2.4. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézmények helyi tanterve
„A tudományokban erő van s hatalom Azoknak érdeme dicsőség, jutalom.” (Vedres István)
„Kőből, fából házat, Igéből várat!” (Dsida Jenő: Kós Károlyhoz) 2.4. A Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola Vedres István Építőipari Tagintézmények helyi tanterve A tagintézmény székhelye: 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 2. Telefon: 62/547-160 Fax: 62/547-162 Honlap: www.vedres.sulinet.hu Email:
[email protected]
2.4.1. Az iskola rövid története Iskolánk fél évszázados múltra tekint vissza. A második világháború után a szak-képzés rendszerének új koncepciója alakult ki és az 50-es évek elején létrejöttek a technikumok. A háború utáni károk helyreállítására, az újjáépítéshez jól képzett szakemberekre volt szükség, talán ez is hozzájárulhatott az építőipari iskola létrehozásához. Az 1949-50-es tanévben indult a képzés a megszüntetett piarista gimnázium épületében (Aradi vértanúk tere 1.). Az iskola első neve: 20.sz. Építőipari Gimnázium. Öt nappali tagozatos osztályába 246 tanuló iratkozott be, valamint esti tagozatot is indítottak 59 fővel. A tantestület 11 főből állt: 7 közismereti tanár, 2 műszaki tanár és 2 fő gyakorlati oktató. 1951-re letisztult az iskola szakmai profilja, erre utal új neve: 1.sz. Magasépítőipari Technikum. Az Építési Minisztérium irányítása alatt álló szakképzési intézmény immár 8 nappali és 3 esti tagozatos osztályával új épületbe, a jelenlegi helyére költözött. Az 1952-53-as tanévben sokat dolgoztak az iskola tanulói az épületen. A háború alatt kiégett tornatermet rendbe hozták, műhelytermeket, szertárakat és kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki, ekkor épült fel az első emeleti nagyterem a tornaterem fölött. A tan-testület létszáma 23 fő (13 közismereti, 6 műszaki tanár és 4 fő gyakorlati oktató). A negyedikes évfolyamok tanulói először tettek technikusi vizsgát: nappali tagozaton 103-an, esti tagozaton 9-en szereztek technikusi oklevelet.
1
Az iskola 1954-ben vette fel Vedres István nevét, aki Szeged nagy műveltségű, széles látókörű mérnöke volt. Sokrétű munkásságával szép példaként áll az iskola tanuló-ifjúsága előtt. A fiatal intézmény arculata az eltelt négy év alatt karakterizálódott, speciális szakmai profiljával jól illeszkedett be a dél-alföldi régió iskolaszerkezetébe. Feladata volt – és ma is az – olyan emberfők kiművelése, akik megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és az építőipar teljes vertikumában középszintű feladatok végzésére alkalmasak. Az iskola különös gondot fordított a tanulók rajz- ill. műszaki rajzkészségének fejlesztésére, a szakmai elméleti tantárgyak oktatására. Fontos szerepet töltöttek be az évközi (ekkor még heti egy napos) és az összefüggő négy hetes nyári szakmai gyakorlatok, melyeken a tanulók igen magas szintű, alkalmazható gyakorlati tudást szereztek. Büszkék vagyunk arra, hogy a végzettek kb. 90 %-a a szakmában helyezkedett el, ill. szakirányú főiskolán, egyetemen tanult tovább. A tehetségek gondozása mindenkor egyik legfontosabb feladatunk. A technikumok bizonyították, hogy jól felkészült szakembereket képeztek az ipar számára. Az iskola által összesen kiadott technikusi oklevelek száma az esti, a levelező és a téli tagozattal együtt 1875 db. 1959-től 1992-ig az Építési Minőségbiztosító Intézet nyert elhelyezést iskolánk épületében, a volt tornatermi blokkban, ami segítette a szakmai oktatás feltételeit, ugyan-akkor nehezítette a testnevelés tanítását. Az 1967-68-as tanévtől az oktatáspolitikai változások következményeként szakközépiskolai osztályok indultak magasépítési, később mélyépítési technikus szakokon. Bővült a közismereti és az elméleti tananyag, emiatt a képzés 5 éves lett. 1974-ben az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól a Csongrád Megyei Tanács irányítási hatáskörébe adták át az iskolát. Az iskola tanulói létszáma az évtizedek távlatában minimális ingadozást mutat: 490-530 fő. Jellegzetesen „fiús” iskola, hisz a tanulók csupán 1/4-e leány. A 12-14 osztály és a különböző tagozatok feladatellátása az épület kihasználtsága szempontjából maximálisnak tekinthető. A gyakorlati foglalkozások részben az iskola épületében lévő mű-helytermekben, részben külső laboratóriumokban folynak.
