birtokvédelem a klasszikus jogban
Római jog XIX.
A m eglév ő birt ok há bor ítás elleni vé delmé re é s a til os önh atalom mal el vont bi rtok visszas zer zésér e a - dup lex- ként a lka lm az ott praetor i inter dictumok szolgálta k, ill. - ugyana zon feltételek me llett ma gán ak a hib átlan birtok osn ak a z ÖNH ATAL OM gyakorlá sa . A két véde lm i e sz köz közti válas ztás a bi rtokos j oga, a gya kor lat ban a zon ban a sértett fé l rend sz er int olyank or f olyam odik hatósá gi véde le mért, a m id őn a sére le m önh atalomm al va ló kikü sz öbölésére ir ányu ló előző kísér lete ne m já rt siker rel. A kla ssz ikuskor i inte rdiktá lis véd ele m tehát nem is ann yira az önh atal om alkal mazás a ellen ir ányult (csak ha a z tilos), mint in ká bb azt tá m ogat ó intéz mén y volt.
Birtokvédelem II. A tulajdonszerzés módjai I.
A véde lem elve i külön bözne k a sz er int, hogy ingatla n va gy ingó d olog-e a birt okper tá r gya
ingatlanok birtokvédelme inter dict um uti possidetis ( A) Inte rdict um uti possi detis-t abban az e set ben bocsát ki a praetor, am id őn a z előtte me gjelent folyam od ó a z in gat lant a z inte rdictum kiadá sa idej én birtokolva azt á llítja, h ogy a lpere s őt a z in gat lan bé ké s birt oklásában zavarta. az inter dictum uti possidetis le ge gyszer űbb alka lm azá si eseténe k ese ménysor a a követke ző: 1.
A z avar j a F-t az ingat lan bir t oklásában
2.
F a z avar ás e lle n
3.
int e rdict um ot ké r a pr ae t or t ól
Pr ae t or i viz sgálat (simple x)
4.
A pr ae t or me gállapít j a az indokolat lan z avar ást
5.
F- né l hagyj a a dolgot é s e lt ilt j a
ingatlanok birtokvédelme (2) interdictum uti possidetis (B) Az e se mé nysor, me lybe n az interdictum uti possidet is alkalmazásra ke rül, azonban így is lejátszódhatott: –2. –1. 1. 2. 2a. 3. 4.
A- t a z avar ást ól
5. (me gt ar t ó hat á ly)
Er edet ileg A hat almában volt az ingat lan Az ingat lant F elvet t e t őle er őszakkal Er r e A visszakar ja t őle venni az ingat lant , de ez nem siker ül, de zavar ja F-t a bir t oklásban F a zavar ás ellen int er dict umot kér a pr aet or t ól Ezzel szemben A kif ogást emel és F hibás bir t oklásár a hivat kozik (except io vit iosae possessionis) Pr aet or i vizsgálat (duplex) A nem t udja bizonyít ani, hogy F kor ábban A siker esen bizonyít ja, hogy F kor ábban er őszakkal er őszakkal vet t e el t őle a dolgot , vagyis, hogy F vet et t e őt ki az ingat lan bir t okából hibás bir t okos A pr aet or F- nél hagyja a dolgot , elt ilt ja A-t a A pr aet or vissz aadja A-nak a dolgot zavar ást ól (megt ar t ó hat ály) (visszaszer ző hat ály)
ingatlanok birtokvédelme (4)
ingatlanok birtokvédelme (3)
inter dict um unde vi ( B)
inter dict um unde vi ( A) Az i nter dict um unde vi a közön sé ge s er ősza kot (vis c otti di ana) alka lm az ó ingatlanf ogla ló ellen i véde lm i e sz köz, me ly a birtok v issza sz erzé sé re irán yu l, fe ltéve, hogy a kiveté s e gy éven belül t örtént.
Az e se mén ysor az on ban így is váz olh ató:
Az e gyszer űbb p roblé ma váz a a következ ő:
–2 –1 1.
1. 2. 3. 4.
A kive t t e F-t (ne m f e gyve r e s) e r őszakkal az ingat lanból, t e hát A bir t okolj a azt F a visszasze r zé s é r de ké be n int e rdict umot ké r a pr ae t or t ól Pr ae t or i vizsgálat ( simple x) A pr ae t or me gállapít j a az e r őszakos kive t é st
5.
