27-29 April április

A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban European best practices of restorative justice in the criminal procedure

2009. április 27-29. |

27-29 April 2009

KONFERENCIAPROGRAM

CONFERENCE PROGRAMME

2009. ÁPRILIS 27.

27 APRIL 2009

8:30-9:30

Regisztráció

8:30-9:30

Registration

9:30-10:00

Köszöntőbeszédek

9:30-10:00

Opening of the Conference

10:00-10:45

1. Plenáris ülés Általános bevezetés a helyreállító igazságszolgáltatáshoz Lode Walgrave (Belgium) Helyreállító igazságszolgáltatás – Lehetőségek és kulcskérdések

10:00-10:45

Plenary 1 General introduction to Restorative Justice Lode Walgrave (Belgium) Restorative Justice – Potentials and key questions

10:45-11:00

Kávészünet

10:45-11:00

Coffee-break

11:00-11:45

1. Plenáris ülés (folyt.) Fellegi Borbála (Magyarország) Helyreállító szemlélet a gyakorlatban: modellek Európában és Magyarországon

11:00-11:45

Plenary 1 (cont.) Borbála Fellegi (Hungary) The restorative approach in practice: models in Europe and in Hungary

11:45-12:25

1. Plenáris ülés (folyt.) Helyreállító eljárások a büntető igazságszolgáltatáson kívül John Blad (Hollandia) Családi problémamegoldás Aarne Kinnunen és Saija Jaarvinen (Finnország) Iskolai konfliktusok feloldása – kortárs-mediáció Finnországban

11:45-12:25

Plenary 1 (cont.) Restorative practices outside the criminal justice John Blad (The Netherlands) Resolving problems by families Aarne Kinnunen and Saija Jaarvinen (Finland) Resolving conflicts in schools – Peer Mediation in Finland

12:25-12:40

Kérdések, hozzászólások

12:25-12:40

Questions, discussion

12:40-13:45

Ebéd

12:40-13:45

Lunch-break

Plenáris ülések

A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban | European best practices of restorative justice in the criminal procedure

Plenary sessions

13:45-14:30

2. Plenáris ülés A vádemelés előtt alkalmazott helyreállító eljárások Effi Lambropoulou (Görögország) Alternatív vitarendezés Görögországban Karin Bruckmüller (Ausztria) Diverzió az áldozatnak és a közösségnek nyújtott jóvátétel elősegítése érdekében

14:30-15:15

3. Plenáris ülés A vádemeléstől az ítélethozatalig alkalmazott helyreállító eljárások Isabella Mastropasqua (Olaszország) Mediáció Olaszországban Wojciech Juszkiewicz (Lengyelország) A jóvátétel mint enyhítő körülmény a büntetés kiszabásakor – helyreállítás és büntetés

15:15-15:30


15:45-16:00

Kávészünet

16:00-16:45

4. Plenáris ülés A büntetés-végrehajtásban alkalmazott helyreállító eljárások Hatvani Erzsébet (Magyarország) Szimbolikus helyreállítás – közösségi büntetések a Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyakorlatában Karolien Mariën (Belgium) A belga börtönökben alkalmazott helyreállító gyakorlatok

16:45-17:00

Kérdések és hozzászólások


13:45-14:30

Plenary 2 Restorative practices before the accusation Effi Lambropoulou (Greece) Alternative Dispute Resolution in Greece Karin Bruckmüller (Austria) Diversion for promoting compensation for victims or community reparation in Austria

14:30-15:15

Plenary 3 Restorative practices during the trial Isabella Mastropasqua (Italy) Victim-Offender Mediaton in Italy Wojciech Juszkiewicz (Poland) Considering reparation as mitigating circumstance by imposing the sentences – reparation and punishment

15:15-15:30


15:45-16:00

Coffee-break

16:00-16:45

Plenary 4 Restorative practices during the implementation of sentences Erzsébet Hatvani (Hungary) Symbolic restitution – community sanctions in the practice of the Hungarian Probation Service Karolien Mariën (Belgium) Restorative practices in Belgian prisons

16:45-17:00


2009. ÁPRILIS 28.

28 APRIL 2009

9:00-10:45

9:00-10:45

Szekciók

Az ítélethozatalig alkalmazott helyreállító eljárások

Workshops

Restorative practices before the accusation and during the trial

1. Szekció: Fiatalkorúak ügyeiben alkalmazott helyreállító eljárások Dominic Kelly (Írország) Fiatalkorú elkövetők ügyeiben alkalmazott helyreállító eljárások Írországban Andrea Matouskova (Csehország) Mediáció mint a fiatalkori bűnözés kiküszöbölésének egyik „helyreállító” megközelítése Antonija Zizak (Horvátország) Fiatalkorúak ügyeiben alkalmazott mediáció Horvátországban

Workshop 1: Restorative practices in the cases of juvenile offenders Dominic Kelly (Ireland) Restorative practices applied in the cases of juvenile offenders in Ireland Andrea Matouskova (Czech Republic) Mediation as one of the restorative approaches to juveniles’ crime behaviour solving Antonija Zizak (Croatia) Mediation in the cases of juvenile offenders in Croatia

2. Szekció: A felnőtt korú elkövetők ügyeiben alkalmazott helyreállító eljárások John Blad (Hollandia) Helyreállító igazságszolgáltatás Hollandiában – akadályok és lehetőségek Arthur Hartmann (Németország) A mediáció jogi szabályozása és gyakorlata Németországban Törzs Edit (Magyarország) Felnőtt korúak ügyeiben alkalmazott mediáció Magyarországon

Workshop 2: Restorative practices in the cases of adult offenders John Blad (The Netherlands) Restorative Justice in the Netherlands – blockades and opportunities Arthur Hartmann (Germany) Legal provisions for Victim-Offender Mediation and practice in Germany Edit Törzs (Hungary) Victim-Offender Mediation in the cases of adult offenders in Hungary

3. Szekció: Egyes bűncselekménytípusoknál alkalmazott helyreállító eljárások Vasso Artinopoulou (Görögország) Mediáció a családon belüli erőszak eseteiben – a görög tapasztalatok Theo Gavrielides (Egyesült Királyság) A határokat feszegetve: a helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlatok alkalmazása “gyűlölet-bűncselekmények” (hate crime) és szexuális bűncselekmények esetén

Workshop 3: Restorative practices in specific types of crime Vasso Artinopoulou (Greece) Victim-Offender Mediation in family violence cases – the Greek experience Theo Gavrielides (United Kingdom) Pushing the barriers: the use of restorative justice with hate crime and sexual offending cases


Bram Van Droogenbroeck (Belgium) A súlyos bűncselekményeknél alkalmazott mediáció tapasztalatai: “amit az áldozatok igényelnek és az elkövetők nyújthatnak” 10:45-11:00

Kávészünet

11:00-12:30

Mediáció a gyakorlatban 4. Szekció: A mediáció tapasztalatai Maritha Jacobsson (Svédország) A mediáció fejlődése Svédországban Doina Balahur (Románia) A helyreállító igazságszolgáltatás fejlődése Romániában: stratégia és jó gyakorlatok 5. Szekció: Mediáció a gyakorlatban, különös tekintettel a mediációra utaló személyek körére Aarne Kinnunen és Saija Jarvinen (Finnország) Mediációra utalás Finnországban – a rendőr és az ügyész szerepe Wojciech Juszkiewicz (Lengyelország) A mediáció gyakorlata Lengyelországban, különös tekintettel a mediációra utaló személyekre 6. Szekció: Mediáció a gyakorlatban, különös tekintettel a mediátorok személyére Arthur Hartmann (Németország) Mediátorok oktatása, képzése Németországban Peter Mrazek (Szlovákia) Mediáció és mediátorok Szlovákiában


Bram Van Droogenbroeck (Belgium) Mediation experiences in cases of serious offences: “what victims need and offenders can offer” 10:45-11:00

Coffee-break

11:00-12:30

Victim-Offender Mediation in practice Workshop 4: Experiences of Victim-Offender Mediation Maritha Jacobsson (Sweden) The development of Victim-Offender Mediation in Sweden Doina Balahur (Romania) Restorative justice developments in Romania: strategies and good practices Workshop 5: Victim-Offender Mediation in practice with special regard to the persons referring cases to mediation Aarne Kinnunen and Saija Jarvinen (Finland) Referring cases to Victim Offender-Mediation in Finland – the role of the police and prosecutor Wojciech Juszkiewicz (Poland) The practice of Victim-Offender Mediation in Poland with special regard to the persons referring cases to mediation Workshop 6: Victim-Offender Mediation in practice with special regard to the Mediators Arthur Hartmann (Germany) Qualifications and trainings for Mediators in Germany Peter Mrazek (Slovakia) Victim-Offender Mediation and Mediators in the Republic of Slovakia

12:30-13:45

Ebéd

12:30-13:45

Lunch-break

13:45-15:00

A büntetés-végrehajtásban alkalmazott helyreállító eljárások

13:45-15:00

Restorative practices during the implementation of sentences

7. Szekció: Helyreállító eljárások, különös tekintettel az elkövető-áldozat viszonyra Robert Friskovec (Slovenia) Börtönmediáció, a helyreállító igazságszolgáltatás Szlovéniában (Slovenia) Marzena Kruk (Lengyelország) Mediáció a büntetés-végrehajtási szakban

Workshop 7: Restorative practices with special regard to Victim-Offender Relationship Robert Friskovec (Slovenia) Mediation in prisons and Restorative Justice in the Republic of Slovenia Marzena Kruk (Poland) Victim-Offender Mediation during the implementation of sentences in Poland

8. Szekció: Helyreállító eljárások, különös tekintettel az elkövető-megsértett közösség viszonyra Andy Hudson (Egyesült Királyság) ‘Aktív Állampolgárság Együtt’ – a börtön integrálása a helyi közösség életébe Gyökös Melinda (Magyarország) “Közösségi Börtön” projektek Magyarországon

Workshop 8: Restorative practices with special regard to Offender-Offended Community Relationship Andy Hudson (United Kingdom) ‘Active Citizenship Together’ – integrating the prison into the life of the local community Melinda Gyökös (Hungary) Community prison projects in Hungary

9. Szekció: Helyreállító eljárások, különös tekintettel az elkövető társadalmi reintegrációjára Vicki Smith (Egyesült Királyság) Az elkövetők társadalmi reintegrációja érdekében alkalmazott helyreállító gyakorlatok az Egyesült Királyságban Velez Edit és Negrea Vidia (Magyarország) Családi Csoportkonferencia szabadulás előtt álló fogvatartottakkal 15:00-15:15

Kávészünet


Workshop 9: Restorative practices with special regard to the promotion of the social reintegration of offenders Vicki Smith (United Kingdom) Restorative practices for the social re-integration of offenders in the United Kingdom Edit Velez and Vidia Negrea (Hungary) Family Group Conference with prisoners before release 15:00-15:15

Coffee-break

15:15-16:30

18:30-

A bűnmegelőzésben alkalmazott helyreállító eljárások

15:15-16:30

Restorative practices in crime prevention

10. Szekció: Iskolai konfliktusok feloldása Linda Marklund (Svédország) Iskolai konfliktusok feloldása kortárs-mediációval Svédországban Ivány Borbála (Magyarország) “Biztonságos Iskola” Kezdeményezések Magyarországon

Workshop 10: Resolving school conflicts Linda Marklund (Sweden) Resolving school conflicts through peer mediation in Sweden Borbála Ivány (Hungary) School Safety initiatives in Hungary

11. Szekció: Települési, közösségi konfliktusok feloldása Branka Peuraca (Horvátország) Háborús helyzetek utáni közösségi konfliktusok feloldása Geskó Sándor (Magyarország) Települési, kisebbség-többség konfliktusok feloldása

Workshop 11: Resolving community conflicts Branka Peuraca (Croatia) Conflict resolution in post-war communities Sándor Geskó (Hungary) Settlement of local community and majority-minority conflicts in Hungary

Gálavacsora a Parlamentben


18:30-

Gala dinner at the Parliament of Hungary

2009. ÁPRILIS 29.

29 APRIL 2009

9:00-10:00

5. Plenáris ülés Martin Wright (Egyesült Királyság) Miért van szükség kutatásra a helyreállító igazságszolgáltatás területén? Karolien Mariën (Belgium) A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma Wagner János (Magyarország) A mediáció bevezetésének tapasztalatai Magyarországon

9:00-10:00

Plenary 5 Martin Wright (United Kingdom) Why Restorative Justice needs research Karolien Mariën (Belgium) The European Forum for Restorative Justice János Wagner (Hungary) Hungarian experiences on the introduction of Mediation in the criminal procedure

10:00-10:30


10:00-10:30


10:30-10:45

Kávészünet

10:30-10:45

Coffee-break

10:45-12:15

6. Plenáris ülés Visszacsatolás: 5 rapportőr beszámol az öt altémában a plenáris üléseken és a szekcióüléseken elhangzott előadásokról és hozzászólásokról

10:45-12:15

Plenary 6 Feedback: 5 rapporteurs report on the content of the plenary and workshop presentations and discussions in the five subthemes

12:15-12:30

A konferencia zárása

12:15-12:30

Closing of the conference

12:45-

Ebéd

12:45-

Lunch

Plenáris ülések


Plenary sessions

> ELŐADÓK ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI SPEAKERS AND ABSTRACTS >

LODE WALGRAVE 1. PLENÁRIS ÜLÉS > ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ PLENARY 1 > GENERAL INTRODUCTION TO RESTORATIVE JUSTICE

Lode Walgrave kriminológus professzor emeritusz a Leuveni Katolikus Egyetemen, ahol fiatalkori bűnözéssel foglalkozó kriminológiát és elméleti kriminológiát tanít. Alapító tagja és elnöke a Nemzetközi Helyreállító Igazságszolgáltatási Kutatási Hálózatnak és a Fiatalkori Bűnözéssel Foglalkozó Kriminológiai Nemzetközi Egyesületnek. Fő kutatási területe jelenleg a helyreállító igazságszolgáltatás. Nemrég fejezte be a konferencia módszer súlyos bűncselekményt elkövető filatalkorúak ügyeiben történő alkalmazásának kísérletét Belgiumban, amelynek célja az erre vonatkozó jogi szabályozás megalapozása volt. Elméleti munkája a helyreállító igazságszolgáltatás szocio-etikai alátámasztására és annak a joghoz való viszonyára irányul. Lode Walgrave vendégelőadóként elődásokat tartott és konferenciákon vett részt Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Kínában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és a legtöbb európai országban. Publikációi anyanyelvén, hollandul, továbbá angolul, németül, portugálul és oroszul jelentek meg. Összesen körülbelül 250 cikke, illetve könyvfejezete, több mint 40 kutatási beszámolója és 19 könyve jelent meg, utóbbiak közül 9-et szerkesztőként jegyez. Írásai megtalálhatóak a helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó legújabb nemzetközi szakkönyvek többségében. Néhány cím: Imposing Restoration instead of Inflicting Pain: Reflections on the Judicial Reaction to Crime (Helyreállítás kiszabása fájdalomra ítélés helyett: Gondolatok a bűnözésre adott jogalkalmazói válaszokról, 2003); Restoration in Youth Justice (Helyreállítás a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában, 2004); Emotional dynamics in restorative conferences (a helyreállító konfrenciamodellek érzelmi dinamikája, 2004); Integrating criminal justice and restorative justice (A büntető igazságszolgáltatás és a helyreállító igazságszolgáltatás integrálása, 2007); Restorative Justice: an Alternative for Responding to Crime? (Helyreállító igazságszolgáltatás: Alternatíva a bűnözésre adott válaszban?, 2007); Restorative Justice, Self-Interest and responsible Citizenship (Helyreállító igazságszolgáltatás, önérdek és felelős állampolgárság, 2008). Utóbbi könyv a szerző helyreállító igazságszolgáltatásra vonatkozó kiforrott nézeteinek összegzése. 2008-ban Lode Walgrave elnyerte az Európai Kriminológiai Díjat. Helyreállító Igazságszolgáltatás - Lehetőségek és kulcskérdések Milyen szocio-etikai megfontolások alapozzák meg azt a hitet, hogy a helyreállító válaszok előbbre valóak a büntető vagy éppen a tisztán rehabilitációs célú válaszoknál? Hogyan származtathatóak ezekből a szocio-etikai alapokból jogi alapelvek egy teljes helyreállító igazságszolgáltatási rendszer kialakítása érdekében? Ezekre a kérdésekre kíván reflektálni a konferencia vitaindító előadása.


