I. GÉZA KIRÁLY KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA
2600 Vác, Géza király tér 8. OM azonosító: 032612
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Az alapító okiratunk dokumentumban:
fenntartói
megváltoztatása
értelmében
e
1. Minden olyan rendelkezés, amely a kollégiumra vonatkozik (Karacs Teréz Kollégium) érvényét veszti. 2. Minden szövegrészben, ahol az I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium szerepel csak I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskolát kell érteni.
Vác, 2011. július 7.
………………………………………. Dr. Ősi János igazgató
1
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az iskola és környezete Iskolánk helye Vác város és a Dunakanyar régió oktatási rendszerében Az iskola rövid története Hagyományaink Iskolánk kapcsolatai más intézményekkel, szervezetekkel Társadalmi kapcsolataink, iskolánk tanulói közössége, Diákönkormányzat Iskolánk képzési rendszerének alakulása Minőségpolitikai nyilatkozat
II. Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai 1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 1.4. Kiemelt célok és feladatok 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 10.A szülő, a tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 11.Egészségnevelési program 11.1. Mindennapi testedzés 12.Környezeti nevelési program 13.Felvételi eljárás a 9. évfolyamra jelentkezők esetén 14.Tanulók átvétele más iskolából III. Helyi Tanterv 1. Az iskolai képzés általános szerkezete és jellemzői
4. 4. 4. 7. 7. 8. 9. 12. 13. 13. 13. 13. 15. 16. 17. 19. 21. 23. 24. 26. 27. 28. 28. 30. 32. 32. 14. 35. 37. 37.
2
1.1. Képzési struktúra és forma egyes osztálytípusokban 2. Tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai 3. A tanított tantárgyak tanórai foglalkozások előírt tananyagai és követelményei 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, szerepe 6.1 A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelése, minősítése 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei 10.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek IV. Szakmai program V. Esti tagozat VI. Kollégium pedagógiai programja VII. Pénziránytű iskola Mellékletek
37. 40. 43. 77. 78.
78. 79. 80. 80. 82. 87. 88. 103. 106. 147.
3
Küldetésnyilatkozat: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)
Bevezetés Tanári hivatásunk, oktató és nevelő munkánk legfontosabb alapelveit és céljait tartalmazza ez a Pedagógiai Program. Munkánkat változó jogszabályok és a pedagógus hivatás sok száz éves etikai normái határozzák meg. Pedagógiai programunkat a jogszabályoknak megfelelő szerkezetben és tartalommal igyekeztünk összeállítani – de nem kevésbé törekedtünk arra, hogy olvasóink (akik között, reméljük, sok tanítványunk és leendő diákunk szülei is ott lesznek majd) a lehető legjobban megismerhessék a nálunk zajló oktatást e programból. Szeretnénk, ha a szülők már a felvételi jelentkezés napjaiban teljes képet kapnánk e dokumentumban arról, hogy milyen tantárgyakat, hány órában tanulnak majd itt a gyermekeik, milyen tanórán kívüli és szabadidős programok, ünnepek várnak rájuk. Pontos tájékoztatást, előre is jól látható képet szeretnénk adni arról, hogy milyen munka (tanulás) vár itt a diákokra. A Pedagógiai programnak ez nem csupán a legfontosabb célja, hanem éltető ereje is. Ebben az értelemben, reméljük, programunk izgalmas olvasmány is lehet. Benevolo lectori salutam!
4
I. AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE 1. Iskolánk helye Vác város és a Dunakanyar régió oktatási rendszerében Minden történelmi korszak és minden térség közösségei számára alapvető fontosságúak a korszerű gazdasági, közgazdasági ismeretek. Így van ez napjainkban is, és nem is csupán a nagy multinacionális gazdasági társaságok könyvelő irodáiban, hanem a régió kis- és középvállalkozásaiban, sőt egyre inkább a családi háztartások vezetésében is. Ez lehet a legfőbb oka annak, hogy iskolánk oktatási kínálata, a nálunk tanított szakmák évtizedek óta keresettek, népszerűek a régióban: Vácott, Vác környékén és Nógrád megyében, s egyre inkább a fővárosban, Budapesten is. Az érettségi bizonyítvány megszerzésére irányuló középiskolai oktatás, a konkrét szakmai ismeretek tanítása mellett az általános közgazdasági gondolkodás és szemléletmód terjesztésére is törekszik iskolánk különféle programok révén, s ezzel talán hosszabb távon és szélesebb körben is biztosíthatjuk intézményünk elismertségét a városunkban és régiónkban. 2. Az iskola rövid története Az iskolánknak otthont adó Vác várost évszázadok óta iskolavárosként emlegetik. 1714-től a kegyes tanítórend négyosztályos iskolája várta a váci polgárok tanulni vágyó gyermekeit. Néhány évtizeddel később már hat osztállyal működött ez az iskola, s megnyitotta kapuit a híres váci Theresianum is. A XIX. század második felében a gazdasági társadalmi fejlődés eredményeként egyre nagyobb igény mutatkozott a korszerű ipari, kereskedelmi, pénzügyi ismeretek oktatása iránt. Vácott az 1880-as években kezdődött meg az iparos- és kereskedőtanoncok iskolarendszerű képzése. A váci közgazdasági szakképzés legrégebbi előzményének a Karolina Római Katolikus Polgári Leányiskola keretében 1916-ban indított női kereskedelmi szaktanfolyam tekinthető. Az egyéves szaktanfolyamok folyamatosan működtek 1935-ig. Az 1935/36-os tanévben kétéves képzés, majd pedig az 1937/38-as tanévtől kezdődően négyéves felsőkereskedelmi iskola indítását engedélyezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Ez a „felsőkereskedelmi”, de az oktatási rendszerben betöltött szerepét tekintve középfokú intézmény iskolánk közvetlen jogelődje. A négy évfolyamosra bővült oktatásnak új iskolaépületre volt szüksége. 1939. szeptember 3-án adta át a Római Katolikus Egyházközség Vezetősége a
5
Szent Miklós téren az egykori Szent Miklós kápolna helyén álló iskola átalakított épületét a Felsőkereskedelmi Leányiskolának. Az új felsőkereskedelmi iskolában minden évfolyamon egy-egy osztály volt, a hallgatók száma az 1943/44-es tanévig évről évre növekedett (119 főről 160 főre). A háború, az ostromállapot, a háború utáni nehéz körülmények erősen éreztették hatásukat. Az 1944/45-ös tanévben az oktatás az ostromállapot miatt hosszabb ideig szünetelt. Az egyházi fenntartású felsőkereskedelmi leányiskolát 1948-ban államosították. Az 1948/49-es tanévben már a Váci Magyar Állami Kereskedelmi Leányközépiskolában kezdődött meg a tanítás. 1949-ben iskolánkat átszervezték, s az átszervezést követően új nevet is kapott – e névben szerepelt az iskola történetében először a „közgazdasági” megjelölés. Az 1949/50-es tanévben Állami Közgazdasági Gimnáziumba jártak elődeink. A névváltozás kézenfekvő magyarázata, hogy a végzettek többsége nem a kereskedelemben, hanem a megváltozott igényeknek megfelelően a gazdaság más területein helyezkedett el. Az új elnevezés sem volt hosszú életű, mivel a „gimnázium” nem tükrözte teljes mértékben az iskola képzési célját. Két tanéven keresztül, 1950-től 1952-ig az Állami Közgazdasági Középiskola elnevezést kaptuk, az iskola képzési célja is konkrétabb lett: a szocialista gazdaság részére adminisztrációs középkádereket képez, könyvelőket, statisztikusokat és vállalati tervezőket. 1952-től 12 éven át iskolánk közgazdasági technikumként működött. Ez a régi iskolatípus a szakosított közgazdasági képzésre utalt, amelynek célja a gyakorlati szakemberek (elsősorban könyvelők, vállalati tervezők, statisztikusok) képzése volt. A középfokú oktatás területén alapvető változást hozott az 1964/65-ös tanév, amikor az iskolarendszer új elemeként bevezették a szakközépiskolákat. Iskolánkban az 1964/65-ös tanévben kezdő első osztályosok már szakközépiskolába, a felsőbb évesek még technikumba jártak. A teljes átszervezés 1967-re fejeződött be, az 1967/68-as tanévben már minden osztály a közgazdasági szakközépiskolai tanterv szerint tanult. A közgazdasági szakközépiskolai képzés iránti érdeklődés, a továbbtanulásra jelentkezők száma változatlanul magas volt, minden évben sok kérelmet kellett elutasítani. 1975-ben engedélyt kapott iskolánk, hogy három első osztályt indítsanak, és felmenő rendszerben 12 osztályosra bővítsék az iskolát. Csaknem öt évtizedes múlt után, az 1986/87. tanév elején iskolánk új otthont kapott a Géza király téren, minthogy az 1967. január 1-jétől ott működő Egészségügyi Szakközépiskola épülete felszabadult. (Az Egészségügyi Szakközépiskola a kórház melletti új épületbe költözött.)
6
Iskolánk az átvett épületben a korábbinál összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között folytathatta munkáját: 14 tanterem, tornaterem, könyvtár, szertárak, konyha, ebédlő állt rendelkezésre. A Géza király téri iskola városunk ősi magjában épült fel, ott ahol a vár állt valamikor, s azon belül e helyt már a XV. században is iskola működött. Az épület alapozásakor tárták fel a mai térszint alatt több méterrel mélyebben fekvő középkori alapokat, s a vár északkeleti bástyájának maradványát, amely ma az iskola belső udvarán megtekinthető. Az iskolaépületet P. Müller Éva tervei alapján Bulla Jenő főépítész vezetésével építették 1963 és 1967 között. Az 1980-as években lehetőség nyílt a ma már jól ismert csoportbontásos képzésre először matematikából, majd könyvvitelből, később idegen nyelvből. Az 1989 utáni rendszerváltás óriási lehetőségeket nyitott meg a közgazdasági képzés előtt. Ugrásszerűen megnőtt az igény a közgazdasági végzettségű szakemberek iránt mind középszinten, mind pedig felsőfokon. Lehetőség nyílt a nyelvoktatás átalakítására (az orosz nyelv oktatása helyett angol vagy német nyelv oktatása). Átalakult a szakmai képzés: a korábbi 4 éves képzés helyett 5 éves képzés indult, ahol a szakmai képzés az 5. évre (13. évfolyam) tolódott ki. A korszak követelményeinek megfelelően iskolánkban is megkezdődött az informatika-oktatás. Az évtized végén kétéves akkreditált képzés (felsőfokú szakképzés) kezdődött a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával együttműködve (mai nevén Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara). Mind a mai napig ez a szakmai képzésünk a legnépszerűbb diákjaink között. 2004-ben iskolánkat és a közeli Karacs Teréz Kollégiumot összevonták. Az intézmény új neve az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium lett. A 2004/2005. tanévben iskolánk közel 40 éves épületét felújíttatta Vác Város Önkormányzata. A felújított iskolaépületet a 2005/2006. tanév elején vettük birtokba. A 2006/2007. tanévtől kezdődően iskolánkban minden diák számára biztosítottuk órarendi keretek között az angol nyelv tanulását, amelynek ismerete a közgazdasági szakmákban elengedhetetlenül fontos, mindamellett tanulócsoporjaink felében megőriztük a német nyelv oktatását. Ugyanebben a tanévben kezdődött iskolánkban a tehetséggondozás keretében a sávos csoportbontásos oktatás matematikából és történelemből, azokból a tantárgyakból, amelyek a felsőfokú továbbtanulás szempontjából a legfontosabb diákjaink számára.
7
3. Hagyományaink Iskolánk névadója, Árpád-házi I. Géza király több, mint 900 évvel ezelőtt szerzett múlhatatlan érdemeket Vác város, a váci püspökség, a váci vár alapításában, építésében és az ország szolgálatában. Az ő példáját követve a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel mi is a várost és a nemzetet szeretnénk szolgálni az oktatás és nevelés jövőt formáló területén. I. Géza királyra emlékezünk minden tanév április hónapjának utolsó hetében (Géza király-napok). I. Géza király nevét viseli az iskolánk egész tanéves tanulmányi versenyének összesített (osztály-) csapatversenyében elnyerhető Géza-kupa. Névadónk ünnepén emlékezünk meg korábbi híres tanárainkról is, akik közül Hámory Jenő és Szentesi Miklós tanár urak emlékét külön emlékterem őrzi. Minden tanévben megemlékezünk a nemzeti és állami ünnepekről. A Karácsonyt iskolánk tanárai, dolgozói és diákjai együtt is megünneplik az iskolánkkal szomszédos Ferences-rendi templomban. December hónapban tartjuk a végzős osztályaink szalagavató bálját a Madách Imre Művelődési Központban. A májusi, néha április végi ballagás mindenkor méltó búcsúünnepsége az érettségi előtt álló osztályaink diákjainak. Ünnepeinken immár hagyomány az összetartozást külsőségekben is kifejező iskolai nyakkendő viselete a szokásos ünnepi öltözet (sötét öltöny, lányokon szoknya vagy nadrág, illetve fehér ing, lányoknál blúz) mellett. Szabadidős iskolai programjaink széles köréből kiemelkedik a minden évben megtartott diáknap és a farsang. Újonnan felvett 9. évfolyamos diákjaink körében népszerű rendezvényünk az augusztus végi gólyatábor. Hagyományainkat minden tanárunk, dolgozónk tiszteli és magáénak vallja, ápolásában, megőrzésében részt vesz, s diákjainkat is e hagyományok megbecsülésére és továbbadására neveli. 4. Iskolánk kapcsolatai más intézményekkel, szervezetekkel Intézményünk fenntartója Vác Város Önkormányzata, amelynek képviselőivel, tisztségviselőivel mindenkor jó munkakapcsolat fenntartására törekszünk egymás munkájának kölcsönös megbecsülése jegyében. Pedagógiai programunk illeszkedik Vác város oktatási-nevelési koncepciójába. Vác kulturális életében igyekszünk minél jelentősebb szerepet vállalni. Célunk, hogy munkánkat Vác polgárainak megelégedésére és Vác város jó hírnevének növelésére eredményesen végezzük. Iskolánk partneriskolája a Naszály-Galga TISZK-nek (Térségi Integrált Szakképzés-szervezési Társaság). Szakképző osztályaink képzésének,
8
oktatásának egy része (gyakorlati jellegű oktatás) a TISZK Központi Képzőhelyén zajlik. Hagyományosan jó a kapcsolatunk a Madách Imre Művelődési Központtal. Segítségükkel tudjuk decemberi szalagavatónkat kultúrált körülmények között megtartani. Jó kapcsolatot ápolunk városunk minden oktatási-nevelési és közművelődési intézményével, több városi civilszervezettel, egyesülettel, sportegyesülettel, rendszeresen támogatjuk például a Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Egyesületének rendezvényeit (pl. Esélyegyenlőségi napi rendezvény). Minden tanévben fogadjuk a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a gödöllői Szent István Egyetem tanárjelölt hallgatóit gyakorlótanításra és hospitálásra. Kiváló kapcsolatot tartunk fenn a Budapesti Gazdasági Főiskolával, amelynek Pénzügyi és Számviteli Karával együttműködve folytatjuk felsőfokú szakképzésünket. Iskolánk szakmai tanárai rendszeresen vesznek részt a Főiskola tanártovábbképzésein. Szakképzési fejlesztési támogatások fizetésével segíti sok váci, Vác környéki vállalat, pénzintézet iskolánk szakképzését. Támogatásaikat feltüntetjük iskolánk honlapján, meghívjuk őket rendezvényeinkre, s legjobb diákjainkat ajánljuk figyelmükbe, ha dolgozókat keresnek. Iskolánk legfontosabb külső partnerei diákjaink családtagjai, elsősorban szülei. A velük való rendszeres kapcsolattartást szolgálják a szülői értekezletek és fogadóórák, továbbá a nyílt napok, a Tanév krónikája kiadvány és a Közgéza diákújság, s nem utolsósorban iskolánk honlapja (www.igk.hu). Oktató-nevelő munkánkat Szülői Szervezet, ill. Iskolaszék segíti. Kapcsolatokat ápolunk külföldi iskolákkal is, így például az Érsekújvári Közgazdasági Szakközépiskolával (Szlovákia). 1993 óta szinte minden évben voltak diákcseréink svéd és német városok iskoláival (Bregenz, Donaueschingen, Donauwörth). A Comenius Iskolai Együttműködési Program keretében Ausztriában, Spanyolországban, Észtországban és több más európai államban jártak diákjaink és tanáraink. 5. Társadalmi kapcsolataink, Diákönkormányzat
iskolánk
tanulói
közössége,
Kilencedik évfolyamos osztályainkban évek óta többszörös a túljelentkezés. Az általános iskola 8. osztályosai Vácról, a Vác környéki falvakból, Pest és Nógrád megyei településekről jelentkeznek hozzánk. Felvett diákjaink lakóhely szerinti megoszlása több év átlaga alapján: váci 30-35%, Nógrád megyei: 15-20%, Pest megyei 45-50%. Diákjaink mintegy ötöde fiú, négyötöde lány.
9
A család, a szülői háttér felbecsülhetetlenül fontos minden gyermek, kamasz vagy fiatal felnőtt életében. Arányok, konkrét adatok közzététele nélkül meg kell állapítanunk, hogy egyre több diákunk él csonka családban, elvált szülő mellett, s egyre több tanulónk él egykeresős családban, ahol tehát valamelyik szülő tartósan munkanélküli. Ezeket a diákokat, illetve családjukat iskolánk Alapítványa szerény lehetőségeihez képest igyekszik anyagilag is támogatni (segély, osztálykirándulási költségek egy részének átvállalása stb.) Diákjaink szüleinek iskolai végzettsége önkéntes adatközlések több éves átlaga alapján az alábbiak szerint becsülhető: általános iskola kb. 10%, szakmunkás kb. 20%, érettségi kb. 40%, diploma kb. 30%. Mind a középiskola megválasztásának, mind a továbbtanulási szándék kialakulásának bonyolult a motivációs háttere, de nagy szerepet kap benne a családi, rokoni példaadás, a munkaerő-piaci elhelyezkedési perspektíva, sok más tényező mellett. Diákjaink körében az utóbbi években, évtizedekben nagymértékben megnőtt a továbbtanulási kedv (az országos tendenciának megfelelően). Szinte minden érettségiző jelentkezik felsőoktatási intézménybe vagy nappali rendszerű, kétéves felsőfokú szakképzésre. Aki teheti, elfogadja az állam által nem finanszírozott, fizetős továbbtanulási lehetőséget is. Iskolánkban Diákönkormányzat (DÖK) működik, amely a diákok érdekképviseletének legfontosabb szervezete. Működésük anyagi, infrastrukturális feltételeit az intézmény biztosítja. A DÖK tagja minden osztály választott képviselője. A DÖK maga választja tisztségviselőit, s határozza meg működési szabályzatát. Legfőbb tevékenységi területei: iskolai rendezvények, ünnepélyek szervezésében közreműködés, diáknap, diákpolgármester-választás szervezése, gólyatábor lebonyolításában közreműködés. 6.
Iskolánk képzési rendszerének alakulása
Iskolánkat, a váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégiumot 1937-ben alapították, mint „Karolina Római Katolikus Kereskedelmi Leányiskola”. Az államosítás után közgazdasági technikumként, 1964 óta pedig közgazdasági szakközépiskolaként működik. Mint érettségit és szakmát adó középiskola, alapítása óta egyaránt súlyt helyezett mind az általános, mind a szakmai képzésre. A középiskolai képzést a gép- és gyorsíró szakiskolai képzéssel egészítettük ki, mely az 1992/93 tanévtől ifjúsági tagozatként működött. A nappali tagozatos képzés mellet mind a mai napig felnőttoktatást is folytatunk. Ennek keretében 1998-ig négy évfolyamon szakközépiskolai képzést végeztünk levelező tagozaton, számviteli ágazaton, az érettségizettek részére pedig két éves kiegészítő képzést, váltakozva pénzügyi és számviteli ágazaton.
10
1998-tól esti tagozaton, a 9-12 évfolyamon általános közgazdasági képzés folyik, melyet az érettségivel rendelkezők részére OKJ szerinti vállalkozói vagy pénzügyi-számviteli ügyintézői képzés követ. A nappali tagozaton az 1991/92 tanévtől kezdődően a 13. évfolyamon is elkezdődött a szakképzés. Ennek keretében a nálunk érettségizett tanulók második szakmát szerezhettek banki ügyintézői, ill. vállalkozói ügyintézői ágazaton. Az 1992/93 tanévtől a sokszínűség volt jellemző a párhuzamos osztályokban. Az ún. Holland program szerinti számviteli gazdálkodási, idegen nyelvi gépíró és ún. világbanki követő képzés folyt. Ez azt is jelentette, hogy idegen nyelvből is érettségiztek a tanulók. További újdonság volt, hogy a 13. évfolyamon más középiskolában érettségizettek is részt vehettek a szakképzésben. A sikeres PHARE pályázat eredményeként fokozatosan áttértünk a világbanki ágazat szerinti képzésre. Az 1994/95-ös tanévtől a 9-12 évfolyamon valamennyi tanulónk már e tanterv szerint tanult. Az 1998/99-es tanévtől a 13. évfolyamon áttértünk az OKJ szerinti képzésre. Ugyancsak újdonság volt a kétéves akkreditált felsőfokú képzés bevezetése pénzügyi szakügyintéző szakon, melyet a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának felügyelete mellett végzünk. Iskolánkban a 9-12. évfolyamon szakközépiskolai képzést folytatunk, azaz a közismereti tárgyakat szakmai orientáló (9-10. évf.) és szakmai alapozó (11-12. évf.) tárgyakkal egészítjük ki. Az érettségit követően a 13. évfolyamon középfokú szakképzés keretében vállalkozói és pénzügyi-számviteli ügyintéző képzést folytatunk. A 13-14. évfolyamon felsőfokú szakmai képzés keretében pénzügyi szakügyintézőket képzünk a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának felügyeletével. Ezen képzésbe bekapcsolódhatnak más iskolákban érettségizett tanulók is 22 éves korig. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően bevezettük a nyelvi előkészítő osztályt. Ennek megfelelően a 9. c. osztályban az angol nyelv nagy óraszámban történő tanulását készség-, egészség-, és személyiségfejlesztő tantárgyak oktatása egészíti ki. Számukra a szakközépiskolai képzés a 10. osztályban kezdődik. A 13. évfolyamon érettségiznek, majd tanulmányaikat a felsőoktatásban vagy szakképzésben folytatják, esetleg munkába állnak. A 2006/2007. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bevezetésre került, hogy a 9-12. évfolyamon 3 párhuzamos osztályban folyik az oktatás nappali tagozaton. Két 9. évfolyamon induló osztályban kerettanterve épülő általános közgazdasági képzés szerint oktatunk. A két osztály között a tanult nyelvek, és azok óraszáma között van különbség: Az „a” jelzésű osztályban csak az angol nyelv oktatása folyik érettségi vizsgáig emelt szinten (heti 5 óra). A „b” jelzésű osztályban angol és német nyelvet is oktatunk (heti 3-4 órában). A harmadik 9. évfolyamon induló osztály nyelvi előkészítő
11
évfolyammal induló osztály, ebben az osztályban tehát diákjaink a 13. évfolyamon tesznek érettségi vizsgát. Ebben az osztályban nyelvi évet követően a 2010/2011-es tanévtől kezdve a képzés célja, hogy az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett a tanulók a számítástechnika közgazdasági alkalmazásában szerezzenek elsősorban magas szintű szaktudást és jártasságot. Ennek megfelelően a képzés tartalma kettős: az informatika és közgazdasági szakmacsoportok orientáló, majd szakmai képzése vegyesen folyik, a számítástechnikai ismereteket nyújtó tantárgyak mellett továbbra is meghatározó szerep jut a közgazdasági tantárgycsoportnak. A nyelvi előkészítő osztály tanult nyelve az angol, emellett a haladó csoportban a német nyelv oktatása is zajlik második idegen nyelvként. A 2006/2007. tanévtől bevezetésre került a sávos csoportbontásos oktatás a 11-12. évfolyamon matematika és történelem tantárgyakból. A 9-13. évfolyamokon folyó érettségire való felkészítő képzésben minden osztályra jellemző, hogy a közismereti tárgyak közül kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a matematika, a történelem, az idegen nyelv és az informatika tanításának. Esti tagozatos képzésünk felépítése hasonló a nappali tagozatéhoz, de itt az egyéni tanulásnak nagyobb teret kell szánnunk. Az oktatás területén történő változások az iskolai rendszerű felnőttképzést is érintették. A felnőttoktatás nem korlátozódhat csak a kevésbé képzettek tanítására. Az iskolai években megszerzett tudást meg kell újítani, a szaktudást korszerűsíteni kell, a munkanélkülieket át kell képezni. Amikor a központi programokat az iskolai felnőttoktatásra adaptáljuk, figyelembe kell venni a tanulók élet- és munkatapasztalatait, a munkahelyek kötöttségeit, igényeit. A felnőttoktatásban a helyi tantervet a nappali tagozatos kerettanterv alapján dolgoztuk ki. Az óraszámok meghatározásánál figyelembe vettük azt, hogy az egyéni felkészülésnek jelentős szerepe van. Mind nappali, mind esti tagozaton biztosítjuk az emeltszintű érettségire való felkészülést magyar nyelv-és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) tantárgyakból. A középszintű érettségire való felkészülést magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan, elméleti gazdaságtan), informatika tantárgyakból biztosítjuk. Az OKJ szerinti szakmai képzés iskolánkban: Felsőfokú szakképzések: 55 343 01 Üzleti szakügyintéző 55 343 01 0010 55 04 Pénzügyi szakügyintéző Középfokú szakképzések:
képzési idő 2 év
12
52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számv. ügyintéző Szakmacsoportos alapozó képzés esetén
képzési idő 1,5 év képzési idő 1 év
52 344 02 0000 00 00 Vállalkozási ügyintéző Szakmacsoportos alapozó képzés esetén
képzési idő 1,5 év képzési idő 1 év
A 15. Közgazdasági szakmacsoporthoz tartozó szakképzések, alapvetően közgazdasági szakmacsoportos alapozó képzés informatikai specializációval: Emelt szintű szakképzés 54 81 04 Informatikus 54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus
7.
képzési idő 2 év
Minőségpolitikai nyilatkozat
Iskolánk olyan oktatási-nevelési intézmény kíván lenni, ahol magas színvonalú eredményes közismereti képzés mellett a munkaerő-piaci lehetőségekhez, igényekhez folyamatosan alkalmazkodó, megújuló, ugyanakkor szintén magas színvonalú és eredményes szakképzés folyik. Mindezt olyan pedagógiai környezetben kívánjuk teljesíteni, amely otthonos körülményeket jelent a diákoknak, s amely hagyományos, több száz éves etikai normák szerinti szellemben a tolerancia és az emberi, családi, nemzeti értékek megőrzésére helyezi a hangsúlyt. Iskolánk jelmondata ennek megfelelően: Eredményesség és otthonosság. Tudjuk, hogy célkitűzéseink teljesülését méri a környezetünk (a szülők, a fenntartó, más intézmények): „mérik” a különböző helyi, regionális, országos versenyeken, az érettségi és a szakmai vizsgák eredményein, a felsőoktatásba felvettek arányán, a frissen végzett diákjaink között regisztrált munkanélküliek arányán, a nyelvvizsgával rendelkezők számán. „Mérik” azon, hogy a nálunk végzett diákok testvérei, majd gyermekei hozzánk jönnek-e tanulni. „Mérik” azzal, hogy a vállalatoknál, pénzintézeteknél mennyire elégedettek az ott elhelyezkedett tanítványainkkal. Vállaljuk e megmérettetéseket, a versenyt, ha a verseny erkölcsi és szakmai meggyőződésünk szerint a diákjaink javát szolgálja. Hiszen tudjuk, hogy a pedagógiai munka eredményessége valójában objektíven nem mérhető (gyakran meg sem jelenik hamarabb, mint az iskola befejezése után 10-20 évvel) – de azt is tudjuk, hogy ez egyúttal a pedagógusi hivatás semmi más hivatással össze nem téveszthető nehézsége és szépsége.
