Az 58310 r. sz. Dr. Horváth Zsuzsanna: Pénzügy I. tankönyv javításai a 2006 júliusában kihirdetett szabályozóváltozásokat is figyelembe véve (a változások vastagon szedett betővel). Segítségével a 2004-ben megjelent 6., javított kiadás a 2006/2007-es tanévben jól használható. Köszönjük a tanárok és diákok megértését. 28. oldal elsı mondata után: Az MNB jegyzett tıkéje 10 milliárd forint. 5. bekezdésben: A monetáris tanács legalább 9, legfeljebb 11 tagból áll, akik megbízatásuk alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel, tagjai: az MNB elnöke …, 1 alelnök és további pénzügyi szakemberek, akiket 6 évre a … 29. oldal utolsó szakasz: Szövetkezeti hitelintézet …, minimálisan kétszátötven millió forint jegyzett tıkével. (Zárójeles mondat törlendı) 30. oldal 2. bekezdés elsı mondatának kiegészítése: … szolgáltatást végez, a pénzügyi holding társaság, illetve a hitelintézeti elszámolóház (… 3. bekezdés: Pénzügyi vállalkozás minimum ötvenmillió … 4. bekezdés utolsó mondata után: A hitelintézet – a Felügyeletnek történı bejelentési kötelezettség mellett – pénzügyi-, illetıleg kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi elıírások betartása mellett kiszervezheti. Pénzügyi szolgáltatás közvetítését, pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minısülı jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet. 31. oldal 7. pont kiegészítése: Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezı hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács irányelve által elıírt betétbiztosítással. 32. oldal elsı szakasz kiegészítése: … fizeti ki. (A kártérítés mértéke 1 millió forint összeghatárig 100%, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész 90%-a.) második szakasz kiegészítése: betéteire, az olyan betétre, amelyrıl bíróság jogerıs ítélettel megállapította, hogy a betétben elhelyezett összeg pénzmosásból származik, az olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az OECD tagállamának törvényes fizetıeszközében helyeztek el. 75. oldalon A tızsde mőködése elé írandó: 2005 októberében megvalósult az értéktızsde és az árutızsde integrációja. A Budapesti Árutızsdén az utolsó kereskedési nap 2005. október 28. volt. Az értéktızsde termékpalettája bıvült, már 4 szekcióban folyik a kereskedés: – részvényszekció (részvények, befektetési jegyek, kárpótlási jegy), – hitelpapír-szekció (állampapírok, jelzáloghitel-levelek, vállalati kötvények), – származékos szekció (részvény- és BUX index, deviza-, illetve kamatalapú határidıs és opciós ügyletek), – áruszekció (gabonatermékek, arany).
109. oldal A törvény vonatkozik: címszó elsı mondatának kiegészítése: … törvény írja elı; A magánszemélyt az adóhatóság elıtt – ha nem kíván személyesen eljárni – közokiratban vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás alapján más személy is képviselheti (pl. törvényes képviselı, ügyvéd, könyvelı, adótanácsadó stb.). A jogi személyt és egyéb szervezetet a rá vonatkozó szabály szerint képviseleti joggal rendelkezı személy képviselheti. A második mondat pontosítása: – az adóhatóságokra, melyek a következık: - állami adóhatóság (… Hivatal és területi szervei), 110. oldal a) pont … nyilvántartásba veszi: – adószámmal, – adóazonosító jellel (a magyar állampolgársággal nem rendelkezı magánszemély esetén az állampolgárságot is feltüntetve). – Törlendı. Az ezt követı második mondatban az (útlevélszámát) törlendı. A mondat kiegészítendı: … igazolás kiadását – az adóazonosító jel közléséig – megtagadja. Az szja-törvény szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizetı a magánszemélynek adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. 111. oldalon a 2. francia bekezdés javítandó: – az adót a magánszemély helyett az adóhatóság állapítja meg az adóévet követı év február 15. napjáig tett nyilatkozat alapján (az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történı adómegállapítása), amennyiben az adózó február 15. napjáig nem tesz bejelentést az adóhatóságnak, adókötelezettségét önadózással teljesítheti; A második francia bekezdés után betoldandó új francia bekezdés: – a munkáltató, a kifizetı havonta, a tárgyhót követı hó 12-éig elektronikus úton köteles bevallást tenni az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezı, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı adókról (kivéve: árfolyamnyereség-adó, kamatadó), járulékokról és egyéb adatokról; A Mikor? kérdés egy 5. francia bekezdéssel egészül ki: – a visszatérítendı jövedelemadót és járulékot az igény (bevallás) beérkezésétıl számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követı év március 1-jétıl. 113. oldalon a hatáskör kiegészítendı: Vám- és Pénzügyırség
jövedéki adó, energiaadó
A települési önkormányzat jegyzıje … ügyében, a termıföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása Az adóhatóság illetékessége: A 4. táblasor jobb oldali táblájában törlendı „az APEH észak-budapesti igazgatósága” helyette: a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság.
Az utolsó (5.) táblasor törlendı, helyette új kiegészítés: 2007. január 1-jétıl átalakul az állami adóhatóság szervezete. Az elsıfokú adóhatósági feladatokat a regionális igazgatóságok látják el, az elsı fok felettes szerve a Központi Hivatal, ez utóbbi felettes szerve az APEH elnöke. Az új szervezeti rendszerben kiemelt szerepe van az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának. (A korábbi megyei igazgatóságok kirendeltségként mőködnek.)
115. oldalon Az adó alanya (A társasági adó): 1. pont kiegészül: – … társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet; – szövetkezet (zárójeles szöveg törlendı!) – … végrehajtói iroda, közjegyzıi iroda, erdıbirtokossági társulat; – a bekezdés elsı része „magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezı munkaközössége” törlendı, marad az MRP szervezete; – az utolsó –: kockázati tıkealap törlendı. Kiegészítendı új adóalanyok: – a felsıoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon. (A nem költségvetési szervként mőködı jogi személyek.) Az 1. pont utolsó mondata elé kell írni a következı mondatot: Belföldi illetıségő adózónak minısül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, és ezt bejelentette az adóhatóságnak. 2. pont kiegészítendı: – külföldi vállalkozó … tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthetı belföldi illetıségő adózónak). 116. oldalon a nem adóalanyok kiegészítése: – a költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon. A fontosabb fogalmak részben a Kapcsolt vállalkozás fogalom bıvítendı az elsı mondat után: – … rendelkezik. Többségi befolyásnak minısül az is, ha valamely személy jogosult a vezetı tisztségviselık, felügyelıbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására. … 117. oldal csökkentı tételek módosítása: 5. táblában: … gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél 7. táblában az egész szöveg helyett új szöveg: a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, továbbá a követelés bekerülési értékébıl a behajthatatlanná vált rész és a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés (kivéve: hitelintézeti, befejtetési szolgáltatási tevékenységbıl származó követelés) 9., utolsó táblában: … havonta az adóév elsı napján érvényes minimálbér 24%-a (2006-ban 15 000 … 12%-a (2006-ban 7500 Ft/fı)
növelı tételek módosítása: 7. táblában: kiegészítés és a második mondatrész helyett új szöveg: … az adóévben elszámolt értékvesztés összege, a behajthatatlannak nem minısülı adóévben elengedett követelés 118. oldal csökkentı tételek módosítása: 1. táblában: … továbbfoglalkoztatása, továbbá a szabadulást követı 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésbıl szabaduló, illetve a pártfogói felügyelet hatálya alatt álló személy esetén … 2. táblában kiegészítés: … a tárgyévi beruházás 1%-a, vagy az adózó választása szerint a kortárs képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követı négy adóévben egyenlı részletekben (feltétel az alkotás a naptári év elsı napján élı mővész alkotása) 3. táblában kiegészítés: a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél … 4. táblában a régi szöveg törlendı, helyette új szöveg: az adóév elsı napján mikrovállalkozásnak minısülı adózónál (ha a megelızı adóévben átlagosan legfeljebb 5 fıt foglalkoztatott) az átlagos állományi létszám növekményének és az adóév elsı napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. (A kedvezmény adókulccsal számított értéke csekély összegő – de minimis – támogatásnak minısül.) 7. táblában kiegészítés: …, de legfeljebb az adóév elsı napján érvényes ... 8. táblában: iparőzési adó (a 25%-a törlendı), de legfeljebb az adózás elıtti nyereség összege, feltéve, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása növelı tételek módosítása: 3. táblában kiegészítés: a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél … 4. táblában a régi szöveg helyett új szöveg: az átlagos állományi létszám elızı adóévhez viszonyított csökkenése esetén a létszámbıvülés miatt igénybe vett kedvezmény 20%-kal növelt összege (feltéve, hogy a létszámcsökkenés a kedvezmény érvényesítését követı három adóévben belül következik be, és nem tartozik a törvényben felsorolt kivételek közé) 5. táblában kiegészítés: … költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény … 119. oldal növelı tételek utolsó táblájának kiegészítése: … az adózó a támogatást filmalkotáshoz juttatta az utolsó francia bekezdés – a külföldi szervezet törlendı. Új szöveg betoldása Az adó megállapítása elé: Ha az adózó módosított adózás elıtti eredménye (adóalapja) nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg (minimális adóalap). Nem kell elvárt jövedelem utáni adót megállapítani: – az MRP-nek,
–
– –
a közhasznú társaságnak, alapítványnak, egyháznak, köztestületnek, lakásszövetkezetnek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, felsıoktatási intézménynek, diákotthonnak, az adózónak, ha az adóévben az értékesítés árbevétele az elızı adóév évesített árbevételének a 75%-át nem éri el, ha az adóévben vagy a megelızı adóévben elemi kár sújtotta.