Visszaadj a a dolgot F-ne k (visszasze r ző hat ály)
2. 2a. 3. 4.
5.
Er edet ileg A hat almában volt az ingat lan Az ingat lant F elvet t e t őle er őszakkal Er r e A visszavet t e t őle megengedet t (nem f egyver es) er őszakkal az ingat lant , t ehát ő bir t okolja azt F a visszaszer zés ér dekében int erdict umot kér a pr aet or t ól Ezzel szemben A kif ogást emel és F hibás bir t oklásár a hivat kozik (except io vit iosae possessionis Pr aet or i vizsgálat (duplex) A nem t udja bizonyít ani, hogy F kor ábban A siker esen bizonyít ja, hogy F kor ábban er őszakkal vet t e el t őle a dolgot , vagyis, hogy er őszakkal vet et t e őt ki az ingat lan bir t okából F hibás bir t okos A pr aet or F- nek vissz adja a dolgot A pr aet or A-nál hagyja a dolgot (visszaszer ző hat ály) (megt ar t ó hat ály)
1
ingatlanok birtokvédelme (5) interdictum de vi armata Az i nter dict um de vi arm at a a z unde vi szigor úbb e sete: az ellen me gy, a ki a felpe rest csop ort os vagy fe gyve re s er ősza kkal ve rte ki az ingatlan birt okából. Ellen e ne m h ozh ató fel az exceptio vitios ae possessionis, va gyis a vis arm atat alkalma zó nem h ivat kozhat a fe lpe res vele sze m ben i hibá s birtoká ra. Az e se mén ysor így váz olh ató: –2.
Er edet ileg A hat almában volt az ingat lan
–1.
Az ingat lant F elvet t e t őle er őszakkal
1.
A kivet t e F-t meg nem engedet t (f egyver es vagy csopor t os) er őszakkal az ingat lanból, t ehát A bir t okolj a azt F a visszaszer zés ér dekében int erdict umot kér a pr aet or t ól Pr aet or i vizsgálat (simplex) A pr aet or megállapít j a a f egyver es er őszakkal t ör t ént kivet ést Visszaadj a a dolgot F-nek
2. 3. 4. 5.
(visszaszer ző hat ály)
az ingók birtokvédelme (2)
az ingók birtokvédelme Az ingó dolgok birtokán a k véde lmé re a kla ssziku s kor ban min d há borítás, mind ped ig el vonás e setére, az u gyancsak igén ybe vehet ő önhatal om (önvé delem, ill. a hibá s birtokossal sze mbeni ön se gély) mellett, e gyetle n poss esso rius j oge sz köz szolgá lt: az inter dictum utr ubi Ez az interd ict um is duplex, a benne foglalt p aranc s mind két fé lhez sz ól. A birtokpe rt közü lü k a z n yer i m eg, a ki az int erd ict um kiad ását m egelőző é vbe n az in gó d olgot h ossza bb id őn át birt ok olta mint e llenfele, feltéve, h ogy birtoka ve le sze m ben ne m hibás. Mege gyez ik tehát a z in gat lan ok birt okvédelméne k e lve ivel ann yiban, h ogy a hibás birt okossal sz em ben e gy éven be lü l vissza szer ző hatá lyú. Az a lapvet ő e ltéré s a bban v an, h ogy itt nem az int erd ict um kiad ásakori, teh át pillanatn yi hibát lan birtok a m ér vad ó, h anem az, hogy a fe le k közül ki birtokolta a d ol got a me gel őz ő é vbe n h osszab b idei g hi bátlanul. A birtoklás idej ének szám ítá sáná l mind két fé l h ozz ászá míthatja a m a gáéh oz előd ei hibátla n birt okát, vagyis az okét, a kikt ől a birtokot traditio útján (nem pedig önhata lom mal) sze rezte (a cce ssio poss ess ionis).
birtokvédelem a posztklasszikus jogban
Az utr ubi visszasz erz ő hatál ya te hát széles ebb körű, mint az ingatlan- birtok védelmére sz olgáló inte rdictumoké. Eze knél a d olog csupán a hibá s birtokost ól szere zhető v issz a, a z ut rub ival visz ont a hibátlant ól is, ha ti. e z r övid ebb ide ig birt okolt e llenfe léné l.