13
VIII. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, elvárásai Minden oktatási-nevelési intézmény az élet olyannyira fontos és összetett feladatát látja el – gyermekeket, kamaszokat, fiatal felnőtteket tanít, nevel –, hogy az alapelvekre, célokra, feladatokra, eszközökre, eljárásokra vonatkozó mindenféle kodifikációs törekvés szükségképpen csak hiányos lehet. Iskolánk ugyanakkor közoktatási intézmény, feladatait, eszközeit és eljárásait meghatározzák a közoktatásra vonatkozó jogszabályok. A jogszabályokban megfogalmazott feladatok pedig determinálják a célokat és alapelveket, amelyek között megtévesztő lenne prioritást felállítani. Másrészt ismerjük és követjük hivatásunk sok száz éves etikai normáit, amelyek azonban – nyilván nem véletlenül – szintén nincsenek kodifikálva. Az alábbi felsorolások tehát nem teljesek és nem fejeznek ki fontossági sorrendet, csupán rávilágítanak azokra az elvekre, célokra és feladatokra, amelyeket mi a pedagógus etika sűrű szövésű, erős hálójában és a közoktatás rendkívül szerteágazó feladatvállalásaiban a XXI. század kihívásai közepette legáltalánosabb érvényűeknek érezzük: magunkra nézve. 1.1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A tanulói érdek elsőbbsége: ennek keretében tanulóink megkapnak minden támogatást, segítséget ahhoz, hogy képességeiket, tehetségüket minél teljesebben kibontakoztathassák. Törvényesség: a törvényi előírások betartásán belül azonban külön gondot fordítunk a ránk bízott tanulók érzelmi, testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére. Nyitottság: szakmai függetlenségünk megőrzése mellett szívesen együttműködünk mindazokkal, akik pedagógiai programunkkal azonosulni tudnak. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség: amely kiterjed az iskola minden tanulójára. Tolerancia: legyünk képesek érdeklődni és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, legyük képesek megbecsülni mások teljesítményét. Minőség: folyamatosan törekszünk a magunk elé tűzött célok minél teljesebb megvalósítására, melynek során fenn kell tartani a jó iskolai légkört, hogy mind tanulóink, mind tanáraink, dolgozóink jól érezzék magukat iskolánkban. 1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Iskolánk alapító okiratának és a hagyományoknak megfelelően a 9-12., ill. a 9-13. évfolyamon széles körű általános képzés mellett szakmai orientáló, a
14
11-12., ill. 12-13. évfolyamon szakmai alapozó képzésben részesíti tanulóinkat, melyet a 13-14. évfolyamon gyakorlatorientált szakmai képzés követ. Célunk, hogy autonóm, alkotó gondolkodású és cselekvésre kész személyiségeket neveljünk, akik a környező világról megalapozott, valós ismeretekkel rendelkeznek. Célunk, hogy tanulóinkat megismertessük az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeivel. Célunk, hogy a magas szintű közismereti és szakmai képzés mellett tanulóinkat: Megismertessük a testi és lelki egészség megteremtésének és megőrzésének képességével Kialakítsuk bennük az együttműködés, a szolidaritás és a demokratikus döntés képességét Fejlesszük önértékelő és önkifejező képességüket Megkedveltessük az értelmiségi létformát és a permanens önképzés szükségességét Kialakítsuk pozitív én képüket és az önfegyelmet Fejlesszük a tanulók szociális kompetenciáját, kreativitását, precíz, logikus gondolkodás kialakítása mellett. Segítsük az erkölcsi alap megszilárdítását, a jó munkaerkölcs és a gazdatudat kialakítását Kialakítsuk tevékenységükkel szembeni igényességüket, felelősségérzetüket Képessé tegyük őket a közösségi és egyéni érdekek összehangolására Kialakítsuk a környezeti nevelés új generációs szemléletét, mely egységben kezeli a természeti és épített környezetet, az egészséges életmódot és a hulladékhasznosítást A nyelvi előkészítő évfolyamon fő célunk, az angol nyelv olyan szintű ismeretének kialakítása, diákjainkban, amelynek alapján esélyesen megkísérelhessék az adott tanév végén vagy az azt követő első, második tanév végén a középfokú nyelvvizsga vagy a középszintű érettségi vizsga megszerzését. A négyéves középiskolai képzés első két évében a magas színvonalú közismereti és szakmai orientáló képzés mellett fő célunk az idegennyelvtudás fejlesztése (emelt óraszámban tanított angol nyelv, ill. az angol mellett a német nyelv tanulása). Az idegen nyelv mellett kiemelt és a kerettantervinél magasabb óraszámban tanított tantárgy a matematika és informatika. A négyéves képzés utolsó két évében a magas színvonalú közismereti és szakmai alapozó képzés mellett fő célunk a kiemelt tantárgyak (matematika, idegen nyelv, informatika) magas óraszámú tanítása. Emellett matematikából
15
és történelemből sávos csoportbontásos oktatással biztosítjuk a tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatását, tudásának fokozott gyarapodását. A szakmai alapozó tárgyak fontosságára tekintettel ott is biztosítunk csoportbontásos oktatást. 1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az egyes célokhoz, feladatokhoz kapcsolódó eszközök és eljárások sok tényezőtől függnek. Meghatározó a tanulók életkora, az a szervezeti keret vagy szervezeti forma, amelyben a nevelő-oktató munka folyik, de leginkább meghatározó az a pedagógiai kultúra, amellyel a munkát végző pedagógus rendelkezik, mennyire ismeri fel az adott pedagógiai szituáció lehetőségeit, milyen eszköztárral rendelkezik a feladat megoldásához, milyen a kapcsolata a tanulókkal. Ugyanakkor fontos szempont, hogy mennyire képes a hagyományos pedagógiai eszköztáron kívül más eljárásokat is alkalmazni. Az eredményes oktató-nevelő munka megköveteli az eszközök, módszerek és eljárások sokszínűségét, változatos alkalmazásukat, ezért elvárjuk kollégáinktól a mai fiatalokat ténylegesen megszólító módszerek alkalmazását. Az iskola oktatási-nevelési programjainak céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával érhetők el. Módszereink, eljárásaink a tanítási órákon Elfogadjuk, sőt igényeljük az egyéni véleményalkotást (különös tekintettel a humán és társadalomtudományi tantárgyakra). Ösztönözzük a csoportmunkát és projektmunkát, a tanulók egymással való együttműködését az új tananyag feldolgozásában. A tanulók érdemjeggyel történő minősítését minél többször személyre szabott szöveges értékelés is követi. Az egyes tantárgyak anyagába beépítjük a tanulókat leginkább érdeklő újdonságokat, felfedezéseket, a szakmai és közismereti tárgyak tanmeneteit folyamatosan megújítjuk, karbantartjuk. A tanulók tudásszintjéhez, pillanatnyi hangulatához, attitűdjeihez igazodva alkalmazzuk a különféle tanítási módszereket. Fokozatosan kialakítjuk az egyéni adottságokhoz, képességekhez, érdeklődéshez leginkább igazodó differenciált képzést. Fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotásai képességeket, az érdeklődéshez leginkább igazodó differenciált képzést.
16
Megtanítjuk az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést, önkifejezést. Minden tantárgyban törekszünk a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására. Szoktatjuk tanítványainkat a realitás megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására. Megismertetjük őket a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára. Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához, valamint tanulási, tájékozódási módszerek megtanulásához. Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk tanulóinkat, akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. 1.4 Kiemelt célok és feladatok
Iskolánk kiemelt feladata az, hogy a magas szintű közismereti és szakmai képzést úgy valósítsa meg, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen; olyan készségek, és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel el tudnak igazodni a XXI. század világában, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül szükségesek a sikeres elhelyezkedéshez, segítenek a gazdaság világában, illetve a modern társadalomban való eligazodásban, továbbá segítenek abban, hogy a diákok tudatos állampolgárokká váljanak. Alapvető célja és feladata az iskolának az is, hogy egyenlő esélyeket biztosítson minden gyermek számára, különösen a hátrányos helyzetben lévőknek adja meg a felzárkóztatás lehetőségét. Kiemelt feladatot jelent iskolánk számára a kompetencia alapú oktatás céljainak, módszereinek, technikáinak és feltételeinek fokozatos megvalósítása és alkalmazása, különös tekintettel a Nemzeti Alaptanterv által kiemelt kulcskompetenciák fejlesztésére (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció; matematikai, természettudományos, digitális hatékony önálló tanulási, szociális és állampolgári továbbá vállalkozói kompetencia; esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség). Ehhez először is szemléletváltozásra, szemléletváltoztatásra van szükség mind intézményi, mind pedagógusi szinten. A legfontosabb, hogy segítsük pedagógusaink
17
módszertani kultúrájának bővítését, a differenciálás, a kooperatív technikák, projektek alkalmazásával. A jelenleg érvényben lévő, iskolánk által is alkalmazott OM kerettantervek felülvizsgált változatainak megjelenése után iskolánkban is átdolgozásra került a helyi tanterv úgy, hogy a tananyagtartalmak ütemezése, a tagolása, eszközei, és az alkalmazott pedagógiai módszerek illeszkednek a kompetencia alapú oktatáshoz és fejlesztéshez és a NAT által kiemelt fejlesztési feladatokhoz. Minden pedagógus elemezi a tanmenetét; megnézi milyen képességeket, hogyan tud fejleszteni saját tantárgyán belül. Meg kell találni azokat az alkalmakat, helyzeteket, feladatokat, ahol e kiemelt képességek fejlesztéséhez hozzá lehet járulni, úgy, hogy a kompetencia alapú oktatás módszerei hatékonyan megjelenjenek (páros munka, csoportos tevékenységek, projektmódszer, kooperatív technikák). 2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az iskolai nevelés kiemelt feladata a személyiség sokoldalú fejlesztése, melynek során önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet kell a tanulók számára teremteni. A személyiségfejlesztés akkor eredményes és hatékony, ha a tanulás és a közösségi élmények során a tanulók felismerik, hogy aktív szerepet kell vállalniuk önismeretük gazdagításában, tehetségük, személyes biztonságuk, életpályájuk alakításában. A középiskolai nevelés ennek tudatosításának kiemelt szakasza, melyben kulcsszerepet kell kapnia az öntevékenységnek és a tanuló önmagával szemben támasztott elvárásainak. Az iskolának gondoskodnia kell arról, hogy növelje a tanulók nyitottságát és érzékenységét az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránt, és hogy azonosulni tudjanak az alapvető erkölcsi és etikai normákkal. Az egészséges személyiség számára az önmegismerés folyamatának eredménye a tudatos felelősségvállalás önmagunk sorsának alakításában, az önállóság, az önkontroll és a személyes méltóság kialakulása. A középiskolai élet tág teret adhat ennek a folyamatnak, a tanulás és képességek fejlesztése során, a sikerek és kudarcok helyes kezelésével, közösségi élmények során az együttműködési készség fejlesztésével és az aktív szerepvállalás lehetőségével. Olyan szokások, magatartásformák és beállítódások kialakulását kell támogatni, amelyek ösztönzik az önmegismerés, és érvényesülés folyamatát, ugyanakkor elősegítik a közösségbe való beilleszkedést és a mások iránti tiszteletet kialakítását. Napjainkban, a mindennapi életben az egyéni teljesítmények értékelése, az individuális képességek kibontakoztatása és az önérvényesítés mellett fontos elvárás a tolerancia, az együttműködésre való képesség és a gyors alkalmazkodás. Az egyéni és közösségi értékek harmóniájának kialakítására kell tehát törekednünk.
18
Az iskolában a személyiségfejlesztés szinterei és eszközei: Tanórák A tanulás és tanítás hatékonyabbá tétele csoportbontásos órák segítségével (matematika, idegen nyelv, informatika, kommunikáció, viselkedéskultúra, magyar nyelvtan a 9. évfolyamon) A hagyományos oktatási formák megőrzése mellett új módszertani eszközök alkalmazása: projekt munkák, csoportmunka, kooperatív tanulás, szituatív feladatok, kutató munka, önálló témafeldolgozás stb. A tantárgyi tartalmak és segédeszközök (tankönyvek, szemléltető eszközök) megújítása, szem előtt tartva az igényességet és korszerűséget, hogy a diákok naprakész és használható tudásra tehessenek szert Az értékelés és ösztönzés változatos módszereinek segítségével folyamatos visszajelzés a diákok teljesítményéről A tanulók motiválása, aktivizálása, differenciálás, hogy a tanulók minél aktívabban működjenek közre és érdeklődőbbé váljanak Osztályfőnöki órák keretében folytatott beszélgetések, közösségi élmények Szakkörök, érdeklődési körök, melyek módot adnak a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, zenei és képzőművészeti tehetségek kibontakozására. Sportkörök, házibajnokságok, sportversenyek Tanórán nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák (diáknap, kirándulások, kulturális programok, közös ünneplések, osztálytermek díszítése, stb.) Iskolán belüli széleskörű tantárgyi versenyek (Géza kupa), továbbá iskolán kívüli versenyeken való részvétel támogatása és felkészítés Kortárscsoportok képzése A diákönkormányzatban való részvétel Külföldi cserekapcsolatok Osztályszinten kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek, aki összefogja az osztályban tanító tanárokat, dokumentálja a tanulók fejlődését, probléma esetén megbeszéli azt a kollégákkal, szülőkkel, szükség esetén az iskolavezetéssel.
19
3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztés az iskolai élet és nevelés egyik alapköve, hiszen a mindennapi tanulás és az iskolai élet eseményei az iskola, mint tágabb közösség, és az ezen belül kialakított kisebb közösségekben, csoportokban történnek. Minden diák egy osztály, és ezen felül még egyéb közösségek tagjaként a közösségi létről számos területen szerez tapasztalatokat. Az iskolai pedagógia célja, hogy olyan közösségeket alakítson ki, amelynek tagjai egyénileg és közösségként is értékalkotók, alakítják és formálják azt a közösségi életet, amely az alapvető közösségi hagyományok és normák megtartásával képes sajátos arculat kialakítására. A közösségfejlesztés megvalósulásának legfontosabb szinterei és eszközei: Az iskola, mint közösség Célunk, hogy diákjaink büszkén és felelősen vállalják, hogy az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium diákságának tagjai, azaz „Közgézás” diákok, és hogy fontos legyen számukra az iskolához való tartozás. Ezt a hovatartozást erősíti az iskolai ünnepi viselethez tartozó iskolai nyakkendő, melyet az iskola emblémája díszit. Minden évben ünnepség keretében emlékezünk meg iskolánk névadójáról, I. Géza Árpád-házi királyunkról, és közösen tartjuk megemlékezéseinket nemzeti és állami ünnepeinken. Közös iskolai élményt jelent a színes, jókedvű játékokkal és vetélkedőkkel megrendezett diáknap és a Farsang, fontos szerepet kap a negyedévente megjelenő diákújság a „Közgéza”. A nemzeti és állami ünnepek, a karácsony megünneplése az arra a napra tervezett egyedi órarend szerint történik, amely lehetőséget biztosít mind az osztályközösségnek, mind az iskolaközösségnek a tanórai kereteken kívül ismeretszerzésre, közösségfejlesztésre. Az iskolába érkező 9. évfolyamosoknak a tanév megkezdése előtt gólyatábort szervezünk, hogy segítsük beilleszkedésüket, és hogy már közös élményekkel gazdagodva, egymást megismerve, oldottabban kezdhessék meg tanulmányikat a számukra új iskolában. Végzős diákjainkat a szalagavató bál, a közös iskolai szerenád és a ballagás keretében ünnepélyesen búcsúztatjuk. Rendszeresen részt veszünk iskolák közötti, városi, regionális és országos programokon, vetélkedőkön, sportversenyeken, melyeken diákjaink egyénileg vagy csoportosan az iskolát képviselhetik. Az iskolai mindennapi életet a minden diákra egységesen vonatkozó házirend szabályozza, melynek elfogadása és betartása alapvető feltétele az iskolához való tartozásnak.
20
Itt felsorolt hagyományos ünnepeinket, programjainkat intézményünk dolgozói támogatják, segítik, részvételükkel megtisztelik. E hagyományok megőrzéséért és továbbadásáért munkálkodnak. Az iskolai osztály, mint közösség Iskolánkban a középiskolai oktatás hagyományos módon való szervezése szerint a legmeghatározóbb közösség az osztályközösség. Minden osztály számára osztálytermet biztosítunk, amelyben a diákok megteremthetik sajátos karakteres világukat. Az osztálytermek esztétikai minőségéért, értékéért, rendjéért a diákok együttesen és személyesen is felelősek. Minden évben meghirdetjük az osztálytermek dekorációs versenyét díjazva az igényesen és ötletesen feldíszített és tisztán, rendesen tartott termeket. Az osztály, mint az a kortárscsoport, amelyben a diákok idejük legnagyobb részét töltik, a legfontosabb értékteremtő közösség. A jól működő osztályközösségben a tanulók minden szempontból jobb teljesítményre képesek. Az osztályfőnöki órák és közösen szervezett osztályprogramok segítik a közösségi érzés kialakítását. Az osztályfőnökök és a tanárok kiemelt feladata, hogy a diákok megtanulják azokat a viselkedési formákat, amelyek segítik a beilleszkedést, saját maguk és mások értékeinek való felismerését és elismerését, a konfliktusok kezelésének lehetőségeit, módjait, egymás segítését és tiszteletét. Közös osztályprogramok az osztálykirándulás, osztálykarácsony, színház-, mozi-, múzeum- és hangverseny látogatások. Osztálykirándulás keretében megvalósított tanulmányi kirándulásra minden egyes osztály egy iskolai tanévben két tanítási napot vehet igénybe. A tanév során, iskolai sportbajnokságokon (foci, kosárlabda, röplabda, ping-pong) és tanulmányi versenyeken képviselhetik a diákok saját osztályukat. Az iskolai összetett tantárgyi tanulmányi verseny a „Géza-kupa” az egyéni megmérettetés mellett, az osztályok versenyét is jelenti, hiszen a verseny vándorkupáját az az osztály nyeri el, amelyikből a legtöbb diák vett részt tanulmányi versenyeken minél jobb helyezéssel. Egyéb iskolai közösségek Az egyéb közösségek területein (sportcsapatok, szakkörök, diákönkormányzat, ill. egy-egy feladatra szerveződött csoportok, diákcseréken résztvevő csoportok, stb.) a diákok részvétele önkéntes. Ezek a közösségek lehetőséget adnak arra, hogy a diákok a saját maguk által kezdeményezett közösségi kapcsolatteremtést tanulják meg. Ezekben a csoportokban is lehetőség nyílik a közös cél kialakítására, az együttműködésre, a csapatért való kötelezettségvállalásra, a tágabb közösség képviseletére.
21
Az iskolai közösségekben és nevében végzett kiemelkedő munkát szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretekkel, továbbá a közösség előtt átadott oklevelekkel, jutalomkönyvekkel is értékeljük. Az iskolai nevelés feladata, hogy a közösség tagjai számára legyen fontos az együttműködés,a a mások véleményének tisztelete, és építő részvétel a közösség munkájában. Az erkölcsi értékek közé épüljön be a nemzettudat és alakuljon ki a más népeket, csoportokat tisztelő toleráns és velük együttműködni kívánó magatartás. Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Erre lehetőséget adnak a történelem, magyar nyelv és irodalom, földrajz és osztályfőnöki órák témái, iskolai versenyek, tanulmányi kirándulások és nemzeti ünnepeink közösségi átélése méltóságteljes megünneplése. Ugyanakkor a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezek értékeit. Külföldi cserekapcsolatainkkal, diákcserék szervezésével, pályázatokkal igyekszünk biztosítani, hogy tanulóink olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek erősítik európai identitásukat és információkat szerezhessenek a nemzeteket és tágabb környezetünket érintő közös problémákról és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. 4.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Az iskolai nevelő munkának kiemelt célja a tanulók személyiségének minél sokoldalúbb fejlesztése és a közösségi beilleszkedés elősegítése. A beilleszkedési, magatartási problémák hátterében gyakran tanulási nehézségek, kudarcélmények állnak, ezért fontos ezek feltárása, a problémák megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában. Ennek során egyrészt a beilleszkedési, magatartási problémák kialakulásának megelőzésére kell törekedni, másrészt az ilyen nehézségekkel küzdő tanulók esetében a problémák korai szakszerű feltárása és kezelése a feladat. Az osztályfőnökök szerepe kulcsfontosságú abban, hogy figyelemmel kísérjék a diákok tanulmányi munkáját, viselkedését, magatartását az osztály, mint közösség alakulását. Szükség esetén egyéni és csoportos beszélgetések során aktívan működjenek közre a problémák feltárásában, megoldásában. Kiemelt figyelemmel kell kezelni a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő diákokat és a szűkebb iskolai csoportot, osztály ahova elsősorban tartoznak; a felmerülő problémák esetében különös gonddal kell eljárni, hogy sem az egyén sem a csoport érdekei ne sérüljenek. Fontos az osztályfőnök, az osztályban tanító tanárok, az ifjúságvédelmi felelős az
22
iskolavezetés együttműködése és a szülőkkel való kapcsolattartás. Ha a beilleszkedési, magatartási nehézségek olyan mértékűek, az iskola felveszi a kapcsolatot külső szakemberekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb.) A megelőzés és a problémák kezelése érdekében végzett tevékenység: A tanulók személyiségének megismerése, ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, a személyiségfejlesztés, a reális önértékelés, önbizalom kialakítása Közösségfejlesztés, a hovatartozás erősítése, közösségi programokon való részvétel ösztönzése A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése sportköri, szakköri tanórán kívüli foglalkozásokon, diákprogramokon Egészségnevelés- egészséges életmód, drog prevenció, szexuális felvilágosítás az iskolai védőnő és meghívott szakemberek segítségével osztályfőnöki órák és rendezvények keretében Kortársképzésben való részvétel ösztönzése a kortárssegítő diákok támogatása Állandó kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolaorvossal, a védőnővel, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel A tanulók képességeinek, készségeinek feltárása, a kulcskompetenciák bővítése, megszilárdítása Mind az egységes, mind a differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása A mindennapi nevelő-oktatató munka során a magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók megsegítésében elengedhetetlen az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása, felzárkóztató órák, egyéni feladatok, beszélgetések keretében, továbbá az egységes elvárásokon alapuló érdemjegyekben kifejezett értékelésen kívüli folyamatos, személyre szóló visszajelzésekkel (szóbeli dicséretek, elmarasztalások, jutalomkönyvek, oklevelek stb.)
23
5.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A tehetség kibontakozásához elengedhetetlen a feltáró és támogató környezet. Fontos, hogy az iskola módszeresen, sokrétű teret biztosítson a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségének és képességeinek feltárása és fejlesztésére. A megfelelő motiváció, ösztönzés, visszajelzés és megmérettetés nélkül, a tanulók nem kaphatnak reális képet készségeikről, képességeikről, adottságaikról; megfelelő irányítás és gondozás nélkül tehetségük nem teljesedhet ki, elkallódhat. A feltárás és fejlesztés színterei: kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások tanórán kívüli foglalkozások, programok, rendezvények, tevékenységek kompetenciamérések, tudásszint-mérések tanulmányi versenyek Fejlesztési tevékenységek és eszközök: differenciált tanulásszervezés A tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók érdeklődésének, tapasztalatainak figyelembevételével egyénre szabott feladatok kijelölése A tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz mért tanári ellenőrzés, értékelés A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása érdekében változatos pedagógiai módszerek, technikák alkalmazása a tanulás folyamatában: projekt munkák, csoportmunka, kooperatív tanulás, szituatív feladatok stb. Csoportbontás Tehetséggondozó és felzárkóztató csoportok Órarendbe épített plusz órák lehetősége sávos oktatás megszervezésével Emelt szintű oktatás önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanítása A tanulás tanítása osztályfőnöki órák keretében Könyvtárhasználat, internethasználat tanítása, az iskolai internetes hálózat ingyenes használata Kutató munka, gyűjtő munka, önálló témafeldolgozás, kiselőadások beépítése a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások tevékenységeibe tanórán kívüli programokon, rendezvényeken való részvétel
24
Művészeti és sportköri szakkörök, foglalkozások körében végzett alkotótevékenység, fellépések, versenyeken való részvétel Osztály szintű, iskolai és iskolán kívüli rendezvények; ezeken való részvétel és ezek megszervezésében, lebonyolításában való aktív szerepvállalás; (tanulmányi kirándulások, nyelvi nap, egészségnap, sportrendezvények, a Föld Napján szervezett városi diákpolgármester választás, kortársprogramok, stb. Iskolarádió, iskolaújság szerkesztésében, munkájában való részvétel Diákönkormányzat munkájába való bekapcsolódás Diákcseréken való részvétel Tudásszint-felmérés A tanulók fejlődését minden tanév májusában, iskolai szinten szervezett kompetencia alapú felmérések keretében követjük nyomon. Mérjük a matematikai, szövegértési, idegen nyelvi, és a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó kompetenciákat, tudásszintet. A felmérések eredményei fontos kiegészítést adnak a hagyományos ellenőrzési-értékelési módszerek mellé, segítenek a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő, vagy elmaradó teljesítményeinek feltárásában. Az iskolai, széles-körben megszervezett tantárgyi verseny a „Gézakupa”, továbbá a városi, regionális és országos versenyeken, pályázatokon való részvétel támogatása segíti a diákok képességeinek kibontakoztatását, a kompetenciák bővítését.
