A Mlcven Bunmxus TÁmmÁc 21. ivpvarKóz
A hazai
KoNGRE§§aJsA
20l l. orrosnR 12-15., SüMEc
hasznosítású teh énáIlományok néhány p rodukciós és reprodukciós tulaj donságának alakulásában bektivetk ezett változások hatása a tejtermelés gazdaságossá gára The effect of changes in some produótion anó repóduction related parameters on the economical aspects of milk production in Hungarian dairy farms tej
2Kerényi J., 2Mészáros Gy. 'Ózsvári L., lSZIE ÁOTK, Állat-egészségügli Igazgatástani
és Agrárgazdaságtani
' Á llanenyésztési Telj es ítményvbsgál ó
Xn., CiaaUa
Tanszék, Budapest
Ansrnacr
In this essaY the authors, based.91 the population and production data of the performance-tested dairy cows, estimated the financial losseJ cáused by mastitis and reproductive diÖrdersililŰ"ry In the calculations the production, price and cost data for 2010 und th" frst half of 20l 1 weie isea. According to our survey the average milk production of cows with subclini""r *uriiii. irlÓo.ooo SCC/ml) Produced 4.66 kg less milk daily the the healthy ones, which was equal to 35,5 ihousands (12_2 loss per :275 average cow annually 1t nUÉ HíJF), ana 6,z uittion Hffi]iz,+ !UR) million EUR) regarding the national performance-tested cows' popúion. If all the loss sources due to mastitis were taken into account, the damage would excieá 15 billion TruF (i4,a Árrioo EUR) YearlY, Out of the solrrces of losses owing to Óproductive failure consid"ring ilr"'n;n-"pli."r calving interval and the costs of exha inseminaiions ooly tt annual loss per cow was 23,7 thousand HUF,(86,1 EUR), which amounted up to 4.2 billion rrÚr " 1ts.: million EUR) in the p"rro.mánc"_ tested PoPulation. If the_costs of early culling and fueatmenidue to reproductive airo.a"., *.r" ur.o taken into account the damage on national livel would reach the s tittion HUF (l8 .iúi"" Bini
Hlf
yearly.
ÖssznrocralÁs
A dolgozatban a szerzők az országos termelésellenőrzött tejelő tehénállomány létszámés termelési adatai.ala9ián megbecsülték a tőgygyulladás é9 a ,"upoáági zavarok altai okozott ,"r"t".]g"r. nagYságát MagYarországon. A gazdasági számíásokhőz a zőto. évi és 201l. I. felévi termelisi, valamint rár- és költségadatokat hasnátiák fel, Számításaink szerint a szubklinikaiÚJiosygydl"at (>l00 ezer §CC/ml) egYedek naponta 4,66 kg-mal kevesebb tejet iermeltek, mi-nt Jie'*eg", ársaik, ami éves szinten 35,§ ezer Ft-ot- (l29. e9ró) jelát tehenenkéot, L-'oo"]go, termelésellenőrzött állományt tekintve pedig 6,2 mill]árd rí Qz,+ millió euro) tu"rl".rt"JJi"r. AmennYiben a Összes masztitisz miátti veszteségfonást figyelembe vennénk, akkor a kár meghaladhatja a 15 milliárd,Ft-ot (54,5 millió euró) is! A szalorasági zavarok u".rt"J!Úarui |ÖJul u nem optimális két ellés közötti időt és az optimálisnatiartotűat több inszemi.aii, .Ütti költséget figyelembe véve a tehenenkénti éves veszteség 23,7 er". rt |si-,i-;;;;i';; Ö;r" termelésellenőrzött állomány esetében 4,2 mllliárd Ft- (1j,3 millió óuró) táat felel Éeg. Amennlben a szaporasági zavarok miatti kezelések éi Íoo .totti selejtezések Éit*gJi --'-' t figYelembe vesszük, akkor az országos kár elérheti az 5 milliárdrt-"i iig millió euró) iJ--