A do minatus belső zava r okka l terh es kor ában a köz rendet, így a fenná lló birtoká llap otok ren djét is kirív ó módon sért ő cse le kmények elsza porodta k.
Az utr ubi alka lm azá sán ál vé ge red mén yben a k övetk ez ő ala pesete k fordu lhatnak elő:
Ezeket a késő c sászárko ri jog alkot ás két alapvető módon ig yekezett megfékezni: a) Avégből, hog y m inden offenzív önsegélyt elnyo mjon, a kivetőnek az ellene indult birt ok perben nem engedték meg a felperes ko rábbi hibás birtokára való hivatkozást. A birtok perben ezent úl a bi rtok állapot meg zav arásako ri „pillanatnyi birtokot” (mo menta ria possessio) kell visszaállítani, s ne m lehet tö bbé az előzményekre visszanyúl ni.
a) hibátlan bi rtokos áll sze mben a hib ás birt ok ossal (pl. a me glop ott a tolvajja l): a hibát lan birtokos ebben az e set ben visszak apja a d olgot, ha csa k e gy nap ig is birtokolta azt a me ge lőző évben; b) ugyanc sa k hibátl an birt ok os á ll szem ben hibás bi rtok ossal, de a dolog az e gész me gel őz ő évben a hibás birt okosná l volt: az ut rub i itt ne m alkalma zható, me rt a h ibátlan birt okos el késett igén ye érvén ye síté sével. c) két hibátla n birt ok os á ll egymá ssal sze m ben: e kkor min dkét fél be szá míthatj a előde i hi bátlan birtokát, és köz ülü k az kapj a me g a d olgot, akine k (és előde ine k) birt oka h ossz abb id ejű a má sik (é s e lőde i) birtokán ál.
birtokvédelem a posztklasszikus jogban (2) b) A birt okper me llé szigor ú bü ntető re ndsza bályok is tá rsulta k. 1. C onstantinus rende lete é rtelmé ben a z er ősz akkal elvett d ol og visszaad and ó, é s • ha a kivet ő a majd ani tu laj donp er ben j ogosulatlannak biz on yul, a kkor szá műzeté s é s va gyonelkobz ás v ár r á, • ha ped ig jogosultnak biz on yul, d olgán ak c sa k felét kapja v issz a, a má sik fe le a fiscus ra sz áll. 2. Ké sőbb I I. The od osius és III . Valentinia nus rendelete, m elyet J ustinianus is átvett, elejtette a z önse gé ly igén ybevéte le m iatti ar ányta lanu l szigor ú köz bünteté st. Ezután ha t ulajd on os folyam od ott önse gé lyhez csupán tul ajdonát ve szti el a kivetett javá ra, ha ped ig egy ne m jogosult, a kkor e z a dolog kiadá sán fe lü l mé g a d olog érté kén ek me gfe lelő össze gű bírsá got is ta rtoz ik fizetni e lle nfeléne k.
birtokvédelem a jusztiniánuszi jogban Justin ianu s sza kít ott az zal az e lképz elé ssel, hogy a fenn álló birt okrend egyedü l büntetőj ogi sz an kciókkal is bizt osítható, é s visszatért a klassz ikuskor i possessorius birtok védel em bevá lt inté zmén yéh ez, melyen azon ban részint eljá rási, ré sz int an yagi j ogi te kintet ben több vá ltoztatást eszköz ölt, nevezetesen: a) az inte rdict um elneve zést h agyom án yból tová bbr a is me gtartva, az e lad dig peren kívü li jelle gű j ogse gé lyt, m int ac tio e xtr aor di naria-t bír óság előtt cog niti ós eljárás ke reté ben lebon yolód ó r endes, bár e gys zer űsített pere s eljár ássá tette; b) m egh agyva az önvéde le m leh etősé gét a me glé vő birt ok vé delmér e, me gtiltotta a kivetettnek, hogy a birt ok vissz aszer zése é rde ké ben önse gé lyhez, tehát er ősza kh oz f olya m odjé k. c) eltör ölte az utr ub ira v onat koz ó külön sza bá lyokat (h ibátlan birt okostól va ló vissza sze rzé s lehetősé ge, a ccess io poss ess ionis), é s a z in gók véd elm ére is a z ingatla nok birt ok véd elm ének sza bályait r ende lte alkalmazn i, va gyis az ingók e seté ben is a birt ok pe rindításk ori hibás va gy hib átlan v olta sz ám ít.