6.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A konkrét feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi törvény határozza meg, a tennivalókat a pedagógus értékeli. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkáját a nevelési igazgatóhelyettes irányítja és ellenőrzi. Tevékenységét félállásban – heti húsz órában – végzi, melybe a külső kapcsolattartás és továbbképzés is beszámít. Az ifjúságvédelmi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.
25
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: a tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a gyermekjóléti szolgálat megkeresése életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása Helyzetfelmérés tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről, A diákok tanulmányi eredményének, magatartásának, mulasztásainak figyelemmel kísérése. Szervezési feladatok kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal, stb. segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék. Prevenciós munka személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás Szociális jellegű feladatok kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, gyermekjóléti szolgálat felé jelzéssel él krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldásában segítségnyújtás Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás, pályaorientáció segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
26
Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása, mely prevenciós tevékenység főként az osztályfőnöki órákon és megelőző, tanítási időn kívül szervezett programok keretében folyik, az alábbi kiemelt témákban: 7.
egészséges életmód, szenvedély betegségek, bűnmegelőzés, környezetvédelem
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Tanulási kudarcnak tekintjük elsősorban azt, ha a tanuló nem képes az osztálytársaival lépést tartani, félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kap, vagy ha jelentősen ront korábbi eredményeihez képest. Az ilyen iskolai tanulási kudarcok hátterében sokféle probléma állhat. A tanulási kudarcok okai lehetnek valamilyen részképesség zavara akadályozza a sikeres tanulást, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, vagy a figyelemkoncentráció, a figyelemmegosztás hiánya okozza a bajt családi háttérben meghúzódó problémák, szociális hátrányok személyiségzavarok (negatív énkép, érzelmi bizonytalanság, beilleszkedési problémák stb,) A problémák kezelése sokrétű, a tanárok feladata, hogy abban segítsék a diákjaikat, hogy hogyan tervezzék tanulásukat, hogyan fejlődjön, gazdagodjon személyiségük, másrészt a nehéz élethelyzetekből való kilábalásban is próbálják támogatni őket. A felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek Helyzetfelmérés az osztályfőnök, szaktanárok, a szülők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, védőnő, iskolapszichológus együttműködésével, melynek során meg kell ismerni a tanuló családi körülményeit, sajátos problémáit, tanulási szokásait Kapcsolatfelvétel és az együttműködés kialakításának keresése a szülőkkel. Ennek során a szülőket tájékoztatni kell a diákok eredményeiről, a korrepetálási, felzárkóztatási lehetőségekről. Időben értesíteni kell a szülőt a bukás veszélyéről, az igazolatlan mulasztásokról
27
Szükség esetén kapcsolatfelvétel szakmai szolgálatokkal: Gyermekjóléti és Családsegítő központ, Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó A helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva csoportos és egyéni, rendszeres és eseti felzárkóztatásokon való részvétel biztosítása Egyéni tanulási utak kijelölése, differenciált feladatok és egyénre szabott értékelés segítségével a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon Tanulás módszertani ismeretek átadása a hatékonyabb tanulás érdekében Személyiségfejlesztés, melynek során kiemelt feladat az önbizalom, énkép és jövőkép megerősítése és a kulcskompetenciák fejlesztése 8.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A szociális hátrányok feltérképezése, megismerése során különleges érzékenységgel és diszkrécióval kell eljárni, tiszteletben tartva és kellő tapintattal kezelve a család és a gyermek személyes élethelyzetét és körülményeit. A szegénység, a veszélyeztetettség, (agresszivitás vagy alkoholizmus a családban) legtöbbször szégyenérzetet vált ki a tanulókban, és segélykérés helyett inkább eltitkolással védekeznek. Elsősorban az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős az iskolai védőnő és a kollégiumi nevelő tanárok segíthetnek a szociális hátrányok feltárásában és a segítségnyújtásban. Tapasztalataink szerint nem minden rászoruló család részesül a tanuló hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetéből adódóan jogszerűen járó támogatásokban. Az osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken fontos a tanulók és szülők tájékoztatása a lehetőségekről és a jogosultság feltételeiről. A segítségnyújtás eszközei: Tájékoztatjuk a szülőket és tanulókat az igényelhető támogatásokról, szociális juttatások lehetőségeiről a támogatások megszerzésében segítjük a rászoruló szülőket. Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot az önkormányzatok szociális osztályával, a családsegítő központokkal. Különösen segítjük a tanulót a helyi, regionális és országos támogatások megszervezésében, ösztöndíj pályázatokon való részvételében, a pályaválasztás előkészítésében, a jelentkezés lebonyolításában Lehetőség szerint anyagi támogatást ad az I. Géza Király Alapítvány Segítjük és ösztönözzük a tanulókat abban, hogy ismerjék meg és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket
28
családjuk nem, de az iskola biztosítani tud (könyvtár, művelődési lehetőségek, konditerem stb.) A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, felzárkóztatás és tehetséggondozás minden eszközével, amelyekkel az iskola rendelkezik 9.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott kötelező (minimális) eszközjegyzékben szereplő eszközökkel az iskola rendelkezik. A mindennapi iskolai életben az oktató-nevelő munka során rendszeresen használt eszközök: a nyelvoktatáshoz nélkülözhetetlen magnók, CD lejátszók az iskolarádió, amelynek működése elősegíti az információáramlást, és lehetőséget teremt a tanulók által összeállított műsorok közlésére, megemlékezések tartására az intézményben és az intézmény szervezésében történő eseményekről fénykép és videofelvételek készítéséhez szükséges eszközök a tanórákon és egyéb rendezvényeken használható projektor, laptop, interaktív táblák, DVD lejátszók az iskolai ünnepélyek, rendezvények megtartását segítő hangosító és erősítő berendezések, hangfalak, mikrofonok, állványok az iskola aulájában felszerelt kivetítő segítségével rendszeresen vetítünk a szünetekben diasorokat, melyek segítik a diákok naprakész tájékoztatását. Az iskolai eseményekről, életképekről készített fényképeket ily módon is bemutatjuk diákjainknak. 10.
A szülő, a tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha jó, kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolatot alakít ki az iskolai élet szereplői: a pedagógusok, diákok és szülők között. A szülők a tanulókon keresztül mindenképpen részesei, segítői és szereplői az iskola életének. A szülők és pedagógusok együttműködését a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség határozza meg, ennek jegyében törekednünk kell a családi és az iskolai nevelés egységének megteremtésére, hiszen csak így szolgálhatjuk a gyermek kiegyensúlyozott személyiségfejlődését. Iskolánkban különösen ügyelünk arra, hogy biztosítsuk a szülők törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását.
29
A szülők a tanév első szülői értekezletén megválasztják a szülői szervezet tagjait. Arra ösztönözzük az osztályokat, hogy mindenképpen delegáljanak legalább egy tagot a szervezetbe, hogy minden osztály képviselete biztosítva legyen. Az iskola a törvényekben előírt véleményezési és egyetértési kötelezettségeken túl arra is törekszik, hogy meghallgassa és kérje a szülői szervezet véleményét a tanulókat és az iskolai mindennapi életét meghatározó kérdésekben. Fontos, hogy az iskola rendszeresen és naprakészen tájékoztassa a szülőket, ugyanakkor hogy minél több fórumot biztosítson arra, hogy megismerje a szülők véleményét, javaslatait. Évente három alkalommal tartunk szülői értekezleteket, és négy alkalommal fogadó órát. A szülői értekezletek feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása A szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatiról, lehetőségeiről o a követelményekről és elvárásokról o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról o az osztályközösséget érintő feladatokról, az osztály eredményeiről, problémáiról A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése A fogadó órák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás.) Évente egyszer, az iskola felvételi tájékoztatójában meghirdetett időpontban, nyílt napokat tarunk a 8. évfolyamos tanulók és szüleik számára, hogy segítsük az iskolaválasztást. A nyílt napokra érkező diákoknak és szüleinek széleskörű tájékoztatást adunk az iskolában folyó képzésről, és iskolai élet rendjéről. Válaszolunk a felmerülő kérdésekre, és szervezett keretek között, tanórák látogatását is biztosítjuk. Fontos kiemelni, hogy a szülő és a pedagógus közötti kapcsolattartás hagyományos eszköze, az ellenőrző könyv, jelentős segítséget nyújt a kölcsönös tájékoztatásban. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a szülők rendszeresen kísérjék figyelmemmel a tanulók ellenőrző könyvét. Az iskola honlapján a szülők, diákok, érdeklődők tájékozódhatnak az iskoláról. A honlapot folyamatosan frissítjük, fejlesztjük.
30
11.
Egészségnevelési program
Az egészség alapvető emberi jog, „az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés is” (WHO). Ebben a korban érdemi hatást lehet gyakorolni a tanulók személyiségének fejlesztésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység. Fő feladata az egészségfejlesztő környezet megteremtése, kedvező szemléletváltozás elérése, közösségi tevékenység kialakítása, egyéni képességek fejlesztése. Helyzetkép Az iskola-egészségügyi szolgálat szűrővizsgálatainak több éves tapasztalata alapján, iskolánkban a tanulók egészségi állapotát a következők jellemzik, amelyeket életmód változtatással javítani lehetne: az országos átlaghoz képest nagyobb arányban fordulnak elő a túlsúlyosok, elhízottak, jelentős számú a hanyagtartás, lúdtalp, scoliosis elváltozás, fénytörési hibával rendelkezők száma magas, a fogszuvasodás előfordulása gyakori. Jellemzően nem mennek el a javasolt vizsgálatokra, mert nem akarnak a szemüveget hordani, gyógytestnevelésre járni, amíg nem fáj a foguk, nem érzik szükségét a kezelésnek. A tanulók személyi higiénéről, egészséges táplálkozásról, káros szenvedélyek hatásáról való ismeretekkel –részben-, rendelkeznek, de a cselekvés szintjén, a gyakorlatban nem alkalmazzák.
Személyi feltételek Iskolán belül: szaktanárok, ifjúsági orvos, iskolavédőnő, iskolapszichológus, gyógy-testnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor, szabadidő szervező, technikus, kortársképzésben részt vevő diákok. Iskolán kívül: iskolafogászat, egészségügyi szervezetek ( ÁNTSZ, Vöröskereszt, kórház szakorvosai), Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, TISZK, Életút Alapítvány, Egészséges Ifjúságért Alapítvány, SZNPTT. Alapelvek, célok Az iskola pedagógusait és tanulóit ellátó egészségügyi szolgálatokkal, egyéb szervekkel szoros együttműködést kell kialakítani, a jogszabályi előírásokat be kell tartatni az egészségvédelem érdekében.
31
Pedagógiai célok: az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, személyes felelősség tudatosítása, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, a megterhelés és konfliktustűrő képesség fejlesztése, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. Feladatok: iskolai egészségfejlesztési munkaközösség, team kialakítása állapotfelmérés készítése, diákok, szülők, kollégák véleményének megismerése, konkrét akcióterv készítése, tanórán belüli és kívüli tevékenységi formák bővítése, éves tevékenység értékelése, szükség esetén módosítására javaslattétel. Tanórai keretekben Tantárgyakba építve A szaktanárok a szakórák keretében is tudatosítják az egyes tananyagtartalmakhoz kapcsolódó ismereteket, a munkaközösségek rögzítik a munkatervükben az egészségfejlesztéssel kapcsolatos elemek beépítését. Osztályfőnöki teendők Az osztályfőnök szerepe és elhivatottsága nagyban hozzájárul a tanulók valóságképének alakulásában, emellett a szülők hozzáállását is befolyásolhatja értékrendje. Az osztályban lévő kiképzett kortársoktató diákok bevonása az órákon való foglalkozások megtartásába. Az iskolavédőnő egészségfejlesztő foglalkozásainak beépítése az osztályfőnöki órába. Témák főbb egységei: 9. évfolyam -egészséges életmód, egészséges táplálkozás, -mindennapos testmozgás, tartásjavító és lúdtalptorna, gyógy-testnevelés, -személyi higiéné, biztonságos környezet, elsősegélynyújtás, 10. évfolyam
-káros szokások kerülése (dohányzás, alkohol, drog), szabadidő eltöltése,
32
-személyes felelősség, problémamegoldás, döntésképesség fejlesztése, -egészségüggyel együttműködés, 11. évfolyam
- párkapcsolat, szexuális kultúra fejlesztése, -szűrővizsgálatok fontossága, önvizsgálat megtanulása.
12. évfolyam
-lelki egészség, a megterhelés és konfliktustűrő képesség fejlesztése.
Foglalkozások formái: közös beszélgetés, csoportmunka, ötletbörze, meghívott előadó (iskolavédőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus, szakorvos, stb.), filmek feldolgozása, stb. Tanórán kívüli tevékenység Az egészségfejlesztési feladatok nemcsak az iskola területéhez kötöttek. Célja, hogy a diákok a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak. Az ismeretek bővítése mellett, az összefüggések feltárásával, interaktív készségfejlesztő módszerek alkalmazásával a tanulók személyiségfejlődését elősegítsük. Programjaink: Egészségnap, Diáknap, egészséggel összefüggő világnapokra megemlékezés (Nemdohányzó, Ne gyújts rá!, AIDS, Kihívás Napja, stb.) városi programok, előadások, faliújság, szünetekben egészség ismeretet közlő diasorok vetítése, kortársképzés, kiállítás, véradás szervezése, tömegsport programok, szülői értekezletek, tanulmányi kirándulások. A mindennapi testedzés elősegítése testnevelő tanárok közreműködésével, sportprogramok szervezésével. 11.1
Mindennapi testedzés
A mindennapi testedzést az órarend szerinti testnevelési órák, valamint a sportköri és tömegsport-foglalkozások biztosítják. Emellett hasonló szerepet kap az iskolai, városi, regionális sportversenyeken való részvétel és az ezekre történő felkészülés.
12.
Környezeti nevelési program
Az iskolai környezeti nevelést a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti, azzal az átfogó céllal, hogy „elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság
33
elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.”(NAT 2003) A környezeti nevelés szinterei iskolánkban A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat (pl. iparvidékek, mezőgazdasági termelés környezeti problémái, levegő-, vízszennyezés, háztartási hulladékok kezelése, stb.), és ösztönözzük a természettudományos megfigyeléseket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért (földrajzórán megismerik a levegő összetételét, állandó és változó gázait és ezek arányaiban történt változások hatásait ,a víz körfogását és tisztaságának jelentőségét, a talaj szerkezetét, minőségének változásait, a kemizálás, és a gépesítés hatásait). Tanórákon kívüli programok tanulóink indulnak az iskolai és iskolán kívüli szervezésben meghirdetett környezetvédelmi versenyeken különböző akciókban vesznek részt városi szervezésben (pl. „ligettakarítás”) diáknapon környezetvédelmi előadásokat és egészségnevelési játékokat szervezünk, a kortársoktatók szervezésével az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat szervezünk, pl. elemgyűjtést kiállítást rendezünk a diákok által készített környezetvédelmi, figyelemfelkeltő plakátokból drog-prevenciós program folytatása osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában, a Föld napján diákpolgármester választás környezetvédelmi kampányok meghirdetése alapján, újság készítés, iskolarádió működtetése, interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról látogatások szervezése: múzeum, botanikus kert, nemzeti park, szennyvíz tisztító, stb. Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt,
váljanak
34
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. 13.
Felvételi eljárás a 9. évfolyamra jelentkezők esetén
Az iskolánkba jelentkező tanulóknak részt kell venniük a központi írásbeli vizsgán matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A nyelvi előkészítő osztály haladó csoportjába jelentkezőknek angol nyelvből szóbeli felvételi meghallgatást tartunk. A központi felvételi helyszíne: a központi felvételi helyszínét szabadon választhatja meg a felvételiző, de örömmel vesszük, ha a hozzánk jelentkezők nálunk, a mi iskolánkban írják meg a központi felvételit magyarból és matematikából. A jelentkezők rangsorolása az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján számolt pontszámok és a központi írásbeli vizsgán elért eredmény összeadott pontszámai alapján történik. A 15-ös kódra történő jelentkezés esetén a szóbeli meghallgatáson elért eredmény is beleszámít az összpontszámba. Kódszámok 11 12 13 14 15 16
angol haladó, közgazdasági alapozó angol kezdő, közgazdasági alapozó angol haladó, német kezdő, közg. alapozó német haladó, angol kezdő, közg. alapozó nyelvi előkészítő angol haladó, informatikai irányultságú közg. alapozó nyelvi előkészítő angol kezdő, informatikai irányultságú közg. alapozó
11-12-13-14-es és 16 -os kódszámon: Tanulmányi eredmény alapján 100 pont hozható, amely az alábbi tantárgyak 5., 6., 7. év végi és 8. év félévi jegyeinek összegéből adódik: magyar irodalom magyar nyelvtan matematika idegen nyelv történelem
35
A központi írásbeli vizsgán összesen 100 pont szerezhető (tantárgyanként 50). A 15-ös kódszámon (angol nyelvi előkészítő osztály haladó szintről induló csoportja): Tanulmányi eredmény alapján 50 pont hozható (az előbbi kódszámoknál felsorolt tantárgyak osztályzatainak összege felezve). A központi írásbeli vizsgán 100 pont szerezhető. Az angol nyelvi szóbeli meghallgatáson maximum 50 pont szerezhető. A szóbeli vizsga célja a jelentkező idegen nyelvi kommunikációs készségének, szókincsének és nyelvtani tudásának felmérése. A vizsga részletes leírása és témakörei megtekinthető az iskola honlapján. A felvételi eljárás során a maximálisan szerezhető pontszám 200 pont, a felsorolt eredményeken kívül egyéb pont nem szerezhető (például versenyeredményekért). A felvételi eljáráson való részvétel minden jelentkező számára kötelező. A sajátos nevelési igényű jelentkezők esetén szükséges a szakértői és rehabilitációs bizottsági vélemény, valamint a speciális körülmények, ill. eszközök igénylésére vonatkozó kérelmek csatolása a jelentkezési laphoz. A kérelmet az iskola igazgatója bírálja el, a döntést az írásbeli vizsga előtt eljuttatja a tanulóhoz. Amennyiben a szakvélemény alapján a jelentkezőt mentesíteni kell az írásbeli vizsga megírása alól adott tantárgyból (matematika vagy magyar nyelv), külön szóbeli meghallgatást szervezünk, melynek során tantárgyanként 50 pont szerezhető. Felvételi eljárás a szakképző osztályokba (13-14. évfolyam) A 13. évfolyamra jelentkező tanulók felvétele és osztályba sorolása a 11-12. évfolyam tanulmányi eredményei alapján történik. Az iskola érettségizett tanulója alanyi jogon tanulhat a 13. évfolyamon, de a képzési irány eldöntése a tanulmányi eredmény alapján történik. A nyelvigényes szakmákra jelentkezőknek idegen nyelvi felmérőt is kell írniuk. A középfokú nyelvvizsga megléte mentesít a nyelvi felmérő alól. A jelentkezők felvételéről és az osztályba sorolásáról a fentieknek megfelelően az igazgató dönt. 14.
Tanulók átvétele más iskolából
Az átvétel a felvételi eljáráshoz hasonló eljárás keretében zajlik. Átvételre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az adott osztályba, ahová a diák
36
jelentkezik, a tanulólétszám nem haladja meg a jogszabályban maximált létszámot. Az átvételi eljárás az átjelentkező diák szülőjének kérelmére indul. Az igazgató által megjelölt időpontban az átjelentkező magyar nyelv és irodalomból, matematikából és angol nyelvből tudásszintfelmérő vizsgát tesz írásban és szóban. A vizsga eredményei és az átjelentkező korábbi tanulmányi eredményei (általános iskolai bizonyítvány, középiskolai bizonyítvány) mint hozott pontok (lásd. felvételi eljárás) alapján az igazgató dönt az átvételről.
37
IX. HELYI TANTERV 1. Az iskolai képzés általános szerkezete és jellemzői Iskolánkban a helyi tanterv a 10/2003 (IV.28) OM rendelet által módosított 28/2000 (IX.21) sz. OM rendelet alapján kialakított szakközépiskolai kerettanterveken alapul. Az iskola célja, az érettségi vizsgára való felkészítés mellett, a hagyományos közgazdasági oktatás jellegének megőrzése, ezért minden osztálytípusunkban oktatunk a közgazdasági szakmacsoporthoz tartozó orientációs és alapozó tantárgyakat. Ennek során diákjaink olyan ismeretekre és előképzettségre tesznek szert, mely segíti őket a mindennapi gazdasági folyamatokban való eligazodásban, a változások értelmezésében, továbbá megismerik a vállalkozások működését és működtetésének alapvető szabályait és eljárásait, pénzügyi és számviteli alapjait. Az itt megszerzett ismeretek fontos előképzettséget jelentenek a továbbtanulásban és a munkavállalásban. Az évfolyamokon belül az egyes osztályok specialitása eltérő, mely részben a tantárgyi struktúrában (szakmai orientáció, idegen nyelv), részben az oktatás formájában (sávos oktatás, osztálybontás), ill. az eltérő óraszámokban jut kifejezésre. Általánosan jellemző azonban minden osztálytípusban, hogy iskolánk helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése a kerettantervi kötelező óraszámokon felül biztosított órakerettel együtt teljesíthető, az ezeken való részvétel minden diák számára kötelező. 1.1Képzési struktúra és forma az egyes osztálytípusokban Egy évfolyamon hagyományosan három különböző osztályt indítunk: „A” jelű 4 évfolyamos szakközépiskolai osztály, melynek jellemzői: a. a kerettantervi óraszámoknak megfelelő közgazdasági szakmacsoportos orientáló és szakmai alapozó tantárgyak oktatása b. az oktatott idegen nyelv az angol (második idegen nyelv nem választható), melyet négy évfolyamon keresztül emelt óraszámban (heti 5 órában) csoportbontásban oktatunk c. a kerettantervhez képest kötelezően megemelt óraszámban oktatott tantárgyak: 9.-10. évfolyamon a történelem; 9.,11.,és 12. évfolyamokon a matematika, 9-12. évfolyamon angol nyelv d. 11. és 12. évfolyamon szabadon választható további plusz órák történelem és matematika tantárgyakból kiemelt csoportban, órarendbe illesztve, sávos oktatás keretében „B” jelű 4 évfolyamos szakközépiskolai osztály, melynek jellemzői:
38
a. a szakmai orientációs órák órakeretének egy részét a második idegen nyelv oktatására fordítjuk b. két idegen nyelv oktatása: angol és német c. a kerettantervhez képest kötelezően megemelt óraszámban oktatott tantárgyak: 9.-10. évfolyamon a történelem; 9.,11.,és 12. évfolyamokon a matematika, idegen nyelv és második idegen nyelv d. 11. és 12. évfolyamon szabadon választható további plusz órák történelem és matematika tantárgyakból kiemelt csoportban, órarendbe illesztve, sávos oktatás keretében. „C” jelű nyelvi előkészítő évfolyammal induló 1+4 évfolyamos szakközépiskolai osztály melynek jellemzői: a. nyelvi előkészítő évfolyam angol nyelvből b. a szakmai orientációs órák órakeretének egy részét az informatika tantárgy óraszámainak megemelésére fordítjuk c. a haladó szintről induló angol nyelvi csoportban a kötelezően választott második idegen nyelv a német d. a kerettantervhez képest kötelezően megemelt óraszámban oktatott tantárgyak 9.-11. évfolyamon az informatika; 12. és 13. évfolyamokon a matematika, valamint az angol nyelv Az emelt szintű érettségire való felkészülést biztosítjuk a kötelező érettségi tárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv; tovább a választható tantárgyak közül: közgazdasági alapismeretek (elméleti – és üzleti gazdaságtan) tantárgyakból. A középszintű érettségire való felkészülést magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol (német) nyelv közgazdasági alapismeretek (elméleti – és üzleti gazdaságtan) és informatika tantárgyakból biztosítjuk. Az emeltszintű érettségire való sikeres felkészülést szakköri foglalkozásokkal segítjük, valamint a 11. és 12. évfolyamokon történelem és matematika tantárgyakból a diákok választhatják az órarendbe beépített plusz órákkal megnövelt sávos csoportot. Ezekbe a csoportokba a diákok önként jelentkezhetnek, jelentkezésük azonban teljes tanévre szól. A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül a 9. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a nyelvtant a hatékonyabb felzárkóztatás érdekében. Ugyanis a magyar nyelvtan ismerete segíti az idegen-nyelv oktatását, továbbá a nyelvtani ismeretek begyakoroltatása javítja a kommunikáció hatásfokát, segíti más tantárgyak megfelelő szintű tanulását. A gazdasági életben kiemelt szerepe van a megfelelő szintű nyelvtudásnak. Európai Uniós tagságunk miatt egyre nagyobb igény lesz két idegen nyelv ismeretére. Az idegen nyelv oktatásában, követve Közoktatási Törvény (133 § (2) bekezdés) rendelkezését, miszerint lehetővé kell tenni az iskola minden diákja számára az angol nyelvből való felkészülést, a 2008/2009-es tanévtől kezdve iskolánk minden induló osztályban oktatjuk az
39
angol nyelvet. A 9. évfolyamon induló három osztály közül egy osztályban az angol nyelvet tanulják a diákok 4 évfolyamon keresztül emelt szinten (heti 5 óra), egy osztályban a német és az angol nyelvet oktatjuk párhuzamosan. A harmadik induló osztály nyelvi előkészítő, ahol az osztály fele kezdő szintről indulva tanulja az angolt heti 14 órában, ugyanezen osztály másik fele pedig haladó szintről angolt heti 11 órában, és kezdő szintről németet heti 3 órában. A 10. évfolyamon a nyelvi előkészítővel induló osztályokban az angol nyelv emelt szintű oktatása folyik tovább 13. évfolyamig, a német nyelvet pedig alacsonyabb óraszámban viszik tovább a mindkét nyelvet tanuló diákok. A természettudományi tantárgyak közül informatikából biztosítjuk négy éven át a tanulás lehetőségét. A természettudományi tárgyak közül biológiát és kémiát a 9. évfolyamon, fizikát a 10. évfolyamon, a földrajzot 10. és 11. évfolyamon tanulják diákjaink. A biológiai ismeretekre, gyors fejlődésük miatt minél korábbi időben van szükségük. Földrajzból bizonyos gazdaság földrajzi ismeretek 10. és 11. évfolyamon való oktatása a szakképzés időtartamának rövidítését is szolgálhatja. A matematika oktatását a hagyományoknak megfelelően csoportbontásban végezzük, amit a magas osztálylétszámok is szükségessé tesznek. A 11-12. évfolyamokon plusz 1 óra az emelt szintű érettségi lehetőségét hivatott elősegíteni. A szakmai orientáló és alapozó tantárgyak a közgazdasági szakmacsoporthoz tartoznak. Általuk lehetőség lesz az iskolánkban érettségizett tanulók képzését fél évvel lerövidíteni. Ez azt jelenti, hogy az OKJ módosításával a pénzügyi és számviteli, a vállalkozási-ügyintézői képzés időtartama 1,5 év helyett 1 év lesz a közgazdasági előképzettséggel rendelkezők részére. A közismereti tantárgyakba beépített szakmai ismeretek pedig az ügyvitel szakmacsoport esetében teszik lehetővé a képzési idő, hasonló lerövidítését tanulóink részére (földrajz, idegen nyelv, informatika). A 2010/2011-es tanévtől kezdve a nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályokban a 10. évfolyamtól kezdve a közgazdasági és az informatika szakmacsoportok, orientáló és szakmai alapozó tantárgyainak egy részét tanítjuk vegyesen, azzal a céllal, hogy az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett a tanulók a számítástechnika közgazdasági alkalmazásában szerezzenek elsősorban magas szintű szaktudást és jártasságot. Ebben az osztályban a kötelező érettségi tantárgyak mellett a diákoknak informatika és elméleti gazdaságtan tantárgyakból biztosítjuk az érettségire való felkészítést. A 2012/13. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben heti öt (5) órában zajlik a testnevelés (mindennapos testnevelés), amelyből heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesítendő, ill. sportoló tanuló esetén a tanuló kérelme alapján a tanév végére érvényes sportengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.