:
: jii:
l04
É
*
.:
é €
,*
§
A Mlcvrn Bunrnxus
TÁxsesÁc
2l. NevaTKóz
KoNcRxsszusA ron Bunrp.tcs
/
2l" IxrBpNnnoxo Concnrss or HuNceillN AssochnoN
20ll. oxrósrR
12-15 OcrosER 20l
l,
12-15., SrJvrc
SüMEc,
HuNoRv
BnvnzrrÉs
A tejtermelő tehenészetekben a fó cél a gazdasági haszon nagyságának növelése. A gazdaságosság az értékesíthetőtermékek mennyisógének és a piac áItal elismert minőségének növelésével, ill, a költségek csökkentésével fokozható. Mennyiséget növelni, minőséget javítani, gazdaságosan termelni csak egészséges állaállomannyal (ehet, ezért az állatbetegségek a jövedelmező termelés egyik legfontosabb rizikófaktorai. Az eddig elvégzett bazai felmérések alapján a hazai
tejhasznosításútehénállományok tejtermelésének gazdaságosságát legnagyobb mértékben a tőgygyulladás és a szaporasági zayarok befolyásolják. A nemzetkőzi íapaszta|atok szerint a legnagyobb állomány5zintű gazdasági vesáeségeket a tőgygyulladás okozea a tehenészetekben (Ruegg, 2001), de az eddigi, hazai nagyizemi tehenészetekben elvégzett vizsgálatok alapján a szaporasági zavarok gazdasági kártétele Magyarországon jelentősebb. tőgygyulladás miatti éves tehenenkénti veszteség Magyarországon kb. 25-70 ezer Ft-ra tehető, míg a szaporasági zavarok 40-80 ezer Ft tehenenkénti átlagos becsült kárért felelősek. Vagyis 35 ezer Ft-os tehenenkénti átlagos tőgyegészségügyi veszteséggel számolva egy 1 000 tehenet tartó telepen évi 35 millió Ft - ahazai telep árbevételének 5-7%o-a -, valamint 60 ezer Ft-os tehenenkénti
A
szaporodásbiológiai veszteséggel szárnolVa évi 60 millió Ft - a telepi árbevétel 9-1l%-a gazdasági vesáeséggel számolhatunk (Ozsvári, 2004). Jelenlegi vizsgálatunk céIja az volt, hogy az AllattenyésztésiTeljesítményvizsgáló Kft, (továbbiakban AT Kft.) rendelkezésre álló országos
2011. júliusi produkciós
és 2010. évi reprodukciós, illetve
termelésellenőrzött á|lomány
létszámadatai alapján megbecsüljük a tőgygyulladás és a szaporasági zavarok által okozott karok egy részét.A számíásokhoz a20ll. év I. félévimagyarországi átlagos ar- és költségadatokat vetttik alapul.
A rócycwLLADÁsoK Ár,rll oKozoTT
BEcst]LT !,EszTEsÉGEK MAGyARoRszÁGoN A masáitisz miatti veszteségek legnagyobb részéta szubklinikai tőgygyulladás miatti tejtermeléscsökkenés okozza (Assche, 2000). A nemzetközi tanulmányok többsége azt feltetslezi, hogy 250 ezer SCC/ml alatt a tejmirigy még nem fertőződött tőgypathogén mikroorganizmussal, vagyis nincs tőgygyulladása, de a tejterrnelés csökkenése már l00 ezer SCC/ml felett megfigyelhető (Raubertas és Shook, 1982; Radostits et al., 1994; Ózsvái et al., 2001, 2003). A tehenek egyedi SCC adatai alapján a szubklinikai 1őgygyulladás miatti vesáeség becsülhető, ezért a tejelő tehén állomány egyedi elegytejének az AT Kft. monitoring rendszerű tőgyegészségügyi ellenőrzési adatai alapján a tőgygyulladás gazdasági kártételének nagysága meghatarozható. A tögygyulladás által okozott veszteségek három ftí részre oszthatók: a csökkent tejárbevételre, a kezelés költségeire és az idő előtti selejtezések költségére. A csökkent tejárbevételt a tejhozam
