leírását olvashatjátok az alábbi feladatban. A mindegyik szócikkből hiányzó, egy mondatba sűrített – (…) formátummal jelzett – érdekességet teljes bizonyossággal csak akkor tudjátok beilleszteni a szövegbe, ha átbogarásszátok a tanösvények honlapját. Segítségül megadjuk a tanösvények nevét; ezekkel együtt alakítsátok ki a hármas csoportokat.
Tanösvény leírása 1. Talán az első percekben megszokásból még rárápillantasz a mobilodra, ám a másfél kilométeres séta során lassan eltelsz a természet nyugodt szépségével. Teljességgel kizárt, hogy kérészéletű élményeket szerezz, hiszen a folyó szigetszerű szárazulatán kialakított vadregényes tanösvény kezdő-és végpontján madármegfigyelő tornyokat találsz, köztük pedig a téged körülvevő növényekkel, állatokkal ismerkedhetsz a tájékoztató táblák és a vízimalom-kerék segítségével. Ha figyelmesen nézegeted azokat, körülnézel, s igyekszel az élő világ részévé csöndesedni, „eredetiben” is felfedezheted a képek „modelljeit”. (…) Hol földúton, másutt fahidakon át haladva a sziget belsejében csillogó, tiszta vizű Göbe partjára érhetsz, ahol már várnak rád a ladikok, hogy felfedezhesd a tó mesebeli világát. 2. Nem kaphatott volna méltóbb nevet az összességében 18 kilométer hosszú, több kisebb-és nagyobb körútból álló tanösvény, mint a tudósét, aki – miután beutazta Ázsia és Európa nagy részét – áhítattal állt meg a tóparton, mondván: ennél gyönyörűbb látvány sehol másutt nem tárult a szeme elé. Ha a nyugati oldalon indulsz, kis kitérővel a végtelen kiterjedésű levendulamezőkben gyönyörködhetsz, ha a keleti oldalon, akkor a Barátlakások elnevezésű, viszonylag épségben maradt remetebarlangokba léphetsz be, amelyeket ezer esztendeje faragtak a bazalttufába az ott letelepedő szerzetesek. (…) A sajátos növény-és állatvilágban gazdag területen színpompás lepkék látványát élvezheted, a szürkemarhákkal társbérletben élő ürgecsapat mókás mozgását tanulmányozhatod, s teliholdas nyáréjen még az ezüsthíd is megjelenik előtted.
Hiányzó mondat
Tanösvény neve
f) Emellett a természet és az emberi tevékenység példaértékű kapcsolatát megidéző állomásokon a teknővájás, a kosár-és gyékényfonás, valamint a halászat szerszámait és munkafolyamatait tanulmányozhatod.
K) Tiszavirág tanösvény
o) A tanösvény középső szakaszának kiemelkedő szépségű állomásai a Belső-tó, s a közelében elterülő gejzírmező kúpjainak leglátványosabbika, a sárga zuzmótól ragyogó Aranyház.
A) Lóczy-gejzír sétaút
3. A Dunakanyar egy pontján sasbércként magasodó hegy lábánál nőtt erdők és rétek közt tölthettek néhány kellemes órát. 5 kilométer a körút hossza, amit 13 állomás érintésével tudtok körbejárni. Persze ne képzeljetek egyhangú füves utat a lábatok alá, a Lósi-patak fölött cölöpökből rótt „járdán”, egy hatalmas árok fölött pedig magasban feszülő, 25 m hosszú fa függőhídon kelhettek át. (…) A tájékoztató táblákról kiderül, hogy miképp hasznosítja az ember a tájat egyebek közt az erdő, - gyep- és vadgazdálkodás vagy a kőfejtés során, s az is, miképp növekszik emberöltő alatt a fűzliget, s miért van szüksége az erdőnek arra a fára is, amelyik már korhadt, esetleg