40
2. Tanított tantárgyak, kötelező foglalkozások óraszámai Közgazdasági szakmacsoport Tantárgyak
és
választható
tanórai
9. A
10. A
11. A
12. A
Magyar irodalom Magyar nyelv Nyilvános beszéd Történelem Etika Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Ének Rajz Osztályfőnöki Testnevelés
2 2* --2 --5* --4* 1 --1 2
2 2 --3 --5* --3* 1 --1 2
3 1 --3 (+1)** --5* --4*(+1)** --1 1 2
3 1 --3 (+1)** 1 5* --4*(+1)** --1 1 2
Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika
----2 2 2*
2 2 ----2*
--1 ----2*
--------2*
2 2* 1* ---
2 2* --1*
---------
---------
-----
-----
1+2* 3+2*
1+2* 3+2*
összes kötelező óra:
30
30
31
31
csoportbontás miatti többletórák* összes felhasznált óra
16 46
13 43
15 46
15 46
szakmai orientációs tárgyak - gazdasági környezet - információkezelés - viselkedéskultúra - kommunikáció szakmai alapozó tantárgyak - elméleti gazdaságtan - üzleti gazdaságtan
* = csoportbontásban tanított órák ** = sávos oktatás keretében tehetséggondozó csoportban oktatott órák (matematika és történelem tantárgyakból választható mindkettő is)
41 Tantárgyak
9. B
10. B
11. B
12. B
Magyar irodalom Magyar nyelv Nyilvános beszéd Történelem Etika Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Ének Rajz Osztályfőnöki Testnevelés
2 2* --2 --3* 3* 4* 1 --1 2
2 2 --3 --4* 3* 3* 1 --1 2
3 1 --3 (+1)** --3* 3* 4*(+1)** --1 1 2
3 1 --3 (+1)** 1 3* 3* 4*(+1)** --1 1 2
Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika
----2 2 2*
2 2 ----2*
--1 ----2*
--------2*
2 2* -----
2 1* --1*
---------
---------
-----
-----
1+2* 3+2*
1+2* 3+2*
összes kötelező óra:
30
31
32
32
csoportbontás miatti többletórák* összes felhasznált óra
16 46
14 45
16 48
16 48
szakmai orientációs tárgyak - gazdasági környezet - információkezelés - viselkedéskultúra - kommunikáció szakmai alapozó tantárgyak - elméleti gazdaságtan - üzleti gazdaságtan
* = csoportbontásban tanított órák ** = sávos oktatás keretében tehetséggondozó csoportban oktatott órák (választható vagy matematika, vagy történelem tantárgyból, a kettő közül egyből)
42
Közgazdasági szakmacsoport emelt óraszámú informatika órákkal Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Nyilvános beszéd Történelem Etika Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Ének Rajz Osztályfőnöki Testnevelés
9. C/1. C/2.
10. C/1. C/2.
--2* --2 ---
2 2 --2 ---
11* 3*
Fizika Földrajz Biológia Egészségmegőrzés Kémia Informatika szakmai orientációs tárgyak gazdasági környezet információkezelés viselkedéskultúra kommunikáció szakmai alapozó tantárgyak elméleti gazdaságtan üzleti gazdaságtan összes kötelező óra: csoportbontásban tartott órák* összes felhasznált óra
3* 1 --1 2
2 2 --3 --5* 5* 3* --3* 1 --1 2
------1 --6*
----2 --2 3*
------1*
2 1*
14* 2* ----1 2
5* 2*
5* ---
---
1*
12. C/1. C/2.
13. C/1. C/2.
3 1 --3 ---
3 1 --3 1
3* 3*
5* ---
3* 3*
5* ---
4* --1 1 2
4* --1 1 2
2 2 ------2*
--1 ------2*
----------2*
2 -----
---------
---------
1*
---
---
---
1+2*
1+2*
---
---
---
3+2*
3+2*
31 25
11. C/1. C/2.
25
54 * = csoportbontásban tanított órák
30
29
30
28
32
31
32
31
14
13
13
11
16
15
12
11
43
41
47
47
43
3. A tanított tantárgyak tanórai foglalkozások előírt tananyagai és követelményei A részletes tananyagot és követelményeket a 28/2000 (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint azt ezt módosító 10/2003. (IV.28.) OM rendelet tartalmazza. Magyar irodalom 9. évfolyam 1. A szépirodalom 2. Az ókor irodalmából (mítoszok, görög és római irodalom) 3. A középkor irodalmából 4. A reneszánsz irodalmából 5. A barokk korszak irodalmából 6. A francia klasszicista dráma 10. évfolyam 1. Az európai felvilágosodás irodalmából 2. A magyar felvilágosodás irodalmából 3. Az európai romantika irodalmából 4. Irányzatok határán: a romantikától a realizmusig 5. A reformkorszak és a magyar romantika irodalmából 11. évfolyam 1. Irodalmunk a 19. század második felében és a századfordulón 2. A 19. század világirodalmából 3. A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma 4. Az avantgárd irodalmából 12. évfolyam 1. A 20. század világirodalmából 2. Irodalmunk a két világháború 3. Magyar irodalom a 20. század második felében Magyar nyelvtan 9: évfolyam A kommunikáció és a tömegkommunikáció -- A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése; a tömegkommunikáció jellemzői
44
-- A műfaj fogalma, sajtóműfajok I. -- Sajtóműfajok II. A rádiós és televíziós műfajok --A tömegkommunikáció hatása -- A sajtónyelv A nyelvi szintek grammatikája -- A nyelv rendszerszerűsége -- Hangtan. -- Szóalaktan -- A szóalkotás módjai -- A szófaji rendszer -- A szófaj fogalma, a szófaji rendszerezés elvei -- Mondattan -- A szószerkezetek (szintagmák) -- A tárgyas és határozós szószerkezet -- Az összetett mondat -- Nyelvi szintek az érettségi követelményekben -- A jeltan és a jelentéstani alapfogalmak -- A jeltan és a jelentéstan fogalma és tárgya Szövegtan -- Szövegtan -- A szöveg szerkezete, szövegegységek -- A szövegösszefüggés (kohézió) -- A szöveg jelentését befolyásoló tényezők -- A szóbeliség és az írásbeliség Helyesírás -- A magyar helyesírás alapelvei -- A központozás 10. évfolyam Nyelvváltozatok és stílusrétegek -- Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban -- A nyelvváltozatok eltérő kifejezésformái, tartalmi és magatartásbeli követelményei -- A nyelvi norma -- Stilisztikai alapfogalmak -- A stílusrétegek csoportosítása -- A stílusrétegek nyelvi eszközei
45
-- Magán – és a nyilvános, élőszóbeli és írott kommunikáció, dialógus és a monologikus forma különbsége Alapvető retorikai ismeretek -- Alapvető retorikai ismeretek -- A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései -- Az érvelés technikája -- A kulturált vitatkozás kritériumai, a vita értelmezése -- Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény megkülönböztetése -- A szónoklat előadásának követelményei -- A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás tényezői és nyelvi kifejezőeszközei különböző szövegműfajokban -- Szónoki-előadói szövegtípusok, műfajok Szövegtipológia -- A szövegtípusok osztályozásának szempontjai -- Az elbeszélés, a leírás, és a levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése -- A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különböző szövegfajtákban Helyesírás -- A nem latinbetűs tulajdonnevek és gyakran használt újkeletű szavak írásmódja Könyv- és könyvtárhasználat -- Az új közlésmódok társadalmi hatása 11. évfolyam Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban -- A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésszerkezete, jelentéselemek, jelentésmező, a hangalak és a jelentés viszonya -- A denotatív és a konnotatív jelentés, motivált és motiválatlan szavak -- A rokonértelműség (szinonímia) -- Az állandósult szókapcsolatok stílusértéke -- A verbális és a nominális stílus -- Jelentéstan a nyelvtudományban -- Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték -- Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban Szépirodalmi stílus -- A szépirodalmi stílus
46
-- Hangszimbolika -- Ritmusjelenségek -- A képszerűség elemei, stíluseszközei -- Az alakzatok (figurák) -- Az összetett költői kép -- A hatáskeltés stíluseszközei -- Egyéni stílus, korstílus Helyesírás A helyesírás értelemtükröző és esztétikai lehetőségei nem szépirodalmi szövegekben 12. évfolyam I. Általános nyelvészeti ismeretek A nyelv mint nyelvrendszer A beszéd mint cselekvés Nyelv és gondolkodás A nyelv és a megismerés, a nyelv és a kultúra viszonya Nyelvcsaládok, nyelvtípusok II. A magyar nyelv története Változóság és állandóság a nyelvben A nyelvrokonság és a nyelvek összehasonlítása A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyarság más népekkel való érintkezésének nyomai szókészletünkben A nyelvrokonság kérdésének tudományos és tudománytalan megközelítése Az uráli népek és kultúrájuk: a régészet, az antropológia és a néprajz eredményei A magyar nyelv történetének fő korszakai A nyelvújítás A magyar helyesírás története III.
Nyelv és társadalom A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok, nyelvjárások, csoportnyelvek Egynyelvű szótáraink A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek Nyelvünk helyzete a határon túl
47
Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés IV. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése Hogyan írjunk esszét? Ismétlő, rendszerező táblázatok, vázlatok
Történelem 9.évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Az őskor Folyamvölgyi kultúrák Kis országok Az ókori Görögország A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia fénykora és hanyatlása A helloizmus Az ókori Róma A köztársaság világkora és válsága Az egyeduralom kialakulása A császárság válsága A kereszténység kialakulása és elterjedése A korai feudalizmus története Európában A magyar nép története az államalapításig A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalás 10.évfolyam A középkor virágzása és hanyatlása A középkori városok Válság és fellendülés, Nyugat-Európa a XIV-XV. Században Balkán és Oszlám Birodalom Közép-Kelet-Európa a XI-XV. Században A magyar középkor A magyar királyság első százada
48
Szent László és Könyves Kálmán Tatárjárás Anjouk fénykora és bukása Hunyadiak Korai újkor (1490-1711) A nagy földrajzi felfedezések Reformáció és ellenreformáció Polgárháború Angliában Változások Európa középső és keleti felén XVI-XVII. Század Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) Az önálló magyar királyság bukása A három részre szakadt ország Habsburg ellenes közdelmek Erdély aranykora és bukása A török kiűzése A Rákóczi szabadságharc 11.évfolyam A felvilágosodás és a forradalmak kora (1714-1849) Abszolutizmus válsága Franciaországban A nagy francia forradalom Napóleon uralma és bukása Az ipari forradalom Az 1848-as forradalmi hullám Az újjáépítés kora Magyarországon (1711-1820) Magyarország újjáépítése A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon A reformok és forradalmak kora (1790-1847) A reformok kibontakozása Széchenyi és Kossuth programja Nemzeti ébredés A nemzetállamok és birodalmak (1849-1914) Német egység, olasz egység Az ipari forradalom újabb hullámai USA felemelkedése Szövetségi rendszer kialakulása
49
A polgárosodás és modernizáció kora Magyarországon (1849-1914) A kiegyezés A politikai, gazdasági helyzet a századfordulóig 12.évfolyam Az I. világháború, a forradalmak és békék (1914-1929) Az I. világháború Magyarország a világháborúban Az I. világháborút lezáró békék – Trianon A két világháború között A fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása Köztes-Európa Világgazdasági válság és kiutak Bethleni konszolidáció Magyarországon Világgazdasági válság Magyarországon A II. világháború A náci birodalom előretörése A szövetségesek győzelme Magyarország a II. világháborúban Német megszállás A kétpólusú világ A hidegháború Kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon A Rákosi korszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc A legvidámabb barakk A szocializmus válsága Magyarországon Rendszerváltás A globális világ előnyei és gondjai A gazdaság és társadalom átalakulása a XX. század második felében Globális problémák Az Európai Unió kialakítása, felépítése A magyar demokrácia működése Társadalmi változások a XX. századi Magyarországon
50
Angol és német nyelv tantárgyak tananyaga és követelményei A kerettantervben meghatározott kommunikációs szándékok és fogalomkörök 9-12. évfolyamok számára. Cél A1 nyelvi szintről B1 (középszintű érettségi) valamint B2 szintre jutás. Kommunikációs szándékok: - Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok - Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok - A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok - Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Fogalomkörök (nyelvtan): - cselekvés, történés, létezés kifejezése - birtoklás kifejezése - térbeli és időbeli viszonyok - függő beszéd (német nyelvnél nem kötelező) - mennyiségi és minőségi viszonyok - modalitás - esetviszonyok - logikai viszonyok - szövegösszetartó eszközök A továbbhaladás feltételei: - Hallott szöveg értése (100-200 szavas szöveg) - Beszédkészség - Olvasott szöveg értése (150-250 szavas szöveg) - Íráskészség (100-200 szavas szöveg) Témalista: - Ember és társadalom - Tágabb és természeti környezetünk - Az iskola világa - Egészség és betegség - Étkezés - Utazás
51
- Szabadidő, szórakozás - A munka világa - Tudomány és technika - Országismeret és aktuális témák A fizika tantárgy tananyaga és követelményei: Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energia-fajták A teljesítmény és hatásfok Rezgések, hullámok, Rezgések. Hullámok A hanghullám tulajdonságai
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Egyenáramok Az egyenáram Elektromos energia és teljesítmény Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér
52
Lorentz-erő Mozgási indukció Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok Fénytan Geometriai optika Hullámoptika Termodinamika Gázok állapotváltozásai A hőtan főtételei Halmazállapot-változások A hőterjedés Modern fizika Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Egyetemes tömegvonzás Csillagfejlődés A kozmológia alapjai
53 Matematika (4 évfolyamos)
9. évfolyam matematika tananyaga és követelményei: Gondolkodási módszerek A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos). Számtan, algebra A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. Egy abszolútértékest tartalmazó egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. a prímszámok száma, példa számrendszerekre. Függvények, sorozatok A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, a négyzetgyök függvény, gyakorlati példák további függvényekre, (egészrész-, x
a x.
törtrész-, előjelfüggvény), a fordított arány, Függvénytranszformációk. Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása.
54
Geometria Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői, érintősokszög fogalma. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, példa további egybevágósági transzformációra (pont körüli elforgatás) és tulajdonságai. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok. Valószínűség, statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; adatok szórás. szóródásának mérése
10. évfolyam matematika tananyaga és követelményei:
Gondolkodási módszerek Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv). Változatos kombinatorikai feladatok. Számtan algebra A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyökvonás azonosságainak használata egyszerű
55
esetekben, az n-edik gyök fogalma. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók összefüggése, összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Egyszerű Másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Függvények, sorozatok A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Geometria A hasonlósági transzformáció fogalma, síkidomok hasonlósága. A háromszögek hasonlósága,ának alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a alkalmazása, szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások, nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűség, statisztika További valószínűségi kísérletek, a valószínűség becslése, kiszámítása egyszerű esetekben.
56
A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű konkrét esetekben.
11. évfolyam matematika tananyaga és követelményei:
Gondolkodási módszerek
Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal. Számtan, algebra Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozási azonosságok ai és alkalmazásuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus, mint a hatványozás inverz művelete. A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló Exponenciális, és logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Függvények, sorozatok A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A szögfüggvényekről tanultak áttekintése. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás).
57
A szögfüggvények transzformációik: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Geometria, mérés A vektorokról tanultak áttekintése A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. Távolság, magasság és szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban és a (fizikában). Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz osztópontja felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. A parabola mint ponthalmaz. Valószínűség, statisztika Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. valószínűségszámítási példák esetén („és”, „vagy”, „nem”). Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. a gyakorlati életben.
58
12. évfolyam matematika tananyaga és követelményei:
Gondolkodási módszerek Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. Néhány példa a teljes indukció megismertetésére. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Számtan, algebra Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet-, illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok.
59
Függvények, sorozatok A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió). Rendszerező összefoglalás A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Geometria, mérés Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A síkra merőleges egyenes tételének ismerete. Egyszerű poliéderek. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A hengerszerű testek, a forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. Kúpszerű testek. A kúpszerű testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Alakzatok Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.
60
Valószínűség, statisztika Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minőség ellenőrzés). Adatkezelésnél osztálybasorolás. Terjedelem. A valószínűség meghatározása geometriai mérték segítségével. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. Matematika (5 évfolyamos) 9. évfolyam
Gondolkodási módszerek A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos). Számtan, algebra A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás,
61
kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. Egy abszolútértékest tartalmazó egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. a prímszámok száma, példa számrendszerekre. Függvények, sorozatok A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, a négyzetgyök függvény, gyakorlati példák további függvényekre, (egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény), a fordított arány, x
a x.
Függvénytranszformációk. Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása. 10. évfolyam
Geometria Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői, érintősokszög fogalma. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, példa további egybevágósági transzformációra (pont körüli elforgatás) és tulajdonságai. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok. Valószínűség, statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; adatok szórás. szóródásának mérése
62
Gondolkodási módszerek Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv). Változatos kombinatorikai feladatok. Számtan algebra A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyökvonás azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök fogalma. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók összefüggése, összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Egyszerű Másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Függvények, sorozatok A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Geometria A hasonlósági transzformáció fogalma, síkidomok hasonlósága. A háromszögek hasonlósága,ának alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.)
63
Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a alkalmazása, szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások, nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. 11. évfolyam
Valószínűség, statisztika További valószínűségi kísérletek, a valószínűség becslése, kiszámítása egyszerű esetekben. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű konkrét esetekben. Gondolkodási módszerek
Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal. Számtan, algebra Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozási azonosságok ai és alkalmazásuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus, mint a hatványozás inverz művelete. A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló Exponenciális, és logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Függvények, sorozatok A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális
64
folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A szögfüggvényekről tanultak áttekintése. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). A szögfüggvények transzformációik: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Geometria, mérés A vektorokról tanultak áttekintése A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. Távolság, magasság és szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban és a (fizikában).
Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz osztópontja felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. A parabola mint ponthalmaz. 12. évfolyam
Valószínűség, statisztika Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. valószínűségszámítási példák esetén („és”, „vagy”, „nem”). Relatív gyakoriság.
65
A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. a gyakorlati életben. Gondolkodási módszerek Ekvivalencia, implikáció. Néhány példa a teljes indukció megismertetésére. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Függvények, sorozatok A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió). Geometria, mérés Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A síkra merőleges egyenes tételének ismerete. Egyszerű poliéderek. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A hengerszerű testek, a forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. Kúpszerű testek. A kúpszerű testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Valószínűség, statisztika Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minőség ellenőrzés). Adatkezelésnél osztálybasorolás. Terjedelem. A valószínűség meghatározása geometriai mérték segítségével.
66
13. évfolyam
Gondolkodási módszerek A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. Számtan, algebra Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet-, illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések. Másodfokú egyenletek, Viete formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok. Függvények, sorozatok Rendszerező összefoglalás
67
A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Geometria, mérés Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Alakzatok Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Valószínűség, statisztika Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.
Természettudományos tantárgyak tananyagtartalma és követelményei Biológia ( 9. a és b és a 10. c osztályokban, heti két órában ) Az élőlények testfelépítésének és életműködésének változatossága. Az életközösségek általános jellemzői. Az élővilág törzsfejlődése. A sejtek felépítése és működése. Az ember életműködései és az életműködések szabályozása. Az öröklődés alapjai. Egészségmegőrzés ( 9. c osztályban, heti két órában) Személyi higiénia. A bőr és betegségei. Fogak és betegségeik. Táplálkozás, tápanyagok, vegetáriánus táplálkozás. Akut betegségek. Krónikus betegségek.
68
Test és lélek, szenvedélybetegségek. Gyógynövények jelentősége. Nemi élet betegségei, fogamzásgátlás. Balesetek és elsősegélynyújtás. Földrajz ( 10. a és b és a 11. c osztályokban, heti két órában ) A Föld és kozmikus környezete. Geoszférák : kőzetburok, vízburok, levegőburok, bioszféra . A természetföldrajzi övezetesség. A természeti és a társadalmi környezet: népességföldrajz, települések. Kémia ( 9. a és b és a 10. c osztályokban, heti két órában ) Tájékozódás részecskék világában: atomszerkezet, molekulaszerkezet, anyagi halmazok. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében: termokémia, reakciósebesség és egyensúly, a sav-bázis és a redoxireakciók. A szénhidrogének, mint energiahordozók. Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig. A biológia határán és a teától a heroinig. Környezeti szerves kémia. Tantárgyankénti követelmények a 28/2000 (IX.21.) OM rendelet a kerettantervekről 1. mellékletében. Testnevelés (heti két órában) 9. évfolyam: futás: állórajtok, távolugrás guggoló technikával, súlylökés helyből, gurulóátfordulások, fejenállás, kézenállás, gerenda: tánclépések, ugrás: függőleges repülés, tartásjavítás, és gerinctorna, kosárlabda elemei és összetett gyakorlat, labdarúgás (fiúknak): adogatások. 10. évfolyam: futás: térdelőrajt, távolugrás lépő technikával, súlylökés beszökkenéssel, tarkóbillenés, kézállás-bukfenc, gerenda:mérlegek, ugrás:zsugorkanyar, leterpesztés, gurulóátfordulás, tartásjavítás és gerinctorna,kosárlabda: összetett gyakorlatok, röplabda: adogatás haladással, labdarúgás (fiúknak):kapuralövések. 11. évfolyam: váltófutás, távolugrás homorító technikával, súlylökés becsúszással oldalra, fejenátfordulás, gerenda: guruló átfordulás előre, ugrás: guruló átfordulás egyből, tarkóbillenés, átguggolás, tartásjavítás és gerinctorna, kosárlabda: összetett gyakorlatok röplabda: nyitás és nyitásfogadás, labdarúgás (fiúknak): csapatrész feladatok. 12. évfolyam: futások: a korábban tanultak gyakorlása, távolugrás választott technikával, súlylökés: becsúszás háttal, kézen átfordulás, gerenda: elemek összekapcsolása, ugrás:fejenátfordulás,tartásjavításésgerinctorna,kosárlabda:összetettgyakorlato k,röplabda:játékszabályok, labdarúgás(fiúknak):kispályás játék
69
13. évfolyam: futások:a korábban tanultak gyakorlása, távolugrás választott technikával, talaj: elem kapcsolatok, gerenda: elemek összekapcsolása, huszárugrás, tartásjavítás és gerinctorna, kosárlabda, röplabda, labdarúgás: szabad játék. Követelmények: egészségmegőrzés, egészséges életmód igénye. Motorikus képességfejlesztés igénye, fenntartása. Természetes mozgások végrehajtása, tökéletesítése. Erkölcsi tulajdonságok fejlődése. Teljesítmények értékelése másoknál is. Alapsportágak szabályainak ismerete, technikák ismerete, végrehajtása. higiéniai, tisztálkodási igény alakuljon ki sportolás után. Helyes testtartás és annak megmaradására otthon is tudjon gyakorlatokat végezni. Testnevelés érettségire felkészülés lehetőségének megteremtése.
