65
3. Földrengések jellemzői -Richter -EMS -Gutenberg-Richter -akcelerogram
Földrengések jellemzése 66
Richter skála (magnitúdó) – felszabaduló energia logaritmusával arányos EMS (European Macroseismic Scale) – I-XII – szerkezeteken észlelt károkkal arányos Felületi hullám magnitúdó (felszíni hullám) Térhullám magnitúdó (p hullám) Momentum magnitúdó (forrás mechanikai jell) Akcelerogram (mérési helyi altalajtól is függ) Max.
amplitúdó/max. gyorsulás/energia
EMS skála 67
I. Nem érzékelhető
Senki által nem érzékelhető.
II. Alig érzékelhető
A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III. Gyenge
A rezgés gyenge, csak néhányan érzik, ők is főleg épületeken belül. A fekvők lengést vagy gyenge remegést éreznek, több tárgy észrevehetően megremeg.
A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhányan felébrednek rá. A rezgés erőssége ijesztő lehet. Ablakok, ajtók, edények IV. Széles körben érezhető megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek, de az épületek jellemzően nem károsodnak.
V. Erős
A rengést épületen belül a legtöbben érzik, és a szabadban is sokan. Sok alvó ember felébred, néhányan a szabadba menekülnek. A rezgés erős, egész épületrészek remegnek meg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak összekoccannak, fej-nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
Épületen belül mindenki érzékeli, a szabadban is majdnem mindenki érzi. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. VI. Kisebb károkat okozó Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok le is hullnak.
EMS skála 68
VII. Károkat okozó
A legtöbb ember megrémül, és a szabadba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok épület szenved csekély vagy mérsékelt sérülést, kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.
Bútorok felborulnak. A legtöbb épület megsérül: a kémények ledőlnek, a VIII. Súlyos károkat okozó falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől. Személygépjárművet vezető emberek is észlelik a rengést.
IX. Pusztító
Oszlopok, műemlékek ledőlnek vagy elferdülnek. Az ablakok betörnek, sok hagyományos épület részlegesen, néhány pedig teljesen összedől.
X. Nagyon pusztító
Sok épület összedől, a földfelszínen repedések és földcsuszamlások keletkeznek.
XI. Elsöprő
A legtöbb épület romba dől.
XII. Teljesen elsöprő
Minden építmény megsemmisül. A földfelszín megváltozik.
Az M magnitúdót meghaladó rengések átlagos éves előfordulása
Gutenberg-Richter összefüggés
69
Gutenberg-Richter összefüggés 70
Magnitúdó
Átlagos éves gyakoriság
Visszatérési periódus, év
6.0
0,112
8,9
3.0
18,88
0,05
Gyorsulási diagram (akcelerogram) Acceleration vs. Time 4.0000E-01 3.0000E-01 2.0000E-01
Accel (g)
1.0000E-01 0.0000E+00 -1.0000E-01 -2.0000E-01 -3.0000E-01 -4.0000E-01 0.00
10.00
El Centro, Kalifornia 1940
20.00
30.00
40.00
50.00
Time (sec)
60.00
70.00
80.00
90.00
Gyorsulási diagram (akcelerogram) Acceleration vs. Time, t=16.00 to 20.00 seconds 4.0000E-01 3.0000E-01 2.0000E-01
Accel (g)
1.0000E-01 0.0000E+00 -1.0000E-01 -2.0000E-01 -3.0000E-01 -4.0000E-01 16.00
16.50
El Centro, Kalifornia 1940
17.00
17.50
18.00 Time (sec)
18.50
19.00
19.50
20.00
Harmonikus rezgőmozgás x = A sin(ωt − φ ) ahol x = elmozdulás ,
x& = −ωA cos(ωt − φ ) x&& = −ω 2 A sin(ωt − φ ) x& = sebesség , x&& = gyorsulás
A = hullám amplitúdój a
t = idő
ω = körfrekven cia (radián / sec)
φ = fázis (radián )
SDOF Response SDOF válasz
tömeg: Mass =10,132 10.132kg kg csillapítás = 0,00 Damping = 0.00 rugóállandó 1,0N/m Spring = 1.0=N/m ωωnn==√k/m=0.314 √k/m = 0,314 r/sr/s kezdeti seb.==0.0 0,0 m/s Drive Freq kezdeti elm. = 0,01Nm Drive Force = 0.0
1.00E-02 8.00E-03 6.00E-03
X=A sin(ωt-φ)
Displ. (m)