Az adó megállapítása: A mondat második része törlendı (nincs 4%-os mérték), helyette új kiegészítés: A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 16%-a. Meghatározott feltételek teljesítése esetén a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, az e feletti összegre 16%. A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei: – az adózó nem vesz igénybe társasági adókedvezményt, – az adóévben legalább egy fı a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma (a létszámba nem kell beszámítani azt, aki után csak baleseti járulékot kell fizetni – a nyugdíjas foglalkoztatottat), – az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér másfélszeresének (egyes kedvezményezett térségekben a minimálbérnek) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelı összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. A 10%-os adókulcs alkalmazása csekély összegő – de minimis – támogatásnak minısül (A 10% és a 16% adó különbözete, vagyis az adóalap 6%-a a csekély összegő támogatás.) 120. oldal: 2. pont utolsó mondatának kiegészítése: … adóévben, legfeljebb a kérelem benyújtásának adóévét követ 14. adóévben vehetı igénybe adókedvezmény meghatározott feltételek teljesülése esetén. A kedvezményt az adózók a Pénzügyminisztériumnak történı bejelentéssel vehetik igénybe. (Az adózó dönti el, hogy jogosult-e a fejlesztési kedvezményre.) 121. oldal: 2. francia bekezdés kiegészítése: – a beruházás értékébıl folyó áron legalább … 123. oldalon a feltöltési kötelezettség kiegészítése: … árbevétele nem haladta meg az ötvenmillió forintot. Az adófeltöltéskor nem kell számolni az uniós vagy költségvetési támogatásra jutó adóval, ha a támogatást az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapta meg. Az osztalékadó elıtti utolsó mondat törlendı: „A Kiemelt Adózók ...” 123.–124. oldal Az osztalékadó törlendı, megszőnt!
125. oldal 2. pont kiegészítése: Az adóalany … gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. A közös tulajdonban és közös használatban lévı ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minısül adóalanynak.
Adóalanyiságot eredményez az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, ha az az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba kerül. Csoportos adóalanyiság A hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító adóalany – bizonyos feltételek teljesülése esetén – választhatja a csoportos adóalanyiságot, azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végzı adóalannyal együttesen minısüljön adóalanynak. A csoportos adóalanyiság értelmében az egymás közötti – a csoporton belül végzett – szolgáltatásnyújtás nem áfaköteles. Nem adóalany … a négymillió forintot). Az értékhatár megállapításakor nem kell figyelembe venni a tárgyi mentes tevékenység és a közvetített szolgáltatás értékét. 3. pontban kiegészül a tárgyi hatály: – az Európai Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés, és – a termékimport…. Termékértékesítés a … bizományosi szerzıdéssel; a termék átadása építési szerzıdés alapján, az apport; a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgytulajdonos és a zálogjogosult között). Termékértékesítés az is … további bekezdésekkel egészül ki: – saját célra olyan állapotban használja fel, hasznosítja, amelyet ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra; – üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja (feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülrıl történı beszerzéséhez, importálásához kapcsolódó elızetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható). Termékértékesítéssel azonos … újabb bekezdésekkel egészül ki: – ha az adóalany a tulajdonában lévı (bizomány keretében átvett), adóköteles tevékenységéhez beszerzett, elıállított terméket belföldrıl másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja (kivéve például, ha a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál; a termékexport; a megrendelı által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken végzett megmunkálás – bérmunka –, ha az így elıállított terméket a vámhatóság harmadik ország területére kilépteti), – a termék kivitele más tagállamba feldolgozás, megmunkálás céljából, ha a szolgáltatás teljesítése után a termék visszakerül belföldre, – a termék továbbítása másik tagállamban fenntartott vevıi készlet céljára, ha az adóalanynak a továbbítást követıen a másik tagállamban nem keletkezik adófizetési kötelezettsége közösségen belülrıl történı termékbeszerzés címén. 126. oldal elsı szakasz kiegészítése: … tartózkodásra). Ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni , mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybe vevıje és a nyújtója is.
Nem minısül … második francia bekezdés „az áruminta” törlendı, helyette – a vállalkozási célból ingyenesen adott termék (ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadást); Az utolsó francia bekezdés helyett új szöveg: – a többcélú kistérségi társulásnak minısülı szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetve társulni kívánó társulások tulajdonában lévı, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása. Ez után új szöveg betoldása: Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés: Adófizetési kötelezettség keletkezik a Közösségen belülrıl történı beszerzés, a másik tagállamból történı termékvásárlás esetén, ha az alábbi feltételek együttesen állnak fenn: – a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba fuvarozták el, – a terméket beszerzı adóalanynak minısül, vagy olyan nem adóalany jogi személy, aki (amely) a Közösségen belülrıl történı beszerzése után adófizetésre kötelezett, – a terméket értékesítı adóalany a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamban nem választott alanyi adómentességet, – az értékesített termék nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, – az értékesítésre nem a távértékesítés szabályai vonatkoznak. Közösségen belülrıl történı beszerzésnek minısül – belföldön adófizetési kötelezettséget keletkeztet – az is, ha speciális vevıi kör meghatározott értékhatár fölött szerez be terméket másik tagállamból. (Speciális vevıi kör: a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, mezıgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, a nem adóalany jogi személy, az alanyi adómentességet választott adóalany.) A feltételként meghatározott értékhatár: a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelızı évben a 10 000 eurót meghaladta, illetve a tárgyévben meghaladja. (A küszöbérték számításánál nem kell figyelembe venni a Közösségen belülrıl származó új közlekedési eszköz és a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenértékét.) A speciális vevıi kör választhatja a küszöbérték elérése nélkül is az adófizetési kötelezettséget, ha választását az adóhatóságnak bejelenti, e választásától azonban a választást követı két naptári évig nem térhet el. Termékimport: a terméknek harmadik ország területérıl a Közösség területére történı behozatala … Termékexport: az a … – végleges rendeltetéssel – harmadik ország területére kilépteti. A termék használatára, hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és próbagyártást – az értékesítés és a kiléptetés közötti idıszak alatt nem kerülhet sor. A termékexporttal egy tekintet alá esı termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minısül a megrendelı által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken végzett megmunkálás, feldolgozás – ideértve az összeszerelést, összeállítást is –, ha annak közvetlen következményeként az így elıállított terméket a vámhatóság – végleges rendeltetéssel – harmadik ország területére
kilépteti; a vámhatóság által végleges rendeltetéssel harmadik ország területére kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások (pl. teherközlekedés és az ahhoz járulékosan kapcsolódó nem adómentes szolgáltatások). A teljesítés helye: Termékértékesítésnél: egy harmadik francia bekezdéssel kiegészül: – Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés esetén általában a teljesítés helye a termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helye, illetve az a hely, ahol a vevıt nyilvántartásba vették (ha ez nem egyezik a rendeltetési hellyel). 127. oldal Az adófizetési kötelezettség keletkezése: a második francia bekezdés helyett új szöveg: – folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az egyes részkifizetések esedékességének napján; – bizományosi szerzıdés ... – ha a felek által kötött szerzıdés alapján idıszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlıdı jelleggel, meghatározott idıszakra állapítják meg, a teljesítés napja a felek közötti elszámolás napja (ha ilyet nem jelölnek meg, a teljesítésre kötelezett adóalany áfaelszámolási idıszakának utolsó napja); – másik tagállamba történı fuvarozáskor a termék feladásának vagy elfuvarozásának napján; – az ellenértékbe … – az utolsó francia bekezdés törlendı, helyette új szöveg bekezdés nélkül: történı termékbeszerzés teljesítésének A Közösségen belülrıl megállapításához az azonos belföldön történt ügyletek teljesítése az irányadó. Az adófizetési kötelezettség Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla, egyszerősített számla vagy egyéb hiteles bizonylat kibocsátásának napján, de legkésıbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követı hónap 15. napján keletkezik. Termékimportnál: a szöveg helyett új szöveg: a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján. 128. oldal Az adó alapja: a termékimport táblája javítandó a termék vámértéke + + + az elsı Közösségen belüli rendeltetési helyig ... közlekedési költségek) Ha az importált termék a Közösség területén belül egy másik tagállam területén lévı rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját. Vámmentesség esetén az adó alapját csökkenteni kell a vámmentes összeggel. a vámérték a termék … és a közösségi határig felmerült ... Az adó mértéke: új tábla 20% 16,67% általános mérték
5% 4,76% bizonyos humán gyógyszerek, könyv,
napilap, folyóirat, egyéb újság, kotta
A tábla alatt kiegészítés: Adómentesség levonási joggal Mentes az adó alól: – a termékexport, – a termékexporttal egy tekintet alá esı termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, – a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, – az a termékértékesítés, amelyet más tagállamban nyilvántartott adóalany vagy a Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek, és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldrıl igazoltan más tagállamba, de még a Közösség területére fuvarozzák. Ebben az esetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség, de az értékesítéshez kapcsolódó beszerzések áfáját az adóalany levonhatja.