Nyilvános beszéd tantárgy tanterve 9. évfolyam, évi 37 óra Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra A megfigyelés és koncentráció Kommunikáció és metakommunikáció Beszédtechnika Testbeszéd - testünk részvétele a kommunikációban Zenei kifejezőeszközök az élőszóban Társas kommunikáció különféle szituációkban Szerepvállalás nyilvánosság előtt Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába Szövegtan Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése A szövegalkotás gyakorlata Szemléltetőeszközök használata Stilisztikai gyakorlatok Gyakorlatok a stílusárnyalatok felismeréséhez és alkalmazásához Feladatok a trópusok használatához Disputa A disputáról általában A Karl Popper formátumú vita Konszenzust kereső viták
70
Információkezelés 9-10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74 óra) 9. évfolyam: Az írás előkészítése (Teremhasználati szabályok; a számítógép működtetés a szövegszerkesztő program indításához szükséges ismeretek elsajátítása; a helyes test-, kar- és kéztartás megalapozása.) A billentyűzet elsajátítása (Az alap-karakterkészlet elsajátítása; az alaptartásból kiindulva, kötött kéztartással, tízujjas vakírással a betűk, számok, valamint néhány funkcióbillentyű megtanítása; mozdulat- és betűkapcsolási gyakorlatok, szavak, sorok írása sortartással.) A másolási készség megalapozása (A másod- és harmadkarakter-készlet elsajátítása; mondatok írása, összefüggő szövegek másolása.) 10. évfolyam Másolási készség fejlesztése (10 perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, összefüggő nyomtatott ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással) Az egyszerű ügyiratok és a hivatalos levél szabványformái (Önéletrajz; kérvény; pályázat; levélforma; meghívó készítése; Ének-zene 9-10. évfolyam (heti 1 óra, évi 37 óra) 9. évfolyam 1. Zenei alkotóképesség Interpretáció (népdalok tanulása, elemzése; népzenei felvételek hallgatása, elemzése; népi hangszerek; reneszánsz, barokk és klasszikus témák meghallgatása, énekelhető szemelvények; többszólamú művek) Improvizáció (Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral; kvintváltó és szekvencia dallamok alkotása) 2. Megismerő és befogadó képesség fejlesztése (Zenehallgatás: korszak és stílusjegyek felismerése; zenei műszavak, előadási jelek; hangszerek;) Zenei hallás és kottaismeret (éneklés, szolmizálás; ABC-s hangok azonosítása; ritmikai ismeretek; hangsorok.) 10. évfolyam 1. Zenei alkotóképesség Interpretáció (Népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű részlet énekes reprodukálása emlékezetből)
71
Improvizáció (Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel; ütemformák Kvintváltó és szekvenciás dallamok; téma improvizálása; szekvencia készítése adott alapmotívumra.) 2. Megismerő és befogadó képesség fejlesztése (Zenehallgatás: népzenei felvételek, népdalfeldolgozások, a XIX. és a XX. század zenei stílusai; operafilmek részletei; nemzeti romantika.) Zenei hallás és kottaismeret (Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák;. ismert dallamok utószolmizálása; hangnemek megállapítása előjegyzés alapján (2 #- 2b); könnyű, modulálást nem tartalmazó dallamok lapról éneklése.) Rajz és vizuális kultúra 11-12. évfolyam (heti 1 óra, évi 37 óra) 11. évfolyam 1. Kifejezés, képzőművészet: Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével). Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban). Egy adott téma fel- és átdolgozása különböző technikák segítségével. Művészeti élmények szóban történő megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.). 2. Vizuális kommunikáció Az alapvető ábrázolási konvenciók felidézése (sík- és térábrázolás). A perspektíva használata. Az axonometria használata műszaki ábrák elkészítésekor. Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben. Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal. Egyszerű beállítások szabadkézi rajzok. Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról-szakipari eszközökről plakát tervezése – az írás, a szöveg, a betű felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében; graffitti tervek. Nézőpontok, arányok megismerése, tájékozódás a látványok értelmezésében. Elemzés egy reklám, egy plakát használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve. A médiumok (egy szappanopera, egy reklám hírműsor) képi világának szóbeli elemzése. Az álló- és mozgókép (az idő és térbeliség jellegzetességeinek. kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során. Egy kedves zene képszerű feldolgozása csomagolással egybekötött tervezéssel (pl. CD –hirdetés stb.). Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása. Művészeti ágak az ókortól a 19. századig (lehetőség szerint 5 művészeti ág megnevezése példákkal, 5 reprodukció felismerése). 3. Tárgy és környezetkultúra Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerűbb formák figyelembevételével Tárgyak elemzése és újratervezése. Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése, új lakótér tervezése méretarányokkal A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete. Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása. A város, az
72
épület, a táj egymáshoz való viszonya – szóbeli elemzések Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése. 12. évfolyam 1. Kifejezés, képzőművészet Mozgásábrák, montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás – műalkotások vagy személyes fotók másolata és méretnövelése.Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése. Önportré a belső karakter kifejezésével. A 19-20. század művészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mű felismerése. A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. A kép kompozíciós törvényei. A fotózás és a film (video) képalkotó rendszereinek megismerése. Portfolió – saját munkaanyag – összeállítása, bemutatása. 2. Vizuális kommunikáció A kétirányú perspektíva használata tervezőfeladatokban. Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása – piktogrammok tervei. A nyelv és a jelzések tetoválások, testfestések – tervezés. Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok – kísérleti rajzok és lemeztervek Az ábrázolási konvenciók elemzése, a látvány és rögzítésének elméleti szintjei (korok és ábrázolási formák). A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai. A zenei effektek színekké alakításának világítástechnikai-informatikai sajátosságai. A mozgó képi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete. A média mint az élet kifejeződésének sajátos eszköze – elemzések a tévéműsorokról. 3. Tárgy és környezetkultúra Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzal kollázsszerű ábrázolása. A monogram mint tárgy – táska, irattartó és monogramjának elkészítése. A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfólió) összeállítása Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek. A munkalélektan (ergonómia) alapjai – szakmai munka és esztétikum. A tervezés folyamatának elméleti alapjai a portfolió indoklása szóban, írásban. Társadalomismeret és etika 12. évfolyam (heti 1 óra, évi 32 óra) Együttéléstan Az állam Gazdasági alapfogalmak A társadalom élete Egység és sokféleség a modern társadalmakban A technológiai-gazdasági haladás és a bioszféra válsága
73
Etika Az emberi természet Etikai alapfogalmak Az etika megalapozása Az erkölcsi cselekedet dimenziói A jellem és az erények Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek 9—10. évfolyam A Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek tantárgy tanításának célja a gazdasági szakterületen a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységformáinak megismertetése. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Gazdasági környezetünk tantárgy témakörei. - Gazdasági alapismeretek - A gazdálkodás szervezeti keretei: - Az állam szerepe és feladatai - A háztartás gazdálkodása 10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Gazdasági környezetünk tantárgy témakörei - A vállalkozások - A gazdálkodás személyi feltételei - A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén - Külgazdasági kapcsolatok Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyakorlatok 9—10. évfolyam 9. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Információkezelés 9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74 óra)
74
Az írás előkészítése (Teremhasználati szabályok; a számítógép működtetés a szövegszerkesztő program indításához szükséges ismeretek elsajátítása; a helyes test-, kar- és kéztartás megalapozása.) A billentyűzet elsajátítása (Az alap-karakterkészlet elsajátítása; az alaptartásból kiindulva, kötött kéztartással, tízujjas vakírással a betűk, számok, valamint néhány funkcióbillentyű megtanítása; mozdulat- és betűkapcsolási gyakorlatok, szavak, sorok írása sortartással.) A másolási készség megalapozása (A másod- és harmadkarakter-készlet elsajátítása; mondatok írása, összefüggő szövegek másolása.) Viselkedéskultúra 9. évfolyam (heti 1 óra, évi 37 óra) Témakörök: - Megjelenéskultúra - A társasági élet speciális lehetőségei - Étkezési kultúra - A családon belüli viselkedésformák - Munkahelyi társas klíma 10. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Információkezelés 10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74 óra) Másolási készség fejlesztése (10 perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, összefüggő nyomtatott ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással) Az egyszerű ügyiratok és a hivatalos levél szabványformái (Önéletrajz; kérvény; pályázat; levélforma; meghívó készítése Kommunikáció: 10. évfolyam (heti 1 óra, évi 37 óra) Témakörei: - Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése - A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása - Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, - A kommunikációs technikák begyakoroltatása - Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, - Az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése - Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása,
75
- A különböző kommunikációs csatornák bemutatása, - Üzleti kommunikáció, - Az üzleti tárgyalás, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 11—12. évfolyam 11. évfolyam Évi óraszám: 222 óra Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) 11. évfolyam (heti 3 óra, évi 111óra) Témakörök: - A mikroökonómia alapjai - A fogyasztói magatartás és kereslet - A vállalat termelői magatartása és a kínálat - A termelési tényezők piaca - A piaci hatékonyság és a piaci elégtelenségek Üzleti gazdaságtan 11. évfolyam (heti 3 óra, évi 111óra) Témakörök: - Marketing és a marketinggondolkodás - A vállalkozás - Az üzleti gazdaságtan alapjai: o - Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai - Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai - Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai - Az üzleti gazdaságtan marketingalapjai - A vásárolt készletek a gazdálkodásban - A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások - A befektetett eszközök 12. évfolyam Évi óraszám: 192 óra Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) 12. évfolyam (heti 3 óra, évi 96 óra)
76
Témakörei: -
A makrogazdaság alapösszefüggései A makrogazdasági egyensúly Az állam gazdaságpolitikája A külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggésük Üzleti gazdaságtan 12. évfolyam (heti 3 óra, évi 96 óra)
Témakörök: - A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése - A tevékenység költségei és az értékesítés - Marketingmix, tervezés - A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése - Zárás — éves beszámoló - Menedzsment —vezetői feladatok, a szervezeti magatartás tényezői - A gazdálkodási tevékenység rendszerezése Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 11—12. évfolyam Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok oktatásának célja, hogy képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. 11. évfolyam Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: Évi óraszám: 74 óra Témakörök: - Kisvállalkozás alapításának, marketingarculata megtervezésének alapvető feladatai - Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai: Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. - Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai: A készpénz- és készpénz nélküli forgalom egyszerű bizonylatai.
77
- Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai: A statisztikai adatok feldolgozása: csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás - Az üzleti gazdaságtan marketingalapjai: Mintavételi eljárások, kérdőív szerkesztése. - A vásárolt készletek a gazdálkodásban - A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások - A befektetett eszközök: - Az értékcsökkenés elszámolása. - A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások. 12. évfolyam Üzleti gazdaságtan gyakorlatok: Évi óraszám: 64 óra Témakörök: - A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése összefüggő munkagyakorlat formájában - A tevékenység költségei és az értékesítés számviteli elszámolása - A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése - A könyvviteli zárás teendői. - A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. - A gazdálkodási tevékenység rendszerezése 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és tanulmányi segédletek (térkép, munkafüzet, feladatgyűjtemény stb.) kiválasztásának alapelvei elsősorban a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és a tankönyvpiac rendjéről szóló hatályos 2001. évi XXXVII. törvény előírásai az irányadóak. Ezek alapján iskolánkban a pedagógusok a nevelő-oktató munka során olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvlistán szerepelnek. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A tankönyvek kiválasztásánál a tartalmi és minőségi szempontok mellet fontos választási tényező a több évre kiterjedő használhatóság és az ár. A pedagógiai munka egysége, az iskolán belüli átjárhatóság, és a könyvtári állományból biztosított ingyenes tankönyvellátás érdekében, azoknak a tanulóknak számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a könyvet kell megrendelni.
78
A szakmai munkaközösségek által összeállított, egyes osztályokra, csoportokra vonatkozó tankönyvlisták a DÖK és az iskolai Szülői Szervezet jóváhagyásával kerülnek véglegesítésre. A tankönyvek beszerzése során a 2001. évi XXXVII. tv. 8. § rendelkezései az irányadóak. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén és az iskola honlapján keresztül) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a diákok számára minden tanév kezdetére a szülők kötelessége. 5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor bocsátható, ha az előírt tantárgyi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. A követelmények legalább elégséges szintjét a tanuló évközi tanulmányi munkája és érdemjegyei alapján, az egyes évfolyamokra vonatkozó helyi tanterv alapján a szaktanár bírálja el. A tanuló a tanév végi osztályzatát osztályozóvizsgán kapja, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, mulasztásai miatt osztályozhatatlan, és az osztályozóvizsga letételére a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint lehetősége van 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, szerepe A tanulók tudásszintjéről, tanulmányi előmeneteléről és fejlődéséről, a rendszeres számonkérés és beszámoltatás során lehet képet kapni, és értékelést megfogalmazni. A számonkérések különböző formái az egyes tantárgyi sajátosságokhoz és követelményekhez igazodva történnek azzal az általános céllal, hogy megmutassák a tanulmányi munka eredményességét, ösztönözzenek a hiányosságok pótlására. A beszámoltatás formái lehetnek: szóbeli számonkérés (felelet, kiselőadás) írásbeli számonkérés (teszt, feladatlap, példamegoldás, elemzés, esszé stb.) gyakorlati feladat bemutatása (pl. testnevelés, informatika, információkezelés, készségtárgyak, stb.) A beszámoltatás, számonkérés és ezek alapján a tanuló értékelésének fontos alapelve a folyamatosság és rendszeresség. A számonkérés, beszámoltatás és értékelés minden formáját a helyi tantervekben meghatározott tantárgyi követelményekhez igazodva, a
79
tanórákon feldolgozott tananyag és a tanulók által használt tankönyvek, segédanyagok, kötelező olvasmányok alapján kell a szaktanárnak meghatároznia. Az írásbeli témazáró dolgozatok idejét és témáját a szaktanárnak a megírást legalább 5 munkanappal megelőzően ismertetnie kell. Egy tanítási napon kettőnél, egy tanítási héten ötnél több témazáró dolgozatot nem írhat a tanuló. Vita esetén a dolgozatok bejelentésének sorrendje a mérvadó. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanárnak 15 munkanapon belül ki kell javítania, a kijavított dolgozatot a tanulónak meg kell mutatnia, és az érdemjegyet ismertetnie kell a tanulóval. (A tanár hiányzása esetén eltelt tanítási napok a fenti határidőbe nem számítanak be). A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelése, minősítése Tanáraink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. Az egyes tantárgyak osztályzatait a szaktanárok a tanulók évközi munkái, és érdemjegyei alapján állapítják meg. Valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálát használjuk az érdemjegyek megállapításánál. A tantárgy heti óraszámától függően havonta egy, de félévenként minimum három érdemjeggyel kell értékelni a tanulót. A tanulók félévi és év végi értékelésekor a szaktanár az érdemjegyeken kívül figyelembe veheti a tanuló általános tanórai aktivitását, versenyeken, vetélkedőkön való eredményes részvételt, pályamunkák készítését, a tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati tevékenységet (pl. gyűjtőmunka, faliújság készítése stb.) 6.1
Az iskolában a tanulók éves tudásszintjét és képességeit a tanév májusában iskolai szinten egységesen mérjük matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és szakmai alapozó tárgyakból. (A mindenkori 10. évfolyam az országos kompetenciamérés keretében vesz részt az éves tudásszint mérésben). A tudásszintmérők eredménye érdemjegyként beleszámítjuk a tanulmányi eredmény év végi értékelésébe. A tudásszintmérő, illetve próbaérettségi vizsgák pontos lebonyolítási és értékelési rendjét az adott tanévre vonatkozó éves munkarend tartalmazza. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: a számonkérés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor a számonkérés elmulasztása esetén a pótlás módját az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét
80
az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka) az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének értékelésének módját a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. 7. Az otthoni felkészüléshez előírt meghatározásának elvei és korlátai
írásbeli
feladatok
Az otthoni munka szerves része a tanulásnak, és elengedhetetlenül szükséges a tananyag, a készségek és képességek elsajátításához. A tanórák nem adnak elegendő időt és alkalmat a közösen feldolgozott tananyag begyakorlására, az ismeretek elmélyítésére és emlékezetbe vésésére. A házi feladatok szolgálhatják a következő tanórák munkájának előkészítését, továbbá a házi feladat lehet önálló, produktív tevékenység is például esszék írása, projektmunka, kiselőadás készítése. Fontos kihangsúlyozni, hogy az otthoni tanulás nem csupán az írásbeli házi feladatok elkészítését jelenti, és akkor hatékony, ha egyenletes, és rendszeres munkát követel a tanulótól. Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése a hét során egyenletes legyen. A család és a szabadidős elfoglaltságok védelmében a hétvégékre, és tanítási szünetek idejére a diákok nem kaphatnak aránytalanul nagy mennyiségű házi feladatot. A házi feladatok elkészítésével, és az otthoni tanulással kapcsolatos elvárásokat a szaktanároknak a tanítási év elején a diákok tudomására kell hozni, a tanulóknak ismerniük kell az adott tantárgyra vonatkozó, otthoni munkával kapcsolatos alapvető követelményeket, határidőket, a feladatok ellenőrzésének módját és idejét, az otthoni munka elmulasztásának következményeit. 8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái Diákjaink értékelésben a hagyományos a Közoktatási Törvény 70. §-(2) pontjában foglalt érdemjegyeket alkalmazzuk a tudás, magatartás és a szorgalom osztályzásánál egyaránt. A szaktanárok a tanulók tanulmányi munkáját rendszeresen ellenőrzik, értékelik. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak sajátosságainak megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, ill. gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
81
A tanárok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy milyenek a tanuló képességei, eredményei, hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. A magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúak az alábbi szempontok: Az értékelés segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését, hagyományainak megőrzését segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is mindig legyen személyre szabott A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök végzi az osztály és a kollégák javaslatai alapján. A végleges minősítést az osztályfőnök az osztályozókonferencián a nevelőtestület egyetértésével alakítja ki. A tanulók magatartását és szorgalmát negyedévente érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelésének szempontjai A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában Megfelelés az általános udvarias és tisztelettudó viselkedési normáknak Az értékelés módja PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek megfelelni. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merül fel, hogy igazgatói írásos figyelmeztetésben részesült. A szorgalom értékelésének szempontjai
82
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés fegyelmezett, aktív és otthoni tanórai tevékenység plusz tevékenységekben való részvétel (versenyek, szakkörök, énekkar, stb.) egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény Az értékelés módja PÉLDÁS, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek 9. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv - Ember és nyelv - Kommunikáció - A magyar nyelv története - Nyelv és társadalom - A nyelvi szintek - A szöveg - A retorika alapjai - Stílus és jelentés Irodalom - Szerző, művek - Életművek a magyar irodalomból - Portrék - Látásmódok - A kortárs irodalomból - Világirodalom - Színház és dráma - Az irodalom határterületei - Regionális kultúra - Értelmezési szintek, megközelítések - Témák, motívumok - Műfajok, poétika - Korszakok, stílustörténet
83
Történelem - Az ókor és kultúrája - A középkor - A középkori magyar állam megteremtése és világkora - Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - Magyarország a Habsburg Birodalomban - A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig - Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A jelenkor - A mai magyar társadalom és életmód Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazelmélet - Logika - Logikai műveletek - Fogalmak, tételek - Bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok 2. Számelmélet, algebra - Számfogalom - Számelmélet - Algebrai kifejezések, műveletek - Hatvány, gyök, logaritmus - Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei - Függvények - függvények grafikonjai, függvény-transzformációk - Függvények jellemzése - Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Alapfogalmak, ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Síkgeometriai alakzatok - Háromszögek - Négyszögek - Sokszögek - Kör
84
- Térbeli alakzatok - Kerület-, terület-, felszín-, és térfogatszámítás - Vektorok - Trigonometria - Koordináta-geometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika - Leíró statisztika - Valószínűség-számítás Idegen nyelv -Személyes vonatkozások, család (életrajz, családi kapcsolatok, szerepek a családban, a családi élet mindennapjai, személyes tervek, a család szerepe az egyén és a társadalom életében, generációk együttélése) -Ember és társadalom (külső és belső jellemzés, baráti kör, barátság, szerelem, házasság, a tizenévesek kapcsolata a kortársakkal és a felnőttekkel, a tizenévesek útkeresése, női és férfi szerepek, hátrányos helyzetű emberek segítése, ünnepek, öltözködés és divat, vásárlás és szolgáltatások, a fogyasztói társadalom, reklámok) -Környezetünk (az otthon, a lakóhely és környéke, a városi és vidéki élet összehasonlítása, időjárás, a környezetvédelem lehetőségei és problémái) -Az iskola (tantárgyak, órarend, a nyelvtanulás fontossága, iskolai hagyományok) -A munka világa (diákmunka, pályaválasztás, a munkavállalás körülményei) -Életmód (napirend, az egészséges életmód, helyes táplálkozás, testmozgás, étkezési szokások, hazai specialitások, betegségek, gyógykezelés, szenvedélybetegségek) -Szabadidő, művelődés, szórakozás (szabadidős elfoglaltságok, sportolás,veszélyes sportok, olvasás, számítógép) -Utazás, turizmus (közlekedési eszközök, tömegközlekedés, nyaralás, utazási el_készületek, egyéni és társas utazás, a turizmus jelentősége) -Tudomány és technika (ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben) -Országismeret (a célországok kultúrája, politikai, gazdasági és társadalmi élete) Informatik 1. Információs társadalom - Információs rendszerek az iskolákban és a gazdaságban - Közhasznú magyar információs adatbázisok - Jogi és etikai ismeretek - Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban
85
2. Informatikai alapismeretek – hardver - A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői - A számítógép üzembe helyezése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver - Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei - Állományok típusai - Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés - Szövegszerkesztő program kezelése - Szövegszerkesztési alapfogalmak - Szövegjavítási funkciók - Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés - A táblázatkezelő használata - Táblázatok felépítése - Adatok a táblázatokban - Táblázatformázás - Táblázatok, szövegek, diagramok - Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Adatbázis-kezelő program interaktív használata - Alapvető adatbázis-kezelő műveletek - Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások - Kommunikáció az Interneten - Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika - Prezentáció - Grafika 9. Könyvtárhasználat - Könyvtárak - Információkeresés Közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan - Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A makrogazdasági egyensúly - Az állam gazdaságpolitikája - Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések - Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A fogyasztói magatartás és a kereslet
86
- A vállalat termelői magatartása és a kínálat - A termelési tényezők piaca - Az externáliák és a közjavak Üzleti gazdaságtan - Marketing és marketing gondolkodás - A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai - Pénzügyi műveletek - A vásárolt készletek - Az emberi erőforrás - Befektetett eszközök - A tevékenység költségei és az értékesítés - Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása - Zárás, éves beszámoló Földrajz (földünk és környezetünk) - Kozmikus környezetünk, térképi ismeretek - A geoszférák földrajza és környezeti problémák - Kőzetburok, földtörténet -Vízburok -Levegőburok - Földrajzi övezetesség - A kontinensek természetföldrajza - Magyarország és tájainak természetföldrajza - Népesség- és településföldrajz - A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei - Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában - Globális környezeti problémák Testnevelés -Az olimpiai játékok eredete, története. -Az általános és középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. -A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. -A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. -A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata. -Az iskolai testnevelés céljai és feladatai. -A bemelegítés szerepe és lehetőségei.
87
-A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. -„Az atlétika, a sportok királynője.” -A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. -Az úszás jelentősége az ember életében. -Egy természetben űzhető sportág bemutatása. -A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. -A küzdősportok és az önvédelem. -Egy szabadon választott sportág bemutatása A középszintű érettségi vizsga követelményeinek részletezését a Magyar Közlöny 57. számának II. kötete "Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról" tartalmazza.
10.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Testnevelő tanáraink több éve mérik a tanulók fizikai állapotát, s annak eredményeit figyelembe veszik tantervük kialakításánál. 2001. évtől a Hungarofit módszert alkalmazzák. A Hungarofit felmérésre minden tanévben, az első félévben szeptember végén, október elején kerül sor, a második félév mérése április végén május elején történik, úgy, hogy a ballagó osztályokat is mérni tudjuk még. Az eredményekről elkészített összesítést megkapja az iskola vezetése, az iskolai védőnő és országos adatfeldolgozás céljára is továbbítjuk.
88
IV.
SZAKMAI PROGRAM
Középiskolai végzettségre épülő közép- és felsőfokú szakképzés Szakközépiskolánk a közép- és felsőfokú szakképesítés megszerzésére központi programok alapján készít fel. A szakképzés formái: - nappali tagozatos, iskolarendszerű: - a saját iskolarendszerünkben képzett, szakmai ismeretekkel már rendelkezők, - és a gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok, első vagy új szakmát tanuló 18-22 éves korosztály részére - esti tagozatos iskolarendszerű, illetve felnőttképzés Képzési célunk az érettségire épülő szakképzéseknél: - A munkaerő-piaci előrejelzések, helyi sajátosságok és igények alapján piacképes szakképzési kínálat. - Korszerű szakmai műveltség, valamint általános és speciális szaktudás megszerzése a szakma magas szintű műveléséhez. - A szakmai feladatok eredményes elvégzéséhez szükséges szakismeretek készség szintű elsajátítása és begyakorlása. - Szakszerű önálló és csoportos munkavégzésre, hivatástudatra, szakmaszeretetre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra nevelés. - A munkavállaláshoz, vállalkozóvá váláshoz szükséges készségek, önismeret és önképzési igény fejlesztése. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy tanulóink elsajátítsák a korszerű technikai eszközök készség szintű használatát, valamint az európaiság gondolata jegyében legalább egy idegen nyelvet az adott szakma követelmény szintjén elsajátítsanak. Országos Képzési Jegyzékben /OKJ/ szereplő közép és felsőfokú szakképzés Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő közgazdasági szakmacsoportba tartozó szakképzéseket a munkaerő-piaci előrejelzések, a helyi sajátosságok és igények alapján indítjuk. Keresettek a pénzügyi szakképzéseink. Az új OKJ szerinti központi programoknál tananyagfejlesztés munkakörelemzésen alapul, a képzés kompetencia alapú, modulrendszerű a szakmai tudás megszerzését és a foglalkozási készségek elsajátítását és begyakorlását teszi lehetővé.
