1
Biblia-kor 2011-2012
BB
25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. o A saját életünkben találunk olyan mozzanatokat, amelyek Isten, irántunk való irgalmára mutatnak rá? Együtt örült vele mindenki. o A következő szentírási szakaszokban hallunk még ilyesmiről: Róm 12,15: „Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok.” Elveszett bárány: Lk 15,1-7. „Örüljetek ti is…” Elveszett drachma: Lk 15,8-10 „Örüljetek ti is…” Tékozló fiú: Lk 15,11-32 „Együnk és vigadjunk…”, „S illett vigadnunk és örülnünk…” o Nem mindig könnyű együtt örülni valakivel. Oka lehet ennek saját nyomorúságunk vagy éppen önzőségünk, irigységünk. Milyen megtapasztalásaink vannak az „együtt örülés” terén? Nyolcadik napon o A 8-as szám, mint szimbólum Máté evangéliumában a hegyi beszéd a nyolc boldogsággal kezdődik.
2
A zsidó napszámítás szerint Jézus a 8. napon támadt föl. Ezért a patrisztikában a 8. nap az új teremtés kezdete, az örök élet képe. Dicsérete megtalálható Szent Ambrus zsoltármagyarázataiban: „Feltámadásával Ő megszentelte a nyolcadik napot, mely az első kezdett lenni, az, amelyik a nyolcadik volt, mert a számok rendjéből előnye lett, és szentsége lett az Úr feltámadásából.” Fontos Ambrus számára, hogy Jézus szenvedési jövendölése és a színeváltozás között is 8 nap telt el. A nyolcas szám a szellemi újjászületés szimbóluma. A Zsolt 118 magyarázatánál (mivel 8 verses egységekből áll) ismét fölmerül a nyolcas szám. Órigenésznél a hetes szám az érzéki világot szimbolizálja, a nyolcas az örökkévalóságot. A keresztény építészetben a 8 feltűnik oszlopok, tornyok, baptisztériumok, keresztkutak alaprajzában. Baptisztérium: eredetileg a római fürdő medencéje. A 4. századtól az egyházi szóhasználatában az épület, melyben a keresztelés történt. Alaprajza vagy keresztelő medencéje kialakításában rendszerint a nyolcas szám érvényesült (a beteljesedés és az új élet száma). Az oktogonális alaprajzzal a római hidegvizes fürdők mintáját követhették, mely világos Diocletianus thermáinál. Az első nyolcszögletű baptisztérium III. Sixtus pápa alatt épült a Lateráni bazilika mellett. o nyolcszög (gör. oktogram): két egymásba forgatott négyzetből előálló geometriai forma.
3
A nyolcszögű csillag Krisztus jele (karácsonyi csillag, bölcsek csillaga). Az ókori görög építészetben a nyolcszögű, 8 fülkés mauzóleumok a kozmosz képei. A négyzet a számmisztikában a kozmoszt, a Földet és a földiemberi életet jelenti (négy). Négy elem: levegő, föld, tűz, víz. Négy évszak. Stb. Körülmetélés szokása. o körülmetélés (lat. circumcisio): a hímtag makkot fedő előbőrének körkörös eltávolítása. o Ősi beavatási szertartás, a serdülők rítusa, a férfivá érés kinyilvánításának formája. o Egyes népeknél a lányokat is körülmetélték. Izrael fiai körében csak a fiúkra korlátozódott, körkörös formában. Valószínűleg az egyiptomiaktól vették át, akiknél már az Óbirod-ban élt; a filiszteusok körében ismeretlen volt (1Sám 14,6). o Izraelben a szokás ősiségére utal, hogy éles követ használtak a körülmetéléshez (Kiv 4,25; Józs 5,2). o A szokást orvosi vagy higiéniai szempontok nem magyarázzák kielégítően, ha belejátszottak is elterjedésébe. o Hogy Izr-ben eredetileg mi volt a körülmetélés értelme, arról a hagyomány nem nyújt világos képet, a szövetség (ApCsel 7,8), a Jahvéhoz (már Kiv 4,25 is így értelmezi) vagy az izrael kultikus közösséghez tartozás (12,48; Róm 4,11: a hitbéli megigazulás pecsétje) jele; s emlékeztető
4