4.00E-03
Initial Vel. = 0.0 m/s Initial Disp. = 0.01 m
amplitúdó Amplitude
2.00E-03 0.00E+00 -2.00E-03 -4.00E-03 -6.00E-03
Period=1/Frequency periódusidő=1/frekvencia
-8.00E-03 -1.00E-02 0.000
5.000
10.000
15.000
20.000 time (sec)
time (s)
25.000
30.000
35.000
40.000
Harmonikus rezgőmozgás 74
© Dr. D. Russel http://www.acs.psu.edu/
Fourier transzformáció 75
Földrengés=harmonikus rezgések összege N/2
&& eiωSt &x&(t ) = Re ∑ X s
gyorsulás
s =0
2π s ωS = N ∆t N −1
N s = 0, 1, 2,..., 2
1 &&k e −iωS k∆t , x N ∑ && = k =0 X S N −1 − iωS k∆t 2 & & e , x k N ∑ k =0
N=adatsor adatszáma
N 2 Komplex Fourier amplitúdó ha 1 ≤ s < N 2
ha s = 0, s =
e − iωS k∆t = cos(ωS k∆t ) − i sin(ωS k∆t ) &x&k = &x&(k ∆t ),
k = 0,1,2,..., N − 1
Fourier transzformáció
Fourier transzformáció 77
Fourier Transformakcelerogramjának of El Centro Accleration Record El Centro földrengés Fourier transzformációja 0.008 0.007 0.006
Magnitude magnitudó
0.005 0.004 0.003 0.002 0.001 0 0
20
40
60 Circular Frequency, körfrekvencia, ω ω
80
100
120
78
4. Dinamikai alapok -egyszabadságfokú rendszer -rugalmas válaszspektrum -tervezési válaszspektrum -többszabadságfokú rendszer
Szerkezeti viselkedés 79
Sajátrezgésalak, sajátperiódus
Gyorsulás
Lökésszerű teher
Sajátrezgésidő v. periódus
Idő
Első rezgésalak v. sajátrezgésalak
Az épület gyorsulása a teher után
Rugalmas válaszspektrum – egyszabadságfokú rendszer 80
P0 sin(ωt )
x k/2
xt
m c
m = a rendszer tömege m
x k/2
≈
c = a rendszer csillapítása c
k/2
k/2
xg földrengés
(a) (a)
k = a rendszer merevsége (rugóállandó) (b)
xg = a talaj elmozdulása
m&x& + cx& + kx = P0 sin(ω t ) (b)
x = a tömegpont elmozdulása
m&x& + m&x&g + cx& + kx = 0 or m&x& + cx& + kx = − m&x&g = Pearthquake (t ) D = c / ccrit
sajátfrekvencia ω n =
k m
(dugattyú)
x& = a tömegpont sebessége &x& = a tömegpont gyorsulása P0 ⋅ sin(ωt ) = gerjesztő erő
ccrit = km
csillapíta tlan ;
ωd =
k (1 − D 2 ) m
csillapíto tt
Gerjesztett egyszabadságfokú rendszer 81
f0=0.4, f0=1.01, f0=1.6
© Dr. D. Russel http://www.acs.psu.edu/
© Dulácska, Joó, Kollár: Tartószerkezetek tervezése földrengési hatásokra
Válaszspektrum analízis 82
Egyszabadságfokú rendszer Rugalmas szerkezet (duktilitás nincs) Periódusidő (vagy sajátfrekvencia) és csillapítás
Tn=1s Tn=2s
Tn=3s
© Dulácska, Joó, Kollár: Tartószerkezetek tervezése földrengési hatásokra
Válaszspektrum analízis 83
Csillapított harmonikus rezgőmozgás 84
© Dr. D. Russel http://www.acs.psu.edu/
A csillapítás szerepe 85
m
x k/2
c
5% csillapítás 10 % csillapítás 15% csillapítás
A talajrétegek szerepe 86
1-D Talajválasz elemzés (site response analysis) 87
m
x k/2
c
Szabadfelszíni mozgások
Szerkezeti válasz
1. talajréteg: G1,ρ1,D1 . .. . j. talajréteg: Soil j: Gj,ρj,Dj .. . Függőlegesen terjedő hullámok m. talajréteg: Gm,ρm,Dm Vsz. polarizált
Földrengés az alapkőzeten
Talajtípus EC8 szerint 88
Rugalmas válaszspektrum 89
1-es típus
2-es típus
90
Duktilitás 91
Duktilis viselkedés -vb Önsúly Erő 92 Tehetetlen ségi erő
Eltolódás
Folyás határ
Képlékeny csukló
Oszlop tönkremenetele Duktilitás
Elmozdulás
Berepedt állapot, acél rugalmas
Acél megfolyik
Repedések tovább nyílnak, acél képlékeny állapotban
Duktilis viselkedés -vb 93
Nyírási tönkremenetel
Túlvasalt keresztmetszet – beton morzsolódás
Alapozás tönkremenetele
Duktilis viselkedés utáni képlékeny alakváltozás
Duktilis keresztmetszet - vb 94
Duktilis keresztmetszet-acél 95
Duktilitási osztályok (ductility class) 96
Alacsony (LOW): No Dissipation of Energy DCL
Közepes(MEDIUM): Predictable and Repeatable DCM
Magas (HIGH): Predictable, Repeatable, Stable DCH
Rugalmas válaszspektrum értékeit osztjuk “q”-val
q: viselkedési tényező (q0=1,5, de lehet 4-5 is!)
