25. OLDAL. Tíz éve működik. Genetikai Prof. Gaudio Rasival, beavatkozások az EMA ügyvezető. az Egészségügyi. Technológiaelemzés

GYÓGYSZEREINK AZ ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI ÉS ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET KIADVÁNYA

WWW.OGYEI.GOV.HU

66. évfolyam 2. szám – 2016. november

6. OLDAL

25. OLDAL

45. OLDAL

Interjú

Tíz éve működik

Genetikai

Prof. Gaudio Rasival,

az Egészségügyi

beavatkozások

az EMA ügyvezető

Technológiaelemzés

forradalma súlyos

igazgatójával

Európai Hálózata

betegségek kezelésére

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

§ OGYÉI – FARMAJOGI KURZUSOK 2016. DECEMBER 8.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet első alkalommal hirdeti meg továbbképző konferenciáját gyógyszertár-tulajdonosoknak, patikavezetőknek, gyógyszerészeknek, patikaalapításon gondolkodó vállalkozóknak és szakjogászoknak. A hatóság Tisztifőgyógyszerészi- és Jogi Főosztályainak munkatársai a hatósági ellenőrzések gyakorlati tapasztalatain alapuló gyakorlati, elsősorban jogi fókuszú képzésre invitálják az érdeklődőket. Vendég előadóink az e-recept és a kötelező biztonsági elemek bevezetéséről tartanak előadást.

PATIKAMENEDZSMENT 2017 " AZ OGYÉI TOVÁBBKÉPZÉSE PATIKAVEZETOKNEK, GYÓGYSZERTÁR-TULAJDONOSOKNAK, GYÓGYSZERÉSZEKNEK, JOGÁSZOKNAK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK GYÓGYSZERÉSZEK RÉSZÉRE

PROGRAM - 2016. DECEMBER 8. 09:00-09:30 REGISZTRÁCIÓ 09:30-09:40 KÖSZÖNTŐ Dr. Nagy Szilárd, OGYÉI, Ellenőrzési és Technológiai Főigazgatóság, főigazgató-helyettes

16

09:40-10:00 GYÓGYSZERTÁRAK LÉTESÍTÉSE, ÁTHELYEZÉSE – AZ ELJÁRÁSOK BUKTATÓI

Dr. Jankóné Mogyorósi Gabriella, OGYÉI, Általános Jogi Osztály, jogi előadó

10:00-10:20 A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAT MŰKÖDTETŐ



TÁRSASÁG GYÓGYSZERÉSZI TULAJDONI HÁNYADRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK 2017’



Dr. Gábriel Gergely, OGYÉI, Jogi és Igazgatási Főosztály, főosztályvezető

10:20-10.35 A GYÓGYSZERTÁRAK HATÓSÁGI



ELLENŐRZÉSÉNEK SZAKMAI TAPASZTALATAI Dr. Horváth-Hutás Tamás, OGYÉI Tisztifőgyógyszerészeti Főosztály, főosztályvezető-helyettes

10:35-11.00 A GYÓGYSZERTÁRAK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEINEK



TAPASZTALATAI: TRENDEK ÉS TENDENCIÁK – JOGI MEGKÖZELÍTÉS



Dr. Jankóné Mogyorósi Gabriella, OGYÉI, Általános Jogi Osztály, jogi előadó

11:00-11:20 A GYÓGYSZERTÁRAK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK



JÖVŐBENI CÉLJAI



Dr. Mike László, OGYÉI Tisztifőgyógyszerészeti Főosztály, országos tisztifőgyógyszerész

11:20-11:50 VÉNYELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI dr. Varga Péter, OEP, Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály, főosztályvezető 11:50-12:50 EBÉDSZÜNET 12:50-13:20 E-RECEPT A PATIKÁKBAN (OEP) Héja Gergely, ÁEEK

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

13:20 -13:50 KÖTELEZŐ BIZTONSÁGI ELEMEK A GYÓGYSZEREKEN?



MILYEN FELADATOT RÓ A RENDSZER A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁST VÉGZŐ GYÓGYSZERTÁRAKRA?



Dr. Ilku Lívia, Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezető;

13:50-14:35 A GYÓGYSZERKISZÁLLÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI

2



ÉS JELENTŐSÉGE A KÖZFORGALMÚ PATIKÁKBAN



Pálffyné dr. Poór Rita, OGYÉI, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, főosztályvezető



TESZT (A kurzus elvégzésekor 16 kreditpont szerezhető!)

EKNEK

ZERÉSZ

GYÓGYS

f HELYSZÍN: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. T JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2016. november 25. 16:00. t A RÉSZVÉTELI DÍJ: 29 900 Ft+Áfa/kurzus A részvételi díjról számlát postázunk ki a megadott címre, 30 napos fizetési határidővel. * A KREDITPONT SZERZÉS FELTÉTELE A képzés akkreditált. A GYOFTEX rendszerben a Semmelweis Egyetem a Patika Menedzsment 2017 képzésen való részvételért a hallgatóknak 16 kredit pontot ad, a kurzus végén a kvíz kitöltése után. h ELLÁTÁS: A képzésen kávét, teát, vizet és szendvicseket kínálunk. l FIGYELEM! A rendezvényre való regisztráció a megadott részvételi díj elfogadásának és egyben megrendelésnek minősül, ezért a rendezvény megvalósulása esetén fizetési kötelezettséget von maga után. i INFO:

Pálmai Panna kommunikációs referens Kommunikációs iroda H-1051 Budapest, Zrínyi u. 3. B/102. Tel.: +36 1 886 9300 / 143-es mellék E-mail: [email protected] www.ogyei.gov.hu/esemenyek

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

TARTALOMJEGYZÉK

Impresszum

BEVEZETŐ

03

OGYÉI-HÍREK

04

FÓKUSZ Interjú Prof. Guido Rasival, az EMA ügyvezető igazgatójával

:

GYÓGYSZEREINK a magyarországi gyógyszerügyi hatóság folyóirata, orvosoknak, gyógyszerészeknek 66. évfolyam 2. szám – 2016. november

06

Hogyan érinti Nagy-Britannia uniótól való elszakadása a Londonban működő Európai Gyógyszerügynökséget?

13

A betegszervezetek és a fogyasztói csoportok részvétele az EMA munkájában

15

Az előny-kockázati profil precíz megítélése

18

Innovatív ötletekből sikeres fejlesztések

21

Kiadó: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Cím: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Megjelenik: negyedévente Főszerkesztő DR. POZSGAY CSILLA Felelős szerkesztő PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA Szerkesztő CSAKURDÁNÉ DR. HARMATHY ZSUZSANNA

AKTUÁLIS TöbBET A magyar betegszervezeteknek!

23

TECHNOLÓGIA Tíz éve működik az Egészségügyi Technológiaelemzés Európai Hálózata

25

HATÓSÁGI HÍREK Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) főbb hírei

29

Gyógyszerek: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

34

TÖRZSKÖNYVEZÉS Kulcsszó: módosítás!

39

BEMUTATÓ Nemzetközi módosítások sajátosságai

42

TUDOMÁNY

Főszerkesztői tanácsadók PROF. DR. BORVENDÉG JÁNOS DR. EGGENHOFER JUDIT DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA PROF. DR. PAÁL TAMÁS E lapszámunk szerzői: DR. POZSGAY CSILLA DR. BOKOR DÓRA PÁLFFYNÉ DR. POÓR RITA CSAKURDÁNÉ DR. HARMATHY ZSUZSANNA SZABÓ FRANCISKA DR. VARGHA KLÁRA SZERENCSÉS VIKTÓRIA DR. KÜRTÖSI EMESE DR. HAMBALKÓ ORSOLYA UTASI BARBARA BENKE TIBOR DR. SASVÁRI ZSUZSANNA DR. KÓCZIÁN-BOBKÓ ZITA DR. HORVÁTH VERONIKA DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA

A reményteli bomba

45

Szerkesztőség: OGYÉI Kommunikációs Iroda

GYIS NAPOK

50

Lapigazgató: TINNYEI MÁRIA Korrektor: Budainé Nagy Katalin Layout: Körömi Csenge

AKTUÁLIS Gyógyszerkészítményekben megengedett színezőanyagok és antioxidáns segédanyagok

53

VÁLOGATÁS A SZAKLAPOKBÓL

55

A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írásos és képi anyag közlési joga az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet illeti. A megjelent anyagnak – vagy egy részének – bármely formában való másolásához, felhasználásához, ismételt megjelentetéséhez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

Telefon: (06) 1 886-9300 / 289-es mellék Fax: (06) 1 886-9460 Levelezési cím: 1372 Pf. 450. E-mail: [email protected] Nyomdai munkák: EPC nyomda ISSN 1787-1204

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

1

§

OGYÉI – FARMAJOGI KURZUSOK

2016. NOVEMBER 16. REFLEXIÓK A KLINIKAI DOKUMENTÁCIÓK " ÉRTÉKELÉSÉROL A BEADVÁNYOK KLINIKAI ÉRTÉKELÉSÉNEK NÉHÁNY SZEMPONTJA

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

PROGRAM - 2016. NOVEMBER 16. 9.30-10.00 10.00-10.15

REGISZTRÁCIÓ

10.15-11.00

FIX DÓZISÚ GYÓGYSZER KOMBINÁCIÓ (FDC) KÉSZÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE dr. Ludányi Viktória, OGYÉI, Orvosbiológiai Értékelő Osztály, értékelő

11.00-12.00

BIOEKVIVALENCIA VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE - GYAKORLATI PÉLDÁKKAL Szabóné dr. Cserjés Zsuzsanna OGYÉI, Orvosbiológiai Főosztály, értékelő

12.00-13.00 13.00-13.30

EBÉD GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK OSZTÁLYOZÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA dr. Pálfi Melinda, OGYÉI, Farmakovigilancia Osztály, értékelő

13.30-14.10

A MEGALAPOZOTT ÉS ELFOGADOTT GYÓGYÁSZATI FELHASZNÁLÁS (WEU) JOGALAPPAL BENYÚJTOTT KÉSZÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉNEK SAROKKÖVEI dr. Mecz Andrea, OGYÉI, Orvosbiológiai Értékelő Osztály, osztályvezető

14.10-14.30

A NÖVÉNYI GYÓGYSZEREK HATÁSOSSÁGÁNAK ÉS BIZTONSÁGOSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI dr. Németh Rita, OGYÉI, Orvosbiológiai Értékelő Osztály, értékelő

BEVEZETÉS dr. Mecz Andrea OGYÉI, Orvosbiológiai Értékelő Osztály, osztályvezető

14.30-15.00 ADAPTÍV ÚTVONALAK– A JÖVŐ ELKEZDŐDÖTT dr. Pallós Júlia, OGYÉI, Orvosbiológiai Főosztály, főosztályvezető 15.00-15.30 KEREKASZTAL

Az Orvosbiológiai Értékelő Osztály feladata a beadványok nem-klinikai és klinikai szempontú értékelése a nemzeti, illetve a nemzetközi folyamatokban. Habár a gyógyszeripari tevékenységek, beleértve a hatósági engedélyezést is, az egyik legjobban szabályozott terület, a jogszabályok és iránymutatók értelmezésében eltérések lehetnek mind a jogosultak, mind a különböző tagállami hatóságok között. A gyógyszer forgalomba hozatali engedélye végeredményben konszenzuson alapszik, de az értékelés során gyakran ugyanaz vagy nagyon hasonló kérdések merülnek fel. Ezek közül választottunk néhányat mostani képzésünk tárgyaként. Bízunk abban, a hasonló megközelítés még gördülékenyebbé teszi az engedélyezés folyamatát. A gyógyszerreguláció azonban önmaga is egy folyamatosan változó és fejlődő terület. Az utolsó előadás a jövőre vet egy pillantást, ami már elkezdődött.

f HELYSZÍN: 1051 Budapest, Zrínyi utca 3.

T JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2016. november 4.

t A RÉSZVÉTELI DÍJ: 39 900 Ft+Áfa/kurzus A részvételi díjról számlát postázunk ki a megadott címre, 30 napos fizetési határidővel.

h ELLÁTÁS: A képzésen kávét, teát, vizet és szendvicseket kínálunk.

l FIGYELEM! A rendezvényre való regisztráció a megadott részvételi díj elfogadásának és egyben megrendelésnek minősül, ezért a rendezvény megvalósulása esetén fizetési kötelezettséget von maga után.

i INFO:

Balogh-Tóth Krisztina Tímea táplálkozástudományi szakértő, Kommunikációs iroda H-1051 Budapest, Zrínyi u. 3. B/102. Tel.: +36 1 886 9300 / 164-es mellék E-mail: [email protected] www.ogyei.gov.hu/esemenyek

Köszöntő

Kedves Olvasóink!

DR. POZSGAY Csilla főigazgató, OGYÉI

Szeptember végén meghívásunkra hazánkban járt az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) ügyvezető igazgatója, prof. Guido Rasi. Az elmúlt 21 évben – az EMA fennállása óta – Magyarországon nem nyílt lehetőség arra, hogy az Ügynökség első emberét vendégül lássuk. Úgy gondolom, ez a találkozó egy fontos alkalom, lehetőség volt, melynek kapcsán közvetlen információt nyerhettünk az EMA céljairól, stratégiájáról, illetve a személyes beszélgetések módot teremtettek arra is, hogy közösen feltárjuk, miként erősítheti az OGYÉI az együttműködést a Gyógyszerügynökséggel. A találkozó alkalmával módunk volt arra, hogy megismertessük az EMA igazgatójával az OGYÉI feladatait, céljait és stratégiáját, illetve azokat az alakulóban lévő, illetve megvalósult elképzeléseket, melyeken keresztül a magyarországi gyógyszerügyi hatóság még szorosabbra fűzheti az együttműködést az EMA különböző bizottságaival, egyre nagyobb részt vállalhat a közös európai feladatokból. Immár több mint másfél éve, mióta az OGYÉI vezetésére kaptam felkérést, nagy figyelemmel követem az EMA tevékenységét. A szervezet igazgatótanácsának tagjaként „testközelből” láthatom, mely elvek mentén formálódik ennek a fontos szervezetnek a működése, és az európai gyógyszerstratégia milyen lehetőségeket nyújt a tagországok hatóságai számára. Én úgy látom, hogy az EMA egy nagyon demokratikus szervezet, mely a lehetőségek széles skáláját teríti valamennyiünk elé. Rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e látni, meg tudjuk-e találni a helyünket ebben a nagy közösségben, megfelelően ki tudjuk-e venni a részünket a munkafolyamatokból, meglátjuk-e a közös igényekben a saját szerepünket. A mi jövőnk azon múlik, hogy jól értékeljük-e a helyzetünket, tudunk-e megfelelően reagálni a már meglévő vagy a jövőben jelentkező igényekre. Gondolok itt pl. a közös értékelési folyamatokra, az inspektori

tevékenységre, a HTA egyre jelentősebb szerepvállalására stb. Nem véletlen az sem, hogy stratégiánk tervezésekor, saját magunk pozicionálásakor magunkat a nem túl távoli jövőben az EMA a mainál sokkal jelentősebb partnereként képzeljük el. Ehhez viszont elengedhetetlen a megértés, folyamatos figyelem, a párbeszéd, ill. ennek következményeként az igények és a lehetőségek irányába történő határozott elmozdulás. Számunkra példaértékű az, ahogy az EMA a magas színvonalú szakértői munkát egy innovációs hálózattal és az egyetemekkel való együttműködéssel igyekszik még tovább erősíteni. Ehhez az innovációs hálózathoz idén márciusban az OGYÉI újonnan létrehozott Innovációs Irodája is csatlakozott, mely az OGYÉI kulcs stratégiai fejlesztései közé tartozik. Az Innovációs Iroda létrehozása, működtetése illeszkedik a nemzetközi trendekhez, túlmutatva ezen, az intézmény szakmai tevékenységének megerősítését biztosíthatja, növelheti az intézmény szakmai tekintélyét. Megerősítheti a kapcsolatot a hazai kutató centrumokkal és megalapozhatja az OGYÉI kutatási tevékenységeit is. Fontos szerepet játszhat a hazai innováció támogatásában, hosszabb távon az ipari potenciál növelésében is. Reményeink szerint – amennyiben a kormánytól a működtetéshez szükséges elvi és anyagi támogatást is megkapjuk – a jövőben több korai fázisú gyógyszerfejlesztési projekt zárható le majd piacképes fejlesztési eredménnyel. Felgyorsulhatnak az ipari fejlesztések, korábbi piacra lépést, nagyobb piaci eredményességet garantálva. Az OGYÉI felelős vezetőjeként úgy vélem, mi a saját eszközeinkkel, így például az Innovációs Iroda működtetésével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a jelenleginél eredményesebb és piacképesebb fejlesztések valósuljanak meg az egészségiparon belül, mely végső soron a GDP növelését és nem utolsósorban a betegek érdekeit szolgálja 

3

OGYÉI-hírek VÁLTOZIK AZ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK, AZ ANYATEJ-HELYETTESÍTŐK ÉS A SPECIÁLIS GYÓGYÁSZATI CÉLRA SZÁNT TÁPSZEREK BEJELENTÉSE Az OGYÉI az étrend-kiegészítők, az anyatej-helyettesítők és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek bejelentését követő adatváltozások, módosulások körében az alábbi tájékoztatást adja. Az OGYÉI minden új bejelentést követő adatváltozást az étrend-kiegészítőktől szóló 37/2004. (IV.b26.) ESzCsM rendelet 10. § (1) bekezdése, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegésztő tápszerekről szóló 20/2008. (V. 14.) EüM rendelet 9. § (1) bekezdése, valamint a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló 24/2003. (V. 9.) EszCsM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti „új bejelentésként” értékeli, és ahhoz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (3) bekezdésének 1. melléklete II.1 és II.4. pontjában foglalt 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat rendeli megfizetni. Tájékoztatásul jelezzük az Ügyfeleink számára, hogy mivel a rendelet nem teszi lehetővé az étrend-kiegészítőket, az anyatej-helyettesítők és speciális gyógyászati célra szánt tápszereket érintő bárminemű adatváltozást módosításként értékelni, így mindennemű változtatás a Rendelet fent hivatkozott szakasza értelmében csak új bejelentésként értékelhető. Ugyanez irányadó azon beérkező beadványokra, melyeknél a bejelentő pusztán „tudomásulvétel” végett küldte meg tájékoztatását.

DR. MIKE LÁSZLÓ AZ ÚJ ORSZÁGOS TISZTI FŐGYÓGYSZERÉSZ

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója, dr. Pozsgay Csilla dr. Mike Lászlót bízta meg október elsejével az országos tiszti főgyógyszerészi teendők ellátásával. A Tisztifőgyógyszerészeti Főosztály élén álló szakember gyógyszerész, jogász, okleveles egészségügyi menedzser és gyógyszerügyi szervezés és igazgatás szakképesítéssel rendel-

4

kezik. Első diplomáját a szegedi gyógyszerészi karon szerezte, majd jogi területen folytatta tanulmányait, jogászi végzettséggel is rendelkezik. Először gyógyszerészként helyezkedett el egy közforgalmú gyógyszertárban, majd 2005-től az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerészjogi szakmai tanácsadójaként is tevékenykedett. Eddigi szakmai tevékenysége alatt sikerült kialakítania – többek között – Magyarországon több kórházra kiterjedő közös gyógyszer- és egyéb egészségügyi fogyóanyag-beszerzési rendszert, illetve Kelet-Közép-Európában beindított egy átfogó, minden gyógyszerformára kiterjesztett, transzparens automatizált kórházi gyógyszerellátási rendszert is. Dr. Mike László kinevezése apropóján elmondta: „Jelen korunk rengeteg szakmai, gazdasági, jogi és egzisztenciális kihívással, nehézséggel küzd, mellyel pályakezdő és gyakorlott, fiatal és idősebb kolléga egyaránt szembesül. Mégis a problémák kezelése és az ügyek megoldása során a legfontosabb igazodási pontnak az embert, emberséget, a megértést, a jóhiszemű magatartást és egymás segítését kell a középpontba helyeznünk. Minden mást a jog és a gazdaság törvényei szabályoznak, melyek szintén keretet adnak tevékenységünknek.” Elkötelezett vagyok abban – mondta –, hogy egy szakmailag felkészült, emberséges, segítőkész, problémamegoldó és problémát átlátó, piaci, verseny- és egyben igazi szolgáltatószemlélettel rendelkező, a „valós élet talaján mozgó”, ugyanakkor hatékony és eredményes tisztigyógyszerészi rendszer működjön mihamarabb hazánkban. Az alapvető szemléletváltáshoz és bizonyos módszertani változtatásokhoz azonban időre van szüksége – állítja az országos tiszti főgyógyszerész, melynek első jeleit reményei szerint mihamarabb észlelni fogják a gyógyszerész kollégák kelettől nyugatig. „Tevékenységemet és szakmai terveimet két hívószó jellemzi, mely nem más, mint a tradíció és az innováció. Tradíció abból a szempontból, mely talán a XIX. század és a X X. század polgári gyógyszerész társadalmára volt leginkább jellemző (emberi értékek, társadalmi megbecsültség, tudásalapú szakmai és emberi tekintély, viselkedéskultúra). Innováció pedig abból az aspektusból, mely korunk egyszerű jelenéből és valóságából fakad. Innovatívnak kell lennünk, modern és hatékony eszközöket, módszereket kell alkalmaznunk, mely mind-mind abban lesz segítségünkre, hogy a betegeink gyógyszerellátása, biztonságos, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen úgy, hogy közben a rendelkezésre álló források törvényesen és jogszerűen legyenek felhasználva.”



Dr. Horváth-Hutás Tamás, korábbi megbízott országos tiszti főgyógyszerész részben dr. Mike László helyetteseként folytatja pályáját, emellett az Észak-dunántúli régióvezető tiszti főgyógyszerész munkakört is betölti.

AZ OGYÉI KOORDINÁLJA A COSI VIZSGÁLATOT A gyermekek megfelelő tápláltsága számos megbetegedés kockázatát befolyásolja (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség), javítja az iskolai teljesítményt és pozitívan hat a társas kapcsolatokra. Ugyanakkor Európa-szerte és Magyarországon is gyakori, hogy a gyermekek tápláltsági állapota nem kielégítő, magas a túlsúly vagy az alultápláltság előfordulása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az Európai Régióban 2008-ban indította útjára a Gyermek Tápláltsági Állapot Vizsgálatát (Childhood Obesity Surveillance Initiative, COSI), a felmérésben jelenleg 36 ország vesz részt. A megfelelő tápláltságot monitorozó rendszer fő célja, hogy meghatározza az alultápláltság és elhízás gyakoriságát az egyes országokban, leírja az európai régióban jellemző tendenciákat, és biztosítja az egyes országok közötti összehasonlíthatóságot. A 6–9 éves gyermekek körében végzett vizsgálat célzott beavatkozási pontokat azonosít, a szakemberek egészségfejlesztő programokat dolgoznak ki, illetve a beavatkozások eredményességét követik nyomon. Hazánk 2010-ben csatlakozott a COSI-hoz, a WHO európai irodája és az Egészségügyi Minisztérium között létrejött kétoldalú együttműködés keretében. A felmérést hazánkban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) koordinálja. A 2016/2017-es tanévtől kezdve a COSI az éves iskola-egészségügyi szűrések részeként zajlik, iskolavédőnők közreműködésével. A 2016 októberére tervezett vizsgálatban a WHO előírása szerint kiválasztott 155 általános iskola vesz részt az ország egész területéről. A felmérés során a védőnők 1. és 2. osztályos gyermekek testsúlyát és testmagasságát mérik meg, valamint az iskolai táplálkozási környezet kérdőíves felmérésére is sor kerül.

HAMIS ÍGÉRETEK AZ ARANY SÓRÓL ÉS AZ ARANY SÓ MINI SZANATÓRIUM INHALÁTORRÓL A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Klapka Üzletház Kft. jogsértő módon reklámoz-

OGYÉI hírek

ta Arany Só elnevezésű aranykolloidos étkezési sóját, valamint Arany Só Mini Szanatórium elnevezésű inhalátorát, mert tiltott gyógyító és az egészségre gyakorolt, megalapozatlan hatásokkal népszerűsítette azokat. A vállalkozás egyúttal hamisan keltette annak látszatát, hogy az Arany Só terméket jogszerűen forgalmazza. A GVH a jogsértésért 2 000 000 forint bírságot szabott ki a Klapka Üzletház Kft.-re, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. Az Arany Sót emberi fogyasztásra szánták, és – egyéb, különleges táplálkozási célú élelmiszer-kategóriában történő nyilvántartásba vétele hiányában – általános közfogyasztásra szánt élelmiszernek minősül. Az Arany Só Mini Szanatórium inhalátor orvostechnikai eszközként szerepel a nyilvántartásban. A GVH úgy ítélte meg, hogy a Klapka Üzletház Kft. jogszerűtlenül hirdette termékeit 2015 júniusától, mert az Arany Sónak és az Arany Só Mini Szanatóriumnak gyógyhatást tulajdonított: a termék esetében a jogszabályi tilalom ellenére, az inhaláló készülék esetében pedig megalapozatlanul és klinikai értékelés nélkül; egészségi állapotra vonatkozó, bizonyítatlan jótékony hatásokat tulajdonított, megtévesztve ezzel a fogyasztókat; az Arany Sót jogszerűtlenül forgalmazta, figyelmen kívül hagyva annak közegészségügyi kockázatait. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet véleménye szerint a kolloidoldatok nem fogyaszthatók sem élelmiszerként, sem étrend-kiegészítőként, így a kolloidos konyhasó forgalmazása akár élelmiszerként, akár étrend-kiegészítőként jogszerűtlennek minősül. A GVH a vállalkozásra kirótt bírság kiszabásakor a reklámköltségekre alapozott. A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat egészségügyi problémával küzdő fogyasztókat célzott meg, akik az átlagosnál érzékenyebbek a problémájukkal kapcsolatos hirdetésekre; a jogsértéssel érintett termék bizalmi jellegű. A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Klapka Üzletház Kft. 2016 januárjáról felhagyott az aktív kereskedelmi kommunikációs eszközök alkalmazásával, mindössze a weboldalain maradtak fent a jogsértő tájékoztatások. A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy egy forgalmazó felelőssége akkor is fennáll az általa közzétett reklámokért, ha a hirdetett állítások hivatkozható külső forrásból származnak és a vállalkozás csak „idézi” azokat. 

5

Fókusz

Interjú Prof. Guido Rasival, az EMA ügyvezető igazgatójával

Fontos, hogy az OGYÉI bekapcsolódjon az EU Innovációs Hálózatának munkájába Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet meghívására szeptemberben Magyarországon járt az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) ügyvezető igazgatója, Prof. Guido Rasi. Az EMA 21 éves fennállása alatt Magyarországon még nem volt példa hasonló látogatásra. Az OGYÉI-nek adott interjújában Rasi professzor a szervezet működéséről, a hatékony gyógyszerfejlesztést támogató kezdeményezésekről, az uniós tagországokbeli társhatóságok közreműködéséről és a hazai gyógyszerügyi szervezet pozitív megítéléséről, fejlődési lehetőségeiről beszélt.

