1. Az adatbázistábla létrehozása a, Ha még nem hoztunk létre egy adatbázistáblát sem, akkor a jobb egérrel a DDIC-objekt. könyvtárra kattintva, majd a Létrehozás és az Adatbázistábla menüpontokat választva létrehozhatjuk az adatbázistáblát.
b, Ha van már adatbázistáblánk, akkor elegendő az Adatbázistábla könyvtárra kattintani a jobb egérrel, majd a Létrehozás-t kiválasztva létrehozni azt.
2. A létrehozandó adatbázistáblának nevet kell adni, melyet a felugró ablakban tehetünk meg. A tábla neve szabványosan kezdődjön a ZST10 karakterekkel, utána tetszőlegesen folytatódhat, de az egységes konvenció érdekében, utána a programozó monogramja, majd az adatbázistábla funkciójára utaló rövidítéssel folytatódjon. pl. ZST10_GM_DEMO:
ZST10_GM_DEMO
3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla
4.a, Állítsuk be a Kiszállítás és karbantartás fülön a kiszállítási osztályt (gyakorlatunkhoz megfelelő az első, Alkalmazástábla opció kiválasztása),
b, majd a Data Browser/táblanézet karbantrt. menüben a Megjelenítés/karbantartás megengedett opciót.
5. Lépjünk a Mezők fülre, és kezdjük el a tábla mezőinek megadását. Az első mindig a MANDT (mandant) mező legyen, ikszeljük be a Kcs (kulcsmező) és a Kez… (kezdőérték) opciókat, és adatelemként is a MANDT írjuk be, majd nyomjunk egy Entert. Miután a MANDT standard adatelem, így a program automatikusan kitölti a további mezőket.
6. A következő mező legyen egy a felhasználó által megadott azonosító, például demo_id. Ennél is beikszelhetjük a Kcs és Kez… opciókat, majd saját adatelemet definiálunk hozzá zst10_gm_demo_id néven. (Mindegy, hogy kis vagy nagy betűket használunk, mert a program a deklarációk elfogadása után a megnevezéseket átkonvertálja nagy betűre.)
7.a, Miután új adatelemet deklaráltunk, ezért létre kell hoznunk azt. Előbb azonban el kell menteni az adatbázistáblát a szokásos módon: először rákérdez a program a mentésre
7.b, majd a csomag és a kérelem megadása következik: (csomagként a saját csomagunkat adjuk meg mindig, hiszen csak így fog a megfelelő helyre menteni a program!)
8.a, A mentés után következhet az adatelem definiálása. Első lépésként erősítsük meg a létrehozás szándékát
8.b., majd adjuk meg az adatelem rövid megnevezését
8.c, célszerűen ennek alapján adjuk meg ezután a Mezőazonosító fülön a különböző hosszúságú mezőazonosítókat:
8.d, Az adatelem definiálása a kétszintű doménelv alapján történik. Ez a szint alkalmas az adatelem szemantikus definiálására, azaz itt adjuk meg az adatelemet leíró tulajdonságokat. Ha doménként előre definiált típust adunk meg az Adattípus fülnél, mint ebben az esetben TEXT10, azaz egy 10 karakter hosszú szöveg típust, akkor nem kell további domén definíciót végeznünk. A beépített típus egy részt kiválasztható a listából, vagy begépelhető a megfelelő név, és ekkor az Enter után a program automatikusan kitölti a beviteli ablak alatti mezőket. Hasonlóan nem kell további deklarációt végeznünk, ha már korábban deklarált domén azonosítóját adjuk meg itt. Doméndeklarációra példa a következő mezőazonosító megadásánál lesz.
8.e,
A deklaráció befejezéseként először elmentjük az adatelemet,
8.f,
majd aktiváljuk:
8.g,
A deklaráció helyes elvégzése esetén az adatbázistáblában megjelennek az adatelem paraméterei (adattípus, hossz, tizedes jegy, rövid megnevezés)
9,a
Deklaráljunk egy olyan adatelemet (ZST10_GM_DEMO_NEV), melynek a doménje (ZST10_GM_DEMO_NEV) még nincs deklarálva. (Mint látható, a doménnek lehet ugyanaz a neve, mint az adatelemnek.) Az adatbázistábla mentése (7a, és b, pont) illetve a deklarálás bevezető lépései után (8.a, - c, pontok), adjuk meg az új domént a következő módon:
9.b,
A doménnév megadása után a program először a mentésre kérdez rá:
9.c,
majd a domén létrehozását kérdezi meg:
9.d,
Létrehozás esetén itt is először megadjuk a rövid nevet (1.), majd kiválasztjuk az adattípust (2.):
1. 2.