2
birtokvédelem a jusztiniánuszi jogban (2) Fenti reform ok e red mén ye ként a ju szt inián usz i jogban két birtok-interdict um ma radt me g: 1. Az inter dictum uti possi detis, melyet most már bár mely d olog (in gó va gy in gatlan) hibátlan birt okána k véde lm ére alka lm azna k, elsősor ban a birt okh á borítá s e lhár ítá sár a.. Mivel az onban tov ábbr a is mind két f élhez sz ól (dup lex), ar ra is alka lm as, hogy ve le a birtokból kivetett h ibátlan birt okos a kivet őtől (a je len le gi tén yleges, de h ibás birtokost ól) a d ol got visszasz ere zhesse.
birtokvédelem a jusztiniánuszi jogban (3) 2. Az interdictum de vi (a források né ha a ré gi unde vi né ve n is e mle ge tik), me ly az önhatalmú (clam vagy vi) cse le kmé nnye l e lvont ingó vagy ingatlan dolog birtokának visszaszerzésére szolgál, s ame ly két vonatkozásban is a klasszikuskori interdictum de vi arm ata szabályait köve ti: a) a ke rese t a kivetéstől számított eg y éven túl is, a re nde s e lé vülési időn (30 é ve n) be lül indítható, b) a kive tő nem védekezhetik exceptio vitiosae posessionis-szal, hane m ki ke ll adnia a dolgot, mive l azt a kive te tt többé közönsé ge s e rőszakkal se m ve he ti vissza a hibás birtokostól.
Itt tehát megma rad a zav ar ó fél ex cept io vitio sae posses sio nis- a a h ábor ítá s e llen vé delmet kér őve l szem ben, ezé rt az int erd ict um továbbra is a tulajd on per előkészítésé re sz olgá l, melyben a kedvez ő a lpe resi p oz íciót a birt okper n ye rtese foglalj a m ajd e l.
quiritar tulajdon
a tulajdon megszerzése
a szerzésmód A t ulajdo nkeletkezési módo k ( szerzé smó dok : m odu s adqui ren di domini i ) olyan tény álláso k, melyekhe z a jog rend azt a hat ást fűzi, ho gy egy bizo nyo s személy val amely dolog t ul ajdono sává lesz. aki be a ka rja bizon yítani, hogy tu lajd on osa e gy dologna k, anna k va la melyik tu laj don ke letkezé si mód fennforgását kell iga zolnia. az e gysz er me gszerz ett tulajd ont a zután min dadd ig fennállóna k ke ll te kinteni, am íg e gy m ásva la ki a tulajd on tár gyá ra né zve úja bb szer zé sm ód ot nem tud biz onyítan i, a mive l e gyúttal a má sik fé l korá bbi tulajd onát is me gszünteti. szá m os ilyen tényállá s van, melye ket a m ai j oghoz hasonlóan a r óm ai j og is taxatíve sor ol fe l, tehát a felek m agánaut onómiája ne m terje d ki új sze rzé sm ód ok léte sítésé re.
A római tulajdon (dominium ex iure Quirit ium) lé trejötté he z három fe lté te l e gyütte s me glé te volt szüksé ges, me lye k valame lyiké ne k hiánya sajátos tulajdoni alakzatokat e re dmé nye ze tt: • a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commer ciive l bíró önjogú sze mé ly, azaz civis vagy le galábbis Latinus le he te tt. • b) Quiritar tulajdon tárgyául csak e rre alkalmas dolog szolgálhatott. Ilye n volt minde n forgalomké pes dolog a tartományi te le k kivé te lé ve l. • c) a Quiritar tulajdont csak e rre alkalmas sze rzésmóddal le he te tt me gsze re zni.