12 Lode Walgrave is Emeritus Professor in Criminology at the K.U.Leuven (Belgium), where he teached Youth Criminology and Theoretical Criminology. He has been a founding member and chair of the International Network for Research on Restorative Justice and of the International Association for Criminology of Youth. Currently, his main field of research interest is restorative justice. He has recently finished a conferencing experiment with serious juvenile offending, which grounded its legalisation in Belgium. His theoretical work focuses on the social-ethical underpinnings of restorative justice, and its relation to the law. Lode Walgrave has given guest lectures and conferences in Australia, Brazil, Canada, China, New Zealand, South Africa, U.S.A., and in most European countries. He has publications in Dutch, which is his mother tongue, in English, French, German, Portuguese and Russian. All together, around 250 articles or book chapters have appeared, more than 40 research reports, and 19 books of which 9 as editor. He contributed chapters to most of the recent international readers on restorative justice. A few titles: Imposing Restoration instead of Inflicting Pain: Reflections on the Judicial Reaction to Crime (2003); Restoration in Youth Justice (2004); Emotional dynamics in restorative conferences (2004); Integrating criminal justice and restorative justice (2007); Restorative Justice: an Alternative for Responding to Crime? (2007); Restorative Justice, Self-Interest and responsible Citizenship (2008). This latter book can be considered the culmination of the author’s vision for restorative justice. In 2008, Lode Walgrave received the European Criminology Award. Restorative Justice - Potentials and key questions Which socio-ethics guide the belief that restorative responses to crime are superior to punitive or even purely rehabilitative responses? How can we deduce from these socio-ethics legal principles to develop a fully fledged restorative justice system? These are the questions that the keynote speech will address.

BORBÁLA FELLEGI 2. PLENÁRIS ÜLÉS > A VÁDEMELÉS ELŐTT ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 2 > RESTORATIVE PRACTICES BEFORE THE ACCUSATION

Fellegi Borbála az ELTE Társadalomtudományi Karán végzett szociálpolitikusként és a Cambridge-i Egyetem Jogi Karán kriminológusként. Fő kutatási területe a resztoratív igazságszolgáltatás, annak elméleti és gyakorlati háttere. Doktori disszertációját az ELTE Társadalomtudományi Karán készítette a helyreállító igazságszolgáltatás magyarországi intézményesülésének folyamatáról. 2004-2006-ig a European Forum for Restorative Justice ernyőszervezet AGIS projektjének vezetőjeként dolgozott, amely a helyreállító igazságszolgáltatás intézményesítésének lehetőségeit vizsgálta több mint tíz kelet- és nyugat-európai ország bevonásával. Fellegi Borbála 2008-tól az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat munkatársa. Korábban tanácsadóként dolgozott többek között az Európa Tanács, az ENSZ bécsi szervezete (UNODC), az Országos Bűnmegelőzési Bizottság, valamint az Igazságügyi Hivatal számára. Kutatóként, valamint képzett facilitátorként és mediátorként számos egyetemen, főiskolán és igazságügyi továbbképzési intézetben tart képzéseket a helyreállító igazságszolgáltatás elméletéről és gyakorlatáról. 2009-től a Foresee Kutatócsoport ügyvezetőjeként olyan hazai és európai uniós programok vezetője, amelyek a mediáció alkalmazhatóságát vizsgálják a kistelepülési konfliktusok, valamint a büntetés-végrehajtás területén. Publikációi és tevékenységei részletesebben weboldalán, a www.fellegi.hu oldalon olvashatóak. Helyreállító szemlélet a gyakorlatban: modellek Európában és Magyarországon Mi a helyreállító igazságszolgáltatás? Egy kriminológiai elmélet a gyakorlatba átültetve, vagy újszerű, helyreállítást szorgalmazó technikák bevezetése az igazságszolgáltatásba, és azok elméleti vizsgálata? Milyen társadalompolitikai motivációk mentén alakultak ki az egyes gyakorlati modellek, és milyen eredményességgel működnek a különböző országokban? Jelen előadás dióhéjban kíván áttekintést nyújtani a resztoratív igazságszolgáltatás kialakulása mögött meghúzódó elvekről, a kialakult technikákról és modellekről, valamint azok európai elterjedtségéről. Ezt követően az előadás a mediáció magyarországi intézményesülésének felvázolásával, valamint a jelenlegi rendszer értékelésével kívánja kihangsúlyozni az elmélet és gyakorlat közötti lehetséges konzisztenciákat és inkonzisztenciákat.


13 Borbála Fellegi graduated as social policy expert at the ELTE Faculty of Social Studies and as criminologist at the Cambridge Faculty of Law. Her main research field is restorative justice, with its theoretical and practical background. She wrote her PhD thesis at the ELTE Faculty of than ten Eastern and Western European countries. „…Social Studies about the implementation of restorative justice in Hungary. From 2004 to 2006 she coordinated an AGIS project on behalf of the European Forum for Restorative Justice. This project surveyed possibilities for implementing restorative Justice. This project surveyed possibilities for institutionalising restorative justice in more than ten Eastern and Western European countries. Borbála Fellegi has been employed with the Education Mediator Service as of 2008. Earlier she worked as advisor to the Council of Europe, the Vienna-based organisation of the UN (UNODC), the National Crime Prevention Board and the Office of Justice, among others. As a researcher, trained facilitator and mediator she gives trainings at various universities, colleges and institutes for further education in justice affairs, about the theory and practice of restorative justice. From 2009 on, as the manager of the Foresee Research Group she is in charge of Hungarian and EU programmes researching the potential application of mediation in community conflicts and in the prison settings. Her publications and activities are available in detail on her website: www.fellegi.hu. The restorative approach in practice: models in Europe and in Hungary What is restorative justice? A criminological theory implemented in practice, or the implementation of novel techniques motivating restoration in justice and the theoretical examination of these? Along what social policy related motivations have the various practical models developed and how effective are these in different countries? This presentation aims to give an overview in a nutshell about principles behind the development of restorative justice, the techniques and models that have evolved, as well as the scope of their European use. After this, the presentation will emphasize possible consistencies and inconsistencies between theory and practice, by way of outlining the Hungarian establishment of mediation and evaluating the current system.

JOHN R. BLAD 1. PLENÁRIS ÜLÉS > HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK A BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSON KÍVÜL PLENARY 1 > RESTORATIVE PRACTICES OUTSIDE THE CRIMINAL JUSTICE

Dr. John Blad a Rotterdami Erasmus Egyetem Jogi Karának büntetőjogi egyetemi docense. Hosszú ideje foglalkozik az eutanázia problémájával, annak büntetőjogi vonatkozásaival és az ún. „penal abolition” (büntetőjogi abolicionizmus) koncepcióval kapcsolatos elméleti kérdésekkel. Fő érdeklődési területe jelenleg a helyreállító igazságszolgáltatás fejlesztése a demokratikus állam összefüggésében és a jogállamiság keretében. A következő tantárgyakat oktatja: Büntetőjog- és büntetéselmélet, Büntető igazságszolgáltatás és bűnözés. A büntetőjogi képzés utolsó féléve keretében öt éve tanít arról, hogy mit jelent a büntetőjog a demokratikus jogállamban („rechtsstaat”). John Blad több helyreállító kezdeményezésben vesz részt Hollandiában, így a Holland Helyreállító Igazságszolgáltatási Fórum (Forum for Restorative Justice) és a helyreállító célú fogvatartással foglalkozó platform (Platform for Restorative Detention) kezdeményezéseiben. 2008-ban jelentették meg a helyreállító igazságszolgáltatásnak a bűntető igazságszolgáltatási rendszerbe történő integrálásának általános elveit, amelyeket a büntetőügyekben alkalmazott mediációval foglalkozó ad hoc jellegű platform (Platform for Mediation in Criminal Matters) dolgozott ki. A legutóbbi intézkedéseket Kínában valósították meg a demokratikus jogállam és a helyreállító igazságszolgáltatás előmozdításának segítése céljából. John Blad 2000-ben megalapította a Forum voor Herstelrecht nevű szervezetet és a Tijdschrift voor Herstelrecht című folyóiratot (a helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó fórum és folyóirat). Ő a folyóirat főszerkesztője. 2001-től 2005-ig ő volt a Rotterdami Erasmus Egyetem Közbiztonságkutató Iskolájának (Research School for Public Safety and Security of Erasmus University Rotterdam) oktatási igazgatója. PhD-fokozatát Louk Hulsmans büntetőjogi abolicionizmus elméletének teoretikus vizsgálata (Abolitionisme als strafrechtstheorie) témájában szerezte. Családi Problémamegoldás Hollandiában a gyermekek és fiatalkorúak védelme érdekében egyre gyakrabban alkalmazzák a családi csoportkonferenciát (Family Group Conference). Az előadás központi témáját a családok súlyos problémák kezelésére való felkészítésének kvantitatív és kvalitatív vonatkozásai képezik. A családok felkészítése a tapasztalatok szerint hozzájárul a biztonsághoz és a társadalmi kohézióhoz, elősegíti továbbá azt, hogy a fiatalok érezzék, hogy ellenőrzés alatt vannak.


14 Dr. John Blad is an associate professor in the field of criminal law sciences within the Law Faculty of the Erasmus University Rotterdam. His main focus has, for a long time, been the problem of euthanasia in connection to the criminal law and the theoretical questions related to the idea of penal abolition. Nowadays his main interest lies in the development of restorative justice in the context of the democratic state and under the rule of law. Courses he gives comprise Theory of criminal law and punishment, Criminal justice and crime and for five years he has taught, during the last semester of the criminal law curriculum, with reference to the meaning of criminal law in the democratic ‘rechtsstaat’. John Blad is involved in many restorative initiatives in the Netherlands, such as the foundation of the (Dutch) Forum for Restorative Justice and the (Dutch) Platform for Restorative detention. In 2008 General principles were published for the integration of restorative justice into the criminal justice system, produced by an ad hoc Platform for Mediation in Criminal Matters. Most recent activities have been in China to help promote democratic rule of law and restorative justice. In 2000 he founded both the Forum voor Herstelrecht and the Tijdschrift voor Herstelrecht (Forum and Journal for Restorative Justice). He is chief editor of the Journal. From 2001–2005 he was Director of Educational affairs of the Research School for Public Safety and Security of the Erasmus University Rotterdam. He has a PhD based upon a theoretical review of Louk Hulsman’s penal abolitionism: Abolitionisme als strafrechtstheorie. Resolving problems by families Family Group conferences are increasingly used in the Netherlands within the framework of the care for and protection of children and juveniles. The presentation will focus on the quantitative and qualitative dimensions of empowering families to resolve serious problems that might otherwise lead to measures such as custodial care in an inclusive way. The empowerment of families appears to be able to contribute to safety, social cohesion and feelings of being in control.

AARNE KINNUNEN ÉS SAIJA JARVINEN 1. PLENÁRIS ÜLÉS > HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK A BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSON KÍVÜL PLENARY 1 > RESTORATIVE PRACTICES OUTSIDE THE CRIMINAL JUSTICE

Aarne Kinnunen a finn Igazságügyi Minisztérium tanácsadója, a Büntetőpolitikai Főosztály munkatársa. Kinnunen a helyreállító igazságszolgáltatás, a mediáció, a bűnözés és az erőszak megelőzésének kérdéseivel, valamint a kábítószer-megelőzéssel, továbbá általánosságban a büntetőpolitikával foglalkozik. Aarne Kinnunen a társadalomtudományok doktora (Helsinki Egyetem). A finn Bűnmegelőzési Tanács titkáraként dolgozott, valamint a Nemzeti Jogi Kutatóintézetben, a Finn Rendőrtiszti Főiskolán és a Nemzeti Statisztikai Hivatalban folytatott kriminológiai és kábítószermegelőzéssel kapcsolatos kutatásokat. Aarne Kinnunen a finn Mediációs Tanácsadó Bizottság alelnöke. Iskolai konfliktusok feloldása – kortárs-mediáció Finnországban A kortárs-mediáció az iskola mindennapi életében a diákok között kialakult konfliktusok megoldásának önkéntes formája. A módszer célja az, hogy a diákok kommunikációs képességeinek fejlesztésével csökkenjenek az iskolai hibák, hiányosságok. A kortárs-mediáció különleges modelljében a gyermekek mediációs képzésen vesznek részt, ezt követően náluk valamelyest fiatalabb gyermekek konfliktusainak megoldásában mediátorként segítenek. Az előadásból megismerhetjük a kortárs-mediáció finnországi fejlődését a helyreállító igazságszolgáltatás elméleti és gyakorlati keretében.


15 Aarne Kinnunen is a Ministerial Adviser in the Ministry of Justice in Finland. He works in the Department of Criminal Policy dealing with issues concerning restorative justice and mediation, prevention of crime and violence, drug issues and criminal policy in general. He is Ph.D. in Social Sciences (University of Helsinki). Kinnunen has worked as General Secretary of the Council for Crime Prevention in Finland and as a researcher within criminology and drug policy in the National Research Institute of Legal Policy, in the Police College of Finland and in Statistics Finland. He is a vice chairman in the Finnish Advisory Board of Victim Offender Mediation. Resolving Conflicts in Schools – Peer Mediation in Finland Peer mediation is a voluntary method resolving pupil’s conflicts in the school’s everyday life. The purpose of the method is to lessen the dysfunctions in the school by improving the pupils’ communication skills. Peer mediation follows a particular model in which pupils are trained for mediators and then mediate the conflicts of slightly younger pupils. In the presentation the evolution of peer mediation in Finland is described in the context of restorative justice theory and practices.

EFFI LAMBROPOULOU 2. PLENÁRIS ÜLÉS > A VÁDEMELÉS ELŐTT ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 2 > RESTORATIVE PRACTICES BEFORE THE ACCUSATION

Effi Lambropoulou az athéni (Görögország) Panteion Egyetem (Társadalom- és Politikatudományi Egyetem) Szociológiai Tanszékének kriminológiát oktató egyetemi tanára. Athénben folytatott jogi tanulmányokat. Posztgraduális tanulmányait a németországi Bielefeld Egyetem Büntetőjogi szociológia szakirányán folytatta, PhD-fokozatát a németországi Albert-Ludwig Egyetemen (Freiburg) szerezte Pönológia, a börtönökkel és a javító-nevelő tevékenységekkel kapcsolatos szabályozási elvek szociológiája témában. Jogosult arra, hogy jogászként dolgozzon (Athénben) és öt évig dolgozott a Kriminológiai Kutatócsoportnál a németországi Külföldi és Nemzetközi Büntetőjogi Intézetnél (Max-Planck Intézet, Freiburg). Több kriminológiai társaság (ESC, GIWK; GSC) tagja, valamint hat könyv (ebből egy német nyelvű) és számos cikk (görög, német és angol nyelvű cikkek) szerzője. Kutatási területe a bűncselekmények visszaszorításával foglalkozó intézmények (bíróságok, rendőrség, javító-nevelő munka, bentlakásos csoportok), a szociális kontroll és kontrolltechnikák új formái, a transznacionális bűnözés, a tömegmédia, a drogpolitika és a korrupció – publikációi is ezekkel a témákkal kapcsolatosak. Jelenleg a szociális kontroll új formáival, biztonsági és korrupciós kérdésekkel foglalkozik. A következő tantárgyakat oktatja: Szociális kontroll, Bűnözés és Deviancia, valamint Büntetőjogi szociológia. Alternatív vitarendezés Görögországban Az előadás első sorban az elmúlt évek során Görögországban bevezetett helyreállító modellekkel és e modelleknek a bűnmegelőzésre és a büntető igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásával, valamint azak alkalmazásával kapcsolatos formális és nem formális akadályokkal, másodsorban pedig az alternatív vitarendezés szabályaival és gyakorlatával foglalkozik. Az előadás felvázolja továbbá a büntetőjogban már ismert vagy alkalmazott helyreállító és egyeztetési formákat. Végül röviden ismerteti a korábban alkalmazott helyreállítási és egyeztetési gyakorlatokat, illetve azok megszüntetésének módját.


16 Effi Lambropoulou is a Professor of Criminology, Department of Sociology, at the Department of Sociology of the Panteion University of Social and Political Sciences, Athens, Greece. She studied Law (Athens), and her postgraduate studies were in Sociology of Criminal Law (University of Bielefeld, Germany), while her PhD in Penology, Sociology of Prison and Correctional Policy (Albert-Ludwig University, Freiburg, i.Br., Germany). She is licensed to practice law (Athens) and worked for five years with the Criminological Research Group at the Max-Planck Institute for Foreign and International Criminal Law (Freiburg, Germany). She is member of criminological associations (ESC, GIWK; GSC) and author of six books (one in German) and many articles in Greek, German and English languages; her research interests and publications refer to Institutions of Crime Control (Courts, Police, Corrections, Inmate- Subcultures), New Forms of Social Control and Control Technologies, Transnational Crime, Mass Media, Drug Policies and Corruption. She is currently working on new forms of social control, security and corruption issues. Her teaching courses refer to Social Control, Crime, and Deviance, as well as to Sociology of Criminal Law. Alternative Dispute Resolution in Greece The presentation will refer, firstly, to the restorative models introduced during the last years in Greece and their impact on crime prevention and criminal justice, as well as to the formal and informal difficulties in their enforcement; secondly, to rules and practice of alternative dispute resolutions. Furthermore, the presentation shall outline “forms” of restoration and reconciliation, which are already envisioned by criminal law and currently being used. Finally, past patterns of reconciliation and restoration will be briefly described and as to how they were rescinded.