129. oldalon a táblázat alatti mondat kiegészítendı: Az alanyi mentesség bevételi határának meghatározásánál a tárgyi mentes tevékenység (kivéve az adómentes ingatlan értékesítésébıl, a pénzügyi és biztosítási tevékenységbıl származó ellenértéket) és a mezıgazdasági tevékenység bevételét nem kell figyelembe venni, továbbá nem számít bele az adóalany befektetett eszközeinek Közösségen belülre történı értékesítésébıl származó bevétel sem. A tábla alatti 3. bekezdés kiegészítése: Az alanyi mentességet választó ..., saját rezsis beruházás, Közösségen belüli termékbeszerzés –, de levonási ... Az alanyi mentesség után kiegészítı szakasz: Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódó adómentes termékimport: mentes az adó alól azon termék importja, amely rendeltetési helye a Közösség másik tagállama, feltéve, hogy – az importáló az importált terméket adómentesen értékesíti, – az importált terméket a szabad forgalomba helyezésrıl szóló határozat közlésétıl számított 30 napon belül igazoltan másik tagállamba fuvarozzák (ez a határidı indokolt esetben további 30 nappal hosszabbítható), – az importáló adóbiztosítékot nyújt (összege az importált termékre érvényes áfa összege). Az adólevonási jog: Tartalma: 1. pont utolsó mondatának kiegészítése: … fizetett meg, azt az adóösszeget, amelyet a Közösségen belülrıl történı termékbeszerzés, illetve az ahhoz kapcsolódó elıleg után fizetett meg, a saját …
130. oldalon 2. Nem levonható: az elsı francia bekezdés javítandó: – ha a terméket és szolgáltatást teljes egészében (vagy részben törlendı) nem az … használják, (amennyiben az adóalany részben nem az adóalanyiságot eredményezı gazdasági tevékenysége céljára szerezte be a terméket, vette igénybe a szolgáltatást – ideértve a saját rezsis beruházást is –, akkor az elızetesen felszámított adó megosztásának – arányosítás – szabályai szerint élhet adólevonási jogával); –
telefon-, mobiltelefon … elızetes áfájának 30%-a, (mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30%-át továbbértékesítési céllal számlázza tovább);
–
parkolási szolgáltatás ... díj fizetése (kivéve a 3,5 tonnát meghaladó gépjármő).
Tárgyi feltétele: – a számlát helyettesítı okmány törlendı (2. francia bekezdés) Keletkezése: A második francia bekezdés kiegészítendı, folytatva a mondatot: … ha az adóalany önadózással vallja be az adót, akkor megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, 131. oldal a lap tetején a második francia bekezdés helyett új szöveg: – Közösségen belüli termékbeszerzésnél: megegyezik kötelezettség keletkezésének napjával,
az
adófizetési
Új, 3. francia bekezdéssel felvett szöveg: – amennyiben az adóalany adószámát az adóhatóság jogerısen felfüggesztette: az adóalany az adószám felfüggesztésének idıtartama alatt megnyílt levonási jogát az adószám felfüggesztés elrendelését megszüntetı határozat jogerıre emelkedését követı naptól kezdıdıen, a levonási jog megnyílásakor hatályos szabályok alapján gyakorolhatja. A francia bekezdések utáni mondat marad, de az azt követı négy mondat törlendı. („Az adóalapot nem képezı államháztartási támogatás … ez a támogatás adólevonásra nem jogosít”) Az elızetesen felszámított adó megosztása: felett a törölt szöveg helyett új rész betoldása: Ha az adóalany adóalanyiságot eredményezı gazdasági tevékenységhez és adóalanyiságot nem eredményezı tevékenységhez egyaránt használt, hasznosított terméket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe, és az elızetesen felszámított adó összegét maradéktalanul nem tudja elkülöníteni, a tényleges használatot leginkább kifejezı természetes mértékegységen alapuló arányos megosztást alkalmazhatja (például: alapterület, légköbméter). Ha ez nem lehetséges, az adóalany megállapodhat az adóhatósággal a megosztás arányáról. Az elızetesen ...