ki is dőlt. 4. Túracipőt fel, fényképezőgépet el, s már indulhattok is! Két település közt mintegy 6 kilométeren keresztül vezet ez a túraútvonal, amely bejárásakor nemcsak a környék élővilágáról, de az ott jellemző kisparaszti gazdálkodásról, s az Istennek szentelt egyszerű terekről is képet kaptok. Kiderül, hogy a sovány, agyagos föld milyen kincseket ajándékoz magából, mire szolgál a kódisállás, mit tároltak a kástuban. Ha szerencsétek van, szemügyre vehetitek a „repülő drágakövet”, s megfürdethetitek tükörképeteket a titeket végigkísérő locska patakban, mely olyan tiszta, hogy a kényes folyami rák és a dunai ingola is lakhelyéül választotta. (…) 5. Ide még cipő sem kell. A 23 kilométeres túrán szaladó folyó hátáról, csónakból szerezhettek élményt és tudást – de, ha mégis partra szálltok, húzzatok lábbelit! (…) A paletta minden színe felvillan előttetek az itt élő lényeket látván: szivárványos ökle, sujtásos küsz, sávos szitakötő, zöld levelibéka, vöröshasú unka, pettyes gőte, fekete gólya, sárgarigó, szürke gém, s a pompás jégmadár. A természet kínálta látnivalók mellett tényleg nem hagyható ki a három falu három épített nevezetessége! A kezdőponton Europa Nostra-díjjal elismert református templom, félúton fából ácsolt harangláb, s a végponton ipartörténeti különlegesség, egy 18. századból megmenekedett vízimalom. 6. Nem kertelek: ez a tanösvény életveszélyes! Hát hogyne lenne az, amikor helyenként 200 méter magas, függőleges sziklafal peremének közelében húzódik. Szerencsére a természetjárók betartják a biztonsági előírásokat, nem merészkednek az egyébként pazar kilátással csalogató helyekre. A körtúra a községből indul, 9 km hosszan járható be, ám a nagy magasságkülönbség miatt 4-5 órába telik az út. Hét tábla hívja fel figyelmeteket a rendkívül változatos fajösszetételű növény-és állatvilágra, hogy tavasztól őszig több mint hetven madárfaj csivitelése kísér végig utatokon, hogy télen ne lepődjetek meg, ha hiúz vagy farkas nyomaira bukkantok. (… ) Így is, úgy is lehetett, mindenesetre a látványos karsztformák, a Cukorsüveg, a Ravatal, a Megkövesedett Pásztor éppúgy beleillenek a legendák világába, mint a földtan megállapításainak rendszerébe.
a) Útközben tölgy matuzsálemeket ölelhettek át, virághímes rét pompájába merülhettek, s ha elfáradtok, leheveredhettek az Óriások pihenőjénél.
E) Gyadai tanösvény
c) Ennyi szépet látván ideje hálát adni: előbb fából ácsolt szoknyás harangláb köszön, majd dombra rakott, erdő koszorúzta templomocska mesél nektek nyolcszáz éve elsuttogott fohászokról.
G) Sárgaliliom tanösvény
d) 10 információs ponton tudhattok meg sok újdonságot a gyorsan szaladó folyó tulajdonságairól, szélsőséges vízjárásáról, minőségéről, a beléeresztett szennyező anyagokról, s az emberi nemtörődömség ellenére mégis élni bíró növényekről és állatokról.
I) Takács József tanösvény
b) A hagyomány szerint a mészkőtömb Szent László vesszőcsapására nyílt ketté, elzárandó az utat az őt és kíséretét üldöző kunoktól, a geológusok pedig azt tanítják, hogy a fürge patak vájt üregeket a sziklákba, melyek kiszélesedtek, majd összeszakadtak.
