2.számú melléklet
Sásdi Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat
Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék................................................................................................................................... 1 I. Általános rendelkezések ................................................................................................................... 2 II. Az intézmény általános jellemzői.................................................................................................... 2 III. Az intézmény vezetése ................................................................................................................... 3 1. Az intézmény vezetője, feladat és jogkörei ................................................................................. 3 2. Az intézményvezető és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje ................................ 5 IV. Az intézmény döntéshozatali fórumai ........................................................................................... 5 1. A tanév rendje .............................................................................................................................. 7 A működés rendje ................................................................................................................................ 7 Az intézmény nyitva tartása, a benntartózkodás rendje ............................................................... 7 11. 5. 2. Az intézmény működési rendje ...................................................................................... 8 11. 5. 3. Kapcsolattartás, tájékoztatás .......................................................................................... 9 Tanulói jogviszony..................................................................................................................... 12 A tanulók jutalmazásának elvei és formái ..................................................................................... 12 2. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazási elvei: ............................................................. 13 3. Igazolt és igazolatlan hiányzások ............................................................................................... 13 11. 5. 6. Külső kapcsolatok ........................................................................................................ 14 11. 5. 7. Az iskola hagyományai ................................................................................................ 14 11. 5. 8. Térítési díj, tandíj ......................................................................................................... 15 11. 5. 9. Tanórán kívüli foglalkozások....................................................................................... 16
1
I. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai: -
az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai
-
a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet és ezt módosító 16/1988. (IV.8.) MKM rendelet, valamint a 8/2000.(V.24.) OM rendeletek
-
3/2002. (II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet
2. A Sásdi Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelő testület 2013 értekezletén egyhangú szavazással elfogadta. A jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a közalkalmazotti képviselő. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2014.09.01. ………………. időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól.
II. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve:
Alapfokú Művészeti Iskola
OM azonosítója:
201311
Az intézmény címe:
7370 Sásd, Szent Imre út 29.
Az intézmény jogállása:
szakmailag önálló.
Az intézmény tevékenysége:
Alapfokú zenei oktatás, amelyben előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás.
Az intézmény típusa:
Alapfokú művészeti iskola
Az intézmény képviselője a közoktatási törvény 18.§-a szerint: megbízott intézményvezető. Az intézmény szakmai képviseletét az igazgató látja el.
2
III. Az intézmény vezetése 1. Az intézmény vezetője, feladat és jogkörei Az intézmény vezetője felelős: közoktatási törvény 54. §-a alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági életét. Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért. Gondoskodik a Pedagógiai Program megvalósításának személyi, tárgyi feltételeiről. Koordinálja az intézményegységek tartalmi munkáját. Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását. Gondoskodik a munka-, tűz-, katsztrófavédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Teljeskörűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt. Aláírási és kötelességvállalási jogosultságát érvényesíti. Véleményezési jogot gyakorol az intézmény pedagógusai tekintetében a közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése ügyében. Az intézményvezető felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. Az igazgató feladat – és hatáskörébe tartozó feladatokat a NKT 69.§-a tartalmazza. NKT 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) … c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály , kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe , d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, 3
i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) … k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
A belső ellenőrzés rendje Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött tanár tudtával történik Az ellenőrzést gyakorolhatja: - tanszakvezetők szaktárgyuk vonatkozásában - az iskolavezetés tagjai a zeneiskolai élet bármely területe fölött - az egyéb feladatot ellátó zeneiskolai dolgozók megbízásuk szerint (munkavédelmi, tűzvédelmi felelősök). Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végzők tájékoztatják az iskolavezetést. Az óralátogatások célja nemcsak az ellenőrzés, hanem a segítségadás és a szakmai - pedagógiai tapasztalatcsere. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is: növendék-, tanszaki- és házihangversenyek, zenei versenyek és találkozók, évközi meghallgatások (előjátszások), vizsgák, stb. A Pedagógiai Programban a Sásdi Alapfokú Művészeti Iskola főbb tevékenységei: Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában az elméleti ismeretek elsajátítása, valamint a hangszeres képzés kialakítása előképző, alapfokú, továbbképző évfolyamokon Zenei tehetséggondozás, gyermek - és ifjúsági együttesek működtetése Az intézmény igazgatójának feladatkörébe tartozik: A nevelőtestület vezetése A nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézményben szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés. Az intézmény igazgatójának közvetlen munkatársai: esetleges tanszakvezető az iskolatitkár Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár Az igazgató közvetlen irányításával működik. 4
Végzi: az érkező iratok központi iktatását, irattározását, postázását, az egyéb adminisztrációs feladatokat A tanszakvezetői munkaközösség az intézmény igazgatója által megállapított munkaprogram alapján általában kéthavonta tanácskozik. A tanszakvezetői munkaközösség az intézmény igazgatójának döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő szakmai testülete. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.