2.4.1.1.
Az iskola szerepe Szeged és a régió iskolaszerkezetében
Az iskola az Alföld déli területének egyetlen építőipari szakközépiskolája, hagyományos beiskolázási körzete Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye. Végzett tanítványaink zöme a szakmában dolgozik tervezőként, kivitelezőként, valamint a szakmához kapcsolódó számos munkakörben, így az építésügyi hatóságoknál, az építőanyag-iparban, kereskedelemben, oktatásban stb. A régióban folyó építési tevékenységet végző vezető-irányító szakembergárda derékhadát a Vedresben végzettek adják. Az iskola nagy gonddal és eredményesen készítette fel tanítványait a továbbtanulásra: a szakmai nyelv értésével, magas szintű rajzkészséggel, sok gyakorlati ismerettel, valamint megalapozott természettudományos szemlélettel kerültek be sokan a főiskolákra, egyetemekre. Tanulóink kb. 60%-a jelentkezik szakirányú felsőoktatási intézményekbe, és kb.3/4-ük nyer felvételt. A felvételi vizsgaeredmények alapján az országos szakközépiskolai rangsorban az utóbbi évtizedben az előkelő 10-30. helyen álltunk. Az iskola nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzte ki: -
A középszintű építőipari szakemberképzésben és a – döntően – szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában öt évtizedes tapasztalatunk van, amivel az iskola magas 2
-
-
-
színvonalon biztosította Szeged város és a dél- alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szak-képzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk. A megváltozott gazdasági környezet sok tekintetben már jelenleg is új és még várható munkaerő-piaci körülményeihez igazodóan, az iskolafenntartó önkormányzat, a „kliensek” (a tanulók, a szülők, a kamarák, a munkahelyek) igényeit kielégítő szakképzések nyújtása. Az építőipari szakmacsoportba tartozó megszerezhető szakképesítések számának növelése, a kínálat szükség szerinti bővítése a feltételek szabta keretek között. A Közoktatási és a Szakképzési Törvény valamint az Alapvizsga- és az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásai szerint a NAT és a kerettanterv követelményeinek teljesítése után – a tanuló választása szerint – alapvizsgára, majd érettségi vizsgára készítünk fel. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározott (középiskolai végzettséghez kötött) szakképesítés megszerzésére készítünk fel. Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat a mindenkori társadalmi elvárásokat figyelembe véve. A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, az eurokonform műszaki szemlélet, az ember- és környezetbarát gondolkodás kiformálására.
2.4.2.Az iskolában folyó képzés feltételei. 2.4.2.1.Tárgyi feltételek A/ Az elméleti oktatás feltételei: Az elméleti tárgyak oktatásához az intézmény a következő tárgyi feltételekkel rendelkezik: Az épületben összesen 15 tanterem található (szaktantermek, osztálytermek), melyekben elméleti képzés folyhat. Szaktantermek: -
-
1 db. kémia előadó és a hozzá kapcsolódó kémia szertár, berendezve a tantárgy oktatásához szükséges eszközökkel (földszint 014), 2 db. idegen nyelvi terem (103, 109), 3 db. számítástechnikai terem számítógépekkel ellátva a szaktárgyak informatikai programjainak alkalmazásához és egy Internet szoba (106, 107, 108), 2 db. fizika előadó a hozzá kapcsolódó fizika-szertárral, berendezve a tantárgy oktatásához szolgáló eszközökkel (017, 018), 3 db. rajzterem, melyből 1 berendezve a műszaki ábrázolás, valamint a szabadkézi rajz oktatásához, és e tanteremhez kapcsolódó szertár, valamint 2 rajzterem berendezve az építészeti műszaki rajz oktatásához, és e rajztermekhez kapcsolódva 1 szemléltető eszközök tárolására szolgáló szertár (206, 309, 312), 1 db fedett parkettázott tornaterem a szertorna gyakorlásához szükséges segédeszközökkel, 1 db kondicionáló terem az erőnlét fejlesztéséhez szükséges kondicionáló gépekkel berendezve, valamint az iskola udvarán 1 db bitumenes burkolatú kézilabdapálya a testnevelés tantárgy oktatásához. A diákok számára rendelkezésre áll 2 db öltöző (1 fiú és 1 leányöltöző) valamint ezekhez kapcsolódva egy-egy tusoló, mosdó, WC.