89
Szakképzés főiskolai, egyetemi továbbtanulási lehetőséggel Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzéseink /AIFSZ/ főiskolai, egyetemi továbbtanulási lehetőséget biztosítanak az egyes szakok feltételrendszerének megfelelően. Akkreditált felsőfokú képzésünk: Budapesti Gazdasági Főiskolával szakügyintéző
együttműködve:
a
pénzügyi
Szakképzésünk célja a munkaerő-piaci előrejelzések, helyi sajátosságok és igények alapján korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése. Kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése az adott szakképesítésnél Személyes kompetenciák: Döntésképesség. Rugalmasság. Megbízhatóság. Felelősségtudat. Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége. Kapcsolatteremtő készség. Meggyőzőkészség. Konfliktusmegoldó készség. Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás. Problémafeltárás- és megoldás. Hibaelhárítás. A Pénzügyi szakügyintéző felsőfokú szakképzés szakmai programja A képzés megnevezése: Üzleti szakügyintéző A képzés azonosítószáma: 55 343 01 Az elágazás megnevezése: Pénzügyi szakügyintéző A képzés azonosítószáma: 55 343 01 0010 5504 1. A képzés szabályozásának jogi háttere -
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
90
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete, alapján készült. Mivel a képzés a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen végezzük, ezért a szenátusi tanács által elfogadott óratervet és kreditszámítást kell alkalmaznunk. -
91 PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZŐ hálóterv (nappali) 1. szakképzési évfolyam
Tantágy csoportok
1. félév Óra
Tantárgyak
ea gy kr
2. szakképzési évfolyam
2. félév Köv
Óra ea gy kr
3. félév Köv
Óra ea gy kr
4. félév Köv
Óra ea gy kr
Köv Előtanulmányi feltétel
Alapozás moduljai: Gazdálkodási modul 1
Közgazdaságtan alapjai Gazdasági jog és közigazgatástan 2 alapjai 3 Marketing alapjai Vállalati gazdaságtan alapjai és 4 menedzsment alapjai 5 Pénzügyek alapjai 6 Adók és támogatások Emberi erőforrás és munkaerőpiaci 7 menedzsment Módszertani modul Gazdasági számítások és statisztikai 8 módszerek 9 Számvitel alapjai 10 Elemzés-ellenőrzés 11 Gazdasági informatika alapjai 12 Üzleti kommunikáció 13 Számítástechnika Ember és környezet modul 14
Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés
15
Prezentáció és íráskészség fejlesztés
1
1
3
gyj
3
0
4
k
3
0
3
k
2
1
3
k
2
3
1 0
0
2
1 3
3
5
2 4
2
0
3
k
2
0
3
k 2 0
3 k
5
2
2
4
gyj
1
1
3
k
k
1
1
2
gyj
2
1
3
gyj
13(1)
0
3
4
gyj
9; 13(1)
gyj
gyj gyj
2 1
1
2
gyj
0
4
3
gyj
2
4
2
2
5 gyj
gyj
Idegennyelvi modul 16
Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe
0
4
3
gyj
16(1)
1 2
2 2
4 5
gyj gyj gyj
5 9 18
1
2
3
k
k
6
Szakmai általános modul 17 18 19 20
Vállalkozások pénzügyi alapjai Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Biztosítás/társadalomblztosítás
Összes óraszám és kredit Szakmai gyakorlat Elágazás moduljai:
16 13 32
11 15 30
7
5 14
1
2
3
3
4
8
2
3
6
30 nap Pénzügyi szakügyintéző
21
Pénzügyi számvitel 1.
2
22
Adózási ismeretek
23
Kis és középvállalkozási üzl. finansz.
24
Pénz és tőkepiacok
25
Banktan
26
Nemzetközi fizetések
2
1
3
k
27
Vámismeret
1
1
2
k
28
Pénzügyi informatika
1
1
4
gyj
1
1
4
gyj
29 30
Szakszeminárium Záródolgozat konzultáció
0 0
3 3
0 0
kf kf
0 0
4 3
0 0
kf kf
2
2 3
4 6
gyj k
17 2
3
0
3
1
4
k
k
5 5
11; 26(1)
92 MINDÖSSZESEN Összes kreditszám
16 13 32
14 15 33
12 17 28
11 18 27 120
ea= előadás, gy= elméletigényes gyakorlat, gyj=gyakorlati jegy, k=kollokvium, kr=kredit, kf=kritérium feltétel Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló/hallgató szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.
A szakmai vizsga részei Szakmai vizsgára az a tanuló/hallgató bocsátható, aki a tudásszint mérő vizsgákat sikeresen teljesítette. 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
93
Időtartama:
10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Üzletfinanszírozási és adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján, mely tesztkérdéseket és egy konkrét vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatokat tartalmaz. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
94
Az üzletfinanszírozási és adózási feladatok elméleti ismereteinek bemutatása a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 10. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 11. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 12. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2003-06 Pénzügyi-vezetői számvitel I. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Záródolgozat védése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc)
95
A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 9.3. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú, Pénzügyi szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 10 2. vizsgarész: 15 3. vizsgarész: 10 4. vizsgarész: 10 5. vizsgarész: 5 9. vizsgarész: 20 10. vizsgarész: 5 11. vizsgarész: 5 12. vizsgarész: 20 9.4. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai Az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú, Pénzügyi szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 9. Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani.
96
A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 90 -100% jeles (5) 80 - 89% jó (4) 70 - 79% közepes (3) 60 - 69% elégséges (2) 0 - 59% elégtelen (1) Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
97
AZ 52 344 01 0000 00 00 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, – a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 13. számú melléklete alapján készült. 2. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 52 344 01 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 % 2. A képzés szervezésének feltételei Iskolánk a központi programban meghatározott törvényi előírásoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.
98
Tantervi óraháló nappali
Pénzügyi számviteli ügyintéző 1. szakképzési évfolyam – A tananyagegység óraszáma elméletigényes összes gyakorlat
Osztályfőnöki
32
32
Testnevelés
64
64
287/3.0/1968Gazdasági jog
1.
16
Az
üzleti Vállalkozások
287/5.0/1968-
+
vállalkozás
2.
16
Gazdasági jog
06
96 gazdálkodása
06
+ 0
96
(18)
(18)
működése + + (4)
A (4) 287/1.0/1969-
vállalkozások
Pénzügyi
06
általános
vállalkozás-
3.
és 14
pénzügyei
0
14 +
+
finanszírozási
(32) (32)
ismeretek 287/2.0/1969-
Vállalkozások
06
finanszírozása
287/3.0/1969-
Adózási
06
ismeretek
287/4.0/1969-
Pénzügyi
4.
64
6.
64
+ Adóismeretek
5.
0
128
+ 0
128
(32) Pénzügyi
0
(32) 32
+
32
+ (32)
kötelező
választható
szabadon
kötelező kötelező
szabadon
választható
tantárgy választható kötelező kötelező
megnevezés
szabadon
azonosítója
kötelező
sorszám
elméleti
99 06
feladatok
a gyakorlatok
(32)
gyakorlatban 287/5.0/1969-
Adózás
a Adózási
+
7.
0 06
gyakorlatban
96
gyakorlatok
+ 96
(18)
(18)
Gazdasági 287/2.0/1970-
+ események
8.
96
06
+ 0
96
(18)
(18)
könyvelése Számviteli és 287/3.0/1970-
Zárlati
06
munkálatok
287/5.0/1970-
Könyvvezetési
beszámolókészítési
9.
16
16
ismeretek és + gyakorlatok
10.
0
06
gyakorlatok
287/6.0/1970-
Analitikus
06
nyilvántartások
287/1.0/1971-
Irodai ügyviteli
Irodai ismeretek és
06
alapok
gyakorlatok
287/3.0/1971-
Statisztika
12.
+ (32)
16
0
16
16
16
32
+ Statisztika
06
64 (32)
11.
13.
64
+
18
gyakorlatok
18 (18)
(18)
Könyvviteli és Számítástechnikai 287/5.0/1971-
pénzügyi
és adatfeldolgozási
14.
+ 0
06
számítógépes
ismeretek
programok
gyakorlatok
Szakmai óra összesen: Összesen: Mindösszesen óra:
96
és
+ 96
(18)
(18)
480
122
304
100
880
222
576
122
304
100
880
222
698
404
1102
A szakképesítés vizsgáztatási követelményeit a központi program tartalmazza A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
100
Iskolai rendszerű szakképzésben: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése. A szakmai vizsga részei 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A vállalkozási forma kiválasztása, a gazdálkodás alapvető folyamatainak megtervezése, a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának, a termelési tényezők hatékony felhasználásának vizsgálata a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A vállalkozások létesítésével, működésével, megszűnésével kapcsolatos döntések; üzleti vállalkozások környezetével kapcsolatos ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1969-06 Pénzügyi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Pénzügyi és banki alapismeretek, vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek alkalmazása a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
101
Megadott feltételek alapján adóbevallás készítése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Pénzügyi és banki alapismeretek, vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1970-06 Könyvvezetés és beszámolókészítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Könyvvezetés és beszámolókészítés (gazdasági műveletek könyvelése, a vállalkozás eredményének és vagyonának megállapítása) a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Könyvvezetési és beszámolókészítési ismeretek számonkérése a PM által kiadott szóbeli tételsor alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
102
1971-06 Számítógépes programcsomag használata A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Megadott feltételek alapján könyvelési feladat és analitika készítése a PM által kiadott feladatlap alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 52 344 01 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyi-számviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 20 2. vizsgarész: 35 3. vizsgarész: 30 4. vizsgarész: 15 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételeit és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai a központi program szabályozza. A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 90 -100% 80 - 89% 65 - 79% 50 - 64%
jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)
Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg.
103
V.
ESTI TAGOZAT
A 2001/2002-es tanévben az esti tagozaton is a kerettanterv szerint kezdtük a 9. évfolyamon a tanítást. A beiratkozás jelenlegi feltételei: - 18 évesnél idősebb életkor, személyi igazolvány - 9. évfolyamra: Az általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány. - 10. évfolyamra: Szakmunkás bizonyítvány - Nappali tagozatos gimnáziumból, szakközépiskolából bármelyik évfolyamra átjöhet a tanuló, esetleg egyes tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tennie. Egy tanévben 37 - végzős évfolyamokon 32- tanítási héttel, heti két tanítási nappal (hétfő és csütörtök) és egy konzultációs nappal (szerda) napi hat-hét órával tervezünk. Számolni kell azzal, ha akadályozott a hétfő, illetve a csütörtök, a hét másik napjára is berendelhetők a tanulók az adott tanévre elkészített ütemterv szerint. A tanév folyamán négy beszámolót tartunk: novemberben, januárban, márciusban és az év végén júniusban. A félévi érdemjegyet a novemberi és januári beszámolókon szerzett, az év végi érdemjegyet a beszámolókon kapott osztályzatok együttesen alkotják, súlyozottan számít az utolsó beszámoló érdemjegye. A következő évfolyamba lépés feltétele az előírt vizsgák teljesítése legalább elégséges szinten. Idegen nyelvből és matematikából az ellenőrzés és a számonkérés folyamatos. A tagozat alapvetően a felnőtt hallgatók önálló, otthoni tanulására épül, a szaktanárok elsődleges feladata megvilágítani a tananyag legfontosabb, esetlegesen problémát jelentő részeit, rámutatni az összefüggésekre, rendszerezni a tudásanyagot. A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és a gyakorlásának a tanóra mellett másik fő színtere az otthoni munka, a házi feladat. A következő alapelveket rögzítjük le a házi feladatok adásával kapcsolatban:
- tervezett, rendszeres ugyanakkor nem kampányszerű, a tantárgy helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítését szolgálja - sokoldalú, a tantárgy jellegének megfelelően lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati jellegű, - adásánál a szaktanárnak konkrét szempontok nyújtásával el kell érnie, hogy a tanulók tudják, hogy mit kell megtanulniuk, mit kell gyakorolniuk, vagyis értsék a feladatot, erről a tanárnak meg kell győződnie, miként világosnak kell lennie annak is, hogy mi a tanulás elvárt alapja: a tanórai vázlat, a tankönyv vagy esetleg más könyv, segédanyag stb.,
104
Ha a tanuló a szakközépiskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben teljesíti, a tanulmányi idő számára megrövidíthető. Egy évfolyam két fél éve egyéni kérelemmel összevonható. Az adott évfolyam teljes anyagából tehet a tanuló osztályozó vizsgát. „A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti” 71§.(3) Az osztályozóvizsga időpontjai: november, január, június, illetve augusztus. Ebben az esetben a tanulónak a két félév valamennyi követelményét teljesítenie kell. Az egyes tantárgyak tömörített, rövidebb idő alatt történő oktatása, a hallgatók teljesítményének értékelése az iskolák működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 24.§ (1) és (3) bekezdés szerint történik. A sikeres összevont osztályozó vizsga után már a következő évfolyam anyagából készülhet fel. A tanév összevonásáról, illetve az osztályozóvizsga letételének szándékáról a tagozatvezetőt írásban a vizsga megkezdése előtt legalább 3 héttel értesíteni kell. Az osztályozóvizsgákat az igazgató engedélyezi. A szakmunkás bizonyítvánnyal felvett tanulók tanulmányaikat a 10. évfolyamon kezdhetik meg, amennyiben különbözeti vizsgát tesznek a szakmai orientációs tantárgyakból, a sikeres érettségi vizsga érdelében a 9. évfolyam tananyagának rövid ismétlésével kezdődik számukra az oktatás. A 9. évfolyamra felvett tanulók egyéni kérelemre osztályozó vizsgát tehetnek a 9. évfolyam anyagából a tanév során (november hó). A sikeres osztályozó vizsgák után tanulmányaikat a 10. évfolyamhoz csatlakozva folytathatják, s a 10. évfolyamot a tanév végén osztályozó vizsgával zárhatják le. Az osztályozó vizsgákat az igazgató engedélyezheti. Az értékelés módja 5 fokozatú osztályzat:
jeles
(5)
jó
(4)
közepes
(3)
elégséges (2) elégtelen (1) A 9. évfolyamon oktatott viselkedéskultúra és információkezelés tantárgyak értékelése a „nem megfelelt, megfelelt, jól megfelelt” szöveges értékeléssel történik. A 10. évfolyam kommunikáció tantárgyának értékelése a „nem megfelelt, megfelelt, jól megfelelt” szöveges értékeléssel történik.
105
Javítóvizsga: - Ha a vizsgabizottság javítóvizsgára utasította a tanulót, akkor augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. - Ha a javítóvizsgán igazolt okkal nem jelenik meg (a vizsga kezdőnapjától számított 1 héten belül kell igazolását beadnia), akkor a javítóvizsgát szeptember hónapban, az igazgató által kijelölt időpontban teheti le. - Ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, vagy igazolatlanul nem jelenik meg, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Mivel az érettségi követelmények nem térnek el a nappali tagozat követelményeitől, a tantárgyak tantervei, a használatos tankönyvek és kidolgozott követelmények megegyeznek a nappali tagozaton használtakkal. Mivel az iskolarendszerű felnőttképzésre nem készülnek központi programok, ezért a nappali képzés központi programjai alapján, a megfelelő óraszámok arányos betartásával készültek az óratervek, melyeknek kialakításánál a következőket vettük figyelembe: - nappali tagozatos óratervek, időarányosan lebontva - egyes tantárgyakhoz szükséges önálló felkészülés igénye - tanári irányítás szükségessége - a tantárgy eszközigénye (pl. számítógép) Az esti tagozaton az osztályok létszáma évközben is jelentősen változik. A csoportok száma is befolyásolja a heti óraszámigényt. A 2001/2002-es tanévben érettségizett az első esti tagozatos osztály. Az érettségi vizsga megszerzése után ezek a tanulók az OKJ szerinti szakmai képzésben vehetnek részt. A 2009/ 10. évi tanévtől kezdődően csak az új OKJ szerinti szakmai képzésben vehetnek részt az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők. Képzési lehetőség: pénzügyi – számviteli ügyintéző OKJ 52 344 01 0000 00 00 vállalkozási ügyintéző OKJ 52 344 02 0000 00 00 A pénzügyi-számviteli ügyintéző és vállalkozási ügyintéző szakon a képzési idő 1,5 év
106
VI. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Bevezetés Pedagógiai programunk megalkotásakor, a közoktatási törvény és a vonatkozó rendeletek előírásai mellett, támaszkodtunk a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának alapelveire, kollégiumunk hagyományaira és a kapcsolódó iskolák pedagógiai programjára. Figyelembe vettük a megyei és a városi közoktatási fejlesztési terv kollégiumokra vonatkozó fejezeteit és a partneri igény és elégedettség mérésünk feldolgozott tapasztalatait. Intézményünk, az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és Karacs Teréz Kollégium Vác város középfokú tanintézményeiben tanulni vágyó vidéki fiataloknak teremti meg a tanulmányaik folytatásához szükséges feltételeket. Ezek részben elhelyezési, lakhatási feltételek, ideértve az étkeztetést, biztonságos intézményműködtetést; részben pedagógiai nevelésioktatási feltételek, beleértve a tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, a tanulásszervezést és a pedagógiai felügyeletet. Részben pedig szociális, egészségvédelmi feltételek, ideértve az életmód mintaadó tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés feltételeket. Ez a pedagógiai program a kollégium fő dokumentuma, amely tartalmazza az elfogadott és követendő pedagógiai elveket és célkitűzéseket, az elérésük érdekében elvégzendő nevelési-oktatási feladatokat. Kollégiumunk közel fél évszázados története során sok változást, átalakulást megélt. Szellemisége, pedagógiai értékrendje, melyet mindig a gyermekközpontúság, szeretetteljes légkör, nyugodt kiszámíthatóság jellemzett, ma is vállalható. Hagyományos rendezvényeink egy része több évtizedes múltra tekinthet vissza, de természetesen folyamatosan megújuló tartalommal és formában. Hitvallásunk nem változott: Kollégiumunk hagyományainak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az itt lakó növendékeit.
107
Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, széleskörű ismeretekkel rendelkező, tájékozott, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségű, társadalmi szerepeit is ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas e célok elérésére, a szükségszerű megújulásra, s melyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Hiszünk abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, arculattal rendelkező jó hangulatú nyitott és családias légkörű kollégiumot tudunk csinálni, amelyik teljesíteni tudja valamennyi érintett elvárásait. 1. Helyzetfeltárás- és értékelés A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.
108
A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok a) Alapdokumentumok: - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat - Pedagógiai Program - IMIP - Éves munkaterv b) Kiegészítő dokumentumok: - Házirend - Csoport- és ügyeleti naplók - Éves beszámolók - Továbbképzési program és beiskolázási terv Helyzetelemzésünk Tanulócsoportok összetétele: A jelenlegi létszám: 126 fő ebből fiú 34 fő, leány 92 fő Bázisiskoláink: I.Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola Selye János Humán Középiskola Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Piarista Gimnázium Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákjaink nagyobb hányada a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában és a város többi szakközépiskolájában tanul. A szülők többségének célja az érettségi és egy szakma megszereztetése gyermekével. A középiskolai tanulmányok elkezdése mellett a serdülő gyermek egy olyan közösségbe kerül, ahol megtanulhatja a legfontosabb együttélési szabályokat, saját életvitelének irányítását és egy, a további életét befolyásoló életminta modellt is kialakíthat.
109
14-23 éves tanulóink egy része Pest megyéből, Nógrád megyéből és a zenészek révén az ország távolabbi részéből érkező fiatalok. Családi körülményeiket tekintve egyre nagyobb hányadot azok a tanulók jelentik, akik a hátrányos, leszakadó társadalmi rétegekből jönnek. Taníttatásuk a családnak nagy megterhelést jelent, és ez a kollégiumi költségek befizetésének elmaradásában is jelentkezik. A kollégium, számukra az esélyt adja meg a szüleikénél magasabb egzisztencia megteremetésére. A tanulók iskolai megoszlása a kollégiumi nevelő munkájának szerkezetét is meghatározza. Komolyzenei szakos mellett egyre több népzenei szakra járó növendékünk van. A Zeneművészeti iskolába járó diákok sajátos napirendjük, egyéni életvezetésük speciális pedagógiai feladatokat jelent. Többnyire a választott művészeti ág iránt elkötelezettek, de sajnos vannak köztük, akik nem rendelkeznek sem elég tehetséggel sem elég szorgalommal, hogy majd boldogulni tudjanak a művészeti pályán. A tanulócsoportok átlagos létszáma 25-27 fő között van.
Humán erőforrás: Tantestület: A tantestület 5 főállású, 5 részfoglalkozású és 2 fő óraadó pedagógusból áll. A tanárok végzettsége a törvényi előírásoknak megfelel. A nevelőtestület többsége évek óta dolgozik a kollégiumi szakterületen, jól ismeri a kollégiumi élet belső világát, munkájában törekszik a szakmai igényességre, a kollégiumért tenni akaró és tenni tudó, egészséges vitákban kialakított egységes szellemű csapat. A közelmúltban érkezett fiatal kollégák jól alkalmazkodtak, tevékenységükkel tovább ápolják, fejlesztik hagyományainkat, beépültek a csapatba. Jó munkakapcsolatban állnak egymással, az együtt meghatározott célok eléréséért közösen munkálkodnak. Szakmai hozzáértésük mellett fogékonyak az újra, vállalják az új helyzet generálta kihívásokat. A kollégium sokrétű feladata megkívánja az itt dolgozó pedagógusoktól, hogy szaktárgyi, pedagógiai tudásukat szinten tartsák, bővítsék. A délutáni-esti munkarend nem a legkedvezőbb körülmény a munkavállaláshoz, a fordított életformát csak az igazán elhivatott pedagógusok vállalják. A pedagógusok alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Az intézmény vezetése, szükség szerint biztosítja pedagógusainak országos, regionális, helyi továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel lehetőségét. Heti 2 órában alkalmazunk képzőművészeti szakkörvezetőt.
110
A csoportvezetői feladatokon kívül minden kolléga felelőse egy-két kollégiumi tevékenységterületnek, szakkörnek, és egyéb tisztségeket is ellátnak, amely a kollégium egész közösségére kiterjed. 1 fő 1 fő
Diákönkormányzatot patronáló tanár Munkaközösség vezető , minőségbiztosítási
csoporttag Technikai dolgozók: A kollégium pedagógiai tevékenységét az ügyviteli és technikai dolgozók segítik. 1 fő kollégiumi titkár, 1 fő gondnok, 1 fő egészségügyi asszisztens, ápolónő 1 fő élelmezésvezető 2 fő szakácsnő 7 fő konyhai dolgozó 3 fő takarító 1 fő karbantartó 3 fő portás Tárgyi feltételek: Az épület 35 éve épült kollégiumnak, jelentős része felújításra szorul, mely az éves költségvetési támogatásból nem oldható meg. Az épület háromemeletes, 2 szinten összesen 33 szoba áll rendelkezésre. Emeletenként közös vizesblokk, 3 tanulószoba, 1 teakonyha áll a diákok rendelkezésére. A kiszolgáló helyiségek száma, mérete az átadás óta nem változott. Kialakítottunk egy tornaszobát és egy kondicionáló termet, melynek berendezéseit pályázati forrásból bővítettük, újítottuk fel; nagy népszerűségnek örvend mind a fiúk mind a lányok körében. A sportolási lehetőséget hetente két alkalommal az iskolánk tornatermében biztosítunk diákjaink számára. Teakonyhát rendeztünk be az emeleteken, ahol mikrohullámú sütő, teafőző, szolgálják a kulturált étkezési feltételeket, valamint zárható élelmiszertároló hűtőszekrények kerültek felszerelésre (pályázatból). A sütő- főző szakkör számára is felújítottunk egy helyiséget, a teljes felszerelést pályázaton nyert pénzből vásároltuk meg. Az elmúlt években az intézményvezetés tudatosan törekedett saját forrásból, valamint pályázati pénzből minél többet az épület állagának megóvására, valamint korszerűsítésre fordítani.
111
Könyvtárral nem rendelkezünk, csak szerény állományú, elsősorban lexikonokat, kötelező olvasmányokat tartalmazó kézikönyvtárunk van, mely zárt, csak az intézmény diákjai, pedagógusai és egyéb dolgozói használhatják elsősorban délután /a szilencium alatt és után/ A kollégium rendelkezik a diákok számára kialakított számítógépteremmel (6 gép) és pályázatból sikerült kialakítani minden tanulószobában internethozzáféréses számítógép-állomást, mely minden növendékünk számára lehetővé teszi a közvetlen információszerzést, segít a tanulásban. Gazdálkodás Kollégiumunk 2004 óta összevont intézmény, önállóan nem gazdálkodik. A kollégium feladatainak és a pedagógiai programnak három forrás biztosítja megvalósíthatóságát. Ezek a központi költségvetésből eredő normatív támogatás, az intézmény saját bevételei, valamint a különböző pályázatokon nyert bevételek. A fenntartó által biztosított támogatás és a működési bevétel együtt fedezik az épület üzemeltetési költségét, a személyi juttatásokat és a tanulók ellátását. Kapcsolataink Iskolákkal: A kapcsolódó iskolákkal eléggé egyoldalú a kapcsolat. A kollégium jó szülőként rendszeresen igyekszik az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal tartani a kapcsolatot és értesülést szerezni a gyermek iskolai tevékenységéről. A kapcsolódó iskolák szülői értekezletei alkalmával a kollégium is fogadóórát tart. Ünnepségeinkre, versenyeinkre, kiállításainkra meghívjuk az osztályfőnököket, szaktanárokat. Kollégiumokkal: A Boronkay Műszaki Középiskola és Gimnázium kollégiumával közös rendezvényekben realizálódik a jó kapcsolat. (Mikulás műsor és disco, farsangi jelmezbál, közös vetélkedők) A többi váci kollégiummal versenyeken, vetélkedőkön, táncos összejöveteleken találkoznak diákjaink és tanáraink. (Szavalóverseny, várostörténeti vetélkedő, sportnap) Az ország több kollégiumával kölcsönös látogatási és üdültetési kapcsolatban áll tantestületünk.
112
Egyéb kapcsolataink: Alapító tagjai vagyunk a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek, melynek ügyvivő testületében a kezdetektől tevékenykedik intézményünk vezetője Fuchsné Hattinger Zsuzsanna. Az Országos Kollégiumi Diákszövetséggel vezető funkcionáriusai révén összefonódunk: Elnök Fuchsné Hattinger Zsuzsanna, és a diákelnök is több alkalommal a mi diákjaink közül kerül ki. A Madách Imre Művelődési Központ programjainak, kiállításainak gyakori látogatói diákjaink. A Katona József Városi Könyvtárba kiállításokra, hangtárba, kölcsönözni járnak tanulóink. A Kolping és a Credo házban előadásokon, filmvetítéseken, koncerten, a templomokban orgonahangversenyeken és ifjúsági miséken vesznek részt. Segítséget kapunk a városi Vöröskereszttől, Tisztiorvosi Szolgálattól, Rendőrségtől.