DR. BOKOR Dóra gyógyszerész, szakújságíró

›› Ismertetné-e röviden, hogy az EMA éves költségvetésében melyek a legjelentősebb bevételi és kiadási tételek, mennyire tekinthető optimálisnak a szervezet pénzgazdálkodása? Van-e olyan terület, ahol a költségkeret növelésével javítani lehetne a szakmai munka hatékonyságán? Tavaly, 2015-ben az EMA kevéssel 304 millió euró feletti éves bevételt könyvelhetett el, amelynek 89 százalékát a különféle díjtételek adták. A befolyt összeg közel felét a gyógyszerértékelésre és az ehhez kapcsolódó költségek fedezésére – például ülések szervezésére – fordítottuk, míg egyharmada az EMA alkalmazottainak bérköltségét, a fennmaradó hányad pedig az épület-, eszköz- és egyéb fenntartási költségeket fedte le. Szerencsére azt mondhatom, hogy az EMA pénzügyi helyzete szilárd és kiegyensúlyozott, és nincs olyan terület, amely fejlesztésre szorulna vagy extra ráfordítást igényelne. Bizonytalanság egyedül a britek uniós tagságának várható megszűnését övezi. (Erről bővebben lásd cikkünket a 13. oldalon.) ›› Melyek az EMA idei évi tevékenységének legfontosabb területei, és várhatóan mik lesznek a 2017-re előirányzott legfontosabb feladatok? Az idei prioritásaink egyike a hiánypótló, ígéretes új gyógyszerek fejlesztésének támogatása a PRIME (PRIority MEdicines) program keretében. Ez a projekt 2016 márciusá-

6

ban indult, és a terápiás szempontból kiemelt jelentőségű gyógyszerfejlesztésekhez nyújt tudományos tanácsadást, illetve az engedélyeztetéshez kapcsolódó támogatást. Az első néhány hónap tapasztalatai alapján a gyógyszerfejlesztők – és különösen a kis- és középvállalkozások – nagy érdeklődést mutatnak az új program iránt. Nemrég zárult le egy másik fontos projektünk, az Adaptív útvonalak (Adaptive pathways) próbafázisa, amely úgyszintén a hiánypótló terápiás szükségletek kielégítésének támogatását célozza, egy hatékony gyógyszerfejlesztési koncepció kidolgozása révén. A próbafázis azt jelezte, hogy az Adaptív útvonalak stratégiája alkalmas arra, hogy összehozza a gyógyszerfejlesztésben érintett szereplőket – az engedélyezésért felelős szakértőket, az egészségügyi technológiaértékelő (Health Technology Assessment, HTA) szerveket, az egészségügyi szakembereket és a betegeket –, és a párbeszédből kézzelfogható eredmény születhet. A próbafázisban közös megegyezéssel prospektív tervet dolgoztunk ki arra, hogy azokon a területeken, ahol nem állnak rendelkezésre megfelelő kezelési lehetőségek, a meglévő gyógyszerek teljes életciklusa alatt hatékony adatgyűjtés valósuljon meg. Az Adaptív útvonalak projekt megfelelő eszköze lehet annak, hogy támogassuk a gyógyszerfejlesztést azokon a területeken, ahol a tudományos bizonyítékok összegyűjtése jellemzően nehézségekbe ütközik – így például a fertőző betegségek, az Alzheimer-kór, a degeneratív kórképek vagy a

Interjú Prof. Guido Rasival, az EMA ügyvezető igazgatójával

Prof. Guido Rasi, az EMA ügyvezető igazgatója

ritka daganatos betegségek gyógyszeres befolyásolása terén. Ehhez kapcsolódóan idén decemberben egy olyan workshopot szervezünk, ahol a gyógyszerfejlesztés szereplőinek széles körétől – köztük az egészségügyi szakemberek és a betegek, az egészségügyi technológiaértékelő szervek és a finanszírozók képviselőitől, továbbá az engedélyezésért felelős szakértőktől és a gyógyszerfejlesztőktől – várunk minél részletesebb visszajelzéseket az Adaptív útvonalak projektről. Az idei év egy további kiemelt feladata a forgalomba hozatali engedélykérelmek részét képező klinikai vizsgálati beszámolók proaktív közzététele – összhangban az EMA klinikai vizsgálati adatok publikálására vonatkozó új irányelvével. E célkitűzésünk úttörőnek számít, és új korszakot nyit az átláthatóság terén. Ami a jövőt illeti, 2017-ben az egyik legfontosabb feladatunk egy olyan webfelület és adatbázis kialakítása és működtetése lesz, ahol a klinikai vizsgálatok végzésére vonatkozó új uniós jogszabállyal összhangban az EU minden tagállamából be lehet majd nyújtani a klinikai vizsgálatok engedélyeztetési kérelmét. Tíz évre visszamenőleg ez a legjelentősebb informatikai fejlesztés, amelyet uniós jogszabály ír elő. Az új informatikai rendszer felállításával az unió minden tagállamára kiterjedő, egységes szabályrendszer lép életbe a klinikai vizsgálatok elektronikus úton történő engedélyeztetésére vonatkozóan. Az új rendszerben az engedélykérelem első benyújtásától kezdve az engedélyezett protokoll minden jelentősebb módosításán át a vizsgálat során végrehajtott bárminemű sürgős biztonsági intézkedés és az engedélyező hatóságok számára fontos minden egyéb információ rögzítésre kerül. A klinikai vizsgálatok új informatikai rendszere egy olyan közös munkafelület lesz, ahol minden tagállam nyomon követheti a benyújtott engedély-

kérelmek idővonalát, és vizsgálati adatokat tehet közzé. Egy további lényeges szempont, hogy az új uniós portál és adatbázis a nagyközönségnek is széles körű tájékoztatást fog biztosítani az EU-ban zajló klinikai vizsgálatokról, és ezáltal világviszonylatban az egyik legátláthatóbb információforrásnak fog minősülni. ›› Az EMA munkájában betöltött szerepük alapján mely nemzeti gyógyszerhatóságok számítanak a legkiemelkedőbbnek? Ezek milyen erősségeit emelné ki példaként más EU-tagállamok gyógyszerhatóságai számára? Az európai gyógyszer-engedélyező hálózat, amely az EMA, az Európai Bizottság és az EU/EGT több mint 40 nemzeti gyógyszerhatóságának együttműködésére épül, nagyszámú gyógyszerügyi szakértőt biztosít az ügynökség munkájához, lehetővé téve, hogy az uniós gyógyszerértékelés és -engedélyezés folyamatában a legszélesebb körű tudományos ismeretekkel rendelkező, lehető legjobb szakemberek vegyenek részt. Ahogy az EMA éves jelentéséből is kiderül, van néhány olyan nagy múltú nemzeti társhatóság, amely kiemelten nagy számú szakértő kollégával vesz részt az EMA munkájában, például Hollandia, az Egyesült Királyság, Portugália és Svédország. De véleményünk szerint erre nincs egységes modell: az egyre növekvő munkaterhelésnek köszönhetően mindig lesznek olyan nemzeti gyógyszerhatóságok, amelyek szakértőire kiemelten számítunk egy adott területen, míg mások a nemzetközi teamek részeként kapcsolódnak be egyre jobban az EMA tevékenységébe. Ez az új megközelítés minden nemzeti gyógyszerhatóságnak lehetőséget ad arra, hogy komplett csoportok helyett egyéni szakértők delegálásával vegyen részt a gyógyszerértékelés folytatás a 8. oldalon

7

Fókusz

AZ EMA 20 ÉVES MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Rendkívül fontos év volt 2015 a gyógyszeriparban – nemcsak azért, mert az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) a 20. évfordulóját ünnepelte, hanem azért is, mert egyúttal a gyógyszerészeti jogszabályok megalkotásának 50. évfordulója is az elmúlt év volt. Az EMA ezt a két eseményt „Tudomány, Gyógyszerek, Egészség; Betegek a jövő innovációinak középpontjában” címmel rendezett konferenciával ünnepelte. Az eseményen Noel Wathion, az EMA helyettes ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elmúlt 20 év sok változást hozott az Európai Gyógyszerügynökség munkájában, a szervezet megalakulása óta igyekszik fejlődni és alkalmazkodni a jogszabályi változásokhoz. Az évek folyamán tevékenységi köre jelentősen bővült, a gyógyszerfejlesztés egyes speciális területein, így például a ritka betegségek, a gyermekgyógyszerek, valamint a fejlett terápiás készítmények körében, illetve a gyógynövények területén. Ám Noel Wathion szerint ezen túlmenően van még egy fontos jelenség: egyre erőteljesebb az igény a párbeszédre, így az EMA fokozatosan bevonta a munkájába a különféle szakmai és betegszervezeteket. A „nyitás” hasznosnak bizonyult, hisz a tudományos felülvizsgálati, engedélyezési, valamint a gyógyszereket utánkövető eljárások alkalmával kialakuló tudományos viták gazdagították az ismereteket, s ezáltal az EMA tevékenysége is eredményesebb lett. Jelenleg a két jelentősebb munkacsoport a betegeket és a fogyasztókat, illetve az egészségügyi szakembereket tömöríti, akik ma már tagként vesznek részt a tudományos bizottságok és munkacsoportok munkájában. Most az ügynökség legfőbb feladata az – véli az EMA helyettes ügyvezető igazgatója –, hogy „kitalálják”, milyen technikát, módszertant kell alkalmazni ahhoz, hogy a különféle szereplők még hatékonyabban tudják segíteni véleményükkel, tapasztalataikkal a gyógyszerügynökség munkáját. (A különféle szervezetek munkájáról lásd összeállításunkat a 15 oldalon.) Noel Wathion szerint az EMA-nak ezen túlmenően kiemelt szerepet kell vállalnia a klinikai gyakorlat fejlesztésében, a terápiás irányelvek kidolgozásában, valamint igyekszik „belépni” a tudományos kutatások és az oktatás területére is. A jövőben a gyógyszerfejlesztés sokkal bonyolultabb lesz. Jelenleg is zajlanak azok a fejlesztések, melyekkel megoldható a hatóanyag sejtig történő eljuttatása, ahol célzottan fejthetik ki a hatásukat a ma már egyre bonyolultabb molekulák. Ez nem teher, inkább kihívás a szakemberek számára.

PÁLFFYNÉ DR. POÓR Rita, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

folyamatában. Ha nem országok szerint, hanem az egyéni jártasság alapján alakítunk ki értékelő csoportokat, azzal a szakértelem határokon átnyúló növekedését is elősegítjük. A multilaterális megközelítés a gyakorlat általi tanulást is szorgalmazza, és ezáltal a standardok további emelkedéséhez is hozzájárul, ami pedig a centralizált gyógyszerértékelési eljárás alappillére. ›› Hogyan látja/értékeli az OGYÉI tevékenységét? Mik az erősségeink, és mely területeken vállalhatnánk aktívabb részt az EMA munkájában? Érdeklődéssel követjük az OGYÉI új vezetése alatt új irányt vett magyar gyógyszerhatósági tevékenységet. Dr. Pozsgay Csilla egyértelmű küldetést és víziót fogalmazott meg az OGYÉI számára, mi pedig kíváncsian várjuk a végkifejletet. Örömmel tekintünk az OGYÉI munkatársai számára kidolgozott életpályamodell előtérbe helyeződésére, és értékesnek tartjuk azt a felismerést, mely szerint a jó vezetői képességek a magas szintű technikai és tudományos kompetenciákkal karöltve biztosíthatják az önök intézményének sikeres működését.

8

Három olyan főbb területet látunk, ahol az OGYÉI szorosabbra fűzhetné az EMA-val való együttműködését: egyfelől szorosabban bekapcsolódhatna a gyógyszerértékelést végző nemzetközi szakértői csoportok munkájába; másfelől optimálisabban kiaknázhatná a helyes tudományos és engedélyezési gyakorlat továbbadását célzó EU Network Training Centre nyújtotta lehetőségeket; harmadrészt pedig tagja lehetne az EU Innovációs Hálózatának. Mindemellett az EU minden nemzeti gyógyszerhatóságának kiváló fejlődési lehetőséget kínál a hatósági ellenőrzésekbe való aktívabb bekapcsolódás, hiszen világszerte egyre nagyobb igény van az inspektori kapacitás bővítésére. ›› Mit vár az EMA a gyógyszer-engedélyezési kérelmek elektronikus benyújtásának lehetőségétől? Ahogy a HMA/EMA eSubmission Roadmapben vázoltuk, az uniós gyógyszer-engedélyeztetés közös színtereként szolgáló Common European Submission Platform (CESP) és az EMA által kezelt eSubmission Gateway rendszerét egy egységes rendszerbe integráljuk: ez lesz

Fókusz /Rasival, Júliustólaz új EMA elvek mentén, új szisztéma szerint Interjú Prof. Guido ügyvezető igazgatójával

a Single Submission Portal (CESSP). Célunk, hogy a készítmények teljes életciklusa alatt, a gyógyszerekhez kapcsolódó minden eljárás lefolytatásához biztosítsuk a következetes, hatékony és biztonságos elektronikus adatkezelést. A CESSP keretében lehetőség lesz a jelenlegi elektronikus engedélykérelmi adatlapok (más néven az engedélykérelmi adatbázis) használatára, vagyis a kérelmezők feltölthetik majd a korábban regisztrált szervezeti adataikat és használhatják a kapcsolódó SPOR (Substances, Products, Organisations, Referentials) projekt keretében elfogadott hivatalos terminológiai útmutatót. A CESSP rendszerébe bevitt törzsadatok számos folyamathoz felhasználhatóak lesznek. A SPOR törzsadatbázisa a benne foglalt naprakész, pontos és betölthető adatoknak köszönhetően szilárd alapot fog adni az üzleti folyamatokhoz. Emellett számos területen biztosítja az automatizálás lehetőségét, hozzájárulhat a folyamatok optimalizálásához, és csökkenti a nemzeti társhatóságok gyógyszer-engedélyezéshez kapcsolódó leterheltségét, lehetővé téve, hogy a felszabaduló forrásokat egyéb fontos területekre csoportosítsák át. ›› Mit gondol, meddig gyorsítható a gyógyszer-engedélyezési folyamat? Nemrég vizsgáltuk felül a gyorsított értékelési eljárás lefolytatására és a feltételes forgalomba hozatali engedély kiadására vonatkozó irányelveinket. Mindkettő az európai jogalkotás két olyan eszköze, amely biztosítja, hogy a betegek minél hamarabb hozzájuthassanak bizonyos hiánypótló, új kezelési eljárásokhoz. A felülvizsgálat egyik fontos eredménye, hogy sikerült optimalizálnunk a gyógyszerértékelés ütemtervét, így az eljárás megindulásától számított 150 napon belül vélemény születhet, szemben a nem gyorsított értékelés 210 napos időkeretével. Hangsúlyoznom kell ugyanakkor, hogy az értékelés során kulcsfontosságú az EMA-val és a gyógyszer-engedélyezésben érintett egyéb szereplőkkel folytatott korai párbeszéd – így például az egészségügyi technológiaértékelő szervekkel együttműködésben nyújtott tudományos tanácsadás. A információcsere elősegíti, hogy a cég robusztus és jó minőségű adatokat gyűjtsön a fejlesztés alatt álló gyógyszerről, ezáltal lehetővé teszi a gyorsított értékelést az engedélykérelem benyújtását követően, végeredményben pedig hozzájárul ahhoz, hogy az ígéretes új készítmények mielőbb a betegek szolgálatába álljanak. ›› Az EMA látókörében lévő gyógyszerfejlesztések körében hol várható jelentős áttörés a közeli jövőben (pl. fejlett te-

rápiás készítmények, biológiai gyógyszerek)? Melyek azok a terápiás területek, amiket az EMA prioritásként kezel, és ezeken hogyan tudja előmozdítani a gyógyszerkutatást és -fejlesztést? Az EMA munkatársai nemrég feltérképezték a folyamatban lévő gyógyszerfejlesztéseket a nem megfelelően lefedett terápiás területek feltárása érdekében, és eredményeiket tavaly közzé is tették az Expert Review of Clinical Pharmacology-ban. A kutatás során az EMA adatbázisát és a legfrissebb szakirodalmi adatokat tekintették át, amikből kiderült, hogy bizonyos kórképeket egyáltalán nem fednek le a folyamatban lévő gyógyszerfejlesztések. Az elemzés szerint ilyen „vakfoltok” elsősorban az onkológia, a fertőző betegségek és bizonyos pszichiátriai kórképek esetében fedezhetők fel. Az EMA elkötelezetten támogatja a hiánypótló és ígéretes új gyógyszerek fejlesztését. Ezért is indítottuk el idén tavasszal a korábban említett PRIME programot. Ennek keretében a fejlesztési tervre fókuszáló korai, proaktív tanácsadás – alapvetően az EMA tudományos bizottságainak és releváns munkacsoportjainak képviselőiből álló, multidiszciplináris szakértői csoport vezette ülések keretében – segítséget a kutatóknak az ígéretes új gyógyszerek fejlesztési tervének optimalizálásában és a jó minőségű adatgyűjtésben. A PRIME programba befogadott fejlesztések a nem megfelelően lefedett terápiás területek széles körét átfogják – a program első hónapjaiban például egyes ritka daganatos betegségek, illetve az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszerfejlesztések, valamint egy ebola elleni vakcinafejlesztés kerültek be a támogatotti körbe. ›› Milyen az innovatív gyógyszerkutatás és -fejlesztés jó gyakorlata? Melyek a legkiemelkedőbb tagállamok e téren, milyen példákat emelne ki? Tagországtól függetlenül azt tanácsoljuk minden kutatónak, hogy a fejlesztés lehető legkorábbi szakaszában lépjen kapcsolatba az engedélyező hatóságokkal. Egy közelmúltbeli felmérés azt jelezte, hogy a 2008–2012 között benyújtott forgalomba hozatali engedélykérelmek körében az EMA-nak tudományos tanácsadás céljából előzetesen bemutatott klinikai fejlesztési tervek többsége nem volt megfelelő az előny-kockázati profil értékeléséhez. Tudni kell, hogy sok újonnan fejlesztett gyógyszer azért nem kap forgalomba hozatali engedélyt, mert a klinikai vizsgálatait nem megfelelően tervezik meg, és nem tudják egyértelműen igazolni, hogy a gyógyszer alkalmazásával járó előnyök meghaladják a lehetséges folytatás a 10. oldalon

9

Fókusz

kockázatokat. Ez nemcsak azért jelent problémát, mert lehetséges új gyógyszerektől fosztjuk meg a betegeket, hanem azért is, mert sok beteget feleslegesen teszünk ki potenciális kockázatnak azáltal, hogy olyan klinikai vizsgálatban vesznek részt, amely nem felel meg az engedélyezéshez szükséges értékelést szolgáló adatgyűjtés feltételeinek. A tudományos tanácsadás egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a gyógyszerfejlesztés bármely aspektusáról – beleértve a klinikai vizsgálat felépítését – párbeszédet folytassanak a gyógyszerfejlesztők és a tudományos szakértők. Érdemes már a fejlesztés lehető legkorábbi szakaszában tudományos tanácsért folyamodni annak érdekében, hogy szükség esetén el lehessen végezni a megfelelő módosításokat.

rán öt olyan gyógyszerhez kapcsolódóan adott tanácsot az Innovációs Munkacsoport, amelyek fejlesztése azóta is töretlenül folyik, és jelenleg az EMA általi tudományos tanácsadás nyomvonalain halad. Az EU-ban elsőként engedélyezett őssejtterápiás készítmény (Holoclar) fejlesztéséhez már nagyon korai szakaszban támogatást nyújtott az Innovációs Munkacsoport – akkor, amikor még csak kutatóintézeti szinten foglalkoztak a fejlesztéssel –, majd ezt követően az EMA általi tudományos tanácsadás lehetőségével is éltek a fejlesztők. Egy célzott daganatterápiás készítmény (Zelboraf) fejlesztése során úgyszintén igen korai fázisban nyújtott támogatást az Innovációs Munkacsoport egy bizonyos biomarker használatát illetően. Mára ez a gyógyszer bekerült a terápiába azon melanomás betegek kezelésére, akiknél BRAF V600 típusú génmutáció igazolható.

›› Tudna-e olyan példa értékű szakértői munkát idézni, amely jelentősen előmozdította egy adott innovatív gyógyszer fejlesztését és engedélyeztetését vagy kulcsszerepet játszott abban, hogy egy nem megfelelőnek ítélt fejlesztési irány ne emésszen fel felesleges energia- és pénzbefektetést?

›› Magyarország is bekapcsolódott az Innovation Network munkájába, az eddigi tapasztalatok alapján milyen tanácsokat adna az Innovációs Iroda működtetéséhez? Melyek azok a szempontok, amikre kiemelt figyelmet érdemes fordítani?

Az EU Innovációs Hálózata (EU IN) 2011-ben alakult, és az EMA innovációs munkacsoportja, illetve a csatlakozni kívánó tagállami gyógyszerhatóságok innovációs irodáinak részvételével működik. Tavaly négy tagállam csatlakozott a hálózathoz, így a részt vevő tagországok száma 11-re nőtt. Az EU IN új megbízatása idén szeptember elején indult. A hálózat célja, hogy a gyógyszer-engedélyezéshez kapcsolódó tagállami, illetve uniós támogatásokat átláthatóbbá és az innovatív cégek számára minél vonzóbbá tegye. AZ EU IN keretein belül folyó közös munka jó példája két olyan komplex gyógyszerfejlesztés, amely során a fejlesztőket a részt vevő nemzeti gyógyszerhatóságokhoz irányítottuk további útmutatásért. A fejlesztések egyike egy in vivo ultrahang-diagnosztikai eszköz, másika a diabéteszes lábszárfekély kezelésére szolgáló gázkeverék, amit a betegágy mellett terveznek előállítani. Mindkét potenciális termék fejlesztőjét (akik egyébként kis- és középvállalkozások) ös�szekötöttük az illetékes nemzeti hatóságokkal, és a fejlesztés most nemzeti szinten folyik tovább. Egy másik jó példa az orvostechnikai eszközök és a gyógyszerek határmezsgyéjén folyó kutatásokat akadályozó tényezők elhárítására hivatott vitaanyag összeállítása és fejlesztése. A dokumentum konkrét javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan kellene e gyógyszereket kezelni összeurópai szinten. Az EMA innovációs munkacsoportjának tapasztalatai közül is kiemelhető néhány pozitív példa. A tavalyi év so-

10

Számos előnyét látjuk annak, ha egy nemzeti gyógyszerhatóság tagja az EU Innovációs Hálózatának. Az EU IN lehetőséget ad többek között a nemzeti gyógyszerhatóságok és az EMA innovációs irodáinak látókörébe kerülő innovatív fejlesztésekhez kapcsolódó tapasztalatcserére. Megfelelő színtere továbbá a gyógyszerfejlesztések korai szakaszában felmerülő tudományos és engedélyeztetési buktatók kiküszöbölését célzó párbeszédnek (például ami a határterületi fejlesztéseket vagy a betegágy mellett előállítandó készítményeket illeti). Ennek kapcsán az is lényeges szempont, hogy a hálózaton belül gyors információáramlás valósul meg a nemzeti gyógyszerhatóságok és azok illetékes irodái (például a tudományos tanácsadással vagy a klinikai vizsgálatokkal foglalkozó részlegek) között. Lehetőséget teremt arra is, hogy felismerésre kerüljenek a képzési és továbbképzési célterületek. Az EU IN szorosan kapcsolódik a korábban már említett EU Network Training Centre kezdeményezéshez, amely a (tovább)képzési célterületek azonosításával hivatott biztosítani, hogy a megfelelően felkészült szakembergárda folyamatosan rendelkezésre álljon a hálózaton belül. Az EU IN újonnan indult megbízatásával újabb célterületek és lehetőségek fognak körvonalazódni a jövőben. Mindezek alapján határozottan biztatom az OGYÉI-t arra, hogy innovációs iroda felállításával vegyen részt az EU IN munkájában, és az EMA részéről támogatjuk ennek megvalósulását. Az innovációs iroda központi szerepet játszhat a helyi gyógyszeripari szereplők és a felsőoktatási-kutatóintézeti szektor közötti kapcsolattartás biztosításában, és valódi hidat képezhet a centrális gyógyszer-engedélyezés felé.

Fókusz /Rasival, Júliustólaz új EMA elvek mentén, új szisztéma szerint Interjú Prof. Guido ügyvezető igazgatójával

AZ EURÓPAI GYÓGYSZERHATÓSÁGOK HÁLÓZATÁNAK KÖZÖS STRATÉGIÁJA 2020-IG Az európai gyógyszerszabályozás egyedülálló, mely a nemzeti hatóságok szoros, hálózatszerű működésén alapul, mind az embergyógyászati, mind az állatgyógyászati készítmények területén. A tagállamok társhatóságainak hatékony és transzparens együttműködésén alapul az európai gyógyszerhatóságok hálózatának elkövetkező ötéves stratégiája. Az EMA és a nemzeti gyógyszerhatóságok vezetőinek szervezete, a HMA (Heads of Medicines Agencies) az európai gyógyszerszabályozás teljes vertikumára 2020-ig érvényes közös stratégiát fogadott el. Az angol nyelven elérhető, „European Union Medicines Agencies Network Strategy to 2020 – Working together to improve health” című dokumentumot 2015 decemberében publikálták. (Elérhető: www.ema.europa.eu) A STRATÉGIÁBAN NÉGY KIEMELT TERÜLETET AZONOSÍTOTTAK: u AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS TEENDŐK: fontos a valós közegészségügyi szükségleteket kielégítő új

gyógyszerek fejlesztésének támogatása és folyamatos hozzáférés garantálása a meglévő gyógyszerekhez. u AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYBEN ALKALMAZOTT KÉSZÍTMÉNYEK: egyrészt az állatgyógyászati készítmények körének

bővítése a cél, másrészt a humán készítmények állatgyógyszerként való alkalmazása során az antimikrobás terápiák rizikójának minimalizálása. u A HMA HATÉKONYABBÁ TÉTELE: fontos, hogy a hálózat azonnal reagálni tudjon a legújabb közegészségügyi kihívásokra,

ehhez pedig megfelelő tudományos szakértelmet kell biztosítani a hatóságok számára. u A GLOBÁLIS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET ERŐSÍTÉSE: a cél, hogy a HMA hatékony nemzetközi fellépése alapján szo-

rosabb felügyelet alá kerüljön a gyógyszerellátási lánc. A szervezet adatai szerint az Európai Unió gyógyszergyáraiban gyártott készítmények hatóanyagának 80 százalékát Európán kívül gyártják, India és Kína szerepe egyre erősödik, mind a hatóanyaggyártás, mind a klinikai vizsgálatok (beleértve a bioekvivalencia-vizsgálatokat is) területén, így ezek az országok az unió kulcsfontosságú partnereivé váltak. Ezek a tények pedig – minőségi kérdésektől kezdve a gyógyszerhamisításig – számos problémát vetnek fel. Az „EU-szabályozástól eltérő környezet ellen” szoros együttműködéssel, folyamatos ellenőrzéssel, a tagállamok közötti naprakész információmegosztással, közös informatikai rendszer alkalmazásával, illetve a zárt ellátási lánc biztosításával lehet védekezni. Közös érdek, hogy az unión kívüli országok hatóságaival megismertessük az európai gyógyszerszabályozási modellt, s a hálózat tagjai támogatást nyújtsanak a jó gyakorlatok elsajátításához.

CSAKURDÁNÉ DR. HARMATHY Zsuzsanna, főosztályvezető-helyettes, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

›› Szerepel-e az EMA tervei között, hogy a gyógyszerek engedélyezéséhez hasonlóan szigorúbb szabályozással bekapcsolódik az étrend-kiegészítők piacának szabályozásába? Ahogy a gyógyszerszabályozás terén el lehetett érni egy egységes rendszer kialakítását, ugyanúgy nem lehetne-e az étrend-kiegészítők terén is egységes engedélyezési és piacfelügyeleti rendszert kialakítani? Nem tart-e attól, hogy a jelenlegi, viszonylag gyenge szabályozás negatívan hathat a gyógyszeripar presztízsére? Az egyes tagországokban mi a tapasztalat az étrend-kiegészítők forgalmazásával (hatásosságával, biztonságosságával) kapcsolatban?

Az étrend-kiegészítők engedélyezésének és piacfelügyeletének átvétele nem szerepel az EMA jövőbeli tervei között. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (EFSA, European Food Safety Authority) ugyanakkor egyre szorosabban együttműködünk, és határozottan pártolunk egy olyan szoros és jól koordinált kooperációt, amely a szükséges területeken – akár az EMA hatáskörének kiterjesztésével – megduplázná a jelenlegi erőfeszítéseket. 

11

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

Az EMA 2015. évi tevékenysége számokban Humán gyógyszerkészítmények Kutatás és fejlesztés

Állatgyógyászati készítmények Kutatás és fejlesztés

i

510

kérelem tudományos tanácsadás és eljárásbeli segítségnyújtás (protocol assistance) iránt

28

30

27

MUMS-kérelem (products for minor use or minor species – kevésbé elterjedt alkalmazásokhoz, vagy ritkább fajok kezelésére szánt állatgyógyászati készítmények)

kérelem az egészségügyi technológiaértékelő (Health Technology Assessment, HTA) szervekkel együttműködve nyújtott tudományos tanácsadás iránt

kérelem tudományos tanácsadás iránt

4 31

javaslat fejlett terápiás készítménykénti besorolásra

71

177

pozitívan véleményezett pediátriai vizsgálati terv

döntés fejlesztés alatt álló farmakon „orphan” (ritka betegségek gyógyszere) besorolásáról

Gyógyszer-engedélyezés pozitív vélemény

93

új gyógyszerhatóanyag

Feltételes forgalomba hozatali engedély Kivételes körülmények által indokolt jóváhagyás engedély

39 5 3 3

Gyógyszerbiztonság

633 Forrás: EMA

12

elvégzett PSUR-értékelés (periodic safety update report – időszakos gyógyszerbiztonsági jelentés)

5

Gyógyszerengedélyezés 10 új engedélykérelem 14 pozitív vélemény

Kiemelendő Gyorsított értékelési eljárás

MRL-kérelem (valamely farmakon maximális maradékanyag-határértékének értékelésére, adott termékek vonatkozásában)

farmakovigilanciai felülvizsgálati eljárás elindítása

haszonállatokra vonatkozóan

társállatokra vonatkozóan

C

g

7

7

Gyógyszerbiztonság

31 467

159

7

beérkezett mellékhatásjelentés

PSURbenyújtás

felülvizsgálati eljárás elindítása



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

Új székhelyre költözhet az EMA

Hogyan érinti Nagy-Britannia uniótól való elszakadása a Londonban működő Európai Gyógyszerügynökséget? Nagy-Britannia tervezett kilépése az Európai Unióból nem okoz fennakadást az Európai Gyógyszerügynökség tevékenységében – jelentette be az EMA röviddel a brit referendum után. Az ügynökség esetleges székhelyváltozása és működési szabályainak módosulása Nagy-Britannia és az unió jövőbeli kapcsolatának alakulásától függ.