KARIN BRUCKMÜLLER 2. PLENÁRIS ÜLÉS > A VÁDEMELÉS ELŐTT ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 2 > RESTORATIVE PRACTICES BEFORE THE ACCUSATION

Karin Bruckmüller 2000 óta egyetemi tanársegéd a Bécsi és Müncheni Egyetem Büntetőjogi és Kriminológia Tanszékén. 2006 óta az Osztrák Ügyvédi Kamara (Austrian Bar Association) tudományos munkatársa továbbá a Weisser Ring Áldozatsegítő Szervezet (Victim Support Organisation “Weisser Ring”) és a Ludwig Boltzmann Európai Jogi Intézet (Ludwig Boltzmann Institute for European Law) tudományos munkatársa. A pártfogó felügyelői szolgálattal és a társadalmi munkával foglalkozó társaság (Association for probation service and social work) címzetes munkatársa. Kutatási témái: az áldozatok jogai és a viktimológia, embercsempészet elleni küzdelem, fiatalkorúakkal kapcsolatos igazságszolgáltatás, bűnmegelőzés, visszaesés és egészségügyi büntetőjog. Diverzió az áldozatnak és a közösségnek nyújtott jóvátétel elősegítése érdekében Az osztrák jog, nevezetesen a Büntető törvénykönyv és a Büntetőeljárási törvény szerint számos helyreállító igazságszolgáltatási rendelkezés van érvényben. Ezek több módon ösztönzik az elkövetőt a teljes kár jóvátételére, úgymint az enyhítő körülményként történő értékelés vagy a tevékeny megbánás. A leglényegesebb elem azonban az elterelés, amely az áldozat és az elkövető közötti közvetítést (a négy elterelési intézkedés egyikét) is lehetővé teszi, az ilyen ügyek lezárásának általában előfeltétele a kár megtérítése. Az elkövető általi kompenzáció mellett Ausztriában kivételes körülmények esetén állami kompenzációt is biztosítanak. Az előadás keretében nem csupán a jogi rendelkezések és előfeltételek, hanem a gyakorlati vonatkozások és annak kihívásai is ismertetésre kerülnek.


17 Karin Bruckmüller has been a university assistant at the Department of Criminal Law and Criminology (University Vienna and Munich) since 2000. Since 2006 she has also been a research associate at the Austrian Bar Association. She is a research associate at the Victim Support Organisation “Weisser Ring” and the Ludwig Boltzmann Institute for European Law. She is an honorary employee of the Association for probation service and social work. Her research topics are victims’ rights and victimology, combating human trafficking, juvenile justice, crime prevention, recidivism and medical-criminal-law. Diversion for promoting compensation for victims or community reparation in Austria Under Austrian law, especially in the Criminal Code and the Code of Criminal Procedure, a broad range of restorative justice provisions are established. There are a lot of incentives offered to the offender to totally make good on an entire damage situation, e.g mitigating circumstances or the so called “Tätige Reue” (manifested repentance). But the core is the “Diversion”, including the victim-offender mediation as one of the four diversionary measures, in which usually compensation for the damage is a precondition for closing the case. Beside the offender’s compensation, Austria also provides state compensation under special circumstances. Not only the legal provisions and preconditions but also the practical work with its challenges shall be presented.

ISABELLA MASTROPASQUA 3. PLENÁRIS ÜLÉS > A VÁDEMELÉSTŐL AZ ÍTÉLETHOZATALIG ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 3 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE TRIAL

Isabella Mastropasqua a Fiatalkori Devianciák Európai Tanulmányi Központjának (European Centre of Studies on Juvenile Deviance of Nisida) igazgatója és a Fiatalkorúak Igazságszolgáltatása Főosztály tanulmányi és kutatótestületének (Study and Research Board of the Department for Juvenile Justice) rangidős vezetője. Tagja a Szociális Munkások Nemzeti Tanácsa társaságának (Association of Social Workers’ National Council), illetve a társaság Tanulmányi, Kutatási és Innovációs Bizottságának (Commission for Studies, Research and Innovation) elnöke. Isabella Mastropasqua az Igazságügyi Minisztérium szakembere, aki a fiatalok rossz közérzetével foglalkozó számos nemzeti és európai projektben dolgozott, több esszét publikált a deviancia és a beilleszkedési problémák témakörében, valamint számos európai és latin-amerikai nemzetközi megbeszélésen vett részt előadóként. Jelentősen hozzájárult a fiatalkorúak ügyeihez kapcsolódó büntetőjogi mediáció elterjedéséhez, és mediációval kapcsolatos projekteket koordinált Olaszországban és Európában. Jelenleg a „Helyreállító igazságszolgáltatás és bűnmegelőzés” („Restorative Justice and Crime Prevention”) elnevezésű projekt koordinátora, amely a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fórumával („European Forum for Restorative Justice”) együttműködésben valósul meg. Isabella Mastropasqua az Esperienze Sociali és a Minori e Giustizia folyóiratok tudományos bizottságainak tagja, valamint a Nuove Esperienze di Giustizia Minorile vezető szerkesztője. Oktatott a Messinai és Palermói Szociális Szolgálati Egyetemen és a Genovai Egyetem Jogi Karán. Jelenleg a Roma Tre Egyetemen tanít. Mediáció Olaszországban A fiatalkorúakra vonatkozó büntető eljárási törvény két olyan szabályt tartalmaz, amelyet a bírák a helyreállító igazságszolgáltatás és a mediáció eszközeként alkalmaznak: a 28. szakasz a próbára bocsátásról, a 9. szakasz pedig a személyiség felméréséről, értékeléséről szól. A bíró felfüggesztheti az eljárást és az ügyet a sértett és az elkövető közötti mediáció lefolytatására jogosult intézmény hatáskörébe utalhatja, ha a szupervíziós eljárásban a fiatalkorúval foglalkozó szociális munkás ezzel egyetértett. A szakértői intézményhez való „áttétel” a békéltetés, a jóvátétel vagy a közvetítés célját szolgálja.


18

Isabella Mastropasqua is Senior Executive at the Study and Research Board of the Department for Juvenile Justice and Director of the European Centre of Studies on Juvenile Deviance of Nisida. She is a member of the Association of Social Workers’ National Council and President of its Commission for Studies, Research and Innovation. As an expert for the Ministry of Justice who has worked within many national and European projects dealing with the “malaise” of young people, Isabella Mastropasqua has published several essays on deviance and maladjustment, also participating as a speaker in a number of international congresses both in Europe and in Latin America. In particular, she promoted juvenile penal mediation and coordinated projects on mediation in Italy and in Europe and is currently Coordinator of the project “Restorative Justice and Crime Prevention” in collaboration with the European Forum for Restorative Justice. Isabella Mastropasqua is member of the scientific committees of the scientific journals Esperienze Sociali and Minori e Giustizia as well as Managing Editor of Nuove Esperienze di Giustizia Minorile. She has lectured at the Social Service University of Messina and Palermo and at the Law Faculty of the University of Genoa. Presently, she teaches at the University “Roma Tre”. Victim-Offender Mediation in Italy The juvenile Code of Criminal Procedure includes two norms currently used by magistrates to apply victim-offender mediation and restorative justice: in Art. 28 on probation and Art. 9 on personality assessment. The judge may suspend the proceedings and refer the case to the victim-offender mediation centres with the aim of ‘conciliation’, ‘reparation’ or ‘mediation’ if it has been stated in the ‘supervision project’ devised by the juveniles social workers.

WOJCIECH JUSZKIEWICZ 3. PLENÁRIS ÜLÉS > A VÁDEMELÉSTŐL AZ ÍTÉLETHOZATALIG ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 3 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE TRIAL

Wojciech Juszkiewicz a lengyel Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyeleti Főosztálya Áldozatsegítő Osztályának munkatársa. 2000 és 2008 között ügyvédként és jogi tanácsadóként dolgozott egy kerületi bíróságon, ahol büntető ügyekkel foglalkozott. Juszkiewicz az Európai Unió „Prevention of and Fight against Crime” programja keretében társfinanszírozásban megvalósított „Bűncselekmények Áldozatait Segítő Hálózat” projekt menedzsere volt. Ő Lengyelország nemzeti kapcsolattartója, aki felelős az áldozatsegítés eljárási és végrehajtási kérdéseiért. Lengyelország szakértőjeként a „Bűncselekmények Áldozatait Segítő Hálózat” keretében szervezi a civil szervezetek eljárásbeli részvételét. Részt vesz az európai áldozatsegítő hálózatok rendszereiről szóló kutatásban. Részt vett a „Lelki erőszak – az erőszak megelőzése és az áldozatok támogatása” konferencia és képzés szervezésében, amelyet az áldozatsegítésben dolgozó szakemberek tudásának és készségeinek fejlesztése céljából rendeztek több ország részvételével. A jóvátétel mint enyhítő körülmény a büntetés kiszabásakor – helyreállítás és büntetés A közvetítői eljárás jogintézményét az 1997-ben hatályba lépő Büntetőeljárási törvény vezette be a lengyel jogrendszerbe. Célja az, hogy már az eljárás előkészítő szakaszában a lehető legtöbb ügy mediációs eljárásra kerüljön. A bírósági szakban a büntetőügyeket csak kivételesen lehet mediációra utalni. A lengyel büntető törvénykönyv 53. szakasza kötelezi a bíróságot arra, hogy a közvetítői eljárás eredményét vegye figyelembe az ítélet kiszabásakor.


19

Wojciech Juszkiewicz is working at the Department of Enforcement of Judgment and Probation (Unit for Crime Victims Support) of the Ministry of Justice of the Republic of Poland. He had been working as an advocate, legal advisor and lawyer at the District Court (Penal Department) between 2000 and 2008. He was the coordinator of the project “Crime Victims” Support Network co-financed by the EU from the specific programme “Prevention Of and Fight against Crime”. Juszkiewicz is a national contact point responsible for all procedural and executive aspects of crime victim compensation. He is an inspector of Local Support Institution in Warsaw, Zabrze and Bielsko – Biała. He organizes a co-operational basis for procedural aspects of NGOs’ activities in the frame of Crime Victims’ Support Network and he is interested in the research of European standards of crime victims’ support systems. He was an organizer of the conference “Emotional violence – prevention and support for victims of violence” and joint training with the representatives of other countries for developing knowledge and skills related to qualification improvement for people working in the field of crime victims’ support. Considering reparation as mitigating circumstance by imposing the sentences – reparation and punishment The legal institution of mediation was introduced into the Polish legal system by the new Penal Proceeding Code in 1997. The aim of mediation was to direct as many cases as possible into mediation proceeding on the stage of preparatory proceeding. Exceptionally criminal cases should be directed to mediation on the court proceeding. Art. 53 of the Polish Penal Code orders the court to take the results of the mediation proceeding into consideration by inflicting the punishment.

ERZSÉBET HATVANI 4. PLENÁRIS ÜLÉS > BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 4 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES

20

Hatvani Erzsébet a Központi Igazságügyi Hivatal főigazgatója a hivatal alapítása, azaz 2003 óta. Az Igazságügyi Hivatal az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos különböző területekért felelős (többek között: Áldozatsegítő Szolgálat, Jogi Segítségnyújtó Szolgálat és Pártfogó Felügyelői Szolgálat). A Pártfogó Felügyelői Szolgálat felelős az alternatív büntetések és a közösségi szankciók végrehajtásáért (például pártfogó felügyelet és közérdekű munka büntetés). A szolgálat felelős továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekből szabaduló elkövetők utógondozásáért (szociális gondoskodás). A büntetőeljárásban a pártfogó felügyelők is részt vesznek azáltal, hogy környezettanulmányokat és pártfogó felügyelői véleményeket készítenek a büntetőeljárás ügyészi vagy bírósági szakasza szakasza során, továbbá 2007 óta a szolgálat felelős az áldozatok és az elkövetők közötti közvetítésért is. Hatvani Erzsébet művelődésszervezési, pedagógiai, közigazgatási és jogi tanulmányokat folytatott. Miután a szociálpolitika területén mintegy 15 év munkatapasztalatra tett szert, a magyar pártfogó felügyelői rendszer reformjának egyik meghatározó szereplője lett. Két, a szociálpolitika területén működő alapítvány igazgatóságának tagja, továbbá a Magyar Mediációs Társaság egyik alapító tagja. 1998 óta előadó az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Erzsébet Hatvani has been the general director of the Hungarian Office of Justice since its foundation in 2003. The Office of Justice is responsible for different fields connected to the justice system including among others the Victim Support Service, the Legal Aid Service and the Probation Service. The Probation Service is responsible for the implementation of alternative measures and community sanctions such as probation supervision and community service. The service is also responsible for the after-care of ex-offenders released from prisons. Probation officers also take part in the criminal procedure by making social inquiry reports and pre-sentence reports in the prosecution or judicial phase of the procedure, and from 2007 the Service has also been responsible for victim-offender mediation. Erzsébet Hatvani has studied Culture Management, Pedagogy, Public Administration and Law. After having almost 15 years of work experience in the social policy field, she had become one of the main participants working on the reform of the Hungarian probation system. She is a member of board of trustees at two foundations within the social policy field. She is also a founding member of the Hungarian Mediation Association. From 1998 to date she has been a lecturer at the ELTE University, Faculty of Social Sciences.

Szimbolikus helyreállítás – közösségi büntetések a Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyakorlatában A magyar pártfogó felügyelői rendszer ismertetése után az előadás keretében bemutatásra kerül, hogy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat hogyan tudja megvalósítani a szimbolikus jóvátételt a gyakorlatban. Egyrészt felelős vagyunk a közösségi büntetés végrehajtásáért, amely a szimbolikus jóvátétel alapjául szolgálhat. Másrészt a budapesti Pártfogó Felügyelői Szolgálat lebonyolított egy olyan kísérleti programot, amelyben fiatalkorú elkövetők vállaltak munkát nem kormányzati szervek számára, szimbolikus jóvátételként. Az előadás az e témák kapcsán szerzett tapasztalatokat összegzi.

Symbolic restitution – community sanctions in the practice of the Hungarian Probation Service After presenting the probation system in Hungary, the presentation will outline, as to how the Probation Service can achieve symbolic restitution in its experience. On one hand, it is responsible for the implementation of the community service sanctions which can serve as a basis of symbolic restitution. On the other hand, the Probation Service in Budapest ran a pilot programme in which juvenile offenders undertook to work for NGOs by way of symbolic restitution. The presentation will summarise the experiences within these topics.


KAROLIEN MARIËN 4. PLENÁRIS ÜLÉS > BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK PLENARY 4 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES

Karolien Mariën kriminológus, korábban egy belga börtönben dolgozott helyreállító igazságszolgáltatási tanácsadóként. Később a Központi Pszichoszociális Szolgálatnál (a belga Igazságügyi Minisztériumon belül működő szolgálat) dolgozott. A szolgálat azokat az embereket támogatja és segíti, akik a fogvatartottak közösségbe történő reintegrálásának előkészítésével foglalkoznak. Jelenleg a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fórumának (European Forum for Restorative Justice) igazgatója. A belga börtönökben alkalmazott helyreállítási gyakorlatok A belga börtönökben alkalmazott helyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatos tapasztalatok ismertetése előtt az előadás általános áttekintést ad a helyreállító igazságszolgáltatás belgiumi helyzetéről. Ezután az alábbi témákról lesz szó: a belga börtönrendszer általános áttekintése, a belga börtönökben alkalmazott helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlatok eredete, fejlődés, értékelés és a jelenlegi helyzet.


21 Karolien Mariën is a criminologist. She worked as a restorative justice adviser in a Belgian prison. After that she worked for the central psycho-social service: a service within the Belgian Ministry of Justice that supports and assists the people working with prisoners regarding the preparation for their reintegration into the community. Now she is the executive officer of the European Forum for Restorative Justice. Restorative practices in Belgian prisons Before setting out the Belgian experiences within restorative justice in prisons, a general overview on the state of affairs of restorative justice in Belgium shall be given. After this introduction the following topics shall be open for discussion: overview of the Belgian prison system in general, origin of restorative justice practices in Belgian prisons, evolution, evaluation and the current state of affairs.

DOMINIC KELLY 1. SZEKCIÓ > FIATALKORÚAK ÜGYEIBEN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 1 > RESTORATIVE PRACTICES IN THE CASES OF JUVENILE OFFENDERS

Dominic Kelly az Országos Helyreállító Igazságszolgáltatási Bizottság (National Commission on Restorative Justice) titkára. A bizottságot az ír kormány hozta létre azzal a céllal, hogy ajánlásokat dolgozzon ki a helyreállító igazságszolgáltatásnak az ír igazságszolgáltatási rendszerben történő szélesebb körű alkalmazásának lehetőségéről. A bizottság 2009 közepére készíti elő jelentését az igazságügyi, esélyegyenlőségi és jogi reformügyi miniszter számára. Dominic Kelly humánerőforrás-menedzsment és munkaügyi kapcsolatok szakirányon tanult (mester fokozat), jelenleg politikaelemzési tanulmányokat folytat. Köztisztviselő, már számos kormányzati hivatalnál dolgozott. Néhány évig az Európai Bizottságnál is dolgozott. Fiatalkorú elkövetők ügyeiben alkalmazott helyreállító eljárások Írországban A helyreállító igazságszolgáltatás Írországban a fiatalkorúakra vonatkozóan törvény alapján. A 2001. évi gyermekvédelmi törvény biztosítja a jogalapot. Az egyik, a rendőrségi elterelési programba („Garda Diversion Programme”) beágyazódó programot a nemzeti rendőrség („Garda Síochána”) bonyolítja. A program gondoskodik a helyreállító figyelmeztetésekről és konferenciákról. Egy másik program pedig a családi konferencia lehetőségét biztosítja a bíróság elé terjesztett ügyek vonatkozásában (a pártfogó felügyelői szolgálat bevonásával).