2. Az intézményvezető és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szülői szervezetének elnökével, valamint a szülői szervezettel az igazgató tart kapcsolatot, így különösen: kiskorú tanuló felvételével tanulói jogviszonyával és annak megszüntetésével gyermekek tanulmányai előmenetelével fizetési kötelezettségével egyes tantárgyak alóli mentesítéssel kapcsolatos ügyekben
IV. Az intézmény döntéshozatali fórumai Az intézmény nevelőtestülete NKT 70. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik . (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról , b) az SZMSZ elfogadásáról , c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról , e) a továbbképzési program elfogadásáról , J) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról , g) a házirend elfogadásáról , h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k)jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület értekezletei 5
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - munkatervi értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet - információs értekezletek havonta Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 51 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. NKT 83. § (2) A fenntartó kötelezettségei és jogai a) e törvényben foglalt keretek között dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. NKT 85. § (1) A a fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
A tanszaki munkaközösségek NKT 71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelésioktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelésioktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.
A zeneiskola tanárai hangszerenként tanszakokat alkotnak. A nagylétszámú tanszakokból minimum 5 fős tanszaki csoportok hozhatók létre. NKT 71. § (1) A tanszaki munkaközösség (csoport) saját, egy tanévre szóló munkaprogramját az iskolai munkatervvel összhangban alakítja ki. A tanszaki munkatervek az iskolai munkaterv mellékletei. A tanszaki munkaközösségek vezetőit - a tanárok véleményének figyelembevételével - az igazgató bízza meg. A tanszaki munkaközösségvezető jogai és feladatai: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a tanszak éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a tanszak tevékenységéről. A munkarendre vonatkozó jogszabályok: Az oktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyéb szabályait a 16. § és a 17. § rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a házirendje – összhangban az 1992. évi XXII. és XXXIII. törvényekkel – tartalmazza.
6
Az intézmény zavartalan működése érdekében jogszabályokban meghatározott keretek között a nem közalkalmazottként foglalkoztatott megbízására és munkarendjükre az ÁMK igazgató által megkötött szerződésben foglaltak az irányadók.
1. A tanév rendje A működés rendje Az intézmény működésének helyi rendjét az Éves munkaterv határozza meg. A munkatervet az Igazgató fogadja el átruházott hatáskörben. A munkatervben kell szabályozni a nevelő-oktató munkához szükséges helyiségek használatát, a vezető munkaidő-beosztását. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata tartalmazza összhangban a Munka Törvénykönyve, ill. a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. A munkavégzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a munkaidő beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. A tanév rendjéről szóló rendeletek alapján az alapfokú művészeti iskolában a szorgalmi idő első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetében – az igazgató határozza meg. A tanév helyi rendjét, programjait az intézmény nevelőtestülete fogadja el és rögzíti az éves munkatervben. A munkaterv tartalmazza: az új tanév feladatait, célkitűzéseit az iskolai szintű rendezvények tartalmát és időpontjait az előjátszások, (évközi meghallgatások) és vizsgák rendjét a hangszer alkalmassági vizsgálatok és felvételi vizsgák időpontjait a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontjai (belső továbbképzések, szakmai napok, stb.) országos versenyek, megyei találkozók időpontjait, valamint a felsorolt rendezvények felelőseit. Az intézmény belső rendszabályait a HÁZIREND tartalmazza, melyet az épület folyosóján kell kifüggeszteni. Az intézmény nagy rendezvényein és ünnepségein a pedagógusok és a tanulók az alkalomhoz illő öltözetben kötelesek megjelenni.