Az Európai Unió történetében nem volt még példa az elszakadásra, így Nagy-Britannia tervezett kilépésének kihatásaival kapcsolatban csak spekulálni lehet, amit Guido Rasi, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) igazgatója jobbnak lát elkerülni. Ami biztos: a brit nép akaratának teljesülése nem okozhat fennakadást sem az ügynökség munkafolyamataiban, sem az EMA intézményi és jogi szabályozásában rögzített határidők teljesülésében. A tagországok nemzeti gyógyszerhatóságai és az EMA közötti szoros kooperációra épülő európai gyógyszer-engedélyező szakhatósági hálózat rendkívül szigorú, ámde kellően flexibilis rendszerben működik ahhoz, hogy a szakértői munka magas minőségének és hatékonyságának veszélyeztetése nélkül alkalmazkodhasson a szervezet életében bekövetkező mindennemű változáshoz – áll az EMA sajtóközleményében.1,2

KI(K) DÖNT(ENEK)? Több tagállam, köztük Spanyolország, Svédország, Dánia, Olaszország, Németország, Írország és Magyarország is jelezte, hogy adott esetben kész új székhelyet biztosítani az unió gyógyszerügyi szervezetének, a döntést azonban nem az EMA fogja meghozni: a tagállamoknak közös megegyezéssel kell dönteniük az esetleges székhelyváltozásról – hangsúlyozza az EMA vezetősége.1,3 Mivel az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 1993. július 22‑i 2309/93/EGK tanácsi rendelet nem rögzíti, hogy az ügynökség székhelyének feltétlenül uniós tagállamban kell lennie, lényegében a kilépési tárgyalások kimenetelétől függ, hogy a Brexit egyet jelent-e az EMA áthelyezésével.4

Ha az ügynökség székhelye és jelenlegi 890 alkalmazottja mégis költözni kényszerül, e lépés leghamarabb várhatóan 2019-ben lesz – feltéve, hogy a szigetország jövő év elején értesíti kilépési szándékáról az Európai Tanácsot, aktiválva a Lisszaboni Szerződés ide vonatkozó, 50. cikkelyét.4 A kilépés menetéről és Nagy-Britanniának az EU-val való jövőbeli viszonyáról a brit kormány és az unió közötti tárgyalások során fognak dönteni.5

NYERTESEK ÉS VESZTESEK A jelentkező tagországok közül Írország tűnik a legbizakodóbbnak: a The Irish Times napilap augusztus eleji cikke szerint Dublin nemcsak Londonhoz való közelsége, hanem az angolnyelv-használat, a gyógyszeripar és a K+F szektor erős mivolta, továbbá az ír gyógyszerhatóság (HPRA, Health Products Regulatory Authority) proaktív és elkötelezett szakmai tevékenysége folytán is ideális jelölt lehet az EMA új székhelyének.6 Mike Thompson, a Brit Gyógyszeripari Vállalatok Szövetségének (ABPI, Association of the British Pharmaceutical Industry) elnöke a The Telegraph brit hírportálnak adott interjújában röviddel a referendum végeredményének nyilvánosságra hozatala után kifejezte aggodalmát a Nagy-Britanniában zajló nagyszámú klinikai vizsgálat jövőjét és a centrális gyógyszer-engedélyezés kedvezményezetti köréből való kikerülés negatív hatásait illetően. Mindazonáltal bízik abban, hogy a szigetország az uniótól való elszakadás ellenére is tagja maradhat az Európai Gyógyszerügynökségnek, és így sem a gyógyszerkutatási és -feljesztési szektor érdekei, sem a brit polgárok innovatív új terápiás lehetőségekhez való hozzáférése nem csorfolytatás a 14. oldalon

13

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

bulnak. „Az unió minden tagállama igen nagyra értékeli a brit gyógyszerügyi hatóság (MHRA, Medicines and Healthcare products Regulatory Agency) szakértői munkáját, ezért bízhatunk abban, hogy az EMA továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy kiváló szakembereink részt vegyenek a gyógyszerértékelő és engedélyezést előkészítő munkában” – nyilatkozta Thompson. Mindemellett a brit gyógyszeripar jövőbeli helyzetét értékelve arra is rámutatott, hogy Nagy-Britannia mostanáig nettó haszonélvezője volt az EU-ból érkező, élet- és egészségtudományi célú kutatási támogatásoknak, a forrásutánpótlás azonban az unióból való kiválással veszélybe kerülhet – noha az élettudományi szektornak juttatható pénzösszegekből esetenként nem csak uniós tagállamok profitálhatnak.7 Az MHRA sajtóközleménye szerint a brit gyógyszerhatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyógyszer-engedélyezés hatékonysága és a britek érdeke a jövőben se sérüljön, és továbbra is elsődleges célja, hogy teljes értékű és aktív szerepet játsszon az európai gyógyszer-engedélyezési és farmakovigilanciai tevékenységben.8

A kormány a Miniszterelnökséget vezető minisztert kérte arra, hogy készítsen háttértanulmányt az EMA áthelyezésének gazdasági hatásairól és a lehetőségekről. 

Források: 1. EMA: Outcome of UK referendum on EU membership (http:// www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/news_and_ events/general/general_content_001707.jsp&mid=WC0b01ac0580a809a7) 2. EMA: Statement on the outcome of the UK referendum, 06/07/2016 (http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/news_and_events/news/2016/07/news_detail_002566. jsp&mid=WC0b01ac058004d5c1) 3. Regulatory Affairs Professionals Society (Zachary Brennan): EMA on Brexit: New Headquarters Locale Will be Decided by Member States (http://raps.org/Regulatory-Focus/ News/2016/07/06/25278/EMA-on-Brexit-New-HeadquartersLocale-Will-be-Decided-by-Member-States/) 4. Location of the European Medicines Agency after Brexit (Taylor Wessing, July 19 2016) (http://www.lexology.com/library/deta-

EGY KIVÁLÓ LEHETŐSÉG A TOVÁBBLÉPÉSRE

il.aspx?g=b975488b-54dc-404f-9f3c-a87b0f655b1e) 5. Lisszaboni szerződés (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lisszabo-

A magyar kormány is beszállt a „versenybe”, Budapestre hozatná az Európai Gyógyszerügynökség székhelyét Londonból – derült ki a Magyar Közlöny ez évi 132. számából. A döntés első körben természetesen költségeket jelent a magyar adófizetőknek, hisz a kormányhatározat utal arra, akár az elhelyezésben is vállalna terheket a kormányzat, azaz az adófizetők. Ugyanakkor egy fontos európai ügynökség Magyarországra csábítása presztízskérdés a kormánynak, de jelentős gazdasági és informális haszna is lehet. A magyar kormány gazdaságpolitikájának egyik célja a magyar gyógyszeripar megerősítése – ebbe az elképzelésbe illeszkedne a gyógyszerügynökség Budapestre hozatala.

14

ni_szerz%C5%91d%C3%A9s) 6. Ireland wants EU drug agency to move to Dublin after Brexit (Stephen Collins) (http://www.irishtimes.com/news/politics/ ireland-wants-eu-drug-agency-to-move-to-dublin-after-brexit-1.2741098) 7. Big Pharma might have shrugged off Brexit, but Britain’s life sciences industry faces an uncertain future (Julia Bradshaw) (http://www.telegraph.co.uk/business/2016/06/29/big-pharma-might-have-shrugged-off-brexit-but-britains-life-scie/) 8. MHRA and making a success of Brexit (https://www.gov.uk/government/news/medicines-and-healthcare-products-regulatory-agency-statement-on-the-outcome-of-the-eu-referendum)



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

A betegszervezetek és a fogyasztói csoportok részvétele az EMA munkájában

Kölcsönösen hasznos kooperáció Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) fennállása óta fontosnak tartja a betegekkel való együttműködést, amely az 1995 óta eltelt két évtized során mind szorosabbra fonódott, és egyre sokrétűbben valósul meg. A nonprofit betegszervezetek és az önálló betegszakértők részvétele mellett a fogyasztói szervezetek is bekapcsolódtak az EMA gyógyszerértékelő munkájába annak érdekében, hogy a tudományos szempontú értékelés kiegészüljön a való életben szerzett értékes tapasztalatokkal, és megfelelhessen az érintettek legfontosabb igényeinek. A kooperáció javítja az átláthatóságot és hozzájárul az EMA gyógyszer-engedélyezési tevékenységének tökéletesítéséhez. A betegszervezetekkel kialakított együttműködés kölcsönösen hasznos: a tudományos szempontok szerinti gyógyszerértékelés nélkülözhetetlen kiegészítői azok a mindennapi tapasztalatok, amit az érintettek adnak át a betegségekkel és azok rendszeres kezelésével kapcsolatban; és fordítva, az EMA szakembereitől kapott információk növelik a betegek terápiába és gyógyszer-engedélyezésbe vetett bizalmát, és kulcsszerepet játszanak a biztonságos és racionális gyógyszerfelhasználás előmozdításában. Prof. Guido Rasi, az EMA ügyvezető igazgatója szerint a betegszervezetekkel folytatott együttműködés valódi sikertörténet, amely nélkülözhetetlen a terápiás eljárások életminőségre gyakorolt hatásának és a gyógyszerkészítmények előny-kockázati profiljának valós megítéléséhez. A betegszakértők véleményének meghallgatása a gyógyszerek teljes életciklusa során – tehát a fejlesztés legkorábbi szakaszától a forgalomba hozatalt követő gyógyszerfelügyeletig – meghatározó jelentőségű.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETEI ÉS FŐ TERÜLETEI A betegszervezetek képviselői az Európai Bizottság által kinevezett tagjai az EMA Menedzsment Testületének (2 fő) és tudományos bizottságainak: az Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottságában (CHMP) és a Gyermekgyógyászati Bizottságban (PDCO) 3-3 fő, a Fejlett Terápiás Gyógyszerkészítmények Bizottságában (CAT) 2 fő, a Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottságban (PRAC) 1 fő állandó tag vesz részt, teljes szavazati joggal. Közreműködnek továbbá a tudományos bizottságok gyógyszerértékelő munkájában, a gyógyszeripari szereplőknek nyújtott tudományos tanácsadásban, részt vesznek a tudományos tanácsadó testület (SAG, scientific advisory group) ülésein és az ad-hoc szakértői üléseken. Tagjai az EMA által koordinált legfontosabb európai szervezeteknek, köztük a Farmakoepidemiológiai és Farmakovigilan-

ciai Központok Európai Hálózatának (ENCePP, European Network of Centres for Pharmacoepidemiology and Pharmacovigilance), a Gyermekgyógyászati Kutatások Európai Hálózata (EnprEMA, European Network of Paediatric Research) koordinációs csoportjának, valamint az EUCTR (európai klinikai vizsgálati adatbázis) információs rendszer szakértői csoportjának. A betegek és a fogyasztói szervezetek képviselőinek aktív közreműködését jelzi, hogy a 2007-beli 76-ról 2015-re 743ra emelkedett azon alkalmak száma, amikor az EMA az érintettek véleményének meghallgatásával hozott döntést egy adott témában (1. ábra). Néhány példa: a 6–17 éves gyermekek és serdülők figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarának (ADHD) kezelésére engedélyezett Intuniv tabletta (guanfacin-hidroklorid, Shire Pharmaceuticals Ireland Ltd.) jóváhagyásához kapcsolódó döntéshozatalban a betegszakértők fontos szerepet játszottak azáltal, hogy felhívták a figyelmet a kezelés mellékhatásaként jelentkező álmosság értékelésének nehézségeire: arra, hogy a szedáció nehezen különíthető el a fő hatásként elvárt tüneti javulástól. 1. ábra A betegek és a fogyasztói szervezetek képviselőinek bevonása az EMA tevékenységébe (2007–2015)

743

800 700

633

600

525

500

423

400

307

300

167

200 100

551

76

213

76

0 Forrás: EMA

folytatás a 16. oldalon

15

Fókusz

A GYÓGYSZEREK BIZTONSÁGOSSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN AZ EMA SZÁMÍT A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYÉRE Az Európai Gyógyszerügynökség farmakovigilancia-kockázatértékelési bizottsága (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, PRAC) 2016. szeptembertől felkészült arra, hogy a jogszabályok adta lehetőséggel éljen és indokolt esetben – különösen a biztonsági aggály kiterjedésére és komolyságára tekintettel – közmeghallgatásokat szervezzen. Minden új biztonságossági aggály esetében a PRAC az ügy sürgősségére való tekintettel eldöntheti, hogy közmeghallgatást szervez-e. A közmeghallgatáson a lakosság lehetőséget kap arra, hogy kifejthesse álláspontját, illetve kérdéseket tegyen fel az adott gyógyszerrel, hatóanyaggal, illetve terápiás csoporttal kapcsolatban. A közmeghallgatás minden állampolgár számára nyitott, de a szervezés megkönnyítése érdekében előzetes regisztrációhoz kötött. A közmeghallgatásokat az Ügynökség által meghatározottak szerint tartják majd és az EMA honlapján (http://www.ema.europa.eu) jelentik be. A bejelentésben határozzák majd meg a részvétel módját is. A közmeghallgatást élő adásban közvetítik az EMA Youtube-csatornáján. Az Európai Gyógyszerügynökség szándéka az, hogy azzal, hogy átláthatóvá teszi, megnyitja az értékelési eljárást a publikum előtt, növekedni fog a gyógyszerek biztonsága iránti bizalom, hiszen az EU polgárai aktívan részt vehetnek a már forgalomban lévő – tehát általuk használt – gyógyszerek biztonságosságát tárgyaló folyamatokban. SZABÓ Franciska kommunikációs szakreferens, OGYÉI

Megerősítették az értékelést végző szakemberek abbéli aggályait, hogy a napközbeni álmosság kedvezőtlenül befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket, és esetlegesen a gyermekek kognitív fejlődésére is káros hatással lehet. A párbeszéd eredményeként az álmosság és a szedáció a legfontosabb biztonsági kockázatok között került be a készítmény kísérő irataiba, amelynek monitorozása az elfogadott kockázatkezelési terv értelmében kiemelt figyelmet kap. A sclerosis multiplex terápiájára engedélyezett Tecfidera (dimetil-fumarát; Biogen Idec Ltd.) lehetséges mellékhatásaként fellépő lymphopenia és progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) kockázatának megítélésében hasonlóan sokat segített a betegek álláspontja, amely rámutatott, hogy a kezelésre szorulók sokkal inkább aggódnak a gyógyszerhatás időbeli csökkenése/ megszűnése, semmint a PML-rizikó miatt. Nyomatékosította továbbá, hogy a betegek megértik és elfogadják a kezelés kockázatait, és a rizikó csökkentése érdekében támogatják az orvosi ellenőrzések (képalkotó vizsgálatok) gyakoribbá tételét. A gyógyszerfejlesztők és az EMA közötti párbeszéd – és ennek kapcsán a betegszakértőktől érkező írásos és/vagy szóbeli vélemények – jelentőségét jól példázza az EMA által nyújtott tudományos tanácsadás, amely a fejlesztés bármely aspektusához kapcsolódhat a preklinikai, statisztikai és engedélyezési kérdéskörtől kezdve a ritka gyógyszerek kedvező hatásainak értékeléséig. A tavalyi év során az EMA 76 betegszakértőt vont be a tudományos tanácsadásba. Az esetek egyikében, a lizoszómák egy ritka tárolási zavarát célzó fejlesztés kapcsán a megkérdezett betegszakértő hasznos információkkal szolgált a klinikai vizsgálatokba beválasztandó betegek életkori specifikációjáról, átfogó képet adott a tényleges terápiás igényekről, valamint a rendelkezésre

16

álló kezelési módokról, alátámasztva ezzel a Tudományos tanácsadói munkacsoport (SAWP, Scientific Advice Working Party) javaslatait. Egy másik esetben, egy neurológiai kórképhez kapcsolódó tudományos tanácsadás során a véleményező beteg-hozzátartozó a megélt tapasztalatok alapján a hatásosság minél alaposabb értékeléséhez nyújtott hasznos segítséget: nyomatékosította, hogy a klinikai kipróbálás fázisában vizsgált elsődleges végpont a való életben kiemelt jelentőséggel bír, és a másodlagos végpontokkal együtt fontos jelzője a klinikai hatás megítélésének. A felkért szakértő nem csak érintett beteg lehet, hanem olyan személy is, aki az érintettekkel való együttműködésben szerzett nagy tapasztalata folytán képvisel egy adott betegcsoportot. BETEGKÉPVISELETI ÉS FOGYASZTÓI SZERVEZETEK MUNKACSOPORTJA (PCWP) A PCWP (Patients and Consumers Working Party) az EMA 2006-ban felállított állandó szakértői munkacsoportja, amely a betegeket közvetlenül vagy közvetve érintő gyógyszerügyi kérdések megvitatásának fóruma. Az EMA munkatársaival és tudományos bizottságainak tagjaival folytatott diszkusszióban a betegek és a fogyasztók különféle csoportjai kiegyensúlyozottan képviseltetik magukat: az általános betegképviseleti szervezetek vagy a centralizált gyógyszerengedélyezési eljárásba kötelező jelleggel bekapcsolódó betegségspecifikus képviseleti szervek tagjait éppúgy megtaláljuk közöttük, mint a speciális betegpopulációk képviselőit (például a gyógyszerfejlesztésben kevéssé reprezentált időseket és nőket). A PCWP évente legfeljebb négyszer ülésezik, jellemzően az Egészségügyi szakemberek munkacsoportjával (HCPWP) együtt; ezen alkalmakkor megfigyelőként az EMA

Fókusz / JúliustólKölcsönösen új elvek mentén, új szisztéma szerint hasznos kooperáció

2. ábra Az EMA betegekkel való együttműködésének legfontosabb mérföldkövei

2003 1996 1995

Párbeszéd HIV-betegekkel

Munkacsoport alakul betegek részvételével

2005

2006

Az EMA kiadja a betegés fogyasztói szervezetekkel folytatott együttműködés kereteit definiáló útmutatást

Megalakul a Betegképviseleti és fogyasztói szervezetek munkacsoportja (PCWP)

2014

Az EMA-n belül megalakul a Betegek és Egészségügyi Szakemberek Osztálya Közzéteszik a 2005-ben kiadott keretdokumentum átdolgozását

Jelenleg A való életben szerzett tapasztalatokat szisztematikusan beépítik az EMA gyógyszerértékelő munkájába

Megalakul az EMA Forrás: www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/partners_and_networks/general/general_content_000317.jsp&mid=WC0b01ac058003500c

Menedzsment testülete és az Európai Bizottság számos tagja is jelen van. A munkacsoport kiemelt feladata az EMA szakemberei és a laikus szakértők közötti együttműködés monitorozása, ennek kapcsán pedig a legfontosabb feladatok kijelölése, illetve az esetleges problémák, hiányosságok feltárása. A PCWP-n belül specifikus témacsoportok (topic groups) segítik és értékelik az EMA munkájában részt vevő betegek és fogyasztók tevékenységét. A BETEGKÉPVISELŐK SZEREPE A TÁJÉKOZTATÁSBAN Az EMA munkájában közreműködő betegszakértők/betegszervezeti képviselők fontos feladata a laikusok számára ös�szeállított írásos anyagok – így a betegtájékoztatók, az európai nyilvános értékelő jelentés (EPAR) összefoglalója és a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos tájékoztató anyagok – szövegezésének értékelése. Figyelemre méltó, hogy míg 2007-ben a három dokumentumtípusból együttesen mindössze 38-at véleményeztek betegszakértők, addig a tavalyi év során 137 ilyen típusú értékelés zajlott. Ezen belül az áttekintett 47 EPAR-összefoglaló közül 33 (70%) szövegezését módosították a betegszakértők visszajelzései alapján. A pontos értelmezést garantáló, laikusok által is könnyen érthető megfogalmazás fontos eszköze a hatékony és személyre szabott kommunikációnak: segíti a gyógyszeralkalmazással járó előnyök és kockázatok megértését, valamint támogatja a biztonságos és racionális gyógyszeralkalmazást.

napot tart a háttérismeretek elsajátításához, a betegképviselők EMA-beli szerepének megismertetéséhez. Emellett a felkért egyéni betegszakértőket személyes konzultáció keretében ismertetik meg a kijelölt feladathoz kapcsolódó folyamatokkal. A betegszervezetek és a fogyasztói csoportok képviselői az EMA által szervezett továbbképzéseknek és konferenciáknak is aktív résztvevői. Az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében az ügynökség munkájába bekapcsolódó betegek és fogyasztók kétévente kérdőíves felmérés keretében adnak számot arról, mennyire elégedettek a kooperatív tevékenység jellegével, kereteivel. A két évtizedes gyakorlat egyértelműen igazolja, hogy a betegek részvétele a gyógyszerértékelési folyamatban még megalapozottabbá és teljesebbé teszi a tudományos bizottságok véleményalkotását, így nem véletlen, hogy az EMA munkájában részt vevő szakemberek és laikusok kölcsönös tisztelettel tekintenek egymásra.  Források: 1. EMA: Partners & Networks/Patients and consumers (http:// www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/partners_ and_networks/general/general_content_000317.jsp&mid=WC0b01ac058003500c) 2. Revised framework for interaction between the European Medicines Agency and patients and consumers and their organisations (pdf)

KÉPZÉS, VISSZACSATOLÁS

3. EMA: Training and resources for patients and consumers (http:// www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/partners_and_

Az EMA feladatainak és szervezeti jellemzőinek ismerete, a gyógyszerfejlesztés és -engedélyezés lépéseinek megértése fontos előfeltétele annak, hogy az ügynökség munkájában részt vevő betegek hatékonyan segíthessék a gyógyszerértékelést. Ennek érdekében az EMA nagyszámú tájékoztató anyagot tesz közzé honlapján, és évente speciális képzési

networks/general/general_content_000575.jsp&mid=WC0b01ac058077ce81) 4. 2015 Annual Report of EMA interactions with patients, consumers, healthcare professionals and their organisations (www.ema.europa.eu/ema/pages/includes/document/open_document.jsp?webContentId=WC500209168)

17

Fókusz

Az egészségügyi szakemberek részvétele az EMA munkájában

Az előny-kockázati profil precíz megítélése A beteg- és a fogyasztói szervezetekkel való együttműködéshez hasonlóan az EMA a független egészségügyi szakemberekkel folytatott párbeszéd iránt is elkötelezett, lévén a gyógyszeres terápiáról döntő és annak hatásait nyomon követő szakértőkként kulcsfontosságú tapasztalatokkal segítik az Ügynökség döntéshozatalait, véleményalkotását. Ennek jegyében az egészségügyi szakemberek az EMA felállítása óta szerves részei a szervezet bizottságainak, munkacsoportjainak, tanácsadói csoportjainak.

Az egészségügyi szakemberektől érkező visszacsatolás nélkülözhetetlen a gyógyszerkészítmények előny-kockázati profiljának precíz megítéléséhez és hozzájárul a farmakovigilanciai rendszer folyamatos tökéletesítéséhez. A klinikai tapasztalatok a gyógyszerfejlesztések vonatkozásában is döntő fontosságúak. Másfelől az együttműködés alapvető eszköze az egészségügyi szakemberek világos és naprakész tájékoztatásának, ezáltal pedig a biztonságos és racionális gyógyszerfelhasználás előmozdításának. Ahogy a betegek, úgy az egészségügyi szakemberek is non-profit szakmai szervezetek képviselőiként vagy önálló szakértőkként kapcsolódhatnak be az EMA munkájába. A Menedzsment testületben 2 állandó taggal, a Gyermekgyógyászati Bizottságban (PDCO) 3, a Fejlett Terápiás Gyógyszerkészítmények Bizottságában (CAT) 2, a Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottságban (PR AC) 1 állandó taggal képviseltetik magukat. A tudományos tanácsadó testületek (SAG) tagjaiként, valamint az ad-hoc szakértői ülések és ad-hoc konzultációk résztvevőiként bekapcsolódnak a tudományos bizottságok gyógyszerértékelő tevékenységébe, és tagjai az EMA által koordinált legfontosabb európai szervezeteknek (ENCePP, EnprEMA, EUCTR információs rendszer szakértői csoportja). Fontos feladatuk a gyógyszerkészítmények alkalmazási előírásainak (SmPC), illetve az EMA gyógyszerbiztonsági tájékoztató anyagainak áttekintése és véleményezése. Kiemelten részt vesznek az átláthatóságot biztosító kezdeményezések megvalósítá-

18

sában, és a felsőoktatási intézményekkel/kutatóintézetekkel való együttműködések szorosabbra fűzésében.

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK MUNKACSOPORTJA (HCPWP) A hivatalosan 2013-ban felállított HCPWP (Healthcare Professionals Working Party) az egészségügyi szekembereket közvetlenül vagy közvetve érintő humán gyógyszerügyi kérdésekhez kapcsolódó javaslatokkal segíti globálisan az EMA és ezen belül külön a tudományos bizottságok munkáját. Tagjai az ügynökséggel hivatalosan együttműködő szakmai szervezetek képviselői (18 fő), valamint az EMA hat humán tudományos bizottságának kiválasztott tagjai. Évi legfeljebb négy ülésén megfigyelőként a Betegképviseleti és fogyasztói szervezetek munkacsoportja (PCWP), az EMA Menedzsment testülete és meghívottként az Európai Bizottság számos tagja is jelen van. A munkacsoportok közötti együttműködést nagyban segítik a HCPWP-n belül kialakított specifikus témacsoportok (topic groups), amelyek adott témakörben előzetes diszkussziót folytatva hatékonyabbá teszik a plenáris és egyéb üléseken megvitatásra kerülő kérdésekhez kapcsolódó döntéshozatalt. A jelenlegi négy témacsoport a közösségi média területére, a gyógyszeralkalmazáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálását szolgáló intézkedésekre és ezek eredményességének megítélésére, a gyógyszerekhez kapcsolódó információkra, valamint a felsőoktatási szektorral, tudós társaságokkal és egészségügyi szervezetekkel való kooperációra fókuszál.

Az előny-kockázati profil precíz megítélése

A TÉMACSOPORTOK FŐ FELADATAI Mivel a közösségi médiák iránti érdeklődés mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek oldaláról egyre nő, az EMA fontos feladatának érzi, hogy maga is megbízható és pontosan érthető, naprakész gyógyszer-információkkal segítse a világhálón keresztüli tájékozódást. A közösségi médiákkal foglalkozó témacsoport fő feladatai közé tartozik azon gyakorlatok feltérképezése, amelyek a digitális világ adta lehetőségek kiaknázása révén formálják a klinikai kutatást és a betegellátást. További lényeges feladata, hogy az EMA és az ügynökség munkájában érintett beteg-, fogyasztói és szakmai szervezetek figyelmét felhívja a való életbeli terápiás tapasztalatokhoz kapcsolódó információk és betegadatok gyűjtésének és felhasználásának trendjeire, és megoldásokat javasoljon a megbízható internetes tájékoztatás kiszélesítésére. A kockázatkezelés alapvető eszközei a gyógyszeralkalmazáshoz kapcsolódó rizikó minimalizálását szolgáló intézkedések és ezek eredményességének megítélése – az e témára specializálódott témacsoport fő feladatai a jelenlegi gyakorlatok és az eddigi tapasztalatok áttekintése, továbbá a PRAC napirendjére kerülő kérdésekhez kapcsolódó információáramlás előmozdítása. Emellett szorgalmazza az egészségügyi szakemberek tájékoztatásának javítását a forgalomba hozatalt követő gyógyszervizsgálatokról, az elérhető uniós regiszterekről, a gyógyszerelési hibákról és minden olyan gyógyszerhatósági tevékenységről és kezdeményezésről, amely e területekhez kötődik. Konk-

rét gyógyszerkészítményekhez kapcsolódó kockázatcsökkentő intézkedések kiértékelésével képet alkotnak arról, melyek az eredményesnek mutatkozó megoldások, és mik azok a részelemek, amiken a kedvezőbb kimenetel érdekében változtatni érdemes. A gyógyszerekhez kapcsolódó információkkal foglalkozó témacsoport az EMA, és ezen belül a HCPWP, a CHMP és a PRAC közös kezdeményezése annak érdekében, hogy a gyógyszer-információk mindig naprakészen és megfelelő minőségben, a mindennapi betegellátási gyakorlatot minél hűebben tükrözve érjék el célcsoportjaikat. Megoldásokat keres a hivatalos alkalmazási előiratokban foglalt információk és a terápiás irányelvek/gyógyszerrendelési útmutatók közötti ellentmondások feloldására, és törekszik a célcsoportok (klinikusok, területi ellátást biztosító szakemberek, irányelvfejlesztők stb.) számára legfontosabb információtípusok azonosítására.