Képletek utáni 2. bekezdésben: A számláló és/vagy nevezı értékét növeli a termékértékesítéshez, illetve szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó adóalapot nem képezı, államháztartási támogatásnak nem minısülı támogatás. A számláló és/vagy nevezı értékébe nem kell beszámítani az eseti jellegő tárgyieszköz-értékesítés és egyes törvényben meghatározott szolgáltatások ellenértékét. Az adóalany választhatja … 132. oldalon Az adó fizetésére kötelezett személy: a táblázat kiegészítendı: Import: az importáló, illetve az általa megbízott közvetett vámjogi képviselı vagy importadójogi megbízott Közösségen esetén:
belülrıl
történı
beszerzés a terméket beszerzı adóalany vagy adóalanynak nem minısülı jogi személy, a közösségi adószámot használó (attól függetlenül, hogy adófizetésre kötelezett-e, kivéve a mentes beszerzést) A törvényben meghatározott hulladékok (pl. a hulladékot saját nevében beszerzı, vas, rész, alumínium) értékesítése esetén: belföldön nyilvántartásba vett adóalany (fordított adózás)
A középsı táblázat alatt új szöveg: Az éves adóbevallás benyújtására kötelezett az az adóalany, akinek a tárgyévet megelızı évben elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak idıarányosan éves szinten átszámított – összege elıjelétıl függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. Az éves bevallás benyújtásának határideje a tárgyévet követı év február 15. Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. A közösségen belülrıl történı termékbeszerzés esetén az adót – kivéve új közlekedési eszköznek minısülı személygépkocsit – az adóalanynak nem minısülı jogi személy, természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet önadózással rendezi. A termékimport esetén az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. A nemzetgazdasági szempontból jelentıs exportáló-importáló gazdálkodók számára a vámhatóság határozott idıre szólóan engedélyezi az import utáni áfa önadózással való megfizetését. Az engedély érvényességi ideje 1 év. (A jogosultság feltételekhez kötött.) 133. oldalon az elsı két francia bekezdés javítandó: – a 20, 5%-os mérték, adómentesség levonási joggal alá tartozó … négymillió forintot, vagy – tárgyi eszköz … árát megfizette, és a beszerzést a beruházási számlán elszámolta, illetve tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepelteti). Az a) pont Kereskedelmi szálláshelyadási … törlendı, és értelemszerően változtatandó a többi betőjel is. 135. oldalon a lap tetején az elsı mondat után kiegészítés:
A hulladékot forgalmazó, hulladékot árverés útján értékesítı adóalany e tevékenysége tekintetében köteles a különbözet szerinti adózást alkalmazni. Az áfa utolsó mondata után – A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ elé – kiegészítés: Különleges adózási szabályok vonatkoznak – a közvetett vámjogi képviselıre, – a pénzügyi képviselıre, – a befektetési célú arany forgalmazására, – az áfaraktárra, – az importadójogi megbízottra. 136. oldal A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2. Nem számít bevételnek javítása: – a nyugdíj … nyugdíjszolgáltatás (2007. január 1-jétıl adóterhet nem viselı járandóság); Az adómentes bevétel összegei változtak: egyes természetbeni juttatások 6000 Ft helyett 9000 Ft/hó, 3500 Ft helyett 4500 Ft/hó, falusi vendéglátás 700 000 Ft helyett 800 000 Ft. 137. oldalon Nem kell bevallani: – a kamatból származó jövedelmet, ha abból a kifizetı az adót levonta, Az utolsó francia bekezdéssel jelölt sort törölni kell (befektetési adóhitel). 138. oldalon 2. bekezdés szövege javítandó: A magánszemély adókötelezettségének az adóhatóság közremőködésével is eleget tehet. (Megszőnt a munkáltatói adóbevallás!) Az állami adóhatóság a magánszemély bejelentése és nyilatkozata alapján megállapítja a magánszemély jövedelmét és az azt terhelı adót. A magánszemély az adóhatósági adómegállapítást akkor kérheti, – ha kizárólag munkáltatótól, illetve a helyi önkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizetıtıl, – gazdasági társaság tagjaként kizárólag a társaságtól származott adóköteles jövedelme, – ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezıgazdasági kistermelı egyszerősített bevallási nyilatkozatot tesz. Az elızıekben felsorolt esetekben sem tehet adóhatósági adómegállapítást kérı nyilatkozatot a törvényben felsorolt esetekben. Ezek a kivételek például: ha az adóévben egyéni vállalkozó volt; az adóévre fizetıvendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást választott; ha mezıgazdasági ıstermelı volt és az e tevékenységbıl származó bevétele az adómentesség értékhatárát – 2006-ban 600 ezer forintot – meghaladta, kivéve, ha egyszerősített bevallási nyilatkozatot tett; ha megszerzett bármely bevételét terhelı adóelıleg megállapításakor a kifizetınek tett nyilatkozatában költség levonását kérte; a törvényben megjelölt adókedvezményt kíván érvényesíteni. Az elsı tábla elsı sorában javítandó: adóévet követı év május 20-áig
Az utolsó szakasz javításai: A bevétel csökkenthetı a tételes költségelszámolást alkalmazó mezıgazdasági ıstermelınél … Az elsı francia bekezdésben: … de legfeljebb a hónap elsı napján érvényes minimálbérrel; A második francia bekezdésben a mérték és a zárójelben lévı összegek változtak: … tanulószerzıdés esetén havonta a minimálbér 24%-ával, (2006-ban 15 000 Ft/fı/hó) … a minimálbér 12%-ával (2006-ban 7500 Ft/fı/hó) 139. oldalon az elsı francia bekezdést ki kell egészíteni: … esetén), továbbá a szabadulást követı 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésbıl szabaduló, illetve pártfogói felügyelet alatt álló személy foglalkoztatása … a második bekezdés helyesen: – a helyi iparőzési adóval, feltéve, hogy az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; Mezıgazdasági ıstermelı fogalma kiegészítendı: … igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a regisztrált mezıgazdasági termelı, valamint a családi gazdálkodónak minısülı magánszemélyt és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremőködı családtagját is. Mezıgazdasági kistermelı: az az ıstermelı, akinek az e tevékenységébıl származó bevétele a hétmillió forintot nem haladja meg. A további rész törlendı. Az 1. táblázat jogcím oszlopában a Nem önálló tevékenységbıl származó jövedelem további mondatrésszel bıvül: … számolják el), a választott tisztségviselı (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt nem egyéni vállalkozóként végzi, a segítı családtag tevékenysége. A mérték változtatása: A bevételnél nem kell figyelembe venni: –
saját gépjármővel történı … 9 Ft/km értékben,
Az Egyéb jövedelem táblázat felett kiegészítés: A végkielégítésre jogosult magánszemély a végkielégítés kifizetése elıtt írásban nyilatkozhat a munkáltatónak, hogy a megosztásos módszert kívánja-e alkalmazni, vagy a megosztás mellızését kéri. (Elızı esetben a végkielégítést az évek között elosztva kell figyelembe venni, utóbbi esetben viszont a végkielégítés teljes összegét a kifizetés jövedelmeként kell elszámolni.) A 2. táblázat Egyéb jövedelem Jogcím oszlopában: a szociális gondozói díj törlendı, helyette: … gyes stb.), az adóterhet nem viselı járandóság értékhatárát meghaladó része (pl. szakképzéssel összefüggı juttatásnak, hallgatói munkadíjnak, szociális gondozói díjnak) …
140. oldalon az adótábla változott: 2006. január 1-jétıl 0 – 1 550 000 18% 1 550 000 Ft-tól 279 000 Ft és az 1 550 000 Ft-on felüli rész 36%-a 2007. január 1-jével az alsó kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint. Csökkentı tételek: 2. pont elsı szakasza bıvült: Adójóváírás: az adójóváírás egyenlı az alap-adójóváírás és a kiegészítı adójóváírás összegével. Az alap-adójóváírás: az adóévben megszerzett … éves összes jövedelme az 1 500 000 Ft-ot (jogosultsági határ) … … vehetı figyelembe. (Az éves összes jövedelembe nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet.) 2. pont utolsó szakaszában mértékek változtak: Kiegészítı adójóváírásként számolható el jogosultsági hónaponként legfeljebb 2340 Ft (az adójóváírás – legfeljebb havi 9000 Ft – növelve az adóévben megszerzett bérbıl a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18%-ával), ha … nem haladja meg az 1 000 000 Ft-ot … jövedelme meghaladja a kiegészítı jogosultsági határt, de nem éri el a kiegészítı jogosultsági határ 561 600 Ft-tal növelt összegét, az adójóváírás egyenlı az elızıekben meghatározott összegnek a kiegészítı jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 5%-át meghaladó részével, de legalább az alap-adójóváírás összegével. Összevont adóalap adóját csökkentı kedvezmények: 1. pont új szöveg: 1. Egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei: – a társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idı és nyugdíjalapot képezı jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetve más magánszemély javára befizetett összegnek a 25%-a; – a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély tagdíját kiegészítı adóévi befizetésnek a 30%-a (ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összeget). 141. oldal 2. pont: Tandíj kedvezménye: a zárójelben lévı mondat elsı része módosult: (Felsıoktatási intézményben hallgatói jogviszony alapján a magánszemély által megfizetett képzési költség – tandíj, költségtérítés, egyéb térítés – igazolt összege után, aki …) 3. pont 2. szakasza helyett új szöveg: A magánszemély az összevont adóalap adóját csökkentheti az adóévben általa számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére (ide nem értve a lízing, a bérlet keretében történı szerzést) fordított kiadás 50% százalékával, de legfeljebb évi 60 ezer forinttal. Az e ponthoz tartozó kedvezmények összege adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer Ft-ot.
Az e pontban meghatározott kedvezmény teljes összege akkor vehetı igénybe, ha a magánszemély bevallott, elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 400 000 Ft-ot. A magánszemély nem veheti igénybe a kedvezményt, ha összes jövedelme eléri vagy meghaladja a 4 000 000 Ft-ot. 3 400 000 Ft és 4 000 000 Ft közötti évi összes jövedelem esetén a kedvezmény összege egyenlı a kedvezményként meghatározott összegnek a 3 400 000 forint feletti jövedelem 10 százalékát meghaladó részével. E pont mindkét kedvezménye 2007. január 1-jétıl már nem vehetı igénybe. A felnıttképzés kedvezményének halasztott igénybevételére 2006. december 31-én jogosult magánszemély a halasztott kedvezményt az e dátum elıtti szabályok szerint még igénybe veheti. 4. pont Lakáscélú kedvezmény: elsı mondata javítandó: … december 31-e után hitelintézettel … Az utolsó mondat után kigészítés: Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követı 4 adóévben érvényesíthetı. A lakáshitel-törlesztés kedvezménye a 2006. december 31-e után felvett hitelekre már nem alkalmazható, ha a magánszemély a hiteltörlesztést 2007. január 1-je elıtt megkezdte, a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel számolható el. Az 5. pont: Tevékenységi kedvezmények címszó alatt lévı szellemi tevékenységbıl származó jövedelem kedvezménye 2007. január 1-je után már nem számolható el. 142. oldal 6. a) pont javítandó: … magánszemélynél az adóév elsı napján érvényes minimálbér 5%-a; b) pont javítandó: A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4000 forint, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három fıt eléri. A francia bekezdésekkel jelölt részek törlendık, az alatta lévı szöveg marad, kiegészítéssel: Kedvezményezett eltartott … megosztható. Ha a magánszemély éves összes jövedelme a törvényben meghatározott jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelem 20%-át. A jövedelemkorlátok: 3 eltartott esetén 6 millió Ft, 4 eltartott esetén 6,5 millió Ft, 5 eltartott esetén 7 millió Ft, 6 eltartott esetén 7,5 millió Ft, 6-nál több eltartott esetén 8 millió Ft.