113
2, Kollégiumi alapelvek
Nevelőtestületünk pedagógiai hitvallása
Kollégiumunk az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskolával egybeszervezett, szakmailag önálló intézmény, a város középiskoláiból felvételüket kérő tanulók igényeinek megfelelően biztosítja a folyamatos és biztonságos ellátást, a tanulási feltételeket, valamint egyéni igények szerint a minőségi tanulásvezetést, szaktantárgyi továbbfejlődést és korrepetálást. Az intézményi struktúra, a személyi és tárgyi feltételek garantálják a tanulók biztonságát, a folyamatos és eredményes együttműködést a szülőkkel, valamint az iskolákkal. A tanulási feltételek és lehetőségek fejlesztésével az intézményi minőségirányítási rendszer kiépítésével arra törekszünk, hogy minden nálunk tanuló diák korszerű ismereteket szerezzen, amelynek birtokában versenyképesebbé válik a társadalmi munkaerőpiacon. Az intézmény nevelési koncepciójának kialakításával arra törekszik, hogy egyre inkább megfeleljen a társadalmi kihívásoknak. Alapvető célunk, hogy tanulóink az itt töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás alapvető szabályait, felkeltsük a tanulás iránti vágyukat, szerettessük meg a csoportban végezett alkotó munkát. Érzelmi védőhálót biztosítunk diákjainknak, különös figyelmet fordítva a sérült vagy torzult érzelmi környezetből, csonka családból érkezettekre. Valamennyi diákunk részt vehet hiánypótló, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokon. Minden kollégista szeretetteljes nevelésben részesül, a tanuláshoz nyugalmat és támogatást, gondjainak megoldásához segítséget kap. Fontosnak tartjuk, hogy működésünk során a diákok elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Az etikai értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése a célunk. Jövőképünk Modern, megújulásra kész, az európai normákat szem előtt tartó, elismert, széleskörű szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinak az esélyegyenlőséget, ugyanakkor az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan kollégiumot szeretnénk, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a MI
114
tudat, legfőbb erénye a kiemelkedő munka méltó megbecsülése. Célunk az elmúlt időszak pozitív folyamatainak továbbvitele és stabilizációja. A nevelőtanár legfontosabb feladata, hogy biztonságot, segítséget adjon diákjainak a tanuláshoz. Képességeik, műveltségük, jellemük alakulását úgy segítse, hogy átérezzék az önfejlesztés, valamint a közösségbe tartozás fontosságát. Olyan intézményt szeretnénk, amely ápolja hagyományait, ahol a ránk bízott fiatalok kulturált környezetben élnek, ahonnan olyan életmódmintát és emberközpontú szemléletet visznek magukkal, melynek segítségével alapvetően jobb, élhetőbb világot teremthetnek maguknak és környezetüknek. Diákjaink így válhatnak majd igazán értékteremtő tagjaivá a társadalomnak. Jövőképünk egy olyan kollégiumot körvonalaz, amelyben a diákok és az ott dolgozó munkatársak jól érzik magukat. Nevelőtestületünk tagjai alkalmasak arra, hogy a fenti célokat megvalósítsák. Szeretnénk azt elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal egyenrangú partneri viszony alakuljon ki, valamint, hogy a környezetünkben működő kollégiumokkal tovább erősítsük a meglévő jó kapcsolatot. Kollégiumunk közel fél évszázados története során sok változást, átalakulást megélt. Szellemisége, pedagógiai értékrendje, melyet mindig a gyermekközpontúság, szeretetteljes légkör, nyugodt kiszámíthatóság jellemzett, ma is vállalható. Hagyományos rendezvényeink egy része több évtizedes múltra tekinthet vissza, de természetesen folyamatosan megújuló tartalommal és formában.
115
3, NEVELÉS, OKTATÁS, FEJLESZTÉS A KNOAP 36/2009. XII.22. OKM rendelet a kollégiumi nevelés kiemelt feladataként a fejlesztést jelöli meg. A fejlesztés kiemelt területei: 1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése 2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése 3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése 4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése 5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése 6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI A kollégiumi nevelés céljának azt az állapotot tekintjük, melyet a neveléssel el akarunk érni, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a nevelés végeredményét a kollégiumon kívül alapvetően befolyásolja az iskola, a család és a növendékek egyéb környezete is. Nevelésünk alapelvei: o a tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása o felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben o hazánk kollégiumi nevelési hagyományainak, a nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása o a keresztény erkölcsi elvek megismertetése o a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása o tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése o együttműködés a szülőkkel, a partneriskolákkal o a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése o változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása o integrált nevelés megvalósítása o egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével o nemzeti hagyományok, nemzeti önazonosság ápolása, fejlesztése
116
o egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.) Alapdokumentumaink: Közoktatási Törvény Nemzeti Alaptanterv a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja Pest megye Önkormányzatának Közoktatásfejlesztési Terve Vác Város Önkormányzatának Közoktatási Koncepciója A pedagógiai program kialakításakor figyelembe vettük a kapcsolódó iskolák igényeit, fejlesztési elképzeléseit, valamint a szülők, diákok elvárásait is. A kötelezően biztosítandó foglakozások rendszere A kollégium - igazodva Ktv. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglakozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a növendékek erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciájuk fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 1, Felkészítő foglakozások - Ktv.: 14 óra/hét/csoport Melyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitüd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, miközben feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait. Ilyenek: a) tanulást segítő foglakozások -
rendszeres iskolai felkészítést biztosító foglakozás (szilencium)
-
tehetséggondozó foglakozás (történelem, matematika egyetemi előkészítő)
-
felzárkóztatás (magyar, matematika, biológia, kémia)
-
sajátos érdeklődésű tanuló foglakoztatásának biztosítása
-
szakkörök, diákkörök (képzőművészeti kör, számítástechnika)
b) egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások -
tematikus csoportfoglalkozások (KNOAP szerint)
-
általános csoportfoglalkozás, mely elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése.
2, Speciális ismereteket adó foglakozások a) szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások - Ktv.: 10 óra/hét/csoport
117
A szabadidős foglakozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, sport, mozgás, természeti környezet megóvása, ápolása, a fiatalok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának fejlesztése. (sportfoglalkozások, háztartásvezetés – Főzőcske, Filmklub, táncház, túrázás) b) egyéni törődést biztosító foglakozások Ezen foglakozásokon, beszélgetéseken a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, melyek megoldásában számíthatnak a nevelők tanácsaira, segítségére.
118
4, FEJLESZTÉSI PROGRAM 1, A kollégiumi élet szervezésének alapelvei Kollégiumunk biztosítja a növendékek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit beleértve a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást figyelembe véve a tanuló szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük meg, hogy az a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a szükségszerű változtatások figyelembevételével alakítja. A jó kollégiumi légkör megteremtése érdekében legfontosabb feladatunk a kollégium céljaival való azonosulás megteremtése. Célunk, hogy diák, pedagógus, gazdasági és technikai dolgozó a maga szintjén ismerje az intézmény távlati törekvéseit, tudjon a vele szemben támasztott elvárásról és ilyen szellemben végezze napi feladatait. A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy az életrend legyen rugalmas, vegye figyelembe a tanulók szokásait. A diákok kötelezettségei a tanulás, pihenés, művelődés, szórakozás természetesen a megfelelő arányban legyen. Figyelembe kell vennünk a különböző iskolatípusokba járó tanulók eltérő szükségleteit is, hiszen azok más-más követelményrendszerrel élik életüket. A kollégium mindennapi életével kapcsolatos feladatok ellátása az önkiszolgáló munka, mely az önállóságra nevelés jelentős eszköze. Fontos, hogy minden tanulónak legyen hasznos, folyamatosan végzett, erejéhez mért és rendszeresen ellenőrzött feladata. Belső életünk megszervezésénél meghatározó szerepet kell betölteni a diákönkormányzatnak. Részt kell vennie a diákközösség mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diák-önkormányzati munka a demokratikus joggyakorlás színterét kell, hogy jelentse. Fontos, hogy segítse a helyes kritikai szellem alakulását, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését, a tervezés – döntés - felelős végrehajtás – ellenőrzés – értékelés, valamint a vezetés képességeinek kialakulását. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy a megbízatások nem csak munkát, hanem a közösség előtt való állandó szereplést is jelentenek. Ezen kívül a diákönkormányzat tagjai képviselik kollégiumunkat házon kívül is /diáktalálkozókon, vezetőképző táborokban, stb./. Biztosítjuk a vitakészség, érvelési, tárgyalási kultúra fejlesztését, melyeket rendszeres összejöveteleken, megbeszéléseken lehet megvalósítani. Tanulják
119
meg, hogy az érvek súlya és minősége dönt el egy-egy vitás kérdést és nem az indulat, a durva hangnem. Meglévő hagyományainkat folyamatosan ápoljuk, fokozatosan újakat építünk ki, ezzel is erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását, a kollégiumhoz való kötődést. A tevékenységi formák megvalósításában a tanulói öntevékenységen alapuló eseményeket, programokat helyezzük előtérbe. A tanulók személyiségfejlődése a kollégiumba lépés napjával új szakaszba lép. A szülőktől való elválás pillanatától egy önállósulási folyamat kezdődik életükben. A szobatársakhoz való alkalmazkodás, a közös kulturális és sporttevékenységek alkalmával kialakult csoportbeli szerepek jelentősen formálják a személyiségét. Nagyon fontos annak tudatosítása, hogy a kollégiumban töltött évek nem csupán az iskolai tanulmányok elvégzésének, hanem felnőtté válásának időszaka is. Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye kell, hogy legyen az egymáshoz való alkalmazkodás képessége, az alkotó munka szeretete, a kulturált viselkedés, az emberi és a természeti értékek megbecsülése és az egészség értékként való tisztelete. Ezek az általános elvek kell, hogy áthassák a kollégiumi nevelőmunka minden területét. A csoportfoglalkozások ébresszék rá a tanulókat arra, hogy a jelenségek és a világ megismerése a felnőttkorukat meghatározó értékek kiválasztására szolgál. Fontos a választás lehetőségét hangsúlyozni. A pedagógiai program megvalósítója a nevelőtestület. Különösen fontos, hogy a nevelési feladatokat végző nevelőtanár: rendelkezzen biztos, rendszeres önképzéssel megújított korszerű szakmai ismeretekkel legyen jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a növendékek számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen rendelkezzen megfelelő empátiával, megnyilvánulásaiban a tanulók iránti tisztelet, szeretet domináljon legyen együttműködő, tartson folyamatos kapcsolatot a gyermekek nevelésében részt vevő személyekkel, közösségekkel. A nem pedagógus dolgozókban is tudatosítani kell, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala szintén nevelési tényező.
120
Kollégiumunkban a fejlesztési célokat, kompetenciákat a feladatok elvégzése során alkalmazott tevékenységi formákat és módszereket a kiemelt fejlesztési feladatok mentén határozzuk meg. 1.Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Fejlesztési célok: A mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedés elősegítése, alkalom és közeg teremtése a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez (a közösségi és az egyéni érdekek közötti egyensúly megteremtésének segítésével) a szociális tájékozódás készségének fejlesztése, az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjainak kialakítása, az önállóság, az önfejlesztés igényének fejlesztése, a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítése. Fejlesztendő kompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: A kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, az esztétikai minőség tisztelete és mások megismerésének az igénye alapvető fejlesztési cél. Ehhez a diákoknak ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Szociális és állampolgári kompetencia: A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk.
121
Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás mellet fontos a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. Feladatok: Kiemelt feladatunk, hogy a NAT-ban megnevezett értékek a tanulóink sajátjaivá váljanak és ennek megfelelően kompetensek legyenek saját sorsuk, életpályájuk alakításában. Ezen belül hangsúlyos a pozitív szociális értékek megismertetése, úgymint - az élet tisztelete: az egészség értéke, felelősség önmagunk és utódaink iránt. - az „én” értékei: önismeret, kontroll, önállóság, önfejlesztés igénye, személyes méltóság, önnevelés, céltudatosság, kitartás, alkalmazkodási képesség, önbecsülés - a társas kapcsolatok értékei: család tisztelete, szeretete, összetartozás, barátság, szerelem, hűség, felelősségvállalás, becsületesség, őszinteség, tisztesség - a „munka „értékei: szorgalom, kitartás, kötelességtudat, alaposság, - a mindennapok értékei: kulturált viselkedés, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség. Fontos nevelési feladatunk tudatosítani ezeket a pozitív értékeket, ugyanakkor ellensúlyozni a negatív hatásokat. A társadalomba való beilleszkedés és sikeres kapcsolatok érdekében is fontos a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása, az emberi jogok tiszteletben tartása az egyenlőség és demokrácia követelményeinek betartása. A szociális és állampolgári kompetencia alapja az empátia: a különböző nézőpontokkal, sokféleséggel, mássággal, előítéletekkel szemben. Feladatunk, hogy tanulóink betekintést nyerjenek az európai népek életébe, társadalmi, gazdasági viszonyaiba. Tudatosítani kell az EU-ban élő népek valamilyen szintű összetartozását, ugyanakkor legyenek büszkék magyarságukra és őrizzék hagyományainkat.
122
Tanulóinkat kreativitásra, kezdeményezőkészségre, önállóságra, céljaik megvalósítása felé törekvő emberekké kívánjuk nevelni, akik „több lábon” meg tudnak állni az életben. Szem előtt kell tartanunk, hogy a felnőtt élet sikeressége szempontjából fontos az egész életen át való tanulásra való felkészítés, az átképzésre mindig készen álló felnőtt társadalomban a kulcskompetenciák fejlesztése.
123
Tevékenységi formák, módszerek: A szobaközösségek kialakítása irányítottan történik, de teret adunk a spontán szerveződésnek is. Sok egyéni és csoportos beszélgetéssel pótoljuk az otthont, megkönnyítjük az elszakadást. A beszélgetések egymás megismerését segítik. Tanév elején az elsősök beilleszkedése a felsőbb évesek segítségével történik, a kollégiumi követelményrendszer és a házirend ismertetésével. A közösségi normák elfogadása, a nyílt és őszinte légkör megteremtésével valósul meg. A tanév végén kerül sor a következő évi szobabeosztás megbeszélésére. A viselkedéskultúrával kapcsolatos foglalkozások a kulturált viselkedés és illem szabályainak (ismerkedés, utazás, látogatás, közlekedés, étkezés, vendéglátás, telefonálás, stb.) a magatartásmintáknak az elsajátítását és begyakorlását segítik. Az önismereti foglalkozások a konfliktuskezelés helyes technikáinak gyakorlásának nyújtanak megfelelő kereteket, valamint önmagunk értékeinek és hibáinak, jó és rossz tulajdonságainknak, eredményeinknek és kudarcainknak ismeretében segítenek, így teljesítve ki a személyiségfejlődés összetett rendszerét. A magatartás és viselkedési formák elsajátításának egyik módját a szituációs és szerepjátékok jelentik. A tömegkommunikációs eszközök ismereteket nyújtanak, viselkedési mintákat szolgáltatnak, alakítják az értékrendszert. Segítünk a helyes választásban. Az elsajátított ismeret és tudásszint mérőjeként vetélkedőket alkalmazunk, ahol játékos, könnyed formában az egészséges versenyzés sikerélményhez juttatja az egyént. A fejlesztési feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Kollégiumunkban a diákönkormányzat neve: Kollégiumi Választmány, röviden KV. Összetétele: Év elején minden csoportban megválasztják a KV-ba delegált tagot (6 tanuló). Minden tanár választ magának egy segítő ún. reszortfelelőst, aki szintén a KV tagja lesz (7 tanuló). Tehát a KV: 1 elnök, 7 reszortos (kincstáros,- 2 közmunka,- tanulmányi,- kultúra-, sport,- rendezvényszervező), 5 tag. A KV elnökét a KV választja ki tagjai közül. A diákönkormányzat tevékenysége a kollégiumi élet minden területére kiterjed. : - reszorttevékenységek értelemszerű szervezése, bonyolítása - közgyűlések előkészítése, levezetése - aktív részvétel az elsősök fogadásánál
124
- közös rendezvények megszervezése a BMK kollégiummal (Mikulás bál, farsangi bál) - végzősök búcsúztatása - tanácskozás: havonta ill. szükség szerint. Fontos, hogy a diákok ismerjék és gyakorolják jogaikat. Munkájukat megfelelő önállósággal végezzék, kapjanak megfelelő képzést, segítséget, lehetőséget a demokrácia gyakorlására.
125
2. Tanulói gondolkodási kultúra fejlesztése A tanulók tanulási kompetenciájának és értelmi képességének fejlesztése Fejlesztési célok Önművelésre képes, helyes és eredményes módszerekkel tanuló, érdeklődő tanuló nevelése Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Felzárkóztatás Továbbtanulók felkészítése, segítése Fejlesztendő kompetenciák Kommunikációs kompetencia cia Speciális kompetencia Feladatok A kollégiumi nevelés folyamatába olyan motivációs tényezők beépítése, melyek önálló és eredményes tanulásra késztetik a tanulót. A cél az, hogy tudását a változó helyzetekben is tudja kamatoztatni, s globalizálódó világunkban is boldoguljon. A tanuláshoz kedvet teremtő, ösztönző sikerorientált tényezőket kell feltárni, háttérbe szorítani a kudarcélményeket, megismertetni az ismeretszerzés örömét, felébreszteni a gyermekek sikervágyát. Fejleszteni a tanulási ambíciót, ennek feltételét a reális önismeretet. Az önálló és hatékony tanulás kompetenciájának a motiváció a mozgató rugója. gyenge oldaluk, hogy a sikeres élet megvalósításához szüksége van a kulcskompetenciák fejlesztéséhez az élet minden területén. Kialakítani a tanulási életprogramot, kapcsolatot tartva ennek érdekében is a szülőkkel és az iskolával. Elsajátíttatni a tanulási módszereket, külön tekintettel az önálló tanuláshoz szükséges ismeretekre: olvasás-megértés, jegyzetelési technika, könyvtárhasználat, ismétlés. Önálló munkára késztetés, hogy legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról.
126
felzárkóztató foglalkozás a gyengébb, érettségi-felvételire tanulmányi versenyre történő felkészítés a jobb tanulóknak.
és
Tevékenységi formák, módszerek A tanulószobák berendezése feleljen meg a tanulási munka követelményeinek; a tanulók elhelyezkedése, taneszközeik elhelyezése biztosított legyen. Maga a szoba látványa biztosítson kellemes közérzetet: legyen megfelelő hőmérsékletű, kellően megvilágított, ízlésesen berendezett ill. díszített. Célszerű hasznos ismeretet nyújtó plakátokat, posztereket elhelyezni. A szilencium ideje alatt lehetőleg teljes csend legyen, hogy mind a csoportos, mind az egyéni tanulás zavaró körülményektől mentes lehessen. figyelemmel kisérése- ehhez fűződően szoros kapcsolattartás az iskolával és a szülővel. első évesekkel, elő kell segíteni az általános iskolai követelményrendszerből a középiskolába való átállást, a tanulási módszerváltozást, megtanítani őket a hatékony tanulásra. Élni kell a kedvezményekkel (a szilencium idején a stúdióból való részleges vagy teljes egészében való távolmaradás lehetőségével) és a pótszilencium megszervezésével az arra szükségesnek ítélt tanulóknál. házi feladat ellenőrzés, tanulópárok szervezése, korrepetálási lehetőség megteremtése. Szükség esetén felzárkóztató tanfolyam megszervezésekülönösen az elsősök részére. Fel kell mérni, hogy kit zavar a közösségben történő tanulás, ki tud egyedül tanulni, kinek kell segítség időnként vagy folyamatosan. Magyar szakos tanáraink a szoros tananyagon kívül figyelmet fordítanak a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztésére, de valamennyien javítjuk a magyartalan kifejezéseket, „meghalljuk” a durva szóbeli megnyilvánulásokat. Törekszünk megtanítani kollégistáinkat az intelligens kapcsolatteremtésre mind viselkedésükben, mind beszédmodorukban. van az idegen nyelv tanulásának. A nyelvtudás szükségességét hangsúlyozva pozitív attitűddel fogadjuk tanulóink magánórákon, nyelvtanfolyamokon való részvételét.
127
A tanulószobákon lévő számítógépek az internetes szótárak és fordítóprogramokkal nagyban segítik nyelvi fejlődést. A nyelvvizsgákon való részvételt, illetve a sikeres nyelvvizsgát külön jutalmazzuk a kollégiumi versenyben és közösség előtti dicséretben részesülnek nyelvvizsgázóink. kudarcok okainak elemzése. A megfelelő önismeret és önértékelés kialakítása után egyénre szabott tanulási módszerekkel segítjük kollégistáinkat. Ugyancsak kiemelten kell foglalkozni a végzős tanulókkal, különös tekintettel a sajátos tanulási igényeikre. Biztosítani kell számukra az egyéni tanulás lehetőségét. Az érettségire-felvételire való felkészülésüket, segítését - igénytől és tantárgytól függően meg kell szervezni. tehetséges tanulókat, és velük hatványozottabban kell foglalkozni egyrészt a tehetségük folyamatos gondozása (versenyekre való felkészítés, vetélkedőkön történő részvétel. Érdeklődés esetén szakkörök, önképzőkörök megszervezése, szellemi vetélkedők megtartása), másrészt a felsőoktatásban való továbbtanulásra történő felkészítésük révén. Elsősorban bennük kell kialakítani az önművelés szükségletét, legyen kompetenciájuk a természettudományokba való betekintésre, a természet törvényeinek megismerésére és megértésére. Alakítsuk gondolkodásmódjukat úgy, hogy érdekelje őket a körülöttünk levő világ, annak tudományos eredményei, bővítsék műszaki, technikai műveltségüket. digitális kompetencia, amely felöleli az információs társadalom technológiáinak hatékony és biztonságos használatát. Mindezek megalapozásához szükséges a matematikai kompetencia fejlesztése: - a megfelelő matematikai alapismereteken felül el kell sajátítani egy sajátos logikát, amely a programok telepítéséhez és használatához szükséges. Mindehhez szükségesek a főbb számítógépes alkalmazások: szövegszerkesztés, adattáblázatok, adattárolás, internet használat megtanulása és alkalmazása. Fontos az interneten elérhető információk megkeresése, összegyűjtése, kritikus elemzése, amely hozzásegít a tanulás a kutatás és a munka hatékony elvégzésében. A digitális kompetenciának nagy szerepe van a kulturális és társadalmi kommunikációban, amelyek hozzájárulnak a baráti és szakmai közösségek kialakulásához.
128
3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Fejlesztési célok Szükséges a tanulók képességeinek megismerése, majd a tanulásban elmaradottak és a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létre kell hoznia a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segítenie kell a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Fejlesztendő kompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció elsősorban a szép és helyes, tiszta beszédre, továbbá a folyamatos anyanyelvi megnyilvánulásra törekszik. Ezek felett a napjaink digitális és szleng nyelvéből szűrődő szavait anyanyelvi szókészlettel cseréltetheti. Idegen-nyelvi kommunikáció kompetenciája a főként Európában ismert és használt nyelvek ismeretére és bátor használatára irányuló fejlesztési cél. Az esztétikai-művészeti tudatosság, illetve kifejezőkészség mindenekelőtt a saját magát felvállaló, továbbá az európai és hazai értékeket megismerő és értékelő kompetencia, képesség. Napjaink fontos képessége a hatékony, önálló tanulás, mely főként a képezhetőség és önképzés lehetőségeit jelenti. A digitális kompetencia napjaink számítástechnikájának megismerésére, és a haladó világban a tényleges és virtuális eszközök használatára irányul. Feladatok A kollégium feladata olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazni, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. Ehhez járul hozzá a fentebb sorolt kompetenciák figyelembevétele, s fejlesztésre való tekintetbe vétel. A pályaorientáció célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a
129
társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Tevékenységi formák, módszerek A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. Emellett a felzárkóztatást elősegítő, egyéni szükségleteket figyelembe vevő foglalkozások is helyt kapnak a kollégiumi tevékenységek palettáján. A felzárkóztató oktatás keretében egyéni időkeret alkalmazásával lehetőség van a gyengébb képességű tanulóknak az érettségi tantárgyakból való foglalkozás látogatására. Így például matematikából és történelemből heti rendszerességgel igénybe vehetik a tanárok segítségét diákjaink, emellett lehetséges magyar nyelv és irodalom, valamint idegen-nyelvi felzárkóztatás, illetve fejlesztés is. Műveltségbeli különbségek csökkentésére a kollégiumi szakkörök kínálnak lehetőséget, illetve a Credo-ház előadásai szélesebb látókörrel ruházhatja fel a diákokat. A testi, illetve erőnléti különbségek kiegyenlítésére a kollégiumi testépítő-termek és a sportfoglalkozások keretében kínál lehetőséget. Ezt különböző tartás- és erőnlét-javító tornák és sportkörök (futball, kosárlabda, darts) keretében érhetik el. A nevelőtanároknak csoportfoglalkozásaikon időt kell szentelniük arra is, hogy a diákok figyelmét felhívják a tanulás tanulhatóságára, s be kell mutatniuk a tanulási folyamatot, illetve az információ elraktározódásának módját, ezzel elősegítve az önálló, hatékony tanulás metódusát. Mindezt persze árnyalni kell a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel. A tehetségek kiválasztása során a kollégiumnak elsősorban a növendékei középiskoláira kell támaszkodnia, azonban a művésziesztétikai attitűdök fejlesztésekor, vizsgálatakor inkább saját tehetségeinek felismerését kell célul tűznie. Erre szolgáltat lehetőséget a rajz és rekreációs szakkör, továbbá az irodalmi színpad és a kollégiumi színkör is. A tehetségeket mind szóban, mind pártoló tevékenységgel lehet buzdítani, segíteni, irányítani. A pályaorientációnál mindenekelőtt figyelembe kell venni az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőit (például a motivációt,
130
az érdeklődést, a tanuló képességeit, stb.). Segíteni kell a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban való eligazodásban, be kell mutatni az álláskeresés folyamatait és technikáit. Fel kell világosítani őket a munkavállaló jogaira, és kötelességeire, továbbá elő kell segíteni azon technikák elsajátítását, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, akár dokumentumok megismerésével, megalkotásával és szituációk eljátszásával. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. A pályaorientáció kompetenciáinak fejlesztése elsősorban a kollégiumi csoportfoglalkozások keretén belül történik, szorosan összekapcsolódva az énkép és önismeret fejlesztésével.