A VALÓ ÉLETBELI KLINIKAI TAPASZTALATOK SZEREPE A DÖNTÉSHOZATALBAN Az EMA tudományos bizottságai és munkacsoportjai nemcsak termékspecifikus kérdésekben, hanem esetenként általános farmakoterápiás kérdéskörben is konzultálnak a szakmai szervezetekkel, hogy a klinikai gyakorlat vagy a standardnak számító terápiás eljárások egyedi szempontjainak figyelembevételével születhessen gyógyszerértékelési, gyógyszerbiztonsági vagy irányelvfejlesztési folytatás a 20. oldalon

19

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

döntés. Jó példája ennek a köhögés és meghűlés kezelésére szolgáló kodeintartalmú készítmények gyermekgyógyászati alkalmazásához kapcsolódó felülvizsgálat (2015), amely során a PR AC kikérte az európai egészségügyi szakmai szervezetek véleményét. Az írásban megküldött vélemény megerősítette, hogy a kodeintartalmú készítmények gyermekgyógyászati alkalmazása egyetlen specifikus betegcsoport vagy kórállapot ellátásában sem nélkülözhetetlen, így a terápiás felhasználás megszorítása nem akadályozná a mindennapi klinikai gyakorlatot. Sok esetben egyénileg kérnek fel egyedülálló gyógyítási tapasztalattal rendelkező szakértőket a konzultációra. Az ilyen jellegű írásbeli vélemények kikérése elsődlegesen annak tisztázására irányul, hogy a szóban forgó gyógyszerek kísérő irataiban foglalt információk és/vagy a készítmény csomagolása kellően egyértelműek-e. Más esetekben a szakértői vélemény annak eldöntését segíti, hogy egy adott kockázatcsökkentési stratégia (pl. a tájékoztató anyagok információtartalmának kiegészítése) valóban alkalmasnak tűnik-e arra, hogy a klinikai gyakorlatban minimalizálja a gyógyszerelési hibák esélyét, illetve hozzájáruljon a szakszerű és biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz. A gyógyszerelési hibák esélyének minimalizálását szolgáló intézkedések kidolgozása kapcsán például a szívelégtelenség kezelésében alkalmazott készítmények, bizonyos szemészeti készítmények és egyes onkológiai készítmények liposzomális formáihoz kapcsolódó döntéshozatalban épített az EMA a független egészségügyi szakértők véleményére.

megoldásokat is). A tavalyi év során az egészségügyi szakmai szervezetek által kijelölt 13 szakértő 25 gyógyszerbiztonsági dokumentumot véleményezett – zömmel pozitívan, esetenként olyan javaslatokkal kiegészítve, amelyek segítették az üzenet még egyértelműbbé tételét.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK SZEREPE A TÁJÉKOZTATÁSBAN

Források:

KAPCSOLAT A FELSŐOKTATÁSI SZEKTORRAL Az EMA régóta együttműködik a felsőoktatási szektorral, a kooperáció formai keretei azonban nem teljesen tisztázottak. Az új gyógyszerek fejlesztésének, értékelésének és monitorozásának egyre komplexebb jellegéből adódóan elengedhetetlen a fennálló partnerkapcsolat megerősítése és az innováció proaktív támogatása, amiben fontos szerep hárul az ügynökség munkájába bekapcsolódó egészségügyi szakemberekre. Cél az új gyógyszerek fejlesztését segítő kooperáció elmélyítési lehetőségeinek feltárása és az egyetemi tudásbázis beintegrálása a gyógyszer-engedélyezési környezetbe. Lényeges feladat annak felmérése, mennyire ismerik a felsőoktatási szektor szereplői azokat az EMA által nyújtott szolgáltatásokat, amelyek a gyógyszerfejlesztés ösztönzésére hivatottak. Az Ügynökség oldaláról az egyetemi és kutatóintézeti szakemberek igényeinek és elvárásainak jobb megismerése, és a kollaboráció metodikájának kidolgozása járulhat leginkább hozzá a partnerkapcsolat szálainak szorosabbra fűzéséhez. 

1. EMA: Partners & Networks / Healthcare professionals

Az EMA munkájában közreműködő egészségügyi szakértők fontos feladata a centrális eljárás keretében engedélyezett gyógyszerkészítmények alkalmazási előiratának véleményezése. Hasonlóan lényeges a gyógyszerbiztonsághoz kapcsolódóan kiadott – a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek szóló – tájékoztató anyagok szövegezésének áttekintése (például egy készítmény forgalmazásának felfüggesztése vagy forgalomból történő kivonása, a kísérő iratok új ellenjavallattal vagy biztonsági figyelmeztetéssel való kiegészítése vagy valamely készítmény alaki hibája kapcsán). Ezek mellett véleményezik az egészségügyi dolgozók közvetlen tájékoztatását szolgáló dokumentumokat, továbbá az EU több tagállamát érintő gyógyszerhiányok lajstromában foglalt információkat (beleértve a hiány áthidalására javasolt

20

(http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/ partners_and_networks/general/general_content_000233. jsp&mid=WC0b01ac05800aa3c8) 2. Framework for interaction between the European Medicines Agency and healthcare professionals (www.ema.europa.eu/ema/pages/includes/document/open_document. jsp?webContentId=WC500119625) 3. 2015 Annual Report of EMA interactions with patients, consumers, healthcare professionals and their organisations (www.ema.europa.eu/ema/pages/includes/document/ open_document.jsp?webContentId=WC500209168)



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Fókusz

A gyógyszeripari szereplők és az EMA kapcsolata

Innovatív ötletekből sikeres fejlesztések A gyógyszeripar a gyógyszer-engedélyezésben érintett legfontosabb szereplők egyike, éppen ezért az EMA egyik kiemelt fókuszcsoportja. Az ipari szereplőkkel folytatott kapcsolattartás és együttműködés formális keretrendszerének alappillérei a felelősségre vonhatóság, az átláthatóság és a széles körű képviselet.

RENDSZERES PÁRBESZÉD Az EU minden tagállamára érvényes forgalomba hozatali engedély iránti kérelmek elbírálásához kapcsolódó centrális gyógyszerértékelési eljárás lefolytatása, a gyógyszerkutatás és -fejlesztés szakaszában nyújtott tudományos tanácsadás, a mikro-, kis- és középvállalkozások részére biztosított anyagi és adminisztratív támogatás, valamint a gyógyszerengedélyezés követelményeinek való megfelelést segítő tanácsadói tevékenység azok a legfontosabb területek, ahol az EMA rendszeres párbeszédet folytat a gyógyszeripar szereplőivel.

A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (MKKV-K/SME-K) TÁMOGATÁSA A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k, angolul SME: micro, small and medium-sized enterprises) az innováció egyik fő mozgatói az Európai Unióban: 2010–2012 között az EMA által forgalomba hozatalra javasolt új innovatív gyógyszerek – vagyis jelentős terápiás előnyt ígérő és egyben hiánypótló új gyógyászati készítmények – több mint egynegyedét mkkv-k fejlesztették ki. Az mkkv-k a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (génterápián, felnőtt emberi őssejteken végzett kutatásokon és szövetépítésen alapuló gyógyszerek) fejlesztésében is aktívan részt vesznek, és a ritka betegségek gyógyszerei között is nagy számban találunk olyanokat, amelyek fejlesztése mkkv-khoz kötődik. E két kategóriában a fejlesztés alatt álló új gyógyszerek csaknem felét mkkv-k szolgáltatják. Az EMA éppen ezért prioritásként kezeli azon gyógyszeripari szereplők támogatását, akik az innovatív gyógyszerfejlesztésre koncentrálva hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához. A kisebb vállalatok támogatása azt a távlati célt szolgálja, hogy az

innovatív ötletekből valóban sikeres fejlesztések, gyógyszerek legyenek. Az EMA MKKV-irodájánál (SME Office) regisztrált gyógyszeripari és biotechnológiai mkkv-k támogatásának fő eszközei az ingyenesen nyújtott tudományos tanácsadás és az adminisztratív díjak elengedése vagy jelentős mérséklése a gyógyszerkészítmények teljes életciklusa alatt. Az EMA tanácsadói közreműködése a konkrét gyógyszerészeti kérdéseken túl az engedélyezési folyamat útvesztőiben való eligazításra is kiterjed, ezáltal proaktívan segíti az engedélyezési követelményeknek való megfelelést. A gyógyszerfejlesztők és a gyógyszer-engedélyező hatóság közötti korai párbeszéd igazoltan javítja annak az esélyét, hogy egy új készítmény belátható időn belül forgalomba hozatali engedélyt kap, és így a betegek hamarabb hozzájutnak egy esetlegesen életmentő gyógyszerhez.

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSÚ TÁJÉKOZTATÁS Az EMA rendszeresen konzultál a gyógyszeripar képviselőivel a népegészségügyi vonatkozású aktualitásokról, így például a törvényi szabályozás vagy a tudományos irányelvek változásairól és azok gyakorlati megvalósulásának kihatásairól;az EMA működését érintő eljárásrendi vagy szervezetbeli változásokról és fejlesztésekről (pl. az EMA átláthatósági politikájáról vagy a klinikai vizsgálatok adataihoz való hozzáférésről), de éppígy az orvostudomány legfrissebb eredményeiről is.

A KAPCSOLATTARTÁS SZINTJEI Az EMA és a gyógyszeripari szereplők, illetve nonprofit gyógyszeripari szervezetek közötti kapcsolattartás négy folytatás a 22. oldalon

21

Fókusz

szintjét különítik el. Az (1) információkérés és az EMA felé történő visszacsatolás, illetve az (2) írásbeli konzultáció (pl. irányelvfejlesztési és nyílt konzultációra bocsátott kérdésekben) lehetősége előzetes regisztrációt követően bármely ipari szereplő számára adott. Ezzel szemben az EMA tevékenységébe való közvetlen bekapcsolódás (3) konzultáció és véleményalkotás (pl. fókuszcsoportok), illetve (4) konkrét együttműködés (pl. technikai szakértői csoportok) formájában csak a meghatározott kritériumoknak megfelelő gyógyszeripari cégek és szervezetek számára biztosított. A legfontosabb kritériumok a cég, szervezet vagy csoport (1) legitimitása, (2) a hivatalos tevékenységi kör összhangja az EMA tevékenységével, (3) az EU Transzparencia Regiszterében való nyilvántartásba vétel, valamint (4) gyógyszeripari szervezetek esetén a tagok általános képviselete és a tagok tájékoztatását garantáló információs protokollok léte, illetve (5) a megfelelő szervezeti felépítés (pl. választott irányítótestület). 

Források: 1. EMA: Partners & Networks / Pharmaceutical industry (http:// www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/partners_ and_networks/general/general_content_000224.jsp&mid=WC0b01ac058003791c) 2. Criteria to be fulfilled by industry stakeholder organisations involved in European Medicines Agency (EMA) activities (www.ema.europa.eu/ema/pages/includes/document/open_ document.jsp?webContentId=WC500208986)

Az EMA működéséről szóló cikkösszeállításunkat készítette: DR. BOKOR Dóra gyógyszerész, szakújságíró

Hirdetés

ÉLJ KÖNNYEBBEN!

MEROKANAL.HU ISMERETTERJESZTŐ PORTÁL AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁSÉRT A KÖZÉTKEZTETÉSBEN

22

A KAMPÁNYRÓL

HÍREK

TÁPLÁLKOZÁS

JÓ GYAKORLATOK

PÁLYÁZATOK

TANULÓKNAK

PEDAGÓGUSOKNAK

SZÜLŐKNEK

KÖZÉTKEZTETŐKNEK

ÖNKORMÁNYZATOKNAK



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Aktuális

Új kezdeményezés az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületétől

TöbBET A magyar betegszervezeteknek! Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megalakulása óta törekszik a betegszervezetekkel ápolt kapcsolatok megerősítésére Magyarországon. Ennek egyik eredményeként 2016-ban egy új, különleges kezdeményezést indít útjára Betegszervezetek Akadémiája (BETA) címmel. A program tudományos partnere a Semmelweis Egyetem, míg szakmai partnerei a Nemzeti Betegfórum, valamint a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

DR. VARGHA Klára Certificate in Management Studies Mediátor

A Nemzeti Betegfórum 106 betegszervezet bevonásával online felmérést készített a betegszervezetek legégetőbb problémáinak feltárására. A szervezetek közül 56 töltötte ki teljes egészében az online kérdőívet. A többségnek a legégetőbb szükséglete az anyagi fAkorrások bővítése, ezt követi a betegjogok védelme, az önkéntesség és a szakmai, betegséggel kapcsolatos kommunikáció. Jelentős információ az, hogy a kommunikáció általában nem, de a betegségekkel kapcsolatos kommunikáció gondot jelent a szervezeteknek. Az országos hálózatok létrehozása nagy probléma volt a megkérdezettek részére, leírták, ők mindent megpróbáltak, de hasztalanul az új hálózatok létrehozása terén. A betegszervezetek többsége régi szervezet, minimum 15 éve létezik. Ez sajnos magában rejti az elöregedő vezetők problematikáját, ami szintén egy kicsúcsosodó csomóponti kérdést jelez (egyszemélyes civil szervezetek, amik a vezetők egyéb problémái esetén megszűnnek). A kutatást egy betegszervezeti Szakértői Fórum megszervezése követte 16 betegszervezet bevonásával. Az itt felmerült problémák hasonlóak voltak az online kutatáshoz: A jogsegély jellegű tanácsadás sokaknak problémát jelent. A valós betegjogok ismerete nem széleskörű a betegszervezetek körében, ennek támogatása létfontosságú lenne a szervezetek számára. A betegek legtöbbször nem találják meg a civil szervezeteket, így a láthatóság (megfelelő kommunikáció mellett) is életbevágó. A megfelelő menedzsmentminták az

utódlás biztosítása szempontjából nélkülözhetetlenek, ezeket a civilek általában nem vagy nem jól ismerik.

A BETegszervezetek Akadémiájának céljai az alábbiakban fogalmazhatóak meg: Oktató előadás-sorozat és online anyagok összeállítása, melyek segítségével a magyar betegszervezetek jelenlegi igényeik alapján a legjobban tudják ellátni feladataikat és fejleszthetik képességeiket. u Segíteni a betegszervezeteket a betegségekhez kapcsolódó anyagok létrehozásában, a szakmai információ átadásában a kutatás-fejlesztéshez és a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan. u Hidat építeni a betegek és orvosok között a jobb együttműködés érdekében. u Segíteni a betegszervezetek hálózatának fejlesztését, hogy azok jobban kiaknázhassák lehetőségeiket a tájékozottabb betegekért. u

A BETA PROGRAM FŐBB ÁLLOMÁSAI: A 2016. május 9-én megrendezett betegszervezeti Szakértői Fórum után, június 13-án tartotta a BETA a nyitókonfefolytatás a 24. oldalon

23

Aktuális

2016. évi BETA oktató programsorozat időpontok, témák u

u

u





2016. 09. 29. FÓKUSZBAN A FORRÁSTEREMTÉS



2016. 10. 26. ÖNKÉNTESSÉG, SZERVEZETFEJLESZTÉS ÉS HÁLÓZATFEJLESZTÉS Elméleti és gyakorlati útmutatók



2016. 11. 23. KOMMUNIKÁCIÓS WORKSHOP A legfontosabb célok kommunikációja a leghatékonyabb eszközökkel

Bővebben: beta.info.hu

renciáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma Arany János utcai székházában, a betegszervezetek részvételével. A nyitókonferencián 109 betegszervezeti képviselő vett részt, ami jelentősnek mondható. A betegszervezetek között voltak kisebb egyesületek, de országosan elérhető, hálózatosan működő nagy szervezetek is. A sajtó kiemelt figyelme mellett zajló rendezvényen összesen 140 résztvevő követte nyomon az előadásokat. Dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója azt mondta, az intézet is egyre inkább nyitott a betegszervezetek felé, hiszen nélkülük például az egészségtudatos gondolkodás erősítése vagy a betegjogok jobb érvényesülése nehezebb lenne, ezenkívül a párbeszédre és az információcserére is nagyon jó terep a most létrejött BETA-program. Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon milyen nehéz betegnek lenni, és hogy a betegszervezeteknek fontos szerep jut az adott betegségben szenvedők életében, hiszen segítenek eligazodni, támogatást, tanácsadást nyújtanak. Az oktató anyagokkal, előadásokkal és a legjobb gyakorlatok megosztásával a betegszervezetek működését segítő Betegszervezetek Akadémiájának indítása egy újabb jelentős mérföldkő az AIPM által az utóbbi időben indított laikusokat és betegeket támogató programok között.

24

A rendezvényen előadást tartott Bene Dániel, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgatója, aki az állami forrásteremtésről és a NEA pályázatok lebonyolításáról adott tájékoztatást. Az előadó szakemberek ezenkívül forrásgyűjtésről, betegjogokról, betegszervezeti kommunikációról tartottak előadásokat, de terítékre került az EUPATI kezdeményezés és egy sikeres betegszervezeti mintaprogram is. 2016. szeptember 29-én a „forrásteremtés” témával indul útjára a BETA oktató programja – 2016-ban tervezetten 3 rendezvénnyel Budapesten –, mely a betegszervezetek igényei alapján felmerülő főbb témákat dolgozza fel szakértő előadók segítségével. A program 2017 márciusában folytatódik, így májusig mind a 6 alábbi problémát felölelik: 1. forráshiány/adománygyűjtés, 2. önkéntesek toborzása, 3. hálózatfejlesztés, 4. kommunikáció, 5. betegjogok, 6. az utódlás hiánya. A program honlapján, a beta.info.hu oldalon elérhetők lesznek a rendezvények előadásai, valamint olyan oktatóanyagokat is kínálnak majd a szervezők a regisztrált betegszervezeteknek, amelyek a mindennapi működésükhöz nyújtanak segítséget. 



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Technológia

A Technológiaértékelő Főosztály részvétele az EUnetHTA munkájában

Tíz éve működik az Egészségügyi Technológiaelemzés Európai Hálózata Az Egészségügyi Technológiaelemzés Európai Hálózatát (EUnetHTA) 2005-ben hívta életre az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy segítse az egészségügyi technológiaértékelés (HTA) fejlesztését, módszertani egységesítését, és megtakarításokat érjen el a felesleges párhuzamosságok csökkentésével. A hosszú távú fő cél egy fenntartható HTA hálózat kialakítása, melynek keretében az országok kapcsolatban állnak egymással, és aktívan használják a közösen kifejlesztett adatbázisokat és eszközöket1

SZERENCSÉS Viktória egészség-gazdaságtani elemző, Technológiaértékelő Főosztály OGYÉI

Az együttműködés 2006-ban indult el EUnetHTA Projekt néven. 2009-től már az ún. EUnetHTA Együttműködés zajlott (EUnetHTA Collaboration), majd 2010– 2012 között az első közös fellépésre (Joint Action 1–JA1) került sor, amit a második közös fellépés (JA2) követett 2012–2015 között. A harmadik közös fellépés (JA3) 2016 tavaszán indult és 2019-ig tart majd. Az együttműködés során eddig megvalósult főbb eredményeket a következő táblázat mutatja be. (1. táblázat) A Technológiaértékelő Főosztály 2010 óta vesz részt az EUnetHTA munkájában, kezdetben az ESKI, majd a GYEMSZI, jelenleg pedig az OGYÉI részeként. A következőkben a Technológiaértékelő Főosztály által a Joint Action 2-ben végzett és Joint Action 3-ban vállalt feladatokat mutatjuk be. RÉSZVÉTEL A JOINT ACTION 2-BEN A Technológiaértékelő Főosztály a nyolc munkacsoportot (WP) magába foglaló második Közös Fellépés keretében három munkacsoportban vett részt (kiemelve szerepelnek): u WP1 – Koordináció u WP2 – Disszemináció u WP3 – A projekt értékelése u WP4 – A közös HTA-információk nemzeti adaptációja

WP5 – A HTA Core Model alkalmazása a rapid értékeléseknél és a nemzeti adaptáció során u WP6 – Információmenedzsement u WP7 – Metodológiafejlesztés és evidenciák: guideline-ok és pilotok u WP8 – A HTA Core Model karbantartása u

A hármas munkacsoport (WP3) célja feltérképezni az egyes nemzeti HTA szervek és az EUnetHTA kapacitásait, monitorozni a közös technológiaértékelések hatékonyságát. Ös�szességében a munkacsoport igyekszik pontosan nyomon követni az EUnetHTA-val kapcsolatos munkaórákat, költségeket és megtakarításokat. A TEI Főosztály feladata a korábban fejlesztett elemző eszköz frissítése, ennek segítségével a projekt teljes erőforrás-felhasználásának elemzése, és a végső közös beszámoló elkészítésében való részvétel volt. Az ötös munkacsoport (WP5) a gyógyszeres és nem gyógyszeres egészségügyi technológiák közös relatív hatásosságértékelését végzi (ún. rapid értékelések). A rapid értékelések a „Core” modell első négy elemét foglalják magukba: alkalmazási terület bemutatása, egészségügyi szükséglet jellemzése, technológia bemutatása, biztonságosság és hatásosság. A Joint Action 2 keretében összesen hat gyógyszeres és hat nem gyógyszeres egészségügyi technológia rapid értékelése született meg. A TEI Főosztály összesen hét (3 gyógyszer, 4 nem gyógyszeres terápia) értékelésben vállalt folytatás a 26. oldalon

25

Technológia

1. táblázat Az együttműködés eddigi legjelentősebb eredményei EUnetHTA Projekt (2006–2008) Core modell

Módszertani ajánlás HTA-k struktúrájának, módszertanának egységesítésére

Adaptációs eszköz és a hozzá kapcsolódó szótár

Kérdéssor HTA-k megbízhatóságára, relevanciájára, transzferabilitására vonatkozólag, és szójegyzék hozzá

EIFFEL adatbázis

Új, innovatív technológiákra vonatkozó evidenciák összegyűjtése, információcsere, zártkörű

Kézikönyv az egészségügyi technológiaértékelésről

Tanácsok HTA-kapacitás kialakítására, meglévő tapasztalatok átadása

EUnetHTA Joint Action 1 (2010–2012) Relatív hatásossági értékelések

Közös értékelések a gyógyszerek relatív hatásosságáról a Core modell alapján

Módszertani irányelvek

14 területre ajánlás, fogalmak, módszertani kérdések tisztázása

EVIDENT adatbázis

EIFFEL adatbázist váltja föl

POP adatbázis

A részt vevő HTA irodák által tervezett és folyamatban lévő kutatások, projektek összegyűjtése, zártkörű

EUnetHTA Aggregátor

A részt vevő HTA irodák honlapjain lévő információk összegyűjtése

EUnetHTA Joint Action 2 (2012–2015) Early dialogue

Fázis III-as klinikai vizsgálatok tervezési szakaszában konzultáció gyógyszergyártó cégek és HTA irodák között – folytatása a SEED konzorcium, EB-finanszírozás

Egységes befogadási sablonok

Közös európai mintasablon elkészítése

Forrás:4 frissített változat, saját szerkesztés

szerepet reviewer-ként, azaz átnézésre és javaslattételre terjedt ki tevékenységünk. A munkacsoport további feladata a közös értékelések nemzeti adaptációja lehetséges felhasználásának vizsgálata, valamint a gyógyszerek relatív hatásosságának értékeléséhez kifejlesztett „HTA core model” alkalmazhatóságának tesztelése az egészségügyi technológiaértékelések során2, 3. A hetes munkacsoport (WP7) feladatai között szerepel különböző módszertani irányelvek kifejlesztése, a fázis III klinikai vizsgálatok tervezési szakaszában végzett egyeztetés a vizsgálatot végző cégekkel (ún. EarlyDialogue – ED), valamint a befogadási eljáráshoz egységes beadványsablon összeállítása. A TEI Főosztály valamennyi feladatban szerepet vállalt. Kiemelten fontos az ún. Early Dialogue, ami lényegében egy konzultáció a HTA irodák és a gyógyszercégek között. A TEI Főosztály három ED-ben vett részt a második közös fellépés alatt, egy sclerosis multiplex- és két Alzheimer-készítménnyel kapcsolatos ED-ben. A konzultáció

26

során a kezdeményező cég által feltett kérdésekre adják meg a választ a különböző HTA irodák a cég által benyújtott evidenciák (fázis II-es vizsgálatok, szakmai háttéranyag) és a tervezett study protokoll ismeretében. Az Early Dialogue 2013 novemberében lezárult, 2014 tavaszától a SEED konzorcium (Shaping European Early Dialogues for Health Technologies) keretében folytatódott, mely során a TEI Főosztály 3 gyógyszeres és 1 orvostechnikai pilotban vett részt 2, 3. JOINT ACTION 3-BAN VÁLLALT FELADATOK A harmadik Joint Action 74 résztvevő munkájával zajlik, összesen 28 országot lefedve ezzel. Luxemburg kivételével az összes európai uniós tagállam képviselteti magát az együttműködésben; az egyetlen nem EU-s résztvevő Norvégia lesz. A következő táblázat tartalmazza a JA3-ban részt vevő valamennyi országot és szervezetet. A munkacsoportok vezetői kiemelve szerepelnek. (2. táblázat)

A Technológiaértékelő Főosztály részvétele az EUnetHTA munkájában

2. táblázat Joint Action 3-ban részt vevő országok és szervezetek Ország

Résztvevő szervezet rövidítése

Hollandia

ZIN, EUR, UU

Franciaország

HAS

Németország

GBA, DIMDI, IQWiG

Norvégia

Hdir, NOKC, NOMA

Svédország

SBU, TLV

Spanyolország

AQUAS, AEMPS, AVALIA-T, OSTEBA, AETSA, AETS-ISCIII, SECS, FPS, FNS, BIOEF

Egyesült Királyság

NICE, HIS, AWTTC

Magyarország

OGYÉI, SU

Ausztria

GOG, HVB, LBI, UMIT

Belgium

KCE, KCE-IPH, KCE-RIZIV-INAMI

Finnország

FIMEA, THL

Bulgária

NCPHA

Horvátország

AAZ, CIPH/HZJZ

Ciprus

MoH Cyprus

Csehország

MoH Czech, SUKL

Dánia

CFK

Észtország

UTA

Görögország

IFET, EKAPTY SA, EOPYY, EOF, OCSC, EKAPTY-NKUA

Írország

HIQA, NCPE

Olaszország

AIFA, AGE.NA.S, DGFDM IT, Veneto/CRUF, RER, UCSC GEMELLI

Lettország

NVD

Litvánia

VASPVT, HI

Málta

DPA/MoH Malta

Lengyelország

AOTMIT

Portugália

ACSS IP, INFARMED

Románia

UBB, NIPHB, NSPHMPDB/SNSPMPDSB

Szlovákia

UniBA FOF, MoH SK

Szlovénia

MoH Slovenia, JAZMP, NIJZ

Forrás:5 saját szerkesztés

A KÜLÖNBÖZŐ FELADATOKAT HÉT MUNKACSOPORT FOGJA FELÖLELNI: WP1 – Koordináció u WP2 – Disszemináció u WP3 – A projekt értékelése u WP4 – Közös technológiaértékelés u WP5 – Early Dialogue, evidenciák és regiszterek u WP6 – Minőségmenedzsment, útmutatók és eszközök u WP7 – Nemzeti adaptáció és felhasználás u

A Technológiaértékelő Főosztály továbbra is három munkacsoportban vesz részt (kiemelve szerepelnek a fenti felsorolásban). A négyes munkacsoport (WP4) keretében folytatódnak a közös technológiaértékelések, de már nemcsak évi pár darab pilot keretében, hanem jóval aktívabban. Összesen 37 gyógyszeres és 43 nem gyógyszeres technológiára vonatkozó értékelést terveznek a következő 4 év alatt. A célkitűzések nagyon ambiciózusak, különösen az eddig elkészült mindösszesen 20 közös értékelés tükrében. A Technológiaértékelő Főosztály ismét reviewer szerepkört tölt be a munkacsoportban, ami komoly szakmai fejlődési lehetőséget és információforrást fog a továbbiakban is jelenteni. Aktív szerepet vállal a TEI Főosztály az ötös munkacsoportban (WP5) is, így az Early Dialogue-ok révén továbbra is lehetőség lesz arra, hogy minél korábban információkat kapjunk a várható készítményekről. Mindez komoly előnyt jelent, és nagymértékben hozzájárul a szakmailag még megalapozottabb technológiaértékelésekhez. A hetes munkacsoport (WP7) kiemelt fontosságú lesz, mert hiába a módszertan, az adatbázisok, a közös értékelések, ha ezeket nem használják föl aktívan az európai országok. A WP7-nek pont az lesz a feladata, hogy segítse és ösztönözze a résztvevőket a közös produktumok nemzeti alkalmazásában. A munkacsoport feladatának súlyát az is jelzi, hogy a NICE vezeti és 52 HTA intézet fog benne részt venni. KITEKINTÉS A JÖVŐRE Az Egészségügyi Technológiaelemzés Európai Hálózata már 10 éve működik, és az eddig lezajlott közös munkának van egy sajátos íve, amit az 1. ábra foglalja össze. Az ábrából látható, hogy a most induló harmadik közös fellépés komoly feladattal néz szembe, mivel a következő években dől majd el, mennyire lehet sikeres hosszú távon az eddig elvégzett munka. Éppen ezért a JA3-hoz kapcsolódó, 2016. március elején Amszterdamban lezajlott első szakmai megbeszélésen kiemelt hangsúlyt helyeztek folytatás a 28. oldalon

27

Technológia

1. ábra Az EUnetHTA fejlődése

EUnetHTA Projekt (2006 – 2008) HTA együttműködés elindulása, módszertani alapok kidolgozása

È Joint Action 1 (2010 – 2012)

Gyakorlati megvalósítás

È Joint Action 2 (2012 – 2015) Kifejlesztett eszközök és módszerek gyakorlati alkalmazásának erősítése

È Joint Action 3 (2016 – 2019)

a sikeres és fenntartható európai HTA-együttműködés nehézségeire és a lehetséges megoldásokra. A találkozón lehetőség volt a különböző csoportos megbeszélések keretében összevetni a részt vevő országok tapasztalatait és javaslatait az együttműködés múltjáról és jövőjéről. A fő fókusz az EUnetHTA által eddig létrehozott adatbázisok és eszközök nemzeti adaptálásának és felhasználásának ösztönzésén volt. Az EUnetHTA jövője szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a közös értékelések időzítése lesz. Az együttműködés eddigi tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az elkészült közös munkák jelentős része irreleváns volt az országok többségének, mivel addigra már lezajlottak a nemzeti értékelések. Mindenki tisztában van vele, hogy 2019 után derül majd ki, hogy mennyire működőképes a közös európai HTA koncepciója. Az uniós finanszírozás a Joint Action 3 végén befejeződik, és kizárólag a szakmai tartalomnak kell kellően vonzónak lennie ahhoz, hogy fennmaradjon egy európai HTA hálózat, ahol magától értetődő az országok közötti aktív kommunikáció, az információmegosztás és a HTA-hoz kapcsolódó közös munkák. Akárhogy is alakul azonban az EUnetHTA jövője, ös�szességében a főosztály szempontjából abszolút eredményesnek tekinthető a nemzetközi HTA-együttműködésben való részvétel. A munkatársaknak folyamatos szakmai fejlődési lehetőséget jelentenek a különböző munkacsoportokban végzett feladatok, és egyértelműen növelte az intézet és a hazai technológiaértékelés nemzetközi ismertségét. 