J) Szádelő tanösvény
7. Néhány pár helyett 1500 párt számláló állomány. (…) Ám a 10 tóból álló mesterségesen megásott tórendszer a szépséges gázlómadár mellett az itt fészkelő, és a Baltikumból Észak-Afrika felé vonuló szárnyasok tízezreinek is kínál szállást, terített asztalt, menedéket. Gyalogosan vagy kerékpárral nyílik lehetőségetek betekinteni a 10 kilométeres hosszú túra kincseibe. Az állomások tájékoztató táblái mellett letölthető vezetőfüzetet is kínál a nemzeti park igazgatósága, arra kérve titeket, hogy a puszta csendjét őrizzétek meg, ne zajongjatok, járjatok minél halkabban, semmit se gyűjtsetek, mint ahogy semmit se hagyjatok magatok után. Utatok során, mely felerészt a halastavak közötti gáton halad, megfigyelhetitek a függönyhálóval megállított, gyűrűzésre váró énekesmadarakat, a mocsaras mederben legelésző házibivalyokat, kócsagok, gémek, darvak, vadludak sokaságát. S ha ti is madártávlatból néznétek e világot, felkapaszkodhattok a parti fatornyokba is, onnan még lenyűgözőbb a színpompás békatutaj vagy tündérfátyol mező. 8. Hogyan jött létre? Mitől bársonyos a vize? Miképp védik vizét? Miről „fecseg a felszín, hallgat a mély”? Mely vízi parányok és vízinövények népesítik be? Miért kedvelik a horgászok? Kik vagy mik úszóbajnokai és szigonyosai? Hány szólamú a nádi énekkar? Kik az erdei lakótelep lakói? Vár-e még a Várdomb? Ezekre a kérdésekre kaptok a választ az igényes küllemű tájékoztató táblákat olvasva egy könnyű, két és fél kilométeres séta során, amit a hosszúkás alakú tó partján kialakított tanösvényen járhattok végig. (…) A fürdőruhát ne feledjétek! Magyarország egyetlen, 2-3 méter mély vizű szikes jellegű tava nemcsak a benne és körülötte élő növény-és állatvilág, hanem a kellemes strandolási lehetőség miatt is kedvelt kirándulási célpont. 9. Lenyűgöző méretek, színek, formák 7,5 kilométeren és 19 állomáson keresztül. A túra kezdetén csak halvány emlékeitek vannak a karszthegység tulajdonságairól, a végén pedig élménnyel elmélyített valódi tudást kaptok azokról. Rácsodálkoztok az első pillantásra élettelennek tűnő mészkővidék létezni küzdő növénykéire, tarka lepkenépére; fűrészlábú szöcskét, félméteres zöld gyíkot is láthattok a hegytetőn, de ha tudnátok, mi van alatta! (…) De ha tudnátok, mi van alatta!! Ördögszántás, víznyelők, lapos, kör alakú töbrök mesélnek nektek a fáradhatatlanul csepegő, folydogáló víz évezredes munkájáról, szépségesek, fenségesek, csakúgy, mint a halkan susogó gyertyános-tölgyes, ahová egyszer csak elértek, de ha tudnátok, mi van alatta!!! Sétátok vége felé közeledvén Vörös-tó és Medve-sziklák várnak rátok, kristálytiszta forrás csobog hűvösen. Fenséges vidék, maradandó élmény, de ha megtudjátok, mi van alatta, csapot-papot hagyva igyekeztek Isten szép ege alól a mélybe. Tényleg, tudjátok már, mi van alatta?
m) A természetvédelem lenyűgöző eredménye az elmúlt harminc esztendőben – már ami a mozgalom címerállatát, a nagy kócsagot illeti.
D) Hortobágyhalastavi tanösvény
e) Természetesen a tanösvény névadója is „bemutatkozik” nektek az egyik állomás színes, elektronmikroszkópos felvételein.
L) Kékmoszat tanösvény
h) A lélek is elcsitul és örvend, amikor a természetvédelem égi pártfogójának, Assisi Szent Ferencnek szentelt kápolnához értek.
F) Baradla tanösvény
10. „Csak tiszta forrásból” – Bartók Béla művészi hitvallását itt a szó szoros értelmében tehetitek magatokévá, hiszen ez a tanösvény tíz ásványvízforrást köt össze, melyek összetétele, megjelenési formája gyökeresen különbözik egymástól. Az ösvényen elhelyezett háromnyelvű információs táblák erről pontosan tájékoztatnak titeket, s azt is megtudhatjátok, melyikük milyen betegség esetén javallott. Mivel az összes internetes turisztikai portál ezen a néven nevezi, mi sem finomkodhatunk a legnagyobb hozamú forrás nevének leírásával, utólagos hatása miatt azt bizony Fingó-borvíznek hívják Székelyföld-szerte. A vasasszénsavas, szénhidrogénes, sós, magnéziumos, kalciumos, néhol petróleumos mellékízű, másutt kellemesen ínycsiklandozó ásványvizeknek nem mindegyike iható: ezek azonban sokféle színben ragyogó forrásüledékükkel kápráztatnak el titeket. (…) 11. 