131
4. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Kulturált életmódra nevelés Fejlesztési célok Kollégistáink legyenek nyitottak a művészi kifejezés sokféleségére Személyes élmények során találkozzanak esztétikai értékekkel, ismerjék fel és ápolják azokat Művészeti alkotások megismerése által formálódjon tárgy-, és környezetkultúrájuk, véleményalkotó képességük Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek megbecsülésére Esztétikus környezet kialakítása és megőrzése Illemre (etikettre) tanítás-nevelés a társasági, közösségi együttlétben Egészséges életviteli szabályok tudatos elsajátítása, megszerzése Személyes higiénia és rendszeretet belső igényességének kialakítása Környezettudatos és környezetkímélő magatartásra neveljünk Fejlesztendő kompetenciák Esztétikai, művészeti tudatosság, kifejezőkészség Szociális kompetencia Digitális kompetencia Feladataink Olyan lehetőségeket, tevékenységi formákat biztosítani a kollégiumban, hogy minden tanuló megtalálja az érdeklődésének és igényének megfelelő programot Alkotó helyzetek teremtése a kollégisták számára→alkotások készítése, produkciók létrehozása, bemutatása Az esztétikai értékek felismertetése, felfedezése a műalkotásokban, irodalomban, zenében, filmekben, a természetben. Esztétikum jelenléte a mindennapjaikban, beszéd-, és viselkedés kultúrájukban, öltözködésben, testkultúrában. Céltudatos internethasználat megtanítása, önművelés támogatása Testi és mentális életritmus megőrzése és fejlesztése, ehhez igazodó napirend biztosítása Kölcsönösen segíteni egymás kibontakozását a kulturált életmódra Viselkedéskultúra normáinak erősítése
132
Egészséges, kulturált étkezés, tisztálkodás, testápolás biztosítása és az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása Tevékenységi formák, módszerek Zubovits Györkös Erzsébet művész tanár hetenként tart foglakozásokat, ahol segít kibontakoztatni tanulóinkban a művészi önkifejezés képességét. Műalkotásokat elemeznek, fejlődik kreativitásuk, esztétikai ízlésük. Kiállításokat szervezünk kollégistáink alkotásaiból Meghirdetjük a szobák dekorációs versenyét, ahol a tanulók érvényesíthetik egyéni stílusukat Filmklubot tartunk Néptánckört szervezünk, mely bemutatókkal színesíti nagy rendezvényeinket Irodalmi pályázatot hirdetünk vers-és próza kategóriában Zenész kollégistáink közreműködésével zenei produkciókat mutatunk be, tanszaki és kamarahangversenyeken veszünk részt Csoportfoglalkozásokat tartunk a művészet és kultúra témakörében Időnként Budapestre látogatunk, színházba, múzeumokba megyünk A váci kultúrközpontokkal való jó kapcsolataink révén színházba, kiállításokra, bemutatókra, író, olvasó, színész találkozókra, előadói estekre járunk Kollégiumi szakember segítségével (védőnő) felvilágosító, egészségvédő, önismereti foglalkozásokat, vetítéseket tartunk Koherens világkép kialakítása Fejlesztési célok:
a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása a társadalmi beilleszkedés elősegítése pozitív szociális szokások kialakítása, gyarapítása az elfogadott viselkedésformák megismertetése kollégistáink alkalmazkodó készségének fejlesztése annak elősegítése, hogy megtalálják a helyüket, szerepüket és feladatukat a közösségben szabadon gondolkodó és a korszerű, értékalapú nemzeti hovatartozást vállaló, öntudatos polgárokká nevelés megtanulni, mit jelent magyarnak lenni Európában, mit jelent európaiként magyarnak lenni
133
megtanulni nyitottá, megértővé válni más kultúrák, életmódok, szokások, vallások, nyelvek iránt megismertetni az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, örökségeit nyitottá, érzékennyé nevelni kollégistáinkat a globális problémák iránt bővíteni diákjaink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak eredményeiről gondolkodásuk, empatikus készségük értékközpontú legyen és ne érdekközpontú Fejlesztendő kompetenciák: szociális és állampolgári kompetencia idegennyelvi kommunikáció digitális kompetencia Feladataink: A NAT-ban megnevezett értékek és kompetenciák épüljenek be tanulóink tudatába, képesek legyenek saját sorsukat, életpályájukat alakítani, önállóan is megállni a helyüket A pozitív szociális értékek megismertetése, úgymint az élet tisztelete, egészség értéke, felelősség önmagunk és utódaink iránt Saját értékek megismertetése: önismeret, kontroll, önállóság, önfejlesztés igénye, személyes méltóság, önnevelés, céltudatosság, kitartás, alkalmazkodási képesség, önbecsülés Ismerje föl a jó-rossz, igaz-hamis közötti különbségeket, legyen reális énképe A társas kapcsolatok értékeinek megismertetése: család tisztelete, szeretete, összetartozás, barátság, szerelem, hűség, felelősségvállalás, becsületesség, őszinteség, tisztesség A munka értékeinek megismertetése: szorgalom, kitartás, kötelességtudat, alaposság A mindennapok értékeinek megismertetése: kulturált viselkedés, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség Figyelmeztetni a rossz viselkedési formák elkerülésére, mint a durvaság, erőszak, önzés, tiszteletlenség, gyűlölet, lenézés A demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása, az emberi jogok tiszteletben tartása az egyenlőség és demokrácia követelményeinek betartása A szociális és állampolgári kompetencia alapja az empátia: különböző nézőpontokkal, sokféleséggel, mássággal, előítéletekkel szemben
134
A kollégiumi közösségben erősíteni a más etnikumú diákokkal a kapcsolatot, a tolarenciát; kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartását (vegyes szobaközösségek kialakítása) Kialakítani az igényt az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére Tevékenységi formák, módszerek: Szobaközösségek kialakítása irányítottan történik, de teret adunk a spontán szerveződésnek is Segítjük az elsősök, új kollégisták beilleszkedését Sok egyéni és csoportos beszélgetéssel pótoljuk az otthont, megkönnyítjük az elszakadást, rávezetjük kollégistáinkat arra, hogy törekedjenek együttműködésre az együttélésben Megismertetjük kollégistáinkkal az alapvető szabályokat: a kollégiumi követelményrendszert és a házirendet, a megfelelő jutalmazás és büntetés rendszerét Csoportfoglalkozásokon foglakozunk a kulturált viselkedés és illem szabályaival, a kapcsolatteremtés elfogadott formáival, a megfelelő magatartási formákkal, szokásokkal, a közösségi élet sajátosságaival, a felmerülő konfliktusok kezelésével, önmagunk megismerésével vetélkedőkkel mérjük le az elsajátított ismeretet és tudásszintet, hiszen az egészséges versenyzés sikerélményhez juttatja az egyént Szituációs játékok segítésével sajátítjuk el a helyes magatartás és viselkedésformákat
135
5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Fejlesztési célok: A lehetőségeket felismerő, használni tudó, egészséges életmódnak megfelelő viselkedés kialakítása A kollégium szokásrendszerének oly módon való kialakítása, hogy biztosítsuk tanulóink számára a jó közérzetet, adjuk meg a lehetőséget a harmonikus testi-lelki fejlődéshez. Olyan alternatívákat nyújtsunk, melyekkel segítjük az egyéniség gazdagítását, alakítsunk ki olyan életvezetési szokásokat, hogy tanulóink maguk törekedjenek az egészségük megőrzésére és a lelkitesti stabilitásra. Környezettudatos magatartásra nevelni diákjainkat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életmódjukba beépüljön a környezetkímélő magatartás - egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ismerje fel a tanuló a természet alkotta értékeket, legyen belső késztetése ezek megőrzésére, védelmére, értse a fenntartható fejlődés fogalmát. Keltsük fel érdeklődésüket a természeti jelenségek megismerése iránt. Legyen tudomásuk a bolygónkat fenyegető természeti katasztrófákról. Közvetlen környezetükben keressék és képesek legyenek felismerni a természetkímélő lehetőségeket. Fejlesztendő kompetenciák: szociális és állampolgári kompetencia természettudományos kompetencia Feladataink:
Az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek gazdagítása Helyes életritmus kialakítása Higiéniai szabályok ismerete A táplálkozási ösztöntől az étkezéskultúráig – a táplálkozás egészséget befolyásoló hatásának megismertetése Kulturált megjelenés és öltözködés, az öltözködés egészségügyi jelentőségének megismerése Az egészség kockázati tényezőinek és egészségi állapotuk megismerése A káros szenvedélyek személyiségromboló hatásának bemutatása A stressz, szorongás leküzdése, krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák megismerése
136
Érzelmi és szexuális kulturáltság A házasság és a partnerkapcsolatok szépségei és buktatói A harmonikus családi élet szerepe az egészség megőrzésében Személyiségfejlesztés terén Önismeret, önértékelés, öntudatos - felelős magatartásformák A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás A környezet értékrendje és a saját törekvések közötti összhang megteremtése Lehetőségek és szükségletek egyeztetése A személyiség és magatartásformák önállósulásának segítése A mozgáskultúra fejlesztése terén Rendszeres napi lehetőség biztosítása a mozgásra Egyéni mozgáslehetőségek és csapatsportok feltételeinek megteremtése Speciális mozgásigényt kielégítő sportágak (gyógytorna, kondicionáló torna, Pilates) gyakorlásának lehetősége A sportszerű versengés örömeinek megismertetése Mikrokörnyezetükkel kapcsolatban A lakószobák rendben és tisztán tartása. A kulturált, ízléses környezet iránti igény kialakítása. Aktív közreműködés a kollégium egész területén az állagmegóvás és szépítés érdekében. A belső és külső kertrész tisztán tartása, növények ápolása. Szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát csomagolású termékek vásárlása, elemek és akkumulátorok, számítógép, mobil telefon alkatrészek(stb.) veszélyes hulladékként való kezelése Energiatakarékossági tevékenységi formák elsajátítása, ezek reflex szintűvé emelése. A tanuló automatikusan kapcsolja le a villanyt, zárja el a csapot, csukja be az ablakot (fűtési szezonban) stb. használat után, sőt a társát is figyelmeztesse, ha mulasztást észlel. Makrokörnyezetükkel kapcsolatban Városunk, országunk, szomszédaink megismerése Természetvédelmi tevékenység Az urbanizáció előnyeinek és hátrányainak felismerése és kezelése
137
Tevékenységi formák, módszerek
Életmód-kör foglalkozások Főzőcske-kör Orvos és képzett természetgyógyász előadásai Vetélkedők Filmvetítések Beszélgetés a pszichológussal, a védőnővel Csoportfoglalkozások, etikai beszélgetések Heti – napi rendszerességgel működő változatos sportfoglalkozások Konditerem, kiskondi (kardioterem) egyéni használata Részvétel kollégiumi és városi sportversenyeken Pihenés, lazítás, autogén tréning módszereinek elsajátítása Csoportfoglalkozások, Rendszeres ellenőrzés, napi értékelés a szoba rendje és tisztasága vonatkozásában Tapasztalatok, hiányosságok megbeszélése Egyéni elbeszélgetés kirívó hibák vagy esetleg egyedi problémák esetében Előadók meghívása a környezetvédelemmel kapcsolatos témakörökben (a műemlékvédelemtől az állatvédelemig). Együttműködés a váci környezetvédőkkel: részvétel városi programokon, pl. Föld napja, ültess fát, stb. Országjáró túrák, kirándulások szervezése, melyhez fenntartónk támogatására számítunk. Utána élménybeszámolók tartása. Fényképek a kirándulásokról- Karacs Krónikában rögzítve. Környezetvédelmi és természetfilmek vetítése a filmklub keretében majd a látottak megbeszélése, kiértékelése, vélemények ütköztetése. Helyi kirándulás, városnézés (Naszály hegy, Dunakanyar, Ártéri tanösvény, történelmi nevezetességek, múzeumok, kiállítások, stb.). Országos környezetvédelmi pályázatok megjelenésének figyelemmel kisérése. Testhezálló témakör meghirdetése esetén az erre alkalmas gyermek jelentkezésének és felkészülésének segítése. Részvétel az EU tagországokkal kapcsolatos internetes vetélkedőn Csoportfoglalkozásokon beszélgetés aktuális problémákról a „Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság” c. műveltségterület feldolgozásában. Résztvétel a Crédó-ház ismeretterjesztő filmvetítésein és előadásain: útifilmek, zarándokutak, élménybeszámolók stb.
138
6. Társadalmi és gazdasági jártasságok fejlesztése, felkészülés a felnőtt lét szerepére szociális és állampolgári ismeretek fejlesztése, önismeret, énkép kialakítás természettudományos ismeretek megerősítése, alkalmazása a mindennapok területén kezdeményező készség és vállalkozói szellem alakítása Fejlesztési célok: XXI. sz. Európája a tudás alapú gazdaság kialakítására törekszik, melyek természettudományi eredményeken alapulnak, és ehhez kapcsolódnak a társadalomtudományok eredményei A jövő a tudás alapú tanulás – „life long learning”, az egész életen át tartó tanulás célkitűzése Kiemelt cél a fenntarthatóságra nevelés, a diákok képesek legyenek alkalmazni a már megszerzett ismereteiket a természet és társadalomban való tájékozódásra, probléma felismerésre, eligazodásra. Képesek legyenek következtetések levonására szem előtt tartva egyéni felelősségüket. Legyen bennük kíváncsiság, kritikus értékelés, a biztonság és fenntarthatóság iránti tisztelet önmagukkal, családjukkal, közösségükkel (konkrét esetben a kollégiumi élettel) és a globális problémákkal kapcsolatban. Váljék igényükké saját személyiségük megismerése /képességek, tehetség, pszichés jellemzők/ Kiemelt fejlesztési szempont a társas kapcsolatok kultúrája, mások viselkedésének megértése, alkalmazkodás, mások iránti érdeklődés és tisztelet. fejlődjön problémamegoldó és konfliktuskezelő készségük A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat. Fontosak a kollégiumi illemszabályok, hozzátartoznak a mindennapok kapcsolatrendszeréhez. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény A kollégiumi nevelő munka nyújtson segítséget egy reális jövőkép kialakításában. „Helyem a világban, helyem a hazámban”
139
Tudatos felkészülés a választott pályára, hivatásra. Legyenek tisztában lehetőségeikkel, tudják helyzetüket tárgyilagosan szemlélni, reális döntéseket hozni, ugyanakkor bátran kezdeményezzenek, alkossanak véleményt. Aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A szociális és társaskompetencia fejlesztés segíti a beilleszkedést. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, versenyképességre nevelés. A kollégiumi lét mikrotársadalma a felnőttkori polgári létnek, rugalmasságnak, toleranciának, agresszió elutasítás gyakorlásának kiváló terepet biztosít.
140
Fejlesztendő kompetenciák: szociális és állampolgári kompetencia természettudományos kompetencia kezdeményező készség és vállalkozói kompetencia Feladatok: A kollégium gyermekközpontú környezet kialakítására törekedjen. A közös nyelv megtalálása a diákokkal. Az egyén vagy a csoport életkori sajátosságainak figyelembe vétele növeli a foglakozások hatékonyságát. A foglakozások témáinak megválasztása a tanulók előzetes tapasztalataira építendő. A tanulók képességeinek egyénre szabott fejlesztése, megerősítése, egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség érvényesítése. Tevékenységek, formák, módszerek: Kiemelten fontosak az egyének számára szervezett választható foglakozások, szakkörök a kötelező szilenciumok mellett. Gyakori beszélgetések kezdeményezése a szobaközösségek tagjaival, az együttélés, a tapintat, a másik személyiségének elfogadása, az önnevelő alkalmazkodás megérzése, másság elfogadása. A csoportos foglakozások (háztartásvezetés,életmód kör) keretében a társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése, európai azonosságtudat erősítése a témához kapcsolódó internetes portálok megismertetése. Tájékozódás segítése: szakirodalom (pl. könyvek, folyóiratok, cikkek stb.), webhelyek ajánlása. Önismereti tréning. Pl.: tesztek, kérdőívek, szituációs beszélgetések. Szituációs játékok Szülő, tanuló, iskola és a kollégiumi pedagógusok együttműködése. Legyen lehetőség ún. kollégiumi fórumokon megosztani és megvitatni egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát és szakmai tapasztalásait.
141
5. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. A nevelőtanárnak fontos feladata, hogy a rábízott tanulók életkörülményeit megismerje. Mivel diákjaink otthonuktól távol vannak, szülőpótló feladatokat is el kell látnunk. A növendékek többsége hátrányos helyzetű családból származik, sok az árva, félárva gyermek. Gyakori az elvált szülők újraházasodásából mellőzötté vált gyermeki sors, továbbá az alkoholizáló szülő jelenléte a családokban. A diákok között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, elváltak. Egyre nagyobb terhet cipelnek az úgynevezett középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Kollégiumunkban a szociális, anyagi, a kulturális, műveltségi, a földrajzi, a környezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit is megtaláljuk. A gyermekvédelmi munka minden pedagógusnak egyformán kötelessége. A nevelőmunka emberpróbáló kihívása, ha beilleszkedési zavarral, motiválatlansággal, pszichés labilitással, káros szenvedéllyel, agresszióval, vagy befelé fordulással találkozik. Amennyiben ilyen esettel találkozik a kollégiumi nevelőtanár, fel kell venni a kapcsolatot a vezetőséggel, az osztályfőnökkel és a szülővel is. A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is. A kollégiumban ez azt jelenti, hogy a diák normális fejlődése erkölcsi, szociális, értelmi, tanulmányi, műveltségi, testi, egészségi szempontból nem biztosított. Veszélyt jelentenek a kollégisták esetében a következők szabados életformák, csavargás, bandázás sajátos életvitelt kialakító zenészek (hétvégi munka, zenélés) dohányzás, italozás. drogfogyasztás, drogárusítás. a különböző szélsőséges politikai csoportok lecsapódásai. szekták. Egyre nagyobb problémát jelentenek a követelmények. Így a kollégiumi fegyelem, napirend, önellátás a rend, takarítás terén, a közös tevékenységek alóli kibúvás, kollégiumi kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása, késések, kiszökések, ital behozása, benti dohányzás, a tanulás semmibe vétele, a közösségi élet normáinak megsértése. Mindez megelőzhető, szisztematikus munkával megoldható. Esetenként szükség lehet azonnali beavatkozásra (pl.
142
drog kipróbálása esetén). Szükség esetén a gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel, a védőnővel, a pszichológussal, a nevelési tanácsadóval közösen végezzük munkánkat. Két alapvető feladatot kell ellátni a kollégiumnak: Egyrészt megelőzni a diákok testi, vagy lelki károsodását. Másrészt a már bekövetkezett károsodásokat, orvosolni, megszüntetni. Munkánk két lényeges eleme: a prevenció és a korrekció. Elsődlegesnek a megelőzést tartjuk, hiszen beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. A gyermekvédelemben minden munkát igen tapintatosan, nagy empátiakészséggel kell kezelni. Minden kollégistát előítélet nélkül segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk egyéniségét, személyiségét, emberi méltóságát. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és veszélyeztetettség okait, mértékét illetően. A megszerzett információkat titokban tartjuk. Azt csak a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Ez alól kivétel, ha a gyermek veszélyeztetve van. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok, tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi feladatainkat az 1997/XXXI. Törvény szellemében és előírásai szerint végezzük: Otthont, elhelyezést nyújtunk mindazoknak, akik tanulmányaik folytatásához igénylik kollégiumunk segítségét. A kollégiumi elhelyezéssel nyugodt, családias légkört biztosítunk. Gondoskodunk a hozzánk kerülő tanulókról, feltérképezzük hátterüket, ez alapján megtervezzük, megszervezzük a segítségnyújtás módját. Együttműködünk a velük foglalkozó pártfogókkal, iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, az illetékes tanárokkal, az iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel, a védőnővel, a kollégium orvosával. Szoros kapcsolatot építünk ki az illetékes polgármesteri hivatalok gyámügyi előadóival, ha szükséges a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
143
Szeretnénk elérni, hogy a gyermekeinkkel kapcsolatos problémákat rendszeresen és őszintén meg tudjuk beszélni a szülőkkel, s minden érdekelttel. Tervezett, vagy spontán beszélgetésekre adunk lehetőséget, hogy az egyéni problémák felszínre kerülhessenek és azokat orvosolhassuk. Egyéni igények szerint segítjük tanulmányaikat, előrehaladásukat. Folyamatosan ellenőrizzük a rendszeres iskolába járást.
144
6. A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA ERDEMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az intézmény minőségirányítási programja (IMIP) foglalja rendszerbe a pedagógiai vizsgálatok, mérések rendjét, eredmény értékelését. Az értékelő munka felöleli az intézmény egészét, a pedagógusok munkáját, a diákok tanulmányi eredményeit, a közösségi kapcsolatokat, az egészségi helyzetet stb. Ezek a véleménynyilvánítások lehetnek személyesek és nyilvánosak, elhangozhatnak szóban és írásban egyaránt. Az értékelés lehet: - folyamatos (személyes kapcsolatok) - napi rendszerességű (tisztaságellenőrzés, ügyeleti rend) - havi (naplóvezetés, kapcsolattartás az iskolákkal) - időszakos (kapcsolattartás a szülőkkel, foglalkozások látogatása,) - féléves (féléves beszámolók, közgyűlés) - éves (pedagógiai munkánk megtervezésénél támaszkodunk az előző tanév értékelésére és év végén visszatekintünk ennek eredményességére). Értékelési rendszer a kollégiumban Pedagógiai munkánk visszajelzésének kiindulópontja a bekerülő diákjaink megismerése, az értékelés pedig mindig viszonyítás a kiindulási helyzethez, az elért eredményekhez, a célhoz, a lefektetett értékekhez. A növendékekre vonatkozó értékelési rendszer magában foglalja egész kollégiumi tevékenységüket a tanulástól kezdve az önkiszolgáló munkán keresztül a szabadidő igényes eltöltésén át az önművelődésig. Az értékelési rendszernek hagyományai vannak kollégiumunkban. Szinte a kezdetek óta létezik, de mindig a kor, a tanulók összetétele, s a célszerűség által megkövetelt változtatásokkal, módosításokkal működött. Ez az alapja a jutalmazási rendszernek is. Az értékelési rendszer célja: hogy motiválja a gyermeket a jobb tanulmányi eredmény elérésére, a kollégium közéletébe való aktív bekapcsolódásra hogy legyen tevékeny résztvevője a rendezvényeknek, vetélkedőknek mindenféle közösségi megmozdulásnak
145
hogy vegyen részt bármilyen külső indítatással programokon, (színház, hangverseny, vetélkedők) hogy később az élmények hatására már belső indíttatásból legyen részese az eseményeknek hogy a tanuló értékelhesse az önmagához mért fejlődését a tanulásban is, de a kollégiumi munka minden területén a csoportok között is kialakuljon az egészséges versenyszellem, mely folyamatos mennyi- ségi és minőségi munkát vár el a csoportközösségtől önértékelésre sarkalljon: lássa a tanuló, hogy munkája nyomán hol a helye a kollégium nagy közösségében.
146
Feladataink az értékelési rendszer pedagógiai céljainak elérésére minél tartalmasabb, változatos szabadidő programokat biztosítani - a diákönkormányzat bevonásával-, melyek közül mindenki érdeklődésének megfelelőt választhat a tevékenységi formákat bővíteni, hogy új lehetőségeket kínáljunk tanulóink érzelmi, értelmi fejlődéséhez feladatunk a minősítési rendszert úgy összeállítani, hogy az rendszeres tevékenységre sarkalljon ösztönző legyen, érdemes legyen benne részt venni és aktívan tevékenykedni a közösség fejlődése, de benne az egyén teljesítménye is mérhető legyen Az értékelési rendszer területei tanulmányi munka, benne: előmenetel (eredmények, javítás, rontás) tanulmányi, szakmai versenyeken való szereplés, nyelvvizsgaeredmények a tanuló magaviselete- dicséretek- fegyelmik önkiszolgáló tevékenység közmunka a csoportban és a kollégium nagyközösségében közéleti, kulturális- és sporttevékenység a kollégiumon belül és kívül Az értékelés: változó időszakonként történik. A tisztaságot naponta, az önkiszolgáló és ügyeleti munkát naponta és hetente, a tanulmányi munkát a csoportokban havonta, az össz tevékenységet félévenként Közgyűlésen értékeljük. Jutalmazás: SZMSZ szerint nevelőtestületi, igazgatói, kollégiumvezetői, nevelőtanári, illetve választmányi (KV) dicséret. A kollégiumi verseny egyéni helyezettjeit szabad időbeosztással, szilenciumi kedvezménnyel, egyszeri pénzösszeggel jutalmazzuk. A tiszta szobák és tanulószobák gyümölcsöt, csokit, süteményt kapnak óhajuk szerint. Legjobbjaink minden évben a kollégium által szervezett jutalomkiránduláson vehetnek részt. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha hosszú távon minden diákot elvezet az eredményes, önálló életvitel felé, belső tartásában, társas kapcsolataiban, munkájában sikeressé válik. Pedagógiai munkánk fontos fokmérőjének tekintjük a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör kialakulását is.
147
VIII. PÉNZIRÁNYTŰ ISKOLA Iskolánk a 2009-2012 közötti tanévekre elnyerte a „Pénziránytű iskola” címet egy pályázat keretében, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen adományozott. A Pénziránytű iskolahálózat tagjai kiemelkedően magas színvonalon képviselik a gazdasági nevelés, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretterjesztés értékeit. Intézményünk fő célja, hogy jelenlegi, valamint városunk és kistérségünk általános iskolás diákjainak minél szélesebb körét, azok szüleit és alkalmazottainkat a tudatos pénzügyi és gazdasági döntésekre készítsük fel, kellő információt nyújtsunk számukra a legfontosabb, és ma már szinte nélkülözhetetlen pénzügyi szolgáltatások területén. A tudatos fogyasztóvá válásra, a pénzügyi kultúra elterjesztésére törekszünk már általános iskolás kortól kezdve. Célunk továbbá, hogy a jövőben is lehetőségünk legyen a tanórán kívüli foglalkozások folytatására, az MNB Látogatóközpontjába minél több diákot tudjunk elvinni (minden 11. és 12. évfolyamon tanulót), a szakképzésben résztvevő diákjaink szakmai gyakorlatukon minél több gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert, valamint hogy tanulóink részt vegyenek minél több iskolai és iskolán kívüli megmérettetésen. A tudatos (pénzügyi) fogyasztóvá nevelés érdekében célunk, hogy a közgazdász tanárok és bankok, biztosítók képviselői által tartott formális vagy informális oktatásokon, „tanácsadásokon” (adóbevallás elkészítése, nyugdíjszámítás, befektetési, hitelezési, biztosítási és nyugdíjjal kapcsolatos témakörökben) a nem közgazdász tanárok mintegy 90 %-a vegyen részt. Iskolánkban a szülők tájékoztatása a szülői értekezleteken, a szülői munkaközösségi megbeszéléseken és szülői szervezet, ill. az iskolaszék ülésein történik. Itt a diákokat érintő legfontosabb kérdésekre – pl. diákhitel, gazdasági jellegű továbbtanulás, szakképzésben való részvétel előnyei, elhelyezkedési esélyek stb. – térünk ki.