a szerzésmódok csoportosítása (1) 1. ac quisitiones civiles és az ac quisiti ones nat urales (i uris ge nti um) a r óma i ha gyom ány egy biz on yos szer zé sm ód ot va gy az ősi c iviljogon alapu lóna k te kintett, va gy pe dig a ius g e ntiumból sz ár maz óna k • mancipatio • in iure cessio • usucapio • a római államtól való tulajdonszerzés (venditio sub hasta seu corona),
traditio + valamennyi eredeti szerzésmód (az usucapio kivételével)
Mind két szer zésfé le sé g q uir itár tulajd onjogot ere dmén ye zett, ezé rt a sze mbeállításn ak gya kor lati jelent ősége valójá ban nem volt 2. ac quisitiones vol unt ari ae (a kar atla gos) és ac quisitiones necessariae (kén yszerű) sze rzé sm ód ok A kén yszerű sze rzé se k e seté ben a dva Az a karat la gos sze rzé se knél a van egy ré gebbi tulajd onjog, az új abb tulajd on-kelet kezé s a szerz ő fé l sze rzé s enne k e gyszerű követ kezaka ratán n yu gsz ik, me ly lehet • egyold alú , pl. occupatio, gyüm ölc sök mén ye, pl. a z alluv io, av ulsio, alve us d ere lictus, perceptiója , ha gyaté k e lfogad ása, • két old alú a kar atme ge gyezé s, p l. elvált gyü mölcs tén yállá sain ál. tulajd onátruh ázá s.
3
a szerzésmódok csoportosítása (2) Alapvető je lent ősé gű a mai jogokban é s a róma i jogban is a sze rzé smód ok felosztá sa 3. ere detie kr e (ac quisitio domi nii originari a) é s szá rm azé kosokra (ac quisiti o dominii deri vati va) a) eredet i szer zésm ód ame lyik ne m tétele zi fe l va la ki előz ő tulajd onjogát, hane m a tu lajd onkeletke ztető tén yá llás te lje sen új tu lajd onj ogot h oz létre. Két esete lehet sé ges: • a tulaj donj og olyan dolgon ke let kez ik, me lyen e lad dig sen kine k se m volt tulajd onjoga (pl. a f ogla lá snál); • a dolog valakine k tulajd oná ban van , de - a sz erz ő fé l a tu lajd on os köz rem űködé se n élkü l, saját tén yével tere mt ma gána k tu lajd onj ogot (p l. ide gen d olog gyüm ölcse ine k j óhisze mű be szedé séve l, má s d olgán ak jóh isze mű feldolgozá sáva l), - a tulaj donj ogot t őle is fü ggetlen tén y, te rmé sz eti e se mén y va gy har mad ik sze mély c selekmén ye f olytán sze rz i m eg (pl. a d olgok e gyesü lé séné l) a létrej ött tulajd onjog te rjede lmé ben nem igaz od ik a d olgon korá bban esetle g fenn állott é s a szerz ő ténn ye l m egszüntetett tu lajd onj ogh oz: ha a tulajd onjog sz olgalom ma l, ha sz oné lvezettel, zá logj oggal volt me gterhe lve, az ere deti út on szer ző teher mentesen szere z tulajd ont (eltéré s: a z us ucap ionál !!).
a szerzésmódok csoportosítása (4) a származé kos sze rzést jogutódlásnak (successio) ne ve zzük me ly ké tfé le le he t: • különös jogutódlás (singularis successio), ha csupán me ghatározott dolgok tulajdona száll át az utódra, • e gye te mes jogutódlás (universalis successio), ha valaki e gé sz vagyona, be nne az őt ille tő tulajdonjogok is, mint e gysé g (per universitatem ) e gye tle n aktussal (uno actu) szállnak át a jogutódra, – é lők közti (inter vivos) ügyle tte l, amilye n pl. az önjogú örökbe fogadása, önjogú nő manus alá ke rülése , vagy – halál ese tre szólóan (m ortis causa), mint az öröklé sné l.