22 Dominic Kelly is Secretary to the National Commission on Restorative Justice. The Commission was established by the Irish Government to make recommendations in relation to restorative justice’s potential for wider application within the Irish jurisdiction and is due to report to the Minister for Justice, Equality and Law Reform by mid-2009. He has studied Human Resources Management and Industrial Relations to a Master’s Degree level and is currently completing studies in Policy Analysis. He is a career civil servant and has served in a number of Government departments. He also served with the European Commission for a number of years. Restorative practices applied in the cases of juvenile offenders in Ireland Restorative justice in Ireland exists on a statutory basis for juveniles. The Children Act 2001 provides the statutory base. One programme, embedded in the Garda Diversion Programme, is operated by An Garda Síochána (the national police force). It provides for restorative cautioning and conferencing. A second programme provides for family conferencing for court-referred cases involving the Probation Service.

ANDREA MATOUSKOVA 1. SZEKCIÓ > FIATALKORÚAK ÜGYEIBEN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 1 > RESTORATIVE PRACTICES IN THE CASES OF JUVENILES’ OFFENDERS

Andrea Matouskova a prágai Károly Egyetemen folytatott tanulmányokat szociális munka szakon, majd 2008-ban megszerezte szociológiai doktori címét. Komoly szakmai tapasztalatokat szerzett a telefonos krízisintervenció, a mediáció, a vitarendezés és a pszichoterápia területén, részt vett továbbá a pártfogó felügyelők és mediátorok számára szervezett oktatási programban (Qualifying Education Programme for Probation and Mediation Service Officers). Korábban dolgozott süket gyermekek oktatásával foglalkozó iskolában, fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozó állami központnál és hajléktalanok számára működtetett önkormányzati központnál. A Mediáció mint a fiatalkorú bűnözés kiküszöbölésének egyik „helyreállító” megközelítése Az előadás rövid áttekintést nyújt a mediáció Csehországi történetéről és arról, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyekben folytatott büntetőeljárás során hogyan hasznosul a közvetítés. Az előadás röviden összefoglalja továbbá a vonatkozó statisztikai adatokat, valamint az áldozatok és elkövetők közötti közvetítés alapvető módszertani sztenderdjeit is ismerteti. A hatékony gyakorlati megvalósulás jobb szemléltetése céljából bemutat egy konkrét ügyet, és ahhoz kapcsolódóan szemlélteti a nehézségeket, a sikereket és a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseket.


23 After her studies in Social Work at the Charles University of Prague, Andrea Matouskova became a Doctor of Sociology in 2008. She is skilled within the field of telephone crisis intervention, mediation and conflict resolution, psychotherapy and she participated in the Qualifying Education Programme for Probation and Mediation Service Officers. She has worked in a school for deaf children, in a state centre for delinquent youth, and a municipal centre for homeless people. Mediation as one of the restorative approaches to juveniles crime behaviour solving The presentation carries a short overview of the history of mediation in the Czech Republic and specifically how the mediation is utilized during the juvenile criminal procedure. There is short summary of the referring statistics and presentation of basic methodological standards for victim/ offender mediation. One of the juvenile cases is presented as a better illustration of the effective practice, and the comment may show difficulties, successes and ideas for improvement.

ANTONIJA ZIZAK 1. SZEKCIÓ > FIATALKORÚAK ÜGYEIBEN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 1 > RESTORATIVE PRACTICES IN THE CASES OF JUVENILE OFFENDERS

24

Antonija Zizak 1979 óta a Zágrábi Egyetem Oktatás- és Rehabilitációs Tudományok Kara Viselkedési Zavarok Tanszékének tagja. Az Oktatás- és Rehabilitációs Tudományok Karon számos egyetemi programon készíti fel a hallgatókat a különböző veszélyeztetett csoportokkal történő munkára. Antonija Zizak egyetemi tanár, gyakorló klinikus és kutató. A következő tantárgyakat oktatja: Szociális és kommunikációs készségek, Csoportmunka és Szocio-pedagógiai beavatkozások elmélete. Az elmúlt 10 év során klinikai munkája többnyire a fiatalkorúak számára történő tanácsadásra, valamint a családon belüli erőszakot elkövető férfiak csoportos kezelésére irányult (mindkét esetben a bíróság által megrendelt pszicho-szociális kezelésekről van szó). Kutatási munkája keretében jelenleg a beavatkozások különböző kockázati szintekkel történő összehangolásának problémáival, valamint a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok esetében szükséges beavatkozásokkal foglalkozik. Számos publikációja jelent meg (15 könyv). Egyik könyvében a helyreállító igazságszolgáltatással és a közvetítői tevékenységgel foglalkozik.

Antonija Zizak has been a member of the faculty, at the Department of Behavior Disorders, within the Faculty of Education and Rehabilitation Sciences of Zagreb University since 1979. Several graduate programs at the Faculty of Education and Rehabilitation Sciences prepare students for work with different vulnerable populations. Professor Zizak is a teacher, practicing clinician and researcher. She teaches courses such as Training in Social and Communication Skills, Group work and Theories of Socio-pedagogical Interventions. For the past ten years her clinical work has mostly been directed towards the counseling of juvenile offenders and group treatment for men who commit family violence – both being court ordered psychosocial treatments. Her current research is focused on problems of matching interventions with risk levels and the intervention needs of children and youth at risk. She has published extensively, and one of her fifteen books is on restorative justice and victim-offender mediation.

Fiatalkorúak ügyeiben alkalmazott mediáció Horvátországban Az előadás bemutatja a fiatalkorú elkövetők esetében Horvátországban alkalmazott mediáció modelljét. A mediációt kizárólag a tárgyalási szakaszt megelőzően alkalmazzák. A fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény (Croatian Juvenile Courts Law) szerint az áldozatok és az elkövetők közötti mediáció olyan fiatalkorú elkövetők esetében alkalmazható, akik legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel szankcionálható bűncselekményt követtek el. A közvetítői eljárás modelljét az „Alternative Interventions for Juvenile Offenders” (fiatalkorú elkövetők esetén alkalmazható alternatív intézkedések) elnevezésű program keretében dolgozta ki az Egészségügyi és Szociális Jóléti Minisztérium (Ministry of Health and Social Welfare), a horvát Államügyészi Hivatal (State Attorney Office) és az Oktatás- és Rehabilitációs Tudományok Kara (Faculty of Education and Rehabilitation Sciences). 2000 óta három a jogviták peren kívüli rendezéséért felelős (Zágráb, Eszék és Split városokban található) szolgálatnál speciálisan képzett szakemberek (mediátorok) végzik a közvetítést fiatalkorú bűnelkövetők esetében. Évente mintegy 160 ügyben bonyolítanak le sikeresen mediációt. A folyamatos értékelés a modell szerinti rendes eljárás része. Az elért eredményekkel, valamint az áldozatok és bűnelkövetők közötti mediációval kapcsolatos elégedettség szintjét értékelés méri. Az értékelés továbbá arra is rámutat, hogy az áldozatok és bűnelkövetők közötti közvetítésbe bevont fiatalkorúak esetében lényegesen alacsonyabb a visszaesők aránya (10%), mint azoknál a fiatalkorúaknál, akik esetében más típusú szankciókat alkalmaztak (30%).

Mediation in the cases of juvenile offenders in Croatia A model of victim-offender mediation in the cases of juvenile offenders in Croatia shall be presented. Victim-offender mediation is only implemented during the pre-trial procedure. According to the Croatian Juvenile Courts Law victim-offender mediation is applicable for the juvenile offenders who have committed offences punishable by financial compensation or imprisonment lasting up to 5 years. Victim-offender mediation model was developed by way of the Project “Alternative Interventions for Juvenile Offenders” by the Ministry of Health and Social Welfare, Croatian State Attorney Office and the Faculty of Education and Rehabilitation Sciences. Since the year 2000, in three small out-of-court settlement services in Zagreb, Osijek and Split specially trained professionals – mediators have been implementing victim-offender mediation in the cases of juvenile offenders. They are successfully working upon approximately 160 victim-offender mediations per year. An ongoing evaluation is part of the model standard procedure. Evaluation is pointing to the overall satisfaction with the outcomes and the victim-offender mediation process. Also, it indicates that recidivism rate for juveniles who had been included in victim-offender mediation is significantly lower (10%) than for juveniles who participated in other types of sanctions for juvenile delinquents (30%).


JOHN R. BLAD 2. SZEKCIÓ > A FELNŐTTKORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIBEN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 2 > RESTORATIVE PRACTICES IN THE CASES OF ADULT OFFENDERS

Dr. John Blad a Rotterdami Erasmus Egyetem Jogi Karának büntetőjogi egyetemi docense. Hosszú ideje foglalkozik az eutanázia problémájával, annak büntetőjogi vonatkozásaival és az ún. „penal abolition” (büntetőjogi abolicionizmus) koncepcióval kapcsolatos elméleti kérdésekkel. Fő érdeklődési területe jelenleg a helyreállító igazságszolgáltatás fejlesztése a demokratikus állam összefüggésében és a jogállamiság keretében. A következő tantárgyakat oktatja: Büntetőjog- és büntetéselmélet, Büntető igazságszolgáltatás és bűnözés. A büntetőjogi képzés utolsó féléve keretében öt éve tanít arról, hogy mit jelent a büntetőjog a demokratikus jogállamban („rechtsstaat”). John Blad több helyreállító kezdeményezésben vesz részt Hollandiában, így a Holland Helyreállító Igazságszolgáltatási Fórum (Forum for Restorative Justice) és a helyreállító célú fogvatartással foglalkozó platform (Platform for Restorative Detention) kezdeményezéseiben. 2008-ban jelentették meg a helyreállító igazságszolgáltatásnak a bűntető igazságszolgáltatási rendszerbe történő integrálásának általános elveit, amelyeket a büntetőügyekben alkalmazott mediációval foglalkozó ad hoc jellegű platform (Platform for Mediation in Criminal Matters) dolgozott ki. A legutóbbi intézkedéseket Kínában valósították meg a demokratikus jogállam és a helyreállító igazságszolgáltatás előmozdításának segítése céljából. John Blad 2000-ben megalapította a Forum voor Herstelrecht nevű szervezetet és a Tijdschrift voor Herstelrecht című folyóiratot (a helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó fórum és folyóirat). Ő a folyóirat főszerkesztője. 2001-től 2005-ig ő volt a Rotterdami Erasmus Egyetem Közbiztonságkutató Iskolájának (Research School for Public Safety and Security of Erasmus University Rotterdam) oktatási igazgatója. PhD-fokozatát Louk Hulsmans büntetőjogi abolicionizmus elméletének teoretikus vizsgálata (Abolitionisme als strafrechtstheorie) témájában szerezte. Helyreállító igazságszolgáltatás Hollandiában – akadályok és lehetőségek Az előadó bemutatja a helyreállító igazságszolgáltatás fejlődésének lehetőségeit Hollandiában, miközben vázolja a kevésbé befogadó holland büntetőjogi környezetet mint hátteret.


25 Dr. John Blad is an associate professor in the field of criminal law sciences within the Law Faculty of the Erasmus University Rotterdam. His main focus has, for a long time, been the problem of euthanasia in connection to the criminal law and the theoretical questions related to the idea of penal abolition. Nowadays his main interest lies in the development of restorative justice in the context of the democratic state and under the rule of law. Courses he gives comprise Theory of criminal law and punishment, Criminal justice and crime and for five years he has taught, during the last semester of the criminal law curriculum, with reference to the meaning of criminal law in the democratic ‘rechtsstaat’. John Blad is involved in many restorative initiatives in the Netherlands, such as the foundation of the (Dutch) Forum for Restorative Justice and the (Dutch) Platform for Restorative detention. In 2008 General principles were published for the integration of restorative justice into the criminal justice system, produced by an ad hoc Platform for Mediation in Criminal Matters. Most recent activities have been in China to help promote democratic rule of law and restorative justice. In 2000 he founded both the Forum voor Herstelrecht and the Tijdschrift voor Herstelrecht (Forum and Journal for Restorative Justice). He is chief editor of the Journal. From 2001–2005 he was Director of Educational affairs of the Research School for Public Safety and Security of the Erasmus University Rotterdam. He has a PhD based upon a theoretical review of Louk Hulsman’s penal abolitionism: Abolitionisme als strafrechtstheorie. Restorative Justice in the Netherlands – blockades and opportunities The speaker will present the chances for development of Restorative Justice while showing the inhospitable Dutch penal climate as a background.

ARTHUR HARTMANN 2. SZEKCIÓ > A FELNŐTTKORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIBEN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 2 > RESTORATIVE PRACTICES IN THE CASES OF ADULT OFFENDERS

Arthur Hartmann jogot és szociológiát tanult Münchenben. Első pozícióját felelős kutatóként töltötte be 1987-ben. Ennek keretében két mediációval foglalkozó kísérleti projekten dolgozott Bajorországban, és ebből a munkából írta doktori értekezését. Ezután a Heidelbergi Egyetemre került, ahol habilitációs értekezést írt a szervezett bűnözésről, és folytatta a kutatást a mediáció terén, ideértve két felnőtt elkövetőkkel foglalkozó kísérleti projekt kapcsán végzett kutatásait is. Előkészítette a kutatási koncepciót és elvégezte az adatok elemzését az első németországi kontrollcsoporttal végzett visszaesésről szóló mediációs tanulmányhoz. Kezdeményezője és alapító tagja a mediáció német kutatócsoportjának, és egyike a mediációra vonatkozó német szövetségi statisztikai rendszer fejlesztésével foglalkozóknak. 2001-ben egy évre a berlini Humboldt Egyetemre ment büntetőjogi, büntetőeljárási és kriminológiai vendégprofesszorként. 2002-ben a Tübingeni Egyetemre került, a Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettesi pozíciójába. 2002 óta büntetőjogi, büntetőeljárási és kriminológiai professzorként dolgozik a brémai Alkalmazott Közigazgatástudományi Egyetemen (HfOeV), valamint a Rendőrségi és Biztonsági Kutatóintézet (IPOS) aligazgatója. 2004 óta részt vesz a COST A21-es, az európai helyreállító igazságszolgáltatás alakulását vizsgáló programnak. Dr. Kerner professzorral együtt társszerzője a mediációról szóló, a német kormány számára készülő éves jelentéseknek, és partnere az FP-7 projektnek (Mediáció Börtönkörnyezetben - MEPS). Elnöke továbbá a „TOA-Verein Bremen e.V.” elnevezésű szervezetnek (az áldozat-elkövető mediáció brémai nem kormányzati szervezete). A mediáció jogi szabályozása és gyakorlata Németországban Az előadás első része azokkal a jogszabályokkal foglalkozik, amelyek az egyes eseteknek a büntető igazságszolgáltatási rendszerből a mediációs programokba utalására vonatkoznak. Részletezi a mediációra utalás szabályozásának történeti hátterét és elemzi különböző típusaikat. Az előadás második része betekintést nyújt az átutalások gyakorlatába és a helyreállító igazságszolgáltatás esetében felmerülő németországi problémákba. Ebből a célból az áldozatok és elkövetők közötti közvetítés német szövetségi statisztikai adatai is elemzésre kerülnek.


26 Arthur Hartmann has studied law and sociology in Munich. As first position he became responsible researcher in 1987 for two victim-offender mediation (VOM) pilot projects in Bavaria and wrote his doctoral thesis on this work, then moved to the University of Heidelberg where he wrote a habilitation thesis on organized crime and continued his research in the field of VOM including research for two pilot projects with adult offenders. He also developed the research concept and carried out the data analysis for the first recidivism study with a control group in Germany on VOM. He was one of the initiators and founding members of the German research group on VOM and among the developers of the German federal statistics on VOM. In 2001 he moved for one year to the Humboldt University in Berlin as visiting professor for criminal law, criminal procedure and criminology. In 2002 he moved to the University of Tuebingen as deputy to the director of the Institute of Criminology. Since 2002 he has been professor of criminal law, criminal procedure and criminology at the University of Applied Sciences in Public Administration in Bremen (HfOeV) and vice director of the Institute of Police and Security Research (IPOS). Since 2004 he has also been a member of the COST Action A21 “Restorative Justice Developments in Europe”. Together with prof. dr Kerner he is author of the annual reports on VOM for the German federal government and he is a partner in the FP-7 project “Mediation in Prison Setting” (MEPS). He is also the chair of the “TOA-Verein Bremen e.V.” (NGO for VOM in Bremen) Legal provisions for Victim-Offender Mediation and practice in Germany The presentation shall firstly focus on the legislation for referring cases from the criminal justice system to VOM schemes. It shall explain the referring rules from the background of their historical development and analyse the different types of referrals. Secondly the presentation shall give an insight into the practice of referrals and in the problems restorative justice is facing in Germany. To this end analyses from the “Federal Statistics on Victim-Offender-Mediation” shall be used.