csökkenése, a győgykezelt tehenek tejének elkíilönítése és a tejminőség romlása okozza. A számításoknál figyelembe kell venni, hogy minden meg nem termelt tej kg-ja 0,5 kg tejelő koncentrátum centrátum (áp) megmaradását jelenti (Ozsvári, 2004). A kezelési költségek magukba foglalják
állatorvos munkadíját,
a
gyógyszerköltséget
és a
gazdálkodó többlet munkaidejét. A
álló országos adatokból egyedül a szubklinikai tőgygyulladás által okozott magasabb miatti tejtermelés-csökkenés pénzücyl következményeit lehetett számitant. szubklinikai tógygyulladás miatti tejtermelés-csökkenésből eredő veszteség számszerősítésénél kiiszöbértéket vettiink figyelembe: l00 ezer és 400 ezer SCC/ml, mivel 100 ezer SCC/ml felett .Bá csökken a tejtermelés, 400 ezer SCC pedig a tej fogyaszthatóságának kritériuma az EU ,{agországaiban. A ktiszöbértékek alatti és feletti (az egészséges(kontroll) és a szubklinikai lladásos) tehenek tejtermelése közötti átlagkiilönbség meglatározása után, a felvásárlási ismeretében a veszteség nagysága számithatő vált. A számíásoknál a 20l l. júliusi ellenőrzö magyarországi termelésellenőrzöltlétszőmadatait(l73,163 tehén, ebből 138.584 fejt tehén), i SCC (ezeriml) és megtermelt tej (tejkg) adatait vettiik alapul. A vizsgált tehénáIlomány
l05
A Mrcyen Bunrrxus 2l*
INIERNaTIowÁr.
TÁRsA§(G
2l. NEMaTKöz
KoNGREsszusÁ
CoNop§ss or HqNGARIA{ AssocnnoN ron
20l l. orrógER 12-15.,
B
20
megoszlását és tejtermelésétsejtszám-értékhaáronként 20l l . júliusáb an az l . ábláEatmutatja be. 1.
A
!. jtllius)
számításhoz felhasznált alapkategóriákba (100 ezer és 400 ezer SCC/mlalatti és felett) tartoz,ó
áÜ áJa"n, hogy kiszámítottuk az i:*mzotti-atr"giluiÖr"drÖffi:"hff
hasonlí,tottuk 3"U.:j:}:::U,"U1'".ry:,j:s:l1r] egészséges és a tőgygyulladásos:1í§t1 állatok napi tejtermere."
ismeretében az éves orságos tejvesaeségei. r-tmt a 2011. I r"reri bjárral és tejelő tápá.,.l számolva megkaPfuk az éves_ országos, válamint u, eu.. forintban és euróban (t euri1}lj rtfir.'e tej ielvásárláii "gya.at s j ri-;uk, egy veszteség nagyságát kg tejelő úáp urát 9a vetttik, míg a termelésellenőrzött naÁi teierc arroÁa"v napi tejterme lés€ 26,z kg
ÁéÁl"Ü átiÖ
i:ri1
:
A
100 000 és a 400 000 §CC/ml feletti
A2,
táblánatban a 100 oo! plclrnt feletti, valamint a 400 000 SCC/ml feletti úejet termelő tehenek átlagos tejhozam csökkenési értékeiláthaóak. Áuus311, i]bo ezer SCC/ml alatti) volt a vizsgált időszakban az állomány 35oÁ-a, 400 ezer "qeo.eg* alatt pedig átlagosan a tehenek 69yo_a §CC/ml termelt,
Az
Összehasonlításra kerülő__csoportpárok befejési áiiageftékei azonban az SCC emelkedésévátJ'etentosen '"rdr.rc"- napi alapján tejtermelés. Az
elmondhatÓ, hogY
a
egészségesekkel szemben (100 ezer SCC/ml alatt)."1.^'ud*rÜg'Ö^,rruat togl,ii;ii;rkijÖÖ."", SCC/ml felett) átlagosan.nap.i.4,66 kg-mal kevesebb tejet termehef ev minoen napján.