a szerzésmódok csoportosítása (3) b) származé kos tulajdonsze rzé s más me glé vő tulajdonjogának me gsze rzé se e ttől a másik sze mé lytől a szerző ne m új tul ajdonjogot tere mt, hane m a mag áét az előd tulajdo njogából származt atja le, a jog rend itt a szerző félnél ugy anolyan te rjedelmű t ulajdo njogot ismer el, mint amilyen az elődnél fennállott: • ha a tul ajdo njog az elő dnél idegen dologbeli joggal v olt terhelve, a szerzőnél i s ilyen marad, • ha pe dig az előd eg yált alán ne m volt tul ajdono s, az utó d se m lesz azzá:
„nemo plus iuris ad alium transferr e potest, quam ipse haberet”
szerzéscím (iusta causa / iustus titulus acquirendi) Álta lá ban a szá rma zé kos tu lajd on szer zé snél me g kell kü lön böztetni ma gát a sze rzé sm ód ot (mod us adq uir endi dominii) a z a lapjá ul sz olgá ló szer zésc ímt ől (titulus a cquire ndi do minii), mely ne m má s, mint e gy e lid egen ítő ü gylet, melyet a jogrend a tulajd onszer zés igaz olá sár a a lkalma sna k ismer el, s m elyne k a sz erzé smód a reá lis vé greh ajtása (pl. vételné l tit ulus az adá svételi sze rz ődé s, mod us a z á ru áta dása, mely egyszer sm ind te lje síté se is a vételi sze rz ődé sben foglalt kötele zettsé gne k.) A szer zésc ím , adj a me g a T UL AJD ON SZE RZÉS I GAZOL ÁSÁT, de c supán köte lmi követelé si jogot bizt osít a j ogut ódna k, a tulaj don átsz állá s ellen ben a szerz ésm ódh oz, mint a külv ilá g sz ámá ra is ész lelhet ő mozzan athoz fűz ődik (ter mé szete sen min den kor az előd tulajd onjogát feltételezve – a „ ne mo p lus iur is”-e lve miatt) A szer zésc ím ekke l a le ggya koribb átr uház ó ü gylet, a trad itio e seté ben (iustae causa e tradit ionis) ta lálkozun k, de a traditio útján szer ző álta lá ban elbirtoklá sra sz or ul, s így az átruhá zá si jogc ím egysze rsm ind e lbirt oklá si jogc ím ( iustus tit ulus us ucapio nis) is lesz, a többi elbirt oklá si jogcím mellett.
a szerzésmódok csoportosítása (5) 4. A sz erzé scímne k a tulaj don sze rzé sben betöltött sze repe ala pján a követ kez ő csop ort osítá st tehetjü k:
Eredeti szerzésmódok
a) causalis szer zésm ód ok – a iust us tit ulus a sz erzé smód tén yállá s e lem e traditio, us us capio b) „ causátlan” sz erzé smódok (helye se bben: causát elh allgató – absztr akt sze rzé sm ód) mancipatio, in iur e cess io c) a causát eleve t arta lma zó szerz ésmódok occupatio, th esa uri inve ntio, a cce ss io, fruct um per ce ptio, s pecificatio 5. Ma gánj ogi (acq uisit io iuris pr ivati) é s közj ogi (acq uisítio iuris r ublici) sze rzé smód • ma gánj ogi sze rz ő ü gyleten v agy tén yen alapul, • az á llam közf öld eket tulaj don ba oszt ki (dare, adsigna re) ma gán osokna k va gy községekne k, ill. am id őn a z á lla m e lvonj a valam ely ingatlan tu lajd onát az eddigi tulaj don ostól ( kisaját ítás)
4
a foglalás (occupatio) Az occupati o gaz dátlan (ur atlan) dologna k (res nullius) birtokbavétele, mellyel a fogla ló n yom ban civilj ogi tulajd onjogot szere z. a tulaj don ke letkezé s tén yállá sa a birtokbavéte l, ezé rt okkup áln i csupán birtoklásra kép es, aza z legalábbis korlátoz ottan c selekv őképe s sze mélye k tudnak ( a hata loma lattiak term észetesen a csa ládf ő, a ra bsz olgá k a gazd a ré sz ére). a birt okbavételne k ne m kell kifej ezett tulajd onszer zési (e lsajátítá si) sz ándé kka l történnie – a ki gaz dátlan d olgot vesz birtokba, ezá ltal me gszer zi a tulajd onjogot a kkor is, ha a d olgot csup án elvesztettnek ta rtja, a zaz ha a ka rata ne m is ir ányul tu lajd on szer zé sre.