Az intézmény nyitva tartása, a benntartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása, szorgalmi időben: 8.00-19.00 Tanítási idő: 12.00-19.00 Tanítási szünetekben: ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. A hivatalos ügyek intézése az iskola irodájában történik: 9.00 - 17,00 óra között.
7
Az elkészített vezetői munkaidő beosztás alapján az igazgató az iskolában tartózkodik 10.00- 18.00 óra között. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Benntartózkodás Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe való belépése és benntartózkodási rendje - az intézmény nyilvános rendezvényeinek látogatása (házi- és növendék hangversenyek) - információszerzés: az iskola felvételi rendjéről, a tanulható hangszerekről - Ha a jogviszonyban nem állóról kiderül, hogy a benttartózkodása indokolatlan, ebben az esetben fel kell szólítani az épületek azonnali elhagyására.
11. 5. 2. Az intézmény működési rendje A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény közalkalmazotti szerződése és Házirendje - összhangban az 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl tartalmazza. Az intézmény zavartalan működése érdekében jogszabályokban meghatározott keretek között a nem közalkalmazottként foglalkoztatott dolgozók megbízására és munkarendjükre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által megkötött szerződésben foglaltak az irányadók. A tanítási órák rendje és időtartama A hangszeres tanárok tanév elején maguk készítik el a hozzájuk beosztott növendékek órabeosztását. Az órabeosztás elkészítésekor figyelembe kell venni a növendékek zeneiskolán kívüli elfoglaltságait, zeneiskolai csoportos óráit, továbbá utazási és egyéb körülményeit. A hangszeres főtárgyi órákat heti két alkalomra, lehetőleg párhuzamos napokra kell beosztani. Az általános iskola 7.-8. osztályaiba járó, valamint a középiskolás növendékek heti 2 x 30 perces órája indokolt esetben heti 1 x 60 perces órára vonható össze. A többi növendék óráit heti egy alkalomra összevonni csak az igazgató engedélyével szabad. Ha a körülmények megváltozása szükségessé teszi, a hangszeres tanár tanév közben megváltoztathatja a tanév elején készített órabeosztást. A változást, ha a napi tanítási idő kezdete vagy befejezése nem módosul, a főtárgyi naplóban évő órarendben azonnal, az irodában elhelyezett órarendben minden hónap 3.-ig át kell vezetni. Három napon belül kell a változást az irodai órarendben átvezetni abban az esetben, ha a változás a napi tanítási idő kezdetét vagy befejezését is módosítja. Indokolt esetben egy-egy hangszeres óra az órarendtől eltérő időpontban is megtartható. A változást a tanárnak "Óra-áthelyezési napló"-ba előzetesen be kell jegyeznie. A szolfézs órák beosztását tanév elején a tanszak közösen készíti el. A szolfézs órák 5.-6. évfolyamokban heti egy alkalomra (dupla óra) összevonhatók. Az egyéb csoportos órák (zenekar, kamarazene, stb.) beosztását, a foglalkozást vezető tanár, az érintett tanárokkal egyeztetve készíti el. 8
A csoportos órák időtartamát az óratervek szabályozzák. A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, illetve egyéb csoportos órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Iratkezelés 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét az iratkezelési szabályzat tartalmazza.
11. 5. 3. Kapcsolattartás, tájékoztatás
A vezetők, és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái Szülői szervezet (ha van) A szülők meghatározott jogainak érvényesítését a szervezet biztosítja. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről. A szülői szervezet az iskola szakmai feladatainak finanszírozását (zeneiskolai versenyek költségeinek kifizetése, hangszerek karbantartása, növendékek jutalmazása) szükség esetén támogatja. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van: - a tanulók tanév végi jutalmazási elveiben - a művészeti táborok szervezésében - tanulmányutak szervezésében - hangszerkarbantartási támogatás elveinek kialakításában - versenyeken való részvétel támogatásának megítélésében - Alapítvány kuratóriumának szakmai segítésében. A szülők tájékoztatásának formái: szóbeli (fogadó óra) írásbeli (tájékoztató füzet) szülői értekezletek növendék és házi hangversenyek nyílt napok Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és az írásos bejegyzéseket a tanulók tájékoztató füzetébe feltüntetni. A főtárgyi tanár gondoskodik róla, hogy minden növendéknek legyen tájékoztató füzete (ellenőrzője). A növendék köteles az ellenőrző könyvét minden zeneiskolai foglalkozásra magával hozni, a bejegyzések tudomásul vételét a szülők aláírásukkal igazolják 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.