6 kilométer, 5 állomás, 3 óra. Állat-és növényvilág a tóparton, az erdőben. Megérkezés a hegyre. Röviden ennyi. Ám ha csak ennyi volna, nem ajánlanánk figyelmetekbe ezt a szemgyönyörködtető tájékoztató táblákkal okosító, üdítően vadregényes tanösvényt. A séta a hegy aljában a gáttal mesterséges tóvá rekesztett víztükör mellett kezdődik, majd madárfüttynyi távolságban húzódik tova az egykori településszéli dűlők irányába. (…) Az erdőbe érve a következő táblán a parányi széncinegétől az előkelő gímszarvasig sorjáznak elétek az itt élő madarak és emlősök képmásai. A hegy – és egyben a tájegység – legmagasabb csúcsára érve pedig az egykor ott magasodó vár múltbéli legendájával, és a jelenkorban élő természetszerető emberek összefogásának eredményességével ismerkedhettek meg. 12. Ez a méretes tölgy még Ludas Matyi ízlésének is megfelelt volna, bár nem a debreceni Nagyerdőben magasodik, hanem Magyarország pusztai tölgyeseinek hírmondójaként a Duna-Tisza közén. (…) A tanösvény gyalogos és kerékpáros túra lehetőségét biztosítva bemutatja a terület különleges életközösségét: a letölthető vezetőfüzet segítségével megérthetitek, hogy honfoglaló őseink miért érezték egyből otthon magukat ezen a tájon, s a névadó, terebélyes kocsányos tölgy tövéből feltekintve végiggondolhatjátok, mi mindent „látott” ez a fa, amelyik csemeteként a török hódoltság területén növekedett. Tovább sétálva ráébredhettek, hogy bár a tölgyesben a vadak és a rovarok is nagy kár tudnak tenni, a legfőbb veszélyforrás itt is az ember. Ha májusban látogattok erre, az orrotoknál fogva vezet titeket a gyöngyvirágos tölgyes mézédes, bódító illata, de mindent az orrnak, semmit a szájnak: a gyöngyvirág levelei és termése erősen mérgezőek. Kellemes sétátokon kiderül az is, hogy miért izzik őszi éjjel a galagonya, veszélyes-e a bodzapuska, hasznosak-e az özönnövények, s hogy miért a korhadó fák az erdő bölcsői.
i) Ha ez idáig csak világszép kerámiái miatt kerestétek fel a települést, mostantól szánjatok két-három órát a tanösvényre is, egészségetekre váljék!
M) Korondi borvizes tanösvény
j) Egyre feljebb haladva hamarosan már a harmadik táblához értek, ahol csodálatos szépségű rajzon gyűlnek elétek a területjellemző növényei és népes rovarvilága: a katicanépből a „sakktábla” tízpettyes, a két-, a négy, a hatpettyes fekete, a lepkék közül pedig a nagy gyöngyházlepke, az Atalanta lepke.
H) Bazsarózsa tanösvény
k) Ezen a tájon valamikor régesrég erdős puszta nyújtózott ligetesen elhelyezkedő facsoportokkal és a közöttük elterülő homoki gyepekkel.
N) Pálfája tanösvény
13. Ajánlott felszerelés: magas szárú bakancs, széldzseki, esőkabát, elővigyázatosság. És bátorság. Mert a tájékoztató szerint a hegytetőn hirtelen feltámadó erős szél, heves villámcsapkodással riogató nyári zápor, égbe nyúló, helyenként omladozó sziklaperem, s ha mindezt megúsznátok, keresztes vipera fogadhat titeket e tanösvény bejárása során. Persze ez a legbaljósabb forgatókönyv, amin az útvonalat már bejárt természetbarátok jót derülnek. A látvány mindenképp megér egy kis adrenalinfröccsöt; a 3,5 kilométeres körút a Fogarasi havasok csipkés gerincének látványával, elpusztult vár mondájával, a kopár sziklákat szivárványszínűvé festő tarka virágállományával, erdei gombák telepeivel kecsegtet. (…) 14. Bárcsak olyan ellenálló fogaink lennének, mint a 20 millió éve élt cápáknak, melyek megkövesedett maradványait a múlt század elején pénzért árulták a gyermekek helybéli vasútállomáson: igaz, ők madárnyelvnek vélték azokat. (…) E miocén parkban szubtrópusi erdő valaha égig érő, megkövesedett fái, növénylenyomatok, az ártéri itató- és gázlóhelyek páratlan értékű pillanatfelvételei láthatók. Ez idáig közel 11 gerinces állatfaj több mint háromezer lábnyomát sikerült beazonosítani. Az emlősök közül az ősi orrszarvúak kör alakú és három patában végződő lábnyomai a leggyakoriabbak. Az ősvilágban azonban sokféle ragadozó is élt, közöttük a legnagyobb a medvekutya. Emellett őz- és szarvasfélék, kisebb ragadozók és madarak lépésnyomai is az iszapba kövültek, így eredeti helyzetükben ismerhetők meg e 800 méteres tanösvény mentén. Az élmény betetőzéseképp a nagycsarnokban háromdimenziós kisfilm segítségével kelnek előttetek életre a lábnyomok alapján elképzelt állatok. 15. 500 méter akadályok nélkül. (…) No persze a természet adta élmények mellett, hiszen hatalmas hallócsövön keresztül hallgathatjátok az erdő szelíd, kitartó zsongását, s a tornyokból pompás látvány a lánchegység zöld koszorúja. A tájékoztató táblákon ábrázolt madarakat, virágokat nemcsak látni, de kitapogatni is lehet, az erdei tisztáson pedig életnagyságban kifaragott harkály, sas, őz, vaddisznó, szarvas, és róka szoboralakja segít elképzelni a natúrpark területén élő állatvilág néhány egyedének testi mivoltát.