jel a szövetségből adódó kötelezettségekre (Ter 17,23-27; Kiv 4,25: vérvőlegény; MTörv 30,6; Józs 5,2-10; Jer 4,4; Ez 44,7); a többi népektől, elsősorban a filiszteusoktól való elkülönülésnek is a jele (Bír 14,3; 1Sám 14,6; 2Sám 1,20 stb.). Innen érthető, hogy a szokás bevezetését Ábrahámnak (Róm 4,9: a körülmetélt) tulajdonították (Ter 17,9-14). Az ÓSz azon sorai, melyeknél számolni lehet a papi törvényhozás hatásával (Ter 17,12; Lev 12,3), a körülmetélést a születés utáni 8. napra teszik (vö. Fil 3,5). Jn 7,22 szerint szombaton is el lehetett végezni. Az ÓSz és az ÚSz szavaiból arra lehet következtetni, hogy a körülmetélést a családapa végezte (később az ún. mohel feladata lett); s legalább az úsz-i időben a körülmetéléshez hozzátartozott a névadás is (Lk 1,59); Az ÚSz a lélek körülmetéléséről beszél (Róm 2,29). A hit által a lélek Krisztusban van körülmetélve, nem kézzel, hanem „az érzékies test levetésével, krisztusi körülmetéléssel” (Kol 2,11). A Krisztusban való hit által a körülmetélés értelmét vesztette (Gal 5,6; 6,15; Kol 2,11). Pál apostol szembeszállt azokkal, akik a pogányságból megtért keresztényekre rá akarták kényszeríteni a körülmetélést (Róm 4,12; Gal 2,3; 5,6; 6,15; Kol 2,11). Az apostoli zsinat elfogadta nézeteit (ApCsel 15,1-20; Gal 22; Róm 4,12). Jézus körülmetélése a templomban való bemutatásakor történt (vö. Lk 2,22-38; Gyertyaszentelő Boldogasszony – február 2.).
5
Születés: A Szentírásban a gyermek, különösen a fiú születése örvendetes esemény (elsőszülött, egyszülött). Amikor a gyermek megszületett, jókívánságok kíséretében közölték a hírt az apával (Lk 1,58; Jer 20,15). Közvetlenül a születés után, vagy a körülmetéléskor (Lk 1,59; 2,21) követezett a névadás. A nevet ált. az apa választotta (Ter 16,15; 17,19; 21,3; Kiv 2,22; Oz 1,4-9), de az anya is adhatta (Ter 29,31-30,24; 1Sám 1,20; Iz 7,14). o Saját születésünk körülményeiről tudunk-e valamit? o Gyermekünk (ha van) születéséhez kapcsolódó mozzanatok? Névadás: a gyermek személynévvel való ellátása. o Az ókori filozófia vizsgálta, hogy a névadó (nomothetész) a természetes adottságok alapján adja-e a nevet, vagy önkényesen (pl. jó hangzás, szokásjog alapján). Epikurosz (Kr. e. 341-270) szerint a névadó kezdetben a természetes adottságokat fejezte ki a szóban, később egyéb szempontok érvényesültek, s a közvetlen kapcsolat a név és a természet között háttérbe szorult. A rómaiak úgy gondolták, hogy a névadáshoz az isteneknek is van köze, ezért a név a gyermek sorsát befolyásolja: nomen est omen (lat. 'a név a sors'). o A Szentírásban. Mivel a név hangalakja valamit kifejez viselőjéből, a névadónak ismernie kell az elnevezendőt, és hatalommal kell fölötte rendelkeznie ahhoz, hogy hitelesen adhasson nevet. Ezért az Úr maga adott nevet a teremtményeinek: az embert Adam-nak nevezte a földről, melyből alkotta. Ádám a teremtett dolgok fölött kapott hatalom birtokában adhatott nevet az állatoknak (Ter 2,20), majd a feleségének (Ter 2,24): Virago, 'a ffiből vétetett', ill. a bűnbeesés után (Ter 3,20): Éva, 'élők anyja'. - A születést megelőző
6
~ok: Ter 16,11: Izmael; Ter 17,19: Izsák; 1Kir 13,2: Jozija; Lk 1,13: Ker. Szt János; Mt 1,21: Jézus. Az ÓSz-ben a névadás a körülmetélés szertartásának része volt; a nevet a szülők, általában az apa választotta. Az elsőszülött fiú az apa nevét kapta. Keresztelés szertartásában a névadás jelentősége. Az új név új valóság, új teremtmény; ezért a keresztségnél a névadás az alapvető újrakezdés kifejezése is (a szerzetesi név is). o Saját nevünkhöz való viszonyunk? o Mi alapján adtunk nevet gyermekünknek (ha van), állatainknak stb? o Kedvenc neveink? Erzsébet ellenkezése a névadás esetében. o Lk 1,13 alapján: Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert imád meghallgatásra talált! Feleséged, Erzsébet, fiút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni.” o Valószínűleg Zakariás megbeszélte valamilyen módon a történteket feleségével, s így Erzsébet határozottan és okkal ragaszkodott a János névhez, melynek jelentése: Jahve megkegyelmezett. A név itt nem megszokás, hanem a valóságos isteni beavatkozás megörökítése. A rokonság megdöbbenése, akadékoskodása (61. vs), majd pedig meglepődése (63. vs). o Egy szokás megváltoztatása, elhagyása nem megy problémamentesen. o Jelen esetben a János nevet nem a szülők, hanem Isten választotta. Így már csírájában megmutatkozik a szülők részéről az Isten felé való engedelmesség, a rokonság részéről pedig Isten korlátozása.