q viselkedési tényező hatása 4
3,5 B Elastic Type 1 3 2,5
B Design1 q=1.5
S/ag
B Elastic Type 2
B Design2 q=1.5
2 1,5 1 0,5 97
0 0,01
0,1
T (sec)
1
10
Többszabadságfokú rendszerek 98
1DOF
2DOF
3DOF
Többszabadságfokú rendszerek 99
Többszintes épület első három rezgésalakja
Első rezgésalak és a hozzá tartozó tehetetlenségi erők eloszlása
Többszabadságfokú rendszerek 100
x3
Vízszintes erők módszere
m3 k3/2
k3 /2
Modális válaszspektrum analízis
c3
Időfüggvény szerinti vizsgálat (time history analysis)
m2
x2
k2/2
k2/2 c2 x1
Eltolásvizsgálat (pushover)
m1 k1/2
k1/2
y1
c1 (a)
y3
y2
θ1
θ
θ3
2
(b)
y4
θ4
y5 θ5
Szerkezeti szabályosság következményei 101
Szabályosság
Alaprajzi Magassági
Megengedett egyszerűsítés
Viselkedési tényező
Modell
Lineárisan rugalmas számítás
(lineáris számításhoz)
Vízszintes erők m.
Referenciaérték
Igen
Igen
Síkbeli
Igen
Nem
Síkbeli
Nem
Igen
Térbeli
Nem
Nem
Térbeli
Modális válaszspektrum Csökkentett érték Vízszintes erők m.
Referenciaérték
Modális válaszspektrum Csökkentett érték
Időfüggvény szerinti vizsgálat 102
Szerkezeti válasz számítása „Bonyolult” gerjesztés esetén SDOF (egyszabadságfokú) Lineáris:
Newmark módszer Nemlineáris: Newton-Raphson
MDOF (többszabadságfokú) Newmark
Gyakran véges elem módszerrel
Időfüggvény szerinti vizsgálat FEM modellel
i ωt & & [M ]{u}+ [K ]{u} = {p}e
Merev alapréteg
{u} = {U}eiωt akkor {[K ] − ω 2 [M ]}{U} = {p}
Gyorsulás mint gerjesztő hatás
Eltolásvizsgálat (Pushover analízis) 104
Nemlineáris, statikus számítás Képlekeny mechanizmusok vizsgálata Több irányban Csavarás hatása
105
5. Talajdinamika -talajparaméterek -anyagmodell -laboratóriumi mérések -helyszíni mérések
Talajdinamika 106
Talaj és szerkezet kölcsönhatása
Eurocode 8-5 “3.2. (1) A szeizmikus hatás tervezési értékére gyakorolt befolyásának megfelelően a földrengési terhelésre vonatkozóan a talaj fő merevségi paramétere a G nyírási modulus..”