g) S ha az ösvényen állomásként nem jelölt, ám a közelben kiépített „tűzhelyhez” is elkutyagoltok, a harsogó zöldben, kristálytiszta levegőn szalonnát is süthettek – vagy ahogy errefelé mondják, nyársalhattok is egyet.
l) Ma már tudjuk, hogy ezen a területen a Föld egyik leggazdagabb lábnyomos lelőhelye konzerválódott egy minden élőt elpusztító, ám minden élő nyomát örökre megőrző vulkánkitörés eredményeképp.
n) Erre a tanösvényre bátran elkísérhetitek kerekes székes, vak vagy gyengén látó családtagotokat, barátotokat, hiszen az erdő fölé, a fák koronájába megépített, falábakon álló „sétány” tökéletes kényelmet és biztonságot nyújt számukra is.
B) Zete tanösvény
C) Borókás árok geológiai tanösvény
O) Lombkorona tanösvény
V. Boronaháztól kastélyig „Pórember faházban nem lakni annyinak tartá, mint magát elevenen eltemettetni”fogalmazták meg a múlt századokban, fában gazdag nyugati tájegységünk, az Őrség dolgos lakói. A Rádayakhoz kastély, a Nádasyakhoz valóságos palota illett, de méltó épületet kaptak Thália hívei, szellemi kiválóságaink legfőbb intézménye, az Akadémia, és a gyermekek is, akik számára az egész világ egy nagy játszópark.
Olvassátok el az ismertetőket, nézzétek meg alaposan az azokhoz tartozó 4-4 képet. A jó hír az, hogy 3 közülük a megnevezett építményről készült, a rossz, hogy az egyik fotó mindenütt kakukktojás. (A képek nincsenek megjelölve, értelemszerűen a legelső fotó mindig az 1. kép, az alatta lévő a 2. kép és így tovább.) Eredményes böngészést kívánunk!
1. A nádasdladányi Nádasdy-kastély látványossága az Ősök terme, amely a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas csillárral. a)
b)
c)
d)
2. „Szabadka szépet álmodott. Mint az ezeregy éj meséinek szerencsés királya, kinek szolgálatkész óriások lesik óhaját: este lefeküdt és reggelre kelve csak kitekintett az ablakon, és – uramfia – ott látott egy tündérszép, kacsalábon forgó palotát, égbeszökő tornyával, száz szobájával, kilencszázkilencvenkilenc ablakával.” (részlet a szabadkai Városháza átadási beszédéből, 1912)
a)
b)
c)
d)
3. A Hangversenytermében 800 főt befogadó marosvásárhelyi Kultúrpalota százegy éve nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az épület Tükörterme – mely színes üvegablakaival népköltészetünk világát tárja elénk – a magyar szecesszió kiemelkedő szépségű alkotása. a)
b)
c)
d)
4. 1409-ben Luxemburgi Zsigmond hű emberének, Vajk kenéznek adományozta a hunyadi birtokot. Az új uraság fia, a törökverő Hunyadi János az apjától örökölt épületegyüttest bevehetetlen lovagvárrá alakította. A 19. században két nagy tűzvész emésztette, ám mindig akadt szándék és forrás a vajdahunyadi várnak, a „várak királyának”újjáépítésére.