9
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (6)_ Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
NKT 73. § Véleményezési joga van: - SZMSZ elfogadása - Házirend elfogadása -Nevelési és Pedagógiai Program elfogadása -A Nevelési és Pedagógiai Programot a szülők az intézmény irodájában (Sásd, Szent Imre út. 29.) munkanapokon 9-17 óra között tekinthetik meg. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái: a.) A tanulók véleményüket, problémáikat az igazgató felkeresésével (fogadóóra), az igazgató és az iskolatitkáron keresztül érvényesíthetik. b.) A hangszeres egyéni oktatás lehetőséget biztosít a tanuló véleménynyilvánítására. Az intézményben diákönkormányzat nem működik, a tanulók a fenti két pont alatt leírtak szerint élhetnek véleménynyilvánítási jogukkal. A tanulók tájékoztatását, valamint annak rendjét és formáit az intézmény "Házirendje" tartalmazza, amely az intézmény irodájában kifüggesztve megtalálható. NKT 46. § (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert . Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk . szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni . (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg . A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség ) terhére kell megállapítani . Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. Fegyelmi eljárás NKT 58.§ (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri . Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, 10
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt . Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai , kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni . (10) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell . A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell , hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani . A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni . Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni . A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti . (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható . (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni.
Baleset esetén a teendők a következők Elsősegélynyújtás Ha szükséges, a mentők értesítése Az intézmény munkavédelmi megbízottjának értesítése Bejelentési kötelezettség a NKT 25.§ (6) bekezdése alapján. Védő-óvó intézkedések az intézményben Az épületet a tanítási időn kívül, zárva kell tartani. .A tantermek ajtaját csak tanár nyithatja ki, a tanítás befejezésekor a kulcsot az irodában le kell adni, az ablakokat bezárni. Az intézmény rendelkezik munkavédelmi és tűzvédelmi felelőssel. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az épületben - az oktatás jellegénél fogva (egyéni ill. kiscsoportos foglalkozás)- mindössze a tanulólétszám 1/10-e tartózkodik azonos időben. Bombariadó esetén a csoportos órákat vezető tanár kivezeti a gyerekeket az udvarra. Az egyéni foglalkozást vezető tanárok növendékükkel együtt azonnal hagyják el az épületet. Az esetlegesen bekövetkező robbanás erejének csökkentése érdekében az ablakokat ki kell nyitni. A bombariadóról való értesülés esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Egyéb rendkívüli események alkalmával a helyzetnek megfelelően kell eljárni és tájékoztatni kell az iskolavezetést.
11
Tanulói jogviszony A tanulók felvétele Az igazgató a helyi sajtó, a zeneiskolai hirdetőtábla, valamint az óvodák és az általános iskolák 1. osztályaihoz eljuttatott felvételi tájékoztató lapokon keresztül hívja fel az érdekeltek figyelmét a zenetanulás lehetőségeire, a felvételit megelőzően 30 nappal. Az intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, mely jelentkezés alapján történik. A zeneiskolába jelentkezőt bizottság hallgatja meg. A bizottság javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Az oktatott gyermek jogait és kötelességeit a KNT 45.-46. §-a szabályozza. A tanulmányi kötelezettség teljesítése A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. KNT 57.§ A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti. Az igazgató az engedélyt a szaktanár javaslatát figyelembe véve adja meg, ha a tanuló kérelmét írásban, május 10-ig benyújtotta. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti megállapodás alapján - másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja. "B"-tagozatos az a 2. vagy annál magasabb osztályos tanuló, akit az előző tanév végén az illetékes tanszaki munkaközösség képessége és szorgalma alapján alkalmasnak talált a "B"-tagozatos tanterv követelményeinek teljesítésére, és szülőjével egyetértésben "B"-tagozatosnak nyilvánított. A "B"-tagozatossá nyilvánított tanulókról tanévenként és tanszakonként névjegyzék készül. A "B"-tagozatossá nyilvánítás egy tanévre szól. Tanév közben "B"-tagozatos növendéket "A"-tagozatosnak átsorolni csak rendkívüli esetben, az igazgató engedélyével lehet. A "B"-tagozatossá nyilvánítást – ha annak feltételei továbbra is fennállnak - tanévenként meg kell ismételni.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1.