8. pont: Biztosítások kedvezménye: Az utolsó mondatrész törlendı („…, több szerzıdés esetén is maximum 100 000 Ft.”), helyette: A kedvezmény címén levont összeget húsz százalékkal növelten kell arra az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, és az elıírt határidıben megfizetni,
amely adóévben a magánszemély a rendelkezési jogát a szerzıdéskötést követı 10 adóévben gyakorolja. Új kedvezmény! 9. Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye: a foglalkoztató magányszemély az összevont adóalap adóját csökkentheti az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatás esetén, az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az elıírt nyilvántartásban feltüntetett közteherjegy értékének 75%-ával (feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységébıl származó bevételének megszerzése érdekében történt). A kedvezmények korlátozása: elsı bekezdéseként írandó: (2007. január 1-jétıl) a) Ha a magánszemély elszámolt, bevallott éves összes jövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg, akkor a 1., 2., 7. és 8. pontban felsorolt kedvezmények összegét, de legfeljebb évi 100 ezer forint kedvezményt érvényesíthet. Ha a magánszemély elszámolt, bevallott éves összes jövedelme a 3 400 000 Ft-ot meghaladja, de nem több 3 900 000 Ft-nál és a 1., 2., 7. és 8. pontban felsorolt kedvezményt érvényesít, akkor az e pontok szerint kiszámított kedvezmények összegét, de legfeljebb az évi 100 000 forintnak a 3 400 000 forint feletti összes jövedelem 20%-át meghaladó részét érvényesítheti. 3 900 000 forint felett a 1., 2., 7. és 8. pontok alapján kedvezmény nem érvényesíthetı. b) Ha a magánszemély mezıgazdasági ıstermelıi kedvezményt számol el (5. pont), és az éves összes jövedelme – nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot, a számított kedvezményt érvényesítheti, – meghaladja a 6 000 000 Ft-ot, de nem éri el a 6 500 000 Ft-ot, a kiszámított összegnek a 6 000 000 Ft feletti összes jövedelem 20%-át meghaladó része érvényesíthetı, – eléri vagy meghaladja a 6 000 000 Ft-ot, a kedvezmény nem érvényesíthetı. Az a) és b) pontban meghatározott kedvezmények együttes összege a 100 000 Ftot nem haladhatja meg. A Rendelkezés a befizetett adóról … szakasz helyett új szöveg: Rendelkezés az adóról: a) Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatósági adatszolgáltatás alapján történı adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részébıl meghatározott összegek átutalásáról: – az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba és önsegélyezı pénztárba az adóévben befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számlán jóváírt összeg együttes értékének 30%-a, de legfeljebb az adóévben 100 000 Ft, többes tagság esetén maximum 120 000 Ft (a törvényben meghatározott kivételekben 130 000 Ft, illetve 150 000 Ft a korlát), – az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjaként az egyéni számlán fennálló számlakövetelésébıl a rendelkezése alapján az adóévben
elkülönített és legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a a lekötés adóévében, továbbá az egyéni számlán fennálló számlakövetelésébıl megbízás alapján prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10%-a. Az átutalás összege az adóévben nem haladhatja meg az elıbbi pontban említett összeghatárokat. Az összes önkéntes pénztári átutalás pedig az adóévben nem lehet több 120 000 Ft-nál (kivételes esetben 150 000 Ft-nál). Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összegek átutalását az adóhatóság – ha a magánszemélynek az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs, és fizetendı adóját megfizette – 30 napon belül teljesíti a magánszemély egyéni számlája – több számla esetén a megjelölt egy számla – javára. b) Nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozat: A nyugdíjelıtakarékosságiszámla-tulajdonos nyilatkozata alapján rendelkezhet a számlára befizetett összeg 30%-ának, de legfeljebb 100 000 Ft-nak az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részébıl történı átutalásáról. Az átutalást az adóhatóság az önkéntes pénztári nyilatkozatnál leírtak szerint teljesíti. Csak egyféle – NYESZ-R jelöléssel ellátott – számla használható. Ha a magányszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban és a nyugdíjelıtakarékossági nyilatkozatban is rendelkezett, de az adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a megjelölt együttes összeg átutalását nem teszi lehetıvé, akkor az adóhatóság a megjelölt összegek arányát veszi figyelembe az átutalásnál. c) A magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezettek javára nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalások levonása után meghatározott részérıl. 143. oldal elsı szakasza (francia bekezdéssel) törlendı, helyette új szöveg van: – az adótábla szerint göngyölítéses módszerrel kell az elıleget megállapítani, ha a magánszemély – legkésıbb a kifizetés idıpontjában – nyilatkozatban kéri, hogy a kifizetı az adóév elejétıl összesítse az általa kifizetett bevételek alapján meghatározott adóelıleg-alapokat. (A göngyölítés lényege: a halmozott adóalap után az adótáblával megállapított halmozott adó és a korábbi kifizetéskor levont elıleg különbözete lesz az aktuális kifizetésbıl levonandó adóelıleg.) Ha a magánszemély a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdı összegét, akkor az értékhatár túllépését eredményezı minden bevételének kifizetését megelızıen nyilatkoznia kell a kifizetı(k)nek, hogy az adóelıleget az általános szabály szerint vonják le. E nyilatkozat hiányában az adóév végén emiatt mutatkozó különbözet 12%át köteles a bevallásban megállapítani és megfizetni.
A harmadik szakasz kiegészítendı egy mondattal: … kell befizetni. (Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a különbözet nem haladja meg az elıleg számításánál figyelembe vett költség 5%-át.)
Nem kell elıleget levonni: egy negyedik francia bekezdéssel egészül ki: –
a mővészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytató, adószámmal rendelkezı, számlát kiállító magánszemélynek teljesített kifizetésekbıl, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóelıleget a magánszemély adóelıleg-fizetési rendelkezések szerint teljesíti.