A
tőgYgYulladásból eredő áttp9s tijtermelés-csökkenést é, veszteséget a3. ábláuat be. A tejtermelés-csökkenésbői 1utatja volumenű tejtermelés miatt megmaradi t"l"totap á* (0j5kc
ii ;;ilúői származl
dó.iirt orszígos
"r;áá;;;;ö."ir.eti,T"Éí.oo táeáig'-"g nem
termelt teil. ez egészségesnek tekintett (l00 ezei scc/ml áhttif nugyotú eí tőgygyulladásos (l00 ezer SCC/ml feletti) tehenek ki9ebb tejtermelése kö"ŐÍi " n:irtioÚJgi"Át"tera mellett kimutattuk a -'"áüiiinikai -----' 400 ezer SCC/ml alatti és feletti tehenők termeléskíilönurelet ir.
A
3, áblázatból láthatÓ, hogY a szubklinikai tőgy.gyulladásból (>l00 ezer SCC) eredő tejtermelés_ csökkenés MagYarország9.é":_r szinten .''egtiii'á;au -irrio tgi"i.t, ami 13,1 milliárd Ft tejárbevétel-csökkenést okoz. Ha a,kisebb ieltermetes miatt a csot&ent tejelő tráp felhaszrrálás megtakadtott kÖltségét, 1rnt. Pozitív kompeizáló összeget u"sz,a,ni|ug akkor a szubklinikai tőgYgYullaűs által okozott tejtórmelés-crtitkenesuor ,"arfi-o"Ő;;;g átlagtehénre vetítve tÖbb mint 35,5 ezer Ft-ot (i29 euró) jelení eves "gy szinten, orszigban
rii
"€|i;;
l06
F|;|.,
*]a
több mint 6,2
A Mecyen Bulrnxus TÁnsesÁc 21. Nrvzrrroa
KoNGREsszJsA
20l1. oxrósEn 12-15., Súmc
milliárdot Ft,ot Q2,4 millió euró) egy évben!_Ehhez a veszteségforráshoz adódik még hozzá a tejminőség-romlásból és elkülönített tejből származó vesztóég, valamint u toSgyuÜáas _az. kezeléseinek gyógyszerköltsége és masáitisz miatti idő előtti selejtezásek költsége. Iraiuii-ú loa-igi
hazai nagYiizemi telepeken végzelt vizsgálatok alapján
veszteség az Összes tőgygyulladás miatti kár átlagosal57Yo-át
a
tejárbevétel-csökienésb őt száÁaző teúe ki (Bama, 2008), ezértaz összes
masztitisz miatti veszte9ég_Magyarországon a jelenlegi termeléselienarzatt alőmany meghaladhatja a 15 milliárd Ft-ot (54,5 mitliO eurÓ) is! 3.táblázat:
A
"seteu"o
e§ arz
Ivrö(;N$víZ|r§
l00 ezer §CC/ml felett kg/fejőstehén/nap
Tej termelés-csökkenés
kg/átlagtehérr/év
miilió kg/országlév milliárd Ftlorszáslév millió ke/orszás/év milliárd Füország/év
Megtakarított tejelő táp
Ft/tehén/év Tejtermelés-csökkenés miatti vesáeség
euró/tehén/év
milliárd worszáclév millió euró/orszás/év
A SZIPOruSÁGI ZAVAROK ÁLTAL Macyanonsz(coN
4,66 889
l53.9 l3.1 76,9 6,9 35 541
l29
6,2 22,4
OKOZOTT BECSthT GAZDA§ÁGI VESZTESÉGEK
,!_teh§nail9mánY, mint a termelést alapvetően meg)tatároző eszközvállakozőiszinten nagy értéket, tőkét kéPvisel, és emiatt a termelőknek fontos gazdasági érdeke flíződik e nagy értéket-képviselő
eszkÖzállománY kihasználásához. Gazdasági szempontból a tehénálloman-y kihur"oararai es fnroaY\9|9s viszonyait kifejező mutatók közül kiemelt fontosságot kelt tulaj-donitani a két ellés kÖzÖtti időnek és a szaporasági okok miatti idő előtti selejtezáeknek. MÚel mindkét mutató
alaPvető módon befolyásolja
a
A
szaporasági problémárknak gazdasági szemmel
tejtermelés jövedeláezőségét,
nyereségességénekegyik fontos feltétele ezen tényezőkoptimalizáHsá.