EDIT TÖRZS 2. SZEKCIÓ > A FELNŐTTKORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIBEN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 2 > RESTORATIVE PRACTICES IN THE CASES OF ADULT OFFENDERS

Törzs Edit 2004-ben fejezte be jogi tanulmányait Budapesten, ezt követően a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Módszertani Osztályán kezdte meg munkáját a pártfogó felügyelet és az alternatív szankciók szakterületen. A szolgálat lényegében a jelenlegi Igazságügyi Hivatal elődjeként működött. Törzs Edit ma már az Igazságügyi Hivatal mediációért felelős munkatársaként dolgozik, amelyet 2007-ben a Pártfogó Felügyelői Szolgálat új feladataként vezettek be Magyarországon. Munkája mellett jelenleg PhD tanulmányait végzi kriminológiai szakterületen a budapesti ELTÉ-n, kutatási területe a helyreállító igazságszolgáltatás. Felnőtt korúak ügyeiben alkalmazott mediáció Magyarországon Az előadás vázolja a magyarországi mediáció hatáskörét, jogi és szervezeti kereteit. A közvetítés a felnőtt korú elkövetők helyes útra terelésének széles körben alkalmazott eszköze. Az előadás során a Pártfogó Felügyelői Szolgálat elkövető-áldozat mediáció terén szerzett két éves gyakorlati tapasztalatai is bemutatásra kerülnek.


27 After finishing her law studies in 2004 in Budapest, Edit Törzs started to work within the field of probation and alternative sanctions at the Methodological Department of the Hungarian Probation Service. This Service was the predecessor of the present Hungarian Office of Justice, where now she is responsible for victim-offender mediation, which was introduced in Hungary in 2007 as a new task of the Probation Service. Alongside her work, she is currently completing her PhD studies in Criminology at the ELTE University Budapest, her field of research is restorative justice. Victim-offender mediation in the cases of adult offenders in Hungary The presentation shall outline the scope, the legal and organizational framework, of victim-offender mediation in Hungary, which is used largely as a diversion tool for adult offenders. In the presentation the Probation Service shall also show the experience gained during the two years’ practice of VOM.

VASSO ARTINOPOULOU 3. SZEKCIÓ > EGYES BŰNCSELEKMÉNYTÍPUSOKNÁL ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 3 > RESTORATIVE PRACTICES IN SPECIFIC TYPES OF CRIME

28

Dr. Vasso Artinopoulou kriminológiai egyetemi docens a Panteion Egyetem Pszichológia Tanszékén. Szociológiából és pedagógiából diplomázott. Számos publikációt írt és kutatást végzett a helyreállító igazságszolgáltatás, a közösségi mediáció, nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos ügyek, családon belüli erőszak és viktimológia terén. Az athéni önkormányzati szenvedélybetegség-prevenciós és egészségügyi központ elnökségi tagja (2007-től), és a társadalmi mediációs központ elnökségének, valamint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kutatóközpontnak a korábbi igazgatója.

Dr. Vasso Artinopoulou is associate professor of criminology at Panteion University, Department of Psychology. She has a degree in sociology and pedagogy. She has published several publications and done research on restorative justice, social mediation, gender issues, social movements, family violence, victimology. She has been a Board Member of “Addiction Prevention and Healthcare Treatment Centre of the Municipality of Athens” ( from 2007 to date) and was formerly president of the Board at the “Social Mediation Centre” and the Board of the “Research Centre for Gender Issues”.

Mediáció a családon belüli erőszak eseteiben – a görög tapasztalatok A mediációt a családon belüli erőszakról szóló törvény vezette be 2006-ban a görög büntető igazságszolgáltatási rendszerbe. Az előadásban szó lesz az ügyész közvetítői szerepéről, a mediációra vonatkozó jogszabályokról, az elkövető-áldozat mediáció gyakorlatáról a családon belüli erőszak eseteiben (ideértve a nemi kérdéseket is), valamint a mediáció ilyen esetben történő alkalmazásának értékeléséről és a fejlesztésre vonatkozó javaslatokról.

Victim-Offender Mediation in family violence cases – the Greek experience Victim Offender Mediation was introduced into the Greek criminal justice system by the Family Violence Law (L. 3500/2006). The role of the public prosecutor as mediator, the legal provisions of mediation, the critics of implementing VOM in family violence cases (including gender issues), the evaluation of VOM in such cases and further suggestions shall be discussed.


THEO GAVRIELIDES 3. SZEKCIÓ > EGYES BŰNCSELEKMÉNYTÍPUSOKNÁL ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 3 > RESTORATIVE PRACTICES IN SPECIFIC TYPES OF CRIME

Dr. Gavrielides emberi jogi és esélyegyenlőségi szakértő, érdeklődésének középpontjában a közérdeket szolgáló és szociálpolitikai stratégiák, valamint a közszolgáltatások állnak. A „Race on Agenda” (ROTA) és a Független Akadémiai Kutatóintézet (IARS) angol székhelyű tudásközpontok vezérigazgatója. Korábban az Igazságügyi Minisztérium stratégiai osztályának volt emberi jogi ügyekben illetékes tanácsadója. Kutatóként dolgozott a London School of Economics Emberi Jogi Intézetében. Dr. Gavrielides mindezek mellett az esélyegyenlőségre, az emberi jogokra, a büntetőügyekre és az európai közösségi jogra specializálódott ügyvéd. Büntetőjogot és közjogot tanított a Londoni Egyetemen, valamint emberi jogi és büntetőjogi tanácsadóként dolgozott több bíróságon és kormányzati szervnél. A London School of Economics and Political Sciences egyetemen a helyreállító igazságszolgáltatás témájában doktori fokozatot, a Nottingham Egyetemen emberi jogokból master diplomát szerzett. Elvégezte az Athéni Nemzeti Egyetem jogi karát, és ügyvédként praktizált a Gaverielides és Társai irodában. Dr. Gaverielidesnek több publikációja jelent meg különböző tudományos folyóiratokban (például: „Criminal Law Forum”, „Ratio Juris”, „International Journal of Comparative Criminology”, „European Journal of Criminology”), könyve „A helyreállító igazságszolgáltatás elmélete és gyakorlata” az Európai Bűnmegelőzési és Bűnözéskontroll Intézet, az Egyesült Nemzetek Szervezete (HEUNI) kiadásában jelent meg. A határokat feszegetve: a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazása „gyűlölet-bűncselekmények” (hate crime) és szexuális bűncselekmények esetében A helyreállító igazságszolgáltatás elmélete szerint a módszer bármely bűncselekmény esetén alkalmazató akár felnőtt, akár fiatalkorú követte el. Ennek ellenére a „gyűlölet-bűncselekmények”, a családon belüli erőszak esetei és a szexuális bűncselekmények szürke zónát jelentenek a helyreállító igazságszolgáltatás számára. Az előadás bemutatja a 2005-2009-ben megvalósított kutatási projekt eredményeit, amely a helyreállító igazságszolgáltatásnak a katolikus egyházban elkövetett szexuális bűncselekmények esteiben történt alkalmazását vizsgálta.


29 Dr. Gavrielides is a human rights and equalities expert with particular interest in issues of public and social policy, strategy and public service delivery. He is the Chief Executive of two UK based policy think tanks: Race on the Agenda (ROTA) and Independent Academic Research Studies (IARS). Previously he was the Human Rights Advisor at the Strategy Unit of the Ministry of Justice. He also worked for the Centre of Human Rights of the London School of Economics as a Research Officer. Dr. Gavrielides is a qualified lawyer specialising on equality and human rights law, criminal law and EU law. He taught criminal law and common law reasoning and institutions at the University of London, and has acted as a human rights and criminal justice consultant for various Chambers and government bodies. He obtained a doctorate in restorative justice from the London School of Economics and Political Sciences (PhD, 2004) and a Masters in Human Rights Law from Nottingham University (LL.M in Human Rights Law, 2000). He graduated from the National University of Athens with a law degree and practised law at Gavrielides & Co. Dr. Gavrielides has published extensively in academic journals (e.g. “Criminal Law Forum”, “Ratio Juris”, “International Journal of Comparative Criminology”, “European Journal of Criminology”), while his book “Restorative Justice theory and practice” has been published by the European Institute for Crime Prevention and Control affiliated with the United Nations (HEUNI). Pushing the barriers: the use of restorative justice with hate crime and sexual offending cases According to the restorative justice theory, its practices should be able to address any type of offence whether committed by juveniles or adults. However, hate crime, domestic violence and sexual offences remain a grey area for restorative justice. The workshop will present evidence from a four year research project that was carried out in 2005-9 looking at the use of restorative justice practices with hate crime and sexual offending cases such as those that occurred within the Catholic Church. The presentation aims to challenge the current way of thinking about the applicability of restorative justice and push the barriers for both policy and legislation.

BRAM VAN DROOGENBROECK 3. SZEKCIÓ > EGYES BŰNCSELEKMÉNYTÍPUSOKNÁL ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK WORKSHOP 3 > RESTORATIVE PRACTICES IN SPECIFIC TYPES OF CRIME

Bram Van Droogenbroeck az elmúlt 12 évben a Suggnomè mediációs szervezet alkalmazásában állt mediátorként. Szociális munkás alapképzésben szerzett diplomát, majd kriminológiából master fokozatot a Leuveni Katolikus Egyetemen. 1997-ben Vancouverben, Kanadában gyakornokként vett részt egy projektben, amelyben súlyos bűncselekmények elkövetői és azok áldozatai között alkalmazták a mediációs technikát. A programot Dave Gustafson vezette. Van Droogenbroeck 10 éve tart mediációs képzéseket. A súlyos bűncselekményeknél alkalmazott mediáció tapasztalatai: “amit az áldozatok igényelnek és az elkövetők nyújthatnak” Az előadás az elmúlt 8 év mediációs tapasztalatait mutatja be olyan esetekben, ahol a közvetítői eljárásban az egyik fél emberölést, nemi erőszakot vagy fegyveres rablást követett el. A másik résztvevő fél, az áldozat. Ők tudni akarják az okokat, el akarják mondani érzéseiket, tovább akarnak lépni... Az elkövetők pedig különböző formában figyelnek, magyaráznak és vállalnak felelősséget... A megbeszélés mindkét félnek hasznos, mindkettőjüknek szüksége van a mediátorra.


30 Bram Van Droogenbroeck has been a victim-offender mediator during the last 12 years in the Belgian mediation practice as an employee of Suggnomè. He is a bachelor in social work and a master in criminology at the Catholic University of Leuven. He did his internship in 1997 in Canada, Vancouver at the mediation project in serious offences with Dave Gustafson. He has been giving victim-offender mediation training over the last ten years. Mediation experiences in cases of serious offences: “what victims need and offenders can offer” The presentation will focus on the Belgian mediation practices in prison during the last 8 years in cases of murder, rape and armed robbery. Participating victims want to know, to express, to move forward and offenders are searching to listen, to explain and to take responsibility in different ways. Both parties gain benefits of such a dialogue process and are in need of a mediator.

MARITHA JACOBSSON 4. SZEKCIÓ > A MEDIÁCIÓ TAPASZTALATAI WORKSHOP 4 > EXPERIENCES OF VICTIM-OFFENDER MEDIATION

31

Maritha Jacobsson a szociális munka doktora. Kutatóként dolgozik az Umeai Egyetem Szociális Munka Tanszékén. Empirikus kutatásainak érdeklődési köre az áldozat, mediáció és bírósági tárgyalás kulcsszavakkal foglalható össze. Különösen érdekli az interperszonális kommunikáció és a diskurzusanalízis. Jelenleg (2008-2009-ben) egy a mediáció gyakorlatát vizsgáló projektben vesz részt.

Maritha Jacobsson is a PhD Doctor in Social Work. She works as a researcher at the department of Social Work at the Umeå University. Her empirical research focus could be summarized with the keywords: victim, mediation and court hearings. She has a strong interest in interpersonal communication and discourse analysis. For the moment (2008-2009) she works in a project which is aimed at studying VOM (the project is financed by Brottsofferfonden in Sweden).

A mediáció fejlődése Svédországban 2008 óta valamennyi helyi önkormányzat köteles biztosítani a mediáció lehetőségét a 21. életévüket be nem töltött fiatal elkövetők ügyeiben. Az előadás bemutatja, hogyan fejlődött a büntetőügyekben alkalmazott mediáció Svédországban. Az előadó ismertet egy aktuális kutatási projektet is, amelynek célja a mediációban folytatott dialógusra és kontextusra vonatkozó ismeretek fejlesztése.

The development of Victim-Offender Mediation in Sweden Since 2008 it is compulsory for all the municipalities in Sweden to offer Victim-Offender Mediation to young offenders below the age of 21 (regulated by the Mediation Act, lag 2002:445). The presentation will be about how mediation in relation to crime has developed in Sweden. The speaker is also going to give a short presentation about an ongoing research project. The aim of the latter project is to contribute to an increased knowledge about the dialogue and context in the VictimOffender Mediation.


DOINA BALAHUR 4. SZEKCIÓ > A MEDIÁCIÓ TAPASZTALATAI WORKSHOP 4 > EXPERIENCES OF VICTIM-OFFENDER MEDIATION

Doina Balahur az Alexandru Ioan Cuza Egyetem Szociológia és Szociális Munka Tanszékének professzora. Pszichológiából és jogból bachelor fokozatot, szociológiából pedig PhD doktori fokozatot szerzett az Alexandru Ioan Cuza Egyetemen. Professzor Balahur projektmenedzserként vagy nemzeti partnerként vesz részt kutatási projektekben többek között a bűnmegelőzés, az emberi jogok és a terrorizmusfenyegetettség területén az FP6, FP7 és AGIS (Tudomány és Társadalom) Európai Programok keretében. Hazai szinten több a Nemzeti Felsőoktatási Tudományos Kutatási Tanács (CNCSIS) által a fiatalkorúak igazságszolgáltatása nemzeti reformjával, a helyreállító igazságszolgáltatással és a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer reformjával kapcsolatban kezdeményezett kutatási programot bonyolított le. Professzor Balahur különböző nemzetközi szakmai szervezetek munkájában is részt vesz, ilyenek például a Nemzetközi Szociológiai Egyesület, a Jogszociológiai Kutatási Bizottság, az Európai Szociológiai Egyesület és a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma. Legutóbbi publikációi, könyvei és írásai közül néhány: Restorative Justice and Victim Offender Mediation (Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció, 2007); Child and Childhood in Romania (Gyermek és gyermekkor Romániában, 2007); Restorative Justice and Probation in Romania, Probation and Community Reintegration (Helyreállító igazságszolgáltatás és próbára bocsátás Romániában, próbára bocsátás és társadalmi reintegráció, 2004); Child’s Rights Protection as a Principle of Social Work (A gyermekek jogainak védelme mint a szociális munka alapelve, 2001). A helyreállító igazságszolgáltatás fejlődése Romániában: stratégia és jó gyakorlatok Az előadás elemzi azokat az intézkedéseket, amelyeket Románia a helyreállító igazságszolgáltatásnak az igazságszolgáltatási reform egyik fontos stratégiájaként történő megvalósítása érdekében tett. Az előadó legutóbbi elméleti kutatása azt vizsgálta, hogy az alternatív vitarendezési gyakorlatok a konfliktusok helyreállításán keresztül hogyan járulhatnak hozzá a román igazságszolgáltatási reformhoz. Első lépésben az ügyészek és bírák attitűdjét és a vitarendezés hatékonyabb módját jelentő alternatív igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, valamint a felek elégedettségét vizsgálta. 8 megyéből és Bukarestből, 15 bíróságról 216 bíró és ügyész adott választ. A számok alapján látható, hogy az alternítv vagy informális eljárásokra vonatkozó válaszok a kortól, a specializációtól, a bíróság típusától és szintjétől, illetve nemtől függően változatos képet mutatnak.


32 Doina Balahur is Professor at the Alexandru Ioan Cuza University, Department of Sociology and Social Work. She is a bachelor in Psychology and Law at Alexandru Ioan Cuza University of Iasy, and a Ph.D in Sociology. Professor Doina Balahur is carrying out, as a project manager or as national partner, research projects in the area of crime prevention, human rights, terrorist threats etc., within the filed of European Program FP7 and FP6 (Science and Society), Agis etc. At the national level, Doina Balahur has developed several research projects on the Reform of Romanian Juvenile Justice and also on Restorative Justice and the Reform of Romanian Justice System, within the programmes promoted by the Romanian National Council of Scientific Research in Higher Education (CNCSIS). Prof. Balahur is affiliated with different international professional organizations: International Sociological Association, Research Committee for Sociology of Law, European Sociological Association, European Forum for Restorative Justice etc. Her recent publications, books and papers include: Restorative Justice and Victim Offender Mediation ( in Ivo Aertsen and David Miers Restorative Justice: Evaluatuve Findings in Europe, Frankfurt AM, Polizei und Wissenschaft (2007); Child and Childhood in Romania (in Greenwood Encyclopedia of Children’s Issues Worldwide, 2007); Restorative Justice and Probation in Romania, Probation and Community Reintegration(2004); Child’s Rights Protection as a Principle of Social Work (2001) etc Restorative justice developments in Romania: strategies and good practices The presentation makes an analysis of the steps taken by Romania in order to implement Restorative Justice as an important strategy for the Justice System Reform. The recent empirical research carried out by the speaker investigated the potential of the alternative dispute resolution practices, especially mediation and restorative justice practices, to contribute to the reform of the Romanian justice system through the strategies that restitute the conflict to the parties involved. A first step aimed at the evaluation of the attitude and trust of the magistrates on the potential of the alternative justice strategies to better contribute to the conflict resolution, the satisfaction of the parties (victim), to a decrease in the number of cases to be heard by the courts, and thus to speedier justice. At the semi-structured self-administered interview, a number of 216 magistrates have responded (judges and prosecutors) from 15 courts (of different level – first instance courts, tribunals, and appeal courts) from 8 counties in Romania and Bucharest. The quantitative analysis showed that as far as trust in the alternative/informal practices of conflict resolution is concerned, the answers ranged according to the age, the field of specialization, the type/level of the court and gender.