IRODALOMJEGYZÉK: 1. Kristensen, F. B. (2012). Development of European HTA: from Vision to EUnetHTA. Michael, 9: 147-156. 2. Földesi, Cs., Huszti, Z., Németh, B., & Vincziczki, Á. (2013). A GYEMSZI-TEI részvétele az EUnetHTA munkacsoportjaiban. META ülés. 3. Szerencsés, V. (2014). Európai együttműködés az egészségügyi technológiaértékelés terén és Magyarország részvétele. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 52. évfolyam, 2-3. szám: 62-75. 4. Szerencsés, V. (2014). Európai együttműködés és magyar részvétel az egészségügyi technológiaértékelés terén. IME,

Valódi adaptáció, eredménytermékek nemzeti felhasználása, napi rutinba való átültetése

XIII. évfolyam, Egészség-gazdaságtan különszám: 47-50. 5. EUROPEAN COMMISSION. CONSUMERS, HEALTH, AGRICULTURE AND FOOD EXECUTIVE AGENCY. (2015) Proposal template. Joint Actions (HP-PJ). 3rd EU Health Prog-

Forrás: OGYÉI

28

ramme, 2-4.



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, újHatósági szisztéma hírek szerint

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) főbb hírei Idén eddig több mint kéttucatnyi új gyógyszerkészítmény kapott forgalomba hozatali engedélyt az Európai Bizottság jóváhagyásával, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottságának (CHMP) támogató döntése nyomán. Az uniós gyógyszerpaletta új képviselőiről terápiás területenként adunk áttekintést.

DR. BOKOR Dóra gyógyszerész, szakújságíró

ONKOTERÁPIA A Lonsurf 15 mg/6,14 mg, illetve 20 mg/8,19 mg filmtabletta (trifluridin/tipiracil; Les Laboratoires Servier) az áttétes kolorektális rák (CRC) terápiájára kapott forgalomba hozatali engedélyt. Azon betegek ellátásában alkalmazható, akiknél más kezelési módok (köztük a fluoropirimidin, oxaliplatin és irinotecan alapú kemoterápiák, a VEGF-gátló és az EGFR-inhibitor kezelések) nem hatásosak vagy nem alkalmazhatók. A trifluridint a timidinkináz foszforilálja, majd a daganatsejten belül DNS-szubsztráttá alakul, ami a szintetizálódó DNS-be beépülve megakadályozza a genetikai információ átíródását, gátolva a sejtproliferációt. A tipiracil a trifluridin lebontását védi ki. Az engedélykérelem alapjául szolgáló klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a tüneti kezelés kiegészítőjeként javítja a betegségmentes túlélést.

A Kisplyx 4 mg kemény kapszula (lenvatinib, Eisai Europe Ltd.) az előrehaladott stádiumú vesesejtes carcinoma terápiájára kapott forgalomba hozatali engedélyt. Everolimusszal kombinációban alkalmazható azon felnőttek esetében, akik korábban már részesültek VEGF-gátló kezelésben. A lenvatinib szelektíven blokkolja a VEGF-receptorok tirozinkináz-aktivitását, de emellett más proangiogén és angiogén jelátviteli folyamatokban érintett receptorok tirozinkináz-aktivitását is gátolni képes. A klinikai vizsgálatok alapján statisztikailag szignifikánsan javítja a

betegek progressziómentes túlélését az everolimuskezeléssel összehasonlítva.

A Cabometyx 20 mg, 40 mg, illetve 60 mg filmtabletta (cabozantinib, Ipsen Pharma) szintén az előrehaladott vesesejtes carcinoma terápiáját szolgálja, VEGF-gátló kezelést követően, felnőttek esetében. A cabozantinib a daganat növekedésében és áttétképzésében, az angiogenezisben, a csontozat patológiás átépülésében és a gyógyszer-rezisztencia kialakulásában szerepet játszó különféle receptorok tirozinkináz-aktivitását gátolja, és szintén szignifikánsan javítja az előrehaladott stádiumú vesesejtes carcinomában szenvedő betegek progressziómentes túlélését az everolimuskezeléssel összehasonlítva. MYELOMA MULTIPLEX Forgalomba hozatali engedélyt kapott a Neofordex 40 mg tabletta (dexametazon-acetát; Laboratoires CTRS) a tüneteket okozó myeloma multiplex kezelésére. A készítmény a felnőtt betegek ellátásában, kombinációs sémák részeként alkalmazható. Klinikai vizsgálatai alapján javítja a terápiás válaszarányt, ami a betegek túlélésének kedvezőbb alakulásában is megnyilvánul.

Szintén a myeloma multiplex kombinációs kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt az Empliciti 300 mg, folytatás a 30. oldalon

29

Hatósági hírek

illetve 400 mg por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz (elotuzumab; Bristol-Myers Squibb Pharma EEIG.). Lenalidomiddal és dexametazonnal kombinációban kap helyet azon felnőtt betegek ellátásában, akik korábban már legalább egyféle kezelésen átestek (refrakter vagy relabáló esetek). Az elotuzumab immunstimuláló, humanizált IgG1 monoklonális antitest, amely a myeloma-sejtek felszínén nagymértékben expresszálódó SLAMF7 (signalling lymphocyte activation molecule family member 7) fehérjéhez kötődik, és a természetes ölősejtek (NK-sejtek) aktiválása útján aktív immunválaszt vált ki a malignusan transzformált sejtek ellen. Az elotuzumab, lenalidomid és dexametazon hármas kombináció szignifikánsan lassítja a betegség progresszióját a lenalidomid-dexametazon kontrollal összehasonlítva, és több betegnél vált ki teljes vagy részleges remissziót.

Hasonlóképp, a kezelésre refrakter vagy relabáló myeloma multiplex terápiájára kapott feltételes forgalomba hozatali engedélyt a Darzalex 20 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz (daratumumab; Janssen-Cilag International N.V.). Olyan felnőtt betegek ellátásában alkalmazható, akik korábbi kezelése tartalmazott egy proteaszóma-inhibitort és egy immunmodulátor szert, és akik az utolsó kezelés alatt progressziót mutattak. A daratumumab, IgG1-kappa típusú humán monoklonális antitest, amely a myeloma multiplex tumorsejtek felszínén nagy men�nyiségben (más sejt- és szövettípusokon különböző mértékben) expresszálódó CD38 proteinhez kötődik, és ily módon erőteljesen gátolja a CD38+ daganatsejtek növekedését. A daratumumab a standard kezelésre nem reagáló vagy kiújult esetekben is értékelhető terápiás választ (részleges vagy teljes remissziót) vált ki.

KARDIOVASZKULÁRIS RENDSZER Az Uptravi 200, 400, 600, 800, 1000, 1200, 1400, illetve 1600 mikrogramm filmtabletta (selexipag; Actelion Registration Ltd.) a WHO szerinti II-III-as funkcionális osztályba tartozó pulmonalis artériás hipertónia (PAH) hosszú távú kezelésére kínál új alternatívát. Alkalmazható kombinációban az endotelinreceptor-antagonistával (ERA-val) és/vagy 5. típusú foszfodiészteráz (PDE-5) gátlóval történő eredménytelen kezelés esetén, vagy monoterápiában a fenti terápiákra nem alkalmas betegeknél. A selexipag és aktív metabolitja a prosztaciklinreceptor-

30

hoz (IP-receptor) szelektíven és nagy affinitással kötődő agonista vegyület. Az IP-receptor aktiválásával tágítja az ereket, továbbá antiproliferatív és antifibrotikus hatást is kifejt. PAH esetén mindhárom hatás jelentőséggel bír, mert hozzájárul a tüdőartériákbeli nyomás csökkenéséhez és a betegség progressziójának lassításához.

HAEMOPHYLIA A X. faktor örökletes hiányára visszavezethető vérzékenység ellátására engedélyezett Coagadex 250 NE, illetve 500 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz (X. faktor; Bio Products Laboratory Ltd.) a vérzéses epizódok megelőzésére és kezelésére, illetve a perioperatív vérzés csillapítására alkalmazható a X-es faktor örökletes hiányában szenvedő betegeknél.

A IX. véralvadási faktor veleszületett hiányára visszavezethető haemophilia-B szubsztitúciós terápiára engedélyezett Alprolix 250 NE, 500 NE, 1000 NE, 2000 NE, illetve 3000 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz (eftrenonacog-alfa; Biogen Idec Ltd.), valamint Idelvion 250 NE, 500 NE, 1000 NE and 2000 NE por és oldószer oldatos injekcióhoz (albutrepenonacog-alfa; CSL Behring GmbH) bármely életkorban alkalmazható a vérzés profilaxisára és a sebészeti beavatkozások alatti vérzéscsillapításra.

HIV-TERÁPIA A HIV-1 okozta infekció ellátásában kínálhat új alternatívát a Descovy 200 mg/10 mg, illetve 200 mg/25 mg filmtabletta (emtricitabin/tenofovir-alafenamid; Gilead Sciences International Ltd.). Hatóanyagai a HIV reverz transzkriptáz enzimének kompetitív gátlószerei: foszforilációt követően beépülnek a virális DNS-láncba és leállítják annak továbbépülését. A készítmény alkalmazása más antiretrovirális szerekkel kombinációban javasolt a felnőtt, illetve serdülőkorú betegek ellátásában (12 éves kortól és 35 kg-ot meghaladó testtömeg felett).

Az Odefsey 200 mg/25 mg/25 mg filmtablettát (emtricitabin/rilpivirin/tenofovir-alafenamid; Gilead Sciences International Ltd.) szintén a felnőtt, illetve a 12 éves

Az Európai Fókusz / Gyógyszerügynökség Júliustól új elvek mentén,(EMA) új szisztéma főbbszerint hírei

kort betöltött és legalább 35 kg testtömegű serdülők HIV-1 okozta fertőzésének kezelésére engedélyezte az Európai Bizottság. A HIV reverz transzkriptáz enzimének gátlásával csökkenthető és alacsony szinten tartható a HIV-1 szervezetbeli mennyisége, ezáltal késleltethető az immunrendszer károsodása, illetve az AIDS-szel járó fertőzések kialakulása.

MIKROBAELLENES SZEREK A krónikus hepatitis C-vírusfertőzés (HCV) új generációs kombinációs terápiájának palettáját bővíti az Epclusa 400 mg/100 mg filmtabletta (sofosbuvir/velpatasvir; Gilead Sciences International Ltd.) és a Zepatier 50 m/100 mg g filmtabletta (elbasvir/grazoprevir; Merck Sharp & Dohme Ltd.). Hatóanyagaik közvetlenül gátolják a HCV-specifikus fehérjéket, ezáltal megakadályozzák a vírus replikációját és a virion összeépülését, és így akár teljes gyógyulást is eredményezhetnek.

A többszörösen gyógyszerrezisztens baktériumok okozta súlyos intraabdominális és húgyúti fertőzések, továbbá a kórházban szerzett pneumonia gyógyítására kínál új lehetőséget a Zavicefta 2 g/0,5 g por oldatos infúzióhoz való koncentrátumhoz (ceftazidim/avibactam; AstraZeneca AB). A harmadik generációs cefalosporin és az új béta-laktamáz-gátló fix kombinációja hatásosnak bizonyulhat a súlyos infekciók azon eseteiben, amikor a kórokozók ellenálló képessége miatt nincs más terápiás alternatíva. Alkalmazható továbbá aerob Gram-negatív organizmusok okozta fertőzések kezelésére olyan felnőtt betegeknél, akiknél a terápiás lehetőségek korlátozottak.

NEUROLÓGIAI BETEGSÉGEK

Biogen Idec Ltd.) a sclerosis multiplex (SM) relapszáló formáiban (RSM) szenvedő felnőtt betegek kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt. A daclizumab a CD25+ T-lymphocytákhoz kötődve megakadályozza a T-sejtek interleukin-2 általi aktiválódását. Az aktivált T-sejtes válaszok szelektív antagonizmusát, valamint az immunregulátor természetes ölősejtek expanzióját magában foglaló immunmoduláns hatások révén a kezelés mérsékli a központi idegrendszeri kórfolyamatot, így csökkenti a relapszusok előfordulási gyakoriságát és a mozgáskorlátozottság progresszióját.

BŐRGYÓGYÁSZAT A Taltz 80 mg oldatos injekció előre töltött fecskendőben (ixekizumab; Eli Lilly Nederland B.V.) a középsúlyos-súlyos plakkos psoriasisban szenvedő és szisztémás kezelésre szoruló felnőttek ellátására kapott forgalomba hozatali engedélyt. Az immunszuppresszáns ixekizumab nagy affinitással és specifikusan kötődik az interleukin-17A két izoformájához (IL 17A and IL 17A/F), és neutralizálásukkal megakadályozza a psoriasis patogenezisében kulcsszerepet játszó keratinocyták proliferációját és aktiválódását. Mind a placebóhoz, mind az etanerceptkezeléshez képest statisztikailag szignifikánsan és klinikai szempontból is releváns mértékben javítja a betegek állapotát.

ENZIMPÓTLÁS, DIABÉTESZ, ASZTMA A hasnyálmirigyenzim-pótló kezelés céljára engedélyezett Enzepi 5000, 10 000, 25 000, illetve 40 000 egység gyomornedv-ellenálló kemény kapszula (Aptalis Pharma SAS) életkortól függetlenül alkalmazható a cystás fibrosis vagy más betegségek (pl. krónikus pancreatitis, a hasnyálmirigy műtéti eltávolítása vagy pancreastumor) következtében kialakult exokrin pancreaselégtelenségben.

Perifériásan ható, szelektív és reverzibilis COMT-gátló készítményt hagyott jóvá az Európai Bizottság a Parkinson-kór terápiájára: az Ongentys 25 mg kemény kapszula (opicapon; Bial-Portela & Cª, S.A.) adjuvánsként javasolt a levodopa/DOPA-dekarboxiláz terápia mellett jelentkező end-of-dose motoros fluktuációk enyhítésére.

A Qtern 5 mg/10 mg filmtabletta (saxagliptin/dapaglif lozin; AstraZeneca AB) a 2-es típusú diabetes mellitus új kombinációs szereként kapott forgalomba hozatali engedélyt.

A Zinbryta 150 mg oldatos injekció előre töltött fecskendőben, illetve előre töltött injekciós tollban (daclizumab;

A Cinqaero 10 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz (reslizumab; Teva Pharmaceuticals Ltd.) a felnőttkori súlyos folytatás a 32. oldalon

31

Hatósági hírek

eozinofil asztma kiegészítő kezelésére kapott forgalomba hozatali engedélyt. A reslizumab az eozinofil sejtek differenciálódásáért, éréséért, toborzásáért (recruitment) és aktiválódásáért felelős interleukin-5 (IL-5) elleni monoklonális antitest, amely az IL-5 molekulák blokkolása útján csökkenti az eozinofil sejtek aktivitását és rontja túlélésüket. Igazoltan csökkenti az exacerbációk gyakoriságát, javítja a tüdőfunkciót és az asztmával összefüggő életminőséget.

EGY INNOVATÍV VAKCINA Szuszpenziós orrspray formájában alkalmazandó, pandémiás H5N1 influenzavakcinát (Pandémiás H5N1 influenzavakcina, MedImmune) engedélyezett az Európai Bizottság a 12 hónapos kort betöltött, de 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők aktív immunizálására, deklarált pandémiaveszély esetén. Az élő, attenuált influenzavírus-törzseket tartalmazó, innovatív vakcina már 4 héttel az alkalmazás után bizonyos fokú védettséget biztosít a H5N1 influenzavírussal történő fertőződéssel szemben, de a teljes védettséghez két adag javasolt: a második nazális adag beadása legalább 4 hét elteltével kövesse az elsőt. A protektív immunitás kialakítása érdekében a vakcinában lévő attenuált influenzavírus-törzsnek meg kell fertőznie a nasopharynxot borító nyálkahártya sejtjeit, és ott szaporodnia kell. Egy potenciális influenzapandémiára való felkészülés a gyermekek és serdülők esetében fontos egészségügyi igényt elégít ki. A felnőttek körében végzett vizsgálatok adatai alapján várható, hogy a vakcina gyermekeknél is védelmet nyújt egy esetleges H5N1-influenzajárvány ellen. A feltételes forgalomba hozatali engedél�lyel piacra kerülő nazális vakcina csak hivatalosan bejelentett pandémiás helyzet esetén, hivatalos iránymutatás szerint alkalmazható.

FEJLETT TERÁPIÁS KÉSZÍTMÉNYEK Génterápiás gyógyszerkészítmény segíti az extrém ritka betegségnek számító adenozin-dezamináz-hiány miatti súlyos, kombinált immunhiányos betegségben (ADA-SCID) szenvedő kisgyermekek ellátását azokban az esetekben, amikor a jelenleg egyedüli terápiás értékű őssejt-transzplantációhoz megfelelő donor nem áll rendelkezésre. A Strimvelis 1-10 millió sejt/ml diszperzió infúzióhoz (GlaxoSmithKline Trading Services) olyan

32

autológ, CD34+-gyel dúsított sejtfrakció, amely humán hematopoetikus ős/progenitor (CD34+) sejtekből származó, humán adenozin-deamináz (ADA) cDNS-szekvenciát kódoló retrovirális vektorral transzdukált CD34+ sejteket tartalmaz. Az alkalmazást követően a CD34+ sejtek megtapadnak a csontvelőben, és működőképes vér- és immunsejtekkel népesítik be a haemopoeticus rendszert (repopularizáció). Az újonnan differenciálódó sejtek egy része élethossziglan aktív ADA enzimet termel, biztosítva ezzel a működőképes lymphocyták szervezetbeli jelenlétét. Az engedélykérelem alapjául szolgáló, döntő fontosságú klinikai vizsgálatban a kezelt betegek mindegyike túlélt az átlagosan 7 éves követés alatt, miközben az ADA-SCID-ről ismert, hogy kezelés nélkül 1-2 éven belül halálhoz vezet. A betegeknél a T-sejt-működés javulását is igazolták. Az örökletes génhibára homozigóta betegeknél az ADA enzim hiánya a lymphocytákra toxikus dezoxiadenozin felszaporodását eredményezi, ami a fertőzésekkel szembeni védekezés csaknem teljes hiányát vonja maga után. Az immunműködési zavarhoz rendszerint fejlődés- és növekedésbeli elmaradás, illetve máj- és vesekárosodás is társul.

TERÁPIÁS ÚJDONSÁGOK RITKA KÓRKÉPEK ELLÁTÁSÁBAN Forgalomba hozatali engedélyt kapott a Wakix 4,5 mg, illetve 18 mg filmtabletta (pitolisant; Bioprojet Pharma) a cataplexiával társuló vagy anélküli narcolepsiában szenvedő felnőttek kezelésére. A rövid napközbeni alvásrohamokkal jellemezhető, ritka, krónikus alvászavarként számon tartott narcolepsia hétterében a fiziológiás alvás-ébrenléti ciklus agyi szabályozásának zavara áll; kísérheti cataplexia, azaz érzelmi hatásokra hirtelen kialakuló, súlyos izomgyengeség vagy izomtónusvesztés. A H3-hisztaminreceptor antagonistájaként/inverz agonistájaként ható pitolisant a hisztaminerg neuronok aktivitásának fokozásával javítja az ébrenlét és a nappali éberség szintjét és időtartamát, valamint csökkenti a cataplexia gyakoriságát. Az objektív tesztekkel is igazolható terápiás hatásban egyéb neurotranszmitter-rendszerek aktiválódása – így az acetilkolin-, a noradrenalin- és a nem striatalis dopaminfelszabadulás fokozása – is szerepet játszik.

A zsírlebontó α-galaktozidáz-A enzim hiányával összefüggő Fabry-kór kezelését forradalmasíthatja a Galafold 123 mg kemény kapszula (migalastat; Amicus Therapeutics UK



Ltd.), amely a kórkép első perorális gyógyszere. A migalastat egy chaperon molekula, vagyis olyan „dajkafehérje”, amely definíció szerint más fehérjékhez kötődve segíti az adott protein natív konformációjának elérését. Ez esetben a migalastat szelektíven és reverzibilisen kötődik az α-galaktozidáz-A enzim meghatározott (ún. befolyásolható) mutáns formáinak aktív helyeihez, és stabilizálja az enzimmolekulát, amely így a lizoszómákba vándorol. Itt a migalastat leválása után az α-galaktozidáz-A már képes elvégezni a hozzá kapcsolódó szubsztrátok lebontását. Jelentősen csökkent vagy hiányzó enzimműködés esetén bizonyos glikolipidek (főként globotriaozil-ceramid, röviden GL-3) felhalmozódnak a szervezetben, többszervi károsodást (szív, erek, vese) okozva. A migalastatkezelés tartósan stabilizálja a betegek veseműködését és javítja a szívműködést.

MEGENGEDŐBB LESZ A METFORMIN ALKALMAZÁSI ELŐIRATA A BESZŰKÜLT VESEMŰKÖDÉS NEM KIZÁRÓ OK

A PRAC felülvizsgálata nyomán a CHMP a metformin alkalmazási előiratának módosítását javasolja: a legfrissebb szakirodalmi adatok alapján a közepesen beszűkült veseműködés (GFR: 30–59 ml/min) nem kell, hogy ellenjavallatot képezzen. A klinikai irányelvek, a klinikai és az epidemiológiai vizsgálatok, valamint a rendelkezésre álló egyéb irodalmi adatok azt igazolják, hogy mérsékelt renális diszfunkcióval kísért 2-es típusú diabétesz esetén nem indokolt a metforminkezelés jelenleg érvényben lévő megszorítása. A GFR 30–59 ml/min közötti tartományában a kezelés előnyei meghaladják a gyógyszeralkalmazással összefüggésbe hozható, potenciálisan életveszélyes tejsavacidózis kockázatát. A veseműködés figyelembevételével meghatározott adagolás, illetve a kezelés megindítása előtt és alatt rendszeresen végzett vesefunkció-ellenőrzés lehetővé teszi a biztonságos terápiát e populációban. Súlyos vesefunkció-romlás (GFR<30 ml/min) esetén viszont a metforminkezelés továbbra is ellenjavallt marad. A javasolt előirat-módosítás kiterjed a veseműködés figyelembevételével meghatározott dóziscsökkentés mikéntjére, valamint a tejsavacidózis legfontosabb kockázati tényezőinek részletes ismertetésére is. Kiemelt hangsúlyt kap, hogy a rizikótényezők esetleges fennállását a metformin első felírása előtt és a kezelés folyamán időről időre felül kell vizsgálni – csakúgy, mint a vesefunkciót, amelynek ellenőrzésére általánosságban évente egyszer, csökkent veseműködés

Az Európai Fókusz / Júliustól Gyógyszerügynökség új elvek mentén, (EMA) új szisztéma főbb szerint hírei Hatósági hírek

esetén (időseknél vagy ha a szérum kreatininszintje a normál tartomány alsó határán van) pedig legalább évi 2-4 alkalommal sort kell keríteni. Mivel a metformin számos kombinációs antidiabetikum alkotórésze, a bizottság külön hangsúlyozza, hogy csökkent vesefunkció esetén a kombinációs szerek helyett az egyedileg dozírozható, monokomponensű készítmények együttes alkalmazását javasolja. A metformin egyes kombinációs készítményei – a bennük lévő másik hatóanyag miatt – továbbra is ellenjavalltak közepesen beszűkült veseműködés esetén: a dapagliflozin/metformin hatóanyagú Xigduo filmtabletta nem adható, ha a GFR<60 ml/min; az empagliflozin/metformin kombinációt tartalmazó Synjardy filmtabletta és a hazánkban nem elérhető canagliflozin/metformin tartalmú kombinációs készítmények (Vokanamet filmtabletta) alkalmazása pedig ellenjavallt, ha a GFR<45 ml/min, de már 60 ml/min alatti GFR esetén sem szabad ilyen kezelést indítani. A metforminkezelés ritka, de súlyos metabolikus szövődményeként ismert laktátacidózis a vesén keresztül kiválasztódó farmakon akkumulációja következtében alakulhat ki. Azonnali kezelés hiányában nagy mortalitású. A PRAC idén februárban a holland gyógyszerügyi hatóság kérésére kezdte meg a metformin hatóanyagú készítmények felülvizsgálatát, részben az érvényben lévő ellenjavallat megkérdőjelezhetősége, részben az EGT-tagállamokban forgalmazott szerek alkalmazási előírásainak eltérései okán. A hivatalos alkalmazási előiratokban foglalt információk jelenleg országonként és termékenként eltérőek, és nincsenek teljes összhangban az érvényben lévő klinikai irányelvekkel sem. Az Európai Bizottság jóváhagyó döntését követően a CHMP most közzétett javaslatai az EU minden tagállamában kötelezően bekerülnek az alkalmazási előiratokba, egységesítve a metformintartalmú antidiabetikumok kísérő iratában foglalt információkat a beszűkült veseműködésű betegekre és a laktátacidózis kockázatára vonatkozóan. Az USA-beli társhatóság, az FDA már idén tavasszal bejelentette, hogy közepesen beszűkült veseműködés esetén is javasolja a metformin alkalmazását, és a renális funkció ellenőrzésére a kreatinin clearance-nél pontosabb (életkori, nembeli sajátosságokat is figyelembe vevő) eGFR meghatározását javasolja. 

Források: 1. EMA: Use of metformin to treat diabetes now expanded to patients with moderately reduced kidney function 2. OGYÉI-gyógyszeradatbázis (hivatalos alkalmazási előiratok)

33

Hatósági hírek

Fókuszban a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata

Gyógyszerek: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásainak tárgyát képezhetik a különböző termékek és szolgáltatások népszerűsítésére használt, gyógyhatásra utaló vagy egészségre gyakorolt hatással kapcsolatban tett reklámállítások, valamint ezen belül a vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása. Az alábbiakban a GVH hatáskörét meghatározó szabályok bemutatása mellett a GVH eljárásaiban vizsgált szempontok és a konkrét esetek kerülnek bemutatásra.

DR. KÜRTÖSI Emese irodavezető-helyettes, Fogyasztóvédelmi Iroda, Gazdasági Versenyhivatal

DR. HAMBALKÓ Orsolya vizsgáló, Fogyasztóvédelmi Iroda, Gazdasági Versenyhivatal

1. HATÁSKÖRI SZABÁLYOK A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) a gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályokat a 17. §-ban tartalmazza. A hatásköri szabályok szerint a 17. §-ban meghatározott esetekben – a (4)–(6) bekezdések kivételével – a fogyasztóvédelmi hatóság és a GVH jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénynek (Fttv.) megfelelő hatásköri megosztásban. A fogyasztóvédelmi hatóságnak kizárólagos hatásköre van a Gyftv. 17. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt esetekben eljárni. Azaz a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja – többek között – a tilalom ellenére a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó

34

szabályok megsértését, valamint a reklámozásra vonatkozó tilalmak betartását. A GVH vizsgálja tehát a gyógyszertárból vény nélkül kiadható és nem támogatott gyógyszerek reklámozását a Gyftv. szabályai alapján, amennyiben a kommunikáció a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. A törvény 17. §-a nevesíti azokat a pozitív és negatív előírásokat (a reklám mikor megengedett, illetve mit nem tartalmazhat egy gyógyszerreklám), amelyeknek a vény nélkül kiadható gyógyszerek reklámjainak meg kell felelnie. A tájékoztatási szabályok betartása mellett a vény nélkül kiadható gyógyszer reklámozásának – többek között – meg kell felelnie a gyógyszer engedélyezett alkalmazási előírásában foglaltaknak. A vény nélkül kiadható gyógyszerek reklámozása továbbá nem tartalmazhatja tudós vagy egészségügyi szakember ajánlását sem. Fontos azonban annak rögzítése, hogy a támogatott gyógyszer vonatkozásában a GVH nem rendelkezik hatáskörrel még abban az esetben sem, ha egy támogatott gyógyszert – tiltott módon – reklámoznak.