bemutatott kalkulációban
a
ezért a
tehenészetek
nézle két
következménye van: nem optimális két elléi közötti idő vagy Iati .toú selejtezés. Á tei enes kÖzÖtti idő hossza anemzetközi és abazai szakirodalom szerini alapvetően3 téiyezőt befolyásol: a takarmánYozásj költségen felüli tejarbevételt (továbbiakban: nettó-tejárbevétel)j a Uo4rietaaesotat
és egyéb költségeket.
A.nettó tejárbevételt megkapjuk, ha a tehenenkénti éves bruítő tejár bevételből (a termelt tej és a tejár szonata) kivonjuk a takarmányozási költséget. A hossá két eiles közötti idő az l év alatt szÜletett bo{ak számát is csökkenti. Az egy tehénre jutó borjúeladásból származő évi jövedelmét a borjak eladrási átlagána és az eladásig fetmerülő tartisi koltsége kiilönbségének és Ű t"te*" jutó éves borjú eladások száma szorzataként számoltuk t
ii
keletkező jövedelem-csökkenés jelentette az egy teÉnreáső éves u"rrt"reg"i. - R vesáeségsámításhoz a 2010. évet bemutató telepi szintii adatok álltak rendelkezésri, és a számítások során feltételeztiik, hogy a különböző átl€os két ellé§ közötti idővel rendekú ir.p"t egYmáshoz viszonftott aránya megfelel a termeléseilenőrzött tehenek arányának, amelyek 2dl0.
§ ,,1 ,.* A Mecvnr Bunrmu§ TÁRsÁ§Ác 21. NEMaTKözt KoNGREs§zusA 21* INrBnNenoNer CoNcxrss or Htxc.rrueN AssocrffioN ron Buhrnrcs
:s
20l l. oxrónen l2-15., Sür"cc 12-15 OcIogER 2011, Súwc, HtINcÁIry
]:i; :_§
:j
évi összlétszáma 177.978 állat volt. Ahazai tehenészeti telepeknek a két.ellés közötti szerinti 20 l 0. évi megoszlását
a
idő hossza
:'':
.]j
4. táblánat mutatja.
aa
* 4,.
táb|ázatz Magyarország|tehenészeti telepeklrét ellés közötti
KET ELLES KOZOTTI
alatt (lt hó) nap (12 nap (13 nap (14 nap (15 471.500 nap (1ó 5O0 nap felett (17-18 350 nap 351-380 381-410 411-440 4Á1-470
IDO
TELEPSZAM
ideje és lakációs tejtermelése 2010_ben
§
ATLAGOS LAKTACIOS TEJHOZAM (KG)
_:t
:};
hó) hó) hó) hó) hó) hó) Osszes/átlag
10
6269
60
7428 8229
169 54 38 519
8071
l88
é :§
,l595
:,í:
,.*
66l9
.s
7863
:*
Hosszabb két ellés közötti idő egyéb költségeket is befolyásol. Többletköltséget jelent a több inszeminálás és szaporodásbiológiai kezelések költségei. Ezen költségek kapcsolata a két ellés közötti idő hosszával azonban nagy mértékben fiigg a §zaporodásbiológiai zayat okátől, ezÉrt ezek nem sorolhatók a két ellés közötti idővel kapcsolatos veszteségek közé. Ezek a költségekjarulékos költségekként az á|lományszintű költségekhez sorolhatók. Ahazai és nemzetközi szakértők által optimálisnak tartott termékenyítésiindex 1,5 üszőknél és 2 teheneknél, átlagosan 1,8 (Radostits, 1985; Szenci, 1999). A magasabb termékenltési indexből adódó veszteségeket úgy számoltuk, hogy a kívárratos és a telepi termékenltésiindex hányadosával