7
Miszerint Isten nem tehet kedve szerint, hanem a „mi” hagyományainkat köteles követni. o Nekünk milyen kialakult otthoni vagy más egyéb szokásaink vannak? o Mi hogyan viszonyulunk egy szokás megteremtéséhez, megváltoztatásához? Zakariás beszélni kezd, magasztalja Istent. o Némaságának oka, hitetlensége: Lk 1,20. o Isten magasztalásának okai Zakariás életében: Isten gyermeket adott nekik. Isten köztük él a csodák révén: Gábor angyal megjelenése, némaság, János megfoganása, Jézus megfoganása, a Szentlélek betölti Jánost anyja méhében, Zakariás újra beszélni tud. Az emberek reakciói: félelem, döbbenet. Mint általában Jézus csodáinál. o A béna meggyógyítása: Mt 9,1-8 azon belül is 9,8. o A vihar lecsendesítése: Mk 4,35-41 azon belül is 4,41. o Jézus feltámadása: Mk 16,1-8 azon belül is 16,8. o A csodálatos halfogás: Lk 5,1-11 azon belül is 5,9. o A béna meggyógyítása: Lk 5,17-26 azon belül is 5,26. Ez kifejezetten hasonlít Zakariáséhoz. o A naimi ifjú feltámasztása: Lk 7,11-17 azon belül is 7,16. o A vihar lecsendesítése: Lk 8,22-25 azon belül is 8,25. o Az ördögtől megszállott: Lk 8,26-39 azon belül is 8,36. o Nagy félelem: ApCsel 2,43; 5,5; 5,11; 19,17. o Érdemes ezek után átgondolni Pál apostol szavait: Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fo-
8
gadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! (Róm 8,15). Miért is féltek annyira ezek az emberek az isteni csodáktól? Hiszen az Ószövetségben számtalan helyen hallhattak Isten szeretetéről, gondviseléséről? o Mi hogyan tapasztaljuk meg Isten megnyilvánulásait? Érzünk-e félelmet, s ha igen, miért? „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” Ez a kérdés és megállapítás kimondatlanul ugyan, de elhangzik az üdvösségtörténet többi nazírjánál is. o Kik a nazírok? Istennek lefoglalt emberek. Bővebben: Szám 6. Fejezet. Sámson: Bír 13. Fejezet Sámuel: 1Sám 1,11. o Érdekesség, hogy hasonló döbbenet van Jézus csodáinál is. De ott nem az a végső következtetés, hogy Isten van Jézussal, hanem, hogy lekorlátozzák Jézust, csak embernek tekintik, és nem tudják elfogadni, hogy isteni erő működik benne. Jézus, Józsefnek, az ácsnak a fia: Mt 13,55; Mk 6,3. János a pusztában élt nyilvános fellépéséig. Sem Jézus sem János működése előtti életéről nem tudunk semmit. Rejtetten, titokzatosan növekedtek fel testileg és szellemileg is. De éppen így nem tudunk semmit Pál apostol hitbeli felnövekedéséről sem: Gal 1,11-12.16-18. 3 évig volt távol a világtól és akkor ismerte meg igazán Krisztust.