AARNE KINNUNEN - SAIJA JARVINEN 5. SZEKCIÓ > MEDIÁCIÓ A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEDIÁCIÓRA UTALÓ SZEMÉLYEK KÖRÉRE WORKSHOP 5 > VICTIM-OFFENDER MEDIATION IN PRACTICE WITH SPECIAL REGARD TO THE PERSONS REFERRING CASES TO MEDIATION

Aarne Kinnunen a finn Igazságügyi Minisztérium tanácsadója, a Büntetőpolitikai Főosztály munkatársa. Kinnunen a helyreállító igazságszolgáltatás, a mediáció, a bűnözés és az erőszak megelőzésének kérdéseivel, valamint a kábítószer-megelőzéssel, továbbá általánosságban a büntetőpolitikával foglalkozik. Aarne Kinnunen a társadalomtudományok doktora (Helsinki Egyetem). A finn Bűnmegelőzési Tanács titkáraként dolgozott, valamint a Nemzeti Jogi Kutatóintézetben, a Finn Rendőrtiszti Főiskolán és a Nemzeti Statisztikai Hivatalban folytatott kriminológiai és kábítószermegelőzéssel kapcsolatos kutatásokat. Aarne Kinnunen a finn Mediációs Tanácsadó Bizottság alelnöke. Mediációra utalás Finnországban – a rendőr és az ügyész szerepe A közvetítői eljárásra utalás Finnországban egyrészt a rendőrökön és az ügyészeken múlik, amikor arról döntenek, hogy mely bűncselekményeket utalnak mediációra, másrészt a mediációs hivatalon, amikor döntést hoz az adott büntetőügy mediációra való alkalmasságáról. Az új jogi szabályozás bevezetésével 2006 óta a finn önkormányzatok a mediációs gyakorlatok egységesítésére és a felek jogi garanciáinak hatékonyabb biztosítására törekszenek.


33

Aarne Kinnunen is a Ministerial Adviser in the Ministry of Justice in Finland. He works in the Department of Criminal Policy dealing with issues concerning restorative justice and mediation, prevention of crime and violence, drug issues and criminal policy in general. He is Ph.D. in Social Sciences (University of Helsinki). Kinnunen has worked as General Secretary of the Council for Crime Prevention in Finland and as a researcher within criminology and drug policy in the National Research Institute of Legal Policy, in the Police College of Finland and in Statistics Finland. He is a vice chairman in the Finnish Advisory Board of Victim Offender Mediation. Referring Cases to Victim Offender-Mediation in Finland – the Role of the Police and Prosecutor The referral process of the VOM in Finland is by large entrusted on the one hand to the police and prosecutor when deciding which crimes they wish to refer to mediation and on the other hand to the mediation office when deciding which cases are eligible for VOM. Introducing new legislation in 2006 the authorities in Finland seek to make mediation practises more uniform and to provide more effective guarantees for the legal rights of both the offender and the victim.

WOJCIECH JUSZKIEWICZ 5. SZEKCIÓ > MEDIÁCIÓ A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEDIÁCIÓRA UTALÓ SZEMÉLYEK KÖRÉRE WORKSHOP 5 > VICTIM-OFFENDER MEDIATION IN PRACTICE WITH SPECIAL REGARD TO THE PERSONS REFERRING CASES TO MEDIATION

Wojciech Juszkiewicz a lengyel Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyeleti Főosztálya Áldozatsegítő Osztályának munkatársa. 2000 és 2008 között ügyvédként és jogi tanácsadóként dolgozott egy kerületi bíróságon, ahol büntető ügyekkel foglalkozott. Juszkiewicz az Európai Unió „Prevention of and Fight against Crime” programja keretében társfinanszírozásban megvalósított „Bűncselekmények Áldozatait Segítő Hálózat” projekt menedzsere volt. Ő Lengyelország nemzeti kapcsolattartója, aki felelős az áldozatsegítés eljárási és végrehajtási kérdéseiért. Lengyelország szakértőjeként a „Bűncselekmények Áldozatait Segítő Hálózat” keretében szervezi a civil szervezetek eljárásbeli részvételét. Részt vesz az európai áldozatsegítő hálózatok rendszereiről szóló kutatásban. Részt vett a „Lelki erőszak – az erőszak megelőzése és az áldozatok támogatása” konferencia és képzés szervezésében, amelyet az áldozatsegítésben dolgozó szakemberek tudásának és készségeinek fejlesztése céljából rendeztek több ország részvételével. A mediáció gyakorlata Lengyelországban, különös tekintettel a mediációra utaló személyekre A lengyel Büntetőeljárási törvény 23. cikke szerint az ügyész és a bíró utalhatja az ügyet mediációs eljárásra. Szükség van az elkövető és az áldozat beleegyezésére.


34

Wojciech Juszkiewicz is working at the Department of Enforcement of Judgment and Probation (Unit for Crime Victims Support) of the Ministry of Justice of the Republic of Poland. He had been working as an advocate, legal advisor and lawyer at the District Court (Penal Department) between 2000 and 2008. He was the coordinator of the project “Crime Victims” Support Network co-financed by the EU from the specific programme “Prevention Of and Fight against Crime”. Juszkiewicz is a national contact point responsible for all procedural and executive aspects of crime victim compensation (Compensation for crime victims (art. 16 of the EU Council Directive 2004/80/EC). He is an inspector of Local Support Institution in Warsaw, Zabrze and Bielsko – Biała. He organizes a co-operational basis for procedural aspects of NGOs’ activities in the frame of Crime Victims’ Support Network and he is interested in the research of European standards of crime victims’ support systems. He was an organizer of the conference “Emotional violence – prevention and support for victims of violence” and joint training with the representatives of other countries for developing knowledge and skills related to qualification improvement for people working in the field of crime victims’ support. The practice of Victim-Offender Mediation in Poland with special regard to the persons referring cases to mediation According to Art. 23 of the Polish Penal Proceeding Code the prosecutor or the judge can direct the case to mediation proceeding. The agreement of the accused and injured party is necessary.

ARTHUR HARTMANN 6. SZEKCIÓ > MEDIÁCIÓ A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEDIÁTOROK SZEMÉLYÉRE WORKSHOP 6 > VICTIM-OFFENDER MEDIATION IN PRACTICE WITH SPECIAL REGARD TO MEDIATORS

Arthur Hartmann jogot és szociológiát tanult Münchenben. Első pozícióját felelős kutatóként töltötte be 1987-ben. Ennek keretében két mediációval foglalkozó kísérleti projekten dolgozott Bajorországban, és ebből a munkából írta doktori értekezését. Ezután a Heidelbergi Egyetemre került, ahol habilitációs értekezést írt a szervezett bűnözésről, és folytatta a kutatást a mediáció terén, ideértve két felnőtt elkövetőkkel foglalkozó kísérleti projekt kapcsán végzett kutatásait is. Előkészítette a kutatási koncepciót és elvégezte az adatok elemzését az első németországi kontrollcsoporttal végzett visszaesésről szóló mediációs tanulmányhoz. Kezdeményezője és alapító tagja a mediáció német kutatócsoportjának, és egyike a mediációra vonatkozó német szövetségi statisztikai rendszer fejlesztésével foglalkozóknak. 2001-ben egy évre a berlini Humboldt Egyetemre ment büntetőjogi, büntetőeljárási és kriminológiai vendégprofesszorként. 2002-ben a Tübingeni Egyetemre került, a Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettesi pozíciójába. 2002 óta büntetőjogi, büntetőeljárási és kriminológiai professzorként dolgozik a brémai Alkalmazott Közigazgatástudományi Egyetemen (HfOeV), valamint a Rendőrségi és Biztonsági Kutatóintézet (IPOS) aligazgatója. 2004 óta részt vesz a COST A21-es, az európai helyreállító igazságszolgáltatás alakulását vizsgáló programnak. Dr. Kerner professzorral együtt társszerzője a mediációról szóló, a német kormány számára készülő éves jelentéseknek, és partnere az FP-7 projektnek (Mediáció Börtönkörnyezetben - MEPS). Elnöke továbbá a „TOA-Verein Bremen e.V.” elnevezésű szervezetnek (az áldozat-elkövető mediáció brémai nem kormányzati szervezete). Mediátorok oktatása, képzése Németországban Az előadás témája a következő kérdés: ki végezhet Németországban bűnügyi közvetítést? Kiindulópont az a tény, hogy Németországban nem létezik jogi szabályozás a közvetítők konkrét végzettségére vonatkozóan. Az előadás így legfőképpen a szabad, önkéntes kvalifikációs rendszert részletezi, valamint annek gyakorlati hasznát a mediáció során.


35 Arthur Hartmann has studied law and sociology in Munich. As first position he became responsible researcher in 1987 for two victim-offender mediation (VOM) pilot projects in Bavaria and wrote his doctoral thesis on this work, then moved to the University of Heidelberg where he wrote a habilitation thesis on organized crime and continued his research in the field of VOM including research for two pilot projects with adult offenders. He also developed the research concept and carried out the data analysis for the first recidivism study with a control group in Germany on VOM. He was one of the initiators and founding members of the German research group on VOM and among the developers of the German federal statistics on VOM. In 2001 he moved for one year to the Humboldt University in Berlin as visiting professor for criminal law, criminal procedure and criminology. In 2002 he moved to the University of Tuebingen as deputy to the director of the Institute of Criminology. Since 2002 he has been professor of criminal law, criminal procedure and criminology at the University of Applied Sciences in Public Administration in Bremen (HfOeV) and vice director of the Institute of Police and Security Research (IPOS). Since 2004 he has also been a member of the COST Action A21 “Restorative Justice Developments in Europe”. Together with prof. dr Kerner he is author of the annual reports on VOM for the German federal government and he is a partner in the FP-7 project “Mediation in Prison Setting” (MEPS). He is also the chair of the “TOA-Verein Bremen e.V.” (NGO for VOM in Bremen) Qualifications and trainings for mediators in Germany The topic of the presentation is the question “Who can mediate in Germany in criminal cases?” The starting point is the fact that there are not in existence any legal regulations about the specific qualifications for mediators in Germany. Therefore in the main the free and volunteer qualification system and its practical usage by mediators in criminal cases shall be explained.

PETER MRAZEK 6. SZEKCIÓ > MEDIÁCIÓ A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MEDIÁTOROK SZEMÉLYÉRE WORKSHOP 6 > VICTIM-OFFENDER MEDIATION IN PRACTICE WITH SPECIAL REGARD TO MEDIATORS

36

Peter Mrazek a Közvetítői és Pártfogó Felügyeleti Főosztályon dolgozik a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumában.

Peter Mrazek works at the Department of Mediation and Probation of the Ministry of Justice of the Republic of Slovakia.

Mediáció Szlovákiában Az előadás áttekintést nyújt a mediáció jogszabályi hátteréről és gyakorlatáról, különös tekintettel a mediátorokkal kapcsolatos követelményekre.

Mediators in the Republic of Slovakia The presentation will give an overview of the legal regulations and practice of Victim-Offender Mediation with special regard to the requierements of mediators.


ROBERT FRISKOVEC 7. SZEKCIÓ > A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ELKÖVETŐ-ÁLDOZAT VISZONYRA WORKSHOP 7 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES WITH SPECIAL REGARD TO THE VICTIM-OFFENDER RELATIONSHIP

Robert Friskovec 1998-ban szerzett diplomát teológiából a Ljubljanai Egyetemen. (Teológiai kutatómunkájának címe: „Fogvatartottak reszocializációja”.) 1999-től kezdve a ljubljanai érsekségen dolgozik börtönkáplánként, speciális feladata a börtönben zajló lelkipásztori szolgálat koordinálása. Ő felel valamennyi szlovéniai börtönért, és egy fiatalkorúak számára fenntartott javítóintézetért. 2004 óta a Szlovén Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának felügyelete alá tartozó Országos Börtönigazgatásnál is dolgozik, a fogvatartottak vallási szükségleteinek koordinátoraként. Különböző vallási közösségekkel működik együtt a lelki igények gondozása érdekében, a fogvatartottak igényei szerint. A püspöki konferencia börtön-elöljáróvá választotta. Szakmai tevékenysége kiterjed többek között a fogvatartottakra, a bűncselekmények áldozataira, a börtönök személyzetére, a családokra, az önkéntesekre, a korábbi fogvatartottakra és külföldön fogvatartott szlovén állampolgárokra. 2007 óta szervezőként vest részt egy a börtönben dolgozók, a mediátorok, az önkéntesek és a börtönlelkészek bevonásával működő programban. 1999-ben tagja lett két börtönökben dolgozó lelkipásztorokat tömörítő nemzetközi szervezetnek, az ICCPPC-nek (a Börtönben Nyújtott Katolikus Papi Szolgálat Nemzetközi Bizottsága) és az IPCA-nak (Nemzetközi Börtönkáplánok Szervezete). Részt vett e két szervezet által megrendezett különböző nemzetközi és európai konferenciákon. Börtönmediáció, a helyreállító igazságszolgáltatás Szlovéniában Az előadás bemutatja a szlovén börtönökben nyújtott mediációs szolgáltatást, és ennek szélesebb, helyreállító igazságszolgáltatási hátterét. Ismerteti a Vitarendező szolgáltatást, amely a közvetítői gyakorlat kezdete volt Szlovéniában. A fő hangsúly a börtönökben alkalmazott mediáció fejlődésének, valamint a Szlovén Köztársaság börtönigazgatásának személyi állománya számára nyújtott képzés terén elért előrehaladásnak a bemtatásán lesz. A vita során egyes különösen ide kapcsolódó és kihívást jelentő mediációs esetekről is szó lesz.


37

In 1998 Robert Friskovec attained a Diploma in Theology at Ljubljana University (His theological work was on `Resocialisation of Prisoners`). From 1999 he worked in the Archdiocese of Ljubljana as a Prison Chaplain with a special task of coordinating prison pastoral ministry. He has been responsible for all prisons in Slovenia and one Correctional Home for the Youth. Since 2004 he has been employed by the National Prison Administration of the Republic of Slovenia under the Ministry of Justice as a coordinator for the religious needs of prisoners. He collaborates with different religious communities on spiritual needs as per requested by prisoners. The Conference of Bishops appointed him Prison Vicar, he is covering an extensive field that incorporates prisoners, victims of crime, prison staff, families, volunteers, exprisoners and Slovenians imprisoned abroad, amongst others. From 2007 he has been organizing a programme for prison staff, mediators, volunteers and prison pastoral workers. In 1999 he became a member of two international organizations which are uniting Prison Pastoral Workers around the world i.e. ICCPPC (International Commission for Catholic Prison Pastoral Care) and IPCA (International Prison Chaplains’ Association). He has participated in different international and European Conferences which were organized by both organizations. Mediation in prisons and Restorative Justice in the Republic of Slovenia The presentation will introduce the mediation service in Slovenian prisons and its wider restorative justice background. The Settlement service shall be presented as the beginnings of mediation practice in Slovenia. The main focus will be on the development of mediation in the prison system and the progress in the field of staff training within the Prison Administration of the Republic of Slovenia. Some particularly suitable and challenging cases for mediation will be presented during the discussion. Planned training in restorative justice programme of person affected – person responsible mediation and other similar programmes will be presented.