3
B/ Gyakorlati oktatás feltételei: A szakmai gyakorlat oktatásához előírt felszereltségű iskolai tanműhely áll rendelkezésre a következő helyiségekkel, melyek mindegyike az épület pinceszintjén található: - 1 db. kőműves kabinet a hozzá kapcsolódó habarcskeverő helyiséggel - 1 db. ácsműhely a hozzá tartozó előkészítő gépműhellyel - 1 db műkőgyártó műhely - anyagtároló, raktárhelyiségek és öltözők Laboratórium hiányában az alapgyakorlatok anyagtani és szilárdságtani vizsgálatainak oktatásához az iskola más intézményekkel együttműködve megállapodásban rögzített módon gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A nyári összefüggő gyakorlatot a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, termelő üzemekkel együttműködve biztosítja, illetve - megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlat feltételeiről. C/ Az oktatást kiszolgáló egyéb helyiségek: 1 db igazgatói iroda, hozzá kapcsolódóan 1 db titkári szoba, 1 db tanári szoba 1 db igazgatóhelyettesi iroda 1 db gazdasági iroda, 1 db munkaügyi iroda, 1 db gondnoki iroda 1 db könyvtár 8.300 könyvtári egységgel olvasóteremmel (szépirodalom, szakirodalom, folyóiratok, videofilmek) 1 db orvosi szoba 1 db díszterem (kb. 350 fő befogadására alkalmas, iskolai rendezvények számára) 1 db karbantartó helyiség a legszükségesebb javításokhoz szükséges gépekkel, kéziszerszámokkal ellátva 1 db kazánhelyiség, mely az iskolaépület valamennyi helyiségének a központi fűtését biztosítja.
2.4.2.2. Személyi feltételek A vezetési feladatokat az igazgató mellett két igazgatóhelyettes (egy nevelési és egy műszaki) és egy gyakorlati oktatás-vezető látja el. Az intézmény minden, pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója rendelkezik a munkavégzéshez szükséges végzettséggel és képesítéssel. Az építészmérnökök is rendelkeznek pedagógiai végzettséggel. A gyakorlati oktatók száma 2 fő. Az intézmény tanárai továbbképzéseken is részt vesznek. Munkaközösségeket alkotva végzi oktató-nevelő munkáját a tantestület: humán, szakmai elméleti és természettudományos és művészeti munkaközösségek dolgoznak. Ezen közösségek jelentős szerepet játszanak az intézményben folyó tevékenység tervezésében, szervezésében valamint az ellenőrzésben, az egységes pedagógiai elvek kialakításában. Megbeszéléseiken lehetőség nyílik a tantárgyak tanítási tapasztalatainak megvitatására, így emelik a munka hatékonyságát, az oktató-nevelő munka színvonalát. Az oktató-nevelő munkát az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskolai könyvtáros, a szabadidő-szervező tanár, a DÖK-öt támogató tanár segíti.
4
2.4.3. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: A hagyományőrzésre nem elsősorban a hagyományoknak, hanem a mindenkori őrzőknek van inkább szükségük. Igaz, lehet úgy is tekinteni az iskola múltjára, tanulóira, tanáraira, eredményeire, mint a mától, tőlünk idegen dolgokra, amelyek, ha még oly tiszteletre méltóak is – mozdulatlanná kövültek egy képzeletbeli iskolai panteonban. De még az efféle „statikus” hagyománytisztelet sem haszontalan: a formálódó jellemű, ifjú emberek erkölcsi tudatának az is értékes részévé válhat. Fontosabb azonban megtartanunk, megtalálnunk és hangsúlyoznunk a múltból azt, ami nem elválaszt, de összeköt vele. Így az iskolai tradíció eleven erővé, a jelen szerves részévé, a közösségformálás élesztőjévé válhat. Ez az, ami a közvetlenül együtt lévő közösséget egy együvé tartozó eszmei közösségbe, az előttünk járókat, bennünket és az utánunk jövőket a Vedres-béliek nagy családjába olvaszt. Számtalanszor tapasztaltuk, hogy van, létezik sajátos Vedres-szellem, időket átívelő szolidaritás azok között, akiknek élete tanárként vagy diákként az iskolához kapcsolódott. Ennek a „mi” tudatnak, értékrendnek az átgondolt felszínre hozása, folyamatosságának megőrzése az egész iskolaközösség felelőssége, amit az iskolavezetés, a nevelőtestület, a tanulók közösségei, a szülők egyaránt viselnek. Az eddigiekből az is következik, hogy az iskolai hagyomány bonyolultan