Gyógyszerek. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

2. A GVH ELJÁRÁSÁBAN ÁLTALÁNOSAN VIZSGÁLT SZEMPONTOK: MEGCÉLZOTT FOGYASZTÓI KÖR MEGHATÁROZÁSA, ÜGYLETI DÖNTÉS, FELELŐSSÉG 2.1. Fogyasztó Az Fttv. alapján különbséget kell tenni a valószínűsített jogsértés vizsgálta során aközött, hogy a megcélzott fogyasztó átlagfogyasztó vagy sérülékeny fogyasztó. A GVH gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy azon vény nélkül kiadható gyógyszer esetében, amely olyan egészségügyi probléma esetén alkalmazható, amely bármely alapvetően egészséges ember vonatkozásában előfordulhat (pl. fejfájás, nátha) az átlagfogyasztó magatartását szükséges figyelembe venni az Fttv. 4. § (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint, ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által észszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. Ezért ha az adott vény nélkül kiadható gyógyszer olyan fogyasztóknak szól, akik valamely egészségügyi problémával küzdenek, illetve veszélyeztetettek, akkor ezek a fogyasztók az egészséggel, illetve a már meglévő vagy potenciális (megelőzendő) betegségükkel (pl. prosztatamegnagyobbodás) összefüggő várakozások révén az átlagosnál kiszolgáltatottabbak, könnyebben befolyásolhatók. Az észszerűen eljáró átlagfogyasztó kapcsán kiemelendő ugyanakkor, hogy u a fogyasztótól az „észszerű tájékozódás” körében nem azt kell elvárni, hogy ellenőrizze a kereskedelmi kommunikációkban szereplő információ helytállóságát. A kereskedelmi kommunikációk egyik funkciója éppen az, hogy a vállalkozás és a fogyasztó között meglévő információs aszimmetria feloldására költséghatékony megoldásokat kínálnak, s a fogyasztó – számára költségmegtakarítást eredményezően – valósnak, pontosnak fogadja el a vállalkozás nyújtotta tájékoztatást, történjék az bármilyen formában,

u

az a fogyasztó is észszerűen jár el, aki nem kételkedik a kereskedelmi kommunikációk által nyújtott tájékoztatásban, a vállalkozás szavahihetőségében, hanem a kereskedelmi kommunikációkat egy észszerűen költséghatékony tájékozódási folyamatban az üzleti tisztesség követelményének érvényesülésében bízva kezeli.

2.2. Ügyleti döntés A kereskedelmi gyakorlat az Fttv. előírásai alapján akkor megtévesztő, ha alkalmas a fogyasztó ügyleti döntésének befolyásolására. Az ügyleti döntés fogalma szélesebb terjedelmű a fogyasztó gazdasági döntéseinek polgári jog szerinti fogalmánál, a szerződési akarat kifejezésénél. Ügyleti döntésnek minősül a fogyasztó azon döntése, amikor azonosítja a kielégítendő szükségletét és valamely vállalkozást vagy valamely terméket választja szükséglete kielégítéseként. A Gyftv. rendelkezéseinek megértése esetén azonban a fogyasztó ügyleti döntésének befolyásolására való alkalmasságot nem szükséges vizsgálni, mivel azt a vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámjai esetében adottnak kell tekinteni. 2.3. Felelősség Az Fttv. 9. §-a alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll, abban az esetben is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára. „Az Fttv. tehát az ún. „érdek-elvet” tekinti a felelősség megállapíthatósága alapjának. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások – a piac működési logikája szerint – szolgáltatásaikat ellenszolgáltatás fejében nyújtják, így elvileg több vállalkozásnak is fűződhet – a bevétel okán – egyidejűleg anyagi érdeke a kereskedelmi gyakorlathoz. Az egyes résztvevők között azonban a „közvetlen érdekeltség” szintjében nyilvánvaló különbségek mutatkozhatnak. Ennek az érdekeltségi különbségnek a felelősség terén is érvényesülnie kell.” A Gyftv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyftv. 17. §-a (1) bekezdése d) pontjának megsértéséért az felel, aki a kereskedelmi gyakorlat tekintetében önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és a kereskedelmi gyakorlattal érintett gyógyszer értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Amennyiben megállapítható a GVH eljárása során, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése az eljárás alá vont vállalkozásnak közvetlenül érdekében állt, folytatás a 36. oldalon

35

Hatósági hírek

a vizsgált kereskedelmi gyakorlatért az Gyftv. alapján felelősséggel tartozik.

3. JOGSÉRTÉS VIZSGÁLATA A GYÓGYSZEREKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOKBAN Az Fttv. 14. §-a rögzíti, hogy ha a vállalkozás a hatóság felhívására a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát nem igazolja, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. A gyógyszerek esetében adott termékre vonatkozó állítások igazolása az ágazati szabályokhoz igazodik, mivel ezen szabályok alapvetően befolyásolják, hogy a jogszerűen alkalmazható állítások igazolásának milyen módon kell megtörténnie. A Gyftv. 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszer kizárólag az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatható be. Ha egy termék gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerként kerül forgalomba, akkor ez u egyrészt lehetővé teszi a termék reklámozását szemben a vényköteles termékekkel, illetve lehetővé teszi olyan (pl. gyógyhatás) állítások kereskedelmi kommunikációkban történő megtételét, amelyre egy nem gyógyszerként, hanem például élelmiszerként (étrend-kiegészítőként) forgalmazott termék esetén nincs mód, u másrészt a szabályozott forgalomba hozatali rend révén pl. a szakhatósági engedélyekhez, az engedélyezett alkalmazási előíráshoz kötötten be is határolja a lehetséges közlések körét, mivel az ilyen termékek reklámozására kizárólag az ezen termékkategóriára irányadó előírások jelentette korlátok között van lehetőség. A jogi szabályozásból következően a gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerre vonatkozó valamely reklámállítás GVH általi megítélése kapcsán elsődleges jelentőséggel nem az állítás valóságtartalma bír, hanem az, hogy az állítás révén a vállalkozás az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja-e be a készítményt. Ez arra is rámutat, hogy a szabályozásból fakadóan az állítás valóságnak való megfelelését az alkalmazási előírás kérdésében döntő szakhatóság már megvizsgálta, így a GVH-nak nem kell vizsgálnia, s nem is vizsgálhatja, hogy u az alkalmazási előírásnak megfelelő állítás megfelel-e a valóságnak, de azt sem, hogy u az alkalmazási előíráson túlterjeszkedő állítás valós-e. A gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámozására vonatkozó jogszabályi előírások, így min-

36

denekelőtt a Gyftv.-ben foglaltak célja, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozása a gyógyszer észszerű felhasználását segítse elő annak megkövetelése révén, hogy a gyógyszer tulajdonságait a reklámokban tárgyilagosan és túlzások nélkül mutatja be. Ennek alapján nem megengedett az sem, hogy a fogyasztót elbizonytalanítsa a gyógyszertől az alkalmazási előírás alapján várható hatást illetően. Megállapítható továbbá, hogy míg az Európai Bíróság jog�gyakorlata szakmai felhasználók számára készült reklámok esetében lehetővé teszi az alkalmazási előírásban foglaltakat kiegészítő, pontosító információk alkalmazását, addig a laikus fogyasztók számára készült reklámokban ilyen információk nem alkalmazhatók, mivel a fogyasztók – a kellő szakmai ismeret hiányában – az alkalmazási előírásban és az abban nem szereplő állítások közötti információs felszültséget feloldani nem tudják. „A kifogásolt állítások kapcsán tehát a GVH-nak azt kell vizsgálnia, hogy u a közzétett állítás ellentétben áll-e az alkalmazási előírással, azaz a reklám állít-e, sugall-e olyan tulajdonságot, terápiás javaslatot, várható hatást, amely ellentétes az illetékes hatóság által jóváhagyott alkalmazási előírással, és u ha az állítás egyes részei nem azonosak az alkalmazási előírás egyes részeivel, akkor azt kell megvizsgálni, hogy – a reklám egyes részei minden esetben összhangban vannak-e az alkalmazási előírás egyes részeivel, továbbá azt, hogy – a reklám az azzal megcélzott, illetve elért személyek általi értelmezésében megmutatkozó összhang megléte esetén a reklámozó figyelemmel volt-e arra, hogy az adott reklám mely személykört célozza meg.” A jogszabály ugyan nem követeli meg, hogy a reklám egyes részei minden esetben és szó szerint azonosak legyenek az alkalmazási előírás egyes részeivel, mindazonáltal egyrészt a reklám egyes részeinek és összhatásának, üzenetének is minden esetben összhangban kell lenniük az alkalmazási előírás egyes részeivel. A reklámok esetén a reklámozónak fokozott figyelmet kell fordítania arra, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek kellő szakmai ismeretekkel, amely kihatással van a reklámok értelmezésére. A megszövegezés alapulhat a betegtájékoztató szóhasználatán, hiszen annak tartalma szükségszerűen azonos az alkalmazási előírással, azonban laikus felhasználóknak szól. A természetes személy fogyasztóknak szóló gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámozásának megengedhetősége körében – így a reklámüzenetek alkalmazási előírással történő összevetésénél – a bírói gyakorlattal össz-

Gyógyszerek. Fókusz /tisztességtelen Júliustól új elvekkereskedelmi mentén, új szisztéma gyakorlatok szerint

hangban az egyes reklámállítások üzenetének vizsgálatakor azok összhatásából, fogyasztók általi lehetséges, logikus, észszerű felhasználást követő és életszerű értelmezéséből szükséges kiindulni. A fogyasztók felé irányuló reklámmal szemben egyértelmű követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről, a vállalkozásról, a tájékoztatás tartalmáról.

4. ESETISMERTETÉS A GVH gyakorlatában az egyik legjellemzőbb eset vény nélkül kiadható gyógyszerekkel kapcsolatos eljárásokban az, amikor azért kerül megállapításra, hogy a reklám nincs összhangban az alkalmazási előírással, mivel a reklámállítások fogyasztói üzenete attól eltér. Ebben az esetben nem a gyógyszer forgalmazójának szándékából szükséges kiindulni, hanem minden esetben a laikus fogyasztó szemszögéből. Ennek egyik példája a VJ/46/2015. számú ügyben hozott határozat, amelyben a GVH megállapította, hogy az eljárásban érintett vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszer vonatkozásában a fogyasztó számára rendkívül fontos információt hordozhat az, hogy a készítmény milyen gyorsan kezd hatni, pontosabban, milyen gyorsan érhető el azzal a kívánt cél, a fájdalommentesség. Ennek tudatában lehetett az eljárás alá vont is, hiszen reklámjában fokozott hangsúlyt fektetett erre az információra. A fájdalomcsillapítás teljes folyamatán belül a szakismerettel nem rendelkező fogyasztó, végfelhasználó számára csak két olyan időpont van, amelyről tudomással bírhat: amikor a tablettát beveszi, és amikor a fájdalom enyhülni kezd. Ezen két időpont különbségének rövidsége a fájdalomcsillapítás gyorsaságát jelzi. Az „így azonnal működésbe lép” állítás egy átlagos, szakismerettel nem rendelkező fogyasztó számára nem értelmezhető megfelelő pontossággal. Ezért a fogyasztó a reklámállítások értelmezésében nagyban támaszkodik a reklám képi megjelenítésére, amely azt sugallja, hogy a gyógyszer bevételével (nyilvánvaló, hogy nem a kézhez vételével, hanem annak elfogyasztásával) a fájdalomérzet azonnal eltűnik, és a megfelelő komfortérzet újra helyreáll. A szakismeretekkel nem rendelkező fogyasztók nem, vagy kevéssé ismerik adott gyógyszer működésének (szétesés, feloldódás, felszívódás) kémiai folyamatát, ezért az „azonnal működésbe lép” számára könnyen jelentheti a várt hatás bekövetkeztét, ha ez az üzenet még erre utaló, ezt alátámasztó képi megjelenítést is kap.

Ezért az átlagos végfelhasználóknak szánt reklámban szereplő szöveges üzenetek az ehhez kapcsolt képi megjelenítéssel együtt nem kellően tárgyilagosak, túlzásokat közvetíthetnek a készítmény hatásosságával kapcsolatban, azaz túlterjeszkedtek az engedélyezett alkalmazási előíráson. Hasonló álláspontra jutott a GVH a Vj/56/2010., Vj/77/2012., Vj/82/2012., VJ/37/2013. számú ügyekben. A Vj/82/2012. számú eljárást lezáró döntésében a GVH annak megállapítása mellett, hogy nem az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatott be az eljárás alá vont egy gyógyszert, megállapította továbbá, hogy a vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, mivel valótlan információt közölt a kapszula összetételéről azzal, hogy azt állította, a kapszula kizárólag természetes anyagokat tartalmaz. Hasonló megállapításokat tartalmaz a VJ/59/2014. számú eljárásban hozott döntés is. A GVH eljáró versenytanácsa a VJ/76/2013. számú eljárásban megállapította, hogy az eljárásban vizsgált vény nélkül kiadható gyógyszer egyes reklámjai – kifejezett jogszabályi tilalom ellenére – egy egészségügyi szakember ajánlását tartalmazták. Ahogyan az alkalmazási előírásnak való megfelelőség vizsgálatakor, úgy az egészségügyi szakember ajánlása vonatkozásában is elmondható, hogy elsődlegesen nem a reklámállítások valóságtartalma bír jelentőséggel, hanem az, hogy a reklámnak része-e olyan utalás vagy kifejezés, amely tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyek ajánlását tartalmazza. Az ajánlás akként is megvalósulhat, hogy a reklám ös�szhatásának üzenete az, hogy az egészségügyi szakember részéről támogatott az adott gyógyszer fogyasztók általi alkalmazása. A GVH egy vény nélkül kiadható gyógyszer összehasonlító reklámját vizsgálta a Vj/75/2012. számú ügyben. Az eljárás a gyógyszerforgalmazó vállalkozás kötelezettségvállalásával zárult, amelynek keretében vállalta, hogy edukációs kampányt szervez és finanszíroz, amely kampány bemutatja a fogyasztók számára fogyasztói szemszögből, hogy mi a különbség az ajánlott árak és az alkalmazott fogyasztói árak között, valamint hogy mit jelent a fogyasztói átlagárkülönbség, továbbá, hogy az ár-összehasonlításnak milyen formái ismertek, azok milyen adatokon alapulnak, a fogyasztók számára milyen releváns információt hordoznak. Az eljárás alá vont vállalta továbbá, hogy megtéríti a fogyasztóknak a versenyfelügyeleti eljárásban érintett időszakban vásárolt termék ténylegesen alkalmazott fogyasztói árának a hirdetésekben megjelenő ajánlott fogyasztói árat meghaladó részét. 

37

OGYÉI — INFOGRAFIKA

Fókusz / Júliustól Hatósági hírek új elvek mentén, új szisztéma szerint

KOORDINÁCIÓS ÉS TÖRZSKÖNYVEZÉSI FŐOSZTÁLY

489

GYÓGYSZER ÚJ TÖRZSKÖNYVÉNEK KIÁLLÍTÁSA

TEVÉKENYSÉGE SZÁMOKBAN 2015.

3819

GYÓGYSZER VÉGLEGMINTÁJÁNAK

19672 KÉSZÍTMÉNY TÖRZSKÖNYVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ENGEDÉLYEZÉSE

1070

ALAKI HIBA ENGEDÉLYEZÉSE

71

ESETBEN RMS-SÉG

32

GYÓGYSZER LEJÁRATI IDEJÉNEK

MEGHOSSZABBÍTÁSA

LEBONYOLÍTÁSA

548

KÉSZÍTMÉNY TÖRZSKÖNYVÉNEK TÖRLÉSE

3

ESETBEN PARALLEL

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

IMPORTENGEDÉLY

38

KIADÁSA



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, újHatósági szisztéma hírek szerint

Több mint 10 ezer beadvány érkezik az OGYÉI-hez évente

Kulcsszó: módosítás! A törzskönyvi módosítások alkotják az OGYÉI Koordinációs és Törzskönyvezési Főosztály munkájának legnagyobb csoportját. Az elmúlt öt évben folyamatosan 13-15 ezer közé tehető a beadott kérelmek száma, melyek kezelése koordinációs szempontból nem egyszerű feladat. Hatóság lévén munkánkhoz az alapvető vezérfonalat jogszabályok adják mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

UTASI Barbara értékelő, Koordinációs és Törzskönyvezési Főosztály, OGYÉI

NEMZETI SZINTEN A KÉT LEGFONTOSABB JOGFORRÁS: – 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról (azaz az ún. „gyógyszertörvény”) – Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet (azaz az ún. „forgalomba hozatali rendelet”).

NEMZETKÖZI SZINTEN A MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ FŐBB ELŐÍRÁSOK HIERARCHIAI SORBAN AZ ALÁBBIAK: – A Bizottság 1234/2008/EK rendelete (2008. november 24.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról (azaz az ún. „variációs rendelet”). – Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról. – Directive 2001/83/EC of the European Parliament and of the Council of 6 November 2001 on the Community code relating to medicinal products for human use (azaz az ún. „közösségi gyógyszerkódex”, mely a forgalomba hozatali rendeletbe került implementálásra). A módosítások útvesztőiben való eligazodáshoz szükséges az 1234/2008-as reguláció mellékleteinek ismerete, azok közül is kiváltképpen a Classification Guideline-ban való jártasság,

hiszen ez az a kiegészítés, amely meghatározza a módosításhoz szükséges benyújtandó dokumentációt és leírást ad minden egyes feltételről. Alapvetően 3, de mégis 4 módosítási típust különböztetünk meg, melyek a következő csoportokban kapnak helyet: DO & TELL, azaz a módosításokat előre bevezeti a forgalomba hozatali engedély jogosultja, majd ezután bejelenti a változást az engedélyező hatóság felé. Az alábbi két típust pedig az különbözteti meg, hogy azonnali bejelentésről vagy azonnali bejelentést nem igénylő módosításról van-e szó. u Type IA u Type IA IN TELL & DO eljárások alatt értjük azon módosításokat, melyek bevezetése csak az engedélyező hatóság jóváhagyása után történhet meg. u Type IB u Type II Az elmúlt évben közel 5000 db nemzeti módosítási kérelem érkezett az OGYÉI-hez, típusonkénti megoszlását az alábbi ábra tükrözi (1.ábra): 1. ábra Nemzeti módosítások 2015-ben



Type IA, IAin



Type IB



Type II

folytatás a 40. oldalon

39

Fókusz / Júliustól Hatósági hírek új elvek mentén, új szisztéma szerint

2015-ben a nemzeti módosítási kérelmek 53%-át tették ki az IA/IA IN típusú kérelmek, 32%-át az IB típusú kérelmek, míg legkisebb arányban, azaz 15%-ban kerültek benyújtásra a II-es típusú módosítási kérelmek a hatósághoz. A Type IA módosítást a bevezetését követően 12 hónapon belül be kell jelenteni az OGYÉI-hez. Ezen 30 napos eljárásnál alapkövetelmény, hogy hatása csak minimális, vagy egyáltalán nincs a termék minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára (QSE=Quality, Safety, Efficacy).

A.3.: adminisztratív kategória, mely egyet jelent a hatóanyag vagy segédanyag nevének változására irányuló variációs kóddal A Type IB módosítást bevezetése előtt kell bejelenteni a hatósághoz. Alapvetően ez is egy 30 napos módosítási eljárás, mely azonban a hatóság felszólítására kiegészítésként adott válasz beérkezését követően újabb 30 nappal kitolódhat. Az eljárás lezárultát követő napon a módosítás implementálható! u

EBBE A KATEGÓRIÁBA TARTOZIK: NÉZZÜNK NÉHÁNY KONKRÉT VARIÁCIÓS KATEGÓRIÁT PÉLDAKÉNT: A.6.: adminisztratív kategória, melyben az ATC-kód változása jelenthető be u A.8.: adminisztratív kategória, hatóanyaggyártó GMP megfelelőségét ellenőrző audit dátumának változása u B.II.e.1.a.1.: késztermék közvetlen csomagolásának változására irányuló kategória szilárd gyógyszerformák esetén A Type IA IN (IN=immediate notification) módosítás, ahogy a nevében is benne van, a bevezetését követően azonnal bejelentendő módosítás, mely az előzőhöz hasonlóan 30 napos eljárás és minimális, vagy nincs hatása a termék minőségére, biztonságosságára, valamint hatékonyságára. u

NÉHÁNY TIPIKUS PÉLDA A TÍPUSON BELÜL: u

40

A.1.: adminisztratív kategória, melyben a forgalomba hozatali engedély jogosultja nevének és címének változása jelenthető be, mely NEM összekeverendő a jogi személy változásával

A.2.: a gyógyszerkészítmény nevének változására irányuló adminisztratív módosítási kategória u B.II.f.1.d.: késztermék tárolási körülményének változására irányuló quality validációs kategória A Type II módosításnak szignifikáns hatása van a készítmény minőségére, biztonságosságára, hatékonyságára, ez azt jelenti, hogy már bevezetését megelőzően be kell jelenteni. Az elfogadott módosítási eljárás csak a határozatba foglalása után implementálható, azaz miután adott Készítmény módosított forgalomba hozatali engedélye kiadásra kerül. u

Eljárási idő alapján megkülönböztetjük a II-es típusú módosításokat. A 30 napos, kísérőirat változtatására vonatkozó módosítás a „safety”, mely, ahogy a nevében is tükröződik, biztonságossági változtatásra irányul. A 60 napos „other” kísérőirat változásra irányuló módosítás a legfontosabb betegbiztonsági információk változtatásán kívül egyéb módosításokat is magában foglalhat. Szintén 60 napos eljárás a „quality” módosítás, mely a készítmény kémiai dokumentációjában (Module 3) történő változtatásra irányul. Végül, de nem utolsósorban említést kell tenni a 90 napos indikációbővítésre irányuló módosításról.

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Kulcsszó: módosítás!

C.I.2.b.: kategóriában lehetséges generikus, hibrid vagy biosimilar gyógyszerkészítmény kísérőiratainak referenciakészítmény kísérőirataihoz történő harmonizációja, ahol a Product Information új adattal is kiegészül u C.I.11.b.: új RMP (Risk Management Plan) hatósághoz értékelésre történő benyújtását teszi lehetővé u B.I.a.1.b.: ASMF-fel (Active Substance Master File) rendelkező hatóanyaggyártó bevezetése u

Módosított forgalomba hozatali engedély kiadására IA, IA IN, IB típusú eljárások esetén a módosítások lezárultát követő 6 hónapon belül kerül sor, míg ez az időintervallum II-es típusú módosításoknál 2 hónap. Egy módosítási kérelem összeállításánál a megfelelő validációs kategória megjelölése mellett a másik sarkalatos pont az implementációs idő kérvényűrlapon történő helyes feltüntetése, mely feltétele annak, hogy validdá váljon az adott kérelem. Kísérőiratokat érintő módosítás esetén mindenképpen elvárt, hogy a Kérelmező konkrét időpontot vagy időintervallumot jelöljön meg az Application Formon. Ez azt jelenti, hogy az implementációs idő végéig (a meghatalmazott személy által) felszabadított tételek forgalmazhatóak a korábbi betegtájékoztatóval, azonban az implementációs idő leteltét követően a módosítást be kell vezetni és végleges mintaengedélyt kell kérni az OGYÉI-től. Amennyiben nem történt meg a módosítás bevezetése, úgy tételenként forgalomba hozatali engedélytől való eltérés (alaki hiba) engedélyezésére irányuló kérelmet szükséges benyújtani a hatósághoz. Szabadabb megfogalmazásnak tűnhet, de ugyanolyan szigort rejt magában a „next production run, the first production run upon approval” implementációként kérvényűrlapon történő feltüntetése, amennyiben valóban a következő, illetve az elfogadást követő első gyártási tételnél beve-

zetésre kerül az adott módosítás, ahol már új betegtájékoztatót kell a készítményhez mellékelni és végleges mintaengedélyt kell kérni. Ellenkező esetben elmaradhatatlan az alakihiba-engedély kérelmezése.

2016 ELSŐ HÓNAPJAI TÖBB ÚJDONSÁGOT TARTOGATTAK A TÖRZSKÖNYVEZÉSSEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA, MELYEK KÖZÜL A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL AZ ALÁBBIAKAT EMELJÜK KI: 2016. január 1. napjától a gyógyszerhatóság munkatársai és a Kérelmezők egyaránt próbálják felvenni a versenyt azon adminisztratív, technikai nehézségekkel szemben, melyet az elektronikus kérvényűrlap, azaz eAF (electronic Application Form) nemzeti módosítási eljárások esetén is kötelező alkalmazása von maga után. A papíralapú beadványok felszámolásának, mint hos�szú távú célnak az eAF használata egyik első alapköve. Mindez nem összekeverendő az új kérelmek, azaz a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmek CESP-en keresztül történő benyújtásával! Nemzeti módosítási eljárások esetén még mindig a megszokott csatornákon keresztül (hivatalos úton, iktatón és/vagy faxon) kell a kérelmeket a hatósághoz benyújtani. u A 2005. évi XCV. törvény 1. számú melléklete az a díjtáblázat, mely többek között a nemzeti módosítási eljárások megváltozott, megemelkedett díjait is tartalmazza. A hatályba lépés időpontja 2016. január 23. volt. Ahogyan a cikkből is kiderül, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten megvannak azok az állandó jogforrások, melyek munkánk alapjaként szolgálnak, azonban ezek naprakész ismerete a gyakran bekövetkező változások miatt jelentős feladatnak bizonyul.  u

41

Bemutató

Szigorú, jól behatárolt keretrendszer

A nemzetközi módosítások sajátosságai A kölcsönös elismerési (MRP), illetve decentralizált eljárással (DCP) forgalomba hozott gyógyszerek engedélymódosítását az Európai Bizottság többször módosított 1234/2008. rendelete, illetve a hozzá kapcsolódó, szintén kötelező erejű irányelvek szabályozzák.

BENKE Tibor koordinátor, Koordinációs és Törzskönyvezési Főosztály, OGYÉI

A fent említett jogszabályok biztosítják azt a szigorú, jól behatárolt keretrendszert, amelyen belül intézetünk is eljár a nemzeti és nemzetközi módosítások validálása és koordinációja során. (Fontos tehát megjegyeznünk, hogy témánk szempontjából a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény nem bír közvetlen relevanciával. A FŐSZEREPLŐK A nemzetközi módosítási eljárások esetében három főszereplőt különböztethetünk meg: u a forgalomba hozatali engedély jogosultját (Marketing Authorisation Holder – MAH) u a referencia-tagországot (Reference Member State – RMS) és az u eljárásban részt vevő országo(ka)t [Concerned Member State(s) – CMS]. Az előbbiekből logikusan következik, hogy egy-egy hatóság mind RMS, mind CMS-szerepet is betölthet az adott eljárás függvényében (konkrét ügy esetében természetesen egyszerre csak egyet), de a nemzetközi módosítási ügyeinek nagy ré-

szét CMS-szerepben éli meg, hiszen a módosítás során csak akkor tud RMS-ként tevékenykedni, ha már a törzskönyvezés során is az volt, illetve RMS-váltás révén vált azzá. A módosításokat három csoportba sorolhatjuk a vonatkozó irányelv meghatározása szerint: u IA – kisebb, előzetes engedélyezéshez nem kötött, u IB – kisebb, előzetes engedélyezéshez kötött és u II – nagyobb horderejű, engedélyezéshez kötött módosítások. Nemzetközi módosítások esetében az RMS hatóság kulcs�szerepet játszik: ő határozza meg az eljárás kezdetét (éppen ezért a startdátumról csak akkor küldünk értesítést, ha intézetünk RMS-szerepben van), ezáltal az eljárás egész menetrendjét, ő alakítja ki a CMS-ek véleményének figyelembevételével a végső értékelői jelentést, ő dönt a módosítás elfogadásáról vagy éppen elutasításáról. A NEMZETKÖZI MÓDOSÍTÁSOK FOLYAMATA Noha az egyes módosítástípusok menetrendje között van néhány szükségszerű különbség, mégis fel lehet vázolni egy általános áttekintő ábrát, amely segít megérteni és követhetővé tenni a folyamatot és főbb csomópontjait. (1.ábra)

1. ábra A nemzetközi módosítások folyamata

MAH: benyújtás

RMS komment RMS: start

RMS, CMS: validálás

42

CMS: értékelés kezdete

CMS: komment MAH-válasz Lezárás, implementálás

Fókusz / Júliustól új elvek módosítások mentén, új szisztéma szerint A nemzetközi sajátosságai

1. táblázat Új eljárási díjak Módosítástípus

Nemzeti eljárás

Nemzetközi CMS

Nemzetközi RMS

IA, IA IN

234 000 Ft

234 000 Ft

325 000 Ft

IB

234 000 Ft

234 000 Ft

325 000 Ft

II

351 000 Ft

351 000 Ft

455 000 Ft

P N61(3)

26 000 Ft

26 000 Ft

26 000 Ft

Magától értetődő módon a kiindulópontot a módosítási kérelem egyes nemzeti hatóságokhoz történő beérkezésében jelölhetjük meg. Fontos kiemelni, hogy intézetünk jelenleg kizárólag az eddig megszokott, iktatón keresztül benyújtott módosítási kérelmeket tudja befogadni, CESP-en keresztül egyelőre nincs lehetőség ilyen típusú beadványok érkeztetésére. A következő lépés a hatóságok részéről a kérelmek formai és tartalmi szempontú ellenőrzése, vagyis a validálás, amelynek néhány gyakorlati vonatkozásáról a későbbiekben még lesz szó. E szakasznak az RMS által közölt startdátum vet véget, amel�lyel kezdetét veszi a szakmai értékelés. Ebben a periódusban is kiemelt szerepe van az RMS-nek, hiszen az ő véleményéhez igazodnak a CMS-ek. Az értékelési szakasz végén az RMS dönt a módosítás elfogadásáról, elutasításáról, illetve felfüggesztéséről (clock-stop). Ez utóbbi esetben a kérelmezőnek főszabályként 30 nap áll rendelkezésre, hogy a felmerült kérdésekre választ adjon, majd az RMS elindítja a második értékelési kört, amelynek végén – a beérkezett válaszok és a CMS-ek véleményének figyelembe vételével – megszületik a végső döntés, amely lehet teljes vagy részleges elfogadás, ill. elutasítás. Ezt követően már főként a kérelmezőé a főszerep: előzetes nyilatkozatának megfelelően gondoskodik a módosítások implementálásáról, illetve II típusú, kísérőiratot érintő módosítás esetén a nemzeti szövegek elkészítéséről. A nemzeti hatóságok szerepe ebben a szakaszban a módosítást engedélyező határozatok elkészítése, amelynek határideje IA és IB típusú módosítások esetében hat hónap, II típusúnál pedig két hónap. A VALIDÁLÁSI KRITÉRIUMOKRÓL ÉS DÍJFIZETÉSRŐL A beadványok validálásának részletes kritériumai intézetünk honlapján megtalálhatóak, azok közül csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni.

