Annavölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről Annavölgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. fejezet A szociális igazgatás 1. Általános szabályok 1. § (1) A rendelet alkalmazása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni. (2) Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti valamennyi kérelmet az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni, az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon. (3) A kérelemben a kérelmező nyilatkozik a saját és családja személyi és jövedelemi adatairól. A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolás, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvénye, anyasági ellátások és családi pótlék esetén postai feladóvevény, valamint a gyermektartásdíj megállapítása esetén bírósági végzés, vagy gyámhivatali jegyzőkönyv a szülők megállapodásáról. (4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelmeik igazolására a (3) bekezdésben felsorolt iratokkal nem rendelkezik, a jövedelem igazolására a folyósító szerv igazolását kell elfogadni. (5) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentumot kell csatolni a kérelemhez. (6) A megállapított és nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.
1
(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, felülvizsgálatra kerül. 2. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el. (2) Az ellátás megtérítése méltányosságból 50%-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át nem haladja meg. (3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át nem haladja meg. (4) A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően: a) 50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap b) 50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap c) 100.001,- Ft felett legfeljebb 12 hónap. (5) Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve. II. fejezet Az egyes szociális ellátások 2. Az ellátások formái 3. § (1) Pénzbeli ellátások: a) rendszeres szociális segély, b) méltányossági ápolási díj, c) önkormányzati segély. (2) Természetben nyújtandó ellátások: a) önkormányzati segély, b) köztemetés, c) az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás. (3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) nappali ellátás, c) családsegítés, d) támogató szolgáltatás, e) házi segítségnyújtás.
2
3. Rendszeres szociális segély 4. § (1) A rendszeres szociális segély (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) megállapítása iránti kérelem benyújtásával egy időben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy – a segély megállapításának és folyósításának feltételeként – együttműködési kötelezettséget vállal az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködésre kijelölt szerv, a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. (2) A Hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a segély megállapításának feltételeiről. (3) A segély folyósításának feltétele a (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy a segélyezett a beilleszkedést segítő programban részt vesz, teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, melyet az együttműködésre kijelölt szerv készíti el. (4) A (3) bekezdésben jelölt beilleszkedést segítő program típusa: a) az együttműködésre kijelölt szerv vezetésével, csoportos személyiségfejlesztő tréning, b) egyéni foglalkozás az együttműködésre kijelölt szerv szempontjai szerint. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv figyelemmel kíséri és ellenőrzi a segélyt megállapító határozat jogosultjának nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. (6) Amennyiben a segélyezett nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv – határidő megjelölésével - felszólítást küld számára kötelezettsége teljesítésére. (7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy: a) a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet; b) az együttműködésre kijelölt szerv által megadott időpontban nem jelentkezik foglalkozásra, és távolmaradását utólag nem igazolja; c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti; d) a (6) bekezdésben megfogalmazottak szerinti felszólításra sem tanúsít együttműködő magatartást. (8) Az Szt. 37. § (1) bekezdés a) - c) pontjában foglaltakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy is, aki rokkantság alapján járó ellátásra nem jogosult, de foglalkozásegészségügyi szakvizsgával rendelkező orvos, szakorvosi véleményen alapuló igazolása szerint, egészségromlása vagy mentális állapota miatt munkavégzésre (önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatásban történő részvételre) nem alkalmas. 4. Méltányossági ápolási díj 5. §
3
(1) Az Önkormányzat méltányossági ápolási díjat (a továbbiakban: ápolási díj) biztosít azon kérelmezőnek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását-gondozását végzi, ha a) a kérelmező családjában az 1 főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, b) egyedül álló kérelmező esetén a kérelmező havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (2) Az ápolási díj folyósításának feltétele, hogy az ápolt személy egészségi állapotára vonatkozó igazolást az ápolási díjban részesülő – a támogatás megállapítását követően évenként – benyújtsa. (3) Ápolási díjra nem jogosult az a kérelmező, aki az ápolttal tartási kötelezettséget vállaló szerződést kötött. A tartási szerződés létéről vagy nemlétéről a kérelmezőnek, és az ápolandó személynek is nyilatkoznia kell. (4) Az ápolási díj megállapítása – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság feladata. 5. Önkormányzati segély 6. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzdő személy részére önkormányzati segélyt (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) nyújt, ha a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás esetén a 300%-át. (2) A segély teljes összege vagy annak egy része az Szt. 47. § (3) bekezdése szerint meghatározott természetbeni ellátásként is biztosítható. (3) Ha a kérelmező rendkívüli életkörülményei, nem várt többlet kiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - indokolják a halaszthatatlan intézkedést, azonnali segély nyújtható. (4) A segély összege - az elemi kár esetén nyújtott segély kivételével - legfeljebb 10.000 Ft, elemi kár esetén legfeljebb 30.000 Ft, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásnál az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell a segély összegét meghatározni. (5) Az (1) bekezdésben foglalt segélyről átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság, a (3) bekezdésben foglalt segélyről - annak sürgősségére tekintettel - a polgármester dönt.
6. Köztemetés 7. §
4
(1) A köztemetés költségei 50%-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy b) egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.
(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy b) egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg. (3) A köztemetés méltányossági kérelmeit – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság bírálja el.
7. Közgyógyellátás 8. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg: a) akinek családjában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő kérelmező esetén annak 200%-át, és b) akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 25%-a. (2) A közgyógyellátás megállapítása – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság feladata.
8. Normatív lakásfenntartási támogatás 9. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében hitelt érdemlően igazolja a kötelező hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételét.
9. Szociális alapszolgáltatások 10. § (1) Az Önkormányzat az étkeztetés, a nappali ellátás, a házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat feladatait társulásban látja el. A szolgáltatásokat a Dorogi Többcélú Kistérségi
5
Társulás által alapított és közösen fenntartott Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat intézménye útján biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételének feltételeit, a fizetendő térítési díjat, az Sztv. 92.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, Dorog Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által alkotott rendelet határozza meg.
10. Családsegítés 11. § Az Önkormányzat a családsegítés feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
III. fejezet A gyermekek védelme 11. Az ellátások formái 12. § (1) Az Önkormányzat a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátással biztosítja. (2) A rászoruló család számára – amennyiben ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni – önkormányzati segélyt állapít meg. (3) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül, a gyermekjóléti szolgáltatást és gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.
12. Gyermekjóléti szolgáltatás 13. § Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
13. Gyermekek napközbeni ellátása 14. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti ellátás keretében biztosítja az óvodában és az általános iskolában a gyermekek részére az étkeztetést.
6
(2) Az étkeztetés térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg. (3) A napközbeni ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani. A napközbeni ellátás igénybevételére irányuló jogviszonyt az intézményvezető intézkedése hozza létre. IV. fejezet Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a 2014. január 1. után indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti 1. az egyes szociális ellátásokról szóló 12/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelet, 2. a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2008. (IV.28.) önkormányzati rendelet.
Bánhidi József polgármester
Pőczéné dr. Csorba Erika jegyző
Záradék: Jelen rendelet 2014. január 31-én kihirdetésre került. Pőczéné dr. Csorba Erika jegyző
7