szerves része a jelennek, amit egészében feltárni aligha lehet, már csak azért sem, mert ez a hagyomány szándékaink és a gyakorlat szerint is egyre újabb értékes elemekkel bővül. Ugyancsak hiba volna az érintetteket akár az alábbiak szerint, akár más módon hagyományőrzésre kötelezni, inkább ajánlásnak tekinthető ez, ami a múltbeli értékek felhasználásának meglévő vagy megteremthető gyakorlatára mutat rá. Iskolai hagyományaink szilárd alapja és legfőbbike az a meggyőződésünk, hogy iskolánkban olyan társadalmilag is fontos munka folyik, ami a benne részt vevők boldogulásának, s reméljük: boldogságának alapjait veti meg. Tisztelet és megbecsülés illeti mindazokat, akik akár most, akár a múltban ennek a célnak a megvalósításáért fáradoztak, dolgoznak. A nevelésben-oktatásban részt vevők valamennyien (tanárok, tanulók, dolgozók) munkájuk által válnak az iskolai élet demokratikusan egyenrangú részeseivé. Szüleiknek köszönhetvén legtöbbet, a tőlük kapott anyagi és lelki javakat –itt az iskolában – példás viselkedésükkel és szorgalmukkal tudják meghálálni a tanulók. Az anyák napjáról, mint más családi ünnepekről otthon emlékezzenek meg diákjaink. Az anyák, az anyaság megbecsülése nevelésünkben inkább állandóan felmutatott értékként jelenjen meg. A diákgenerációk értékőrző tevékenységének folyamatosságában fontosnak tartjuk a „dinasztiák” szerepének erősítését. Az elődök példája a szülők közösségében éppúgy haszonra fordítható, mint ahogy követésre érdemes normaként a fiúk-lányok elé is odaállítható. (Szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, munkahely-látogatások stb.) Bízunk benne, hogy végzett tanítványaink, mint eddig, úgy ezután is, utódaik egzisztenciális boldogulásához is segítséget nyújtanak a már bevált és esetleg új módokon is (álláskínálat, alapítványi támogatás, tagság). Örömmel és köszönettel fogadjuk az iskola épületében elődeink, a volt Baross Gábor Gimnázium öregdiákjainak barátsággal felajánlott gazdag szakmai és élettapasztalatát, a Baross-Vedres-Estek rendezvényeit. Jó lenne, ha az értékes előadások délelőtt is elhangzanának. Pártoljuk és támogatjuk az „öregdiákok” hagyományőrző tevékenységét (érettségi, nemzedéki találkozók, baráti körök szervezése stb.).
5
Az iskolai élet jeles alkalmait – és azokon egymást és önmagukat is – az ünnepi külsővel is megtiszteljük. Pl.: évnyitó, évzáró, ballagás, érettségi vizsga, bankett, iskolai ünnepélyek. (Minderről részletesebben a tanulókra érvényesen a házirend intézkedik.) Iskolai ünnepélyeinknek, megemlékezéseinknek van kialakult hagyomány- és szokásrendje, amely ezeknek keretet ad, de állandó megújulásuk is a tradíció része. Felsorolva ezeket utalhatunk rá, hogy a résztvevőkből egy-egy alkalommal kik a leginkább érintettek, hangsúlyozva, hogy az ünnep elsősorban nekik szóljon. Tanévnyitó – az első osztályosok – iskolai ünnepély. Vedres István születésnapja (szeptember 22.) – iskolai, városépítészeti, szakmai hagyományok – megemlékezés. Október 23. – iskolaközösség – iskolai ünnepély. Mikulás-műsor – osztályonként, ill. a nevelőtestület kicsinyeinek. Karácsonyi műsor – a téli szünet örömének, a szeretetnek. Szalagavató bál – harmadikosok a negyedikeseknek – a kulturált szórakozás hagyományos alkalma. Nemzetközi nőnap – az osztályok lányainak, a tantestületben a nődolgozóknak. Március 15. – iskolaközösség – iskolai ünnepély. Ballagás – a végzős negyedikeseknek és szüleiknek – iskolai ünnep. Pedagógusnap – az iskola tanárainak, dolgozóinak, a nyugdíjasoknak. Tanévzáró – számvetés a tanévről mindenkinek. Iskolánk névadójának, Vedres Istvánnak a tisztelete, életének és munkásságának példája sokrétűen része nevelésünknek-oktatásunknak. Működésének eredményei szakmai, történelmi, irodalmi anyagba is beilleszthetők, mint ahogy az osztályfőnöki órákon, szakköri foglalkozásokon is érdemes szellemét megidézni, sajátunkká tenni. (A Vedres-szobor megkoszorúzása, a ballagók szép tisztelgése Szeged város mérnökének emléke előtt. Sírjának gondozásában még nem alakult ki