Abban az esetben, ha a kérelmező rendelkezik a vonatkozó törvényi előírásnak megfelelő, időbélyeggel ellátott minősített elektronikus aláírással, a kérvényűrlapot (eAF) és a kísérőlevelet már csak CD-n szükséges benyújtania. Az alapvető validálási kritériumok között szerepel a hatósági eljárási díj befizetését igazoló banki bizonylat másolatának csatolása. Ennek kapcsán fontosnak tartom felhívni a figyelmet a közleményrovat pontos kitöltésére, amely nemzetközi módosítások esetében a teljes, kronológiai számot is tartalmazó eljárásszám (pl. HU/H/0123/00/IA/002); nemzeti módosítás esetében pedig a termék nevének, OGYI-T számának és a módosítás besorolásának feltüntetését jelenti (pl. Manxiniol 10 mg filmtabletta, OGYI-T-1234, Type IB A.2.a). Az eljárási díjak kapcsán még két dologra kell felhívnunk a figyelmet. Az első az, hogy a szervezeti átalakulás következtében 2015. március 1-jétől új bankszámlaszáma van intézetünknek, kizárólag az ide utalt összegeket tudjuk elfogadni: 10032000-00290050-00000000. A másik fontos változás, hogy 2016. január 23-án új díjtételek léptek életbe a Gyógyszertörvény módosításának eredményeként. Az új eljárási díjak összefoglalását a fenti táblázat (1.sz táblázat) mutatja. A KÍSÉRŐIRAT-EGYEZTETÉS SAJÁTOSSÁGAI Az európai közösségi jogszabályi környezet megváltozása következtében a kísérőiratokat érintő IA és IB típusú nemzetközi módosítások esetében a magyar nyelvű kísérőiratok egyeztetését a nemzetközi fázissal párhuzamosan végezzük, ami magával vonta azt, hogy ezen eljárások esetében validálási kritériummá vált a korrektúrázott, word formátumú magyar kísérőiratok megléte. A kísérőirat-egyeztetéssel kapcsolatos alapkövetelményeket a következő oldalon lévő táblázat foglalja össze (2. táblázat). folytatás a 44. oldalon

43

Bemutató

2. táblázat A kísérőiratok egyeztetésének szabályai

Módosítás típusa

Kísérőirat benyújtása

Egyeztetés ideje

Implementálás

IA

Beadványban: validációs kritérium!

20. nap

IA: kérelmező által megjelölt dátum1 IAIN: startdátum

IB

Beadványban: validációs kritérium!

20/25. nap eljárástól függően

31. nap

II

Beadványban csak közös (angol) kísérőirat kell, magyar kísérőiratok: nemzetközi lezárás után

Lezárás után közvetlenül az értékelővel

Határozattal

1. Amennyiben a kérvényűrlapon nem került feltüntetésre a módosítás(ok) végrehajtásának pontos dátuma, akkor az eljárás 31. napja kerül a kísérőiratokra.

A KÍSÉRŐIRAT-EGYEZTETÉS SAJÁTOSSÁGAI Az európai közösségi jogszabályi környezet megváltozása következtében a kísérőiratokat érintő IA és IB típusú nemzetközi módosítások esetében a magyar nyelvű kísérőiratok egyeztetését a nemzetközi fázissal párhuzamosan

végezzük, ami magával vonta azt, hogy ezen eljárások esetében validálási kritériummá vált a korrektúrázott, word formátumú magyar kísérőiratok megléte. A kísérőirat-egyeztetéssel kapcsolatos alapkövetelményeket a fenti táblázat foglalja össze. 

Hirdetés

FELHÍVJUK A KÉRELMEZŐK FIGYELMÉT, HOGY AMENNYIBEN KÉRELMEIKET A CESP-EN KERESZTÜL KÍVÁNJÁK BENYÚJTANI, AZ ALÁBBI VALIDÁCIÓS KRITÉRIUMOKAT VEGYÉK FIGYELEMBE! A 2016 januárjától bevezetésre kerülő CESP lehetőséget biztosít arra, hogy a kísérőlevelet, az elektronikus Application Form első oldalát, és az Annex 5.4-et elektronikus aláírással lássa el a kérelmező. Ez esetben a hagyományos csatornán (azaz postán, futárral, iktatón keresztül) nem kérjük benyújtani sem eredetiben az említett dokumentumokat, sem a kérelem többi részét. Amennyiben a hagyományos úton, elektronikus hordozón nyújtanák be a kérelmet, elektronikus aláírás itt is elfogadott lesz, mindazonáltal arra biztatjuk a kérelmezőket, használják a CESP-et, ha rendelkeznek elektronikus aláírással. Az alábbi eljárásokban alkalmazható a CESP 2016 januártól: decentralizált, kölcsönös elismerési, illetve nemzeti eljárásban benyújtott forgalomba hozatali engedély iránti kérelmek.

44

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Tudomány

Genetikai beavatkozások forradalma súlyos betegségek kezelésére

A reményteli bomba Genetikai mutációk következtében fellépő betegségek végleges, a DNS hibájának megszüntetésén alapuló gyógyítása az emberiség idillikus álma. Jelen összefoglalóm rövid áttekintést nyújt arról, hogy milyen közel áll ma a tudomány e cél eléréséhez, és milyen fantasztikus lehetőségek tárultak fel egy pár éve felfedezett természetes génszerkesztő rendszer céltudatos felhasználásával.

DR. SASVÁRI Zsuzsanna értékelő, Biológiai és Fejlett Terápiás Készítmény

Értékelő Osztály, OGYÉI

A genetikai módosítás gondolata, mint gyógyítás már az 1960-as, 70-es években felmerült. Hosszú évekig tartó próbálkozások – háttérben számtalan gondolat, rengeteg pénzt felemésztő kutatás, fáradhatatlan munka és megszállottság –, majd a megismerés során felhalmozódó tudás és a 2012-es év meglepő felfedezése, a CRISPR/CAS9 rendszer, ezt követően a hirtelen fellépő lehetőségek villámgyors felismerése, kihasználása és fejlesztése a gyógyítás meglepően új eszközeit adhatja hamarosan az orvosok kezébe. Számtalan betegség öröklött vagy szerzett genetikai mutáció következménye, melyek végleges gyógyítása a jelenleg

forgalmazott gyógyszerek segítségével lehetetlen, a tünetek enyhítésére szolgáló kezelések nehézkesek, adminisztrációjuk megterhelő a beteg életvitelére, esetleg ismételt alkalmazást kíván, és a hatékonyság gyakran egyre csökkenő tendenciát mutat a kezelés során. A genetikai gyógyítás végső célja a jelenleg gyógyíthatatlan, krónikus betegségekben szenvedő emberek végleges meggyógyítása. Nézzük, milyen közel állunk ma ehhez 2016-ban? A génterápián alapuló gyógyszerfejlesztés két legkihívóbb elvárása a biztonságosság és hatékonyság szempontjából: 1. a teljes pontosságú, célzott módosítás, 2. a pontos, célzott bejuttatás.

1. táblázat Vírusvektorok előnyei és hátrányai

Vírusvektor

Titera kópiaszám/mL

Rekombináns génexpresszió típusa

Alkalmazás

Tropizmusb

Immunogenitásc

Képes-e nem osztódó sejtek fertőzésére

Adenovírus

1011

tranziens

rák elleni immunoterápia

kitűnő

nagyon magas

igen

Adenoasszociált vírus

107

permanens (episzomálisd)

genetikai betegségek

nem jó

alacsony

igen

Herpes simplex vírus

107

permanens (episzomális)

elsősorban idegrendszeri betegségek (tropizmus miatt)

nem jó

alacsony

igen

107

permanens (genomi integrálódás miatt aktiválhat onkogéneket, gátolhat tumor szuppresszorokat)

sikeres fejlett terápiás alkalmazás 4 Wiskott– Aldrich-szindrómás gyermeknél, 2015

jó

alacsony

csak a lentivírus

Retrovírus

a, titer: a vírus(vektor) mennyiségének, kópiaszámának kifejezése 1 mL térfogatú anyagban b, tropizmus: hányféle és milyen sejtet képes az adott vírus fertőzni c, immunogenitás: az immunrendszer reakciója a szervezetbe bejuttatott vírusvektorra d, episzomális: a sejtmagba bejutó, de a genomba nem beépülő DNS folytatás a 46. oldalon

45

Tudomány

I. A GENETIKAI MÓDOSÍTÁS CÉLJA: 1. Hiányzó vagy funkcióképtelen fehérjék pótlása Módja: – vírusvektor hordozza a kívánt gént – nem vírus eredetű vektor hordozza a kívánt gént 2. Hiányzó vagy funkcióképtelen fehérjék genomalapú javítása, hibás fehérje expressziójának megszüntetése (knock out), fehérjeexpresszió szabályozásának genomalapú korrigálása (indukálás vagy gátlás) Módja: – vírusvektor hordozza a génszerkesztő rendszer elemeit – liponukleoprotein-részecskébe (LNP) csomagolják a rendszert 1A. VÍRUSALAPÚ GÉNTERÁPIÁS FEJLESZTÉSEK: Jelenleg 4-féle vírust használnak a génterápiás gyógyszerek fejlesztésére, melyek használatának előnyeit és hátrányait az 1. táblázat foglalja össze.1–3 Eddig a világon mindössze 3 génterápiás készítmény került forgalomba, mindegyik vírusvektor-alapú. 1. Gendicine™ (Shenzhen SiBiono GeneTech), egy adenovírus vektoralapú terápia (a vírusvektor a humán p53 tumorszuppresszor gént hordozza), melyet 2003-ban engedélyeztek Kínában, a fej és a nyak rákos daganataira (squamous cell carcinoma) 2. Glybera® – alipogene tiparvovec, egy adeno-associated vírusvektor-alapú terápia (a vírusvektor a humán lipázgént hordozza), melyet 2012-ben engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA), lipoprotein-lipázhiány gyógyítására, hypertriglyceridaemia gyógyítására 3. T-VEC, Imlygic™, Amgen – talimogene laherparepvec, egy herpes simplex type 1 vírusvektor-alapú terápia, melyet az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerügynöksége (FDA), majd az EMA is engedélyezett 2015ben, melanoma elleni immunoterápiára. (A vírus melanomasejtekben replikálódik, majd elpusztítja azokat, valamint a vírusvektor a granulocita makrofág kolónia stimuláló faktor (GM-CSF) génjét hordozza, mely gén által kódolt fehérje stimulálja az immunrendszert) Vizsgáljuk meg részletesebben a Glybera hatásmechanizmusát: A rekombináns [a humán lipázgén egyik természetes változatát (LPLS447X) hordozó] adenoasszociált vírusrészecskék receptorközvetített endocitózissal bekerülnek az izomsejtekbe. (A vírus által kódolt vírusfehérjék megváltoztatják a sejtben működő endoszóma pathwayt oly módon, hogy a vírusrészecske elkerüli a lizoszómába

46

kerülést, így a bevitt humán gén is elkerüli a degradációt.) Majd a vírus genetikai állománya beépül a nukleuszba, ahol episzomális dupla szálú DNS-ként elraktározódik, és a bevitt lipáz gén a sejt saját transzkripciós, transzlációs mechanizmusa által kifejeződik. A vírusvektorok alkalmazásának azonban, mint minden beavatkozásnak, kockázatai is vannak. Az egyik legveszélyesebb az immunogenitás, melynek elkerülésére vírusvektorral folytatott terápia során immunszuppresszánsokat adnak a betegnek. Glybera alkalmazása esetén például fél órával a Glybera beadása előtt methylprednisolone-t kell a szervezetbe juttatni. Emellett cyclosporin és/vagy mycophenolate mofetil napi adagolása is szükséges, melyet három nappal a Glybera®-kezelés előtt el kell kezdeni, és még tizenkét hétig utána adagolni kell. További nehézségek a vírusvektorok alkalmazása során a téves genomi inzertálódás kockázata, valamint a vektor mobilitása. Egy nem klinikai kísérlet során megfigyelték, hogy bizonyos, közvetlenül a retinába juttatott adenoasszociált vírusvektor, ahelyett, hogy a retinában maradt volna, átkerült az agy látási mechanizmusokért felelős részébe, amely áthelyeződés nem várt következményekkel járhat. Továbbá csupán kisméretű gének befogadására alkalmasak az eddig ismert, génterápiára alkalmas vírusok, és ráadásul a vírusvektor-terápia költsége igen magas. Egy teljes kezelés akár 1 millió USD is lehet. Mindezek ellenére a különleges igény, az „unmet medical need”, bizonyos esetekben szükségessé teszi alkalmazását. 1B. NEM VÍRUSALAPÚ GÉNTERÁPIÁS RENDSZEREK A nem víruseredetű rendszerek lehetnek nanorészecskék, melyek tartalmazzák a bejuttatni kívánt nukleinsavat (plazmid, RNS, oligonukleotid) és lipidburkot, peptideket, poliszacharidokat, fémet (arany, mágnesezett vas), szintetikus polimereket (poly(DL-lactide-co-glycolide acid) (PLGA), polyethyleneimine (PEI), polyamidoamine dendrimer (PAMAM)), illetve ezek kombinációját. 2010 óta mintegy 40 nem vírusalapú génterápiás készítmény (elsősorban plazmid DNS, illetve interferáló RNS) került a fejlesztés klinikai stádiumába. Jelenleg nem víruseredetű génhordozókat elsősorban dermális, transzdermális, okuláris és pulmonáris kezelésekre fejlesztenek.4 2. GÉNSZERKESZTŐ RENDSZEREK: A génszerkesztő (gene editing) rendszerek alapjaikban térnek el a génterápiás rendszerektől. Ez esetben ugyanis nem egy extra, jól működő gén beviteléről van szó, hanem az

Fókusz / forradalma Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Genetikai beavatkozások súlyos betegségek kezelésére

adott egyén mutáns génjének genomi helyreállítása a cél. Az 1992-ben elkezdett, majd 2012 óta ugrásszerű fejlődésnek indult technikákat tekintsük át: 2A. ZFNS (ZINK FINGER NUCLEASE) 1992-ben fedezték fel, hogy a Flavobacterium eredetű FokI restrikciós endonukleázban a DNS-szekvencia felismeréséért és a DNS hasításáért az enzim két, szerkezetileg jól elkülönült doménje felelős. Míg az első doménszekvencia specifikus, a második nem. Ez lehetővé teszi a felismerőhelyek specificitásának célzott módosítását anélkül, hogy az enzimatikus aktivitás megváltozzon. Természetesen a fehérje módosítása nem egyszerű, hisz a működőképes szerkezet megbontása az aktivitás elvesztésével járhat. A génterápiás kutatások a ZF- nukleázok módosításával már számos genetikai mutáció javítását célozták meg. Preklinikai kísérletek folynak 2011 óta Kaliforniában a humán béta-hemoglobin mutációjának korrigálására, az Egyesült Királyságban alfa1-antitripszin pontmutációjának kijavítására. Az első ZFN-rendszerű klinikai beavatkozást 2014-ben, egy HIV-fertőzött beteg kaphatta (bizonyos természetes mutációk a CCR5 génben rezisztenciát biztosítanak az HIV ellen), majd szintén 2014-ben alkalmazták makuladegeneráció gyógyítására.

2B. TALENS (TRANSCRIPTION ACTIVATOR-LIKE EFFECTOR NUCLEASES) A TALEN rendszer esetében is, a korrigálni kívánt DNS-szekvencia specifikus felismeréséért egy fehérje felel. Ezt a fehérjét Xanthomonas spp. baktériumok termelik, hogy a megtámadott eukariota sejt bizonyos génjeinek transzkripcióját megváltoztassák. E fehérje DNS-t felismerő doménjéhez hozzákapcsolnak egy DNS hasításáért felelős nukleáz domént (a fent említett FokI nukleáz DNS-t hasító doménjét), mely nem specifikusan elvágja a DNS-t. A fúziós fehérje specificitását a Xanthomonas eredetű fehérje igen konzervatív DNS-felismerő, ismétlődő szekvenciát tartalmazó (15,5–19,5 ismétlés, összesen kb. 34 aminosav, melyek közül a változó, 12. és a 13. pozíciókban található aminosavak felelősek a specificitásért) szakasza adja. E szakasz a célnak megfelelően módosítható anélkül, hogy a hasító egység szerkezetébe beavatkoznának. A TALEN rendszer létrehozása így egyszerűbb a ZFN-nél, hisz nem kell vigyázni a teljes fehérje, mint egy egység szerkezetének fenntartására, és nem figyeltek meg eddig a bakteriális eredetű nukleáz által indukált toxicitást. 2015 nyarán a génszerkesztő TALEN rendszer is klinikai vizsgálatba került. TALEN segítségével létrehozott kiméra-antigén-receptor T-sejt (CAR-T sejt), melyet a B-limfoci-

1. ábra CRISPR-Cas9 géneditáló rendszer egyszerűsített működési mechanizmusa

(Forrás: TransOmic Technologies)

folytatás a 48. oldalon

47

Fókusz

ták által prezentált CD19 antigén felismerésére fejlesztettek ki, mai napig is életben tart (javuló tendenciával) egy vis�szatérő akut B limfocita leukémiában (ALL) szenvedő 2 év körüli gyermeket.5,6 2C. A CRISPR/CAS9 (CLUSTERED REGULARLY INTERSPACED SHORT PALINDROMIC REPEATS/ASSOCIATED PROTEIN-9 NUCLEASE) A szekvenciaspecifikus felismerésért ez esetben nem fehérje-DNS (mint az előző két esetben), hanem RNS-DNS interakció felel. Ez a rendszer eredetileg baktérium és archaea fajok adaptív immunitásának kialakulásáért felelős mechanizmus. A caspase 9 fehérje két, nukleázaktivitással rendelkező doménnel rendelkezik. Emellett vagy egyetlen single guide RNS-t vagy két különálló RNS-t – egy szekvenciamódosított CRISPR RNS (crRNA) és egy vázat (scaffold) szolgáltató trans activating crRNS (tracrRNA, protospacer) – tartalmaz az aktív rendszer. A 20 nukleotid hosszúságú crRNA köt a cél-DNS-hez és megfelelő pozícióba helyezi a hasításért felelős CAS9 proteint. CAS9 két nukleáz doménje felismeri a protospacer melletti motívumot (PAM – protospacer adjacent motif) a DNS-en, és külön-külön elvágja a DNS mindkét szálát 3 bázissal a PAM szekvenciától up-stream. A PAM felismerő régió a prokarióta fajra specifikus. A CAS9 fehérjét és a guide RNS-t egy időben kell bejuttatni a sejtbe, a genom megfelelő helyének felismerése csupán a protospacer 20 nukleotidjától függ. Az RNS által biztosított célzott, precíz szekvenciafelismerés sokkal megbízhatóbb, és könnyebben módosítható, mint a ZFN vagy a TALEN fehérjéinek specificitása, hisz nem kell a fehérje működőképes szerkezetének integritását biztosítani. Cas9 hasítás után a célzott, hibás fehérje termelése megszüntethető STOP szekvencia beiktatásával vagy a mutáns helyett a korrekt nukleotid bevitele után homológ rekombináció segítségével a hibás mutáció kijavítható.7,8 (1.ábra)

48

II. AZ ADMINISZTRÁCIÓ, BEADÁS Igen kényes kérdés a génszerkesztő rendszer pontos, célzott bejuttatása a szervezet adott pontjára. Jelenleg két eljárást alkalmaznak: a.) in vivo, mikor közvetlenül az élő szervezet adott területére injektálják a készítményt. ‒ vírusvektor – intramuszkuláris injekció (Glybera) ‒ plazmid-DNS (naked plasmid) ‒ liposzóma (keverve a DNS-sel: lipo-nucleo-particle, LNP) b.) ex vivo, amikor a betegből nyert sejtekbe (T-sejtek, fibroblasztok) a szervezeten kívül bejuttatják a génmódosító rendszert (pl. elektroporációval), a sejteket felszaporítják, majd visszajuttatják a betegbe. Vírusvektorok, mint génszállító eszközök számtalan előnnyel rendelkeznek a nem víruseredetű vektorokhoz képest. A vírusok saját természetüknél fogva meggátolják a sejt, illetve a szervezet idegennel szembeni védekező reakcióját. Aktiválják a vírus saját DNS-polimerázát, ezáltal átírják a beillesztett gént is, blokkolják a sejt védelmi mechanizmusait (gátolják az idegen nukleinsavat felismerő intracelluláris faktorok működését, kikapcsolják az apoptózist, az interferonaktiválást, gátolják a vírusfehérjék sejtfelszíni prezentációját az MHC-rendszer blokkolásával), így eljuttatják a megfelelő helyre a gyógyításra szánt gént is.9 Nagy kihívást jelent regulációs szempontból a legújabb (CRISPR/CAS9) rendszer gyógyszerként alkalmazása, minthogy az eddigi gyógyszerektől alapvetően eltér mind hatástípus, mind gyártástechnológia terén. Az eddig fejlesztett készítmények humán egészségügyi biztonságosságának védelmében megfogalmazott irányelveket és szabályokat megfelelő körültekintéssel kell, és még így is igen nehézkesen lehet alkalmazni. Nézzük a legfontosabb felmerülő problémákat, melyek az irányelvek módosítását igényelhetik:

Fókusz / forradalma Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Genetikai beavatkozások súlyos betegségek kezelésére

1. KLASSZIFIKÁCIÓ Vajon biológiai gyógyszernek minősülnek-e ezek a készítmények? Amennyiben rekombináns fehérjét tartalmaznak, igen. Vagyis, ha a bakteriális CAS9 fehérje fehérjeként jut a sejtbe, akkor igen. Azonban, ha mRNS formában, akkor nem. Ha ex vivo kerül a sejtbe és a módosított sejtek kerülnek az emberi szervezetbe, akkor nemcsak biológiai, hanem még fejlett terápiás készítménynek is számít. Mivel teljesen szekvenciaspecifikus, ezért egyénre szabott. Ha pedig egyénre szabott, akkor hogyan alkalmazhatók a megismételhető eljárást követelő forgalomba hozatali engedélyezés szabályai? 2. EGÉSZSÉGÜGYI BIZTONSÁGOSSÁG SZABÁLYOZÁSÁNAK SZEMPONTJÁBÓL IS SOK SPECIFIKUMOT KELL FIGYELEMBE VENNI: 1. Hogyan fog viselkedni akár a bakteriális eredetű CAS9 fehérje vagy a rendszer alapját szolgáltató nukleinsav immunogenitás szempontjából? 2. A sejt saját DNS-javító mechanizmusa hogyan fog reagálni a korrigált/átszerkesztett génre? 3. Hogyan tehető maximálisan specifikussá a felismerés és a vágás (különös tekintettel a pszeudogének jelenlétére)? 4. A humán génszekvenciák nagymértékű polimorfizmusa hogyan vehető figyelembe a hatóanyaggyártás ismételhetőségére és nyomon követésére vonatkozó regulációs szabályozásban? 5. A génszerkesztés mekkora veszéllyel fog érinteni/megváltoztatni epigenetikai mintázatot (ami az egyedfejlődés során időben változik)? 6. Mennyi ideig perzisztál a sejtben a hordozó (vírus, LNP), és mennyi ideig maga a CRISPR/CAS9 „hatóanyag”? 7. Hogyan számszerűsíthető és mérhető a bejuttatott rendszer farmakodinámiás és farmakokinetikai tulajdonsága? 8. Hogy állapítható meg, illetve mérhető a szükséges dózis mennyisége? 9. Mivel a módszer szigorúan humán DNS-szekvencia-specifikus, illetve egyénspecifikus, a nem klinikai tesztek „hatóanyaga” nem lehet ugyanaz, mint a klinikai tesztek „hatóanyaga”. 10. Valamint a specifikusság következményeként, ha egy adott gén hibáját számtalan eltérő mutáció okozhatja (pl. cisztás fibrózis), hogyan lehet a készítmény hatásosságát az adott indikációra biztosítani? 11. A szokásos humán farmakológiai eljárási út, vagyis az első klinikai fázisban egészséges emberek bevonása nem járható. Jelenleg azokat a betegségeket célozzák meg a génterápiát, génszerkesztést fejlesztők, melyek „unmet medical needs”

betegségek, vagyis enyhítésükre, gyógyításukra nem létezik megoldás, vagy az új megközelítés jelentős előnyökkel bírhat a forgalomban lévő készítményhez képest. A CRISPR/CAS9 rendszerrel első körben megcélzott betegségek: Léber-betegség (a retina fotoreceptorainak hibás működése), Huntington-kór, cisztás fibrózis, kongenitális metabolizmus-rendellenességek. A kérdés még megválaszolatlan: Vajon eljut-e a genetikai beavatkozás az egészségügyi biztonság és gazdaságosság azon szintjére, ahol az „unmet medical need”-en kívül a jelenleg alkalmazott „hagyományos” gyógyszerek helyett alternatív kezelésként ajánlják fel azt az orvosok, mint az adott betegségre legészszerűbb gyógymódot? Mindenesetre a vezető gyógyszerfejlesztő és -forgalmazó cégek, mint a GlaxoSmithKline, Pfizer vagy a Novartis egyre nagyobb érdeklődést és bizalmat mutat a génterápiás fejlesztések iránt, és együttműködést kezdeményezett génterápiás készítmények fejlesztésére szakosodott kis cégekkel, mint a uniQure (Hollandia) vagy a Spark Therapeutics (PA, USA). A csodabombaként induló CRISPR/CAS9 génszerkesztő rendszert pedig jelenleg gyógyszerként fejlesztő négy cég: Editas (Cambridge, MA, USA), Intellia Therapeutics (Cambridge, MA, USA), CRISPR Therapeutics (Basel, Svájc) és Caribou Biosciences (Berkley, CA, USA) már 2017–18-ra tervezi, hogy klinikai vizsgálatokba vonja fejlesztéseit.  Források: 1. Wold WS, Toth K. Adenovirus vectors for gene therapy, vaccination and cancer gene therapy. Curr Gene Ther. 2013. 2. Manservigi R, Argnani R, Marconi P. HSV Recombinant Vectors for Gene Therapy. Open Virol J. 2010. 3. 57th annual meeting of the American Society of Hematology (abstract #260), 2015. 4. Foldvari M, Chen DW, Nafissi N, Calderon D, Narsineni L, Rafiee A. Non-viral gene therapy: Gains and challenges of non-invasive administration methods. J Control Release. 2015. 5. Qasim W, et al. 2046 First Clinical Application of Talen Engineered Universal CAR19 T Cells in B-ALL, 57th Annual Meeting and Exposition of the American Society of Hematology, 2015. 6. Miguel-Angel Perales, MD. CAR T-Cell Therapy at ASH 2015: What’s Hot. Medscape Oncology, 2015. 7. Patrick D. Hsu, Eric S. Lander, Feng Zhang. Development and Applications of CRISPR-Cas9 for Genome Engineering, Cell. 2014. 8. Reis A, Hornblower B, Robb B, Tzertzinis G. CRISPR/Cas9 and Targeted Genome Editing: A New Era in Molecular Biology. NEB expressions Issue I, 2014. 9. Hilleman MR. Strategies and mechanisms for host and pathogen survival in acute and persistent viral infections. Proc Natl Acad Sci USA, 2004.

49

GYÓGYSZERISMERTETÔ TOVÁBBKÉPZÔ NAPOK 2016. március 8., április 19.