A munkáltató, a bér kifizetıjének és a társas vállalkozás adóelıleg-megállapítása. Az utolsó szakaszban a második francia bekezdés törlendı: „az önkéntes …” Az utolsó szakaszban a harmadik francia bekezdés tovább írandó: ... nem kérte ennek mellızését, (Az adott havi bér 18%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint, feltéve, hogy az adott havi bér nem több a kiegészítı jogosultsági határ 1/12-ed részénél, illetve 9000 Ft. Az adójóváírás nem érvényesíthetı, ha a munkáltató, kifizetı által kifizetett bevétel halmozott összege meghaladja a jogosultsági határt.) Az utolsó felsorolás is kiegészítendı: – a családi kedvezmény, feltéve, hogy a családi pótlékot a munkáltató, kifizetı folyósítja, valamint a jogosult nem nyilatkozott arról, hogy a kedvezményt nem kívánja, vagy más kívánja érvényesíteni. 144. oldal második bekezdésében a végkielégítésbıl levonandó elıleg 20%-ról 18%-ra javítandó. A 20%-os mérték mindenhol 25%-ra javítandó. A második oszlop 1. részében a 40 000 forint javítandó: … adójának 50 ezer Ft-ot meg nem haladó … A második oszlop 2. részében a 2. szakasz kiegészítése: … 60 hónapon belül). Nem érvényesíthetı ez a lakásszerzési kedvezmény az ingatlan átruházásából származó jövedelemnek arra a részére, amely e jövedelem és a törvényben felsorolt források (pl. munkáltatói támogatás, kamatkedvezménnyel nyújtott hitel, lakás-elıtakarékossági szerzıdés alapján folyósított összeg) együttes összegébıl a szerzett lakás igazolt értékét meghaladja. 145. oldalon a 20%-os mértékek szintén 25%-ra javítandók. A kamat sorát változtatni kell, az osztalék sor is kiegészítendı: Bármely hitelintézeti betét, 20% folyószámla, bankszámla jóváírt, Adómentes a gyámhatósági tıkésített kamata, a hitelviszonyt betét kamata megtestesítı értékpapír, befektetési jegy kamata, hozama. osztalék 25 vagy 35% … Az Európai Unió bármely 10% tagállamában mőködı, tızsdére bevezetett értékpapír osztaléka. árfolyamnyereség … 25% Az utolsó szakasz törlendı. tızsdei ügylet Az ügyletbıl származó jövedelmet 20%
kamat
csökkenti az átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke, a kapcsolódó járulékos költségekbıl a bevételt meghaladó rész (árfolyamveszteség), az összetett ügyleten, származtatott ügyleten elszámolt veszteség. A második sor javítandó, törlendı a tıkepiaci ügyletre vonatkozó rész, helyette új sor van: 25% értékpapír-kölcsönzésbıl A kölcsönzés díjaként származó jövedelem megszerzett összeg egésze. vállalkozásból kivont jövedelem
25%
A harmadik sor javítandó: az adómérték 54%. A természetbeni juttatások adóalapjára vonatkozó részben: A kifizetınek nem kell megfizetni a reprezentáció értéke után … összes bevétel 1 százalékánál, de legfeljebb 25 millió forintnak az 54%-ánál. A harmadik sor alatt kiegészítés: A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minısül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékébıl legfeljebb évi 400 000 Ft-ot – illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összeget – meghaladó rész. Az adó mértéke a számított adóalap 54%-a. A figyelembe veendı – egyébként adómentes – juttatások: az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezı pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás; az iskolai rendszerő képzés címén átvállalt, viselt költség; az üdülési csekk értéke; az iskolakezdési támogatás; a ruházati költségtérítés; internethasználat munkáltató által viselt díja; bankszámlaköltség-térítés; a mővelıdési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke; az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott bevétel. 146. oldalon a 20%-os mértékek 25%-ra javítandók. a pénzbeli nyeremény sor fölé új sor kell: lakás önkormányzatnak A bevétel egésze. történı bérbeadásából A szerzıdés határozott idıtartamú, és idıtartama a 60 hónapot eléri vagy meghaladja.
A nem pénzbeli nyeremény mértéke 25% helyett 33%. Jellemzı bevételek után kiegészítés:
0%
… számolták el stb. Bevételnövelı tételként kell figyelembe venni – ha az adóévben csökken az átlagos állományi létszám – a létszámcsökkenés és a megelızı év elsı napján érvényes minimálbér éves összege szorzatának 1,2-szeresét, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szeresét. (A törvényben meghatározott esetekben ezt a bevételnövelı összeget csökkenteni kell.) A bevétel csökkenthetı: elsı francia bekezdése kiegészítendı: – … de legfeljebb a hónap elsı napján érvényes … A második francia bekezdés javítandó: – szakmunkástanuló foglalkoztatása … a minimálbér 24%-ával, együttmőködési megállapodás alapján … A 3. francia bekezdés kiegészítendı: – … munkanélküli, továbbá a szabadulást követı 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésbıl szabaduló személy, illetve a pártfogói felügyelet hatálya alatt álló személy foglalkoztatása esetén … 147. oldalon a 2. francia bekezdés javítandó: – a megfizetett helyi iparőzési adó (25% törölve), feltéve ... nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Jellemzı költségek felett beszúrás: – foglalkoztatási kedvezmény címén az átlagos állományi létszám elızı adóévhez viszonyított növekményének és az adóév elsı napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy az adóév elsı napján (a tevékenység megkezdésének napján) 5 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, továbbá az adóév végén az adózónak nincs köztartozása; (Az érvényesített kedvezmény adókulccsal számított összege csekély összegő támogatásnak minısül.) – a 250 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál a szabadalom, a használati és mintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartására felmerült kiadásból az adóévben elszámolt összeg, ha nem minısül alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés elszámolt költségének. (Az érvényesített csökkentés adókulccsal számított összege csekély összegő támogatásnak minısül.) Nem vehetı figyelembe: új sor beszúrása: – közcélú adomány, – a vissza nem térítendı munkáltatói támogatás (kivéve a segély címén juttatott összeg), Új sor beszúrása a mérték elé: A vállalkozói adóalap az elızıek figyelembevételével megállapított jövedelem, de legalább az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2%a. (Az elvárt jövedelemre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a tevékenység megkezdése és az azt követı évben, ha az elızı 36 hónapban nem folytatott vállalkozói tevékenységet; ha vállalkozói bevétele a megelızı évhez viszonyítva 25%-ot csökkent; ha elemi kár érte.)
A mérték módosítandó: Az adó mértéke: 16%, illetve 10%. A fizetendı adó: a vállalkozói adóalap 16%-a, illetve az 5 millió forintot meg nem haladó összeg után 10%, feltéve, hogy nem vesz igénybe vállalkozói adókedvezményt, és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben legalább egy fı, és az adóévben a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén költségként elszámolt és bevallott összeg eléri az adóévi átlagos állományi létszám és az adóév elsı napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg másfélszeresét (egyes térségekben a minimálbér összege alapján számított összeg). A létszám számításánál az egyéni vállalkozót is munkavállalónak kell tekinteni. A 10%-os adómérték esetében a vállalkozói adóalap 6%-a csekély összegő támogatásnak minısül. 148. oldal elsı mondatából törölni a „vagy kisvállalkozói kedvezményre” részt. Az adó mértéke: – 25% a vállalkozói … 2. Átalányadózás: A választhatóság feltételei: javítandók: … egyéni vállalkozó bevétele a nyolcmillió forintot nem haladta meg, a 3. francia bekezdés elsı része törlendı, marad helyette: – az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a nyolcmillió forintot, – … bizonyos kiskereskedelmi tevékenységnél a 40 millió forintot. Az utolsó mondat után beírandó: A tevékenységét év közben kezdı vagy megszüntetı egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárokat idıarányosan alkalmazhatja. 149. oldal Az adó mértéke: megegyezik az összevont jövedelem mértékével, ha a jövedelem a régi felsorolás helyett: 2006. január 1-jétıl 0 – 1 550 000 forint 1 550 001 forinttól
18% 279 000 forint és az 1 550 000 forinton felüli rész 36%-a
2007. január 1-jétıl a sávhatár 1 700 000 Ft. Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a kiszámított átalányadót a törvényben meghatározott módon csökkenteni kell a külföldön megfizetett adó 90%-ával, illetve a külföldi telephelynek betudható jövedelem adójával. Az oldal alján: Az eva alanya kiegészül: – közjegyzıi iroda, – szövetkezet, lakásszövetkezet. 150. oldalon A választás feltételei: A harmadik francia bekezdés helyett új szöveg:
–
az áfatörvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, nem értékesített olyan terméket, amelyre az áfatörvény a fordított adózást írja elı (hulladékkereskedelem); Az utolsó elıtti francia bekezdés törlendı (nem kizáró ok a közösségi adószám megléte). Az adó alapja: kiegészítés: … és visszafizetett elıleg, a kapott kártérítés, kártalanítás.) Az adó mértéke: 25%. Az elılegfizetésben a mérték és a további mondatok javítandók: … adóelıleget fizet (a negyedévet követı hónap 12-éig), az adóelıleg mértéke 25%. Az adóalanynak az adóelıleget december 20. napjáig az adóévi várható fizetendı adó összegére ki kell egészíteni. Az adóévre megállapított evát – a már megfizetett elılegek beszámításával – a bevallás benyújtására elıírt határidıig kell megfizetni, illetve a túlfizetés … Az utolsó mondat javítandó, kiegészítendı: Az eva alanyának tevékenységérıl számlát, egyszerősített számlát, illetve nyugtát kell kiállítani, ugyanúgy, mintha áfaalany lenne. Az adólevonásra nem jogosító termékértékesítésrıl és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton a „Mentes az adó alól” kifejezést kell feltüntetni. 151. oldalon AZ ENERGIAADÓ elé kell beilleszteni a következı szöveget: Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetıknek 2007. január 1-jétıl szolidaritási alapon különadót, illetve hitelintézeteknek járadékot kell fizetni. A különadó alapja: a) egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynél: az évi összevonandó jövedelemnek a nyugdíjjárulék-alap felsı határát meghaladó része (2006-ban 6 325 450 Ft); b) egyéni vállalkozónál: a vállalkozói bevételek összegébıl a kapott támogatás nélkül számított, a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadónál az átalányadó-alap; c) egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató magánszemélynél az a) és b) együttes összege; d) társas vállalkozásnál: a külföldön elért jövedelem nélkül számított, módosított adózás elıtti eredmény (pl. növeli az adott támogatás, csökkenti a kapott támogatás). A különadó mértéke: 4%. A különadóra elıleget kell megállapítani és fizetni. Az evás adóalanyoknak (egyéni vállalkozó, társas vállalkozás) különadót nem kell fizetni. A hitelintézet járadékfizetési kötelezettsége
Alapja: az állami kamattámogatással közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat- és kamatjellegő bevétel címén az adóévben befolyt összeg. Mértéke: 5%. A járadékelıleget negyedévente (következı hó 12-éig) kell megfizetni. A házipénztáradó (2007. január 1-jétıl) Célja: a készpénzforgalom visszaszorítása. Alanya: a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozás. Alapja: az átlagos napi készpénz-záróegyenleg elismert pénzkészlettel csökkentett pozitív összege. (Elismert pénzkészlet: az adóévi elszámolt éves összes bevétel 0,8 százaléka, de legalább 300 000 Ft.) Az adó mértéke: 20%. Az adót a társaságiadó-bevallásban kell bevallani, és az adóév utolsó napját követı 150. napon kell megfizetni. A regisztrációs adó célja, alanya javítandó: Az adó célja: a … bevételek biztosítása. Regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendı személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár után. Adókötelezettség keletkezik – a gépjármő áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítése, – a gépjármő importálása, – a gépjármő Közösségen belüli beszerzése, – a gépjármő átalakítása során, feltéve, hogy annak következményeként a gépjármővet forgalomba helyezik. Az adó alanya: elsı mondat helyett másik, a második kiegészítendı: Az adó alanya: az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésnél a gépjármővet értékesítı személy, importnál az importáló; Közösségen belüli beszerzésnél az áfa fizetésére kötelezett személy (új gépjármőnél); átalakításnál a gépjármő tulajdonosa. Közös tulajdon … minısülnek adóalanynak, és az adó megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. 152. oldalon Az adófizetési kötelezettség elsı francia bekezdése helyett új szöveg: – termékértékesítésnél az áfatörvény szerinti teljesítés idıpontjában; – importnál a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján; – Közösségen belüli beszerzés esetén az áfafizetési kötelezettség keletkezésének napján; – egyéb esetben a belföldre történı behozatal, de legkésıbb a forgalomba helyezés idıpontjában; – a gépjármő átalakítás esetén … Az adóelıleget … kezdető teljes 2. bekezdés törlendı. Az adó összege: tételes …, 235 000–6 050 000 Ft-ig terjed. Az adót az adóhatóság állapítja meg kivetéssel. Import esetén az adót az adóhatóság a vámeljárás során állapítja meg.
Az adó összege beletartozik az értékesítés után fizetendı áfa, valamint az importáfa alapjába. A REGISZTRÁCIÓS ADÓ utolsó mondata után beírandó: Az adóhatóság visszafizeti a forgalomba helyezés elıtt megfizetett adót, ha a gépjármővet belföldi forgalomba hozatal nélkül végleges rendeltetéssel belföldrıl kiszállítják vagy kiviszik. 158. oldalon illetékmentességnél – utolsó szakaszban – a második francia bekezdésben az értékpapír szó törlendı. 159. oldalon a táblázat elsı sorában a gépjármő mértéke 13 forint helyett 15 Ft. Igazgatási szolgáltatás díja 1000 forint helyett 4000 Ft. Az illeték megfizetése: beszúrandó egy negyedik mód. – az okmányirodában indított államigazgatási eljárási illetéket (pl. útlevél, személyi okmányok, jogosítvány stb.) készpénzátutalással, készpénzben vagy bankkártyával lehet megfizetni. 161. oldal Árkiegészítést igényelhet az, aki: a két francia bekezdés után kiegészítendı: Nem vehetı igénybe árkiegészítés az olyan utazási kedvezmény után, amelyet: – az árkiegészítés alanya üzletpolitikai céllal nyújt; – a jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek által vásárolt bérletek és hatósági áras különjárati autóbuszforgalom után, kivéve a nevelési-oktatási intézményeket saját tanulóik után (ha az adott településen alapfokú tanintézet mőködik, a telephely és a diák lakhelye közötti útvonalra szóló bérlet után). Alapja: kiegészítendı egy harmadik francia bekezdéssel: – a helyi tömegközlekedésben használt tanuló- és nyugdíjas bérletek, illetve a komp- és révközlekedésben használt jegyek, bérletek esetében a tárgyhónapban értékesített bérletek (jegyek) darabszáma. 162. oldal Mértéke: százalékos, például: utáni elsı sor törlendı Utolsó bekezdés apró betős részében a számok javítandók: Például 2005-ben … … feladatokra 1254 … ellátásokra 3700–17 050 … nevelésre 199 000 …1–4. évfolyamokon 204 000 … 5–8. évfolyamokon 212 000 … 9–13. évfolyamokon 262 000 … ellátásra 220 000 163. oldalon a) pontból kihúzandó: például szó és összesen 7012,1 millió forint áll rendelkezésre. A lap alján lévı szakaszban javítandó: … 2005-ben az … együttesen a 2003. évre bevallott, … illette meg (465 625,6 millió Ft).
168. oldalon a lap tetején az elsı mondat után beszúrás: A települési önkormányzatok évente növelhetik az infláció mértékével a tételes helyi adók maximumát. (2005-ben legfeljebb a KSH által közölt 2003. évi inflációval, azaz 4,7%-kal.) Módosítandók az adómértékek: Építményadó: a) 900 Ft/m2, 2005-ben 942,3 Ft/m2, Telekadó: a) 200 Ft/m2, 2005-ben 209,4 Ft/m2, Vállalkozások kommunális adója: 2000 Ft/fı, 2005-ben 2094 Ft/fı, Idegenforgalmi adó: a) 300 Ft/fı/éjszaka, 2005-ben 314,4 Ft/fı/éj. Helyi iparőzési adó: Adóalap utolsó mondat tovább bıvítendı: … árbevétel 80%-a) Az eva alanya adóalapként választhatja az eva alapjának 50%-át. A táblázat alá írandó mondat: Az iparőzési adó alapja csökkenthetı a foglalkoztatottak létszámának növelése esetén, 1 fı növekmény után 1 millió forinttal (kivéve: a Munkaerı-piaci Alap által támogatott létszámbıvítés). 169. oldal A gépjármőadó elsı bekezdése folytatódik a következı mondattal: A törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámmal ellátott mezıgazdasági vontatóra, a lassú jármőre és a lassú jármő pótkocsijára, a munkagépre, a 250cm3 alatti lökettérfogatú motorkerékpárra. Az adómentességek példáiból a 3. és 4. törlendı, helyettük a következıket kell beírni: – a társadalmi szervezet, alapítvány, ha a megelızı évben jövedelem(nyereség- ) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, – bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármő, A táblázatban az Adóalap, Adómérték rovatokban a Belföldi gépjármőadó sorában mindkét c) pont törlendı. A Külföldi gépjármőadó sorában: Adóalap oszlopban: törlendı „vagy a megtett út” mondatrész. Adómérték oszlopban: törlendı a teljes szöveg, helyette: Tételes: 10 000–60 000 Ftig, függ a tehergépjármő össztömegétıl, a fuvarozás jellegétıl (cél vagy tranzit), a tartózkodási idıtıl. A táblázat alatt beszúrás: Az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, amelyet a közúti fuvarozási engedélyre kell felragasztani a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. A külföldi tehergépjármővek után járó gépjármőadó megfizetésének ellenırzését a vámhatóság végzi. A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a gépjármő rendszámát, a lerótt illetéket nyilvántartásba veszi. 171. oldalon a Társadalombiztosítási járulék táblázatban a mértékeket módosítani kell: Munkáltató befizetése 2007. január 1-jétıl: 29% tb-járulék megosztása – nyugdíjbiztosítási járulékrész 21%,