9.e,
Legyen a választott adattípus CHAR (karakter), a maximális hossza pedig 25 (ezt az adattípus alatti sorban adjuk meg):
9.f,
Mentés és aktiválás után visszatérve az adatelemhez, a doménnév alatt megjelennek annak tulajdonságai:
9.g,
Az adatelem mentése és aktiválása után visszatérve az adatbázistáblához, abban megjelennek a most definiált adatelem tulajdonságai:
10.a,
A domén deklarációjánál megadhatjuk, hogy az adatbázistáblában definiált mező milyen értékeket vehet fel. Erre példa a következő deklaráció. A korábban ismertetett lépéseket elvégezve definiáljuk a ZST10_GM_DEMO_ADAT domént.
10.b,
A domén deklarációjánál adjuk meg, hogy a definiálandó domén legyen CHAR (karaktertípusú), a hossza pedig 3.
10.c,
Átlépve az Értéktartom. fülre, az Áll. ért. oszlopban megadhatjuk a mező által felvehető értékeket, míg a Rövid megnevezés oszlopban magyarázó szöveget adhatunk meg hozzá. Az itt megadott szöveg a tényleges adatbevitelnél segítségként jelenik meg.
10.d,
Elvégezve a szükséges mentési és aktiválási műveleteket és visszatérve az adatbázistáblához, a most definiált mező is megjelenik. Az ábra bal alsó sarkában az is megfigyelhető, hogy az Adatelemek, illetve a Domének alkönyvtárra kattintva megjelennek az eddig definiált elemek.
11.a,
Ha nem akarunk több mezőt deklarálni, akkor következhet az adatbázistábla adatokkal való feltöltése. Ez előtt azonban az adatbázistáblát is aktiválni kell. Az első aktiválás előtt viszont el kell végezni a műszaki beállításokat, különben hibajelzést kapunk.
11.b,
A műszaki beállítások elvégzéséhez válasszuk ki a megfelelő menüpontot (lásd előző képen, a 2. ikon sorban), majd a megjelenő táblázatban először állítsuk be a Logikai tárolási paraméter ablakban az Adatfajta típusát. Ez lehet általában Törzsadat, transzparens táblák típus.
11.c,
Majd állítsuk be alatta a Méretkategóriá-t. Esetünkben ez lehet 0 kategória (max. 14000 adat). Ennek megadása után még lehetőség van itt az előadáson elhangzottaknak megfelelően a pufferolás beállítására is. A műszaki beállítások karbantartása után már elvégezhető az adatbázistábla aktiválása, majd az adatok feltöltése.
12.a,
Az adatok feltöltése Az első adatok bevitelét speciális módon kell elvégezni. Ehhez válasszuk ki a következő menüpontokat: Segédeszközök → Táblatartalom → Bejegyzés rögzítése.
12.b, A megjelenő ablakban megadhatjuk az előzőekben definiált mezők értékeit. A DEMO_ID és DEMO_NEV mezők esetében a deklarált doménnek megfelelő karaktersorozatot vihetünk be.
12.c, A DEMO_ADAT mező esetében is elvileg begépelhetünk bármit, de a program csak a domén deklarációjánál megadott értékeket (példánkban: EA, GY LAB) fogadja el, így egyszerűbb, ha a beviteli segítséget választva adjuk meg ennek a mezőnek az értékét.
12.d,
Ennek hatására megjelennek a domén deklarációnál megadott beépített értékek és rövid magyarázatuk, mely leegyszerűsíti a választást.
12.e,
A deklaráció végeztével megkapjuk az első adatsort, melynek mentése után visszatérhetünk a táblanézethez.
12.f,
A további adatok bevitelét már innen közvetlenül kezdeményezhetjük a Tartalom ikonnal.
12.g,
Ennek hatására az alábbi szelekciós kép jelenik meg. Ez a képernyő elsősorban arra alkalmas, hogy nagyobb mennyiségű adatok esetén leválogatást végezzünk, így a Kijelölés ikonnal lépjünk tovább.
12.h,
Ezután megjelenik az eddig bevitt adatok listája. Itt vagy módosíthatjuk az eddig bevitt adatokat: ehhez válasszuk ki a módosítandó rekordot a sor elejei checkbox-szal, majd a Módosítás ikonnal (ceruza) kezdjük el a módosítást, vagy új adatot vihetünk be a Létrehozás ikon (üres lap) segítségével.
12.i,
Mindkét esetben az első adat bevitelnél megismert oldal jelenik meg, új adat esetén üresen, módosítás esetén pedig a korábban megadott adatokkal.
12.h,
A bevitel vagy módosítás elvégzése után visszatérhetünk az előző táblázathoz, illetve az adatbázistáblához.