Idén az első GYIS Nap (2016. március 8.) keretében szervezett konferencián a gyógyszerészet határterületeit érintő kérdésekről esett szó, a második, április 19-i rendezvény fókuszában a gyógynövények álltak.

Dr. KÓCZIÁN-BOBKÓ Zita

HOVÁ FORDULJON VÁRATLAN BALESET KAPCSÁN?

gyógyszerinformációs tudományos tanácsadó, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

Az orvostechnikai eszközökkel történt váratlan esemény, baleset bejelentése a 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 12. melléklet A) jelű formanyomtatványon történik. A bejelentés elküldhető e-mailen,

FÓKUSZBAN AZ ORVOSTECHNIKAI ÉS A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK A továbbképzés első előadójaként Bunyitai Péter, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Orvostechnikai Főosztályának vezetője a gyógyszertárban forgalmazható orvostechnikai eszközök és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos követelményrendszerről tartott hiánypótló előadást. Felhívta a figyelmet, hogy míg a gyógyászati segédeszköz meghatározását a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben, addig az orvostechnikai eszköz definícióját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben találjuk. A gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről rendelkezik a 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet (profilrendelet). A rendelet 4. §-a szerint a gyógyszertárban – bizonyos feltétellel és korlátozással – orvostechnikai eszközök és gyógyászati segédeszközök is forgalmazhatók. Előadásában kiemelte, hogy a profilrendelet szerint közforgalmú gyógyszertár nem hozhat forgalomba HIV, valamint a hepatitisz B, C és D diagnosztizálására szolgáló in vitro diagnosztikumokat (gyorsteszteket), mert ezek az in vitro diagnosztikai eszközök csak intézeti gyógyszertárban tarthatóak fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra. Amennyiben a forgalmazónak kétségei támadnak az orvostechnikai eszköz/gyógyászati segédeszköz jogszerű

50

postai úton vagy átadható személyesen az alábbi elérhetőségeken: EGÉSZSÉGÜGYI NYILVÁNTARTÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT ORVOSTECHNIKAI FŐOSZTÁLYA Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1188 Honlap: www.enkk.hu e-mail: [email protected], tel: 302-5060

forgalmazásával/megfelelőségével kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon az orvostechnikai eszközök felügyeletét ellátó nemzeti hatósághoz, amely az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Orvostechnikai Főosztálya.

AZ ENTERÁLIS TÁPSZEREK PALETTÁJA Mind a közforgalmú, mind az intézeti gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész kollégák munkájuk során gyakran találkoznak tápszerekkel – e termékkategóriához tartozó készítményekről tartott előadást dr. Barna Éva, az OGYÉI munkatársa. Az anyatej-helyettesítő tápszerek, az anyatej-kiegészítő tápszerek és a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek a különleges táplálkozási célú élelmiszerek közé tartoznak. Ezeknek a termékeknek ezért meg kell felelniük az élelmiszerekre vonatkozó átfogó szabályoknak, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek szabályainak [36/2004. (IV.

26.) ESZCSM rendelet] és specifikusan az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekre [20/2008. (V. 14.) EüM rendelet], valamint a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekre [24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet] vonatkozó előírásoknak is. E termékkategóriák táplálási célt szolgálnak. Egészséges vagy egészségügyi problémával érintett csecsemők, vagy nem feltétlenül csecsemőkorú betegek táplálkozási szükségletének részleges, esetleg teljes körű biztosítása a feladatuk. A termékkategóriák alapvető összetételi követelményei meghatározottak, azonban lehetőség van arra is, hogy a termékek további összetevőket tartalmazzanak, vagy a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek esetében a készítmények összetételét ahhoz a betegséghez, rendellenességhez, egészségi problémához adaptálják, amelynél az adott tápszert táplálásra szánták. A termékekkel kapcsolatos tájékoztatási követelmények is részletesen meghatározottak. Az anyatej-helyettesítő tápszerek címkézésére, megjelenítésére, reklámozására, promóciójára vonatkozóan ezek az előírások az anyatejes táplálás védelmét és előmozdítását célozzák. Az előadó külön kiemelte, hogy ugyanakkor valamennyi szóban forgó termékkategóriánál tilos az élelmiszer jelölése, megjelenítése és reklámozása során a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.

GYÓGYSZERÁR-TÁMOGATÁS – MIT ÉS MIÉRT? A továbbképző napot dr. Molnár Márk Péter „Gyógyszerek közfinanszírozásának alapjai, támogatáspolitikai eszközök” című előadása zárta. Annak érdekében, hogy a betegek hozzájussanak a számukra szükséges készítményekhez, a vényköteles gyógyszerek nagy részének árához az állam támogatást nyújt. E támogatások igénybevételének szabályrendszerét az egészségpolitika, azon belül a gyógyszerpolitika alá tartozó támogatáspolitika alakítja ki. A támogatáspolitika feladata olyan szabályozási környezet, illetve szabályozási mechanizmusok kialakítása/ működtetése, amelyek elősegítik a gyógyszerkassza szűkös forrásainak optimális allokációját, azaz hogy az állam a gyógyszertámogatásra fordítható egységnyi közpénzből maximális egészségnyereséget tudjon vásárolni a betegek számára. Az előadó felhívta a figyelmet az innovatív készítmények egyre növekvő árára, amely mögött a K+F költségek robbanásszerű emelkedése húzódik meg. Egyéni fogyasztók ilyen költségek mellett lényegében nem tudnak vásárlóként fellépni, ezért az innovatív gyógyszerek forgalomba kerülésénél elengedhetetlenül fontos az állami,

biztosítói vagy egyéb támogatás. Ismertette a költséghatékony készítményvásárlás három fő dimenzióját, azaz: a klinikai hozadék arányban áll a pénzügyi ráfordításokkal; a finanszírozó felülvizsgálja azon gyógyszerek közfinanszírozását, amelyek a valós életbeli gyógyszerfelhasználás mintázatai alapján nem tűnnek költséghatékonynak; a finanszírozó a gyógyszert az arra rászoruló betegeknek a megfelelő mennyiségben hozzáférhetővé teszi. Az előadó hangsúlyozta, hogy a költséghatékonyság mellett számos egyéb szempontot is célszerű a fenti dimenziók vizsgálata során szem előtt tartani, így a terápiás hozzáadott értéket, a költségvetési kihatás mértékét, a származékos hatásokat és az egészségpolitika által explicitté tett szempontokat, illetve etikai megfontolásokat.

GYIS NAPOK ∆ 2016. március 8., április 19.

GYIS NAPOK Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

NAGYÍTÓ ALATT A GYÓGYNÖVÉNYEK Az április 19-én megrendezett második GYIS Nap fókuszában a gyógynövények álltak. A témakör olyan nagy érdeklődésre tartott számot, hogy az előadóterem megtelt, sőt a létszámlimit miatt nem tudtunk minden jelentkezőt fogadni, ezért a jövőben tervezünk még a gyógynövényekkel kapcsolatos előadásokat. A továbbképző napot Dr. Horváth Györgyi PhD, Dr. habil. egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet intézetigazgató-helyettese nyitotta meg. A docens asszony a gyógynövények hatóanyagainak lehetséges interakcióiról és mellékhatásairól tartott előadását sok-sok gyakorlati példával színesítette. Előadásában kiemelte, hogy a hazai lakosság 14–40%-a használ valamilyen gyógynövényt vagy növényi alapú készítményt elsősorban pszichés zavarok, mozgásszervi vagy onkológiai betegségek kezelésére, ezeken kívül az egészség megtartása, a betegségek megelőzése és életmód-változtatás céljából. A betegek sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy az egyidejűleg szedett gyógyszerek és gyógynövényalapú készítmények hatóanyagai között interakció léphet fel, amely akár életveszélyes helyzethez is vezethet. A gyógynövények használatánál is számolni kell az esetleges mellékhatásokkal. A docens asszony a délutáni szekcióban is tartott előadást: „Növényi illóolajok gyógyszerészeti alkalmazása – lehetőségek és korlátok” címmel. Hangsúlyozta, hogy napjainkban fokozatosan növekszik a növényi alapú termékeket alkalmazó kiegészítő terápiák, pl. fitoterápia, aromaterápia jelentősége a betegek körében. Az illóolajok széleskörű gyógyászati felhasználással rendelkeznek, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni a kezelt személy életkorát, egészségi és lelki állapotát, folytatás az 52. oldalon

51

GYIS NAPOK ∆ 2016. március 8., április 19.

Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint

egyidejűleg szedett gyógyszereit, az illóolaj alkalmazási módját és dózisát. Fontos, hogy csak ellenőrzött, megbízható minőségű illóolajat szabad gyógyászati célokra felhasználni. Szintén a Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetéből érkezett Dr. Bencsik Tímea egyetemi adjunktus, aki a „Gyógynövényalapú készítmények minősége – pécsi tapasztalatok” címmel számolt be hat, az intézetükben lefolytatott vizsgálatról: többek között kamilla, kakukkfű, citromfű teadrogok, aranyvessző, mezei zsurló, kurkuma, gyömbér tartalmú drogokat vizsgáltak Magyarországon kapható készítményekből vett mintákon. Leggyakrabban alkalmazott vizsgáló módszerük a vékonyréteg-kromatográfia (VRK) volt. A vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy nagyszámú és eltérő minőségű gyógynövénytartalmú termékek vannak forgalomban, ezért szükséges lenne a gyógynövényszektor szabályozásának

megújítása, pl. kötelező bevizsgálás, minősített laborok. A nap záróelőadását Dr. Csupor Emőke endokrinológus, belgyógyász szakorvos tartotta a terhesség élettanáról, majd a gyakorlatban alkalmazható, illetve kerülendő gyógyszerekről, a várandósság alatti vitamin- és ásványianyag-szükségletről informálta a hallgatóságot. A kismamák a betegek kiemelten szenzitív csoportját képezik, ezért igen fontos, hogy a gyógyszerész tájékozott legyen, milyen készítményeket javasolhat szükség esetén egy kismamának, és melyek azok, amelyek erősen teratogének, ezért kerülni kell őket. Kiemelte a terhesség alatti D-vitamin (2000 NE/nap!), a jód és a folsavpótlás fontosságát, és kérte a gyógyszerész kollégák segítő munkáját a kismamagondozásban. A nagyszámú, lelkes hallgatóság kérdésekkel árasztotta el az előadókat, ami jelzi a fenti szakmai terület fontosságát, a mindennapi gyógyszerészi munka során betöltött jelentőségét. 

Hirdetés

KERESSEN MINKET ONLINE! Látogasson el honlapunkra:

WWW.OGYEI.GOV.HU ENGEDÉLYEZÉS FELÜGYELET GYÓGYSZERINFORMÁCIÓ MÓDSZERTAN

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

52



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, újHatósági szisztéma hírek szerint

Gyógyszerkészítményekben megengedett színezőanyagok és antioxidáns segédanyagok Az OGYÉI Információs Osztályához forduló gyógyszerészek és orvosok gyakran érdeklődnek a gyógyszerkészítmények segédanyag-tartalmával kapcsolatban. A megkeresések több esetben arra vonatkoznak, hogy gyógyszerkészítmények tartalmazhatnak-e bizonyos színezőanyagokat vagy antioxidánsokat, és miért szükséges a használatuk, ártalmatlanok-e. Általánosságban elmondható, hogy a fenti típusú segédanyagok alkalmazására több okból is szükség van a gyógyszergyártás során. A színezőanyagok a tabletták beazonosíthatóságát és esztétikumát segítik elő. Ezen anyagok lehetnek természetes kivonatok (főleg növényi, például antociánok), vagy sok esetben mesterséges, kémiai eredetű anyagok. Az antioxidánsok pedig olyan anyagok, amelyek késleltetik az érzékszervekkel észlelhető különböző mechanizmusú oxidációs folyamatokat, tehát például a tabletták színének megváltozását.

DR. HORVÁTH Veronika, gyógyszer-információs tudományos tanácsadó, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

A gyógyszerkészítmények engedélyezése során intézetünk megvizsgálja az új szer minőségét, relatív ártalmatlanságát és hatásosságát. A gyógyszerhatóanyagok mellett a segédanyagok esetében is megfelelő adatokkal és vizsgálatokkal kell alátámasztani a szer ártalmatlanságát. Az értékelés során intézetünk figyelembe veszi többek között a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, melyek tartalmazzák az engedélyezett adalék anyagok felsorolását az egyes élelmiszerekben. Emellett az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicine Agency-EMA) által kiadott „Guideline on Excipients in the dossier for application for marketing authorization of medicinal product” című iránymutatása tartalmaz fontos információkat, mely a gyógyszerkészítményekben megengedett segédanyagokra vonatkoznak. Vagyis a gyógyszer-engedélyezés során szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a gyógyszerkészítményeknek, mint az élelmiszereknek. A bőrgyógyászati készítmények esetében a kozmetikai termékekről szóló Európai Parlament és Tanács 1223/2009/EK számú rendelete is irányadó a külsőleges készítményben található segédanyagok ártalmatlanságának értékelése során. Az osztályunkra beérkező megkeresések több esetben a gyógyszerkészítmények színezékanyagára kérdeznek rá, ilyen például a titán-dioxid (más néven E-171), ami az élelmiszeriparban, kozmetikumokban és gyógyszerkészítményekben is előforduló engedélyezett élelmiszer-adalékanyag/ gyógyszersegédanyag az Európai Unióban. Az Európai Élel-

miszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Agency/ EFSA) honlapján (http://www.efsa.europa.eu/en/publications.htm) találhatók tudományos közlemények az élelmiszerekben alkalmazott adalék anyagok biológiai hasznosulásáról és toxikológiai vizsgálatairól. Ennek alapján a titán-dioxid felszívódása és felhalmozódása az emberi szervezetben minimális. A titán-dioxid gyógyszerkészítményekben a bevont tabletták (drazsé, filmtabletta), illetve bizonyos esetekben kapszulák segédanyagaként lehet jelen fehér színezőanyagként. A drazsék általában milligrammnyi mennyiségben tartalmazhatnak E-171-et, míg a kapszulák esetében ez általában mikrogrammnyi mennyiség. A gyógyszerkészítmények tehát elenyésző mennyiségű titán-dioxidot tartalmaznak. A gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó Európai Uniós szabályozás nem állapít meg felső határértéket ezen gyógyszersegédanyag mennyiségi korlátjára vonatkozóan, ennek megfelelően a gyógyszerkészítményekben található minimális titán-dioxid biztosan nem jelent egészségügyi kockázatot. Antioxidáns hatású anyagok közül például a butil-hidroxi-toluol nevű segédanyaggal kapcsolatban érkezett több megkeresés. A butil-hidroxi-toluol (más néven E321) az élelmiszeriparban és a gyógyszerkészítményekben is előforduló engedélyezett antioxidáns hatású anyag Magyarországon. Fontos megjegyezni, hogy az E321 segédanyag lokális gyógyszerkészítményben szem-, bőr- és nyálkahártya-irritáló hatással rendelkezhet, ezért ezen készítmények kísérőiratában ezt minden folytatás az 54. oldalon

53

Hatósági hírek

esetben fel kell tüntetni. Szájon át szedhető készítményekben (például tabletták) elenyésző mennyiségben, általában mikrogrammnyi mennyiségben fordulhat elő. A fentiek alapján elmondható, hogy szükség van színezőanyagok és antioxidánsok alkalmazására bizonyos esetekben a gyógyszergyártás során. Fontos azonban megemlíteni, hogy ezen anyagok egyes arra érzékeny egyénekben kiválthatnak allergiás reakciókat, ezért a gyógyszer-

szedés előtt minden esetben javasoljuk, alaposan olvassák át a betegtájékoztatót, mely kísérőirat 6-os pontjában a forgalmazó részletesen felsorolja a gyógyszergyártás során felhasznált segédanyagokat. Ha felmerülne további kérdés az alkalmazott segédanyagok tekintetében, kérjük, kérdését küldje el a [email protected] e-mail címre, ahol igyekszünk megválaszolni az összes felmerülő kérdést. 

Hirdetés

2076

GYÓGYSZERMINŐSÉGI FŐOSZTÁLY

TÖRZSKÖNYVI MÓDOSÍTÁS

2015. évi munkavégzés összesítő

233

ÚJ KLINIKAI VIZSGÁLAT ebből: Voluntary Harmonisation Procedure: 34

OGYÉI — INFOGRAFIKA

61

ELTÉRÉS FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLYTŐL

20

188

ÉTRENDKIEGÉSZÍTŐ PIACI ELLENŐRZÉSE

219

KLINIKAI MÓDOSÍTÁS ebből: Voluntary Harmonisation Procedure: 20

TÖRZSKÖNYVEZÉS

22

SZAKVÉLEMÉNY, TUDOMÁNYOS TANÁCSADÁS

36 48

FELÚJÍTÁS

PIACI ELLENŐRZÉS

21 78

46

MAGISZTRÁLIS KÉSZÍTMÉNY ÉS ALAPANYAG

13

PRÓBAVÁSÁRLÁS

KLINIKAI TÁJÉKOZTATÁS

KÖRVIZSGÁLAT

25 Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

216

54

SZAKVÉLEMÉNYADÁS

EBBŐL E-CIGARETTA

126

EGYÉB LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT

131

MINŐSÉGI KIFOGÁS



Fókusz / Júliustól új elvek mentén, új szisztéma szerint Lapszemle

Válogatás a szaklapokból

MIRŐL ÍR A PHARMIND – DIE PHARMACEUTISCHE INDUSTRIE? (Pharmind – Die Pharmaceutische Industrie 2015/11.)

A személyre szabott terápia egy új, gyakorlati megvalósítási lehetőségéről számol be Alexander Weise a CYPChip-projekt című cikkében. Az európai uniós támogatással megvalósult projekt célja az volt, hogy olyan diagnosztikai tesztet hozzanak létre, amely alkalmas a gyógyszerek metabolizmusában nagy szerepet játszó citokróm P450 enzimcsaládba tartozó enzimeket kódoló gének polimorfizmusának meghatározására, és olyan szoftvert fejlesszenek ki, amely a genetikai információ alapján ajánlást ad az orvos számára egy-egy gyógyszer adott betegnél alkalmazandó optimális dózisára. A fejlesztés egyik fő célja a beteg genotípusának meghatározására alkalmas vizsgálati eljárás kidolgozása, és a vizsgálat elvégzésére és az eredmények kiértékelésére alkalmas készülék létrehozása volt. A kifejlesztett és validált teszt egy „makroarray” típusú vizsgálat, amelyben a CYPP450 enzimcsalád 8 génjének 29 leggyakoribb pontmutációs variánsát vitték fel egy makroarray chipre. A vizsgálat lényege, hogy az emberi vérben jelen lévő genetikai anyagból a nyolc kiválasztott gént PCR (polimeráz láncreakció) technikával feldúsítják, majd megfelelő reagensek alkalmazása után a makroarray chipre felvitt génvariánsokkal reagáltatják. A vizsgálattal kimutatható, hogy előfordul-e a vizsgált pontmutáció a vizsgált személy génjében, és ha igen, az egyik vagy mindkét allélen. A reakció létrejöttét a mak-

roarray chip adott pontján csapadékképződés jelzi. A létrejött mintázatot egy hordozható számítógépre telepített szoftver segítségével értékelik. A fejlesztés másik célja mindazon, a citokróm P450 enzimcsaládra vonatkozó genetikai információ összegyűjtése volt, melyek a betegek genotípusának és bizonyos gyógyszerekre való reagálásának összefüggéséről a szakirodalomban rendelkezésre áll. Mindezeket az adatokat egy adabázisba vitték be. Ugyanígy összegyűjtötték és adatbázisba rendezték az ismert gyógyszer-gyógyszer interakciókat és a gyógyszer-gén interakciókat. A létrehozott szoftver az együtt szedett gyógyszer és a metabolizáló státusz (genetikai variáns) mint bemeneti adatok alapján, a gyógyszer-gyógyszer és gyógyszer-gén interakciók figyelembe vételével ad javaslatot egy-egy gyógyszer terápiás dózisára a kezelőorvos számára. DR. KŐSZEGINÉ DR. SZALAI HILDA tudományos tanácsadó, Gyógyszerészeti Főigazgatóság, OGYÉI

MIRŐL ÍRT A DEUTSCHE APOTHEKER ZEITUNG (DAZ)? A szaklap tavalyi utolsó számában (2015. december 17.) több érdekes cikk jelent meg, így például a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében szerepet játszó, káliumháztartást befolyásoló vérnyomáscsökkentő/vízhajtó készítményekről, a gyermekkori obstipáció terápiás lehetőségeiről, továbbá a fehérjevegyületek (pl. inzulin, folytatás az 56. oldalon

55

Lapszemle

hormonok, monoklonális antitestek, oltóanyagok) alkalmazásának speciális kérdéseiről. A szerkesztők ebben a lapszámban ismertették az EMA gyógyszerelési hibákra vonatkozó útmutatóját is, valamint az orvos-gyógyszerész együttműködés lehetőségeivel és határaival is foglalkoztak. Ez az együttműködés gyógyszerbiztonsági szempontból, a gyógyszerész kontrollszerepe miatt, a beteg érdekében alapvető fontosságú, viszont az orvos és a gyógyszerész gazdasági összefonódása elfogadhatatlan. Off-label gyógyszerelésről (DAZ 155. Jahrgang 17.12. 2015. Nr. 51. 26. oldal),

Külön figyelmet érdemel a témafelvetés egy olyan országban, ahol – a magyarországi szabályozástól eltérően – az off-label alkalmazás nem engedélyhez kötött. Eddig a felnőttek off-label kezelésének nemkívánatos mellékhatásait szisztematikusan még nem értékelték. Ezt a célt tűzte ki maga elé egy kanadai kutatócsoport Québecben. Elektronikus betegadatok visszamenőleges vizsgálatával, 5 éves időszakban értékelték, hogy egy gyógyszer adott indikációban történő rendelése milyen mellékhatásokkal járt együtt. Célparaméterként az off-label alkalmazás során fellépő mellékhatásokat definiálták, s ebben az összefüggésben megkülönböztették az erős tudományos evidenciákon és a nem bizonyítékokon alapuló gyógyszerhasználatot is. Az eredményeik alapján off-label alkalmazás esetében a mellékhatások előfordulási gyakorisága egyértelműen magasabb lett, mint az on-label

alkalmazásnál. Mindenekelőtt a tudományos evidenciákat nélkülöző off-label alkalmazás esetében tapasztaltak magas mellékhatásrátát. A mellékhatások valószínűsége tovább növekedett a komorbiditások számával, a korral és a szedett gyógyszerek mennyiségével összefüggésben is. A tanulmány eredményei alkalmat adnak a gyógyszerek széles körben elterjedt off-label alkalmazásának újragondolására – hozzávetőlegesen a rendelések 20 százaléka ugyanis a jóváhagyott indikáción kívül esik. Különösen a gyenge evidenciákon alapuló off-label gyógyszeralkalmazást kellene elkerülni. A posztmarketing vizsgálatok keretében pedig az adott indikációkat és mellékhatásokat úgy kell rögzíteni, hogy pontosabb következtetéseket lehessen levonni az on- és off-label alkalmazásra vonatkozóan. Ugyan elővigyázatosnak kell lenni, de nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos esetekben csak az off-label alkalmazás tapasztalatai vezethetnek új indikáció jóváhagyásához. Jó példa erre a talidomid, mely 1998-ban lepra kezelésére lett engedélyezve, de 1999-ben beszámoltak a hatásosságáról myeloma multiplex kezelésében is. Jó pár évvel ezelőtt, 2003-ban már a gyártó bevételeinek 92 százaléka az off-label használatból eredt, végül 2006-ban jóváhagyta a hatóság a talidomid alkalmazását myeloma multiplex indikációban.  PÁLLFYNÉ DR. POÓR Rita főosztályvezető, Módszertani és Egyedi Igénylések Főosztály, OGYÉI

Hirdetés

GYÓGYSZERÉSZET, GYÓGYSZERELLÁTÁS KULCSKÉRDÉSE A VÉNYNÉLKÜLI GYÓGYSZERREK A GYÓGYSZERES TERÁPIA MELLLETT, HELYETT AVAGY ANNAK RÉSZEKÉNT? HOGYAN HATNAK AZ OTC GYÓGYSZEREK A BETEGEKRE

TOVÁBBKÉPZŐ KONFERENCIA CSALÁDORVOSOK, GYÓGYSZERÉSZEK ÉS GYÓGYSZRELLÁTÁSBAN DOLGOZÓ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

2017. február 24 –25. Budapest, Danubius Hotel Flamenco✴✴✴✴ Technikai Információk: Convention Budapest Kft. | Vámos Katalin 1461. Budapest, Pf: 11. | Mobil: +36 30 576 6031 | Fax: +36 1 299 0187 www.convention.hu | E-mail: [email protected]

56

Válogatás a szaklapokból

Olvasson bele a gyógyszerészet jelenébe!

PILLANTSON A GYÓGYSZERÉSZET JÖVO˝JÉBE!

OGYEI KÖNYVTÁR 1051 Budapest, Zrínyi u.3. Nyitva tartás: Hétfőtől - csütörtökig: 8:00-15:00, Pénteken: 8:00-12:00 Tel: 061 8869300/218m, email: [email protected] folytatás a x. oldalon

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

57

Ú TO N É S Ú T KÖZ B E N

2016. 12. 13.

A Z O G Y É I S T R AT É G I Á J A 2 0 1 6 - 2 0 2 0 Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet vezetői úgy döntöttek, hogy a jogszabályi környezet „kínálta” stratégia helyett egy sokkal rögösebb és kockázatosabb utat választanak: nemzetközi folyamatokhoz (is) igazodó jövőkép alapú tervezésbe fognak. Stratégiaalkotás a közigazgatásban – a megszokottól eltérő megközelítéssel, módszerekkel. Az intézet vezetői vallják: munkatársaik tapasztalati, észrevételei elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a jelenleginél látványosabb eredményeket érjen el az OGYÉI, nem csak hazánkban, hanem a nemzetközi színtéren is. Év végi tanácskozásunkon bepillantást engedünk stratégiaalkotási folyamatainkba, megmutatjuk, hová szeretnénk eljutni. Úton vagyunk, útközben – konferenciánkra invitáljuk mindazon ügyfeleinket és partnereinket, akik kíváncsiak kulisszatitkainkra és szeretnék tudni, hová, merre tart az OGYÉI.

09:00- 09:45 REGISZTRÁCIÓ 09:45- 10:00 KÖSZÖNTŐ Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium 10:00 – 10:45 STRATÉGIAALKOTÁS A KÖZIGAZGATÁSBAN dr. Pozsgay Csilla, főigazgató, OGYÉI 10:45 – 11:30 SZOLGÁLTATÓ HATÓSÁG: 653 NAP TAPASZTALATAI ÉS 779 NAPBAN REJLŐ LEHETŐSÉG dr. Szolyák Tamás, főigazgató-helyettes, OGYÉI 11:30 – 12:15 KULCSSZEREP A BETEGBIZTONSÁGBAN dr. Nagy Szilárd, főigazgató-helyettes, OGYÉI 12:15 – 13:15 EBÉD 13:15 – 13:45 EGYENSÚLYBAN AZ EREDMÉNYESSÉGGEL Skultéty László, gazdasági főigazgató, OGYÉI

13:45 –14:15 MINŐSÉG-ÜGYÜNK Becskeházi-Tar Judit, minőségirányítási vezető, OGYÉI 14:15 – 14:45 EGYMÁST ERŐSÍTŐ SZAKTERÜLETEK – hangsúly a szakmai minőségen dr. Gara Annamária, Törzskönyvezési Főosztály, OGYÉI 14:45 – 15:00 KÁVÉSZÜNET 15:00 – 15:30 NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁS – SCOPE projekt: eredmények és lehetőségek dr. Pallós Júlia, Farmakovigilancia Főosztály, OGYÉI 15:30 – 16:00 TÖBB MINT LEHETŐSÉG – táplálkozás-egészségügy Schreiberné Molnár Erzsébet, Élelmiszerkémiai Főosztály, OGYÉI 16:00 – 16:30 KÖZELJÖVŐ – 2017 kiemelt fejlesztési területek dr. Pozsgay Csilla, főigazgató, OGYÉI 16:30 – 17:00 KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

IDŐPONT: 2016.december 13. (kedd) | HELYSZÍN: Boscolo Event Palace, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 9. | JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2016. december 2. A KONFERENCIA DÍJA: 49.000 Ft + áfa. A részvételi díjról számlát postázunk ki a megadott címre a rendezvényt követően, 30 napos fizetési határidővel. Figyelem! A rendezvényre való regisztráció a megadott részvételi díj elfogadásának és egyben megrendelésnek minősül, ezért a rendezvény megvalósulása esetén fizetési kötelezettséget von maga után. A részvételi díj tartalmazza a tudományos programon való részvételt valamint az étel, ital fogyasztás díját, de nem tartalmazza az étkezéssel kapcsolatos járulékokat. Az étel és ital közvetített szolgáltatás. INFO: Zombor Zsófia, kommunikációs munkatárs, Kommunikációs Iroda, OGYÉI H-1051 Budapest, Zrínyi u. 3. B/ 102 | TEL: +36 70 491 2070 | E-MAIL: [email protected] Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Nem sajtónyilvános esemény. | A program változtatás jogát fenntartjuk!