a)
b)
c)
d)
5. A Lendvai Színház-és Hangversenyterem, a Muravidék kulturális, néprajzi, idegenforgalmi értékeinek közvetítésére megálmodott és megépített épület a város „nappali szobája lett, ahol számos teendőnket és kötelességünket félbeszakítva egy kis időt szánhatunk saját magunkra is, ahol találkozunk a barátainkkal és élvezzük a magas színvonalú színházi és zenés produkciókat – magyar, szlovén, horvát, roma nyelven”- fogalmazzák meg a helybéliek a „varázsház” kínálta élményeket.
a)
b)
c)
d)
6. A föld mélyéből forrón, bugyogva feltörő gyógyító víz ihlette a tervezőt, Makovecz Imrét az egyedülálló építészeti megoldásokban bővelkedő gyógy-és termálfürdő, a makói Hagymatikum megtervezésekor.
a)
b)
c)
d)
7. A füzéri tájház négy helyisége, a szoba, a pitvar, a kamra és az istálló a 19. századi hegyközi építkezés és lakberendezés emlékei. A sárba rakott kőfal, a döngölt agyagpadló, és a kontyolt zsuppfedeles tető őrizte lak tulipános ládát, tükrös képet, bölcsőt, szentképeket, kézzel festett tányérokat, hímzett falvédőt rejteget, de mindig örvend, ha kincseit megmutathatja műanyagkorban élő látogatóinak.
a)
b)
c)
d)
8. Minden király volt egyszer gyermek. A visegrádi Mátyás Király Történelmi Játszópark névadója is minden bizonnyal szívesen múlatta volna idejét a magyar reneszánsz korát megidéző, színpompás játékok között.
a)
b)
c)
d)
9. A péceli Ráday-kastélyt Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kancellárja építtette. Fia, Gedeon kevesellvén a pompát, barokk palotává formálta az épületet. Az évtizedekig egészségügyi intézménynek használt úri lakot az utóbbi években folyamatosan szépítik; a termeit díszítő freskók révén már most is kiemelkedő értékű műemlékeink közé tartozik. a)
b)
c)
d)
10. 112 méter magas szikláról nyújtózik felfelé Árva vára. Alatta az Árva folyó, felette az ég. Építése az Árpád-kor századaiba homályosul. Csák Máté, Corvin János és a Thurzó család voltak legnevesebb urai, napjainkban a Felvidék magyar emlékeit megtisztelő honfitársaink kedvelt úti célja. a)
b)
c)
d)
11. Felsőbüki Nagy Pál gyújtó hangulatú beszéde indította Széchenyi István grófot arra, hogy az országgyűlés alsóházában eképp lelkesüljön:”Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” A Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg működését, rá tíz évre felvette az Akadémia nevet, s 1865-re felépült pompás székháza, mely mindmáig a magyar szellemi élet fellegvára.
a)
b)
c)
d)
12. Hol is épülhetett volna meg a Dunántúl legnagyobb játszóparkja, ha nem Gazdag Erzsi és Weöres Sándor városában? A szombathelyi Kalandváros egyhektáros területén kilenctornyú favár, dombcsúszdák, vizes pancsoló, repülő, hajó, krokodilhinta és még vagy negyvenféle játékszer várja a családokat márciustól novemberig.
a)
b)
c)
d)
13. Szalafő az Őrségben megtelepedett falu. Az ősi szeres településszerkezet ma is látható: a porták nem rendeződnek utcákba, hanem nyolc, egymástól távol eső dombocskát ülnek meg. Közülük az egyiken, Pityerszeren falumúzeumként maradtak meg a népi építészet szép emlékei: a kerített ház, az emeletes terménytároló, a kástu, a kontyos ház.
a)
b)
c)
d)
14. A fővárosi Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését Pesti Magyar Színház néven a mai Rákóczi úton. 1908-ban az épületet tűzveszély miatt bezárták, később lebontották, a társulat a Blaha Lujza téri épületbe költözött, amit 1964-ben ért utol a vég: akkor azt is lebontották. Az ezredfordulóig a Hevesi Sándor téri színházban alkotott a gárda, végül 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit a Nemzeti Színház új, önálló épülete a Duna partján.
a)
b)
c)
d)
15. „Ami az erdélyiek számára Kalotaszeg, az a felvidéki magyaroknak Martos: egy falucska, mely a felvidéki magyar települések közt a leghűségesebben őrizte meg az évszázados népi hagyományokat és kultúrát” – olvashatjuk a Felvidék száz csodája című könyvben. A martosi tájházban tulipános láda, festett rámájú mennyezetes ágy, falra aggatott festett tányérok idézik meg dédszüleink életformáját. a)
b)
c)
d)