MARZENA KRUK 7. SZEKCIÓ > A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ELKÖVETŐ-ÁLDOZAT VISZONYRA WORKSHOP 7 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES WITH SPECIAL REGARD TO THE VICTIM-OFFENDER RELATIONSHIP

Marzena Kruk közvetítő és helyreállító igazságszolgáltatási szakértő a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumában, a Büntetés-végrehajtási és Pártfogó Felügyeleti Főosztályon. Ő a vezetője az áldozatok és szabadulók támogatásáért felelős szervezeti egységnek, és mediátor a varsói kerületi bíróságon. 1999 óta képez mediátorjelölteket és vezet kurzusokat a varsói kerületi bíróságon. Ő volt Lengyelország képviselője a Helyreállító Igazságszolgáltatás és Mediáció Európai Fórumában 2000 és 2002 között. Empirikus kutatást végzett a mediációs eljárással megoldott bírósági ügyekre vonatkozóan, amelynek eredményeit felhasználta doktori disszertációjához. 2007-ben szerezte doktori fokozatát. Dr. Kruk a bűncselekmények áldozatait támogató hálózat keretében a civil szervezetek eljárásbeli részvételét célzó együttműködés alapjainak megteremtésén dolgozik. Mediáció a büntetés-végrehajtási szakban A lengyel Büntetés-végrehajtási törvény 162 §-a előírja a közvetítői eljárás eredményeinek figyelembevételét a feltételes szabadságra bocsátási eljárásban. A jogi szabályozás elégtelensége miatt azonban a mediációt a büntetőeljárás e szakaszában nem alkalmazzák. Ezen kudarc okaira próbál rávilágítani az előadás.


38

Marzena Kruk is a mediation officer and a Restorative Justice specialist at the Department of Enforcement of Judgment and Probation of the Ministry of Justice of the Republic of Poland. She is the Head of Section for Victims of Crime and Postpenitentiary Support, a specialist in mediation in criminal cases and a mediator of the District Court in Warsaw. Since 1999 she has been entitled to train candidates for mediation officers and lead courses by the District Court in Warsaw. She was the Polish representative in European Forum for Resorative Justice and Mediation between 2000 and 2002. She made an empirical research of court’s cases solved by mediation procedure and the result of the research was used for her doctoral work. She made her doctor degree in 2007 (“Conception of mediation as a form of restorative justice and the estimation of its use in the practice”). Kruk organizes and creates a co-operational base for procedural aspects of NGO’s activities in the framework of crime victims’ support network. Victim-Offender Mediation during the implementation of sentences in Poland The Art. 162 § 1 of the Polish Penal Enforcement Code stipulates that he results of mediation should be taken into consideration by the parole proceeding. Because of the vagueness of the regulation the mediation on this stage of the criminal procedure is not used in the practice. The presentation will try to find out the reasons behind this failure.

ANDY HUDSON 8. SZEKCIÓ > A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ELKÖVETŐ-MEGSÉRTETT KÖZÖSSÉG VISZONYRA WORKSHOP 8 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES WITH SPECIAL REGARD TO THE OFFENDER-OFFENDED COMMUNITY RELATIONSHIP

Andy Hudson1992 júniusában csatlakozott a Büntetés-végrehajtási Szervezethez, miután 6 évig a Királyi Lovasezred lovas zenésze volt. 1997-es előléptetését követően a Büntetés-végrehajtási Főiskola gyakorló oktatója lett, ahol az intelligencia-alkalmazás és -elemzés témakörében tart kurzusokat. Karrierje mellett aktívan folytatta tanulmányait és 2005 májusában master fokozatot szerzett a Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Kriminológia és Menedzsment szakán. 2007 augusztusában nevezték ki a Stanford Hill Börtön igazgatójává, amely nyitott rezsimben 464 elkövetőnek ad helyet. Víziója: “Stanford Hill-t együtt biztonságos, tisztességes és pozitív közösséggé alakítjuk”. E vízió célja, hogy a börtönön túl elérje a helyi közösséget, és a helyi közösséget “behívja” a börtönbe. ‘Aktív Állampolgárság Együtt’ – a börtön integrálása a helyi közösség életébe Az előadás a fogvatartottak által a közösségben végzett munka egyes jó gyakorlatait mutatja be, ismertet továbbá néhány helyi kezdeményezést, amely lehetőséget teremt arra, hogy a helyi közösség tagjai a börtönbe bemehessenek a börtönben biztosított szolgáltatások igénybe vétele és a büntetésüket töltő fogvatartottakkal történő kapcsolatteremtés céljából. Ez az “aktív állampolgárság” gyakorlati megvalósítása, amit úgy is meg lehet határozni, hogy az érintett közösség tagjaként szavad van és részt vehetsz olyan döntések meghozatalában, amelyek hatással vannak rád. Mindezen túl olyan emberekről szól, akik kezdeményeznek, és valódi esélyt ad a büntetésüket töltőknek arra, hogy az okozott sérelem helyreállításával valamit visszaadjanak a közösségnek. Így képesek javítani a helyi lakosok életminőségén, és fejleszteni önbizalmukat és önértékelésüket.


39

In June 1992 Andy Hudson joined the Prison Service as a Prison Officer at HMP Wormwood Scrubs following six years in the Army as a mounted musician in the Household Cavalry regiment. After gaining promotion in 1997, he progressed to be an operational trainer at the Prison Service College developing and delivering courses in the use and analysis of intelligence. Throughout his career he has actively pursued personal development opportunities and in May 2005 graduated from the University of Cambridge with a Masters Degree in Applied Criminology and Management. In August 2007 he was appointed into his current position as Governor of Standford Hill open prison housing 464 offenders. Their vision is that ‘Together we make Standford Hill a Safe, Decent and Positive Community’. This vision aims to go beyond the prison into the local community, and to bring the local community into the prison. ‘Active Citizenship Together’ – integrating the prison into the life of the local community The presentation will focus on examples of the positive work completed by prisoners working outside in the community, and some local initiatives where the local community comes into the prison to use the facilities that has available and interact with serving prisoners. This is active citizenship in practice which can be defined as being involved in your community, having your say and taking part in decisions that affect you. Above all, it is about people making things happen and gives serving prisoners a real chance to give something back to the community by way of reparation for the offence that they have committed. As a result they are able to improve the quality of life for residents in the local community and positively enhance their personal confidence and self esteem.

MELINDA GYÖKÖS 8. SZEKCIÓ > A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN ALKALMAZOTT HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ELKÖVETŐ-MEGSÉRTETT KÖZÖSSÉG VISZONYRA WORKSHOP 8 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES WITH SPECIAL REGARD TO THE OFFENDER-OFFENDED COMMUNITY RELATIONSHIP

Az ELTE jogi karán folytatott tanulmányainak befejezését követően Gyökös Melinda 2006-ban jogi szakrefernsként helyezkedett el az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztályán. Szakterülete a bűnismétlés megelőzése, az elkövetők társadalmi reintegrációját célzó helyi programok és modell projektek szakmai menedzsmentjét végzi. Magyarország helyettes nemzeti képviselője az Európai Bűnmegelőzési Hálózatban, és a Büntetőpolitikai Főosztály nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa. “Közösségi Börtön” projektek Magyarországon Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) 2006 óta elkötelezett a “közösségi börtön” koncepciójának érvényesítése mellett. Fő célja az, hogy új alapokra helyezze a helyi közösségek és a településen működő büntetés-végrehajtási intézetek kapcsolatát, valamint lehetőséget nyújtson a fogvatartottaknak az elkövetett bűncselekmény tevékeny megbánására és az okozott kár közösségi munkával történő jóvátételére – ha mégoly szimbolikusan is. Az előadás áttekinti az OBmB által az utóbbi három évben támogatott programokat.


40

After finishing her studies at the Faculty of Law of the ELTE University in 2006, Melinda Gyökös started to work as a legal counsel at the Department for Criminal Policy of the Ministry of Justice and Law Enforcement of Hungary. She is involved in coordinating the implementation of the National Strategy for Community Crime Prevention and its annual Action Programmes, with special regard to the measures aiming at the prevention of reoffending. She is responsible for the management of local projects and pilot programmes for the social reintegration of offenders. She is the Substiute National Representative of Hungary in the European Crime Prevention Network and is responsible for the international relationships of the Department for Criminal Policy. Community prison projects in Hungary Since 2006 the National Crime Prevention Board (NCPB) of Hungary has been determined to promote the idea of community prison. Its main goal is to motivate a change in the relationship between the prisons and the local community and to provide a possibility for the offenders to »actively regret« the crime committed and, by means of service to the community, to repair the harm – even if only in a symbolic way. The presentation shall give an overview of the programmes supported by the NCPB during the last three years.

VICKI SMITH 9. SZEKCIÓ > HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ELKÖVETŐ TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJÁRA WORKSHOP 9 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES WITH SPECIAL REGARD TO THE SOCIAL RE-INTEGRATION OF OFFENDERS

Vicki Smith egy éve csatlakozott az Oxfordshire-i Fiatalkorú Elkövetők Szolgálatához (YOS) mint helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó munkatárs. Ezt megelőzően pártfogó felügyelőként veszélyes felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozott, majd a Nemzeti Pártfogó Felügyelői Szolgálat Áldozatsegítő Osztályán folytatta a munkáját, ahol súlyos szexuális és erőszakos bűncselekmények áldozataival foglalkozott. A YOS-nál sokkal inkább resztoratív jellegű szerepet vállal. Mind az áldozatokkal, mind az elkövetőkkel foglalkozik az ítélkezési gyakorlat széles körében, a vádemelés előtti szakasztól a szabadságvesztésig, resztoratív “üléseket” facilitál, resztoratív lehetőségeket alkalmaz, és az áldozatokkal szembeni empátiát fokozó képzéseket tart fiataloknak. Emellett részt vesz a Home Office bűncselekmények fiatalkorú áldozataival foglalkozó kísérleti projektjében, amelynek célja, hogy a fiatal áldozatokat védekező magatartásra és a helyreállító igazságszolgáltatás elveire felkészítve támogassa. Az elkövetők társadalmi reintegrációja érdekében alkalmazott helyreállító gyakorlatok az Egyesült Királyságban Az előadás áttekinti a jelenlegi gyakorlatot, a tanulságokat és a helyreállító szemlélet alkalmazásának jövőjét az elkövetők szociális reintegrációjában. Mind a fiatalkorúak, mind a felnőttkorúak büntető igazságszolgáltatásában alkalmazott helyi gyakorlatokról és programokról szó lesz.


41

Vicki Smith has joined Oxfordshire Youth Offending Service (YOS) as a Restorative Justice Worker last year. She works with both the victims and young offenders across a broad range of sentencing outcomes from pre-court to custody; facilitating restorative meetings, identifying any restorative opportunities and working with young people to increase their victim empathy. She is also a project worker on a Home Office pilot project called the Young Victims of Crime Project, to support young victims of crime and/or bullying, based upon and building on Protective Behaviours and restorative justice principles. Prior to working in the YOS, she was a Probation Officer working with high-risk adult offenders in custody and the community. She went on to work with victims of serious sexual and violent crime in the National Probation Service’s Victim Liaison Unit, before seeking a more restorative based role in the YOS. Restorative practices for the social re-integration of offenders in the UK The presentation will look at current practices, the lessons learnt and the way forward of using a restorative approach for the social re-integration of offenders. An overview of the local current practices and programmes in both the youth justice and the adult criminal justice system in the UK will be given.

EDIT VELEZ - VIDIA NEGREA 9. SZEKCIÓ > HELYREÁLLÍTÓ ELJÁRÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ELKÖVETŐ TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJÁRA WORKSHOP 9 > RESTORATIVE PRACTICES DURING THE IMPLEMENTATION OF SENTENCES WITH SPECIAL REGARD TO THE SOCIAL RE-INTEGRATION OF OFFENDERS

42

Velez Edit 2003 óta pártfogó, a Pártfogó Felügyelet Módszertani Osztályán dolgozik a Központi Igazságügyi Hivatalban. Ez az osztály felel a pártfogó felügyelői tevékenység ellenőrzéséért és fejlesztéséért. Velez Edit bűnmegelőzési projektek koordinációját végzi és felelős a közösségi foglalkoztatók működéséért. Jogot és történelmet tanult az ELTÉ-n, jelenleg PhD tanulmányait végzi kriminológiából.

Edit Velez has been a probation advisor since 2003. She is working at the Probation Methodology Department, Central Office of Justice. The Department is responsible for the control and improvement of probation activities. Edit Velez is coordinating crime prevention projects, she’s responsible for the operation of probation day centres. She studied Law and History at the University of ELTE, now she is carrying out her PhD studies in Criminology.

Negrea Vidia a Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország – civil szervezet, az International Institute of Restorative Practices tagja – igazgatója és kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkező gyakorlati szakember a helyreállító eljárásoknak a büntető igazságszolgáltatás rendszerében, a közoktatásban és a gyermekvédelemben való alkalmazásának területén. Részt vesz több olyan projektben, amelyek keretében problémás iskolákban, közösségekben és büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmaznak helyreállító köröket és más helyreállító modelleket, ezen kívül helyreállító gyakorlatokat oktat a budapesti PPKE Egyetem Pszichológiai és Szociálpedagógiai Intézetében.

Vidia Negrea is the director of the Community Service Foundation of Hungary – an NGO affiliate to International Institute of Restorative Practices – and a leader practitioner in the field of implementation of restorative practices for the criminal justice system, education and child protection services in Hungary. She works on several projects based on restorative circles and other restorative models in troubled schools, communities and prisons, but also teaches restorative practices at the Psychology and at the Socialpedagogy Institute of the PPKE University in Budapest.

Családi csoportkonferencia szabadulás előtt álló fogvatartottakkal A hosszabb tartamú szabadságvesztésüket töltő és a büntetés-végrehajtási intézet fegyelmi szabályai szerint élő fogvatartottak önképe könnyen változik: saját magukat gyakran az elkövetői szerep helyett a büntetőeljárás áldozatának szerepében kezdik látni. Családtagjaik attitüdjét ugyanez jellemzi. Felismerve a represszió visszás következményeit, több projekt indult magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben a pártfogóknak a fogvatartottak reintegrációját segítő munkájának hatékonyabbá tételére. A hallgatók megismerhetik, hogy a fogvatartotti csoportokban feldolgozott helyreállító kérdések hogyan keltettek bennük készséget a felelősségvállalásra a börtönből való szabadulás előtt. A szakemberek szerepéről és néhány családi döntéshozó csoport eljárásának, illetve fogvatartottakkal végzett családi csoportkonferencának az eredményéről is szó lesz.


Family group conference with prisoners before release Prisoners facing long term punishment and living within the disciplinary context of a correctional institution or prison are likely to change their own perception from the offender position into a victim of the criminal procedure. The same attitude is showed by their family members too. Aknowledging the anomalous consequence of repression few projects were launched in Hungarian prisons to assure an efficient work of the probation officers in their role to support inmates’ reintegration. Participants will learn about how restorative questions processed in inmates’ groups raise their need for taking responsibility before their release from prison or jail. The role of professionals will be also discussed and the results of few Family Group Decision Making processes/ Family Group Conferences held with prisoners will be shared.

LINDA MARKLUND 10. SZEKCIÓ > ISKOLAI KONFLIKTUSOK FELOLDÁSA WORKSHOP 10 > RESTORATIVE PRACTICES IN CRIME PREVENTION – RESOLVING SCHOOL CONFLICTS

Linda Marklund az Uppsalai Egyetem jogi karának PhD hallgatója. Disszertációjának témája a fiatalkorúak mediációja és a jogi szabályozás Svédországban. Egyetemi tanulmányai mellett a megyei közigazgatási testület “Mediáció Észak Svédországban” elnevezésű programjának helyi koordinátora. 2004 óta a Svéd Mediációs Fórum (SFM) bizottsági tagja és titkára, 2008 óta a helyi ÁldozatElkövető Szolgálat, illetve 2007 óta a Nemzeti Áldozat-Elkövető Szolgálat tagja. Tagja továbbá a Nordic Forum For Mediation and Conflict Management-nek és 2006 óta a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fórumának. Fő érdeklődési területe a kortárs-mediáció elmélete és gyakorlata. Számos publikációja jelent már meg a témában, illetve oktat is ezen a területen. Iskolai konfliktusok feloldása kortárs-mediációval Svédországban Az előadás bemutatja a kortárs-mediáció gyakorlatát és annak tapasztalatait Norrbottenben. A megközelítés célja az iskola mint közös munkakörnyezet jobbá tétele, azaz – a kortárs mediáció resztoratív eljárásával – megelőzni, megakadályozni és ellensúlyozni az erőszakot és egyéb negatív konfliktusokat.


43

Linda Marklund is a PhD student at the law faculty, Uppsala University. Her thesis subject “Victimoffender mediation for youth and the law in Sweden”. Besides her university studies she works as the regional coordinator for Mediation in North of Sweden for the County administrative board in the Northern of Sweden. She has been a Board member and the secretary of Swedish Forum for Mediation and Conflict Management (SFM) since 2004, a Board member of the local Victim Offender Service since 2008 and a member of the National Victim Offender Service since 2007. She is also a member of the Nordic Forum for Mediation and Conflict Management – through the SFM – and the European Forum For Restorative Justice since 2006. Her main field of interest is peer mediation in theory and practice, she has several publications and teaching experience in this field. Resolving school conflicts through Peer Mediation in Sweden The presentation will show how the Peer Mediation in Norrbotten has worked and what are the experiences. The aim of the approach has been to transform the working environment for everyone in the schools – through the restorative process of peer mediation – for better and to prevent, preclude and counteract bullying and other negative conflicts.