beszoroztuk a2010. évi összes termékenyítések számát, így megkaptuk a2010. évben optimálisnak tekinthető termékenftésszámot, Az optimálisnak tartott és ténylegesen elvégzett inszeminálások számának kíilönbségét beszorozva a mesterséges termékenltés átlagos költségével megkaptuk az optimálisnál több termékenltésszám miatti költségeket is. A szaporodásbiológiai kezelések költségeinek számitásáltoz és a fertilitási zavarok miatti selejtezésekhez nem álltak rendelkezésre adatok, így azokat nem tudtuk számolni. A számításokhoz a 2010, évi termelési és a 20Il,I. felévi á,radatokat vettiik figyelembe. Ezek alapján ahazai tehénállomány átlagos két ellés közötti ideje 440 nap, a bodak élveszületési aránya 92oÁ és a borjúelhullás 3oÁ-os volt. Egy liter tej átlagos felvásá,rlási ára 85 Ft, és a megtermelt tej árutejhányada 94Yo, egy liter tejre eső takarmrfuryozási költség 59 Ft volt. A borjak eladáskori átlagsúlya 55 kg, ara 1.500 Ft/kg, az eladásukig felmerülő átlagos tartási költség 54.000 Ft volt. 20l0-ben Magyarországon a regiszhált tehéntermékenltésekszáma 529.098 volt, ami 4,57-es
termékenltésiindexet jelentetett. Egy inszeminálás költsége átlagosan 5.000 Ft-ba került. Az 5. táb|áaar az át|agos éves tehenenkénti jövedelmet és vesáeséget muta$a be kiilönböző ellés közötti idők esetén. 5. táblázatz Az optimális kót ellés közötti
KET ELLES KOZOTTI IDO
íHó)
Teleoszám
Laktációs teitermelés (ks)
13
12
L4
l6
l0
60
l88
l69
54
6269 6269
7 428
8 229
8 071 6 475
7 595 5 716
0
l56
l6l
l7o 978
176o45
íT'í/tehén/év)
l8l
594
|94 455
l97
Vesztesés lTt/tehén/év)
16251
Naoí veszteség (Ft/te héty'nao)
15
l7_18
l* "| a*
* :§
É
.*
{
$ ja
§
]aj
i
]!
]
;t -:;
{
li ?;l *
§ :§
3 ]ii ,.
:i §
l
:i:
:
i:i
,} i;
a
: a'
teitermelés íkslév) Nettó teiárbevétel íF'Utehén/év) Jövedelem tejből és borjúból IDves
két
idő és az átlagos tehenenkénti kalku|ált veszteség a hosszabb két ellés között idő miatt
l1
ii;
€
27l
A
6864
3 390
ll3
7 067
u5
0 0
38 6
6|9
l61 28l
l42381
4 558 l13 549
I8l
l61 456
l30 989
3ó 389 606
66 856 637
627
16 218
54l
jelenlegi közgazdasági viszonyok és termelési színvonal mellett a nettó tejárbevételt és a borjúeladásokat figyelembe véve, az optimális két ellés közötti idő átlagosan 14 hónap (4l0-M0 108
-]jw :i]]
A Meovm Bunrnxus
TÁRsÁ§Áo
2l.