2.
3.
A tanév végén azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat tanúsít a szaktanár dicséretben részesítheti és a rendelkezésére álló pénzösszeg felhasználásával könyvvel, kottával stb. jutalmazhatja. A dicséretben részesítettek névsorát az intézményegység-vezető a tanévzáró ünnepélyen felolvassa. Azokat a növendékeket, akik több éven át kiemelkedő tanulmányi eredményt és nagyobb nyilvánosság előtt jelentős sikereket értek el, a főtárgy tanár felterjesztése alapján a nevelő testület dicséretben részesítheti. A dicséretet és az anyagi hozzájárulással vásárolt jutalomtárgyat a tanévzáró ünnepélyen a tantestület megbízásából az intézményegységvezető vagy más ezzel megbízott személy adja át. Ha az anyagi feltételek lehetővé teszik a nevelőtestület más eszközöket is felhasználhat a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő növendékek jutalmazására (pl: kirándulás, zenei tábor stb.) 12
2. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazási elvei: 1. 2. 3.
Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedéseket a tájékoztató füzetbe és a naplóba kell jegyezni. A tanuló fegyelmi és kártérítési ügyében a törvény 76-77. §-ai alapján kell eljárni. Súlyos vétség esetén a 11/1994.(VI.8.) MKM. r. 5. sz. mellékletében leírtak szerint kell a fegyelmi eljárás szabályait alkalmazni.
3. Igazolt és igazolatlan hiányzások 1.
2. 3.
A mulasztásokat és azok igazolását a zeneiskolai ellenőrző könyvbe kell jegyezni. Igazolást szülő, orvos és az iskola adhat. Igazoltnak kell tekinteni a tanuló távolmaradását a 11/1994.(VI.8.) MKM. rend. 20.§. /2/ alapján. A kötelező tárgy tanára a mulasztásokról tájékoztatja a tanuló főtárgyi tanárát. Kiskorú tanuló igazolatlan mulasztásáról a szülőt értesíteni kell.
A művészeti alapvizsga bevezetésétől az jogosult a továbbképző évfolyamba lépésre, aki a művészeti alapvizsga követelményeit teljesítette. KNT 57.§ (2) KNT 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pontban megjelölt esetben, (térítési díj nem fizetés esetén). g) a tankötelezettség megszűnése után — ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad —, a bejelentés tudomásulvételének napján. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50. § (4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál - többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 51. § (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
A közoktatási tv. 31.§.(3) alapján a tanszakok kidolgozták a művészeti alapvizsga követelményeit és témaköreit. A KNT 57§-a tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, melyet a Pedagógiai Programban is rögzítettünk.. Az alapvizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll. A vizsgafeladatok az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek, melyet az intézmény helyi tanterve alapján valamennyi hangszerre (gyakorlati feladatok) és szolfézs tárgyra (elméleti feladatok) a tanszakok részletesen kidolgoztak. 13
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetése a (3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet alapján) (Az új tantervi követelményeket a helyi tanterv 2. részeként jelenítettük meg a pedagógiai program 4.2. mellékleteiben.) 2011.09.01.- től alkalmazzuk felmenő rendszerben. A 2011/2012. tanévet megelőzően tanulói jogviszonyt létesítő növendékek esetében a régi helyi tanterv a mérvadó.
11. 5. 6. Külső kapcsolatok Az iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn: - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával - a Művészeti Gimnázium, és Szakközépiskolával - PTE Művészeti Karával - a megye zeneiskoláival. A kapcsolattartás formái: - közös rendezvények - évközi meghallgatások - hospitálások - kölcsönös tájékoztatás az aktuális eseményekről. Kapcsolatok a város általános - és középiskolájával. Ennek formái: - kölcsönös tájékoztatás a tanítás nélküli munkanapokról - tanulóink közreműködése az általános- és középiskola rendezvényein - tájékoztatás a felvételi vizsgákról és hangszeralkalmassági vizsgálatokról. Intézményünkben iskola - egészségügyi ellátásra nincs szükség, a gyermekjóléti szolgálattal az általános és középiskola tartanak fenn kapcsolatot.