BORBÁLA IVÁNY 10. SZEKCIÓ > ISKOLAI KONFLIKTUSOK FELOLDÁSA WORKSHOP 10 > RESTORATIVE PRACTICES IN CRIME PREVENTION – RESOLVING SCHOOL CONFLICTS

44

Jogi tanulmányai befejezését követően Ivány Borbála az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bűnmegelőzési Osztályán kezdett dolgozni. A Bűnmegelőzési Osztály felelős a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti szinten való koordinációjáért. Ivány Borbála elsősorban a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének kérdéseivel foglalkozik, továbbá felelős a helyi pályázati programok menedzsmentjéért. Feladata a közösségi bűnmegelőzési tevékenység kommunikációja, a www. bunmegelozes.hu honlap szakmai kialakítása és üzemeltetése.

After finishing law studies in Budapest, Borbála Ivány started to work as legal counsel at the Crime Prevention Division of the Ministry of Justice and Law Enforcement. The Crime Prevention Division is responsible for the coordination of community crime prevention activities at a national level. Borbála Ivány primarily deals with the prevention of juvenile delinquency; she is also responsible for the management of local and pilot projects. Her task is to organize the communication of the community crime prevention activities and to run the www.bunmegelozes.hu webpage.

“Biztonságos Iskola” Kezdeményezések Magyarországon Az iskolai erőszakról, avagy az iskola biztonságáról két éve kezdődött közéleti és szakmai párbeszéd, vita Magyarországon. Szakértők és laikusok különböző, igen széles skálán mozgó megoldási formákat javasoltak. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája 2003-ban a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének, kezelésének módszereiként a békés konfliktuskezelés technikáinak oktatását, a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeinek alkalmazását, a tolerancia erősítését határozta meg. Meglátásunk szerint e módszerek jól alkalmazhatóak az iskolai konfliktusok kezelésében 2009ben is. De vajon azóta mi történt a „terepen”? Mely kezdeményezések nyertek „polgárjogot”? Melyek a jó gyakorlatok? Milyen lehetőségek vannak Magyarországon a továbblépésre? E kérdésekre kíván választ adni az előadás.

School Safety initiatives in Hungary The public dialogue and debate about school violence and safety started two years ago in Hungary. Professionals and outsiders recommended different solutions which could be put in place on a very wide scale. In 2003 the national strategy of community crime prevention, as the means of juvenile delinquency, set out the education of non violent forms of dispute resolution, the implementation of restorative methods and the strengthening of tolerance. From our point of view these techniques are also applicable in scholar conflicts in 2009. But what has happened in the “field” since? Which are the supported initiatives? Which are the good practices? What are the possibilities to move forward? The presentation will strive to find the answers.


BRANCA PEURACA 11. SZEKCIÓ > TELEPÜLÉSI, KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK FELOLDÁSA WORKSHOP 11 > RESTORATIVE PRACTICES IN CRIME PREVENTION – RESOLVING COMMUNITY CONFLICTS

Branka Peuraca a háború alatt és után megosztott közösségekből és/vagy különböző etnikai és szociális csoportokból (pl. helyi lakosok, menekültek, vagy letelepedők a volt jugoszláv államokból) származó fiatalokkal foglalkozott. A Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális képzésén szerzett diplomát a Bostoni Tufts Egyetemen. Írt egy mediátoroknak szóló kézikönyvet, valamint tréningeket szervezett és vezetett speciális csoportoknak (bíráknak, rendőröknek, szociális munkásoknak, pedagógusoknak). Peuraca a zágrábi egyetem jogi karán segédelőadóként konfliktusfeloldást tanít a jövő szociális munkásainak. Háborús helyzetek utáni közösségi konfliktusok feloldása Az előadás áttekintést ad a Horvátországban a nehéz életkörülmények ellenére kifejlesztett és gyakorolt innovatív módszerekről, amelyeket közösségi konfliktusok feloldására alkalmaznak.


45 Branka Peuraca worked with youth from divided communities and/or from different ethnic or social groups (e.g. local inhabitants or refugees or settlers from other post-Yugoslav countries) during and after the war. She obtained post-graduate degree from the Fletcher School of Law and Diplomacy, Tufts University in Boston. She wrote a manual for community mediators and designed and delivered training sessions for specific groups (judges, police officers, social workers, educators). As an adjunct lecturer, she teaches conflict resolution to the future social workers at the Faculty of Law in Zagreb. Conflict resolution in post-war communities The presentation will give an overview of the innovative methodology developed and practiced in Croatia despite the difficult circumstances of the communities.

SÁNDOR GESKÓ 11. SZEKCIÓ > TELEPÜLÉSI, KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK FELOLDÁSA WORKSHOP 11 > RESTORATIVE PRACTICES IN CRIME PREVENTION – RESOLVING COMMUNITY CONFLICTS

Geskó Sándor a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezetének elnöke, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója. 1986-ban az ELTE BTK-n szerzett szociológusi diplomát. 1986-tól egyetemi tanársegéd, később egyetemi adjunktus, majd óraadó az ELTE Szociológiai Intézetében, majd a Társadalomtudományi Kar Szociális munka és Szociálpolitika tanszékén. Emellett rendszeresen tanít más felsőoktatási intézményekben is. 18 év gyakorlattal rendelkezik konfliktuskezelési és anti-diszkriminációs képzések területén, amely idő alatt többszáz tréninget tartott köz-, és államigazgatási, valamint rendvédelmi szervezetek, önkormányzatok, kisebbségi szervezetek és civil szervezetek képviselői számára. 16 év mediációs tapasztalattal rendelkezik, elsősorban közösségi (települési) és szervezetközi konfliktusok kapcsán látott el közvetítői tevékenységet. 12 éve dolgozik a civil szférában, elsősorban Phare, illetve Strukturális Alapok anti-diszkriminációs, képzési, foglalkoztatási programjainak megvalósításában. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium mediátori listájának bejegyzett szakértője. A Rendőrség Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsának tagja. Települési, kisebbség-többség konfliktusok feloldása Az előadás a mediációt mint helyi „béketeremtő” eszközt a közösségi (települési) konfliktushelyzetekben alkalmazható eljárásként mutatja be. Megismerteti a közösségi mediáció néhány gyakorlati problémáját (jelzés, intervenció, finanszírozás), majd bemutat néhány példát az elmúlt évek mediációs eseteiből.


46 Sándor Geskó is the Chairperson of the Budapest Organisation of Consensus Foundation and lecturer at ELTE Faculty of Social Studies. He obtained a degree in 1986 at ELTE BTK as a sociologist. Since 1986 he is an associate lecturer, later an adjunct and then external teacher at ELTE Institute of Sociology, and later at the Social Work and Social Policy Department of the Faculty of Social Studies. In addition, he regularly teaches at other institutes of higher education as well. He has 18 years of experience with conflict management and anti-discrimination trainings. During this time he has given hundreds of trainings for representatives of public and state administration, law enforcement organisations, municipalities, associations of minorities, and NGOs. He has 16 years of mediation experience, having acted as mediator primarily in community (village) and inter-organisational conflicts. He has been working in the NGO sphere for 12 years, mainly on the implementation of anti-discrimination, training and employment programmes of the Phare and Structural Funds. He is an expert mediator registered on the list at the Ministry of Justice and Law Enforcement. He is on the Science, Technology and Innovation Board at the Police. Settlement of village and majority-minority conflicts in Hungary The presentation outlines conflict management procedures applicable in community (village) conflicts, and among these, mediation as a local “peace making” tool. It deals with some practical issues (indication, intervention, financing) of community mediation and introduces some examples from mediation cases in the past years.

MARTIN WRIGHT 5. PLENÁRIS ÜLÉS PLENARY 5

Martin Wright tudományos kutató a leicesteri De Monfort Egyetem Egészségügyi Karán. Korábban a Howard Szövetség elnöke, valamint tisztviselő volt az Áldozatsegítő Szolgálatnál. A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fórumának egyik alapító tagja és 2006-ig tanácskozó testületi tagja, valamint jelenleg is a Helyreállító Igazságszolgáltatási Konzorcium tanácskozó testületi tagja. Önkéntes mediátor a dél-londoni Lambeth-ben. Publikációi többek között: Restoring respect for justice (Az igazság tiszteletének helyreállítása, 1999, 2. kiadás: 2008); Making good: prisons, punishment and beyond (Jóvátétel: börtönök, büntetés és ezen túl, 1982, újranyomva 2008); Justice for victims and offenders: a restorative response to crime (Igazságot az áldozatoknak és elkövettőknek: helyreállító válasz a bűncselekményre, 2. kiadás: 1996). Tiszteletbeli diplomát kapott a Lengyel Mediációs Központtól, valamint 2005 óta tiszteletbeli tagja a Konfliktuskezelési Intézetnek Bulgáriában. Miért van szükség kutatásra a helyreállító igazságszolgáltatás területén A kutatás megkezdése előtt szükséges tisztázni, hogy mit szeretnénk elérni: csökkenteni a bűnözést és az egyéb káros hatásokat, amelyeket az emberek egymásra gyakorolnak. A bűncselekmények elkövetésére válaszolnunk kell, és nő a helyreállító eljárások alkalmazásának köre. A vizsgálat kérdése a következő: mennyire csináljuk jól? Ez nemcsak az eredményre, hanem magára az eljárásra is vonatkozik: mennyire jól folytatták le az eljárást, bevonták-e az áldozatokat, az elkövetőket és a közösség tagjait? Megadta-e a közösség a szükséges segítséget ahhoz, hogy az elkövető teljesíteni tudja a jóvátételt? Kaphatnak-e támogatást azok az áldozatok, akiknek az ügyében az elkövetőket nem találták meg? Tanulunk-e az elkövetők és az áldozatok elmondásaiból, vagyis képesek vagyunke csökkenteni a társadalmi nyomást, amely a bűncselekmények elkövetéséhez vezet?


47 Martin Wright is a senior research fellow at the Faculty of Health and Life Sciences, De Montfort University, Leicester. He was formerly director of the Howard League for Penal Reform, and policy officer for Victim Support. He was a founder member of the European Forum for Restorative Justice and until 2006 a member of the board, and is currently a board member of the Restorative Justice Consortium. He is a volunteer mediator in Lambeth, south London. Publications include Making good: prisons, punishment and beyond (1982, reprinted 2008), Justice for victims and offenders: a restorative response to crime (2nd ed. 1996), and Restoring respect for justice (1999, 2nd ed. 2008). He has an honorary diploma from the Polish Centre for Mediation, and is an Honorary Fellow of the Institute for Conflict Resolution, Bulgaria, 2005. Why Restorative Justice needs research Before beginning research we need to be clear what we are trying to do, namely to reduce the crimes and other harms which people inflict on each other. If crimes are committed, we have to respond, and restorative processes are increasingly being used. The research question is: How well are we doing? This includes not only the outcome but the process itself: how well was the process carried out, did it involve victims, offenders and members of the community? Did the community make the arrangements needed to enable the offender to make reparation? Is support available for victims whose offenders are not caught? Are we learning from what offenders and victims tell us, so that we can reduce the societal pressures that lead to crime?

KAROLIEN MARIËN 5. PLENÁRIS ÜLÉS PLENARY 5

Karolien Mariën kriminológus, korábban egy belga börtönben dolgozott helyreállító igazságszolgáltatási tanácsadóként. Később a Központi Pszichoszociális Szolgálatnál (a belga Igazságügyi Minisztériumon belül működő szolgálat) dolgozott. A szolgálat azokat az embereket támogatja és segíti, akik a fogvatartottak közösségbe történő reintegrálásának előkészítésével foglalkoznak. Jelenleg a Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fórumának (European Forum for Restorative Justice) igazgatója. A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fóruma A Helyreállító Igazságszolgáltatás Európai Fórumát 2000 decemberében alapították abból a célból, hogy Európa-szerte segítsen kialakítani és terjeszteni a mediációt, illetve egyéb helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlatokat. Egy rövid bevezető után, amely e fórum létrehozásának mikéntjét és miértjét tárgyalja, a szervezet céljairól lesz szó. Nemcsak maguk a célok kapnak kiemelt hangsúlyt, hanem az eszközök is, amelyekkel a szervezet ezeket el kívánja érni. Végül pedig tárgyalásra kerül a Fórum szervezet, amelyet főbb tevékenységeinek áttekintése követ.


48 Karolien Mariën is a criminologist. She worked as a restorative justice adviser in a Belgian prison. After that she worked for the central psycho-social service: a service within the Belgian Ministry of Justice that supports and assists the people working with prisoners regarding the preparation for their reintegration into the community. Now she is the executive officer of the European Forum for Restorative Justice. The European Forum for Restorative Justice The European Forum for Restorative Justice was founded in December 2000 to help develop and establish victim-offender mediation and other restorative justice practices throughout Europe. After a short introduction as to how and why this Forum was created, the aims of the organisation shall be discussed. Not only the aims themselves shall be highlighted, but also the means by which the organisation aims to achieve these. Finally the structure of the Forum will be explained, followed by an overview of its main activities.

JÁNOS WAGNER 5. PLENÁRIS ÜLÉS PLENARY 5

Wagner János az ELTE Informatikai Karán és Szocilógiai Intézetében, valamint a németországi Biefield Egyetemen szerezte diplomáit. 1996-ban hat hónapot töltött a Kettering Alapítványnál (Dayton, OH, USA), ahol civil társadalmi technikákat, és közösségi részvételt tanult, ezen kívül a londoni Metropolitan Egyetem Fejlesztő Iskolájában is folytatott tanulmányokat. A San Diego-i Mediációs Központ Partners for Democratic Change, illetve a Pepperdine Egyetemen részesült mediációs képzésben. 2002-ben részt vett a Neustart büntető mediációs tréning-programon Ausztriában. 1996 óta Wagner János a Partners Hungary Alapítványnál dolgozik mint mediátor, tréner, és konzultáns a szervezet- és közösségfejlesztés, valamint a változásmenedzsment területein. 2002 és 2007 között az Alapítvány igazgatója volt. Az elmúlt 12 év mediációs programjának menedzsereként komplex mediációs tevékenységet végzett a legkülönbözőbb területeken, továbbá a mediációs képzéseken túl valamennyi szakterületére vonatkozóan vezetett tréningprogramokat. Nemzetközi szintű mediációs tréningeket is vezetett az American Bar Association együttműködésével a KözépKelet Európai Kezdeményezés elnevezésű programban. 2008-ban Wagner János vezette a “Büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon” című kutatást. A mediáció bevezetésének tapasztalatai Magyarországon Hazánkban 2007. január elsejétől, a közvetítői eljárás bevezetésével nyílt meg a lehetőség a büntetőügyek sértettjei és az elkövetők közötti mediációra bizonyos bűncselekmények esetében. A módszer bevezetését nagy érdeklődés előzte meg, első sorban a mediációs szakemberek, az Igazságügyi Hivatal munkatársai, valamint a törvényalkotók körében. Az érintettek a mediáció megjelenését az igazságszolgáltatásban olyan paradigmatikus változásnak tekintették, amely alapjaiban változtathatja meg a büntetés és a jóvátétel megítélését, egymáshoz való viszonyát, valamint a sértett és az elkövető helyét, szerepét a büntetőeljárás során. Az előadásban bemutatott kutatás az eljárás első évének tapasztalatait igyekszik megismertetni az érdeklődőkkel.


49 János Wagner graduated from the Computer Science Faculty and the Institute of Sociology of ELTE University in Budapest, and the University of Bielefeld in Germany. In 1996 he spent six months at the Kettering Foundation (Dayton, OH, USA) studying civil society techniques, public participation and public involvement. In addition, he studied at the Development School of the London Metropolitan University as a Development Practitioner. He was trained in mediation by Partners for Democratic Change, San Diego Mediation Center and Pepperdine University. In 2002 he participated in the criminal mediation training programme of Neustart, Austria. Since 1996 János Wagner has been working at the Partners Hungary Foundation. He worked there as mediator, trainer and consultant in different areas of organizational and community development and change management. He was the director of the Foundation in the period of 2002-2007. As the manager of the mediation program for the past 12 years, he has conducted complex mediations in various areas as well as trainings in mediation and the other mentioned areas of his activity. He conducted mediation trainings also on the international level in cooperation with the American Bar Association, in their Central and Eastern European Law Initiative program. He has been engaged in the organizational development, community development and cooperative, participatory projects of the Foundation cooperating with national and international donors. In 2008 he was the leader of the research on the “Experiences of the first year of mediation applicable in criminal cases in Hungary“. Hungarian experiences on the introduction of mediation in the criminal procedure In Hungary mediation between plaintiffs and perpetrators became possible as of 1 January 2007 in the case of certain crimes, by way of the introduction of the mediation procedure. The implementation of this method was awaited with great interest, especially on the part of mediation experts, staff of the Office of Justice and legislators. The stakeholders considered the appearance of mediation in justice as a shift in paradigm which could fundamentally change the way punishment and indemnity is judged, the relationship between the two as well as the place and role of the plaintiff and the perpetrator in the course of the criminal procedure. The research introduced in the presentation attempts to explain the experiences gained during the first year of mediation to anyone interested.

Az Európai Bizottság “Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” 2007 egyedi programjának támogatásával Co-financed by the Specific Programme “Prevention of and Fight against Crime” 2007 of the European Commission

JLS/2007/ISEC/FPA/C1/033

27-29 April április

Recommend Documents