20l l. orrósrR 12-15., Súr,rec 12-15 Ocrossn 201l. Sor"tc. Hmcmv
NEMZETKóz KoNGREssaJsA
21" IrcrERNeTtoNÁ.t CoNcposs or HuNcmlN Assocu.noN ron Burnrrucs
nap) a hazai tejelő állományban. Ez az eredmény eltér az összes koníbbi hazai felméréstőlmivel azok esetében állományszinten a 350 napnál rövidebb (Ózsvári, 2004; Bama, 2006), vagy 12 hónapos (Hegedűsnek,2004), vagy 13 hónapos (Balogh, 2006) két ellés közötti idő volt optimális gazdaság} szempontból. A tehenenkénti napi átlagveszteség ad m\úaíjameg, hogy az optimálistól eltérő két ellés közötti időszak minden egyes napján mennyi veszteség keletkezik. Egy átlagtehenet véve 14 hónapos két ellés közötti idő esetén a napi átlagos veszteség 5l8 Ft (1,8 euró). A napi átlagvesáeség váltakozik kíilönbözö két ellés közötti idők esetén (271-637 Ft), és a legmagasabb 17,5 hónapos borjadzások közötti időnél: 637 Fí. Ez az eredmény egybevág Dijkhuizen és Morris (1997) megfigyeléseivel,
ahol a napi átlagveszteség folyamatosan nőtt a két ellés közötti
idő hosszabbodásával. Egy
átlagtehénre nézlte az optimálistól hosszabb két ellés közötti idő rniatti napi átlagvesáeség (üres nap költsége) 589 Ft (2,1 euró) volt 2010-ben. Egy átlagtehénre nénte, az optimálistól eltéó kót ellés közötti idő miatt jelentkező éves átlagvesrteség 14.667 Ft (53,3 euró) volt 2010-ben 440 n*Fa§ átlagos két ellés közötti idő mellgtt. Ezen gazdasági kár nagysága hasgnlatos a legtöbb hazei t§§1i felmérés eredményéhez képest (Ozsvári és Kerényi,2004; Balogh,2006; Borus,2006).
6.tÁb|ázlt:
A
A
tehenenkénti
6. tábláraíből látbatő, hogy a nem optimális két ellés közötti
időből és az optimálisnak tartottnál
több inszeminálásból eredő ttibbletköltségek összesen 4,2 milliárd Ft (l5,3 millió euró) éves veszteséget okoznak hazai tejelő szarvasmarha ágazatnak. Ez tehenenként 23,7 ezer Ft (86,1 euró) éves veszteséget jelent, ami alacsonyabb a korábbi hazai felmérésekeredményének többségétöl
(Ozsvári, 2004; Ozsvári és Kerénf, 2004; Balogb, 2006; Borus, 2006, Bama, 2006). Mivel az eddigi hazai nagyiizemi telepeken végzett vizsgálatok alapján a nem optimális (hosszabb) két ellés közötti időből származolt a yeszteségek valamivel több, mint fele (54o/o), ezért az összes szaporasági zavarokból eredő kár Magyarországon a jelenlegi termelésellenőrzött állomány esetében megközelítheti az 5 mllliárd Ft-ot (l8 millió euró) is! A veszteségek nagysága első láásra megdöbbentő. Különösen azért,mert a vesáeségek legrragyobb részétaz ún. rejtett vesáeségek (elmaradt haszon) teszik ki (pl. két ellés közötti idő meghosszabbodása), amiket a legtöbbször nem is veszíink figyelembe, ill. - ha tudjuk is, hogy vesáeségforrások -, nem gondoljuk azt,hogy ekkora kártételre képesek. Emellett ahazai termelésellenőrzött állományok egészérekiterjedő adatfeldolgozás alapján felül kell bírálni az egyes nagylétszámú tehenészetekbenvégzeítfelmérések eredményeit, miszerint - a nemzetközi kutaások megállapításaihoz hasonlóan - Magyarországon is a tőgygyulladás felelős a legnagyobb gazdaság kaíért.
Fntg,lszxllr noo,ooa I) ASSCHE J. (2000): A tej mennyiségi növelése 6 minőségijavítása. Holstein Magazin, 8. 22-23. p. 2) BÁLOGH, G. (2006): A reprodukciós zavarok okozta gazdasági szómszerűsítése eg/ nagnizemi holstein-ffiz teheneszetben. Szalrdolgozat. SaE-AOTK, Allat-egészségügli lgazgatástani es Agni,rgazdasógtani tanszék.