–
egészségbiztosítási járulékrész 8%, ebbıl a természetbeni rész 5%, a pénzbeli rész 3%. (A természetbeni rész pl. az orvosi, kórházi ellátást finanszírozza, a pénzbeli rész pl. a táppénz fedezetéül szolgál.) Biztosított befizetése 2007. január 1-jétıl: – egészségbiztosítási járulék 7%, ezen belül a természetbeni rész 4%, a pénzbeli rész 3%. A 4%-os egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot valamennyi biztosítási jogviszony után meg kell fizetni, felsı határ nélkül, – a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és megoszlása változatlan (8,5%). Az adóköteles természetbeni juttatás 54% adóval növelt értéke után kell a foglalkoztatónak a tb-járulékot megfizetni, ha azt a vele biztosítási jogviszonyban lévınek adta. A Járulékalap táblázatban a mértékek javítandók: 2006-ban legfeljebb napi 17 330 Ft, évi 6 325 450 Ft. 172. oldalon a bal oldali táblarész utolsó sora törlendı, a jobb oldali táblarészben az utolsó elıtti francia bekezdésben az összegek változtatandók: 2006-ban napi 17 330. A jobb oldali táblarész utolsó mondata kiegészítendı: – saját jogú nyugdíjas … jövedelme, de 2006. szeptember 1-jétıl köteles a 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A táblázatban javítandó a többes jogviszonyra vonatkozó rész: – egyidejőleg több biztosítással járó …, a további jogviszonyból származó juttatások után nem kell a pénzbeli (3%) egészségbiztosítási járulékot fizetni. A táblázat alatti mondat után új bekezdés: A foglalkoztatónak a foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a fıállású tagjára, a fıállású egyéni vállalkozónak havi átlagban legalább 125 000 Ft (2007. január 1-jétıl 131 000 Ft) – részmunkaidı esetén az arányos rész – után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot (minimum-járulékalap). A foglalkoztatott, a fıállású egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás fıállású tagja ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékot. Ha a járulékalap nem éri el a minimum-járulékalapot, és a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás ezt az állami adóhatóságnak bejelenti, akkor a tényleges jövedelem képezi a járulékalapot (az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás ekkor is legalább a minimálbér után köteles fizetni.) Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képezı jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és a foglalkoztató ezt nem jelenti be az állami adóhatóságnak, a keletkezı járulékkülönbözetet a foglalkoztatónak kell megfizetni. Az egyéni vállalkozóra vonatkozó rész elsı szakasza javítandó: A fıállású egyéni vállalkozó … képezı jövedelme után, figyelembe véve a korábban említett minimum-járulékalapot, de bejelentés esetén legalább … minimálbérnek
megfelelı összeg után 2007-ben 29% társadalombiztosítási járulékot, … és 7% egészségbiztosítási járulékot (4+3%) … Az eva szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó … a minimálbér után (figyelembe véve a minimum-járulékalap szabályát) … Az utolsó szakasz javítandó: A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (nyugdíjasként … az átalányadó alapja után 10% (2007. január 1-jétıl 16%) egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. (Megszőnt a baleseti járulék.) Ugyanígy kell javítani a 173. oldalon a társas vállalkozás kiegészítı tevékenységet folytató tagjára vonatkozó részt is. 173. oldal Nem kell járulékot fizetni … idejére. mondat után szöveg beszúrása: Foglalkoztatási tb-kedvezmény A munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető egyes társadalmi csoportok és a munkaerıpiacból tartósan távol lévık foglalkoztatása, versenyképességük kiegyenlítése, a pályakezdı fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése érdekében a foglalkoztató járulékkezdvezményt vehet igénybe. A kedvezmény igénybevételének feltétele: – 25 év alatti fiatal; gyesrıl, gyetrıl, gyedrıl, ápolási díjról visszatérı; 50. Évét betöltött munkanélküli, 30. évét még be nem töltött diplomás foglalkoztatása, – legalább kilenc hónapon keresztül – teljes munkaidıben vagy legalább napi 4 órát elérı részmunkaidıben – foglalkoztatja a munkavállalót, vállalva a legalább 3 hónapig történı továbbfoglalkoztatást. A kedvezmény mértéke: a) a 25 év alatti, gyesrıl, gyetrıl, gyedrıl, ápolási díjról visszatérı foglalkoztatása esetén a 29%-os tb-járulék 50% százaléka, de legfeljebb havi bruttó 90 ezer forint bérre számítva; b) 50 év felettiek foglalkoztatása esetén a munkaadót terhelı tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék összegének egésze, vagy része, ami nem lehet kevesebb mint az említett járulékok 50%-a; (Ez a támogatás nem automatikus, a Munkaerı-piaci Alapnál pályázva érvényesíthetı a járulékkedvezmény.) c) 30. évét még be nem töltött diplomás (ösztöndíjas-foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatása esetén a tb-járulék összegének 50%-a, feltétel: a foglalkoztatott ösztöndíja nem kisebb a minimálbérnél (2006-ban 62 500 Ftnál). Az ösztöndíjas foglalkoztatottnak fizetett jövedelem járulékalapot képez. A munkaadó kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha az említett személyeket legalább 9 hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta, ezt követıen – a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok alapján – a kedvezményt egy összegben érvényesítheti. A Százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás elsı mondatában a „nem” szó törlendı, helyesen: … adóelıleg megállapításánál figyelembe vett összeg (…
A mérték után új szakaszt kell beiktatni: A magánszemély az adóévben megszerzett külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó egyes jövedelmei után 14%-os mértékő egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a magánszemély vagy a foglalkoztatója által megfizetett éves egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot (2007. január 1-jétıl). A százalékos egészségügyi hozzájárulásnál figyelembe veendı jövedelmek: a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír kölcsönzésbıl származó jövedelem, a 25 illetve 35%-os adóterhet viselı osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségbıl származó jövedelem, az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem évi 1 millió forintot meghaladó része. A Tételes egészségügyi hozzájárulás elsı szakaszában kiegészítés: … (naptári naponként 115 Ft), 2005. november 1-jétıl havi 1950 Ft (napi 65 Ft) a munkavégzésre … választott tisztségviselıi jogviszonyban. Ha a foglalkoztatás a teljes munkaidınél rövidebb (részmunkaidıs), az eho összege a munkaidı arányában csökken (legfeljebb 50%-ig). Nem kell megfizetni: a felsorolásban a másodikat ki kell húzni, helyette irandó: – 50 év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása után, a negyediket javítani kell: – öregségi nyugdíjban részesülı egyéni vállalkozónak, 174. oldalon A járulékfizetés fontosabb eljárási szabályai: az utolsó francia bekezdéssel jelöltet ki kell húzni, helyette az alábbi írandó: – a foglalkoztatónak a biztosítottakról – egyéni vállalkozónak a biztosítással összefüggı adatairól – olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a foglalkoztató adatait, a biztosítási idıre és a szolgálati idıre vonatkozó adatokat, a levont járulékok alapját, összegét, a biztosított után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást; (Ezt a nyilvántartást havonta le kell zárni, archiválni kell, és arról havonta, a tárgyhót követı hó 12-éig elektronikus úton bevallást kell tenni az állami adóhatóságnak.) 176. oldal 1. d) pont mértéke: évszám javítandó: 2006-ban 177. oldalon táblázat Hozzátartozói oszlopa: árvaellátás mértéke: (2006-ban minimum 21 900 Ft). 180. oldalon Munkaerı-piaci Alap – Az alap kiemelt bevételei: b) pontban a mérték változtatandó: a munkavállalói járulék mértéke 2006. szeptember 1-jétıl 1,5%. A b) pont után felveendı új c) pont c) Vállalkozói járulék: 2005. január 1-jétıl a fıállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja az egészségbiztosítási járulék alapját képezı jövedelme (vállalkozói kivét, személyes közremőködés alapján kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér) után fizeti. Mértéke 4%.
A járulékot negyedévente, a negyedévet követı hó 12. napjáig kell megfizetni az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulék a forrása a vállalkozók munkanélküli ellátásának, a vállalkozói járadéknak. A korábbi c) és d) pont d) és e) pontra módosul. 181. oldal elsı szakaszában az évszám, a mérték változik: 2006-ban a mérték évi 139 900 Ft/fı. 185. oldal 31. kérdése változik: 31. Mi jellemzi a közösségi vámtarifát?