11. 5. 7. Az iskola hagyományai Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Intézményünkben folyó speciális oktatás nem teszi szükségessé az ünnepélyek és megemlékezések megtartását. Ezek az általános – és középiskolában történnek. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényein az iskola hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket az éves munkatervben meghatározzuk.
14
11. 5. 8. Térítési díj, tandíj Az intézmény tandíj és térítési díj szabályzata az 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete alapján készült. Törvényi helyek: KNT 16. § (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
§ (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonegyedik életévét betöltötte, b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás. KNT 53 . § Megszűnik a tanulói jogviszony (2) h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát — a tanköteles tanuló kivételével — fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű. KNT 88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybevett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. 89. § (1) (5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül . 36.
A Sásdi Alapfokú Művészeti Iskola belső szabályozása: Térítési díjat köteles fizetni a tanuló heti 6 tanórai foglalkozás igénybevételéig A térítési díjakat a félévi és a tanév végi tanulmányi eredmények alapján kell fizetni. A térítési díjak befizetésének időpontjai: I. félévi térítési díj: október hónapban. II. félévi térítési díj: február hónapban. A térítési-díj kedvezményre vonatkozó szülői kérelmet és a hozzá csatolt kereseti igazolásokat, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatást igazoló jegyzői határozatokat a tanév elején az igazgató által, a tantestületi értekezleten kihirdetett időpontig, a főtárgyat tanító tanárnak kell leadni. A beadott dokumentumok fél évig érvényesek. A jegyzői határozat érvényessége változó, 15
ezért azt idejében szükséges megújítani. Kedvezmény kérelem esetén minden félévben kérjük beadni a „Térítési díj kedvezmény kérelem” elnevezésű nyomtatványt, és hozzá csatolni az érvényes jegyzői határozat másolatát. A térítési díj visszafizetésének szabályai: - Tanuló tartós betegsége esetén (orvosi igazolást csatolva), - Előre nem látható okból a család máshová költözik. További részletek az iskola térítési díj szabályzatában.
11. 5. 9. Tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények. Az alapfokú művészei iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és operaelőadásokon való részvétel. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat a munkatervben rögzíteni kell. A tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általánosés középiskola, illetve az alapfokú művészeti iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. Iskolai szünetekben az alapfokú művészeti iskola önállóan vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen zenei táborokat szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, illetve a résztvevők közösen viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. A tanulmányi, szakmai versenyek részét képezik a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodnia. Az országos tanulmányi versenyekre, azok területi válogatóira és a megyei rendezvényekre készülő, valamint a közép- és felsőfokú zenei intézményekbe felvételiző növendékek felkészítésének a tanítási órák keretében eredményesen meg nem oldható része a kiemelkedő tehetségű tanulók képességeinek fejlesztésére szervezett foglalkozásnak minősül. Az ilyen foglalkozás a növendék szempontjából tanórán kívüli foglalkozás, a tanár szempontjából túlóra. A foglalkozásokat a pedagógiailag indokolt időpontban, de leghamarabb az esemény időpontja előtt 6 hónappal lehet megkezdeni. A nevelőtestület a munkatervben határozza meg, hogy a tanév folyamán milyen tanórán kívüli foglalkozásokat kíván szervezni.
16
A munkatervben nem szereplő, a tanév során felmerült tanórán kívüli foglalkozások szervezéséről, illetve más szerv által szervezett rendezvényen való részvételről - ha az több tanszak növendékeit érinti, a nevelőtestület - ha egy tanszak növendékeit érinti, a tanszaki munkaközösség - ha egyetlen tanár növendékeit érinti, az érdekelt tanár dönt, amennyiben a rendezvényeken való részvételhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ha egy tanár vagy tanszaki munkaközösség döntése alapján a növendékek nagyobb csoportja (3-4 vagy annál több fő) vesz részt valamely külső szerv rendezvényén, azt előzetesen az igazgatónak be kell jelenteni. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások. Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Tanítás nélküli munkanapok rendje A tanítás nélküli munkanapok számát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. Tanítás nélküli munkanapok az alábbi célokra használhatók: - nevelési értekezletek, egész iskolát vagy egyes tanszakokat érintő továbbképzések - belső szakmai továbbképzések - felvételi vizsga - hangszeralkalmassági vizsgálatok - rendkívüli iskolai események.
17