l09
A Macvrn BuernntUs 2l*
hm:p.xenower,
TÁns,c,sÁc 21. NEuzETKóz IloNoRBsszUsA .^o p,
20ll. orrósER
Coxoms m Hrwnrprex Áacmrr^*
12-15 OcrosER 201l
12-15., SüI,rsG
Budapest, 33, B-ary1 R, Q006):
RePro_dulrciós olazn gazdasági lrairok számszerűsítéseholstein-íiz tehen<ászeíekben. SaE-ÁOTK Állat-egázségügli tgűaii,tái es esric*dűőő' Á"Ji Bő;;-;;**'4) Szakdolgozat. Barna.R. (2008):.ra_?qi!aaal_ Ű)Ío E""|Úaa aroi,"ZÁiűíiá" holstein-íríz íeheneszetekben. Szalrdolgozat. Sztt-Áorr,7ilat-eseszsésüai Ísazsarár."i o ,ngriilááor;Űi 5) BORUS, L (2006): A reProdulrciós.]nárok- Űzu gazdasigi Íra.rrűiÁ"funszék Budapest, 3j. egl nagiizemi holstein-fríz tlhelteszetb1l. szakdolgozat. szIE-ÁoTK Áttat-ege§áagüg/{ ÍgriiZáÁi[iÁ*Őrar. kiiiÁtű|-e, Budapest, 30. 0 DaKHUIZEN A, et al-_!!227):_Economic tmpact common health and fertility problems. 4I-55. p. In:
,of DUKHaIZEN A.Á. - MORNS R.S. @d): ÁnimaÍ H"otri E"ono.i"r. Sya""y, ÜÍiority of Sydney, 306. (_200_!: Á reprodtlkcű ,*irii iúry gudasági ,raÁr"Áta" egl nagúzemi holsteinűíz
D HEGEDŰS, P.
teheneszetben. Szalcdolgozat.
Budapest, 3L
8) Ozsvóri L,
-
SZIE-ÁOTK Áttat-egesnégüg,,i
Antal L. -.Illes B. Cs.
-
7g*i;Á;;";-e ;ŐiőŰ;;*l-'ŰÁret
Bartyik J.- Szenci O. (200I): A szubHinikai tőygnlla&is óltal olazott L e§ea ;;r;ih^ sqitsz6m alapján. Iuíag. Áo.
tejtermel^-csÖl]@néséből eredő veszteségei számszerűsííése Lapja, I23. 600-604.
9) Onvári L,
- GYÖrg L,
K.
1lllél.B: CS.: Bíro O.
(z!OS):_re
óg,,putladls áhal
okazott
egl nagi)z.emi holstein-íríz tehenészetben. Magt.ZŰt;;. i;;i;,-125. 273-279, ^,szti7szerűsíle:e I0) OzsvÍÜ (2004): rtht,egészségügli.dönteselemzes .
I
I)
Í
-
K
uera
phD. szIE, GrK
által olazou gazdasági
veszteségek
Ái;;";rőírLpi", t26. (9) 523-53I. p, uiÍÁ ioiie"-tűőoa"emn Medicine. 2nd edition,
teheűszetlen._Moő;
99 laquz:rt_holstein-fríz ^,s7ám_szertuí!és? 12) Radostits, o, M, - Leslie, l.__ F9trőw, J.(I994): .
teiteruelő §ŰÁagokbor.
Vállalatgazdaságtani Intézet, Gödöltő: I 45.' OZSI/ARI, L, KERENYI, J- (2004): A szaporodasbiológiai zavarok
veszteségek
Saunders Company, London: W.B. 603. Ij) Raubertas, R, P, - Shaoh G-.E1(I!82): Relationship between lactation measure§ ofsomatic cell concentration and milkyield. J. Dairy Sci.,65. 4I9-425. 14) RUEGG, P, L, (2001): Health and Production Management in dairy Herds, In: MDIüTITS, o. M, (ed.): Herd Heakh, FoodÁnimal Proálction Medicine. 3rd edition. London: W.B. Saunders óompany. 884. p. 15) SZENCI O, (1999): Áz ellés utáni időszak szaporodásbiológia fuhenészetelíben. Magl. Áo. ii"a*ái-i"inŰ^ú Lapja, l2I (2) 78-8 I.
ll0