G = ρ·vs2
1-D Talajválasz elemzés (site response analysis) 107
m
x k/2
c
Szabadfelszíni mozgások
Szerkezeti válasz
1. talajréteg: G1,ρ1,D1 . .. . j. talajréteg: Soil j: Gj,ρj,Dj .. . Függőlegesen terjedő hullámok m. talajréteg: Gm,ρm,Dm Vsz. polarizált
Földrengés az alapkőzeten
1-D Talajválasz elemzés (site response analysis) 108
τ γ Függőlegesen terjedő, vízszintesen polarizált nyíró-hullámok
nyírási alakváltozás γ=τ/G (szögtorzulás)
G=f(γ)
nyírási modulus
τ
nyírófeszültség
Dinamikusan terhelt talajok viselkedése 109
Helyettesítő lineáris modell
Nemlineáris modell
Fejlett anyagmodellek
110
Dinamikusan terhelt talajok viselkedése 111
1. Helyettesítő lineáris modell Gtan és Gsec =
ξ =
τc γc
A hurok 1 ⋅ 2 π G sec ⋅ γ c2
szelő nyírási modulus csillapítás
Gsec és ξ ekvivalens lineáris paraméterek
Dinamikusan terhelt talajok viselkedése 112
Gsec = f (γ, e, Ip, OCR, n)
Gmax és G/Gmax
Dinamikusan terhelt talajok viselkedése 113
Gmax meghatározása
Geofizikai mérésekből Gmax=ρ×vs2
Laboratóriumi mérésekből
Tapasztalati képletekkel
Labormérések alapján, f(OCR, σm’, e)
SPT/CPT/DMT alapján
G/Gmax meghatározása
Labormérések alapján, f(Ip)
Dinamikusan terhelt talajok viselkedése 114
ξ (csillapítás) meghatározása •
γc nő ξ is nő
•
Függ a plaszticitástól
Vucetic, Dobry, 1991
Dinamikusan terhelt talajok viselkedése 115
2. Nemlineáris modellek •
Backbone-görbe
•
Tehermentesülés-újraterhelési viselkedésre szabályok
•
Előny: maradó alakváltozások modellezése
3. Fejlett anyagmodellek •
Kezdeti feszültségállapot
•
Folyási felület, felkeményedés
•
HSSmall
Terepi mérések 116
Geofizikai mérések • • •
Előnyök Hátrányok Felszíni mérések, fúrólyukas mérések, szondázás Leggyakrabban alkalmazott: • • • • • • •
(Szeizmikus refrakciós) (Szeizmikus reflexiós) Cross-hole szeizmikus mérés Down-hole szeizmikus mérés Ellenállás szelvényezés Felületi hullám mérés (MASW) SCPT (szeizmikus CPT szondázás)
SCPT – szeizmikus CPT 117
Forrás a felszínen Érzékelők a szondafejben
SCPT 118
Scheuring F. Fugro
Laboratóriumi mérések 119
1. Alacsony alakváltozási szint g = 10-5 •
Rezonanciás vizsgálat
•
Piezoelektromos bender element
Oszcilloszkóp
Cross-hole szeizmikus mérés ASTM D 4428 Pumpa
∆t Szeizmikus jeladó a fúrólyukban (forrás)
Nyíróhullám sebesség: ∆t Vs = ∆x/∆
Geofon gyorsulásmérő
Vizsgálati mélység
∆x
pakker Megj.: a fúrólyuk függőlegességét inklinométerrel ellenőrizzük Dx korrigálásához
inklinométer Béléscsöves fúrólyuk
inklinométer
Béléscsöves fúrólyuk
Laboratóriumi mérések 121
1. Alacsony alakváltozási szint •
Rezonanciás vizsgálat
•
Piezoelektromos bender element
•
Ultrahangos vizsgálat
Rezonanciás vizsgálat
Bender element
122
•
Nyírási modulus és alakváltozás; csillapítási tényező meghatározása
•
Nyíróhullámok terjedési sebességének közvetlen mérése
RC-TOSS – rezonanciás vizsgálat 123
Laboratóriumi mérések 124
2. Nagy alakváltozások szintje •
Ciklikus triaxiális vizsgálat
•
Ciklikus közvetlen nyírás
•
Ciklikus torziós nyírás
Ciklikus triaxiális vizsgálat 125
Gsec és ξ mérése
Ciklikus torziós nyírásvizsgálat
126
RC-TOSS – torziós nyírásvizsgálat 127
Ciklikus torziós nyírásvizsgálat 128
Laborvizsgálatok alkalmazhatósága 129
Laborvizsgálatok alkalmazhatósága 130
M.L.Silver, 1981
Nyírási modulus leromlási görbe 131
Laboratóriumi mérések 132
3.
Modellvizsgálatok •
Rázóasztalos vizsgálat
•
Geocentrifugás vizsgálatok
Paraméterek alkalmazása 133
Shake2000 •
• •
1D számítás, ekvivalens lineáris modell gyors közelítő számításhoz CSR, Cyclic Stress Ratio
FLUSH •
• •
2D/3D talaj-szerkezet kölcsönhatás FEM University of California, Berkeley
S. Brinkman, 2009
Paraméterek alkalmazása 134
Végeselemes számítás •
Plaxis Dynamics, MidasGT
•
Bonyolultabb geometriák
•
2D, 3D
•
Ekvivalens lineáris modell
•
Bonyolultabb anyagmodellek •
Viszkózus csillapítás
•
Hiszterézises csillapítás