occupatio (3) 6. az elh a gyott d olgok (res de relictae), melye k u ratlanná (res nullius) vá ltak azált al, h ogy tulajd onosu k r ólu k tulajdon-fe lad ási szán dé kkal ( anim o derelinquendi) vé gle ge sen le mon dott: a z in gót eldobta, az in gatlant elh agyta mive l ren dszer int nem állap ítható me g te lje s biz on yossá gga l, h ogy a derelin kváló va lóban tulajd onos v olt-e, az e lha gyott d olgot okku páló sza bá lyként elbirtoklá sra (us ucapi o pr o derelict o) sz orul • külön sz abály v olt a z ún. i act us missilium e seté ben. A né p köz é szórt missilia (pénz ill. m ás érté k, p l. ga bonaje gy, cirkuszi, sz ínház i be lép ője gy) nyom ban a birt okbavételle l a fe lszed ő tulajd oná ba ke rül, a ki teh át nem sz oru l e lbirt oklá sr a. ez eldobá lt (der elinkv ált) d olgok, a pénzd ara bok (és má s missiliák) ne m azon osíthat ók, m ás ha son ló d olgokt ól me g ne m kü lön böztethetők, e m iatt elbirt oklá su k me gkövete lé se ne m járh ató a jogren d a fe lszed őt – miként a pénz birt okba vevőjét mind enkor – már az o ccupatiótól kez dődően rögtön tulaj don osna k te kinti
occupatio (2) occupati ora alkalma s d olgok a követke zők: 1. az ún. res om ni um comm unes, va gyis a leve gő, a sz abad on m oz gó víz, a tenge rfené k é s a ten ge rpart a le gn agyobb hullá mveré s hatá rá ig. Eze ket na gy töme gü k m iatt sen ki se m veheti kizá róla gos ura lom ba, de belőlü k e gy ré szt bá rki tetszé s szer int elsaj átíthat, a tenger ben va gy a tengerp art on ép ítmén yt e melhet, s ennek fennállá sa idejé re a beépített r ész tulajd onjogát is m egsze rz i; 2. a tenge r ben kelet kez ett sz iget; 3. a tenge r ter mé kei – a ten ge rpa rton ta lá lhat ó d olgok pl. bor ostyánkő. 4. a term ész etes sz abad sá gban é lő vadá llatok. E ze k bár ki á ltal bárh ol e lejthetők ill. elf ogh atók. - a sz elídített va da k felett add ig ma rad me g a tulaj donj og, am íg eze k me gőrzik v issz atéré si sz ándé ku kat ( animus reve rtendi), (a sze lídített vadt ól me gkü lön böztetend ő a ház iállat, me ly ha e lkóbor ol vagy a ká r e lvadu l is, ne m vá lik u rat lanná, elf ogása tehát lop ásn ak min ősül) 5. az ellen sé g d olga i (res hostiles) - occupati o bellica, a had i foglalás = res bellica m agántulajd onba kerü lhet venditi o s ub hast a se u corona á lta l
a kincstalálás (inventio thesauri) A kincs (thesaurus) olyan /é rté kes /ingó dolog, me ly /e mbe re mlé ke ze te t me ghaladó idő óta e l volt re jtve, úgy hogy /tulajdonosa többé ki ne m de ríthe tő. A kincs te hát ne m gazdátlan dolog. Van tulajdonosa (többnyire az e lre jtő örököse ), de kilé te ne m állapítható me g – me rt e mbe re mlé ke ze te t me ghaladó idő óta van e lre jtve és e bből az okból ne m tudjuk, ki a tulajdonosa. A tulajdonsze rzé s té nyállása a me gtalálás (inventio), ne m pe dig a birtokbavé te l, e zé rt pl. a hé t é ve n aluli se rdüle tle n is találhat kincse t, holott okkupálni ké pte le n.
a kincstalálás (inventio thesauri) (2) a kinc s feletti tulajdonszerzés: 1. Hadrianust előtt a római jog a kinc set a telek részének tekintette, és azt mindenkor a telek tulajdonosának juttatta 2. Hadrianus rendelete értelmében a saját telekben, valamint a res sacrában és reli gi osában talált kincs teljes egészében a találóé, • az idegen telekben véletlenül (n on data opera) talált kincsen pedig a t alálónak és a telektulajdono snak fele-fele arányb an kö zö s tulajdona keletkezik. 3. Marcus A urelius rendelete szerint azonb an valamennyi forg almon kívüli dologban talált kincs fele a kincst árt illeti. 4. Leo és Zeno császárok 474. évi rendelete kimondja, a t aláló nem tarthat igényt az egyébként neki járó részre, ha a telektulajdonos engedélye nélkül kutatott kincs után, v agy a kutatás kö zben varázseszközöket használt Justinianus ezt átvette.
5