állandósult rend. Vedres István születésnapján (szeptember 22.) minden évben megemlékezést tartunk, a Vedres-plakettel a legkiválóbb tanulók teljesítményét jutalmazzuk.) A tanulmányi munkát segítő, a tehetségek kibontakoztatását is szolgáló szaktárgyi tanulmányi versenyeket a jövőben is megtartjuk, a résztvevők létszámát lehetőleg tovább növeljük. Korábban a diákrádió, de hosszabb ideje a diákújság (VISZKI, ALMA MALTER) az iskolai közhangulat formálásának hasznos eszköze. A megőrzött lapszámokból formálódó archívum idővel kordokumentummá nemesedhet. Jeles napja a tanévnek a Vedres-nap, aminek eddigi gazdag hagyományai, programja a színvonal tekintetében köteleznek, de egyáltalán nem zárják ki a változtatás, az új tartalom keresésének lehetőségét. Az iskola tanulóinak, csapatainak elismeréseit (serlegek, érmek, vándordíjak, oklevelek) az iskola igazgatója őrzi. Időről-időre iskolai kiállításon mi bemutatjuk ezeket. Tanulóink választott élethivatása rendszeretetet, pontosságot, önfegyelmet kíván művelőitől. Az ennek megfelelő környezet- és viselkedéskultúra is iskolánk értékes tradíciói közé tartozik, aminek megőrzéséről nem mondhatunk le, még lazulásba sem törődhetünk bele. (Ebbe éppúgy beletartozik a tanulók városvédő, lakókörnyezetet szépítő munkálkodása, mint a tantermek, előadók rendjének, esztétikus enteriőrjének kialakítása és megóvása vagy a kulturált, művelt beszéd és magatartás. A témakörhöz illeszkedik, de csak zárójelben, hogy küzdenünk kell a kártékony, a közösségi összetartozást megrontó szokások ellen, amilyen például az elsősök avatása.)
6
2.4.4. Az iskolába, az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 2.4.4.1.Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamában Iskolánk az 9. évfolyamára azokat a 8. évfolyamot elvégzett, tanköteles korú tanulókat veszi fel, akik az iskolában folyó szakképzés követelményeinek képességeik egészségi alkalmasságuk alapján valószínűsíthetően meg fognak tudni felelni. Így a beiratkozás feltétele, hogy az iskola igazgatója a tanulót az általános iskolában elért tanulmányi eredménye, a tagozatnak megfelelően súlyozott osztályzatai, valamint az egészségügyi alkalmasság eredménye alapján az iskolába felvegye. Az iskola igazgatója dönt a nem magyar állampolgárságú tanulók iskolánkban történő továbbtanulási lehetőségéről, eddigi tanulmányaik beszámításáról. A felvételre vonatkozó döntésről az igazgató a tanulót, szüleit, illetve küldő iskoláját is értesíti, közölve a beiratkozás időpontját és körülményeit. Beiratkozáskor a felvételi igazoláson kívül a tanulónak hoznia kell a 8. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítványát és születési anyakönyvi kivonatát. Saját érdekében minden beiratkozónak tanuló balesetbiztosítást kell kötnie. A beiratkozáskor közöljük – amennyire ez előre látható – a szülőket a tanév kezdetén és folyamán terhelő anyagi kötelezettségvállalás mértékét (tankönyvek, tanszerek, sportfelszerelés stb. együttes összege).
2.4.4.2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain (Átjárhatás) Az iskola 10-12. évfolyamára azok a tanulók vehetők fel, akik a középiskola előző. Évfolyamát más középiskolában eredményesen elvégezték. Megfelelnek a felvétel 8. évfolyamot végzettek számára előírt követelményeinek (egészségügyi alkalmasság), és az addig nem tanult tantárgy(ak)ból különbözeti vizsgát tesznek. A különbözeti vizsgán kívül az iskolát váltó tanulónak – tanulmányai sikeres folytatása érdekében – felzárkóztató foglalkozással is segítséget nyújt intézményünk. Ebben az esetben ő egyedi tanterv alapján végzi a középiskolát; a szakmai képzés évfolyamára úgy lép be, mint aki másik középiskolában érettségizett. A 4+2 rendszerű építész tagozat 13. évfolyamára minden középiskolát végzett tanuló számára szabad az átjárás sikeres készségvizsgálat és egészségügyi alkalmasság esetén. A 14. évfolyamra más középiskolából nem vehető át a jelentkező, csak úgy ha a 13. osztályt megismétli. A 13. évfolyamra középiskolai érettségivel léphet a tanuló.
2.4.5. Az iskola képzési struktúrája Jelenleg Magasépítő-ipari technikusokat képzünk 6 éves rendszerben. A 4+2-es (12+2) képzésben a 12. év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, majd tanulmányaikat az 14. év végi technikusminősítő vizsgával zárják. Ebbe az osztályba azokat a tanulókat várjuk, akik az építőiparban szeretnének elhelyezkedni, ill. műszaki főiskolákon, egyetemeken szeretnének továbbtanulni. Két idegen nyelvet tanulnak két évig.
7
A 4+2-es képzésben mind az általános műveltséget, mind a szakmai ismereteket adó tantárgyak száma, tartalma bővebb. Két idegen nyelvet tanulnak, és az egyikből érettségi vizsgára készítünk föl. A szakmai előkészítő tantárgyak és a szakmai gyakorlatok a 11. osztálytól kezdődnek, az érettségi vizsga utáni két évben a tanulók a magas- vagy a mélyépítő-ipari, építőanyag-ipari, közlekedésépítő-informatikus technikus szakokon fejezhetik be tanulmányaikat. A képzést a fenntartó engedélyezte. A kerettanterv bevezetése után a 2001/2002-es tanévtől a felmenő rendszerben a középfokú nevelés-oktatás a 9-12. évfolyami szakasza 3 tagozattal működik: A tagozatok: építész tagozat rajz tagozat informatika tagozat Mindhárom tagozat tartalmaz szakmai orientációt műszaki szakterületen a 9-10. Évfolyamon. A 11-12. évfolyamon csoportos szakmai alapozó képzést adunk − építész tagozaton építészet szakmacsoportra − informatika tagozaton informatika szakmacsoportra. Érettségi után, a szakképesítésre felkészítő szakaszban (13.-14. évfolyamon) középfokú OKJ szerinti szakmákat tanítunk: magasépítő technikus mélyépítő technikus műemléki fenntartó technikus építőanyag-ipari technikus földmérő, térképész és térinformatikai technikus E szakaszban nappali tagozaton is fogadunk más iskolákban érettségizett tanulókat is.
2.4.5.1. Felnőttképzés A magasépítő technikusok levelező tagozatos képzésében iskolánknak több évtizedes, jó hagyománya van. A levelező tagozatra járóknak lehetősége az érettségi vizsgára való felkészülésre, majd az OKJ szakképesítések megszerzésére egyaránt. A képzési struktúrát felnőtt át-és továbbképzések egészítik ki. 2.4.5.2. Az intézmény vizsgarendszere Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. Az iskola a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy az iskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Négy kötelező és legalább egy általa választott vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat. Az iskola középszintű érettségi
8
vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát biztosít a felkészítésre. Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig, október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli érettségi meghatározott idejét legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse, a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól. –
Az érettségi vizsga letétele feltétel a szakképző évfolyamon való továbbhaladásnak
–
Érettségi vizsgatárgyak
Az építész tagozaton Tantárgy
Vizsgaforma
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv
Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint
Választható tantárgyak Földünk és környezetünk
Középszint
9
Fizika Kémia Építészeti alapismeretek Biológia Testnevelés Informatika
Középszint vagy emelt szint Középszint Középszint vagy emelt szint Középszint Középszint Középszint vagy emelt szint
A rajz tagozaton Tantárgy
Vizsgaforma
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv I
Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint
Választható tantárgyak Fizika Földünk és környezetünk Rajz és műalkotások elemzése Informatika Biológia Kémia Testnevelés
Középszint vagy emelt szint Középszint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint Középszint Középszint
Az informatika tagozaton Tantárgy
Vizsgaforma
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv I
Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint
Választható tantárgyak Informatika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés
Középszint vagy emelt szint Középszint vagy emelt szint Középszint Középszint Középszint Középszint
10
Az emelt szintű érettségire való felkészítést a jelentkezők számának függvényében vagy az intézményben, vagy más intézménnyel együttműködve biztosítjuk.
11
